A nyelvújítás

Kazinczy Ferenc

 Kazinci és alsóregmeci Kazinczy

Ferenc (Érsemjén 1759.október
27. – Széphalom 1831. augusztus 23.), magyar
író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar
Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy
László ezredes testvérbátyja. Nyelvújító és
irodalomszervezői tevékenységével
a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti
felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.
 Kazinczy Ferenc élete

 Kazinczy Ferenc régi nemesi családból származott. Édesapja,

Kazinczy József (1732–1784), Abaúj megyei táblabíró,
édesanyja, nagybossányi Bossányi Zsuzsanna (1740–1812)
volt. Nyolcadik életéve betöltéséig anyai nagyapjánál,
nagybossányi Bossányi Ferenc (1703–1786) Bihar vármegye
főjegyzőjének, országgyűlési követének a házánál nevelkedett,
ahol hétéves koráig magyar szón kívül egyéb élő nyelvet nem
hallott. Első ismert levelét 1764 decemberében szüleinek írta,
akik akkor Regmecen laktak. 1766-ban nagynénje
megbetegedett, gyógyíttatása érdekében a
család Debrecenben tartózkodott, Kazinczy három hónapig a
Református Kollégiumba járt.
Széphalom

 A községet 1440-ben említik először Kysbanya néven,

az emlékek szerint azok a bányászok alapították, akik
abban az időben aranyat és ezüstöt bányásztak
határában. Hírnevét leginkább egykori lakójának,
Kazinczy Ferencnek köszönheti, aki az akkor még
Kisbányának vagy Kisbányácskának nevezett falut
elnevezte Széphalomnak. Ezt az elnevezést 1886-ban
hivatalosan is fölvette a település.
 Szépalom története

 Széphalom 1940-ben Hosszúlázzal összeolvadt. A szlovák határ

mentén fekvő település három tájegység, a Bodrogköz, a Hegyköz és
Hegyalja találkozását jelöli. Kisbányácskán 1794-ben szerzett birtokot
Kazinczy Ferenc, de a magyar jakobinus mozgalomban betöltött
szerepe miatt még abban az évben börtönbe került. Az építkezést csak
szabadulása után fejezhette be, és 1806-ban költözött be
feleségével, Török Sophie-val. A Trianoni
békeszerződés következtében a falu az ország szélére került. Az új
országhatár Ronyva lett a falu mellett, a Hegyközt elvágva a vasúttól,
ami azelőtt bekapcsolta a térséget az ország vérkeringésébe.
Új szavak létrehozása

 A tudományos, kulturális és társadalmi fejlődés eredményeinek

egy adott nyelven való megszólaltatása sok esetben nem
lehetséges új szavak, kifejezések megalkotása nélkül. Bizonyos
esetekben ezt más nyelvből származó jövevényszavak,
műveltségszók, tükörszavak teszik lehetővé. Más esetben
viszont a nyelvújítás egyik fő célja, hogy a tudományos-
kulturális eredményeket az adott ország egységes, nemzeti
nyelvén, idegen szavaktól mentesen tudják közzétenni.
 Új szavak müködése

• Nyelvjárási szavak elterjesztése:A nyelvújítás során a szókincset emellett gazdagíthatják valamelyik

társadalmi réteg nyelvén kialakult nyelvjárási szavakkal vagy egy országrészre, régióra jellemző tájszavakkal.
Ezeket időnként sikeresen vették át a köznyelvi használatba, mint pl. a magyar nyelvújításban a betyár,
burgonya, hullám, idom, kamat, bútor.
• Régi szavak felevenítése: A régi szavak felelevenítésére jó példa a magyar nyelvújításból az „aggastyán”
(Ágoston), „fegyelem”, vagy például régi személynevek felelevenítése: „Gyula”, „Béla”, „Zoltán”, „Géza”, stb.
• Idegen szavak átalakítása: Az idegen szavak átalakításával is gazdagodott a magyar nyelv, mint pl. „balanea”
(latin) – „bálna”; „Leipzig” (német) – „Lipcse”, „fauteuil” (francia) – „fotel”, stb.
Magyar Levente Krisztián 8.c