AVA G Y A P E R S E V E R A N C E

E X P E D Í C I Ó

A LEGÚJABB NASA
KÜLDETÉS
FORRÁS: INTERNET,
WIKIPÉDIA, NASA, YOUTUBE
N AT I O N A L A E R O N A U T I C S A N D S PA C E
A D M I N I S T R AT I O N ( N A S A ) - MARS
MISSION 2020

•Perseverance – magyarul kitartás

• NASA laboratóriumában kifejlesztett eszköz a Mars
felszínének tanulmányozására
• Legfontosabb célja az élet nyomainak felkutatása
• 1025 kg tömegű a szerkezet
• 3 m hosszú, 2,7 m széles és 2,2 m magas
• összköltsége a projektnek 2.700 milliárd dollár
hozzávetőlegesen
 • Elődje, a Curiosity marsjáró fejlesztői segítségével építették meg
• súlya 1025 kg ( a Marson ez csak kb 400 kg-nak felel meg)
• keréktármérője 52,5 cm, a kerekek úgynevezett stoplis technikával készültek a
jobb tapadás érdekében
•-rendelkezik egy 2,1 m hosszú, 5 ponton hajló robotkarral, a geológiai minták
begyűjtésére
• 45 kg-os generátor biztosítja az elektromosságot
• sugárzástűrő fedélzeti számítógéppel felszerelt, a begyűjtött információk
TECHNIKA: tárolására és továbbítására
• nincs egyedül (helikopter drón kíséri, mely napelemmel működik, 1,8 kg súlyú,
feladata a Mars légkörében a repülés lehetőségének vizsgálata)
• felszerelései: kamerarendszer, hőmérséklet mérő szenzor, kísérleti eszköz a
légköri szén-dioxid oxigénné alakítására, tömeg spektrométer a kőzetek kémiai
elemzéséhez, radar, lézer a szerves molekulák kereséséhez
A Z O D AV E Z E T Ő
ÚT
• 2020. július 30. az indítás napja

• USA, Florida, Cape Canaveral (volt katonai légi bázis) a

helyszín

•Atlas V hordozórakéta

• 2021. február 18. a megérkezés napja (élő közvetítés), 450

millió kilométer megtételét követően
A JEZERO
KRÁTER
• 2018-ban választották a landolásra
•üledékes kőzet
• átmérője kb 49 km.
• a landolás helye a kráternél lévő delta-torkolat,
mintegy 250 m mélységben
LANDOLÁS
• teljesen automatikusan zajlott, a szállító szonda segítségével
• a Mars légkörébe belépéskor a sebessége kb 20.000 km/h volt
• a felszín eléréshez (100 km) 1 m/s sebességre kellett lassulnia, hogy a landolás sikeres legyen
• a lassulást a szonda hőpajzsa, valamint egy speciális ernyő segítségével hajtották végre
• a Perservance landolását egy daru segítette, mely 8 hajtómű segítségével pozícionálta a szerkezetet a felszínre érkezéshez,
erről speciális függesztő kötelekkel lógatták le a járművet.
• a sikeres landolást követően a daru biztonságos távolságban a Mars felszínébe csapódott.
• a Mars és a Föld távolsága miatt az élő közvetítés közel 12 perces csúszással történt, ennyi idő kellett ahhoz, hogy a jelek
elérjenek a Földre
•(42) Perseverance marsjáró landolás - ahogy mi láttuk – YouTube
•(42) NASA Perseverance sajtótájékoztató a landolásról és a várva várt Percy videóról - YouTube
 MI TÖRTÉNT
A Z Ó TA ?

• szépen lassan halad a delta-torkolatban

• kőzetmintákat gyűjt (az első sajnos elporladt)

• a SuperCam tudományos műszer adatokat küld a Földre

• hangfelvételt is küldött már

• a MastCam-Z kamerarendszer 142 képből álló

panorámafelvételt küldött elsőként a Mars felszínéről
(csatolt fotó)
PERSEVERANCE
VS. CURIOSITY
•mindkettőt a Mars felszínének kutatására fejlesztették ki

•alapvetően nagyon hasonlóak

• a Perservance erősebb robotkarral rendelkezik

• magfúrót tud használni a kőzetminták eléréshez

• 2,5 cm-mel nagyobb kerékátmérő, illetve erősített talpak a

Mars sziklás felszínének leküzdéséhez

• modern adattovábbítási eszközök

• a kinyert minták tárolását szolgáló új fejlesztések

MI TÖRTÉNIK?
• a begyűjtött mintákat speicális lezárt kapszulába helyezi
• a kapszulákat arra alkalmasnak talált helyen elhelyezi
• a küldetés egy marsi évig (687 napig) tart a tervek szerint
• Mars Sample Return misszió (emberi beavatkozás nélkül)
a mintákat egy marsjáró begyűjti, a Mars Ascent Vehicle a
mintákkal Mars körüli pályára áll, szonda segítségével
visszatér a Földre (2031-ben várható)