IP alapú hálózatok

tervezése és
üzemeltetése

1
 A távközlés világának fontos szervezetei
 Szabványok lehetővé teszik, hogy különböző gyártók
termékei kompatibilisek legyenek
 Két szabvány típus:
 de facto
 de jure
 Fontosabb szervezetek:
 ITU
 ISO
 ANSI
 IEEE (I3E)
 IETF
 ATM Forum
 Az MPLS és Frame Relay szövetség
 Optical Interworking Forum
 DSL Forum 2
 ITU
 International Telecomunication Union
 Az ENSZ egyik szervezete
 Három fő szekciója van:
 ITU-R - rádiókommunikáció
 ITU-D – fejlesztés
 ITU-T- távközlés
 Az ITU-T feladat a távközlés világméretű szabványosítása
 Tanulmányozza a különböző problémákat és ajánlásokat készít a
megoldásukra
 Az ITU-T a CCITT utóda
 Hierarchikus felépítésű: országos, regionális
 15 csoport 2500 ajánlás
 Más szervezek szabványait is felhasználja
 Ismertebb ajánlások: I,Q,X (ATM, Frame Relay, DTE-DCE X.25) 3
 ISO
 International Organization for
Standardization
 130 ország szabványosítási testülete
alkotja
 Ismertebb szabványok:
 ISO9000
 Papírméretek
 Ország kódok
 OSI modell

4
 ANSI
 American National Standards Institute
 Ez képviseli az USA-t a nemzetközi
szerveteken (ITU, ISO)
 A fizikai réteg feletti dolgokkal foglalkozik
 A fizikai réteggel az USA-ban az EIA
foglalkozik

5
 IEEE
 Instiute of Electrical and Electronics
Engineering
 A legnagyobb technológiával foglalkozó
szervezet a világon
 Ismertebb szabványai:
 IEEE Project 802

6
 IETF
 Internet Engineering Task Force (www.ietf.org)
 4 csoportból álló szervezet tagja
 Internet Society (ISOC), az internet növekedésével, fejlődésével
foglalkozik
 IANA – egyedi dolgok kiosztást felügyeli (IP, OID, AS)
 Internet Architecture Board (IAB), az ISOC felügyeletével foglalkozik
 Internet Engineering Steering Group (IESG), az IETF menedzselésével
foglalkozik
 Internet Engineering Task Force (IETF)
 Nyílt társaság (gyártók, kutatók, üzemeltetők,…)
 Funkcionális csoportokra van osztva, ezek munkacsoportokra vannak osztva
 Egy-egy munkacsoportot két személy felügyel akik az IESG tagjai
 A munka nyilvános levelezőlistán folyik
 Request For Comments
 FYI
 Standard
 Draft
7
 Hálózati modellek
OSI modell TCP/IP modell Hibrid modell

Alkalmazási

Megjelenítési Alkalmazási réteg Alkalmazási réteg

Viszony réteg

Szállítási réteg Szállítási/Internet Szállítási réteg

Hálózati réteg Hálózati réteg Hálózati réteg

Adatkapcsolati Alhálózat-elérési Adatkapcsolati

(Fizikai/átviteli)
Fizikai réteg réteg Fizikai réteg

8
 A fizikai közeg fejlődése
 TAT (TransAtlantic Telephone cable)
 TAT -1
 1953 - 1979-ig Anglia - USA
 Koaxiális kábel pár

 51 Erősítő

 36 telefon vonal

 TAT – 14
 2000 - Anglia – USA – Franciaország – Hollandia –
Dánia – Németország
 Optikai kábel

 16 x 10 Gbit/s

 WDM
9
 Jelek
 Jelek segítségével továbbítjuk az
információt

Jelek

Determinisztikus Sztohasztikus

Analóg Diszkrét

Periodikus Aperiodikus Periodikus Aperiodikus

Nem
Harmónikus
Harmónikus

10
 Jelek spektrális felbontása
 A jeleket gyakran érdemes harmonikus jelek összegeként
vizsgálni mert ilyenkor a hatások könnyebben felmérhetőek
 Periodikus jelek Fourier sora:

