A "Biblia" nv a grg biblion sz tbbes szma. A biblion sz jelentse:
knyvtekercs. A biblosz szbl szrmazik, amely eredetileg az egyiptomi papiruszt, az korban rshoz hasznlt anyagot jellte. A Biblia jelentse teht: Knyvek. Az i. sz. II. szzadtl fogva kezdtk ezt a nevet a keresztnyek Istentl ihletettnek vallott iratgyjtemnykre alkalmazni. Az szvetsgben egyedl Dniel prfta nevezi "knyvek"-nek a szent iratok gyjtemnyt (Dn. 9:2). Az egyszer nv tallan fejezi ki, hogy e knyvnek a rendkvlisge nem kls, emberi formjban van: knyveket, ltszatra ms emberi mvekhez hasonl rsokat tartalmaz. A Biblit nevezik egyszeren rsnak, rsoknak is. Jzus s az jszvetsg ri is hasznljk ezt az elnevezst (Mk. 12:24; II. Tim. 3:16 stb.). Tovbb nevezik Isten Igjnek, Szentrsnak, Knyvek Knyvnek is. Az "Isten Igje" elnevezs a Szentrsbl szrmazik: Isten prftkon keresztl kzlt kinyilatkoztatsnak megklnbztet jellsre szolgl. Lsd pl.: Dn. 9:2; Jn. 17:17; I. Pt. 1:23, 25. Ugyancsak a Szentrsbl szrmazik az "r knyve" nv is, ami igen kifejez s jelentsgteljes. Lsd: sa. 34:16-ban. Eszerint a Biblia "Isten knyve" az embereknek. A Biblia kt f rszbl ll: - s jszvetsgbl vagy - s jtestamentumbl. A latin "testamentum" elnevezst a Vulgata (a Biblia latin nyelv fordtsa) nyomn hasznljk. Kzrthetbb az - s jszvetsg megjellst alkalmazni, mivel nem vgrendeletrl van sz, amit a "testamentum" sz elsdlegesen sugall, hanem Isten Izrellel s a keresztny egyhzzal kttt szvetsgrl. (V.: II. Mz. 24:8; Mt. 26:28) Ugyanakkor a testamentum elnevezsnek is van rtelme. Azt fejezi ki, hogy ezek az rsok szent hagyatkok, akr Izrelre vagy az skeresztny egyhzra gondolunk, akr pedig Isten meghagyatkozsnak rtelmezzk a kifejezst. Az szvetsg az Izrel npvel kttt szvetsg keretn bell adott kinyilatkoztatsokat (Isten cselekedeteit s prfti ltal kzlt zeneteit) rkti meg. Az jszvetsg a keresztny egyhzzal kttt szvetsg keretn bell kzlt kinyilatkoztatsokat (Jzus lett, az segyhz tapasztalatait, az apostoli tantsokat, az egyhz tovbbi tjra vonatkoz jvendlseket) tartalmazza. Az szvetsg 39, az jszvetsg 27 iratot tartalmaz, amelyek mintegy 1500 esztend folyamn, az i. e. XV. szzadtl kb. i. e. 400-ig Izrel npe krben, s az i. sz. I. szzadban az skeresztny egyhz krben keletkeztek.