ANTIBIOTIKUMOK Az antibiotikumok felfedezese forradalmasitotta a betegsegek elleni harcot, sok sulyos eletet veszelyezteto allapot kezelhetove valt.

Fleming 1929 Penicilin ANTIBIOTIKUMOK. HASZNALATA 1. Az antibiotikum terapia javallata : van-e rtelme vagy nincs (nem lz csillapit!) 2. Milyen antibitikumot hasznlunk: felttelezett vagy dokumentlt etiolgia, hol kell hasson 3. Dzis, adagols, idtartam 4. Hatsos a kezels vagy sem? Profilaktikusan: traumk utn: o tetanogn seb o koponya srls o szeptikus abortusz o bel perforacio fertzes rizikoja: fistula ?, esof.-bronchialis, veseko-epek sztazissal szenzibilizacio:poszstreptococcusos szindrma. preventiven fertz kontaktus elott: o mtet o fogszat o invziv vizsgal mdszer krnikus betegek, immun deprimltak.: o elsdleges profilaxis o szekunder profilaxis Terapias kezeles: ha ismert etiologia 1 korokozo akkor celzott kezels., ha tobb akkor tarsitva. A tarsitas szabalyai: 1. legyen szinergikus (1+1 2 hanem 3) 2. a toxikus hatas ne nojjon 3. bakteriosztatikust ne baktericiddel 4. a korokoz. minden tarsitott ab.-ra legyen erzekeny 5. ha a fertzs. kevert akkor a krokozk egyenknt legyenek rzkenyek az ab.-a 6. vegyuk figyelembe a nosocomilis fertzsnl a resistencit 7. nem trsitunk : 2 AG 2 polipeptidet nem trsitunk. ket szeles spektrum ab., pl.:
1

 tetra + cloramf tetra + ampi macrol + lincos nem trsitunk azonos csaladon belul, pl. 2 cefsp.-t

I. BETALAKTAMINOK Betalaktm gyrt tartalmaznak. Antibakterilis hatsuk a baktriumba val behatolsi kpessgktl fgg. ltalban Gr+ s Gr- coccusokba knnyen, nehezen vagy egyltaln nem hatolnakbe a Gr- baktriumba. Gr-ba csak akkor tudnak behatolni, ha azok falban bizonyos prin nev fehrje van. A citoplazmbanban P.B.P ( Penicillin Binding Protein ) hez ktdik, gtolja a transzpepidz enzimet, gtolja a peptidoglikn kpzst, mely a bakteriumfal kpzesehez szksges. gy a baktriumfal vzzel szemben tereszt lesz, balonizldik, sejthall. A Gr- baktrium ellenll mert: nincs prin P.B.P megvltozik, pl.: gonococcus, piocianeus., Haemophilus influenzaeI betalaktamz hats In vitro hatsspektrum: G+ coccusok streptococcus( kevsb stafilo.) pneumococcus 50% rezisztens anaerob G- coccusok resistens trzseket jeleztek meningoccus, gonococcus, (tbb mint 1500) G+ baktrium aerob: Bacillus anthracis Corinebacterium difteriae
2

Listeria monocitogenes rszlegesen anaerob: Clostridium tetani Clostridium botulini Clostridium perfringens spirochaetk: Treponema pallidum Leptospira Borelia Spirilumok

Stockholmban, XVIII kemoterpis kongresszuson a betalaktmok j, kmiai struktura szerinti osztlyozsa szletett: A.Dibaktmok: I.Penmok: 1.Termszetes s szemiszintetikus penicillinek 2.B lakatamzra resistens penicillinek 3.Amino penicillinek 4.Amidino penicillinek 5.Carboxi penicillinek 6.Ureido penicillinek 7.Naftiridin penicillinek II.Penmek: Ritipenem III.Termszetes B laktamase gtlk (+ penmok) a. Clavulnsav b. Sulbactam c. Tazobaktam IV.Carbapenmek d. e. f. g. Imipenem Meropenem Panipenem Biopenem

V.Cefemek-Cefalosporinok VI.Carbacefemek: Loracarbef B. Monobaktmok: Aztreanoam Tigemnonam Carumonam

3

C. Tribaktm Sanfetrinem

DIBAKTM
I.PENMOK 1. a) TERMSZETES PENICILLINEK PenicillinG, Benzilpenicillin.: Na vagy K kristlyos s vzben oldd, flac. 200000, 400000, 1 milli, 5 milli.: -50.000 250.000 ui/kg/nap. Knny fert.ben 800.000 2 milli ui/nap. -im., iv., i.thecalisan (alkoh. vagy sav inakt., ezrt parenter. ad). -vrbl 6 h alatt eltnik. -4 6 8 12 h-knt -30 60 perc alatt felszv. im. -aktvan rl vesn , probencid gtolja Eloszls: - nem: csont, zlet, szem, nyl, nyirok -gyulladt lgyagyburkon thatol 30%-ban -jl: lgzszerv, vese Hat.: G+ coccus G- coccus. G+ baktrium spirocheta leptospira aktinomices Elektv: A csoport B hemolit streptococcus. (angina, skarlt, erisipelas) penumococcus (tdgyullads, meningitis, szepszis) meningocccus meningitis 100.000 ui/kg gonorhoea G+ baktrium: anthrax, diftria, gzgangrena, listeriozis leptospirozis szifilisz Mellkhatsh.: allergis kits anafilaxis sokk i.thecalisan: > 5.000 ui gyerek s > 10.000 ui felnttadagnl grcsroham, hemorhgia, hall 1.b) RETARD KSZTM. Javall.: - lues - profilaxis: streptococcus fertzs szovdmnyeinek megelzse 1. Procain penic.: -12 24 h alatt szv. fel Efitard: G penic. (els 3 4 h.ban hat) + procain penic. 2. Dibenzatinpenic.: Moldamin, fiola 600.000 1,2 milli ui -2 penic molekula amit egy benzen gyr kt ssze
4

