Filozofická fakulta Univerzity Komenského

v Bratislave

Katedra maďarského jazyka a literatúry

Ladislav Pálinkás

Tájszavak Peredről

Diplomová práca

Bratislava 1997
Prehlasujem na svoju česť, že som diplomovú prácu
vypracoval samostatne na základe materiálu, ktorý
som získal terénnym výskumom,s použitím uvedenej
literatúry

Köszönöm Prof. Szabó József és PhDr. Lanstyák István

tanár úrnak szakdolgozatom megírásához nyújtott
segítségét

2
 1. Bevezetés

Dolgozatomban szülőfalum, Pered község tájszavait igyekeztem összegyűjteni. Mivel ez a

község egyben szülőfalum is, nyelvjárását gyermekkorom óta anyanyelvemként sajátítottam el.
Ezt a nyelvjárást családi és a falusi környezetben használom még ma is, sőt Pereden még a
hivatalos érintkezésben is. Más helyeken, Pered határain kívül viszont igyekszem a magyar nyelv
köznyelvi változatát használni, különösen a hivatalos érintkezésben.
A nyelvjáráskutatás iránt egyetemi tanulmányaim során kezdtem érdeklődni. Ebben nagy
szerepe volt Szabó József tanár úrnak, aki a Comenius Egyetemen vendégtanárként adott elő. Az ő
buzdítására kezdtük többen is gyűjteni egy adott község nyelvjárását. Kezdetben magnófelvé-
teleket készítettünk, amelyeket az egyezményes magyar hangjelölés szerint fonetikusan átírtunk.
Ez a munka nyomtatásban is megjelent a Hungarológia c. tudományos, oktatásmódszertani és
tájékoztató füzetekben (1995/6.).
Később tájszógyűtéssel kezdtem foglalkozni. A tájszavakat 1995 nyarán spontán
megfigyeléssel kezdtem gyűjteni. Az összegyűjtött tájszavakat összevetettem a Magyar Értelmező
Kéziszótár szóanyagával. Ekkor jöttem rá, hogy mennyi tájszó él a nyelvjárásomban amelyekről
korábban, mivel Pered nyelvjárása az anyanyelvem, nem is tudatosítottam, hogy tájszavak.
Később sikerült megfelelő adatközlőket találnom, akik szívesen segítettek munkámban.
Az ő segítségükkel pontosítottam az egyes tájszavak jelentését, majd az egyes szavakat
mondatokba foglaltattam velük.
Ezúton köszönöm meg adatközlőim segítségét, akik szívesen válaszoltak kérdéseimre.
Adatközlőim:

Pálinkás László, 57 éves;

Pálinkás Anna, 56 éves;
Balázs Lénárd, 69 éves;
Zilizi Mária, 67 éves;
Borsányi Gabriella, 61 éves.

3
 2. A falu története

Pered a Kisalföld Mátyusföld nevű régiójának jelentős községe. A község Galántától kb. 20
kilométerre fekszik délkeleti irányban. Természeti viszonyai, főleg jó minőségű termőföldje és a
Vág folyó közelsége kedvező feltételeket biztosítottak a falu fejlődésének. Pered határa korábban
gazdag volt erdőkben is, ennek csak nagyon kis része maradt fenn az évszázadok során.
Pered község neve egyébként Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára c. munkája
szerint a Pere személynév -d képzős származéka.
A legrégibb fennmaradt oklevél, melyben Pered neve előfordul, az 1237-1240-es években
keletkezett Albeus-féle összeírás. Ez az oklevél a pannonhalmi apátság birtokait sorolja fel. Pered
nem volt az apátság birtoka, hanem a Salya nevű birtok határainak megjelölésénél fordul elő, mint
szomszédos településé. Pered további írásos említése a Túróczi prépostság megalapításával
kapcsolatban maradt fenn.
IV. Béla király 1251-ben és 1252-ben keletkezett adómányleveleiben Purud néven
fordul elő a falu, mint ennek a prépostságnak ajándékozott falvak egyike. Ekkortól a község
lakosainak élete egybefolyt Sellye, Királyfa, Hosszúfalu és Királyrév lakosinak sorsával, akik ettől
kezdve szintén a Túróczi prépostság alattvalói lettek. Az uradalom központja a következő
évszázadokban Sellye lett.
A 16. században komoly változások történtek Pered lakosainak életében. A törökök már
1529-ben betörtek a környékre, és megzavarták a falu nyugalmát. A sellyei uradalom rövid időre
Nyári Ferenc, majd 1535-tol Révay Ferenc és István kezére került, de 1548-ban Pered már az
esztergomi érsek birtokaként említődik. Ezt a tényt megerősíti az 1549-es Pozsony megyei
portaösszeírás is, amely Pereden 18 paraszt, 12 zsellér és két egyéb birtokú portát tart számon. Az
esztergomi érsek a vágsellyei uradalmat a 16. század második felében a jezsuita rendnek
adományozta.
A 16 - 17. században Pered lakosinak nagy része a reformáció híve lett. A lakosság
rekatolizálását a jezsuita rend végezte el. A falu a török veszély ellenére is komoly fejlődésnek
indult, a 17. században komoly gazdasági település, amit az 1664-es török adóösszeírás is bizonyít,
hiszen Pered a környék többi falvaival együtt Érsekújvár 1663-ban történt elfoglalása után
szintén török kézre került. Az említett adóösszeírás Pereden 47 háztartást és 61 adófizető személyt
tart számon.
A török fennhatóság Érsekújvár 1685-ös felszabadulásával végleg megszűnt, azonban a
békés fejlődés még váratott magára, hiszen a környéket közvetlenül érintették a II. Rákóczi Ferenc
által vezetett Habsburg - ellenes felkelés katonai akciói, elsősorban 1704-1705-ben. Az 1711-ben
megkötött szatmári béke meghozta az állandó katonai veszély megszűnését. Megindulhatott a
békés fejlődés.
A 18.század nyolcvanas évei komoly változásokat okoztak nemcsak Pered, hanem az egész
sellyei uradalom életében is. II. József feloszlatta a jezsuita rendet, így Pered új földesura a királyi
kamara lett 1783-tól. Ebben az időben a falu lakosai főleg búza, árpa, kukorica, rozs, zab, köles és
kender termesztésével foglalkoztak.
Az első magyarországi népszámlálás idején, amelynek adatai Pozsony vármegye
iratanyagában maradtak fenn 1787-ből, Pereden 186 ház volt, melyet 286 család lakott, ami 1360
személyt jelentett. Ebből 663 volt a nő. A férfiak közül 1 tartozott a nemesek közé, 138 volt
paraszt, 114 paraszt örökös, 127 zsellér, 4 kőműves és 1 katona. Az 1828-as adatok már 1893
lakost tartanak számon. Ebben az időben a Peredhez leközelebb eső nagy vásár Szeredben volt,
melyet a perediek is látogattak.

4
 A falut a 18. század második és a 19. század első felében sok csapás érte.
Főleg a Vág folyó áradása tett gyakran kárt a faluban, pl. 1798-ban, 1828-ban és 1831-ben.
A víz mellett a tűz volt a második pusztító tényező, ez pl. 1834-ben pusztított. A 19. század
legnagyobb pusztítását azonban a kolerajárvány jelentette, amely Pereden először 1831. július
27-től szeptember 13-ig szedte áldozatait, összesen 50 személyt.
A 19. század legjelentősebb mozzanata a falu életében az 1848 - 1849-es szabadságharc, és
ennek Pered mellett lezajlott csatája volt. A peredi csata a szabadságharc vesztes csatái közé
tartozik. Az első csatára 1849. június 16-án került sor az Asbóth Lajos által vezetett II. magyar
hadtest és a IV. császári had test csapatai között. A fő csatára június 20-21-én került sor, melynek
célja a Vág vonalának megtartása volt. A csata reggel hétkor kezdődött a II. magyar hadtest
támadásával. A zsigárdi térséget az osztrák seregek meglehetősen hamar feladták, de Pereden a
harcok szinte minden házért folytak. Délután két órára a falut sikerült a magyar seregeknek
megszerezniük. Június 21-re megérkeztek a térségbe az orosz csapatok is, minek következtében a
magyar hadsereg kénytelen volt feladni Peredet, majd Királyrévet is.
A peredi csatával nemcsak a Vág vonala veszett el, de megpecsételődött a magyar
szabadságharc sorsa is, hiszen ekkortól a szövetséges túlerővel már nem tudta sikeresen felvenni
a harcot. A peredi csata emlékére a pozsonyi honvédegylet 1869-ben emlékművet állított. Pered
egy része június 21-én a csata következtében leégett, lakosai közül öten megégtek, ill.
megfulladtak.
Fényes Elek szerint ebben az időben Perednek 1961 katolikus, 4 óhitű (görög keleti) és 1
evangélikus lakosa volt. A falu földesura a pesti egyetem, a faluhoz legközelebb eső posta
Szereden volt (Fényes; 1851: 219).
A forradalom által kivívott változások csak nagyon lassan kerültek át a mindennapi életbe.
A jobbágyság megszüntetésére csak 1853-ban került sor. 1864-ben a falunak 360 háza és 2177
lakosa volt. 1869-ben a falu lakosságának száma már 2628, 1880-ban 2991, 1890-ben 3284,
1900-ban 3409 és 1910-ben 3414 (Vlastivedný slovník obcí na Slovensku; 1978: 159).
1909-ben nyitották meg a Negyed-Sellye vasútvonalat, ami új lehetőségeket nyithatott
volna a falu fejlődésében. A fejlődést az első világháború zavarta meg, amelynek Peredről 131
áldozata volt. Tiszteletükre a falu 1931-ben emlékművet állíttatott.
Az első világháború után Pered a Csehszlovák Köztársaság része lett. 1921-ben a falunak
3842 lakosa volt, 1930-ban már 4090. Az 1938-as első bécsi döntés értelmében Peredet ismét
Magyarországhoz csatolták. A második világháború befejezése után Pered ismét a Csehszlovák
Köztársaság része lett. Lakosai számára azonban nem értek véget a megpróbáltatások, hiszen
Peredről 585 személyt telepítettek át Magyarországra, vagy hurcoltak Csehországba kényszer-
munkára. Ekkor Peredre mintegy 600 szlovákot telepítettek át Magyarországról, Békés megyéből.
A falu komolyabb fejlődését az 1960-as évektől figyelhetjük meg. Ezekben az években
nyitották meg az új alapiskolát, majd fokozatosan új üzlethálózattal, 1974-ben kultúrházzal, majd
óvodával, szociális otthonnal, új lakónegyedekkel gyarapodott a falu.
A falu jelenlegi területe 2278 ha, ebből beépített területe 200 ha, a fennmaradó 2078 ha
termőföld. Jelenleg a falu lakosságának már csak kisebb része foglalkozik mezőgazdasággal saját
és bérelt földeken. A lakosság többségének az ipar a fő megélhetési forrása. A munkások nagy
része a közeli városokban (Sellye, Galánta, Pozsony) dolgozik.

Pered első temploma 1717-ben épült a nagyszombati jezsuita rend támogatásával.

A templom Xavéri Szent Ferenc tiszteletére volt felszentelve.

Pered a 16. századig Deáki, majd Sellye, 1642-ben ismét Deáki, majd 1728-tól Zsigárd
leányegyháza volt. A falu lakosainak a 18. század vége felé azonban minden igyekezetük

5
megvolt, hogy saját plébánosuk legyen. Ez 1803-ban valósult meg amikor Pered kivált a zsigárdi
anyaegyházból, és önálló egyházközséggé vált. A régi templom a 19. század elején már kicsi volt.
Pered mai templomának építése 1816. május 26-án kezdődött az alapkő elhelyezésével.
Ünnepélyes felszentelésére 1820-ban került sor Keresztelő Szent János tiszteletére.

A falu nem maradt el a művelődés és az oktatás területén sem. A falu első alapiskoláját
1779-ben alapították. 1849-ben a Pered mellett lezajlott csata következtében az iskola épülete is
komoly károkat szenvedett, így a község vezetősége új iskolát építtetett. Az épületet 1874-ben
adták át. 1902-ben a faluban 6 tanító működött. 1960-ban a község vezetősége új épületet építtetett.

A falu jelenlegi címere: Piros pajzsra helyezett aranyszínű csoroszlya és ekevas kiegészítve
a pajzs két felső sarkában két aranyszínű négyszirmú rózsával. A falu zászlója háromfarkú és zöld,
piros, sárga, piros színezetű.
A falu nevét 1948 februárjában hatóságilag Peredről Tešedíkovora változtatták. A falu az új
nevét Tessedik Sámuelről kapta, aki evangélikus lelkész és gazdasági író volt. Az ő nevéhez
fűződik a szarvasi mezőgazdasági iskola megalapítása.
Az 1994-es táblatörvény értelmében Pered magyar neve nem használható, mivel történelmi
személyiségről kapta hivatalos szlovák megnevezését. A falu eredeti nevének visszaállítása
céljából a peredi polgárok 1995-ben népszavazáson vettek részt.

A falu lakosságának adatai az 1991-es népszámlálás alapján:

a., nemzetiségi megoszlás:

magyar: 3254;
szlovák: 545;
cseh: 11;
roma: 1;
ukrán: 2;
egyéb: 3;
összesen : 3816 (vö. Gyurgyík;1994:150)

Megjegyzés: Megfigyeléseim alapján Pereden több roma él, mint amennyi a népszámlálási
adatokból kitűnik. Ebből arra következtetek, hogy a romák magyarnak ill. szlováknak vallották
magukat.

b., felekezeti megoszlás:

római katolikus: 3187;

protestáns: 286;
felekezet nélküli: 153;
görög katolikus: 2;
ismeretlen: 185;
egyéb: 1;
összesen: 3816.

A falutörténetre vonatkozó adatokat Novák Veronika Pered rövid története c. munkájából

vettem. Ez a munka még nem jelent meg nyomtatásban, csupán a kéziratot használtam fel.

6
 3. A nyelvjárás leírása

A nyelvjárási jelenségek ismertetését Kálmán Béla Nyelvjárásaink c. egyetemi tankönyve

alapján kísérelem meg. Egyben felhasználom Imre Samu A mai magyar nyelvjárások rendszere c.
munkáját is, elsősorban Az észak-dunai nyelvjárástípus és A csallóközi és szigetközi
nyelvjárástípus c. fejezeteket. Mindkét szakkönyv megállapításait igyekszem összevetni Pered
nyelvjárási jelenségeivel.

