A Szovjet modell

Ing. Dudás Tamás, PhD.

 Miért Szovjet modellnek
nevezzük?
 Miért nem szocializmus?
 Miért nem tervgazdaság?
 Tervezés a kapitalista gazdasági
rendszerekben is létezik
 A tervek szinte soha sehol sem
teljesültek
 A Szovjetunióban épült ki először a
gazdasági modell és a Szovjetunió
hatalmi rendszere tartotta össze az
egész modellt
 Elméleti háttér
 18. század vége – utópista
szocializmus
 Karl Marx – A Tőke című művében be
akarta mutatni a kapitalista rendszer
visszásságait
 Marx munkássága nem csak
szocialista közgazdászokat folyásolt
be, a keynesiánus gazdasági
elméletek is ebből a forrásból
merítenek
 A Szovjet modell
szerkezete
 A modell a maga korában a kivülállók
számára megismerhetetlen volt
(titkolódzás és propaganda)
 Állami tulajdon és bürokratikus
koordináció
 Kornai – politikai jellemzők
 Politikai vezéreltség (a párt vezető
szerepe)
 Ideologikus küldetéstudat

 Nagyhatalmi politika
 A Szovjet modell
szerkezete
 Kornai – a modell gazdasági jellemzői
 Erőforrások központosítása
 Nem piaci újraelosztás
 Allokációs döntések politikai szintű
meghozatala
 Nincs kapcsolat gazdasági növekedés és
jólét között
 Rendszeres és gyakran szándékolt
statisztikai tévedések
 A kutatás és fejlesztés eredményei nem
jutnak el a hadiiparból a civil szektorokba
 Hogyan működött a
rendszer?
 A gazdaságot a kommunista vezetés
irányította, melynek csúcsszerve a
politbüro volt
 A gazdasági szereplők (vállalatok,
háztartások, önkormányzatok…) nem
rendelkeznek érzékelhető vagyonnal
 Központi szintű gazdasági tervezés
(Központi tervhivatal)
 Ösztönzés – AVH illetve pénzügyi
ösztönzők
 A pénz alárendelt szerepe
 Mises és Hayek - kritika
 Ludwig von Mises már az elmúlt század
20. éveiben megfogalmazta a szovjet
rendszer kritikáját
 Szerinte a tőkejavak piaci allokációjának
kikapcsolása beláthatatlan
következményekkel jár és nincs mód
optimális elosztásra – ezért egy ilyen
rendszer szerinte nem tud fönnmaradni
 F. A. von Hayek pontosította a kritikát –
ilyen rendszer fönntartható, de csak
terrorisztikus eszközökkel. Az egyenlősítő
ideológia ára az egyéni szabadság
föladása
 A diktatórikus módszerek nem túlkapások
 A modell működésének
következményei
 Az idő múlásával a nemzetgazdaság
hatékonysága gyorsan csökken
 Fokozatosan elkezdődik a GDP-ben
nem kimutatható vagyonelemek
felélése
 A rendszer a belső tartalékok felélése
után külső finanszírozásra volt utalva
(több 100 milliárd USD külföldi
adósság + a Szovjetunió plussz
bevételre tett szert az olajválságok
 A modell működésének
következményei
 Gazdasági lemaradás a „nyugattal”
szemben
 Lassul az innováció sebessége
(innovációellenesség) a termékek
életciklusa túlságosan hosszú
 Minél kevésbé fejlett volt egy ország,
annál kevésbé volt káros a szovjet
modell működése
 A rendszer összeomlása
 Válságok egymásra torlódása
 A belső tartalékok
felélése/eladósodottság
 Növekvő fegyverkezési hajsza (Reagan)

 Az olajárak összeomlása a (80-as évek

közepén)

 Gorbacsov reformjai enyhítették a

rendszer, de a nagyobb szabadság a
rendszer gyors és teljes