- lassan rl a vesn t, - ersen ktdik plazma fehrjkhez 90 % - 7-14 napig biztost elegend szrum koncentrcit Extencillin: 2 hetente adhat Tardocillin: 3 hetente adhat 1.c) SZEMISZINTETIKUS PENICILLINEK Orlis penic.: Penicillin V tbl., 1 mg 1600 ui Fenoximetilpenic.:- rezistens gyomorsavval szemben, - ugyanolyan hatsspektrum s biodiszponibilitas mint G penicillin - knny, kzpslyos fertzbetegsgben - 30 60 perccel tkezs eltt, 2 X adagban,betartva az adagolsi ritmust igen hatsos - alkohol nem

2. STAFILOCOCCUS ELLENI PENICILLINEK Ms nven: M tipus penicillinek. (Methicillin az els kpviselje a csoportnak ma nem hasznljuk nefrotoxicitsa miatt). Ma mr a stphilococcusok tbbsgeresistens M.-el szembe(MRS) Izoxazolil penicillinek: Oxacilin (prototipus) Cloxacilin Dicloxacilin Flucloxacilin Nafcilin (Eu.ban van, leukopenizl) Ciclocilin Oxacilin: -50 100 mg/kg/nap (max 200), max 6 gr./nap felntt -caps. 250 mg, flac. 250, 500 mg -adhat: im., iv,p.o. 2-4 adagban -javallat: slyos stafilococcus fertzs.: sepsis, bronhopneumnia., endocarditis (trstva) SZLES SPEKTRUM PENICILLINEK (AMINOPENICILLIN., AMIDINOPENICILLIN) Ide tartoznak: amelyeket szemiszintetikusan lltanak el hatnak G- bakt.ra is rzkenyek a staphilococcus termelte penicillinzra 3. AMINOPENICILLINEK Klnbzik a G penicillintl, mert: kevsb ktdik serum fehrjkhez jl behatol a szvetekbe, liquorba az elsdleges penicillinG spektrumra kb. 10-szer kevsb hat
5

gyorsan, gyakran szenzibilizl (allergis r.) spektrum: (amelyek nem termelnek penicillinzt) o Salmonella o Shigella o E. Coli o Klebsiella o Bordetella pertussis o Haemophilus influenzae. penicillinz rzkeny Ampicilin: -caps.250 mg, flac. 250-500 mg -po. res gyomorra, im., iv. -jl behatol a szvetekbe, liquorba -aktvan rl epn s vizelettel Jav.: lgti fert., otitisz, szinuzitisz vizeletfertzs epehlyag, epetak bntalma meningitis szalmonellzis hastifusz pertussis Adag: -50-100 mg/kg knny, kzpslyos fertzs -200-400 mg/kg meningitisz, szepszis -6-12 h-knt szterei : nem jobbak mint az ampicilin BAC ampi TAL -ampi PIV ampi Met ampi Amoxicilin: ampi. szrmazk -nagyon jl felszvodik. per os (jobban mint az ampi), nem kell hgyomorra adni -nagyobb (jobb) a szrum koncentrcija., ezrt kisebb az adag: -20-40 mg/kg/nap gyerek -250-500 mg/kg/napi 4-szer felnttnek -50-100 mg/kg/nap, liquorban jl konc. Augmentin: amoxicilin + klavulnsav, rez. B laktamzzal szemben!, dzis mint amoxiciline. 4. AMIDINOPENIC. 1982-ben fed. fel: Mecilinam: 200-600 mg 3x /nap felnttnl PIVmecilinam: 200-600 mg 3x /nap felnttnl Amidinopenicillin Keskeny spektr.: E.Coli, Klebsiella, Enterobacter, Proteus. Nem hat eredeti penic. spektr-ra, piocianeusra . 5. CARBOXIPENICILLINEK.-keskeny spektrum Carbenicilin: flac 1gr s 5gr Hatsspectrum.: Pseudomonas aeruginosa: slyos piocianeus fertzsben hasznljuk.
6

 egyes proteus trzsek Enterobacter Morganella Providencia Jellemz: -jl koncentrl a vizeletben, 10-50x nagyobb itt a koncentrcja mint a szrumban, ezrt elgge -allergizl nem igen hasznljk Adag:-2gr/nap felnttnek hgyti fertzsben. -25-30 gr./nap szisztms fertzsben. Carindacilin, Carfenicilin: carbenicillin szterek Jellemz:-jl felszivdik, ezrt per os adjuk Adag: -hugyti fertzsben 100-150 mg/kg/nap, 3-4x Ticarcilin: hasonl spektrum., de jobb pseudomonasra! Adag: -50 mg/kg/nap h. fet. -200-300 mg/kg/nap sziszt. fert. Sulbenicilin: 4x hatsosabb piocianeusra mint a carbenicillin. Temocilin: gyengbb mint a tbbi, de hosszabb a felezsi ideje 5. ACILUREIDO PENICILINEK Kevsb hat a G+ ra(?) mint a penicillin, de aktvabb G- ra mint az ampicilin. s bizonyos anaerobokra. Savas vegyhatsra s betalaktamzra rzkenyek, ezrt csak parenterlisan im. s iv.adhatk Azlocilin (reprezentatv kpvisel) Spekt.: o piocianeus o proteus o enterobacter o acinobacter o serratia marcenses o bacteroides fragilis o fusobacterium o Adag: 12-16 g felntt, 6 h-knt. Jellemz: adag nvelsvel a felezsi id is n. Furazlocilin Mezlocilin Adag: 50 mg/kg/nap, hugyti fertzsben, jl koncentrl a vizeletben. Piperacilin trstjk B laktamz gtlval: Tazocilin (Piperacilin + Tazobaktam) Adag: 50 100 mg/kg/nap 6. NAFTIRIDIN PENIC. Apalcilin: mint elbbiek, kevsb haszn.
7

