NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN

1. ELŐADÁS

Dr. Eperjesi Zoltán

Wekerle Sándor Üzleti Főiskola

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 1

 A multilaterális fejlesztési bankok definíciója

A 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint

annak 2004/69/EK számú módosítása konkrét definíció helyett
csupán felsorolással szolgál:
„Multilaterális fejlesztési bank a Nemzetközi Újjáépítési és
Fejlesztési Bank, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság, az
Amerika-közi Fejlesztési Bank, az Ázsiai Fejlesztési Bank, az
Afrikai Fejlesztési Bank, az Európa Tanács Letelepedési
Alapja, az Északi Beruházási Bank, a Karibi Fejlesztési Bank,
az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európai
Beruházási Alap, az Amerika-közi Beruházási Társaság, és a
Multilaterális Beruházás-biztosítási Ügynökség”.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 2

 A multilaterális fejlesztési bankok definíciója 2.

„A multilaterális fejlesztési bank olyan nemzetközi pénzügyi

közvetítő, melynek részvényesei között mind a hitelfelvevő fejlődő
országok, mind az adományozó fejlett országok megtalálhatók. A
magántőkepiacról és hivatalos forrásból származó erőforrásaikat
azon célból mozgósítja, hogy jobb piaci feltételek mellett hiteleket
nyújtson fejlődő országoknak, technikai segítségnyújtást, valamint
a gazdasági és társadalmi fejlődéssel kapcsolatos tanácsadást
biztosítson, valamint különböző kiegészítő szolgáltatásokat
nyújtson a fejlődő országoknak és a nemzetközi fejlesztési
közösségnek.” (Foresight and policy study of the Multilateral
Development Banks, Institut of Development Studies,
University of Sussex)
24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 3
 A multilaterális fejlesztési bankok definíciója 3.

A fenti definíció leginkább a Világbank csoportra érvényes, a

meghatározás nem alkalmazható az európai multilaterális
fejlesztési bankokra.
Az Európai Beruházási Banknak és az Európa Tanács
Fejlesztési Bankjának számos egyéb funkciója is van, gondoljunk
csak a kereskedelmi bankoknak nyújtott globális hitelekre,
amelyekből a kereskedelmi bankok a kis- és
középvállalkozásokat finanszírozzák. Ezek a bankok nem a
fejlődő országokra, hanem egy adott integráció tagállamainak
gazdasági és szociális egyenlőtlenségeinek kiegyenlítésére
összpontosítanak.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 4

 A multilaterális fejlesztési bankok definíciója 4.

Az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának hitelkihelyezései

arányosak a tulajdonhányaddal, így az egyik legnagyobb
hitelfelvevő Németország. A tulajdonosi szerkezetre
vonatkozó megfogalmazás sem állja meg minden esetben
a helyét. Az Európai Beruházási Bank hitelállományának
közel tizenöt százalékát nem tagállamokban, hanem fejlődő
partnerországokban helyezi ki – ACP ázsiai, Karib-
térségi és csendes-óceáni térség országai.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 5

 A multilaterális fejlesztési bankok definíciója 5.

A multilaterális fejlesztési bank olyan nemzetközi jogi

személyiséggel rendelkező bank, amelynek tulajdonosai a
bankot létrehozó, szintén nemzetközi jogalanyiságú államok
és nemzetközi szervezetek. A multilaterális fejlesztési bankok
a magántőkepiacokon, a tagállamok tőkebefizetéseiből, és
egyéb hivatalos forrásból szerzett erőforrásait olyan hosszú
megtérülésű közcélok megvalósítására fordítják, amely
közcélú projekteket a magántőke volumenüknél, és hosszú
távú megtérülésüknél fogva nem tudna, vagy nem kívánna
finanszírozni.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 6

 A multilaterális fejlesztési bank fogalmának
meghatározó elemei 1.

Banki jelleg: A banki jelleg a multilaterális fejlesztési

bankok legmeghatározóbb megkülönböztető ismérve az
egyéb nemzetközi pénzügyi intézmények között, amelyek
nem visszatérítendő segélyeket nyújtanak, és forrásaikat nem
a magántőkepiacon szerzik be. A banki jelleg hangsúlyozása
azért is nagyon fontos, mivel a multilaterális fejlesztési
bankoknak a magántőkepiacokon felvett kölcsönöket éppúgy
vissza kell fizetni, mint a kereskedelmi bankoknak.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 7

 A multilaterális fejlesztési bank fogalmának
meghatározó elemei 2.