A., Hangtani jelenségek

Pered tájnyelve is főként a hangtani jelenségekben, elsősorban magán-

hangzórendszerében tér el más nyelvjárásoktól ill. a köznyelvtől.

a., Magánhangzók

A rövid magánhangzók száma nyolc; u, ü, i, o, ö, ë, a, e. Az a fonémának a változata

csak asszociatív helyzetben fordul elő: apám, kapál, halál, kaszál.
A hosszú magánhangzók száma hét; ú, u, í , ó, o, é, á. Az a és az e fonéma csak POLIFONÉ
MIKUS értékű hangként él, különösen l, ill. r kiesése esetén: emëgy, rëgge, ere, vonatta, bussza,
ara.
A köznyelvi á hang a nyelvjárásban egy árnyalattal zártabb; á.
A köznyelvi e hang a nyelvjárásban nyíltabb; e.
A nyelvjárás legmarkánsabb jelensége a független rendszerszerű zárt í-zés, a nyelvjárás
tehát az í-ző nyelvjárások közé tartozik, ebből a szempontból az í fonéma megterhelése eléggé
nagy:
-hangsúlyos helyzetben: nígy, vír, kík, gíp, kíp, nízëk, típëm, víge, szíp,
-hangsúlytalan helyzetben: sëtít, beszíll;
-toldalékokban: szeretník, megënním, kírís, vetís, szípsíg, hejsíg.
Ebből a nyelvjárási jelenségből kifolyólag a köznyelvben é fonémát tartalmazó
homonímák a nyelvjárásban nem homonímák, ugyanis szemben áll egymással az é ill.az í fonéma.
Pl.
fél 'főnév' - fíll 'ige'
ég 'mennybolt' - íg 'lángol'.

A nyelvjárás másik markáns jelensége a zárt ë-zés: szërëncse, csërësznye, mëggy, ëggy,
lëhet, embër, gyerëk, vetëk, retëk. Az előző jelenséghez hasonlóan a köznyelvben csupán nyílt e
fonémát tartalmazó homonímák a nyelvjárásban minimális párt alkotnak:
fejem 'főnév' - fejëm 'ige'
eszëm 'főnév' - ëszëm 'ige'
meg- 'igekötő' - mëg 'kötőszó'.

7
 A zárt í-zés és az ë fonéma megléte a nyelvjárás két legmarkánsabb jelensége. Ezenkívül
szórványosan jelentkeznek más, a magánhangzók megterheltségére vonatkozó eltérések a
köznyelvhez viszonyítva:
zárt u-zás:bugár, bukor, csuda, ustor, kápuszta, katuna, vánkus, kukurica, hun 'hol';
zárt ü-zés: gyün, gyükér, fürünnyi;
zárt i-zés: igënyës, eriggy, messzi;
zárt o-zás: kokas, hovas, magos;
zárt ú-zás: gyúnik, rúzsa, -bú, -tú, -rú '-ból, -tól, -ról';
zárt ű-zés: -bű, -rű, -tű '-ből, -től, -ről';
nyílt a-zás: pakróc, alló;
nyílt ë-zés: vëlla, vërad;
nyílt ó-zás: válló 'vályú', savanyó;
nyílt ő-zés: sűrő, físő, gyűrő, gyűsző, tő, tető 'tetű', söprő;
labiális ö-zés: böcsűll, öspörös, ömell 'emel', ölíg 'elég', fölhő, köll, tengő 'tengely', visző,
ësző, níző 'nézel', ebídőll, szerepőll, helësőll, ínekőll;
illabiális í-zés: fírísz 'fűrész', kíseje 'külseje';
illabiális ë-zés: gëríny 'görény', këtíny, sëtít;

A köznyelvi hosszú magánhangzóval rövid magánhangzó áll szemben: arpa, hetfő;

A köznyelvi rövid magánhangzóval hosszú áll szemben: kácso, satyú;
Palatális -- veláris megfelelések: sipka, mutizsd 'mutasd', zsëcskó, pëlva;
Magánhangzóhiány: uccajtó, jócakát 'jó éjszakát';
Magánhangzótöbblet: kamara, rizsa.

Az asszociatív jelenségek közül a nyelvjárásban jelentkezik az á előtti a-zás ( kapáll,

apám, család, kabát, halál, sajnáll, zarándok, szalámi, szakács, vasárnap, Galánto) és az á utáni
o-zás (lábo, kádbo, hátro, ládáro, kapávó, kaszávó, taláno 'találna', kácso, sárgo, szároz, Galánto,
kártyo, támod).

b., Mássalhangzók

A nyelvjárás mássalhangzói számbelileg megegyeznek a köznyelvéivel. A nyelvjárásra

elsősorban az apalatális l-ezés a jellemzo: góla, goló, luk, mëllik 'mellyik', hel, helës, mosolog,
killebb, bellebb.
Ezzel szemben némely esetben középréses j-zés érvényesül: mijen, ojan, kájho, osztáj,
veszíj.
Az l+j hangkapcsolatot a legtöbb esetben hosszú jj-nek ejtik: tanújjon, szavajjon, talájjo
'találja'. Kivételek: alla 'alja', bellebb, killebb.
Az l+j hangkapcsolat esetében nincs hasonulás: teljes, halja 'hallja': Nem halja, hogy mid
beszíllëk.
Gyakori nyelvjárási jelenség az l fonéma kiesése:
- pótlónyúlásos: ződ, főd, bóha, nyev, bód 'bolt', szíva, gondútam, ketem 'keltem', tavva,
bagó, tengő, vonatta, bussza.
- pótlónyúlás nélküli: beszínek, száhot 'szállhat', ánok 'állnak'.

8
 A mássalhangzók tekintetében ezek a legmarkánsabb jelenségek a nyelvjárásban, ezen
kívül a következő szórványos jelenségek fordulnak elő:
- palatális ny-ezés: nyőll, teknyő, víny, kenyőcs, kírnyi, óvasnyi;
- palatális gy-zés: gyinnye;
- palatális ty-zés: satyú 'satu';
- apalatális n-ezés: lánko, kicsinka, suntunk.

Hosszú tendencia:
- az -l igeképző valamint az -ul, -ül képző l-je is mindig megnyúlik: dobóll, hasall, meszell,
gondúll, csókúll, vonúll, szorúll, kerűll;
- az -s képző is megnyúlik, de csak toldalékolt alakban: erőssenn, igënyëssenn,
magossabb;
- az -on, -en, -ön rag n hangja is megnyúlik: asztalonn, székënn, fődönn;
- az -an, -en határozoszó-képzőben is megnyúlik az n: gyorsann, lassann, okossann,
sárossann, gyorsabbann.

Rövid tendencia: ëccsëpët, foró, var 'varr'.

Mássalhangzótöbblet:
- hiátustöltoként szerepelhet a j és a v: fijú, fijam, sijet; avutó, kakavó, januvár, fëbruvár;
- egyéb: pijarc, ottand.

Mássalhangzóhiány: tëlázsi, lëcska, pitar, ászló 'zászló'.

Asszociatív jelenségek:
dn - nn hasonulás -nak, -nek ill. -na, -ne toldalék esetében: annak 'adnak', tunnak,
szalannak, kűnnek, rohanna,'rohadna', szakanna, anna 'adna';
rl - ll hasonulás: salló, talló;
dny - nny hasonulás -nyi képző esetében: annyi 'adni', tunnyi, engennyi.

9
 B., Alaktan

a., Szótövek

A -d és a -t végű igékhez közvetlenül, előhangzó nélkül csatlakozik az -n és az -l kezdetű

toldalék: kűdlek, kűnnek, annak 'adnak', tanítnak, tartnak, ordítnak, tanítna, tanítlak.
Néhány ige a köznyelvvel ellentétben -l tövű: szíll, híll, lőll, lőllünk, főll, nyőllünk.
Egyes felső nyelvállású magánhangzót tartalmazó egytagú névszótövekben a magán-
hangzó hosszú marad toldalékolás esetében is: nyúlak, rúdat, kútak.
A -k többesjel ill. birtokos személyjel és a -t tárgyrag közti előhangzó középső nyelv-
állású: tyúkokot, disznókot, őköt, kalapomot, székëdët, kezüköt, házotokot.

b., Szóképzés

A főnévi igenév képzője -nyi: várnyi, alunnyi, kírnyi, annyi 'adni' dobnyi. Azoknak az
igéknek az esetében viszont, amelyek a nyelvtörténészek feltételezései szerint veláris i-t
tartalmaztak, a főnévi igenév képzője -nya: innya, írnya, hínya, nyírnya, nyitnya, nyínya, bírnya.

c., Határozóragok

A -ban ~ -ben határozórag hangalakja mindig egybeesik a -ba ~ -be határozórag hang-
alakjával: A vározsba magos házok vannak. - Józsi a patagba fürdik. - A ingëm ot lóg a szekrímbe.
A a-ból ~ s-ből, a-tól ~ s-től, a-ról ~ s-ről ragok magánhangzója a köznyelvihez
viszonyítva zártabb, és az l-jük egyáltalán nem hangzik: ëvëtt a levezsbű; a apjátú tanúta eszt; a
Marisrú beszígettünk tënnap.
A köznyelvi -ért ragnak -ér felel meg: Eszt is csak a pízér csináto. - Emënt vízér.

d., Birtokos személyjelezés

Egyes szám 3.személyben a birtokos személyjel három alakban fordul elő:

- Palatális magánhangzót taratalmazó névszótő után -e: keze, feje, ökre, füle;
- á magánhangzót tartalmazó tő után -o: lábo, háto, házo;
- egyéb veláris magánhangzót tartalmazó tő után -a: lova, annya, asztalja, kúttya.
Ragozott alakokban a palatális magánhangzót tartamazó névszótövek után az egyes szám 3. sze-
mélyű birtokos személyjel - i: kezit, fülibe; a fa tövibe áll - nem lát a ëggyik szëmire.

10
 e., Igeragozás

Az ikes igék egyes szám 1. személyben az iktelen igeragozás -k ragját veszik fel: ëszëk,
iszok, fekszëk, aluszok, dógozok.
Viszont egyes szám 2. személyben az iktelen igék is az egykori ikes igera-
got veszik fel: kapó, rakó, váró, adó, író, kírő, beszíllő.
Egyes szám 3. személyben a köznyelvi v -tövű igék: nyőll, lőll, híll, szíll alakban for-
dulnak elő.
Tárgyas ragozásban a felszólító mód -d ragja mássalhangzó előtt kiesik: mozs meg, dop ki,
lázs be 'lásd be', ír le 'írd le'.
Tárgyas ragozásban a -t végű igék esetében a kijelentő módú alakok megegyeznek a
felszólító módú alakokkal: Nem lásso a fátú a erdőt. - Lássuk, hotyhum vagy. - Józsi taníccsa a
testvírjid bicigliznyi. - Befessük a falad zodre.-Lefordíccsátok eszt a szövegët nëkëm is ?
Az egyes szám, első személyű, feltételes módú, jelen idejű, alanyi ragozású igealak
esetében a személyrag illeszkedik: annák, látnák, innák, írnák, dógoznák. Az illeszkedett alakok
viszont nem kizárólagosak, létezik anník, látník, stb. alak is.
Az -ít végű igék felszólító módja: taníjja, szoríjjuk, fordíjjuk. Ezeket az alakokat egyre
inkább kiszorítják a taníccsa, szoríccsuk, stb. alakok.
Mássalhangzó előtt a felszólító mód -j-je kiesik: vár meg, ugor fő.

C., Mondattani jelenségek

A határozott névelő a köznyelvvel szemben a nyelvjárásban csak egyalakú, magánhangzó

előtt is a: A apja monta nëki. - Tëdd a könyvet a asztara! - Becsukták a ajtót.
A nyelvjárásban a hasonlításhoz a köznyelvi -nál ~ -nél ragok helyett a -tú ~ -tű '-tól ~
-től' ragok a használatosak: Nagyop tűlem. - Pétër még a Pityutú is magossabb.
A miatt és a végett névutó jelentése a köznyelvhez képest fordított; a miatt fejezi ki a
célhatározót: Gyógyuláso miatt szëdi a csëpëkët; a végett pedig az ok határozót: Beteksíg víget nem
vót iskolábo.
A nyelvjárásban a köznyelvi fölött, fölé névutó helyett a hëgyëtt, hëgyé használatos: Ot
van a doboz a szekrín hëgyëtt. - Tëdd a üvegët a ómárijum hëgyé.
A kapcsolatos mondatok és szószerkezetek kötőszava mëg: Ém mëg a Józsi kapátug be a
rípát. - Befölhőzött a ég, asztám mëg esnyi is kezdëtt.
Kérdő mondatokban az -ë kérdőszócska nem az állítmányhoz, hanem az igekötőhöz ill. a
tagadószóhoz kapcsolódik: Maj meglátom, hogy meg-ë tuggya csinányi. - Nem tudom, nem-ë fog
nëki ez a füzet köllenyi.

11
 4. A gyűjtés módszere

Ahogy a bevezetésben írtam, a tájszógyűjtéssel 1995 nyarán kezdtem foglalkozni. Kez-

detben spontán megfigyeléssel gyűjtöttem a tájszavakat. Megfigyeltem a falubeli emberek beszé-
dét, és azokat a szavakat, amelyeket tájszónak gondoltam, följegyeztem. Az összegyűjtött
tájszavakat összevetettem a Magyar Értelmező Kéziszótár szóanyagával. Kihagytam azokat a
szavakat, amelyeknek jelentése a nyelvjárásban megegyezik a köznyelvi jelentésével, és a nyelv-
járásban a köznyelvi jelentésen kívül nem rendelkezik más jelentéssel. Másrészt fölvettem a
tájszavak közé azokat a szavakat, amelyeket az Értelmező Kéziszótár népnyelvinek ill.
tájnyelvinek minősít, és Pered nyelvjárásában megtalálható.
Később az összegyűjtött tájszavakat kikérdeztem az adatközlőimtől. Az ő segítségükkel
pontosítottam az egyes szavak jelentését, majd a szavakat mondatokba foglaltattam velük.
Szótáram túlnyomórészt valódi és jelentésbeli tájszavakat tartalmaz. Az alaki tájszavak kö-
zül csupán néhányat vettem fel, azokat, amelyek a nyelvjárásban szórványosan jelentkező nyelv-
járási jelenségeket tartalmaznak.

