IZIS

NUMERIKUS FUNKCIONALANAL

Jegyzetek s pldatrak a matematika egyetemi oktatshoz

sorozat

Algoritmuselmlet
Algoritmusok bonyolultsga
Analitikus mdszerek a pnzgyben s a kzgazdasgtanban
Analzis feladatgyjtemny I
Analzis feladatgyjtemny II
Bevezets az analzisbe
Complexity of Algorithms
Differential Geometry
Diszkrt matematikai feladatok
Diszkrt optimalizls
Geometria
Igazsgos elosztsok
Introductory Course in Analysis
Mathematical Analysis Exercises I
Mathematical Analysis Problems and Exercises II
Mrtkelmlet s dinamikus programozs
Numerikus funkcionlanalzis
Opercikutats
Opercikutatsi pldatr
Parcilis differencilegyenletek
Pldatr az analzishez
Pnzgyi matematika
Szimmetrikus struktrk
Tbbvltozs adatelemzs
Variciszmts s optimlis irnyts

 tson Ja
nos
Kara

NUMERIKUS

IZIS
FUNKCIONALANAL

Eo
os Lor
and Tudom
anyegyetem
tv
Term
eszettudom
anyi Kar
Typotex
2014

c 20142019, Kar

atson J
anos,
E
otv
os Lor
and Tudom
anyegyetem, Termeszettudomanyi Kar
Lektor
alta: Gal
antai Aurel
Creative Commons NonCommercial-NoDerivs 3.0 (CC BY-NC-ND 3.0)
A szerz
o nevenek felt
untetese mellett nem kereskedelmi cellal szabadon
m
asolhat
o, terjeszthet
o, megjelentetheto es eloadhato, de nem modosthato.
ISBN 978 963 279 239 2
Kesz
ult a Typotex Kiad
o (http://www.typotex.hu) gondozasaban
Felel
os vezet
o: Votisky Zsuzsa
M
uszaki szerkeszt
o: Gerner Jozsef

Kesz
ult a TAMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0045
szam
u,
Jegyzetek es peldat
arak a matematika egyetemi oktatasahoz cm
u projekt

kereteben.

KULCSSZAVAK: funkcion
alanalzis, numerikus analzis, operatoregyenletek,
line
aris, nemline
aris, parci
alis differencialegyenletek, projekcios modszerek,
iter
aci
os m
odszerek.
A funkcionalanalzis a matematikai analzisbol kinott

OSSZEFOGLAL
AS:
azon tudom
any
ag, melynek lenyege vegtelen dimenzios terek kozti linearis es
nemline
aris lekepezesek vizsgalata. A benne megjeleno absztrakcio lehetove
teszi az egyseges t
argyal
asmodot. E konyv temajanak, a numerikus funkcion
alanalzisnek a fogalma arra alapszik, hogy ezek az egyseges, absztrakt
m
odszerek eppoly alkalmasak a vizsgalt egyenletek konstruktv megoldasi
algoritmusainak kidolgoz
as
ara es analzisere, mint elmeleti vizsgalatukra. E
k
onyv megr
as
anak mozgat
orugoja, hogy numerikus funkcionalanalzisrol szol
o k
onyv magyarul meg nem elerheto. A konyv negy reszbol all. Az I. reszben
a funkcion
alanalzis egyes alapismereteit foglaljuk ossze. A II. es III. resz linearis, ill. nemline

aris oper
atoregyenletek megoldhatosagi eredmenyeirol, azaz
a megold
as fogalm
ar
ol, letezeserol es egyertelm
usegerol szol a sz
ukseges elmeleti h
atterrel egy
utt. A IV. resz tartalmazza a k
ulonfele operatoregyenlettpusokra vonatkoz
o k
ozelt
o modszerek targyalasat. A vizsgalt eljarasok els
osorban ket nagy csoportba tartoznak: projekcios, ill. iteracios modszerek.
tartott funkcionalanalEnnek az anyagnak egy resze megfelel az ELTE-n
zis BSc es nemline
aris funkcionalanalzis MSc eloadas temajanak, az utolso
fejezet t
argya pedig u
jabb kutatasokhoz kapcsolodik.

Tartalomjegyz
ek
El
osz
o

I.

Bevezet
es a funkcion
alanalzisbe

1. Norm
alt terek
1.1. Norm
alt terek, Banach-terek es alaptulajdonsagaik . .
1.2. Veges dimenzi
os normalt terek . . . . . . . . . . . . .
1.3. Nevezetes Banach-terek, f
uggvenyterek . . . . . . . . .
1.4. Line
aris lekepezesek alaptulajdonsagai. A B(X, Y ) ter

.
.
.
.

7
7
12
14
23

2. Hilbert-terek
2.1. Hilbert-terek ertelmezese . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2.2. Ortogonalit
asi tulajdonsagok Hilbert-terben . . . . . . . . . .
2.3. Fourier-sorok Hilbert-terben . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

29
29
33
36

3. Folytonos line
aris funkcion
alok norm
alt t
erben
3.1. Norm
alt ter du
alisa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
3.2. Folytonos line
aris funkcionalok kiterjesztese . . . . . . . . . .
3.3. Reflexv Banach-terek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

45
45
47
50

4. Folytonos line
aris oper
atorok norm
alt t
erben
4.1. A BanachSteinhaus-tetelkor . . . . . . . . . . . . . . . . . .
4.2. A Banach-fele nyltlekepezes-tetelkor . . . . . . . . . . . . . .

53
53
58

5. Folytonos line
aris funkcion
alok Hilbert-t
erben
5.1. Riesz reprezent
aci
os tetele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5.2. Gyenge konvergencia Hilbert-terben . . . . . . . . . . . . . .

65
65
67

6. Folytonos line
aris oper
atorok Hilbert-t
erben
6.1. Adjung
alt oper
ator, specialis operatortpusok . . . . . . . . .

69
70

.
.
.
.

.
.
.
.

.
.
.
.

6.2.
6.3.
6.4.
6.5.
6.6.
6.7.

Onadjung
alt oper
atorok . . . . . . . . . . . . . . . .
Projektorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Izometrikus es uniter operatorok . . . . . . . . . . .
Saj
atertek es spektrum . . . . . . . . . . . . . . . . .
Kompakt oper
atorok . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Oper
atorok spektr
alis eloalltasa, operatorf
uggvenyek

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

72
77
77
79
88
99

II. Line
aris oper
atoregyenletek elm
elete Hilbert-t
erben
109
7. Oper
atoregyenletek megoldhat
os
aga korl
atos oper
ator
t
en
7.1. Egyenletek koercivitasi feltetelek mellett . . . . . . . . . .
7.2. Biline
aris form
ak, LaxMilgram-tetelkor . . . . . . . . . .
7.3. Nyeregpont-feladatok megoldhatosaga, inf-sup-feltetel . .

ese111
. . 112
. . 117
. . 120

8. Nem korl
atos oper
atorok
8.1. Nem korl
atos oper
atorok alaptulajdonsagai . . . . . . . . . .
8.2. Energiater es gyenge megoldas szimmetrikus operator eseten .
8.3. Gyenge megold
as nem szimmetrikus operator vagy nyeregpontfeladat eseten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

127
127
136
140

9. Oper
ator-differenci
alegyenletek
145
9.1. Felcsoportok es operator-differencialegyenletek . . . . . . . . 146
9.2. Ket megoldhat
os
agi eredmeny . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148
10.A megoldhat
os
agi t
etelek alkalmaz
asai
10.1. Integr
alegyenletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
10.2. Peremertekfeladatok gyenge megoldasa . . . . . . . . . . .
10.3. A Stokes-feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
10.4. A Maxwell-egyenletek idoharmonikus esetenek megoldasa
10.5. Parabolikus Cauchy-feladat . . . . . . . . . . . . . . . . .

III.

Nemline
aris oper
atoregyenletek elm
elete

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

155
155
157
166
168
171

173

11.Nemline
aris oper
atorok alaptulajdons
agai
175
11.1. Egy elliptikus oper
ator . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175
11.2. G
ateaux-deriv
alt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178
11.3. Monoton oper
atorok es konvex funkcionalok . . . . . . . . . . 183
12.Potenci
aloper
atorok

185
ii

12.1. A potenci
al fogalma es letezese . . . . . . . . . . . . . . . . . 185
12.2. Funkcion
alok minimumhelye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 188
13.Nemline
aris oper
atoregyenletek megoldhat
os
aga
13.1. A vari
aci
os elv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
13.2. Monoton oper
atoregyenletek potencialoperatorral . . . . .
13.3. Oper
atoregyenletek nem potencialos operatorral . . . . . .
13.4. Alkalmaz
asok nemlinearis elliptikus peremertekfeladatokra

IV.

.
.
.
.

.
.
.
.

K
ozelt
o m
odszerek norm
alt terekben

189
189
190
192
194

203

14.Ko
o m
odszerek
es a vari
aci
os elv
205
zelt
14.1. Line
aris egyenletek es kvadratikus funkcional . . . . . . . . . 205
14.2. Nemline
aris egyenletek minimalizalo funkcionaljai . . . . . . . 208
15.RitzGaljorkin-f
ele projekci
os m
odszerek
15.1. RitzGaljorkin-m
odszer szimmetrikus linearis egyenletekre . .
15.2. RitzGaljorkin-m
odszer nem szimmetrikus linearis egyenletekre, Cea-lemma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
15.3. RitzGaljorkin-m
odszer bilinearis formaval megfogalmazott feladatokra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
15.4. RitzGaljorkin-m
odszer nemlinearis egyenletekre . . . . . . .
15.5. A vegeselem-m
odszer elmeleti hattere . . . . . . . . . . . . .

211
211

16.Iter
aci
os m
odszerek line
aris oper
atoregyenletekre
16.1. A gradiens-m
odszer korlatos onadjungalt operatorra . . . . .
16.2. A konjug
alt gradiens-modszer korlatos onadjungalt operatorra
16.3. A konjug
alt gradiens-modszer korlatos, nem onadjungalt oper
atorra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
16.4. Iter
aci
os m
odszerek nyeregpont-feladatokra . . . . . . . . . .
16.5. Iter
aci
os m
odszerek es prekondicionalas . . . . . . . . . . . .

227
227
232

216
217
220
222

241
242
246

17.N
eh
any tov
abbi m
odszer line
aris oper
atoregyenletekre
251
17.1. K
ozelt
o oper
atorsorozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251
17.2. Regulariz
aci
o nem koercv feladatokra . . . . . . . . . . . . . 252
17.3. Oper
ator-differenci
alegyenletek diszkretizacioja . . . . . . . . 254
18.Iter
aci
os m
odszerek nemline
aris oper
atoregyenletekre
18.1. Egyszer
u iter
aci
o monoton operatorokra . . . . . . . . .
18.2. A NewtonKantorovics-modszer . . . . . . . . . . . . . .
18.3. Newton-tpus
u m
odszerek . . . . . . . . . . . . . . . . .
18.4. K
uls
o-bels
o iter
aci
ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
iii

.
.
.
.

.
.
.
.

.
.
.
.

261
261
265
269
273

19.Iter
aci
os m
odszerek RitzGaljorkin-diszkretiz
aci
okra
19.1. R
acsf
uggetlenseg linearis egyenletek eseten . . . . . . . .
19.2. R
acsf
uggetlenseg linearis nyeregpont-feladatok eseten . .
19.3. R
acsf
uggetlenseg nemlinearis egyenletek eseten . . . . .
19.4. Alkalmaz
asok elliptikus peremertekfeladatokra . . . . .
Irodalomjegyz
ek

.
.
.
.

.
.
.
.

.
.
.
.

277
277
281
283
286
296

iv

El
osz
o
A funkcion
alanalzis a matematikai analzisbol kinott azon tudomanyag, melynek lenyege vegtelen dimenzios terek kozti linearis es nemlinearis lekepezesek
vizsg
alata. A benne megjeleno absztrakcio lehetove teszi az analzis k
ulonb
oz
o ter
uleteit
osszefog
o egyseges targyalasmodot, ebben k
ulon emltest erdemel a k
ul
onb
oz
o f
uggvenyosztalyok altal alkotott f
uggvenyterek egyseges
vizsg
alata. A funkcion
alanalzisnek jelentos magyar vonatkozasai is vannak:
Riesz Frigyes, Neumann J
anos es (a magyar szarmazas
u) Peter D. Lax neve
elv
alaszthatatlan e ter
ulet fejlodesetol. Neumann munkassagahoz kapcsolodik
a funkcion
alanalzis egyik legnagyobb hatas
u eredmenye, o dolgozta ki ugyanis a kvantummechanika szil
ard matematikai megalapozasat. E konyv temaja
szempontj
ab
ol viszont a funkcionalanalzisnek azon eredmenyei allnak kozeppontban, amelyek oper
atoregyenletekkel lerhato modellek, vagyis integrales els
osorban differenci
alegyenletek altalanos targyalasara vonatkoznak.
A termeszettudom
anyok sz
amos ter
uleten fellepo kozonseges es fokent parci
alis differenci
alegyenletek modern elmeleti vizsgalata nagymertekben tamaszkodik a funkcion
alanalzis eszkozeire, mivel e differencialegyenletek termeszetes alapteret vegtelen dimenzios f
uggvenyterek alkotjak. A Szoboljevterek fogalma tette lehet
ove parcialis differencialegyenletek megoldhatosaganak
altal
anos elmeletet, melyen bel
ul peldaul a linearis elliptikus esetben a
Dirichlet-fele energia-minimalizalasi elv is ervenyestheto, ill. a megoldhatosag
egy
altal
anos, biline
aris lekepezesekre vonatkozo elvre (LaxMilgram-lemma)
vezethet
o vissza.
E k
onyv tem
aj
anak, a numerikus funkcionalanalzisnek a fogalma arra alapszik, hogy ezek az egyseges, absztrakt modszerek eppoly alkalmasak a vizsgalt
egyenletek konstruktv megoldasi algoritmusainak kidolgozasara es analzisere, mint elmeleti vizsg
alatukra. Ez az alapelv a Nobel-djas matematikus,
L. V. Kantorovics klasszikus cikkere ny
ulik vissza [32]. A funkcionalanalzisben megjelen
o absztrakci
o sokszor kepes a tulajdonsagok lenyeget megragadni es eleg
ans kezelesm
odot adni, ez teszi lehetove numerikus problem
ak egyes oszt
alyainak egyseges megerteset es kezeleset is. A funkcionalanalzis m
odszerei m
ara m
ar beep
ultek a numerikus eljarasok modern elmele1

szo

Elo

tebe. Itt emltend

o, az alapveto peldak kozt tallozva, a vegeselem-modszer
egzakt t
argyal
asa Hilbert-terbeli apparatus felhasznalasaval, beleertve a nevezetes Cea-lemm
akat, vagy a parabolikus feladatok Lax-fele elmelete, ill.
az iter
aci
os m
odszerek k
oreben a Stokes-tpus
u nyeregpont-feladatok megold
asa a megfelel
o oper
ator f
uggvenyterbeli szerkezetere alapozva, mint pl.
az Uzawa-algoritmus. Tov
abbi magyar vonatkozasert pedig az iteraciok koreben terj
unk vissza L. V. Kantorovicshoz: nala rt disszertaciojaban dolgozta
ki Cz
ach L
aszl
o nem korl
atos operatorok korlatosra valo transzformaciojat a
konvergencia eleresehez [12]. Ez az elv kesobb matrixokra vonatkozoan mint
a kondci
osz
amot javt
o prekondicionalas technikaja terjedt el, amely linearis
rendszerek iter
aci
os megold
asanak ma alapveto alkotoresze.
E k
onyv megr
as
anak mozgatorugoja, hogy numerikus funkcionalanalzisrol
sz
ol
o k
onyv magyarul meg nem elerheto. A funkcionalanalzis emltett szerepe
m
ar sz
amos helyen megjelenik a numerikus analzist reszletesen osszefoglalo
[69] k
onyvben, megfordtva azonban, e ket ter
ulet (az absztrakt elmelet es a
k
ozelt
o m
odszerek)
otv
ozeserol szolo olyan munka, amely a funkcionalanalzis
ir
any
ab
ol kiindulva vizsg
alja az absztrakt modszerek alkalmazasait numerikus elj
ar
asokra, nem kesz
ult magyarul. Az angol nyelv
u (mind a klasszikus,
mind az u
jabb) szakirodalombol megemltj
uk a [3, 15, 17, 23, 25, 33, 40, 47,
49, 57, 58] m
uveket. Magyarul a Newton-tpus
u modszereket epti fel norm
alt terekben a [30] k
onyv, amely a roman nyelv
u, klasszikus [29] valtozatra
alapul.
K
onyv
unk bevezetest ad a numerikus funkcionalanalzis nehany fontosabb
fejezetebe. Ehhez el
osz
or, az I. reszben, a funkcionalanalzis egyes alapismereteit foglaljuk
ossze. Ennek nem celja e ter
ulet egy u
jabb feleptese, hiszen
sz
amos munka letezik magyarul a funkcionalanalzis elemibb es melyebb elmeleti eredmenyeir
ol, peld
aul a klasszikus [59] m
u, a [37, 38] (ezekre szamos
helyen utalunk) es a [13, 27, 36, 39, 43, 54] konyvek. Az elso resz celja ehelyett
onmag
aban haszn
alhat
o kiindulast adni a tovabbi reszekhez, ez egyben
tartott alkalmazott matematikus funkcionalanalzis
anyagot ad az ELTE-n
el
oad
ashoz is. A II. es III. resz linearis, ill. nemlinearis operatoregyenletek
megoldhat
os
agi eredmenyeir
ol, azaz a megoldas fogalmarol, letezeserol es egyertelm
useger
ol sz
ol a sz
ukseges elmeleti hatterrel egy
utt. A IV. resz tartalmazza a k
ul
onfele oper
atoregyenlet-tpusokra vonatkozo kozelto modszerek
t
argyal
as
at. A vizsg
alt elj
ar
asok elsosorban ket nagy csoportba tartoznak:
projekci
os, ill. iter
aci
os m
odszerek. Ennek az anyagnak egy resze megfelel az
tartott nemline
ELTE-n
aris funkcionalanalzis eloadas temajanak, az utolso
fejezet t
argya pedig u
jabb kutatasokhoz kapcsolodik [6, 23]. A targyalt modszereket f
o alkalmaz
askent a konyv tobb pontjan is parcialis differencialegyenleteken szemleltetj
uk. A k
onyv feltetelezi az analzis alapjainak, elsosorban a
Lebesgue-integr
al es norm
alt terek fo tulajdonsagainak ismeretet.

 szo

Elo

Ko
ant
as. E k
onyv reven szeretnem kifejezni koszonetem Czach
szo
netnyilv
L
aszl
onak kolleg
amnak es korabbi tanaromnak , akitol a ter
ulet iranti
erdekl
odesemet es elindul
asomat nyertem, es aki velem egy
utt matematikusok
nemzedekeivel szerettette meg az analzist.
A k
onyv elkesz
ulteben nagy segtseget jelentett az a ket kezirat, melyet Kurics Tam
as kolleg
am meg hallgatokent kesztett ket kapcsolodo eloadasom
alapj
an, igenyes munk
aj
at ez
uton koszonom, akarcsak neki es Kovacs Balazs
hallgat
omnak a k
onyv keziratanak gondos atolvasasat, ellenorzeset.
ondjanak tamogatasaval vegeztem.
Munk
amat az MTA Bolyai Janos Oszt

I. r
esz

Bevezet
es a
funkcion
alanalzisbe

1. fejezet

Norm
alt terek
A funkcion
alanalzis egyik legalapvetobb strukt
uraja a normalt ter, melynek lenyege a hossz fogalm
anak altalanostasa. Ennek segtsegevel altalanos
keretben vizsg
alhat
oak a vegtelen dimenzios f
uggvenyterek, melyek az alkalmaz
asok szempontj
ab
ol a normalt ter fogalmanak legfontosabb realizacioi.
Mivel e k
onyv feltetelezi a normalt terek elemi ismeretet az analzisbol, itt
csak r
ovid o
ast adunk nehany olyan alaptulajdonsagrol es peldarol,
sszefoglal
melyeket leggyakrabban hasznalunk majd, vagy nem tartoznak a szokasos
alapismeretek k
oze. A skal
arszorzatterek ennel specialisabb strukt
urajaval a
2. fejezetben foglalkozunk majd hasonlo szellemben.
Mivel a norm
alt terek az euklideszi terek altalanostasat jelentik, egy-egy
u
j fogalom prototpusakent gyakran tekinthetj
uk magat Rn -et. Ezert k
ulon
szakaszban ter
unk ki a veges dimenzios esetre, es ezutan adunk peldakat
vegtelen dimenzi
os terekre. A normalt terek tovabbi, reszletesebb targyalasa,
beleertve a kes
obbiekben emltett, de nem bizonytott alltasokat es peldakat,
megtal
alhat
o a [37, 38] k
onyvekben.
Veg
ul megemltj
uk, hogy a funkcionalanalzis egyes eredmenyei a normalt
tereknel
altal
anosabb strukt
urakban (topologikus vektorterekben) is felepthet
ok, l
asd szinten [37, 38], erre az altalanossagra azonban e konyvben nem
lesz sz
ukseg
unk.

1.1. Norm
alt terek, Banach-terek
es alaptulajdons
agaik
A norma definci
oja a hossz fogalmat altalanostja tetszoleges vektorterben.

 lt terek
1. Norma

1.1. Definci
o. Legyen X vektorter K felett, ahol K = C vagy R. Egy
kk : X R+ f
uggvenyt norm
anak nevez
unk, ha teljesti az alabbi u
n. normaaxi
om
akat:
(i) minden x X eseten kxk 0, es kxk = 0 x = 0;
(ii) minden K es x X eseten kxk = || kxk;
(iii) minden x, y X eseten kx + yk kxk + kyk.
Ekkor az (X, kk) p
art norm
alt ternek nevezz
uk.
Megadunk neh
any egyszer
u peldat normalt terekre, nagyreszt veges dimenzi
osakat. A funkcion
alanalzis alkalmazasaiban a vegtelen dimenzios terek,
els
osorban f
uggvenyterek j
atsszak a fo szerepet, ezek koz
ul a legfontosabbakkal az 1.3. szakaszban foglalkozunk majd.
A legegyszer
ubb pelda X := R mint onmaga feletti vektorter: ez norm
alt ter az abszol
ut ertekkel mint normaval, azaz kxk := |x|.
Ha n N+ , akkor X := Rn normalt ter a szokasos euklideszi normaval,
amit 2-espindexszel
szokas jelolni, azaz x = (x1 , x2 , . . . , xn ) Rn eseten
Pn
2
kxk2 :=
i=1 xi .
Az X := Rn teret m
as normakkal is ellathatjuk, peldaul az u
gynevezett
p-norm
akkal, ahol x Rn eseten
X
n
1/p

|xi |
, ha 1 p < +;

kxkp :=

i=1

max |xi | ,
1in

ha

p = +.

Ha I = [a, b] adott intervallum, akkor X := C(I) = {f : I R

folytonos f
uggvenyek} normalt ter az kf kmax := maxI |f | norm
R aval.
Ugyanezen a vektorteren megadhato mas norma is, pl. kf k1 := I |f |.
1.2. Megjegyz
es. Minden normalt ter egyben metrikus ter a %(x, y) =
kx yk u
n. induk
alt metrikaval. (Visszafele ez nem igaz, vagyis nem minden metrik
at induk
al valamilyen norma, pl. ha az alaphalmaz nem vektorter,
vagy ha a metrika diszkret.)
A norma reven ertelmezhet
oek a gombok, kornyezetek es ehhez kapcsolodo
topol
ogiai fogalmak. A nylt gombok segtsegevel a hatarertek es folytonossag
ugyan
ugy defini
alhat
o, mint Rn -ben. Utobbiak es nelk
ul kozvetlen
ul is
megfogalmazhat
ok, ezt tessz
uk eloszor a sorozatok es sorok konvergenciajara,
ut
ana ertelmez
unk neh
any topologiai alapfogalmat.

 lt terek, Banach-terek e
s alaptulajdonsa
gaik
1.1. Norma

1.3. Definci
o. (Sorozatok es sorok konvergenciaja.) Legyen (X, kk) norm
alt ter, (xn ) X sorozat, x X vektor.
(i) lim xn = x (vagy xn x), ha kxn xk 0.
(ii)

P
n=1

xn = x, ha az sn :=

n
P

xi sorozatra sn x.

i=1

1.4. Definci
o. Legyen (X, kk) normalt ter.
(i) Ha x0 X adott pont, r > 0 szam, akkor x0 kozep
u es r sugar
u nylt
g
omb
on, ill. z
art g
omb
on a
B(x0 , r) := {x X : kxx0 k < r} es B(x0 , r) := {x X : kxx0 k r}
halmazokat ertj
uk. Egy U X halmaz k
ornyezete x0 -nak, ha U tartalmaz
x0 k
ozep
u nylt g
omb
ot.
(ii) Egy G X halmaz nylt, ha minden pontjanak kornyezete.
(iii) Egy F X halmaz z
art, ha X \F nylt. Ez ekvivalens azzal, hogy minden
(xn ) F konvergens sorozat eseten lim xn F .
(iv) Egy K X korl
atos halmaz
atmer
oje: diam(K) := sup kx yk.
x,yK



1.5. Lemma. Norm
alt terben minden x, y X eseten kxk kyk kx yk.
Bizonyt
as. Mivel x = (xy)+y, ezert kxk kx yk+kyk, azaz kxkkyk
kx yk. Mivel x es y szerepe szimmetrikus, ezert kykkxk ky xk is igaz,
amib
ol az
allt
as k
ovetkezik.

1.6. K
ovetkezm
eny. A norma sorozatfolytonos f
uggveny, azaz ha xn x,
akkor kxn k kxk.


Bizonyt
as. Az el
oz
o lemma szerint kxn k kxk kxn xk 0, ha n
.

A fenti bizonyt
asok megegyeztek az R-ben szokasosakkal, az abszol
ut erteket
norm
ara cserelve. Hasonl
oan igazolhato, hogy normalt terben az osszeadas es
a skal
arral val
o szorz
as m
uveletei folytonosak.
A norm
alt terek egyik alapfogalma a ter teljessege:
1.7. Definci
o. Egy norm
alt teret Banach-ternek nevez
unk, ha teljes, azaz
ha minden Cauchy-sorozat konvergens.
A teljesseg azt jelenti, hogy ebbol a szempontbol a ter hasonlt a valos szamok
halmaz
ahoz, ahol klasszikus tetel garantalja a Cauchy-sorozatok konvergenci
aj
at. Neh
any tov
abbi pelda a normalt tereknel mar felsoroltakbol:

 lt terek
1. Norma

10

(Rn , kk2 ) Banach-ter a kxk2 :=

pPn

i=1

x2i euklideszi normaval.

Altal
aban is: minden veges dimenzios normalt ter Banach-ter. (Ezzel
k
ul
on foglalkozunk a kovetkezo szakaszban.)
Ha K 6= tetsz
oleges halmaz, akkor X := {f : K R korlatos
f
uggvenyek} Banach-ter az kf k := supK |f | normaval.
(C[a, b], kkmax ) Banach-ter az kf kmax := max |f | normaval. (Az [a, b]
[a,b]

intervallum helyett egy K Rn kompakt halmaz is allhat.)

Rb
(C[a, b], kk1 ) nem teljes, azaz nem Banach-ter az kf k1 := a |f | norm
aval. Megadhat
o ugyanis olyan (fn ) C[a, b] sorozat, amely a kk1
norm
aban egy f
/ C[a, b] f
uggvenyhez konvergal, pl. a signumf
uggvenyhez. Ez Cauchy-sorozat a kk1 normaban, de nincs limesze C[a, b]-ben.
1.8. Megjegyz
es. B
ar nem minden normalt ter Banach-ter, igazolhato, hogy
minden X norm
alt ter s
ur
un beagyazhato Banach-terbe azonostas erejeig,
vagyis X izometrikusan izomorf egy alkalmas Banach-ter egy s
ur
u alterevel.
(Ket norm
alt teret izometrikusan izomorfnak hvunk, ha van kozott
uk normatart
o line
aris bijekci
o; ilyenkor szokas oket azonostani egymassal.) Ekkor
ez a Banach-ter sz
uksegkeppen egyertelm
u izometria erejeig, neve X teljesse
tetele.
Egy bizonyt
ast a 3.12. tetelben latunk majd erre. A teljesse tetel letezese
k
ozvetlen
ul is igazolhat
o metrikus terekre is, azzal az alapgondolattal, hogy a
Cauchy-sorozatokhoz hozz
arendelt alkalmas idealis elemekbol alkothato teljes

ter. Espedig,
ha ket Cauchy-sorozatot ekvivalensnek hvunk, amikor k
ulonbseg
uk 0-hoz tart, akkor az u
j ter a Cauchy-sorozatok ekvivalencia-osztalyaibol
fog
allni, es egy X-beli elemet a belole alkotott konstans sorozat ekvivalenciaoszt
aly
aval azonostunk. A hossz
u szamolast igenylo reszletes bizonytast lasd
pl. a [37] k
onyvben.
1.9. Definci
o. Legyen X vektorter, kk1 es kk2 normak. Azt mondjuk, hogy
a ket norma ekvivalens, ha leteznek M m > 0 konstansok, hogy
m kxk1 kxk2 M kxk1

(x X).

(1.1)

K
onnyen l
athat
o, hogy ez valoban ekvivalencia-relacio. Ha a normak ekvivalensek, akkor ugyanazt a topologiat generaljak, vagyis ugyanazok a nylt
halmazok es a konvergens sorozatok is. Peldaul az 1.15 tetelben latni fogjuk
majd, hogy veges dimenzi
os vektorteren barmely ket norma ekvivalens.
t
1.10. All
as. Legyen X vektorter, kk1 es kk2 ekvivalens norm
ak. Ha
(X, kk1 ) teljes, akkor (X, kk2 ) is teljes.

 lt terek, Banach-terek e
s alaptulajdonsa
gaik
1.1. Norma

11

Bizonyt
as. A definci
okb
ol kovetkezik, hogy ha (xn ) Cauchy-sorozat a kk2
norm
aban, akkor Cauchy-sorozat a kk1 normaban is, gy (xn ) konvergal a
kk1 norm
aban, de akkor konvergal (ugyanahhoz a vektorhoz) a kk2 normaban is.

Veg
ul a teljessegre alapul
o nehany nevezetes eredmenyt adunk meg.
1.11. T
etel (Cantor-f
ele k
oz
ospont-t
etel). Legyen X Banach-ter. Ha
(Fn ) X nem u
art halmazok egym
asba skatuly
azott sorozata (azaz F1
res z
F2 . . . ), melyre diam(Fn ) 0, akkor Fn egy pont.
Bizonyt
as. Vegy
unk minden n-re egy xn Fn pontot. Konnyen lathato,
hogy ezek Cauchy-sorozatot alkotnak, mivel barmely m n egeszek eseten
kxn xm k diam(Fn ) 0. Mivel X teljes, letezik x := lim xn . Mivel minden n-re az {xn , xn+1 , . . . } sorozat (amely szinten x -hoz tart) Fn -ben fekszik,
gy Fn z
arts
aga miatt x Fn , ezekbol x Fn . Veg
ul a diam(Fn ) 0
feltetel miatt nem letezhet masik olyan pont, amely minden Fn -nek eleme,
gy a metszet csak x -b
ol
all.

P
t
1.12. All
as (Weierstrass-krit
erium). Legyen X Banach-ter. Ha kxn k
P
konvergens, akkor
xn is konvergens.
n
n
P
P
Bizonyt
as. Legyenek sn :=
xi es n :=
kxi k a megfelelo reszleti=1
i=1
P
osszegek. Ekkor
kxn k konvergenciaja miatt (n ) Cauchy-sorozat, emellett

minden n > m indexre

n
n

X
X


kxi k = n m = |n m | ,
xi
ksn sm k =
i=m+1

i=m+1

gy (sn ) is Cauchy-sorozat. Mivel X teljes, gy ez azt jelenti, hogy

konvergens.

xn


1.13. T
etel (Banach-f
ele fixpontt
etel). Legyen X Banach-ter es f : X
X kontrakci
o, azaz van olyan q < 1 sz
am, hogy
kf (x) f (y)k qkx yk

(x, y X).

(1) Ekkor f -nek egyertelm

uen letezik fixpontja, azaz olyan x X, melyre

x = f (x ).
(2) B
armely x0 X eseten az xn+1 := f (xn ) (n N) iter
aci
o x -hoz konverg
al, espedig
kxn x k

qn
kx1 x0 k
1q

(n N).

 lt terek
1. Norma

12

Bizonyt
as. (1) Minden n-re kxn+1 xn k = kf (xn ) f (xn1 )k qkxn
xn1 k, gy indukci
oval kxn+1 xn k q n kx1 x0 k. Ebbol minden m > n
eseten
kxm xn k

m1
X

kxi+1 xi k

i=n

 m1
X
i=n


qn
kx1 x0 k, (1.2)
q i kx1 x0 k <
1q

amib
ol k
ovetkezik, hogy (xn ) Cauchy-sorozat. Mivel X teljes, gy letezik
x := lim xn . Ez fixpont, mert f (Lipschitz-)folytonos is, amibol f (x ) =
lim f (xn ) = lim xn+1 = x . Mas fixpont nem lehet, mert ha x is fixpont,
akkor kx x k = kf (x ) f (x )k qkx x k, ami csak kx x k = 0
eseten lehetseges.
(2) Az (1.2) egyenl
otlenseg ket szelebol m eseten megkapjuk a kvant
becslest, mivel a bal oldal kx xn k-hez tart, a jobb oldal pedig nem f
ugg
m-t
ol.

1.14. Megjegyz
es. Az 1.11 es 1.13. tetelek teljes metrikus terben is igazak (a bizonyt
asokban csup
an a k
ulonbsegnormak helyett tavolsagokat kell
rni), erre azonban nem lesz sz
ukseg
unk. A Banach-fele fixponttetel a legegyszer
ubb olyan tetel, amely egyenlet megoldhatosagat es a megfelelo iteracio
konvergenci
aj
at mondja ki, erre a konyv III-IV. reszeben is utalunk majd.

1.2. V
eges dimenzi
os norm
alt terek
A Banach-terekre adott peldak kozott mar emltett
uk, hogy minden veges
dimenzi
os norm
alt ter teljes. Ezt most igazoljuk is; az ehhez felhasznalt elso
eredmeny
onmag
aban is nevezetes.
1.15. T
etel. Veges dimenzi
os norm
alt teren b
armely ket norma ekvivalens.
Bizonyt
as. Eleg bel
atnunk, hogy minden norma ekvivalens egy rogztett
norm
aval. Ha e1 , e2 , . . . , ek bazisa X-nek, akkor tetszoleges x X felrhato
k
P
x=
xi ei alakban, es az
i=1

kxk := max |xi |

(1.3)

1ik

kifejezes norm
at defini
al. Belatjuk, hogy tetszoleges kk norma ekvivalens a
kk norm
aval, azaz fenn
all (1.1) valamilyen M m > 0 konstansokkal.
Legyen x X tetsz
oleges. Az egyik irany:
k
k
k
X
X
X



kxk =
xi ei
|xi | kei k max |xi |
kei k = M kxk .
i=1

i=1

1ik

i=1

ges dimenzio
s norma
lt terek
1.2. Ve

13

A m
asik ir
anyhoz el
osz
or vegy
uk eszre, hogy az 1.5. lemma es fenti irany
miatt




(x, y X),
kxk kyk kx yk M kx yk
gy kk Lipschitz-folytonos a kk normara nezve. Emiatt folytonos is, gy
a Weierstrass-tetel szerint van minimuma az S := {x X : kxk = 1}
korl
atos es z
art halmazon, azaz a kk normaval vett egyseggomb felsznen.
(S korl
atoss
aga trivi
alis, z
artsaga az 1.6. kovetkezmenynek koszonheto.) Ez
a minimum pozitv ertek, mivel a nullvektor nincs S-en, gy
min kyk =: m > 0.

kyk =1

Legyen most x X tetsz

oleges. Felteheto x 6= 0, hisz 0-ra (1.1) trivialis.
x
Ekkor y := kxk
S, gy

x


kxk =
kxk = kyk kxk m kxk .
kxk

1.16. T
etel. Minden veges dimenzi
os norm
alt ter Banach-ter.
Bizonyt
as. Legyen (xn ) X Cauchy-sorozat a ter kk normajaban. Legyen
e1 , e2 , . . . , ek b
azis X-ben, es tekints
uk az (1.3) kepletben definialt kk nor1 n
m
at. Mivel minden n, l N+ eseten xn xl m
x xl , gy (xn )
Cauchy-sorozat kk -ban is. Ekkor minden i = 1, . . . , k koordinata eseten
(xni ) R is Cauchy-sorozat, gy konvergens is, azaz letezik xi := lim xni R.
n

Ekkor (xn ) is konvergens X-ben:

ha x :=

k
X
i=1

xi ei , akkor kxn xk M kxn xk = M max |xni xi | 0,

1ik

ha n .

1.17. Megjegyz
es. (i) A fentiek alapjan veges dimenzios vektorteren barmely ket norma ugyanazt a topologiat generalja, azaz ugyanazok a nylt halmazok es a Cauchy-, ill. konvergens sorozatok is. Az utobbi jelentese, hogy a
sorozat minden koordin
at
aja konvergens.
(ii) Egy norm
alt ter minden veges dimenzios altere zart, mivel onmaga mint
norm
alt ter teljes.
(iii) A fentiekhez hasonl
oan igazolhato, hogy veges dimenzios normalt terben
minden korl
atos sorozatnak van konvergens reszsorozata. Ez ui. R-ben igaz,
gy az els
o koordin
at
ak sorozatanak van konvergens reszsorozata. A masodik
koordin
at
ak ilyen index
u reszsorozatanak is van konvergens reszsorozata, es
gy tov
abb. Az utols
o lepesben kapott indexsorozattal az egesz sorozatnak
kapjuk konvergens reszsorozatat.

 lt terek
1. Norma

14

Tov
abbi k
ovetkezmeny az a kesobbiekben hasznos tulajdonsag, hogy veges
dimenzi
os alternek a ter b
armely elemehez van legkozelebbi eleme.
t
1.18. All
as. Legyen (X, kk) norm
alt ter, X0 X veges dimenzi
os alter,
x X tetsz
oleges vektor. Ekkor letezik y0 X0 , amelyre d := dist(x, X0 ) =
kx y0 k.
Bizonyt
as. V
alasszunk olyan (yn ) X0 sorozatot, melyre dn := kx yn k
d. Az (dn ) sz
amsorozat konvergens, gy korlatos is, gy az (yn ) X0 vektorsorozat is korl
atos. Mivel X0 veges dimenzios, kivalaszthato (yn )-bol konvergens reszsorozat, azaz ynk y0 X0 . A norma folytonossaga miatt
kx y0 k = lim kx ynk k = lim dnk = d.

Ez a legk
ozelebbi elem nem mindig egyertelm
u, pl. a maximumnormaval ell
atott C[0, 1] terben az f 1 konstansf
uggveny 1 tavolsagra van a homogen
line
aris f
uggvenyek egydimenzios alteretol, es ezt minden 0 c 2 parameter
u g(x) := cx f
uggvenyen fel is veszi. Konnyen lathato azonban, hogy ha
egy ter norm
aja szigor
uan konvex (azaz ha kx + yk < kxk + kyk, amikor x
es y nem egym
as sz
amszorosa), akkor a legkozelebbi elem mar egyertelm
u.
Ilyenkor ezt az adott vektor veges dimenzios alterre valo vet
uletenek hvjuk.

1.3. Nevezetes Banach-terek, fu

enyterek
ggv
Az al
abbi peld
ak
altal
aban jol ismertek az analzisbol, lasd [37, 38, 59]. Az
Lp () tereket fontoss
aguk miatt reszletezz
uk. Az egyvaltozos Szoboljev-ter
itt ismertetett, Cz
ach L
aszl
otol szarmazo feleptese kevesbe ismert az irodalomban, celja a fogalom j
ol ertheto szemleltetese. A Szoboljev-ter ugyanis az
alkalmaz
asokban el
ofordul
o legfontosabb f
uggvenyter lesz, es az egydimenzios eset j

oval konstruktvabban lerhato, mint a tobbvaltozos [67], melyre a

10.2.2. szakasz elejen utalunk majd.

1.3.1. Az Lp () terek
Legyen Rn adott Lebesgue-merheto halmaz, 1 p . Tekints
uk azon
f : R Lebesgue-merhet
o f
uggvenyeket, melyekre kf kLp veges, ahol
Z
1/p

|f
|
,
ha 1 p < +,

kf kLp :=

u}, ha p = +.
inf {sup |f | : N nullmertek
\N

Gyakran kf kLp helyett csak kf kp -t runk, ha nem okoz felreertest, mint pl. e
szakasz sz
amol
asaiban. Emellett emlekeztet
unk az alabbi fogalomra, ill. jelo-

nyterek
1.3. Nevezetes Banach-terek, f
uggve

15

lesre: a Lebesgue-elmeletben egy tulajdonsagot majdnem minden

utt (m. m.)
ervenyesnek nevez
unk, ha nullmertek
u halmaz kivetelevel teljes
ul.
1.19. Definci
o. Az Lp () ter azon Lebesgue-merheto f
uggvenyekbol all,
melyekre kf kLp < , beleertve, hogy ket f
uggvenyt azonosnak tekint
unk,
ha m. m. egyenl
oek. (Pontosabban tehat, a ter elemei ekvivalencia-osztalyok,
ahol f g, ha f = g m. m. )
A m. m. azonost
as
onmag
aban is termeszetes amiatt, hogy a Lebesgue-integral
erzeketlen a nullmertek
u halmazon valo valtoztatasra, fo oka azonban az,
hogy csak gy lesz igaz az elso normaaxioma.
Az L () ter norm
aj
ar
ol emltest erdemel, hogy barmely f L () f
uggvenyhez megadhat
o olyan Nf nullmertek
u halmaz, hogy kf kL = sup |f |.
\Nf

(Ha ugyanis a definci

obeli infimumot sorozattal kozeltj
uk, akkor a megfelel
o nullmertek
u halmazok unioja jo lesz Nf -nek.) Ebbol kovetkezik, hogy
|f | kf k m.m. , ezert neha az L -normat a f
uggveny lenyeges supremum
anak is nevezik es ess sup |f |-fel jelolik.

Most bel
atjuk, hogy Lp () normalt ter. Az elso ket normaaxioma trivialisan
teljes
ul, az els
onel kihaszn
alva a m. m. azonostast (ugyanis kf kLp = 0 eseten
f = 0 m. m., azaz f az Lp () ter 0-eleme). A haromszog-egyenlotlenseget a
k
ovetkez
o tetel mondja ki.
1.20. T
etel (Minkowski-egyenl
otlens
eg). Legyen 1 p adott, f, g :
R merhet
o f
uggvenyek. Ekkor
kf + gkp kf kp + kgkp .
Bizonyt
as. Ha p = , akkor |f | kf k es |g| kgk m.m., ezert
|f + g| |f | + |g| kf k + kgk m.m.,
ami egy lenyegeben fels
o korlat, azaz kf + gk kf k + kgk .
Legyen most p veges. Ha a jobb oldal vagy valamelyik f
uggveny a 0, akkor
az
allt
as trivi
alis. Tegy
uk fel tehat, hogy kf kp 6= 0 es kgkp 6= 0. A t 7 tp
f
uggveny konvex, gy a Jensen-egyenlotlenseg szerint
!p
kf kp
kgkp
1
|f |
|g|
p

p (|f | + |g|) =
+

kf kp + kgkp kf kp
kf kp + kgkp kgkp
kf k + kgk
p

kf kp
kf kp + kgkp

|f |
kf kp

!p
+

kgkp
kf kp + kgkp

|g|
kgkp

!p
.

 lt terek
1. Norma

16

Mindket oldalt integr

alva kapjuk, hogy
Z
1
p

p
(|f | + |g|) 1,

kf kp + kgkp
ebb
ol

kf + gkp |f | + |g| kf kp + kgkp .

A k
ovetkez
o tetel az Lp -terekbeli szamtasok igen gyakran hasznalt segedeszk
oze.
1.21. Definci
o. A p, q [1, ] szamokat (egym
ashoz) konjug
alt ertekeknek
hvjuk, ha p1 + 1q = 1. Ha p (vagy q) erteke 1, akkor az egyenloseget u
gy
ertj
uk, hogy q (vagy p) erteke .
1.22. T
etel (H
older-egyenl
otlens
eg). Ha 1 p es 1 q
egym
ashoz konjug
alt ertekek es f, g merhet
o f
uggvenyek, akkor
kf gk1 kf kp kgkq .
Bizonyt
as. Ha a jobb oldal 0 vagy vegtelen, akkor az alltas trivialis. Ha
p = 1 es q = (vagy fordtva), akkor |f g| = |f | |g| |f | kgk m.m., emiatt
kf gk1 kf k1 kgk . Legyenek most 1 < p, q < +, es
F :=

|f |
,
kf kp

G :=

|g|
.
kgkq

A t 7 log t f
uggveny konk
avitasat felhasznalva




1
1
1 p 1 p
1
1
F G = exp
ln F p + ln Gp exp ln
F + G = F p + Gp .
p
q
p
q
p
q
Ezt integr
alva
Z
Z
Z
Z
p
q
|f |
|g|
1
|f |
1
|g|
1 1
1
|f g| =

+ = 1,
p +
q =
kf kp kgkq
kf
k
kgk
p
q
p
q
kf
k
kgk

p
q
p
q
ahonnan
atszorz
assal ad
odik a kvant egyenlotlenseg.

1.23. Megjegyz
es. (i) A H
older-egyenl
otlensegb
ol k
ovetkezik, hogy ha f
Lp () es g Lq (), akkor f g L1 ().
(ii) A p = q = 2 speci
alis esetben a f
uggvenyekre vonatkoz
o CauchySchwarz
Bunyakovszkij-egyenl
otlenseget kapjuk.

nyterek
1.3. Nevezetes Banach-terek, f
uggve

17

(iii) A H
older-egyenl
otlenseg t
obbfelekeppen
altal
anosthat
o.
Indukci
oval igazolhat
o, hogy ha az 1 p1 , . . . , pn sz
amokra
+ p1n = 1, akkor

1
p1

kf1 fn k1 kf1 kp1 kfn kpn .

Ebb
ol, ha az 1 s1 , . . . , sn es 1 r sz
amokra
si
1
r
,
akkor
a
p
:=

e
s
f
:=
|h
|
helyettes
t
e
ssel
i
i
i
r
r

1
s1

+ + s1n =

kh1 hn kr kh1 ks1 khn ksn .

(1.4)

1.24. T
etel (RieszFischer). Lp () a bevezetett norm
aval teljes, azaz Banach-ter.
Bizonyt
as. Csak 1 p < esetere bizonytjuk, a p = eset analog a
korl
atos f
uggvenyek terenek korabban emltett teljessegevel. Legyen (fn ) egy
Lp ()-beli Cauchy-sorozat. Ekkor van olyan k0 N, hogy minden m > k0
eseten kfm fk0 kp < 1/2. Ehhez van olyan k1 > k0 , hogy minden m > k1
eseten kfm fk1 kp < 1/4. Hasonloan folytatva az eljarast, minden n-re van
olyan kn > kn1 index, hogy minden m > kn eseten kfm fkn kp < 1/2n+1 .
Legyen most
n
X


fki fki1  .
gn := |fk0 | +
i=1

Mivel gn monoton n
ov
o f
uggvenysorozat, letezik g := lim gn . Mivel
n

kgn kp kfk0 kp +

n
n
X
X


1
fk fk kfk k +
kfk0 kp + 1 = K,
i
i1 p
0 p
i
2
i=1
i=1

ezert a gn sorozat monotonitasa miatt a Beppo Levi-tetelbol kapjuk, hogy

Z
Z
Z
gp =
lim gnp = lim
gnp K p ,

teh
at g Lp (). Ekkor g m. m. veges, ebbol kovetkezik, hogy az
fk0 +

fkn fkn1

n=1

f
uggvenysor m. m. pontban abszol
ut konvergens. Emiatt konvergens is, jel
olj
uk a sor o
sszeget f -fel. Mivel f es g konstrukcioja miatt |f | g, gy

 lt terek
1. Norma

18

f Lp (). A sor n-edik reszletosszege eppen fkn , tehat fkn f m. m. es

p
gy |fkn f | 0 m. m. Emellett



 X



 X

fki fki1  + |fk0 | = g,
|fkn f | = 
fki fki1 


i=1

i=n+1

gy |fkn f | g p L1 (), azaz |fkn f | 0 m. m. Res van L1 ()-beli

p
major
ansa. Lebesgue domin
alt konvergencia-tetele szerint |fkn f | 0,
p
p
azaz kfkn f kp 0. Ezzel belattuk, hogy egy tetszoleges L ()-beli Cauchysorozatnak van olyan reszsorozata, amely konvergens. Ebbol az ismert elemi
allt

as szerint k
ovetkezik, hogy az egesz sorozat is konvergens.

1
1.25. Megjegyz
es.Ismeretes, hogy
 C[a, b] az L -normaval ellatva nem teljes ter. Hasonl
oan, C[a, b], kkp sem az. Igazolhato viszont, hogy C[a, b]


p
s
ur
u altere L (a, b)-nek a p-normaval, gy C[a, b], kkp teljesse tetele eppen

Lp (a, b).
A kitev
o n
ovelesevel egyre sz
ukebb tereket kapunk, ez egyszer
u szamolassal
igazolhat
o az (1.4)
altal
anostott Holder-egyenlotlenseg alapjan, h1 := f es
h2 1 v
alaszt
assal:
t
1.26. All
as. (Lp () f
uggese a kitev
ot
ol). Legyen Rn korl
atos tartos
m
any, 1 r < s . Ekkor L () Lr (), s
ot letezik c > 0, hogy
(f Ls ()).

kf kLr c kf kLs

1.27. Megjegyz
es. Igazolhato az is, hogy ez visszafele nem all fenn, azaz
k
ul
onb
oz
o kitev
oj
u Lp -norm
ak nem ekvivalensek: alkalmasan valasztott >
0 eseten elerhet
o, hogy az f (x) := |xx0 | f
uggvenyre (ahol x0 rogztett
pont) f Lr () \ Ls (), vagy f Ls () ugyan, de a ket norma hanyadosa
el
ort korl
at f
ol
ott lesz.

1.3.2. Sorozatterek
es C n -terek
Tov
abbi fontos peld
ak Banach-terekre az `p -terek:
`p :=

n
o
X
p
(xn ) K sz
amsorozatok, melyre
|xn | < ,

ha 1 p < +,

n=1

` := {(xn ) K korlatos szamsorozatok},

ha p = +.

nyterek
1.3. Nevezetes Banach-terek, f
uggve

19

A norma ertelmezese hasonl

o a korabbi esethez:
X

1/p

|x
|
, ha

n=1
k(xn )kp :=

sup |xn | ,
ha

1 p < +,
p = +.

Az `p -terek val
oj
aban felfoghatok Lp -tereknek is, mivel utobbiak defincioj
aban nem kellett volna a Lebesgue-mertekre szortkoznunk: altalaban egy
(X, A, ) mertekterb
ol kiindulva egy -merheto f
uggvenynek ugyan
ugy defini
alhat
o a p-norm
aja es gy az Lp -belisege, ahogyan elobb lattuk. Ekkor az
`p terek a (N, P(N), ) kiindulasi mertekterhez tartoznak, ahol a szamlalomertek. A fentiek alapj
an a RieszFischer tetel atviheto az `p terekre is, ezek
teh
at Banach-terek.
Vezess
unk meg be ket u
jabb sorozatteret: legyen c a konvergens sorozatok
tere, c0 pedig a nullsorozatok tere, a norma mindket esetben legyen k(xn )k :=
sup |xn |. K
onnyen l
athat
o, hogy ezek teljes terek, mivel zart alterei ` -nek.
Veg
ul legyen I = [a, b], n N+ es
C n (I) = {f : I R n-szer folytonosan differencialhato},
ahol a norma
kf kC n :=

n

X
(k)
f
k=0

max

n
X
k=0





max f (k)  .
I

Ezek a m
ar l
atott n = 0 esethez hasonloan Banach-terek.

1.3.3. Egyv
altoz
os Szoboljev-terek
Ebben a szakaszban bevezetj
uk a Szoboljev-ter fogalmat az egyvaltozos esetben. A Szoboljev-terek els
osorban tobbvaltozoban, a parcialis differencialegyenletek elmeleteben rendkv
ul fontosak, erre a 10.2.2. szakaszban utalunk
majd; a t
obbdimenzi
os Szoboljev-terek reszletes targyalasa a [67] konyvben
olvashat
o. A most adott egyvaltozos defincio specialis es joval konstruktvabb, mivel megadhat
o, milyen f
uggvenyekbol all a ter, szemben a tobbdimenzi
os esettel, ahol absztrakt teljesse tetelkent definialjuk a Szoboljev-tereket.
Az egyv
altoz
os eset nagyobb szemleletessege reven konnyebben lathato e terek jelent
osege, els
osorban majd a gyenge megoldasra valo alkalmazasuknal
a 10.2.1. szakaszban.
A tov
abbiakban legyen I = [a, b] korlatos, zart intervallum.
(a) Els
orend
u Szoboljev-terek

 lt terek
1. Norma

20

1.28. Definci
o. Legyen 1 p adott szam. Ekkor
W 1,p (I) := {f : I R abszol
ut folytonos f
uggvenyek, melyre f 0 Lp (I)} .
1.29. Megjegyz
es. (i) Emlekeztet
unk az alabbi jellemzesekre (az abszol
ut
folytonoss
ag definci
oja helyett ezeket hasznaljuk fel), lasd [38, 18. fejezet]).
Egy f : I R f
uggveny pontosan akkor abszol
ut folytonos, ha egy L1 (I)-beli
f
uggveny integr
alf
uggvenye, ez pedig ekvivalens az alabbi harom tulajdonsag
egy
uttesevel :
f m. m. differenci
alhat
o,
f 0 L1 (I),
f integr
alf
uggvenye f 0 -nek (azaz ervenyes a NewtonLeibniz tetel).
Itt az f 0 L1 (I) kitetel ertelmes, mert eleg hozza, hogy az f 0 f
uggvenyt
m. m. ertelmezt
uk.
(ii) A fentiek alapj
an: f W 1,p (I) f egy Lp (I)-beli f
uggveny integralf
uggvenye.
T
obb norm
at is bevezet
unk a W 1,p (I) teren: az alapertelmezett norma

1/p
1/p Z
p
p
kf kW 1,p := kf kLp +kf 0 kLp
=
(|f |p +|f 0 |p )
(ha 1 p < ),

kf kW 1, := max{kf kL , kf 0 kL },
emellett ket segednorma

kf k+ := kf kLp + kf 0 kLp

es

kf k := kf kmax + kf 0 kLp .

Celunk bel
atni, hogy W 1,p (I) teljes, azaz Banach-ter a W 1,p -normaval. Ehhez
az 1.10.
allt
as alapj
an azt fogjuk belatni, hogy a fenti normak ekvivalensek
es a ter teljes a -norm
aval.
1.30. Lemma. A W 1,p (I) teren kkW 1,p kk+ .
Bizonyt
as. Mivel R2 -ben az k(x1 , x2 )kp = (|x1 |p +|x2 |p )1/p vagy k(x1 , x2 )k
= max{|x1 |, |x2 |} norma ekvivalens a k(x1 , x2 )k1 = |x1 | + |x2 | normaval, ez
or
okl
odik arra az esetre, ha argumentumukba az kf kLp es kf 0 kLp szamokat

rjuk, ami eppen kf kW 1,p es kf k+ .


1.31. T
etel. A W 1,p (I) teren kk+ kk .

nyterek
1.3. Nevezetes Banach-terek, f
uggve

21

Bizonyt
as. A p = esetben az alltas trivialis, hiszen az f f
uggveny folytonoss
aga miatt kf kL = ess sup |f | = kf kmax , gy kf k+ = kf k . Legyen
teh
at p < .
(i) Az egyik ir
any
u becsleshez szinten f folytonossaga miatt
kf kLp

Z

max |f |p

1/p


1/p
= (b a) max |f |p
= c kf kmax

(ahol c = (b a)1/p ), gy
kf k+ = kf kLp + kf 0 kLp c kf kmax + kf 0 kLp max{1, c} kf k .
(ii) A m
asik ir
any
u becsleshez felhasznaljuk, hogy ha f W 1,p (I), akkor
teljes
ul r
a a NewtonLeibniz tetel, azaz
Z y
f (y) = f (x) +
f0
(x, y I).
x

Ebb
ol, ismet az 1.26.
allt
ast is hasznalva
Z

|f (y)| |f (x)| +

|f | |f (x)| +
x

|f 0 | = |f (x)| + kf 0 kL1

|f (x)| + c1 kf 0 kLp
alkalmas c1 > 0 mellett. Az egyenlotlenseg ket veget integralva x szerint
Z
(b a) |f (y)|
a

|f | + c1 (b a) kf 0 kLp c1 kf kLp + c1 (b a) kf 0 kLp ,

majd leosztva az intervallum hosszaval

|f (y)|

c1
kf kLp + c1 kf 0 kLp
ba

(y I).

Ebb
ol, f folytonoss
aga reven
kf kmax = max |f (y)|
yI

c
kf kLp + c kf 0 kLp ,
ba

gy
kf k

c
c
kf kLp + (c + 1) kf 0 kLp max{ ba
, c + 1} kf k+ .
ba

1.32. T
etel. W 1,p (I) teljes a kk norm
aval.

 lt terek
1. Norma

22

Bizonyt
as. Legyen (fn ) Cauchy-sorozat a kk norma szerint, ekkor (fn )
Cauchy-sorozat a kkmax normaban es (fn0 ) Cauchy-sorozat a kkLp normaban.
Mivel C(I) teljes a kkmax -normaval, ezert letezik f C(I), hogy fn f
egyenletesen. Mivel fn0 Lp (I), ezert letezik g Lp (I), hogy fn0 g Lp norm
aban. Celunk bel
atni azt, hogy f W 1,p (I) es fn f kk -normaban.
Mivel fn W 1,p (I), ezert
Z x
fn (x) = fn (a) +
fn0
(x I, n N+ ).
a

Tekints
uk az n hat
ar
atmenetet. Mivel fn f egyenletesen, gy pontonkent is, azaz fn (x) f (x). Mivel fn0 g Lp -normaban, gy
Z x  Z x
Z b
Z x


fn0
g
|fn0 g|
|fn0 g| =

a

= kfn0 gkL1 c1 kfn0 gkLp 0,

Z x
Z x
gy
fn0
g.
a

Ezekb
ol

Z
f (x) = f (a) +

(x I),

vagyis f integr
alf
uggvenye g-nek. Mivel g Lp (I), ez epp azt jelenti, hogy
1,p
f W (I). Emellett a fenti kepletet m. m. derivalva f 0 = g m. m. Igy
kfn f kmax 0 es kfn0 f 0 kLp = kfn0 gkLp 0, amibol kovetkezik, hogy
kfn f k 0.

1.33. K
ovetkezm
eny. W 1,p (I) teljes a kkW 1,p norma szerint is.
1.34. Megjegyz
es. (i) A W 1,p (I) Szoboljev-ter altalanostja a C 1 (I) teret
abban az ertelemben, hogy csak m. m. derivalhatosagot kovetel
unk. A teljesseget ekkor u
gy lehetett garantalni, ha a derivaltaknak csak az Lp -normajat
(lenyegeben s
ulyozott
atlag
at) merj
uk.
(ii) Mint kor
abban emltett
uk, a (C(I), kkLp ) ter nem teljes, es teljesse tetele
az Lp (I) ter. Egeszen hasonl
oan (C 1 (I), kkW 1,p ) sem teljes, es teljesse tetele
1,p
a W (I) ter.
(b) Magasabbrend
u Szoboljev-terek
Err
ol az esetr
ol csak v
azlatosan ejt
unk szot, mivel teljesen hasonlo az elsorend
u esethez. Legyen 1 p , N N+ es
n
o
W N,p (I) := f C N 1 (I) : f (N 1) abszol
ut folytonos, es f (N ) Lp (I) ,

 ris leke
peze
sek alaptulajdonsa
gai. A B(X, Y ) te
r
1.4. Linea

23

norm
aja pedig
kf kW N,p :=

N
X
(k) p 1/p
f p
.
L
k=0

Itt is bevezethetj
uk a megfelelo k.k+ es k.k normakat, es segtseg
ukkel igazolhat
o:


1.35. T
etel. W N,p (I), kkW N,p teljes, azaz Banach-ter.
A W N,p (I) Szoboljev-ter
altalanostja a C N (I) teret u
gy, hogy f (N ) letezeset
N
csak m. m. k
ovetelj
uk meg. A (C (I), kkW N,p ) ter nem teljes, es teljesse
tetele a W N,p (I) ter.

1.4. Line
aris lek
epez
esek alaptulajdons
agai. A
B(X, Y ) t
er
Legyenek el
osz
or X es Y vektorterek. A linearis lekepezesek vizsgalatakor az
al
abbi jel
oleseket haszn
aljuk majd: azt rjuk, hogy A : X Y , ha D(A) = X
es azt, hogy A : X Y , ha D(A) X alter. Eloszor idezz
uk fel a linearis
lekepezes fogalm
at.
1.36. Definci
o. Legyenek X es Y vektorterek a K szamtest felett. Egy A :
X Y lekepezes line
aris, ha barmely x, z D(A) es c K eseten
(i) A(x + z) = A(x) + A(z),
(ii) A(cx) = cA(x).
Ezzel ekvivalens definci
o: b
armely x, z X es c, d K eseten A(cx + dz) =
cA(x) + dA(z).
A line
aris lekepezeseket gyakran linearis oper
atoroknak hvjuk. Ha A linearis,
akkor nem okoz felreertest az argumentum zarojel nelk
uli jelolese, mivel A
val
oban u
gy viselkedik, mint egy szorzas: a tovabbiakban
Ax := A(x).
Az al
abbi tulajdons
agok trivialis kovetkezmenyek.
t
1.37. All
as. Legyen A : X Y line
aris lekepezes. Ekkor
(i) A0 = 0, azaz A a(z X-beli) nullvektort a(z Y -beli) nullvektorba viszi.
(ii) R(A) Y is alter.
(iii) A pontosan akkor injektv, ha csak x = 0 eseten lehet Ax = 0.
A line
aris lekepezesek gyakori specialis tpusat alkotjak a szamertek
u lekepezesek, ezeket kes
obb k
ul
on is vizsgaljuk majd.

 lt terek
1. Norma

24

1.38. Definci
o. Az A : X K linearis lekepezeseket linearis funkcion
aloknak nevezz
uk.
A tov
abbiakban legyenek X es Y norm
alt terek, ugyanis a folytonossaggal
foglalkozunk. El
osz
or egy fontos fogalom:
1.39. Definci
o. Egy A : X Y linearis lekepezest korl
atosnak nevez
unk,
ha van olyan M 0
alland
o, hogy
kAxk M kxk

(x D(A)).

Az elnevezes azt t
ukr
ozi, hogy a vektorok hosszanak ny
ujtasa korlatos mertek
u. Ez azt is jelenti, hogy ilyenkor A korlatos halmazt korlatos halmazba
visz. Maga A ertekkeszlete termeszetesen nem korlatos, hiszen alter.
Megjegyezz
uk, hogy pontosabb lett volna az kAxkY M kxkX jeloles, mivel
a szerepl
o ket norma
altal
aban k
ulonbozo lehet. A jelolesek egyszer
ubb volta
erdekeben azonban itt es a kesobbiekben sem t
untetj
uk fel ezt, ha nem okoz
felreertest.
A line
aris lekepezesek vizsg
alataban alapveto lesz az alabbi tetel.
1.40. T
etel. Egy line
aris lekepezes pontosan akkor folytonos, ha korl
atos.
Bizonyt
as. Ha A korl
atos, akkor a linearitas miatt
kAx Azk = kA(x z)k M kx zk

(x, z D(A)),

gy A Lipschitz-folytonos, es gy folytonos is. (Ha xn x, akkor kAxn

Axk M kxn xk 0.)
Ha A nem korl
atos, akkor van olyan (xn ) D(A) \ {0} sorozat, melyre
kAxn k > nkxn k (n N+ ). Emiatt A nem lehet folytonos, mert a zn :=
xn /(nkxn k) vektorokra
kzn k =

1
,
n

gy zn 0,

de kAzn k 1,

gy Azn 6 0.

Megjegyezz
uk azt (ami a fenti bizonytasbol is latszik), hogy egy A linearis
lekepezes pontosan akkor folytonos az egesz teren, ha egy pontban folytonos, hiszen az {xn x0 Axn Ax0 } kriteriumot a linearitassal egy
pontb
ol b
arhova eltolhatjuk. Tehat A vagy mindenhol, vagy sehol sem folytonos. Hasonl
oan, a korl
atossag ekvivalens azzal, hogy A az egyseggombot
korl
atos halmazba viszi, ekkor ugyanis beszorzas alapjan minden origo kozep
u g
omb
ot, illetve ezek reszhalmazait, azaz minden korlatos halmazt korlatos
halmazba visz.

 ris leke
peze
sek alaptulajdonsa
gai. A B(X, Y ) te
r
1.4. Linea

25

A korl
atos line
aris lekepezesek eseten kit
untetett szerepet jatszanak az egesz
teren ertelmezett lekepezesek. Ha ugyanis D(A) s
ur
u X-ben, akkor az A folytonos line
aris lekepezes egyertelm
uen kiterjesztheto a folytonossag es linearit
as megtart
as
aval az egesz terre az x 7 lim Axn keplettel, ahol (xn ) D(A)
n

olyan sorozat, melyre xn x. Ha D(A) nem s

ur
u X-ben, akkor D(A)-ra terjesztj
uk ki es ezt tekinthetj
uk u
j alapternek.
1.41. Definci
o. Jel
olje B(X, Y ) az A : X Y korlatos linearis lekepezesek
halmaz
at.
A B(X, Y ) halmaz termeszetes modon vektorteret alkot a lekepezesek pontonkenti
osszead
as
aval es sz
ammal valo szorzasaval. Most normat is definialunk ebben a terben.
1.42. Definci
o. Ha A B(X, Y ), akkor legyen
kAk := sup{kAxk : x X, kxk 1}
az A u
gynevezett oper
atornormaja, vagy egyszer
uen csak normaja.
Ez val
os sz
am, hiszen A korl
atos, gy valamilyen M pozitv szamra kAxk M
az egysegg
ombben. S
ot, ebb
ol latszik, hogy ha M a korlatossag definciojaban szerepl
o alkalmas konstans, akkor kAk M . Ha viszont a fenti normat
tetsz
oleges line
aris lekepezesre ertelmeznenk, akkor A pontosan akkor lenne
korl
atos, ha kAk veges. Nyilvanvalo az alabbi
t
1.43. All
as. A fent defini
alt oper
atornorma val
oban norma.
Ha teh
at X es Y norm
alt terek, akkor B(X, Y ) is normalt ter az operatornorm
aval.
A norma al
abbi
atfogalmaz
asai a definciobol kovetkeznek:
t
1.44. All
as. Ha A B(X, Y ), akkor


kAxk
kAk = sup
: x X, x 6= 0
kxk
= sup{kAxk : x X, kxk = 1}
= min{M 0 : kAxk M kxk x X}.
Az els
o egyenl
oseg u
gy is fogalmazhato, hogy kAk a vektorok megny
ujtasanak fels
o hat
ara (ill. lehetseges legnagyobb merteke, amikor sup helyett max
rhat
o).

 lt terek
1. Norma

26

1.45. Ko
eny.
vetkezm
kAkkxk.

(i) B
armely A B(X, Y ) es x X eseten kAxk

(ii) B
armely C B(X, Y ) es A B(Y, Z) eseten kACk kAk kCk (a
norma szubmultiplikatv).
1.46. T
etel. Legyen X norm
alt ter, Y Banach-ter. Ekkor B(X, Y ) is Banachter.
Bizonyt
as. Legyen (An ) Cauchy-sorozat B(X, Y )-ban. Rogztett x X
eseten az
kAn x Am xk kAn Am k kxk
egyenl
otlenseg alapj
an (An x) Cauchy-sorozat Y -ban. Mivel Y teljes, ezert
(An x) konvergens is. Legyen A az az X-bol Y -ba kepezo operator, amelyre
Ax := lim An x.
n

Ekkor A line
aris a limeszkepzes linearitasa miatt. Igazoljuk,
hogy korla tos



is, azaz A B(X, Y ). Mivel (An ) Cauchy-sorozat es kAn k kAm k
kAn Am k, gy (kAn k) is Cauchy-sorozat R-ben, gy konvergens is, de eleg
annyi, hogy korl
atos. Igy kAn xk M kxk teljes
ul minden x X es n N
eseten es mivel An x Ax, ezert kAxk M kxk, azaz valoban A B(X, Y ).
Meg azt kell bel
atnunk, hogy az (An ) sorozat a B(X, Y ) ter normajaban, azaz oper
atornorm
aban konvergal az A operatorhoz. Mivel Cauchy-sorozatrol
van sz
o, ezert minden > 0 szamhoz letezik N N, hogy minden n, m N
eseten kAn x Am xk kxk (x X). Legyen x es n rogztett, es tartsunk
m-mel a vegtelenbe, ekkor k(An A)xk kxk (n N ), de ez minden x-re
elmondhat
o es N nem f
ugg x-tol. Azt kaptuk, hogy minden > 0 szamhoz
letezik N N, hogy minden n N eseten kAn Ak , tehat An A
oper
atornorm
aban.

1.47. K
ovetkezm
eny. Ha X norm
alt ter es K az alaptest, akkor B(X, K)
Banach-ter.
P
eld
ak folytonos, ill. nem folytonos line
aris lek
epez
esre. Az alabbi peld
aknak az a jelent
osege, hogy altalanos elvet t
ukroznek: az integralas
folytonos, mg a deriv
al
as nem folytonos, ha adott terbol onmagaba kepezo

oper
atorkent vizsg
aljuk. Altal
aban is az integralast tartalmazo u
n. integraloper
atorok folytonosak, mg a derivalast tartalmazo u
n. differencialoperatorok nem folytonosak adott terbol onmagaba kepezo operatorkent.
Tekints
uk az X := C[a, b] teret a maximum-normaval, es benne az alabbi
oper
atorokat:

 ris leke
peze
sek alaptulajdonsa
gai. A B(X, Y ) te
r
1.4. Linea

27

1. Legyen D(A) = C[a, b] = X, es f C[a, b] eseten

Z x
(Af )(x) :=
f (t)dt.
a

Ekkor A line
aris, es
Z

kAf k = max 
x[a,b]

 Z

f (t)dt

|f (t)|dt (b a) max |f (t)| = (b a)kf k,

t[a,b]

gy A korl
atos.
2. Legyen D(A) := C 1 [a, b] X (azaz tovabbra is a maximum-normaval), es
f D(A) eseten
Af := f 0 .
Ekkor az fn (x) := enx sorozatra Afn = fn0 = nfn , gy
kAfn k
= n ,
kfn k
teh
at A nem korl
atos.

Altal
anosabb integr
aloper
atorokra a 6.2., differencialoperatorokra tobbek koz
ott a 8.1. szakaszban l
atunk majd tovabbi peldakat, ezek a kozelto modszerek vizsg
alat
anak is fontos targyai lesznek. Megemltj
uk azt is, hogy ha
az alapter es kepter k
ul
onb
ozo (a halmaz ugyanaz is lehet, de a norma mas),
akkor nem mondhat
o ilyen
altalanos elv arra, hogy mely operatorok korlatosak vagy nem azok. Ket szelsoseges pelda: ha r < s es az X = Y = Ls ()
alaphalmazon kf kX := kf kLr es kf kY := kf kLs , akkor az Af := f identitasoper
ator nem korl
atos, mert ahhoz az kf kLs M kf kLr becsles kellene, ami
az 1.27. megjegyzes szerint nem igaz. Masreszt tetszoleges operator korlatoss
a tehet
o megfelel
o norm
aval: ha A linearis lekepezes (X, kkX ) es (Y, kkY )
norm
alt terek k
ozt, akkor az kxk := kxkX + kAxkY u
j normat bevezetve
az X terben, nyilv
anval
oan kAxkY kxk (x X), azaz A korlatos az
(X, kk ) es (Y, kkY ) terek kozt.