Tulajdonosi szerkezet szerinti csoportosítás: Függetlenül a

multilaterális bankok hitelprioritásaitól, méreteitől, földrajzi
elhelyezkedésétől, és belső felépítésüktől a tulajdonosi szerkezet is
meghatározó csoportosítási szempont. A hitelfelvevő országok
alaptőkéből való részesedése két alapvető modellt állít fel.
A tulajdoni hányad arányának megfelelő, paritásos modellbe azok a
bankok tartoznak, amelyeknél a legnagyobb részvényesek egyben a
legnagyobb hitelfelvevők is. Ilyen bank például az Európai Beruházási
Bank és az Európa Tanács Fejlesztési Bankja.
A diszparitásos modell kategóriájába azok a bankok tartoznak, ahol
a hitelfelvevők az alaptőke elhanyagolható részét jegyzik, míg a
hitelfelvételnél meghatározó szerepük van. A nagyrészvényesek
hitelfelvétele ebben a kategóriában teljesen elhanyagolható.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 8

 A multilaterális fejlesztési bank fogalmának
meghatározó elemei 2.
a multilaterális bankok finanszírozásai
paritásos modell diszparitásos modell

a fejlett országok számára is kedvező finanszírozási konstrukciók, fejlett országok által alapított bank, amely magántőkével
elsődlegesen közcélok ellátására finanszírozza a fejlődő országok bizonyos közszükségleteit
Valamennyi tagállam képviselve van a döntéshozó
szervekben, de a jegyzett tőke nagyobb részét a fejlett
országok jegyzik, viszont a fejlődő országok veszik fel a
a hitelkihelyezések arányosak a tulajdonosi részesedéssel hiteleket
a banki finanszírozás a hagyományos államadósság finanszírozási
módokkal áll versenyben Jellemző a bank mellett működő segélyező alap
a hitelfelvevők nem rendelkeznek megfelelő
a hitelfelvevők szempontjából az államkötvénypiaccal versenyez államkötvénypiaccal
a célországok saját kötvénypiacainál kedvezőbb
Nagyon hangsúlyos a jó minősítésű portfolió és a hitelminősítés hitelfeltételek
Szociális, környezetvédelmi és versenyképességet növelő
projektek alapvető feltételek, infrastruktúra, strukturális átalakulás
Pl: Európa Tanács Fejlesztési Bankja, kisebb kivételekkel EIB, és Pl: Világbank csoport, Európai Újjáépítési és Fejlesztési
az Északi Beruházási Bank
24.02.19. Dr. Eperjesi Bank
Zoltán 9
 A multilaterális fejlesztési bank fogalmának
meghatározó elemei 3.

A nemzetközi szerződésekkel államok és nemzetközi

szervezetek által létrehozott multilaterális fejlesztési
bankok nemzetközi (közjogi) jogalanyisággal
rendelkeznek. A nemzetközi jogi státuszuk kiemeli
ezeket a bankokat a kereskedelmi és állami fejlesztési
bankok sorából, lehetővé tévé biztonságos működésüket a
politikailag kockázatos régiókban is.
A nemzetközi státusz lehetővé teszi a multilaterális fejlesztési
bankok számára, hogy egyenlő félként lépjenek fel a
hitelfelvevő államokkal szemben.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 10

 A multilaterális fejlesztési bank fogalmának
meghatározó elemei 4.

Közérdekű célok: A multilaterális fejlesztési bankok célja a

gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése, amely a
társadalom egészét szolgálja. Az infrastrukturális
fejlesztéseken túl a fejlesztési bankok az információs és
tudástársadalom térnyerése következtében egyre
nagyobb hangsúlyt helyeznek a humán erőforrás
fejlesztésére, a környezetvédelemre, valamint a technikai
segítségnyújtásra. A banki finanszírozások létjogosultsága
nem a finanszírozási nehézségek, likviditási problémák
átmeneti áthidalása, hanem az előremutató strukturális
átalakítások megvalósítása.
24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 11
A fejlesztési bankok csoportosítása a fejlett illetve
fejlődő országok finanszírozása alapján

• A fejlesztési bankok osztályozásánál megkerülhetetlen kritérium a

fejlődő és fejlett országokra koncentráló bankok közötti
csoportosítás. Gondoljunk csak a Nemzetközi Újjáépítési és
Fejlesztési Bank, a latin-amerikai, ázsiai és afrikai regionális
fejlesztési bankokra, hogy céljaikat, eljárásrendjüket tekintve
mennyire eltérnek az európai fejlesztési bankoktól.
• A célok területén tapasztalható polarizáltságot jelzi, hogy míg az
Inter-Amerikai Fejlesztési Bank, az Afrikai Fejlesztési Bank és az
Ázsiai Fejlesztési Bank elsődleges prioritása a szegénység
felszámolása, addig az EIB a kutatás-fejlesztésen nyugvó
tudástársadalom megvalósítását tűzte ki elérendő célként.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 12

 Tanácsadási funkció

A kiegészítő és a tanácsadási szolgáltatások kapcsán le kell

szögezni, hogy ezeket a szolgáltatásokat első sorban a
globális fejlesztési bankcsoport, a Világbank, valamint a
fejlődő országokban, régiókban tevékenykedő multilaterális
fejlesztési bankok nyújtják. Mivel a tanácsadási tevékenység
a finanszírozást kiegészítő szolgáltatás, amelyet nem minden
fejlesztési bank biztosít, ez a kritérium nem tartozik a
multilaterális fejlesztési bankokat meghatározó alapdefiníciók
közé.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 13