5. A szócikkek felépítése

Valódi és jelentésbeli tájszavak esetében címszóként magát a tájszót adom meg,

amennyiben a nyelvjárásban lévő hangalakjából nem tudok kikövetkeztetni köznyelvi hangalakot.
Ellenkező esetben címszóként a feltételezett köznyelvi alakot adom meg. Alaki tájszavak esetében
mindig a szó köznyelvi hangalakját adom meg címszóként. A címszó a szótárban félkövér betű-
típussal szerepel.
A címszó után dőlt betűkkel szerepel a tájszónak a nyelvjárási hangalakja. A nyelvjárási
hangalak után szintén dőlt betűkkel zárójelben megadom egyes tol dalékok kapcsolódási módját a
tájszóhoz; főnév esetében a tárgyragot, a többesjelet és az egyes szám 3. személyű birtokos
személyjelet, igék esetében a múlt idő és a felszólító mód jelét adom meg. A nyelvjárási hangalak
után föltüntetem az egyes tájszavak szófaját, utána fél idézőjelben megadom a tájszó jelentését,
majd végül a jelentését példamondatokkal is igyekszem megvilágítani.
Egyes tájszavaknál magyarázatot adok a tájszó használati gyakoriságát illetően, némelyek-
nél néprajzi jellegű leírást is megadok.

12
 6. Rövidítések jegyzéke

a., szófaji minősítések:

fn. - főnév
mn. - melléknév
hsz. - határozószó
tn.i. - tárgyatlan ige
ts.i. - tárgyas ige
nu. - névutó
módsz. - módosítószó

b., stílusminősítések:

durv. - durva
gúny. - gúnyos
tréf. - tréfás, humoros

c., egyéb:

Megj. - általános megjegyzés

Népr. - néprajzi leírás
KNY. - a tájszó jelentése megegyezik a köznyelvi jelentéssel
vö. - vesd össze
l. - lásd

d., jelek

+ - már nem használatos, csupán az idős emberek emlékezetében élő szó

Kiv. - kiveszőben lévő, ritkán használatos szó

13
 7. Szójegyzék

abszencia apszëncija ( - t, -k, -jo) fn. ' igazolatlan hiányzás '. No Józsi. Tënnap nem vótá
munkábo. Be van ám írva ja apszëncija.
ajka (-at) fn. ' áll '. Azér ez a Endre is tut hegedűnyi. Níszt hugyann a ajkáho szoríccsa a
hegedűt. Megj. A szót tapasztalataim alapján csak birtokos személyjeles alakban használják, ezért
alapszót nem következtettem ki.
ajtóragasztó ( -t, -k, -ja) fn. ' ajtófélfa '. Má beállítottuk a ajtóragasztókot, hónab gyünnek
a kőművesëg befalaznyi.
alló l. olló
almárium ómárijum (-ot, -ok, -ja) fn. ' ruhák tárolására szolgáló fából készült nagyobb
szekrény ' .Megj. kiv. Ezt a szvëttërt is tëdd a ómárijumba, në lëgyëm mindën elé.
alsószél asószél (-szelet, -szelek, -szele) fn. ' déli szél '. Hónap mëgim meleg
lësz, jó erőssem fúj a asószél. Megj. kiv.
anyajel (-et, -ek, -e) fn. ' anyajegy '. Nem is tuttam, hogy ennyi anyajel van rajtacs, csak
mos látom, hogy nincs rajtat sëmijen ruha.
ászló l. zászló
azőte hsz. ' azóta '. Azőte lakunk it, mőte mekhat a anyám. vö.:ezőte; mőte.

bábasszony (bábasszont, -ok, -a) fn. ' szüléskor a szülő nő mellett segédkező, a szülést
is levezető nő '.Megj. A szó jelentését minden korosztály ismeri, de a szó használata már csak az
idősebbekre jellemző. A fiatalabb korosztályoknál a szót felváltotta a szülésznő kifejezés. A
Magdiho is lassann e fok köllenyi hínya ja bábasszont, má a kilencedik hónabba van.
babos mn. 'csaláncsípéstol kiütéses (a keze ill. a lába vkinek)'. Mekcsípët tënnap a
csóvány, még mámo is babos tűle a kezem.
balkon (-t, balkonyok, balkonya) fn. ' erkély'. Hoz be ja ruhákot a balkonrú, nëhogy
megázzom, má igën idever a eső.
bandaszka (bandaszkát, bandaszkák, bandaszkájo) fn. ' általában benzin, esetleg más
folyadék tárolására használt vasból vagy műanyagból készült lezárható edény'. Në csak a
avutóba tankójjá, hanem a kéd bandaszkábo is hozzá bënzint, háho fok köllenyi.
bandzsa fn. és mn. ' kancsal '. A Józsi is ojam bandzsa, a ëggyik szëme befeléáll.
bandzsít bandzsítt (bandzsított, bandzsíccson) tn. i. ' <a szemével> kancsalít'. Në
bandzsíccsá annyit, mer eromlik a szëmëd.
belvilág (-ot, -ok, -o) fn. ' egy adott szoba magassága '. Jó nagy ez a szoba, mennyi
lëhet a belvilágo, bisztos van nígy métër is. Megj. kiv.
befölhosödik (-ött, -fölhosöggyön) lásd.: befölhozik.
befölhőzik (-ött, -zön) tn. i. ' beborul <az ég> '. Amikor má láttuk, hogy nyugat felű
fölhőzig be, má gondútuk, hogy eső lëssz.
beful befúll (befút, befújjon) tn. i. ' 1. befullad pl. <vmilyen jármu a sárba>, 2. vizes
gabona tárolása esetén a gabona befullad (a víz nem párolog el) '. Majnem nem tuttam a határbú
hazagyünnyi, úgy befút a biciglim a sárbo. - Szët ki ja kukuricát a zságbú, mer befúll.
berukkol berukkóll (berukkót, berukkójjon) tn. i. 'katonai szolgálatra bevonul'. A Jani is
mekkapta ja behívóját, júnijuzsba o is be fog rukkónyi.
bogár bugár (bugarat, bugarak, bugara) fn. ' KNY '. Ennyi sog bugár röpköd má este,
beleröpűnek a embër szëmibe.
bokor bukor (bukrot, bukrok, bukorja) fn. ' KNY '. Ot van a bukor alatt a víz a üvegbe, ot

14
nem melekszik meg
boksz (-ot, -ok, -a) fn. ' 1. KNY, 2. cipőkrém '. Vasárnopra kipucúllom a cipőmöt
bokssza, hoty csillogjon.
borjazik (-ott, -zon) tn. i. ' ellik <a tehén> '. A jövo hétëm má a mi tehenyünk is fog
borjaznyi.
borsó (-t, -k, -ja) fn. ' bab '. Le kő má szënnyi aszt a borsót, má írëtt. Jó lëssz a levezsbe.
vö.: cukorborsó.
borsóleves (-t, -ëk, -se) fn. ' bableves '. Csinátom savanyó borsólevest, jó sok tejet tëttem
beléje.
botol botóll (botót, botójjon) ts. i. ' a fának vagy bokornak hosszúra nőtt ágait lenyesi '. A
dijófákot is le kő má botónyi, mer a ágoji má fölírnek a villandrótokig.
bőgőtemetés bőgőtemetís (-t, -ëk, -e) fn. ' farsang végi népszokás'. No hónap
hamvazószërda, mámo lëssz a bőgőtemetís. Népr.: Ezt a népszokást a hamvazószerdát megelőző
kedden vagy hétfőn esetleg farsangvasárnapján szokták tartani. Ekkor a kocsmában a cigány-
zenekar egyik tagja papnak öltözött, és a bőgőt jelképesen húsvétig eltemette. Megj.: Erre a
népszokásra már csak az idősebbek emlékeznek, ahogy a szót is már csak ők ismerik.
böjt bőt (-öt, -ök, bőttye) fn. ' a húsvétot megelőző negyven napig tartó időszak,
amikor régebben a katolikusok egyáltalán nem ettek húst; nagyböjt '. No hónap hamvazószërda,
kezdődik a bőt. Népr.: A nagyböjt idején a katolikusok egyáltalán nem tartottak sem bálokat, sem
mennyegzőket.
böjtöl bőtőll (bőtöt, bőtőjjön) tn. i. ' 1.nagyböjtben egyáltalán nem eszik húst; 2. koplal,
éhezik ' Háromszor ëgyé ëgy nap legalább, nem kő bőtőnyi.
böngészik bëngézik (-ëtt, -zën) ts. i. ' aratás után gyűjt, szed <kukoricát, hagymát> '.Gyere
hónap kukuricád bëngéznyi, sokat ehagyott a kombáj, összeszëhetünk kéd zsákkó is.
bugár l. bogár
bugyogó (-t, -k, -ja) fn. ' mindenféle nadrág '. Në vët fő aszt a vastag bugyogót, mekfől
benne ja lábod. Megj. kiv.
bukor l. bokor
buksza (-t, -k, -jo) fn. ' pénztárca '. Në ja zsebëdbe ragd a píszt, mer e fogot szórnyi,
tëdd inkább a bukszábo.
búgatyú (-t, -k, -ja) fn. ' 6-7 cm átmérőjű csontból ill. gombból és madzagból vagy
cérnából készített búgó hangot adó gyermekjáték '. Rígëm még búgatyúva is jáddzottunk. Ez ojam
vót, hogy maddzagra vaty cérnáro fűsztünk ëgy gombot, aszt jól mekforgattuk, majd a két kezünkke
huzigátuk szítt, és az úgy búgott. Megj.: +
bugyborék bugyburík (-ot, -ok, -ja) fn. ' buborék '. Beledoptuk a vízbe ja kövecset, nos
főgyüttek a bugyburíkok.
bugyborékol bugyburíkóll (bugyburíkót, bugyburíkójjon) tn. i. ' KNY ' A szóda is elejive
bugyburíkóll, asztán etünnek belülle a bugyburíkok.
burgi (-t, -k, -ja) fn. ' a cukorrépához hasonló nagylevelu takarmánynövény,
háziállatok etetésére használatos '. Én leginkáb burgit szoktam annyi a kácsáknok, ez bekeverëm
nëkik srótta. Szeretik aszt a kácsák nagyon.
bursli (-t, -k, -ja) fn. ' disznósajt '. Disznóölískor burslit is szoktunk csinányi, eszt
apró vágot húzsbú mëg bőrbű szoktuk csinányi, ezëkët összedarátuk maj mekfősztük. Megj.: A
disznósajt megnevezésére három szó használatos: disznósajt, prëzburs, bursli. Mindhárom szó
párhuzamosan él egymás mellett. vö.: preszburs.
büzlöget (-ëtt, büzlögessën) tn. i. ' vki vmit nem jó étvággyal eszik '. Kiöntöttem a moslíkot
a disznóknak. Nem kő nëkik, csag büzlögetneg benne. Megj.: Ez az ige szemben más nyelv-
járásokkal, pl. a csallóközivel, Pereden tárgyatlan.

15
 cajt (-ot,-ok, -cajtya) fn. ' élesztő '. Sütöttem kalácsot, tëttem bele cajtot is, hogy jól
kejjëm meg a tészta. Megj.: +
cirkula (-t, -k, -jo) fn. ' villanyárammal meghajtott körfűrész '. Szüksígünk lëssz a cirku-
láro is, mer annyi ott a fa, hogy e nem fíríszőjjük kézze.
colstok colostok (-ot, -ok, -ja) fn. 'mérésre használt összehajtogatható, fából készült
mérőeszköz '. Hozd ide ja colostokot, mír mek hogy mijem magos vagyok!
cúg (-ot, -ok, -ja) fn. ' huzat '. Në nyis ki ja ajtót, mer cúg lësz! Nyitva van a ablak is.
Megj.:+
cukorborsó (-t, -k, -ja) fn.' borsó '. Tëttünk a kerbe cukorborsót is, má nyőnek rajta ja
kalászok. vö.:borsó

család család (-ot, -ok, csalággyo) ' 1. KNY; 2. utód, gyermek '. A Józsinak a legjobb. Öcs
csalággyo van, két lányo mëk három gyerëke. Megj.: a 2. jelentésben kiv.
csángó (-t, -k, -ja) fn. ' 1. KNY; 2. helyi vasútjárat, amely Sellyétol Deákin, Pereden,
Zsigárdon és Farkasdon keresztül Negyedig közlekedik '. Mënnyünk inkáp csángóva mim bussza,
hamarab beír Séllére.
csendőr (-t, -ök, -je) fn. ' rendőr '. Në lëgyé rosz, mer evisznek a csendőrök. vö.: csöndér
cseppek csëpëk (-ët, -ëk, -je) fn. ' cseppfolyós gyógyszer, amelyet üvegből kanálba
lehet csepegtetni '. Nëkëm is fölírt a orvos valamijen csëpëkët, jobbann is lëttem tűle. Megj.: A
szó egyes számú értelemben is többes számú alakban ' csëpëk ' használatos.
csésze csészi (-t, -k, -je) fn. ' csésze '. Sanyi leejtëtte a kávéscsészit, nos etöröt nëki.
csészi l. csésze
csibe (-t, -k, -je) fn. 'csirke '. Má kiketek a csibék. Úgy ësznek, minha mindíg éhëssek
lënnínek. vö.: tyukfi
csibedrót (-ot, -ok, -ja) fn. ' csirkék elkerítésére szolgáló vékony huzalból készült kis
lyukú drót '. Job lënne rátënnyi a csibékre csibedrótot, mer a nagylukú drótonn emënnek.
csikmák (-ot, -ok, -jo) fn. ' tészta '. Csinátom nëkët túrós csikmákot, ëgyé! Megj.: kiv.
csikózik (-ott, -zon) ts. i. ' ellik < a ló > '. A Józsijék lova is má lecsikózott.
csóvány (csóvánt, -ok, csóvánnyo) fn. ' csalán '. Gyomlátuk a paradicsomot, vam benne
csóvány is ölík sok. Úgy mekcsipkëtte ja kezemët, hoty tiszta babos lëtt. No de aszongyák, hogy az
egíssígës.
csöndér (-t, -ëk, -je) fn. ' rendőr '. Në rosszákoggyá, mer maj gyünnek érted a csöndérek, és
evisznek. Megj.: A csöndér alakot már csak az idősebbek használják.
csősz csőz (csőszt, csőzök, csőze) fn. ' 1. KNY; 2. A fogócskában az a személy, aki kergeti a
többieket '. No számójjuk akkor ki, hoty ki lëssz a csőz, és asztán jáchotunk. Megj.: +
csőzök (-öt) fn. ' kergetőcske, fogócska '. Në sunyókot jáddzunk, hanem inkáp csőzököt,
az érdëkëssebb. Megj.: + Népr.: Ezt a játékot úgy játszották, hogy a csoportban kiszámolták, hogy
ki fogja a többieket kergetni. A többiek pedig futottak a fogó elől, miközben kiabákták neki, hogy
Csőz úr fogjom meg!
csurgó (-t, -k, -ja) fn. ' eresz '. Tënnap sok eső vót, a csurgóbú alú csak úgy dőt a víz.

