http://vilagvege.

net/tudattagitas/irasok/titkos-interju-a-roswelli-ufo-tulelo-pilotajaval
Titkos interj a roswelli uf tll piltjval
Egy 60 vig rztt titok leleplezse
A roswell-i uf-szerencstlensg egyik (vagy egyetlen?) fogsgba esett tlljnek teleatikus
narrat!vja
"rsen r#vi$!tett is%ertets az errl &''(-ban ksz)lt k#nyvbl*
Az is%ertetst s a %egjegyzseket ksz!tette+ ,ys%us
&''--ben egy .awrence ,encer nev/ frfi iratokat tartal%az vaskos ostai cso%agot
kaott* Az iratokbl ki$er)lt0 1ogy azok k)l$je egy (2 ves asszony0 aki 345--ben azon a
katonai bzison $olgozott nvrknt0 a1ov a 6oswellben lezu1ant uf egyik letben %ara$t
utast (iltjt) el1elyeztk0 1ogy kikr$ezzk*
Az asszony nyolc vvel korbbrl is%erte %r ,encert0 aki az un* 7z jelensgrl (az e%ber
olyan llaota0 a%ikor ne% tu$ja0 1ogy a%it lt s 1all0 valsg-e vagy illzi) !rt k#nyvet s
1ozz for$ult seg!tsgrt* Az asszony akkor %egtaga$ta a seg!tsget s ne% rulta el0 %ilyen
anyagok vannak a birtokban* A ,encer1ez intzett levelben le!rja0 1ogy 1atvan vig rizte
a titkot+ ne%csak azt0 a%i az interj sorn a tu$o%sra jutott0 1ane% azt is0 1ogy nla
%ara$t vletlen)l a teljes $oku%entci8 9e 1alla i$eje k#zele$vn0 rbre$t0 1ogy titkt
%eg kell osztania az e%berisggel* "rrl !gy !rt+
:,ok e%bert #ltek %eg azrt0 1ogy %egaka$lyozzk annak a tu$snak a nyilvnossgra
ker)lst0 a%elynek a trsa$alo% elli titkolst n is seg!tette%* ;sak egy %arknyi e%ber
tu$ arrl0 %ilyen ter1et 1or$ozta% <' ven t azzal0 1ogy tartotta% ezt a titkot* =in$ezekben
az vekben gy gon$olta%0 1ogy nagy bizal%at fektettek bel% a kor%ny 1atalo%%al b!r
sze%lyei0 % sokszor gy rezte%0 1ogy a 1atalo% rossz ton jr0 a%ikor az e%berisget
tvol tartja attl a tu$stl0 1ogy ne%csak 1ogy lteznek i$egen letfor%k0 1ane% %in$en
l$ott na0 %in$enki lett folya%atosan agressz!ven %onitorozzk s %egszlljk a
>#l$#n*?@?"gy kristlytiszta utlagos %egvilgoso$s nyitotta ki a sze%e%et+ 1ogy
seg!tene% kellene a bolyg %eg%entst0 %in$en llnyt0 s galaAisunk %in$en
letfor%jt8?
Azt krte .awrence ,encertl0 1ogy vala%ilyen for%ban 1ozza ezt az anyagot
nyilvnossgra0 $e gy0 1ogy neki ne legyen baja belle* Ba esetleg regny-keretbe 1elyezi0
akkor elker)l1eti azon biztonsgi szervek figyel%t0 akik a ne%zetbiztonsg #rve alatt )l$#zik
az igazsgot* Ba jsgban vagy tvben 1ozn nyilvnossgra0 akkor gyis $iszke$itlnk0
annl is inkbb0 %ert valban 1i1etetlen %in$ez*
,encer vg)l is k#nyv for%jban 1ozta nyilvnossgra az egsz anyagot* A k#nyv
elszavban %eg!rja0 1ogy ezeknek a $oku%entu%oknak a sz)letse ta eltelt 1ossz
i$szakban a f#l$#nk!v)liekkel kacsolatban rengeteg infor%ci s $ezinfor%ci0
flrevezets s 1azugsg ker)lt navilgra0 $e %g %in$ig ne% vilgos0 1ogy %i az igazsg s
%i ne% az*
1
A katonai bzisra bevitt tll ufonauta ne% 1asonl!tott az ufban lv t#bbi trsra* =iutn
ki$er)lt0 1ogy a bzis sze%lyzetbl egyetlen e%ber kes vele ko%%uniklni+ =atil$e
CD9onner =c"lroy nvr0 aki ezrt 1ivatalos %egb!zst kaott arra0 1ogy vegye gon$jaiba
az "E-t* Fez$etben azonban csun t%on$atokra korltoz$ott a ko%%unikci0 s
teleatikus r1angol$ssal t#rtnt* =ivel !gy ne% jutottak se%%ire0 s %ivel az i$egen
csakis s kizrlag =atil$vel volt 1ajlan$ ko%%uniklni0 !gy az a $#nts sz)letett0 1ogy
=atil$e %egrblja t angolul tan!tani0 olyan %$szerrel0 %int a1ogyan a kisgyerekeket
tan!tjk olvasni* "11ez egy ren$k!v)l 1osszan 1asznlt s sikeres 34* szza$beli
olvask#nyvet 1asznlt* A tan!ts %$szerre egy tanr tan!totta %eg =atil$e-ot* Az
i$egennek se% evsre0 se% alvsra ne% volt sz)ksge0 %ert teste ne% biolgiai0 1ane% egy
%estersgesen elll!tott tec1nolgiai test volt0 !gy a na &5 rjban folya%atosan tanult*
Gr na %lva %r k#nyveket k#vetelt %agnak0 %elyeket elsz#r =atil$e olvasott fel neki0
$e 1a%arosan %r #nllan olvasott* =egkata az "ncycloe$ia Hritannica-t0 %aj$
%in$enfle trgy (t#rtnel%i0 iro$al%i0 %/szaki0 filozfiai stb*) k#nyvek gar%a$jt tette
%agv0 %in$ezt #sszesen 3I na alatt* A 3<* naon vg)l 1ajlan$nak %utatkozott
:beszlni?* =ivel azonban testben ne% voltak szervek0 ezrt tovbbra is teleatikus ton
ko%%unikltak0 vagyis =atil$e %ost %r angol nyelven tu$ta fogni az :a$st?* A teljes
anyag szrl szra %eg%ara$t az e%lkezetben0 !gy a sz#veget %in$en na le$iktlta egy
g!rnak0 aki azt ta$ta a katonai fn#k#knek* =atil$e t#bbsz#r is rblkozott azzal0 1ogy
rb!rja a %agt Airl-nak nevez f#l$#nk!v)li ufonautt0 1ogy a fn#kei ltal neki ta$ott
kr$sekre vlaszoljon0 $e az erre ne% volt 1ajlan$+ sajt %on$anivaljt a$ta t
teleatikusan =atil$enak*
Az Idegen, aki Airl-nek nevezte magt, eg galaktikus m!ret" hatalmas #irodalomhoz
tartozott, melet $omain-nek
1
nevezett. % maga katonatiszt, pil&ta !s m!rn'k (l)sz'r i. e.