2. fejezet

Hilbert-terek
2.1. Hilbert-terek
ertelmez
ese
A k
ovetkez
okben a norm
alt tereken bel
ul egy specialisabb terfogalommal foglalkozunk, melyekben skal
arszorzast ertelmez
unk a ter elemei kozott. Ezaltal
e terek jobban hasonltanak a veges dimenzios euklideszi terekhez, mint altal
aban egy norm
alt ter; ertelmezheto lesz benn
uk a merolegesseg, valamint a
vektorok ortonorm
alt b
azissal valo eloalltasanak megfeleloje sor alakjaban.
A skal
arszorz
assal ell
atott terek normalt terek is lesznek (az euklideszi hossz
megfelel
ojekent termeszetesen ertelmezett normaval), es az erre nezve teljes
tereket nevezik Hilbert-ternek.
A Hilbert-tereket alapertelmezesben a komplex szamtest folott szokas tekinteni. Itt is gy tesz
unk, es csak megemltj
uk a valos analogiat; a konyv kesobbi
reszeiben viszont t
obb szerep jut majd a valos Hilbert-tereknek is.
2.1. Definci
o. Legyen H vektorter C felett. Egy h, i : H H C lekepezest skal
arszorzatnak nevez
unk, ha barmely x, y H eseten
(i) az x 7 hx, yi lekepezes linearis funkcional,
(ii) hy, xi = hx, yi,
(iii) hx, xi > 0, kiveve ha x = 0.
2.2. Megjegyz
es. (a) Az (i) es (ii) tulajdonsagokbol adodik, hogy minden
x H eseten az y 7 hx, yi hozzarendelessel ertelmezett funkcional konjugaltan line
aris, azaz
hx, c1 y1 + c2 y2 i = c1 hx, y1 i + c2 hx, y2 i
29

(x, y1 , y2 H, c1 , c2 C).

30

2. Hilbert-terek

A skal
arszorz
as teh
at egy pozitv definit, konjugaltan bilinearis lekepezes.
(Ut
obbit neha szeszkviline
arisnak is mondjak.)
(b) Mivel egy line
aris funkcional 0-hoz 0-t rendel, gy az (i) tulajdonsag miatt
h0, yi = 0 (y H). Speci
alisan h0, 0i = 0, ezert kellett kizarni az x = 0 esetet
a (iii) pontban.
(c) A fenti megfordt
asa is ervenyes, azaz ha egy x elemnek minden y H
vektorral vett skal
arszorzata 0, akkor x = 0. Ekkor ugyanis onmagaval vett
skal
arszorzata is 0, gy a (iii) tulajdonsag miatt x = 0.
Ha H vektorter C felett egy h, i skalarszorzattal, akkor a (H, h, i) part
skal
arszorzatternek hvjuk. Ha H az R valos test felett vektorter, akkor val
os skal
arszorzatterr
ol beszel
unk, ekkor a skalarszorzas definciojaban ertelemszer
uen a konjug
al
as elhagyhato. Valos esetben tehat a skalarszorzat egy
pozitv definit biline
aris funkcional H H-n. A skalarszorzattereket szokas
pre-Hilbert-ternek vagy (els
osorban a valos esetben) euklideszi ternek is nevezni.
Norma
ertelmez
ese skal
arszorzatterben: ha x H, akkor legyen
p
kxk := hx, xi,
ennek neve a skal
arszorzat
altal indukalt norma. Ez az euklideszi hossz megfelel
oje. A normatulajdons
agok igazolasanal csak a haromszog-egyenlotlenseg
nem lesz trivi
alis; ennek bizonytasahoz olyan segedalltasra van sz
ukseg
unk,
amely
onmag
aban is a Hilbert-terek egyik technikai alapeszkoze.
t
2.3. All
as (CauchySchwarzBunyakovszkij-egyenl
otlens
eg). Minden x, y H eseten
|hx, yi| kxk kyk .
Bizonyt
as. Legyen C tetszoleges. Ekkor
2

0 kx yk = hx y, x yi = kxk hx, yi hy, xi + || kyk .

Ha y = 0, akkor trivi
alisan igaz az egyenlotlenseg, ezert felteheto, hogy y 6= 0.
2
Ekkor megv
alaszthatjuk -t u
gy, hogy hx, yi = kyk legyen. Ekkor hy, xi =
2
2
kyk es = || , gy, folytatva az egyenlotlenseget,
2

0 kxk || kyk || kyk +|| kyk = kxk || kyk = kxk

Ezt
atrendezve a kv
ant egyenlotlenseghez jutunk.

|hx, yi|
kyk

A CauchySchwarzBunyakovszkij helyett majd gyakran a CSB rovidtest

haszn
aljuk. Itt erdemel emltest a CSB-egyenlotlenseg elso ket egyszer
u alkalmaz
asa:

rtelmeze
se
2.1. Hilbert-terek e

31

t
2.4. All
as. (i) B
armely x H eseten kxk = sup{ | hx, yi | : y H, kyk =
1}.
(ii) A skal
arszorz
as mindket v
altoz
oj
aban folytonos, azaz ha xn x, akkor
b
armely y H eseten hxn , yi hx, yi es hy, xn i hy, xi.
Bizonyt
as. (i) A CSB-egyenlotlenseg szerint hx, yi kxk (y H, kyk =
x
1), es y := kxk
eseten egyenl
oseg all fenn.
(ii) Ha xn x es y H, akkor |hxn , yi hx, yi| = |hxn x, yi| kxn
xkkyk 0. Ugyanez igaz a fordtott sorrendre is.

2.5. Megjegyz
es. A (ii) pont szerint tehat lim hxn , yi = hlim xn , yi, azaz
a limeszkepzes es skal
arszorzas felcserelheto. Ugyanezt egy konvergens sor

P
P
reszlet
osszegeire alkalmazva adodik, hogy
hxn , yi = h
xn , yi.
n=1

n=1

Terj
unk most vissza az indukalt normahoz:
p
t
oban norm
at defini
al H-n.
2.6. All
as. A kxk := hx, xi keplet val
Bizonyt
as. A (iii) skal
arszorzat-axioma miatt barmely x H eset
p en kxk
0,

e
s
csak
x
=
0
eset
e
n
lehet
0.
A
konstansok
kiemel
e
s
e
vel
kcxk
=
hcx, cxi =
p
cc hx, xi = |c|kxk b
armely c C, x H eseten. A CSB-egyenlotlensegbol
pedig k
onnyen ellen
orizhet
o a haromszog-egyenlotlenseg:
2

kx + yk = hx + y, x + yi = kxk + hx, yi + hy, xi + kyk

2

= kxk + kyk + 2Re hx, yi

2

kxk + kyk + 2 |hx, yi| kxk + kyk + 2 kxk kyk = (kxk + kyk) . 
2.7. Definci
o. A (H, h, i) skalarszorzatteret Hilbert-ternek nevezz
uk, ha H
az induk
alt norm
aval teljes.
P
eld
ak Hilbert-t
erre.
Rn mint R feletti vektorter valos Hilbert-ter a szokasos
hx, yiRn :=

n
X

xi yi

i=1

skal
arszorz
assal. Az indukalt norma ui. eppen az euklideszi tavolsag
lesz, ezzel a ter val
oban teljes. (A valos Hilbert-ter fogalma ennek altal
anost
asa.)

32

2. Hilbert-terek

Cn mint C feletti vektorter (komplex) Hilbert-ter a

hz, wiCn :=

n
X

zi wi

i=1

skal
arszorz
assal. (Ennek teljessege ekvivalens R2n teljessegevel.)
`2 =

n
o

P
2
(xn ) CN :
|xn | < , azaz a negyzetesen osszegezheto
n=1

komplex sorozatok tere Hilbert-ter az

h(xn ), (yn )i`2 :=

xn y n

n=1

skal
arszorz
assal. A teljesseg az 1.3.2. szakaszbol kovetkezik.
R
2
L2 () = {f : C Lebesgue-merheto: |f | d < }, azaz egy

Rn tartom
anyon negyzetesen Lebesgue-integralhato f
uggvenyek
tere Hilbert-ter az
Z
hf, giL2 :=
f g d

skal
arszorz
assal. A teljesseg az 1.3.1. szakaszbol kovetkezik. Megemltj
uk, hogy a skal
arszorzas (iii) axiomaja megfelel az indukalt normara
vonatkoz
o els
o axi
om
anak, es most ez (mint az 1.3.1. szakaszban lattuk)
kihaszn
alja az L2 ()-beli egyenloseg majdnem minden
utt valo ertelmezeset. Azaz, ha f L2 () es hf, f iL2 = 0, akkor f = 0 majdnem
minden
utt.
A 2-es index
u Szoboljev-terek: W 1,2 (I) = {f : I C abszol
ut foly0
tonos, f L2 (I)}. A W 1,2 (I) jeloles helyett gyakran a H 1 (I) jeloles
haszn
alatos, itt ugyanis csak a derivalas rendje szamt, a kitevo viszont
csak p = 2 lehet, ezert nem jelolj
uk. Ekkor tehat H 1 (I) := W 1,2 (I)
Hilbert-ter az
Z b
hf, giH 1 :=
(f g + f 0 g 0 ) d
a

skal
arszorz
assal. Itt a skalarszorzat altal indukalt norma
q
2
2
kf kH 1 := kf kL2 + kf 0 kL2 ,
ami visszaadja az 1.3.3. reszben bevezetett normat, gy a teljesseg az
1.33. k
ovetkezmenynek koszonheto.

 si tulajdonsa
gok Hilbert-te
rben
2.2. Ortogonalita

33

A fentihez hasonl
oan, barmely N N+ eseten H N (I) := W N,2 (I)
Hilbert-ter az
Z bX
N
hf, giH N :=
f (k) g (k)
a k=0

skal
arszorz
assal.

2.2. Ortogonalit
asi tulajdons
agok Hilbert-t
erben
2.8. Definci
o. Azt mondjuk, hogy az x, y H vektorok ortogon
alisak (vagy
mer
olegesek) egym
asra, ha hx, yi = 0. Ennek jelolese: x y.
Ugyanez halmazokkal is ertelmezheto:
2.9. Definci
o. Legyen x H vektor, K, M H halmazok.
(i) x K, ha x k minden k K eseten.
(ii) K M , ha k m minden k K es m M eseten.
2.10. Definci
o. Legyen K H tetszoleges reszhalmaz. A K := {y H :
y K} halmazt K ortokomplementum
anak vagy ortogonalis kiegesztojenek
nevezz
uk.
Mg K b
armilyen reszhalmaza lehet H-nak, az ortokomplementuma mar nem
lehet ak
armilyen.
t
2.11. All
as. B
armely K H eseten K z
art alter H-ban.
Bizonyt
as. Egyreszt K alter, mert ha y1 , y2 K, akkor barmely c1 , c2
konstansokkal c1 y1 + c2 y2 K. Masreszt ha (yn ) K es yn y H,
akkor a skal
arszorz
as folytonossaga miatt 0 = hyn , ki hy, ki minden k K
eseten, gy y K szinten teljes
ul. Igy K zart.

2.12. Megjegyz
es. Ugyanezen megfontolassal adodik, hogy barmely K

H halmaz eseten K = [K] (ahol utobbi a K linearis burkanak lezartjat

jel
oli). Azaz, x K pontosan akkor, ha x [K]. Itt ugyanis a masodik
form
alisan er
osebb tulajdonsag, viszont ha x K, akkor x ortogonalis a
K-beliek line
aris kombin
aci
oira, ill. ezek limeszeire is, azaz minden [K]-beli
vektorra is.
Most neh
any nevezetes sz
amolasi szabalyt mondunk ki.
t
2.13. All
as. Legyen H Hilbert-ter. Ekkor
2

1. (Pitagorasz-t
etel) Ha x, y H es x y, akkor kx + yk = kxk +kyk .

34

2. Hilbert-terek

2. (Paralelogramma-szab
aly) Minden x, y H eseten


2
2
2
2
kx + yk + kx yk = 2 kxk + kyk .
3. (Polariz
aci
os egyenl
os
eg) Minden x, y H eseten

1
2
2
2
2
hx, yi =
kx + yk kx yk + i kx + iyk i kx iyk
4
3

1X k
=
i kx + ik yk2 .
4
k=0

Bizonyt
as. A norma-negyzetek kifejtese utan egyszer
u szamolassal adodnak.

2.14. Megjegyz
es. (i) Val
os Hilbert-terben a polarizacios egyenloseg egyszer
ubb:

1
2
2
hx, yi =
kx + yk kx yk .
4
(ii) A polariz
aci
os egyenl
oseg jelentosege, hogy a skalarszorzat kifejezheto a
norma segtsegevel (amit a defincioban fordtva tett
unk). Ekkor, a metrikus terekhez hasonl
oan, felmer
ul a kerdes: ha adott egy normalt ter, akkor
a norma sz
armaztathat
o-e valamilyen skalarszorzatbol, vagyis bevezetheto-e
olyan skal
arszorzat, hogy az altala indukalt norma megegyezik a ter eredeti norm
aj
aval? A v
alasz
altalaban itt is tagado: igazolhato, hogy egy norm
alt ter norm
aja pontosan akkor szarmazik skalarszorzatbol, ha teljes
ul a
parallelogramma-szab
aly az adott normara. Ilyenkor a skalarszorzatot (termeszetesen) a polariz
aci
os egyenloseg adja meg.
A k
ovetkez
o tetel az 1.18. alltas altalanostasa. Segtsegevel lehet ezutan
igazolni a Riesz-fele ortogon
alis felbontasi tetelt, amely bizonyos ertelemben
a Hilbert-tereknek a veges dimenzioshoz hasonlo geometriajat fejezi ki.
2.15. T
etel. Legyen H Hilbert-ter, K H nem u
art halmaz.
res, konvex, z
Ekkor b
armely x H eseten van egyetlen olyan y K, melyre kx yk =
dist(x, K) (ahol dist(x, K) := inf {kx zk : z K} az x-nek K-t
ol vett
t
avols
aga).
Bizonyt
as. Legyen d = dist(x, K). Az infimum defincioja miatt letezik
(yn ) K, melyre dn := kx yn k d. Irjuk fel a paralelogramma-szabalyt
az x yn es x ym vektorokra:


2
2
2
2
k2x (yn + ym )k + kyn ym k = 2 kx yn k + kx ym k .
| {z } | {z }
dn 2

dm 2

 si tulajdonsa
gok Hilbert-te
rben
2.2. Ortogonalita

Itt k2x (yn + ym )k = 2 x
yn +ym
K. Igy
2

yn +ym
2

35

2d, mert K konvexitasa miatt

kyn ym k 2(dn 2 + dm 2 ) 4d2 = 2(d2n d2 ) + 2(d2m d2 ).

Ha n, m , akkor a jobb oldal 0-hoz tart, gy barmely > 0 eseten
2
kyn ym k < , ha n, m eleg nagy, azaz (yn ) Cauchy-sorozat. Legyen y :=
lim yn . Mivel K z
art, gy y K, emellett kx yk = lim kx yn k = lim dn =
d.
Veg
ul bel
atjuk, hogy ez az y egyertelm
u. Azt kaptuk ugyanis, hogy barmely t
avols
ag-minimaliz
al
o sorozat (azaz olyan (yn ) K sorozat, amelyre kx yn k d) konvergens. Ha lenne egy masik z K vektor, melyre
kx zk = d, akkor vegy
unk egy (zn ) K sorozatot, melyre zn z, ez
szinten t
avols
ag-minimaliz
al
o. Ekkor (yn ) es (zn ) osszefes
ulese is tavolsagminimaliz
al
o, gy konvergens, de ez csak y = z eseten lehet.


2.16. T
etel (Riesz-f
ele ortogon
alis felbont
as). Legyen H Hilbert-ter, M
H z
art alter. Ekkor H = M M , azaz b
armely x H vektor egyertelm
uen
el
o
all x = x1 + x2 alakban, ahol x1 M es x2 M .
Bizonyt
as. Legyen x H tetszoleges. Mivel az M zart alter egyben konvex
z
art halmaz is, az el
oz
o tetel szerint letezik egyetlen olyan x1 M vektor,
amelyre kx x1 k = d := dist(x, M ). Legyen x2 = x x1 , ekkor a felbontas
fenn
all, gy azt kell csak bel
atni, hogy x2 M , azaz hx2 , yi = 0 (y M ).
Ez trivi
alis, ha y = 0, gy legyen y M , y 6= 0 tetszoleges.
Legyen C is tetsz
oleges. Ekkor x1 + y M , ezert
2

d2 kx (x1 + y)k = kx2 yk = kx2 k hx2 , yi hy, x2 i+|| kyk .

Mivel kx2 k = d, gy
2

0 || kyk hx2 , yi hy, x2 i = || kyk hx2 , yi hx2 , yi.

A CSB-egyenl
otlenseg bizonytasanak mintajara megvalaszthatjuk -t u
gy,
2
hogy hx2 , yi = kyk legyen, es ekkor
2

0 || kyk || kyk || kyk = || kyk ,

ami csak akkor lehet, ha = 0, azaz ha hx2 , yi = 0.
A felbont
as egyertelm
u, ugyanis ha x = x1 + x2 = y1 + y2 , ahol x1 , y1 M
es x2 , y2 M , akkor M 3 (x1 y1 ) = (y2 x2 ) M , azaz x1 = y1 es
x2 = y2 .


36

2. Hilbert-terek

2.17. Megjegyz
es. A tetelbeli x1 vektort az x vektor M -re vett (meroleges)
vet
uletenek hvjuk, es xM -mel jelolj
uk. Erre az alabbiak igazak:
(i) x xM xM es dist(x, M ) = kx xM k, ez a tetel bizonytasaban
szerepel.
(ii) A vet
ulet egyertelm
usege miatt egy y M vektor pontosan akkor esik
egybe xM -mel, ha x y M .
(iii) kxM k kxk, hiszen x xM xM miatt kxk2 = kx xM k2 + kxM k2
kxM k2 .
(iv) Ha M veges dimenzi
os alter es benne {e1 , e2 , . . . , en } ortonormalt bazis,
akkor
n
X
hx, ei i ei .
xM =
i=1

Ugyanis, a jobb oldali vektort

y-nal jelolve y M , es minden ej
Pn
b
azisvektorra hy, ej i =
hx,
ei i ij = hx, ej i, ezert x y ej
i=1
(j = 1, . . . , n) es gy x y M . Ekkor a (ii) pont alapjan y = xM .

2.3. Fourier-sorok Hilbert-t

erben
E temak
or arr
ol sz
ol, hogyan lehet altalanostani a veges dimenzios terek
vektorainak ortonorm
alt b
azissal valo eloalltasat vegtelen dimenzios esetre.
A f
o eredmeny ilyen el
o
alltast ad megfelelo sor alakjaban, gy egy vektor
megsz
aml
alhat
oan vegtelen sok koordinataval rhato le. Eloszor azon fogalmakkal foglalkozunk, amelyek a bazis, ill. ortonormalt bazis fogalma helyere
lephetnek.
2.18. Definci
o. Egy {en }nN H vektorsorozat teljes rendszer, ha minden
x H eseten fenn
all az al
abbi tulajdonsag: ha x en (n N), akkor x = 0.
2.19. Definci
o. Egy {en }nN H vektorsorozat tot
alis rendszer, ha linearis burka s
ur
u.
t
2.20. All
as. Hilbert-terben egy vektorrendszer pontosan akkor teljes, ha tot
alis.
Bizonyt
as. Az M pontosan akkor teljes rendszer, ha M = {0}, ami a

2.12. megjegyzes szerint pontosan akkor teljes

ul, ha [M ] = {0}. Ez viszont
a 2.16. tetel szerint ekvivalens azzal, hogy [M ] = H, azaz M totalis rendszer.


rben
2.3. Fourier-sorok Hilbert-te

37

A tot
alis rendszer fogalm
at Banach-terben is lehet majd hasznalni, mert nem
haszn
al ortogonalit
ast. Hilbert-terben viszont egyszer
ubben alkalmazhato a
teljes rendszer fogalma, gy most ezzel dolgozunk.
2.21. Definci
o. Egy {en }nN H vektorsorozat ortonorm
alt rendszer, ha
elemei p
aronkent ortogon
alisak es normaltak, vagyis ha hei , ej i = ij := 1,
ha i = j es 0, ha i 6= j.
Ezek alapj
an ertelemszer
u a fo fogalom:
2.22. Definci
o. Egy {en }nN H vektorsorozat teljes ortonorm
alt rendszer (TONR), ha teljes es ortonormalt.
t
2.23. All
as. Szepar
abilis Hilbert-terben mindig letezik teljes ortonorm
alt
rendszer.
Bizonyt
as. A ter szepar
abilis volta azt jelenti, hogy letezik s
ur
u megszaml
alhat
o halmaz. Ha ennek elemeit rekurzvan megritktjuk u
gy, hogy lepesenkent kidobjuk az el
oz
oektol linearisan f
uggo elemeket, akkor egy olyan
x1 , x2 , . . . line
arisan f
uggetlen rendszert kapunk, melynek linearis burka azonos az eredetievel, teh
at s
ur
u. Ebbol GramSchmidt-fele ortogonalizacios eljar
assal ortonorm
alt e1 , e2 , . . . sorozatot kapunk, melyre teljes
ul, hogy
span{e1 , . . . , en } = span{x1 , . . . , xn } minden n N eseten. Emiatt
span{e1 , e2 , . . .} = span{x1 , x2 , . . .} is s
ur
u H-ban, tehat {en }nN totalis
rendszer, vagyis teljes rendszer.

2.24. Megjegyz
es. A fenti bizonytas csak az utolso lepesben hasznalja ki,
hogy van skal
arszorzat (ortogonalitas). Ha ezt elhagyjuk, akkor a bizonytas
tetsz
oleges szepar
abilis normalt terben garantalja megszamlalhato es linearisan f
uggetlen tot
alis rendszer letezeset.
2.25. Megjegyz
es. (i) A 2.23. alltas megfordtasa is igaz, vagyis ha van
megsz
aml
alhat
o teljes ortonormalt rendszer egy Hilbert-terben, akkor az szepar
abilis. A rendszer elemeinek racionalis egy
utthatokkal vett linearis kombin
aci
oi ugyanis megsz
aml
alhato s
ur
u halmazt alkotnak.
(ii) Az ortonorm
alt rendszer definciojaban feltett
uk, hogy az megszamlalhato
sok elemb
ol
all, celunk ugyanis TONR-ek szerinti sorfejtes. Elvileg tetszoleges
sz
amoss
ag
u ortonorm
alt rendszer is megengedheto, ebben az ertelemben nezve bebizonythat
o, hogy minden (nemcsak szeparabilis) Hilbert-terben letezik
teljes ortonorm
alt rendszer, szeparabilis terben viszont egy ilyen rendszer is
csak megsz
aml
alhat
o lehet.
Mivel a TONR-eket eleve sorozatnak ertelmezt
uk, a tovabbiakban csak azt
rjuk: (en ) H TONR. Celunk az ilyenek szerinti sorfejtes, ehhez eloszor a
Weierstrass-kriteriumot (1.12. alltas) elestj
uk ortogonalis sorozat eseten.

38

2. Hilbert-terek

t
2.26. All
as. Legyen {xn } H ortogon
alis sorozat. Ekkor

xn konvergens

n=1

kxn k konvergens.

n=1

Bizonyt
as. Legyenek sn :=

n
P

xi es n :=

i=1

n
P

kxi k a megfelelo reszlet-

i=1

osszegek. Az ortogonalit
as miatt n m eseten

n
n
X
2
X


2
2
ksn sm k =
xi =
kxi k = n m = |n m | ,
i=m+1

i=m+1

gy az egyik sorozat pontosan akkor Cauchy-sorozat, ha a masik is az. Innen

m
ar H es R teljessege miatt kovetkezik, hogy a ket sorozat ekvikonvergens.

2.27. Definci
o. Legyen H Hilbert-ter, (en ) H TONR, x H adott. A

hx, ei i ei

i=1

sort az x elem (en ) rendszer szerinti Fourier-sor

anak nevezz
uk. A ci = hx, ei i
sz
amokat Fourier-egy
utthat
oknak hvjuk.
2.28. T
etel (Fourier-sorok f
ot
etele). Legyen H Hilbert-ter, (en ) H
TONR. Ekkor tetsz
oleges x H elem Fourier-sora konvergens es
osszege
x.
Bizonyt
as. (i) (Konvergencia.) Vezess
uk be az xi := hx, eP
oleseket.
i i ei jel
Mivel {xi } ortogon
alis sorozat, ezert a 2.26. alltas alapjan a xi ortogonalis
n
P
P
2
sor pontosan akkor konvergens, ha kxi k konvergens. Legyen sn :=
xi es
i=1

Hn = span{e1 , . . . , en } (n N+ ). Ekkor a 2.17. megjegyzes (iii)-(iv) pontjai

szerint sn = xHn , vagyis sn az x-nek a Hn veges dimenzios alterre vett
n
P
P
2
2
2
2
2
vet
ulete, ill. emiatt ksn k kxk . Mivel ksn k =
kxi k , ezert a
kxi k
i=1
P
pozitv tag
u sor szeletei fel
ulrol korlatosak, tehat konvergens. Igy tehat
xi
is konvergens.

P
(ii) (Az
osszeg x.) Legyen a sorosszeg s :=
hx, ei i ei , be kell latni, hogy s =
i=1

x. Az {en } rendszer teljessege miatt ehhez eleg azt belatni, hogy hs x, ej i =

rben
2.3. Fourier-sorok Hilbert-te

39

0 minden j-re. Ez igaz, mert a skalarszorzas folytonossaga miatt adodik (l.

2.5. megjegyzes), hogy
*
+

X
X
X
hs, ej i =
hx, ei i ei , ej =
hhx, ei i ei , ej i =
hx, ei i hei , ej i = hx, ej i .
i=1

i=1

i=1


t
2.29. All
as. Legyen H Hilbert-ter, (en ) H TONR, x, y H. Ha
x=

ci ei ,

i=1

y=

di ei ,

hx, yi =

akkor

i=1

ci di .

i=1

Speci
alisan
2

kxk =

|ci | .

(2.1)

i=1

Bizonyt
as. A skal
arszorz
as folytonossaga miatt
*
+

X
X
X
X
ci dj hei , ej i =
hx, yi =
ci ei ,
dj ej =
ci di .
i=1

i=1 j=1

j=1

i=1

A m
asik egyenl
oseg ebb
ol kovetkezik x = y eseten.

A fenti m
asodik
allt
as
atrhato a Fourier-egy
utthatok ci = hx, ei i keplete
reven:
2.30. K
ovetkezm
eny (Parseval-egyenl
os
eg). Legyen H Hilbert-ter, (en )
H TONR, x H. Ekkor
2

kxk =

|hx, ei i| .

i=1

2.31. Megjegyz
es. Ha (en ) H nem teljes H-ban, csak ONR, akkor

P
2
2
|hx, ei i| = kxV k , ahol V az (en ) linearis burkanak lezartja. Ugyanis (en )
i=1

TONR V -ben, gy ott igaz a Parseval-egyenloseg xV -re. Itt hx, ei i = hxV , ei i

minden i-re (mivel x xV V ), gy a fenti osszeg azonos az xV -re vonatkozo
osszeggel.

P
2
2
Ebb
ol az is k
ovetkezik, hogy ONR eseten csak
|hx, ei i| kxk teljes
ul,
i=1

ez az u
n. Bessel-egyenl
otlenseg.
2.32. T
etel. Minden szepar
abilis H Hilbert-ter izometrikusan izomorf `2 vel.

40

2. Hilbert-terek

Bizonyt
as. Legyen (en ) H TONR H-ban, es tekints
uk a
T : x=

ci ei 7 (ci )iN

i=1

megfeleltetest. Ez line
aris, es H `2 lekepezes, mert ha x sora konvergens,
akkor a 2.26.
allt
as alapj
an (ci ) `2 . Emellett T kolcsonosen egyertelm
u: injektv, mivel x egyertelm
uen meghatarozza Fourier-egy
utthatoit a ci = hx, ei i

P
ci e i
keplet reven, es szuperjektv, mivel barmely (ci ) `2 eloall az x :=
i=1

sor T -kepekent, ahol x sor

anak konvergenciajat ismet a 2.26. alltas garant
alja. Veg
ul T izometrikus a (2.1) egyenloseg miatt.


2.33. Megjegyz
es. A fenti tetelnek szamos hasznos kovetkezmenye van.
(i) Ha H szepar
abilis Hilbert-ter es (en ) H TONR, akkor a tetelt atfogalmazva, az x H vektorokat megfeleltethetj
uk a (c1 , c2 , . . . ) koordin
atasorozatnak. Ez kozvetlen
ul altalanostja a veges dimenzios terek
vektorainak koordin
at
akkal valo lerasat.
(ii) B
armely ket szepar
abilis Hilbert-ter izometrikusan izomorf egymassal.
(iii) Ha H szepar
abilis Hilbert-ter es (en ) H TONR, akkor nemcsak a
vektorok rhat
ok le vegtelen sok koordinataval, hanem az A : H H
oper
atorok is ( )-es matrixszal.

P
Legyen el
osz
or A korl
atos linearis operator. Ha x =
cj ej , akkor
j=1

hAx, ei i =

cj hAej , ei i. Ez az aij := hAej , ei i jelolessel azt jelenti,

j=1

hogy ha x koordin
at
ai a ci szamok, akkor Ax koordinatai a

aij cj

j=1

sz
amok. Ez egy
altal
anostott matrix-vektor-szorzas, vagyis tetszoleges
ilyen oper
ator megfeleltetheto egy alkalmas (aij )i,jN+ ()-es matrixnak.
Ez a megfeleltetes megfelelo modostasokkal atviheto arra az esetre is,
ha D(A) H es A nem korlatos. Ez fizikai jelentese miatt nevezetes.
A kvantummechanika egyik egzakt megfogalmazasat ugyanis Heisenberg u
n. m
atrixmechanikakent dolgozta ki, ami az operatorok vegtelen
m
atrixszal val
o reprezentaciojat tartalmazza, a masik megfogalmazast
Schr
odinger hull
ammechanikakent rta le, amely L2 (Rn )-ben ertelmezett (nem korl
atos) operatorokat hasznal. Schrodinger azt is megmutatta, hogy a ket megfogalmazas ekvivalens [65], majd Neumann Janos

rben
2.3. Fourier-sorok Hilbert-te

41

ugyanezt az L2 (Rn ) es `2 terek izometriajabol vezette le [50]. Ez az

ekvivalencia megfelel az operatorok elobb lert megfeleltetesenek.
Most neh
any nevezetes peld
at mutatunk teljes ortonormalt rendszerre.
H := L2 (0, ),
r
en (x) :=

2
sin nx

(n N+ ).

(szinuszrendszer). Itt integralassal adodik, hogy ez ortonormalt rendszer, tov

abb
a az analzis egy tetele szerint ha f L2 (0, )

R
es f (x) sin nx dx = 0 minden n-re, akkor f = 0 majdnem minde0

n
utt [70]. Ez epp azt jelenti, hogy a szinuszrendszer TONR-t alkot.

P
A f
otetel szerint teh
at barmely f L2 (0, ) eseten f =
cn en , ahol
cn =

n=1
2

f en , es a sor
osszeg L -norma szerinti konvergenciakent ertendo.

A tov
abbi peld
akban csak felrjuk a rendszer tagjait. (Ortonormalts
aguk elemien l
athat
o, teljesseg
uk reszben visszavezetheto a fenti sinrendszer teljessegere.)
H := L2 (0, ),

en (x) :=

2
cos nx

( ha n = 0),
( ha n N+ ).

H := L2 (0, 2), es a rendszer elemei

1
1
1
1
1
, sin x, cos x, sin 2x, cos 2x, . . . .

2
H := L2 (0, 2), az el
ozo rendszer komplex megfeleloje:
1
en (x) :=
einx
2
H := `2 ,

(n Z).

en := (0, 0, . . . , 0, 1, 0, 0 . . .) (n N+ ).
| {z }
n1

42

2. Hilbert-terek

H := L2 ([a, b]; w) eseten, azaz az hf, gi :=

Rb

f g w d s
ulyozott ska-

l
arszorzat mellett ortogonalis polinomokbol TONR alkothato. A polinomok ugyanis tot
alis rendszert alkotnak, gy a 2.23. alltas mintajara
GramSchmidt-ortogonalizacioval TONR konstrualhato, ezek a w s
ulyf
uggvenyre nezve ortogonalis polinomok. Itt w > 0 merheto, es konkret v
alaszt
as
at
ol f
ugg
oen tobbfele nevezetes rendszer adodik, peldaul a
(1, 1) intervallumon w 1 eseten a Legendre-, w(x) = (1 x2 )1/2
eseten a Csebisev-polinomokat kapjuk, mg az I = R intervallumon a
2
w(x) = ex s
ulyf
uggveny az Hermite-polinomokat adja. (E rendszerek
numerikus integr
al
as soran hasznosak.) Lasd [45, 69].
H := L2 (0, 1) eseten a Haar-rendszer olyan lepcsosf
uggvenyekbol all,
melyek csak 0 vagy 1 erteket vesznek fel 1/2n hossz
u reszintervallumokon, espedig e0,0 (x) := 1, ha 0 x < 1/2 es 1, ha 1/2 x < 1, illetve
n N+ es 0 k < 2n eseten en,k (x) := e0,0 (2n x k), ha 2kn x < k+1
2n
es 0 k
ul
onben. (Ennek kozeli rokona a WalshRademacher-rendszer, a
1 konstansok m
as elosztasaval [45].) Ez teljes ortogonalis rendszer,
melyb
ol norm
alva TONR-t kapunk.
2.34. Megjegyz
es. A Fourier-sorfejtes altalanosthato Banach-terre az ortogonalit
as nelk
ul: egy (en ) X rendszert
PSchauder-bazisnak hvunk, ha
minden x X egyertelm
uen eloall x = n=1 cn en alakban. A fenti en =
(0, 0, . . . , 0, 1, 0, 0 . . .) sorozatok peldaul az `p terben Schauder-bazist alkotnak, ha 1 < p < .
2.35. Megjegyz
es. A Fourier-sorok gyakorlati jelentese az, hogy egy adott
jel felbonthat
o megsz
aml
alhato sok adott frekvenciaj
u jel szuperpozciojara.
Tekints
uk pl. a H = L2 (0, 2) terben az en (x) = 12 einx (n Z) TONR-t,

P
ekkor a f
otetel szerint b
armely f L2 (0, 2) eseten f (x) = 12
cn einx ,
n=1

ahol cn =

2
R
0

f en =

1
2

2
R

f (t)eint dt.

Megemltj
uk, hogy ha az intervallum R, akkor nincsenek ilyen kit
untetett
frekvenci
ak, azaz b
armely y R eseten az ey (x) = 12 eiyx f
uggvenyek kozt
nem tehet
o k
ul
onbseg. Ilyenkor a jelek felbontasanal a fenti sor helyet az
o
sszes
y-ra
vonatkoz
o integr
al veszi at, a cn egy
utthatok sorozatanak helyet

pedig a Fourier-transzform
alt (lasd 6.4. szakasz).
A Fourier-sorok klasszikus elm
elet
er
ol. A Fourier-sorok fejlodese soran
eredetileg a pontonkenti konvergencia szempontjabol vizsgaltak a sorokat,
f
oleg a 3. peld
aban szerepl
o sin-cos-rendszer eseten es folytonos f
uggvenyre.
Ennek igen kiterjedt elmeletebol (lasd pl. [45, 70]) idez
unk nehany alaptetelt.

rben
2.3. Fourier-sorok Hilbert-te

43

A sin-cos-rendszer periodikus volta miatt f (0) = f (2) sz

ukseges feltetel.
Legyen teh
at
n

sn (x) =

a0 X
+
(ak cos kx + bk sin kx)
2

(n N+ ),

k=1

ahol

ak :=

f (x) cos kx dx,

0

bk :=

f (x) sin kx dx.

0

Ha f C[0, 2], melyre f (0) = f (2), igaz-e, hogy sn f pontonkent

[0, 2]-ben?
2.36. T
etel (Steinhaus). Letezik f C[0, 2], f (0) = f (2), melynek
Fourier-sora minden r helyen divergens, ahol r racion
alis.
Az egy pontban val
o divergenciara Fejer adott eloszor bizonytast, ennek
m
odost
as
aval ad
odott a fenti tetel.
Ha a folytonoss
ag feltetelet nemileg erostj
uk, akkor mar igaz a pontonkenti
konvergencia, s
ot az egyenletes is. Egy f : I R f
uggvenyre fennall az
-kitev
os Lipschitz-folytonossag (0 < 1), ha van olyan C > 0, hogy
|f (x) f (y)| C|x y| (x, y I). Ekkor azt rjuk, hogy f Lip (I).
Az = 1 esetnek felel meg a szokasos Lipschitz-folytonossag, mg az < 1
esetet H
older-folytonoss
agnak is szokas nevezni.
2.37. T
etel (Lipschitz-krit
erium). Legyen 0 < 1 adott sz
am. Minden f Lip [0, 2], f (0) = f (2) eseten sn f egyenletesen.
Speci
alisan, ha f C 1 (I), akkor f Lip1 (I) is, ezert ekkor is igaz a fenti
tetel.

Altal
anosabb f
uggvenyoszt
alyra a pontonkentinel gyengebb, de erdemi konvergenciatetel
all fenn:
2.38. T
etel (Carleson). Minden f L2 (0, ) f
uggveny Fourier-sora majdnem minden
utt konverg
al f -hez.
A pontonkenti konvergencia is elerheto folytonos f
uggvenyre is, ha nem a
reszlet
osszegek konvergenci
ajat vizsgaljuk, hanem azok szamtani kozepeit.
Vezess
uk be az u
gynevezett Fejer-kozepeket:
n :=

1
(s0 + s1 + + sn ) .
n+1

2.39. T
etel (Fej
er). Minden f C[0, 2], f (0) = f (2) eseten n f
egyenletesen.

3. fejezet

Folytonos line
aris
funkcion
alok norm
alt
t
erben
3.1. Norm
alt t
er du
alisa
3.1. Definci
o. Line
aris funkcion
alnak nevez
unk egy szamertek
u linearis lekepezest, azaz egy : X K linearis lekepezest, ahol X vektorter es K = R
vagy C sz
amtest.
A tov
abbiakban legyen X normalt ter. Az 1.40. tetel funkcionalokra is ervenyes, gy egy : X K linearis funkcional pontosan akkor folytonos,
ha korl
atos, azaz ha van olyan M 0 allando, hogy minden x X eseten
|x| M kxk. A korl
atos linearis funkcionalok tere B(X, K).
3.2. Definci
o. Legyen (X, kk) normalt ter. A B(X, K) teret az X du
alis
terenek nevezz
uk es X -gal jelolj
uk.
Az 1.47. k
ovetkezmeny szerint tetszoleges normalt ter dualisa Banach-ter.
P
eld
ak. 1. Veges dimenzi
os terek. Ilyenkor a dualis ter mint vektorter megegyezik az
osz- szes line
aris lekepezes halmazaval, mert minden linearis lekepezes folytonos. Az pedig k
onnyen lathato, hogy ekkor minden : X R line
aris funkcion
al val
oj
aban egy rogztett Rn vektorral valo skalarszorzas.
Legyen ugyanis {e1 , . . . , en } bazis X-ben, valamint i := ei (i = 1, . . . , n)
n
n
P
P
es := (1 , . . . , n ). Ha x =
i ei X, akkor x =
i i = h, i. Ez
i=1

i=1

azt jelenti, hogy Hom(X, K) izomorf Rn -nel (es gy X-szel).

45

 ris funkciona
lok norma
lt te
rben
3. Folytonos linea

46

A du
alis ter mint norm
alt ter attol f
ugg, milyen normat hasznaltunk X-en.
Legyen peld
aul X = Rn a k.k1 normaval, es {e1 , . . . , en } a standard bazis. Ekkor a veges dimenzi
os Holder-egyenlotlenseg szerint |x| = |hx, i|
kxk1 kk , teh
at kk kk = maxi |i |. Masreszt ha j az az index, amelyre |j | = kk , akkor ej = kk , gy kk = kk . Ekkor tehat (Rn , kk1 )
du
alis tere izometrikusan izomorf (Rn , kk )-nel.
n
Ha
at hasznaljuk (ahol p (1, ]), akkor dualis tere
 R -ben
 a p-norm
Rn , kkq -val lesz izometrikus, ahol q a p-hez konjugalt ertek, azaz p1 + 1q = 1.

A megfelel
o H
older-egyenl
otlenseg szerint most kk kkq , es (nemi szamol
assal) az xi := |i |q1 sgn i koordinataj
u x vektorra x = kxkp kkq , amibol
kk = kkq .
2. Az Lp () terek. Legyen 1 p es X := Lp (). Legyen q a p-hez
konjug
alt ertek, g Lq () adott f
uggveny, es tekints
uk a
Z
g : Lp () R,
f 7
fg

funkcion
alt. Ez line
aris, emellett a Holder-egyenlotlenseg szerint
Z



(f Lp ()),
|g f | =  f g  kf kLp kgkLq =: M kf kLp

azaz g korl
atos is.
A fenti becslesb
ol kg k kgkLq . Nemi szamolassal most is belathato az
egyenl
oseg. Ha 1 q < , akkor az f := |g|q1 sgn g f
uggvenyre lesz g f =
kf kLp kgkLq . Ha q = , akkor minden > 0 eseten legyen := {x :
|g(x)| kgkL }, ill. az karakterisztikus f
uggvenye es ( ) az
1
Lebesgue-merteke, ekkor az f := (

f
u
ggv
enyekre kf k = 1 es

lim g f = kgkL . Osszessegeben tehat barmely 1 p eseten

0

kg k = kgkLq .
Ha p < , akkor igazolhat
o (lasd pl. [38, 21. fejezet]), hogy barmely :
Lp () R folytonos line
aris funkcional eloall a fenti alakban alkalmas g
Lq () mellett. Igy a g 7 g lekepezes izometrikus izomorfizmus Lq ()-bol
Lp () -ba, vagyis
Lp () = Lq ()
izometria erejeig.
3. A C(K)-terek. Ha K Rn kompakt halmaz, akkor C(K) izometria
erejeig a : K R korl
atos valtozas
u elojeles Borel-mertekek vektortere

 ris funkciona
lok kiterjeszte
se
3.2. Folytonos linea

47

a kk = ||(K) norm
aval, azaz barmely C(K) eloall f =
alakban, l
asd pl. [38, 42].

R
K

f d

t
3.3. All
as. Legyen : X K line
aris funkcion
al. Ha 6 0, akkor ker
1 kodimenzi
os alter. Ha folytonos is, akkor ker z
art is.
Bizonyt
as. Ha 6 0, akkor van olyan x1 X, melyre x1 6= 0. Ekkor
minden x X el
o
all x = (x x1 ) + x1 alakban, ahol = x/x1 valaszt
assal x x1 ker . Igy X = ker + span{x1 }, azaz ker -nek 1-dimenzios
kiegeszt
o altere van, vagyis 1 kodimenzios. Veg
ul ha folytonos, akkor ker
z
art, mert a {0} z
art halmaz oskepe.


3.2. Folytonos line

aris funkcion
alok kiterjeszt
ese
t
3.4. All
as. Legyen X norm
alt ter, X0 X alter es : X0 K folytonos
line
aris funkcion
al. Ekkor egyertelm
uen kiterjeszthet
o e : X 0 K folytonos
e = kk.
line
aris funkcion
all
a, r
aad
asul a norma megtart
as
aval, azaz kk
Bizonyt
as. Legyen x X 0 , ekkor letezik (xn ) X0 sorozat, hogy xn x.
Ekkor (xn ) Cauchy-sorozat, valamint
|xn xm | kk kxn xm k

(n, m N+ ),

e := lim xn ,
gy (xn ) K is Cauchy-sorozat, azaz konvergens is. Legyen x
n

k
onnyen bel
athat
o, hogy ez nem f
ugg az (xn ) sorozat valasztasatol. A kapott
e kiterjesztese -nek, a limeszkepzes miatt linearis, emellett korlatos is, hiszen
e = lim |xn | lim kk kxn k = kk kxk ,
|x|
n

e kk. De e kiterjesztese -nek, gy normaja nem lehet kisebb,

emiatt kk
e
ezert kk = kk.

3.5. T
etel (HahnBanach). Legyen X norm
alt ter, X0 X alter, :
X0 K folytonos line
aris funkcion
al. Ekkor letezik -nek az egesz terre
val
o folytonos line
aris kiterjesztese, azaz olyan b : X K folytonos line
aris
funkcion
al, melyre b|X0 = . S
ot, ez megadhat
o normatart
o m
odon is, azaz
b = kk.
kk
Bizonyt
as. A bizonyt
ast csak valos esetben es szeparabilis terre vegezz
uk
el. A szeparabilit
as es a 2.24. megjegyzes alapjan letezik megszamlalhatoan

48

ris funkciona
lok norma
lt te
rben
3. Folytonos linea

sok x1 , x2 , . . . X\X0 line

arisan f
uggetlen elem, amelyre span{X0 , x1 , x2 , . . .}
s
ur
u X-ben.
El
osz
or megadunk egy b : span{X0 , x1 } R kiterjesztest. A span{X0 , x1 }
alter b
armely eleme x + x1 alakban rhato egyertelm
u modon, ahol x
X0 , R. Ekkor b line
aris kiterjesztes volta miatt
b + x1 ) = x +
(x
alak
u kell legyen alkalmas R mellett, gy csak erteket kell jol valasztanunk.
Legyenek y, z X0 tetsz
oleges elemek es legyen M := kk. Ekkor
y + z = (y + z) M ky + zk M (ky + x1 k + kz x1 k) ,
amit
atrendezve azt kapjuk, hogy
z M kz x1 k M ky + x1 k y.
Itt a bal oldal csak z-t
ol, a jobb oldal csak y-tol f
ugg, gy a bal oldal z-ben
vett szupremuma nem nagyobb a jobb oldal y-ben vett infimumanal. Igy van
olyan R sz
am, melyre minden y X0 eseten
z M kz x1 k M ky + x1 k y,
es ezt v
alasztjuk a kiterjesztesben. A bal oldalon z := y valasztassal
y M ky + x1 k M ky + x1 k y,
azaz
|y + | M ky + x1 k .

(3.1)

Ebb
ol ||-kel szorozva es x = y helyettestessel
|x + | M kx + x1 k ,
azaz



b

(x + x1 ) M kx + x1 k ,


vagyis b korl
atos es b M = kk. A fordtott irany
u egyenlotlenseg ismet
trivi
alisan igaz, hiszen kiterjesztesrol van szo, gy a normatartast is igazoltuk.
A fenti elj
ar
ast folytassuk rekurzvan az Xn := span{X0 , x1 , . . . , xn } alterre
es az xn+1 elemre alkalmazva; ezzel egy b :
o kitern=0 Xn R normatart
jesztest kapunk, ahol
ur
u. Ebbol az egesz X-re valo kiterjesztest a
n=0 Xn s
3.4.
allt
as alkalmaz
as
aval kapjuk. Ezzel a tetelt igazoltuk.

 ris funkciona
lok kiterjeszte
se
3.2. Folytonos linea

49

Ha a ter nem szepar

abilis, akkor tekints
uk normatarto kiterjesztesei halmaz
at, es legyen ezen a kiterjesztes m
uvelete a reszbenrendezes. Belathato, hogy
minden teljesen rendezett reszhalmaznak van felso korlatja. Ekkor a Zornb = X
lemma szerint letezik a halmaznak maximalis b eleme, melyre D()
b
b
b
teljes
ul. Ha ugyanis D() 6= X lenne, akkor egy x0
/ D() elemre es D()-re
alkalmazva a bizonyt
as els
o lepeset, bovebb kiterjesztest kapnank, ellentmondva b maximalit
as
anak. Veg
ul, a komplex eset megfelelo modostasokkal
visszavezethet
o a fenti bizonytasra.

3.6. K
ovetkezm
eny ( kis HahnBanach-t
etel). Legyen X norm
alt ter.

B
armely x0 X, x0 6= 0 elemhez letezik olyan X , hogy kk = 1 es
x0 = kx0 k.
Bizonyt
as. Legyen X0 = span{x0 } es 0 : X0 R a kovetkezo lekepezes:
ha x = cx0 X0 , akkor 0 (cx0 ) := c kx0 k. Ekkor 0 linearis es 0 x0 = kx0 k,
emellett
|0 x| = |0 (cx0 )| = |c| kx0 k = kcx0 k = kxk

(x X0 ),

amib
ol ad
odik, hogy k0 k = 1. A HahnBanach-tetel altal adott : X R
kiterjesztes j
o lesz, hisz mindket tulajdonsagot megorzi.

3.7. K
ovetkezm
eny. Ha x X olyan, hogy x = 0 teljes
ul minden X
eseten, akkor x = 0.
Bizonyt
as. Ha x 6= 0 lenne, akkor az elozo kovetkezmeny szerint letezne
X , melyre x = kxk =
6 0, ami ellentmond a felteteleknek.

Ennek
atfogalmaz
asa (x helyett (xy)-nal) az alabbi, u
gynevezett szeparacios
tulajdons
ag:
3.8. K
ovetkezm
eny. Ha x, y X olyan elemek, melyekre x = y teljes
ul
minden X eseten, akkor x = y.
A HahnBanach-tetel szep elmeleti alkalmazasa, hogy tetszoleges korlatos
sz
amsorozathoz rendelhet
o u
n. Banach-limesz. Legyen ugyanis X := ` a
korl
atos sz
amsorozatok tere a sup |xn | normaval,

es X0 a konvergens sorozatok altere. Ekkor az X0 -on ertelmezett (xn ) := lim xn funkcional linearis


es | (xn ) | lim |xn | sup |xn |, azaz korlatos is, gy letezik korlatos li

ne
aris kiterjesztese az egesz ` -re. Ekkor a (xn ) szamot az (xn ) korlatos
sorozat Banach-limeszenek hvjuk.
A k
ovetkez
o szakaszban normalt terek fontos tpusaval ismerkedhet
unk meg,
es t
argyal
asukban j
ol alkalmazhatok a HahnBanach-tetel kovetkezmenyei.

50

ris funkciona
lok norma
lt te
rben
3. Folytonos linea

3.3. Reflexv Banach-terek

3.3.1. Norm
alt terek m
asodik du
alisa

3.9. Definci
o. Ha X norm
alt ter, akkor X := (X ) az X masodik dualis
tere.
A definci
o ertelmes, mert X is normalt ter, gy van dualisa. Szinten igaz itt
is, hogy a m
asodik du
alis mindig Banach-ter.
Adjunk peld
at X -beli funkcionalra. Legyen x X adott, es x : X K
az a funkcion
al, amely minden -hez x-et rendeli hozza, azaz
x := x.

(3.2)

Ekkor x line
aris, es korl
atos is, mert |x | = |x| kxk kk ( X );

emellett kx k kxk.
t
3.10. All
as. B
armely x X eseten kx k = kxk.
Bizonyt
as. Ha x = 0, akkor x = 0. Ha x 6= 0, akkor eleg a iranyt
megmutatnunk. A 3.6. k
ovetkezmeny miatt van olyan 1 X , hogy k1 k =
1 es 1 x = kxk. Ebb
ol
kx k = sup{|x | : X , kk = 1} |x 1 | = |1 x| = kxk .

Ez azt jelenti, hogy az x 7 x lekepezes X izometrikus beagyazasa X -ba.

3.11. Definci
o. Ha az x 7 x lekepezes izometria X es X kozt, akkor
az X norm
alt teret reflexvnek nevezz
uk.
Ekkor teh
at X = X izometria erejeig, azaz egy reflexv ter azonosthato a
m
asodik du
alis
aval. Mivel utobbi mindig Banach-ter, ezert minden reflexv
norm
alt ter Banach-ter.
P
eld
ak. 1. Minden veges dimenzios normalt ter reflexv. Ekkor ugyanis az
X X be
agyaz
as nem lehet valodi, mert dim X = dim X = dim X .
2. Ha 1 < p < , akkor Lp () reflexv. Ha ugyanis p1 + 1q = 1, akkor
izometria erejeig
Lp () = (Lq ()) = Lp ().
Megemlt
unk egy gyakran hasznalatos jelolest: ha X normalt ter, X es
x X, akkor legyen
h, xi := x.

3.3. Reflexv Banach-terek

51

Ha X Hilbert-ter, akkor az X = X azonostas mellett ez valoban skalarszorzat. (El

ofordul ugyanerre a fordtott jeloles is, azaz hx, i = x.) A fenti
jel
oles els
osorban reflexv Banach-terek eseten szemleletes, ha ugyanis nemcsak az X es X tereket, hanem az x es x elemeket is azonostjuk, akkor
(3.2) u
gy rhat
o, hogy
hx, i = h, xi

(x X, X ),

ami szemlelteti X es X szerepenek szimmetriajat es a dualis ter elnevezest.

3.12. T
etel. Minden norm
alt ter teljesse tehet
o, azaz izometrikusan izomorf
valamely Banach-ternek egy s
ur
u alterevel.
Bizonyt
as. Az X X beagyazas alapjan X izometrikusan izomorf az

X Banach-ter egy alterevel, gy s

ur
u az utobbi lezartjaban, ami maga is
Banach-ter.

3.13. Megjegyz
es. A 3.6. kovetkezmeny alapjan X es X kozt is talalhat
o kapcsolat. B
armely x X eseten legyen ugyanis X olyan, hogy
kk = 1 es h, xi = kxk, majd legyen J(x) := kxk . Ekkor kJ(x)k = kxk
es hJ(x), xi = kJ(x)k kxk. Ha X reflexv es X, X szigor
uan konvexek (azaz
g
ombjeik szigor
uan konvexek), akkor igazolhato [76, III. 45.12.], hogy J(x)
egyertelm
u, es J : X X bijekcio, azonban nem linearis, hacsak X nem
Hilbert-ter. Ekkor teh
at X es X kozt nemlinearis izometria all fenn.

3.3.2. Gyenge konvergencia

3.14. Definci
o. Legyen X normalt ter. Egy (xn ) X sorozat gyengen
tart az x X vektorhoz, ha minden X eseten xn x. A gyenge
w
konvergenci
at xn x vagy xn * x jeloli.
Hogy megk
ul
onb
oztessek a gyenge konvergenciatol, a mar bevezetett normakonvergenci
ara gyakran mint eros konvergenciara szoktak hivatkozni.
w
w
t
3.15. All
as. A gyenge limesz egyertelm
u, azaz ha xn y1 es xn y2 ,
akkor y1 = y2 .

Bizonyt
as. A feltetel szerint minden X eseten xn y1 es xn
y2 . Mivel K-ban a limesz egyertelm
u, ezert y1 = y2 . Ez minden X
eseten fenn
all, ezert a 3.8. kovetkezmeny szerint y1 = y2 .

Ha xn x er
os ertelemben, azaz normaban, akkor a folytonossag miatt
xn x minden X eseten, azaz az eros konvergenciabol kovetkezik a

 ris funkciona
lok norma
lt te
rben
3. Folytonos linea

52

gyenge konvergencia. Veges dimenzioban szokas szerint a ket fogalom egy

beesik, mindkett
o ekvivalens a koordinatankenti konvergenciaval. Altal
aban
a megfordt
as azonban nem igaz. Peldaul, vegtelen dimenzios Hilbert-terben,
mint az 5.4
allt
asban l
atni fogjuk, egy ortonormalt vektorokbol allo sorozat
nem konvergens, de gyengen konvergal a 0-hoz.
Egy Hilbert-terbeli ortonormalt sorozat arra is pelda, hogy egy korlatos sorozatnak nincs norm
aban konvergens reszsorozata, gy a BolzanoWeierstrasstulajdons
ag sem marad ervenyben a normakonvergenciara nezve. Ilyen norm
alt terben is megadhat
o, ami azt jelenti, hogy vegtelen dimenzioban a zart
egysegg
omb nem kompakt halmaz.
3.16. Lemma (Riesz-lemma). Legyen (X, kk) vegtelen dimenzi
os norm
alt
ter. Ekkor letezik X-ben olyan (xn ) X vektorsorozat, amelyre
(i) kxn k = 1

(n N);

(ii) kxn xm k 1

(n, m N, n 6= m).

Bizonyt
as. A keresett sorozatot rekurzioval alltjuk elo. Valasszunk egy
x
. Tegy
uk fel, hogy mar eloalltottuk
0 6= x X vektort, es legyen x1 = kxk
az x1 , x2 , . . . , xn1 vektorokat a kvant tulajdonsagokkal. Legyen Xn1 =
span{x1 , . . . , xn1 }, ez veges dimenzios alter. Legyen x X olyan, hogy
x
/ Xn1 es legyen d = dist(x, Xn1 ), az alter zartsaga miatt d > 0. Az 1.18.
0
allt

as szerint letezik y0 Xn1 , hogy d = kx y0 k. Legyen xn := xy

d .
Ekkor kxn k = 1, valamint
dist(xn , Xn1 ) =

inf

yXn1

kxn yk =

1
inf kx (y0 + dy)k
d yXn1

1
dist(x, Xn1 ) = 1,
d
mivel ha y befutja Xn1 elemeit, akkor y0 + dy is. Mivel tehat xn -nek az
altert
ol vett t
avols
aga 1, gy kxn xj k 1 minden 1 j < n eseten.

=

A gyenge konvergencia fogalma viszont segt abban is, hogy megments

uk a
BolzanoWeierstrass-tulajdonsagot:
3.17. T
etel. Reflexv Banach-terben minden korl
atos sorozatnak van gyengen konvergens reszsorozata.
Ezt csak Hilbert-terben igazoljuk majd az 5.6. tetelben; az altalanos eset bizonyt
asa megtal
alhat
o [38, 14. fejezet]-ben. A fenti tetel megfordtasa is igaz,
vagyis ez a tulajdons
ag jellemzi a reflexv Banach-tereket, ez az Eberlein
Smulian-tetel.

4. fejezet

Folytonos line
aris
oper
atorok norm
alt t
erben
4.1. A BanachSteinhaus-t
etelko
r
4.1.1. A BanachSteinhaus-t
etel
Ezt a tetelt szok
as az egyenletes korlatossag tetelenek is nevezni, es arrol

sz
ol, hogy ket,
altal
anos esetben k
ulonbozo korlatossagi fogalom folytonos line
aris oper
atorokra egybeesik. Jelentosege abban all, hogy a gyakran hasznos
egyenletes korl
atoss
agot gy egyszer
ubben garantalhatjuk.
4.1. Definci
o. Legyenek X, Y normalt terek. Egy (An ) B(X, Y ) operatorsorozat pontonkent korl
atos, ha minden x X eseten (An x) Y korlatos,
illetve egyenletesen korl
atos, ha (kAn k) R korlatos szamsorozat.
4.2. T
etel (BanachSteinhaus). Legyen X Banach-ter, Y norm
alt ter.
Egy (An ) B(X, Y ) oper
atorsorozat akkor es csak akkor pontonkent korl
atos, ha egyenletesen korl
atos.
Bizonyt
as. Ha (An ) egyenletesen korlatos, akkor minden x X eseten


kAn xk kAn k kxk sup kAn k kxk < ,
n

azaz minden r
ogztett x eseten kAn xk korlatos.
Legyen most (An ) pontonkent korlatos. Eloszor megmutatjuk, hogy van olyan
art g
omb, melyre
B := B(x , r) X z
sup{kAn xk : n N+ , x B} =: M < .
53

(4.1)

54

ris opera
torok norma
lt te
rben
4. Folytonos linea

Tegy
uk fel, hogy ez nem igaz. Ekkor minden gombben es minden n N+
eseten van olyan x0 pont es kn index, hogy kAkn x0 k 2n, sot ekkor Akn
folytonoss
aga miatt x0 egy k
ornyezeteben levo x pontokra kAkn xk n teljes
ul. Ezt a tulajdons
agot rekurzvan alkalmazva, konstrualhato zart gombok
olyan B1 B2 . . . egym
asba skatulyazott sorozata, hogy minden x Bn
pontra kAkn xk n (n N+ ), es itt felteheto, hogy diam(Bn ) 0, hiszen
pl. minden Bn sugar
at az elozo sugar felenel kisebbre valaszthatjuk. Ekkor
az 1.11 Cantor-fele k
oz
ospont-tetel miatt Bn egy pont, legyen ez x . Ek
kor minden n-re x Bn , gy kAkn x k n, ami ellentmond annak, hogy
(An x ) Y korl
atos sorozat.
A (4.1) korl
at miatt pedig minden z X, kzk = 1 es n N+ eseten
1



2M
1

kAn (x + rz)k + kAn x k
,
kAn zk = An (x + rz) x
r
r
r
hiszen x es x + rz B(x , r). Eszerint kAn k


2M
r ,

tehat (kAn k) korlatos.

4.1.2. A BanachSteinhaus-t
etel bizonyt
asa a kateg
oriat
etellel
Ez a resz a BanachSteinhaus-tetel egy masik bizonytasat tartalmazza, amely
egy
onmag
aban is erdekes, de itt nem bizonytott metrikus terbeli eredmenyre
t
amaszkodik.
4.3. Definci
o. Egy (X, %) metrikus terben egy K X halmaz
(i) sehol sem s
ur
u, ha int K = , azaz K nem tartalmaz gombot;
(ii) els
o kateg
ori
aj
u, ha el
oall megszamlalhatoan sok zart, sehol sem s
ur
u
halmaz uni
ojakent;
(iii) m
asodik kateg
ori
aj
u, ha nem elso kategoriaj
u: azaz, ha K =
j=1 Kj ,
ahol mindegyik Kj z
art, akkor valamelyik Kj tartalmaz gombot.
4.4. T
etel (Baire kateg
oriat
etele). B
armely teljes metrikus ter m
asodik
kateg
ori
aj
u.
A bizonyt
as megtal
alhat
o pl. a [27, 37] konyvekben.
A BanachSteinhaus-t
etel 2. bizonyt
asa. Csak a fordtott iranyt igazoljuk (a m
asik trivi
alis volt), tegy
uk fel tehat, hogy (An ) pontonkent korlatos.
Tekints
uk minden j N+ egeszre a
Kj := {x X : kAn xk j n N+ }

telk
4.1. A BanachSteinhaus-te
or

55

halmazokat. Minden r
ogztett j-re a Kj -beli sorozatok limeszei is Kj -beliek,
azaz Kj z
art. M
asreszt b
armely x X benne van valamelyik Kj -ben, mivel
(An x) korl
atos sorozat, gy kAn xk j (n N+ ) alkalmas j-re. Igy tehat

X = j=1 Kj , azaz X el
o
all megszamlalhato sok zart halmaz uniojakent. A
4.4. tetel szerint van olyan j0 N+ , hogy a Kj0 halmaz tartalmaz gombot,
azaz van olyan x0 X es r > 0, hogy B(x0 , r) Kj0 . Ekkor minden z X,
kzk = 1 es n N+ eseten
1

2



1
kAn zk = An (x0 + rz) x0
kAn (x0 + rz)k + kAn x0 k j0 ,
r
r
r
uk normaja legfelhiszen x0 es x0 + rz B(x0 , r) Kj0 , gy minden An -kep
jebb j0 . Eszerint kAn k 2jr0 , tehat (kAn k) korlatos.


4.1.3. A BanachSteinhaus-t
etel alkalmaz
asai
4.5. K
ovetkezm
eny. Banach-teren ertelmezett folytonos line
aris oper
atorsorozat pontonkenti limesze is folytonos line
aris. Azaz, ha X Banach-ter, Y
norm
alt ter es (An ) B(X, Y ), melyre An x Ax minden x X eseten,
akkor A B(X, Y ).
Bizonyt
as. A a limeszkepzes miatt linearis. Mivel (An ) pontonkent (konvergens es gy) korl
atos is, a 4.2. tetel szerint egyenletesen is korlatos. Ebbol


kAxk = lim kAn xk sup kAn k kxk K kxk
(x X),
n

vagyis A folytonos is.

Gyakran a 4.2. tetelt egyenletes korlatossag tetelenek nevezik, olyankor az

al
abbi k
ovetkezmenyet szoktak BanachSteinhaus-tetelnek hvni.
4.6. T
etel. Legyen X Banach-ter, Y norm
alt ter, valamint An , A B(X, Y )
(n N+ ). Ekkor

alis rendszer, hogy

a) van olyan M X tot
An x Ax (x M );
An A pontonkent X-en

b) (An ) egyenletesen korl

atos.
Bizonyt
as. Ha (An ) pontonkent konvergens, akkor nyilvan pontonkent korl
atos, gy az 4.2. tetel szerint egyenletesen is korlatos, a kvant tulajdonsag
u
tot
alis rendszernek pedig az M := X valasztas jo lesz.
A fordtott ir
anyhoz el
osz
or vegy
uk eszre, hogy ha An A M -en, akkor a
linearit
as miatt az [M ] burkon is ervenyes a konvergencia. Legyen x X

 ris opera
torok norma
lt te
rben
4. Folytonos linea

56

tetsz
oleges elem. Mivel [M ] = X, ezert minden > 0 eseten letezik y [M ],
hogy

kx yk
,
2 (K + kAk)
ahol K := supn kAn k < az egyenletes korlatossag miatt. Ekkor
kAn x Axk kAn x An yk + kAn y Ayk + kAy Axk
kAn y Ayk + (kAn k + kAk) kx yk ,
ahol alkalmas k
usz
obindex utan az elso tag /2-vel becs
ulheto (hiszen y
[M ]), es ilyenkor
kAn x Axk

+ (kAn k + kAk)
+ = .
2
2 (K + kAk)
2 2

P
eld
ak.
1. A Fej
er-ko
aja. A 4.6. tetel alapjan igazepek egyenletes konvergenci
zolhat
o a 2.39. tetel. Legyen tehat f C[0, 2], melyre f (0) = f (2), es

1 
n (f ) :=
s0 (f ) + s1 (f ) + + sn (f )
(n N)
n+1
a Fejer-k
ozepek. Megmutatjuk, hogy n (f ) f egyenletesen.
Legyen
X := {f C[0, 2] : f (0) = f (2)}
a maximum-norm
aval. Ez C[0, 2] zart altere, gy maga is Banach-ter. Tekints
uk az
An : X X,
An f := n (f )
(n N)
oper
atorsorozatot. A kv
ant alltas epp azt jelenti, hogy An I pontonkent
X-en, ahol I az identit
as. Ehhez a 4.6. tetel ket feltetelet kell ellenorizn
unk.
(a) Legyen M a trigonometrikus polinomok halmaza. Az erre vonatkozo
Weierstrass-fele approxim
aci
os tetel miatt barmely f X egyenletesen kozelthet
o M -beli f
uggvenyekkel, gy M s
ur
u, azaz totalis rendszer is. Masreszt
egy p trigonometrikus polinom Fourier-szelete onmaga, ha a szelet foka legal
abb p foka, gy sn (p) p egyenletesen barmely p M eseten. Ekkor az
sn (p) szeletek sz
amtanik
ozep-sorozata, ami eppen n (p), szinten p-hez tart
egyenletesen, azaz X norm
ajaban. Tehat An I M -en.
(b) A Fejer-k
ozepek z
art alakra hozhatok alkalmas trigonometrikus osszegzesekkel, l
asd pl. [70]: ha x [0, 2], akkor
Z /2
f (x + 2t) + f (x 2t)  sin(n + 1)t 2
2
dt .
n (f )(x) =
(n + 1) 0
2
sin t

telk
4.1. A BanachSteinhaus-te
or

57

Ebb
ol b
armely f X eseten
2
kAn f k = max |n (f )| max |f |
(n + 1)
[0,2]
[0,2]

/2 

sin(n + 1)t 2
dt =
sin t

= max |f | n (1) = kf k,
[0,2]

felhaszn
alva, hogy az 1 konstansf
uggveny 0-dfok
u trigonometrikus polinom,
gy (mint l
attuk) minden sn es gy n is helybenhagyja, vagyis n (1) = 1.
Ebb
ol kAn k 1 minden n-re, azaz (An ) egyenletesen korlatos.
2. Kvadrat
ur
ak konvergenci
aja. Legyen [a, b] adott intervallum. Az f
C[a, b] f
uggvenyek numerikus integralasara altalaban az
Z b
n
X
I(f ) :=
f Qn (f ) :=
i f (xi )
a

i=1

alak
u k
ozelteseket, u
n. kvadrat
urakat szokas hasznalni, ahol xi [a, b] adott
pontok es i > 0 adott sz
amok (s
ulyok), i = 1, . . . , n. A kvadrat
urakat u
gy
szok
as defini
alni (alkalmas interpolacios modszerek alapjan), hogy az n-edik
keplet pontos legyen a legfeljebb n-edfok
u polinomokra, azaz Qn (p) = I(p)
(p Pn , n N). Ekkor a 4.6. tetel alapjan konnyen igazolhato, hogy
Qn (f ) I(f ) f C[a, b],

ha n .

Legyen ugyanis An f := Qn (f ) (n N) es Af := I(f ). Ekkor An es A : X

R line
aris funkcion
alok az X := C[a, b] teren (a szokasos maximum-normaval
ell
atva), melyek korl
atosak is, ugyanis
n
n
X

X
|An f |
i |f (xi )|
i kf kmax es |Af | (b a) kf kmax
i=1

i=1

(f C[a, b]). Ha M a polinomok halmaza, akkor az erre vonatkozo Weierstrass-fele approxim

aci
os tetel miatt M s
ur
u, azaz totalis rendszer is X-ben,
es feltetel
unk szerint An A az M halmazon, gy teljes
ul a 4.6. tetel (a)
feltetele. Emellett a fenti becslesbol
n
X
kAn k
i = Qn (1) = 1
(n N),
i=1

mivel Qn pontos a p 1 nulladfok

u polinomon, gy (An ) egyenletesen korlatos.

(Altal
anosabban az is megengedheto, hogy az i s
ulyok kozt negatv ertekek is szerepeljenek, ekkor viszont
(A
)
egyenletes
korlatossaganak igazolan
Pn
uggetlen korlat alatt marad.
s
ahoz k
ul
on fel kell tenni, hogy i=1 |i | n-tol f
A Qn (p) = I(p), p Pn , n N feltetel is gyengtheto, elegendo, ha
limn Qn (p) = I(p) b
armely p polinom eseten.)

58

ris opera
torok norma
lt te
rben
4. Folytonos linea

4.2. A Banach-f
ele nyltlek
epez
es-t
etelko
r
4.2.1. A nylt lek
epez
es t
etele
es a homeomorfizmus-t
etel
E ket tetel k
oz
ul k
ul
on
osen a masodik nevezetes, es sok hely
utt alkalmazhato:
a Banach-fele homeomorfizmus-tetel azt mondja ki, hogy Banach-terek kozti
folytonos line
aris bijekci
o inverze is folytonos. Ez u
gy is fogalmazhato, hogy
Banach-terek k
ozti folytonos izomorfizmus homeomorfizmus is (utobbi olyan
lekepezest jelent, amely maga is es inverze is folytonos); innen ered a tetel
neve. A homeomorfizmus-tetel kozvetlen kovetkezmenye lesz a nylt lekepezes
tetelenek, melyhez viszont tobb technikai eredmenyen kereszt
ul juthatunk el.
Ebben a fejezetben B(a, R) jeloli az a kozep
u es R sugar
u nylt gombot.
4.7. Definci
o. Legyenek X, Y normalt terek. Azt mondjuk, hogy A : X
Y nylt lekepezes, ha b
armely nylt halmaz A-kepe nylt.
4.8. Megjegyz
es. K
onnyen lathato, hogy egy lekepezes pontosan akkor nylt,
ha b
armely nylt g
omb A-kepe tartalmaz nylt gombot a kozeppont kepe kor
ul, azaz ha b
armely B(x, R) X nylt gombhoz talalhato olyan B(Ax, r)
Y nylt g
omb, melyre A(B(x, R)) B(Ax, r).
Val
oban: egyreszt, ha A nylt lekepezes, akkor a B(x, R) nylt halmaz kepe
is nylt, gy tartalmaz nylt gombot az Ax pont kor
ul. Megfordtva, legyen
G X nylt halmaz. Ha x G, akkor G tartalmaz valamely B(x, R) nylt
g
omb
ot, gy A(G) tartalmazza az A(B(x, R)) halmazt, utobbi pedig a felteves
miatt tartalmaz egy B(Ax, r) nylt gombot. Igy A(G) tartalmaz nylt gombot
minden Ax eleme k
or
ul, azaz A(G) nylt halmaz.
4.9. Lemma. Legyen X Banach-ter, Y norm
alt ter, A B(X, Y ). Ha van
o olyan
olyan y0 Y es k, r > 0, hogy B(y0 , r) A (B(0, k)), akkor megadhat
m > 0, hogy minden y Y eseten van olyan x X, melyre Ax = y es
kxk m kyk.
Bizonyt
as. Ha B(y0 , r) A (B(0, k)), akkor az is igaz, hogy B(y0 , r)
A (B(0, k)). Ha ugyanis z B(y0 , r), akkor z B(y0 , r) A (B(0, k)),
vagyis letezik (xn ) B(0, k) alkalmas sorozat, hogy Axn z. Ekkor
z = lim Axn = lim A(xn ),
n

es mivel xn B(0, k), ezert z A (B(0, k)). Most ezekbol azt is belatjuk,
hogy
B(0, r) A (B(0, k))
szinten teljes
ul. Legyen ugyanis z B(0, r), ekkor nyilvan z + y B(y0 , r)
es z y0 B(y0 , r). Az eddigiek szerint z y0 A (B(0, k)), gy alkalmas

le nyltleke
peze
s-te
telk
4.2. A Banach-fe
or

59

(vn ), (wn ) B(0, k) sorozatokra Avn z + y0 es Awn z y0 . Ekkor

 

 w 
 v 
z + y0 z y0
vn + w n
n
n
z=
+A
= lim A
+
= lim A
,
n
n
2
2
2
2
2
ahol (vn + wn )/2 B(0, k), gy z A (B(0, k)). Legyen most
t :=

k
.
r

Ekkor azt is bel

athatjuk, hogy minden % > 0 eseten
B(0, %) A (B(0, t%)).