7.PENICILINZ GTLK - termszetes Klavulnsav -nincs antibakterialis. hatsa -nagy affinitsa van stafilococcus B laktamsjval szembe, azt gtolja Augmentin: 2 rsz Amoxicilin. + 1 rsz Klavulnsav Javall.:lgti fertzs, otitisz, szinuzitisz Adag: mint amoxicilin., o -20-40 mg/kg gyerek o -250-500 mg 2x felntt Timentin: Ticarcilin + Klavulnsav Javall.:- genitourinaris fertzsek,slyos pneumnia Sulbaktm Gyengbb hats mint a Klavulnsav de szlesebb a spektruma. Sultamicin = Unasin = Primoxin = Ampicilin + Sulbaktm Hatsa olyan mint az Augmentin, nem koncentral a liquorban Tazobaktm Ugyancsak penicilnsav szrmaz., bejut a liquorba, az elbbi kett hatst egyesti. Tazocilin = 1 rsz Piperacilin + 8 rsz Tazobaktm

II.PENMEK
Ritipenem: Japnban ksrleti std.

III.CARBAPENM
Imipenem Termszetes ksztmny, Streptomyces cathleya. Spektrum: in vitro: legszlesebb o aerob s anaerob krokozk o nem hat: Meti-resistens-staphilococcusra MRS Pseudomonas egyes trzsek resistensek Mycobacterium, Mycoplasma, Chlamidia, Rickettsia, Legionella in vivo: renlisan egy hidrolz enzim inaktivalja., ezrt trstjk cilastatinnal Tienam = Imipenem + Cilastatin. Csak parenteralisan adhat: iv. 20-30 perces perfziban. Behatol a szvetekbe: epe, hgytak. vese, gyulladt agyburok (mindenhol baktericid), kevsb a tdbe, hrgkbe. Javallat: slyos szisztms fertzsekben., neutropnis, immundeprimlt betegekmonoterpis kezelse. Adag 15-25 mg/kg/nap 6 h-knt gyereknek
8

0,5-1 gr/nap 6 h-knt felntteknek Tienam + Streptomicin: enterococcus endocarditisben! Meropenem j, sokkal stabilabb, hidrolz nem bontja. Klebsiella, Salmonella, E. Colira jobban hat mint az elz Biopenem, Panipenem: jak, mg nincsenek forgalomban

IV. CEFEMEK-CEFALOSPORINOK
1940-ben Bratzu (?) Caligariban Cephalosporum aremonium gombval gtol bizonyos bakt. nv.-t. 1948-ban az Oxfordi kirlyi laborban izolljk a hatanyagokat: -Cefalosporin P Gram+ hat -Cefalosporin N Gram- hat -Cefalosporin C gyengbb antibakt. hats, de stabil volt penicilinzzal szemben gy ezt fejlesztettk tovbb a mai Cefalosporinokk. Cefeme = Cefalosporin eddigi csoportostsa genercik szerint volt: I., II., III., IV. . 1993 Stockolmi kongr-on a Cefalosporinok j osztlyozsa : orlis: o rgi o j parenterlis: I., II., III., IV. gener. Kzs a cefem gyr: hasonlt a penicillin. gyrhz, B laktm gyrt tart. R2 S R1 C N C C O H C N O COOH

R3

R1-tl fgg az antibakt. hats, spektrum R2- Blaktamz rez. R3- spektr. s farmakokinetika S helyett O2 anaer. hat. I. GENERCIS CEFALOSPORINOK Parenterlis Cefalotin Cefazolin Cefradim Cefazedona Per os (rgi) Cefalexin Cefadroxile Cefaclor

Spektrum.: Penicilin+ Oxacilin + Ampicilin egytt -nem hatolnak be a liquorba -felez. id rvid 1h
9

-cefalosporinze rzkenyek -jl tolerlt gygyszerek, de allergizlnak-keresztezett rzkenyseg a penicilinnel -jl felszivodnak., fleg res gyomorra (45 perccel tkezs eltt s utn) -hinyossg: -nem hat enterococcus, listeria, MRS -kevsb aktv mint ksbbi gen. -nem ajnlatos velk kezdeni a monoterpit, csak miutn a krokozt izolltuk+antibiogram -elny: -olcs, jl tolerlt, -idelis knny, kzpslyos fertzsekben -posztoperatios profilaxisban. javallt II. GENERCIS CEFALOSPORINOK Igazi Cefalosporinok Cefamicinek: Cefoxitin Cefotetan Cefmetazole a.Igazi II. gen Cefalosporinok: Parenterlis Orlis (j) Cefamandole Cefuroxim-axetyl(?) Cefuroxime Cefotiam- hexetil Cefotiam Cefotetan Cefonocid l -Ersebbek, szlesebb spektr. az I gen-val szemben, hat a patogn Stafilora, egyes G- bakt-ra (Hemofilus) s G- coccusokra. -A Cefamicinek jobban hatnak a ritka krokozkra, pl.: enterobakter, Bacteroides fragilis. -ltalban 8 h-knt adjuk, kivtel Cefonicid 1x. -Rezisztensebbek B laktamzzal szembe , fleg Cefuroxime, ez behatol a liquorrbe is. -Staphilococcusra jobban hatnak , fleg Cefamandole, Ceforanid -G- -ra jobban hat: Cefuroxim, Cefadroxil, stb. Elny: szlesebb spektrum penicillin G+oxacillin+ampicillin+gentamicin+metronidazol stabilabbak B laktamzzal szembe. nem allergizalnak olyan knnyen, mellkhatsuk kevesebb Htrny: drgk slyos fert-ben trstani kell Monoterpia.: kzpslyos fertzsek. krhzon kvli fertzsek III. GENERCIS CEFALOSPORINOK -nagyon drgk -spektrumuk., stabilitsuk., biodisponibilitsuk sokkal jobb, mint elzekne Parenter. Cefotaxim Per os (j) Cefixim
10