dalárda dalárdo (dalárdát, dalárdák) fn. ' a temetésen szent énekeket éneklő énekkar
tagja '. Hama vót a temetís, még a dalárdák közű së vót ot mindënki.
dinsztel dinsztőll (dinsztőt, dinsztojjön) ts. i. ' párol, gőzöl vmit.'. Dinsztőtem tënnap
kápusztát, jó lëssz a húsho.
dinsztelődik dinsztölődik (-ött, dinsztölőggyön) tn. i. ' <káposzta> párolódik '. Had még
aszt a kápusztát dinsztölőnnyi, még nem jó.
dinszteltkáposzta dinsztőtkápuszta (-t, -k, -jo) fn. 'párolt káposzta'. Csinátom dinsztőt-

16
kápusz tát is vasárnopra, a embërëm szereti hússa mëk knédlive.
döböny (döbönt, -ök, -nye) fn. ' zsírosbödön; a zsír tárolására szolgáló edény '. Ot
van a spajzba a döböny, hozzá ki belülle zsírt.

egy cseppet ëccsëpët hsz. ' egy kicsit, egy picit '. Tënnap igëm megütöttem
a kezem, de má nem fáj annyira, csak ëccsëpët.
egyházfi ëtyhászfi (-t, -k, -ja) fn. ' sekrestyés, templomszolga '. Hát ez a Laci báty sokájig
vót ëtyhászfi, de akkor mék kötélle húszták a harangot, nem mënt még villanra, mim most.
elbont ebont ( -ott, eboncson) ts.i. ' megveti az ágyat '. Bondzs el a ágyot, alunnyi akarok
má mënnyi.
elemezne (-t, -k, -je) fn. és mn. ' hanyagul felöltözött ember '. Húsz fő rendëssenn aszt a
nadrágot, në lëgyé ojam mind a elemezne.
elgyúr egyúr (-t, -jon) ts. i. ' gépjárművel, biciklivel elüt vki vkit '. Hallottat, hogy a
templom mellet valaki egyúrta a Endrét, most vittík a kórházbo.
élhetetlen íhetetlen mn. ' telhetetlen '. A Fërkó is ojan íhetetlen vót, soha nem vót nëki ölíg,
amije vót.
elsőház esőház (-ot, -ok, -o) fn. ' a háznak az utca felőli szobája '. Ot van a szekrímbe ja
ruhád, a esőházbo, aszt vët fo. Megj.: kiv.
ember embër (-t, -ëk, -e) fn. ' 1. KNY; 2.férfi; 3. férj '. A üzlet előt nem csak asszonyok
vótak, hanem embërëk is. - Hónap mëgyünk a embërëmme Pozsomba bevásányi.
eszcajg ëszcajg (-ot, -ok, -ja) fn. ' evőeszköz '. Ëvís utám mozsd e a ëszcajgot, asztán tëd be
ja fijógba.
ezőte hsz. ' ezóta '. vö.: azőte, mőte.

fabula (-t, -k) fn. és mn.' értetlen, együgyű <ember> '. Há hugyan hogy mégnem tudó
szoroznyi, te fabula ? Megj.: kiv.; durva
fandli (-t, -k, -ja) fn. ' malteroskanál '. Ott a fandli a hordó mellett, öntöz meg vele aszt a
ëccsëp paradicsomot.
fattyaz (-ott, -zon) ts. i. ' kölesről, kukoricáról, szőlőről ill. paradicsomról az oldalhajtá-
sokat eltávolítja '. Mëgyëk, lefattyazom a kölest, ölík sok van rajta.Muszaj lefattyaznyi, hogy në
lëgyën silány a termís.
fattyú (-t, -k, -ja) fn. ' köles, kukorica, szőlő ill. paradicsom oldalhajtása '. Sok a fattyú a
kölesën, sok munka lësz vele, görnyedëszhetüng benne.
felcsuk főcsuk (-ott, -jon) ts.i. ' fölkapcsol, működésbe hoz vmit '. Csuk fő a tévét, má mëgy
a mëccs.
felsőszél fősőszél (-szelet, -szelek, -szele) fn. ' északi szél '. No hónab bisztos hideg lësz,
keszt fújnyi a fősőszél. Megj.: +
fentő (-t, -k, -je) fn. ' a szőlő fürtje '. Jónak nísz ki a te szőllőtök is, jó sok fentő van rajta.
firhang (-ot, -ok, -ja) fn. ' függöny '. Húz be ja firhangot, mer begyünnek a szunynyogok.
Megj.: kiv.
fogasol fogasóll (fogasót, fogasójjon) ts.i. ' boronál '. Má főszántották a fődet, nemsoká
mëhetünk fogasónyi. Megj.: a boronálásra használatos eszközt boronának hívják, a boronának
nincs fogas megnevezése.
fuszekli fuszëkli (-t, -k, -ja) fn. ' zokni '. Ad ide ja fuszëklijajidot, mossam ki, bisztos jó
büdössek má. Megj.: kiv.

17
 galibázik (-ott, -zon) tn. i. ' akadályoz, útban van '. Mënny innej, mer csag galibázó itten,
nem tudok tűlet sëmmics csinányi.
gégöl (-t, -ök, -e) fn. ' a háziállatok gégéje '. Tënnap leváktom három kácsát, a ëggyiknek
ojan nehezen tuttam evágnyi ja gégölit, ki tuggya mennyit veszekëttem vele.
gigant (-ot, -ok, gigantya) fn. ' nagyméretű karalábé '. Tëttem a kerbe gigantot is, legaláp
töp karalábé lëssz.
grejföl grejfőll (grejfőt, grejfőjjön) ts.i. ' elcsór, ellop vmit '. Ot vót a százos a asztalom,
bisztos a gyerëk grejfőte e. Megj.: kiv.
gurgulázik (-ott, -zon) tn.i. ' öblöget a <torkát> '. Ha megmostad a fogadot, akkor
gurgulázzá is utánno.

gyerek gyerëk (-ët, ëk, -e) fn. ' 1.KNY; 2.fiú '. A üzlet előt nem vótak lánkák, csag gyerëkëk.
gyün (gyütt, gyűjjön) tn.i. ' jön '. Hónab gyünnek a gyerëkëk köszöntenyi,köllene sütnöm is
valamit.

haj (-at, -ak, -a) fn. ' 1.KNY; 2.kenyérnek, gyümölcsnek a héja '. Sokann a haja nékű
ëszik a kënyeret mëg a almát izs, de minek asztot leszënnyi rúla, mikor abba töb vitamim van.
háradék hárodík (-ot, -ok, -ja) fn. ' aratáskor a kasza által elhagyott, kévébe nem kötött,
összegereblyézett kalászok '. Összeszëttük a hárodíkot is, jó lëssz a tyúkoknak. Megj.: +
harakszín (-t, harakszínyëk, harakszínnye) fn. ' az úrnapi körmenet alkalmával nyárfa-
ágakból állított, és virágokkal díszített sátor '. Má csinájják hónapra ja harakszínyëkët, bisztos szíp
lësz hónap a körmënet. Megj.: Adatközlőim szerint a harakszín megnevezés a harangszín szóból
ered, mert a sátrak a haranghoz hasonlóan ovális alakúak. Népr.: Úrnapján a katolikusok
körmenetet tartanak, amikor a templom körül az utcán végigviszik az oltáriszentséget. Erre az
alkalomra négy sátrat állítottak. Ezeknél a pap az oltáriszentséggel megállt, és felolvasott egy
evangéliumi részletet, majd a nép énekelni szokott.
hasas mn. ' vemhes <az állat> '. A macskánk is fog má kölkeznyi, má igëm hasas.
hátulsóház hátúsóház (-ot, -o) fn. ' a házban a hátulsó szoba '. Ot vannaka befőttek a
hátúsóházbo ja tëlázsinn. Megj.: +
haver havër (-t, -ok, -ja) fn. ' barát, cimbora '. A Jani a legjop havërom, jól kigyüvünk
ëgymássó.Megj.: közhasználatú
haverkodik~haveroskodik havërkodik ~ havëroskodik (-ott, -koggyon) tn.i. ' barátkozik '.
Në havëroskoggyá ja Tomiva, csak kihasznál tígëdët, igëm nagynak kíbzeli magát
hegy hëgy (-et, -ek, -e) fn. ' 1.KNY; 2.tollbetét '. Kifogyott a örökíróm, kő bele vënnyi
hëgyet.
hegyé hëgyé nu. ' fölé '. Tedd a doboszt a szekrín hëgyé.
hegyett hëgyëtt nu. ' fölött '. Ot van a montërkád a cipőtartóba ja papucsok hëgyëtt.
hegyébe hëgyibe nu. ' 1.fölé; 2. fölött, vminek a tetején '. Tëdd a poharakot a szekrín
hëgyibe. -- A te ruhájid a szekrín hëgyibe vannak.
hentergő hëntërgő (-t, -k, -je) fn. ' a szántás után a szántóföldön lévő göröngyök törésére
szolgáló henger '. Zsigárt felé má mekszántották a fődet, hónap ki is mëhetünk a hëntërgőve
hëntërgőznyi.
hentergőz hëntërgőz (-ött, -zön) ts.i. ' a szántóföldön lévő hantot hengerrel összetöri '. vö.:
hentergő
hirgál hirgáll (hirgát, hirgájjon) ts.i. ' vmit egy rakásra összegyűjt, összehúz '. Hirgád
össze ja cukorborsót a asztalon, në lëgyën szerteszítt.
hirinnázik (-ott, -zon) tn.i. ' hintázik '. Rígëbbenn úgy is jáddzottak, hoty főkötöttek ëty
kötelet a két víginn a fáro, tëttek rá ëgy dëszkát, ara fölűtek, nos hirinnásztok rajta. Megj.: kiv.

18
 horcsica (-t, -jo) fn. ' mustár '. Ëgyé ja szalunnáho horcsicát is mëk paradicsomot is, jobb
úgy.
hunnaj ~ hunné hsz. ' honnan '. Hunnaj tudot, hogy nem vótam tënnap othonn ? -- Hunné
van nëkije annyi píze, nem tudom.
húzontrógli (-t, -k, -ja) fn. ' nadrágtartó '. Tegyé ja nadrágro húzontróglit, mer lecsúszik
rúlad. Megj.: Adatközlőim szerint a húzontrógli kifejezés a német Hosentrager szóból ered.
hüss (-öt) fn. ' hűvös, árnyékos hely '. Mënnyé a hüsre, në ájjá a napom, mer még eszídűsz.
hüvelyk hüvek (-ët, -ëk, -je) fn. 'kukoricacső, amelyen még rajta vannak a kukoricasze-
mek '. Dobjá ja tyúkoknak hüvekët, rágják le rúla ja szëmët.

innej ~ inné hsz. ' innen '. Innej vëttem el a könyvet. -- Látom inné azokot a házokot.
ipa (-t, -k, -jo) fn. ' após '. A ipa is aszonta, hogy nem lëssz ebbű sëmmi. Megj.: +
izgó (-t, -k, -ja) fn. ' parázs '. Tëgyé mék szenet a kájhábo, vam még benne izgó.

kacsa kácso (kácsát, kácsák, kácsájo) fn. ' kacsa '. Jövő hétëm má fog lëhetnyi tömnyi ja
kácsákot.
kácso l. kacsa
kakas kokas (-t, -ok, -sa) fn. ' kakas '. Nem lëssz ezëgbű ja tojásogbú csibe, hisz a tyúkokka
nincsen kokas.
kalangya (kalangyát, kalangyák, kalangyájo) fn. ' szénából vagy heréből öszszerakott
kúp alakú rakás, boglya '. Amikor lekaszátuk a herét, csinátung belüllük ojan rakásokot, amikët
kalangyánok hítunk. Megj.: +
kalász kalász (-t, -ok, -szo) fn. ' 1.KNY; 2. a hüvelyes növényeken lévő tok, amelyben a
szemek vannak '. Fog lëhetnyi szënnyi ja cukorborsót is má, mer má írëttek a kalászok.
kalfasz (-t, -ok, -sza) fn. ' malterosláda '. Nem kő ide bëtonkeverő, a maltert mekcsinájjuk a
kalfazba, nem kő útysë sok maltër.
kálomista l. kálvinista
kálvinista kálomista (-t, -k) fn. ' kálvinista '. Rígëbben Përëd, asz színkatolikus falu vót, it
nem vótak kálomisták, Zsigárdon vagy Dijákim má vótak. Megj.: Ez a szó kálomista hangalakban
már csak néhány idősebb ember beszédében figyelhető meg.
karácsonyfa karácsomfa (-t, -k, -jo) fn. ' 1.KNY; 2.a fenyőfa általában '. Legszëbb a
hëgyegbe, ott a erdők teli vannak karácsomfávó.
káré (-t, -k, -ja) fn. ' súlyosabb tárgyak szállítására szolgáló kétkerekű eszköz; kordé '.Kéd
zsák kukuricát köll evinnëd a Józsiho srótónyi. Ott a káré, rag bele abba, úty könnyebb evinnyi.
kasznyi (-t, -k, -ja) fn. ' alacsony fiókos szekrény '. Ot van a ingëd összehajtogatva ja
kasznyiba. vö. almárium
kavics kövécs (kövecset, kövecsek, kövecse) fn. ' kavics '. Në mënnyé ara, mer ott igën sok
kövécs van a útonn.
keszkenyő (-t, -k, -je) fn. ' fejkendő '. A öregasszonyok má keszkenyőt szoknak hordanyi,
asz paszól nëkik.
kitisztul kitisztúll (kitisztút, kitisztújjon) tn.i. ' kiderül < az ég > '. Hónap má jobb idő lësz,
má kesz kitisztúnyi ja ég.
kóbor´ (-t, -ok, -ja) fn. 'a tűzhely sütője'. Megdagasztom a kalácsot, asztám maj
beletëhetëd a kóborba sűnyi. Megj.: +
kóbor ´´ mn. ' KNY '. A kóbor kutyákot le szokták lonnyi.
kocsiszin (-t, kocsiszinyëk, kocsiszinnye) fn. 'a kocsik tárolására használt épület'.
Rígëbben a kocsiszimbe vótak a kocsik. Megj.: +
kóka (-t, -k, -jo) fn. ' képzeletbeli szellem, szörny, a gyerekeket ijesztgetik vele; marko-