(4.2)

Ha ugyanis z B(0, %), akkor zr/% B(0, r), ami az elozoek szerint azt
jelenti, hogy zr/% A (B(0, k)), vagyis z A (B(0, k%/r)) = A (B(0, t%)).
Most megmutatjuk azt, hogy a fentiekhez hasonlo tartalmazas lezart nelk
ul
is adhat
o, ez a bizonyt
as kulcslepese: minden % > 0 eseten
B(0, %) A (B(0, 2t%)) .

(4.3)

Ehhez fogjuk kihaszn

alni, hogy X Banach-ter. Legyen tehat y B(0, %),
megmutatjuk, hogy tal
alhat
o hozza olyan x B(0, 2t%), hogy y = Ax. A
(4.2) szerint van olyan y1 A (B(0, t%)), hogy
ky y1 k <

%
.
2

Itt y y1 B(0, %/2), gy ismet (4.2) szerint (%/2-re felrva) van olyan y2
A (B(0, t%/2)), hogy
%
k(y y1 ) y2 k < .
4
Az elj
ar
ast folytatva egy olyan (yn ) sorozatot kapunk, hogy minden n N
eseten



 
n


X
t%
%


yn A B 0, n1
es
yi < n .
(4.4)
y

2
2
i=1

t%
yi . Valasszunk olyan xn B 0, 2n1
i=1
P
elemeket, hogy yn = Axn (ilyen van (4.4) miatt). Megmutatjuk, hogy (xn )
Cauchy-sor az X Banach-terben. Legyen m n, ekkor
m
m
m
X X
X
1
t% n,m


xi
kxi k < t%
< n2 0,

i1


2
2
i=n
i=n
i=n
Ebb
ol az k
ovetkezik, hogy y =

 ris opera
torok norma
lt te
rben
4. Folytonos linea

60

P
vagyis teljes
ul a Cauchy-kriterium a (xn ) sorra. Legyen a sor osszege x.
Ekkor

X
X
1
kxk
= 2t%.
kxi k < t%
i1
2
i=1
i=1
P
Mivel x = i=1 xi , gy A folytonossaga miatt
Ax =

Axi =

i=1

yi = y.

i=1

Teh
at minden y B(0, %) vektorhoz talaltunk olyan x B(0, 2t%) vektort,
hogy Ax = y, amivel (4.3)-t belattuk.
y
. Ekkor
Legyen veg
ul m := 4t. Tetszoleges y Y eseten legyen y = 2kyk
y B(0, 1), gy az el
oz
o resz szerint letezik x
B(0, 2t), hogy y = A
x. Ha
most x := 2 kyk x
, akkor
Ax = 2 kyk A
x = 2 kyk y = y

es

kxk = 2 kyk k
xk < 4t kyk = m kyk .


4.10. Lemma. Legyen X Banach-ter, Y norm

alt ter, A B(X, Y ). Ha
valamely orig
o k
ozep
u nylt g
omb A-kepenek lez
artja tartalmaz nylt g
omb
ot,
akkor b
armely nylt g
omb A-kepe maga is tartalmaz nylt g
omb
ot a k
ozeppont
kepe k
or
ul.
Bizonyt
as. A felteves epp azt jelenti, hogy alkalmazhato az elozo lemma,
ezert megadhat
o olyan m > 0, hogy minden y Y eseten van olyan x X,
melyre Ax = y es kxk m kyk. Legyen tehat B(x, R) X adott nylt gomb,
tal
alnunk kell hozz
a olyan B(Ax, r) Y nylt gombot, melyre
A(B(x, R)) B(Ax, r).
R
Megmutatjuk, hogy r := m
eseten ez fennall. Legyen y := Ax es y B(y, r),
alkalmazzuk az el
oz
o lemma eredmenyet az y y vektorra! Eszerint van olyan
z X, melyre A
z = y y es k
z k m k
y yk. Ha most x
:= x + z, akkor

k
x xk = k
z k m k
y yk < mr = R,
teh
at x
B(x, R), emellett
y = y + A
z = Ax + A
z = A
x,
gy y A(B(x, R)).

4.11. T
etel (Banach-f
ele nyltlek
epez
es-t
etel). Legyenek X, Y Banachterek, A B(X, Y ) szuperjektv. Ekkor A nylt lekepezes, azaz b
armely nylt
halmaz A-kepe nylt.

le nyltleke
peze
s-te
telk
4.2. A Banach-fe
or

61

Bizonyt
as. Mivel A szuperjektv, tekinthetj
uk a kepter Y =
n=1 A(B(0, n))
felbont
as
at. A 4.4. tetel miatt Y masodik kategoriaj
u, gy az unio valamelyik
tagja tartalmaz nylt g
omb
ot. A 4.10. lemma szerint ekkor barmely nylt gomb
A-kepe maga is tartalmaz nylt gombot a kozeppont kepe kor
ul. Ez pedig,
mint a 4.8. megjegyzesben l
attuk, epp azt jelenti, hogy A nylt lekepezes.
4.12. Megjegyz
es. A nyltlekepezes-tetelhez eleg feltenni, hogy R(A) masodik kateg
ori
aj
u, hiszen a bizonytas ugyan
ugy halad; ekkor menet kozben a
felhaszn
alt 4.9. lemma alapj
an kijon, hogy A sz
uksegkeppen szuperjektv is.
Megjegyezz
uk azt is, hogy a szuperjektivitasbol, szinten a 4.11. tetelhez felhaszn
alt 4.9. lemma alapj
an, kovetkezik e lemma alltasa:
4.13. K
ovetkezm
eny. Legyenek X, Y Banach-terek, A B(X, Y ) szuperjektv. Ekkor megadhat
o olyan m > 0, hogy minden y Y eseten van olyan
x X, melyre Ax = y es kxk m kyk.
4.14. T
etel (Banach-f
ele homeomorfizmus-t
etel). Legyenek X, Y Banach-terek, A B(X, Y ) bijekci
o. Ekkor A1 B(Y, X).
Bizonyt
as. Mivel A szuperjektv is, a nylt lekepezes-tetel szerint nylt halmaz A-kepe nylt. Ez ugyanaz, mint hogy nylt halmaz A1 -oskepe nylt, azaz
A1 folytonos.

4.15. Megjegyz
es. A homeomorfizmus-tetel a 4.13. kovetkezmenybol is kij
on: az ott szerepl
u, espedig x = A1 y,
1o x az A bijekcio volta miatt egyertelm


ebb
ol pedig A y m kyk.
A Banach-fele homeomorfizmus-tetel fontos alkalmazasa operatoregyenletekkel kapcsolatos. Tekints
unk egy
Ax = y

(4.5)

oper
atoregyenletet.
4.16. Definci
o. Legyenek X, Y normalt terek es A : X Y linearis oper
ator. A (4.5) egyenlet korrekt kit
uzes
u, ha
(i) minden y Y eseten egyertelm
uen letezik x megoldas, es
(ii) x folytonosan f
ugg y-t
ol.
Azaz, a (4.5) egyenlet akkor korrekt kit
uzes
u, ha (i) A : D(A) Y bijekcio,
es (ii) A1 folytonos. Mivel A1 linearis, a (ii) pont u
gy is rhato, hogy letezik
olyan y-t
ol f
uggetlen M > 0 konstans, melyre kxk M kyk.
Ha most X, Y Banach-terek es A folytonos, akkor a 4.14. tetel szerint a (ii)
tulajdons
ag k
ovetkezik (i)-b
ol:

62

ris opera
torok norma
lt te
rben
4. Folytonos linea

4.17. Ko
eny. Ha X, Y Banach-terek es A B(X, Y ), akkor a
vetkezm
4.16. definci
o (ii) pontja k
ovetkezik (i)-b
ol, gy elhagyhat
o.
A homeomorfizmus-tetel tovabbi alkalmazasa az 1.10. alltasnak (bizonyos
ertelemben) megfordt
asa.
4.18. T
etel. Legyen X olyan norm
alt ter, amely teljes az kk1 es kk2 norm
akra vonatkoz
oan. Tegy
uk fel, hogy van olyan M > 0 konstans, amelyre
kxk1 M kxk2 minden x X eseten. Ekkor a ket norma ekvivalens.
Bizonyt
as. A feltetel szerint az (X, kk2 ) es (X, kk1 ) Banach-terek kozotti Ix := x identikus lekepezes folytonos linearis es bijektv. A 4.14. kovetkezm
1 eny
szerint az inverz is folytonos linearis, azaz letezik c2 > 0, hogy
I x = kxk c2 kxk .

2
1
2

4.2.2. A z
artgr
af-t
etel
4.19. Definci
o. Legyenek X, Y normalt terek, D X, es A : D Y adott
lekepezes. Ekkor a (A) = {(x, A(x)) : x D} X Y halmazt A gr
afj
anak
vagy grafikonj
anak nevezz
uk.
Ha D X alter es A : D Y linearis, akkor (A) is alter X Y -ban. A
tov
abbiakban tekints
uk az X Y szorzatteren az alabbi normat:
k(x, y)k := kxk + kyk

(x, y) X Y.

4.20. Definci
o. Legyenek X, Y normalt terek, D X alter. Az A : D Y
line
aris oper
ator z
art, ha minden (xn ) D sorozatra fennall, hogy ha x =
lim xn X es y = lim Axn Y , akkor x D es y = Ax.
A definci
o jelenteset magyarazza a kovetkezo alltas.
t
4.21. All
as. Egy A line
aris oper
ator pontosan akkor z
art, ha (A) z
art
alter X Y -ban.
Bizonyt
as. Legyen A : D Y zart linearis operator. Be kell latni, hogy
(A) minden torl
od
asi

pontja eleme a grafnak. Legyen (x, y) (A), ekkor
van olyan (xn , Axn ) (A) sorozat a grafban, amely (x, y)-hoz konvergal
a szorzatter norm
aja szerint, vagyis
kxn xk + kAxn yk 0.
Ebb
ol k
ovetkezik, hogy xn x es Axn y. Mivel A zart, gy x D es
y = Ax, azaz (x, y) = (x, Ax) (A).

le nyltleke
peze
s-te
telk
4.2. A Banach-fe
or

63

Megfordtva, legyen a gr
af z
art es (xn ) D olyan sorozat, hogy xn x X
es Axn y Y . Be kell l
atni, hogy x D es Ax = y. A feltetel szerint
(A) 3 (xn , Axn ) (x, y) (A) = (A), mert (A) zart. Vagyis x D es
y = Ax, gy A z
art.

4.22. T
etel. Legyenek X, Y norm
alt terek, D X z
art alter, A : D Y
korl
atos line
aris oper
ator. Ekkor A z
art. Speci
alisan, minden A B(X, Y )
oper
ator z
art.
Bizonyt
as. Ha xn x egy D-beli konvergens sorozat, melyre Axn y,
akkor D z
arts
aga miatt x D, tovabba A folytonossagabol kovetkezik, hogy
Axn Ax, vagyis y = Ax.

Teh
at az oper
atorok z
arts
aga a folytonossag fogalmanak enyhtese.
4.23. T
etel. Ha egy A : D Y injektv line
aris oper
ator z
art, akkor A1
is z
art.
Bizonyt
as. Mivel A z
art, ezert (A) is zart. Az injektivitas miatt minden
y R(A) vektorhoz egyertelm
uen letezik olyan x D, hogy y = Ax. Ezert
(A) = {(x, Ax) : x D} = {(A1 y, y) : y R(A)}.
Legyen S : X Y Y X a koordinata-felcserelo operator, azaz S(x, y) :=
(y, x). Ez nyilv
an izometria, emiatt zart halmaz S-kepe zart, gy az S((A)) =
{(y, A1 y) : y R(A)} = (A1 ) halmaz zart, vagyis A1 zart operator. 
4.24. T
etel (z
artgr
af-t
etel). Legyenek X, Y Banach-terek, A : X Y
line
aris es z
art oper
ator. Ekkor A B(X, Y ).
Bizonyt
as. Mivel X es Y is Banach-ter, gy X Y is az. Mivel A zart,
ezert (A) z
art halmaz a szorzatterben. A zartsag es a szorzatter teljessege
miatt a gr
af is Banach-ter. Tekints
uk a P : (A) X lekepezest, mely egy
(x, Ax) (A) p
arhoz x-et rendeli. Ekkor P linearis, es korlatos is, mert
kP (x, Ax)k = kxk kxk + kAxk = k(x, Ax)k .
Emellett P nyilv
anval
oan szuperjektv. Injektv is lesz, amihez a linearitas
miatt eleg azt bel
atni, hogy csak a (0, 0) elemet viszi az X ter nullelemebe.
Tegy
uk fel ugyanis, hogy P (x, Ax) = 0: ez P defincioja szerint azt jelenti,

hogy x = 0, ebb
ol viszont A linearitasa miatt Ax = 0 is kovetkezik. Osszessegeben P : (A) X korl
atos linearis bijekcio ket Banach-ter kozott, ekkor
pedig a 4.14. tetel szerint P 1 is korlatos.

64

ris opera
torok norma
lt te
rben
4. Folytonos linea

Ezek ut
an m
ar meg tudjuk mutatni, hogy A folytonos. Legyen (xn ) X
sorozat, xn x X. Ekkor P 1 folytonossaga miatt P 1 xn P 1 x, azaz
(xn , Axn ) (x, Ax). Ez azt jelenti, hogy
kxn xk + kAxn Axk 0,
ebb
ol k
ovetkezik, hogy Axn Ax.

5. fejezet

Folytonos line
aris
funkcion
alok
Hilbert-t
erben
5.1. Riesz reprezent
aci
os t
etele
Pelda folytonos line
aris funkcion
alra Hilbert-terben. Ha y H rogztett vektor, akkor a
y : H C, y x := hx, yi
lekepezes a skal
arszorz
as defincioja miatt linearis, es korlatos is, ugyanis
|y x| = |hx, yi| kxk kyk

(x H).

Ebb
ol az is k
ovetkezik, hogy ky k kyk.
t
5.1. All
as. ky k = kyk

(y H).

Bizonyt
as. Az y = 0 eset trivialis, am
ugy pedig
ky k = sup{|y (x)| : kxk = 1} y

 y 
1
=
hy, yi = kyk .
kyk
kyk

Az al
abbi nevezetes tetel azt mondja ki, hogy a fenti peldaval, vagyis adott
vektorral t
orten
o skal
arszorzassal minden lehetseges folytonos linearis funkcion
alt lertunk. (Teh
at ugyanaz a jellemzes igaz, mint veges dimenzioban.)

65

 ris funkciona
lok Hilbert-te
rben
5. Folytonos linea

66

5.2. T
etel (Riesz reprezent
aci
os t
etele). Legyen H Hilbert-ter. Ekkor
minden : H C folytonos line
aris funkcion
alhoz letezik egyetlen olyan
y H, hogy = y , azaz
x = hx, yi

(x H).

(5.1)

Bizonyt
as. Ha 0, akkor y = 0 jo lesz. Ha nem azonosan nulla,
akkor a 3.3.
allt
as szerint ker valodi (1 kodimenzios) zart alter, gy a 2.16.
tetel szerint (ker ) 6= {0}. Legyen z 6= 0, melyre z (ker ) , es legyen
x0 = (x)z (z)x. Ekkor x0 = 0, azaz x0 ker , tehat hx0 , zi = 0. Ezt
reszletesen kirva
2

0 = hx0 , zi = h(x)z (z)x, zi = x kzk z hx, zi ,

vagyis
x =

z hx, zi
2

kzk

D
z E
= x,
2z ,
kzk

z
ahonnan y = kzk
alaszt
assal adodik (5.1).
2 z v
Az egyertelm
useghez tegy
uk fel, hogy y1 , y2 a -hez tartozo reprezentans
vektorok. Ekkor x = hx, y1 i = hx, y2 i, vagyis hx, y1 y2 i = 0 minden x H
eseten, gy y1 = y2 .


Az 5.1.
allt
as es 5.2. tetel alapjan a
T : H H ,

y 7 y

lekepezes normatart
o (teh
at izometria), valamint bijekcio. A linearitas azonban csak majdnem teljes
ul, mivel a (5.1)-beli skalarszorzatban y a hatso

helyen
all, gy ha c1 , c2 C es y1 , y2 H, akkor az
hx, c1 y1 + c2 y2 i = c1 hx, y1 i + c2 hx, y2 i

(x H)

egyenl
oseg alapj
an
T (c1 y1 + c2 y2 ) = c1 y1 +c2 y2 = c1 y1 + c2 y2 = c1 T (y1 ) + c2 T (y2 ),
azaz T konjug
altan line
aris lekepezes. Ez alapjan azt mondjuk, hogy egy H
Hilbert-ter konjug
altan izometrikus a H dualisaval, es u
gy jelolj
uk, hogy
H H.
B
ar ez nem teljesen a megszokott izometria, a kapott y 7 y megfeleltetes
reven a Hilbert-tereket azonosthatjuk a dualisukkal.
A kapott eredmenyb
ol k
ovetkezik, hogy minden Hilbert-ter reflexv. Konnyen
l
athat
o ugyanis, hogy a H H es H H kozti konjugaltan linearis
izometri
ak kompozci
oja m
ar linearis izometria, gy H izometrikus H -gal.

rben
5.2. Gyenge konvergencia Hilbert-te

67

5.2. Gyenge konvergencia Hilbert-t

erben
Gyenge konvergenci
aval a 3.3. szakasz (b) reszeben foglalkoztunk. A 3.14.
definci
o a Riesz-fele reprezentacios tetel alapjan skalarszorzattal rhato fel:
5.3. K
ovetkezm
eny. Legyen H Hilbert-ter. Egy (xn ) H sorozat pontosan
akkor tart gyengen az x H vektorhoz, ha
hxn , yi hx, yi

(y H).

L
attuk, hogy az er
os konvergenciabol kovetkezik a gyenge konvergencia, azaz
ha xn x er
os ertelemben (vagyis normaban), akkor a folytonossag miatt
xn x minden X eseten. A megfordtas azonban nem igaz:
w

t
5.4. All
as. Ha {en }nN teljes ortonorm
alt rendszer H-ban, akkor en
0. Norm
aban azonban en 9 0, s
ot nem is konvergens.
Bizonyt
as. A Parseval-egyenloseg (2.29. alltas) szerint tetszoleges x X

P
w
2
eseten
|hx, en i| < , gy hx, en i 0. Ez azt jelenti, hogy en 0. Az
n=1

viszont vil
agos, hogy ken k = 1 miatt en 9 0 normaban. Sot, mivel n 6= m
2
2
2
eseten ken em k = ken k + kem k = 2, ezert (en ) nem Cauchy-sorozat, gy
nem is konvergens.

A fenti
allt
as b
armely {en }nN ortonormalt rendszerre is igaz, mivel utobbi
teljes a span{en }nN terben, gy az alltast utobbiban hasznaljuk fel.
Hilbert-terben az er
os es a gyenge konvergencia kapcsolatat az alabbi tetel
jellemzi.
5.5. T
etel. Legyen (xn ) H, x H. Ekkor

i) kxn k kxk
kxn xk 0

w
ii) xn x.
Bizonyt
as. () Ezt m
ar tudjuk (a norma es a skalarszorzas folytonossagab
ol).
() Tegy
uk fel, hogy i) es ii) teljes
ul, ekkor
2

kxn xk = hxn x, xn xi = kxn k + kxk hxn , xi hx, xn i 0,

2

ugyanis a gyenge konvergencia miatt hxn , xi hx, xi = kxk .

Az el
oz
oek szerint vegtelen dimenzios terben a zart egyseggomb korlatos
ugyan, de nem sorozatkompakt, mert egy ortonormalt rendszerbol nem lehet

 ris funkciona
lok Hilbert-te
rben
5. Folytonos linea

68

kiv
alasztani konvergens reszsorozatot. Vagyis a BolzanoWeierstrass tetel altal
aban nem marad ervenyben. Ez a tulajdonsag megis megmentheto, mert
gyenge ertelemben m
ar igaz.
5.6. T
etel. Hilbert-terben minden korl
atos sorozatnak van gyengen konvergens reszsorozata.
Bizonyt
as. Legyen (xn ) H korlatos sorozat, melyre tehat kxn k C
valamilyen C > 0 sz
amra. Legyen H0 := [(xn )] az (xn ) altal generalt zart
alter. Legyen H1 = H0 , gy a 2.16. tetel szerint H = H0 H1 .
Az (hx1 , xn i) sz
amsorozat a CSB-egyenlotlenseg
szerint korlatos, van tehat
olyan (x1n ) (xn ) reszsorozat, hogy letezik lim x1 , x1n .
n



Az x2 , x1n sz
amsorozat szint
e
n
korl
a
tos,
van tehat olyan (x2n ) (x1n )


reszsorozat, hogy letezik lim x2 , x2n .

n

2
1
Az elj
ar
ast folytatva egy olyan

(xnk) (xn ) (xn ) . . . reszsorozat-lancot

kapunk, melyre letezik lim xk , xn minden rogztett k = 1, 2, . . . eseten.
n

Legyen zn := xnn . A (zn ) sorozat reszsorozata (xn )-nek es a konstrukcio szerint

(zn ) minden r
ogztett k-ra az elso nehany (legfeljebb k) tagtol eltekintve
reszsorozata (xkn )-nak, gy letezik lim hxk , zn i minden k-ra. A hatarertek
n
nyilv
an a sorozat tagjainak tetszoleges veges linearis kombinaciojara is letezik.
Legyen n y := hy, zn i a [(xn )] linearis burkon ertelmezett linearis funkcion
al, melyre kn k C, teh
at korlatos is n-tol f
uggetlen korlattal. A y :=
lim n y egyenl
oseggel definialt funkcional szinten linearis es folytonos.
n
Terjessz
uk ki
oket a 3.4.
allt
as segtsegevel n , : H0 C folytonos linearis
funkcion
alokk
a normatart
o modon.
Ekkor a n H0 funkcion
alok egyenletesen korlatosak es n pontonkent [(xn )]-en, gy az 4.6. tetel szerint n pontonkent egesz H0 -on,
speci
alisan minden y H0 eseten letezik lim hy, zn i = y. A : H0 C
n
funkcion
al line
aris es folytonos is a H0 Hilbert-teren, ezert Riesz reprezentaci
os tetele szerint letezik z H0 , hogy lim hy, zn i = hy, zi minden y H0
w

eseten, azaz zn z H0 -on. Mar csak az kell, hogy ez H-n is igaz. Legyen
teh
at y H tetsz
oleges, y = y0 + y1 , ahol y0 H0 es y1 H1 . Ekkor
y1 = y y0 H0 miatt hzn z, y y0 i = 0. Ezt kifejtve
0 = hzn , yi hzn , y0 i h
z , yi + h
z , y0 i ,
es felhaszn
alva, hogy hy0 , zn i hy0 , zi, kovetkezik, hogy hzn , yi h
z , yi
w
minden y H eseten, azaz zn = xnn z.


6. fejezet

Folytonos line
aris
oper
atorok Hilbert-t
erben
Ebben a reszben A : H H folytonos linearis operatorokkal foglalkozunk.
A tov
abbiakban jel
olje r
oviden B(H) a B(H, H) teret.
Hilbert-terben folytonos linearis operator eseten nem jelent megszortast,
hogy az egesz teren ertelmezz
uk, ugyanis ha eredetileg csak alteren ertelmezt
uk, akkor letezik termeszetes kiterjesztese az egesz terre:
t
6.1. All
as. Ha A : H H folytonos line
aris oper
ator, akkor letezik

A : H H folytonos line
aris, s
ot normatart
o kiterjesztese.
Bizonyt
as. (i) El
osz
or D(A) lezartjara terjesztj
uk ki az operatort az x 7
lim Axn keplettel, ahol x D(A) eseten (xn ) D(A) olyan sorozat, melyre
n
xn x. A 3.4 lemma mint
ajara konnyen belathato, hogy ez a limesz letezik
es nem f
ugg az (xn ) sorozat valasztasatol, valamint a kiterjesztett operator
line
aris es norm
aja azonos A normajaval.
(ii) Most m
ar feltehet
o, hogy D(A) zart. Legyen x H tetszoleges. A 2.16.
tetel alapj
an x felrhat
o x = x1 + x2 alakban, ahol x1 D(A) es x2
:= Ax1 (azaz a D(A) komplementeren 0 erteket adunk).
D(A) . Legyen Ax
Nyilv
anval
o, hogy A line
aris es kiterjesztese A-nak. Emellett a normajat sem
n
ovelheti, mert
= kAx1 k kAkkx1 k kAkkxk,
kAxk
ahol a vegen a 2.17. megjegyzest hasznaltuk.
69

 ris opera
torok Hilbert-te
rben
6. Folytonos linea

70

6.1. Adjung
alt oper
ator, speci
alis oper
atortpusok
t
6.2. All
as. B
armely A B(H) eseten letezik egyetlen olyan A B(H),
melyre
hAx, yi = hx, A yi
(x, y H).
Ezt az A oper
atort az A adjung
altj
anak nevezz
uk.
Bizonyt
as. Legyen y H rogztett. Ekkor a y : H C, y x := hAx, yi
line
aris funkcion
al korl
atos is, mert
|y x| kAxk kyk (kAk kyk) kxk

(x H).

Riesz reprezent
aci
os tetele szerint letezik egyetlen y H, hogy y x = hx, y i
minden x H-ra. Legyen A : H H az a lekepezes, melyre A y := y ,
erre igaz az hAx, yi = hx, A yi keplet. Igazolnunk kell meg, hogy A folytonos
line
aris. A linearit
ast a skal
arszorzat tulajdonsagaibol, a korlatossagot pedig
az
kA yk = ky k = ky k kAk kyk
becslesb
ol kapjuk, ahol a k
ozepso lepes az 5.1. alltasbol kovetkezik.

A bizonyt
asb
ol az is kij
ott, hogy kA k kAk, valojaban azonban tobb is
igaz.

t
6.3. All
as. B
armely A B(H) eseten A := (A ) = A es kA k = kAk.

Bizonyt
as. Mivel hAx, yi = hx, A yi = hA x, yi (x, y H), ezert Ax =

A x (x H), azaz A = A . A normakra vonatkozo egyenlotlenseget

figyelembeveve
kAk = kA k kA k kAk ,
azaz mindenhol egyenl
osegnek kell teljes
ulnie.
t
6.4. All
as. Ha A, B B(H), K, akkor

1. (A + B) = A + B ,

2. (A) = A ,

3. (AB) = B A ,
2

4. kAk = kA Ak

(C -tulajdons
ag).

 lt opera
tor, specia
lis opera
tortpusok
6.1. Adjunga

71

Bizonyt
as. Az els
o h
arom az adjungaltat definialo egyenlosegbol azonnal
ad
odik. A 4.-hez egyreszt
2

kAxk = hAx, Axi = hx, A Axi kxk kA Axk kA Ak kxk

ad
odik, amib
ol kAk kA Ak kovetkezik; visszafele, az elozo alltast haszn
alva
2
kA Ak kA k kAk = kAk .

6.5. T
etel. (Oper
atorokra vonatkoz
o ortogon
alis felbont
as). B
armely A
B(H) eseten H el
o
all
R(A) ker(A ) = H
ortogon
alis direkt
osszeg alakj
aban.
Bizonyt
as. Mivel R(A) z
art altere H-nak, a 2.16. tetel miatt eleg belatni,

hogy R(A) = ker(A ). Ez az alabbi ekvivalenciakbol kovetkezik:

y R(A)

y R(A) y R(A) hy, Axi = 0 x H

hA y, xi = 0 x H A y = 0 y ker(A ).

6.6. Definci
o. Egy A B(H) operator

onadjung
alt, ha A = A ;
izometrikus, ha kAxk = kxk (x X);
uniter, ha izometrikus es szuperjektv;
projektor, ha van olyan K H zart alter, hogy minden x H eseten
Ax = xK ;
norm
alis, ha AA = A A.
6.7. Megjegyz
es. Minden onadjungalt operator normalis. Emellett latni
fogjuk a 6.3 ill. 6.4. szakaszokban, hogy minden projektor onadjungalt, tovabb
a A pontosan akkor uniter, ha A bijekcio es A1 = A . Igy ezek is normalis
oper
atorok.
6.8. Megjegyz
es. (Adjung
alt k
ulonbozo terek kozt.) A 6.2. alltas ugyanu
gy igazolhat
o k
ul
onb
oz
o H, K Hilbert-terek kozott is, azaz barmely A
B(H, K) eseten letezik egyetlen olyan A B(K, H), melyre hAx, yi =
hx, A yi (x H, y K). (Sot, barmely X, Y Banach-terek es A B(X, Y )
eseten is letezik egyetlen olyan A B(Y , X ), melyre az analog formula
teljes
ul, skal
arszorzat helyett funkcional alkalmazasa ertelmeben; ezt az A -ot
Banach-adjung
altnak hvjuk.)

 ris opera
torok Hilbert-te
rben
6. Folytonos linea

72

6.2. Onadjung
alt oper
atorok
Az
onadjung
alt oper
ator defincioja u
gy rhato, hogy
hAx, yi = hx, Ayi

(x H),

legt
obbsz
or ezt haszn
aljuk. A kovetkezo jellemzesben fontos, hogy H komplex
Hilbert-ter.
t
6.9. All
as. Egy A B(H) oper
ator pontosan akkor
onadjung
alt, ha kvadratikus alakja val
os, azaz ha hAx, xi R (x H).
Bizonyt
as. Legyen A B(H) onadjungalt. Ekkor
hAx, xi = hx, A xi = hx, Axi = hAx, xi,
vagyis hAx, xi val
os.
Megfordtva, tegy
uk fel, hogy a kvadratikus alak valos ertek
u. Ekkor barmely
x, y H eseten
hA(x + y), x + yi = hAx, xi + hAx, yi + hAy, xi + hAy, yi,
{z
} | {z }
| {z }
|
R

teh
at hAx, yi + hAy, xi val
os. Emiatt a kepzetes resz
uk egymas ellentettje,
gy
Im hAx, yi = Im hAy, xi = Im hx, Ayi .
(6.1)
Mivel x tetsz
oleges volt, ez ervenyes ix-re is, azaz Im hA(ix), yi = Im hix, Ayi,
vagyis a Re z = Im (iz) azonossag reven
Re hAx, yi = Im (i hAx, yi) = Im (i hx, Ayi) = Re hx, Ayi .

(6.2)

A ket egyenl
osegb
ol ad
odik, hogy hAx, yi = hx, Ayi, tehat A onadjungalt. 
Ez az
allt
as nyilv
anval
oan nem igaz valos Hilbert-terben, hiszen ott sem
minden oper
ator
onadjung
alt.
A k
ovetkez
o fontos tetel el
ott megemltj
uk, hogy tetszoleges A B(H) oper
ator norm
aja kifejezhet
o bilinearis formaval, ami 2.4. alltas operatorokra
val
o anal
ogi
aja:
t
6.10. All
as. B
armely A B(H) eseten kAk = sup{| hAx, yi | : x, y
H, kxk = kyk = 1}.


lt opera
torok
6.2. Onadjung
a

73

Bizonyt
as. Az kAk = sup{kAxk : x H, kxk = 1} egyenlosegben kAxk-ra
alkalmazzuk a 2.4.
allt
ast.


(Ebb
ol is levezethet
o az kA k = kAk azonossag.) Onadjung
alt operator eseten
ugyanezt eleg kvadratikus alakkal felrni:
6.11. T
etel. Ha A B(H)
onadjung
alt, akkor
kAk = sup {|hAx, xi| : kxk = 1} .
Bizonyt
as. Legyen F1 := {x H : kxk = 1} az egyseggomb felszne,
:= sup |hAx, xi|. Be kell l
atnunk, hogy kAk = .
F1
2

Mivel minden x F1 eseten |hAx, xi| kAk kxk = kAk, ezert szupremumot
veve kapjuk, hogy kAk.
A m
asik ir
anyhoz legyen x, y, z H tetszoleges. Ekkor
D  z   z E


2
2
,
|hAz, zi| =  A
 kzk kzk ,
kzk
kzk
illetve A
onadjung
alts
ag
at hasznalva
hA(x + y), x + yi hA(x y), x yi = 2(hAx, yi + hAy, xi) =
2(hAx, yi + hAx, yi) = 4Re hAx, yi .
Ezekb
ol es a parallelogramma-szabalybol adodik a
 1 

1 
2
2
2
2
Re hAx, yi kx + yk + kx yk = kxk + kyk
4
2
becsles. Amennyiben x, y F1 , akkor az utolso tag eppen , azaz Re hAx, yi
Ax
. Legyen most x F1 tetsz
oleges, y := kAxk
F1 . Ekkor
D
Ax E
Re hAx, yi = Re Ax,
= kAxk ,
kAxk
azaz kAk = sup{kAxk : kxk = 1} .

6.12. Ko
eny. Ha A B(H) olyan, hogy hAx, xi = 0 minden x
vetkezm
H-ra, akkor A = 0.
Bizonyt
as. A feltetel szerint hAx, xi valos minden x H eseten, gy a 6.9.
allt

as szerint A o
alt, ezert a 6.11. tetel szerint kAk = 0, tehat A = 0.
nadjung

Ennek A = B C esetere valo atfogalmazasa:

 ris opera
torok Hilbert-te
rben
6. Folytonos linea

74

6.13. Ko
eny. Ha B, C B(H) es hBx, xi = hCx, xi minden x
vetkezm
H-ra, akkor B = C.
Ez a ket
allt
as sem igaz valos Hilbert-terben: pl. R2 -ben egy derekszog
u
forgat
as m
atrix
anak kvadratikus alakja azonosan 0, hiszen a kep mindig mer
oleges az eredeti vektorra.
A 6.11. tetel segtsegevel r
ovid bizonytas adhato a 6.4. tetelben szereplo C tulajdons
agra.
2
t
6.14. All
as. Tetsz
oleges A B(H) eseten kA Ak = kAk .

Bizonyt
as. Mivel A A
onadjungalt, gy
2

kA Ak = sup |hA A, xi| = sup |hAx, Axi| = sup kAxk = kAk .

xF1

xF1

xF1

6.15. Megjegyz
es. Ha az operator nem onadjungalt, akkor a 6.11. tetel
helyett a k
ovetkez
o mondhato. Tetszoleges A B(H) eseten a W (A) :=
{hAx, xi : kxk = 1} C halmazt az A operator numerikus ertekkeszletenek,
a w(A) := sup{|hAx, xi| : kxk = 1} R szamot A numerikus sugaranak
nevezz
uk. Igazolhat
o, hogy tetszoleges A B(H) eseten 21 kAk w(A)
kAk, ha viszont A B(H) normalis, akkor ervenyben marad a 6.11. tetel,
azaz w(A) = kAk, l
asd [9].
6.16. Definci
o. Egy A B(H) operator
pozitv, ha hAx, xi 0 (x H),
szigor
uan pozitv, ha hAx, xi > 0 (x H, x 6= 0),
egyenletesen pozitv, ha van olyan m > 0, hogy
(x H).

hAx, xi m kxk

A fent defini
alt oper
atorok
onadjungaltak, mert a kvadratikus alakjuk valos.
A pozitv oper
ator elnevezes annak ellenere honosodott meg, hogy a kvadratikus alakja csak nemnegatv.
6.17. Definci
o. Legyen A, B B(H). Azt mondjuk, hogy A B, ha A
B 0, azaz A B pozitv operator.
6.18. Megjegyz
es. Az A B egyenlotlenseg tehat azt jelenti, hogy hAx, xi
hBx, xi (x H). Ebb
ol es a 6.13. kovetkezmenybol adodik, hogy a fenti
rel
aci
o reszbenrendezest definial B(H)-ban.


lt opera
torok
6.2. Onadjung
a

75

6.19. Definci
o. Legyen A B(H) szigor
uan pozitv operator. Ekkor az
hx, yiA := hAx, yi skal
arszorzatot az A operatorhoz tartozo energia-skal
ar1/2
szorzatnak, az induk
alt kxkA = hAx, xi
normat energianorm
anak nevezz
uk. (K
onnyen l
athat
o, hogy h., .iA valoban skalarszorzat.)
2

Az energianorma mindig gyengebb az eredetinel, hiszen kxkA = hAx, xi

2
kAk kxk . Egyenletesen pozitv operator eseten ez fordtva is igaz, ugyanis ek2
2
kor kxkA = hAx, xi m kxk , gy a ket norma ekvivalens. Az 1.10. alltasbol
fakad ekkor a
6.20. K
ovetkezm
eny. Egyenletesen pozitv oper
ator eseten (H, kkA ) is Hilbert-ter.
Veg
ul, a 2.4
allt
as energianormara is fennall:
t
6.21. All
as. Legyen A B(H) szigor
uan pozitv oper
ator. Ekkor b
armely
x H eseten kxkA = sup{ | hx, yiA | : y H, kykA = 1}.
Az egyenletes pozitivit
as tulajdonsaga a kovetkezokepp altalanosthato.
6.22. Definci
o. Egy A B(H) operatort koercvnek hvunk, ha letezik
m > 0, hogy
2
Re hAx, xi m kxk
(x H).
6.23. Megjegyz
es. Ha H valos Hilbert-ter, akkor a fenti defincioban Re

elhagyhat
o, de ilyenkor a koercivitas nem vonja maga utan az onadjungaltsagot. A ket eset megk
ul
onb
oztetesere az egyenletesen pozitv kifejezest valos

Hilbert-terben is csak akkor hasznaljuk, ha az operator egyidej

uleg koercv
es
onadjung
alt is.

P
elda o
alt, ill. pozitv oper
atorra. (Integraloperator)
nadjung
2
Legyen I = [a, b], H := L (I), valamint K L2 (I I) adott valos ertek
u
f
uggveny es A : H H a k
ovetkezo:
Z
(Au) (x) =

K(x, s)u(s)ds

(u L2 (I)).

t
6.24. All
as. A fenti feltetelekkel
(1) A L2 (I) L2 (I) korl
atos line
aris oper
ator.
(2) Ha K szimmetrikus, azaz K(x, y) = K(y, x), akkor A
onadjung
alt.

 ris opera
torok Hilbert-te
rben
6. Folytonos linea

76

(3) Ha K u
gynevezett pozitv magf
uggveny, azaz letezik N L2 (I I) val
os
f
uggveny, hogy
Z b
K(x, y) =
N (x, s)N (y, s)ds,
a

akkor A pozitv oper

ator.
Bizonyt
as. A linearit
as konnyen lathato, a folytonossaghoz legyen u
L2 (I), ekkor a CSB-egyenl
otlenseget alkalmazva
2
Z b Z b



2
K(x, s)u(s)ds dx
kAukL2 (I) =



a
a
!
Z
Z
Z
b

u2 (s)ds

dx =

K 2 (x, s)ds dx kukL2 (I) = kKkL2 (II) kukL2 (I) ,

=
a

K 2 (x, s)ds

azaz kAuk kKk kuk, gy A folytonos is. Ha K szimmetrikus, akkor

Z b
Z bZ b
(Au)v =
hAu, viL2 =
K(x, s)u(s)ds v(x) dx =
a

Z
=

K(x, s)u(s)v(x) dxds =

a

Z
=

Z
u(s)

Z
K(s, x)v(x) dxds =

u(s)(Av)(s)ds = hu, AviL2 .

Rb
Veg
ul ha K pozitv magf
uggveny, akkor legyen (Cu)(x) := a N (x, s)u(s)ds.
Ekkor
Z bZ b
Z bZ b
hCu, viL2 =
N (x, s)u(s)ds v(x) dx =
N (x, s)u(s)v(x) dxds =
a

Z
=

Z
u(s)

D
E

N (x, s)v(x) dxds = u, Cv

L2

a
a
Rb
N (x, s)v(x)
a

dx. Ez a C teljesti az adjungalt defincios

ahol (Cv)(s)
:=
egyenl
oseget, gy C = C . Veg
ul vegy
uk eszre, hogy
Z b Z b

(Au)(x) =
N (x, s)N (y, s)ds u(y) dy =
a

Z
=

Z
N (x, s)

gy

N (y, s)u(y) dyds = (CC u)(x),

a
2

hAu, uiL2 = hCC u, uiL2 = kC ukL2 0.

6.3. Projektorok

77

6.3. Projektorok
6.25. Definci
o. A P B(H) operator projektor (vagy ortogonalis projekci
o), ha letezik K H z
art alter, hogy minden x H eseten P x = xK , azaz
x vet
ulete K-ra. A K alteret is felt
untetve jelolje PK a K-ra valo ortogonalis
projekci
ot.
Azaz, ha x = xK + xK , ahol xK K es xK K , akkor PK : x 7 xK .
t
6.26. All
as. Ha K 6= {0} z
art alter, akkor kPK k = 1.
Bizonyt
as. Mivel kPK xk = kxK k kxk, ezert kPK k 1, es ha 0 6= x K,
akkor kPK xk = kxk, azaz kPK k = 1.

t
6.27. All
as. Egy A B(H) oper
ator pontosan akkor projektor, ha idempotens (azaz A2 = A) es
onadjung
alt (s
ot pozitv).
2
Bizonyt
as. Legyen el
osz
or A = PK . Ekkor PK
x = PK (PK x) = PK (xK ) =
xK = PK x, teh
at PK idempotens, valamint
2

hPK x, xi = hxK , xK + xK i = kxK k + hxK , xK i = kxK k 0,

gy PK pozitv es ezert
onadjungalt.
Legyen most A idempotens es onadjungalt. Legyen K := R(A), megmutatjuk,
hogy K z
art es A = PK . A z
artsaghoz az kell, hogy ha egy (Axn ) K sorozatra letezik y = lim Axn H, akkor y K, ez pedig igaz, mert y = lim Axn =
lim A2 xn = A(lim Axn ) = Ay K. Legyen most x H tetszoleges, igazoljuk, hogy Ax = PK x, azaz Ax = xK . Itt Ax K, es a 2.17. megjegyzes (ii)
pontja szerint azt kell meg belatnunk, hogy Axx K, azaz hAxx, Ayi = 0
(y H). Ez igaz, mert hAx, Ayi = hx, A Ayi = hx, A2 yi = hx, Ayi.


6.4. Izometrikus
es unit
er oper
atorok
6.28. Definci
o. Az A B(H) operator izometrikus, ha minden x H
eseten kAxk = kxk.
6.29. Megjegyz
es. (i) Ha A B(H) izometrikus, akkor A injektv, kAk =
1 es A1 is izometrikus R(A)-rol H-ra, gy korlatos is.
(ii) Az R(A) kepter nem feltetlen
ul az egesz H, peldaul `2 -n az A(x1 , x2 , x3 , . . .)
:= (0, x1 , x2 , . . .) eltol
as-operator (shift) izometrikus, de nem szuperjektv.
6.30. Definci
o. Az U B(H) operator uniter, ha izometrikus es szuperjektv is.

 ris opera
torok Hilbert-te
rben
6. Folytonos linea

78

Mivel egy izometrikus oper

ator eleve injektv, gy egy uniter operator valojaban izometrikus bijekci
o.
t
6.31. All
as. Egy A B(H) izometrikus oper
ator skal
arszorzattart
o is,
azaz hAx, Ayi = hx, yi (x, y H).
Bizonyt
as. Irjuk fel a 2.13. alltasban szereplo polarizacios egyenloseget:
hAx, Ayi =

3
2
1 X k
i Ax + ik Ay =
4
k=0

3
3
2

2
1 X k
1 X k
i A x + ik y =
i x + ik y = hx, yi .
4
4
k=0

k=0

Visszafele, a skal
arszorzattartasbol trivialisan kovetkezik az izometria (x = y
helyettestessel), gy e ket tulajdonsag ekvivalens.
t
6.32. All
as. Egy U B(H) oper
ator pontosan akkor uniter, ha U bijekci
o
es U 1 = U .
Bizonyt
as. A fentiek alapjan az alltas u
gy fogalmazhato at, hogy egy
U bijekci
o pontosan akkor izometrikus, ha U 1 = U , azaz ha U U = I.
Val
oban, U pontosan akkor izometrikus, ha skalarszorzattarto, vagyis ha
hU U x, yi hU x, U yi = hx, yi (x, y H), ez pedig ekvivalens azzal, hogy
U U = I.

P
elda unit
er oper
atorra: a Fourier-transzform
aci
o
Fontos pelda uniter oper
atorra a Fourier-transzformacio, melynek fogalmat
v
azlatosan ismertetj
uk. E transzformacio tulajdonsagai es alkalmazasai reszletesen olvashat
ok a [67] k
onyvben.
6.33. Definci
o. Legyen f L1 (Rn ). Ekkor az
Z
1

f (x) :=
eixy f (y) dy
(2)n/2 Rn

(x Rn )

(6.3)

osszef
uggessel defini
alt f f
uggvenyt az f Fourier-transzform
altj
anak nevez
z
uk.
Az f L1 (Rn ) feltetel biztostja, hogy az integral ertelmes. A Fouriertranszform
aci
ot ki lehet terjeszteni L2 (Rn )-re is, ez az u
n. Plancherel-tetel:
van olyan F : L2 (Rn ) L2 (Rn ) lekepezes (
un. Fourier-Plancherel-transzform
aci
o), hogy minden f L1 (Rn ) L2 (Rn ) eseten Ff = f. Itt az Ff

 te
rte
k e
s spektrum
6.5. Saja

79

f
uggvenyre is ervenyben tarthato a (6.3) keplet, ha mint Cauchy-foerteket
ertj
uk, azaz orig
o k
ozep
u g
ombokon vett integralok limeszekent:
Z
1
lim
eixy f (y) dy.
(Ff )(x) =
(2)n/2 r Br (0)
6.34. T
etel. (1) Az F : L2 (Rn ) L2 (Rn ) lekepezes line
aris bijekci
o, es
Z
1
eixy f (y) dy
(x Rn ),
(F 1 f )(x) =
(2)n/2 Rn
ha f L1 (Rn )L2 (Rn ), am
ugy pedig a fenti keplet szinten Cauchy-f
oertekkent
ertend
o.
(2) F izometrikus, azaz kFf kL2 (Rn ) = kf kL2 (Rn ) (f L2 (Rn )).
Teh
at az F lekepezes uniter L2 (Rn )-ben.

6.5. Saj
at
ert
ek
es spektrum
A spektrum, ezen bel
ul a sajatertekek fogalma a linearis operatorok fontos
jellemz
oje. Ennek segtsegevel lehetseges ugyanis bizonyos operatorok olyan
el
o
allt
asa, amely anal
og a szimmetrikus matrixokra ismert fotengelytetellel:
az ezekr
ol sz
ol
o eredmenyekrol a 6.7.1. szakaszban lesz szo. (Megemltj
uk a
saj
atertekek egy fizikai interpretaciojat, bar ez elsosorban nem korlatos oper
atorokkal kapcsolatos: a kvantummechanikaban a megfigyelheto mennyisegeket reprezent
al
o oper
atorok sajatertekei a mennyiseg lehetseges ertekei.)
Ebben a fejezetben legyen X komplex Banach-ter es A : X X korlatos
line
aris oper
ator, azaz A B(X). A tetelek nagy resze ugyanis epp
ugy igaz
lesz, mint Hilbert-terben; ott szortkozunk csak Hilbert-terre, ahol onadjung
alt vagy m
as Hilbert-terbeli operatortpusrol esik szo.

6.5.1. Alaptulajdons
agok
6.35. Definci
o. Egy A B(X) operatornak a C szam saj
aterteke,
ha letezik 0 6= u X, hogy Au = u; ekkor az u vektort (-hoz tartozo)
saj
atvektornak nevezz
uk. Az A B(X) operator sajatertekeinek halmazat
Eig(A)-val jel
olj
uk.
6.36. Megjegyz
es. (i) Ha u -hoz tartozo sajatvektor, akkor barmely c C
eseten cu is -hoz tartoz
o sajatvektor. Adott -hoz tartozhat tobb, linearisan
f
uggetlen saj
atvektor is, ekkor ezek linearis kombinacioi is -hoz tartozo saj
atvektorok. Az
osszes -hoz tartozo sajatvektor u
n. -hoz tartozo saj
atalteret
alkot. A saj
atalterre megszortva az A operator hatasa a -val valo szorzas.

80

ris opera
torok Hilbert-te
rben
6. Folytonos linea

(ii) Egy C sz
am pontosan akkor sajatertek, ha A I nem injektv.
Ekkor ker(A I) a -hoz tartozo sajatalter.
t
6.37. All
as. Hilbert-teren ertelmezett speci
alis oper
atorok saj
atertekeire az
al
abbiak teljes
ulnek.

(1) Onadjung
alt oper
ator saj
atertekei val
osak, a k
ul
onb
oz
o saj
atertekekhez
tartoz
o saj
atvektorok ortogon
alisak.
(2) Pozitv (szigor
uan pozitv) oper
ator saj
atertekei nemnegatvak (pozitvak).
(3) Uniter oper
ator saj
atertekeire || = 1.
(4) Ha egy A norm
alis oper
atorra Eig(A), akkor Eig(A ) es ugyanazok a saj
atvektorai.
Bizonyt
as. (1)-(2) Legyen Au = u, u 6= 0. Ekkor
kuk2 = hu, ui = hAu, ui .
Itt kuk2 > 0, gy ha A
onadjungalt/pozitv/szigor
uan pozitv operator, akkor
hAu, ui es gy is val
os/nemnegatv/pozitv. Legyen most Av = v, v 6= 0.
Ha A
onadjung
alt, akkor
hu, vi = hu, vi = hAu, vi = hu, Avi = hu, vi = hu, vi ,
teh
at ha 6= , akkor hu, vi = 0.
(3) Ha A uniter, akkor kuk = kAuk = || kuk, tehat || = 1.
1/2
(4) Mivel A norm
alis, azaz AA = A A, gy kAxk = hA Ax, xi
=


1/2
hAA x, xi
= kA xk (x H). Ebbol k(A I)uk = (A I)u (
C, u H), gy (A I)u = 0 (A I)u = 0.

6.38. Definci
o. Legyen A B(X) adott operator.
(1) Egy C sz
am A-nak
(i) regul
aris erteke, ha A I : X X bijekcio;
(ii) szingul
aris erteke, ha nem regularis.
Az A oper
ator regul
aris ertekeinek halmazat jelolje %(A), a szingularis
ertekeket pedig (A).
(2) A (A) C halmazt az A operator spektrum
anak nevezz
uk.

 te
rte
k e
s spektrum
6.5. Saja

81
1

6.39. Megjegyz
es. (i) Ha regularis erteke A-nak, akkor (A I)

B(X), mert a 4.14. k

ovetkezmeny szerint korlatos linearis bijekcio inverze is
korl
atos line
aris oper
ator.
(ii) Ha %(A), akkor az azt jelenti, hogy az Ax x = y u
n. masodfaj
u
egyenlet minden y X eseten egyertelm
uen megoldhato, tovabba a megold
as folytonosan f
ugg y-t
ol, vagyis az egyenlet korrekt kit
uzes
u (lasd 4.16.
definci
o).
Ez azt is jelenti, hogy a regularis ertekek kedvezoek a masodfaj
u egyenletek
viselkedese szempontj
ab
ol; ennek ellenere, mint a bevezetoben is emltett
uk,
a spektrum bizonyul fontosabb fogalomnak az operatorok tovabbi vizsgalat
aban.
6.40. Megjegyz
es. (A saj
atertekek es spektrum kapcsolata.)
(i) Egy A B(X) oper
ator sajatertekei amennyiben egyaltalan vannak
neki mind a spektrumban is vannak, azaz Eig(A) (A). Egy C szam
saj
atertek volta ugyanis azt jelenti, hogy A I nem injektv, akkor pedig
bijekci
o sem lehet, azaz szingularis ertek.
Megfordtva
altal
aban csak veges dimenzios terben igaz, vagyis ha dim X
veges, akkor az A B(X) operatorra (lenyegeben a matrixokra) Eig(A) =
(A). Ha X vegtelen dimenzios, akkor viszont lehet szingularis ertek u
gy is,
hogy nem saj
atertek, hiszen ha A I nem bijekcio, attol meg lehet injektv,
felteve, ha nem szuperjektv. Erre a 6.88. megjegyzesben is mutatunk peldat.
Az al
abbi pelda azt a szels
o helyzetet illusztralja, amikor egyaltalan nincs
saj
atertek.
(ii) (Pelda arra, hogy Eig(A) = .) Legyen J := [a, b] intervallum, X =
H := L2 (J) es A : H H, (Af )(x) := x f (x). Konnyen lathato, hogy
A B(H). Ha C adott szam, akkor az Af = f egyenlet megoldasara
(x )f (x) = 0 m.m. x J, de mivel x 6= eseten a bal tenyezo nem 0, gy
f (x) = 0 kell m.m. x J eseten, tehat f az L2 (J) ter 0 eleme, gy nem
saj
atertek.
A fenti oper
ator spektruma viszont nem u
res, hanem (A) = J. Ha ugyanis
J, akkor A I nem lehet bijekcio, mert nem szuperjektv: pl. g
1
1 L2 (J), de az (A I)f = g egyenlet megoldasa f (x) = x
(m.m.
2

x J), ami nem L (J)-beli, mert negyzetintegralja vegtelen. Igy (A).

Ha
/ J, akkor a fenti f korlatos, gy L2 (J)-beli is, tehat A I bijekcio es
gy %(A). A spektrum nem u
res voltat a kovetkezo szakaszban altalaban
is bizonytjuk.
(iii) Hilbert-terben a spektrumra is igazolhatok a 6.37. alltas sajatertekre kimondott tulajdons
agai. Ezeket legegyszer
ubben a megoldhatosagi tetelekbol
kaphatjuk meg, gy a 7.1. szakaszban igazoljuk a 7.7. alltasban.

 ris opera
torok Hilbert-te
rben
6. Folytonos linea

82

Ha A norm
alis, akkor igazolhato, hogy ha (A) nem sajatertek, akkor
van olyan (un ) H sorozat, melyre kun k = 1 (n N+ ) es Aun un 0;
l
asd szinten a 7.1. szakaszban a 7.8. alltasban. Ilyenkor a szamot szokas
altal

anostott saj
aterteknek hvni.
(iv) Hilbert-terben a spektrum szorosan kapcsolodik a 6.15. megjegyzesben
defini
alt W (A) halmazhoz, hiszen mindketto tartalmazza a sajatertekeket,
es norm
alis oper
ator eseten mindkettot kAk sugar
u korlap tartalmazza. Igazolhat
o [8], hogy ha A normalis, akkor W (A) lezartja azonos (A) konvex
burk
aval.
6.41. Definci
o. Egy A B(X) operator regul
aris, ha A : X X bijekcio.
A regul
aris oper
atorok halmazat B(X)-ban jelolje Reg(X).
Ismet hivatkozva a 4.14. k
ovetkezmenyre, ha A Reg(X), akkor nemcsak
A, hanem A1 is folytonos linearis operator. A regularis kifejezest ketfe
le ertelemben is bevezett
uk; a definciokbol vilagos, hogy pontosan akkor
regul
aris erteke A-nak, ha A I regularis, azaz:
t
6.42. All
as. %(A) A I Reg(X).
A tov
abbiakban igazolni fogjuk, hogy barmely A B(X) operator spektruma
kompakt, nem u
res halmaz.

6.5.2. A spektrum kompakts

aga
6.43. T
etel (Neumann-sor). Ha A B(X) es kAk < 1, akkor I A
Reg(X) es

X
1
(I A) =
An .
n=0

Bizonyt
as. A
n

An sor azert konvergens B(X)-normaban, mert kAn k

n=0

kAk (n) es gy

kAn k

n=0

X
n=0

kAk =

1
< ,
1 kAk

(6.4)

gy a Weierstrass-kriterium (1.12. alltas) szerint az operatorsor is konvergens.

Legyen S B(X) az
osszege. Ekkor
(I A)S = S(I A) =

(An An+1 ) = I A + A A2 + A2 = I

n=0

(ui. a kapott sor szeletei v

altakozva I es I An , ahol kAn k 0). Tehat I A
1
bijekci
o es S = (I A) .


 te
rte
k e
s spektrum
6.5. Saja

83

6.44. Ko
eny. Ha A B(X) es kAk < 1, akkor k(I A)1 k
vetkezm
1
.
1 kAk

P

Bizonyt
as. k(I A)1 k =
An fol
ulrol becs
ulheto a (6.4) egyenlotlenn=0

seggel.

6.45. K
ovetkezm
eny. Reg(X) nylt halmaz B(X)-ben. Espedig,
ha B
1
Reg(X) es D B(X) olyan, hogy kDk < kB 1 k , akkor B D Reg(X).
Bizonyt
as. Itt
B D = B(I B 1 D),


ahol az A := B 1 D oper
atorra a feltetel szerint kAk B 1 kDk < 1, gy
I A = I B 1 D bijekci
o, es akkor B D is bijekcio.

6.46. Ko
eny. Ha B Reg(X) es C B(X) olyan, hogy kB Ck <
vetkezm
1
,
akkor
C

Reg(X).
1
kB k
Bizonyt
as. Legyen D := B C. Ekkor kDk <
kezmeny szerint C = B D Reg(X).

1
kB 1 k ,

gy az elozo kovet

6.47. Megjegyz
es. A fenti szituacioban becsles is adhato C 1 normajara:
a C = B D = B(I B 1 D) azonossagbol, a 6.44. kovetkezmenyt hasznalva
1



C = (I B 1 D)1 B 1 (I B 1 D)1 B 1
1
1
B
B

.
1
1 kB Dk
1 kB 1 k kB Ck


Ebb
ol l
athat
o, hogy ha C B operatornormaban, akkor C 1 korlatos
marad.
t
6.48. All
as. Az invert
al
as, mint a Reg(X) halmazon ertelmezett inv :
B 7 B 1 lekepezes folytonos.
Bizonyt
as. Legyen B Reg(X) rogztett. Ha C Reg(X), akkor
C 1 B 1 = C 1 (B C)B 1 .
Ebb
ol
lim

kCBk0

kC 1 B 1 k

lim

kCBk0

kC 1 kkB CkkB 1 k = 0,

84

ris opera
torok Hilbert-te
rben
6. Folytonos linea

mert kB 1 k r
ogztett, es kC Bk 0 eseten a 6.47. megjegyzes szerint

C 1 korl
atos.


6.49. T
etel. B
armely A B(X) eseten %(A) nylt. Espedig,
ha %(A) es
1
C olyan, hogy || <
, akkor + %(A).
k(A I)1 k
Bizonyt
as. Mivel A(+)I = (AI)I, ezert a B = (AI), D = I
szereposzt
assal teljes
ulnek a 6.45. kovetkezmeny feltetelei, azaz A(+)I =
B D Reg(X), vagyis + %(A).

6.50. K
ovetkezm
eny. B
armely A B(X) oper
ator (A) spektruma z
art.
t
6.51. All
as. B
armely A B(X) eseten (A) korl
atos, espedig ha
(A), akkor || kAk.
Bizonyt
as. Legyen C, || > kAk. Ekkor regularis ertek, ugyanis

1 
A I = I A = (I B),

ahol kBk < 1, teh

at a 6.43. tetel szerint IB Reg(X), gy AI Reg(X),
azaz %(A).

6.52. K
ovetkezm
eny. B
armely A B(X) eseten a (A) spektrum kompakt
(azaz korl
atos es z
art) reszhalmaza C-nek.

6.5.3. A spektrum nem u

alsug
ar
res volta, spektr
A spektrum fentiekben l
atott kompaktsaga valos Banach-terben is igaz, a
spektrum nem u
res volta igazolasakor viszont ki fogjuk hasznalni, hogy H
komplex Banach-ter (l
asd a 6.58 megjegyzest).
(a) Oper
atorhatv
anysorok
Itt olyan sorokkal foglalkozunk, ahol egy komplex szam hatvanyait operatoregy
utthat
okkal l
atjuk el.
Legyen s > 0 adott szam, es (Cn ) B(X) olyan operatorsorozat,
melyre a

X
Cn n
(6.5)
n=0

 te
rte
k e
s spektrum
6.5. Saja

85

sor konvergens B(X)-normaban barmely Bs (0) mellett, ahol Bs (0) :=

{ C : || < s} C korlap. Ekkor az X = C esethez hasonloan lathat
o, hogy az
f : Bs (0) B(X),

Cn n

(6.6)

n=0

f
uggveny ak
arh
anyszor differencialhato, es
f (n) (0) = n! Cn

(n N).

(6.7)

(Mivel f : C B(X) tpus

u f
uggveny, gy minden f (n) derivaltja is
ilyen, gy ezek ertekei is operatorok.)
Egy g : C B(X) f
uggvenyt
sorbafejthet
onek hvunk egy Dg pont kor
ul, ha a 7 g( + )
f
uggveny el
o
all konvergens (6.5) tpus
u hatvanysor osszegekent valamely Bs (0) k
orlapon;
analitikusnak hvunk, ha minden Dg pont kor
ul sorbafejtheto.
Az X = C esethez hasonloan igazolhato a
Liouville-tetel: ha f : C B(X) analitikus es korlatos, akkor konstans.
(b) Rezolvens, a spektrum nem u
res volta
6.53. Definci
o. Legyen A B(X). Az
RA : %(A) B(X),

(A I)1

lekepezest A rezolvensenek hvjuk.

6.54. T
etel. B
armely A B(X) eseten RA analitikus f
uggveny.
Bizonyt
as. Legyen %(A) rogztett, s := kRA1()k . Igazoljuk, hogy f :
7 RA ( + ) sorbafejthet
o a Bs (0) korlapon.
Legyen || < s. A 6.49. tetel szerint + %(A), es


A ( + )I = (A I) I (A I)1 .
Invert
alva, valamint felhasznalva, hogy kRA ()k < skRA ()k = 1 es gy
felrhat
o a megfelel
o Neumann-sor,


1
X

n 
RA ( + ) = I RA ()
RA () =
RA ()
RA () =
n=0

86

ris opera
torok Hilbert-te
rben
6. Folytonos linea

n RA ()n+1 .

n=0

Ekkor ervenyes a (6.7) keplet, ahol most Cn = RA ()n+1 .

(n)

6.55. K
ovetkezm
eny. B
armely n N eseten RA () = n! RA ()n+1 . Spe0
ci
alisan, n = 1 eseten RA () = RA ()2 .
t
6.56. All
as. Ha C es || > kAk, akkor kRA ()k

1
.
|| kAk

Bizonyt
as. Ha || > kAk, akkor %(A), emellett a 6.44. kovetkezmenyt
felhaszn
alva
 1 1


1
1
1
1


=
.
kRA ()k = (A I)1 =
I A

1
||

|| 1 || kAk
|| kAk

6.57. T
etel. B
armely A B(X) eseten (A) 6= .
Bizonyt
as. Indirekt: tegy
uk fel, hogy %(A) = C. Ekkor RA : C B(X)
analitikus f
uggveny. Igy RA folytonos is, ezert korlatos a B2kAk (0) zart korlapon, es azon kv
ul is korl
atos, mert ha || > 2kAk, akkor a 6.56. alltas
1
szerint kRA ()k < kAk
. Igy RA : C B(X) analitikus es korlatos, ezert
0
() = 0.
a Liouville-tetel szerint konstans, amibol barmely C eseten RA
2
Ekkor a 6.55. k
ovetkezmeny szerint RA () = 0, ami lehetetlen, mert RA ()
es gy RA ()2 is bijekci
o.

6.58. Megjegyz
es. A fenti tetel nem igaz valos Banach-terben, Peldaul R2 ben az A(x, y) := (y, x) forgatasnak nincs sajaterteke, es mivel veges dimenzi
oban Eig(A) = (A), gy (A) u
res.

Osszefoglalva,
b
armely A B(X) operator spektruma nem u
res, kompakt
halmaz.
(c) Spektr
alsug
ar
L
attuk, hogy a spektrum benne van az origo kozeppont
u, kAk sugar
u zart
k
orlapban, azonban lehetseges, hogy ennel kisebb sugar
u korlap is tartalmazza. A legkisebb ilyen korlapot a spektralsugar fogalma rja le, az ezzel
kapcsolatos eredmenyeket csak roviden vazoljuk.
6.59. Definci
o. Az A B(X) operator spektr
alsugara az r(A) := max ||
(A)

sz
am.

 te
rte
k e
s spektrum
6.5. Saja

87

A 6.51.
allt
as alapj
an r(A) kAk. Mint latni fogjuk, Hilbert-terben egy tag
oszt
aly eseten egyenl
oseg
all fenn, espedig a normalis (ezen bel
ul az onadjung
alt, speci
alisan pozitv, ill. uniter) operatorokra. Ilyenkor valojaban nincs
sz
ukseg a spektr
alsug
ar k
ul
on fogalmara.
1/n
t
6.60. All
as. r(A) inf+ kAn k .
nN

Bizonyt
as. Tekints
uk az An n I = (A I)(An1 + An2 + + n1 I)
azonoss
agot, amelyben a szorzat tenyezoi felcserelhetoek, es legyen C
adott. Ha |n | > kAn k, akkor a 6.51. alltas miatt n %(An ), azaz An n I
bijekci
o, ezert a fenti azonossagbol A I is bijekcio, azaz %(A). Ez azt
jelenti, hogy ha (A), akkor n (An ). Ismet a 6.51. alltas miatt
1/n
(most An -re) ebb
ol |n | kAn k, azaz || kAn k . Mivel ez minden n-re
igaz, az
allt
ast igazoltuk.


6.61. Megjegyz
es. Az el
ozonel tobb is igazolhato, espedig
1/n

r(A) = inf kAn k

n

= lim kAn k

1/n

l
asd pl. [8]-ban.
t
6.62. All
as. Legyen H Hilbert-ter. Ha A B(H) norm
alis oper
ator, akkor
r(A) = kAk.
Bizonyt
as. Mivel A norm
alis, a 6.37. tetel (4) reszenek bizonytasaban lat
tuk,
hogy
kAxk
=
kA
xk
(x
H). Ebben x-et Ax-re
cserelve adodik, hogy
2
A x = kA Axk minden x H eseten, azaz A2 = kA Ak, ekkor a C tulajdons
ag (6.14.
allt
as) szerint
2
A = kAk2 .

(6.8)

A 6.4.
allt
as 3. resze szerint barmely n-re (An ) = (A ) , emiatt ha A
norm
alis, akkor An is az. Igy a (6.8) tulajdonsagot An -re is felrhatjuk. Ha A2 2
4
re, majd A-ra alkalmazzuk, akkor A4 = A2 = kAk . Ebbol indukcioval
n
n
2
ad
odik, hogy minden n N eseten kA2 k = kAk . Igy
1/n

r(A) = lim kAn k

n

n 1/2n


= lim A2
= lim kAk = kAk .
n

88

ris opera
torok Hilbert-te
rben
6. Folytonos linea

6.6. Kompakt oper

atorok
6.6.1. Kompakt halmazok
Ebben a reszben el
osz
or r
oviden felidezz
uk a kompakt halmazok fogalomkoret es alaptulajdons
agait, l
asd reszletesen pl. a [37, 38] konyvekben. Tovabbra
is Banach-tereket haszn
alunk, mivel az operatorokhoz csak erre lesz sz
ukseg
unk, de megemltj
uk, hogy az alabbiak teljes metrikus terben is hasonloan
ertelmezhet
ok (s
ot, reszben topologikus terekben is). Ahol az eredetivel ekvivalens definci
ot adunk meg, amogott ertelemszer
uen az ekvivalenciat
kimond
o
allt
as
all, l
asd szinten [37, 2.6. szakasz]. Legyen tehat X Banach-ter.
6.63. Definci
o. Egy K X halmazt fedo veges -h
al
onak nevez
unk egy
olyan {x1 , . . . , x` } X ponthalmazt, melyre barmely x K eseten van
olyan k {1, . . . , `}, hogy kx xk k < .
6.64. Definci
o. Egy K X halmaz teljesen korl
atos vagy prekompakt, ha
(i) b
armely > 0 sz
amhoz talalhato a K halmazt fedo veges -halo;
(ii) (ekvivalens definci
o) ha pre-sorozatkompakt, azaz minden K-beli sorozatnak van konvergens reszsorozata X-ben.
6.65. Definci
o. Egy K X halmaz kompakt, ha
(i) b
armely nylt fedeseb
ol (azaz ha valamely G nylt halmazokra K
G ) kiv
alaszthat
o veges reszfedes;
(ii) (ekvivalens definci
o) ha sorozatkompakt, azaz minden K-beli sorozatnak
van konvergens reszsorozata K-ban.
A fenti definci
ok (ii) reszeb
ol adodik a
6.66. K
ovetkezm
eny. Egy K X halmaz pontosan akkor kompakt, ha
teljesen korl
atos es z
art.
P
eld
ak.
(i) Veges dimenzi
os terben egy K X halmaz pontosan akkor korlatos, ha
teljesen korl
atos, es pontosan akkor kompakt, ha korlatos es zart.
Az els
o tulajdons
ag a BolzanoWeierstrass-tetel miatt igaz, a masodik a zart
halmazok azon jellemzese miatt, hogy minden (xn ) K konvergens sorozat
limesze is K-beli kell legyen.
(ii) Vegtelen dimenzi
os terben a B(0, 1) zart egyseggomb nem teljesen korl
atos (gy nem is kompakt), mert nem pre-sorozatkompakt: a 3.16. Rieszlemm
aban konstru
alt sorozatnak nincs konvergens reszsorozata.
(iii) Vegtelen dimenzi
os terben minden olyan korlatos es zart halmaz kompakt, amely veges dimenzi
os alterben fekszik. Ez azonban nem sz
ukseges. Legyen H Hilbert-ter es (en ) H TONR, ekkor pl. a T := {x H : |hx, en i|

 torok
6.6. Kompakt opera

89

2n } u
n. Hilbert-tegla teljesen korlatos es zart, gy kompakt, lasd [37, 2.7.

szakasz]. Altal
aban is k
onnyen lathato, hogy ha K H kompakt, akkor a
dn := sup{|hx, en i| : x K} (n N+ ) sorozatra (amely K atmeroje az
n-edik koordin
ata ir
any
aban) lim dn = 0, azaz a K halmaz egyre kevesbe

ny
ulik az u
jabb dimenzi
okba. (A Hilbert-tegla eseteben dn = 2n .)
(iv) A definci
o alapj
an teljesen korlatos halmaz barmely reszhalmaza is teljesen korl
atos.
t
6.67. All
as. (1) Ha K X teljesen korl
atos, akkor korl
atos.
(2) Ha K X kompakt, akkor korl
atos es z
art.
(3) A fenti
allt
asok megfordt
asa veges dimenzi
os terben igaz, vegtelen dimenzi
os terben viszont nem.
Bizonyt
as. Az (1) resz a definciobol kovetkezik, a (2) resz pedig az (1)
reszb
ol es a 6.66. k
ovetkezmenybol. A (3) resz elso alltasat a fenti peldaban
indokoltuk, a m
asodik reszre pelda a zart egyseggomb, amely korlatos es zart
halmaz, de (szinten a fenti peldabol) nem teljesen korlatos.

6.68. Megjegyz
es. A kompakt halmaz fogalma bizonyos szempontbol a
korl
atos es z
art
altal
anostasa vegtelen dimenziora, pl. veges dimenzioban

korl
atos es z
art halmazon folytonos f
uggvenyre ismert tetelek (Heine-tetel az
egyenletes folytonoss
agr
ol, Weierstrass tetele a maximum es minimum letezeser
ol) vegtelen dimenzi
os ter eseten kompakt halmazra ervenyesek [38, 1.
fejezet].

6.6.2. Kompakt oper

atorok alaptulajdons
agai norm
alt t
erben
6.69. Definci
o. Egy A B(X) operator kompakt, ha barmely korlatos halmazt teljesen korl
atosba visz.
Ekvivalens definci
ok:
ha b
armely (xn ) X korlatos sorozat eseten (Axn )-nek van konvergens
reszsorozata X-ben;
ha a B(0, 1) z
art egysegg
omb kepe teljesen korlatos.
Itt az els
o ekvivalencia a halmazok pre-sorozatkompaktsaga alapjan kovetkezik. A m
asodik form
alisan gyengebb az operator kompaktsaganal, de ha
B(0, 1) kepe teljesen korl
atos, akkor linearis transzformacioval barmely gomb
kepe is az, es akkor a g
ombok barmely reszhalmazanak, vagyis barmely korl
atos halmaznak a kepe is teljesen korlatos.
6.70. Megjegyz
es. Egy operator kompaktsaga erosebb, mint a korlatossag
(folytonoss
ag), hiszen korl
atos halmazt teljesen korlatosba visz, ami korlatos
is.