 A finanszírozások politikai, társadalmi és
gazdasági előfeltételei

Az EIB nem rendelkezik egy ország meghatározott szempontok szerinti

értékelésére vonatkozó jogkörrel, viszont az EIB egyértelműen az Európai
Unió szakpolitikáit alkalmazó bank (policy driven bank), ami annyit
jelent, hogy a bank közvetlenül átülteti az Európai Unió politikai
irányelveit a saját ügyviteli rendjébe. A politikai, gazdasági és társadalmi
előfeltételeket ebben az esetben nem a bank, hanem maga az unió
döntéshozó szervei szablyák meg. Az EIB természetesen mélyrehatóan
elemzi a projekt megvalósíthatóságát és az elszámolás transzparenciáját.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmánya az EIB-vel
szemben azonban előírja a politikai-gazdasági követelmények
mérlegelését. A szakpolitikai kritériumok alkalmazásának megítélése
nagyon nehéz, és árnyalt megközelítést igényel.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 14

 A finanszírozások politikai, társadalmi és
gazdasági előfeltételei 2.
Amennyiben egy multilaterális bank megköveteli egy adott
országtól, hogy az adott projekt finanszírozása fejében, azzal
párhuzamosan alkosson jogszabályokat például az emberi jogok
védelme, vagy a környezetvédelem területén, akkor arra a
következtetésre jutunk, hogy jogos a követelés. Ha viszont a
finanszírozás előfeltétele az, hogy bizonyos szektorok meghatározó
vállalatait privatizálják, úgy, hogy tudható, hogy a lakosság
túlnyomó többsége szabadpiaci körülmények között nem tudja
megfizetni az adott szolgáltatást, akkor az előfeltétel túlzó, és
felülvizsgálatra szorul.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 15

 A multilaterális fejlesztési bankok működése

A multilaterális bankok az összegyűjtött forrásaikat

elsődlegesen a tagállamok részére helyezik ki. A tagállamok
hitelezése azért is kevésbé kockázatos a
magánvállalkozásokkal szemben, mivel a tagállamok
jellemzően jobban kiépített infrastruktúrával és szaktudással
rendelkeznek a projektek kivitelezéséhez és ellenőrzéséhez. A
tagállamok így nagyban mentesítik a bankot az adott projekt
kivitelezésének folyamatos nyomon követése alól.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 16

 A legjelentősebb multilaterális fejlesztési bankok

• Világbank csoport: A Világbankot, amelynek

részét képezi a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
1944-ben hozták létre Bretton Woods-ban, annak
érdekében, hogy a világháború sújtotta Európát
gazdaságilag talpra állítsák. Nemzetközi fejlesztési
bankként hiteleket és tanácsokat nyújt az elmaradott, és
fejlődő országoknak. A bank legfőbb missziója, hogy
felszámolja a szegénységet.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 17

 A legjelentősebb multilaterális fejlesztési bankok

A Világbank csoport öt szorosan együttműködő

intézményből áll:
•Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD)
•Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) – 1960-ban alakult
Washingtonban
•Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) – 1956-ban alakult
Washingtonban
•Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökség (MIGA)
•Nemzetközi Befektetések Vitarendezési Központja (ICSID)

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 18

 A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank

Az IBRD elsődlegesen a közepesen fejlett, és a még hitelképes

államok finanszírozását segíti elő. A bank a kiegyensúlyozott
gazdasági fejlődést előmozdító, munkahelyteremtő beruházásokat,
valamint a szegénység felszámolását előmozdító projekteket
finanszírozza, amelyek illeszkednek az adott régió strukturális
átalakulásához.
Az IBRD tulajdonosai a 185 tagállam.
A bank projektre szabott, a normál tőkepiacokon beszerezhető
forrásoknál kedvezőbb feltételű hosszú távú finanszírozásaival,
üzleti és egyéb tanácsadásaival segíti elő a tagállamokban
kivitelezendő beruházások megvalósulását.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 19

 A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank 2.

Az IBRD elsődlegesen a következő területek finanszírozására

koncentrál:

•A magánbefektetők által nem vállalt hosszú távú emberi erőforrás

és szociális fejlesztések
•Válságidőszakokban segít a pénzügyi egyensúly fenntartásában,
különösen a válság által leginkább érintett alsó néprétegek
felkarolása érdekében
•Intézményi reformok, korrupcióellenesség elősegítése
•Kedvező beruházási környezet kialakítása a privátbefektetők
vonzása érdekében
•IBRD garanciák kibocsátása a rászoruló fejlődő világban

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 20

 A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank 3.

A közepesen fejlett országok, amelyekben a világ

népességének 70%-a él, különösen igénylik a Világbank
nyújtotta hiteleket és tanácsadási szolgáltatásokat. A legjobb
szinergiahatások elérése érdekében a Világbank csoport tagjai
az egymás közti együttműködésen túl szoros kapcsolatokat
ápolnak a különböző regionális és multilaterális fejlesztési
bankkal és intézetekkel.

Az IBRD a következő ismérvek alapján alakította ki a

közepesen fejlett országok kategóriáját: 1.000 és 10.000,-
USD jövedelem/fő.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 21

 A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank 4.