*+,*-#en l!pett kap-solat#a a .'lddel. Az utols& f'ldi nelv, amit megtanult, a hindu volt.
Azzal a feladattal k/ldt!k a .'ldre, hog megtalljon eg $omain #zist, melet a
0imalj#an !p1tettek fel, de amikor felkerest!k volna, kider/lt, hog valakik
megsemmis1tett!k !s a szem!lzet 2333 tagja elt"nt. A 0imalja k'rn!k!n !l) em#ereket
kik!rdezve arra a k'vetkeztet!sre jutott, hog a .'ld'n m!g fennmaradtak a 45!gi
6irodalom7 er)i, meleknek ms #olg&kon l!v) k'zponti #zisait )k kor##an mr
likvidltk.
6r a $omain hez tartoz& ter/letek 289 nelv!t ismerte, angolul nem tudott. (lmondta, hog a
kapott k'nveket leszkennelte !s tk/ldte a $omain megfelel) #zisra, ahol #etplltk sajt
komputereik#e, majd mindent leford1tottak !s visszatplltk #el!. Az anagot sajt gondolati
rendszer!#e illesztve azt mr mag!v tudta tenni. Airl tov##ra sem volt hajland& k!rd!sekre
vlaszolni, de olan inform-i&t adott t :atilde-nek melr)l ;g gondolta, hog az
em#eris!g felvilgos1tst szolglja.
(lmondta, hog az em#ereket Is-6e-nek fogja nevezni: az 4is7, azaz 4van7 r!sz az 'r'k
szellemi l!tez!st jelenti az em#eri l!n#en, a 4be7, azaz a 4lenni7 sz& pedig azt a k1vnsgt,
hog konkr!tan 4legen7
<
. :atilde ezt nem !rtette, mivel katolikus l!v!n ;g v!lte, hog -sak
a szenthromsg rendelkezik ilen 'r'k !let" szellemis!ggel, ez!rt Airl :atilde tudatt
kiemelte a test!#)l !s a k'vetkez) pillanat#an mr fel/lr)l ltta magt, amint Airllel
#esz!lget. (kkor meg!rtette, mir)l is van sz&: ) eg 'r'k!let" szellemi l!n, uganolan, mint
1
A $omain angol sz&, jelent!se: valaki uralma alatt ll& ter/let, #irodalom
<
A konkr!t lev!s az egedis!get jelenti. (z nem felt!tlen/l azt jelenti, hog anagi test#en akarna az Is-6e
l!tezni, hanem azt jelenti, hog mindenf!le formkat 'ltve, sajt mag#&l kise##, vltozatos !letformkat
teremtve tapasztalatokat szerez, mindenf!l!t kipr&#l.
<
Airl, =azaz a szellemi r!sze elvlaszthat& a test!t)l>, ez!rt melegs!get !s rokoni !rz/leteket
kezdett !rezni irnta. Airl elmagarzta, hog a test, amit hasznl, levethet), odahaza nin-s
testre sz/ks!ge. A szintetikus test voltak!ppen eg informatikai #urok, amel a
kommunik-i&t teszi lehet)v!. (z a #urok szervesen kap-sol&dik az "rhaj& test!hez, amel
uganilen elven m"k'dik, mintha msodik testr!tege lenne. Az "rhaj& voltak!ppen az Is-6e
kiterjeszt!se. A $omain a fizikai univerzumnak
2
k#. a neged!t teszi ki !s -!lja a $omain
v!delme, terjeszked!se !s er)forrsainak menedzsel!se. %k uganazt teszik nag#an, mint
amit a ppa vag az eur&pai kirlok, amikor a #ennsz/l'ttek ltal lakott ter/leteket h&d1tanak
meg.
Az albbiakban csak azokat a rszeket e%ele% ki0 %elyeket j%aga% r$ekesnek illetve
igaznak gon$olok0 %ert egybeesik ltala% %s forrsokbl %egis%ert infor%cikkal* A
lbjegyzetek sajt ko%%entrjai%*
A $omain szmra ?r#zisk!nt azok a helek felelnek meg, ahol ala-son a gravit-i&. (zek
els)sor#an: a .'ld 0oldjnak msik fele, az aszteroida 'vezet, valamint a :ars !s a @!nusz.
A #zisok d&mszer" !p/letek#)l llnak, melek m!szk)#)l !p/lnek vag f'ld alatt tallhat&k.
.elett/k elektromgneses mez)ket hoznak l!tre, amelek a leplez!st szolgljk. 0a a $omain
#irtok#a vesz eg ter/letet, azt sajt #irtoknak tekinti !s v!delmezi. A .'ld a $omain
szmra -sak az!rt fontos, mert ;t#a esik a galaAis k'z!ppontja fel!, azon az ;tvonalon van,
ahol a $omain terjeszkedni k1vn.
A t!r !s id): a t!r az a tvolsg, mel eg szeml!l) Is-6e !s a trg k'z'tt van. Az id) ugan
az esem!nek egmsutnisgt felt!telezi, de az esem!nek nem linerisan k'vetik egmst
eg multidimenzionlis vilg#an, hanem egidej"leg, egmsra hatva, egmssal
'sszef/gg!s#en, -iklikusan vag hullmvonal#an. Airl !s a f'ldi em#erek k'z'tt az a
k/l'n#s!g, hog ) akarata szerint ki tud l!pni a maga ## test!#)l. Ilenkor ) eg olan Is-
6e, akinek a l!tez!se nin-s id)h'z vag t!rhez k'tve. (g szempillants alatt #rhol ott
teremhet, ahol akar.
