A Biblia elnevezsei

A "Biblia" nv a grg biblion sz tbbes szma. A biblion sz jelentse:

knyvtekercs. A biblosz szbl szrmazik, amely eredetileg az egyiptomi
papiruszt, az korban rshoz hasznlt anyagot jellte. A Biblia jelentse teht:
Knyvek. Az i. sz. II. szzadtl fogva kezdtk ezt a nevet a keresztnyek Istentl
ihletettnek vallott iratgyjtemnykre alkalmazni. Az szvetsgben egyedl
Dniel prfta nevezi "knyvek"-nek a szent iratok gyjtemnyt (Dn. 9:2). Az
egyszer nv tallan fejezi ki, hogy e knyvnek a rendkvlisge nem kls,
emberi formjban van: knyveket, ltszatra ms emberi mvekhez hasonl
rsokat tartalmaz. A Biblit nevezik egyszeren rsnak, rsoknak is. Jzus s
az jszvetsg ri is hasznljk ezt az elnevezst (Mk. 12:24; II. Tim. 3:16 stb.).
Tovbb nevezik Isten Igjnek, Szentrsnak, Knyvek Knyvnek is. Az
"Isten Igje" elnevezs a Szentrsbl szrmazik: Isten prftkon keresztl
kzlt kinyilatkoztatsnak megklnbztet jellsre szolgl. Lsd pl.: Dn.
9:2; Jn. 17:17; I. Pt. 1:23, 25. Ugyancsak a Szentrsbl szrmazik az "r
knyve" nv is, ami igen kifejez s jelentsgteljes. Lsd: sa. 34:16-ban.
Eszerint
a
Biblia
"Isten
knyve"
az
embereknek.
A Biblia kt f rszbl ll: - s jszvetsgbl vagy - s
jtestamentumbl. A latin "testamentum" elnevezst a Vulgata (a Biblia latin
nyelv fordtsa) nyomn hasznljk. Kzrthetbb az - s jszvetsg
megjellst alkalmazni, mivel nem vgrendeletrl van sz, amit a "testamentum"
sz elsdlegesen sugall, hanem Isten Izrellel s a keresztny egyhzzal kttt
szvetsgrl. (V.: II. Mz. 24:8; Mt. 26:28) Ugyanakkor a testamentum
elnevezsnek is van rtelme. Azt fejezi ki, hogy ezek az rsok szent hagyatkok,
akr Izrelre vagy az skeresztny egyhzra gondolunk, akr pedig Isten
meghagyatkozsnak rtelmezzk a kifejezst. Az szvetsg az Izrel npvel
kttt szvetsg keretn bell adott kinyilatkoztatsokat (Isten cselekedeteit s
prfti ltal kzlt zeneteit) rkti meg. Az jszvetsg a keresztny
egyhzzal kttt szvetsg keretn bell kzlt kinyilatkoztatsokat (Jzus
lett, az segyhz tapasztalatait, az apostoli tantsokat, az egyhz tovbbi tjra
vonatkoz jvendlseket) tartalmazza. Az szvetsg 39, az jszvetsg 27
iratot tartalmaz, amelyek mintegy 1500 esztend folyamn, az i. e. XV.
szzadtl kb. i. e. 400-ig Izrel npe krben, s az i. sz. I. szzadban az
skeresztny egyhz krben keletkeztek.