90

ris opera
torok Hilbert-te
rben
6. Folytonos linea

1. p
elda kompakt oper
atorra: ha A B(X) veges rang
u operator, azaz ha
R(A) dimenzi
oja veges. Ekkor ugyanis A korlatossaga miatt korlatos halmaz
kepe korl
atos, de akkor teljesen korlatos is, hiszen veges dimenzios alterben
fekszik.
Ez a pelda meg trivi
alis volt, de ez alapjan konnyen adhatunk majd tovabbiakat is. Nem kompakt operator megadasara pedig tobbek kozott az alabbi
allt

as haszn
alhat
o.
t
6.71. All
as. Legyen A B(X), (en ) X sorozat, melyre ken k = 1 (n
+
N ). Ha van olyan > 0 sz
am, hogy kAen Aek k (k 6= n), akkor A
nem kompakt.
Bizonyt
as. Ekkor (en ) X olyan korlatos sorozat, melyre (Aen )-nek nincs
konvergens reszsorozata.

6.72. Ko
eny. Legyen H Hilbert-ter, A B(H), (en ) H ortonvetkezm
orm
alt rendszer. Ha van olyan > 0 sz
am, hogy kAen Aek k (k 6= n),
akkor A nem kompakt.
P
elda nem kompakt oper
atorra. Vegtelen dimenzios terben az I identitasoper
ator nem kompakt. Hilbert-ter eseten ez egyszer
uen latszik a 6.72. kovetkezmenyb
ol, mert a 2.3. szakaszban lertak szerint letezik teljes ortonormalt
rendszer H-ban, gy
2

kIen Iek k = ken ek k = ken k + kek k = 2.

Banach-ter eseten a 3.16. Riesz-lemma segtsegevel valaszthato ki olyan sorozat, melynek tagjai egyenletesen tavol vannak egymastol.
t
6.73. All
as. Kompakt oper
atorok B(X)-beli limesze is kompakt.
Bizonyt
as. Legyen (An ) B(X) kompakt operatorokbol allo sorozat es
lim kAn Ak = 0. Igazoljuk, hogy A is kompakt. Eleg belatni, hogy
n

atos, azaz ha > 0 rogztett, akkor adjunk meg hozza

A(B(0, 1)) teljesen korl
egy veges -h
al
ot. Mivel An A operatornormaban, ezert letezik N N,
hogy

kAN Ak < .
2
M
asreszt AN kompakt, gy letezik y1 , y2 , . . . , y` X, hogy minden y
AN (B(0, 1)) eseten

ky yk k <
2

 torok
6.6. Kompakt opera

91

valamely k indexre. Ez ugyanazt jelenti, mint hogy barmely x B(0, 1)

eseten van olyan yk , melyre
kAN x yk k <

.
2

Ekkor tetsz
oleges x B(0, 1) eseten van olyan yk , hogy
kAx yk k kAx AN xk + kAN x yk k kA AN k kxk + kAN x yk k <

+ = ,
2 2
teh
at az AN -hez tartoz
o /2-halo jo lesz -halonak A-hoz.
<

A sorozat tagjaikent vehet

ok peldaul veges rang
u operatorok, melyekrol a
kor
abbi 1. peld
aban l
attuk, hogy kompaktak.
6.74. K
ovetkezm
eny. Veges rang
u oper
atorok B(X)-beli limesze is kompakt.
Ez alapj
an gyakran k
onnyen belathato egy adott operatorrol, hogy kompakt.
2. p
elda kompakt oper
atorra. Legyen I = [a, b], H := L2 (I), valamint
K C(I I) adott val
os ertek
u f
uggveny es A : H H a kovetkezo:
b

Z
(Au) (x) :=

(u L2 (I)).

K(x, s)u(s)ds
a

Mivel K L (I I) is, a 6.24. alltas alapjan A : L2 (I) L2 (I) korlatos

line
aris oper
ator.
t
6.75. All
as. A fenti A oper
ator kompakt.
Bizonyt
as. A Weierstrass-fele approximacios tetel szerint van olyan (Pn )
ketv
altoz
os polinomsorozat, hogy max |K Pn | =: n 0, ha n .
II

Legyen
Z

(An u) (x) :=

Pn (x, s)u(s)ds

(u L2 (I)).

a
n ni
P
P

Ekkor An veges rang

u, hiszen ha Pn (x, s) =

cij xi sj , akkor

i=0 j=0

(An u) (x) :=

n X
ni
X
i=0

j=0

Z
cij
a


sj u(s)ds xi

 ris opera
torok Hilbert-te
rben
6. Folytonos linea

92

n-edfok
u egyv
altoz
os polinom. Emellett, felhasznalva az 1.26. alltast,
k(A An )ukL2 c1 k(A An )ukL c1 sup |(A An )u(x)|
xI

Z
c1 sup
xI

|K(x, s) Pn (x, s)||u(s)|ds

a

c1 n kukL1 c2 n kukL2

u L2 (I),

gy kA An k c2 n 0. A 6.74. kovetkezmeny szerint tehat A kompakt.



6.76. Megjegyz
es. Altal
anosabban, ha K L2 (I I) magf
uggveny, akkor
is igaz, hogy A kompakt operator. A fenti bizonytasban ekkor polinomok
helyett alkalmas lepcs
osf
uggvenyeket hasznalunk.

6.6.3. Kompakt oper

atorok n
eh
any tov
abbi tulajdons
aga
t
6.77. All
as. Kompakt oper
atorokra az al
abbi tulajdons
agok teljes
ulnek:
(1) A kompakt oper
atorok vektorteret alkotnak.
(2) A kompakt oper
atorok oszt
alya ketoldali ide
alt alkot a B(X) gy
ur
uben.
Azaz, kompakt es korl
atos line
aris oper
ator szorzata kompakt oper
ator.
Bizonyt
as.
(1) Ha A kompakt es C, akkor A trivialisan kompakt, eleg tehat ket
kompakt
osszeget vizsg
alni. Legyenek A, B B(X) kompakt operatorok,
S X korl
atos halmaz. Ekkor (A + B)(S) A(S) + B(S), ahol utobbi ket
teljesen korl
atos halmaz
osszege, gy maga is teljesen korlatos.
(2) Legyen K B(X) kompakt, A, B B(X), S X korlatos halmaz. Igazoljuk, hogy (KA)(S) es (BK)(S) teljesen korlatos halmazok. Tekints
uk elosz
or (KA)(S) = K(A(S))-t. Mivel A folytonos, ezert A(S) korlatos halmaz,
gy K kompakts
aga miatt K(A(S)) teljesen korlatos, tehat KA kompakt.
Ha most B(K(S))-et tekintj
uk, K(S) teljesen korlatos. Mivel teljesen korlatos halmaz folytonos kepe is teljesen korlatos, ezert B folytonossaga miatt
B(K(S)) teljesen korl
atos.

t
6.78. All
as. Ha X vegtelen dimenzi
os Banach-ter, akkor egy A B(X)
kompakt oper
atornak nem lehet korl
atos inverze.
Bizonyt
as. Ha letezne A1 B(X), akkor A1 A = I az idealtulajdonsag
miatt kompakt lenne, de vegtelen dimenzios terben az identitas nem lehet
kompakt.

Ennel t
obb is igaz:

 torok
6.6. Kompakt opera

93

t
6.79. All
as. Legyen X Banach-ter, A B(X) kompakt oper
ator. Ha R(A)
z
art, akkor sz
uksegkeppen veges dimenzi
os.
Bizonyt
as. Mivel R(A) z
art alter, gy teljes is. Ekkor A B(X, R(A))
Banach-terek k
oz
otti szuperjektv operator. A 4.11. tetel szerint A nylt lekepezes. Eszerint a B(0, 1) X nylt egyseggomb kepe nylt halmaz, azaz
V := A(B(0, 1)) k
ornyezete a nullanak R(A)-ban, maskeppen mondva letezik r > 0, hogy B(0, r) V (ahol B(0, r)-et mint R(A)-beli gombot ertj
uk).
Viszont A kompakt, gy V teljesen korlatos (es vele egy
utt V minden reszhalmaza is), de ez B(0, r)-re csak veges dimenzioban teljes
ul.


6.80. K
ovetkezm
eny. Ha X vegtelen dimenzi
os Banach-ter es A B(X)
kompakt oper
ator, akkor A nem lehet szuperjektv.
Mivel egy veges rang
u oper
ator mindig kompakt, a 6.74. kovetkezmeny szerint
ilyenek limesze is kompakt. Hilbert-terben ez fordtva is igaz:
6.81. T
etel. Legyen H Hilbert-ter, ekkor a veges rang
u oper
atorok s
ur
u alteret alkotnak az B(H)-beli kompakt oper
atorok halmaz
aban.
Bizonyt
as. Bel
atjuk, hogy minden A B(H) kompakt operator es > 0
eseten letezik A-t
ol oper
atornormaban legfeljebb tavolsagra levo veges rang
u oper
ator. A kompakt, tehat A(B(0, 1)) H teljesen korlatos. Nyilvan
olyan -h
al
o is letezik, amelynek pontjai A(B(0, 1))-beliek. Legyenek tehat
x1 , . . . , xn B(0, 1) olyan elemek, hogy a Ax1 , . . . , Axn pontok -halot alkotnak A(B(0, 1))-re nezve.
Legyen M := span{Ax1 , . . . , Axn }. Ez a H Hilbert-ter veges dimenzios altere, legyen PM az M -re vett ortogonalis projekcio. Ekkor PM veges rang
u,
folytonos es line
aris. Legyen x B(0, 1) tetszoleges, ekkor letezik xi , hogy
kAx Axi k < . Ekkor
kAx PM Axk = kAx Axi + Axi PM Axk =
= kAx Axi + PM Axi PM Axk =
k(I PM )(Ax Axi )k kI PM k kAx Axi k < ,
mert (I PM ) = PM szinten ortogonalis projekcio, gy normaja 1. Tehat
kA (PM A)k , ahol PM A veges rang
u.

6.82. K
ovetkezm
eny. Ha H Hilbert ter, akkor minden A B(H) kompakt
oper
ator el
o
all veges rang
u oper
atorok limeszekent.

94

ris opera
torok Hilbert-te
rben
6. Folytonos linea

6.6.4. Kompakt o
alt oper
atorok spektruma
nadjung
Ha egy
onadjung
alt oper
ator kompakt, akkor ervenyes a szimmetrikus matrixokra ismert f
otengelytetel [24, II. 6.3] vegtelen dimenzios altalanostasa.
Ezt az al
abbi tetel es a 6.85. kovetkezmeny mondja ki. (Ehhez kapcsolodik
ut
ana a 6.92 el
o
allt
asi tetel is.)
6.83. T
etel (kompakt
onadjung
alt oper
atorok f
ot
etele). Legyen H
Hilbert-ter, A B(H) kompakt
onadjung
alt oper
ator. Ekkor (A) megsz
aml
alhat
o, es (A) \ {0} csak saj
atertekekb
ol
all, melyek csak a 0-ban torl
odhatnak. A 6= 0 saj
atertekek rangja (azaz a ker(A I) saj
atalterek dimenzi
oja)
veges.
Ha H szepar
abilis, akkor a saj
atvektorokb
ol teljes ortonorm
alt rendszer v
alaszthat
o H-ban.
Bizonyt
as. Feltehetj
uk, hogy H vegtelen dimenzios, hiszen veges dimenziban
o
allt
asunk a m
ar emltett fotengelytetel.
1. lepes. Igazoljuk, hogy (A) \ {0} csak sajatertekekbol all. Mivel a 6.40.
megjegyzes (iii) pontja szerint (A) R, gy ezt eleg valos -ra. Legyen
teh
at R, 6= 0, es tegy
uk fel, hogy nem sajatertek. Megmutatjuk, hogy
ekkor %(A), azaz regul
aris ertek.
Mivel nem saj
atertek, gy A I injektv; celunk, hogy szuperjektv is
legyen. Mivel ker(A I) = {0} es A I onadjungalt is, a 6.5. tetelbol
ur
u.
H = R(A I), azaz R(A I) s
Legyen y H tetsz
oleges; celunk, hogy y R(AI). Mivel utobbi s
ur
u, gy
annyit m
ar
allthatunk, hogy van olyan (xn ) H sorozat, hogy Axn xn
y.
(i) Tegy
uk fel el
osz
or, hogy (xn ) korlatos, vagy legalabbis van korlatos reszsorozata. Mivel A kompakt, gy (Axn )-nek van konvergens reszsorozata, azaz
melyre Axnk z valamely z H eseten. Mivel y = lim(Axnk xnk ) es
lim Axnk = z, gy (xnk ) is konvergens es y = z lim xnk , felhasznalva, hogy
6= 0. Ha x := lim xnk , akkor y = z x. Masreszt A folytonossaga miatt
Ax = lim Axnk = z, gy y = Ax x. Igy tehat y R(A I).
(ii) Nezz
uk most a m
asik esetet, amikor (xn )-nek nincs korlatos reszsorozata,
azaz kxn k . Igazoljuk, hogy ez lehetetlen. Legyen ugyanis ekkor un :=
xn
atos, gy a fentiek miatt Aunk z valamely z H eseten es
kxn k , ez korl
alkalmas reszsorozatra. Most y = lim(Axnk xnk ) = lim kxnk k(Aunk
unk ), ami csak akkor lehet, ha lim(Aunk unk ) = 0, k
ulonben a szorzat
nem lehetne konvergens kxnk k miatt. Mint az elobb, ekkor letezik u :=
lim unk es fenn
all z = u, masreszt z = lim Aunk = Au, ezekbol Au = u.
Itt u 6= 0, mivel kuk = lim kunk k = 1, gy sajatertek, ami ellentmond a
feltevesnek.

 torok
6.6. Kompakt opera

95

2. lepes. Sorbarendezz
uk a sajatertekeket.
(i) Legyen el
osz
or 1 a legnagyobb abszol
ut ertek
u sajatertek. Mivel A onadjung
alt, a 6.62.
allt
as szerint tehat
|1 | = max{|| : (A)} = kAk.
Legyen e1 1 -hez tartoz
o normalt sajatvektor es H1 := span{e1 } (1-dimenzios
alter). Ekkor A|H1 : H1 H1 , azaz A invariansan hagyja H1 -et, mert ha
x H1 , azaz hx, e1 i = 0, akkor hAx, e1 i = hx, Ae1 i = 1 hx, e1 i = 0, azaz
Ax H1 .
(ii) Legyen 2 az a saj
atertek, melyre
|2 | = max{|| : (A|H1 )} = kA|H1 k.
(Ut
obbi azert igaz, mert A|H1 is onadjungalt.) Mivel 2 A-nak is sajaterteke, gy |1 | |2 |. Legyen e2 2 -hez tartozo normalt sajatvektor es
H2 := span{e1 , e2 }. Ekkor A|H2 : H2 H2 , mert ha x H2 , azaz
hx, ei i = 0 (i = 1, 2), akkor hAx, ei i = hx, Aei i = i hx, ei i = 0 (i = 1, 2),
azaz Ax H2 .
(iii) Az elj
ar
ast folytatva, nyer
unk egy 1 , 2 , . . . sajatertek-sorozatot, melyre
|1 | |2 | . . . ,
es egy megfelel
o e1 , e2 , . . . sajatvektor-sorozatot, amely ortonormalt rendszert
alkot. A megfelel
o Hn := span{e1 , . . . , en } alterekre
|n+1 | = max{|| : (A|Hn )} = kA|Hn k.

(6.9)

3. lepes. Igazoljuk, hogy a fenti eljarassal kapott n -ek csak a 0-ban torlodhatnak, es az
osszes saj
atvektorbol TONR-t alkothato ker(A) -ben.
(i) Ha minden lepesben |n | > 0 marad, akkor
0 := inf |n | = 0,
ugyanis b
armely n 6= k eseten
2

kAen Aek k = kn en k ek k = 2n + 2k 220 ,

gy 0 > 0 eseten A nem lehetne kompakt a 6.72. kovetkezmeny miatt. Igy
n 0, es az
osszes nem 0 sajaterteket megkaptuk.
Emellett az en saj
atvektor-sorozat teljes ortonormalt rendszert (TONR-t)
alkot Hn -ban. Mi a helyzet utobbi ortokomplemetumaban? Itt





A|(H ) = A|(H ) = inf A|H = inf |n+1 | = 0,
n
n
n

96

ris opera
torok Hilbert-te
rben
6. Folytonos linea

teh
at (Hn ) = ker(A). Megfordtva,
Hn = ker(A) ,
teh
at az en saj
atvektor-sorozat TONR-t alkot ker(A) -ben.
(ii) Ha az elj
ar
as veges sok 1 , . . . , n 6= 0 sajaterteket produkal (azaz n+1
m
ar nulla; ez akkor lehet, ha A veges rang
u), akkor a megfelelo e1 , . . . , en
vektorok ortonorm
alt b
azist (ONB-t) alkotnak ker(A) -ben.
4. lepes. A fentiekb
ol k
ovetkezik, hogy (A) megszamlalhato, es csak a 0
lehet torl
od
asi pontja. Emellett egy ertek csak veges sokszor ismetlodhet,
gy veges sok f
uggetlen saj
atvektora van, tehat a 6= 0 sajatertekek rangja
veges.
5. lepes. L
attuk, hogy a kapott en sajatvektor-sorozat TONR-t vagy ONB-t
alkot ker(A) -ben, annak dimenziojatol f
uggoen. Ha H szeparabilis, akkor
ker(A) is az, gy (ha ker(A) nem csak a 0 alter) valaszthato benne is TONR
vagy ONB, most ker(A) dimenziojatol f
uggoen. Ezek is sajatvektorok, a 0
saj
atertekhez tartoz
oak. Ezeket is hozzaveve a ker(A) -beli en sajatvektorokhoz, a kapott sorozat TONR-t alkot H-ban.

6.84. Megjegyz
es. Legyen H tetszoleges (nem feltetlen
ul szeparabilis) Hilbertter. Ekkor a fenti bizonyt
as 2. lepesenek eljarasaval a nem 0 sajatertekekhez
tartoz
o saj
atvektorokb
ol ker(A) -ben alkothato teljes ortonormalt rendszer,
ami a 6.83. tetel befejez
o
alltasanak altalanosabb megfeleloje.
6.85. K
ovetkezm
eny. Legyen H tetsz
oleges (nem feltetlen
ul szepar
abilis)
Hilbert-ter, es (ek )kN+ az A oper
ator k 6= 0 saj
atertekeihez tartoz
o ortonorm
alt saj
atvektorrendszer. Ekkor
Ax =

k hx, ek i ek

(x H).

(6.10)

k=1

Bizonyt
as. Mivel P
az (ek )kN+ sorozat ker(A) -beli TONR, az x H vektor

felrhat
o x = x0 + k=1 hx, ek i ek alakban, ahol x0 ker(A) es a masodik
tag a ker(A) -beli komponens. Mivel A folytonos linearis es Ax0 = 0, ezert
ha alkalmazzuk erre a sorra, akkor megkapjuk (6.10)-et.

6.86. Megjegyz
es. A 6.83. tetelbol kovetkezik, hogy Hilbert terben minden A B(H) kompakt
onadjungalt operator eloall veges rang
u operatorok limeszekent, azaz a 6.82. kovetkezmeny specialis esete. Legyen ugyanis
An B(H) a k
ovetkez
o veges rang
u operator:
An x :=

n
X
k=1

k hx, ek i ek

(x H),

(6.11)

 torok
6.6. Kompakt opera

97

ahol (ek )kN+ a k 6= 0 saj

atertekekhez tartozo ortonormalt sajatvektorrend
szer, amely ker(A) -beli TONR. Ekkor (A An )|Hn = 0 es (A An )|Hn =
A|Hn , ahol Hn := span{e1 , . . . , en }, gy (6.9) alapjan


kA An k = A|Hn = |n+1 | 0.
6.87. Megjegyz
es. (i) A 6.83. tetel alltasai kompakt normalis operator eseten is igazak, l
asd [42, Chap. 28].
(ii) A 6.83. tetel els
o fele X Banach-terben is igaz tetszoleges A B(X)
kompakt oper
atorra, l
asd [38, 14. fejezet], ez a RieszSchauder-tetel. Azaz,
(A) megsz
aml
alhat
o, es (A) \ {0} csak sajatertekekbol all, melyek csak a
0-ban torl
odhatnak, ill. a 6= 0 sajatertekek rangja veges.
6.88. Megjegyz
es. (i) Ha A B(H) kompakt es H vegtelen dimenzios,
akkor 0 (A), ugyanis az A 0 I = A operatornak a 6.78. alltas miatt
nem lehet korl
atos inverze.
(ii) A fentiek alapj
an egyszer
u peldak adhatok olyan operatorokra vegtelen
dimenzi
os Hilbert-terben, hogy a spektrum megegyezik, ill. szigor
uan bovebb
a saj
atertekek halmaz
an
al. Ha ugyanis egy kompakt onadjungalt operator
nem injektv, akkor 0 is saj
aterteke, gy Eig(A) = (A); ha viszont injektv,
akkor 0 nem saj
aterteke, de a fentiek szerint spektrumpontja, gy Eig(A) (
(A).
A 6.83. tetel eredmenye lehet
ove teszi masodfaj
u egyenletek konstruktv megold
as
at az A saj
atertekei es sajatvektorai ismereteben.
6.89. T
etel (HilbertSchmidt-sorfejt
es). Legyen H szepar
abilis Hilbertter, A B(H) kompakt
onadjung
alt oper
ator, C regul
aris erteke A-nak.
Ekkor az
Ax x = y
m
asodfaj
u egyenlet az al
abbi m
odon oldhat
o meg.
Legyen (ek ) a saj
atvektorokb
ol alkotott teljes ortonorm
alt rendszer, (k ) a
megfelel
o saj
atertekek sorozata multiplicit
assal sz
amolva. Ha
y=

X
k=1

ck ek

x=

X
k=1

ck
ek .
k

Bizonyt
as. Mivel regul
aris ertek, gy az x megoldas letezik es egyertelm
u.

P
Legyen x =
k ek , ahol a k egy
utthatokat meg nem ismerj
uk. Ekkor ck =
k=1

hy, ek i = hAx x, ek i = hx, Aek i hx, ek i = (k )hx, ek i = (k )k .

Itt k 6= 0, gy vele osztva kovetkezik az alltas.


98

ris opera
torok Hilbert-te
rben
6. Folytonos linea

6.90. Megjegyz
es. A m
odszer akkor is m
ukodik, ha H nem szeparabilis.

P
Ekkor ker(A) -ben letezik TONR, gy y = x0 +
ck ek alakban all elo, ahol
k=1

x0 ker(A). A fenti elj

ar
ast kiegesztve ekkor x = 1 x0 +

P
k=1

ck
k

ek .

Line
aris algebrai egyenletrendszerek ismert tulajdonsaga negyzetes matrix
eseten, hogy a rendszernek pontosan akkor letezik tetszoleges jobboldal eseten megold
asa, ha a homogen rendszernek csak a 0 megoldasa. (A megfelelo
line
aris lekepezes teh
at pontosan akkor szuperjektv, ha injektv: ez abbol
k
ovetkezik, hogy a kepter es magter dimenzioja egy
utt kiadja az egesz ter
veges dimenzi
oj
at.) A fenti tulajdonsag nem igaz altalaban vegtelen dimenzi
os terekben, de kompakt operatorbol kepzett A I operatorokra igen,
amit az al
abbi nevezetes tetel mond ki.
6.91. T
etel (Fredholm-f
ele alternatvat
etel). Legyen X Banach-ter, A
B(X) kompakt oper
ator, C, 6= 0 adott sz
am. Ekkor az
Ax x = y
m
asodfaj
u egyenlet megoldhat
os
ag
ara nezve ket eset lehetseges:
(i) (ha nem saj
aterteke A-nak:) b
armely y X eseten az Ax x = y
egyenletnek egyertelm
uen letezik megold
asa;
(ii) (ha saj
aterteke A-nak:) az Ax x = 0 homogen egyenletnek letezik
x 6= 0 megold
asa.
Ha H Hilbert-ter es A
onadjung
alt, akkor a (ii) esetben az Ax x = y
egyenletnek pontosan akkor letezik megold
asa, ha y ker(A I), azaz ha
hy, vi i = 0, ahol v1 , . . . , vn b
azis ker(A I)-ben.
Bizonyt
as. Ha 6= 0 nem sajatertek, akkor 6.87. megjegyzes (ii) resze
alapj
an regul
aris ertek, gy a 6.39. megjegyzes (ii) resze szerint barmely y X
eseten az Ax x = y egyenletnek egyertelm
uen letezik megoldasa. Ha
saj
atertek, akkor a (ii) tulajdonsag defincio szerint teljes
ul.
Ha H Hilbert-ter, A
onadjungalt es Eig(A), akkor igazolnunk kell: y
R(A I) y ker(A I). A () irany kovetkezik a 6.5. tetelbol, ha azt
(A I)-re alkalmazzuk. A () iranyhoz legyen = j a j-edik sajatertek
es y Vj := ker(A j I) adott vektor. Legyen eloszor H szeparabilis, ekkor

P
P
y=
dk ek =
dk ek , ahol (ek ) a sajatvektorokbol alkotott TONR. Ha
k=1
ek Vj
P
k
ck := kd
(k N+ ), akkor a 2.26. alltas alapjan x :=
ck ek ertelmes,
j
ek Vj

mert minden k 6= j eseten |k j | dist((A)\{j }, gy := j > 0 mellett

 torok spektra
lis elo
a
llta
sa, opera
torf
nyek
6.7. Opera
uggve

99

P
P
|dk |2 = 12 kyk2 < . Emellett (A j I)x =
(k
|ck |2 12
ek Vj
ek Vj
ek Vj
P
j )ck ek =
dk ek = y, gy y R(A I). Ha H nem szeparabilis, akkor a
P

ek Vj

fenti x es y is kiegeszthet
o alkalmas ker(A)-beli komponenssel, felhasznalva,
hogy a ker(A) alterben A j I megegyezik j I-vel.


6.7. Oper
atorok spektr
alis el
o
allt
asa, oper
atorfu
enyek
ggv
6.7.1. Oper
atorok el
o
allt
asa spektrumuk alapj
an
6.92. T
etel (HilbertSchmidt). Legyen H Hilbert-ter. Ekkor b
armely A
B(H) kompakt
onadjung
alt oper
ator el
o
all az
A=

n Pn

(6.12)

n=1

pontonkent konvergens sor alakj

aban, ahol a |1 | > |2 | > . . . val
os sz
amsorozatnak csak a nulla lehet torl
od
asi pontja, es Pn (n N+ ) projektor (espedig
az, amely az Sn := {x H : Ax = n x} saj
atalterre vett).
Bizonyt
as. Tekints
uk a (6.10) sorfejtest, ahol (ek )kN+ a sajatvektorokbol
all

o ker(A) -beli TONR. Ha most a sajatertekeket atindexelj

uk u
gy, hogy
csak a k
ul
onb
oz
o saj
atertekeket vessz
uk figyelembe, akkor legyen Pn az Sn
saj
atalterre vett ortogon
alis projekcio. Ekkor
X
Pn x =
hx, ei i ei
i: ei Sn

es gy
Ax =

n Pn x

(x H).

n=1

6.93. Megjegyz
es. (Kompakt normalis operator spektralfelbontasa.) A 6.87.
megjegyzes alapj
an a 6.92. tetel barmely A B(H) kompakt normalis operatorra is igaz. Igy teh
at egy A B(H) kompakt normalis operator eloallthato
a saj
atertekei es megfelel
o projekciok szerinti (6.12) u
n. spektr
alfelbont
assal,
ahol |1 | > |2 | > . . . komplex szamsorozat. Ez a tulajdonsag a szimmetrikus, ill. norm
alis m
atrixok spektralfelbontasanak kozvetlen altalanostasa, a
k
ul
onbseg csak az, hogy most nem veges sok projekcio szerepel.

 ris opera
torok Hilbert-te
rben
6. Folytonos linea

100

Ilyen felbont
as nemcsak kompakt operatorra lehetseges, hiszen tetszoleges
(en ) H TONR es (n ) C korlatos szamsorozat eseten definialhato az
al
abbi oper
ator:
x=

cn e n

eseten Ax :=

n=1

n cn en

(x H).

(6.13)

n=1

K
onnyen l
athat
o, hogy kAxk (supn |n |)kxk, gy A B(H). Az A operatornak ekkor (en ) teljes saj
atvektorrendszere. Itt A pontosan akkor kompakt,
ha n 0. Ha a 6.92. tetel bizonytasahoz hasonloan atindexelj
uk a sajatertekeket es bevezetj
uk a Pn projekciokat, akkor a (6.12) felbontashoz jutunk.
A fenti konstrukci
oval igazolhato az alabbi tulajdonsag, amely a 6.52. kovetkezmeny es 6.57.
allt
as megfordtasa:

t
6.94. All
as. B
armely K C kompakt, nem u
res halmazhoz van olyan
A B(H) oper
ator, hogy K = (A).
Bizonyt
as. Letezik olyan (n ) C megszamlalhato halmaz, amely s
ur
u K-ban. Ez korl
atos sz
amsorozat, gy ha H szeparabilis Hilbert-ter es
benne (en ) H TONR, akkor ertelmezheto a (6.13) operator. Itt A saj
atertekei a n sz
amok, gy (n )nN+ (A), ebbol (A) zartsaga miatt
K = (n )nN+ (A). Ha viszont C \ K, akkor regularis ertek, mivel

P
P
dn
b
armely y =
dn en eseten az (A I)x = y egyenletnek x =
n en
n=1

n=1

egyertelm
u megold
asa. Itt az utobbi sor konvergenciaja a 2.26. alltas alapjan

P
P
dn 2
1
2
|dn |2 = dist(,K)
< becslesbol koveta
| n | inf |1n |2
2 kyk
n=1

n=1

kezik.

Mi mondhat
o a (6.12) felbontas helyett, ha az A operatornak nincs teljes
saj
atvektorrendszere? Vizsg
aljuk meg ezt a 6.40. megjegyzes (ii) peldaja alapj
an, amikor A-nak nincs egyetlen sajaterteke sem. Legyen most I = [0, 1],
H := L2 (I) es A : H H,
(Af )(x) := x f (x).
L
attuk, hogy ekkor (A) = I = [0, 1].
A fenti A oper
ator egyszer
uen kozeltheto olyan An operatorokkal, melyekre
ervenyes a (6.12)-nek megfelelo felbontas. Legyen n N+ , es bontsuk fel
(n)
k
[0, 1)-et az Ik Ik := [ k1
atfedo intervallumokra (k = 1, . . . , n).
n , n ) nem

 torok spektra
lis elo
a
llta
sa, opera
torf
nyek
6.7. Opera
uggve

101

(n)

Legyen k k az Ik karakterisztikus f
uggvenye (amely Ik -ban 1-et, I \ Ik (n)
ban 0-t vesz fel) es k k := nk (k = 1, . . . , n), valamint adott f L2 (I)
eseten
(ha x Ik ),

(An f )(x) := k f (x)

azaz An f :=

n
X

k k f,

k=1

teh
at An a

n
P

k k lepcs
osf
uggvennyel valo szorzas operatora. Konnyen lat-

k=1

hat
o, hogy a
(n)

Pk Pk

: L2 (I) L2 (I),

Pk f := k f

lekepezes (amely Ik -ban helybenhagyja es azon kv

ul lenullazza f -et) projekci
o az Ik -n kv
ul elt
un
o L2 -beli f
uggvenyek alterere, gy
An =

n
X

k Pk .

k=1

Megmutatjuk, hogy An f Af (f L2 (I)) L2 -normaban, ha n . A

definci
ob
ol x Ik eseten |xk | = |x nk | n1 , gy |(xk )f (x)| n1 |f (x)|.
Ez minden k-ra igaz, gy |(A An )f | n1 |f | pontonkent az egesz I-ben,
amib
ol k(A An )f kL2 n1 kf kL2 0. Tehat
n
X

k Pk A

pontonkent L2 (I)-ben.

k=1

Vezess
uk be azt a P lekepezest, amely az Ik intervallumhoz a Pk projektort
rendeli, azaz legyen P (Ik ) := Pk , ekkor
n
X

k P (Ik ) A

pontonkent L2 (I)-ben.

(6.14)

k=1

Az oper
atorel
o
allt
as f
o eszrevetele az, hogy a fenti formula analog egy egyv
altoz
os integr
a
llal:
az
id() := valos f
uggvenyre, -vel jelolve a LebesgueR
merteket es . d()-val a valos f
uggvenyeinek szerinti integraljat,
n
X
k=1

Z
k (Ik )

d().
0

Ez alapj
an a k
ovetkez
ot mondhatjuk: jelolje B(I) az I intervallum Borelhalmazait, es legyen
P : B(I) B(H)

102

ris opera
torok Hilbert-te
rben
6. Folytonos linea

az a lekepezes, amely egy B(I) halmazhoz a

P () : f 7 f
projektort rendeli. (Ez a projektor tehat -ban helybenhagyja es azon kv
ul
lenull
azza f -et; lenyegeben P ()f az f| lesz
uktes, amit meg 0 ertekkel terjeszt
unk vissza I-re. Speci
alisan, ha = Ik , akkor P (Ik ) eppen a fenti Pk
projektor.) Itt teh
at P egy projektorertek
u mertek. Ekkor a (6.14) formula
alapj
an az A oper
atort u
gy ertelmezhetj
uk, mint az id() := identitasf
uggvenynek a P projektorertek
u mertek szerinti integraljat az I intervallumon,
azaz
Z 1
n
X
A=
k P (Ik ).
(6.15)
dP () = lim
n

k=1

A fenti konvergencia I-nek az Ik -kra valo felbontasa helyett tetszoleges k

n
P
Borel-reszhalmazaira val
o felbontasai eseten is igazolhato, ha a
k k lepk=1

cs
osf
uggveny egyenletesen tart az id() := identitasf
uggvenyhez. A tovabbi
reszletek t
argyal
asa nelk
ul most csak kimondjuk, hogy a kapott integralformula
altal
aban is igaz b
armely normalis operator eseten, ahol az I intervallum
helyere az adott oper
ator spektruma lep:
6.95. T
etel (spektr
alt
etel). Legyen H Hilbert-ter, A B(H) norm
alis
oper
ator. Ekkor letezik egyetlen olyan P : B((A)) B(H) projektorertek
u
mertek az A spektrum
anak Borel-reszhalmazain, hogy
Z
A=
dP ().
(6.16)
(A)

A P merteket az A oper
ator spektr
alfelbont
as
anak hvjuk.
A tetelben szerepl
o integr
al tehat u
gy ertendo, hogy fennall a (6.15)-beli
limesz megfelel
oje, azaz
A = lim

n
X

k P (k )

(6.17)

k=1

(A)-nak
tetsz
oleges k Borel-reszhalmazaira valo felbontasai eseten, ha a
Pn

l
e
pcs
osf
uggveny egyenletesen tart az id() = identitasf
uggk

k
k=1
venyhez. A P mertekre a spektralfelbontas elnevezes a kompakt esettel

anal
og, l
asd 6.93. megjegyzes. Sot, a 6.92. tetel specialis esete a 6.95. tetelnek, ha a P merteket a {k } sajatertekekbol allo egypont
u halmazokon az Sk
saj
atalterekre vett
o PSk projektoroknak, a sajatertekek halmazanak komplementeren pedig a nulla operatornak definialjuk (diszkret tartoj
u mertek). A
spektr
altetel bizonyt
asa es a temakor reszletes targyalasa pl. a [62] konyvben
olvashat
o.

 torok spektra
lis elo
a
llta
sa, opera
torf
nyek
6.7. Opera
uggve

103

6.7.2. Oper
atorfu
enyek
ggv
Adott A B(H) oper
ator eseten ertelmes A-nak az An hatvanya barmely
n
n N eseten: A x := A(A(. . . (Ax)..)) (ha n 1) es A0 := I (az identit
as). Ezekre ervenyesek a szokasos szamolasi szabalyok, pl. An Am = An+m .
Termeszetes m
odon nyerhetj
uk ezekbol A polinomjait is. Kerdes, hogy altalanosabb f val
os f
uggveny eseten hogyan ertelmezhetj
uk egy operator f (A)
B(H) f
uggvenyet u
gy, hogy ez kiterjessze a fentieket es ervenyben maradjanak a sz
amol
asi szab
alyok. A gyakorlatban fontos esetek kozott emlthetj
uk
egy pozitv oper
ator negyzetgyoket, vagy egy operator exponencialis f
uggvenyet. M
atrixokra az ut
obbi linearis differencialegyenleteknel bukkan fel,
aminek vegtelen dimenzi
os megfeleloje is ertelmes, lasd a 9. fejezetben.
Ebben a szakaszban ketfele megkozeltest vazolunk.
(a) Oper
atorfu
enyek hatv
anysorral
ggv
Az oper
atorpolinomok termeszetes altalanostasai az operatorhatvanysorok,
ezzel egy oper
ator analitikus f
uggvenyeit definialhatjuk. A 6.5.3. szakaszban l
attunk ilyen peld
at a Neumann-sornal. A (6.6) definciohoz kepest viszont m
as helyzetben vagyunk, mert ott szamot hatvanyoztunk operatoregy
utthat
okkal, most pedig adott operatort hatvanyozunk es az egy
utthatok
sz
amok.

P
t
6.96. All
as. Legyen R > 0, (cn ) C, es legyen a
cn z n hatv
anysor
n=0

konvergens b
armely z C, |z| < R eseten. Ekkor b
armely A B(H) eseten,

P
n
melyre kAk < R, a
cn A sor konvergens B(H)-norm
aban.
n=0

Bizonyt
as. Az oper
atorsor abszol
ut konvergens:

kcn An k

n=0

|cn |kAkn <

n=0

az kAk < R feltetel es a hatvanysor abszol

ut konvergenciaja miatt, gy az
1.12.
allt
as szerint az oper
atorsor konvergens is.

6.97. Definci
o. Legyen R > 0, f : C C, melyre f (z) =

cn z n (|z| <

n=0

R). Ha A B(H) es kAk < R, akkor

f (A) :=

c n An .

n=0

P
eld
ak.
1. Oper
ator exponenci
alisa. Tetszoleges A B(H) eseten legyen
eA :=

X
An
.
n!
n=0

(6.18)

 ris opera
torok Hilbert-te
rben
6. Folytonos linea

104

Mivel a megfelel
o sz
amsor minden
utt konvergens, a 6.96. alltas szerint a fenti
oper
atorsor ertelmes.
t
6.98. All
as. Legyenek A, B B(H).
(i) Ha AB = BA, akkor eA+B = eA eB .
(ii) e0 = I (ahol 0 a nulla-oper
ator es I az identit
as).
A
A 1
A
(iii) e invert
alhat
o es (e ) = e .
(iv) keA k ekAk .
Bizonyt
as. Ugyan
ugy, mint a matrixoknal. Az (i)-hez rjuk fel hatvanysorokkal az ea+b = ea eb (a, b R) azonossagot, majd cserelj
uk ki a-t es b-t
A-ra es B-re. A (ii) pont a definciobol kovetkezik. Az (i)-ben B = A helyettestessel kapjuk (iii)-at. A (iv) pont abbol kovetkezik, hogy keA k felso
becslesekent bevihetj
uk a normakat a szumma moge, majd a hatvanyok ala.

2. Egyenletesen pozitv oper
ator n
egyzetgyo
ke.
El
osz
or az identit
asoper
ator perturbacioinak negyzetgyoket ertelmezz
uk: az

P
n

(1 + x) =
es alapjan
n x (|x| < 1) sorfejt
n=0

(I + C)1/2 :=



X
1/2
C n,
n
n=0

ha C B(H), kCk < 1.

Legyen most A B(H) egyenletesen pozitv operator. Ekkor tehat A onadjung

alt es leteznek olyan M m > 0 allandok, hogy
2

m kuk hAu, ui M kuk

(u H).

(6.19)

(Itt a 6.11. tetel alapj

an kAk M .) Nemi szamolassal igazolhato, hogy ekkor


2
M m


m + M A I M + m < 1.
(A levezetest l
asd a 16. fejezetben, a (16.5) formulanal, ahol erre altalanosabb
helyzetben van sz
ukseg.) Ha tehat
C :=

2
A I,
m+M

akkor kCk < 1 es A =

m+M
(I + C).
2

Igy ertelmezhet
o
r
r


n
m+M
m + M X 1/2  2
1/2
1/2
A
:=
(I + C)
=
AI .
2
2
n
m+M
n=0

 torok spektra
lis elo
a
llta
sa, opera
torf
nyek
6.7. Opera
uggve

105

2
t
6.99. All
as. Ha A B(H) egyenletesen pozitv oper
ator, akkor (A1/2 ) =
A, es A1/2 is
onadjung
alt.
2

Bizony
t
as. Az (A1/2 ) = A tulajdonsaghoz rjuk fel hatvanysorokkal a

2
( 1 + c) = 1+c azonoss
agot (c R, |c| < 1), majd cserelj
uk ki c-t a fenti C1/2
-vel.
A
o
nadjung
alt volta abbol
re es szorozzuk meg az egyenloseget m+M

2
k
ovetkezik, hogy hatv
anysor
anak minden tagja onadjungalt.

(b) Oper
atorfu
enyek spektr
alis el
o
allt
assal
ggv
Legyen most H szepar
abilis es A B(H) olyan operator, melynek letezik
(en )nN+ H teljes saj
atvektorrendszere, azaz (en ) TONR es Aen = n en
(n N+ ) valamely (n ) C korlatos szamsorozatra. (Ha peldaul A kompakt
onadjung
alt, akkor ez teljes
ul, es (n ) valos nullsorozat, lasd 6.83. tetel).

Ekkor

X
X
x=
cn en eseten Ax =
n cn en
(x H).
n=1

n=1

Ekkor A hatv
anyai es gy polinomjai is invariansak a sajatiranyokban, azaz
k
k
P
P
ha p(x) =
cj xj adott polinom, akkor minden n-re p(A)en =
cj Aj en =
j=0
k
P

cj jn en

j=0

= p(n )en , ezert

j=0

x=

cn en

eseten p(A)x =

p(n )cn en

(x H).

n=1

n=1

Ez az egyenl
oseg motiv
alja a kovetkezo definciot:
6.100. Definci
o. Ha H szepar
abilis es az A B(H) oper
atornak letezik
atvektorrendszere n saj
atertekekkel, valamint ha f :
(en )nN+ H teljes saj
C C korl
atos a (n )nN+ halmazon, akkor legyen f (A) B(H) az az
oper
ator, melyre
x=

X
n=1

cn en

eseten

f (A)x :=

f (n )cn en

(x H).

n=1

6.101. Megjegyz
es. (i) Az f (A)x soranak konvergenciajat az (f (n )) szamsorozat korl
atoss
aga garant
alja.
(ii) A definci
ob
ol k
ovetkezik, hogy a f
uggvenym
uveletek megorzodnek a megfelel
o oper
atorokra, pl. (f g)(A) = f (A)g(A) vagy (f g)(A) = f (g(A)).
(iii) K
onnyen l
athat
o, hogy ha az A operatorra ertelmes a 6.97. defincio
is, akkor a ketfelekepp definialt f (A) operator ugyanaz (a hatvanysort polinomok limeszekent rjuk fel), gy jogos, hogy mindketszer az f (A) jelolest

 ris opera
torok Hilbert-te
rben
6. Folytonos linea

106

haszn
altuk. Egyik definci
o sem specialis esete a masiknak, azaz elofordul,
hogy csak az egyik vagy csak a masik hasznalhato.
Mi mondhat
o
altal
anosabban, ha A olyan operator, melynek nincs teljes
saj
atvektorrendszere? Erre normalis operator eseten a 6.95. spektraltetel,

ill. a benne szerepl

o P projektorertek
u mertek hasznalhato. Espedig,
ha
A B(H) norm
alis oper
ator es P a spektralfelbontasa, azaz ervenyes (6.16),
akkor adott f : (A) C korlatos, merheto f
uggveny eseten legyen
Z
f (A) :=
f () dP (),
(6.20)
(A)

ahol az integr
alt a (6.17)-nek megfelelo hataratmenettel ertelmezz
uk (k helyett f (k ) szerepel). Ez a defincio kiterjesztese a fenti, teljes sajatvektorrendszerrel bevezetett fogalomnak, es a f
uggvenym
uveletek itt is megorzodnek a
megfelel
o oper
atorokra.
Az f (A) oper
ator es az f f
uggveny (maximum)-normaja szorosan kapcsolodik
egym
ashoz:
t
6.102. All
as. Ha A B(H) norm
alis oper
ator es f : (A) C korl
atos,
merhet
o f
uggveny, akkor kf (A)k sup |f |.
(A)

Bizonyt
as. Tegy
uk fel el
oszor, hogy A-nak van (en ) teljes sajatvektorrend

P
P
szere. Ha x =
cn en H es kxk2 =
|cn |2 = 1, akkor
n=1

n=1

kf (A)xk2 =

|f (n )cn |2

n=1

sup
Eig(A)

sup

|f ()|2

Eig(A)

|cn |2 =

n=1

|f ()|2 sup |f ()|2 ,

(A)

gy kf (A)k sup |f |. Ha A-nak nincs teljes sajatvektorrendszere, akkor a

(A)

fentebb emltett hat

ar
atmenetet alkalmazzuk, es a kozelto osszegeknel az
el
obbi gondolatmenet megfelelojet hasznaljuk, a reszleteket lasd [62]-ben. 
Az (6.20) integr
allal ertelmezett operatorf
uggvenyek alaposabb targyalasa
szinten [62]-ben olvashat
o. Megemltj
uk innen, hogy a fenti alltasban folytonos f eseten egyenl
oseg
all fenn. (Ez teljes sajatvektorrendszer eseten rogton
l
atszik, s
ot itt eleg f korl
atossaga is; ha ugyanis kn a sajatertekek olyan
reszsorozata, melyre |f (kn )| supEig(A) |f ()|, es ekn jeloli a megfelelo
norm
alt saj
atvektorokat, akkor kf (A)ekn k = |f (kn )| supEig(A) |f ()|.)

 torok spektra
lis elo
a
llta
sa, opera
torf
nyek
6.7. Opera
uggve

107

A fenti definci
oval peld
aul tetszoleges (nemcsak egyenletesen) pozitv operator negyzetgy
oke is ertelmezheto:
Z

A1/2 :=
dP (),
(A)

ill. speci
alisan, TSVR mellett
A

1/2

x :=

X
n=1

Ekkor is igaz, hogy (A1/2 ) = A.

n cn en .

II. r
esz

Line
aris
oper
atoregyenletek
elm
elete Hilbert-t
erben

109

7. fejezet

Oper
atoregyenletek
megoldhat
os
aga korl
atos
oper
ator eset
en
Ebben a fejezetben oper
atoregyenletek megoldasanak letezesere es egyertelm
usegere vonatkoz
o teteleket igazolunk koercivitasi feltetelekre alapozva. Ez
a temak
or tartalmazza a LaxMilgram-lemmat, amely alapveto fontossag
u
sz
amos alkalmaz
asban, els
osorban elliptikus feladatok gyenge megoldasanal
es az erre alapul
o vegeselemes megoldasoknal. Feleptes
unkben eloszor oper
atoregyenletekkel foglalkozunk, es ezekre tamaszkodva igazoljuk a bilinearis
form
akat haszn
al
o LaxMilgram-lemmat es valtozatait.
Az I. reszben alapertelmezesben komplexnek tekintett
unk egy Hilbert-teret,
ahogy ebben a temak
orben szokas. Ennek oka, hogy a funkcionalanalzis fejlodese sor
an a f
o motiv
aci
ot jelento fizikai alkalmazasokban komplex terre volt
sz
ukseg. Neh
any fontos
allt
asnal, amely kihasznalja a ter komplex voltat, ezt
k
ul
on megemltett
uk; am
ugy az I. resz tobbi fogalma es vizsgalt tulajdonsaga
altal

aban ervenyes val

os terben is.
A tov
abbiakban, vagyis operatoregyenletek es numerikus modszerek eseten
m
ar j
oval nagyobb szerep jut a valos Hilbert-tereknek, sot legtobbszor csak
ez haszn
alhat
o kenyelmesen. Igy ebben es a kovetkezo fejezetekben mindig
sz
ot ejt
unk arr
ol, milyen (val
os es/vagy komplex) terekben dolgozunk; eleinte
legt
obbsz
or mindkett
ore ervenyes teteleket latunk, kesobb altalaban mar csak
val
os terekr
ol lesz sz
o. A sz
amtestre altalanosan a K jelolest hasznaljuk, azaz
K := R vagy C.

111

112

toregyenletek megoldhato
sa
ga
7. Opera

Ezzel kapcsolatban celszer

u elore tisztazni ket rokon fogalom, az egyenletes
pozitivit
as es a koercivit
as kapcsolatat, utobbinak ugyanis (bar a 6.2. szakasz
ban ezt is bevezett
uk) eddig nem jutott erdemi szerep. Osszefoglalva
tehat:
Egy A B(H) oper
atort egyenletesen pozitvnak hvunk
H komplex Hilbert-ter eseten:
2
ha letezik m > 0, hogy hAx, xi m kxk (x H).
(Ekkor A sz
uksegkeppen onadjungalt is.)
H val
os Hilbert-ter eseten:
ha A
onadjung
alt es letezik m > 0, hogy
(x H).

hAx, xi m kxk

Egy A B(H) oper

atort koercvnek hvunk
H komplex Hilbert-ter eseten:
2
ha letezik m > 0, hogy Re hAx, xi m kxk (x H).
H val
os Hilbert-ter eseten:
2
ha letezik m > 0, hogy hAx, xi m kxk (x H).
(Ekkor A nem feltetlen
ul onadjungalt.)
Egy oper
ator teh
at pontosan akkor egyenletesen pozitv, ha koercv es
onadjung
alt.

7.1. Egyenletek koercivit

asi felt
etelek mellett
Legyen H val
os vagy komplex Hilbert-ter, A B(H). Ebben a szakaszban
arra adunk felteteleket, hogy egy Ax = y egyenletnek barmely y H eseten
letezzek egyetlen x H megoldasa. Ez ugyanazt jelenti, mint hogy A bijekci
o H-r
ol H-ra. Az egyenletekkel valo megfogalmazas elsosorban a tetelek
alkalmaz
asai sor
an lesz hasznos.
Az Ax = y alak
u egyenleteket szokas elsofaj
unak, mg adott szam eseten az
Ax x = y alak
uakat m
asodfaj
unak nevezni. Utobbira a 6.6. szakasz vegen
l
attunk peld
at, amikor A kompakt; ilyenkor ha a ter vegtelen dimenzios az
els
ofaj
u egyenletnek nem is lehet minden jobboldalra megoldasa, mert a 6.80.
k
ovetkezmeny szerint kompakt operator nem lehet szuperjektv. (Kompakt
els
ofaj
u oper
atoregyenletek kezelese gyakran epp masodfaj
u kozelteseikkel
t
ortenik, amit a 17.2. szakaszban vazolunk.)
A megold
as letezese es egyertelm
usege mellett az is fontos tulajdonsag, hogy
az x megold
as folytonosan f
uggjon az y jobboldaltol. A 4.17. kovetkezmeny

 si felte
telek mellett
7.1. Egyenletek koercivita

113

szerint ez eset
unkben k
ovetkezik abbol, hogy A bijekcio, gy nem kellene
k
ul
on igazolni, a folytonos f
uggesben szereplo konstans konkret erteke miatt
azonban t
obbsz
or megis megfogalmazzuk.

7.1.1. Megoldhat
os
agi t
etelek
7.1. T
etel. ( Els
o megoldhat
os
agi tetel.) Legyen A B(H) egyenletesen

2
pozitv oper
ator, azaz A
onadjung
alt es letezik m > 0, hogy hAx, xi m kxk
(x H). Ekkor b
armely b H eseten az Ax = b egyenletnek letezik egyetlen
x H megold
asa.
Bizonyt
as. Tekints
uk a (H, kkA ) energiateret, amely az egyenletes pozitivit
as miatt maga is Hilbert-ter (lasd 6.20. Kovetkezmeny). Rogztett b H
eseten legyen : H K, v = hv, bi, amely nyilvan linearis es folytonos is,
mert


1
1
|v| = |hv, bi| kvk kbk kvkA kbk = kbk kvkA .
m
m
A Riesz-fele reprezent
aci
os tetel szerint egyertelm
uen letezik egyetlen x H,

melyre v = hv, x iA minden v H eseten. Utobbi pedig ekvivalens azzal,

hogy x megold
asa az Ax = b egyenletnek, mert
hv, bi = v = hv, x iA = hAv, x i = hv, Ax i

(v H),

azaz b = Ax .

A k
ovetkez
o megoldhat
os
agi tetelben altalanostjuk az egyenletes pozitivitas
feltetelet. Idezz
uk fel a fejezet elejerol a koercivitas fogalmat: lattuk, hogy
ha H val
os Hilbert-ter, akkor a defincioban Re elhagyhato, de ilyenkor a

koercivit
as nem vonja maga utan az onadjungaltsagot.
7.2. T
etel. ( M
asodik megoldhat
os
agi tetel.) Legyen A B(H) koercv ope
r
ator. Ekkor b
armely b H eseten az Ax = b egyenletnek letezik egyetlen
x H megold
asa.
Bizonyt
as. (1) El
osz
or megmutatjuk, hogy a tett feltevesek eseten az alabbi
ket tulajdons
ag teljes
ul:
(i) kAxk m kxk (x H);
(ii) A injektv.
Val
oban, egyreszt az
2

m kxk Re hAx, xi |hAx, xi| kAxk kxk

(7.1)

114

toregyenletek megoldhato
sa
ga
7. Opera

egyenl
otlensegek miatt kAxk m kxk (x H). Specialisan, emiatt A
injektv is. M
asreszt, itt A is koercv:
2

Re hA x, xi = Re hx, Axi = Re hAx, xi = Re hAx, xi m kxk

(x H),

ezert A szinten injektv.

(2) Most megmutatjuk, hogy az (i)-(ii) tulajdonsagokbol kovetkezik a kvant
megoldhat
os
ag. Mivel A injektv, gy legfeljebb egy megoldas lehet, azaz eleg
igazolni a megold
as letezeset. Tekints
uk az eredeti egyenlet szimmetrizaltjat,
azaz az
A Ax = A b
u
n. norm
alegyenletet. Ennek az operatora mar onadjungalt es egyenletesen
pozitv, hiszen
2

hA Ax, xi = kAxk m2 kxk

(x H).

A szimmetriz
alt egyenlet az elozo tetel szerint egyertelm
uen megoldhato, azaz
letezik x H, melyre A Ax = A b. Ebbol pedig A injektivitasa reven
Ax = b is k
ovetkezik.

A fenti tetel ritk
abban hasznalt, de enyhebb feltetelre ep
ulo valtozata:
7.3. T
etel. Legyen A B(H), melyre van olyan m > 0, hogy | hAx, xi |
2
m kxk (x H). Ekkor b
armely b H eseten az Ax = b egyenletnek letezik
egyetlen x H megold
asa.
Bizonyt
as. Az el
oz
o tetel bizonytasa most is m
ukodik: ott is az | hAx, xi |
2
m kxk egyenl
otlenseget hoztuk ki es onnan folytattuk, lasd (7.1), valamint
ezt is
or
okli A , hiszen | hAx, xi | = | hA x, xi |, gy A most is injektv. 
A 7.2. tetel bizonyt
asa alapjan mar egyszer
uen megadhato az altalanos jellemzes. (Megjegyezz
uk, hogy a gyakorlatban viszont legtobbszor az elso ket
tetel alkalmazhat
o k
onnyebben.)
7.4. T
etel. (A megoldhat
os
ag sz
ukseges es elegseges feltetele.) Egy A B(H)
oper
ator pontosan akkor bijekci
o H-r
ol H-ra, ha az al
abbi ket tulajdons
aggal
rendelkezik:
(i) letezik m > 0, hogy kAxk m kxk (x H);
(ii) A injektv.
Bizonyt
as. () A 7.2. tetel bizonytasanak masodik reszeben eppen azt
igazoltuk, hogy az (i)-(ii) tulajdonsagokbol kovetkezik a kvant megoldhatos
ag.

 si felte
telek mellett
7.1. Egyenletek koercivita

115

() Ha A bijekci
o, akkor a Banach-fele homeomorfizmus-tetel (4.14. tetel)
szerint A1 korl
atos, azaz letezik M > 0, melyre kA1 yk M kyk (y H).
Ebb
ol y = Ax es M = 1/m helyettestesekkel epp az (i) feltetelt kapjuk.
M
asreszt, a 6.5 felbont
asi tetelbol R(A) = H miatt ker(A ) = {0}, azaz A
injektv.

A feladatok korrekt kit
uzeset (lasd 4.16. defincio) a konkret konstanssal fogalmazzuk meg.
7.5. T
etel. (A megold
as folytonos f
uggese a jobboldalt
ol.) Ha teljes
ulnek a
7.1., 7.2., 7.3 vagy 7.4. tetel feltetelei az Au = b oper
atoregyenletre, akkor
1
kbk.
kuk m
Bizonyt
as. A 7.17.3. tetelek felteteleibol kovetkezik a 7.4. tetel (i) feltetele,
amely szerint kbk = kAuk m kuk.

7.6. Megjegyz
es. A 7.4. tetel elegseges iranya kozvetlen
ul is bizonythato
az al
abbi m
odon. Teljes
uljenek az (i)-(ii) feltetelek. Ekkor (ii) miatt ker(A ) =
{0}, gy a 6.5 felbont
asi tetelbol H = R(A) ker(A ) = R(A), azaz R(A)
s
ur
u. M
asreszt R(A) z
art is, mert ha Axn y H, akkor (Axn ) Cauchy1
sorozat, es (i) miatt kxn xm k m
kAxn Axm k, gy (xn ) is Cauchysorozat: teh
at letezik x := lim xn , amire viszont A folytonossaga miatt Ax =
lim Axn = y, azaz y R(A). Ezekbol R(A) = H, es A trivialisan injektv is
(i) miatt, azaz bijekci
o.
Ez a bizonyt
as a 7.2 es 7.3. tetelekre is m
ukodik, mivel azokat a fenti (i)-(ii)
tulajdons
agokra vezett
uk vissza.

7.1.2. N
eh
any ko
eny
vetkezm
A megoldhat
os
agi tetelek segtsegevel igazoljuk a spektrum nehany korabban
emltett tulajdons
ag
at.
t
7.7. All
as. Legyen A B(H). Ha A
onadjung
alt oper
ator, akkor spektruma val
os, es ha A pozitv oper
ator, akkor spektruma nemnegatv.
Bizonyt
as. (i) Legyen A
onadjungalt es = + i C \ R, azaz 6= 0.
Ekkor b
armely u H eseten h(A I)u, ui = hAu, ui kuk2 ikuk2 ,
ebb
ol kapjuk, hogy |h(A I)u, ui| |Im h(A I)u, ui| = ||kuk2 , gy a
7.3. tetel szerint A I bijekcio, de akkor %(A).
(ii) Legyen A pozitv oper
ator. A fentiek szerint spektruma valos, gy eleg
igazolni, hogy ha < 0, akkor %(A). A fentiek mintajara barmely u H
eseten h(A I)u, ui = hAu, ui kuk2 kuk2 = ||kuk2 , gy most a 7.1.
tetel szerint A I bijekci
o.


 toregyenletek megoldhato
sa
ga
7. Opera

116

t
7.8. All
as. Legyen A B(H) norm
alis. Ha (A) nem saj
atertek,
akkor van olyan (un ) H sorozat, melyre kun k = 1 (n N+ ) es Aun
un 0.
Bizonyt
as. Legyen (A), azaz A I nem bijekcio. Ekkor a 7.4. tetel
(i) vagy (ii) tulajdons
aga nem teljes
ulhet (A I)-re. Ha nem sajaterteke
A-nak, akkor a 6.37.
allt
as (iv) pontja szerint nem sajaterteke A -nak, azaz
A I = (A I) injektv, vagyis a (ii) tulajdonsag teljes
ul (A I)-re.
Ezert az (i) tulajdons
ag ser
ul (A I)-re, ami azt jelenti, hogy inf k(A
kuk=1

I)uk = 0. Ez az infimum fogalma alapjan epp azt jelenti, hogy letezik a

kv
ant (un ) sorozat.

Most egy hasznos
allt
ast igazolunk koercv operatorokra.
t
7.9. All
as. Ha egy A B(H) oper
ator koercv m > 0 konstanssal, azaz
2
1
Re hAx, xi m kxk (x H), akkor kA1 k m
.
2

1
Bizonyt
as. Itt m kxk Re hAx, xi kxk kAxk, gy
m
kAxk (x

kxk
1
1
H), es mivel A bijekci
o, gy v := Ax helyettestessel A v m
kvk (v
1
H), azaz kA1 k m
.


Ennek megfelel
oje
onadjung
alt esetben kvadratikus alakokra is ervenyes, mindket ir
anyb
ol:
t
7.10. All
as. Egyenletesen pozitv oper
ator inverze is egyenletesen pozitv.

Espedig, ha A
onadjung
alt es
2

m kuk hAu, ui M kuk

akkor

(u H),


1
1
2
2
kuk A1 u, u
kuk
M
m

(u H).

(7.2)

Bizonyt
as. A 6.99.
allt
ast hasznalva A1/2 onadjungalt es
2

m kuk kA1/2 uk2 M kuk

(u H),

amib
ol a 7.4. tetel alapj
an A1/2 bijekcio, gy v := A1/2 u helyettestessel
1
1
2
2
kvk kA1/2 vk2
kvk
M
m
ez eppen (7.2).

(v H),


 ris forma
k, LaxMilgram-te
telk
7.2. Bilinea
or

117

7.2. Biline
aris form
ak, LaxMilgram-t
etelko
r
Ebben a szakaszban szorzatteren ertelmezett lekepezesekkel foglalkozunk, es
atvissz

uk r
ajuk az el
oz
o szakaszbeli megoldhatosagi teteleket. Itt a komplex
mellett a val
os eset is fontos (es nemileg k
ulonbozo) lesz, gy altalaban parhuzamosan megfogalmazott ertelemszer
u alltasokkal vizsgaljuk a ket esetet.
7.11. Definci
o. Egy B : H H K (ahol K = C vagy R) lekepezes
(a) biline
aris, ha mindket v
altozojaban linearis;
(b) konjug
altan biline
aris, ha elso valtozojaban linearis, masodik valtozojaban
konjug
altan line
aris;
(c) szimmetrikus, ha B(x, y) = B(y, x) (x, y H);
(d) konjug
altan szimmetrikus, ha B(x, y) = B(y, x) (x, y H);
(e) korl
atos, ha letezik M > 0, hogy |B(x, y)| M kxk kyk (x, y H);
(f) koercv, ha letezik m > 0, hogy Re B(x, x) mkxk2 (x H).
7.12. Megjegyz
es. (i) A (konjugaltan) bilinearis lekepezeseket gyakran
(konjug
altan) biline
aris form
anak, a konjugaltan bilinearis lekepezeseket pedig neha szeszkviline
arisnak is hvjak.
(ii) A biline
aris/szimmetrikus lekepezesek ertelemszer
uen inkabb a K = R,
mg a konjug
altan biline
aris/szimmetrikus lekepezesek inkabb a K = C esetben fordulnak el
o. Tipikus pelda a skalarszorzat.
(iii) A K = R esetben, azaz valos Hilbert-terben a koercivitas ertelemszer
uen
a B(x, x) mkxk2 feltetelle egyszer
usodik.
7.13. T
etel (korl
atos form
ak Riesz-reprezent
aci
oja). Legyen H val
os
(komplex) Hilbert-ter, es B : H H K korl
atos, (konjug
altan) biline
aris
forma. Ekkor letezik egyetlen olyan A B(H) korl
atos line
aris oper
ator,
melyre
B(x, y) = hAx, yi
(x, y H).
Bizonyt
as. R
ogztett y H eseten legyen y : H K, y x := B(x, y). Ez
nyilv
an line
aris es folytonos is, mert
|y x| = |B(x, y)| M kxk kyk = (M kyk) kxk

(x H).

S
ot, ky k M kyk. A Riesz-fele reprezentacios tetel szerint egyertelm
uen
letezik egyetlen y H, melyre y x = hx, y i minden x H-ra, ami a
Cy := y jel
olessel B(x, y) = hx, Cyi. Igazoljuk, hogy C B(H). Nyilvan
C line
aris, mivel B es a skal
arszorzas is (konjugaltan) bilinearis. Emellett az
5.1.
allt
asb
ol
kCyk = ky k = ky k M kyk

(y H),

118

toregyenletek megoldhato
sa
ga
7. Opera

azaz C korl
atos is. Veg
ul A := C eseten B(x, y) = hx, Cyi = hAx, yi (x, y
H).

Az A oper
atort gyakran a B forma Riesz-reprezent
ans
anak hvjuk. A tetel
megfordtva is trivi
alisan igaz: adott A B(H) eseten a fenti B forma korl
atos es (konjug
altan) biline
aris.
t
7.14. All
as. Legyen H val
os (komplex) Hilbert-ter, B : H H K
korl
atos, (konjug
altan) biline
aris forma, es A B(H) a B forma Rieszreprezent
ansa.
(1) B pontosan akkor (konjug
altan) szimmetrikus, ha A
onadjung
alt.
(2) B pontosan akkor koercv, ha A koercv.
Bizonyt
as. Mindkett
o a definciok kozvetlen kovetkezmenye.

7.15. Megjegyz
es. A 7.13. tetel akkor is igaz, ha ket k
ulonbozo Hilbertteren ertelmezz
uk a B form
at, azaz B : H K K korlatos, (konjugaltan)
biline
aris forma. Ekkor letezik egyetlen olyan A B(H, K) korlatos linearis
oper
ator, melyre
B(x, y) = hAx, yi

(x H, y K).

A bizonyt
as ugyanis sz
o szerint atviheto erre az esetre. Termeszetesen ekkor
nincs ertelme a 7.14.
allt
asnak.
A k
ovetkez
o tetel alapvet
o fontossag
u szamos alkalmazasban. Elsosorban val
os terben haszn
alatos, ezert erre k
ulon fogalmazzuk meg. Bar alaptetelrol
van sz
o, a szakirodalomban szokasos hagyomany szerint a lemma elneve
zest viseli.
7.16. T
etel (LaxMilgram-lemma, koercv v
altozat). (1) Legyen H
val
os Hilbert-ter, B : H H R korl
atos, koercv biline
aris forma. Ekkor b
armely : H R korl
atos line
aris funkcion
alhoz letezik egyetlen olyan
u H, melyre
B(u, v) = v
(v H).
(7.3)
(2) Ha H komplex Hilbert-ter, akkor R helyett C-be kepez
o, biline
aris helyett
konjug
altan biline
aris form
ara es B(u, v) helyett B(v, u)-ra igaz a fenti
allt
as.
Bizonyt
as. (1) A 7.13. tetel alapjan legyen A B(H) a B forma Rieszreprezent
ansa: B(u, v) = hAu, vi (u, v H). Legyen tovabba b H a
funkcion
al Riesz-reprezent
ansa: v = hv, bi = hb, vi (v H). Azt kell
teh
at igazolnunk, hogy letezik egyetlen olyan u H, melyre hAu, vi = hb, vi
(v H), azaz melyre Au = b. Mivel A koercv, ez a 7.2. tetel szerint teljes
ul.

 ris forma
k, LaxMilgram-te
telk
7.2. Bilinea
or

119

(2) Hasonl
o, most a (7.3) egyenloseg az A u = b egyenletre vezetheto vissza.

A fenti tetel ritk
abban hasznalt, de enyhebb feltetelre ep
ulo valtozata:
7.17. T
etel (LaxMilgram-lemma,
altal
anos v
altozat). Helyettests
uk
a 7.16. tetel felteteleiben B koercivit
as
at az al
abbi feltetellel: van olyan m > 0,
hogy |B(x, x)| mkxk2 (x H). Ekkor is igaz, hogy val
os ter eseten b
armely : H R korl
atos line
aris funkcion
alhoz letezik egyetlen olyan u H,
melyre B(u, v) = v (v H). (Komplex ter eseten pedig a (2)
allt
as igaz.)
Bizonyt
as. Ugyan
ugy kell, mint az elozot, de a 7.2 helyett a 7.3. tetelt
haszn
aljuk.

7.18. Megjegyz
es. A 7.6. megjegyzes gondolatmenete a LaxMilgram-lemma eseteben is, k
ozvetlen
ul is alkalmazhato, valojaban gy is szol az eredeti

bizonyt
as [42, Chap. 6]. Altalunk
adott bizonytasa a Riesz-fele reprezentaci
os tetelre es az A Ax = A y normalegyenletre vezette vissza, hogy ezek
szelesk
or
u haszn
alhat
os
ag
at illusztralja.
Leg
altal
anosabban az al
abbi sz
ukseges es elegseges feltetel adhato, ez a nevezetes eredmeny [7] a LaxMilgram-lemma kiterjesztesenek tekintheto.
7.19. T
etel (Babu
ska-lemma). Legyen H val
os Hilbert-ter, B : H H
R korl
atos biline
aris forma. Ekkor az al
abbi ket
allt
as ekvivalens:
(1) B
armely : H R korl
atos line
aris funkcion
alhoz letezik egyetlen olyan
u H, melyre
B(u, v) = v
(v H).
(7.4)
(2) A B form
ara az al
abbi ket tulajdons
ag teljes
ul:
(i) letezik m > 0, hogy

inf

sup B(u, v) m;

kuk=1 kvk=1

(ii) sup B(u, v) > 0 (v 6= 0).

kuk=1

Bizonyt
as. Az el
oz
o tetel bizonytasa szerint az (1) tulajdonsag ekvivalens
az Au = b egyenlettel, ahol A B(H) a B forma Riesz-reprezentansa es b
H a funkcion
al Riesz-reprezentansa. Masreszt a (2)-bol az (i) resz jelentese:
inf sup hAu, vi = inf kAuk m, azaz kAxk mkxk x H, ami a
kuk=1 kvk=1

kuk=1

7.4. tetel (i) resze. A (ii) resz jelentese pedig sup hAu, vi = sup hu, A vi =
kuk=1

kuk=1

 toregyenletek megoldhato
sa
ga
7. Opera

120

kA vk > 0 (v 6= 0), azaz A injektv, ami a 7.4. tetel (ii) resze. Igy a 7.4.
tetel alapj
an (1) es (2) val
oban ekvivalens.
.
Veg
ul a 7.5. tetelb
ol es az 5.1. alltasbol adodik a folytonos f
ugges:
7.20. K
ovetkezm
eny. Ha teljes
ulnek a 7.16. vagy 7.19. tetel feltetelei a
1
(7.4) egyenletre, akkor kuk m
kk.

7.3. Nyeregpont-feladatok megoldhat

os
aga, infsup-felt
etel
7.3.1. Oper
atorokkal megadott nyeregpont-feladatok
Sz
amos alkalmaz
asban tal
alkozhatunk az alabbi specialis alak
u rendszerrel:
(
Au + Bp = f
(7.5)
B u Cp = g.
(Ilyen peld
aul a Stokes-feladat, lasd 10.3 fejezet, vagy elliptikus feladatok
els
orend
u rendszerre val
o
atrasa.) Itt feltessz
uk, hogy H, K valos Hilbertterek, f H, g K, A : H H, B : K H es C : K K korlatos
line
aris oper
atorok, valamint A es C onadjungalt, es van olyan m > 0, hogy
2

hAu, ui m kuk ,

hCp, pi 0

(u H, p K).

(7.6)

A (7.5) rendszer lenyegeben egy operatormatrixra vonatkozo egyenlet a H K

szorzatteren.
A nyeregpont-feladat elnevezes abbol szarmazik, hogy a fenti rendszer meg
old
asa egy alkalmas kvadratikus tpus
u funkcional nyeregpontjakent all elo,
ezt a 14.1 fejezet vegen t
argyaljuk.
Ha C is egyenletesen pozitv:
2

hCp, pi kuk

(p K)

(ahol > 0), akkor erdemes beszorozni a masodik egyenletet (-1)-gyel. Igy a
kapott oper
atorm
atrix ugyanis (bar mar nem szimmetrikus) koercv a H K
szorzatteren:

    
A
B
u
u
,
= hAu, ui + hBp, ui hB u, pi + hCp, pi
B C
p
p
= hAu, ui + hCp, pi min{m, } (kuk2 + kpk2 )

(u, p) H K,

 sa
ga, inf-sup-felte
tel
7.3. Nyeregpont-feladatok megoldhato

121

a 7.2. tetel szerint teh

at b
armely (f, g) H K eseten a (7.5) feladatnak
letezik egyetlen (u, p) H K megoldasa.
A tov
abbiakban azt az esetet vizsgaljuk, amikor C = 0, azaz
(
Au + Bp = f
Bu

(7.7)

=g

(mint peld
aul az emltett Stokes-feladat). Ekkor nem m
ukodik az elobbi eljar
as; ehelyett A bijekci
o volt
at kihasznalva atrendezz
uk az egyenletet. Fejezz
uk
ki az els
o egyenl
osegb
ol u-t:
u = A1 (f Bp),

(7.8)

es helyettests
uk a m
asodikba:
B A1 (f Bp) = g,

azaz B A1 Bp = B A1 f g =: g.