19
láb '. Ha rosszákonnyi fogó, maj evisz a kóka.
kokas l. kakas
kolduskása kódúskáso (-kását, -kásák, -kásájo) fn.' disznóöléskor rizsből és a disznó
véréből főzéssel készített kása '. Szoktunk csinányi kódúskását is, jól meksózva igën jó az.
komp (-ot, -ok, -ja) fn. ' 1.KNY; 2. a kukorica vöröses színű csöve, amin a kukoricaszemek
találhatók '. Mink is lemorzsótuk a kukuricát, vam valami húz zsák komp a palláson, no maj jó lësz
télënn etüzenyi.
kóró (-t, -k, -ja) fn. ' a kukorica száraz szára, amelyen még rajta vannak a levelek '. Má ja
kórót is learattuk, e fok köllenyi tüzenyi.
kóróízék kóróízík (-ët, -ëk, -je) ' levelek nélküli kukoricaszár '. Gyújcsá be ja spolhërdba
kóróízíkke. Megj.: kiv.
kotló l. kotlós
kotlós kotló (-t, -k, -ja) fn. ' kotlós ' Lësznek kiscsibék, má űll a kotló a tojásokonn.
kölkezik (-ëtt, -zën) ts.i. ' <a kutya, macska, nyúl> ellik '. Lekölkezët má jamacskánk,
van níty kölke, eviszëd valamëllikët ?
körömház (-ot, -ok, -o) fn. ' körömágy '. Jaj, mozs be van gyulladva ja körömházom, a
mutatóújjamot nemigën tudom mozgatnyi. Megj.: kiv.
körte körtí (-t, -k, -je) fn. ' körte '. Má írëttek a körtík is, szëd le !
körtí l. körte
kőtís (-t, -ek, -se) fn. ' csíráztatott és azután ledarált gabona levét liszttel összekeverve
megsütött édes ízü étel, amelyet különösen nagyböjt idején fogyasztottak '. Hát a bődbe kőtíst is
ëttünk, az ojan ídëskés vót. Megj.: kiv.
kövécs l. kavics
kredenc krëdënc (-ët, -ëk, -e) fn. ' fából készült, konyhában használatos, poharak,
tányérok tárolására alkalmazott szekrény '. Hozd ide ja poharakot, ot vannak a krëdëndzbe.
kripka (-t, -k, -jo) fn. ' náthaláz, influenza '. A gyerëkëm is kripkás vót a múthétën, de má
jobbam van.
kukker kukkër (-t, -ok, -ja) fn. ' távcső '. Nízzé ja kukkërba, jobban látod a csillagokot.
kuperta kupërta ( -t, -k, -jo) fn. ' levélboríték '. Ezëkët a papirokod bele kő tënnyi ëty
kupërtábo, akkor nem szóródik szítt.

lábatlan lábotlan (-t, -ok, lábotlannya) fn. ' lisztből, cukorból, tejből és élesztőből készí-
tett pite, vastagabb a palacsintánál '. Ëgyé lábotlant, mekkenyëm nëkëd lëkvárró.
lajbi (-t, -k, -ja) fn. ' zakó, öltönykabát '. Vët fő ja lajbit is, mer úgy nísz ki,hogy eso lëssz.
Megj.: kiv.
lámpa lámpi (-t, -k, -ja) fn. ' lámpa '. Kapcsót föl a asztalonn a lámpit, hogy jobban lëhes-
sën látnyi.
lámpi l. lámpa
lapított (-at, -ak, lapítottya) fn. ' összehajtogatva kisütött, sós, kelt tészta '. Ëgyé ja sa-
vanyóleveshë lapítottat is, job min kënyérre.
laska (laskát, laskák, laskájo) fn. ' kockákra metélt sós krumplistészta '. A leves után ëgyé
laskát.
látó (-t, -k, -ja) fn. 'kereszteléskor a kismamának ajándékba vitt ruhanemű, torta, süte-
mény '. A Zsófinak születëd gyerëke, hónap visszük a látót, hónapután lëssz a kërësztülő.
lecsesz (-ëtt, szën) ts.i. ' megszid, megdorgál '. Kidopta ja Józsi ja ablakot, maj lecseszëm
őtet úty, hogy megemlëgeti.
lecseszés lecseszís (-t, -ëk, -e) fn. ' dorgálás, szidás '. Nem tanúll, maj kap érte ojan lecse-
szíst, hogy megbánnyo még aszt is, hogy mekszületëtt.

20
 lecsuk (-ott, -jon) ts.i. ' lekapcsol vmit. '. Csug le má ja tévét, má emút éfé.
lehó lëhó (-t, -k) fn. és mn. ' magas, nagy termetű <ember> '. Látod aszt a lëhót ? Akkora,
mind a ház, de esze nincs ëty csëp së.
lekalászol lekalászóll (lekalászót, lekalászójjon) ts.i. ' hüvelyes növényről a toktermést
leszedi '. Mëgyëk, lekalászóllom a cukorborsót, este maj kifejthetëd belülle ja szëmëkët.
létányija l. litánia
litánia létányija (-t, -k, -jo) fn. ' litánia '. Vasárnob dilután nálunk a pap mindík szokocs
csinányi létányiját.
lőtye (-t, -k, -je) fn. ' sár '. Në mënny ara, mer befúll a biciglid, igën nagy lőtye van ara.
lőtyés mn. ' sáros '. Montam, hogy në mënnyé ki ja esőbe, mos má tiszta lőtyés a cipőd.
lump mn. ' lusta '. A Dezsi is igën lump, nem akar sëmmics csinányi.Megj.:durv.
lumpol lumpóll (lumpót, lumpójjon) tn. i. ' lustálkodik '. Kapád be ja rípát,csinájjá te jis
valamit, në lumpójjá mindíg. Megj.: durv.

macskaméz macskamíz (-et, -ek, -e) fn.' a fa törzsén ill. ágain lévő gyantaszerű, ragacsos
anyag; mézga '. Nëkëm is a csërësznyefájimon gën sok a macskamíz.
malacozik (-ott, -zon) ts.i. ' ellik a <disznó> '. A szomszídungba is tënnap malacozott a
disznó.
maródozik (-ott, -zon) tn. i.' betegeskedik, és emiatt nem jár munkába '. A Marcsa fírje
is maródozik, most két hétre ki van írva munkábú.
mázsa mázso (mázsát, mázsák, mázsájo) fn. ' 1. métermázsa; 2. nagyobb tárgyak méré-
sére alkalmas hordozható mérleg '. Tënnap hosztak nëkünk nëgyvem mázso szenet, mámo be fok
köllenyi hánnyi. -- No má lassam vígzünk a hajmapuculássó, ugorj el a mázsájér, hogy asztám má
lëhessën is mírnyi.
megolvas megóvas (-ott, -son) ts.i. ' megszámol '. Bent van mindën kácso ?Óvazs meg
őköt, huszonötnek kő lënnyi.
mendikál mëndikáll (mëndikát, mëndikájjon) tn.i. ' karácsonyi népszokás '. Má hónap te
jis mëheto mëndikányi ja többijekke. Népr.: Karácsony estéjén a gyerekek karácsonyi énekeket
énekelve járták a falut, az útba eső házakba betértek, ahol szintén karácsonyi énekeket énekeltek.
Megj.: +
merav mërav hsz. ' beteg állapota, esetleg halála vkinek '. Tënnap láttom a anyát
testvírjit, igën rosszú nízët ki, nëki má bisztos mërav.
mester mestër (-t, -ëk, -e) fn. ' 1. KNY; 2. kántor, kántortanító '. Rígëbben a mestër úr
szokta taníttanyi ja iskolábo ja zenét.
méter métër (-t, -ëk, -je) fn. ' 1. KNY; 2. métermázsa '. Vëttem ötvem métër szenet.
mező (-t, -k, -je) fn. ' fu '. Má előttem is a árogba igëm megnyőt a mező. Hónap le fogom
kaszányi. -- Aggyá a tehenyeknek estére mezőt.
mikrofon (-t, mikrofonyok, mikrofonnya) fn. ' 1. KNY; 2. utcai hangszóró '. No má më-
gin fognak valamit jelëntenyi, má szóll a zene ja mikrofomba.
monterka montërka (-t, -k, -jo) fn. ' munkaruha '. Mibe mísz hónab dógoznyi, montërkábo
vaty tyëplákiba ?
mőte hsz. ' mióta '. Nem is láttolak, mőte vót a temetís. vö. azőte, ezőte.

napa (-t, -k, -jo) fn. ' anyós '. A napam is ojan asszon, nem akaróddzik nëki sëmmit së
csinányi. Megj.: +

nyavalya nyavala (nyavalát, nyavalák, nyavalájo) fn. ' betegség, kór '. Valami nyavala
írhette eszt a tyúkot is, le van esve lábrú, mëg ënnyi së akar.

21
 nyív (-et, -ek, -e) fn. ' 1. kukac; 2. földigiliszta '. Mennyi nyív van ebbe ja almábo jë. --
Tënnap sok eso esëtt, teli vót a fod nyívve.

obcsánszki opcsánszki (-t, -k, -ja) fn. ' személyazonossági igazolvány '. E në vezd a op-
csánszkidot, mer mëhecc a újér a csendőrsígre, és az má drágolëssz ám.
onnaj ~ onné hsz. ' onnan '.Onnaj rúgd a labdát, hamarab bemëgy a kapuba. -- Onné nem
lëhet látnyi ja házokot, etakarják a fák.
olló alló (-t, -k, -ja) fn. ' olló '.Hozd ide ja allót, e kő nyírnom itt eszt a cérnát.
orosztojás (-t, -k, -o) fn. ' kaszinótojás '. Mit akaró ennyi? Szëndvicsët vagy orosztojást ?

öntöző (-t, -k, -je) fn. ' húsvéthétfőn locsolkodó fiú, férfi '. Hónapra szípenn őtözzé fő, mer
gyünnek ám öntöznyi ja öntözők, fessé nëkik piros tojást is.
öregujj öregújj (-at, -ak, -a) fn.' a kéz ill. a láb hüvelykujja '. Tennap odacsípte ja satyú ja
öregújjamot, tisztáro mekkíkűt máro. Megj.: A többi ujj neve megegyezik a köznyelvi megneve-
zéssel (mutatóújj, középsőújj, gyűrősújj, kisújj).
örökíró (-t, -k, -ja) fn. ' golyóstoll '.Vëgyé zőt szinű hëgyet a örökíróba, mer má nincs
ithonn.

palacinka l. palacsinta
palacsinta palacinka (-t, -k, -jo) fn.' palacsinta '. Dilutánn ëgyé asztám palacinkát, ot van
a tányéron lëkváros is mëk túrós is.
pallér (-t, -ok, -ja) fn. ' mezőgazdasági munkásokra felügyelő személy '. No gyerün ka-
pányi, mer má gyün a pallér, meglásso, hogy nem dógosztok.
papkéve papkíve (papkívít, papkívík, papkívíje) fn. 'a keresztbe összerakott gabonakévék
legfelső kévéje'. Asztánn a kërësz tetejire tëttík a papkívít, hogy a többi kíve meg në ázzon. Megj.: +
párki (-t, -k, -ja) fn. ' virsli '. Főzök ki nëkëd díre párkit, ëgyé horcsicávó.
passzol paszóll (paszót, paszójjon) tn. i. ' illik, illeszkedik vmihez '. Inkáp krumplit
csinájjá ja kirántot húsho, avva jobbam paszóll.
paszta (pasztát, paszták, pasztájo) fn. ' krém, kenőcs '. Esztët a fehír pasztát szoktam én is
hasznányi.
pasztáz pasztáz (-ott, -zon) ts.i. ' vmit beken kenőccsel '. Hónap, ha kimëgyëk a temetőbe,
lepasztázom a sírkövet is, hogy jobban csillogjon.
pelyva pëlva (-t, -k, -jo) fn.' gabonacsépléskor a kalászról leváló hulladék '.Kicsípőtük a
arpát, annyi vót a pëlva, hogy az nem is igaz.
pelyvás pëlvás ( -t, -so ) fn. 'a pelyva tárolására használt épület '. Tëgyük a szëcskavágót a
pëlvázsbo, mos má nagyobb ott a hel. Megj.: +
pendül pëndűll (pëndűt, pëndűjjön) tn.i. ' <élőlény> testben, súlyban gyarapodik '.Nem
láttolak má vagy ëggy éve, igëm mekpëndűté, bisztos sokat ësző.
petrezselyem petrezsílëm (-ët, -ëk, -je) fn. ' a petrezselyem levele '. Tëgyé ja levezsbe maj
petrezsílmët is, hozok maj a kerbű. vö.: zöldség.
piac pijarc (-ot, -ok, -a)fn. ' piac '.Hónap mëgyünk pijarcra, visszük a paradicsomot, a pap-
rikát mëg a dinnyét elannyi.
pijarc l. piac
pilisznyës mn. ' penészes '. Ne ëgyé abbú ja almábú, ami hátú van, mer má igëm pilisznyës.
pimpimpáré (-t, -k, -ja) fn. ' gyermekláncfű, pitypang '. Szëggyé ja üzlet elű pimpimpárét a
kácsáknok ëty kannávó, ölíg lëssz nëkik estélig.
pitar l. pitvar
pitvar pitar (-t, -ok, -ja) fn. 'a házban az első és a hátsó szoba között elhelyezkedő konyha '.