A közepesen fejlett országok jelentősége különösen fontos az

alapanyag ellátás, a kereskedelmi integrációk, a
környezetvédelem, a nemzetközi pénzügyi stabilitás és a
fertőző betegségek leküzdése szempontjából. Ezen országok
többsége problémákkal küzd az infrastrukturális, szerkezeti
átalakulásokat alátámasztó fejlesztésekhez, egészségügyi és
oktatási projektekhez szükséges források előteremtésénél.
Tekintettel a közepes jövedelmű országok, mint célcsoport
heterogenitására, az IBRD rájött, hogy a finanszírozások
hatékonyságát még inkább növelni lehet azzal, ha a bank
együttműködik multilaterális fejlesztési bankokkal és bilaterális
fejlesztési ügynökségekkel.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 22

 Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA)

Az 1000,-USD/fő jövedelemmel rendelkező alacsony

jövedelmű államok nem folyamodhatnak IBRD hitelért.
Az IDA elsődleges küldetése, hogy kamatmentes hiteleivel
segítse elő a világ legszegényebb országainak gazdasági és
szociális fejlődését, célirányos finanszírozásaival számolja
fel a fejlődő országok társadalmaiban tapasztalható óriási
egyenlőtlenségeket. Az IDA kiegészíti az IBRD
tevékenységét, a benyújtott beruházásterveket ugyanazon
kritériumok alapján bírálja el, mint az IBRD.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 23

 Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) 2.

Az IDA jelenti a világ legszegényebb 78 országa

számára a legnagyobb segélyforrást. Az IDA által
nyújtott kamatmentes hitelek futamideje 35-40 év,
amelyek esetében 10 év törlesztésmentes türelmi időt
adnak. A társulás megalakulása óta 193 milliárd USD
összegű kamatmentes hitelt helyezett ki, amelyek 50%-a
Afrikába irányult. Sajnálatos tényként kezelendő, hogy a
fejlődő világ népességének fel 2,5 milliárd ember a világ
legszegényebb 78 országában él. Másfél milliárd
embernek kevesebb, mint napi 2,- USD-ból kell
fenntartania magát.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 24

 A Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC)

A pénzügyi intézet létrehozásának célja a

működő tőke fejlődő és eladósodott
országokba történő beáramlásának
bátorítása.
A társtulajdonosi részvétel kezdetben
jelentősebb tőkebeáramlást indít el, mint a
hagyományos hitelezés.
24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 25
 A Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökség
(MIGA)

Az 1985-ben létrehozott nemzetközi szakosított pénzügyi

intézet, a MIGA olyan tanácsadási és információnyújtási
szolgáltatásokat biztosít, amelyekkel elő tudja segíteni, hogy a
tőke a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókba áramoljon.
A MIGA biztosítási védelmet nyújt a külföldön, mindenekelőtt a
fejlődő országokban beruházni kívánó külföldi befektetők számára
bizonyos nem gazdasági eredetű, nem magából az üzleti
tevékenységből származó kockázat fedezésére.
Ilyen kockázatok például az államosítás kockázata, a
profitrepatriálás adminisztratív korlátozásának kockázata, illetve a
háborús cselekményekkel, polgárháborúval, zendülésekkel
összefüggő kockázatok.
24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 26
 A Bretton Woods-i intézmények fejlesztési
irányelvei
1. jó kormányzás (good governance)
transzparencia
szabad információáramlás
Anti-korrupciós intézkedések
jól képzett, megfizetett közigazgatás

kiszámítható jog- és adórendszer (tulajdonjog védelme,

szerződéses kötelmek kikényszeríthetősége)
2. a működő piacgazdaság szabályozási és intézményi transzparens és szigorúan felügyelt pénzügyi rendszer
alapjainak letétele
nemzetközileg elfogadott számviteli és könyvvizsgálati
standardok
csődtörvény szabályozás
mindenki számára hozzáférhető oktatás
3. leszakadt társadalmi rétegek integrációja egészségügy és prevenció helyzetének javítása
szociális háló kiterjesztése
úthálózat javítása
élhető városok kialakítása
4. kommunális közszolgáltatások
vidékfejlesztés
a tudás- és tapasztalat átadása
víz
energia
24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán
élelmiszerbiztonság 27
5. környezeti és humán fenntarthatóság a kulturális sokszínűség fenntartása
 A Nemzetközi Valutaalap - IMF

• A tagállamok vállalják a nemzetközi valutáris

kapcsolatok liberalizációját
• Kedvezményes devizahitel biztosítása a tagállamok
részére az átmeneti fizetési mérleg hiányok áthidalására
• Rendszeres hitelkeret: Az IMF a tagállamok által
befizetett alaptőke hozzájárulásokból, mint folyamatosan
feltöltődő alapból folyósítja. A hitelek a kvóta erejéig 4
hitelsávban hívhatók le. Az első hitelsáv lehívása
jóformán automatikus. A további hitelsávok
igénybevétele viszont stand-by, készenléti hitelszerződés
megkötését teszi szükségessé.
24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 28
 A Nemzetközi Valutaalap – IMF 2.