(7.9)

Legyen
S := B A1 B,

(7.10)

ez az u
n. Schur-fele komplementer-oper
ator. Itt a 6.8. megjegyzes alapjan
B : H K, gy S : K K. Ha meg tudjuk oldani a (7.9)-ben kapott
Sp = g

(7.11)

egyenletet a K teren, akkor (7.8)-bol u-t is megkapjuk, gy kesz vagyunk.

A (7.11) egyenlet megoldhat
osaga nem nyilvanvalo, mivel B, ill. B altalaban
nem bijekci
ok. Az S speci
alis alakjara tamaszkodva a megoldhatosag kulcsa
az al
abbi feltetel:
van olyan > 0, hogy kBpk kpk

(p K).

(7.12)

Ezt az al
abbi alakban szok
as felrni:
7.21. Definci
o. A (7.7) feladathoz tartozo inf-sup-felt
etel:
inf

sup

pK\{0} uH\{0}

hBp, ui
=: > 0.
kpkkuk

(7.13)

K
onnyen l
athat
o, hogy (7.12) es (7.13) ekvivalens: a 2.4. alltas alapjan
kBpk
hBp, vi
hBp, ui
= sup
= sup
,
kpk
kpk
vH
uH\{0} kpkkuk
kvk=1

 toregyenletek megoldhato
sa
ga
7. Opera

122

teh
at (7.12) es (7.13) is azt jelenti, hogy a fenti ertek valamely kozos > 0
korl
at f
ol
ott van b
armely p eseten. (A p = 0 eset erdektelen, ekkor (7.12)
trivi
alis.)
Megjegyezz
uk, hogy itt a k.k jelolest a H es K terekben ket k
ulonbozo norm
ara haszn
aljuk; b
ar lehetne a preczseg kedveert k.kH es k.kK jeloleseket is
rni, ezt a kevesebb index erdekeben nem tessz
uk, mivel a kornyezetbol
egyertelm
u, melyik norm
ar
ol van szo.
t
7.22. All
as. Ha B : H K szuperjektv, akkor teljes
ul a (7.13) inf-supfeltetel.
Bizonyt
as. A kv
ant inf-sup-feltetel u
gy is rhato, hogy letezik > 0, melyre
sup
uH\{0}

hBp, ui
kpk
kuk

(p K).

(7.14)

Legyen most p K tetsz

oleges adott vektor. A felteves szerint letezik w H,
melyre B w = p, emellett a 4.13. kovetkezmeny alapjan megadhato olyan pt
ol f
uggetlen > 0, melyre
kpk kwk.
Ebb
ol
hBp, ui
hBp, wi
hp, B wi
kpk2

=
=
kpk.
kuk
kwk
kwk
kwk
uH\{0}
sup

7.23. T
etel. (Nyeregpont-feladat megoldhat
os
agi tetele.) Legyenek H, K val
os Hilbert-terek, A B(H) es B B(K, H), ahol A
onadjung
alt es teljes
ul
(7.6). Ha fenn
all a (7.13) inf-sup-feltetel, akkor b
armely (f, g) H K
eseten a (7.7) feladatnak letezik egyetlen (u, p) H K megold
asa.
Bizonyt
as. El
osz
or megmutatjuk, hogy a (7.10)-ben definialt S : K K
Schur-fele komplementer-operator bijekcio. Ehhez a 7.1. tetel szerint eleg S
egyenletes pozitivit
asa. Felhasznaljuk, hogy A egyenletes (gy szigor
u) pozitivit
asa miatt A1 is szigor
uan pozitv: valoban, hA1 y, yi = hx, Axi > 0
(y H, y = Ax helyettestessel). Emiatt ertelmes az k.kA1 energianorma,
es teljesti a 6.21.
allt
ast. Ezekbol
hSp, pi = hB A1 Bp, pi = hA1 Bp, Bpi = kBpk2A1 =

sup

hBp, A1 hi2 = sup hBp, zi2 =

khkA1 =1

kzkA =1

sup

hBp, hi2A1 =

khkA1 =1

hBp, ui2

kuk2A
uH\{0}
sup

 sa
ga, inf-sup-felte
tel
7.3. Nyeregpont-feladatok megoldhato

sup
uH\{0}

123

2
hBp, ui2

kp k2 ,
kuk2 kAk2
kAk2

ahol el
obb a h = Az (es megfelelo khk2A1 = hA1 h, hi = hz, Azi = kzk2A ),
u
majd a z = kuk
helyettestesseket hasznaltuk, es az inf-sup-feltetel (7.14)
A
alakj
at tekintett
uk. Igy teh
at S egyenletesen pozitv, azaz bijekcio.
Ebb
ol m
ar k
onnyen kesz vagyunk: adott f es g eseten a (7.9), azaz (7.11)
egyenletnek pontosan egy p K megoldasa van, ebbol (7.8) alapjan u-t
is egyertelm
uen megkapjuk, es a kapott (u, p) par az eredeti (7.7) feladat
megold
asa.

Vegy
uk eszre, hogy B : H K szuperjektv volta sz
ukseges a (7.7) rendszer
megoldhat
os
ag
ahoz a 2. egyenlet miatt. Ebbol, a 7.22. alltasbol es a 7.23.
tetelb
ol k
ovetkezik az al
abbi jellemzes:
7.24. T
etel. Legyenek H, K val
os Hilbert-terek, A B(H) es B B(K, H),
ahol A
onadjung
alt es teljes
ul (7.6). Ekkor az al
abbi h
arom
allt
as ekvivalens:
(1) B
armely (f, g) H K eseten a (7.7) feladatnak letezik egyetlen (u, p)
H K megold
asa.

(2) B : H K szuperjektv.
(3) Teljes
ul a (7.13) inf-sup-feltetel.
Most kiterjesztj
uk a 7.23. tetelt arra az esetre, ha A nem onadjungalt. Ehhez
sz
ukseges az al
abbi
7.25. Lemma. Ha A B(H) koercv oper
ator, akkor A1 is koercv.
Bizonyt
as. A 7.2. tetel szerint A bijekcio, gy A1 valoban letezik, es x =
1
A y helyettestessel
hA1 y, yi = hx, Axi mkxk2

m
m
kAxk2 =
kyk2
kAk2
kAk2

(y H). 

7.26. T
etel. Legyenek H, K val
os Hilbert-terek, A B(H) es B B(K, H),
ahol A koercv. Ha fenn
all a (7.13) inf-sup-feltetel, akkor b
armely (f, g)
H K eseten a (7.7) feladatnak letezik egyetlen (u, p) H K megold
asa.
Bizonyt
as. Hasonl
o a 7.23. tetel bizonytasahoz. Most is eleg megmutatnunk, hogy a (7.10)-ban definialt S : K K Schur-fele komplementeroper
ator bijekci
o. Ehhez most a 7.2 tetelt hasznaljuk, amihez S koercivitasa
kell. A 7.25. lemma es 6.21.
alltas alapjan
hSp, pi = hB A1 Bp, pi = hA1 Bp, Bpi

m
m
kBpk2 =
sup hBp, zi2
2
kAk
kAk2 kzk=1

 toregyenletek megoldhato
sa
ga
7. Opera

124

m
kAk2

hBp, ui2
m 2

kp k2
kuk2
kAk2
uH\{0}
sup

(p K).

7.27. Megjegyz
es. A 7.5. tetel miatt a (7.7) feladat megoldasa folytonosan
f
ugg a jobboldalakt
ol, hiszen megoldhatosagat az S Schur-operator koercivit
as
ara vezett
uk vissza. Ut
obbi miatt tehat p, majd (7.8) reven u is folytonosan
f
ugg a jobboldalakt
ol.

7.3.2. Biline
aris form
akkal megadott nyeregpont-feladatok
Legyenek tov
abbra is H, K valos Hilbert-terek. Legyenek A : H H R es
B : K H R korl
atos bilinearis formak, ahol A koercv:
A(u, u) m kuk

(u H),

(7.15)

legyenek tov
abb
a : H R es : K R korlatos linearis funkcionalok.
Tekints
uk az al
abbi feladatot: keresendo (u, p) H K, melyre
A(u, v) + B(p, v) = v
B(q, u)

= q

(v H),
(q K).

(7.16)

Ennek megoldhat
os
aga k
ozvetlen
ul visszavezetheto az elozo szakaszra. A fo
tulajdons
ag most is a megfelelo inf-sup-feltetel:
inf

sup

pK\{0} uH\{0}

B(p, u)
= > 0.
kpkkuk

(7.17)

7.28. Megjegyz
es. A (7.17) inf-sup-feltetel u
gy is rhato, hogy
inf

sup B(p, u) = > 0,

kpk=1 kuk=1

ami anal
og a 7.19. tetelbeli (i) feltetellel egy masik, rokon szituacioban.
7.29. T
etel. Legyenek H, K val
os Hilbert-terek, A : H H R es B :
K H R korl
atos biline
aris form
ak, ahol A koercv. Ha fenn
all a (7.17)
inf-sup-feltetel, akkor b
armely : H R es : K R korl
atos line
aris funkcion
alok eseten a (7.16) feladatnak letezik egyetlen (u, p) H K
megold
asa.
Bizonyt
as. A 7.13. tetel es 7.15. megjegyzes alapjan legyen A B(H) es
B B(K, H) rendre a A es B forma Riesz-reprezentansa:
A(u, v) = hAu, vi (u, v H),

B(p, v) = hBp, vi (p K, v H).

 sa
ga, inf-sup-felte
tel
7.3. Nyeregpont-feladatok megoldhato

125

Legyen tov
abb
a f H es g K rendre a es funkcional Riesz-reprezentansa:
v = hf, vi (v H),

q = hg, qi (q K).

Ekkor a (7.16) feladat u

gy rhato, hogy
hAu + Bp, vi = hf, vi

(v H),

hBq, ui

(q K),

= hg, qi

ami ekvivalens a (7.7) feladattal (a fenti masodik egyenloseget hq, B ui =

hq, gi alakban rva). A tett feltevesek epp azt garantaljak, hogy A koercv
es B-re teljes
ul a (7.13) inf-sup-feltetel. Igy alkalmazhato a 7.26. tetel, tehat
feladatunknak letezik egyetlen (u, p) H K megoldasa.

7.30. Megjegyz
es. A 7.27. megjegyzesben elmondottak miatt a (7.16) feladat megold
asa is folytonosan f
ugg a jobboldalaktol, hiszen a fenti bizonyt
asban a (7.7) feladatra vezett
uk vissza.

8. fejezet

Nem korl
atos oper
atorok
A gyakorlatban termeszetes modon elofordulo differencialoperatorok gyakran
line
arisak ugyan, de nem folytonosak, ha adott terbol onmagaba kepezo oper
atorkent vizsg
aljuk. (Erre az 1.4. szakaszban lattunk peldat, es mas esetekben is hasonl
oan igazolhat
o.) A megoldhatosagi tetelek kiterjesztesehez gy
a nem korl
atos oper
atorok koreben is ertelmez
unk nehany fontos fogalmat,
es megvizsg
aljuk neh
any minosegileg mas tulajdonsagukat. Ezek segtsegevel
altal
anosthat
oak a kor
abbi megoldhatosagi eredmenyek. Megjegyezz
uk,
hogy a nem korl
atos oper
atoroknak itt csak alaptulajdonsagaira van sz
ukseg
unk; igen kiterjedt, reszben fizikai modellek altal motivalt elmelet
ukrol a
[54, 59, 60, 62] k
onyvekben bovebben olvashatunk.
A tov
abbiakban legyen H Hilbert-ter. Az eredmenyek (ahol k
ulon nem szolunk r
ola) val
os es komplex esetben is ervenyesek.

8.1. Nem korl

atos oper
atorok alaptulajdons
agai
A nem korl
atos oper
atorok
altalaban nem az egesz teren vannak ertelmezve,
csak annak egy alteren. A korlatos esetben errol termeszetes modon meg
lehetett adni az egesz terre valo kiterjesztest (lasd 6.1. megjegyzes), ilyen
azonban most nincs. S
ot, az ertelmezesi tartomany fontos szerepet jatszik az
oper
ator tulajdons
agaiban.
8.1. Definci
o. Ha D(A) D(B) es B kiterjesztese A-nak, akkor azt rjuk,
hogy A B.
Az ertelmezesi tartom
anyok fontos esete az alabbi:

127

 tos opera
torok
8. Nem korla

128

8.2. Definci
o. Egy A : H H linearis operator s
ur
un definialt, ha D(A)
s
ur
u H-ban.

8.1.1. Szimmetrikus
es
onadjung
alt oper
atorok
8.3. Definci
o. Egy A : H H linearis operator szimmetrikus, ha hAx, yi
= hx, Ayi teljes
ul minden x, y D(A) eseten.
Szimmetrikus oper
atorok sz
amos esetben elofordulnak. Ilyenek peldaul az
elliptikus differenci
aloper
atorok, melyek egy osztalyat a 8.1.2 szakaszban ismertetj
uk, ill. a kvantummechanikaban a megfigyelheto mennyisegeket reprezent
al
o oper
atorok (s
ot, ut
obbiak onadjungaltak). A kovetkezo tetel szerint
egy nem korl
atos szimmetrikus operator nem lehet az egesz teren ertelmezett
oper
ator. Ez is jelzi, hogy nem korlatos operatorok eseten termeszetes (az
oper
atorokhoz hozz
atartoz
o) tulajdonsag az, hogy csak alteren ertelmezz
uk.
8.4. T
etel (HellingerToeplitz). Legyen A : H H line
aris oper
ator,
D(A) = H es hAx, yi = hx, Ayi minden x, y H eseten. Ekkor A B(H).
Bizonyt
as. Bel
atjuk, hogy a (A) graf zart. Legyen (xn ) H, xn x es
Axn y. A skal
arszorz
as folytonossaga miatt minden z H eseten
hz, yi = lim hz, Axn i = lim hAz, xn i = hAz, xi = hz, Axi ,
n

azaz hz, y Axi = 0 minden z H eseten, amibol kovetkezik, hogy y = Ax.

Teh
at a z
artgr
af-tetel szerint A folytonos.

Szimmetrikus oper
atorra is igaz, amit csak onadjungaltra mondtunk ki, nevezetesen, a kor
abbi bizonytas szo szerinti megismetlesevel kapjuk:
t
8.5. All
as. Ha H komplex Hilbert-ter, akkor
A : H H szimmetrikus hAx, xi R

x D(A) eseten.

A folytonos esethez teljesen analog modon definialhatok a pozitv operatorok:

8.6. Definci
o. Egy A : H H szimmetrikus operator
pozitv, ha hAx, xi 0 x D(A),
szigor
uan pozitv, ha hAx, xi > 0 x D(A), x 6= 0,
egyenletesen pozitv, ha letezik m > 0, hogy
D(A).

hAx, xi m kxk

 tos opera
torok alaptulajdonsa
gai
8.1. Nem korla

129

Komplex terben nem kell el

ore feltenni, hogy A szimmetrikus, mivel a 8.5.
allt

as miatt ez automatikusan fennall, valos terben viszont a szimmetriat beleertj

uk a (szigor
u/egyenletes) pozitivitas fogalmaba. Ugyan
ugy jarunk tehat
el, mint a korl
atos esetben a 7. fejezet elejen.
t
8.7. All
as. Egy injektv szimmetrikus oper
ator inverze is szimmetrikus.
Bizonyt
as. Ha u, v R(A), akkor letezik x, y D(A), hogy Ax = u es
Ay = v. Ekkor


A u, v = hx, Ayi = hAx, yi = u, A1 v .

K
ovetkez
o celunk az adjung
alt fogalmanak ertelmezese nem korlatos esetre.
Azaz, adott A oper
atorhoz olyan A operatort keres
unk, melyre
hAx, yi = hx, A yi

(x D(A), y D(A ))

(8.1)

es A ertelmezesi tartom
anya a leheto legbovebb. Ezt az alabbi defincio
teljesti:
8.8. Definci
o. Legyen A : H H s
ur
un definialt operator. Ekkor A
adjung
altja az az oper
ator, melyre
(i) D(A ) := {y H : y H, hogy hAx, yi = hx, y i x D(A)}, es
(ii) A y := y

(y D(A )).

Az adjung
alt oper
ator j
oldefinialt, ugyanis ha y D(A )-hoz tartozna egy

y1 es egy y2 is, akkor minden x D(A) eseten hx, y1 i = hx, y2 i teljes

ulne,
ami D(A) s
ur
usege miatt azt jelenti, hogy y1 = y2 .
8.9. Megjegyz
es. D(A ) a legbovebb olyan halmaz, amelyen az adjungalt
(8.1) definci
os egyenl
osege teljes
ul. Ez valojaban megegyezik azon y H
vektorok halmaz
aval, melyekre az x 7 hAx, yi linearis funkcional korlatos,
azaz melyekre letezik olyan my 0, hogy | hAx, yi | my kxk (x H). Az
ut
obbi elvben ellen
orizhet
o feltetel (szemben a nemkonstruktv defincioval).
8.10. Definci
o. Az A : H H operator
onadjung
alt, ha A = A .
t
8.11. All
as. Egy A : H H s
ur
un defini
alt oper
ator pontosan akkor
szimmetrikus, ha A A .
Bizonyt
as. A szimmetria azt jelenti, hogy hAx, yi = hx, Ayi teljes
ul minden
x, y D(A) eseten. Ez viszont azt jelenti, hogy y D(A ), mert Ay jo lesz
y -nak. M
as sz
oval D(A) D(A ) es A y = y = Ay, azaz A A .


 tos opera
torok
8. Nem korla

130

t
8.12. All
as. Legyen A : H H s
ur
un defini
alt, szimmetrikus es szuperjektv. Ekkor A o
nadjung
a
lt.

Bizonyt
as. Eleg, ha bel
atjuk, hogy A A, ennek fordtott iranyat ugyanis
m
ar tudjuk. Legyen y D(A ), kell, hogy y D(A) szinten teljes
ul. Mivel
A szuperjektv, letezik x D(A), hogy Ax = A y. Ekkor minden z D(A)
eseten hAx, zi = hA y, zi is teljes
ul, gy a szimmetria miatt
hx, Azi = hAx, zi = hA y, zi = hy, Azi hx y, Azi = 0
teljes
ul minden z D(A) eseten. Itt Az befutja H-t, gy y = x D(A). 
A fenti bizonyt
asb
ol mellesleg az is kijott, hogy A injektv. Legyenek x1 , x2
D(A) D(A ), ekkor A x1 = Ax1 , ill. ha Ax1 = Ax2 , azaz A x1 = Ax2 ,
akkor a bizonytottak szerint x1 = x2 .
t
8.13. All
as. Legyen A : H H s
ur
un defini
alt line
aris oper
ator. Ekkor
ker(A ) = R(A) .
Bizonyt
as. y R(A) hAx, yi = 0 minden x D(A) eseten. Ez
y := 0 v
alaszt
asssal pontosan azt jelenti, hogy hAx, yi = hx, y i minden
x D(A) eseten y D(A ) es A y = y = 0 y ker(A ).

8.14. Ko
eny. Ha egy A : H H s
ur
un defini
alt line
aris oper
avetkezm
tor szimmetrikus, akkor ker(A) R(A) .
Bizonyt
as. Az 8.11.
allt
as szerint A A . Ezt az elozo alltassal kombin
alva kapjuk, hogy ker(A) ker(A ) = R(A) .

Ebb
ol k
ovetkezik, hogy ha egy szimmetrikus operator nem injektv, akkor
szuperjektv sem lehet, s
ot a kepter s
ur
u sem lehet H-ban.
t
8.15. All
as. Ha egy A : H H oper
ator egyenletesen pozitv m > 0
1
.
konstanssal, valamint A szuperjektv, akkor kA1 k m
Bizonyt
as. Mivel A injektv, a feltetel miatt bijekcio, azaz letezik A1 :

H H. Igy megismetelhet
o a 7.9. alltas bizonytasa.

P
elda szimmetrikus oper
atorra. Legyen H = L2 (R) es Au = iu0 , ahol
1
D(A) := C0 (R) a kompakt tartoj
u u C 1 (R) f
uggvenyekbol all, azaz melyek
egy kompakt halmazon kv
ul azonosan nullak. Ekkor
Z +
Z +
Z +
h i+
0
0
hAu, vi =
iu v = i uv
i
uv =
u(iv 0 ) = hu, Avi

 tos opera
torok alaptulajdonsa
gai
8.1. Nem korla

131

(u, v C01 (R)),

azaz A szimmetrikus.
Ez az A nevezetes oper
ator. Legyen ugyanis M : L2 (R) L2 (R), M u :=
id u, azaz (M u)(x) = xu(x) (x R). Ekkor
AM u M Au = i(id u)0 id iu0 = iu
(u D(A)),
azaz A es M teljesti a kvantummechanikaban alapveto
AM M A = iI
Heisenberg-fele felcserelesi relaciot. (Sot, igazolhato, hogy lenyegeben, azaz
uniter transzform
aci
o erejeig csak ezek az operatorok teljesthetik, lasd [42,
Chap. 35].)

8.1.2. Elliptikus oper

atorok
Legyen Rn korl
atos tartomany, p C 1 (), p(x) m > 0, Lu :=
div(p u), u C 2 () C 1 (). Peremertekfeladat alatt egy

Lu div (p u) = f,
(8.2)
+ peremfeltetel
tpus
u egyenletet ert
unk, ahol a peremfeltetel az alabbi harom lehetoseg valamelyike:
1. u| = 0 (Dirichlet-peremfeltetel),
2. u| = 0 (Neumann-peremfeltetel),
3. g u + hu| = 0, ahol g, h 0, g 2 + h2 6= 0 (Robin-peremfeltetel).
(Az L oper
ator most egyszer
useg kedveert nem tartalmaz alacsonyabbrend
u
tagot.)
A sz
amt
asok alapja legt
obbszor a nevezetes
8.16. T
etel (Green-formula). [67] Legyen Rn korl
atos tartom
any,
ovetkez
o differenci
aloper
ator:
melyre P C 1 , es p C 1 (). Legyen L a k
uggvenyre
Lu = div(p u). Ekkor minden u C 2 () C 1 (), v C 1 () f
ervenyes:
Z
Z
Z
p u v

(Lu) v =

p u v d.

(8.3)

 tos opera
torok
8. Nem korla

132

t
8.17. All
as. Legyen H = L2 (), es legyen az Lu := div(p u) oper
ator
ertelmezesi tartom
anya
1. D(L) = {u C 2 () C 1 () : u| = 0}, vagy
2. D(L) = {u C 2 () C 1 () : u| = 0}.
Mindket esetben L szimmetrikus es pozitv oper
ator, s
ot az 1. esetben szigor
uan pozitv is.
Bizonyt
as. A Green-formula alapjan barmely u D(L) eseten
Z
Z
Z
2
p |u|
p u u 0.
hLu, uiL2 () = (Lu)u =

}
| {z
0

Ha hLu, uiL2 () = 0, akkor u = 0, azaz u c. Az elso peremfeltetel eseten

ebb
ol az is k
ovetkezik, hogy u 0.

Most peld
akat adunk szimmetrikus/onadjungalt operatorokra, ill. adjungaltra.
1. p
elda: k
oz
onseges differenci
aloper
atorok. Legyen mindvegig I = [a, b],
H = L2 (I).
(i) Legyen Lu := u00 . Ha D(L) := H 2 (I) H01 (I) = {u H 2 (I) :
u(a) = u(b) = 0}, akkor L onadjungalt operator L2 (I)-ben.
Itt D(L) s
ur
u reszhalmaza H-nak. A 8.12. alltas szerint eleg megmutatnunk, hogy L szimmetrikus es szuperjektv. A defincio alapjan az
ertelmezesi tartom
any elemei olyan u C 1 (I) f
uggvenyek, melyekre
u0 m. m. differenci
alhato, u00 L2 (I) es u(a) = u(b) = 0. Parcialis
integr
al
assal kapjuk, hogy
Z b
Z b
b
2
00
0
hLu, uiL2 (I) =
u u = [u u]a +
|u0 | 0.
|
{z
}
a
a
0

(A 8.17.
allt
as az n = 1, p 1 specialis esetben ugyanezt adja, de
2
csak C -beli u eseten.) Igy L pozitv (es ezert szimmetrikus) operator.
Legyen most f L2 (I) tetszoleges. Kell, hogy letezik u D(L), melyre
Rt
Lu = f , azaz megoldando a u00 = f egyenlet. Legyen F (t) := a f ,
ekkor F H 1 (I). Ketszer integralva
Z x
u(x) =
F + cx + d,
a

 tos opera
torok alaptulajdonsa
gai
8.1. Nem korla

133

ahol u H 2 (I). A c es d konstansok az u(a) = u(b) = 0 peremfeltetelekb

ol egyertelm
uen meghatarozhatok. Tehat L szuperjektv, amibol
k
ovetkez
oen
onadjung
alt is.
0

(ii) Legyen Lu := (pu0 ) , ahol p C 1 (I, R), p(x) m > 0. Ha D(L) :=

H 2 (I) H01 (I), akkor L onadjungalt operator L2 (I)-ben.
Ez az el
oz
o pelda
altal
anostasa, hasonloan adodik.
0

(iii) Legyen Lu := (pu0 ) , ahol p C 1 (I, C). Legyen D(L) := H 2 (I)

0
H01 (I). Ekkor L v = (pv 0 ) (v H 2 (I) H01 (I)).
Ugyanis, ha u H 2 (I) H01 (I), akkor
Z
hLu, viL2 (I) =

0 0

(pu )

Z
v=



0
u (pv 0 )

(8.4)

(v H 2 (I) H01 (I)).

0

(iv) Legyen Lu := (pu0 ) , es u

jbol p C 1 (I, R), p(x) m > 0, de most
2
D(L) = {u C (I) : u(a) = u(b) = 0}. Ekkor minden u D(L)-re
es minden v H 2 (I) H01 (I)-re teljes
ul (8.4) (ahol p folott nem kell
0
konjug
alt), gy L v = (pv 0 ) (v H 2 (I) H01 (I)). Ez azt jelenti,
hogy L ( L , azaz L szimmetrikus, de nem onadjungalt.
Teljesen hasonl
ok igazolhat
oak magasabb dimenzioban:
2. p
elda: parci
alis differenci
aloper
atorok. Legyen mindvegig Rn korl
atos tartom
any, amely egy konvex tartomany C 2 -diffeomorf kepe, es H =
2
L (). Legyen Lu := div(p u).
(i) Ha p C 1 (, R), p(x) m > 0 es D(L) = H 2 () H01 (), akkor L
szimmetrikus es szuperjektv, gy onadjungalt is.
(ii) Ha p C 1 (, C) es D(L) = H 2 () H01 (), akkor L v = div(p v).
(iii) Ha pedig p C 1 (, R), p(x) m > 0, D(L) = {u C 2 () C 1 () :
u| = 0}, akkor L szimmetrikus, de nem onadjungalt.

8.1.3. Saj
at
ert
ekek, kompakt inverz
u oper
atorok
8.18. Definci
o. Legyen A : H H linearis operator. A C szam
saj
aterteke A-nak, ha letezik 0 6= u D(A), hogy Au = u.
A korl
atos
onadjung
alt esetre vonatkozo tetel bizonytasanak megismetlesevel
kapjuk:

 tos opera
torok
8. Nem korla

134

t
8.19. All
as. Ha A : H H szimmetrikus line
aris oper
ator, akkor a
saj
atertekei val
osak es a k
ul
onb
oz
o saj
atertekekhez tartoz
o saj
atvektorok ortogon
alisak.
t
8.20. All
as. Legyen A : H H line
aris oper
ator, amely injektv. Ekkor
Eig(A) 1/ Eig(A1 ), es ugyanazon saj
atvektorok tartoznak
hozz
ajuk.
Bizonyt
as. Az injektivit
as miatt 6= 0. Ekkor
Au = u

1
u = A1 u.

A k
ovetkez
o tetel a kompakt onadjungalt operatorok fotetelebol es a fenti
llt
a
asb
ol k
ovetkezik.
8.21. T
etel. Legyen H szepar
abilis es A : H H line
aris oper
ator, amely
injektv, szimmetrikus es R(A) = H. Ezenkv
ul legyen A1 : H H kompakt. Ekkor A-nak megsz
aml
alhat
oan sok saj
aterteke van, melyek val
osak,
+-hez tartanak es a norm
alt saj
atvektorokb
ol teljes ortonorm
alt rendszer
(TONR) alkothat
o.
P
eld
ak. (a) Ha I = [0, b], H = L2 (I), Lu = u00 , D(L) = {u C 2 (I) :
u(0) = u(b) = 0}, akkor L inverze a Green-f
uggvenyt tartalmazo folytonos
mag
u integr
aloper
ator, amely a 6.75. alltas szerint kompakt. Igy L-re igaz a
8.21. tetel. Val
oj
aban itt L sajatertekei es (normalt) sajatvektorai expliciten
is ismertek:
r
 k 2
 k 
2
k =
,
uk (x) =
sin
x
(k N+ ).
(8.5)
b
b
b
(b) Legyen Rn korl
atos tartomany, amely egy konvex tartomany C 2 diffeomorf kepe, es H = L2 (). Legyen Lu := div(p u), D(L) = H 2 ()
H01 (). Az el
oz
o szakaszban lattuk, hogy L szimmetrikus, injektv (hiszen
szigor
uan pozitv), R(L) = L2 () = H. Ezenkv
ul az is teljes
ul, hogy L1
kompakt. (Ez k
ovetkezik [67, 9.3.]-bol, mert az ottani G operator eset
unkben
1
eppen L .) Igy L-re igaz a 8.21. tetel.
Ha speci
alisan L = es = [0, a] [0, b], akkor L sajatertekei es (normalt)
saj
atvektorai ismertek:
kl = 2

 k2

l2 
+
,
a2 b2

 k 
 l 
2
ukl (x, y) = sin
x cos
y
a
b
ab

(k, l N+ ).

 tos opera
torok alaptulajdonsa
gai
8.1. Nem korla

135

Alkalmaz
asok.
(a) HilbertSchmidt sorfejt
es. A sajatvektorok TONR volta segtsegevel
az Au = f egyenlet megold
asa felrhato a sajatvektorok szerinti sorfejtessel.

Espedig,
ha (ek ) a norm
alt sajatvektorok rendszere, akkor
f=

ck e k ,

u=

k=1

k ek .

k=1

Ekkor az u ismeretlen f
uggveny k egy
utthatokra a
ck = hf, ek i = hAu, ek i = hu, Aek i = k hu, ek i = k k
egyenletb
ol ad
odik, hogy
k =

ck
.
k

(b) Az els
o saj
at
ert
ek vari
aci
os tulajdons
aga.
t
8.22. All
as. Legyen H szepar
abilis es A : H H szigor
uan pozitv oper
ator, melyre R(A) = H es A1 kompakt. Ekkor
2

hAu, ui 1 kuk

(u D(A))

(ahol 1 = 1 (A) a legkisebb saj

atertek), azaz A egyenletesen pozitv is.
Bizonyt
as. A feltetel szerint A normalt {en }nN sajatvektorai TONR-t
alkotnak. Az el
oz
o bizonyt
asban lattuk, hogy hAu, ek i = k k , ebbol
*
+

X
X
X
2
hAu, ui = Au,
k ek =
k hAu, ek i =
k |k |
k=1

k=1

k=1

|k | = 1 kuk .

k=1

A tetelb
ol k
ovetkezik, hogy minden u D(A) \ {0} eseten
1

hAu, ui
2

kuk

%(u),

s
ot, mivel u = e1 eseten egyenloseg van, ezert
1 =

min
uD(A)\{0}

hAu, ui
2

kuk

(8.6)

 tos opera
torok
8. Nem korla

136

A %(u) kifejezest az u-hoz tartozo Rayleigh-hanyadosnak nevezz

uk.
(c) Oper
atorfu
enyek
ggv
Kompakt inverz
u oper
ator eseten adaptalhato az operatorf
uggvenyek 6.100.
definci
oja:
8.23. Definci
o. Legyen H szepar
abilis es A : H H szigor
uan pozitv
oper
ator, melyre R(A) = H es A1 kompakt. Jel
olje (n ) es (en ) a saj
atertekek es megfelel
o saj
atvektorok sorozat
at. Ekkor f : R R adott f
uggveny
eseten legyen f (A) : H H az az oper
ator, melyre
D(f (A)) :=

o
n
X
X
|f (n )cn |2 < ,
cn e n H :
x=
n=1

n=1

f (A)x :=

f (n )cn en .

n=1

Legyen peld
aul > 0 sz
am es f (x) := ex . Ekkor barmely x =

cn en H

n=1

eseten

|f (n )cn |2 =

n=1

|en cn |2

n=1
n

mivel n > 0 miatt e

|cn |2 = kxk2 < ,

n=1

< 1. Igy

D(eA ) = H,

eA x :=

en cn en .

(8.7)

n=1

(Az f (A) teh

at lehet b
ovebben ertelmezve, mint A.)
A korl
atos esethez hasonl
oan a f
uggvenym
uveletek megorzodnek a megfelelo
oper
atorokra (most a megfelelo ertelmezesi tartomany erejeig). Peldaul, ha
, > 0 sz
amok, akkor (8.7) alapjan
e(+)A = eA eA .

8.2. Energiat
er
es gyenge megold
as szimmetrikus oper
ator eset
en
8.24. Definci
o. Legyen A : H H szigor
uan pozitv operator. Az hu, viA
:= hAu, vi form
at az A-hoz tartozo energia-skal
arszorzatnak nevezz
uk, az Ahoz tartoz
o energiater pedig HA := [D(A), h, iA ], azaz D(A) teljesse tetele
az energia-skal
arszorzattal.

r e
s gyenge megolda
s
8.2. Energiate

137

Ha speci
alisan A egyenletesen pozitv, azaz A szimmetrikus es A p I valamilyen p > 0 sz
amra, akkor
2

kukA = hu, uiA = hAu, ui p kuk

u D(A).

t
8.25. All
as. Ha A egyenletesen pozitv, akkor HA H, azaz HA azonost
as erejeig be
agyazhat
o H-ba.
Bizonyt
as. Legyen u HA , ekkor HA defincioja szerint letezik (un )
D(A) sorozat, melyre ku un kA 0. Ekkor (un ) Cauchy-sorozat kkA -ban.
Az egyenletes pozitivit
as miatt
1
kun um k kun um kA ,
p
azaz (un ) Cauchy-sorozat kk-ban is, azaz letezik u
H, hogy un u
kkban. Megmutatjuk, hogy a : u 7 u
hozzarendeles injektv. Mivel linearis,
gy eleg bel
atni, hogy ha u
= 0, akkor u = 0. Tekints
uk u
= 0 eseten a fenti
(un ) sorozatot. Ekkor, felhasznalva, hogy un u
kk-ban es un u kkA ban,
0 = h
u, Avi = limhun , Avi = limhun , viA = hu, viA

(v D(A)),

azaz u mer
oleges a HA -ban s
ur
u D(A) halmazra, gy u = 0. Igy tehat
injektv, azaz bijekci
ot letest HA es H egy reszhalmaza kozott.

8.26. K
ovetkezm
eny. Ha A p I, akkor az
2

kukA p kuk

(8.8)

becsles minden u HA eseten is fenn

all.
Bizonyt
as. Vegy
unk egy un u D(A)-beli sorozatot, ahol a konvergencia
kkA szerint ertend
o. Az el
ozoek szerint kk szerint is igaz a konvergencia.
2
2
Az kun kA p kun k egyenl
otlensegbol hataratmenettel kovetkezik a kvant
2
2
kukA p kuk egyenl
otlenseg. (Ezt a gondolatmenetet s
ur
usegi ervnek szoktuk hvni, es a kes
obbiekben is tobbszor hasznaljuk.)

t
8.27. All
as. Ha A egyenletesen pozitv, R(A) = H es A1 kompakt, akkor
a (8.8) becslesben az eles p hat
ar az A oper
ator 1 legkisebb saj
aterteke. Azaz,
2

kukA 1 kuk
es ez a konstans nem javthat
o.

(u HA )

(8.9)

 tos opera
torok
8. Nem korla

138

Bizonyt
as. A 8.22.
allt
as es (8.6) szerint a fenti igaz u D(A) eseten, es
gy (a 8.26. k
ovetkezmenybeli s
ur
usegi ervet megismetelve) u HA eseten is.

P
elda. Legyen Rn korlatos tartomany, H = L2 (), A = , ahol
D(A) = H 2 () H01 (). Ekkor
Z
Z
hu, viA =
u v = hu, viH 1 () ,
(u) v =
0

vagyis a Laplace-oper
ator energiatere H01 ().
Emellett a 8.27.
allt
as alapjan kapjuk az u
n. PoincareFriedrichs-egyenl
otlenseget:
2

kukL2 () 1 kukL2 ()

(u H01 ()),

(8.10)

ahol 1 a oper
ator legkisebb sajaterteke -n Dirichlet-peremfeltetel mellett. Itt emltest erdemel 1 egyszer
u becslese:
1

n 2
,
diam()2

(8.11)

ahol n a ter dimenzi

oja es diam() a tartomany atmeroje, lasd [67].
Ha ugyanitt az oper
ator a 8.1.2. szakasz elejen bevezetett Au := div (p u),
akkor az energiater szinten H01 (), most a s
ulyozott
Z
hu, viA =
p u v

skal
arszorzattal.
Ha A egyenletesen pozitv, akkor ertelmezheto operatoregyenlet gyenge megold
as
anak fogalma az elliptikus feladatoknal megszokottak analogiajara:
8.28. Definci
o. Legyen f H adott vektor. Az u HA vektor az Au = f
feladat gyenge megold
asa, ha
hu, viA = hf, vi

( v HA ).

(8.12)

Vil
agos, hogy u D(A) eseten a gyenge megoldas teljesti az Au = f egyenl
oseget, gy ennek
altal
anostasarol van szo az f
/ R(A) esetre.
8.29. T
etel. Ha A egyenletesen pozitv, akkor minden f H eseten az Au =
f egyenletnek egyertelm
uen letezik u HA gyenge megold
asa.

r e
s gyenge megolda
s
8.2. Energiate

139

Bizonyt
as. Legyen : HA C, v := hv, f i linearis funkcional. Ekkor a
1
|v| = |hv, f i| kf k kvkA
p

( v HA )

becsles miatt korl

atos is HA -ban. Riesz reprezentacios tetele szerint egyertelm
uen letezik u HA , hogy v = hv, f i = hv, uiA , ezt konjugalva megkapjuk (8.12)-t.


8.30. Megjegyz
es. Az Au = f egyenlet gyenge megoldasara az
1
kukA kf k
p
folytonos f
ugges teljes
ul, hiszen (8.12)-ben v = u helyettestessel, majd a (8.8)
becsles alapj
an
1
kuk2A = hu, uiA = hf, ui kf kkuk kf kkukA .
p

Fontos peldakent szolg

al ismet a Laplace-operator. Erre a fenti tetel a H01 ()
terben szok
asos ertelemben vett gyenge megoldast adja, mellyel a 10.2.2 szakaszban foglalkozunk.
A gyenge megold
as egy szep elmeleti alkalmazasakent kapjuk az u
n. Friedrichsfele kiterjesztest. Itt az alapproblema az, hogy egy szimmetrikus operatornak
van-e
onadjung
alt kiterjesztese. Ez altalaban nem igaz, de egyenletesen pozitv esetre igen, es egyszer
uen kovetkezik a fentiekbol:
t
8.31. All
as. Ha az A szimmetrikus oper
ator egyenletesen pozitv, akkor

= H.
van A
onadjung
alt kiterjesztese. Erre R(A)
Bizonyt
as. A 8.12. lemma alapjan eleg igazolnunk, hogy A-nak van szuperjektv, szinten szimmetrikus kiterjesztese. Legyen A : H H a kovetkezo:
:= {u HA H : f H, hogy u az Au = f egyenlet gyenge
D(A)
:= f . Ekkor a 8.29. tetel szerint A szuperjektv. Masreszt a
megold
asa, Au
vi = hf, vi = hu, viA (u, v D(A)),

gyenge megold
as fogalma alapjan hAu,
vi = hu, viA = hv, uiA = hAv,
ui = hu, Avi,

gy hAu,
azaz A is szimmetrikus.


 tos opera
torok
8. Nem korla

140

8.3. Gyenge megold

as nem szimmetrikus oper
ator vagy nyeregpont-feladat eset
en
A szimmetrikus oper
ator energiatere segtsegevel ket tovabbi feladatra ertelmezz
uk a gyenge megold
ast, valamint bizonytjuk letezeset es egyertelm
useget.

8.3.1. Nem szimmetrikus oper

ator esete
Legyen ismet H val
os Hilbert-ter, es tekints
uk az
Lu = g

(8.13)

oper
atoregyenletet, ahol L : H H nem szimmetrikus, nem korlatos oper
ator. Szeretnenk ismet ertelmezni a gyenge megoldas fogalmat a g
/ R(L)
esetre, de most L nem general energia-skalarszorzatot, mivel nem szimmetrikus. Igy a feladatot egy alkalmas masik S operator energiaterere vezetj
uk
vissza, ahol S m
ar szimmetrikus. Ez a feleptes es alkalmazasai [6]-bol szarmaznak.
8.32. Definci
o. Legyen S : H H egyenletesen pozitv operator. Azt
mondjuk, hogy az L : H H linearis operator S-korl
atos es S-koercv, ha
(i) D(L) HS es D(L) s
ur
u HS -ben (az energianormaban);
(ii) letezik M > 0
alland
o, hogy
|hLu, vi| M kukS kvkS

(u, v D(L));

(iii) letezik m > 0

alland
o, hogy
hLu, ui mkuk2S

(u D(L)).

8.33. Definci
o. Legyen L : H H S-korlatos es S-koercv. Ekkor LS
B(HS ) az a korl
atos line
aris operator a HS teren, melyre
hLS u, viS = hLu, vi

(u, v D(L)).

t
8.34. All
as. Az LS oper
ator j
oldefini
alt.
Bizonyt
as. Az u, v 7 hLu, vi bilinearis forma folytonos a HS -normara nezve a 8.32. definci
o (ii) pontja szerint, gy egyertelm
uen kiterjesztheto HS -re
a folytonoss
ag (es az M korlat) megtartasaval. A kiterjesztett formanak a
7.13. tetel
altal megadott Riesz-reprezentansa epp az LS operator lesz. 

 s nem szimmetrikus opera

tor esete
n
8.3. Gyenge megolda

141

8.35. Megjegyz
es. (a) Mivel D(L) s
ur
u HS -ben, a 8.32. defincio (ii) es
(iii) pontja o
r
o
kl
o
dik
az
L
oper
a
torra:

S
|hLS u, viS | M kukS kvkS ,

hLS u, uiS mkuk2S

(u, v HS ).
(8.14)

Ut
obbi szerint teh
at LS koercv a HS teren.
(b) Ha R(L) R(S), akkor az LS operator D(L)-re vett lesz
uktese felbonthat
o az al
abbi m
odon:

(8.15)
LS D(L) = S 1 L.
Ekkor ugyanis a D(L) s
ur
u alterre nezve
hLS u, viS = hLu, vi = hSS 1 Lu, vi = hS 1 Lu, viS

(u, v D(L)).

(Megjegyezz
uk, hogy itt az R(L) R(S) feltetel nem nagy megszortas,
mert a 8.31.
allt
as szerint vehetj
uk S helyett a Friedrichs-kiterjeszteset,
= H.)
amelyre R(S)
8.36. Definci
o. Legyen L : H H S-korlatos es S-koercv. Az u HS
vektor a (8.13) egyenlet gyenge megold
asa, ha
hLS u, viS = hg, vi

(v HS ).

(8.16)

8.37. T
etel. B
armely g H eseten az (8.13) egyenletnek egyertelm
uen letezik gyenge megold
asa.
Bizonyt
as. Legyen
B(u, v) := hLS u, viS

es v := hg, vi

(u, v HS ).

Ekkor (8.14) alapj

an B : HS HS R korlatos es koercv bilinearis forma,
ill. a 8.29. tetel bizonyt
as
aval megegyezo modon : HS R korlatos linearis
funkcion
al. Igy alkalmazhatjuk a 7.16. tetelt (LaxMilgram-lemma).

8.38. Megjegyz
es. Vil
agos, hogy u D(L) eseten a gyenge megoldas teljesti az Lu = g egyenl
oseget, gy ennek altalanostasarol van szo a g
/ R(L)
esetre.
8.39. Megjegyz
es. E szakaszban foglaltak komplex terben is ervenyesek,
ekkor az S-koercivit
asn
al a 8.32. defincio (iii) pontjat ertelemszer
uen a
Re hLu, ui mkuk2S
feltetellel helyettestj
uk.

(u D(L))

 tos opera
torok
8. Nem korla

142

8.3.2. Nyeregpont-feladat esete

Tekints
uk a (7.7) rendszer megfelelojet nem korlatos operatorokkal:
(
Su + N p = f
N u

= g,

(8.17)

ahol H, K val
os Hilbert-terek, S : H H es N : K H s
ur
un definialt
oper
atorok, valamint S szimmetrikus es egyenletesen pozitv. Tegy
uk fel meg,
hogy D(N ) HS , ahol HS az S energiatere. A (8.17) feladathoz tartozo
inf-sup-feltetelt az S-norm
ara nezve rjuk elo:
inf

sup

pD(N )\{0} uHS \{0}

hN p, ui
= > 0.
kpkkukS

(8.18)

Ertelmezz
uk a gyenge megoldas fogalmat! Tegy
uk fel eloszor, hogy (u, p) eros
megold
as (azaz u D(S) D(N ), p D(N )) es szorozzuk be az elso, ill.
m
asodik egyenletet tetsz
oleges v H, ill q K vektorral:
(
hSu, vi + hN p, vi = hf, vi
(v H),
hN u, qi

= hg, qi

(q K).

A D(N ) HS felteves miatt itt v HS eseten hN p, vi = hp, N vi. Ez

alapj
an bevezethet
o:
8.40. Definci
o. Az (u, p) HS K par a (8.17) feladat gyenge megoldasa,
ha
(
hu, viS + hp, N vi = hf, vi
(v HS ),
(8.19)

hN u, qi
= hg, qi
(q K).
8.41. T
etel. Legyenek H, K val
os Hilbert-terek, S : H H es N : K
H, ahol S szimmetrikus es egyenletesen pozitv. Tegy
uk fel meg, hogy
D(N ) HS es N : HS K korl
atos az S-norm
aban. Ha fenn
all a (8.18)
inf-sup-feltetel, akkor b
armely (f, g) H K eseten a (8.17) feladatnak letezik egyetlen (u, p) HS K gyenge megold
asa.
Bizonyt
as. Legyen A(u, v) := hu, viS , B(p, v) := hp, N vi, ill. f := hf, vi,
g := hg, qi; ezzel feladatunk (7.16) alak
u. Celunk, hogy alkalmazzuk a 7.29.
tetelt, H helyett a HS terrel. Itt A : HS HS R trivialisan korlatos
es koercv biline
aris forma, hisz ez maga a HS ter skalarszorzata. Masreszt
B : K HS R is korl
atos bilinearis forma, mert N : HS K korlatossaga
reven |B(p, v)| kpkkN kkvk (p K, v HS ). Ellenorizn
unk kell meg a
(7.17) inf-sup-feltetelt B-re, H helyett a HS terrel: D(N ) s
ur
useget hasznalva,
inf

sup

pK\{0} uHS \{0}

hp, N ui
B(p, u)
= inf
sup
kpkkukS
pK\{0} uHS \{0} kpkkukS

 s nem szimmetrikus opera

tor esete
n
8.3. Gyenge megolda

143

hp, N ui
hN p, ui
=
inf
sup
= > 0.
pD(N )\{0} uHS \{0} kpkkukS
pD(N )\{0} uHS \{0} kpkkukS
(8.20)
Veg
ul, : HS R korl
atos linearis funkcional a 8.29. tetel bizonytasa szerint, ill. : K R trivi
alisan korlatos linearis, hiszen K-beli skalarszorzat.
Igy teh
at teljes
ulnek a HS K terben a 7.29. tetel feltetelei, amibol mar
k
ovetkezik a kv
ant megoldhatosag.

=

inf

sup

9. fejezet

Oper
atordifferenci
alegyenletek
Ebben a fejezetben
u(t)

= Au(t)

(9.1)

alak
u line
aris oper
ator-differencialegyenletek megoldhatosagarol lesz szo neh
any egyszer
u esetben, erintve a temakorben alapveto felcsoportok fogalmat.
A felcsoportok elmelete igen kiterjedt, gyors fejlodesben levo ter
ulet, amely
a (9.1) egyenleten t
uli (ill. (9.1)-re is az itt targyaltnal altalanosabb) esetek vizsg
alat
anak is hatekony eszkoze, ennek reszletes osszefoglalasat adjak
a [22, 53] k
onyvek.
A (9.1) egyenlet vizsg
alata elott motivaciokent erdemes a skalar analogiajat
felidezni. Legyen a 6= 0 val
os szam es tekints
uk az alabbi kozonseges differenci
alegyenlet kezdetiertek-feladatat:
x(t)

= ax(t),

x(0) = x0 .

uggvenyt expa Ennek megold

asa x(t) = eat x0 , amit rjunk az exponencialis f
val jel
olve, x(t) = expa (t)x0 alakban. Ekkor az expa f
uggveny tulajdonkeppen
a fenti feladat megold
o-oper
atora, az alabbi tulajdonsagokkal:
expa (0) = 1,

expa (t + s) = expa (t) expa (s)

(t, s 0).

(9.2)

Ezek b
armely exponenci
alis f
uggvenyre igazak, az a szamot az
exp0a (0) = a

(9.3)

deriv
altb
ol kapjuk meg. A (9.2) azonossagok felcsoport-tulajdonsagnak tekinthet
ok, a deriv
altb
ol visszakapott a szam pedig a megoldo-operator gener
ator
anak, mivel meghat
arozza, melyik exponencialis f
uggvenyrol van szo. A
145

 tor-differencia
legyenletek
9. Opera

146

felcsoportok absztrakt fogalma ezeket u

lteti at normalt terekbe, megvilagtva
a skal
ar es a norm
alt terbeli feladat hasonlo szerkezetet.
El
osz
or a felcsoportok fogalmat es a (9.1) egyenlettel valo kapcsolatat vazoljuk, majd ez alapj
an ket megoldhatosagi tetelt adunk meg.

9.1. F
elcsoportok
es oper
ator-differenci
alegyenletek
Az el
oz
o fejezetekt
ol elter
oen itt eloszor nem csak Hilbert-terben nezz
uk a feladatot, mert egyes alkalmaz
asokban X szerepet a C(I) vagy C() ter jatssza,
a t
argyal
asban pedig egy darabig nincs k
ulonbseg a Banach- es Hilbert-ter
esete k
ozt. Legyen teh
at X Banach-ter, A : X X s
ur
un definialt operator, u0 D(A) adott vektor, es tekints
uk az alabbi kezdetiertek-feladatot:
keresend
o olyan u : [0, ) X f
uggveny, melyre
u(t)

= Au(t),

u(0) = u0 .

(9.4)

Mivel a keresett f
uggveny u : R X tpus
u, gy a megoldasnak (a kezdeti
feltetelen t
ul) egyszer
uen azt kell teljestenie, hogy
u(t + h) u(t)
= Au(t)
h0
h

(t 0),

lim

(9.5)

ahol t = 0 eseten csak h 0+ eseten kell a limesz.

El
osz
or (9.2)-(9.3) mint
aj
ara ertelmezz
uk a felcsoport es a generator fogalm
at, majd ebb
ol sz
armaztatjuk a (9.4) feladat megoldasat. Egyszer
useg kedveert feltessz
uk a felcsoport folytonos f
uggeset a parametertol a pontonkenti
konvergenci
ara nezve (err
ol lasd kesobb a 9.3. megjegyzest).
9.1. Definci
o. Legyen X Banach-ter, T : [0, ) B(X) lekepezes, melyre
(i) T (0) = I;
(ii) T (t + s) = T (t)T (s) (t, s 0);
(iii) b
armely x H eseten t 7 T (t)x folytonos mint [0, ) X lekepezes.
Ekkor a {T (t)}t0 oper
atorhalmazt (egyparameteres, erosen folytonos) felcsoportnak hvjuk.
9.2. Definci
o. Legyen X Banach-ter, {T (t)} adott felcsoport, A : X X
s
ur
un defini
alt oper
ator. Azt mondjuk, hogy A a {T (t)} felcsoport gener
atora
(vagy A gener
alja a {T (t)} felcsoportot), ha
n
T (h) I o
D(A) = x H : x
= lim
x
h
h0+

es

Ax = x
(x D(A)).

lcsoportok e
s opera
tor-differencia
legyenletek
9.1. Fe

147

9.3. Megjegyz
es. (i) A felcsoport fenti definciojaban a (iii) pont helyett
szok
as csak a t = 0 pontbeli folytonossagot feltenni (azaz, hogy T (t) I
pontonkent X-en, ha t 0). Ebbol ui. mar igazolhato a folytonossag minden
t-ben, vagyis a (iii) pontban feltett alakban, ezt a hosszabb levezetest azonban elhagytuk, l
asd pl. [62]. A takarekosabb defincio eseten is ilyenkor erosen folytonos felcsoportnak hvjak {T (t)}-t. A felcsoport folytonossaga azert
fontos, mert ebb
ol igazolhato, hogy mindig letezik a fenti defincio szerinti
gener
atora, l
asd szinten [62]-ben.
(ii) A gener
ator fogalma alapjan
lim+

h0

T (h) I
u0 = Au0
h

(u0 D(A)),

(9.6)

ami ertelmezhet
ou
gy, hogy T 0 (0) = A (D(A)-ban pontonkent), tehat (9.3)
megfelel
ojekent.
9.4. Lemma. Ha az A : X X s
ur
un defini
alt oper
ator egy {T (t)} felcsoportot gener
al, akkor b
armely u0 D(A), t 0 eseten T (t)u0 D(A)
es
AT (t)u0 = T (t)Au0 .
Bizonyt
as. A felcsoport-tulajdonsagok miatt barmely t, h 0 eseten
T (t)

T (h) I
T (h) I
u0 =
T (t)u0 ,
h
h

(9.7)

(t)
mivel mindket oldal megegyezik T (t+h)T
u0 -lal. A generator fogalma szeh
T (h)I
rint limh0 h u0 = Au0 , gy h 0 eseten, T (t) B(X) miatt (9.7) bal
oldal
anak limesze T (t)Au0 . Ekkor (9.7) jobb oldalanak limesze is T (t)Au0 ,
ami viszont a gener
ator defincioja szerint azt jelenti, hogy T (t)u0 D(A) es
AT (t)u0 megegyezik ezzel a limesszel, T (t)Au0 -lal.


9.5. T
etel. Ha az A : X X s
ur
un defini
alt oper
ator egy {T (t)} felcsoportot gener
al, akkor b
armely u0 D(A) eseten az
u(t) := T (t)u0

(t 0)

(9.8)

f
uggveny megold
asa a (9.4) feladatnak.
Bizonyt
as. A T (0) = I tulajdonsag miatt a kezdeti feltetel trivialisan teljes
ul, gy csak az egyenletet kell igazolnunk. Eloszor jobbrol vessz
uk a deriv
altat: felhaszn
alva rendre a felcsoport-tulajdonsagot, hogy T (t) B(X), a
(9.6) egyenletet es a 9.4. lemmat,
u + (t) = lim+
h0

T (t + h) T (t)
u(t + h) u(t)
= lim+
u0 =
h
h
h0

 tor-differencia
legyenletek
9. Opera

148

T (h) I
T (h) I
u0 = T (t) lim+
u0 =
h
h
h0

lim T (t)

h0+

= T (t)Au0 = AT (t)u0 = Au(t).

A balr
ol vett deriv
althoz (amire csak t > 0 eseten van sz
ukseg) legyen
T (h)I
Ah u0 :=
u0 , ekkor limh0+ Ah u0 = Au0 . Ebbol
h
u (t) = lim

h0+

u(t) u(t h)
T (t) T (t h)
= lim+
u0 =
h
h
h0
= lim T (t h) Ah u0 .
h0+

Ha megmutatjuk, hogy
lim T (t h) Ah u0 = T (t)Au0 ,

h0+

(9.9)

akkor kesz vagyunk, mert az elobb mar lattuk, hogy T (t)Au0 = Au(t). Valoban,




T (t h) Ah u0 T (t)Au0 = T (t h) T (t) Au0 + T (t h) Ah u0 Au0 ,
itt az els
o tag a felcsoport folytonossaga miatt tart 0-hoz (lasd (iii) pont),
a m
asodik tagban pedig Ah u0 Au0 , gy eleg belatnunk, hogy kT (t h)k
korl
atos, ha h a 0 egy eleg kis kornyezetebol valo. Utobbi ekvivalens azzal,
hogy b
armely tn t sorozatra kT (tn )k korlatos, ezt pedig a 4.2 Banach
Steinhaus-tetelb
ol tudjuk, mert (ismet a felcsoport folytonossaga miatt, most
t-ben) T (tn ) pontonkent konvergal T (t)-hez, gy pontonkent korlatos.

9.6. Megjegyz
es. Mivel T (t) az egesz teren van ertelmezve, barmely u0
X eseten ertelmes az u(t) := T (t)u0 (t 0) f
uggveny, ezt a (9.4) feladat
altal

anostott megold
as
anak tekinthetj
uk.

9.2. K
et megoldhat
os
agi eredm
eny
Ebben a szakaszban legyen H Hilbert-ter. Tekints
uk eloszor a (9.1) egyenletet, amikor A B(H). Ennek megoldasa teljesen analog a kozonseges
differenci
alegyenlet-rendszerekbol ismert modszerrel, amit most felcsoportokkal fogalmazunk meg.
9.7. T
etel. Legyen A B(H) korl
atos line
aris oper
ator. Ekkor A felcsoportot gener
al, espedig
T (t) = eAt
(t 0)
felcsoport B(H)-ban es gener
atora A.

t megoldhato
sa
gi eredme
ny
9.2. Ke

Bizonyt
as. Az eAt :=

P
n=0

An tn
n!

149

operatorokat a 6.7.2. szakasz (a) pontja

alapj
an defini
alhatjuk, l
asd (6.18). Megmutatjuk, hogy teljes
ul rajuk a 9.1.
definci
o. Az (i) es (ii) pont a 6.98. alltasbol kovetkezik, hiszen T (0) = e0 = I,
ill. T (t + s) = eA(t+s) = eAt eAs = T (t)T (s) (t, s 0). A folytonossag itt
norm
aban is igaz, azaz limh0 kT (t + h) T (t)k = 0 (t 0). Ugyanis
kT (t + h) T (t)k = keAt (eAh I)k ekAkt keAh Ik,
itt a m
asodik tenyez
ore

X
An hn
X kAkn |h|n

= ekAk|h| 1 0,
keAh Ik =

n!
n!
n=1
n=1

ha h 0.

Veg
ul igazoljuk, hogy {T (t)} generatora A. A (9.6) pontonkenti limesz helyett
ez is igaz norm
aban:

eAh I
X

X
An hn1
kAkn hn1




lim
A = lim
lim

h
n!
n!
h0+
h0+
h0+
n=2
n=2

lim+ h
h0

X
kAkn
ekAk lim+ h = 0,
n!
h0
n=2

felhaszn
alva, hogy 0 h 1 eseten 0 hn1 h (n 2).

Igy ervenyes a 9.5. tetel.

9.8. Ko
eny. B
armely A B(H) es u0 H eseten az u : [0, )
vetkezm
X,
u(t) = eAt u0
f
uggveny megold
asa az
u(t)

= Au(t),

u(0) = u0

kezdetiertek-feladatnak.
t
9.9. All
as. B
armely A B(H) es u0 H eseten az u(t)

= Au(t), u(0) =
u0 kezdetiertek-feladat megold
asa egyertelm
u, es az ku(t)k ekAkt ku0 k (t
0) folytonos f
ugges teljes
ul (Gronwall-tpus
u egyenl
otlenseg).
Bizonyt
as. El
osz
or az egyenlotlenseget igazoljuk:

X
An t n

X kAkn tn
u0
ku0 k = ekAkt ku0 k.
ku(t)k = keAt u0 k =
n!
n!
n=0
n=0

 tor-differencia
legyenletek
9. Opera

150

Az egyertelm
useghez a linearitas miatt eleg megmutatnunk, hogy u0 = 0
eseten u(t) 0, ez pedig a kapott egyenlotlensegbol kovetkezik.

Legyen most H szepar
abilis es tekints
uk a (9.1) egyenletet akkor, ha A = L,
ahol L-nek kompakt pozitv inverze van.
9.10. T
etel. Legyen L : H H s
ur
un defini
alt szigor
uan pozitv oper
ator,
melyre R(L) = H es L1 kompakt. Jel
olje (n ) es (en ) az L oper
ator saj
atertekeinek es megfelel
o saj
atvektorainak sorozat
at, ahol 1 2 . . . es a
saj
atvektorok TONR-t alkotnak. Ekkor L egy {T (t)}t0 felcsoportot gener
al
B(H)-ban, espedig
T (t) = eLt
(t 0),
ahol (8.7) alapj
an eLt B(H),
x=

cn e n H

eLt x :=

eseten

n=1

en t cn en .

(9.10)

n=1

Bizonyt
as. Megmutatjuk, hogy teljes
ul a 9.1. defincio. Az (i) es (ii) pont
eLt definci
oj
ab
ol k
ovetkezik. A (iii) ponthoz legyen x H, igazoljuk, hogy
t 7 T (t)x folytonos, azaz ha t 0 rogztett, akkor limh0 k(T (t + h)
T (t))xk = 0. Val
oban, itt a (9.10) sorfejtesek alapjan
k(T (t + h) T (t))xk2 =

(e(t+h)n etn )2 |cn |2 .

n=1

Mivel r, s 0 eseten |er es | |r s| es |er es | 1, gy |e(t+h)n

etn | min{n |h|, 1}, amibol

k(T (t + h) T (t))xk2

min{2n h2 , 1}|cn |2 .

n=1

p
Legyen h R. Hapn 1/ |h|, akkor 2n h2 |h|, gy min{2n h2 , 1} |h|,
ha pedig n > 1/ |h|, akkor min{2n h2 , 1} 1. Ezekbol
k(T (t + h) T (t))xk2 |h|

n 1
|h|

|cn |2 +

|cn |2 .

n > 1
|h|

Ha h 0, akkor az els
o tag 0-hoz tart, mert |h|kxk2 -tel becs
ulheto, es a
m
asodik tag is 0-hoz tart, mert kxk2 konvergens sorabol egyre nagyobb index
u
szeleteket vonunk le.

t megoldhato
sa
gi eredme
ny
9.2. Ke

151

Veg
ul igazoljuk, hogy {T (t)} generatora L, azaz teljes
ul (9.6). Ha u0 =

P
cn en D(L), akkor
n=1
 hn
T (h) I
2 X
2

e
1




=
u
+
Lu
+ n cn en =


0
0
h
h
n=1

 hn
2
X
e
1
+ 1 2n |cn |2
hn
n=1

Legyen f (r) := e r1 + 1 (r > 0). Elemi derivalassal igazolhato, hogy 1 r

2
er 1 r + r2 , amib
ol 0 f (r) 2r (r > 0). Emellett lim0 f = 0
es lim f = 1, gy f korl
atos. Legyen M := sup f , ekkor tehat |f (r)|
min{ 2r , M }. Ebb
ol

T (h) I
2 X
n1
o


u0 + Lu0
min h2 2n , M 2 2n |cn |2 .

h
4
n=1

Itt Lu0 =

n cn en .
n=1

A korabbi gondolatmenethez hasonloan, ha h > 0,

akkor n 1/ h eseten 2n h2 h, gy a fenti minimum legfeljebb h/4, ha

pedig n > 1/ h, akkor a fenti minimum legfeljebb M 2 . Ezekbol
T (h) I
2
X
h X 2


u0 + Lu0
n |cn |2 + M 2
2n |cn |2 ,
(9.11)

h
4
1
1
n

n >

ulheto, es a
es ha h 0, akkor az els
o tag 0-hoz tart, mert h4 kLu0 k2 -tel becs
m
asodik tag is 0-hoz tart, mert M 2 kLu0 k2 konvergens sorabol egyre nagyobb
index
u szeleteket vonunk le.

9.11. K
ovetkezm
eny. Legyen L : H H s
ur
un defini
alt szigor
uan pozitv oper
ator, melyre R(L) = H es L1 kompakt. B
armely u0 D(L) eseten
az u : [0, ) X,
u(t) = eLt u0
f
uggveny megold
asa az
u(t)
+ Lu(t) = 0,

u(0) = u0

(9.12)

kezdetiertek-feladatnak.
B
ar itt a megoldhat
os
agot u0 D(L) eseten mondtuk ki, a t 7 eLt u0 f
uggveny b
armely u0 H eseten ertelmes, mivel eLt B(H). Ezzel motivalhato
az al
abbi

 tor-differencia
legyenletek
9. Opera

152

9.12. Definci
o. A 9.11. k
ovetkezmenybeli L operator eseten, u0 H \D(L)
mellett az u(t) := eLt u0 (t 0) f
uggvenyt a (9.12) kezdetiertek-feladat

altal
anostott megold
as
anak hvjuk.
Igazoljuk, hogy az
altal
anostott megoldas csak annyival tud kevesebbet a
kor
abbin
al, hogy a 0-ban nem ertelmes az egyenlet. (Ott nem is lehet, hiszen
u(0)

+ Lu0 nem ertelmezhet

o, ha u0
/ D(L).)
9.13. T
etel. Legyen L a 9.11. k
ovetkezmenybeli oper
ator, es tegy
uk fel, hogy
n

P
cn en
maxim
alis ertelmezesi tartom
annyal l
attuk el, azaz D(L) = x =
n=1
o

P
P
H:
2n |cn |2 < es ilyen x-re Lx :=
n cn en .
n=1

n=1

Legyen u0 H tetsz
oleges, u(t) := eLt u0 . Ekkor b
armely t > 0 eseten
u(t)
+ Lu(t) = 0.
Bizonyt
as. El
osz
or megmutatjuk, hogy u(t) D(L) (t > 0). Ha ugyanis

P
u0 =
cn en , akkor
n=1

u(t) := eLt u0 =

en t cn en

n=1

dn en ,

n=1

gy

2n |dn |2 =

n=1

2n e2n t |cn |2

n=1

1
2 2r
max
(r
e
)
|cn |2 = 2 kxk2 < ,
t2 r0
t
n=1

ahol az f (r) := r2 e2r f

uggvenyre := max f azert letezik, mert f (0) =
[0,)

lim f = 0.

Adott t > 0 eseten a u(t)

+ Lu(t) = 0 egyenloseg azt jelenti, hogy
lim

 u(t + h) u(t)

h0


 T (h) I

+ Lu(t) = lim
u(t) + Lu(t) = 0.
h0
h

Felhaszn
alva, hogy u(t) D(L), a fenti limesz a (9.11)-nel latottakhoz hasonl
oan igazolhat
o.


t
9.14. All
as. A 9.11. k
ovetkezmenybeli L oper
ator eseten a (9.12) kezdetiertek-feladat megold
asa egyertelm
u, es az ku(t)k e1 t ku0 k (t 0) folytonos f
ugges teljes
ul, ahol 1 > 0 az L legkisebb saj
aterteke.

t megoldhato
sa
gi eredme
ny
9.2. Ke

Bizonyt
as. Ha u0 =

153

cn en , akkor 1 2 . . . miatt

n=1

ku(t)k2 = keLt u0 k2 =

X
n=1

e2n t |cn |2 e21 t

|cn |2 = e21 t ku0 k2 ,

n=1

ennek negyzetgy
oke a kv
ant becsles. Az egyertelm
useg ebbol a 9.9. alltashoz
hasonl
oan k
ovetkezik.


10. fejezet

A megoldhat
os
agi t
etelek
alkalmaz
asai
Ebben a fejezetben t
obbfele peldaval szemleltetj
uk az eddigi megoldhatosagi
tetelek alkalmaz
asi k
oret. Utobbiak feleptese azt is megmutatja, hogyan vezethet
ok vissza a koercivit
asra ezek a megoldhatosagi eredmenyek. A vizsgalt
modellekr
ol reszletesebben olvashatunk az [59, 67, 69], ill. a [40] konyvekben.
Tov
abbi, itt nem vizsg
alt hasonlo alkalmazasok koz
ul megemltj
uk meg a linearis rugalmass

agi modellt [3] es a tartomanyfelbontasi modszerekben fellepo

PoincareSztyeklov-oper
atort [56].

10.1. Integr
alegyenletek
Ebben a szakaszban az al
abbi integraloperatorra vonatkozo masodfaj
u egyenletekkel foglalkozunk: legyen I = [a, b], H := L2 (I), valamint K L2 (I I)
adott val
os ertek
u f
uggveny es B : H H a kovetkezo:
Z b
(Bu) (x) =
K(x, s)u(s)ds
(u L2 (I)).
a

A 6.24.
allt
asban l
attuk, hogy
(1) B L2 (I) L2 (I) korlatos linearis operator.
(2) Ha K szimmetrikus, azaz K(x, y) = K(y, x), akkor B onadjungalt.
(3) Ha K u
gynevezett pozitv magf
uggveny, azaz letezik N L2 (I I)
val
os f
uggveny, hogy
Z b
K(x, y) =
N (x, s)N (y, s)ds,
a

155

 sa
gi te
telek alkalmaza
sai
10. A megoldhato

156

akkor B pozitv oper

ator.
10.1. T
etel. Legyen K L2 (I I) pozitv magf
uggveny. Ekkor az
b

Z
u(x) +

K(x, y)u(y) dy = f (x)

(x I)

integr
alegyenletnek b
armely f L2 (I) eseten egyertelm
uen letezik u L2 (I)
megold
asa.
Bizonyt
as. Az egyenlet u + Bu = f alak
u, ahol az I + B B(H) operator
onadjung
alt, s
ot

h(I + B)u, ui = kuk + hBu, ui kuk

miatt egyenletesen pozitv is. Ekkor a 7.1. tetel szerint egyertelm

uen letezik
megold
as az L2 (I) terben.

A fenti feladatra
altal
anosabb esetben (ahol a magf
uggveny pozitivitasat sem
kell feltenn
unk) a Fredholm-fele alternatvatetel ervenyes:
10.2. T
etel. Legyen K L2 (I I) magf
uggveny, C. Ekkor a
Z
u(x) +

K(x, y)u(y) dy = f (x)

(x I)

(10.1)

integr
alegyenlet megoldhat
os
ag
ara nezve ket eset lehetseges:
(i) b
armely f L2 (I) eseten egyertelm
uen letezik u L2 (I) megold
asa;
(ii) az f 0 jobboldal (azaz homogen egyenlet) eseten letezik u L2 (I),
asa.
u 6= 0 megold
Bizonyt
as. Legyen := . Ekkor az egyenlet Bu u = f alak
u, ahol B
a 6.24.
allt
asbeli oper
ator, amely a 6.76. megjegyzes szerint kompakt. Igy a
6.91. tetel alkalmazhat
o az L2 (I) terben.

10.3. Megjegyz
es. A B integraloperatort Volterra-tpus
unak hvjuk, ha benne csak a-t
ol x-ig integr
alunk, ami akkor van gy, ha barmely x < y b eseten
K(x, y) = 0. Ekkor igazolhato, hogy (B) csak a 0 pontbol all, gy a (10.1)
egyenlet b
armely C eseten egyertelm
uen megoldhato minden f L2 (I)
mellett, s
ot ez egyenesen k
ovetkezik a Banach-fixponttetelbol, lasd [37, 43].

rte
kfeladatok gyenge megolda
sa
10.2. Pereme

157

10.2. Perem
ert
ekfeladatok gyenge megold
asa
10.2.1. Egydimenzi
os perem
ert
ekfeladatok (SturmLiouville-probl
ema)
(a) A H01 (I) Szoboljev-t
er
E fejezetben sz
ukseg
unk lesz az 1.3.3. szakaszban bevezetett Szoboljev-terekre
es tov
abbi tulajdons
agaikra. Mint lattuk, a Szoboljev-terek koz
ul Hilbertteret alkotnak a
H N (I) := W N,2 (I) =
n
o
= u C N 1 (I) : u(N 1) abszol
ut folytonos, u(N ) L2 (I)
(
altal
aban komplex ertek
u) f
uggvenyterek az
Z
hu, viH N =

N
bX

u(k) v (k)

a k=0

skal
arszorzattal. Ha ezen bel
ul N = 1, akkor tehat a
n
o
H 1 (I) := W 1,2 (I) = u : I C abszol
ut folytonos, u0 L2 (I)
Szoboljev-terr
ol van sz
o, melynek skalarszorzata, ill. az indukalt norma
Z b
Z b


0 0
2
hu, viH 1 =
(uv + u v ) ,
kukH 1 =
|u0 |2 + |u|2 .
(10.2)
a

A peremertekfeladatokban sz
ukseg lesz az alabbi specialisabb Szoboljev-terre:
H01 (I) = {u H 1 (I) : u(a) = u(b) = 0}.
t
10.4. All
as. H01 (I) Hilbert-ter a H 1 (I)-b
ol o
ok
olt h, iH 1 skal
arszorzattal.
r
Bizonyt
as. Az 1.3.3. szakaszban bevezetett k.k norma segtsegevel konnyen
l
athat
o, hogy a norm
aban konvergens sorozatok megorzik a homogen peremfeltetelt, azaz H01 (I) z
art altere H 1 (I)-nek, gy maga is Hilbert-ter.

j skalarszorzatot:
Vezess
uk most be a H01 (I) teren az alabbi u
Z
hu, viH 1 (I) =
0

u0 v 0 .