22
Ölík csak a pitarba begyújtanyi, az átmelegítti ja esőházot is mëg a hátúsóházot is.
plafon (-t, plafonyok, plafonnya) fn. ' mennyezet '. Fok köllenyi má meszenyi, má tiszta
pókhállós a plafon.
pléh plé (-het, -hek, -je) fn.' 1.KNY; 2.bádogból készített tepsi '.Ot van a mákoskalács a
sütőbe ja plébe, maj ëgyé.
pocik (-ot, -ok, -ja) fn. ' egér '. Jaj, tënnap má mëgin láttom a spajzba ëty pocikot, ki jis
tëttema pocikfogót, de eddig még nem fokta meg.
pocikfogó (-t, -k, -ja) fn. ' egérfogó '. Níz meg a spajzba ja pocikfogót, van-ë má benne
pocik ?
pohotovoszty pótovoszty (-ot) fn. ' sürgősségi osztály '. Tënnap rosszú lëtt a apám, kihítuk
hozzá ja pótovosztyod, be jis vittík kórházbo.
polozsna (-t, -k, -jo) fn. ' csíraképtelen tojás, amelyet a tyúkok számára he lyeznek el
csaliként arra a helyre, ahová azt akarják, hogy a tyúkok tojjanak '. Tëdd esztët a záptojást ki ja
ólba polozsnánok, hoty tojjanak oda ja tyúkok. Megj.: +
posvad (posvatt, posvaggyon) tn.i. ' romlik, rothad <gyümölcs, étel>'. Szëdd öszszi ja
fa alú ja almákot, amik le vannak potyogva, mer asztám mekposvannak.
posvadt posvatt mn. ' romlott, rothadt '. Dobd a kácsáknok abbú ja zságbú azokot a
posvatt almákot, majd azok megëszik.
preszburs prëzburs (-ot, -ok, -a) fn. ' disznósajt '. Disznóölískor prëzbursot is szoktunk
csinányi, a embërëm asz szereti igën. vö.: bursli
proseció prosëcijó (-t, -k, -ja) fn. ' körmenet '. Rígëbbem, még mikor én is e szoktam járnyi
Márijacelbe, úgy mëntünk vígík prosëcijóva ja falunn egíszszenn a templomig. Megj.: +
pruszlik (-ot, -ok, -ja) fn.'bármilyen mellény'. Mijen szíp kík pruszlikod van, anyát kötötte?
Megj.: kiv.

ragya (-t) fn. ' szeplő az arcon '. Ennek is ojan a arca, teli van ragyávó.
ragyás ragyás mn. ' szeplős '. A gyerëkëm is ragyás, mëg a lányom arca is teli vam vele.
rékas ríkas (-t, -ok, -sa) fn. ' mosatlan edények összessége '. Ha megëtted a levest, tëdd a
tányért a többi ríkas közé, maj emosom, ha hazagyüttem.
rí ríll (rít, ríjjon) tn.i. ' sír '. Në ríjjá má, minnyá hazagyün a anyu.
rigli (-t, -k, -je) fn. ' retesz ' Ha emísz, csug maj be ja riglive ja hátúsóajtót. Megj.: kiv.
ringlispíl ringispír (-t, -ek, -je) fn. ' körhinta '. Nemsoká búcsú lësz, mëgin fognag gyünnyi
ja ringispírëk, maj mëgim beleűhető.
ripacs (-ot, -ok, -csa) fn. ' az arcon lévő pattanásktól keletkezett lyukak, bemélyedések '.
Fijatalkorábo sok pattanás vót a arcánn, most is azér van ojan sok ripacs a arcánn.
ripacsos mn. ' a pattanások elmúltával lyukacsos az arcbőre vkinek '. Báránhimlős vót, a
arca is teli vót pattanásokka, még most is ripacsos a arca tűle.
rozhlasz rozlasz (-t, -ok) fn. ' utcai hangszóró '. Mámo hirdette ja rozlasz, hogy a pijarc-
térënn árunak montërkákot mëk tyëplálikot.
röggön l. röntgen
röggönyöz l. röntgenez
röntgen röggön (-t, röggönyök) fn. ' röntgen '. Behívattak hónapra ëngëm is tüdő-
röggönre.
röntgenez röggönyöz (-ött, -zön) ts.i. ' röntgenez '. Röktöm megröggönyösztík a kezemët,
amikor e vót törve.

sámli (-t, -k, -ja) fn.' támla nélküli kisebb szék '. Húsz ki ja asztal alú ja sámlit ű le ara.
sarabol sarabóll (sarabót, sarabójjon) ts.i. ' a földet sarabolóval megműveli '. Mëgyëk,

23
mek kő sarabónyi ja kukuricát, má igën gyomos.
saraboló sarabolló (-t, -k, -ja) fn. ' lóval húzott, a sorok között lévő gyom eltávolítására
használt mezőgazdasági eszköz '.Visszük a sarabollót is, mëgyünk a kukuricát sarabónyi.
satu satyú (-t, -k, -ja) fn. ' satu '. Fogazs be ja satyúba ja ásót, és úgy reszed meg.
satyú l. satu
siska (-t, -k, -jo) fn. ' fánk '. Minnyá ëhető siskát, má mekkentem lëkvárró, minnyá szórok
rá porcukrot.
siskó (-t, -k, -ja) fn. ' a falba épített, kenyérsütésre használt kisebb kemence '. Tëd be ja
kalácsot sűnyi ja siskóba ! Megj.: +
smakkol smakóll (smakót, smakójjon) tn.i. ' ízlik '. No mér nem ësző, nem smakól a lëcsó ?
Megj.: kiv.
sötétít sëtítítt (-ëtt, -sëtíttíccsën) tn.i. ' árnyékol '.Mënny a ablak elű, në sëtítíccsé! Nem
látom, mit írok.
spajz (-ot, -ok, -a) fn. ' éléskamra '. Ot van a spajzba ja tëlázsinn a uborka, vëd le!
spolhert spolhërt (-ot, -ok, spolhërtya) fn. ' vasból készült, sütésre, főzésre használt
tűzhely '. Begyújtottam a spolhërba, főtëttem a levest főnyi.
sróf (-ot, -ok, -ja) fn. ' kisebb méretű csavar '. Ot vannak abba ja totykábo ja srófok, azokká
ráerosíthetëd a sárhányót a biciglire.
srófol srófóll (srófót, srófójjon) ts.i. ' kisebb csavarral hozzáerősít vmit vmihez '. Ot vannak
a srófok mëg a csavarhúzó, srófód össze ja biciglinn a eső lámpit.
srót (-ot, -ok, sróttya) fn. ' gabonából készült, állatok etetésére használt őrlemény, dara '.
Keverd össze ja rípalevelet arpasrótta, úgy jobban szeretik a kácsák.
srótol srótóll (srótót, srótójjon) ts.i. ' gabonát leőröl '. Hónap eviszëm aszt a kéd zsák
kukuricát lesrótónyi.
srótoló srótolló (-t, -k, -ja) fn. ' gabona leőrlésére használt villanyárammal meghajtott gép '.
Öncsé kukuricát fé zsákkó ja srótollóba, asztám maj fokozatossann a többit is.
stekker stëkkër (-t, -ëk, -je) fn. ' konnektor ' Beszúrtad a vasallónak a dugóját a stëkkërbe,
akkor mëg mé nem működik ?
stelázsi tëlázsi (-t, -k, -ja) fn. ' konyhában lévő edények tárolására használt polcos állvány '.
Ot van a tëlázsin föllű ja barackompót, alatta mëg a körtí mëg a almakompót. Megj.: kiv.
stokedli stokëdli (-t, -k, -ja) fn. ' négyzet alakú, négylábú, támla nélküli ülőalkalmatosság;
hokedli '.Rátëttem a vajlingot a stokëdlira, nos úgy reszetem a kápusztát.
sung l. svung
suny (sunt, sunnyon) tn.i. ' 1.szundít, szundikál; 2. huny a bújócskában '. Ebíd utám
mindig le szokok sunnyi ëty fél óráro. -- No mënnyé sunnyi, mer te vagy a sunyó !
sunyó (-t, -k, -ja) fn. ' a bújócskában a hunyó '. Számójjuk ki má, hoty ki lëssz a sunyó !
sunyók (-ot) fn. ' bújócska '. Jáddzunk inkáp sunyókot, má ölíg vót a kergetőcskébű. Népr.:
A játékot úgy játsszák, hogy először kiszámolják a hunyót. A hunyónak bizonyos ideig a fal felé
fordulva kell számolni a, mialatt a többiek elbújnak. Miután elbújtak, a hunyó feladata a többiek
megkeresése. Akit először talál meg, a köv. játékban az lesz a hunyó.
suter sutër (-t, -je) fn. ' betonozásra használt kavics '. Le akarjuk bëtonyoznyi ja udvart
hátú, má tënnap hosztunk is ëty tehëravutóvá sutërt.
sülttojás sűttojás (-t, -ok, -o) fn.' rántotta '. Kő suttojás ? Mennyibű csinájjom? Nígybű vagy
ödbű ?
sűrűen surőenn hsz ' gyakran '. A Laci is má e van lustúva, má nem sűrően jár dógoznyi.
svung sung (-ot, -ja) fn.' iram, lendület '. Mámo, úgy láccik, a Sanyi is sungba van,
gyorsabban kapál mim mink.

24
 szálal szálóll (szálót, szálójjon) ts.i.' növényt a sorból kitépked, ritkít, egyel '. Hónap
mëhetünk a kölest szálónyi, má akkora, hogy lëhet.
szalma szóma (-t, -jo) fn. ' szalma '. Amikor learattunk, asztánn a szómát mindíg ara
hasznátuk, hogy a kácsák vagy a tehenyek alá szórtuk.
szanitka (-t, -k, -jo) fn. ' mentőautó '. Hallotat, hoty tënnap a Vilma rosszú lëtt? Ki is gyütt
érte ja szanitka, be jis vittík őtet kórházbo.
szecskő szëcskő l. szöcske
szembeszomszéd szëmbeszomszíd (-ot, -ok, -szomszíggya) fn. A szemközti házban lakó
személy '. A Matil, az ot lakik nëkünk szëmbe, az nëkünk a szëmbeszomszídunk.
szerdék szërdík (-ët, -ëk, -je) fn. ' aludttej '. Mőte áll itt ez a tej, hónapra szërdík lëz belülle.
szereto (-t, -k, -je) fn.' barátja, barátnője, szerelmese vkinek '. No ja Ërika bisztos a
Pityunak a szeretője, láttom őköt tënnap este kézëmfogva sétányi. Megj.: A szó a nyeljárásban nem
pejoratív.
szerha szërha (-t, -k, -jo) fn. ' háztető'. Mámo ja macskátokot a mi szërhánkon láttom
mászkányi.
szérű szírő (-t, -k, -je) fn. ' az udvar hátsó része, ahol a baromfiak tartózkodnak '. Hajdzs
be ja kácsákot hátúra ja szírőbe. Megj.: +
szobor (szobrot, szobrok, szobra) fn. ' villanyoszlop '. Má visszagyüttek a gólák, a szobor
tetejim má csinátok is maguknak físzket.
szóma l. szalma
szopóka (-t, -k, -jo) fn. ' nyalóka '. Ha jól fogó visekënnyi, hozok nëkët szopókát.
szopókázik (-ott, -zon) tn.i. ' nyalókázik '. Láttom a gyerëkëkët a cukrázdo előtt, ot szopó-
kásztok.
szortíroz (-ott, -zon) ts.i. ' szétválogat, osztályoz vmit '. Szítszortírozom a cukorborsót, ölík
sok rosz van közötte.
szotyola (-t, -k, -jo) fn. ' napraforgómag '. Nísztem a fodbalt a tévébe, nos az alat valami
kéd zacskó szotyolát erákcsátom.
szöcske szëcskő (-t, -k, -je) fn. ' szöcske '. Annyi szëcskő vam most a határbo, hogy a fele is
sok.
szurdék szurdík (-ot, -ok, -ja) fn. ' a kemence hátsó része; kuckó, sut '. Tët fő ja tejet a
szurdíkra, melegëggyën meg ëccsëpët. Megj.: +

takart (-ot, -ok, takartya) fn. ' töltöttkáposzta '. Vót asztánn a mënyegzőbe takart is, csak
sok vód benne ja rizsa.
taszigál taszigáll (taszigát, taszigájjon) ts.i. ' a földet taszigálóval megműveli '. Vótam a
kölezsbe taszigányi, igen gyomos vót a sor köze. vö.: taszigáló
taszigáló taszigálló (-t, -k, -ja) fn.' saraboló, amelyet nem ló húz, hanem emberi erővel
hozható működésbe '. Visszük a taszigállót is, mer igën gyomos a kukurica is.
tiszta mn. és hsz. ' 1. KNY; 2. teljesen, egészen '. Úgy megizzattam a kapálázsbo, hoty
tiszta víz vagyok.
tisztára tisztáro hsz. ' teljesen, egészen '. Tisztáro mekfájdúll a fejem ettű ja melektű.
tollas (-t, -ok, -sa) fn.' tollat ill. állatok bőrét gyűjtő <ember>; a gyerekeket is szokták vele
ijesztgetni '. Në lëgyé rosz, mer odadunk a tollasnak. Népr.: A tollas utcáról utcára járta a falvakat,
és aki liba- vagy kacsatollat, esetleg nyúlbőrt akart neki eladni, attól megvásárolta. Megj.: kiv.
tollhegy tolhëgy (-et, -ek, -e) fn. ' a golyóstoll betétje '. Ugorj el a papirüzledbe, vëgyé
nëkëm öd darap fekete tolhëgyet. vö.: hegy
torkol torkóll (torkót, torkójjon) ts. i. ' balázsáldást oszt <a pap> '. Mikor fognak torkónyi,
mámo vaty hónap ? vö.: torkolás

25
 torkolás torkóllás (-t, -ok, -o) fn. ' balázsnapi áldás, balázsáldás '. Mámo van gyërtya-
szentölő, akkor hónap lëssz a torkóllás. Népr.: A katolikus egyházban Balázs püspök napján,
február 3-án osztott áldás, amelyet a pap két egymáshoz erősített, égő gyertyával szokott osztani.
Ezt az áldást a torokgyík és más egyéb betegségek elkerülése céljából osztják. Megj.: kiv
totyka (-t, -k, -jo) fn. ' műanyagból készült kisebb edény '. Rak szítt azokot a paradicsom-
palántákot azokba ja totykágbo, amik ot vannak a fólijábo.
tőke (-t, -k, -je) fn. ' favágó tuskó '. Hun az a tőke ? Szítt akarom vágnyi ja tüzellőnek
valót.
törökbúza törögbúza (-t, -k, -jo) fn.' kukorica '. Nëkëm is termëtt ölík sok törögbúza, maj
lesrótóllom, jó lëssz a moslígba ja disznóknak. Megj.: kiv.

tyepláki tyëpláki (-t, -k, -ja) fn.' melegítő '. Vët fő ja tyëplákit, mer kint igënhidek szél fúj.
tyukfi (-t, tyukfijak) fn. ' párnapos kiscsibe '. Níty tyukfink megdögűt, mék csak
kétnapossak vótak. Megj.: kiv.

