Nagy Lajos és Luxemburgi

Zsigmond, a lovagkirályok
I. Nagy Lajos (1342-1382)

Uralkodása kezdetén rákényszerült a dinasztikus politika

folytatására öccsét, Andrást meggyilkolták Nápolyban
A nápolyi trón biztosításáért hadjáratokat vezetett (1347-
48, 1350-52), de a nagy távolság miatt a sikeres harcok
ellenére sem tudta azt megtartani
Uralkodása nagy részében háborúkat vezetett (Velence,
Havasalföld, Moldva, Balkán)
A harcok eredményeként hűbéres államok vették körbe az
országot
A bárói családok megerősödtek, mert hadseregük is részt
vett a harcokban, de hűek maradtak a királyhoz
1370-től lengyel király is lesz perszonálunió
A pápa kérésére harcolt a bogumilok ellen
Az eretnekek elleni harc sikere érdekében egyetemet
alapított Pécsett (1367)
Az 1351-es törvények

Megerősítették a nemesek szabadságjogait

(adómentesség, törvényes ítélettel fogható el, házuk
sérthetetlen, csak az ország védelmére kötelesek)
Változott az Aranybulla egy pontja→ nincs szabad
örökítés, csak a nemzetségen belül örökölhető a föld
Ősiség törvénye: a birtok elidegeníthetetlen (védi a
nemeseket a bárók ellen)
Háramlási jog: ha fiúágon kihalt a nemzetség a birtok újra
a királyé lett
Bevezették a kilencedet (földesúrnak fizetett adó)→ nincs
módja elcsábítani a báró a nemesektől azok jobbágyait
„egy és ugyanazon nemesség elve”- a nemes és báró
jogilag egyenlő
Az 1351-es törvények alapján a magyar társadalom a
nyugati rendi társadalmakhoz vált hasonlóvá (papság,
bárók, nemesek)
Kialakult a szabad költözésű jobbágyság
1382-ben meghalt Nagy Lajos→ problémák a
trónöröklésben
A bárók érdekcsoportokba (ligák) szerveződtek a
lehetséges jelöltek mögött
A harcból Nagy Lajos lánya, Mária és férje Luxemburgi
Zsigmond került ki, de meggyengült a királyi hatalom
Luxemburgi Zsigmond uralkodása (1387-1437)

Felhasználta a bárókat egymás ellen, így megerősítette

hatalmát
Házassága révén megnyerte magának a Cillei családot
A szövetség megerősítésére a király megalapította a
Sárkányos lovagrendet
Luxemburgi Zsigmond hívei közül többeket bárói rangra
emelt, fontos tisztségeket adományozott nekik (pl. Ozorai
Pipó, Stiborci Stibor)
A bárók meggyengítése érdekében a nemességet mint
rendet igyekezett megerősíteni→ nő a szerepük a
vármegyében, képviselőket küldhettek az országgyűlésre
(köznemesnek nevezték őket)
Luxemburgi Zsigmond támogatta a szabad királyi
városok és bányavárosok fejlődését
Kiváltságokat adott nekik (árumegállító jog, vásártartás
joga)
Egységesített mértékegységekkel próbálta őket erősíteni
A király politikája kevésbé sikeres a városok gyengesége
miatt
Komoly fejlődés tapasztalható a mezővárosokban
(kevesebb kiváltság, mezőgazdaságból élnek)
A mezővárosokban fejlődik leggyorsabban a
mezőgazdasági árutermelés