Ceftizoxim Ceftriaxon-Rocefin Cefoperazon Ceftazidim-Fortum Cefmenoxim Cefsulodin Flomoxef. Moxalactam

Cefpodoxim Cefetamet Ceftibuten Cefotaxim-hexetyl

szls baloldali: hat BGN, G+cocc.( Cefotaxim) kzp: piocianeus (Ceftazidim, Cefoperazom) szls jobb: BGN, anae., Bact.fragilis (Moxalactam, Flemoxef, Ceftizoxim) Htrny:nem hat enteroc., listeria, MRS. Elny: behatol liquorba, fleg Ceftriaxon, Ceftazidim, Cefotaxim Cefotaxim Hatsspektrum:-streptococcus A,B,C,G -pneumococcus. -staphilococcus (kevsb) Nem hat: piocianeus bacteroides fragilis. Ceftriaxon -elny: 24 h 1x adni -legjobban hat a cefsp kzl a HI-re s a neisserikra -behatol a liquorba, elektv indikci a meningitis fleg gyereknl: 50-80 mg/kg/nap - felntt: 1-2 g/nap Ceftazidim -nagyon jl hat piocian-ra -penetrl liquorba Cefoperazon -hat piocianeusra -nem hatol liquorba -jl koncentrl epben -12 h-knt kell adni Moxaloctam -hat a Bact. frag-ra, de hemorgis mellkhatsa miatt kevsb hasznlatos Flomoxef -jl hat : Bacterioides, Clostridium, MRS. IV. GENERCIS CEFALOSPORINOK 1990 utn fedeztk fel Hat: Citrobacter, enterobacter cloacaera. Resistens cefalosporinazzal szembe. Kpvisel: Cefepim, Cefpiramida, Cefpirome: enterococc-ra
11

I gen.cef.: Ampi + Oxa + Peni G II gen.cef.: Ampi + Oxa + Peni G+ Genta + Metronidazol III gen.cef.: Ampi + Oxa + PeniG + Genta + Metronidazol +Ticarcilin CARBACEFEM: LORACARBEF Olyan mint a Cefaclor fleg h. fert-ben.

B. MONOBAKTMOK

-1 betalaktm gyr -Kpvis: Aztreonam Carumonam Tigemonam resistensek B laktamzra Spektrum: keskeny mint streptomicinnnek.: BGN -nem hat: G+cocc Adag: 3x1 gr/nap 2x2 gr/nap Behatol liquorba, kevsb csont, td, mh, Javallat:hugyti fertzs, prostata, kismedencei fertzs , sepsis, meningitis. Japnban ma mr hsznljk.

C.TRIBAKTMOK

-3 betalaktm gyr -igen gretesek: ultraszles spek gyors baktericid hats B lakzzal resistencia miatt.

Kzs jellemz: makrociklikus lakton gyr, amihez klnby cukrok kapcsoldnak. Azalidok- macrolid alcsoport ,aminometil csoportot kapcsoltak a laktongyrhz Termeszetes(regi) Szemiszintetikus (uj, azalidok) Triolondomicin 14 C atom: Eritromicin (1952) Roxitromicin (Streptomices eritmesbol vontak ki) Claritromicin Oleandomicin Diritromicin Fluritromicin 16 C atom: Spiramicin Azitromicin Iosamicin Rokitamicin 17 C atom: Lankacidin Miokamicin Hatasmechanizmus.: gatoljak. a feherje szintzist riboszomlis szinten (50 S-hez kapcs.). -eritromicin kis adagban bakteriosztatikus, nagy adagban baktericid -mas makrolidek. baktericidek a megszokott adagban Spektrum: betalaktaminokhoz hasonlan.:
12

II. MACROLIDEK-Eritromicin csoport

o o o plusz: o o

G+cocc G+bakterium., aerob es anaerob. G- bakt. meti S staf.,enterococcus., penicillin resistens pneumococcus. G- bakt.: bordetella pertussis, parapertussis. hemofilusok legionella campilobacter jejuni helicobacter pilori atipusos mycobakteriumok. actinomicesek spirochaetak colera vibrio (nem mindig) micoplasma, ureoplasma, chlamidiak

o o o o o

Eritromicin: leginkabb hasznalt Adag: 30-50 mg/kg/nap gyerek, 6-8 rnkent 1,6-2 gr/nap felnttnl per os, parenterlisan., lokalisan-szemcsepp, kencs 90%ban fehrjhez ktdek., jl diffundl. szvetekbe, fleg: td, mandula, sinus, kzpfl. Aktivan rl vesn, epn. Jobban felszivodik. ha hgyomorra adjuk 45 perccel tkezs eltt. Javallat: elektiv: o difteria o MI-ban secunder angina o pertussis o legionellosis streptoc B hemol + penicillin allergia eseten micoplasma, clamidia, riketsia-foleg gyerek, terhes stafilococcus fertzs ha enyhe, kozeps.: ORL, gingivitis, stomatitis, pulpitis, brfertzs leguti fert. empirikus fert.: bronhitis, brpn. Egytthats.: fokozza mas gygyszerek. hatast: o teofilin o carbamazepin o bromocriptin o digoxin nem lehet tarsitani olyan ab.-al amik szinten a riboszomak szintjen hatnak: o macrolidek o lincosaminok o cloramfenicol Mellekhatas: 4gr t meghalado adag (pl. legionellosis) hallaskarosodast okoz
13

o hnyinger, hnys hasi fajdalom o allergias kiutes o kolestatikus hepatitis parenteralisan: helyi fajdalom., flebitis

per os:

Spiramicin Rovamicin Nem jobb mint eritromicin de hat specifikusan a Toxoplasma gondira. Adag: 3-4 gr/nap terhesek toxoplasmosiaban 50 mg/kg/nap gyereknek Iosamicin Adag: 1-2 gr/nap felnottnek 30-50 mg/kg/nap gyereknek -per os adhato ehgyomorra -jol konc. tudo, mandula, prostata -serum konc. 48 h utan 4x nagyobb ugyanazon adagnal, kumulativ hatas -nagyon jol behatol sejtekbe: monocita, alveolaris makrofag -jobban toleralt mint eritromicin, egyes Eu. orszagokban helyettesiti azt Roxitromicin (Rulid) Adag: 2x150 mg/nap per os, epen urul Claritromicin (Clacid) -mint eritromicin, hat az atipusos mykobakteriumokra is! Adag: 2x250-500/nap mg felnottnek 12,5mg/kg/nap gyereknek Azitromicin-Zitromax Jol koncentrl. a szovetekbe, sejtekbe, itt hosszasan fejti ki hatasat, kezelesi ido lerovidul pl. 5 napra 7-14 helyett ak. gonoreas fert-ben.. Nagyon jo hatasu Lyme korban (Borelia burgdorferi). Hat az atipusos mycobakteriumokra, foleg ha tarsitjuk: quinolonnal rifaval ETB amikacinnal SIDA: criptosporidiosis kezeles Pirimetamin(?) + Azitromicin / toxos kezeles Ujabban a claritromicint ,roxitromicint,diritromicint s azitromicint az Azalidok csoportjba soroljak. SZINERGISTIN(streptograminok,lipopeptidek, peptolidek) Kis csoport, szerkezetben fellelhet a lactongyr . Pristinmicin Macrolidekkel rokon, hasonlo biodiszponibilits., spektrum, javallat. Adag:
14

 50-100 mg/kg/nap 8-12 orankent 2-3 g/nap felnottnek Quinopristin+dalfopristin

LINCOSAMIDOK
Hatas: gatoljak a riboszomak. feherje szintzist 50 S-hez kapcs. aktivabbak a Bacteroides fragilisre jol behatol a csont, tudo, mandula, sinus,epe nem penetral liquorurbe Javallat: osteomielitis, osteoartritis G- anaerob tudofertzes, kismedence fertzes profilaktikusan valvulopatias betegek fogaszati beavatkozasanal SIDA: o pirimetamin + linco / toxo o ? + linco /pneumocistis Lincomicin (1962) Adag: per os, parenterlisan. 30-50 mg/kg/nap gyereknek 2-3 g/nap fel. 6-12 h-kent Penicillin alergisnal eritromicin utan a masodik alternativa! Clindamicin A lincomicin. szemiszintetikus szarmazeka, jobban toleralt, erosebb hatas. Lassankent helyettesiteni fogja azt. Adag: 15-25-40 mg/kg/nap gyereknek 0,6-2,4 g/nap felnott Mellekhat.: gyorsan, nagy adagban iv. szivstopp, Hta hosszas per os: clostridium difficile okozta pseudomembranosus colitis allergias kiutes, neutropenia, hepatitis

FUSIDIN SAV (rezerv a stafilo ellen)

Fucidine (1962) Hasonlit a cefalosporinokhoz. Hatas: gatolja a . feherje szintzist. a t-RNS szintjen kis adagban baktreriosztatikus nagy adagban baktericid jol behatol csont, vese, sziv, bronhus Spektrum: MRS. neisseria corinebakterium. G+ es G- aerob es anaerob , kivetel Fusobacterium. Hasznalt: per os, parenteralisan, lokalisan
15

Javallat: szisztemas osteoartikularis. stafilococcus fertzsek. tarsitani B laktaminnal

GLIKOPEPTIDEK
Vancomicin(1956) Streptomices orientalis Hatas: gatolja a sejtfalszintezist. mint a B laktaminok jo posztantibiotikus. hatas! Spektrum: MSR. B csop. Streptococcus,. Enterococcus, pneumoccus. anaerobok. listeria monocitogenes Parenteralisan lassu perfuzioban kell adni anafilaxias r. veszelye miatt. Belbol nem szivodik fel, de jol haszn. clostridium dificile okozta pseudomembranozus colitisben. Javallat: rezerv antibiotikumb. sulyos MSR fertzpsben. valvularis protezisek fertzsben. nem hatol liquorba, I.T. adhato 3-5 mg enterococcus okozta endocarditisben javallt. Teicoplanin Zsirban jol oldodik, jobban behatol szovetekbe. Felezsi. ideje rovidebb. Nem fajdalmas, nem allergizal, nem ad anafilaxis reakcit, nem alakul ki resistencia. Adag: 6 mg/kg/nap kezdetben, majd folytatni 3 mg/kg/nap.

FOSFOMICIN (rezerv a stafilo ellen)

Nem hasonlit mas ab.-hoz, spektrum mint cefsporinok. Hatas: sejtfalszintzis. gatlasa. Spektrum: G+ cocc G-bakt nem strepto A,B,D (enterococc) Csak tarsitva adhto, hamar resistencia. alakul ki. Javallat: sulyos osteoartikulari. fertozes. sepsis tudogyulladas. Tarsitas: B laktamin aminoglikozid makrolid quinolon polimixin Adag: 3 g/nap 1x also hugyti. fertzs per os Monuril
16