:ivel energia korltlan mennis!g#en teremthet)
8
, de nem puszt1that& el, 1g az Is-6e-k vag
eg-eg -soportjuk anni univerzumot teremthet, amennit -sak akar, az eg!sz foltonosan
tgul, de sohasem pusztulhat el, a r!szek -sak 'sszeolvadnak, sz!tvlnakB .izikai m!reteik a
v!gtelens!gig n'vekedhetnek. Az 'r'k !let" Is-6e-k, azaz teremt) spiritulis l!nek k/l'nf!le
okok#&l ker/lhetnek fizikai test#e. Az, hog a .'ld'n !l) Is-6e-k hogan ker/ltek a .'ldre,
neh!z lenne megmondani, mert a .'ld'n !l) Is-6e-k mem&rijt kit'r'lt!k. @an, hog az!rt
'ltenek fizikai testek, mert ms Is-6e-k fogsg#a ker/lnek !s azok sajt sz/ks!gleteiknek
megfelel)en ra#szolgkat -sinlnak #el)l/k, akik helett/k v!geznek fizikai munkt
*
fizikai
#olg&kon. % maga ,<* milli& !v &ta szolgl a $omain eAped1-i&s hadtest!#en, !s a .'ld'n
is sokszor megfordult.
A f'ldi tud&sok t!vednek, amikor a felez!si id)#)l llap1tjk meg az anag kort, mivel az
anagnak nin-s kora. Az anag elpuszt1thatatlan, legfelje## a formjt vltoztatja. A $omain
2
Airl nem r!szletezte, mit !rt fizikai univerzumon, de val&sz1n"leg azt a nago## rendszert, amel sok
galaAis#&l ll 'ssze. A fizikain, val&sz1n"leg az em#er szmra lthat& dimenzi&#an l!v) galaAisokra
gondolhatott.
8
@oltak!ppen arr&l van sz&, hog az egs!ges mez)#)l anni energit h1vhatnak le, amennire sz/ks!g van. Az
energia ugan nem puszt1that& el, de sz!teshet !s visszaalakul tagolatlan strukturlatlan mez)v!. Airl err)l a
lehet)s!gr)l nem #esz!l.
*
C!ldul nersanag kitermel!st, azaz #nszatot.
2
=f'ldi id) szintD> E3 trilli& =D> !ves. :atilde l#jegzet#en megjegzi, hog a trilli& sz&t az!rt
hasznlja, mert olan nag mennis!gekr)l van sz&, meleket ) fel sem tud fogni, azt akarja
!rz!keltetni, hog a v!gtelens!ghez k'zeli.
A $omain nem olan r!g&ta, mind'ssze 13 ezer !ve hatolt #e a Fej;t galaAis#a Azt
tapasztaltk, hog a 5!gi 6irodalom
,
mr !vmilli&k &ta terjeszkedik a galaAis#an !s
mindenfel! er)s !s rejtett llsokat !p1tett ki. Gag -satk voltak a Gaprendszer#en a $omain
!s a 5!gi 6irodalom er)i k'z'tt, ami kr.u.1<2*-#en !rt v!get, amikor is a $omain
megsemmis1tette a 5!gi 6irodalom utols& "rhaj&jt is !s akkor foglaltk el a 5!gi
6irodalomnak nevezett 4trsasg7 ltal #irtokolt #zisokat. Amikor k'r/ln!ztek a .'ld'n, azt
tapasztaltk, hog a 5!gi 6irodalom minden, .'ldre ker/lt em#ert megfosztott mem&rijt&l.
1+18 tavaszn azon#an felfedezt!k, hog egik felder1t)j/k, akit a .'ldre k/ldtek k'r/ln!zni,
.eren- .erdinnd test!t foglalta el, ;g hog annak eredeti gazdjt kizavarta a test#)l. A
mer!nlet azt eredm!nezte, hog a tiszt szint!n, akr-sak a t'##i em#er, elvesz1tette
indentitsnak ='nazonossgnak> a tudatt. Amikor a $omain utnan!zett, hog hogan
t'rt!nhetett ez, akkor fedezt!k fel, hog a Halaktiknak az a r!sze, ahol a .'ld is tallhat&,
eg elektronikus hl&val van #evonva
9
, amel minden itt !l) Is-6e-t agmossnak vet al. Itt
arr&l van sz&, hog valamenni spiritulis l!n valamenni !let!nek, sok milli& !ves
m;ltjnak teljes mem&riatrt megsemmis1ti ez az elektrosokk-k!nt hat& elektromgneses
sugarakat ki#o-st& rendszer
E
. :inden eges Is-6e hipnotikus llapot#an paran-sot kap arra,
hog halla utn t!rjen vissza a #zisra
+
. A $omain kider1tette, hog a 5!gi 6irodalom a
.'ldet amolan #'rt'n #olg&nak hasznlja, ahov korltlan szm; alkalommal mindig ;jra
!s ;jra ;g k/ldi vissza az Is-6e-ket, hog azok eg!sz m;ltja minden alkalommal kit'rl)dik.
:inden alkalommal, amikor visszat!rnek =halluk utn> a #irodalmi #zisra, #e kell
szmolniuk az !let/kr)l
13
. Ilan ez, mintha eg-eg k/ldet!st teljes1ten!nek, !s arr&l kellene
jelent!st adniuk. J!tf!le em#ert1pust szeretnek visszak/ldeni a .'ldre: a #"n'z) t1pust, akiket
sajt vilguk#an sem tudnak engedelmess!gre, munkra #1rni, valamint az ellenllst kifejt)
sza#adgondolkod&kat !s 4forradalmrokat7, tov## minden olan Is-6e-t, aki a 6irodalom
elleni katonai ak-i&k#an vett r!szt. A visszak/ld'ttek k'z'tt vannak az un. Krinthetetlenek
11
:
m"v!szek, !nekesek, 1r&k, mindenf!le el)ad&i m"faj#an jelesked) em#erek. Fov##
!rtelmis!giek, feltall&k, mindenf!le g!niuszok, tov## tehets!ges vllalkoz&k !s ms
olanok, akiket sajt ra#szolgatart& trsadalmaik#an nem tudnak hasznlni. Aki #rmilen
ind1ttats#&l nem hajland& alvetni magt a gazdasgi, politikai !s vallsi uralomnak, azt
mem&rijt&l megfosztva a .'ldre k/ldik. .eren- .erdinndr&l is felfedezt!k, hog eg
magasrend" Is-6e lakik #enne, ez!rt a :arson l!v) f'ldalatti #zisukra vitt!k !s ott eg
ketre-#en tartottk fogsg#an. A 4tisztnek7 <9 !v m;lva siker/lt megsz'knie !s visszat!rnie a
,
Gem lehet tudni, kikr)l van sz&. Faln az annunakikr&l.
9
F'## ilen frekven-iahl&zat l!tezik !s mostan#an egiket a msik utn aktivljk. Gem tudni, hog Airl -sak
egr)l tudott-e val&j#an, vag nem akarta r!szletek#e #o-stkozni.
E
(zek a rendszerek val&#an l!teznek, !s a .'ld -sillagkapu#an vannak a k'zpontjaik.