A peremfeltetel miatt k
onnyen lathato, hogy ez valoban skalarszorzat.

(10.3)

 sa
gi te
telek alkalmaza
sai
10. A megoldhato

158

t
10.5. All
as. (Sztyeklov-egyenl
otlenseg) Letezik olyan c > 0 konstans, hogy
kukL2 (I) c ku0 kL2 (I)

(u H01 (I)).

Bizonyt
as. B
armely x I eseten a NewtonLeibniz-tetel, az u(a) = 0
peremfeltetel es a Cauchy-Schwarz-egyenloseg felhasznalasaval
Z x
Z x 2 Z x
2


|u(x)|2 = 
u0 
|u0 |2
12 ku0 kL2 (I) (b a),
a

ezt integr
alva:

kukL2 (I) =

|u(x)|2 dx ku0 kL2 (I) (b a)2 .

10.6. Megjegyz
es. (i) A Sztyeklov-egyenlotlenseg valojaban a (8.10) PoincareFriedrichs-egyenl
otlenseg specialis esete. Sot, utobbibol az eles c konstanst is megkapjuk: c = 1 , ahol 1 az Lu := u00 operator legkisebb
1
saj
aterteke I-n Dirichlet-peremfeltetel mellett. Ismeretes (lasd pl. (8.5)-bol
k 2
) (k N+ ), gy az eles konstans c = ba
eltol
assal), hogy k = ( ba
.
(ii) A Sztyeklov-egyenl
otlensegben fontos, hogy csak homogen peremfeltetelt
teljest
o u szerepelhet. Am
ugy nem mindig teljes
ul, pl. ha u c 6= 0 konstansf
uggveny.
t
10.7. All
as. A H01 (I)-n ertelmezett u
j es a H 1 (I)-t
ol
or
ok
olt regi skal
arszorzat
altal gener
alt norm
ak ekvivalensek.
Ezt al
abb
altal
anosabban igazoljuk a 10.9 alltasban. Ebbol es az 1.10. allt
asb
ol kapjuk:


10.8. K
ovetkezm
eny. H01 (I), h, iH 1 Hilbert-ter.
0

t
10.9. All
as. Legyenek p, q L (I), p(x) m > 0 es q(x) 0 minden
x I-re. Ekkor
Z b
[u, v] :=
(pu0 v 0 + quv)
(10.4)
a

skal
arszorzat a
norm
aval.

H01 (I)

teren, es az [[u]] := [u, u]1/2 norma ekvivalens a H 1 -

Bizonyt
as. A formul
ab
ol nyilvanvalo, hogy [., .] teljesti a skalarszorzas (i)(ii) axi
om
ait, a (iii) pedig k
ovetkezni fog a meg bizonytando ekvivalenciabol.
Itt
Z b
Z b




2
0 2
2
[[u]] =
p|u | + q|u| max{kpkL , kqkL }
|u0 |2 + |u|2 (10.5)
a

rte
kfeladatok gyenge megolda
sa
10.2. Pereme

159

= M kuk2H 1 ,
ahol M := max{kpkL , kqkL }. Masreszt a Sztyeklov-egyenlotlenseg alapj
an
Z
Z b
1 + c2 b
m|u0 |2
|u0 |2 =
kuk2H 1 (1 + c2 )
m
a
a
Z


1 + c2 b
f [[u]]2 ,

p|u0 |2 + q|u|2 = M
m
a
f :=
ahol M

1+c2
m .

Az 1.10.
allt
as alapj
an:


10.10. K
ovetkezm
eny. H01 (I), [., .] Hilbert-ter.
(b) Perem
ert
ekfeladatok
es a megold
asfogalom probl
em
aja
Legyen I = [a, b] adott intervallum. Tekints
uk az alabbi u
n. SturmLiouvillefele peremertekfeladatot:
(
0
Lu (pu0 ) + qu = f
(PF)
(10.6)
u(a) = u(b) = 0,
ahol q(x) 0, p(x) m > 0.
Ismeretes a k
oz
onseges differencialegyenletek elmeletebol, hogy ha p C 1 (I)
es q, f C(I), akkor letezik u C 2 (I) megoldas. Ezt gyakran klasszikus
megold
asnak hvjuk. El
ofordul azonban, hogy csak ennel gyengebb simasagi
feltetelek teljes
ulnek a p es q f
uggvenyekre, u
gy, hogy nem letezhet klasszikus
megold
as.
Tekints
uk peldakeppen a
(
(pu0 )0 = f
(10.7)
u(a) = u(b) = 0
feladatot, azaz amikor q = 0, ketfele esetben.
(i) Legyen tov
abbra is p C 1 (I), de f
/ C(I). Ekkor nem letezhet u
as, mert akkor pu0 C 1 (I) es gy (pu0 )0 = f C(I)
C 2 (I) megold
lenne.
Letezhet viszont u H 2 (I) megoldas, azaz u C 1 (I), melyre u0 abszol
ut folytonos, u00 L2 (I), es u00 = f m. m. teljes
ul. Peldaul a p 1
esethez tartoz
o
(
u00 = f
(10.8)
u(a) = u(b) = 0

 sa
gi te
telek alkalmaza
sai
10. A megoldhato

160

feladat eseten b
armely f L2 (I) eseten letezik u H 2 (I) megoldas,
melyre u00 = f m.m., ezt a 8.1.2 szakasz 1.(i) peldajaban igazoltuk.
Konkret peldakent, ha [a, b] = [1, 1] es f (x) := sgn(x), akkor u(x) =
1
1
uggveny, amelynek a masodik derivaltja
2 x(1 |x|) egy olyan C -beli f
majdnem minden
utt letezik (csak x = 0-ban nem) es egyenlo az sgn
f
uggvennyel, ill. a peremfelteteleket is teljesti.
(ii) Legyen most ismet f C(I), viszont p szakaszonkent konstans. (Ilyen
f
uggveny lehet egy k
ulonbozo allando ellenallasokat tartalmazo anyagegy
utthat
o, pl. m
agnessegi feladatokban.) Ekkor altalaban u H 2 (I)
megold
as sem letezik amiatt, hogy u C 1 (I) nem teljes
ul, azaz u0 nem
0
folytonos. Az egyenletben ugyanis pu derivaltja az f C(I) f
uggveny, azaz pu0 C 1 (I) kell legyen. Ha azonban u0 folytonos lenne es p
szakaszonkent konstans, akkor pu0 is szakadasos kell legyen (kiveve ha
u0 epp a szakad
asi pontokban 0), gy plane nem lehet C 1 (I)-beli.
Ezert e megold
asfogalmak helyett egy tovabbi gyengebb fogalmat
kell bevezetni.
(c) Az egydimenzi
os perem
ert
ekfeladat gyenge megold
asa
A gyenge megold
as fogalm
ahoz a kovetkezo megfontolasbol indulunk ki. Amenynyiben u klasz- szikus megoldas, azaz u C 2 (I), szorozzuk be a (10.6) egyenletet egy v H01 (I) f
uggveny konjugaltjaval es integraljunk:
Z b
 Z b
0
(pu0 ) v + quv =
fv .
a

Ebb
ol parci
alis integr
al
as ut
an, a peremfelteteleket felhasznalva az
Z b
Z b
(pu0 v 0 + quv) =
fv
a

egyenl
oseget kapjuk. Ez azert hasznos, mert ebben mar csak u elso derivaltja
szerepel, es az is eleg, ha m.m. letezik es L2 -beli: azaz u H01 (I) eseten is
ertelmes kifejezest kaptunk.
A fenti egyenl
oseget teh
at egy u klasszikus megoldas teljesti, de ha ilyen nem
letezik, akkor az egyenl
oseg u H01 (I) eseten is ertelmes kovetelmeny. Erre
alapul a kv
ant fogalom.
10.11. Definci
o. Az u H01 (I) f
uggvenyt a (10.6) peremertekfeladat gyenge megold
as
anak nevezz
uk, ha
Z b
Z b
(pu0 v 0 + quv) =
fv
(v H01 (I)).
(10.9)
a

rte
kfeladatok gyenge megolda
sa
10.2. Pereme

161

10.12. T
etel. Legyenek p, q L (I), p(x) m > 0, q(x) 0 m. m.
x I-re. Ekkor a (10.6) peremertekfeladatnak b
armely f L2 (I) eseten
1
egyertelm
uen letezik u H0 (I) gyenge megold
asa.
Bizonyt
as. Vezess
uk be a H01 (I) terben a (10.4) egyenlosegben definialt
Rb
arszorzatot, es jelolje most is [[u]] az indukalt nor[u, v] = a (pu0 v 0 +quv) skal
m
at. A 10.10. k
ovetkezmeny szerint H01 (I) Hilbert-ter az u
j skalarszorzattal
ell
atva is, hiszen az ut
obbi
altal indukalt norma ekvivalens az eredeti H 1 (I)norm
aval. Az ekvivalencia miatt letezik K > 0, hogy
kvkL2 (I) kvkH 1 (I) K[[v]]
Legyen : H01 (I) C a v :=
|v| kvkL2 (I) kf kL2 (I)

(v H01 (I)).

Rb

vf funkcional. Ez linearis, masreszt



K kf kL2 (I) [[v]]
(v H01 (I)),
a

azaz folytonos is a fenti Hilbert-terben. Riesz reprezentacios tetele szerint

! u H01 (I), melyre v = [v, u] minden v H01 (I)-re. Ez eppen azt jelenti,
hogy
Z b
Z b
vf
(v H01 (I)),
(10.10)
(pv 0 u0 + qvu) =
a

ezt konjug
alva pedig eppen a gyenge megoldas definciojahoz jutunk.

10.13. Megjegyz
es. A fenti tetel mas u
ton is igazolhato, felhasznalva a
(szinten a Riesz-tetelb
ol levezetett) korabbi Hilbert-terbeli megoldhatosagi
teteleket.
(i) (A LaxMilgram-lemma alkalmazasa.) A (10.9) egyenloseg bal oldalan allo
[., .] skal
arszorzat egy B : H01 (I) H01 (I) C konjugaltan bilinearis forma,
amelyre a [[.]] es k.kH 1 norm
ak ekvivalenciaja epp azt jelenti, hogy B korlatos
es koercv: val
oban, (10.5) alapjan


|B(u, v)| = [u, v] [[u]][[v]] M kukH 1 kvkH 1 ,
f)kuk2 1 .
B(u.u) = [[u]]2 (1/M
H
Tekints
uk most (10.9) konjugaltjat, azaz a (10.10) egyenloseget. Az ennek
jobb oldal
an
all
o kifejezes a 10.12. tetel bizonytasa szerint folytonos linearis
funkcion
al. Ezekb
ol az egyenloseg
B(v, u) = v

(v H01 (I))

alakban rhat
o, ahol teh
at B korlatos es koercv konjugaltan bilinearis forma,
ill. folytonos line
aris funkcional, gy alkalmazhato a LaxMilgram-lemma
komplex alakja (a 7.16. tetel (2) pontja).

 sa
gi te
telek alkalmaza
sai
10. A megoldhato

162

(ii) A (10.6)-ben defini

alt Lu (pu0 ) +qu nem korlatos operator a Dirichletperemfeltetelek mellett egyenletesen pozitv. (Ez a 8.17. alltas alapjan kovetkezik n = 1 dimenzi
oban, itt a qu tag hozzaadasa q 0 miatt megorzi a
pozitivit
ast.) Itt L energiatere a H01 (I) ter a [., .] skalarszorzattal, gy a 8.29.
tetel eset
unkben eppen a 10.12. tetelt adja.

10.2.2. T
obbdimenzi
os elliptikus perem
ert
ekfeladatok
(a) Szimmetrikus feladatok
Most t
obbdimenzi
os esetre vazoljuk fel a gyenge megoldas fogalmat egy
Rn korl
atos tartom
anyon, melyrol feltessz
uk, hogy pereme szakaszonkent sima. A t
obbdimenzi
os Szoboljev-terek es gyenge megoldas temakorenek reszletes t
argyal
asa a [67] k
onyvben olvashato. A H01 () Szoboljev-ter olyan
2
u L () f
uggvenyekb
ol
all, amelynek minden elsorend
u disztrib
ucios parci
alis deriv
altja letezik es L2 ()-ban van, tovabba u| = 0 is fennall nyomertelemben. A (10.2), ill. (10.3) skalarszorzatok megfeleloi:
Z
Z
hu, viH 1 =
(u v + uv) ,
u v.
hu, viH 1 =
0

Tekints
uk peldakent a (8.2) feladatot Dirichlet-peremfeltetellel:

Lu div (p u) = f,
u| = 0.

(10.11)

A gyenge megold
as fogalm
at (az egyvaltozos esetben reszletezettekhez hasonl
oan) az motiv
alja, hogy a feladatnak nem mindig van u C 2 () klasszikus
megold
asa, s
ot u H 2 () sem mindig teljes
ul. Az utobbi a tobbdimenzios esetben nemcsak p szakadasos volta eseten, hanem a tartomany miatt is

el
ofordulhat, pl. ha konk
av sarok van a peremen, lasd [69, III., 15.2 fej.].

A gyenge megold
as fogalm
ahoz (az egyvaltozos esethez hasonloan) abbol indulunk ki, hogy egy u C 2 () C 1 () klasszikus megoldasra
Z
Z
p u v =
fv
v C 1 (), v| = 0.
(10.12)

n. tesztf
uggvenyre teljes
ul. Mivel
A fenti egyenl
oseg teh
at minden v C01 () u
1
ur
u halmaz ebben
a H0 () Szoboljev-ter a C01 () teljesse tetele azaz C01 () s
a terben , gy az egyenl
oseg minden v H01 () eseten is teljes
ul.
A (10.12) alak haszna, hogy akkor is ertelmes, ha u-nak csak elso derivaltja
letezik m.m. es L2 -beli, azaz u H01 (I) eseten is ertelmes kifejezest kaptunk.
Most is ez lesz a gyenge megoldas kovetelmenye:

rte
kfeladatok gyenge megolda
sa
10.2. Pereme

163

10.14. Definci
o. Az u H01 () f
uggvenyt a (10.11) peremertekfeladat
gyenge megold
as
anak nevezz
uk, ha (10.12) teljes
ul minden v H01 (I) eseten.
A letezes es az egyertelm
useg az egyvaltozos esethez hasonloan adodik, itt is
eleg a p L (), p(x) m > 0 (m. m. x ) feltetel. Vezess
uk be az
Z
(u, v H01 ())
[u, v] :=
p u v

skal
arszorzatot. Az ez
altal indukalt [[.]] norma a p-re tett feltetel es a (8.10)
PoincareFriedrichs-egyenl
otlenseg miatt ekvivalens a k.kH 1 normaval, gy
H01 () ezzel is Hilbert-ter.
10.15. T
etel. Legyen p L (), p(x) m > 0 (m. m. x ). Ekkor a
(10.6) peremertekfeladatnak b
armely f L2 () eseten egyertelm
uen letezik

1
u H0 () gyenge megold
asa.


Bizonyt
as. Tekints
uk a H01 (), [., .] Hilbert-teret. Legyen : H01 ()
R
C, v := f v. Ekkor linearis funkcional, es korlatos is, mert
|v| kf kL2 kvkL2 K kf kL2 [[v]]

( v H01 ()).

A Riesz-fele reprezent
aci
os tetelbol egyertelm
uen letezik u H01 (), hogy
[v, u ] = v

( v H01 ()).

Ezt konjug
alva, [., .] es defincioja alapjan u gyenge megoldas.

10.16. Megjegyz
es. (i) A 10.13. megjegyzesben elmondottakhoz hasonloan
a fenti tetel m
as utakon is igazolhato.
Haszn
alhatjuk egyreszt a LaxMilgram-lemm
at. A (10.12) egyenloseg bal oldal
an
all
o [., .] skal
arszorzat egy B : H01 () H01 () C konjugaltan biline
aris forma, amelyre a [[.]] es k.kH 1 normak ekvivalenciaja epp azt jelenti,
hogy B korl
atos es koercv: az m p(x) M := max p korlatok reven


|B(u, v)| = [u, v] [[u]][[v]] M kukH01 kvkH01 ,
B(u.u) = [[u]]2 mkuk2H 1 .
0

A (10.12) egyenl
oseg konjug
altja most is
B(v, u) = v

(v H01 ())

alakban rhat
o, ahol teljes
ulnek a LaxMilgram-lemma komplex alakjanak
feltetelei.

 sa
gi te
telek alkalmaza
sai
10. A megoldhato

164

Alkalmazhat
o m
asik indokl
askent a 8.29. tetel is az Lu div (p u) oper
atorra.
(ii) A p m feltetel, a 8.30. megjegyzes es a (8.10) PoincareFriedrichs1
uggest kapjuk.
egyenl
otlenseg alapj
an a ku kL2 m
kf kL2 folytonos f
1
R
2
(iii) Az f L () feltetel enyhtheto, mivel (10.12)-ben f v helyett altal
aban v is szerepelhet, ahol : H01 () C tetszoleges korlatos linearis
1
funkcion
al. (Ut
obbit u
gy szokas jelolni, hogy
R H ().) A bizonytas ui.
csak ezt haszn
alja ki -r
ol. Ha peldaul v := v, ahol sima fel
ulet es L2 (), akkor (a -ra vett nyomoperator folytonossaga miatt)
H 1 (). Ez form
alisan az Lu = egyenletnek felel meg, ahol a
fel
uletre koncentr
alt Dirac-fele f
uggveny.

A tetel emellett nulladrend

u taggal egy
utt, azaz Lu := div (p u) + qu
eseten is igazolhat
o, ha q L (), q 0; ekkor csak a [[.]] es k.kH 1 normak
ekvivalenci
aj
ahoz kell t
obb (de az egydimenzios esettel analog) szamolas.

(b) Nem szimmetrikus feladatok

Legyen Rn korl
atos tartomany szakaszonkent sima peremmel, es tekints
uk az al
abbi feladatot:

Lu div (p u) + b u = f,
(10.13)
u| = 0.
10.2.2. felt
etelek.
(i) p L (), p(x) m > 0 (m. m. x );
(ii) b C 1 (, Rn ), div b = 0 (azaz b divergenciamentes vektormezo).
A gyenge megold
as fogalm
at az elozo szakaszhoz hasonloan ertelmezz
uk. Most
azonban egyszer
ubb, ha val
os Hilbert-terben vizsgaljuk a feladatot, legyen
teh
at H01 () val
os ertek
u f
uggvenyekbol allo Hilbert-ter az
Z
hu, viH01 :=
u v
(u, v H01 ())

uggvenyt keres
unk, melyre
skal
arszorzattal. Ekkor olyan u H01 () f
Z 
Z
p u v + (b u)v) =
fv
(v H01 ()).
(10.14)

10.17. T
etel. Ha teljes
ulnek a 10.2.2. feltetelek, akkor a (10.13) peremertekfeladatnak b
armely f L2 () eseten egyertelm
uen letezik u H01 ()
gyenge megold
asa.

rte
kfeladatok gyenge megolda
sa
10.2. Pereme

165

Bizonyt
as. A LaxMilgram-lemmat szeretnenk hasznalni (most a 7.16. tetel
(1) pontja). Legyen B : H01 () H01 () R az alabbi bilinearis forma:
B(u, v) :=

Z 

p u v + (b u)v).

Ekkor
|B(u, v)| kpkL kukH01 kvkH01 + kbkL kukH01 kvkL2

(10.15)

kpkL + K2 kbkL kukH01 kvkH01 ,
1/2

ahol a (8.10) PoincareFriedrichs-egyenlotlenseget hasznaltuk es K2 := 1 .

Igy B korl
atos biline
aris forma. A koercivitashoz felhasznaljuk az alabbi azonoss
agokat:
div(bu2 ) = (div b) u2 + b (u2 ) = (div b) u2 + 2(b u)u = 2(b u)u
(a div b = 0 feltevesb
ol), gy a GaussOsztrogradszkij-tetelbol es u| = 0
reven
Z
Z
Z
0=
(bu2 ) ds =
div(bu2 ) =
2(b u)u.

Teh
at

(b u)u = 0. Ebb
ol

hBu, uiH01 =

Z 

p |u|2 + (b u)u) =

p |u|2 m kukH 1
0

(10.16)

(u H01 ()),
R
gy B koercv is. M
asreszt v := f v korlatos linearis funkcional a H01 ()
teren, ami ugyan
ugy ad
odik, mint a 10.15. tetel bizonytasaban. Igy a Lax
Milgram-lemma alapj
an egyertelm
uen letezik olyan u H01 (), amely teljesti (10.14)-t.


10.18. Megjegyz
es. A tetel nulladrend
u taggal egy
utt is igazolhato a bizonyt
as ertelemszer
u m
odostasaval: egyreszt, ha Lu := div (p u) + b
u + cu, ahol c L () es c 0; altalanosabban pedig, ha a div b = 0 es
ul.
c 0 feltetelek helyett a c 21 div b 0 egyenlotlenseg teljes

 sa
gi te
telek alkalmaza
sai
10. A megoldhato

166

10.3. A Stokes-feladat

Araml
asi feladatokban lep fel az alabbi PDE-rendszer:

u + p = f

div u = 0

u| = 0 ,

(10.17)

ahol RN (N = 2 vagy 3) korlatos tartomany szakaszonkent sima peremmel, u : RN az

araml
as sebessegvektora es p : R a nyomas. Az
f : RN adott f
uggveny a k
ulso erokbol szarmaztathato. A u kifejezes
es az u| = 0 peremfeltetel koordinatankent ertendo.
A (10.17) rendszer id
oben stacionarius lass
u aramlast r le. (Idoben valtozo
araml

as eseten a megfelel
o elso egyenletet idoben diszkretizalva a fentihez
hasonl
o feladatot kapunk, de az elso egyenlet kiegesz
ul egy 1 u taggal, ahol
> 0. A megoldhat
os
agr
ol alabb elmondottak erre az esetre is ertelemszer
uen
atvihet

ok.) A Stokes-feladat a 7.3. szakaszban vizsgalt nyeregpont-feladatok

tipikus esete, tov
abbi reszletek olvashatok rola pl. a [21, 69] konyvekben.
A gyenge megold
asn
al az u f
uggvenyt (a u kifejezes es az u| = 0 peremfeltetel miatt) a H01 ()N szorzatterben keress
uk, melyet most is valos ertek
u
f
uggvenyekkel defini
alunk, gy valos Hilbert-ter. A p nyomasnal is szeretnenk
a deriv
altt
ol megszabadulni es csak L2 ()-ban keresni. Mivel a (10.17) egyenletek a p f
uggvenyt csup
an additv konstans erejeig hatarozzak meg, gy az
egyertelm
useg erdekeben bevezetj
uk az alabi teret:
Z
2
2

L () := {p L () :
p = 0}
(10.18)

a szok
asos L -skal
arszorzattal. A gyenge megoldas definciojahoz az elozo
szakaszhoz hasonl
oan indulunk ki: a ket egyenletet rendre beszorozzuk v =
(v1 , v2 , ..., vN ) H01 ()N es q L 2 () tesztf
uggvenyekkel, majd alkalmazzuk a Green-formul
at, ill. GaussOsztrogradszkij-tetelt. A kapott kifejezes
ertelmes akkor is, ha u csak H01 ()N -ben es p csak L 2 ()-ben van. Itt a vekPN
torertek
u esetben haszn
aljuk a u v := i=1 ui vi jelolest, ill. majd
R
az hu, viH 1 := u v skalarszorzatot a H01 ()N teren. Igy az alabbihoz
jutunk:
10.19. Definci
o. Az (u, p) H01 ()N L 2 () f
uggvenypart a (10.17) feladat gyenge megold
as
anak nevezz
uk, ha
Z
Z
Z

p
(div
v)
=
f v
(v H01 ()N ),

(10.19)
Z

q (div u) = 0
(q L 2 ()).

10.3. A Stokes-feladat

167

A (10.17) feladat gyenge megoldhatosagahoz a 7.29. tetelt szeretnenk felhaszn

alni. Vezess
uk be az al
abbi bilinearis formakat:
Z
A : H01 ()N H01 ()N R, A(u, v) :=
u v,

(10.20)
Z
B : L 2 () H01 ()N R,
B(p, v) :=
p (div v).

Ekkor a (10.19) rendszer eppen (7.16) alak

u.
t
10.20. All
as. A fenti B form
ara teljes
ul az inf-sup-feltetel:
inf

B(p, u)
= > 0.
kpkL2 kukH01

sup

2 ()
pL
1 ()N
uH0
p60
u60

(10.21)

Bizonyt
as. Ez a divergencia-operator szuperjektivitasanak koszonheto: [48]
alapj
an b
armely p L 2 () eseten van olyan u H01 ()N , melyre p =
div u. Ekkor ugyanis a 4.13. kovetkezmeny szerint kpkL2 kukH01 alkalmas > 0
alland
oval, es ezzel az u-val
Z
Z
B(p, u) =
p (div u) =
p2 ,

gy
B(p, u)
kpkL2
=
.
kpkL2 kukH01
kukH01

10.21. T
etel. B
armely f L2 ()N f
uggveny eseten a (10.17) feladatnak
letezik egyetlen (u, p) H01 ()N L 2 () gyenge megold
asa.
Bizonyt
as. Itt A : H01 ()N H01 ()N R korlatos es koercv bilinearis
forma, hiszen ez epp a H01 ()N ter skalarszorzata. Masreszt B : L 2 ()
H01 ()N R korl
atos biline
aris forma, hiszen

|B(p, v)| kpkL2 k div vkL2 N kpkL2 kvkH01 ,

felhaszn
alva, hogy
k div vk2L2 =

N
X

i=1

i v i

2

Z X
N

(i vi )2 N

i=1

N
X

(i vj )2 =

i,j=1

= N kvk2L2 = N kvk2H 1 .
0

Mivel a 10.20.
allt
as alapj
an fennall a (10.21) inf-sup-feltetel, a 7.29. tetelbol
nyerj
uk a kv
ant megoldhat
osagot.


168

sa
gi te
telek alkalmaza
sai
10. A megoldhato

10.4. A Maxwell-egyenletek id
oharmonikus eset
enek megold
asa
A Maxwell-egyenletek a fizika egyik legnevezetesebb modelljet alkotjak, es
b
oseges matematikai vizsg
alatban reszes
ultek. Itt [40] alapjan azzal a specialis
esettel foglalkozunk, amikor az elektromos ill. magneses mezok az
E(x1 , x2 , x3 , t) = Re (E(x1 , x2 , x3 )eit ) es
H(x1 , x2 , x3 , t) = Re (H(x1 , x2 , x3 )eit )
(x := (x1 , x2 , x3 ) R3 , t R) u
n. idoharmonikus alakot veszik fel valamely
> 0 adott
alland
o frekvencia mellett, es az elektromos arams
ur
useg idotol
f
uggetlen. Az egyszer
useg kedveert legyen emellett a vezetokepesseg es a permeabilit
as
alland
o: , > 0 adott konstansok. Ekkor a Maxwell-egyenletek
az al
abbi egyszer
ubb alakra hozhatok:
(
rot H = E
rot E = iH .
Itt a m
asodik egyenletb
ol H kik
uszobolheto es csak E-re kapunk osszef
ugest. A H-ra elhagyott egyenloseget a fenti elso egyenletbol kapott div E =
1
tj
uk (mivel div rot 0), gy az eredetivel
div rot H = 0 egyenlettel helyettes
ekvivalens rendszerhez jutunk. Emellett adott R3 (szakaszonkent sima
perem
u) tartom
anyon az E mezore a szokasos (
un. elektromos) peremfeltetel
a k
uls
o norm
alissal val
o vektorszorzat megadasa: ezekbol a

rot rot E + iE = 0

div E = 0

|
E | = E
adott vektormezo. Veg

feladathoz jutunk, ahol E

ul vezess
uk be az u := E E

u
j ismeretlen f
uggvenyt es rendezz
uk az E-os
tagokat a jobb oldalakra. A
kapott rendszer alakja

rot rot u + iu = f

div u = g
(10.22)

u | = 0

(ahol f es g tartalmazza az E-os

tagokat). Ennek megoldhatosagat vezetj
uk
most le alkalmas f
uggvenyterben.

 harmonikus esete
nek megolda
sa
10.4. A Maxwell-egyenletek ido

169

A gyenge megold
as fogalm
at (az elozo szakaszokhoz hasonloan) a klasszikus megold
asra teljes
ul
o, kevesebb simasagot kovetelo formulabol kapjuk,
most ertelemszer
uen komplex Szoboljev-terekben. Az elso szabaly a Gauss
Osztrogradszkij-tetelb
ol nemi szamolassal adodik:
10.22. Lemma. Ha u, v C 1 (, C3 ), akkor
Z
Z
Z
u rot v +
rot u v =

u ( v).

Ezut
an szorozzuk be (10.22) elso egyenletet olyan v C 1 (, C3 ) f
uggveny
konjug
altj
aval, amely teljesti a v | = 0 peremfeltetelt, valamint szorozzuk be (10.22) m
asodik egyenletet div v-vel, integraljunk, veg
ul adjuk ossze
ezeket. Ekkor
Z
Z


rot u rot v + (div u)(div v) + iuv = (f v + g div v). (10.23)

A megfelel
o f
uggvenyter definciojat az motivalja, hogy a rot u es div u legyen ertelmes mint L2 -beli f
uggveny. Ez a termeszetes minimalis kovetelmeny
(10.23) ertelmezhet
osegehez. Vezess
uk be az alabbi tereket:
H(div) := {v L2 ()3 : div v L2 () disztrib
ucio-ertelemben},
H(rot) := {v L2 ()3 : rot v L2 ()3 disztrib
ucio-ertelemben},
H0 (rot) := {v H(rot) : v | = 0 nyom-ertelemben},
ahol a k
uls
o norm
alvektor. (A v | nyom letezese egy megfelelo tetel
k
ovetkezmenye [40].) Veg
ul legyen
H := H(div) H0 (rot)
az al
abbi skal
arszorzattal:
Z


hu, viH :=
rot u rot v + (div u)(div v) + uv .

(10.24)

A definci
ok es az L2 terek teljessege alapjan igazolhato, hogy H teljes. Val
oj
aban H nem m
as, mint C0 () teljesse tetele a fenti skalarszorzattal.
10.23. Definci
o. Az u H(div)H0 (rot) f
uggvenyt a (10.22) feladat gyenge megold
as
anak nevezz
uk, ha (10.23) teljes
ul barmely v H(div) H0 (rot)
eseten.
A megoldhat
os
ag igazol
as
ahoz ket lemmara van sz
ukseg. Az elso a 10.20.
llt
a
as bizonyt
as
aban szereplo szuperjektivitas megfeleloje div helyett rot-ra
(lenyegeben a div rot 0 azonossag megfordtasa):

 sa
gi te
telek alkalmaza
sai
10. A megoldhato

170

10.24. Lemma. [40] Legyen w H(div), melyre div w = 0. Ekkor letezik

olyan s H(rot), melyre w = rot s, s
ot melyre kwkL2 kskL2 alkalmas
>0
alland
oval.
10.25. Lemma. Az
Z
hu, vi0 :=

rot u rot v + (div u)(div v)

skal
arszorzat a (10.24) skal
arszorzateval ekvivalens norm
at induk
al a H =
H(div) H0 (rot) teren.
Bizonyt
as. Legyen v H adott. Nyilvan kvkH kvk0 , a visszairanyhoz
pedig eleg igazolnunk, hogy kvkL2 c kvk0 , ahol c > 0 f
uggetlen v-tol.
Tekints
uk a

z = div v,
z| = 0
feladatot, melynek a 10.15. tetel szerint egyertelm
uen letezik z H01 ()
2
gyenge megold
asa. Itt div z = z L (), gy z H(div). Legyen
w := v z. Ekkor
kvkL2 kwkL2 + kzkL2 ,
ahol ut
obbira a 10.16. megjegyzes alapjan van olyan c > 0, hogy kzkL2
ck div vkL2 . M
asreszt w H(div) es div w = div vz = 0, gy a 10.24. lemma szerint letezik olyan s H(rot), melyre w = rot s, sot kwkL2 kskL2 .
Itt a z| = 0 peremfeltetel miatt z parhuzamos -vel, gy z | = 0,
m
asreszt a v H feltetelbol v | = 0, gy w | = 0. Ebbol a
R
R
10.22. lemma alapj
an kwk2L2 = rot s w = s rot w. Igy kwk2L2
kskL2 k rot wkL2 1 kwkL2 k rot wkL2 , azaz kwkL2 1 k rot wkL2 =
1
2
alva, hogy w = v z es hogy rot 0. Egy
utt tehat
k rot vkL , felhaszn
kvkL2

1/2
1
k rot vkL2 + ck div vkL2 c k rot vk2L2 + k div vk2L2
= c kvk0 .

10.26. T
etel. B
armely f L2 ()3 es g L2 () eseten a (10.22) feladatnak
letezik egyetlen u H(div) H0 (rot) gyenge megold
asa.
Bizonyt
as. Legyen
Z


B(u, v) :=
rot u rot v + (div u)(div v) + iuv

Z
(f v + g div v)

es v :=

(v H).

(u, v H)

10.5. Parabolikus Cauchy-feladat

171

Ekkor a (10.23) gyenge alak B(u, v) = v (v H) alakban rhato. Itt

Z
Re B(u, u) =
| rot u|2 + | div u|2 ) = kuk20
(u H),

gy a 10.25. lemma szerint

Re B(u, u) m kuk2H

(u H)

alkalmas m > 0 u-t

ol f
uggetlen konstanssal, azaz B koercv bilinearis forma.
B korl
atoss
aga a (10.24) skalarszorzat definciojabol nyilvanvalo. Emellett
|v| kf kL2 kvkL2 +kgkL2 k div vkL2 c (kf kL2 +kgkL2 ) kvkH

(v H),

azaz : H C korl
atos linearis funkcional. Igy alkalmazhatjuk a Lax
Milgram-lemm
at (7.16. tetel), amely a kvant u H megoldast adja.

10.27. Megjegyz
es. Ha v H 1 ()3 , akkor eleme H(div)-nek es H0 (rot)
nak is. Ertelemszer
u a kerdes: megfordtva, ha div v es rot v is ertelmes mint
L2 -beli f
uggveny, abb
ol nem kovetkezik-e mar, hogy v H 1 ()3 ; ekkor
ugyanis
H H(div) H0 (rot) = {v H 1 ()3 : v | = 0 nyom-ertelemben}
(10.25)
lenne, ami f
ol
oslegesse tenne a fent hasznalt bonyolultabb definciot. Valoban, ha konvex, vagy pereme eleg sima, akkor a fenti egyenloseg igaz; az
-ra val
o pontos feltetelek es a hattereredmenyek a [41, 64] cikkekben talalha
t
ok. Altal
aban (bonyolultabb, pl. konkav sarkokat tartalmazo tartomanyokra,
amik tipikusak az elektrom
agneses feladatokban) viszont nem ismeretes ez az
azonoss
ag, gy nem ker
ulhet
o el a H := H(div) H0 (rot) defincio.

10.5. Parabolikus Cauchy-feladat

Tekints
uk az al
abbi parabolikus Cauchy- (vagy kezdetiertek-)feladatot:

u u = 0
( R+ -ban)

t
u(x, 0) = u0 (x)
(x )
(10.26)

u|R+ = 0 ,
ahol RN korl
atos tartomany. Megmutatjuk, hogy ennek megoldhatosaga
egyszer
uen k
ovetkezik a 9.2. szakasz eredmenyeibol. A fenti feladat termeszetesen
altal
anosabb adatokkal is megoldhato, lasd pl. [67].

 sa
gi te
telek alkalmaza
sai
10. A megoldhato

172

Legyen H := L2 () es L := , ahol D(L) := H 2 () H01 (). Ekkor L

teljesti a 9.11. k
ovetkezmeny felteteleit, azaz szigor
uan pozitv es inverze
kompakt. Jel
olje (n ) es (en ) a operator sajatertekeinek es megfelelo
saj
atvektorainak sorozat
at, ahol utobbiak TONR-t alkotnak L2 ()-ban. A
9.11. k
ovetkezmeny es 9.14. alltas szerint gy a (10.26) feladatnak barmely
u0 D(L) eseten egyertelm
uen letezik megoldasa, es ha
u0 (x) =

cn en (x)

(x ),

n=1

akkor a megold
as el
o
all
u(x, t) =

en t cn en (x)

(x , t > 0)

(10.27)

n=1

alakban.
Megjegyezz
uk, hogy a 9.2. szakasz alapjan a megoldas a (9.5) egyenloseget teljesti L2 ()-norm
aban, amib
ol meg nem kovetkezik, hogy (10.26) pontonkent
teljes
ul, ut
obbit a (10.27) sorfejtesbol lehet levezetni. Emellett a 9.13. tetel
alapj
an b
armely u0 L2 () eseten is igaz a megoldhatosag, ami klasszikus ertelemben szinten a (10.27) sorfejtesbol vezetheto le. Veg
ul, a 9.14. megjegyzes
szerint most a megold
as L2 -normaja 0-hoz tart, amit szokas disszipativitasnak hvni, ez a konstans 0 megoldas stabilitasat fejezi ki.

III. r
esz

Nemline
aris
oper
atoregyenletek
elm
elete

173

11. fejezet

Nemline
aris oper
atorok
alaptulajdons
agai
Az eddigiekben vizsg
alt line
aris feladatok sokszor egyszer
ustett modellekbol
sz
armaznak, melyek pontosabb lerasa mar nemlinearis operatorokat tartalmaz. A line
aris strukt
ura elhagyasa jelentosen modostja a megfelelo oper
atorok elmeletet. Ebben es a kovetkezo fejezetben a nemlinearis operatorok egyes alapfogalmait es tulajdonsagait targyaljuk, melyekre majd sz
ukseg
lesz a megoldhat
os
agi eredmenyekben es kozelto modszereknel. A temakorrol
reszletesebben olvashatunk a [3, 19, 23, 76] konyvekben.
A nemline
aris oper
atorokr
ol szolo reszekben a szereplo Hilbert-terek (es ezen
bel
ul a Lebesgue- es Szoboljev-terek) valosak lesznek, szemben a linearis esettel, ahol alaphelyzetben a komplex esetre volt sz
ukseg.

11.1. Egy elliptikus oper

ator
A fejezet bevezetesekent egy fontos peldat ismertet
unk nemlinearis operatorra, amely a kes
obbi alkalmazasokban is felmer
ul, valamint a fejezet fo
fogalmait is ezen szemleltetj
uk majd. Eloszor a jobb erthetoseg erdekeben
ennek is egy speci
alis esetet adjuk meg.
Legyen Rn korl
atos tartomany. Tekints
uk a


(
2
div a(|u| ) u = g,
(11.1)
u| = 0
peremertekfeladatot, ahol a : R+ R+ adott folytonos, korlatos f
uggveny.
Ez a feladat a (10.11)-belihez hasonlo, de most u egy
utthatoja maga is u175

 ris opera
torok alaptulajdonsa
gai
11. Nemlinea

176

t
ol f
ugg, ett
ol a feladat nemlinearis. Legyen T : L2 () L2 () a feladatban
szerepl
o oper
ator, D(T ) := H 2 () H01 () ertelmezesi tartomannyal:


2
T (u) := div a(|u| ) u ,
ekkor teh
at a (11.1)-beli egyenlet a
T (u) = g
alakban rhat
o fel.
A line
aris esethez hasonl
oan celszer
u ertelmezni a fenti feladat gyenge alakjat.
Ehhez a szok
asos m
odon jutunk: a formalis egyenletet szorozzuk egy v
H01 () tesztf
uggvennyel, majd integralunk. Egy u H01 () f
uggvenyt tehat
a (11.1) feladat gyenge megoldasanak nevez
unk, ha
Z
Z
2
a(|u| )u v =
gv
( v H01 ()).
(11.2)

Kor
abban a gyenge megold
as letezese azon m
ult, hogy a bal oldalon szereplo
formula egy skal
arszorzatot definialt, most azonban T nemlinearis, gy ez az
u
t nem j
arhat
o. Ehelyett a (11.2) egyenletet olyan operatoregyenlet alakjaban
szeretnenk felrni, ahol a szereplo operator jobb tulajdonsag
u az eredeti T nel, amely az L2 () terben ertelmezve nem is folytonos. Celunk tehat az,
hogy tal
aljunk egy olyan F : H01 () H01 () operatort, melyre
Z
2
hF (u), viH 1 =
a(|u| )u v
( v H01 ()).
(11.3)
0

A Riesz-fele reprezent
aci
os tetel alapjan ugyanis (11.2) jobb oldalat is hasonlo
alakban rhatjuk fel: letezik olyan b H01 (), hogy
Z
gv = hb, viH 1
( v H01 ()).
0

Ha teh
at letezik a (11.3)-ban kvant F , akkor
( v H01 ()),

hF (u), viH 1 = hb, viH 1

0

ami ekvivalens az
F (u) = b
oper
atoregyenlettel H01 ()-ban.
Megjegyezz
uk, hogy a fejezet elejen emltettek szerint most H01 () valos ertek
u f
uggvenyekb
ol
all es valos Hilbert-ter, melyben a skalarszorzat
Z
hu, viH 1 =
u v.
(11.4)
0

 tor
11.1. Egy elliptikus opera

177

t
11.1. All
as. A (11.3) egyenl
oseg egyertelm
uen meghat
aroz egy F : H01 ()
H01 () oper
atort.
Bizonyt
as. Legyen u H01 () rogztett es legyen u : H01 () R a
k
ovetkez
o funkcion
al:
Z
2
u v :=
a(|u| )u v.

Ekkor u line
aris,
Z
|u v|

illetve a



2 
a(|u| ) |u| |v| (sup a) kukL2 kvkL2 =

= (sup a) kukH 1 kvkH 1

0

becsles miatt u korl

atos. Ekkor egyertelm
uen letezik olyan u
e H01 (), hogy
u v = he
u, viH 1
0

( v H01 ()).

Jel
olj
uk F -fel azt a hozz
arendelest, ami az u-hoz u
e-t rendeli, ami az eddigiek
szerint j
oldefini
alt lekepezes. Erre az F -re
Z
2
a(|u| )u v
( v H01 ()). 
u, viH 1 = u v =
hF (u), viH 1 = he
0

A fenti F oper
ator
altal
anosabb helyzetben is ertelmezheto. Legyen f
C 1 ( Rn , Rn ), es T (u) := div

f (x, u). (Ez a szokasos jeloles a preczebb T (u) := div f (id, u) helyett.) Tegy
uk fel, hogy letezik M > 0,
hogy


f

(x, ) M
( (x, ) Rn ),
(11.5)


ahol
k.k az euklideszi norma altal indukalt matrixnormat jelenti. Ha peldaul





 a(r2 )r 0  M , akkor az f (x, ) = a ||2 f
uggveny teljesti ezt a feltetelt
(ami a kes
obbi (13.4.1) egyenlotlenseghez hasonloan lathato); erre az f -re
2
f (x, u) = a(|u| )u, azaz visszakapjuk az elobbi peldabeli operator szerkezetet. Az
altal
anosabb esetben is ertelmezheto olyan F : H01 () H01 ()
oper
ator, melyre most
Z
hF (u), viH 1 =
f (x, u) v
( v H01 ()),
(11.6)
0

ez a 11.1.
allt
as mint
aj
ara, nemileg tobb szamolassal igazolhato. Most megmutatjuk, hogy (az eredeti T -vel szemben) F folytonos.
t
11.2. All
as. Ha teljes
ul (11.5), akkor F Lipschitz-folytonos a H01 () teren.

 ris opera
torok alaptulajdonsa
gai
11. Nemlinea

178

Bizonyt
as. A feltetelb
ol a Lagrange-egyenlotlenseg miatt f Lipschitz-folytonos -ban:
|f (x, ) f (x, 0 )| M | 0 | ,
(11.7)
ahol |.| az Rn -beli euklideszi tavolsagot jeloli. Ezt orokli F :
kF (u) F (v)kH 1 =
0

Z
=

sup
kzkH 1 =1

hF (u) F (v), ziH 1 =

0

(f (x, u) f (x, v)) z

sup
kzkH 1 =1
0

|f (x, u) f (x, v)| |z|

sup
kzkH 1 =1
0

sup
kzkH 1 =1
0

sup
kzkH 1 =1

|u v| |z|

sup
kzkH 1 =1

M ku vkL2 kzkL2 =

M ku vkH 1 kzkH 1 = M ku vkH 1 .

0

Most differenci
alhat
os
agi tulajdonsagokra ter
unk at, amelyekre sz
ukseg lesz
az oper
atoregyenletek vizsg
alatahoz.

11.2. G
ateaux-deriv
alt
11.2.1. Alapfogalmak
11.3. Definci
o. Legyenek X, Y normalt terek. Egy F : X Y (nemlinearis) oper
ator G
ateaux-deriv
alhat
o az u X pontban, ha
(i) b
armely v X eseten letezik
v F (u) := lim

t0

F (u + tv) F (u)
;
t

(ii) a v 7 v F (u) hozz

arendeles folytonos linearis operator X-bol Y -ba.
A m
asodik tulajdons
ag szerinti operatort F 0 (u)-val jelolve
F 0 (u)v = v F (u) es F 0 (u) B(X, Y ).
Idezz
uk fel a szok
asos derivalhatosag fogalmat is, melyet szokas Frechetderiv
alhat
os
agnak is hvni. Az F : X Y operator Frechet-deriv
alhat
o az
u X pontban, ha van olyan A B(X, Y ) folytonos linearis operator, hogy
lim

khk0

kF (u + h) F (u) Ahk
= 0.
khk

 teaux-deriva
lt
11.2. Ga

179

Ekkor A egyertelm
u, es szinten F 0 (u)-val jelolj
uk. (Ez az alabbiak miatt nem
okoz felreertest.)
11.4. Megjegyz
es. (i) A Frechet-derivalhatosagbol kovetkezik a Gateauxderiv
alhat
os
ag, es a ketfele derivalt egybeesik. Visszafele viszont nem kovetkezik, m
ar R2 R f
uggvenyek eseten is elofordul, hogy f Gateaux-derivalhato,
de nem Frechet-deriv
alhat
o.
(ii) Magasabbrend
u deriv
altak a defincio ismetelt alkalmazasaval ertelmezhet
ok. Ha peld
aul : X R Gateaux-derivalhato es 0 : X B(X, R) = X
is G
ateaux-deriv
alhat
o valamely u X pontban, akkor 00 (u) := (0 )0 (u)

B(X, X ).
P
elda G
ateaux-deriv
altra. Tekints
uk a (11.6)-beli operatort, azaz legyen
Rn korl
atos tartom
any, H a H01 () valos Hilbert-ter a (11.4) skalarszorzattal, es F : H01 () H01 (),
Z
hF (u), viH01 =
f (x, u) v
(u, v H01 ()),
(11.8)

(x,)
uk fel meg, hogy a f
derivaltmatrixok
ahol f C 1 ( Rn , Rn ). Tegy
szimmetrikusak es saj
atertekeik kozos korlat ala esnek. Mivel szimmetrikus
m
atrix euklideszi vektornorma altal indukalt normaja a maximalis abszol
ut
ertek
u saj
aterteke, gy az el
ozoek miatt teljes
ul (11.5).
Megmutatjuk, hogy ekkor F Gateaux-derivalhato. Legyen u H01 () tetszoleges. R
ogztett h, v H01 () eseten
Z
1
1
lim hF (u + th) F (u), viH01 = lim
((f (x, u + th) f (x, u)) v.
t0 t
t0 t

Az f C 1 feltetel miatt a fenti integrandus m. m. pontonkent konvergal, es

limesze
1
f
lim ((f (x, u + th) f (x, u)) v =
(x, u)h v,
t0 t

gy ha h F (u) letezik, akkor

Z
hh F (u), viH01 = hD(h, u), viH01 :=

f
(x, u)hv

(h, v H01 ()).

Itt adott u H01 () eseten D(h, u) H01 () letezeset a Riesz-tetel garantalja,

mivel a fenti integr
al folytonos linearis funkcionalja v-nek: (11.5) miatt az
integrandus M |h| |v|-vel, az integral pedig M khkH01 kvkH01 -val becs
ulheto.
Ahhoz, hogy D(h, u) = h F (u) legyen (azaz a fent definialt D(h, u) f
uggveny
val
oban ir
anymenti deriv
alt legyen), az kell, hogy alabbi limesz nulla:
1

lim (F (u + th) F (u)) D(h, u) H 1 =
0
t0 t

 ris opera
torok alaptulajdonsa
gai
11. Nemlinea

180

= lim

D1

sup

(F (u + th) F (u)) D(h, u), v

t
1 =1
H0


Z
 f
1
(f (x, u + th) f (x, u)
(x, u)h v
= lim sup
t0 kvk 1 =1
t

H0
Z 

f
f
(x, u + th)
(x, u) h v
= lim sup
t0 kvk 1 =1

H
t0 kvk

 f

f


lim
(id, u + th)
(id, u) h ,
t0

L2
ahol || 1. A kapott L2 -normaban olyan integral szerepel, melyben az
integrandus t 0 eseten f
aga miatt maga is 0-hoz tart. Emellett
folytonoss
az integrandus (11.5) miatt barmely t eseten fel
ulrol becs
ulheto (2M |h|)2 1
1
tel, ami a h H0 () feltetel miatt L -beli majorans. Igy a Lebesgue-tetel
alapj
an az integr
al is 0-hoz tart, tehat D(h, u) = h F (u).
Itt h 7 h F (u) line
aris oper
ator, es korlatos is, hiszen (szinten (11.5) miatt)
Z
kh F (u)k = sup hh F (u), viH01 sup M
|h| |v|
kvkH 1 =1

kvkH 1 =1

sup
kvkH 1 =1

M khkH01 kvkH01 = M khkH01 .

Igy teh
at F G
ateaux-deriv
alhato es
Z
f
hF 0 (u)h, viH01 =
(x, u)h v

(u, h, v H01 ()).

(11.9)

11.2.2. G
ateaux-deriv
alhat
o funkcion
alok
Legyen : X R sz
amertek
u lekepezes (funkcional). Ekkor a Gateauxderiv
alt definci
oj
aban Y = R, es 0 (u) B(X, R) = X . Itt a 3.3 szakasz
jel
olesevel
h0 (u), vi := 0 (u)v,
ami Hilbert-ter eseten val
oban skalarszorzat.
11.5. Definci
o. Legyen X normalt ter, u, v X. Ekkor
(i) [u, v] = {u + t(v u) : t [0, 1]} az u-t es v-t osszekoto szakasz;
(ii) ha : X R, akkor u,v : [0, 1] R, u,v (t) := (u + t(v u)).
t
11.6. All
as (Lagrange-k
oz
ep
ert
ekt
etel). Legyen : X R G
ateauxdifferenci
alhat
o, u, v X. Ekkor letezik [u, v], hogy (v) (u) =
h0 (), v ui.

 teaux-deriva
lt
11.2. Ga

181

Bizonyt
as. Legyen = u,v , ekkor : [0, 1] R differencialhato es
(t + h) (t)
=
h0
h
(u + t(v u) + h(v u)) (u + t(v u))
= lim
=
h0
h
= vu (u + t(v u)) = h0 (u + t(v u)), v ui .

0 (t) = lim

A val
os f
uggvenyekre vonatkozo Lagrange-kozepertektetel szerint letezik
[0, 1], hogy (1) (0) = 0 (). A := u + (v u) vektorral a kvant alltast
kapjuk.

t
11.7. All
as (m
asodrend
u Taylor-formula). Legyen : X R ketszer
G
ateaux-differenci
alhat
o, u, v X. Ekkor letezik [u, v], hogy
(v) (u) = h0 (u), v ui +

1 00
h ()(v u), v ui .
2

Bizonyt
as. Az el
oz
oekhez hasonloan belathato, hogy = u,v ketszer differenci
alhat
o es 00 (t) = h00 (u + t(v u))(v u), v ui. A masodrend
u valos
Taylor-formul
at -re felrva kapjuk, hogy (1) (0) = 0 (0) + 21 00 (), ahonnan ismet a = u + (v u) valasztassal adodik az alltas.

11.8. Definci
o. Legyenek X, Y es Z normalt terek, A : X B(Y, Z) lekepezes. Azt mondjuk, hogy
(i) A hemifolytonos, ha minden u, v X es minden w Y eseten a t 7
A(u + tv)w lekepezes folytonos R-bol Z-be;
(ii) A bihemifolytonos, ha minden u, v, w X, z Y eseten az (s, t) 7
A(u + tv + sw)z lekepezes folytonos R2 -bol Z-be.
A fenti definci
o
altal
anoss
aga arra jo, hogy tobbfele szokasos helyzetben is
ertelmezhess
unk (bi)hemifolytonossagot. Legyen peldaul : X R adott
funkcion
al.
Ha Y = Z = R, akkor B(Y, Z) = B(R, R) = R, gy ertelmezheto
: X R (bi)hemifolytonossaga.
Ha X = Y es Z = R, akkor B(Y, Z) = B(X, R) = X , gy ertelmezheto
a 0 : X X G
ateaux-derivalt (bi)hemifolytonossaga.
Ha X = Y es Z = X , akkor B(Y, Z) = B(X, X ), gy ertelmezheto a
00 : X B(X, X ) m
asodik Gateaux-derivalt (bi)hemifolytonossaga.
11.9. T
etel (NewtonLeibniz). Legyen : X R, u, v X.

 ris opera
torok alaptulajdonsa
gai
11. Nemlinea

182

(1) Ha G
ateaux-deriv
alhat
o es 0 hemifolytonos, akkor
Z 1
(v) (u) =
h0 (u + t(v u)), v ui dt.
0

(2) Ha ketszer G
ateaux-deriv
alhat
o es 00 hemifolytonos, akkor
Z 1
0 (v) 0 (u) =
00 (u + t(v u))(v u)dt,
0

amin azt ertj

uk, hogy minden z X eseten
0

h (v) (u), zi =

h00 (u + t(v u))(v u), zi dt.

Bizonyt
as.
(1) Legyen = u,v , azaz (t) = (u + t(v u)), ekkor 0 (t) =
h0 (u + t(v u)), v ui. Itt 0 hemifolytonossaga miatt 0 folytonos, emiatt -re ervenyes a k
oz
onseges Newton-Leibniz szabaly. Azaz (1) (0) =
R1 0

(t)dt,
ami

e
pp
a
k
v
ant egyenloseg.
0
(2) Legyen z X is r
ogztett es = u,v,z , (t) := h0 (u + t(v u)), zi.
Ekkor a fentihez hasonl
oan 0 (t) = h00 (u + t(v u))(v u), zi. Itt t 7
00
(u + t(v u))(v u) folytonos, mert 00 hemifolytonos, emiatt 0 is folyR1
tonos. Igy (1) (0) = 0 0 (t)dt, azaz
h0 (v) 0 (u), zi = h0 (v), zi h0 (u), zi =
Z 1
=
h00 (u + t(v u))(v u), zi dt.

11.10. Megjegyz
es. A 11.2.1 szakaszban Gateaux-derivaltra adott pelda

olyan, hogy a deriv

alt bihemifolytonos. Espedig,
lattuk, hogy a (11.8)-beli
1
1
F : H0 () H0 () oper
ator Gateaux-derivaltja a (11.9) operator. Itt a f

deriv
alt folytonoss
aga miatt barmely u, v, w, z H01 () eseten az
(s, t) 7

f
(x, u + tv + sw)z

lekepezes folytonos R2 -b
ol Rn -be. Ebbol barmely u, v, w, z H01 () eseten
lim kF 0 (u+tv +sw)z F 0 (u)zk = lim

s,t0

sup hF 0 (u+tv +sw)z F 0 (u)z, vi

s,t0 kvk

1
H0

=1

Z 

f
f
(x, u + tv + sw)z v
(x, u)z v
s,t0 kvk 1 =1

= lim

sup
0

 torok e
s konvex funkciona
lok
11.3. Monoton opera

183

f

f
lim (id, u + tv + sw)z
(id, u)z = 0
s,t0

az emltett peld
ahoz hasonl
o megfontolasbol (az integrandus pontonkent 0hoz tart, es 2M |z|2 L1 -beli majorans). Ez epp azt jelenti, hogy az (s, t) 7
F 0 (u + tv + sw)z lekepezes folytonos R2 -bol H01 ()-ba, azaz F 0 bihemifolytonos.

11.3. Monoton oper

atorok
es konvex funkcion
alok
Most neh
any, a val
os f
uggvenyekevel analog fogalommal es ezek kapcsolataval foglalkozunk. A konvexit
as es monotonitas fogalma megfelelo analogiaval
athozhat

o, a nemnegativit
as szerepet pedig a pozitv szemidefinitseg jatssza
majd.
11.11. Definci
o. A : X R funkcional
(i) konvex, ha minden u, v X eseten u,v konvex;
(ii) szigor
uan konvex, ha minden u, v X eseten u,v szigor
uan konvex.
t
11.12. All
as. Ha : X R konvex es G
ateaux-deriv
alhat
o, akkor minden
u, v X eseten (v) (u) h0 (u), v ui.
Bizonyt
as. Legyen = u,v . Mivel konvex, ezert (1) (0) 0 (0)(1
0
0) = (0), ami eppen a kv
ant (v) (u) h0 (u), v ui alltast adja. 
A konvexit
as ut
an szeretnenk a monotonitas fogalmat is kiterjeszteni normalt
terre. Ezt a : R R val
os monoton novo f
uggvenyeket jellemzo ((v)
(u))(v u) 0 (u, v R) egyenlotlenseg alapjan tehetj
uk meg X X
lekepezesekre.
11.13. Definci
o. Azt mondjuk, hogy F : X X
(i) monoton oper
ator, ha
hF (v) F (u), v ui 0

(u, v X);

(ii) szigor
uan monoton oper
ator, ha
hF (v) F (u), v ui > 0

(u 6= v X);

(iii) egyenletesen monoton operator, ha letezik m > 0, hogy

hF (v) F (u), v ui mku vk2

(u, v X).

184

ris opera
torok alaptulajdonsa
gai
11. Nemlinea

t
11.14. All
as. Legyen : X R ketszer G
ateaux-deriv
alhat
o. Ekkor az
al
abbi h
arom
allt
as ekvivalens:
(i) konvex;
(ii) 0 : X X monoton oper
ator;
(iii) 00 (u) 0 minden u X-re, azaz h00 (u)h, hi 0 minden h X-re.
Bizonyt
as.
(i) (ii). Legyen u, v X rogztett es = u,v , ami a feltetel szerint
konvex, gy 0 monoton n
ov
o. Ebbol 0 (1) 0 (0) 0, ami azt jelenti, hogy
0
0
h (v) (u), v ui 0.
(ii) (iii). A definci
okb
ol, v := u + th mellett


0 (u + th) 0 (u)
h00 (u)h, hi = hh 0 (u), hi = lim
,h =
t0
t
1 0
= lim h (u + th) 0 (u), hi =
t0 t
1
= lim 2 h0 (u + th) 0 (u), (u + th) ui 0.
t0 t
(iii) (i). Legyen u, v X tetszoleges es = u,v , ekkor letezik 00 es
00 (t) = h00 (u + t(v u))(v u), v ui 0
a feltetel szerint (a h = v u vektorral). Igy konvex, amibol kovetkezik,
hogy konvex.

11.15. Megjegyz
es. A 11.10. megjegyzeshez hasonloan igazolhatoak az alabbi, speci
alis esetekr
ol sz
ol
o
alltasok:
(1) pontosan akkor szigor
uan konvex, ha 0 : X X szigor
uan monoton
0
oper
ator. Ilyenkor injektv is.
(2) 0 : X X pontosan akkor egyenletesen monoton operator, ha 00
egyenletesen pozitv, azaz letezik m > 0, hogy h00 (u)h, hi mkhk2 (u, h
X). Ilyenkor -t egyenletesen konvexnek hvjuk.
11.16. Megjegyz
es. Az (i) es (ii) tulajdonsagok ekvivalenciajahoz eleg, ha
egyszer G
ateaux-deriv
alhato. A (ii) (i) irany ekkor az (i) (ii) mintaj
ara k
ovetkezik.
Konvex funkcion
alra. ill. monoton operatorra a 13.4.1. szakaszban latunk
majd tipikus peld
at.

12. fejezet

Potenci
aloper
atorok
12.1. A potenci
al fogalma
es l
etez
ese
12.1. Definci
o. Legyen X Banach-ter. Egy A : X X (nemlinearis)
oper
atort potenci
aloper
atornak nevez
unk, ha van olyan J : X R Gateauxderiv
alhat
o funkcion
al, melyre J 0 = A, azaz J 0 (u) = A(u) minden u X
eseten. Ekkor a J funkcion
alt A potenci
alj
anak hvjuk.
12.2. Megjegyz
es. (i) Ha letezik potencial, akkor additv konstans erejeig egyertelm
u. (Ez a Lagrange-kozepertektetelbol kovetkezik, es nemcsak az
egesz X-en, hanem egyszeresen osszef
uggo halmazon ertelmezett operatorokra is igaz.)
(ii) Egyszer
u pelda: ha f X adott elem, akkor az A(u) f konstans lekepezesnek a J(u) = hf, ui u X (azaz J = f ) linearis funkcional potencialja.
Veges dimenzi
oban ismeretes annak sz
ukseges es elegseges feltetele, hogy egy
egyszeresen
osszef
ugg
o halmazon ertelmezett C 1 -f
uggvenynek letezzen primitv f
uggvenye. Ehhez hasonlo feltetel most is letezik, amit az egyszer
useg
kedveert az egesz teren ertelmezett lekepezesre adunk meg.
12.3. T
etel. Legyen A : X X G
ateaux-deriv
alhat
o es A0 bihemifolyto0
nos. Ekkor A pontosan akkor potenci
aloper
ator, ha A szimmetrikus, azaz
hA0 (u)v, hi = hA0 (u)h, vi

(u, h, v X).

(12.1)

Bizonyt
as. (i) Tegy
uk fel, hogy A potencialoperator, es legyen J egy potenci
alja. Legyenek u, h, v X adott vektorok, es vezess
uk be a
G : R2 R,

G(s, t) := J(u + sh + tv)

185

 lopera
torok
12. Potencia

186

f
uggvenyt. Itt J ketszer G
ateaux-derivalhato, hiszen a J 0 = A operator
G
ateaux-deriv
alhat
o, emellett J 00 = A0 bihemifolytonos. Igy G masodik parci
alis deriv
altjai is leteznek, specialisan
t s G(s, t) = hJ 00 (u + sh + tv)h, vi = hA0 (u + sh + tv)h, vi
es ugyangy s t G(s, t) = hA0 (u + sh + tv)v, hi,
valamint G m
asodik parci
alis derivaltjai folytonosak is, gy igaz a Young-tetel,
amib
ol
hA0 (u)h, vi = t s G(0, 0) = s t G(0, 0) = hA0 (u)v, hi .
(ii) Tegy
uk fel most, hogy A0 szimmetrikus, igazolnunk kell, hogy letezik
potenci
al. Ut
obbi szerepere felrhato a szobajovo keplet, mivel ha J potencial,
akkor
Z 1
Z 1
0
J(u) = J(0)+ hJ (0+r(u0)), u0idr = J(0)+ hA(ru), uidr (u X).
0

Itt J(0) null

anak v
alaszthat
o. Legyen tehat mostantol
Z

hA(ru), uidr

J(u) :=

(u X),

(12.2)

es igazolnunk kell, hogy ez a J potencialja A-nak, azaz hogy hJ 0 (u), vi =

hA(u), vi (u, v X).
Legyenek u, v X adott vektorok, es vezess
uk be a
K : R2 R,

K(s, t) := J(su + tv)

f
uggvenyt. Ha J 0 = A, amit szeretnenk, akkor
K 0 (s, t) = (s K(s, t), t K(s, t)) = (hJ 0 (su + tv), ui, hJ 0 (su + tv), vi)
= (hA(su + tv), ui, hA(su + tv), vi) =: k(s, t)

(s, t R).

Megfordtva, ha K = k, akkor specialisan

t K(1, 0) = k2 (1, 0),

azaz hJ 0 (u), vi = hA(u), vi.

Igy J 0 = A pontosan akkor, ha K 0 = k barmely u, v eseten. Megmutatjuk,

hogy ut
obbi igaz. Itt k-nak van primitv f
uggvenye, mivel a feltevesbol
2 k1 (s, t) = t k1 (s, t) = hA0 (su + tv)v, ui =
= hA0 (su + tv)u, vi = s k2 (s, t) = 1 k2 (s, t)

 l fogalma e
s le
teze
se
12.1. A potencia

187

(s, t R). S
ot, mint ismeretes, ekkor a primitv f
uggvenyek megadhatok
k-nak (egy r
ogztett pontb
ol a valtozo pontba halado gorbe menti) vonalintegr
aljakent, ahol a g
orbe tetszoleges lehet. Ha (s, t) adott pont, akkor tehat
egy primitv f
uggveny el
o
all a (0, 0) pontbol (s, t)-be h
uzott szakaszon vett
vonalintegr
alkent, melynek erteke
Z 1
Z 1
(hA(r(su + tv)), ui, hA(r(su + tv)), vi) (s, t)dr
k(rs, rt) (s, t)dr =
0

hA(r(su + tv)), su + tvidr = J(su + tv) = K(s, t),

=
0

azaz K val
oban primitv f
uggvenye k-nak. Tehat, mint lattuk, a (12.2)-ben
defini
alt J potenci
alja A-nak.

12.4. Megjegyz
es. A (12.1) feltetel valos Hilbert-terben A0 (u) onadjungalts
ag
at jelenti.
P
elda potenci
aloper
atorra. Tekints
uk a 11.2.1 szakaszban Gateaux-deriv
altra adott peld
at, azaz a (11.8)-beli F : H01 () H01 () operatort. Megmutatjuk, hogy F potenci
aloperator.

Espedig,
l
attuk, hogy F G
ateaux-derivalhato, ill. a 11.10. megjegyzes szerint
F 0 bihemifolytonos. A (11.9) keplet szerint F Gateaux-derivaltjara
Z
f
0
hF (u)h, viH01 =
(x, u)h v
(u, h, v H01 ()).
(12.3)

(x,)
Mivel feltett
uk, hogy f
derivaltmatrixok szimmetrikusak, a fenti kepletb
ol r
ogt
on k
ovetkezik, hogy F 0 is szimmetrikus (azaz onadjungalt, mivel
most Hilbert-terben vagyunk), gy a 12.3. tetel szerint F potencialoperator.
Eset
unkben a potenci
al megadhato expliciten is. Az f -re tett feltetelek alapj
an ugyanis maga f is olyan, hogy minden x eseten van primitv f
uggvenye szerint, vagyis olyan C 1 -beli : RN R f
uggveny, melyre

(x, ) = f (x, )

(x , Rn ).

Tekints
uk az al
abbi J : H01 () R funkcionalt:
Z
J(u) := (x, u)
(u H01 ()).

(12.4)

Hasonl
oan, mint ahogy F Gateaux-derivalhatosagat igazoltuk, belathato,
hogy
Z
Z

hJ 0 (u)viH01 =
(x, u) v = f (x, u) v = hF (u), viH01

188

lopera
torok
12. Potencia

(u, v H01 ()), azaz J 0 (u) = F (u), ami azt jelenti, hogy J potencialja
F -nek.

12.2. Funkcion
alok minimumhelye
Ha A monoton, azaz konvex, abbol meg nem kovetkezik, hogy -nek van
minimumhelye. Egyszer
u pelda az X = R esetben a (x) = ex f
uggveny,
amely szigor
uan konvex, de nincs minimumhelye. Ennek tobbvaltozos megfelel
oje pl. a : R2 R, (x, y) = ex + ey f
uggveny: ekkor 0 (x, y) = (ex , ey )
0
es szigor
uan monoton, mert
h0 (x, y) 0 (u, v), (x u, y v)i = (ex eu ) (x u) + (ey ev ) (y v) > 0,
ha (x, y) 6= (u, v). Ebb
ol k
ovetkezik, hogy szigor
uan konvex, ugyanakkor
-nek nincs minimumhelye.
12.5. T
etel. Legyen X reflexv Banach-ter es tegy
uk fel, hogy : X R
G
ateaux-deriv
alhat
o, konvex es lim (u) = . Ekkor -nek letezik minikuk
muma.
Bizonyt
as. Legyen = inf X . Ekkor van olyan (un ) X sorozat,
hogy (un ) . Emiatt a ((un )) sorozat fel
ulrol korlatos, amibol kovetkezik, hogy (un ) X korl
atos sorozat. Ha ugyanis nem lenne korlatos, akkor
kun k nem lenne korl
atos, azaz lenne egy vegtelenhez tarto reszsorozata; erre
a reszsorozatra (un ) teljes
ulne, ellentmondva a limkuk (u) =
feltetelnek.
A reflexivit
as miatt a 3.17. tetel alapjan kivalaszthato gyengen konvergens
reszsorozat, azaz letezik (unk ) (un ) reszsorozat es u X, hogy h, unk i
h, u i minden X eseten. Specialisan h0 (u ), unk i h0 (u ), u i,
amib
ol konvexit
as
at felhasznalva kapjuk, hogy
(unk ) (u ) h0 (u ), unk u i 0,
amib
ol k
ovetkezik, hogy (u ) = inf , vagyis (u ) = min .

12.6. Megjegyz
es. Ha a fenti tetelben szigor
uan konvex is, akkor a minimumhely egyertelm
u.

13. fejezet

Nemline
aris
oper
atoregyenletek
megoldhat
os
aga
Legyen X reflexv Banach-ter, A : X X adott (nemlinearis) operator.
Ebben a fejezetben a 7.1. szakasz nemlinearis megfelelojekent arra adunk
felteteleket, hogy egy A(u) = b egyenletnek barmely b X eseten letezzek
egyetlen u X megold
asa. Ez ugyanazt jelenti, mint hogy A bijekcio Xr
ol X -ra; az egyenletekkel valo megfogalmazasra foleg az alkalmazasok soran
lesz sz
ukseg. Els
osorban azzal az esettel foglalkozunk, amikor X = H Hilbertter.

13.1. A vari
aci
os elv
Ha az adott A oper
ator potencialoperator, az A(u) = b egyenletek megoldhat
os
aga
atfogalmazhat
o a potenciallal, es ez gyakran hasznosnak bizonyul.
Legyen teh
at A : X X potencialoperator, es J : X R egy potencialja:
J 0 (u) = A(u) (u X). Vezess
uk be a
: X R,

(u) := J(u) hb, ui

(13.1)

funkcion
alt. Ez potenci
alja az u 7 A(u) b lekepezesnek (ld. 12.2.(ii) megjegyzes), azaz
0 (u) = A(u) b
(u X).
Ez azt jelenti, hogy u
n. kritikus pontjai (ahol derivaltja 0) megegyeznek
az A(u) = b egyenlet megold
asaival.
189

190

ris opera
toregyenletek megoldhato
sa
ga
13. Nemlinea

Sok esetben a funkcion

al minimumhelyeire van sz
ukseg, pl. amikor energia jelleg
u mennyiseget r le. Ha u minimumhelye -nek, akkor 0 (u ) = 0,
gy u megold
asa az egyenletnek: A(u ) = b. Monoton potencialoperatorok
eseten a kett
o egybeesik:
t
13.1. All
as. Legyen A : X X monoton potenci
aloper
ator, J egy potenci
alja es a (13.1)-beli funkcion
al. Az u H vektor pontosan akkor
megold
asa az A(u) = b egyenletnek, ha minimumhelye -nek.
Bizonyt
as. Legyen el
osz
or A(u ) = b, azaz 0 (u ) = 0. Itt A monotonit
asa miatt, a 11.14.
allt
as es 11.16. megjegyzes alapjan J konvex, es mivel
u 7 hb, ui line
aris, gy is konvex. A 11.12. alltasbol gy (u) (u )
h0 (u ), u u i = 0 (u X), azaz u minimumhely.
A m
asik ir
anyt m
ar az el
obb lattuk.

