A mohácsi vész és az ország részekre

szakadása.
Végvári küzdelmek.
 Habsburg európai túlhatalom

Habsburg Ferdinánd

II. Lajos

V. Károly
Habsburg ellenes európai szövetség

Habsburg Mária
I. Ferenc
A mohácsi katasztrófa okai

Nemzetközi támogatás hiánya

Katolikus egyház problémái (reformáció)
Nemzeti összefogás hiánya
Gyenge központi-királyi hatalom
Egymásnak feszülő-széthúzó bárói érdekek
Elavult hadseregszerkezet, gyenge végvárak
Erős oszmán birodalom, erőteljes terjeszkedés
1521 Nándorfehérvár (Belgrád) elvesztése
Feudális keretek erősek (Werbőczy Hármaskönyv)
Hármaskönyv
Mohács után 1526-1541

A török Mohács után Budára megy, majd kivonul az

országból
Szapolyai János : köznemesi támogatás
(rákosi végzés)
↕
Ferdinánd főnemesi támogatás (házassági
Habsburg Ferdinánd:
szerződés)
» kettős királyválasztás /2király/ -
belső harcok
1529 a török ismét az országban» 2 részre szakadás
 1526. aug. 29. mohácsi csata
A király halála  nincs utód
Kettős
 kettős választás  királyválasztás
1505 1506,1515
Rákosi végzés- Hivatkozik a
re hivatkozik házasodási-családi szerződésre
Szapolyai János Habsburg Ferdinánd
Erdély vajdája osztrák főherceg
Magyar király:1526-1540 Magyar király:1526-1564
 Polgárháború
 Ferdinánd - segítség V. Károlytól
Tízezer zsoldos

1527 Tokajnál döntő győzelem  Ferdinánd koronázás

Szapolyai Erdélybe, majd Lengyelországba menekül

V. Károly

Segítségkérés a franciáktól és Velencétől

A törökhöz irányítják: 1528 - török segédhadak 

Tiszántúlt visszaszerzi Szapolyai
„
 A „szulejmáni ajánlat”
Szapolyai kényszerhelyzetben van
ha vissza kívánja országát szerezni

Habsburgokkal szemben

Szulejmán a gyengét támogatja

az erősebbel szemben

A török hadak felvonulási területévé
süllyedt Magyarország
 1529Szulejmán ismét Magyarország földjén

Buda ellen vonul A kiút
Előtte János hűbér esküt tett

nélküli
Szulejmán Budát Jánosnak adja  az ország 2 részre ország
szakad
Utána a török Bécs ellen indul  sikertelen ostrom
A török kudarca  Szapolyai helyzete romlik
A bárók hol egyik, hol a másik „párton” állnak

1532 újabb kísérlet Bécs ellen vonulni

- Kőszeg (Jurisics Miklós) sikeres védelem
 1538, a váradi béke
Kiegyenlített erőviszonyok, értelmetlen harc


Váradon egyezséget kötnek Ferdinánd és Szapolyi

Pontjai
 kölcsönösen elismerik egymás királyságát
 (az ország jogilag is megosztottá válik)
 Szapolyai halála után Ferdinándé az egész ország
 ha örököse születne, akkor is
János megnősül (59 éves) 
neje Izabella, a lengyel király lánya

János Zsigmond (örökös)  1540: Szapolyai János meghal
A váradi béke záradéka
 1541. 08. 29.
1540 János halála előtt megesketi híveit

királlyá választják János Zsigmondot
Válasz: Ferdinánd támad  érvényesíteni kívánja jogait
1541 zsoldosokkal Buda ellen vonul

Fráter György Szulejmántól kér segítséget

Szulejmán legyőzi Ferdinándot –
Buda megmenekül
Csellel elfoglalja Budát
Izabellának, és a csecsemőnek Erdélyt adja

az ország 3 részre szakad

Martinuzzi (Fráter) György:
Horvát származású, szegény családból született. Udvari
szolgálat után pálos szerzetes.
1534-től váradi püspök.