200 mg/kg/nap parenteralisan

AMINOGLIKOZIDOK
I. gener. AG: streptomocin kanamicin neomicin spektinomicin II. gener. AG : gentamicin tobramicin sisomicin III. gener. AG: amikacin dibekacin habekacin netilmicin episisomicin sagamicin Termeszetes s szemiszintetukus. ab. Hatas:: gatoljak a fehrje szintzist riboszomlis szinten (30 S), sejten belul hosszas a hatasuk, jo a posztantibiotikus hatasuk. toxikus hatas: o ototox. (ireverz.), annal nagyobb ha: kacsdiuretikiummal egyutt vankomicinnel egyutt 1x adjuk es nem frakcionaltan! veselegtelen. neomicin > gentam. > tobram. > amikacin o nefrotox. reverzibilis riziko fakt.: vesebetegseg hipotensio, hipovolemia idos kor vanco, amfot.B, clindamicin, cefalosp., piperacilin, furosemid o neuromuszk. blokad: nem csak intraperitonelis adaskor! tunetei:legzsi. elegtelenseg., petyhudt benulas, midriasis, ROT csokken ok: Ca blokad kezels: iv. Ca glukonikum Farmakokinetika.: nem szivodnak fel a belbol, Neomicin meg adjuk per os-preoperatorikusan. a belflora steriliz es majelegtelen komaban parent. (iv., im.) gyorsan felszivodik. egett sebeken is lokal. adva- felszivodik.
17

 nem ajanlatos peritonealisan: neuromuszkularis blokad gyengen kotodik. fehrjhez., jol diffundl. a szovetekbe nem hatol liquorba, csont, izulet, hepato-biliarisan vizelettel lassan urul Spektrum: keskeny G-bakt. G-cocc staphilococcus BK Posztantibiotikus hats j, mai tendencia 1x adni(?????) Streptomicin(1942) Adag: 15 mg/kg/nap gyerek 2x500 mg/nap felnott Javallat: brucellosis lepra tbc enterococc. endoc. NEM MONOTERAPIABAN Neomicin Nagyon toxikus, ma mar csak lokalisan haszn.: kenocs, szemcsepp, orrcsepp Kanamicin Adag: 15 mg/kg/nap, max. 1 g/nap Javallat: hugyti fertzs msra resistens BK

Amikacin A kanamicin szemiszintetikus szarmazeka. kevesbe toxikus gentamicinre resistens. torzsek eseten Adag: 15 mg/kg/nap gyerek 1 g/nap felnott Dibekacin, Habekacin mint amikacin 10x kevesbe toxikus mint gentamicin sulyos szisztemas fertzsekben hosszas kezels, sepsis, endocarditis. Adag: 8-10 mg/nap Gentamicin leginkabb hsznalt ha nem haladjuk meg az 5 mg/kg ot akkor 30-60 napig is adhato!
18

altalaban B laktaminnal tarsitva adjuk leteznek gyongyok amit az ortopediaban hasznalnaka protezisekhez szarmazekai: o tobramicin o sisomicin o sagamicin o netilmicin: 1x/nap Ellenjavalt: terhessg ujszulott idos nem lehet ugyanabban a fecskendoben, perfuzioban egyutt adni B lak.-al, mert inaktivalja!

POLIPEPTIDEK
Ciklikus polipeptidek Polimixin E Polimixin B Bacitracin Tirotricin Baktericid, keskeny spek ab.: G- bakt.hatnak. Ma csak a Colistin (Polimixin E) hasznalatos.. enteralis infekcioban. parenterlis. sulyos fertzsben ami masra resistens. kifejezett neuro-, oto-, nefrotoxikus, csak akkor adjuk ha mas lehetoseg nincs Adag: 250.000 u./kg/nap rovid kuraban 100.000 u./kg/nap csecsemonek (a II.fert. klinikan) parenter. max. adag 50.000ui./kg/nap Bacitracin Csak lokalisan-kenocs. Parenter. toxikus. Hat:stafilo, G-bakt. Tirotricin Csak lokalisan, toxikus.

CLORAMFENICOL szeles spektrumu

Hatas: fehrje.szintzist gatol a riboszomlis szinten (70 S, 50 S kozott) kis adagban bakteriosztatikus. nagy adagban vagy egyes meningitist okozo baktriumokra (pneumococc., neisseria, HI) baktericid Spektrum: klasszikus, szeles spektrum ab., aerob es anaerobokra egyarnt hat, hat: strepto A,B viridans, pneumococcus, gonoc, meningococc, corynebact, erisipelatrix, listeria, salmonella, shigella, brucella, pastorella, campilobacter, vibrio, rickettsia, micoplasma, chlamidia, spirochetak, stafilora valtozo hatasu Nem hat: pseudomonas serratia providencia
19

 acintobacter(?) Gyakran, gyorsan kialakul resistencia. Farmakokinetika.: per os nagyon jol felszivodik, adhato parenterlisan.. Nagyon jol koncentrl. liquorban, agyszovetben, zsirabn oldodik vizeletben csak 5-10% aktiv icterusos, majelegtelensegben. csokkenteni adagot! Toxikus hatas: csontvelogatlas: > 3g aplasztikus anemia leukopenia gyerekeknel (>10 napos kura) baby grey sindroma ujszulotteknel nagy adagnal: legzsi + keringsi elegtelensg., cianozis., hnys, meteorismus., colapsus, halal. Mellekhatas: hnyinger, hnys, optikus neuritis, oftalmoplegia, Herxheimer r. hastifusz, brucellosis, lues hirtelen nagy adagnal, fokozatosan kell emelmni adagot Kolcsonhatas: noveli a fenitoin, ciclofosfamid felez idejet. Nem tarsitjuk: Aminoglikozidokkal B laktaminokkal (kivetel meningitis) makrolidekkel lincomicin, clindamicin, riboszmra hat szerekkel Adag: 25-50 mg/kg/nap -kezels elott: hemogram es majfunkcis prba. Javallat: elektiv: o hastifusz (febra tifoida) o HI, pneumococcus meningitis o agytalyog o tudotalyog G-anae. egyeb: o blfertzs. (shigella, salomonella) o szisztms. fertzs. tapcsatornai eredettel Ellenjavallat: allergia verkepz betegseg 6 ho. kor alatt, koraszul. Tiamfenicol (cloramfenicol szrmazk) Elonye: jobban behatol az epeutakba fontos tifuszban kevesbe toxikus Kez. ideje max. 3 het. Hetente monitorizalni a verkepet.