+
(zek szerint, ha ez igaz, akkor a karma urai meg a msvilgi #1r&sg, st#. amir)l azok az em#erek #esz!lnek,
akiket hipn&zis#an visszavisznek a k!t inkarn-i& k'z'tti un. #ardo llapot#a, a Ltan1t&kL, fel/gel)k, szellemi
vezet)k nem msok, mint a .'ldet ellen)rz) 5!gi 6irodalom #zisainak f)n'kei. Megal##is az em#erek
nago## r!sz!re ez vonatkozik.
13
Ilen #eszmol&kr&l !s a f'ldi !let sorn tan;s1tott viselked!s ki!rt!kel!s!r)l igen sok szellem, !s hipn&zis#an
l!v) em#erek is #eszmoltak. =Nhitton-.isher: M!tk'z -. k'nve>
11
A magam r!sz!r)l nem !rtettem, mi!rt nevezte ezt a kateg&rit !rinthetetlenek =untou-ha#e#le>. Mehets!ges,
hog ezek az Is-6e-k az uralkod&k k'r!#en is meg#e-s/l!snek 'rvendtek.
8
$omain #zisra. Otmutatsa alapjn a $omain hadi-"rhaj&t k/ld'tt a #zis
megsemmis1t!s!re, ami meg is t'rt!nt. A #zis a Pdonia =ahol a :arson az Ar- lthat&>
k'zel!#en volt. Az elektromos #esugrzs hel!t
1<
azon#an nem siker/lt lokalizlniuk, 1g az
em#eris!g hipnotizlsa akkor =1+89-#en> is zavartalanul folt.
A .'ld #'rt'nplan!tak!nt val& felhasznlsa magarzza a f'ldi n!pess!g szokatlan
tarkasgt, ami az em#erfajtk, a kult;rk, a nelvek, az erk'l-si sza#lok, a vallsi !s
politikai hatsok nag vltozatossg#an jut kifejez!sre. (z ms plan!tkon szokatlan:
azokon, ha van a lakossg, akkor az homog!n. Am1g nem siker/l detektlni !s
megsemmis1teni ezeket a fegvereket, melek hipnotikus -sapd#a ejtenek minden f'ldi
lakost, addig a .'ld, mint eddig is, #'rt'n plan!ta marad.
Az em#eris!g fejl)d!s!nek felgorsulsa a QII.szzadt&l figelhet) meg, mi&ta a $omain
megsemmis1tette a 6irodalom flottjt a Gaprendszer#en. (z, kiss! -s'kkentette a hipnotikus
hats erej!t. (z a##an nilvnult meg, hog azok az em#erek, akik ezutn sz/lettek a .'ldre,
r!gi k!pess!geik#)l ezt-azt k!pesek voltak feleleven1teni, ami nagm!rt!k#en fellend1tette a
f'ldi tudomnt !s te-hnol&git
12
. Az, hog a #"n'z)t)l a g!niuszokig mindenf!le fajta
em#ert ide telep1tenek, #iztos1tja, hog az em#eris!g ne legen k!pes felemelkedni !s
'ntudatra !#redni. :indenhonnan hordjk ide az olan em#ereket, akikkel odahaza nem
#1rnak vag meg akarnak sza#adulni a 6irodalom ltal uralt -sillagrendszerek#)l, mint
amilen a Cleiadok, az Irion, a $ra-onis, a P1rius, az Alde#aran !s sok ms. Ferm!szetesen,
mindnek megvan a maga trsadalmi #erendezked!se !s mind ms !s ms. (zek az em#erek
nem azonosak azokkal, akik az atlantiszi !s lem;riai -iviliz-i&k#an itt !ltek, !s akiket
elpuszt1tottak az akkori kataklizmk.
A $omain ugan kise##, de jo##an szervezett !s er)se##, mint a 6irodalom. A n!met
=fasiszta> rendszer a 6irodalomhoz volt hasonl&, de a n!met annl kev!s#! #rutlis !s sokkal
geng!## volt. A $omain ;g gondolja, jogos lenne a #eavatkozs, de nem akarnak krokat
okozni, pld. radioakt1v szennez)d!st. Og ltjk, az RPA te-hnikai !s !p1t!szeti szempont#&l
a 6irodalomhoz hasonl& ;ton jr.
A .'ldre telep1tett Is-6e-k mem&rijt el)sz'r t'rlik, majd #e/ltetik )ket eg #iol&giai test#e.
A #iol&giai testeket ;g alak1tottk, hog az Is-6e-t m!g v!letlen/l se eml!keztesse a
6irodalomra. A ruhzkods, a k/ls)s!gek S ezek mind hipnotikus hatsra sz/letnek olann,
amilenekk! vltak, !s uganezt a -!lt szolgljk, !spedig, hog elnomjk az esetleges
eml!keket. A papsgot arra hasznltk fel, hog a n!pet megg)zz!k arr&l, hog a
k'z'ns!ges haland&knak nin-s spiritulis identitsuk, hog Isten !s ) k'z'tt/k a papok llnak,
az em#ereknek nin-s sajt erej/k, k/ls) vez!rl!s n!lk/l nem #oldogulnak. @!g/l is t'##
pr&f!ta arra spe-ializlta magt, hog az egistenhitet terjessze. :&zes volt egik/k.
(lhitett!k vele, hog Isten sz&l hozz, holott a 6irodalom em#erei adtak neki hipnotikus
paran-sokat. A zsid& n!p elhitte, hog Tahveh, amel n!v n!vtelent jelent, az Isten, !s hog a
t1zparan-solat k'zvetlen/l t)le szrmazik. Rganez az entits, mel Tahvehnek nevezte magt
sugallta a F&ra sz'veg!t is
18
.
1<
Pok ilen hel van, s)t t'## hl&zatr&l #esz!lhet/nk.
12
Pokszor gondolkodtam rajta, hogan lehets!ges, hog eges korok#an eges heleken olan kifinomult
te-hnol&gikkal k!sz1tettek dolgokat, mintha ma k!sz/ltek volna. C!ldul a #onolult !s rendk1v/l finom
sz'v!s" teAt1lik, hatalmas !s #onolult !p/letek, haj&zsi !s -sillagszati m"szerek st#. Itt a magarzat: eges
em#erek el)z) !leteik#en felhalmozott tudsuk#&l ez-az visszaj'n !s ez messzire az tlag f'l! emeli a
teljes1tm!n/ket.