A készenléti hitelszerződés rögzíti a fő

nemzetgazdasági mutatók azon értékeit, amelyek
elérése elengedhetetlen az igényelt és jóváhagyott hitel
folyósításához.
A rendes hitellehetőségek mellett az alap
„kedvezményes” hiteleket is folyósít. A legszegényebb
országok gazdasági szerkezetátalakításához, a
szegénység felszámolásához, tehát a növekedés
beindításhoz az IMF igen kedvező finanszírozást
biztosít.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 29

 Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
(EBRD)
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank az első olyan
fejlesztési bank, amelyet a hidegháborút követően
alapítottak. Az EBRD létrehozása Nyugat-Európa és a
fejlett ipari-szolgáltató országok válasza volt a Közép-Kelet
Európában lavinaszerűen végbement politikai és gazdasági
változásokra, a központilag irányított tervgazdaságok
átalakításának segítésére.
Az 1991. május hónapban létrehozott bank alapításának
elsődleges célja az volt, hogy segítse a közép- és kelet
európai államok, valamint a FÁK tagállamok gazdaságainak
magántulajdonon alapuló piacgazdasággá történő
átalakítását.
24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 30
 Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
(EBRD) 2.
Az EBRD a közép-kelet európai országokon keresztül
körülbelül 30 államban tevékenykedik egészen Közép-
Ázsiáig. A bank elsődleges célja a piacgazdaság és a
többpártrendszeren alapuló demokrácia megszilárdítása.
A bank aktív szerepet vállal a piacgazdasági feltételek, a
bankrendszer reformjának, valamint az árliberalizáció
kidolgozása területén.
Az EBRD nagy elismertségre tett szert a versenyképesség
növelését illetően, amelyet a modern vezetésszervezési
modellek bevezetésén keresztül ért el. A bank a reformokat
minden rászoruló országban tanácsadással és különböző
tréningekkel segítette elő.
24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 31
Az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (Council of
Europe Development Bank, CEB)

• Az Európai multilaterális bankok közül az Európa Tanács

Fejlesztési Bankját alapították meg először. Az 1956-ban
alapított bank létrehozásának célját a szociális projektek
finanszírozásában határozták meg, amelyet még jobban
megerősítettek a korra jellemző migrációs hullámok
keltette szociális nehézségek.
• A bank alapítását követően a II. világháború utáni európai
újjáépítést tekintette elsőrendű feladatának a Világbankhoz
hasonlóan.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 32

Az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (Council of
Europe Development Bank, CEB) 2.

A 90-es évek elején Közép-kelet Európában bekövetkezett

rendszerváltozás és a tagállamok számának emelkedése
következtében lényegesen átalakult a bank.
A CEB olyan szociális projektek finanszírozását kezeli
prioritásként, amelyek külföldi menekültek, vagy természeti
katasztrófák okozta károkkal, menekültekkel vannak
összefüggésben.
A banknak ez az alaptevékenysége az elmúlt fél évszázados
működése során folyamatosan bővült. A jelenlegi finanszírozások
már kiterjednek az oktatásra, az egészségügyre, a szociális
lakásépítésre, a munkahelyteremtésre, a munkanélküliek
képzésére, a leszakadt városnegyedek rehabilitációjára, a
környezetvédelemre, valamint a történelmi és kulturális örökség
védelmére is.
24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 33
 Az Ázsiai Fejlesztési Bank

Az 1966-ban létrehozott Ázsiai Fejlesztési Bank egy olyan

regionális fejlesztési bank, amely az ázsiai és csendes-óceáni
államok gazdasági és szociális felemelkedését kívánja hiteleivel,
valamint tanácsadásával szolgálni. Az ADB multilaterális
pénzügyi fejlesztési intézet 67 állam tulajdonában van, amelyek
közül 48 a régióban, míg a fennmaradó 19 tulajdonos állam a
Föld különböző részein található. A bank missziója az ázsiai és
csendes-óceáni tagállamok életszínvonalának emelése, különös
tekintettel arra a közel 2 milliárd emberre, akik kevesebb, mint
napi 2 dollárból kénytelenek kijönni. A közhelyszerű ázsiai
sikertörténetek ellenére ebben a régióban él a világ szegényeinek
kétharmada.
24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 34
 Az Ázsiai Fejlesztési Bank 2.
Bár a bank elsődlegesen kormányokat, vagy állami
intézményeket finanszíroz, hiteleket nyújt magánvállalkozások
számára is.
A bank humán erőforrásbázisát a tagországokból verbuvált jól
képzett gazdasági, pénzügyi, agrár, közigazgatási és
környezetvédelmi szakembergárda alkotja.
A bank legmagasabb döntéshozó szerve a Kormányzók tanácsa,
amely a tagországok delegáltjaiból áll. A delegáltak maguk közül
választják meg a 12 fős igazgatótanácsot. A 12 fős igazgatósából 8
fő az ázsiai és csendes-óceáni térségből származik, a maradék 4
pedig más régiókból delegált tag. A Kormányzó tanács választja
meg a bank elnökét is, akinek megbízatása öt évig tart. A 2.400 főt
alkalmazó pénzintézet központja a Fülöp-szigeteken, Manilában
van.
Az ADB átlagosan évi 7 milliárd USD összegű hitelt helyez ki, az
átlagos finanszírozott projektek nagysága 100 millió USD.
24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 35
 A multilaterális fejlesztési bankok irányítása

szavazati súly (%) igazgatók száma

egyéb hitelfelv töb egyéb

többi hitelfelvevő
US nem evő bi nem
G7 USA fejlődő Összesen elnök
A hitelfel fejlődő G7 hitelfelv
tag országok
vevők országok tag evők

nem hitelfelvevő
IMF 17 28 17 38 1 6 6 11 24
nem hitelfelvevő
Világbank 16 27 18 39 1 6 8 9 24