 Abszolút integrálható jel Fourier transzformáltja:


x(t )   X i e j 2it / T

i  
 Sávhatárolt a jel ha

x(t )   X ( f )e j 2ft
df X ( f ) 0 f  f1  f  f 2

11
 Analóg és digitális jelek átvitele
Átviteli
 A modell: Forrás
közeg
Nyelő

a ( f )  20 log H ( f )
 Csatorna jellemzők:
 ( f )  arcH c ( f )
a ( f )  a0
 Alakhű átvitel:
 ( f )  2fT
Hatások

Torzítások Zajok

Lineáris Nem Lineáris

Emlékezet 12
Időinvariáns Időinvariáns Memóriás
mentes
 Fontosabb torzítások
 Késleltetés:
 Jel csillapítás
 Diszperzió
 Visszhang,
utánzengés
 Nemlineáris torzítás:
 Holtzóna
 Telítés

13
 Zajok
 A bonyolult nehezen megfogható áthallás valamint a termikus,
ipari zajok tartoznak e kategóriába
y( t )  x ( t )   t
 Amennyiben v sok azonos nagyságrendű független hatás
eredője akkor jól modellezhető Gauss-folyamattal. Ekkor jól
használhatóak a másodrendű jellemzői (várható érték, …)
 A nyelő szempontjából a jel/zaj arány az érdekes. (Signal-Noise
ratio) S Px

N M ( 2t )
 Ezt a gyakorlatban a Bell tizedrészeként adják meg:
S
SNR  10 lg  , dB
N
 Gyakran a jeleket teljesítményszintjükkel írják le:
S
S jel  10 lg  , dB SNR  S jel  Szaj , dB
14

 S0 
 Elektromágneses hullámok
 Ha az elektromos töltés gyorsul elektromos hullám
keletkezik
 Jellemzői
 Hullámhossz
 Frekvencia
 Terjedési sebesség v  f
 Az elektromos és a mágneses tér egymásra
merőleges síkban változik
 Polarizáció:
 Apoláros
 Síkban poláros
 Crikulárisan poláros
15
 Szabad hullámú összeköttetések
 Típusai:
 Szabad sugárzás
 Irányított sugárzás
 Az antenna méretének összemérhetőnek kell lennie a
hullámhosszal (pl.: fele)
 A terjedés szerinti felosztás
 Felületi hullámok: követik a föld felszínét (kHz-x10Khz)
 Térhullámok: egyenes vonalban terjednek (30MHz-300GHz)
 Szórt hullámok: A troposzférában többszörösen megtörnek,
szóródnak (200MHz-10GHz)
 Ionoszferikus hullámok: Az ionoszférából verődnek vissza
(x1000KHz-30MHz)
16
 Vezetett hullámú összeköttetések
 TEM (Transzverzális Elektromos Mágneses) hullámvezető
(vezeték)
 Két fém vezető + közöttük dielektromos szigetelő anyag
 A vezetők közötti távolság a jel hullámhosszához képest kicsi
 Dielektromos hullámvezető
 A köpeny törésmutatója kisebb mint a mag törésmutatója
 Numerikus apertúra NA  n 2  n 2
0 1

17
Az elektromágneses spektrum

18
 Frekvencia sávok elnevezése
Extrely Low Frequency ELF 3Hz-30Hz Fém keresés
Super Low Frequency SLF 30Hz-300Hz Elektromos áram, Tengeralattjárók

Ultra Low Frequency ULF 300Hz-3kHz Telefon

Very Low Frequency VLF 3kHz-30kHz Navigáció
Low Frequency LF 30kHz-300kHz Rádió vivők, repülés időjárás
Medium Frequency MF 300kHz-3MHz AM műsorszórás
High Frequency HF 3 MHz-30MHz Rövid hullámú műsorszórás
Very High Frequency VHF 30MHz-300MHz TV ,FM rádió, légiirányítás
Ultra High Frequency UHF 300MHz-3GHz TV, Radar, Mbil telefon
Super High Frequency SHF 3GHz-30GHz Műhold, radar
Extremly High EHF 30GHz-300GHz Távérzékelés, rádió csillagászat
Frequency

19