*
@!g/l a @!dk vltak eg sor keleti filoz&fia alapjv. A @!dkat i.e. E<33 !vvel, amikor a
$omain ezt a tan1tst a n!p k'r!#en terjeszteni kezdte, aztn szjhagomn ;tjn terjedt !s
a##&l n)tt ki a #uddhizmus, a taoizmus, !s ms keleti filoz&fik. (zek a filoz&fik szem#en
llnak Tahveh tan1tsainak #rutalitsval !s a kedvess!get, a szel1ds!get !s az eg/tt!rz!st
ll1tjk szem#e vele. A $omain id)nk!nt megpr&#lt ms tan1tst is terjeszteni a .'ld
k/l'n#'z) helein, de minden eset#en eltorz1tottk azt. E<33 !vvel ezel)tt az eAped1-i& 2333
tagja a 6irodalom fogsg#a ker/lt. A $omain tagjainak igen nag ko-kzatot jelentene a
.'ld'n megjelenni, mert az em#erek pszi-hotikusak, viselked!s/k kiszm1thatatlan.
5adsul a maga a .'ld is eg insta#il plan!ta, amel alkalmatlan hossz; !let"nek sznt
-iviliz-i&k szmra. A $omain nem !rdekelt f'ldi #efektet!sek#en, legfelje## id)nk!nt
felder1t!si -!l#&l ltogatnak ide.
A f'ldi em#ereket sokf!le m&don ejtik -sapd#a. Az egik a h#or;zs. A msik a sz!ps!g
irnti vonzalom. A 6irodalom a sz!ps!gek irnti lelkesed!ssel keltett energikat meg-sapolja.
(g msik -sapda az, hog az Is-6e =f'ldi em#er> har-ol a =6irodalom> -sapdja ellen =vagis
har-ol az ellen, ami nem tetszik neki, !s min!l jo##an har-ol ellene, annl jo##an #eleesik a
-sapd#a
1*
.>
A h&d1tsnak k!t formja van:
1. az atom !s elektromos fegverekkel v1vott h#or;k, valamint
<. a tudatkontroll k/l'n#'z) formi: az elektrosokk
1,
, a drogok, a hipn&zis, a mem&riakit'rl!s,
a hamis mem&ria !s hamis inform-i&k implantlsa,
2. a term!szeti er)forrsok elra#lsa az invzi&s (F-k ltal,
8. a heli n!pess!g politikai, gazdasgi !s trsadalmi ra#szolgasga.
(##en minden eges em#er r!szt vett. (##en az univerzum#an nin-senek szentek: mindenki
vag megszll&k!nt vag ldozatk!nt r!szese volt a h#or;knakU
A tudatkontroll v!grehajts#an !s m"k'dtet!s!#en a kormnok tudomsa n!lk/l m"k'd)
titkosrend)rs!gek is kiveszik a r!sz/ket. A titkosrend)rs!g olan tudatmanipul-i&s
m&dszereket alkalmaz, melekkel leplezik sajt jelenl!t/ket !s tev!kens!g/ket, mind a
kormnok, mind az em#erek !s a $omain el)l egarnt. A -!l: a spiritulis eg!nek kiirtsa,
elpuszt1tsa. Az, ami a n!met kon-entr-i&s t#orok#an t'rt!nt, 1zel1t)t ad a##&l, hog mir)l
van sz&: Halaktikai m!retek#en fol& holokausztr&l. A .'ld mindennek a -s;-sa, mert hogan
lehet annl nago## sz'rn"s!get elk!pzelni, mint azt, hog az em#ereket megfosztjk sajt
szellemi identitsukt&l, m;ltjukt&l, l!t/k minden kor##i tudst&l, !rtelm!t)l !s eml!k!t)l. A
$omain elveszett hadtest!nek 2333 tagjval is uganez t'rt!nt: lassank!nt sok inkarn-i&
sorn #ejrtk a .'ldet, de nem eml!keznek arra, hog kik )k.
Az em#eris!g t'rt!nelme meglehet)sen #izarr. :illi&ni fontos inform-i& teljesen hinzik.
A r!gi id)k#)l val& relikvik teljesen f!lrevezet)ek. Airl adott n!hn ;j szempontot az
18
Airl $omain-je ;g ltszik, nem ;g gondolja, hog l!tezik eg k'zponti =-s;-s> teremt), amel minden
l!tez) dolog v!gs) forrsa. Vsakhog, akkor felmer/l a k!rd!s, hog az Is-6e-t ki teremtette. Ji /ltette el a
legnago## kozmikus rendszerek magjtBD :sfel)l viszont, nagon val&sz1n" az, hog valamenni vallst a
.'ld felett ellen)rz!st gakorol& Is-6e-k hoztk l!tre.
1*
(z val&#an 1g van: aminek figelmet szentel/nk, akkor is, ha ezt negat1v !rzelmek k1s!rik, mint pl. a d/h, az
indulat, a g"l'let. (zek a kiadott energik -s'kkentik a sajt energiaszintet !s az energia frekven-ijt.
1,
Az elektrosokk l!neg!#en az em#er elektromos energiamez)inek az 'sszezavarsa a sugrzsi rendszerek
ltal.
,
em#eris!g t'rt!net!nek megismer!s!hez. Airl t'rt!nelmi ismeretei azok#&l a ltogatsok#&l
erednek, meleket felder1t!si -!l#&l tettek a .'ldre.
A 5!gi 6irodalom i.e. <3E 333-#an terjesztette ki az uralmt a .'ldre. A 6irodalom k'zponti
#zisa az Rrsa :ajoron =Gag :edve -sillagk!p#en> van. A Halaktika eg r!sz!t eg
nukleris h#or; elszennezte, majd amikor az megtisztult, eg msik h&d1t& faj eg msik
galaAis#&l uralma al vonta )ket !s az ) trsadalmi #erendezked!s/k terjedt el a
6irodalom#an, ami eg!szen addig fennllt, am1g a $omain #e nem avatkozott !s meg nem
semmis1tette a k'zponti #zisokat. A $omain nem rendelkezik t;l sok ismerettel Atlantiszr&l
!s Mem;rir&l. :iutn szrazf'ldjeit vulkanikus hamu fedte #e !s ezutn el is s/lledtek, 1g
nem sok minden maradt meg ezek#)l a -iviliz-i&k#&l. @olt n!hn glo#lis nag katasztr&fa,
melet szint!n Is-6e-k okoztak !s igen sok kise##-nago##.
Airl a k'vetkez) #zisokat eml1ti, ahov a f'ldi Is-6e-k ker/lnek halluk utn, hog
agmoss#an r!szes/lejenek: 5uwenzori hegs!g Afrik#an, :ars f'ldalatti #zis,
Cireneusok, :ong&lia szteppjei
19
. $e nem-sak a halluk utn lesznek 4kezelve7, hanem f'ldi
!let/k sorn is. (rre a -!lra nehezen felder1thet) hl&zatot !p1tettek ki.
