Alapszövet

• A bőrszövet és a szállítószövet között

helyezkednek el, kitöltik a szervek
belsejét.
• Csoportosításuk felépítésük és
működésük alapján történik.
• Fajtái: táplálékkészítő, raktározó,
szilárdító, kiválasztó, víztartó,
levegőztető alapszövet.
• Táplálékkészítő a.sz.: sejtjeiben sok a
zöld színtest-fotoszintézis, tehát főleg
a levelekben található
 Raktározó alapszövet
• A raktározó alapszövet nagy,
gömbölyded sejtjeiben sok zárvány
található.
• A zárványokban szerves anyag
raktározódik vízben oldhatatlan
formában.
• A raktározott anyag leggyakrabban
keményítő, de lehet olaj és fehérje is.
• raktározó alapszövet található a
magvakban, gumókban, a hagymában,
a gyöktörzsben, a karógyökérben
 Alapszövet
• Szilárdító alapszövet
• A szilárdító alapszövet sejtjeinek fala
erősen megvastagszik, sejtek gyakran
elhalnak. A növények szilárdítását
végzik.
• Kiválasztó alapszövet
• A kiválasztó alapszövet a növényi
anyagcsere végtermékeinek tárolására
szolgál. (Pl. a narancs héjában
illóolajtartók, a pongyolapitypang
szárában tejcsövek, a fenyőkben
gyantajáratok tárolják az anyagcsere
végtermékeit.)
 Alapszövet
• Víztartó alapszövet
• A száraz helyeken élő növények
szára, levele gyakran tartalmaz
víztartó alapszövetet. Pl. a
kövirózsák húsos levelében, a
kaktuszok vaskos szárában van
ilyen szövet.( pozsgás növények)
• Levegőztető alapszövet: vízen
úszó és mocsári növényekben
van ilyen szövet.
 Hogyan alkalmazkodtak a növények a
szárazföldi életmódhoz?
• Gyökér: meg kellett kapaszkodni a
talajban, víz és oldott ásványi
anyagok felvétele a talajból.
• Levél: fotoszintézis, gázcsere,
párologtatás, kiszáradás elleni
védekezés
• Szár: magasba emeli a növényt,
tartja a szerveket, szilárdít
• Virág-termés: szaporító szervek, új
utódok létrehozása, fajfenntartás