A (13.1) funkcion
alt gyakran minimaliz
al
o funkcion
alnak hvjak. A kovetkezo
szakaszban a fenti elv alapj
an adunk megoldhatosagi teteleket, vagyis az adott
egyenlet megold
asa helyett a megfelelo funkcionalt minimalizaljuk.

13.2. Monoton oper

atoregyenletek potenci
aloper
atorral
13.2. T
etel. Legyen H val
os Hilbert-ter, A : H H adott oper
ator. Tegy
uk
fel, hogy
(i) A G
ateaux-deriv
alhat
o, A0 bihemifolytonos,
(ii) minden u H eseten A0 (u) B(H)
onadjung
alt,
(iii) letezik m > 0, hogy
2

hA0 (u)h, hi m khk

(u, h H).

Ekkor b
armely b H eseten az A(u) = b egyenletnek egyertelm
uen letezik
u H megold
asa.
Bizonyt
as. A 12.3.
allt
as szerint az elso ket feltetel biztostja, hogy A
potenci
aloper
ator. Legyen : H R, (u) = J(u) hb, ui, ahol J 0 = A.
Ekkor 0 (u) = A(u) b. Mivel ketszer Gateaux-derivalhato, a Taylorformula szerint minden u H eseten
(u) = (0) + h0 (0), ui +

1 00
h (u)u, ui ,
2

 toregyenletek potencia
lopera
torral
13.2. Monoton opera

191

alkalmas [0, 1] mellett, amibol a (iii) feltetel es 00 = A0 miatt azt kapjuk,

hogy
m
2
(u) (0) k0 (0)k kuk +
kuk =
2


m
= (0) + kuk k0 (0)k +
kuk , ha kuk .
2
M
asreszt a 11.15. megjegyzesbol kovetkezik, hogy szigor
uan konvex. A
12.5. tetel es 12.6. megjegyzes szerint egyertelm
uen letezik u minimumhelye
-nek, ami a 13.1.
allt
as szerint pontosan akkor igaz, ha A(u ) = b.

A fenti tetel felteteleiben a kozos m also hatar letezese enyhtheto:
13.3. T
etel. Legyen H val
os Hilbert-ter, A : H H adott oper
ator. Teljes
ulj
on a 13.2.tetel (i)-(ii) feltetele, es tegy
uk fel, hogy
(iii) letezik olyan m : R+ R+ monoton cs
okken
o f
uggveny, melyre
lim m(r)r = +,

es

hA0 (u)h, hi m(kuk) khk

(u, h H).

Ekkor b
armely b H eseten az A(u) = b egyenletnek egyertelm
uen letezik
u H megold
asa.
Bizonyt
as. A fenti bizonytasban csak also becsleset kell modostani:
1
2
(u) (0) k0 (0)k kuk + m(kuk) kuk =
2


1
0
= (0) + kuk k (0)k + m(kuk) kuk ,
2
ha kuk .

Mindket fenti tetel a 12.5. tetelre es 12.6. megjegyzesre alapul; ellenorizheto

elegseges felteteleket adnak az A operatorra nezve ezek alkalmazhatosagara.
A potenci
alt is a feltevesekbe eptve egyszer
ubb tetel mondhato ki:
13.4. T
etel. Legyen X reflexv Banach-ter, A : X X szigor
uan monoton
potenci
aloper
ator, J egy potenci
alja. Ha lim J(u)
=
,
akkor
b
armely
kuk
kuk

b X eseten az A(u) = b egyenletnek egyertelm

uen letezik megold
asa.
Bizonyt
as. A 13.1.
allt
as alapjan azt kell igazolnunk, hogy a (u) := J(u)
hb, ui funkcion
alnak egyertelm
uen letezik minimumhelye. Mivel A szigor
uan
monoton, a 11.15. megjegyzes szerint J es gy is szigor
uan konvex. Emellett
 J(u)

(u) J(u) kbkkuk =
kbk kuk ,
ha kuk ,
kuk
gy ervenyes a 12.5. tetel.

192

ris opera
toregyenletek megoldhato
sa
ga
13. Nemlinea

13.3. Oper
atoregyenletek nem potenci
alos oper
atorral
13.3.1. Monoton oper
atoregyenletek nem potenci
alos oper
atorral
Most kiterjesztj
uk az el
oz
o szakasz eredmenyeit arra az esetre, ha A nem
potenci
aloper
ator. Ekkor a megoldhatosag a Banach-fele fixponttetelre vezethet
o vissza. Itt az egyenletes monotonitast derivalt nelk
ul fogalmazhatjuk
meg, viszont megfelel
o fels
o becsles (Lipschitz-folytonossag) is kell.
13.5. T
etel. Legyen H val
os Hilbert-ter, A : H H adott oper
ator. Tegy
uk
fel, hogy
(i) A egyenletesen monoton: letezik m > 0, hogy
hA(u) A(v), u vi m ku vk

(u, v H);

(ii) A Lipschitz-folytonos: letezik M > 0, hogy

kA(u) A(v)k M ku vk

(u, v H).

Ekkor b
armely b H eseten az A(u) = b egyenletnek egyertelm
uen letezik
u H megold
asa.
Bizonyt
as. Ha > 0
allando, akkor az A(u) = b egyenlet ekvivalens az u =
u (A(u) b) =: G(u) egyenlettel. Igy azt kell belatnunk, hogy megfelelo
eseten G-nek egyertelm
uen letezik fixpontja. Ehhez a Banach-fele fixponttetel
szerint eleg, ha G kontrakci
o. Itt
kG(u) G(v)k2 = ku v (A(u) A(v))k2
= ku vk2 2hA(u) A(v), u vi + 2 kA(u) A(v)k2
(1 2m + 2 M 2 ) ku vk2 .
Az 7 1 2m + 2 M 2 f
uggveny 0-ban 1-et vesz fel es derivaltja 2m,
gy eleg kis > 0 eseten erteke 1-nel kisebb, azaz ilyen -ra a megfelelo G
kontrakci
o.

13.6. Megjegyz
es. A bizonytasban szereplo G lekepezesre az optimalis
kontrakci
os konstans a () := 12m+2 M 2 masodfok
u f
uggvep
ny minimum
m
anak negyzetgy
oke, ami az opt := M
(opt ) =
2 mellett kapott qopt :=
q
m2
1 M 2 ertek.

Neha hasznos ennek egyszer

ubb becslese: a 1 t 1 2t (t 1) egyenlotm2
m
lenseg alapj
an qopt 1 2M
2 = 1 2 opt .

 toregyenletek nem potencia

los opera
torral
13.3. Opera

193

13.7. Megjegyz
es. Ha a fenti tetelben A Gateaux-derivalhato is, akkor
(a 11.15. megjegyzes (2) pontjahoz hasonloan) az (i) feltetelbeli egyenletes
2
monotonit
asb
ol k
ovetkezik, hogy hA0 (u)h, hi m khk (u, h H), ami a
13.2.tetel (iii) feltetele. Ekkor azonban az utobbi nem jelenti azt, hogy A onadjung
alt is, mivel val
os terben vagyunk. (Komplex terben a fenti tetel (i)
felteteleben eleg lenne a bal oldali kifejezes valos reszet venni.)
A tetelbeli egyenletes Lipschitz-feltetel enyhtheto:
13.8. T
etel. A 13.5. tetelben a (ii) feltetel helyett tegy
uk fel, hogy
(ii) A lok
alisan Lipschitz-folytonos: letezik olyan M : R+ R+ monoton
n
ov
o f
uggveny, melyre
kA(u) A(v)k M (r) ku vk

(u, v H, kuk r, kvk r).

Ekkor b
armely b H eseten az A(u) = b egyenletnek egyertelm
uen letezik
u H megold
asa.
Bizonyt
as. A 13.5. tetel bizonytasat u
gy modostjuk, hogy megmutatjuk:
van olyan R > 0, hogy ha BR jeloli az origo kozep
u R sugar
u zart gombot es
m

e
rt
e
khez
tartoz
o
G(u)
:=
u
M := M (R), akkor az opt := M
2
opt (A(u)b)
lekepezes kontrakci
o BR -b
ol BR -be. Ekkor is igaz, hogy G-nek egyertelm
uen
letezik fixpontja.
Legyen el
osz
or R > 0 tetsz
oleges. A megfelelo G lekepezes kontrakcio volta
ugyan
uq
gy j
on ki, mint az el
obb, ekkor kG(u) G(v)k qopt ku vk, ahol
qopt =

m2
M (R)2

f
ugg R-t
ol. Belatjuk, hogy ha R eleg nagy, akkor G BR -

b
ol BR -be kepez. Legyen kuk R. Ekkor
kG(u)k kG(0)k + kG(u) G(0)k kG(0)k + qopt kuk.
Itt kG(0)k = opt kA(0) bk, valamint kuk R es a 13.6. megjegyzesbol
qopt 1 m
gy
2 opt ,
kG(u)k opt kA(0) bk + (1

m
mR
opt )R = R opt (
kA(0) bk) R,
2
2

ha a m
asodik z
ar
ojelben
all
o kifejezes nemnegatv, ami fennall eleg nagy R
eseten.


13.3.2. Nem monoton oper

atoregyenletek
Ebben a r
ovid fejezetben csak kimondunk egy altalanosabb tetelt, amely jelzi,
hogy monotonit
as nelk
ul is elerheto a megoldhatosag.

 ris opera
toregyenletek megoldhato
sa
ga
13. Nemlinea

194

13.9. T
etel. [55] Legyenek X, Y Banach-terek, A : X Y Frechet-deriv
alhat
o, melyre b
armely u, h X eseten A0 (u) : X Y bijekci
o es
kA0 (u)hk mkhk,

(13.2)

ahol m > 0 f
uggetlen u, h-t
ol. Ekkor b
armely b X eseten az A(u) = b
egyenletnek egyertelm
uen letezik u X megold
asa.
13.10. Megjegyz
es. A (13.2) egyenlotlensegnek
(i) k
ovetkezmenye az al
abbi hasznos becsles:
kA0 (u)1 k

1
m

(u X);

(ii) elegseges feltetele X = Y = H Hilbert-ter eseten a korabbiakban szereplo

becsles:
2
hA0 (u)h, hi m khk
(u, h H).

13.4. Alkalmaz
asok nemline
aris elliptikus perem
ert
ekfeladatokra
13.4.1. F
or
esz
eben nemline
aris egyenletek
Legyen Rn korl
atos tartomany, es tekints
uk a
(
div f (x, u) = g,
(13.3)

u| = 0
peremertekfeladatot az al
abbi tulajdonsagokkal:
13.4.1. felt
etelek.
(i) f C 1 ( Rn , Rn );
(ii) a

f (x,)

deriv
altm
atrixok szimmetrikusak (ha x , Rn );

(iii) leteznek olyan M m > 0 allandok, hogy

m||2

f (x, )
M ||2

(x , , Rn ).

(13.4)

A 11.1. fejezet alapj

an
atfogalmazzuk a feladatot. Eloszor ertelmezz
uk a fenti
feladat gyenge alakj
at: egy u H01 () f
uggveny gyenge megoldas, ha
Z
Z
f (x, u) v =
gv
( v H01 ()).
(13.5)

 sok nemlinea
ris elliptikus feladatokra
13.4. Alkalmaza

195

A (iii) feltetel azt jelenti, hogy a derivaltmatrixok sajatertekei kozos pozitv

konstansok k
oze esnek, gy teljes
ul (11.5) is. Lattuk, hogy ekkor ertelmes az
F : H01 () H01 () oper
ator, melyre
Z
hF (u), viH01 =
f (x, u) v
(u, v H01 ())
(13.6)

H01 ()

(ahol
val
os Hilbert-ter a (11.4) skalarszorzattal), es hogy gy a (13.3)
feladat ekvivalens az
F (u) = b
(13.7)
R
1
1
oper
atoregyenlettel H0 ()-ban, ahol hb, viH 1 = gv ( v H0 ()).
0

A (13.3) feladat gyenge megoldasat a (13.7) operatoregyenletre alkalmazott

13.2. tetelb
ol nyerj
uk.
13.11. T
etel. Ha teljes
ulnek a 13.4.1. feltetelek, akkor b
armely g L2 ()
eseten a (13.3) peremertekfeladatnak egyertelm
uen letezik u H01 () gyenge
megold
asa.
Bizonyt
as. Igazolnunk kell, hogy fennallnak a 13.2.tetel feltetelei. A 11.2.1
szakaszban adott pelda es a 11.10. megjegyzes alapjan F Gateaux-derivalhato
es F 0 bihemifolytonos. A derivaltra
Z
f
0
(x, u)h v
(u, h, v H01 ())
(13.8)
hF (u)h, viH01 =

teljes
ul (11.9) szerint. Ebb
ol, mint a 12.1. szakasz vegen is lattuk, rogton
k
ovetkezik, hogy F 0
onadjungalt. Veg
ul a (iii) feltetelbol
Z
Z
f
2
0
(x, u)h h m
|h|2 = m khkH 1
hF (u)h, hiH01 =
0

(u, h H01 ()).

P
elda. Tekints
uk a (11.1) feladatot:


(
2
div a(|u| ) u = g,

(13.9)

u| = 0,
ahol a : R+ R+ adott C 1 -beli f
uggveny, es tegy
uk fel, hogy leteznek olyan
M m > 0 konstansok, hogy

0
0 < m a(r2 ) a(r2 )r M
(r 0).
(13.10)
Ez a feladat olyan alak
u, mint (13.3), ha
2

(x , Rn ),
f (x, ) = a ||
s
ot, itt f f
uggetlen x-t
ol. Megmutatjuk, hogy teljes
ulnek a 13.4.1. feltetelek.

196

ris opera
toregyenletek megoldhato
sa
ga
13. Nemlinea

(i) Itt f : Rn Rn , es az a C 1 (R+ ) feltetel miatt f C 1 (

Rn , Rn ).
(ii) Kisz
amtjuk a

f (x,)

derivaltmatrixokat. Itt fi (x, ) = a

n
P
j=1

n
n




P
P
fi (x, )
=a
j2 ik + 2a0
j2 i k ,
k
j=1
j=1

j2 i , gy

azaz

f (x, )
2

2

= a || I + 2a0 || ( T ),

ahol I Rnn az identitasmatrix es az T Rnn matrix az es T

(x,)
szimmetrikus.
diadikus szorzata. Ebb
ol lathato, hogy f
(iii) A deriv
altm
atrixok kvadratikus alakja
f (x, )
= a(||2 )||2 + 2 a0 (||2 ) ( )2

(, Rn ). (13.11)

A (13.10) feltetel reszletesebben azt jelenti, hogy barmely r 0 eseten

m a(r2 ),

0 a0 (r2 ),

a(r2 ) + 2a0 (r2 )r2 M.

Igy a (13.11) kepletb

ol es a CauchySchwarz-egyenlosegbol
f (x, )
m||2 a(||2 )||2



a(||2 ) + 2 a0 (||2 ) ||2 ||2 M ||2 .

(13.12)

Igy teh
at ervenyes a (13.9) feladatra a 13.11 megoldhatosagi tetel.
A fenti pelda
altal
anosthat
ou
gy, hogy f f
ugghet x-tol is:
2

f (x, ) = a x, || ,

ahol

0 < m a(x, r2 )



a(x, r2 )r M
r

(x , Rn , r 0). Az imentihez hasonlo szamolassal igazolhatok a

13.11. tetel feltetelei.
Nevezetes pelda (13.9) alak
u feladatra a stacionarius Maxwell-egyenletekbol
sz
armaztathat
o m
agneses potencial egyenlete, amikor az elektromos es magneses ter k
ozt nemline
aris
osszef
uges all fenn. Ekkor az r 7 a(r) nemlinearik
+%
t
as teljesti a (13.10) felteteleket, pl. a(r) = rrk +
, ahol %, > 0 es k N+
alland

ok [40].
Egy m
asik fontos pelda (13.9) alak
u feladatra a keplekeny torzio egyenlete,
ahol a fesz
ultseg es nyr
as er
ossege kozott (13.10) tpus
u nemlinearis osszef
uges
all fenn [31].

 sok nemlinea
ris elliptikus feladatokra
13.4. Alkalmaza

197

13.12. Megjegyz
es. A 12.1. szakasz vegen lattuk, hogy a (11.8) operator
J : H01 () R potenci
alja megadhato
Z

J(u) := (x, u) alakban, ahol

(x, ) = f (x, )

(x , Rn ). Ebb
ol (13.1) alapjan a minimalizalo funkcional (u) :=
J(u) hb, ui, azaz
Z
((x, u) gu)
(u H01 ()).
(13.13)
(u) =

A (13.3) feladat gyenge megoldasa tehat ezt a funkcionalt minimalizalja.

Megemltj
uk, hogy itt
00

h (u)h, hiH01 = hF (u)h, hiH01 =

f
2
(x, u)h h m khkH 1
0

(u, h H01 ()), azaz egyenletesen konvex. Ez a tulajdonsag volt az alapja

a megoldhat
os
aghoz felhasznalt 13.2. tetelnek is.
A (13.9)-beli speci
alis esethez tartozo funkcional alakja
Z 

1
A(|u|2 ) gu ,
(u) =
2
ahol A0 (r) = a(r) (r 0). Ekkor ugyanis a (x, ) :=
2

n
(x, ) = a || ( R ).

1
2

A(||2 ) f
uggvenyre

A fenti pelda a line

aris esetet is tartalmazza specialis esetkent, amikor az
egyenlet u = g, ekkor a minimalizalo funkcional
Z 

1
(u) =
|u|2 gu .
2
Ez az u
n. Dirichlet-integr
al, amire a 14.1. szakaszban is visszater
unk.

13.4.2. Szemiline
aris feladatok
Legyen R2 korl
atos skbeli tartomany, es tekints
uk az alabbi feladatot:

div (a u) + b u + q(x, u) = g,
(13.14)
u| = 0.

 ris opera
toregyenletek megoldhato
sa
ga
13. Nemlinea

198

13.4.2. felt
etelek.
(i) a L (), a(x) m > 0 (m. m. x );
(ii) b C 1 (, R2 ), div b = 0 (azaz b divergenciamentes vektormezo);
(iii) q C 1 ( R), es leteznek olyan p 2, , 0 allandok, hogy
0

q(x, )
+ ||p2

(x , R).

(13.15)

A (13.14) modellekben
altal
aban az operator harom tagja rendre a diff
uziot,
konvekci
ot es kemiai reakci
ot rja le, melyekbol, mint itt is, legtobbszor az
els
o kett
o line
aris. (Tov
abbi reszleteket ld. majd a 13.14. megjegyzesben.)
A (13.14) feladat gyenge megoldasa olyan u H01 () f
uggveny, melyre
Z 
 Z
a u v + (b u)v + q(x, u)v =
gv
v H01 (). (13.16)

13.13. T
etel. Ha teljes
ulnek a 13.4.2. feltetelek, akkor b
armely g L2 ()
eseten a (13.14) peremertekfeladatnak egyertelm
uen letezik u H01 () gyenge megold
asa.
Bizonyt
as. El
osz
or igazoljuk, hogy ertelmes az az F : H01 () H01 ()
oper
ator, melyre
Z 

hF (u), viH01 =
a u v + (b u)v + q(x, u)v
(u, v H01 ()).

(13.17)
K
onnyen l
athat
o, hogy a (13.15) feltetelbol |q(x, )| 1 + 1 ||p1 , ahol
1 , 1 0 alkalmas
alland
ok. Ebbol, a Holder-egyenlotlenseg alapjan
Z
Z










1 |v| + 1 |u|p1 |v| 1 kvkL1 + 1 |u|p1 q kvkLp ,
 q(x, u)v 

ahol

1
p

1
q

= 1. Ekkor p 1 = pq , gy

p1
|u|

Lq

p


= |u| q

Lq

Z

|u|p

 q1

Z

|u|p

 p1
p

p1
= kukL
p .

Emellett az R2 tartomanyon a Szoboljev-fele beagyazasi tetel reven

[1, 67] b
armely p 2 eseten van olyan Kp > 0 allando, hogy
H01 () Lp (),

kukLp Kp kukH01

(u H01 ()).

(13.18)

 sok nemlinea
ris elliptikus feladatokra
13.4. Alkalmaza

199

Igy
Z
 



p1
 q(x, u)v  1 K1 + 1 Kpp kukH 1 kvkH01 .
0

A t
obbi tag k
onnyebben becs
ulheto: a (10.15) becslesbol
Z






a u v + (b u)v  kakL + K2 kbkL kukH01 kvkH01 . (13.19)


Legyen u H01 () r
ogztett, ekkor a (13.17)-beli integral v-ben linearis, es
fel
ulr
ol becs
ulhet
o az al
abbival:


kakL kukH01 + K2 kbkL kukH01 + 1 K1 + 1 Kpp kukp1
kvkH01 ,
1
H
0

gy korl
atos line
aris funkcionalja v-nek. A Riesz-tetel tehat megadja azt az
F (u) H01 () elemet, melyre (13.17) teljes
ul.
Megmutatjuk, hogy F teljesti a 13.5. tetel felteteleit. Eloszor belatjuk, hogy
F egyenletesen monoton. Ehhez felbontjuk linearis es nemlinearis reszre F =
B + N alakban, ahol
Z 
Z

hBu, viH01 =
a u v + (b u)v ,
hN (u), viH01 =
q(x, u)v.

Itt (10.16) alapj

an
Z 

2
hBh, hiH01 =
a |h|2 + (b h)h m khkH 1

(h H01 ()),

gy a B oper
ator koercv, ami linearis esetben (h = uv helyettestessel) azt is
jelenti, hogy egyenletesen monoton. Emellett a (13.15) feltetelbol 7 q(x, )
monoton n
ov
o, gy N is monoton operator:
Z
(u, v H01 ()).
hN (u)N (v), uviH01 = (q(x, u)q(x, v))(uv) 0

Osszegezve,
F egyenletesen monoton.
Ezut
an bel
atjuk, hogy F lokalisan Lipschitz-folytonos, ehhez is a fenti felbont
ast haszn
aljuk. A line
aris B resz Lipschitz-folytonos, mert korlatos, ami
(13.19)-b
ol k
ovetkezik. Az N reszhez ismet a (13.15) feltetelbol es a Lagrangeegyenl
otlensegb
ol


max | q(x, )| | |
+ max{||, ||}
p2 | |,

|q(x, ) q(x, )|

[,]

ebb
ol az F letezesenel haszn
alt szamolashoz hasonloan kapjuk, hogy
Z
kN (u)N (v)k = sup hN (u)N (v), ziH01 = sup
(q(x, u)q(x, v)) z
kzkH 1 =1
0

kzkH 1 =1
0

 ris opera
toregyenletek megoldhato
sa
ga
13. Nemlinea

200

sup
kzkH 1 =1
0

sup

kzkH 1 =1

+ max{|u|, |v|}p2 |u v| |z|


K22 + Kpp max{kukH01 , kvkH01 }p2 ku vkH01 kzkH01

M (r)ku vkH01

(kukH01 r, kvkH01 r),

ahol M (r) := K22 + Kpp rp2 (r 0). Igy N , es veg

ul F is lokalisan
Lipschitz-folytonos.
Innen ugyan
ugy kapjuk az eredmenyt, mint a 13.4.1. szakaszban, mivel a
(13.16) feladat jobboldala most is hb, viH 1 alakban rhato, maga (13.16) pedig
0
F (u) = b alakban. Itt F teljesti a 13.5. tetel felteteleit, gy a feladatnak
egyertelm
uen letezik gyenge megoldasa.

13.14. Megjegyz
es. (i) A megoldhatosagi tetel 3 vagy tobb dimenzioban
is ervenyes, ha q-ra szigor
ubb novekedesi feltetelt runk elo: a felhasznalt
2n
feltetel
Szoboljev-fele be
agyaz
asi tetel n 3 dimenzioban a 2 p n2
eseten ervenyes.
(ii) A (13.14) feladatban az u f
uggveny a vizsgalt anyag koncentraciojat adja
meg. A (iii) feltetel azt fejezi ki, hogy a reakcio autokatalitikus, azaz nagyobb
koncentr
aci
o gyorsabb reakci
ot indukal. A kapott megoldhatosagi tetel azt az
esetet is lefedi, amikor b = 0 (reakcio-diff
uzio-egyenlet monoton nemlinearit
assal), ilyen egyenlet rja le pl. sugarzo test leh
uleset, ill. egyes enzimek altal
kataliz
alt reakci
o-diff
uzi
o stacionarius allapotat, lasd pl. [23, Chap. 1].
(iii) A kapott megoldhat
os
agi tetel igaz a (13.14) egyenletnel altalanosabb,
hasonl
o feladatokra is. A reakcio-konvekcio-diff
uzios modellekben altalaban
t
obb komponens szerepel, gy PDE-rendszer rja le a keresett koncentraciokat,
emellett a div b feltetel enyhtheto. E rendszerek (13.14)-hez hasonlo alak
uak:
div(ai ui ) + bi ui + qi (x, u1 , . . . , ul ) = gi

)
(i = 1, . . . , l).

ui | = 0
(13.20)
A feltetelek ertelemszer
uen
atvihetok. A q(x,)
deriv
a
ltak
most
Jacobi-m
at
rixok, gy a fels
o becslest normajukra tessz
uk:


q(x, )
p2


((x, ) Rl ).
c3 + c4 ||
A q(x,)
deriv
alt nemnegativitasa helyett pozitv szemidefinitseget tehet
unk

fel, ill. koordin

at
ankent rhatjuk elo a div bi = 0 feltetelt. E ketto helyett

 sok nemlinea
ris elliptikus feladatokra
13.4. Alkalmaza

201

azonban a k
oz
os,
altal
anosabb


q(x, )
1

max div bi (x) ||2 0

i

2
((x, ) Rl , Rl ) feltetel is eleg, lasd pl. [2]. Ezek alapjan a 13.13.
tetelhez hasonl
oan igazolhat
o a megoldhatosag, lasd pl. [23, Chap. 6].

IV. r
esz

Ko
o m
odszerek
zelt
norm
alt terekben

203

14. fejezet

Ko
o m
odszerek
es a
zelt
vari
aci
os elv
K
onyv
unk IV. reszenek t
argya az eddig vizsgalt operatoregyenletekre vonatkoz
o k
ozelt
o m
odszerek konstrukcioja es konvergenciaanalzise. A modszerek
legt
obbjet Hilbert-terben ertelmezz
uk, amely altalaban valos lesz.
A 13.1. fejezetben l
attuk, hogy operatoregyenletek egy fontos osztalya eseten
az egyenlet megoldhat
os
aga
atfogalmazhato megfelelo minimalizalo funkcion
allal, espedig az egyenlet megoldasa ekvivalens azzal, hogy a funkcionalt
minimaliz
aljuk. Ez az u
n. variacios elv az adott operatoregyenletek kozelto
megold
as
ara is gyakran j
ol hasznalhato. Most konkretabban megvizsgaljuk
neh
any esetre a minimaliz
al
o funkcionalt.

14.1. Line
aris egyenletek
es kvadratikus funkcion
al
Legyen el
osz
or H komplex Hilbert-ter, A : H H szigor
uan pozitv oper
ator, f H adott vektor.
14.1. Definci
o. Az Au = f egyenlethez tartozo kvadratikus funkcion
al az
al
abbi : H R funkcion
al:
(u) := hAu, ui 2Re hf, ui .

(14.1)

t
14.2. All
as. Ha letezik u D(A), amelyre Au = f , akkor -nek pontosan egy minimumhelye van, es ez eppen u .
205

 mo
dszerek e
s a varia
cio
s elv
14. K
ozelto

206

Bizonyt
as. Tetsz
oleges u D(A), u 6= u eseten
(u) = hAu, ui hf, ui hu, f i = hAu, ui hAu , ui hu, Au i
= hA(u u ), u u i hAu , u i
= hA(u u ), u u i + (u ) > (u ).

A kvadratikus funkcion
al tehat minimalizalo annyiban, hogy az Au = f
egyenlet megold
asa ekvivalens minimalizalasaval. Tudnunk kell viszont azt,
hogy az egyenletnek letezik-e egyaltalan megoldasa, ehhez nemileg erosebb
feltetelek kellenek.
1. Ha A egyenletesen pozitv es korlatos is, akkor a 7.1. megoldhatosagi
tetel szerint egyertelm
uen letezik u megoldas.
2. Ha A egyenletesen pozitv, de nem korlatos, akkor a 8.29. tetel szerint
egyertelm
uen letezik u HA gyenge megoldas. Ekkor a variacios elvet
u
gy tudjuk haszn
alni, ha atter
unk az energiaterre, azaz -t kiterjesztj
uk
e : HA R,
D(A)-r
ol HA -ra. Legyen
2
e
(u)
:= kukA 2Re hf, ui .

e
Ekkor a 14.2.
allt
as bizonytasat megismetelve kapjuk, hogy -nak
egyertelm
uen letezik minimumhelye, es ez a gyenge megoldas, hiszen
u HA , u 6= u eseten
2
2
2
e
e ) > (u
e ).
(u)
= ku u kA ku kA = ku u kA + (u

(14.2)

Legyen most H val

os Hilbert-ter, A : H H szimmetrikus, szigor
uan
pozitv oper
ator, f H adott vektor. Az Au = f egyenlethez tartozo eredeti,
ill. kiterjesztett kvadratikus funkcional ekkor
2
e
(u)
:= kukA 2 hf, ui .

(u) := hAu, ui 2 hf, ui ,

Ezekre is ertelemszer
uen igazak a fenti minimumeredmenyek.
P
elda kvadratikus funkcion
alra. Legyen H := L2 () mint komplex Hilbert-ter, A := , D(A) := H 2 () H01 (), f L2 () adott. Mint a 8.2.
szakasz peld
aj
aban l
attuk, ekkor HA = H01 (). A megfelelo funkcionalok
Z
Z
(u) =
(u) u 2Re
fu
(u D(A))

es
Z

|u| 2Re

e
(u)
=

fu

u H01 () .

 ris egyenletek e
s kvadratikus funkciona
l
14.1. Linea

Az el
oz
oek szerint a

u = f
u| = 0

207

e funkcionalt a H 1 () teren. Gyakfeladat gyenge megold

asa minimalizalja a
0
ran 12 -es szorz
oval rjuk fel a funkcionalt:

Z 
1
1
2
(14.3)
E(u) := (u) =
|u| Re (f u) ,
2
2

ami fizikai modellekben a megfelelo energiat jelenti. (Emiatt, az altalanos

Hilbert-terbeli esetben is, szoktak a kvadratikus funkcionalt energiafunkcion
alnak is hvni.)
14.3. Megjegyz
es. A (14.1) funkcional eseten megengedheto, hogy A csak
(nem feltetlen
ul szigor
uan) pozitv operator, de ekkor termeszetesen csak a
(u) (u ) egyenl
otlenseg garantalhato u 6= u eseten is.
A fenti kvadratikusokkal rokon a (7.5) feladathoz tartozo : H K R,
(u, p) = hAu, ui + 2hBp, ui hCp, pi 2hf, ui 2hg, pi

(14.4)

funkcion
al, ahol A mI (m > 0) es C 0. (Ez is kvadratikus bizonyos ertelemben, hiszen u-nak kvadratikus es linearis kifejezeseibol all.) Megmutatjuk,
hogy a (7.5) feladat (u , p ) megoldasa nyeregpontja.
t
14.4. All
as. Legyen (u , p ) H K a (7.5) feladat megold
asa. Ekkor
b
armely (u, p) H K eseten
(u , p) (u , p ) (u, p ).
(S
ot, ha u 6= u , akkor a m
asodik egyenl
otlenseg szigor
u, ill. ha meg C is
szigor
uan pozitv, akkor az els
o egyenl
otlenseg is.)
Bizonyt
as. (i) Igazoljuk, hogy (u , p ) (u, p ) (u H). Az
u 7 (u, p ) = hAu, ui + 2hBp , ui hCp , p i 2hf, ui 2hg, p i

 

= hAu, ui 2hf Bp , ui hCp , p i + 2hg, p i
funkcion
al az Au = f Bp egyenlethez tartozo kvadratikus funkcional es
egy konstans
osszege, gy szigor
u minimumat ennek az egyenletnek a megold
as
aban, teh
at u -ban veszi fel.
(ii) Hasonl
oan j
on ki, hogy (u , p) (u , p ) (p K). A
p 7 (u , p) = hAu , u i + 2hBp, u i hCp, pi 2hf, u i 2hg, pi


 
= hAu , u i 2hf, u i hCp, pi 2hp, B u + gi

 mo
dszerek e
s a varia
cio
s elv
14. K
ozelto

208

funkcion
al egy konstans es a Cp = B u + g egyenlethez tartozo kvadratikus
funkcion
al k
ul
onbsege, gy maximumat ennek az egyenletnek a megoldasaban, teh
at p -ban veszi fel. (Ha C szigor
uan pozitv is, akkor ez a maximum
szigor
u.)


14.2. Nemline
aris egyenletek minimaliz
al
o funkcion
aljai
Legyen H val
os Hilbert-ter. Eloszor tekints
uk azt az esetet, amikor az A :
H H nemline
aris oper
ator potencialoperator. Ekkor az A(u) = f egyenlethez, mint a 13.1. fejezetben lattuk, bizonyos esetekben igen egyszer
uen
konstru
alhat
o minimaliz
al
o funkcional
: X R,

(u) := J(u) hf, ui

(14.5)

alakban, ahol J egy potenci

alja A-nak. Itt ugyanis A(u ) = f pontosan akkor
0
all fenn, ha (u ) = 0, gy ha konvex (azaz A monoton), akkor ez azt

jelenti, hogy u minimumhelye -nek (13.1. alltas).

Mint iment a line
aris esetben, garantalnunk kell azt, hogy az egyenletnek letezzek megold
asa, amihez nemileg erosebb feltetelek kellenek. Hasznaljuk fel
a 13.2. tetelt, amely elegseges feltetelt ad egyenletesen konvex potencial letezesere es ez
altal az A(u) = f egyenlet egyertelm
u megoldhatosagara. Ebbol
ad
odik a
14.5. K
ovetkezm
eny. Tegy
uk fel, hogy az A : H H oper
ator
(i) G
ateaux-deriv
alhat
o, es A0 bihemifolytonos,
(ii) minden u H eseten A0 (u) B(H)
onadjung
alt,
2

(iii) letezik m > 0, hogy hA0 (u)h, hi m khk

(u, h H).

Legyen J egy potenci

alja A-nak. Ekkor b
armely f H eseten a (14.5) funkcion
alnak egyertelm
uen letezik minimumhelye, es ez az A(u) = f egyenlet
megold
asa.
Emltest erdemel, hogy itt a (14.5)-beli maga is potencial, de nem A-nak,
hanem az u 7 A(u) f operatornak.

14.6. Megjegyz
es. Erdemes
megvizsgalni, hogy a fenti tetel lefedi-e a linearis esetet, azaz az el

oz
o szakaszbeli kvadratikus funkcional potencialja-e az
u 7 Au f oper
atornak. Itt valos Hilbert-ter eseten
(u + tv) = hAu, ui + 2t hAu, vi + t2 hAv, vi 2 hf, ui 2t hf, vi

 ris egyenletek minimaliza

lo
funkciona
ljai
14.2. Nemlinea

= (u) + 2t hAu f, vi + t2 hAv, vi

(u, v H, t R),

209

(14.6)

gy letezik

1
(u + tv) (u) =
t0 t


= lim t hAv, vi + 2 hAu f, vi = 2 hAu f, vi .
v (u) = lim

t0

Emellett v 7 2 hAu f, vi folytonos linearis funkcionalja v-nek, gy Gateauxderiv

alhat
o es
0 (u) = 2(Au f ),
kerdes
unkre teh
at igen a v
alasz (eltekintve a 2-es szorzotol, amit persze megsz
untethet
unk (14.3) mint
aj
ara).
Ha viszont a Hilbert-ter komplex, akkor a fenti szamolas mintajara
v (u) = 2Re hAu f, vi
ad
odik. Ez, mivel val
os ertek
u, a komplex terben nem linearis funkcionalja vnek, hanem (mint k
onnyen l
athato) csak valos-linearis, azaz additv, de csak
val
os konstanssal val
o szorz
o viheto ki belole.
Ez azt is mutatja, miert a valos Hilbert-terek alkalmasabbak a nemlinearis
oper
atoregyenletek vizsg
alat
ara: mivel csak valos ertek
u minimalizalo funkcion
alnak van ertelme, ezek v iranymenti derivaltjai is valos ertek
u funkcion
aljai v-nek, gy a komplex ter ertelmeben nem tekinthetnenk oket Gateauxderiv
alhat
onak.
Legyen H ismet val
os Hilbert-ter, es tekints
uk most azt az esetet, amikor
A : H H nem potenci
aloperator. Tegy
uk fel, hogy az A(u) = f egyenletnek egyertelm
uen letezik u megoldasa (ez pl. a 13.5 vagy a 13.9. tetel
felteteleivel garant
alhat
o), valamint hogy A Gateaux-derivalhato. Ekkor termeszetes minimaliz
al
o funkcionalt adhatunk meg a legkisebb negyzetek elve
alapj
an: legyen
(u) := kA(u) f k2
(u H).
(14.7)
Nyilv
anval
o, hogy A(u ) = f pontosan akkor all fenn, ha u minimumhelye nek (es ekkor erteke 0). Ugyanez a norma negyzet nelk
ul is minimalizalna,

de akkor u -ban ser

ulhetne Gateaux-derivalhatosaga. Igy viszont:
t
14.7. All
as. Ha A G
ateaux-deriv
alhat
o, akkor a (14.7) funkcion
al is G
ateaux-deriv
alhat
o, es
0 (u) = 2A0 (u) (A(u) f )

(u H).

 mo
dszerek e
s a varia
cio
s elv
14. K
ozelto

210

Bizonyt
as. Felhaszn
alva az kxk2 kyk2 = hx+y, xyi azonossagot, barmely
u, v H eseten

1
kA(u + tv) f k2 kA(u) f k2 =
t0 t
E
1D
= lim
A(u + tv) + A(u) 2f, A(u + tv) A(u)
t0 t
D
E D
E
1
lim A(u+tv)+A(u)2f, lim (A(u+tv)A(u)) = 2(A(u)f ), A0 (u)v
t0
t0 t
v (u) = lim

= 2hA0 (u) (A(u) f ), vi,

ami folytonos line
aris funkcionalja v-nek.

14.8. Megjegyz
es. (i) Ha A Gateaux-derivalhato, akkor az emltett 13.5.
vagy 13.9. tetel feltetelei eseten A0 (u) bijekcio, gy A0 (u) is, tehat a 0 (u) =
2A0 (u) (A(u) f ) = 0 egyenlet ekvivalens az eredeti A(u) = f egyenlettel. Az elj
ar
as teh
at u
gy is felfoghato, hogy ha az eredeti operatornak nincs
potenci
alja, akkor A0 (u) -gal beszorozva mar van.
(ii) Ha speci
alisan A line
aris, azaz (u) = kAuf k2 , akkor 0 (u) = 2A (Au
f ), azaz a 0 (u) = 0 egyenletbol az
A Au = A f
egyenletet kapjuk, ami az eredeti egyenlet szimmetrizaltja (
un. normalegyenlet). A norm
alegyenlet haszna, mint pl. a 7.2. tetelben is lattuk, hogy az
eredetivel ekvivalens, de m
ar szimmetrikus (azaz a szereplo operator onadjung
alt).

15. fejezet

RitzGaljorkin-f
ele
projekci
os m
odszerek
Egy vegtelen dimenzi
os terben felrt operatoregyenlet kozelto megoldasanak termeszetes alapgondolata, hogy az alapteret veges dimenzios altereivel
helyettestj
uk, es az eredeti egyenletet megfelelo ertelemben vettj
uk erre a
terre. A kapott veges dimenzios feladat (algebrai egyenletrendszer) ugyanis
m
ar a numerikus analzis m
odszereivel megoldhato, az alterek megfelelo sorozat
anak v
alaszt
as
aval pedig a kozelto megoldasok az eredetihez tartanak. A
RitzGaljorkin-m
odszer ezt az elvet valostja meg. Az itt targyaltnal bovebb
elmeleti, ill. gyakorlati alkalmazasai talalhatok a [14, 67, 76] konyvekben.

15.1. RitzGaljorkin-m
odszer szimmetrikus line
aris egyenletekre
Legyen H val
os Hilbert-ter, A : H H szimmetrikus es egyenletesen pozitv: A pI (ahol p > 0). Legyen f H, es tekints
uk az
Au = f
oper
atoregyenletet. A 8.29. tetel szerint egyertelm
uen letezik u HA gyenge
megold
as, azaz
hu , viA = hf, vi
(v H),
(15.1)
a 14.1. szakaszb
ol pedig tudjuk, hogy u a
2

(u) := kukA 2 hf, ui

kvadratikus funkcion
al egyetlen minimumhelye H-n.
211

le projekcio
s mo
dszerek
15. RitzGaljorkin-fe

212

Legyenek 1 , 2 , . . . line
arisan f
uggetlen vektorok, melyek linearis burka s
ur
u
HA -ban, azaz tot
alis rendszert alkotnak HA -ban. Rogztett n N+ eseten
legyen
Hn := span{1 , 2 , . . . , n }.
A k
ozelt
o m
odszer alapgondolata, hogy minimumhelyet az egesz H ter
helyett csak Hn -en keress
uk. A pontos megoldast tehat egy veges dimenzios
alteren el
o
alltott k
ozelt
o megoldassal approximaljuk. Ezt az eljarast Ritz
Galjorkin-m
odszernek nevezik.
Jel
olje a Hn -en vett minimumhelyet un Hn , tehat itt
(un ) = min .
Hn

Ekkor
un =

n
X

ci i

i=1

alak
u. Itt un letezese es egyertelm
usege ugyan
ugy kovetkezik, mint u -e, hiszen a kvadratikus funkcionalnak a Hn veges dimenzios teren is egyetlen
minimumhelye van.

15.1.1. Konstrukci
o
El
osz
or megvizsg
aljuk, hogyan allthato elo un . Legyen
b : Rn R,

b
(c)
:=

n
X


ci i .

i=1

b c-ben valo minimalizaNyilv

an u-ban val
o minimalizalasa egyenertek
u
b konvexitasa miatt a minil
as
aval. Ez ut
obbit deriv
al
assal kapjuk, espedig
mumhely a deriv
alt zerushelye. Itt
b
(c)
=

n
DX

ci i ,

i=1

n
X

n
X
j=1

cj j

E
A

n
D X
E
2 f,
ci i =

ci cj hi , j iA 2

i,j=1

Ekkor
b
k (c)
=2

i=1
n
X

ci hf, i i .

i=1

n
X
i=1

ci hi , k iA 2 hf, k i ,

 dszer szimmetrikus linea

ris egyenletekre
15.1. RitzGaljorkin-mo

213

amib
ol k
ovetkezik, hogy
b 0 (c) = 0

n
X

hi , k iA ci = hf, k i

(k = 1, . . . , n).

i=1

Bevezetve a
Gik = Gki := hi , k iA

es bk := hf, k i

(i, k = 1, . . . , n) jel
oleseket, azt kapjuk, hogy un keresett egy
utthatoit a
Gc = b

(15.2)

line
aris algebrai egyenletrendszer megoldasaval kapjuk, ahol c Rn a ci -kbol
kepzett oszlopvektor. Itt a G = {Gik }ni,k=1 Rnn matrix neve Gram-matrix.
(Termeszetesen itt G, c es b is f
ugg n-tol, de ezt az egyszer
useg kedveert nem
jel
olt
uk.)

15.1.2. Konvergencia
es jellemz
es
A kapott un megold
asokt
ol azt varjuk, hogy a valodi megoldast kozeltsek,
ha n-et n
ovelj
uk.
t
15.1. All
as. A fent konstru
alt un vektorokra un u
ha n .

kkA -norm
aban,

Bizonyt
as. Mivel n Hn s
ur
u HA -ban es folytonos HA -n, ezert min
Hn

min , azaz (un ) (u ). Igy (14.2) alapjan

HA

kun u kA = (un ) (u ) 0.

Az un Hn vektort mint Hn -en vett minimumhelyet definialtuk, de meg

ket fontos tulajdons
aggal rendelkezik. Valojaban e harom tulajdonsag barmelyikevel bevezethet
o a RitzGaljorkin modszer.
15.2. T
etel. A RitzGaljorkin m
odszerrel kapott un -re az al
abbi tulajdons
agok teljes
ulnek:
(1) (K
ozelt
o minimaliz
al
as:)
(2) (Vet
uleti egyenlet:)

un a |Hn minimumhelye.

hun , viA = hf, vi

(3) (A hiba ortogonalit

asa:)

(v Hn ).

hun u , viA = 0

(v Hn ).

le projekcio
s mo
dszerek
15. RitzGaljorkin-fe

214

Bizonyt
as.
(1) Ez definci
o szerint igaz.
(2) Ahhoz, hogy minden v Hn eseten fennalljon a vet
uleti egyenlet, eleg,
ha a b
azisvektorokra bel
atjuk az egyenloseget, ez pedig a konstrukciobol kovetkezik:
* n
+
n
X
X
hun , k iA =
ci i , k
=
ci hi , k iA = hf, k i .
i=1

i=1

(3) A (15.1) es a vet

uleti egyenletbol barmely v Hn eseten
hun , viA hu , viA = hf, vi hf, vi = 0.

15.3. Megjegyz
es. A (2) tulajdonsagot azert hvjuk vet
uleti egyenletnek,
mert un a (15.1)-beli b
armely v H helyett csak barmely v Hn eseten
teljesti az egyenl
oseget, ami olyan, mintha Hn -re vettenenk a (15.1) egyenletet.
A (3) tulajdons
ag azt mondja ki, hogy az un u hibavektor meroleges a Hn
alterre, ez az u
n. Galjorkin-ortogonalitas.
Mindket tulajdons
ag azt jelenti, hogy un eppen u vet
ulete Hn -re.

15.1.3. Klasszikus speci

alis esetek
Nagyon egyszer
u esetet kapunk, ha {i } teljes ortonormalt rendszer (TONR)
HA -ban. Ekkor Gik = hi , k iA = ik , azaz G = I es gy ci = hf, i i. Ebbol
k
ovetkez
oen
n
n
X
X
un =
ci i =
hf, i i i .
i=1

i=1

Ha peld
aul a {i } f
uggvenyek A sajatf
uggvenyei es A1 kompakt, akkor
(ld. 8.21. tetel) {i } TONR H-ban es gy HA -ban is. Ekkor i D(A).
Ennek az esetnek az
altal
anostasa, ha D(A)-ban nem ortonormalt rendszert
v
alasztunk, ekkor a HA -beli teljesseg a kovetkezokepp garantalhato:
t
15.4. All
as. Legyen {j } D(A) olyan line
arisan f
uggetlen rendszer,
hogy {Aj } tot
alis rendszer H-ban. Ekkor {j } tot
alis rendszer HA -ban.
Bizonyt
as. Be kell l
atni, hogy span{j : j N} s
ur
u HA -ban. Ehhez eleg,
ha csak D(A)-ban s
ur
u (mert D(A) s
ur
u HA -ban). Legyen v D(A). Az
{Aj } rendszer teljessege szerint minden > 0-hoz leteznek olyan i1 , . . . , ik
indexek es ci1 , . . . , cik konstansok, hogy
kAv (ci1 Ai1 + . . . + cik Aik )k <

p .

 dszer szimmetrikus linea

ris egyenletekre
15.1. RitzGaljorkin-mo

215

Ekkor a 8.26. k
ovetkezmeny alapjan




k
k




v P cin in 1 A v P cin in =
p



n=1
n=1
A
k


P
1 Av

cin Ain
p
< .
n=1

Gyakorlati szempontb
ol a i D(A) feltetel nagyon eros, ehelyett a i HA
gyengtest nagyon is celszer
u kihasznalni, sot az eddigi modszerhez kepest
lenyegesen jobban haszn
alhato az az eset, ha a Hn altereket nem egymasba
agyazva, hanem f

uggetlen
ul definialjuk. Errol szol a kovetkezo szakasz.

15.1.4. A RitzGaljorkin m
odszer
altal
anost
asa
A RitzGaljorkin m
odszer egy lehetseges altalanostasa, ha minden egyes n (n) (n)
(n)

re u
j b
azisf
uggvenyeket v
alasztunk, azaz Hn = span 1 , 2 , . . . , n
HA , ahol az elemek line
arisan f
uggetlenek. Ekkor tehat nem kovetelj
uk meg
a Hn alterek egym
asba
agyazottsagat, ami joval nagyobb szabadsagi fokot
ad.
Az un k
ozeltest ugyan
ugy
allthatjuk elo, mint az eredeti esetben: un egy
utthat
oit a (15.2) line
aris algebrai egyenletrendszer megoldasaval kapjuk. (A k
ul
onbseg csak annyi, hogy most a k
ulonbozo n-ekhez tartozo Gram-matrixok
enyes a 15.2. tetelben adott jellemzes is,
sincsenek egym
asba
agyazva.) Erv
hiszen ott nem haszn
altuk ki a Hn alterek egymasba agyazottsagat.
A konvergenci
ahoz sz
ukseg van megfelelo feltetelre ahelyett, hogy az eredeti
m
odszerben 1 , 2 , . . . tot
alis rendszert alkot HA -ban. Itt nem eleg feltenni, hogy i Hi legyen s
ur
u HA -ban, mert ez csak ahhoz eleg, hogy un egy
reszsorozata tartson u -hoz. Ehelyett a kovetkezo tulajdonsagra van sz
ukseg:
15.1.4. felt
etel. B
armely u HA eseten
distA (u, Hn ) := min{ku vn kA : vn Hn } 0,

ha

n .

A t
avols
agban a 2.15. tetel alapjan rhatunk infimum helyett minimumot. A
feltetel annyiban er
osebb i Hi s
ur
usegenel, hogy egy u HA vektor olyan
sorozattal k
ozelthet
o, melynek tagjai nemcsak valamelyik Hi -ben vannak,
hanem az n-edik tag eppen Hn -bol valo.
t
15.5. All
as. Ha teljes
ul a 15.1.4. feltetel, akkor un u kkA -norm
aban,
ha n .
Bizonyt
as. A hiba Galjorkin-ortogonalitasa, azaz az un u Hn tulajdons
ag (15.2. tetel (3) pont) azt jelenti, hogy un eppen u vet
ulete Hn -re.

216

le projekcio
s mo
dszerek
15. RitzGaljorkin-fe

Igy un van Hn -b
ol legk
ozelebb u -hoz, tehat
ku un kA = min{ku vn kA : vn Hn } 0.

15.2. RitzGaljorkin-m
odszer nem szimmetrikus
line
aris egyenletekre, C
ea-lemma
Most nem szimmetrikus line
aris operatoregyenleteket tekint
unk a 8.3.1. szakasz alapj
an. Legyen teh
at H ismet valos Hilbert-ter, L : H H adott
line
aris oper
ator, amely S-korlatos es S-koercv valamely S : H H egyenletesen pozitv oper
atorra nezve. Legyen g H es tekints
uk az
Lu = g

(15.3)

oper
atoregyenletet. A 8.37. tetel szerint ennek egyertelm
uen letezik gyenge
megold
asa, azaz olyan u HS , melyre
hLS u , viS = hg, vi

(v HS ).

(15.4)

A RitzGaljorkin m
odszert most rogton a 15.1.4. szakasznak megfelelo altalanosabb helyzetben defini
aljuk, emellett alapternek HS -et vessz
uk. Legyenek
teh
at
 (n) (n)

Hn = span 1 , 2 , . . . , (n)
HS
n
(n)

(n)

(n)

alterek (n N+ ), ahol minden n-re a 1 , 2 , . . . , n elemek linearisan

f
uggetlenek. (A tov
abbiakban a kevesebb index kedveert megmaradunk a
(n)
k := k jel
olesnel.) A 15.1.4. feltetel mintajara teljes
uljon a
15.2. felt
etel. B
armely u HS eseten
distS (u, Hn ) := min{ku vn kS : vn Hn } 0,

ha

n .

Az un k
ozeltes el
o
allt
as
ahoz most nem hasznalhatunk kvadratikus funkcion
alt, de vet
uleti egyenletet ugyan
ugy ertelmezhet
unk, mint a szimmetrikus
esetben, gy ez lesz a m
odszer defincioja. Az
un =

n
X

ci i Hn

(15.5)

i=1

k
ozelt
o megold
ast teh
at az
hLS un , viS = hg, vi

(v Hn )

(15.6)

egyenl
oseg defini
alja. (Ennek letezeset es egyertelm
useget a 8.37. tetel garant
alja a Hn veges dimenzi
os terben.)

 dszer bilinea
ris forma
kkal
15.3. RitzGaljorkin-mo

217

Az un egy
utthat
oit a szimmetrikus esethez hasonloan egy linearis algebrai
egyenletrendszer megold
as
aval kapjuk: ha
Gki := hLS i , k iS

es bk := hg, k i

(i, k = 1, . . . , n), akkor a ci -kbol kepzett c Rn oszlopvektort a

Gc = b

(15.7)

rendszer megold
asa adja meg. Ez most abbol kovetkezik, ha a (15.5) alakot
es a v := k f
uggvenyeket a (15.6) egyenletbe helyettestj
uk.
15.6. Megjegyz
es. (A rezidualis hiba ortogonalitasa.) A Galjorkin-ortogonalit
as most nem az un u , hanem az LS (un u ) vektorra teljes
ul: a (15.4)
es (15.6) egyenletekb
ol
hLS (un u ), viS = 0

(v Hn ),

(15.8)

azaz LS un LS u Hn . Ha b HS jeloli (15.4) jobboldalanak Riesz-reprezent

ans
at, azaz hb, viS = hg, vi (v HS ), akkor LS u = b, gy LS un b Hn ,
gy az LS un b gyenge rezidualis vektor ortogonalis Hn -re.

A m
odszer konvergenci
aja az alabbi nevezetes eredmenyre alapul:
t
15.7. All
as. (C
ea-lemma) B
armely n N+ eseten
ku un kS

M
min{ku vn kS : vn Hn }.
m

Bizonyt
as. A (8.14) es (15.8) osszef
uggesekbol barmely vn Hn eseten
mku un k2S hLS (u un ), u un iS = hLS (u un ), u vn iS
M ku un kS ku vn kS ,
gy ku un kS

m ku

vn kS .

M
as sz
oval ku un kS

M
m

distS (u , Hn ).

15.8. K
ovetkezm
eny. Ha teljes
ul a 15.2. feltetel, akkor un u
norm
aban, ha n .

kkS -

15.3. RitzGaljorkin-m
odszer biline
aris form
aval megfogalmazott feladatokra
Ebben a szakaszban r
oviden vazoljuk a RitzGaljorkin-modszer konstrukcioj
at es konvergenci
aj
at tov
abbi ket, ez
uttal bilinearis formaval megfogalmazott
feladattpusra.

le projekcio
s mo
dszerek
15. RitzGaljorkin-fe

218

15.3.1. A LaxMilgram-lemm
ara alapul
o feladatok
A Ritz-Galjorkin-m
odszer az elozo szakasszal teljesen analog modon targyalhat
o a LaxMilgram-lemm
aban (7.16. tetel) tetelben szereplo, bilinearis form
aval megfogalmazott feladatokra. Ez a 7.13. tetelnek koszonheto, amellyel
visszavezethet
o oper
atoregyenletre.
Legyen B : H H R korl
atos, koercv bilinearis forma, ` : H R korlatos
line
aris funkcion
al. Tekints
uk a
(v H)

B(u, v) = `v

feladatot, melynek a 7.16. tetel szerint egyertelm

uen letezik megoldasa. Ekkor
az un Hn k
ozelt
o megold
ast a
(v Hn )

B(un , v) = `v
egyenl
oseggel ertelmezz
uk, es a
Gki := B(k , i ),

bk := `k

(i, k = 1, . . . , n) alapj
an definialt Gc = b linearis egyenletrendszer megoldas
ab
ol kapjuk. Az un Hn elem letezeset es egyertelm
useget szinten a 7.16.
tetel garant
alja, most a Hn veges dimenzios terben, mivel a Hn Hn -re lesz
uktett B forma
or
okli H H-rol a korlatossagot es koercivitast: mindket
egyenl
otlenseg nyilv
anval
oan fennall akkor is, ha tetszoleges H-beli vektor
helyett csak Hn -belieket helyettest
unk.
A (15.8) ortogonalit
as helyere a B(un u , v) = 0 (v Hn ) azonossag lep,
ebb
ol a fentivel azonosan igazolhato a Cea-lemma es gy a konvergencia:
15.9. Ko
eny. Ha b
armely u H eseten dist(u, Hn ) := min{ku
vetkezm
vn k : vn Hn } 0, akkor kun u k 0.

15.3.2. Nyeregpont-feladatok LBB-felt

etellel
Tekints
uk a 7.3.2. szakasz feladatat: legyenek H, K valos Hilbert-terek, A :
H H R es B : K H R korlatos bilinearis formak, ahol A koercv, azaz
fenn
all (7.15), valamint teljes
ul a (7.17) inf-sup-feltetel. Legyenek tovabba
` : H R es : K R korlatos linearis funkcionalok, es keresendo (u, p)
H K, melyre
A(u, v) + B(p, v) = `v
B(q, u)

= q

(v H),
(q K).

A 7.29. tetel szerint egyertelm

uen letezik (u , p ) H K megoldas.

(15.9)

 dszer bilinea
ris forma
kkal
15.3. RitzGaljorkin-mo

219

 (n) (n)
 (n) (n)
(n)
Legyenek Hn = span 1 , 2 , . . . , mn H es Kn = span 1 , 2 , . . . ,
(n)
(n)
(n)
(n)
kn K alterek (n N+ ), ahol minden n-re a 1 , 2 , . . . , mn ill.
(n)

(n)

(n)

1 , 2 , . . . , kn elemek linearisan f
uggetlenek, valamint
b
armely u H eseten

dist(u, Hn ) := min{ku vn k : vn Hn } 0,

b
armely p K eseten dist(p, Kn ) := min{kp qn k : qn Kn } 0.
(15.10)
Az (un , pn ) Hn Kn k
ozelto megoldast a
A(un , v) + B(pn , v) = `v

(v Hn ),

B(q, un )

(q Kn ).

= q

(15.11)

feladat megold
asakent keress
uk. (A kozelto megoldasok egy
utthatoira most
(7.7) alak
u line
aris egyenletrendszer all fenn.)
A kor
abbi szakaszokhoz kepest azonban a fenti diszkret feladat nem orokli
automatikusan az eredeti feladat megoldhatosagat. A problemat az okozza,
hogy a (7.17) inf-sup-feltetel nem oroklodik tetszoleges Hn es Kn alterekre.
Ez k
onnyen l
athat
o, ha a B forma B reprezentalo operatoraval rjuk fel rajuk
az inf-sup-feltetelt (7.14) szerint:
hBp, ui
kpk
kuk
uHn \{0}
sup

(p Kn ).

(15.12)

Ha ugyanis Hn -et peld

aul u
gy valasztjuk, hogy valamely p Kn mellett
Hn Bp, akkor a fenti sz
aml
aloban hBp, ui = 0 barmely u Hn \ {0} eseten.
Ezt csak azzal oldhatjuk meg, ha az inf-sup-feltetelt k
ulon elorjuk a Hn es
Kn alterek eseten is. Ezt a kesobbiek miatt egyenletesen, azaz n-tol f
uggetlen
konstanssal kell:
15.10. Definci
o. A Hn es Kn alterek teljestik a (15.11) feladathoz tartoz
o LBB-felt
etelt (Lad
uzsenszkaja-Babuska-Brezzi-feltetelt) vagy diszkr
et
inf-sup-felt
etelt, ha van olyan 0 > 0 n-tol f
uggetlen allando, hogy
inf

sup

pKn \{0} uHn \{0}

B(p, u)
0 .
kpkkuk

(15.13)

A gyakorlatban teh
at Hn es Kn nem valaszthato egymastol f
uggetlen
ul. Az
LBB-feltetelben az u-ra vett supremum pozitv korlat folottisege azt koveteli
meg, hogy adott Kn eseten a Hn alter eleg nagy legyen.

15.11. Megjegyz
es. Az LBB-feltetelt Babuska lemmaja (7.19. tetel) alapj
an Brezzi dolgozta ki nyeregpont-feladatokra [11]. Az elterjedt elnevezes Lad
uzsenszkaja kor
abbi kapcsolodo munkajara is utal.

220

le projekcio
s mo
dszerek
15. RitzGaljorkin-fe

Ha teljes
ul az LBB-feltetel, akkor tehat a (15.11) feladatnak egyertelm
uen
letezik (un , pn ) Hn Kn megoldasa. Az LBB-feltetel alapjan emellett igazolhat
o a Cea-lemma megfeleloje: letezik olyan c > 0 allando, hogy


ku un k + kp pn k c min ku vn k + min kp qn k
vn Hn

qn Kn

b
armely n eseten. (A c
allando nem f
ugg n-tol, de f
ugg 0 -tol. A bizonytas
megtal
alhat
o a [21, 69] k
onyvekben.) Ebbol adodik a konvergencia:
15.12. K
ovetkezm
eny. Ha teljes
ul (15.10) es az LBB-feltetel, akkor kun
u k + kpn p k 0, ha n .

15.4. RitzGaljorkin-m
odszer nemline
aris egyenletekre
Most nemline
aris oper
atoregyenletekkel foglalkozunk a 13.3.1. szakasz alapj
an. A line
aris esettel ellentetben most folytonos operatort nez
unk, mivel
(mint a 13.4. szakasz gyenge alak
u peldai is mutatjak) az alkalmazasok altal
aban m
ar erre az esetre ep
ulnek. Legyen tehat H ismet valos Hilbert-ter,
A : H H adott nemlinearis operator, amely egyenletesen monoton es
Lipschitz-folytonos: letezik M m > 0, hogy barmely u, v H eseten
2

hA(u)A(v), uvi m ku vk ,

kA(u)A(v)k M ku vk . (15.14)

Tekints
uk az
A(u) = b

(15.15)

oper
atoregyenletet, ahol b H, ennek a 13.5. tetel szerint egyertelm
uen letezik u H megold
asa. Irjuk fel ezt a vele ekvivalens tesztf
uggvenyes alakban:
hA(u ), vi = hb, vi

(v H).

(15.16)

 (n) (n)
(n)
H alterek (n N+ ), ahol minLegyenek Hn = span 1 , 2 , . . . , n
(n)
(n)
(n)
den n-re a 1 , 2 , . . . , n elemek linearisan f
uggetlenek es barmely u H
eseten
dist(u, Hn ) := min{ku vn k : vn Hn } 0,

ha

n .

(15.17)
(n)

(A tov
abbiakban a kevesebb index kedveert ismet megmaradunk a k := k
jel
olesnel.)

Az un Hn k
ozeltes el
o
alltasahoz most sem hasznalhatunk potencialt, de
vet
uleti egyenletet ugyan
ugy ertelmezhet
unk, mint a linearis esetben, gy

 dszer nemlinea
ris egyenletekre
15.4. RitzGaljorkin-mo

most is ez lesz a m
odszer defincioja. Az
n
X
un =
ci i Hn

221

(15.18)

i=1

k
ozelt
o megold
ast teh
at az
hA(un ), vi = hb, vi

(v Hn )

(15.19)

egyenl
oseg defini
alja, letezeset es egyertelm
useget pedig a 13.5. tetel garant
alja a Hn terben.
Az un egy
utthat
oit a k
ovetkezokepp kapjuk. Helyettests
uk a (15.18) alakot
es a v := k f
uggvenyeket a (15.19) egyenletbe:
D P
E
n


A
ci i , k = hb, k i
(k = 1, . . . , n).
i=1

Vezess
uk be az
Ak : Rn R,

D P
E
n


Ak (c) = Ak (c1 , . . . , cn ) := A
ci i , k
i=1

val
os f
uggvenyeket es legyen k := hb, k i (k = 1, . . . , n). Az ezekbol osszerakott A : Rn Rn f
uggveny es Rn vektor mellett tehat un egy
utthatoit
az
A(c) =
nemline
aris algebrai egyenletrendszer megoldasaval kapjuk.
15.13. Megjegyz
es. (A rezidualis hiba ortogonalitasa.) A (15.16) es (15.19)
egyenletekb
ol k
ovetkezik, hogy
hA(u ) A(un ), vi = 0

(v Hn ),

(15.20)

azaz A(u ) A(un ) Hn . Jelolje most rn := A(un ) b a rezidualis vektort (m

as neven maradekvektort). Mivel A(u ) = b, a fentiekbol hrn , vi = 0
minden v Hn eseten, azaz rn ortogonalis Hn -re.
A m
odszer konvergenci
aja a Cea-lemma (15.7. alltas) megfelelojere alapul:
t
15.14. All
as. (Nemline
aris C
ea-lemma) B
armely n N+ eseten
M
min{ku vn k : vn Hn }.
m
Bizonyt
as. A (15.14) es (15.20) osszef
uggesekbol barmely vn Hn eseten
ku un k

mku un k2 hA(u ) A(un ), u un i = hA(u ) A(un ), u vn i

kA(u ) A(un )kku vn k M ku un kku vn k,
gy ku un k

m ku

vn k.

15.15. K
ovetkezm
eny. Ha teljes
ul a (15.17) feltetel, akkor kun u k 0.

222

le projekcio
s mo
dszerek
15. RitzGaljorkin-fe

15.5. A v
egeselem-m
odszer elm
eleti h
attere
A RitzGaljorkin-m
odszernek, pontosabban a 15.1.4. szakaszban lert altalanosabb alakj
anak f
o alkalmazasa a vegeselem-modszer (FEM finite element
method), amely (els
osorban parcialis) differencialegyenletek peremertekfeladatainak egyik legelterjedtebb megoldasi modszere. A FEM lenyege, hogy a
tartom
anyt felosztjuk veges sok kis egyszer
ubb resztartomanyra ( elemekre,

melyek
altal
aban h
aromsz
ogek/tetraederek vagy teglalapok/teglatestek). A
kv
ant veges dimenzi
os alterek olyan f
uggvenyekbol allnak, amelyek lesz
uktesei egy-egy ilyen elemre valamilyen megadott fok
u polinomok, melyeket

az egesz tartom
anyon folytonossag (vagy valahanyszori folytonos differencialhat
os
ag) k
ot
ossze. Az alterek jelolesere a vegeselem-modszernel megszokott
jel
olest haszn
aljuk, es n N+ egesz helyett a h > 0 u
n. racsparameterrel
indexelj
uk, amely
altal
aban az elemek maximalis atmerojevel (azaz a racs
finoms
aggal) ar
anyos. (Ekkor n fordtottan aranyos h-nak a terdimenziotol
f
ugg
o hatv
any
aval. A Vh -beli kozelto megoldasra az uh jelolest hasznaljuk.)
Igy a kor
abbi Hn helyett most a Vh jelolest hasznaljuk. Azaz
Vh := {u C k () : u|Ti Pm i = 1, . . . , n},

(15.21)

ahol k, m 0 es n 1 adott egeszek, Pm a legfeljebb m-edfok

u polinomok
halmaza es T1 , . . . , Tn az elemek. A legegyszer
ubb, de igen elterjedt eset,

amikor az elemek h
aromsz
ogek/tetraederek, k = 0 es m = 1, azaz szakaszonkent line
aris polinomokb
ol
allo folytonos f
uggvenyek alkotjak Vh -t.
A Vh alter b
azisf
uggvenyeit u
gy szokas megadni, hogy f
uggvenyertekeik (es
esetleg bizonyos deriv
altjaik erteke) adott pontokban 0 vagy 1, u
gy, hogy
m
ar egyertelm
uen meghat
arozzak az adott fok
u polinomot. A fenti egyszer
u
peld
akban a f
uggvenyertekekre egy-egy cs
ucspontban 1-et, az osszes tobbiben
0-t runk el
o.
A FEM konstrukci
oja a peremertekfeladat gyenge alakjara tamaszkodik, a
Gram-m
atrix elemei megfelelo integralok (a FEM soran a Gram-matrixra a
merevsegi m
atrix elnevezes terjedt el). A modszer elonyos tulajdonsaga, hogy
akkor is konverg
al, ha nem tetelez
unk fel semmilyen regularitast a gyenge
megold
asr
ol. A konvergencia rendjenek becslese mar megkvan valamilyen
(
altal
aban H 2 -beli) regularit
asi feltetelt. Ennek es a konkret vegeselemes felbont
asoknak, ill. a m
odszer megvalostasi technikainak rendkv
ul kiterjedt
elmelete van, l
asd pl. [14, 69]. Nem celunk ezek ismertetese, itt csak azt illusztr
aljuk egy egyszer
u peldan, hogyan illeszkedik a FEM az eddigiekben
t
argyalt absztrakt elmeletbe.
Tekints
uk peldakent a (10.11) feladatot:

div (p u) = f,
u| = 0,

(15.22)

geselem-mo
dszer elme
leti ha
ttere
15.5. A ve

223

ahol Rn korl
atos tartomany, p L (), p(x) m > 0 (m. m. x ),
f L2 (). Ennek a 10.15. tetel szerint egyertelm
uen letezik u H01 ()
1
gyenge megold
asa, ahol most a H0 () teret valos ertek
u f
uggvenyekkel defini
aljuk. Ekkor
Z
Z
p u v =
fv
( v H01 ()).
(15.23)

A FEM felr
asakor a 15.1.4. szakasz felepteset hasznalhatjuk a H := L2 ()
terben. Itt az Au := div (p u) operator a Dirichlet-peremfeltetel mellett
szimmetrikus es egyenletesen pozitv, es HA = H01 () az
Z
hu, viA =
p u v
(u, v H01 ())
(15.24)

skal
arszorzattal (l
asd pl. a 8.2. szakasz peldajaban). Ekkor (15.23) megegyezik
(15.1)-gyel. Legyen Vh valamely (15.21) tpus
u alter. Ekkor az uh kozelto
megold
as egy
utthat
oit a
Gc = b
(15.25)
line
aris algebrai egyenletrendszer megoldasaval kapjuk, ahol
Z
Z
Gik = Gki =
p i k es bk =
f k

(15.26)

(i, k = 1, . . . , n). Ez az uh f
uggveny teljesti az
Z
Z
p uh v =
fv
( v Vh )

vet
uleti egyenletet.
A 15.1-beli kiindul
asi defincio szerint emellett uh minimalizalja az (energiat
kifejez
o) kvadratikus funkcionalt Vh -en: a (14.3) egyenloseghez hasonloan,
1
oval felrva
2 -es szorz
Z 

1
2
p |uh | f uh
2

Z 
= min

uVh


1
2
p |u| f u .
2

A hibaf
uggveny Galjorkin-ortogonalitasa (15.2. tetel) ebben a helyzetben:
Z
p (uh u ) v = 0
( v Vh ).

Veg
ul, a vegeselemes alterek egy {Vh }h>0 csaladja eseten, ha a felbontas
finoms
aga (azaz az elemek maximalis atmeroje) 0-hoz tart, akkor az elemekre

224

le projekcio
s mo
dszerek
15. RitzGaljorkin-fe

es a polinomokra tett nem t

ul szigor
u feltetelekkel [14, 69] elerheto, hogy
b
armely u H01 () eseten
distH01 (u, Vh ) = min{ku vh kH01 : vh Vh } 0,

ha

h 0. (15.27)

Ekkor a H01 ()-norma es a (15.24)-hoz tartozo s

ulyozott norma ekvivalenciaja
miatt teljes
ul a 15.1.4. feltetel. Ebbol a 15.5. alltas alapjan kovetkezik a
vegeselem-m
odszer konvergenciaja:
kuh u kH01 0.
Egyszer
u p
elda. Trivi
alis szemlelteteskent tekints
uk az alabbi egydimenzios
feladatot a [1, 1] intervallumon:

u00 = 1
u(1) = u(1) = 0.
Osszuk fel az intervallumot negy egyenlo reszre, es a i f
uggvenyek legyenek
az u
gynevezett kalapf
uggvenyek: azok a szakaszonkent linearis f
uggvenyek,
melyek egy adott bels
o oszt
opontban 1-et vesznek fel, a tobbiben nullat. Ekkor
Z 1
Z 1
Gik = Gik = hi , j iA =
0i 0k , bk = hf, k i =
1k (i, k = 1, 2, 3).
1

Ebben a konkret peld

aban kiszamolhato, hogy

1
2 1
0
1
2 1 ,
G = 2 1
b = 1 ,
2
1
0 1
2
es a Gc = b egyenletet megoldva megkapjuk az egy
utthatovektort:

3
1
c = 4 .
8
3
A kapott t
or
ottvonal-megoldasra meg az is igaz, hogy a 21 es 0 racspontok2
ban megegyezik az u (x) = 1x
pontos megoldassal.
2
Veg
ul, a fentiekhez hasonl
oan eptheto fel a vegeselemes megoldas a (13.3)
nemline
aris feladatra:
(
div f (x, u) = g,
(15.28)
u| = 0

geselem-mo
dszer elme
leti ha
ttere
15.5. A ve

a 13.4.1. feltetelekkel. Ennek u H01 () gyenge megoldasara

Z
Z
f (x, u ) v =
gv
( v H01 ()).