úritök (-öt, -ök, -je) fn. ' sütőtök '. Etësszük a verëmbe ja úritököt, maj jó lësz télëm
megsütnyi.

vajling (-ot, -ok, -ja) fn. ' bádogból készült, a lavórnál nagyobb füles edény '. Öncsé meleg
vizet a vajlingba, tëd bele ja ríkast, nos mozsd e.
vánkos vánkus (-t, -ok, -sa) fn. ' fejpárna '. Në aszt a vastag vánkus tëdd a fejed alá mer
egörbűll a hádgërincëd.
veranda vëranda (-t, -k, -jo) fn. ' fedett folyosó a ház oldalsó részén, általában a bejárat is
itt található '. Ot van a fogas a vërandábo oda akasz föl a kabátodot.
viasz vijaszk (-ot, -ok, -ja) fn. ' viasz '. Leváktom a fánok a ágát. Mënnyé oda, és kem be
vijaszka.
vijaszk l. viasz
vidravas (-at, -ak, -a) fn. ' patkány megfogására szolgáló csapda '. Tëd bele jeszt a kóbászt
a vidravazsba, tënnap láttom a ólba patkánt.
villanlámpi (-t, -k, -ja) fn. ' zseblámpa '. Níz meg a villanlámpivá, hogy alusznak-ë ja
tyúkok.
villanszobor (-szobrot, -szobrok, -szobra) fn. ' villanyoszlop '. Oda ja villanszobor köré
nem lëhet vetnyi sëmmit, mer nincsen mekszántvo.
vitrin (-t, vitrinyëk, vitrinnye) fn. ' a szobában használatos, poharak, kancsók tárolására
szolgáló üveges szekrény '.Vëdd elé ja vitrimbű ja borospoharakot, öncsé ja vendígëknek.
vlecska lëcska (-t, -k, -jo) ' traktorhoz ill. teherautóhoz rögzíthető pótkocsi '. Hosztak mámo
két lëcska ganajt a kertüngbe.
vonyogó (-t, -k, -ja) fn. ' fanyelű vashorog, mellyel kihúzogatják a kazalból a szalmát '. Në
ugrájjá a kazarú, mer belédáhot a vonyogó.
zászló ászló (-t, -k, -ja) fn. ' zászló '. A tűzojtószërtáronn is, amikor valamëllik tűzojtó
mekhál, ki szokják tënnyi ja fekete ászlót.
zöld ződ (-et, zőggye) fn. és mn. ' 1. KNY; 2. fű, gyom az állatok etetéséhez '. Aggyá ja
disznóknak ződet is, aszt is szeretik.
zöldség zőccsíg (-ët, -ëk, je) fn.' 1.KNY; 2. petrezselyem gyökere '.Në csak sárgorípát
tëgyé ja levezsbe, hanem zőccsígët is.
zörög (zörgött, zörögjön) tn.i. ' dörög <az ég> '.No nyomás haza, mer má zörög a ég,
minnyá ojan eső lësz, hoty csak úty fok porónyi.
zsumpa (-t, -k, -jo) fn.' szennygödör '. Hónab gyünnek kiszívatnyi ja zsumpánkot.

26
 8. Szövegmutatvány

Hogy a rígebbi világbo, ojan nëgyvem, nëgyvenkettes évegbe, vagy még előzőleg is a
harminckilences évegbe, bizony vót az úgy, I hogy ojan kisseb lánkákot kerestek libapásztornak.
Hát itt is kerestek, még Asószelibül is. Ës akkor mink is emëntünk a barátnőmmel. Ölík sok libákro
vigyásztunk, ötven libáro. Vágnyi, kevernyi nëkik. Ézs bizony őriznyi őköt, vizet hordanyi nëkik,
pedik csak kilenc évessek vótunk. Azutánn I mindëm félét, ma ha, házimunkát, kitakaríttanyi
udvart, mindënt, akkor főzízsbe besegíttenyi, ës így vót. És pedig nem is jaj de sok pínzér, csak ő
tizënkét pëngőjér ëty hónapra. Az nem sok pínz vót, és utánno a ér mindëm más, ojan nehéz
munkát. Sőt még aszt is monták, hogy aratáskor hoty kimëgyünk markot szënnyi segíttenyi. Hát
má në haraguggyon a világ a tizënkét ë, nem is, a kilencéves, kilencévessek, ami az úgy, I ha
kilencéves kislám mit tud mék segíttenyi markot szënnyi ? És aszt valahogy, hát othon a szülők
nem hatták jóvá, és haza, hazahosztak. Közbe ithonn, ithonn is a ëggyik jó gazdáná Főszëgënn I
nagyon hívott az a néni, ës akkor ot vótam azutány nyáronn a iskolaszünet alatt. I De nagyon
szerettek, nagyom megböcsűtek. Sok álot vót, liba, kacsa, csibe, disznók. Azoknak foráznyi. Hat
vót legalább ojan nígy - öd disznó. Akkor kacsa, hat legalább ojanszáz. I Csibe szinténn I szász
körű. És akkor azokot ugyi mind e köllöt látni. Akkor közbe az a sok munkás, akik odagyüttek,
hogy mënnek határbo kapányi, szálónyi, ijesmi munka vót, az má kora tavasztú fogva azok oda
jártok, ës így akkor ugyi ja főzís mellett is köllöt segíttenyi má rëggeli ëtetís, alőtëtetís utánn ugyi.
Ës akkor mëg a ebídët is szoktuk kivinni kocsiva, meg oda is elmëntünk. És azér abba ja aratási
időszagba, ott is mindëmbe megtanítottag bennünköt. Hálo nëkik, mer mindëm munkáro mek-
tanítottak. Útyszintén othon a hásztartázsbo, a konyhaji munkágbo, főzísné másik keze vót a
szógálló ja gazdaszszonnak. Ës azér, hálo a jó istennek, még, mék csak fijatal vótam, de idős naty-
papa ott asz monta a háziasszonnak, hogy a lánkát tanídzs mek kënyeret sütnyi. Most ëty kënyered
dagasszon a lánko, és vigyítëk átt a pékhö. Akkor má azér tizënkét éves vótam, no. Ës közbe, mikor
meksűt a szíp kënyér, igazán szíp vót, jó vót, ő át mellettem a Zsófi néni, tudod, és ő akkor ő
tőtögette a vizet. Útyhogy aszt elhibáznyi nem lëhetëtt. Az ojam vót, mind amijennek annak lënnyi
köllögy. Gyönyörű szíb dombos kënyér pékné sűt meg. Akkor nem úgy mint hogy ëty kemencéve
othon. I Máskülömbem mindën hétvíginn ëty hat - hét kënyér meksűt, annyi köllött ëty hétre. És
akkor közbe sütemíny, a ket kalács, akkor hétközbe ugyi hol pogácso, hol esz, hol asz palacsinta,
ijesmik, útyhogy mindíg vót. És akkor így ebbe ja nyári időszagba szoktak oda gyünnyi kedves-
nővérëk is, útyhogy ott, ot vótak mekszállásóva, a eső szoba a övéké vót. Útyhoty tojász szëttek, ës
akkor vót a szëgíny embërëk közű ëggy embërke, aki húszta asztot a kis kocsit, amibe ot kosar-
kágbo vótak a tojások, ha mëg amijen alamizsnát attak nëki. Azutám vót má mikor a megvót a
aratás, csíplís, akkor gabonájér, akkor még gyüttek azok a, úty híták no hogy barátok, no há valami-
jen, nem tudom mijen rendűek vótak. De azok is. Ojan ketten - hármonn I mindíg, mindëny nyáron
együttek. És akkor ojan szípen kaptak aszt a gabonát. Ha kiné ëty kosárró attak, kiné ëty kannávó,
és mektet a zsákok. Ës akkor asztám má ojankor ugyi mindíg naty főzís vót, finom ebídëk, külön is
talán ő ríszükre, mer há vótak kösztük időseb atyák, útyhogy azok, mongyuk rá, ha az nem paszót
nëkik, talán amit ki ja határbo kő vinnyi munkásoknak, külöm vót. Akkor mindig e vót az a Maris
néni híva, ő is együt, segítkëzëtt, útyhogy jó, szíp emlíkëk vannak. De vannak asztám fájó pontok
is. No még mikor a gípeg gyütteg, bombázógípek. Ídës jó istenëm. Az még vócs csak I borzasztó.
Hát, nem vót mindëgy no, még ugyi mikor it, rajtun kërësztű zu, nó csag zuhoktak jó erőzs
búgássó. De még mikor aszt, hogy má mikor lejjeb ereszkëdët, sírít, és lepottyant a Majorkerbe ja
bomba, hat az má asztán. Mink az gondútuk, hogyaz a kiskonyha ránk szakad. Úgy megijettünk,
hogy így meglapútunk a küszöbre letérgyeve, és nísztün ki, de a kóróízíkët, ami a katlan körű vót,

27
avva tüzetünk, hoty hamarab lëgyëm forázvo disznóknak, vagy mit tudom mi, hát aszt a plafonik
csapta ja lékhuzat, ojan lékhuzat vót, pedig itt a Főszëk hol vam mék oda ja izéhë, ahho ja
Majorkerthë, ugyi. Hogy azér az nem vót mindëgy no. Ës ölík sokszor, de ölík sokszor megzavar-
tag bennünköt, hogy bizony dílelőtti órábo szót a sziréna, ës mënnyi köllött. Mënnyi ja mënedík-
hejre, hova átt a útonn a bunkërba, úty híták, hogy a Batyásékho, Batya udvarba, hátro, ot vót në-
kik jó nagy bunkër. Ës akkor szomszídbul a kedvesnővérëknek a annya, Erzsi néni, mëg a
kedvesnővérkék közül is valamëjjik, aki othom vót, jó párszor, tudva tudom, hogy ot vót velünk
ëgybe, ott imátkozgattun, ki tudja hánszor, a Mos segícs meg Máriját, a mijatyánk, a hiszëkëggy, a
Szűsz szülője istennek. Ha, ha ippen díli harankszó időtájbo vótunk, akkor a úrangyalát, s ez ölík
sokszor vót, hogy bizon dílelőttű egísz, níha ëggy órájig is mektartot, hogy ot köllöt lënnünk. Mer
fítünk. Útyhoty hát, hát mënnyünk, hát mindënkiné, akikné vód bunkër, az mind oda futot,
mindënki. Nem is tudom, gondúllom hogy a májijak, a máji gyerëkëk, isten őrözz, ijet në írjenek
meg. De csak annyit mondok, hogy inkáb bíkessíg lëgyën, ha bárhogy is van, nehész hejzet vaty
szűkes vagy drágoság is, még mindën, csak háború ere në lëgyën. Ojat në írjenek meg a mi
gyerëkejink vagy a mi onokájink vagy a mi dédonokájink. Hat má azér csak imátkozunk jó istenhë
hogy ijem bajok në törtínnyenek meg, mer azér az ölíg naty károkot is okozott, ugyi, ahol etalátok
valamikët, házokot, mindëm lerombóta, hát azér má nem vót mindëggy.
No mos még arú szeretník ëty kicsikét mondani, hogy őnáluk, ők nagyon jó katolikusok
vótak, és így mindën karácsony előtt a szencsaládot ő hozzájuk is elhosztág. De akkor valahogy úty
törtínt, az akkor nem ëty hejëm vót a szencsalád, hanem házrú házro. Házrú házro vittík, és akkor
ott a ajtóba ínekőtík, hoty "Szállást keres a szencsalád, de nincs ki nëki szállást aggyon". És akkor
a házijak mëg monták, hoty, hoty " Szállásunkot mind megosztyuk, kis Jézuskád befogaggyuk ".
De eszt ínekőve monták. (....) Ës így no, asztám, mondom, hogy a házijak mëg mongyák, hogy őg
befogaggyák, akkor kinyitották a ajtót, és akkor azok a többi, akik szoktak így imátkoznyi járnyi
asszonyok, akkor azok is ugyi begyüttek, és lehejesztík, mongyuk rá, hogy a ijen sarokpad vót, és
ott a aszta, ës a sarokpadnak a sarkábo. Az ojan jól, úty tűnt, mind ëggy oltár ottand a szencsalád.
És akkor ottan azonn a íjjelën átt és azonn a másik estélig, másik nap estélig, I hogy ot vót a
szencsalád, akkor mindig, jók lëgyünk, në rosszakoggyunk ! Gyerëkëkëcs csak intëttük, a kiseb-
bekët. Nem szabat kijabányi, mer itt a szencsalád. S ez így vót. S nagyon szíp szokás vót az akkor,
úgy, hogy, hogy hát má mámo ugyi, mámo is imátkoznak a szencsalátho, de ez a, ez a járkállás, ez
nincs, mer ëty hejbe szoknak járnyi, ëty hászho imátkoznyi. S akkor mëg az a karácsonyi, akkor
igazán lëhetët mondani, hoty karácsonyi bőt vót, mer nem, no, rëgge nem ëttünk, csag díbe ëttünk.
Asztám mëg, és akkor is nem húst, hanem csak o ojam valamit, hogy, mit tudom én, talán I mákos-
tészta, dëdëlle, ojan, úty hítág, barátfülinek szokták híni, de dëdëllének híták. És azér, hat vót ojan
hej, ahol, mongyuk, halat is talám má azér szoktak, szoktag, de abba ja rígi világbo még nem
annyira. És akkor azok a ünnepëk, hú, ottan éféli misére ugyi elmëgyünk, csak éfél után lëhetët
húzsbul ënnyi. Addig nem lëhetëtt. Az ojam böjt vót. És akkor ugyi másnap is a karácsony eső
napjánn I szentmisére emënnyi, akkor ugyi ebídné mindënki azér imátkosztunk Asztali áldást.
Mind ott űtünk ëggy asztáná, úgy a szógálló, úgy a szóga, és útyhogy nagyonn megböcsűtík ottan
ezëkët a szógát és a szógállót. Ot nem vót kivítel. Az is ippen, ha megéhezëtt, úty teccët nëkije,
akkor asz monták nëki, csak tessík, ot vam bemënnyi a spajzba, ami köll, ëggyik tálbo mákos-
pogácso van, de nem karácsonkor, ez má ara térve, továb máskorra, hogy ami köll. Útyhogy azér
mondom, hoty plánë, még ebbe ja szíp, szent ünnepëgbe ja hat mind ëty család, úgy összitartosz-
tunk. De szíp vót, no, útyhogy mindík szíp emlíkëk vannak vissza ja fejembe, hoty, hogy ez, ez
valahoty talám má, má mostan annyira nem tarcsák asztot úgy meg. Nagyon, nagyon, nagyonn, izé,
mektartották akkor a bőjtököt is. Akkor újévkor is ugyi, hogy, úty szokták, hogy elősször fírfi
kívánnyon, hogy boldog új évet, në a nő. Vaty hogy elősször valaki a más házáho, ha, në nőszemíjj
mënnyën, hanem hoty fírfi mënnyëm, mer hogy akkor a nő fog mënnyi, hogy akkor eviszi a

