Vörösmarty Mihály

24.01.12.
1800-1855 1
Vörösmarty Mihály Kápolnásnyéken, Fejér
megyében született. Elszegényedett nemesi
családból származik.
Apja: id.Vörösmarty Mihály, Nádasdy-
család gazdatisztje.
Anyja: Csáty Anna

24.01.12. 2
 1811-től a székesfehévári ciszterci gimnáziumban
tanult.
1816-ban a pesti piarista gimnáziumban diákja.
1817-től a pesti egyetem hallgatója lett.
1824-ben ügyvédi vizsgát tett.

24.01.12. 3
• 1817-ben édesapja meghal, a család nehéz
anyagi helyzetbe kerül.
• 1818-tól Vörösmarty kénytelen házitanítói
állás vállalni a Perczel-családnál.
• Reménytelenül beleszeretett Perczel
Etelkába.
• Már fehérvári diák korában verselt, pesti
tanulmányai idején latin költők mellett
Bartói Szabó Dávid, Virág Benedek írásai
kerültek a kezébe.
24.01.12. 4
 Baróti Szabó Dávid Virág Benedek

24.01.12. 5
 1823-tól honfoglalási
eposzán, a Zalán futásán
dolgozott, mely 1825-ben
meg is jelent.
1824-től az Aurora
munkatársa, Kisfaludy
Károly körének tagja lett.
1828-32: Tudományos
Gyűjtemény című lap
szerkesztője.

24.01.12. 6
 1830-ban a Magyar Tudós Társaság
tagjává választották, ez megszilárdította
anyagi helyzetét.

1836-ban
megírja a
Szózat című
versét.

24.01.12. 7
 1837-ben a Pesti Magyar (később Nemzeti)
Színházat Vörösmarty Árpád ébredése című
darabjával nyitották meg.
Színikritikákat és
drámaelméletet is írt.
Mint bíráló és
nyelvész
tevékenykedett a
Magyar Tudós
Társaságban és a
Kisfaludy
Társaságban.
24.01.12. 8
 1837-43 között az Athenaeum szerkesztője volt Bajza
Józseffel és Toldy Ferenccel együtt.
Szerepet vállalt a politikai életben is, kapcsolatban állt
Széchenyivel, Kossuthtal, Wesselényivel.
1840-ben négy kötetben adta ki Újabb munkáit.

24.01.12. 9
1841-ben megismerkedik a
nála 26 évvel fiatalabb
Csajághy Laurával, akit
1843-ban feleségül vesz.
1842-től a Nemzeti Kör
elnöke. A kezdő Petőfi
Sándor pártfogója.
1848. Március 15-ét Szabad
sajtó című versével
üdvözölte, az első
népképviseleti országgyűlés
tagja lett. A szabadságharcot
költeményeivel és cikkeivel
szolgálta.
10
Világos után bujdosni
kényszerült.
1850-től családjával többek
között Kápolnásnyéken is
élt, földbérlőként, anyagi
gondok között,
betegeskedve, lelkileg
összetörve.
1855. november 19-én Pesten
meghalt.
Temetése országos gyászünnep
és tiltakozás volt a
szabadságharcot követő
önkényuralom ellen.
11
• Fontosabb művei:
• 1825: Zalán futása (eposz)
• 1830: Csongor és Tünde (drámai költemény)
• 1836: Szózat
• 1840: Guttenberg-albumba
• 1844: Gondolatok a könyvtárban
• 1850-51: Előszó
• 1854: A vén cigány
• Fordított Shakespeare-drámákat is (Julius
Ceasart, Lear király)

12
Szózat kézirata
13