A piramis--iviliz-i&kat az Is-6e-k #'rt'nplan!ta r!szek!nt hoztk l!tre. A piramisok r!szeit
k!pezik a tudatkontrollnak. A piramisokat 'vez) miszti-izmus nem ms, mint az igazsg
leplez!s!re szolgl& eszk'z. A #onolult ritul!k, a matematikai 'sszef/gg!sek, a
-sillagokhoz val& illeszked!s, titkos r1tusok, a hatalmas !p1tm!nek, a m"v!szien kivitelezett
hieroglifk, az em#eri-llati istens!gek S mindez az em#erek szmra megoldhatatlan
rejt!leket jelent, ami elvonja a figelm/ket att&l a t!nt)l, hog sajt otthonukt&l tvol
tartjk )ket fogsg#an eg #'rt'n plan!tn. :ert az igazsg az, hog nin-s olan em#er, aki
nem mshonnan szrmazna. A .'ld'n nem 4fejl)d'tt ki7 egetlen em#er sem
1E
.
Az &kori (giptom#an a papsg k'zvetlen/l hozztartozott a #'rt'n)rs!ghez. :a is
szolgljk uganezeket az urakat, de mr )k maguk is foglok. A papsg seg1t a##an, hog az
em#erek soha ne !#redjenek tudatra a val&sgnak, hog mshonnan lettek idehur-olva,
megfosztva mem&rijukt&l !s mindatt&l, amit #irtokoltak.
:assz1v trgak, mint ezek a piramisok, nem lehetnek spiritulis jelk!pek. Az, hog a halottal
a kin-seit !s trgait is eltemett!k, azt fejezi ki, hog a halott nem eg spiritulis l!n.
Idahaza, aki elment, #rmikor visszaj'hetett !s a trgait ;jra #irtok#a vehette.
A nag !p1tm!nek mind !rtelmetlenek voltak !s -sak arra szolgltak, hog eg titokzatossg
lengje k'r/l )ket. A $omain !s a 6irodalom h#or;ja e##en a Gaprendszer#en
1+
majdnem
9*33 !vig tartott.
:iutn a $omain leszmolt az egiptomi 6irodalmi vezet)kkel, i.e.28*3-t)l a fra&k mr
em#erek voltak. (zutn 2*3 !v kosz k'vetkezett. A har-ok nomait gondosan eltakar1tottk,
hog ne der/lj'n ki az igazsg. :indaz, ami az egiptomi kult;rt jellemezte, k!sz
19
Gem tudni, mi!rt -sak ezeket sorolta fel, hiszen enn!l sokkal t'## olan f'ldalatti #zis van, ahol mindenf!le
f'ld'nk1v/li -sapatok !s -soportok tart&zkodnak. $e lehet, hog a holtak lelkeit mind -sak ezek#e viszik
1E
A .'ld'n !l) em#erek teht nem llatok#&l fejl)dtek ki, hanem ms Is-6e-k teremtett!k a f'ldi Is-6e-ket. A
hasonl& fizikai fel!p1t!s nagon k/l'n#'z) genetikai llomnt takar. Az Is-6e-k genetikai llomnt illet)en a
fizikai test milens!g!nek alig van jelent)s!ge.
1+
@al&sz1n"leg nem a mi Gaprendszer/nkre gondol, hanem taln a galaktikai naprendszerre, #r persze, ez nem
#iztos.
9
-somagok#an !rkezett a .'ldre. A tud&sok nem felt!telezik, hog a r!gi papok
sugrfegverekkel rendelkeztek. Azt gondoljk, hog az -sak eg vallsos korszak volt. I.e.
219<-t)l t'## #nt nitottak $!l-Amerik#an, mivel a 6irodalomnak sz/ks!ge volt a
f!mekre a h#or;hoz. A 6irodalom mindenfel! a galaAis#an #nszatot foltatott.
A $omain eAped1-i& !vezredeken kereszt/l keresg!lte az elveszett 2333 em#er/ket. Wsszesen
+33 tiszt vett r!szt e##en a keres!s#en, minden tiszthez 233 katona tartozott. Pzrazon, v1zen
!s a leveg)#en is dolgoztak. :"szer/k eg fhoz hasonl& szkennel) eszk'z volt, amelhez
ramforrs is tartozott, ami eg kosr vag v1ztart& ed!nhez hasonl1tott. A sok n!p
faragvnai#an #rzolt szrnas madrar-; teremtm!nek !s szrnas rep/l)k )ket
#rzoltk. A m1toszok#an szerepl) Klet fja pedig az ) keres) m"szer/k. %k voltak tov##
az ez/struh#an #rzolt figurk, akiket Iannesnek neveztek a heli em#erek, )k a #;vrok
voltak. Az em#erek sell)knek gondoltk )ket. F'## em#er/ket uganis #lna !s delfintest#en
talltk meg. A sum!rok anunnakiknak nevezt!k )ket, a #i#lia pedig nephilimeknek. Az
em#erek teljesen f!lre!rtett!k az ) k/ldet!s/ket. Gem is lehetett ez msk!nt, hiszen a
k/ldet!s/k titkos volt. 0a meg is talljk az em#ereiket, nem vihetik el )ket a haj&ikon, mert
azon nin-s oAig!n.
Az evol;-i&r&l
Airl t'## millird !vvel ezel)tt tagja volt nag galaktikai #iol&giai la#orat&riumnak,
amelnek az volt a feladata, hog a lakatlan #olg&k szmra !letformkat hozzanak l!tre.
(##en az id)#en m!g milli&szmra l!teztek lakatlan #olg&k. Az !l)l!nek katal&gusait
hoztk l!tre a #olg&k !s -sillagok tulajdonsgaihoz illesztve. A genetikai llomn eg r!sze
egforma, k'z's volt minden !letformra. A trsasg megllapodsokat k't'tt a #olg&k
kormnval, hog milen !l)l!neket k1vnnak letelep1teni. 0atalmas komputerek#en
tartottk nilvn az adatokat !s !l!nk galaktikai kommunik-i& !s kereskedelem folt.
:indenf!le szakma k!pvisel)i eg/ttm"k'dtek a protot1pusok kialak1ts#an. A
protot1pusokat mesters!gesen l!trehozott kl1m#an !s k'rnezet#en tesztelt!k. Rtna
tesztelt!k, hog mennire kompati#ilis az ;jonnan l!trehozott !letforma a #olg&val !s az ott
l!v) t'##i !letformval. Ilan is el)fordult, hog a #olg& kl1mjn kellett igaz1tani, de
egszer"## volt az !letformkat hozzigaz1tani az adott k'rnezethez. (g #artja elmondta
Airlnak, hog k#. 93 milli& !vvel ezel)tt, amikor eg galaktikus h#or; szinte minden !letet
kipuszt1tott a mi Gaprendszer/nk#en, akkor a #en!pes1t!st )k v!gezt!k. Az eg hatalmas
munka volt, mert a #olg&t is ki kellett igaz1tani, hog alkalmas legen a #en!pes1t!sre.
