I.

(Nagy) Lajos
(1342-1382)
Tk. 150-152. o.
Atlasz 20. o.
 I. (Nagy) Lajos, a lovagkirály
• I. Károly gyermeke volt I. Lajos, 16 évesen került a trónra
• Anyja, Łokietek Erzsébet nagy befolyással volt uralkodására
• A lovagi eszményeket magáévá tette, nagyon vallásos volt
 hadjáratok
• Hódításainak köszönhetően kapta a „Nagy” előnevet
• Hadseregének nagy részét az ún. bandériumok adták
• Bandérium (jelentése „zászló”): Nagybirtokos földesúr saját
pénzéből felállított és saját zászlója alatt harcoló hadsereg.
• Hadjáratainak anyagi fedezetét I. Károly
gazdaságpolitikájának köszönheti
 Nápolyi hadjáratai
(1347-48, 1350-52)
• I. Lajos öccse, András a nápolyi trón várományosa volt

• Andrást felesége meggyilkoltatta

• I. Lajosnak rengeteg pénzébe került az, hogy Andrást elfogadtassa a pápával

bosszúhadjáratot indított

• 2 alkalommal indított hadjáratot (1347-48-ban és 1350-52-ig)

• Mindegyik hadjárat katonailag sikeres volt, de a területet nem tudta megtartani

• A nápolyi hadjáratokról hazatért katonák behurcolták Magyarországra a pestist

 Balkáni hadjáratok
• I. Lajos Velencével többször keveredett
háborúba Dalmáciáért
• Szerbiában és Boszniában és Bulgária
egy részében vazallus államokat hozott
létre
• Havasalföldön és Moldvában
váltakozó sikerek
• Ezek alatt a hadjáratok alatt találkoztak
először magyar hadak a feltörekvő
Oszmán Birodalom seregeivel
 Lengyel-magyar perszonálunió (1370)

• I. Lajos apjához hasonlóan jó kapcsolatokat ápolt Lengyelországgal

• Több hadjáratban szövetségesként együttműködtek a pogány litvánok ellen

• 1370-ben III. Kázmér lengyel király meghalt, trónját I. Lajosra hagyta

• 1370: Magyar-lengyel perszonálunió, I. Lajos tehát magyar és lengyel király is

• Perszonálunió: Két (vagy több) független ország közötti kapcsolat, melyeket a

közös uralkodó személye köt össze.
Magyarország határait három tenger
mosta?
 1351-es törvények
• 10. § Óhajuknak kegyesen eleget tenni és akaratukat teljesiteni akarván, hogy
őket hasonló hű tetteknek odaadással való véghezvitelére buzditsuk,
legkedvesebb ősünknek és elődünknek, második András király urnak előbb
emlitett, s aranypecsétjével megerősitett, minden gyanutól egészen mentes,
szóról szóra ide beiktatott levelét az abban foglalt minden szabadsággal
egyetemben elfogadván, helyeselvén és jóváhagyván;

• 11. § Kivéve egyedül a kiváltságból kizárt, előbb érintett egy czikkelyt, *

tudniillik ezt: „Hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek
jogukban és szabadságukban áll az egyházak, avagy tetszésük szerint mások
részére, élők közt vagy halál esetére adakozni, hagyományt tenni, birtokaikat
eladni vagy elidegeniteni.” Sőt ellenkezőleg, épenséggel ne legyen joguk ezt
megtenni, hanem birtokaik jog és törvény szerént, tisztán és feltétlenül,
minden ellenmondás nélkül, legközelebbi atyafiaikra és nemzetségeikre
háromoljanak.
 1351-es törvények

• Hadjáratok mellett fontos belpolitikai döntéseket is hozott

• 1351: országgyűlés

- Megerősítették az 1222-es Aranybullát

- Egységesítették a jobbágyok földesúri adóját  kilenced

- Kimondták, hogy a főnemesség és a köznemesség ugyanazon jogokat élvezik

- Ősiség törvénye: Ha kihal egy nemesi család, birtoka az uralkodóra száll

(Az ősiség törvénye 1848-ig érvényben marad)

 Kultúra Nagy
Lajos korában
• Anjouk korában terjedt el
Magyarországon a lovagi kultúra és a
gótika
• A diósgyőri vár Nagy Lajos kedvelt
üdülőhelye volt, Európa legnagyobb
lovagi csarnoka itt volt
• 1367: Pécsi egyetem alapítása (rövid
életű)
• Képes krónika
 Trónutódlás

• Nagy Lajosnak nem született törvényes fiúgyermeke

• Két lánya volt: Mária és Hedvig
• Hedvig örökölte a lengyel trónt
• Lajos idősebbik lányát, Máriát „fiúsította”, így lehetett később magyar király(nő)
• I. Lajos 1382-ben érte a halál, az ő uralkodása alatt érte el Magyarország
területének legnagyobb kiterjedését, s Európai nagyhatalomként tartották
számon