IADB 30 16 4 50 1 4 0 9 14 hitelfelvevő

nem hitelfelvevő
ADB 13 27 15 45 1 4 1 6 12

AfDB 7 21 12 60 1 4 1 12 18 hitelfelvevő
nem hitelfelvevő
EBRD 10 47 30 13 1 6 12 4 23

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 36

 „Az Európai Beruházási Bank legfontosabb
feladata a gazdasági és szociális kohézió erősítése
az Európai Unió kiegyensúlyozott fejlődése
érdekében”

2013. július 16. Eperjesi Zoltán 37

 Európai Beruházási Bank
A luxembourgi székhelyű Európai Beruházási Bankot
(European Investment Bank – EIB) a Római Szerződés 129.
és 130. cikkelye alapján 1958-ban hozták létre azzal a céllal,
hogy elősegítse az Európai Unió egészének, illetve
tagországainak gazdasági fejlődését. Önálló jogalanyisággal
rendelkező pénzügyi intézmény, amely az Európai Unió többi
intézményétől teljesen független igazgatási rendszerrel
rendelkezik.
Az Európai Unión belüli kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés és
az integráció finanszírozására alapították, és azóta is a legjobb
piaci feltételek mellett, kedvező kamatozású, hosszú lejáratú
beruházási hitelekkel támogatja az uniós politikai célokat.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 38

 Az Európai Beruházási Bank

A bank finanszírozási tevékenységének több, mint

a 90%-a a tagállamokba irányul. A Loméi
Egyezmény alapján az Európai Beruházási Bank
kedvezményes kölcsönöket nyújt afrikai, ázsiai és
Karib-tengeri országoknak is ipari,
mezőgazdasági, turisztikai, távközlési és
szállításfejlesztési programjaikhoz.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 39

 Az Európai Beruházási Bank tulajdonosi szerkezete
Ország Euró Részesedés (%)
Németország 26 649 532 500 16,170%
Franciaország 26 649 532 500 16,170%
Olaszország 26 649 532 500 16,170%
Egyesült Királyság 26 649 532 500 16,170%
Spanyolország 15 989 719 500 9,702%
Belgium 7 387 065 000 4,482%
Hollandia 7 387 065 000 4,482%
Svédország 4 900 585 500 2,974%
Dánia 3 740 283 000 2,269%
Ausztria 3 666 973 500 2,225%
Lengyelország 3 411 263 500 2,070%
Finnország 2 106 816 000 1,278%
Görögország 2 003 725 500 1,216%
Portugália 1 291 287 000 0,784%
Csehország 1 258 785 500 0,764%
Magyarország 1 190 868 500 0,723%
Írország 935 070 000 0,567%
Románia 863 514 500 0,524%
Szlovákia 428 490 500 0,260%
Szlovénia 397 815 000 0,241%
Bulgária 290 917 500 0,177%
Litvánia 249 617 500 0,151%
Luxemburg 187 015 500 0,113%
Ciprus 183 382 000 0,111%
Lettország 152 335 000 0,092%
Észtország 117 640 000 0,071%
24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 40
Málta 69 804 000 0,0,42%
Összesen 164 808 169 000 100,000%
 Az Európai Beruházási Bank stratégiai
célkitűzései

• A gazdasági és szociális kohézió előmozdítása a kibővült Európában

• Az Innováció 2010 Kezdeményezés végrehajtása
• A transz-európai hálózatok és kiszolgáló elemek fejlesztése
• Az EU fejlesztési és támogatási politikájának támogatása a
partnerországokban
• Környezetvédelem és környezetfejlesztés (megújuló
energiahordozók területén kifejtett erőfeszítések)
• A kis- és középvállalkozások támogatása
• Humántőke fejlesztés

2013. július 16. Eperjesi Zoltán 41

 Globális kölcsönök - Egyedi nagyberuházások
finanszírozása

• A beruházások finanszírozásának alapfeltétele,

hogy az unió közös politikáinak érdekeit
szolgálják
• Csak kiegészítő forrásokat nyújt, a projektköltség
50%-át finanszírozza
• Az adott projektnek meg kell felelnie a bank által
előírt gazdaságossági és megtérülési
követelményeknek