28
szërëncsét, á csak ojam babonaság vót azér. De hát, no. Akkor asztán a husvíttáj ugyi, a jis nagyon
szíp. Vaty pedig mongyuk, hogy a farsangutolla. Akkor osztám mëk szoktunk a szent Józsëfho jis,
má tavaszkor a márcijusi hónabba a szent Józsëf kilencedët imátkoznyi. Akkor is. És asztán így,
ahogy mëntün ki a tavazbul a nyárbo, nagyon szípek vótak ezëk a ünnepëk mindik. Főleg azok a
vasárnop.
Akkor, ugyi, én is úgy iparkottam mindíg vasárnop rëgge, hogy amikor má evígesztem a álotokka,
akkor mëg a fojosó lesöpríse, szípen leöntözve, ojan szípre, hogy akkor máskíb mint köznap, asz
külömb lëgyën a vasárnop, az mindënüt megláccot, hogy vasárnop van. Akkor uccám még mire
elsöprögettem a uccát de má mire harangoszták a esőt a ahho ja eső kismiséhë, úty szoktuk
mondani, kismise. Akkorra má én is ippem figyetem, kedvesnővérek szëmbe laktak nëkünk,
hogymá a kedvesnővérke mëgy a misére, akkor má én is iparkodog be, és leöblíttëm magam,
őtözök és mëntem mindëm vasárnop misére.
Szógátom, de azér a mise el nem maratt. Embërëk mëntek nagymisére, mink a én, a Zsófi néni mëg
a lánkoák ugyi má ja Mariska, tudod, az vót ojan nagyobbacska, s a fírfijak mëg mëntek a nagy-
misére. De soha e nem marad, útyhogy igazám mindig jó szívve gondulok rájuk vissza, mer nem
nyomtak el sëmmibe se min szógállót. Ës így asztám má, ugyi, ahogy mëntünk odább, odább a
hónapogba, előérkëzët má ja úrnap, ojankor őnáluk is nagy vót a kiszölődís, mert, hát azér őnáluk
is vót ez, úgy monták akkor valamikor rígën, hoty harakszín. Az a bódé. S akkor má ëty - két nappa
ellőte má ja a lánkák, no mer csak lánkák tutták esztët a virágot hoznyi, házokho jártok, és hoszták
kosárrol a virágot. Győsztük eraknyi, ottam vót ëggy ojan hüssep kamra, ottan sok-sok teknyő
még nagyop fazikak, vízze mekhortam. S akkor ugyi beleraktuk. Akkor tudot, hát a Zsófi néni azér
má előzőleg vót sütve sütemíny. Mindënkinek nyomott ëty - kéd darap sütemím, mëk pínszt is adot
nëki, hogy azoknak a lánkáknok, hogy akik hoszták. S ojan szívessenn évrű évre mindíg csak töbné
többet hosztak mindíg. De gyönyöru is vót mindíg azok a harakszínëk. Ott, ott az igazán oj szíp vót.
Akkor a embërëk szombat rëgge hajnaba emëntek asztot a ágot vag. Vagy talán nem-ë mék ha
vasárnop rëgge. Koránn. Útyhogy nagyon korán. Aszt hiszëm inkáb vasárnop rëgge. És akkor,
ugyi, kocsig lovakkal befoktak, és ojan, ha nígy-öt embër, me őnëkik vótak ijem munkások. S
azokka emëntek ok má előre ki vót azér nízve nëkik, hogy hun fognak ok esztët a ágokot lebotónyi.
És akkor asztánn ők ugyi ëty - kettő nyélbe ütöttek mindënt, úgy mënt ot mindëm, mind a
szallagmunka. Nem ted bele, ëggy órám belu kísz vót az a bódé. Ës akkor má hortuk előre ja
virágokot, és má díszítve vót. Ez útyhogy mire, má a nagymiséhë, a mise alatt, ugyi, körmënette
mëntek mindíg, úgy mim most is, hogy, ugyi, mënnek még ëggyiktül a másikig, de nagyon szíp
vót. Ha nëkünk annyibú jazér jó vót, hoty hüzsbe vód dílelőtt. De nagyon szíp, annyira kíszőtünk
rájo, mindënne, útyhogy, ém mondom, hogy azok a szíp szokások, hát. És ëtytül ëggyig mind, úgy
a idős embër, az aki vót nálunk nagyapa, vaty pedig, mongyuk, hogy a fírfijak is, az mind úgy
benne vót, hogy nem monta, hogy ém mos nem segíttëk, vagy emënt vóna a inkáp szórakoznyi
kocsmábo. Nem, azok mim belevalók vótak. Szíppe tëttík, nagyon szípek vótak mindíg ezëk a
harakszínëk náluk. Asztám má bizonn én is mikor má fírné vótam, má vót a kislányom, a Magdus-
ka, ëccër igën szíp vót ott ő előttük, le is lët fénkípezve ott a ém Magduskám.Ojan, mit mongyak,
ojan hároméves lëhetëtt vaty kettő és fél. Úgy valahugyan. Hejës kis fodros ruhácskábo vót, szőkés
haja. És mindíg monta, ojan emlíkre emlíkëzët, hogy őnëki, hol van az a fénkíp, hogy mutassam
mek, hogy ahun én szógátom, és ő ot le lët fénkípezve, ott a úrnapkor a harakszínné. Mer ők még a,
kislánkák szórták ugyi ja virágot, hát nagyon szíp vót az úgy. Ottand igazán szípet mutatott, szinte
virákszőnyeg vót. De hat ez így vót mindëggyik eloőt, útyhogy.

Hát valamikor azér vótak ojan nagyon nagy telek, hogy emlíkszëk rá, hogy ojan kis lánko
vótam, másodikos, harmadikos. Ézs bizon, ojan dërkig írő hó vót, hogy fölnőtnek írd dërkig, hogy
ijen kissebbekët mim mink vótunk, úgy a szülők vittík a hátukonn a iskolábo. Ës akkor ot marat-

29
tunk egísz napra. Vittünk úty, hogy ebídre valót is magunkal. Mer akkor még dilután is köllöt jár-
nyi iskolábo, és akkor úgy dilután nígyig, no. És had bizon nem vót mindëty, hogy abba, még e nem
hánták onnand a hovat, addig nem ës nem, nem tuttunk vóna min kicsinyëk hazamënnyi. Akkor
nem vót ennyi jármű, mim most, hogy még a útakon së közlekëttek annyira. Asztán így előttünk
vót ojan szánkózótér mëg víz is, ahon lëhetëtt, ami befagyot, lëhetët csuszkáni, korcsojásztok ottan.
Szánkósztunk, ëgymást húszkátuk, egísz jó vót ottann. De mos má valahogy azér más, mer akkor
még a korcsoját is akinek nem vót, ëggy ojan háromélű fát főkötött a lábáro, maddzagga rácsavarta,
és akkor úgy azza korcsojázott ëgy lábbó. Ha mámo már azér csak mindën sokkata másob, útyhoty
ténleg meglátnák a unokájink, csak nevetnínek rajtung. De akkor így vót. Faszánkó vót nem vas-
szánkó, ojan, hogy lent a fődön csak ëgy, mind ëgy víkon hasáp fa, az vót a két talpa, rászëgeve
ëtypár dëszka, elő ëgy léc a maddzagnak, hoty húznyi lëhessën, és kísz. Avvót a szánkó. Nem
úgy, min mámo hogy ojan üllís, kar, mëg mindën. Hát azutám má bizom mikor má ëccsëpët asztán
nagyobbak vótunk, föllepcsëpërëttünk, ugyi, akkor má e szoktunk mënnyi azér ojan muzsikáro,
plánë nyáronn. Vót ëgy, úty hífták, hogy, no istem meg në verjën érte, no hát nem látott az a bácsi,
idős embërke vót, nó hát nem családos, magányozs, de úty híták, hogy vak Laji bácsi. Asz
harmonikázott. És akkor, ha vót ojan új ház, hogy ottan le köllöt tömnyi ja tömíst, má ja tö, amid
beletőtöttek be ja szobágbo, hogy aszt a tőttíst letömnyi. Akkor odarendőtík eszt a Laji bácsit,
hogy gyüjjön ottand muzsikányi, mer maj letáncójják a fijatalok, és jó letömik a talajt. Ez így vót.
Ës akkor, hat csak emëntünk. Amikor mëg má nagyobbak lëttünk, akkor pedig emëntünk, ugyi, má
kocsmábo jis, vótunk ojan tizënhat, tizënhetedik évüngbe. Hát szíp vót azér, ojan szípem mulad-
gattak, akkor szíp tándzzenékët húsztak, hát nem ijet mind most. De azér szígyënkëznyi së köllene
vele most, asziszëm. És amikor má, hogy íty kint sétátok a legínyëk, vagy a lányokot kisírtík haza
dalóva. Szípem mëntek ëty sorba legaláb nígyenn, ötem vaty hatann, ës két-három lány, két -
három legíny, és a legínyëg dalótag. Oj szípen. Vagy mëg má, ha nem is este, de még, mëg
mongyuk rá, nagyobb ünnepëkkor, hogy mind búcsú vagy ijen hasonló, hát a nyári időszagba attú
vót hangos a falu, a szíp rígi nótáktú. De gyönyörű vót. Ës valahogy azér, talánn. Ha most, mos má
ijen, ijen szokás nincsen, no. Útyhogy, lëhet hoty, ha valaki talánn így rákezdenínek dalógatni így
legínyëk, akkor asz mondanák, hogy minek hangoskonnak, még mér csinánok ijem főltünősígët,
vat talám még meg is szidnák oköt érte. Rentföntartás vígett-ë vagy én nem is tudom. De valahogy
akkor ez így vót. Akkor ojanok vótak a nípek is, hogy, ugyi, há persze még akkor nem vót, tévé.
Akkor nem űhettünk úty tévét níznyi. Ha othom vótunk, nem mëntünk, tëgyük fő valahova, akkor
kiűtünk esténkinn uccáro, padokra. Ebeszígettünk mindënfélérű. S azér ojan szíp estékre lëhet
visszaemlíkëznyi.

Elmondta: Zilizi Mária; 67 éves

Pered: 1997. június 6.

30
 9. Összefoglalás

A szakdolgozatom témája tájszótár összeállítása volt Pered község tájszavaiból. Az anyag

persze korántsem teljes, hiszen minden bizonnyal léteznek még más tájszavak is Pereden a szó-
tárban feltüntetetteken kívül, amelyek a gyűjtés közben elkerülhették figyelmemet. Több tájszó az
évek során feledésbe merült, kihalt, ezért munkámban igykeztem feltüntetni azokat a tájszavakat
is, amelyeket már csak egy - két idősebb ember ismer. Remélem, hogy ezzel a végleges kihalástól
mentettem meg bizonyos szavakat.
Mint a szótárból is kitűnik, Pered község tájszavai különböző eredetűek, ami a nyelvek
egymás mellett éléséből következő kölcsönös egymásra hatást bizonyítja. Szép számban fordulnak
elő német eredetű tájszavak a nyelvjárásban: spajz, grejfőll, cajt, fuszëkli, firhang, stb.
Ezen kívül léteznek a nyelvjárásban szlovák eredetű tájszavak is. Ezek a szavak a nyelv-
járásba a trianoni békediktátum után kerültek. Ezeket a szavakat azért vettem fel a szótárba tájszó-
ként, mert ezeket a szavakat azok az idős emberek is általánosan használják, akik egyáltalán nem,
vagy csak pár szót tudnak szlovákul. Ezek a szavak tehát kölcsönzés útján kerültek a falu nyelv-
járásába. Ilyen szavak: horcsica, párki, montërka, tyëpláki, opcsánszki, stb.
Némelyik szó esetében néprajzi leírást is adtam. Célom ezzel az volt, hogy bemutassam a
régi paraszti életmódot, ill. a régi, szinte már feledésbe merült népszokásokat, gyermekjátékokat.
Sajnos ezek a népszokások már csupán az idős emberek emlékezetében élnek, ebből kifolyólag az
ezekkel a népszokásokkal ill. a paraszti életmóddal összefüggő tájszavakat is már csak ok ismerik.
Félő, hogy az ő halálukkal ezek a szavak is sírba szállnak, ezért ezeket a szavakat felvettem szó-
táramba.
Remélem, hogy munkámat haszonnal forgatják majd a nyelvészek, nyelvjáráskutatók ill.
néprajzkutatók, és értékes adatokhoz jutnak munkám révén a kutatásaik során.

31
 10. Felhasznált irodalom

1. Deme László: Nyelvatlaszunk funkciója és további problémái;

Akadémiai Kiadó; Budapest, 1956;
2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, II. kötet;
Pest, 1851
3. Gyurgyík László: Magyar mérleg; Kalligram Könyvkiadó;
Pozsony, 1994;
4. Imre Samu: A mai magyar nyelvjárások rendszere;
Akadémiai Kiadó; Budapest, 1971;
5. Kálmán Béla: Nyelvjárásaink; Tankönyvkiadó;
Budapest, 1986;
6. Kiss Jenő: Mihályi Tájszótár; Akadémai Kiadó;
Budapest, 1979;
7. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, II. kötet;
Akadémiai Kiadó; Budapest, 1988;
8. Magyar Értelmező Kéziszótár; Akadémiai Kiadó;
Budapest, 1982;
9. Novák Veronika: Pered rövid története; Kézirat;
10. Vlastivedný slovník obcí na Slovensku, III. zväzok;
Veda, Vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied;
Bratislava, 1978.

32
 Tartalomjegyzék

Bevezetés..........................................................................................................................................3
A falu története..................................................................................................................................4
A nyelvjárás leírása...........................................................................................................................7
A gyűjtés módszere.........................................................................................................................12
A szócikkek felépítése....................................................................................................................12
Rövidítések jegyzéke......................................................................................................................13
Szójegyzék......................................................................................................................................14
Szövegmutatvány............................................................................................................................27
Összefoglalás..................................................................................................................................31
Felhasznált irodalom.......................................................................................................................32

33