:inden !letformt az 'v!k!hez hasonl& #iol&giai la#orat&riumok#an terveztek. Gem az
evol;-i&, hanem az Is-6e-k teremt) elm!je hozta l!tre a tengerni vltozatos formt. C!ldul a
.'ld'n ;g 133 milli&ni faj !l !s ehhez hozz kell szmolni a kihaltakat is, amelek szma
ennek t'##sz'r's!t teszi ki. A term!szetes kivlaszt&ds nem ms, mint eg s-ien-e-fi-tion.
0a eg Is-6e nem manipullja a genetikai llomnt, akkor egik faj#&l soha sem lesz eg
msik faj. Ks mit)l lenne az !l)l!neknek !s formiknak ez hatrtalan vltozatossgaD
:iutn a p&tls &risi feladatot r&tt az ezzel foglalatoskod&kra, feltalltk a szaporodst !s
azt, hogan lehet azt 'nfenntart&v tenni. Az un. tpll!kln- is eg #iote-hnol&giai tallmn
volt. (l)sz'r a rovarok !s a virgok k'z'tt teremtettek ilen kap-solatot, mivel a rovarok !s
virgok teremt!se eg trsasg kez!#en volt. Vsakhog a #akt!riumok !s a parazitk
teremt!se is az ) kez/k#en volt, de azokra nem volt kereslet. %k talltk ki, hog az llatok
eg!k meg egmst, hog tpll!khoz jussanak. Addig erre nem volt sz/ks!g, az llatok is a
napf!n-energi#&l, svnokkal !s n'v!nekkel tpllkoztak. $e fokozatosan egmst
E
kezdt!k enni !s akkor kellett feltallni a szeAulis ;ton val& szaporodst. (nnek a r!szleteit is
kidolgoztk: a sejtoszt&dst !s a fajfenntartst. (z az eg!sz ipargat lez/llesztette !s
sz!tzillta, jelenleg mr nem is m"k'dik, 1g ha valahol kihal eg-eg faj, mr nem olan
k'nn" p&tolni. A te-hnol&gia m!g nagon tvoli heleken megvan komputerek#en, de senki
sem foglalkozik ezzel. A szeAulis ;ton val& szaporods m&dszer!t ;g nevezt!k, hog
-iklikus stimul-i&-reak-i& genertor. Rganezt a m&dszert alkalmaztk a homo sapiens faj
l!trehozshoz
<3
. A test#e #e!p1tettek eg k!miai-elektromos triggert, ami odavonzza az Is-
6e-t, hog elfoglalja a testet
<1
. A sz!ps!g fjdalmnak vag eszt!tikai fjdalomnak nevezte
Airl azt a hullmot, amit arra k!szteti az Is-6e-t, hog h;s-v!r test#e k'lt'zz'n. A sz!ps!g !s
fjdalom kom#in-i&jnak az !rz!se veszi r az Is-6e-t, hog test#en lek'sse magt. (z ms,
mint amit az ala-sona## rend" !letformknl, pl. eml)sllatoknl alkalmaznak: ott a
szagmirigek ltal ki#o-stott veg/letek vag a hormonok teszik meg uganezt. (zen k1v/l a
tpll!k sz"ke is arra k!szteti az llatokat, hog szaporodjanak. (z a testi -sapd#a ejt!s a
Halaktika legeredm!nese## eszk'ze arra, hog munkaer)h'z jussanak az uralkod&k.
A $omain !s a 6irodalom k'z's vonsa, hog hierar-hikus fel!p1t!s". A fels) osztl sza#ad
Is-6e-k#)l ll, akik mehetnek, ahov k1vnnak, mert nem muszj test#en lenni/k. Aztn
vannak, akiknek hol test#en kell lenni/k, hol nem, v!g/l azok, akik mesters!ges, -sinlt testet
viselnek. @annak aztn tisztn ro#otok
<<
, meleket h#or;#an lehet hasznlni !s tvolr&l is
rirn1that&ak. Az "rhaj&zsra nem alkalmasak a h;s-v!r testek, mert nagon se#ezhet)ek !s
mindenf!le sz/ks!gleteik vannak !s gorsan t'nkre is meg a fizikai test. A ## testet viszont
akrhnszor lehet -ser!lgetni. A fizikai testnek hi#ja azon#an, hog vissza lehet !lni vele !s
t'##f!le htrnnal jr: egr!szt az Is-6e-t -sapd#a lehet ejteni a test!#en, ahonnan nem
k!pes sza#adulni. :sr!szt r lehet #1rni, hog -sak a test!vel foglalkozzon, !s ezltal
elvesz1tse spiritulis erej!t. A test seg1ts!g!vel ra#szolgasor#a lehet tasz1tani ms Is-6e-ket. A
rangot ki lehet fejezni a megfelel) testtel illetve a testhez k't)d) k/l'n#s!gekkel. (l lehet
k!pzelni, menni formt hoztak l!tre a #iote-hnol&giai trsasgok Halaktika-szerte.
A jelenlegi =1+89> sz!d/letes te-hnol&giai fejl)d!s nem volna lehets!ges msk!nt, ha a
$omain nem korltozza a 6irodalom tev!kens!g!t. Ji#ontakozs azon#an -sak ;g volna
lehets!ges, ha az em#eris!g meg tudn sz/ntetni az amn!zijt. (rre azon#an nin-s kilts,
mert az em#eris!g #"n'z) elemei, akiket szint!n erre a #olg&ra internltak, a katonai
hatalom, a p!nz/gi hatalom !s a fizikusok, akik puszt1t& fegvereket, veg/leteket,
#etegs!geket !s trsadalmi koszt teremtettek, most akr a .'ldet is megsemmis1thetik, ha
nago## m!retek#en ll1tjk el) az atom#om#t, amel a .'ld akr eg!sz oAig!nk!szlet!t
egetlen ro##antssal megsemmis1theti. Ks kiirthatnak minden !letet. A tudomn nem ismeri
a teremt!s forrst, -supn a teremt!s term!keit. A teremt!s esszen-ija nem lelhet) fel
semmilen mikroszk&ppal, teleszk&ppal vag m!r!sekkel. Az univerzum soha sem lesz
meg!rthet), ha az Is-6e l!neg!t sem !rtik. A tudomn szmra minden tiltott, ami nem
<3
:s forrsok szerint az annunakik hoztk l!tre a homo sapiens fajt a .'ld'n tallhat& majom !s a kor##an
mr l!trehozott !s elterjedt em#eri g!nek megfelel) kever!s!vel. Az ;j fajt ra#szolgak!nt hasznltk a
#nszat#an.