2013. július 16. Eperjesi Zoltán 42

 Az Európai Beruházási Bank finanszírozási eszközeinek
jellemzői
Hiteltípusok Jellemzők
Globális hitelek  kisméretű (40 ezer – 25 millió euró közötti) projektnagyság
(Global Loans)  az Európai Beruházási Bank Global Loans partnerein (Magyarországon: CIB,
Unicredit Bank, K&H, Volksbank, Raiffeisen, Erste, MFB) keresztül vesz részt a
finanszírozásban
 túlnyomó részt a kis- és középvállalkozói szektor finanszírozását szolgálja
Közvetítőn  közepes méretű projektnagyság (25 millió euró körül)
keresztül nyújtott  tipikus közvetítők: kereskedelmi bankok, az állam fejlesztési bankja
hitelek (Magyarországon az MFB Rt.), hitelképes régiók és önkormányzati társulások
(Intermediated  közvetítő lehet akár egy állami tulajdonú szakosított fejlesztési alap is (például az
Operations) Environmental Development Fund of the Republic of Slovenia Public Fund)

Közvetlen hitelek  nagyméretű projektnagyság (30 millió euró), 12-15 millió eurós hitelnyújtással
(Direct  az Európai Beruházási Bank és a végső kedvezményezett közvetlen szerződéses
Operations) kapcsolata
 feltétele a megfelelő hitelbesorolás vagy egyéb biztosíték megléte

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 43

 Az EIB hiteltípusai 1.

Az Európai Beruházási Bank alapvetően olyan egyedi

beruházásokat finanszíroz, amelyek az Európai Unió
érdekeit szolgálják, továbbá megfelelnek a
gazdaságossági, megtérülési követelményeknek és mind a
kölcsönfelvevővel, mind pedig a projekttel szemben
támasztott egyéb hitelvizsgálati feltételeknek. A
finanszírozandó programok várható projektköltsége
minimum 40 millió EUR, és ennek a felét hajlandó az
Európai Beruházási Bank meghitelezni.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 44

 Az EIB hiteltípusai 2.

A kisebb beruházások finanszírozására a globális kölcsönök, illetve

hitelkeretek szolgálnak.
Ezekben a konstrukciókban az Európai Beruházási Bank a
kereskedelmi bankoknak biztosít hitelkeretet, majd azok nyújtanak
kölcsönöket a végső kedvezményezett kis- és közepes
vállalkozásoknak. Az Európai Beruházási Bank csak a kereskedelmi
bankokkal áll hitelviszonyban – ezért vizsgálja meg hitelállományuk
minőségét, hitelnyújtási stratégiájukat és hitelbírálati rendszerüket –,
tehát a végső kedvezményezettek esetleges nemfizetésének
kockázatát a kereskedelmi bankok viselik. Az Európai Beruházási
Bank valamely kereskedelmi bankkal fennálló kapcsolatának
elmélyülésével, annak eljárásrendjének megismerésével
párhuzamosan egyre kevesebb projekt hitelkérelmének
ellenőrzésében vesz részt, de a továbbiakban is meghatározza az
alárendelt kölcsön lehetséges felhasználási körét és összegét.
24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 45
 Az EIB hiteleinek szektorális megoszlása a
csatlakozó országokban 2000. és 2012. között

Globális hitelkeretek (kkv-k,

Humán infrastruktúra helyi önkormányzatok); 14%
Közlekedés és
(egészségügy, oktatás); telekommunikáció; 37%
14%

Környezetvédelem, vízügy;
16% Ipar és szolgáltatások; 19%

2013. július 16. Eperjesi Zoltán 46

 Nemzeti fejlesztési bankok

A nemzeti fejlesztési bankok a 19. század közepén jelentek

meg először Európa néhány országában. Franciaországban,
Németországban és Olaszországban ipari hitelbankokat
hoztak létre az iparosítás elősegítésére.
A II. világháborút követően a hosszú távú finanszírozás utáni
kiapadhatatlan kereslet arra ösztönözte az országokat, hogy
alapítsanak fejlesztési célú pénzügyi intézményeket. A
nemzeti fejlesztési bankok világháborút követő evolúciójának
kezdeti szakaszában még az úgynevezett „fejlesztési alapok”
voltak a jellemzőek.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 47

 Nemzeti fejlesztési bankok 2.

A nemzeti szintű fejlesztési bankoknak úttörő, és egyben

hiánypótló szerepet kell játszania a pénzügyi szektorban
az olyan szolgáltatásnyújtások területén, amelyeket a
kereskedelmi bankok vagy egyáltalán nem, vagy a közjó
és az ipari infrastruktúra szempontjából csak kedvezőtlen
pénzügyi feltételek mellett nyújtanak.
A hiánypótló szerepen kívül még kettő alapvető feladat
hárul a nemzeti fejlesztési bankokra; az üzleti környezet
fejlesztése, és kapacitásnövelés.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 48

 Nemzeti fejlesztési bankok 3.