CIKLINEK szeles spektrum

Tetraciclin: gyors, per os Rolitetraciclin: parenterlis Metaciclin: intermedier hatas Doxiciclin: hosszas hatas Minociclin: hosszas hatas
20

Hatmech: gatolja a fehrje. szintzist riboszomlis (30 S) szinten. Bakteriosztatikus. Spektrum: szeles mint a cloramfenicol. G+/- coccus G+/- bakt. ae, anae. miyobakterium, rickettsia, clamidia vibrio aktinomices entamoba histolitica plasmodium Adag: gyors hatasu: 25-50 mg/kg/nap hosszas: o 100-200 mg/nap 1x Doxi o 250 mg/nap Metaciclin Farmkin: per os 90% felsziv jol penetral szovetekbe: tudo, hu., maj, epe, bor NEM: liquor Toxikus hatas: anafilaxia, purpura, pericarditis polimorf, fix eritema gyerekek foganak sarga elszin (veszely: prenatalisan es 8-10 eves korig) anemia, leukopen., tcpenia hnyinger, hnys, hasmens, esofagitis irreverz. majartalom foleg terheseknel IR.: intracranilis. hipertenzio, szedules (Minociclin, noknel) genitalis, oralis candidiazis Ne adni tejjel, Ca-Mg kesz.-el, cimetidinnel felszivdst. gatoljak. Javallat: elektiv: micoplasma, rikettsia, tularemia. brucellosis stb. egyeb: o akut leguti, ORL, szajuregi-fogaszati, bor fertzs. o tapcsatorna. fertzs. o uretritis, adnexitis profilak. o meningococc. meningitis megelozsre. o kolera

SZULFONAMIDOK
Bakterio sztatikus, ma mar kevesbe hasznalatosak. Hatas: kompetitiv gatoljak a folsav szintzist Felosztasuk: A. Szisztemas hats. 1. Gyors hatasu (6 h-kent adni): Sulfizoxazol Neoxazol Sulfacetamid 2. Kozepes (12 h-kent adni): Sulfafenazol Sulfamoxazol
21

 Sulfodiazin 3. Hosszas (24 h-kent adni): Sulfametoxadiazin Sulfametin Sulfadimetaxin 4. Nagyon hosszu (1 het!): Sulfadoxine Sulfametoxipirozin B.Nem felszivodo belcsatornara hatnak: Ftalilsulfatiazol Salazopirin Formasulfatiazol C. Helyi hats.: Mafemid Sulfatalamid D. Tarsitott .: 1. Helyi hat.: Sulfacetamid Silver-Sulfodiazine 2. Enteralis: Plirisulfon Trisulfamid 3. Szisztemas: Trimetoprim + sulfametoxazol = Cotrimoxazol Trimetoprim + Sulfamoxol = Supristol Trimetoprim + Sulfadiazine = Cotrimazine Pirimetamin + Sulfadoxin = Fonsidar Pirimetamin + Sulfafelena = Antemal Eritromicin + Sulfafurazol = Pediazol Spektrum: szeles, de resistencia hamar kialakul ma: strepto, menigoc., HI, shigella, listeria, clamidia, nocardia, toxoplasam, plasmodium jol penetral szovetekbe, liquorba is, legutakba,. Hugyti fertzs., ORL Mellekhatas: hnyinger, hnys, hasmens, ritkan pancreatitis, majartalom. vesebantalom tubularis nekrozis aplasztikus anemia terheseg:,ujszulott-magikterusz, Bi konjugls csokken alergias kiutes Steven Johnson Egytthats: noveli a warfarin, tolbutamid, metotrexat, fenitoin koncentrcijt a fenilbutazon, indocid, salicilat noveli a szerum. koncentrcijt, CTX, Cotrimoxazol CTX = 1 resz trimetoprim (b.sztat.) + 5 resz sulfametoxazol (b.sztat.) = baktericid Trimetoprimot AEA-ban hasznljk kulon is! Spektrum: szeles, G- es G+bakt , de nagyon sok torzs resistens lett nem: piocianeus, BK, micoplasma, treponema Javallat: hugyt. fertzs. genitlis. fertzs.
22

 Adag:

legti fertzs. bronhitisz, pneumonia ORL Tapcsatorna fertzs, dizenteria nemi betegsg szisztemas brucellosis, endocarditis., meningitis, toxoplasmosis 4-6 g trimetoprim/kg/nap 12h-kent 20 mg trimetoprim/kg/nap Pneumocistis carinii terheseknek nem!

NITROFURANOK
Ma ritkan haszn., keskeny spektrum. Furazolidon (nifurazide) Nem szivdik fel belbol: enteritisz, dizenteria, Giardia, amoba, trichomona. Nitrofurantoin Gyorsan felsz., vizelettel urul: also hugyti. fertzsben, Coli, Proteus Toxikusak: hnyinger, hnys, poilineuritisz hemolitikus anemia nem adjuk: terhes, ujszltt.

METRONIDAZOL es 5-NITROIMIDAZOL SZARMAZKOK.