<1
Az em#ri& a szellem integr-i&ja n!lk/l -sak eg !l) h;s. A szellem a fogantats utni <<-** nap k'z'tt szll
#e. A megfelel) test kiszemel!se, kivlasztsa j& el)re megt'rt!nik. A trigger emleget!s!vel val&sz1n"leg arra a
jelre gondol, ami jelzi, hog a test mr alkalmas a szellem #efogadsra.
<<
:s f'ld'nk1v/liek is #esz!ltek arr&l, hog gors te-hnol&gival el) tudnak ll1tani olan testeket, amelek#e
#e!p1tenek olan intelligen-it, amel #izonos viszonlag egszer"## munka elv!gz!s!re alkalmass teszi a
ro#otot. (m#erekr)l is k!pesek pontos msolatokat k!sz1teni. Xll1t&lag a .'ld'n is sok ilen f'ld'nk1v/liek ltal
Lel)ll1tottL kl&n van.
+
m!rhet), 1g az elme vag a szellem tanulmnozsa. A tudomn nem ms, mint az anag
vallsa. Az anagot imdja. A tudomn szmra a teremt!s a minden, a teremt) a semmi. A
valls szmra a teremt) a minden, a teremt!s a semmi. A teremt!s tanulmnozsa a teremt)
Is-6e n!lk/l hi#aval&. A -iviliz-i&k igazi g!niuszai azok, akik k!pesek felsza#ad1tani az
em#erek mem&rijt !s seg1teni a##an, hog megval&s1thassk a #enn/k l!v) poten-ilt. (rre
semmilen erk'l-si k&deAek, miszt!riumok, a hit, a drogok vag a fegverek vag ms
dogmk nem alkalmasak. Azt, hog mik!nt kellene az em#eris!g mem&rijt visszall1tani,
sem a 6irodalom, sem a $omain nem tudja. :inden ilen k1s!rlet rendk1v/l ko-kzatos. A
legut&##i ilen k1s!rlet Gi-ola Fesla volt. % szem!lesen a##an tud seg1teni, hog
htrahagja az "rhaj&t !s a ruhjt, amelek#)l sok mindent kiokoskodhatnak. $e korntsem
mindent. (zek az "rhaj&k -sak m"vi testtel rendelkez) Is-6e-k ltal m"k'dtethet)k. Az "rhaj&
anaga mikroszinten ;g van programozva, hog sok ezerni funk-i&t tud #et'lteni. (l)
tudjk ll1tani a f!n teljes spektrumt, alkalmas az automatikus navig-i&ra !s sza#ad energia
el)ll1tsra vag ink## leh1vsra is alkalmas.
Az Is-6e spiritulis l!n nem t!r#en !s id)#en helezkedik el, hanem ) teremti a teret !s id)t
!s a formkat, a formk vltozsait. :inden Is-6e ltal teremtett forma !letnek nevezhet). Az
Is-6e ;g hatrozhat, hog id)#en !s t!r#en helezi el magt. Id), energia, o#jektumok !s a
t!r, ahogan azt a fizikai univerzumok#an !rtik, l!tezhet vag nem
<2
. A $omain olan
galaAis#an is jelen van, ahol ezek nem l!teznek. (nergia azon#an mindig teremthet), de nem
puszt1that& el. Az Is-6e-k szmra mindig rendelkez!sre ll a teremt!shez sz/ks!ges energia.
A 6irodalom tudatkontroll aknamunkja azon is megfigelhet), hog az em#erek -selekedete
gakran teljesen vratlan !s megmagarzhatatlanul irra-ionlis. A 6'rt'n)r'k minden
elnom& !s totalitrius hatalomgakorlst tmogatnak.
Azok az Is-6e-k, akik az elpusztult -iviliz-i&k#an !ltek, mint India, J1na, :ezopotmia,
H'r'gorszg, 5&ma S manapsg Amerik#an, .ran-iaorszg#an, Iroszorszg#an st#.
inkarnl&dnak. @annak olan em#erek, akik -sak n!hn szz !ve k't)dnek a .'ldh'z.
:ert mshonnan lettek idehozva. :sok viszont )sid)k &ta itt vannak.
YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY
A t'rt!net v!g!t eg k/l'n #or1t!k tartalmazta. :atilde le1rta, hog egik napon ;jra
forsz1rozni pr&#ltk a paran-snokai, hog Airl vlszoljon az )ket !rdekl) k!rd!sekre, de )
;jra megtagadta a k!r!st, ekkor tadtk :atildenak az eg!sz anagot, hog legal## azt !rje el
Airl-n!l, hog tn!zi az anagot !s igazolja, hog az, amit :atilde szavak#a 'nt'tt, megfelel
Airl mondanival&jnak. Airl ezt is megtagadta, mondvn, hog eg!sz #iztosan megfelel. Airl
mr tvozni k!sz/lt az 'v!ihez =nilvn m"teste htrahagsval>, eg katonai kommand&
vratlanul lerohanta, !s elektromos sokkolssal le#!n1tottk. (zutn t'##! nem mozdult !s
nem kommuniklt, pedig :atilde ezzel m!g j& pr napig pr&#lkozott. :atildot el#o-stottk
a sereg#)l, eg tvoli vid!kre telep1tett!k le !s 'r'k titoktartsra eskett!k. @alahogan
azon#an ott felejtett!k nla az eg!sz paksam!tt, amelet Airlnek kellett volna hiteles1tenie.
J!s)## Airl ;jra kap-solat#a l!pett :atilde-dal, mivel utols& pillanat#an siker/lt elhagnia
m"test!t, 1g spiritulis l!ne nem esett sz!t az ram/t!st)l. :atilde ,3 !vig )rizte a pap1rokat
!s -sak halla el)tt adta t azokat Ppen-ernek, hog hozza nilvnossgra, mert neki mr
;gis mindeg, !s azt tartja helesnek, ha nilvnossgra ker/lnek ezek a dolgok. Az ut&lagos
kommunik-i& sorn Airl tudtra adta :atildnak, hog az!rt siker/lt kommuniklniuk illetve
<2
Az univerzumok fizikai r!szei #enne vannak eg hatalmas tudatmez)#en, amel#en mindezek nem l!teznek.
13
az!rt vlasztotta :atildot, mint egetlen em#eri l!nt, akivel hajland& kommuniklni, mert
:atilde-r&l kider/lt, hog a 2333 elveszett $omain-#eli Is-6e egike.
11