A kiskorú János Zsigmond gyámja. Magyarországot akarja

egyesíteni és Erdélyt megszervezni.
1551-től esztergomi érsek és bíboros.
Politikáját gyanakvással szemlélik,
Castaldo 1551-ben Alvincban megöleti.
1541 az ország 3 részre szakadása
 1540 Ferdinánd harca a trónért – török jön
1541 augusztus 29. Buda török elfoglalása
» az ország 3 részre szakadás

1. A Királyi Magyarország (Pozsony)

→ Habsburg befolyás – Ferdinánd
2. Az Erdélyi Fejedelemség (Gyulafehérvár)
→ török függés - János Zsigmond
3. A Török Hódoltság (Buda)
→ török irányítás, adózás…
Az Erdélyi Fejedelemség kialakulása
Az önálló Erdélyi Fejedelemség
Erdély és a Partium » török hűbéres állam
 Évi meghatározott adót fizet a töröknek
 Fejedelmet csak a török szultán engedélyével választhatnak.
 Nem folytathatnak önálló külpolitikát
 A belpolitika viszont teljesen önálló
 elsőrendű szerep: védelmi feladatok → had- és pénzügy
 a fejedelmi hatalom túlsúlya lesz jellemző
 lakossága : magyar, székely, német (szász), román
 a magyar vármegyék, a székely és szász székek alkották politikailag
a „három nemzet”-et (1437 óta)
 a rendiség viszonylag gyenge volt
Az Erdélyi Fejedelemség államszervezete
Erdély a XVII. század első felében
Erdély rendi, etnikai és felekezeti viszonyai
A hódoltság területe
A hódoltsági terület
( Duna-Tisza köze, a Dunántúl dél-keleti része )
a török birodalom legészakibb tartománya
katonai alapon rendezték be
közigazgatási egységek :
o vilajetek - élükön a pasa - a budai pasa a szultán
helytartója is
o szandzsák - élükön a bég
fontos hivatalok: defterdár, mufti, kádi
a meghódított föld a szultáné
A jobbágyság terhei a hódoltságban
A falvak pusztulása Magyarországon
 A királyi Magyarország
nyugati és északi országrészek (Felvidék-Délvidék)
védelmét 6 főkapitány (100 végvár - 15-20 ezer katona)
a politikai és igazgatási rendszer átalakul
» új központi hivatalok: a helytartóság a közigazgatást
szervezte + megalakultak a kormányszékek
az udvar az országon kívülre kerül (Bécs)
a magyar rendiség intézménye megmaradt (gyenge) de
az országgyűlés elvesztette jelentőségét
gazdaság : megnő a majorság szerepe
A királyi Magyarország államszervezete
Várháborúk kora
https://www.youtube.com/watch?v=fOD-uOqBtCo
 Kísérlet az ország egyesítésére
1541 - gyalui egyezmény (Ferdinánd, János Zsigmond)
Kárpótlás fejében lemond János Zsigmond és átadja a koronát.
Ferdinánd ígéretet tesz az ország megtartására és Buda
visszavételére

Az első várháborús időszak  Buda körül megerősödik a török

(1543-47)Visegrád, Nógrád, Hatvan, Simontornya elfoglalása

1547 Ferdinánd és a török békét köt

Újabb kísérlet - 1549 nyírbátori egyezmény a gyalui alapján
1551 Castaldo zsoldosokkal Erdélybe érkezik
Fráter lépése - taktikázni kényszerül a török miatt (hintapolitika)
Alvincban Castaldo emberei megölik
Fráter György meggyilkolása ( XVII. sz. rézmetszet)
 részek elszakítása
Várháborúk
Erdély hódoltatása
1552
Drégely Szondi György
Ali budai pasa
Utolsó emberig kitartott
Ahmed másodvezír Temesvár Losonczy István

1552: Eger várának sikertelen török ostroma :

Szolnok Két sereg indul, Ali és Ahmed, akik Szolnoknál találkoznak
és együttesen indulnak a Dobó István által védett várhoz.
Nyáry Lőrinc
 Várháborúk

1566 Szigetvár
•Szulejmán az ostrom közben
meghalt, halálával véget ért az
Oszmán Birodalom fénykora Zrínyi Miklós
1568 Drinápolyi-béke
•1568: drinápolyi béke II. Szelim szultán és Miksa
között (szentesítette a török magyarországi foglalásait)