• Infrastrukturális fejlesztések
• Oktatás, egészségügy
• Kis- és középvállalkozási szektor fejlesztése
• Exportfinanszírozás
• Innovációk, know-how támogatása
• Kockázati tőke biztosítása

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 49

 A Német Újjáépítési Hitelintézet (Kreditanstalt
für Wiederaufbau – KfW)

A Német Újjáépítési Hitelintézetet 1948. november 18-án hozták

létre a szövetségesek támogatásával.
A bank finanszírozási politikája a megalakulását követő első
években az energiaellátás biztosítására, a lakásépítésre és az
exportfinanszírozásra irányult.
Nyugat-Németországban1950-ben minden tízedik lerombolt
házat a KfW kedvezményes kamatfeltételek mellett nyújtott
hiteleiből építették újjá. A bank a kezdetektől fogva
finanszírozta a bányászat, az acélipar, valamint az
elektromos áramtermelők beruházásait.
Exportfinanszírozás
24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 50
 A Német Újjáépítési Hitelintézet (Kreditanstalt
für Wiederaufbau – KfW) 2.

A KfW 1971-ben indította útjára a középosztályt támogató

új finanszírozási termékét. A középosztály programnak az
volt az elsődleges célja, hogy a belföldi beruházás
finanszírozást kiterjesszék a kis és középvállalkozásokra is a
nagyvállalatoknak nyújtott kamatfeltételek mellett. A banki
finanszírozás ez irányú elmozdulása teljes mértékben leképzi az
Európai Beruházási Bank globális kölcsön (global loan)
stratégiáját, amelyet szintén a 70-es évek olajválságai indukáltak
azzal, hogy a fordista, nyersanyagigényes tömegtermelésről
gazdasági megfontolások miatt egyre inkább át kellett térni az
innovatív, nyersanyag-takarékos, diverzifikált termelésre, egyre
nagyobb teret engedve a szolgáltató szektornak.
24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 51
 A Német Újjáépítési Hitelintézet (Kreditanstalt
für Wiederaufbau – KfW) 3.

• A német egyesülés finanszírozása

A 90-es évek közepéig éves szinten a teljes belföldi gazdaságfejlesztő
beruházás 70%-a a keleti tartományokba irányul. Az
országegyesítést követő években körülbelül 130 milliárd EUR
vándorolt a keleti tartományokba
• 2003-ig a keletnémet tartományok területén több mint 3,6 millió
lakásfelújítást finanszíroztak a KfW kedvezményes hiteleivel.
Mindent egybevetve ez volt a világ legjelentősebb lakás felújítási
finanszírozási programja.
• A bank keleti tartományok középosztályra fokuszáló
finanszírozásainak az volt a célja, hogy a meglévő kis- és közepes
méretű cégeket juttassák kedvezményes forrásokhoz.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 52

 A Magyar Fejlesztési Bank

A Magyar Fejlesztési Bank küldetése:

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. küldetése, hogy klasszikus
fejlesztési bankként a magyarországi beruházások
finanszírozásával járuljon hozzá a fejlesztéspolitikai célok
megvalósulásához.
Feladata, hogy a magyar gazdaság fejlesztési igényeit
alapvetően a pénz- és tőkepiacokról bevont források
kedvező feltételű, de piaci alapú kihelyezésével segítse elő.

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 53

 A Magyar Fejlesztési Bank 2.

Az új Széchenyi Terv 7 kiemelt programot tartalmaz:

1. Gyógyító Magyarország – Egészségipar
2. Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés
3. Otthonteremtés – Lakásprogram
4. Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés
5. Tudomány – Innováció – Növekedés
6. Foglalkoztatás
7. Közlekedés – Tranzitgazdaság

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 54

 Európai Fejlesztési Bankok 1.

• FINNFUND-Finn Ipari Együttműködési Alap

• A SWEDFUND Nemzetközi Pénzintézet
• FMO- Hollandia Fejlesztési Bankja
• IFU-IO-A fejlődő országok iparosodását elősegítő
alap – Közép-és Kelet Európai Beruházási Alap
(Dánia)
• CDC Group Plc – Brit Fejlesztési Pénzintézet
• COFIDES – Compania Espanola de Financiacion
del Desarrollo
• PROPARCO – Gazdasági együttműködést elősegítő
pénzintézet (Franciaország)
24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 55
 Európai Fejlesztési Bankok 2.

• Societa Italiana per le Imprese all’Estero (SIMEST)

• OeEB - Osztrák Fejlesztési Bank
• Cseh-Morva Garancia és Fejlesztési Bank (CMZR)
• Szlovák Garancia és Fejlesztési Bank (SZRB)
• Szlovén Export és Fejlesztési Bank
• Bulgár Fejlesztési Bank
• Magyar Fejlesztési Bank

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 56

 A nemzeti fejlesztési bankok fő tevékenységei

• Hosszú távú kockázati tőke biztosítása

• Vegyesvállalatok (joint ventures) alapítása külföldön
• Hazai cégek exporttevékenységének elősegítése
• Tőkebefektetések
• Környezetvédelmi és szociális kohéziót, és
fenntartható fejlődést segítő projektek finanszírozása
• Szindikált hitelezés
• A hazai és külföldi KKV szektor fejlesztése

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 57

 Köszönöm megtisztelő
figyelmüket!

24.02.19. Dr. Eperjesi Zoltán 58