Antiparazits. szerek, de jol hatnak anaerobokra, baktericid: Clostridium perfringens, difficile, bacteroides, fusobacter protozoar: o giardia o trichomonas o entamoba Metronidazol: Ornidazol: Tinidazol: Javallat: anaerob. fertzsben giardiosis, amobas dizenteria, trichomoniazis profilaktikusan:hasuri sebeszet, ngygyszat helicobacter pilori Mellekhatas: fugg adagtol, kezels idejetol, hogyan adjuk tapcsatornai. IR: fejfajas, szedules, ataxia allergias reakci vizelet szinez. Adag:2x250 mg, 2x500 mg -sulyos fertzsben.ben iv. 1x 15mg/kg azutan 7,5 mg/kg 6h-kent, vagy 12 h-kent. Max 4g/24h felnott.
23

QUINOLONOK
Nalidixsav szintetikus szrmazkai. Hatsmechanizmus kzs: a baktrium.DNS szintezisnek. gtlsa a DNS giraz enzim bloklsa rvn. Torten.: 1962: nalidixsav, mint vizeletfertotlenitot haszn., a fluoroqinolonok. atyja 1970: nalidixsav szarmaz. (oxolinsav, pipemedicsav, cimoxacin, rosaxin), de oralis adag soran nem erik el a szisztms. antibakterilis.hatshoz szuksges koncentcit., igy csak vizelet. fertotlenit. 1980: egy fluor atom bevitelevel: fluoroquinolonok Osztaly: 1990-ig: o I. gener.: Nalidixsav (ma mar csak also hugyti fert., dizenteria, shigellozisban) o II. gener.: Oxolinsav, Cimoxacin, pipemedic stb.(nem jobbak mint a nalidix, nem hasznljuk.) o III. gener.: fluoroquinolonok: Norflox., Oflox., ... 1990 utan: o regi quinolonok: I es II. gener. o uj quinolonok: fluoroquinolonok Uj fluoroquinolonok: Monofluor szarmaz. Difluor szarmaz. Trifluor szarmaz Norfloxacin Difloxacin Fleroxacin Emoxacin Lomefloxacin Temofloxacin Ofloxacin Sparfloxacin Tosufloxacin Levofloxacin Refloxacin? Pefloxacin Ciprofloxacin Amifloxacin Hatasspektrum:ultraszeles o Nalidixasv: G-, enterobact. o FQ: 1. G+ cocc: strepto, pneumoc, enteroc, kevesbe: Meti-S, Meti-R stafilo, coagulaz + es 2. G- cocc: meningoc, gonoc. 3. Ae. G- bakt: HI, E Coli, klebs., enterob., citrobacter, salmon., shigella, proteus, piocianeus, campilobacter, vibrioni, legionella 4. Anae bakt: peptococcus, peptostreptococcus, bacteroides 5. micoplasma, ureaplasma, clamidia, rikettsia 6. micobacteriumok Ez a spektrum nem ervenyes minden FQ-ra, a spek. Fokozatosan szelesedett, bovult, igy feloszthatok 4 csoportra: ld. tablazat. Ciprofloxacin sokkal inkabb hasznos: o pesudomonas aeruginosa ellen o pesudomonas maltophilia o pesudomonas cepacia genitalis traktus: o micoplasma hominis: Ofloxacin + temofloxacin o ureoplasma urealiticum: Ofloxacin + temofloxacin
24

o clamidia trachomatis: Ofloxacin + temofloxacin o gardnerella vaginalis: ciprofloxacin + ofloxacin erzekeny FQ-ra: o myc. tbc o myc. fortuitum o myc. kansasii myc. avium rez. FQ-ra de a ciprofloxaci egyeb tbc.sztatikummal kombinalva eredmenyesnek tunik streptococc. + enterococc: temofloxacin treponema pallidum + nocardia : rez. FQ-ra rez. a FQ-ra mar megjelent: o piocianeus o stafilo o enteroc o ok: a giraz enzimet kodolo gen mutacioja a bakt.fal permeab. magvalt., a FQ nem tud athatolni Oflo.-Peflo.-Cipro. kozti keresztrez. Farmakokin: per os jol felsz, szerum felez. ido 4(cipro) 8-12 h(peflo), ezert adag 2x/nap temofl es flerofl. adagolhato 24 h-kent Norfloxacin (Nolicin) vizeletben jol konc Ofloxacin, Peflox. hatasos konc a liquorban Ciprofloxacin igen jol konc. a tudo, csont, prostataban peflox. nagyon jol kon. az epeben Ofloxacin, Peflox, Ciprofloxacin hasz. a meningitisben Ciprofloxacin elekcios gyszer szisztemas fert.-ben: sepsis, bronchopneumonia, sulyos ATI fert., peritonitis szinergizmus ha tarsitjuk: o B lakt-al o glikopeptidekkel (vanco) o AG Mellekhatas: gastro intestinalis. kiutes szedules, konvulzio AB. HASZNALATA 1. Ab. hasznalatanak eldontese: van-e ertelme vagy nincs (nem laz csillapito!) 2. Milyen ab. hasznalunk: feltetelezett vagy dokumentalt etiologia, hol, kell hasson 3. Dozis, adagolas, idotartam 4. Hatasos a kez. vagy sem? Profilaktikusan: traumak utan: o tetanogen seb o koponya serules o szeptikus abortusz o bel perforacio
25

fertzes rizikoja: fistula ?, esof.-bronchialis, veseko-epek sztazissal szenzibilizacio:poszstreptococcusos szindrma. preventiven fertz kontaktus elott: o mtet o fogszat o invziv vizsgal mdszer krnikus betegek, immun deprimltak.: o elsdleges profilaxis o szekunder profilaxis Terapias kezeles: ha ismert etiologia 1 korokozo akkor celzott kezels., ha tobb akkor tarsitva. A tarsitas szabalyai: 1. legyen szinergikus (1+1 2 hanem 3) 2. a toxikus hatas ne nojjon 3. bakteriosztatikust ne baktericiddel 4. a korokoz. minden tarsitott ab.-ra legyen erzekeny 5. ha a fertzs. kevert akkor a krokozk egyenknt legyenek rzkenyek az ab.-a 6. vegyuk figyelembe a nosocomilis fertzsnl a resistencit 7. nem trsitunk : 2 AG 2 polipeptidet 8. nem trsitunk. ket szeles spektrum ab., pl.: tetra + cloramf tetra + ampi macrol + lincos 9. nem trsitunk azonos csaladon belul, pl. 2 cefsp.-t

26