225

(15.29)

Legyen Vh ugyanolyan vegeselemes alter, mint az elobbi linearis esetben. Ekkor az uh Vh k

ozelt
o megoldas teljesti az
Z
Z
f (x, uh ) v =
gv
( v Vh )

vet
uleti egyenletet, es uh egy
utthatoit az
A(c) =
nemline
aris algebrai egyenletrendszer megoldasaval kapjuk, ahol
A : Rn Rn ,
Z
n
P
Ak (c) = Ak (c1 , . . . , cn ) =
f (x,
ci i ) k

i=1

(k = 1, . . . , n)
Z
es k :=

gk (k = 1, . . . , n). A megfelelo A operatorra igazak a (15.14)

tulajdons
agok, gy ha teljes
ul (15.27), akkor a 15.15. kovetkezmeny szerint
kuh u kH01 0.

16. fejezet

Iter
aci
os m
odszerek
line
aris
oper
atoregyenletekre
Ebben a fejezetben kider
ul, hogy egyes, veges dimenzioban jol ismert iteracios
m
odszerek ertelemszer
uen
atvihetok a vegtelen dimenzios esetre. A gyakorlatban ennek az a f
o jelent
osege, hogy a kapott elvi iteraciok jellemzik a veges
dimenzi
os m
odszerek aszimptotikus viselkedeset a kozeltes finomtasa soran.
A t
argyalt m
odszerekr
ol reszletesen esik szo a [25, 33, 74] konyvekben.
Az iter
aci
ok vizsg
alat
ahoz idezz
uk fel a konvergencia legfontosabb rendjeinek
fogalm
at, l
asd pl. [69]: egy iteracio elsorendben vagy line
arisan konvergal, ha
van olyan 0 < q < 1
alland
o, hogy az n hibakra n+1 q n teljes
ul (n N;
ekkor n 0 q n n N), ill. masodrendben vagy kvadratikusan konvergal,
ha van olyan c > 0
alland
o, hogy n+1 c 2n (n N).

16.1. A gradiens-m
odszer korl
atos
onadjung
alt
oper
atorra
16.1.1. A gradiens-m
odszer alapgondolata minimaliz
al
asi
feladatra
A gradiens-m
odszer (GM) alapelvet eloszor altalanosan ismertetj
uk, mint
funkcion
alok minimaliz
al
as
ara alkalmas modszert. Ezt most linearis egyenletek eseten a kvadratikus funkcionalra hasznaljuk fel, de egy kesobbi fejezetben
ugyanezt az elvet alkalmazzuk majd nemlinearis egyenletek megoldasara is.
227

228

cio
s mo
dszerek linea
ris opera
toregyenletekre
16. Itera

Legyen X Banach-ter, : X R adott funkcional. Szeretnenk meghatarozni egy lok

alis minimumhelyet. Ennek termeszetes modja egy olyan iter
aci
o, melynek minden lepeseben a legnagyobb csokkenes iranyaban lep
unk
tov
abb (emiatt szok
as az ilyen eljarast a leggyorsabb ereszkedes modszerenek
is hvni). Form
alisan ez a kovetkezokepp rhato le: tegy
uk fel, hogy minden
u, v X eseten letezik a v (u) iranymenti derivalt. Definialjuk a kovetkezo
sorozatot:
legyen u0 X tetsz
oleges;
ha n N es un m
ar megvan, akkor
un+1 := un + n vn ,
ahol n > 0 konstans es a vn X vektor eleget tesz a
vn (un ) = min{v (un ) : v X, kvk = 1}
feltetelnek. Itt vn letezeset is feltessz
uk.
Ha X = H Hilbert-ter es Gateaux-derivalhato, akkor
v (un ) = h0 (un ), vi k0 (un )k kvk ,
0

(un )
at a leggyorsabb ereszkedes
es itt akkor van egyenl
oseg, ha vn = k
0 (u )k , teh
n
ir
anya 0 (un ) sz
amszorosa. Vegeredmenyben ilyenkor a GM iteracios lepese

un+1 := un tn 0 (un )

(16.1)

alakban rhat
o, ahol tn > 0 allando.
A GM-t legt
obbsz
or olyankor hasznaljak, amikor egyertelm
uen letezik -nek
minimumhelye, es megfelel
o feltetelekkel elerheto, hogy un ehhez tartson. Az
emltett ket eset az al
abbi linearis es kesobbi nemlinearis is ilyen lesz a
vizsg
alt funkcion
alok egyenletes konvexitasanak koszonhetoen. (Tobb lokalis
minimumhellyel rendelkez
o funkcionalokra valo alkalmazasok olvashatok pl.
a [49] k
onyvben.)

16.1.2. A gradiens-m
odszer korl
atos line
aris
onadjung
alt
oper
atorra
Legyen H Hilbert-ter, A B(H) egyenletesen pozitv operator. Ekkor tehat
A
onadjung
alt es leteznek olyan M m > 0 allandok, hogy
2

m kuk hAu, ui M kuk

(u H),

(16.2)

 dszer korla
tos o
lt opera
torra
nadjunga
16.1. A gradiens-mo

229

itt a 6.11. tetel alapj

an veheto M = kAk.
Legyen f H tetsz
oleges es tekints
uk az
Au = f
oper
atoregyenletet. Ennek a 7.1. tetel szerint egyertelm
uen letezik u H
megold
asa. Szeretnenk iter
acio segtsegevel megoldani az egyenletet, azaz u hoz k
ozelt
o sorozatot konstrualni.
A 14.2.
allt
as szerint a
(u) := hAu, ui 2Re hf, ui
kvadratikus funkcion
al a fenti egyenlethez tartozo minimalizalo funkcional,
azaz (u ) = min . (Ha H valos ter, akkor Re elhagyhato.) Alkalmazzuk teH

h
at a gradiens-m
odszert minimalizalasara! Ennek konstrukciojahoz eloszor
ki kell sz
amtanunk a leggyorsabb ereszkedes v iranyat adott u pontban.
Legyenek u, v H tetsz
olegesek. A 14.6. megjegyzes alapjan valos Hilbert-ter
eseten letezik a 0 (u) = 2(Au f ) Gateaux-derivalt, gy a keresett v irany
(Au f ) sz
amszorosa. Ha H komplex, akkor pedig
v (u) = 2Re hAu f, vi ,
ami a Cauchy-Schwarz-egyenlotlenseg alapjan szinten akkor minimalis, ha v a
(Auf ) vektor sz
amszorosa (le kell normalni). A GM soran a lenormalasbol
sz
armaz
o erteket beepthetj
uk az n konstansokba, gy az alabbi algoritmust
kapjuk:
legyen u0 X tetsz
oleges;
ha n N es un m
ar megvan, akkor
un+1 := un tn (Aun f ),
ahol tn > 0
alland
o.
A lepesir
any teh
at epp az rn := Aun f rezidualis hibavektor (amirol azt
szeretnenk hogy 0-hoz tartson). Ezzel a jelolessel az iteracios lepes
un+1 := un tn rn .
Hogyan v
alasszuk meg a tn konstansokat (a lepeskozt)? Ket termeszetes valaszt
as van:
i)
alland
o lepesk
oz: tn t > 0 konstans;

 cio
s mo
dszerek linea
ris opera
toregyenletekre
16. Itera

230

ii) optim
alis lepesk
oz: tn legyen olyan, hogy (un tn rn ) = min (un
t>0

trn ).
(i) A legjobb
alland
o l
ep
esk
oz. A kozelto sorozat ekkor
un+1 := un t(Aun f )

(n N).

(16.3)

Szeretnenk u
gy v
alasztani a t erteket, hogy lepesenkent a legjobban csokkenjen az un u hibavektor hossza. Itt
un+1 u = un u t (Aun Au ) = (I tA)(un u ),
ebb
ol
kun+1 u k kI tAk kun u k .
A t konstanst teh
at u
gy kell megvalasztani, hogy kI tAk a legkisebb legyen.
Mivel A
onadjung
alt (mert egyenletesen pozitv), ezert I tA is az, gy a
norm
aja az
kI tAk = sup |h(I tA)x, xi|
kxk=1

keplettel sz
amolhat
o (6.11. tetel). Felhasznalva az A-ra vonatkozo becsleseket,
ha kxk = 1, akkor
2

h(I tA)x, xi = kxk t hAx, xi kxk tm kxk = (1 tm) kxk = 1 tm,

2

es ugyangy h(I tA)x, xi kxk tM kxk = (1 tM ) kxk = 1 tM.

Ebb
ol k
ovetkezik, hogy
kI tAk max{|1 tm| , |1 tM |},

(16.4)

es ez a maximum minim
alis, ha tM 1 = 1 tm. Igy




2
2
M m
2

1
es ekkor I
A
m=
.
topt =

m+M
m+M
m+M
M +m
(16.5)
Ebb
ol

n
M m
M m
kun+1 u k
kun u k
ku0 u k ,
M +m
M +m
teh
at a sorozat mertani sebesseggel, azaz linearisan konvergal. A becslesben
nem szerencses, hogy tartalmazza az ismeretlen u -ot. Felhasznalva, hogy
A mI eseten kAuk m kuk (u H, lasd a 7.2. tetel bizonytasaban),
m ku0 u k kA(u0 u )k = kAu0 f k .

Osszefoglalva:

 dszer korla
tos o
lt opera
torra
nadjunga
16.1. A gradiens-mo

231

16.1. T
etel. Legyen A B(H) o
alt es teljes
ulj
on (16.2). Ekkor tetnadjung
sz
oleges u0 H eseten az
un+1 := un

2
(Aun f )
m+M

(n N)

iter
aci
o line
arisan konverg
al, espedig
kun u k

1
kAu0 f k
m

M m
M +m

n
.

16.2. Megjegyz
es. Ha nem az optimalis t erteket keress
uk, akkor (16.4)
szerint olyan t-re konverg
al a GM, vagyis kI tAk < 1 akkor teljes
ul, ha
2
q(t) := max{|1 tm| , |1 tM |} < 1. Konnyen lathato, hogy ez 0 < t < M
1
eseten
all fenn, teh
at ilyen t eseten kun u k m
kAu0 f k q(t)n .
(ii) Az optim
alis l
ep
esk
oz. Kiszamtjuk, melyik az optimalis tn konstans
az egyes lepesekben. Itt (14.6) alapjan, u = un es v = rn helyettestessel
(un trn ) a k
ovetkez
o m
asodfok
u polinom t-ben:
(un trn ) = (un ) 2t hAun f, rn i + t2 hArn , rn i =
2

= (un ) 2t krn k + t2 hArn , rn i .

Ez akkor minim
alis, ha
2

t = tn :=

krn k
.
hArn , rn i

Megemltj
uk, hogy a (tn ) sorozat korlatos, nevezetesen
1
1
tn
M
m

n N,

valamint az optim
alis
allando lepeskoz ennek az also es felso korlatnak a
harmonikus k
ozepe.
16.3. Megjegyz
es. Az optimalis lepeskoz eseten is csak az allando lepesk
ozre kapott konvergenciah
anyadossal becs
ulheto a hiba, azaz

n
M m
kun u k C
M +m
(l
asd [33, Chap. XV]). Az optimalis lepeskoz tobb szamtast igenyel, mint
az
alland
o, el
onye viszont az, hogy ez a tn akkor is kiszamthato, ha nem
ismerj
uk m-et es M -et.

232

cio
s mo
dszerek linea
ris opera
toregyenletekre
16. Itera

16.4. Definci
o. Ha egy A B(H) operator invertalhato, akkor az operator
kondci
osz
ama


cond(A) := kAk A1 .
(A kondci
osz
am a m
atrixokhoz hasonloan megjelenik akkor, ha a jobboldal
hib
aja eseten a megold
as hibajat becs
ulj
uk.) Most a GM konvergenciahanyados
at rjuk
at a kondci
oszammal. Itt ugyanis az operator onadjungalt
es (16.2) teljes
ul. Ha ebben az m es M hat
arok elesek, akkor, mint lattuk,
M = kAk, es ezzel anal
og modon 1/m = A1 . Igy egyenletesen pozitv
oper
atorra
M
=
,
m
ez a pozitv definit m
atrixokra ismert = max /min egyenloseg megfeleloje.
(Ha (16.2) fenn
all, de nem tudjuk az elesseget, akkor M/m). A GM
konvergenciah
anyadosa teh
at
q=

1
M m
=
.
M +m
+1

Ez ann
al kisebb, minel k
ozelebb van 1-hez, nagy kondcioszam eseten viszont q 1.

16.2. A konjug
alt gradiens-m
odszer korl
atos
onadjung
alt oper
atorra
16.2.1. A KGM konstrukci
oja
Legyen H val
os Hilbert-ter, A B(H) egyenletesen pozitv operator, azaz
teljes
ulj
on ismet (16.2). A gradiens-modszer altalanos lepese a kovetkezo volt:
un+1 := un tn rn ,
ahol rn := Aun f a rezidualis hibavektor, maskeppen rn = 0 (un ), ahol
(u) = 21 hAu, ui hf, ui. Rekurzioval lathato, hogy ekkor un+1 -et az u0 es
az r0 , r1 , . . . , rn vektorok fesztik ki, utobbiak negatv egy
utthatokkal. Ebbol
(veges dimenzi
os szemlelet alapjan, az ott szokasos megfontolassal) annal
nagyobb halmazon kereshetj
uk az u
jabb kozeltest, minel f
uggetlenebbek

az ri vektorok, pontosabban, minel nagyobb szoget zarnak be paronkent.

Ebb
ol ad
odik az u
n. konjug
alt gradiens-modszer (KGM) alapgondolata: az rn
helyett a pn , u
gynevezett konjugalt iranyokban keres
unk, ahol a pn vektorok
mer
olegesek az A-skal
arszorzatban:
hApi , pj i = 0

(i 6= j).

(konj)

 lt gradiens-mo
dszer korla
tos opera
torra
16.2. A konjuga

233

Ezut
an a sorozat a GM-hez hasonlo: legyen u0 H tetszoleges, es ha un
megvan, akkor
un+1 = un n pn ,
ahol n > 0
alland
o.
Neh
any el
ozetes megjegyzes:
1. Ha Hn := span{p0 , p1 , . . . , pn }, akkor a fentihez hasonlo rekurzioval
un+1 u0 + Hn .
2. Az n > 0 sz
amot optimalisan akarjuk megvalasztani abban az ertelemben, hogy
(un+1 ) = min |u0 +Hn .
A konvexit
asa miatt ez ekvivalens azzal, hogy
p (un+1 ) = h0 (un+1 ), pi = 0

(p Hn )

ami azt jelenti, hogy

hrn+1 , pi i = 0

(i = 1, 2, . . . , n).

(ort)

A cel teh
at u
gy megv
alasztani az n konstansokat es a pn vektorokat, hogy
a (konj) es (ort) tulajdons
agok teljes
uljenek. Erre tobb lehetoseg is van, a
legelterjedtebb az u
gynevezett


Kn := span r0 , Ar0 , A2 r0 , . . . , An r0

Krylov-alterekkel t
ortenik, amelyek lathatoan csak u0 -tol f
uggnek. Espedig,
mint l
atni fogjuk, elerhet
o, hogy Kn = Hn , azaz a pn iranyok Kn -ben vannak.
Ekkor:
A konjug
alt gradiens-m
odszer (KGM) algoritmusa:
Legyen u0 H tetsz
oleges, p0 := r0 (= Au0 f );
ha n N es un , pn ismert, akkor
hrn , pn i
,
hApn , pn i
hArn+1 , pn i
:= rn+1 n pn , ahol n =
.
hApn , pn i

un+1 := un n pn , ahol n =
pn+1

(16.6)
(16.7)

Megemltj
uk, hogy a fenti kepletekbol vezethetok le a KGM elmeleti tulajdons
agai, viszont programozasi szempontbol inkabb a 16.6. megjegyzesben
al
abb emltett alakot erdemes hasznalni.
Neh
any hasznos megjegyzes:

 cio
s mo
dszerek linea
ris opera
toregyenletekre
16. Itera

234

1. Az els
o egyenletre alkalmazva A-t es mindket oldalbol kivonva f -et, azt
kapjuk, hogy
rn+1 = rn n Apn .
(16.8)
2. L
athat
o, hogy n defincioja miatt
hrn+1 , pn i = hrn , pn i n hApn , pn i = 0,

(16.9)

hasonl
oan n definci
ojabol
hApn+1 , pn i = hArn+1 , pn i n hApn , pn i = 0

(16.10)

ad
odik. Igy egym
ast koveto indexekre (konj) es (ort) teljes
ul.
3. Ha n = 0 lenne, akkor visszakapnank a gradiens-modszert.
16.5. T
etel. Legyen n N, ekkor
1. pn Kn , rn Kn ;
2. Hn = Kn ;
3. hrn+1 , pi i = 0

i = 0, 1, . . . , n, azaz (ort) teljes

ul;

4. hrn+1 , Api i = 0

i = 0, 1, . . . , n 1;

5. hApn+1 , pi i = 0

i = 0, 1, . . . , n, azaz (konj) is teljes

ul.

Bizonyt
as. Legyen n = 0. Ekkor defincio szerint p0 = r0 , gy 1. es 2.
trivi
alisan teljes
ul. A 3. es 5. az elozo megjegyzes miatt teljes
ul, mert i = nre (16.9) es (16.10) szerint igaz, de most n = 0. Legyen most n N tetszoleges
es tegy
uk fel, hogy 1., 2., 3. es 5. teljes
ul n 1-ig.
1. Az indukci
os felteves szerint rn1 Kn1 es pn1 Kn1 , ezert a maradekvektorra kapott (16.8) rekurziot hasznalva
rn =

rn1
| {z }

Kn1 Kn

n1 Apn1
| {z }

A(Kn1 )Kn

pn = rn n1 pn1
|{z}
| {z }
Kn

Kn ,

Kn .

Kn1 Kn

2. Tudjuk, hogy pi Ki (i = 1, . . . , n 1) az indukcios felteves szerint, i = nre a most bizonytott 1. resz szerint. Ekkor Hn = span{p0 , p1 , . . . , pn } Kn ,
ahol Kn legfeljebb n+1 dimenzios, Hn viszont az 5. indukcios feltevese szerint
pontosan n + 1 dimenzi
os, gy Hn = Kn .

 lt gradiens-mo
dszer korla
tos opera
torra
16.2. A konjuga

235

3. Ha i = n, akkor (16.9)-et kapjuk, ami teljes

ul. Ha i n 1, akkor 3. es 5.
indukci
os felteveset felhaszn
alva
hrn+1 , pi i = hrn n Apn , pi i = hrn , pi i n hApn , pi i = 0.
| {z }
| {z }
0

4. Ez az
allt
as a t
obbib
ol indukcio nelk
ul kovetkezik: be kell latni, hogy
hrn+1 , Api i = 0 (i = 0, 1, . . . , n 1). Ha i n 1, akkor Api A(Ki )
Ki+1 Kn . A 3. resz miatt rn+1 Kn , mert minden baziselemere meroleges.
5. A (16.10) szerint i = n-re teljes
ul az alltas. Ha i n 1, akkor 4.-et es 5.
indukci
os felteveset felhaszn
alva
hApn+1 , pi i = hArn+1 n Apn , pi i = hArn+1 , pi i n hApn , pi i = 0.
{z
}
| {z }
|
hrn+1 ,Api i=0

16.6. Megjegyz
es. Az n es n ertekeket gyakran masik alakban haszn
alj
ak. Egyreszt, az algoritmusbol pn := rn n1 pn1 , gy rn pn1
krn k2
miatt hrn , pn i = krn k2 es n =
. Ebbol, es felhasznalva, hogy
hApn , pn i
n Apn = rn rn+1 es hogy rn Kn rn+1 :
2

n =

hrn+1 , n Apn i
krn+1 k
hArn+1 , pn i
n =
=
.
2
2
krn k
krn k
krn k2

Emellett fontos eszrevenni, hogy lepesenkent sz

ukseg van az rn ertekekre is,
amiket rn := Aun f kisz
amtasa helyett a (16.8) rekurzioval kapunk. Veg
ul,
gyakran a korrekci
os tagokat plusz elojellel rjuk es a mnuszt attessz
uk a
konstansokba. (Nem okoz felreertest, ha ugyanazokkal a bet
ukkel jelolj
uk.)
Ezekb
ol a KGM algoritmusa az
lun+1 := un + n pn es rn+1 := rn + n Apn , ahol n =
pn+1 := rn+1 + n pn ,

ahol n =

krn+1 k
krn k2

krn k2
, (16.11)
hApn , pn i

(16.12)

alakban rhat
o.
16.7. Megjegyz
es. Konjugalt iranyok egy masik nevezetes konstrukcioja a
magyar L
anczos Kornel nevehez f
uzodik, a Lanczos-algoritmus mind egyenletrendszerek megold
as
aban, mind sajatertekek es sajatvektorok kiszamtasaban
felhaszn
alhat
o, l
asd pl. [4, 46].

236

cio
s mo
dszerek linea
ris opera
toregyenletekre
16. Itera

16.2.2. A KGM konvergenci

aja
A konvergenciatulajdons
agok a KGM minimalizalo tulajdonsagabol vezethet
ok le, amit t
obbfelekepp is megfogalmazhatunk. Kiindulaskepp idezz
uk fel a
konstrukci
o elejen felrt formaban:
t
16.8. All
as. (un+1 ) = min |u0 +Kn .
Bizonyt
as. Mint l
attuk, ez konvexitasa miatt epp az (ort) tulajdonsaggal
ekvivalens, azt pedig az el
oz
o tetelbol tudjuk.

16.9. Megjegyz
es. A fenti tulajdonsagbol kovetkezik, hogy a KGM veges
dimenzi
oban kerektesi hib
aktol eltekintve veges (direkt) modszer, azaz egy
A Rnn pozitv definit m
atrix
u egyenletrendszerre alkalmazva n lepes utan
a pontos megold
ast adja. Ez azonban elvi vegesseg, a gyakorlatban mint iteraci
os m
odszert haszn
aljuk a KGM-et, mivel az n matrixmeret altalaban sokkal
nagyobb (pl. 103 106 ), mint ahany lepesben (pl. 10100) mar elfogadhato hibahat
aron bel
ulre konverg
al a sorozat.
2

Mint l
attuk, (u) (u ) = ku u kA , gy a fenti alltas szerint
kun+1 u kA =

min

uu0 +Kn

ku u kA .

Ebb
ol ad
odik az al
abbi egyenloseg, amely a konvergenciabecslesek alapja.
16.10. T
etel (a KGM minimaliz
al
o tulajdons
aga). Legyen en = un
u egyv
altoz
os pn polinou a hibavektor, es jel
olje P1n azon legfeljebb n-edfok
mok halmaz
at, melyekre pn (0) = 1. Ekkor
ken kA = min1 kpn (A)e0 kA .
pn Pn

Bizonyt
as. Az el
oz
oek szerint
ken kA =

min

ee0 +Kn1

kekA .

Itt az r0 = Au0 f = Au0 Au = Ae0 egyenloseg miatt

(
)
n1
X
i
e0 + Kn1 = e0 +
ci A r0 : c0 , c1 , . . . , cn1 R
i=0

(
=

e0 +

n1
X

)
ci A

i+1

e0 : c0 , c1 , . . . , cn1 R

i=0

n
o
= pn (A)e0 : pn P1n .

 lt gradiens-mo
dszer korla
tos opera
torra
16.2. A konjuga

237

Ha A-nak letezik teljes saj

atvektorrendszere, akkor tobbet tudunk mondani. Legyen {uk } HA saj
atvektorokbol allo teljes ortonormalt rendszer, es
legyenek k (k N+ ) a megfelelo sajatertekek. Tekints
uk e0 -nak az {uk }
rendszer szerint Fourier-sorfejteset. Ekkor
e0 =

dk uk

pn (A)e0 =

k=1

dk pn (k )uk

k=1

2
kpn (A)e0 kA

|dk pn (k )| max |pn (k )|

k

k=1

|dk |

k=1

| {z }
ke0 k2A


kpn (A)e0 kA
ken kA
= min1
min1 max |pn (k )| .
k
ke0 kA
ke0 kA
pn Pn
pn Pn
(16.13)

A kapott kifejezes becslesehez eloszor csak azt hasznaljuk fel, hogy az mI

A M I feltetel miatt k [m, M ] (k N). Ekkor az elozoek szerint
n
o
ken kA
min1
max |pn ()| =: q(m, M ).
ke0 kA
pn Pn [m,M ]

(16.14)

Ha nincs teljes saj

atvektorrendszer, akkor A spektralfelbontasabol kapjuk
ugyanezt. Itt ugyanis (A) [m, M ], ez a 7.7. alltas 2. felebol kovetkezik,
mivel az mI A M I feltetel miatt (A mI) [0, ) es (M I A)
[0, ), amib
ol (A) (, M ] [m, ). Igy (16.13) es a 6.102. alltas
alapj
an
n
o
ken kA
min1 kpn (A)k min1 max |pn ()|
ke0 kA
pn Pn
pn Pn (A)
n
o
min1
max |pn ()| = q(m, M ).
pn Pn

[m,M ]

A q(m, M ) ertek meghat

arozasa tisztan approximacioelmeleti feladat, melynek megold
asa ismert (l
asd pl. [69, I. 1.6.7]), espedig
 n

!n
M m
2
M m
1
M+ m

=
,
q(m, M ) =

 2n / 2
M+ m
Tn M +m
1 + M m
M m

M+ m

ahol Tn az n-edfok
u els
ofaj
u Csebisev-polinom. Ebbol kovetkezik a KGM
nevezetes line
aris konvergenciabecslese:

 cio
s mo
dszerek linea
ris opera
toregyenletekre
16. Itera

238

16.11. T
etel (line
aris konvergencia). Ha az A B(H) oper
atorra teljes
ul (16.2), akkor a KGM
altal letrehozott en = un u hibavektorokra
ken kA
2
ke0 kA

!n
M m

M+ m

(n N).

Ha o
sszehasonltjuk a GM es KGM modszerek konvergenciahanyadosait, akkor l
athat
o, hogy a KGM gyorsabb:

1
1
<
qKGM =
= qGM ,
+1
+1
ahol =

M
m

(16.15)

az oper
ator kondcioszama.
2

16.12. Megjegyz
es. Mivel ken kA = hAen , en i = hrn , A1 rn i, gy a 7.10.
2
2
2
1
1
krn k ken kA m
krn k . Ebbol es az elozo tetelbol
allt

ast alkalmazva M
ad
odik a maradekvektorokra ervenyes becsles:
r
krn k
M
2
kr0 k
m

!n
M m

M+ m

(n N).

Ha az A oper
atornak speci
alis alakja van, akkor jobb konvergenciabecslest
is tudunk mondani. Tegy
uk fel, hogy A = I + L, ahol L 0 kompakt onadjung
alt oper
ator H-ban. Ekkor tudjuk, hogy L-nek megszamlalhato sok
saj
aterteke van, amelyek csak a nullaban torlodhatnak, valamint letezik teljes saj
atvektorrendszere. Legyenek L sajatertekei 1 2 . . . 0, ekkor
A saj
atertekei i = 1 + i , es sajatvektorai ugyanazok, mint L-nek.
16.13. T
etel (szuperline
aris konvergencia). Legyen A = I + L, ahol
L 0 kompakt
onadjung
alt oper
ator. Ekkor letezik olyan n 0 sorozat,
hogy a KGM hibavektoraira
ken kA
nn .
ke0 kA
Bizonyt
as. Legyen
Qn () :=


n 
Y

1
.
j
j=1

 lt gradiens-mo
dszer korla
tos opera
torra
16.2. A konjuga

239

Vil
agos, hogy Qn olyan n-edfok
u polinom, amelyre Qn (0) = 1. Emellett
Qn (k ) = 0, ha k n. A (16.13) becslest hasznalva tehat

n 
Y
 j k 
ken kA


max |Qn (k )| = max |Qn (k )| = max
 j  =
k
kn+1
kn+1
ke0 kA
j=1

n 
n
n
Y
Y
Y
 j k 
j

 max
= max
=
j = nn ,
 1 + j  kn+1
kn+1
1
j=1
j=1
j=1
qQ
n
ahol n := n j=1 j egy nullsorozat mertani-kozep sorozata, gy szinten
null
ahoz tart.

16.14. Megjegyz
es. Az n sorozatot gyakran a szamtani-mertani kozep
k
ozti egyenl
otlenseg reven
osszeg alakban becs
ulj
uk:
n

n
1 X
j ,
n j=1

azaz

n
n
1 X
ken kA
j

ke0 kA
n j=1

(n N).

(16.16)

P
Ha
j < , akkor teh
at a konvergenciahanyados O( n1 ) nagysagrendben
tart 0-hoz. Ha csak aztPtessz
uk fel, hogy L u
n. HilbertSchmidt operator,
2
azaz amelyre |||L||| := 2j < , akkor a negyzetes kozeppel becs
ulve
v
u X
 1 
u1 n 2
|||L|||
j = O .
n t
n j=1
n
n
Ilyenek peld
aul a 6.75.
allt
asban szereplo integraloperatorok, lasd [3]. Az
emltetteken kv
ul hasonl
o becslesek adhatok tetszoleges p-adikus kozepekkel,
ezt es a fenti tetel eredeti v
altozatat lasd [73].

16.2.3. A prekondicion
alt KGM
al ugyan, de
Ha az A oper
ator olyan, hogy M
m nagy, akkor a KGM konverg
lassan. Ilyenkor a veges dimenzios eset mintajara bevezetheto a KGM prekondicion
alt v
altozata. Tegy
uk fel, hogy van olyan, szinten onadjungalt es
egyenletesen pozitv B oper
ator, mellyel a megfelelo operatoregyenletek egyszer
ubben megoldhat
ok, mint A-val, emellett a B-normara nezve az A oper
ator hat
arai k
ozelebb vannak egymashoz, azaz
f hBu, ui
m
e hBu, ui hAu, ui M
ahol
f
M
M

.
m
e
m

(u H),

(16.17)

240

cio
s mo
dszerek linea
ris opera
toregyenletekre
16. Itera

Itt a B energia-skal
arszorzataval es -normajaval kifejezve


hAu, ui = B 1 Au, u B

es

hBu, ui = kuk2B ,

gy

1

2
fkuk2B
mkuk
e
Au, u B M
B B

(u H),

azaz a B 1 A prekondicion
alt operatorra (16.2) megfeleloje all fenn B energiatereben, jobb hat
arokkal. Az Au = f egyenlet is atrhato
B 1 Au = B 1 f
alakba, gy alkalmazhatjuk ra a KGM-t B energiatereben. Ekkor a (16.11)(16.12) algoritmusban A helyett a B 1 A operator es h.,
.i helyett a h.,
 .iB skal
arszorzat szerepel, ezen bel
ul n nevezojeben B 1 Apn , pn B =


BB 1 Apn , pn = hApn , pn i marad, a tobbi helyen B-norma all. Igy az iter
aci
o
un+1 := un + n pn es rn+1 := rn + n B 1 Apn ,
krn k2B
,
ahol n =
hApn , pn i

(16.18)

pn+1 := rn+1 + n pn ,

ahol n =

krn+1 kB
krn k2B

(16.19)

alak
u. Itt az rn+1 -re vonatkozo lepesben nem szamtjuk ki B 1 -et, hanem
meg kell oldani egy segedegyenletet, azaz ket lepesre bontva
(

rn+1 := rn + n zn ,

ahol
(16.20)

Bzn = Apn .

1/2
1/2
A hibabecslesben B 1 Aen , en B = hAen , en i
= ken kA marad, de a konsf
tansok m
e es M lesznek, gy
ken kA
2
ke0 kA

!n
m
e
p

f+ m
M
e

f
M

(n N).

(16.21)

A fenti m
odszer nem korl
atos esetre is kiterjesztheto, ott azonban a H-nal
sz
ukebb ertelmezesi tartom
anyok miatt nagyobb kor
ultekintesre van sz
ukseg.
Ezt a 16.5. szakaszban rjuk le.

 lt gradiens-mo
dszer nem o
lt opera
torra
nadjunga
16.3. A konjuga

241

16.3. A konjug
alt gradiens-m
odszer korl
atos,
nem
onadjung
alt oper
atorra
Legyen A B(H), ahol A most nem onadjungalt. Tegy
uk fel, hogy A bijekcio.
Az el
oz
o szakasz m
odszeret termeszetes modon kiterjeszthetj
uk erre az esetre,
ha felrjuk az Au = b egyenlet szimmetrizaltjat, azaz a normalegyenletet:
A Au = A b.

(16.22)

Itt a 4.14. homeomorfizmus-tetel szerint A1 folytonos, ebbol es a korlatoss

agb
ol
osszessegeben leteznek olyan M m > 0 allandok, hogy
m kuk kAuk M kuk

(u H).

(16.23)

Itt kAuk = hA Au, ui, ebb

ol
2

m2 kuk hA Au, ui M 2 kuk

(u H),

(16.24)

es itt A A
onadjung
alt is. Ez egyreszt azt jelenti, hogy a 7.1. tetel szerint
a (16.22) egyenletnek egyertelm
uen letezik u H megoldasa. Mivel a 6.5.
felbont
asi tetelb
ol R(A) = H miatt ker(A ) = {0}, azaz A injektv, gy u
egyben az Au = b megold
asa is. Masreszt, (16.24) szerint alkalmazhatjuk az
el
oz
o szakaszbeli KGM algoritmust.
Irjuk fel a (16.11)-(16.12) algoritmust a (16.22) egyenletre! Szeretnenk megtartani az rn jel
olest az Aun b rezidualis vektorra, ezert a (16.11)-(16.12)-ban
szerepl
o rn jel
olest sn -nel helyettestj
uk. Ekkor tehat sn = A (Aun b) =

A rn . Emellett az A oper
ator es b jobboldal helyett az algoritmusban rendre
A A es A b szerepel. Ezek alapjan konnyen lathato, hogy a (16.22)-re kapott algoritmus a k
ovetkez
o alakban rhato fel. Legyen u0 H tetszoleges,
r0 := Au0 b, s0 := p0 := A r0 . Ha n N es megvan pn , un , rn es sn , akkor
legyen

zn = Apn ,

hrn , zn i

=
, un+1 = un + n pn , rn+1 = rn + n zn ;

n
kzn k2
(16.25)

s
=
A
r
,

n+1
n+1

n = ksn+1 k , pn+1 = sn+1 + n pn .

ksn k2
Ezt az algoritmust gyakran KGN-modszernek hvjak.
A KGN-m
odszer konvergenciabecslesei kozvetlen
ul adodnak az elozo szakaszbeliekb
ol. Itt kek kA A = kAek k = krk k, gy a becsleseket nem az ek hibavektorra, hanem az rk maradekvektorra kapjuk. (Ebbol viszont utana a (16.23)

242

cio
s mo
dszerek linea
ris opera
toregyenletekre
16. Itera

szerinti m kek k krk k egyenlotlenseg miatt ek -ra is atterhet

unk.) Eloszor
a
line
a
ris
konvergenciabecsl
e
st

rjuk
fel
a
16.11.
t
e
telb
o
l,
ahol
(16.24) miatt

M es m helyere M es m lep:

n
krk k
M m
(n N).
(16.26)
2
kr0 k
M +m
Ha pedig A = I + L, ahol L 0 kompakt operator, akkor A A = I + (L +
L + L L), azaz A A is a fenti tpus
u, hiszen L + L es L L is kompakt

onadjung
alt es pozitv. Igy a (16.16) becslesbol

k
1 X

 k
krk k

i (L + L) + i (L L)
kr0 k
k i=1

(n N).

(16.27)

16.15. Megjegyz
es. A (16.23) feltetelekhez elegseges a koercivitas, emellett
a norma is kifejezhet
o biline
aris formakkal, azaz ha
mkuk2 hAu, ui es |hAu, vi| M kukkvk

(u, v H),

akkor teljes
ul (16.23). Val
oban, egyreszt a bal oldali koercivitasi becslesbol
mkuk2 hAu, ui kAukkuk,
amib
ol k
ovetkezik (16.23) bal oldala, masreszt a jobb oldali becslesbol a 6.10.
allt

as alapj
an kAk M , ami ekvivalens (16.23) jobb oldalaval.
A nem
onadjung
alt eset egy tovabbi lehetseges megkozeltese olyan algoritmusok kidolgoz
asa, melyek elker
ulik a normalegyenletet: a keresesi iranyokhoz az
eredeti oper
ator maradekvektorat hasznaljuk, es a legkisebb negyzetek elve
alapj
an az gy konstru
alt Hn altereken minimalizaljuk a (u) := kAu f k2
funkcion
alt. Ekkor azonban a konvergenciahanyados is nagyobb. Ilyenek pl.
az algebrai egyenletrendszerek eseten nevezetes GMRES es GCG modszerek,
l
asd pl. [4].
Ennek a szakasznak az algoritmusaira is ertelemszer
uen konstrualhato prekondicion
alt v
altozat.

16.4. Iter
aci
os m
odszerek nyeregpont-feladatokra
Tekints
uk a (7.7) feladatot:
(

Au + Bp = f
Bu

= g,

(16.28)

 cio
s mo
dszerek nyeregpont-feladatokra
16.4. Itera

243

ahol H, K val
os Hilbert-terek, f H, g K, A : H H es B : K H
korl
atos line
aris oper
atorok, valamint A onadjungalt es van olyan m > 0,
hogy
2
hAu, ui m kuk
(u H),
(16.29)
veg
ul pedig teljes
ulj
on az inf-sup-feltetel:
inf

sup

pK\{0} uH\{0}

hBp, ui
=: > 0.
kpkkuk

(16.30)

A (16.28) feladat iter

aci
os megoldasa ugyanazon elven alapul, mint a megoldhat
os
ag igazol
asa a 7.3.1. szakaszban, espedig azon, hogy a feladat visszavezethet
o az
S := B A1 B
(16.31)
Schur-fele komplementer-operatorra vonatkozo
Sp = g

(16.32)

egyenletre, ahol g := B A1 f g. Itt ugyanis S egyenletesen pozitv, gy a

(16.32) egyenletre alkalmazhatjuk az elozo szakaszok modszereit.
Ha a(z
alland
o lepesk
oz
u) gradiens-modszert hasznaljuk a (16.32) egyenletre,
akkor a nevezetes u
n. Uzawa-algoritmust kapjuk.
16.16. T
etel. (Az Uzawa-algoritmus konvergenci
aja.) A (16.28) feladat feltetelei mellett tekints
uk az al
abbi iter
aci
ot. Legyenek u0 H, p0 K
tetsz
olegesek es > 0 adott sz
am, ha pedig n N es megvan un H es
pn K, akkor
(
Aun+1 + Bpn = f
(azaz un+1 ennek megold
asa),
(16.33)

pn+1 := pn + (B un+1 g).

Van olyan 0 > 0, hogy 0 < < 0 eseten a fenti iter
aci
o line
arisan konverg
al, vagyis alkalmas c1 , c2 > 0 es q < 1 mellett
kun u k c1 q n ,
Itt 0 =
kBk
m

2m
.
kBk2

kpn p k c2 q n

Az optim
alis parameter opt =

; ekkor q =

2
+ ,

(n N).
ahol :=

2
kAk2

es :=

+ .

Bizonyt
as. Tekints
uk a (16.32) egyenletet. Itt S egyenletesen pozitv es
2
2
a 7.23. tetel bizonyt
asa szerint hSp, pi kAk
(p K). Emellett a
2 kp k
2

(16.31) definci
o alapj
an kSk kB kkA1 kkBk = kBk2 kA1 k. Itt m kuk

244

cio
s mo
dszerek linea
ris opera
toregyenletekre
16. Itera

hAu, ui miatt kA1 k

2
kAk2

1
m,

l
asd 7.9. alltas. Ebbol kSk
kBk2
m .

kBk2
m .

Az S operator

hat
arai teh
at :=
es :=
Alkalmazzuk a (16.32) egyenletre a gradiens-modszert: (16.3) megfeleloje
most pn+1 := pn (Spn g). Ha itt un+1 -et (16.33) elso egyenlosegevel
defini
aljuk, akkor




pn+1 = pn B A1 (Bpn f ) + g = pn g B un+1 ,
ami epp (16.33) m
asodik egyenlosege, gy a (16.32) egyenletre alkalmazott
GM megegyezik a (16.33) iteracioval. A 16.2. megjegyzes alapjan 0 < <
arisan konvergal, espedig kpn p k c2 q n , ahol
0 := 2 eseten ez a GM line
c2 > 0 es q q() = max{|1 m| , |1 M |} < 1. Az un -ekre vonatkozo
becslest ebb
ol u
gy nyerj
uk, ha (16.33) elso sorat atrjuk Aun + Bpn1 =
Au + Bp alakban, ebb
ol ugyanis
m kun u k kAun Au k = kBpn1 Bp k
kBk kpn1 p k

kBk c2 n
q .
q

Veg
ul az optim
alis eset k
ovetkezik a 16.1. tetelbol, mivel az S operator hatarai
es .

Az Uzawa-algoritmus ertelemszer
uen atviheto bilinearis formakkal megfogalmazott vagy nem korl
atos operatorokat tartalmazo nyeregpont-feladatokra,
ahogy ut
obbiak megoldhat
osaganal is eljartunk. Tekints
uk peldaul a (8.17)
feladatot, melyet r
ogt
on a (8.19)-ben bevezetett gyenge alakban runk fel:
(
hu, viS + hp, N vi = hf, vi
(v HS ),
(16.34)
hN u, qi
= hg, qi
(q K).
Itt H, K val
os Hilbert-terek, S : H H es N : K H s
ur
un definialt
oper
atorok, S szimmetrikus es egyenletesen pozitv, valamint f H, g K
adott vektorok. Teljes
ulj
on emellett D(N ) HS (ahol HS az S energiatere),
es az S-norm
aval vett inf-sup-feltetel:
inf

sup

pD(N )\{0} uHS \{0}

hN p, ui
= > 0.
kpkkukS

(16.35)

A 8.41. tetel szerint ekkor a (16.34) feladatnak egyertelm

uen letezik (u , p )
HS K gyenge megold
asa. Ezt az eredmenyt a gyenge alak bilinearis formait reprezent
al
o oper
atorokon kereszt
ul a (16.28) tpus
u feladatokra vezett
uk

 cio
s mo
dszerek nyeregpont-feladatokra
16.4. Itera

245

vissza a HS K terben. Ugyangy adodik a 16.16. tetel megfeleloje. Az algoritmus (16.33) alapj
an a k
ovetkezo: legyenek u0 HS , p0 K tetszolegesek
es > 0 adott sz
am, ha pedig megvan un HS es pn K, akkor

hun+1 , viS + hpn , N vi = hf, vi

(v HS ),


hpn+1 , qi = hpn , qi + hN un+1 , qi hg, qi
(q K).

(16.36)

Itt az S-skal
arszorzatot HS -en az identitas reprezentalja, gy kAk es m helyere
most 1 ker
ul, kBk helyere pedig a B : K HS R bilinearis forma normaja
lep, ahol B(p, v) := hp, N vi. Ezekbol a megfontolasokbol adodik a
16.17. K
ovetkezm
eny. A (16.34) feladat feltetelei mellett van olyan 0 >
0, hogy 0 < < 0 eseten a (16.36) iter
aci
o line
arisan konverg
al, vagyis
alkalmas c1 , c2 > 0 es q < 1 mellett
kun u kS c1 q n ,
A := kBk jel
olessel 0 =

2
2 ,

kpn p k c2 q n

(n N).

valamint az optim
alis parameter es hozz
atar-

toz
o konvergenciah
anyados rendre opt =

2
2 + 2

es q =

2 2
2 + 2 .

A fentiekhez hasonl
oan konstrualhatunk iteraciot nyeregpont-feladatra a konjug
alt gradiens-m
odszer alapjan is. Tekints
uk ismet a (16.28) feladatot, es rjuk fel a KGM algoritmus
at az (16.32) egyenletre a (16.11)(16.12) kepletek
alapj
an. Mivel most p jel
oli a masodik koordinatat, gy a keresesi iranyokat
dn -nel jel
olj
uk. Ekkor az algoritmus:
pn+1 := pn + n dn

es rn+1 := rn + n Sdn ,
krn k2
ahol n =
,
hSdn , dn i

(16.37)

dn+1 := rn+1 + n dn ,

ahol n =

krn+1 k
.
krn k2

(16.38)

A fenti iter
aci
o a GM-hez hasonloan feldarabolhato es tartalmaz lepesenkent
egy segedegyenletet, mivel Sdn kiszamtasa u
gy rhato, hogy az Azn = Bdn

egyenlet megold
a
sa
ut
a
n
Sd
=
B
z
.
A
p
-re vonatkozo konvergencia han
n
n

, ahol
nyadosa q =
e
s

az
S
oper
atornak az elobb kiszamtott
+
hat
arai. Adott n-re un kisz
amtasa es ugyanilyen konvergenciahanyados
u hibabecslese pedig megegyezik a GM-nel latottal.

 cio
s mo
dszerek linea
ris opera
toregyenletekre
16. Itera

246

16.5. Iter
aci
os m
odszerek
es prekondicion
al
as
Hilbert-t
erben nem korl
atos oper
atorra
Az el
oz
o szakaszokbeli gradiens- es konjugalt gradiens-modszerek felhasznalj
ak az oper
ator korl
atoss
ag
at. Nem korlatos operator esetere u
gy vihetok at
ezek a m
odszerek, ha alkalmas segedoperatorral korlatos operatorra transzform
aljuk az eredeti oper
atort. Ez a matrixoknal elterjedt, ill. a 16.2.3. szakaszban korl
atos oper
atorokra ismertetett prekondicionalas m
uveletenek anal
ogi
aja, gy tulajdonkeppen itt is prekondicionalas tortenik, ez azonban a nem
korl
atoss
ag es a H-n
al sz
ukebb ertelmezesi tartomanyok miatt nagyobb kor
ultekintest kv
an.
Ezt a m
odszert Cz
ach L
aszl
o vezette be [12], elliptikus operatorok nem korl
atoss
ag
anak kezelesere a gradiens-modszer eseten, lasd [33, XV. fej.] is; a
transzform
aci
ot e munk
ak alapjan ismertetj
uk. A [12] dolgozat megelozte a
prekondicion
al
as technik
aj
anak kesobbi elterjedeset, vagyis ez az elv eloszor
r
ogt
on vegtelen dimenzi
os esetben jelent meg. A modszer megfeleloje a konjug
alt gradiens-m
odszerre a [18] cikkben talalhato. (Matrixok prekondicionalasa eseten nem a vegtelen, hanem veges, de nagy kondcioszamok problemajat
lehet gy kezelni, ezzel a 19.4.1. szakaszban foglalkozunk meg.)
Legyen teh
at L : H H nem korlatos linearis operator, amely szimmetrikus es egyenletesen pozitv. Legyen S : H H olyan, szinten szimmetrikus
es egyenletesen pozitv oper
ator, melyre D(S) = D(L) =: D es R(S) R(L),
valamint tegy
uk fel, hogy leteznek olyan M m > 0 konstansok, melyekre
m hSu, ui hLu, ui M hSu, ui

(u D).

(Ekkor L es S u
n. spektr
alisan ekvivalens operatorok.) Ez azt jelenti, hogy


2
2
m kukS S 1 Lu, u S M kukS
(u D),
(16.39)
vagyis az S 1 L oper
ator m
ar teljesti a (16.2) egyenlotlensegeket, de H helyett a HS energiaterben. Itt S 1 L : HS HS , ahol D(S 1 L) = D s
ur
u
HS -ben, es S 1 L szimmetrikus operator HS -ben, mivel


S Lu, v S = hLu, vi = hu, Lvi = u, S 1 Lv S
(u, v D). (16.40)
Terjessz
uk ki S 1 L-et HS -re! Ehhez igazoljuk, hogy S 1 L korlatos: mivel az
(u, v) 7 hLu, vi biline
aris forma valojaban skalarszorzat is a D alteren, gy
1 2


S Lu = sup | S 1 Lu, v |2 = sup | hLu, vi |2
S
S
kvkS =1

kvkS =1
2

sup hLu, ui hLv, vi sup M kukS M kvkS = (M kukS ) ,

kvkS =1

kvkS =1

 cio
s mo
dszerek nem korla
tos opera
torra
16.5. Itera

247

azaz S 1 Lu S M kukS , tehat S 1 L S M . Mivel tehat S 1 L folytonos
line
aris, gy egyertelm
uen letezik olyan A B(HS ), melyre

AD = S 1 L.
(16.41)
Mivel D s
ur
u, gy A is szimmetrikus, gy a korlatossag miatt onadjungalt is,
tov
abb
a
or
okli (16.39)-ot:
2

m kukS hAu, uiS M kukS

(u HS ).

(16.42)

Igy A m
ar pontosan olyan operator, mint a 16.1.2. szakaszban feltett
uk, csak
a HS teren.
Megjegyezz
uk, hogy ez az A operator nem mas, mint a 8.3.1. szakaszban defini
alt LS oper
ator. Ezt most a szimmetrikus esetben kozvetlen
ul, spektralis ekvivalenci
ara alapozva lehetett bevezetni. A bevezetes fentivel ekvivalens
m
odja, ha el
osz
or az (u, v) 7 hLu, vi bilinearis format terjesztj
uk ki HS -re es
ennek Riesz-fele reprezent
al
o operatorakent kapjuk A-t. A (16.41) alak azt
fejezi ki, hogy a 16.2.3. szakaszbeli prekondicionalas megfelelojerol van szo
nem korl
atos esetben.
Igy a k
ovetkez
o m
odszert kaptuk: az Lu = g eredeti egyenletrol atter
unk az
S 1 Lu = S 1 g =: f
egyenletre, ami helyett felrjuk az
Au = f
egyenletet HS -ben. Ennek, mivel A onadjungalt es teljesti a (16.2) egyenl
otlensegeket, egyertelm
uen letezik u HS megoldasa. Emellett alkalmazhatjuk r
a a 16.1.2. szakaszb
ol a gradiens-modszert a HS terben: ha u0 HS
tetsz
oleges, akkor
un+1 = un

2
(Aun f )
M +m

(n N).

Ekkor az (un ) sorozat u -hoz tart az alabbi becsles szerint:


n
M m
kun u kS C
.
M +m
Mi k
ovetkezik ebb
ol az eredeti Lu = g egyenletre? Itt u gyenge megoldasa
a feladatnak a 8.28. defincio ertelmeben, ugyanis az energianormak ekvivalenci
aj
ab
ol HS = HL es (hLu, vi-bol hataratmenettel) hu, viL = hAu, viS
(u, v HS = HL ), teh
at Au = f ekvivalens az hu, viL = hg, vi (v HL )
egyenl
oseggel.

248

cio
s mo
dszerek linea
ris opera
toregyenletekre
16. Itera

Ha u0 D, akkor indukci
oval (un ) D es a gradiens-modszer n-edik lepese
un+1 = un

2
S 1 (Lun g).
M +m

Ez ekvivalens az

un+1

ahol Sz
n

= un

2
zn ,
M +m

= Lun g

ketlepeses m
odszerrel, azaz lepesenkent un ismereteben meg kell oldani egy
Sz = b tpus
u egyenletet.
Ez azt mutatja, az elmeleti esetben az S operatort u
gy kell valasztani, hogy
ezt a segedegyenletet viszonylag egyszer
uen, legalabbis az eredetinel lenyegesen k
onnyebben meg lehessen oldani. (A gyakorlatban ugyanez a kovetelmeny
akkor is, ha a fenti iter
aci
onak megfelelo numerikus eljarast nezz
uk egy veges
dimenzi
os alterben, l
asd 19.1. szakasz.)
Az R(S) R(L) es u0 D regularitasi feltetelek kiker
ulhetok, csak a
m
odszer erthet
obb ler
as
ahoz hasznaltuk fel. Az altalanos esetben az Szn =
Lun g er
os alak helyett a zn = Aun f gyenge alak hasznalhato, ami

tesztf
uggvenyekkel rva a k
ovetkezo modszert adja:

un+1 = un
zn ,
M +m

ahol
hz , vi
= hAu , vi hg, vi
(v H ).
n

Az A oper
atort itt ugyan nem definialtuk konstruktvan, de a fenti egyenlet
numerikus (pl. RitzGaljorkin-fele) megoldasa eseten eleg lehet a fenti gyenge
alak, vagyis egyes tesztf
uggvenyes skalarszorzatok ismerete.
A fentihez teljesen hasonl
o a helyzet, ha a konjugalt gradiens-modszert haszn
aljuk az Au = f egyenletre. Ez is a (16.42) tulajdonsag miatt konvergal
a HS teren, es szinten S-re vonatkozo segedegyenletet kell megoldani lepe
senkent. Espedig,
a (16.8) egyenletbol, gyenge alakot hasznalva a kovetkezo
lepest kapjuk:
(
rn+1 = rn n zn ,
(16.43)
ahol
hzn , viS = hApn , viS
(v HS ).
Itt a segedfeladat az Szn = Lpn egyenlet gyenge alakja. (A KGM tobbi lepese
nem tartalmaz segedfeladatot.)
P
eld
ak.

 cio
s mo
dszerek nem korla
tos opera
torra
16.5. Itera

249

1. Legyen I = [a, b], H = L2 (I), D = D(L) = D(S) = H 2 (I) H01 (I).

Legyen
0
Lu = (pu0 ) + qu,
ahol p C 1 (I), q C(I), p(x) m > 0 es q(x) 0 (x I). Tekints
uk
az

Lu = g
u(a) = u(b) = 0
feladatot. Bevezetve az Su = u00 segedoperatort, barmely u D
eseten
Z b

2
2
hLu, uiL2 (I) =
p |u0 | + q |u| ,
a

Z
hSu, uiL2 (I) =

|u0 | .

Ezek a 10.9.
allt
as szerint ekvivalens normak H01 (I)-n, gy L es S spektr
alisan ekvivalens, ezert alkalmazhato a fenti gradiens- vagy a konjugalt
gradiens-m
odszer. Az iteracio (eros alakban felrva) a kovetkezo alak
u
segedfeladatok megold
asat igenyli:

zn00 = wn
zn (a) = zn (b) = 0.
2. Hasonl
o mondhat
o az elozo pelda tobbdimenzios valtozatarol: legyen
Rn korl
atos, H := L2 (), D := H 2 ()H01 (), Lu := div(p u)+
qu, ahol p C 1 (), p(x) m > 0 (x ), illetve Su := u. Az
energianorm
ak ekkor is ekvivalensek, gy L es S spektralisan ekvivalens
oper
atorok. Az

Lu = g
u| = 0
feladat megold
asa teh
at visszavezetheto

zn = wn
zn| = 0
alak
u segedfeladatok megoldasara.
Mindket fenti peld
aban az S operator egyszer
ubb az eredetinel, megold
as
ara az 1. peld
aban es egyes tartomanyokon a 2. peldaban keplet is
adhat
o (Green-f
uggvennyel).
A gyakorlatban e peldak jelentosege az, hogy megadjak a hasonloan
prekondicion
alt numerikus eljarasok aszimptotikus viselkedeset, ha a
r
acsokat finomtjuk, es ebbol optimalitasi eredmenyeket kaphatunk. Ezzel a 19.4.1. szakaszban foglalkozunk.

17. fejezet

N
eh
any tov
abbi m
odszer
line
aris
oper
atoregyenletekre
17.1. K
ozelt
o oper
atorsorozatok
Legyenek X, Y norm
alt terek es tekints
uk az
Au = f
oper
atoregyenletet. Gyakran szokas az A operatort valamely An operatorsorozattal k
ozelteni, ahol az An -ek valamilyen szempontbol egyszer
ubb szerkezet
uek A-n
al. (Peld
aul ha X = Y = H Hilbert-ter es A = I + K, ahol
K kompakt pozitv oper
ator, mint a 10.1. szakasz integralegyenletei, akkor
K veges rang
u k
ozelteseivel a feladat a megfelelo veges dimenzios alterekre
reduk
alhat
o.) Ilyen esetekben szeretnenk, ha az An un = f egyenletek megold
asaira n eseten un u teljes
ulne.
17.1. Definci
o. Az (An ) : X Y linearis operatorsorozat approxim
alja az
A oper
atort, ha pontonkent tart hozza, azaz An u Au (u X).
17.2. Definci
o
. Az
An A approximacio stabil, ha minden n N eseten
1

letezik A1
,

e
s
(
A
) korl
atos szamsorozat.
n
n
17.3. T
etel. Legyenek X, Y norm
alt terek, Y teljes. Legyenek An : X Y
+
(n N+ ) es A : X Y line
aris bijekci
ok, melyekre A1
n B(Y, X) (n N )
es (An ) approxim
alja az A oper
atort. Ekkor az al
abbi ket
allt
as ekvivalens.
251

252

ha
ny tova
bbi mo
dszer linea
ris egyenletekre
17. Ne

(1) B
armely f Y eseten az An un = f egyenletek un megold
asai tartanak
az Au = f egyenlet u megold
as
ahoz, ha n .
(2) Az An A approxim
aci
o stabil.
1
Bizonyt
as. (1)(2). Ha un u, akkor
un = A1
f = u. Ez
n f A


1
minden f eseten fenn
all, azaz az An operatorsorozat pontonkent konvergens, amib
ol k
ovetkezik, hogy pontonkent korla tos

is. A BanachSteinhaus
korlatos sorozat, tehat az
tetel szerint egyenletesen korlatos is, azaz A1
n
approxim
aci
o stabil.


< ,
(2)(1). Ha az An A approximacio stabil, azaz K := supn A1
n
akkor



kun uk = A1
n An (un u) K kAn (un u)k =

= K kf An uk K kf Auk = 0.

17.2. Regulariz
aci
o nem koercv feladatokra
Legyen H val
os Hilbert-ter, G B(H) kompakt operator, melyre hGx, xi > 0
(x 6= 0). Legyen b H es tekints
uk a
Gx = b
oper
atoregyenletet.
Mivel G kompakt, gy (a 6.80. kovetkezmeny alapjan) nem lehet szuperjektv,
gy fel kell tenn
unk, hogy b R(G). (Ekkor a megoldas egyertelm
u.) Tovabbi
problema a fenti egyenlettel kapcsolatban, hogy (mint a 15-16. fejezetekben
l
attuk) a szok
asos numerikus modszerekhez fel kell tenn
unk, hogy az operator koercv. A G kompakt operator azonban nem lehet koercv, hiszen akkor
szuperjektv is lenne (7.2. tetel). Megjegyezz
uk, hogy a koercivitasbol kovetkezne az inverz korl
atoss
aga, amit regularitasnak is szokas hvni. Kompakt
oper
atornak viszont nem lehet korlatos inverze (6.78. alltas), gy a gondot a
regularit
as hi
anya okozza.
Ennek megker
ulesere val
o az alabbi modszer, az u
n. TyihonovLavrentyevregulariz
aci
o:
(i) Legyen > 0 val
os parameter, es tekints
uk a
G x := (G + I)x = b
egyenleteket. Ezekben a G operatorok koercvak, gy rogztett > 0
eseten egyertelm
uen letezik az x H megoldas.
(ii) Az parameter tartson 0-hoz. Celunk, hogy lim x = x legyen.
0

 cio
nem koercv feladatokra
17.2. Regulariza

253

Megmutatjuk, hogy ha x maga is R(G)-beli, akkor teljes

ul lim x = x. Az
0

al
abbiakban vegig legyen b R(G) rogztett, x es x pedig a megfelelo egyenletek megold
asa, azaz
Gx = b,
G x = b.
17.4. Lemma. x x = G1
x.
Bizonyt
as. A definci
okb
ol
G x x = (G I)x = Gx = b = G x ,
ebb
ol
G (x x ) = G x G x = x.
Mivel G koercv, gy bijekci
o (7.2. tetel), ezert alkalmazhatjuk a fentire G1
et, es ez a kv
ant egyenl
oseget adja.

1
xk.
17.5. Lemma. Ha x R(G), akkor kG1
xk 2kG
1
1
Bizonyt
as. Legyen y := G1 x. Itt G1
x = G Gy = G (G I)y =
1
1
y G y = y z , ahol z := G y. Ekkor y = G z = Gz + z ,
amib
ol (mivel G pozitv)

kykkz k hy, z i = hGz + z , z i = hGz , z i + kz k2 kz k2 ,

osegbol kG1
gy kyk kz k, es veg
ul a fenti G1
xk
x = y z egyenl
kyk + kz k 2kyk.

17.6. T
etel. Ha x R(G), akkor

lim kx x k = 0.

Bizonyt
as. Ha 0, akkor a ket lemma alapjan
1
kx x k = kG1
xk 0.
xk 2kG

Osszefoglalva:
ha b R(G2 ), akkor x R(G), gy lim x = x, sot kxx k =
0

O(). A Gx = b egyenlet x megoldasa tehat u

gy kozeltheto, hogy eloszor
eleg kis -ra felrjuk a G x = b egyenletet, majd erre alkalmazzuk a korabbi
szakaszok (koercivit
ast felhasznalo) valamelyik kozelto modszeret.
Megemltj
uk, hogy ha G
onadjungalt is, akkor lim x = x abban az esetben
0

is igazolhat
o, ha x
/ R(G), de ekkor az O() nagysagrend mar nem ervenyes.
Ha G nem
onadjung
alt es a pozitivitast sem tessz
uk fel, akkor a fenti modszert
a G Gx = G b norm
alegyenletre alkalmazzuk a G G+I segedoperatorokkal,
ez a Tyihonov-regulariz
aci
o. Tovabbi reszletek talalhatok pl. a [28] konyvben.

254

ha
ny tova
bbi mo
dszer linea
ris egyenletekre
17. Ne

17.3. Oper
ator-differenci
alegyenletek diszkretiz
aci
oja
Legyen X Banach-ter, L : X X s
ur
un definialt operator, u0 D(L)
adott vektor, es tekints
uk az alabbi kezdetiertek-feladatot:
u(t)
+ Lu(t) = 0,

u(0) = u0 .

(17.1)

Az ilyen tpus
u oper
ator-differencialegyenletek vizsgalatat elsosorban parabolikus PDE-k numerikus megoldasa motivalta, szamos modszer es reszlet
olvashat
o a [3, 71, 72] k
onyvekben. Itt a celunk egy altalanos eredmeny ismertetese, amely
osszefoglalja a kozelto megoldas soran felmer
ulo tulajdons
agokat.
17.3. felt
etelek.
(i) A L oper
ator egy {T (t)}t0 felcsoportot general B(X)-ben. (Ekkor
teh
at a 9.5. tetel szerint az u(t) := T (t)u0 (t 0) f
uggveny megoldasa
a (17.1) feladatnak. S
ot, a 9.6. megjegyzes alapjan ez barmely u0 X
eseten is ertelmes.)
(ii) Folytonos f
ugges teljes
ul u0 -tol: van olyan C > 0, hogy kT (t)u0 k
Cku0 k b
armely u0 X es t [0, T ] eseten.
Ha peld
aul X = H Hilbert-ter, akkor a 9.2. szakasz (9.12) egyenleterol van
sz
o, melyre a 9.10. tetelben szereplo L operator eseten teljes
ulnek a 17.3.
feltetelek.
Celunk a (17.1) feladat k
ozelto megoldasa valamely [0, T ] intervallumon, rogztett T > 0 eseten. Vezess
uk be a t ido-valtozo szerinti kovetkezo diszkreti
z
aci
ot: legyen n N+ , := Tn , ti := i (i = 1, . . . , n) osztopontjai [0, T ]-nek,
es legyen ui a megold
as ti -beli kozeltese:
ui u(ti )

(i = 1, . . . , n).

(Ha t = 0, akkor u0 = u(0) az ismert kezdeti vektor.) Az egyenletbeli derivalt

a -hoz tartoz
o alkalmas k
ulonbsegi hanyadossal kozeltheto: legegyszer
ubb
az
u(t + ) u(t)
u(t)

explicit sem
at alkalmazni, ez az u
n. explicit Euler-modszer. Tovabbi lehetosegek peld
aul az
u(t) u(t )

(implicit) vagy

u(t + ) u(t )
2

(szimmetrikus)

 tor-differencia
legyenletek diszkretiza
cio
ja
17.3. Opera

255

sem
ak. Irjuk fel az egyenletben az explicit semat a szomszedos osztopontokra
az u(ti ) ui es u(ti + ) = u(ti+1 ) ui+1 kozeltesekkel, ekkor az alabbi
rekurzi
ot kapjuk:
ui+1 ui
+ Lui = 0

(i = 0, . . . , n 1).

(17.2)

Ebb
ol u0 ismereteben az ui -k sorra kiszamthatoak, hiszen atrendezve
ui+1 = ui Lui

(i = 0, . . . , n 1).

Ha az explicit helyett m
as semat alkalmazunk, akkor altalaban egy linearis egyenletet vagy egyenletrendszert kell megoldani az ui -k kiszamtasahoz:
peld
aul az implicit sema eseten
ui ui1
+ Lui = 0

(i = 1, . . . , n),

(17.3)

atrendezve

ui + Lui = ui1

(i = 1, . . . , n).

A konvergencia vizsg
alata abbol az altalanos alakbol indul ki, hogy barmelyik sem
aval diszkretiz
alunk t szerint, az ui -k vegso soron u0 -tol f
uggnek, es
el
o
allnak az al
abbi alakban:
um = C( )m u0

(m = 1, . . . , n),

(17.4)

ahol C( ) B(X) a parametertol f

uggo operator. Az explicit sema eseteben
C( ) = I L,
hiszen
ui+1 = (I L) ui ,

gy rekurzioval


m
um = I L u0 .

Hasonl
oan ad
odik az implicit sema eseteben
C( ) = (I + L)1 .

(17.5)

Altal
aban teh
at a k
ovetkez
o fogalmat hasznaljuk:
17.7. Definci
o. A (17.1) feladathoz tartozo differenciam
odszernek egy
C : [0, 0 ] B(X)
oper
atorcsal
adot hvunk.

ha
ny tova
bbi mo
dszer linea
ris egyenletekre
17. Ne

256

Itt teh
at minden 0 < 0 ertekhez tartozik egy operator. Ha rogztett,
akkor C( ) azt mondja meg, hogy az adott modszerben hogyan kapjuk meg
k
ozelt
oleg egy f
uggvenyertekbol a -val kesobbi f
uggvenyerteket. A pontos
megold
asra u(tm ) = T ( )m u0 (m = 1, . . . , n), gy (17.4) u
gy is fogalmazhato,
hogy a C csal
ad a T felcsoport kozeltese, vagyis kozelto megoldo-operator.
Celunk ezut
an az, hogy 0 eseten egyre jobb kozelteseket kapjunk.
A C oper
atorcsal
ad nem lehet akarmilyen, hiszen a felhasznalt semanak
0 eseten k
ozeltenie kell az eredeti egyenletet. Ez a kovetelmeny altalanosan
a k
ovetkez
okepp rhat
o le. A pontos megoldasra (17.1) alapjan barmely t 0
eseten
0 = lim

 T ( ) I


+ Lu(t) = lim
+ L u(t)
0

 u(t + ) u(t)

kell teljes
ulj
on. A C oper
atorcsalad akkor kozelti az eredeti egyenletet
0+ eseten, ha ez a C( )-kra is igaz:
0 = lim+

 C( ) I


+ L u(t).

(17.6)

Ezt a ket kepletet kivonva egymasbol,

0 = lim+
0

C( ) T ( )
u(t).

Ha itt felhaszn
aljuk, hogy T ( )u(t) = T ( )T (t)u0 = T (t + )u0 = u(t + ),
akkor megkapjuk a C-re vonatkozo kovetelmeny szokasos definciojat, amit
konzisztenci
anak nevez
unk. Pontosabban, az eredeti feladat u0 D(L) feltetelet itt nemileg enyhtj
uk, mivel a gyakorlatban a konzisztencia altalaban
csak a D(L)-belinel nagyobb regularitas eseten igazolhato; a kerdeses limeszt
viszont egyenletesnek tessz
uk fel.
17.8. Definci
o. A C oper
atorcsaladdal lert differenciamodszer konzisztens,
ha van olyan s
ur
u D0 D(L) alter, hogy barmely u0 D0 eseten a megfelelo
u megold
asra
lim+

C( )u(t) u(t + )
=0

egyenletesen a [0, T ] intervallumban.

Az explicit sema C( ) := I L csaladja peldaul trivialisan konzisztens,

hiszen a (17.6) kepletben m
ar a limeszkepzes elott azonosan 0-t kapunk. A
differenciam
odszerre tov
abbi sz
ukseges feltetel, hogy az (17.4)-ben kapott
ertekek korl
atosak maradjanak, amg a [0, T ] intervallumban vagyunk, hiszen
k
ul
onben az um -ek nem k
ozelthetik a pontos megoldast.

 tor-differencia
legyenletek diszkretiza
cio
ja
17.3. Opera

257

17.9. Definci
o. A C oper
atorcsaladdal lert differenciamodszer stabil, ha
az oper
atorcsal
ad hatv
anyai egyenletesen korlatosak, azaz van olyan K > 0,
hogy
kC( )m k K, ha 0 , m T.
A f
o kerdes a m
odszer konvergenciaja. Mivel a kozelto megoldasokat csak
diszkret t pontokban ertelmezt
uk, a konvergencia fogalma u
gy ertendo, hogy
ha i 0 es mi i t valamely mi indexsorozatra, akkor az u(mi i )-re
sz
amtott megold
asok u(t)-hez tartsanak. A szamtast lero (17.4) keplet es
az u(t) = T (t)u0 azonoss
ag alapjan kapjuk az alabbi definciot.
17.10. Definci
o. A C operatorcsaladdal lert differenciamodszer konvergens, ha b
armely u0 X es t [0, T ] eseten, ha i 0 es az mi indexsorozatra mi i t, akkor
lim C(i )mi u0 = T (t)u0 .

i 0+

A temak
or f
o eredmenye a fenti harom fogalom kapcsolatat jellemzi, es alkalmas sz
ukseges es elegseges feltetelt ad a konvergenciara.
17.11. T
etel (Lax ekvivalenciat
etele). Teljes
uljenek a 17.3. feltetelek.
Egy konzisztens differenciam
odszer pontosan akkor konvergens, ha stabil.
Bizonyt
as. (1) Legyen a differenciamodszer konzisztens es stabil.
Tegy
uk fel el
osz
or, hogy u0 D0 . Ha m N, > 0 es m T , akkor a
C( )m u0 u(m ) =

m1
X



C( )mj1 C( )u(j ) u((j + 1) )

j=0

teleszk
opos
osszegb
ol a stabilitas reven
kC( )m u0 u(m )k K

m1
X

kC( )u(j ) u((j + 1) )k

j=0

kC( )u(t) u(t + )k

=: K m ( ).

t[0,T ]

K m sup

A konzisztencia es u0 D0 miatt lim 0+ ( ) = 0. Igy ha i 0 es mi i

T , akkor
kC(i )mi u0 u(mi i )k KT (i ) 0.
M
asreszt t 7 u(t) folytonos, hiszen differencialhato is, gy ha mi i t, akkor
ku(mi i ) u(t)k 0.

258

ha
ny tova
bbi mo
dszer linea
ris egyenletekre
17. Ne

Igy ha i 0 es mi i t, akkor a fenti ket limeszbol

kC(i )mi u0 T (t)u0 k = kC(i )mi u0 u(t)k
kC( )mi u0 u(mi i )k + ku(mi i ) u(t)k 0,
azaz a m
odszer konvergens.
Legyen most u0 X tetsz
oleges. Mivel D0 s
ur
u, van olyan un0 D0 sorozat,
n
hogy u0 u0 . A stabilit
ast es a folytonos f
uggest felhasznalva
kC(i )mi u0 T (t)u0 k
kC(i )mi (u0 un0 )k + kC(i )mi un0 T (t)un0 k + kT (t)(un0 u0 )k
(K + C)ku0 un0 k + kC(i )mi un0 T (t)un0 k.
Legyen > 0. Ekkor eleg nagy n-re (K + C)ku0 un0 k < 2 . Mivel a megfelelo
un0 -re m
ar tudjuk a konvergenciat, gy ha i es |mi i t| eleg kicsik, akkor a
m
asodik tag is kisebb 2 -nel. Egy
uttveve
kC(i )mi u0 T (t)u0 k ,
ha i es |mi i t| eleg kicsik, es ezt akartuk belatni.
(2) Legyen a differenciam
odszer konvergens. Tegy
uk fel indirekt, hogy nem
stabil. Ekkor vannak olyan i es mi sorozatok, hogy i 0 , mi i T es
lim kC(i )mi k = .

(17.7)

Itt
kC(i )mi k kC(i )kmi K mi

(i N),

mivel a K stabilit
asi konstans C(i ) elso hatvanyaira is ervenyes. Ebbol lathat
o, hogy mi , ha ugyanis mi -nek lenne korlatos reszsorozata, akkor
kC(i )mi k-nek is lenne korl
atos reszsorozata, de az -hez tart. Ha viszont
mi , akkor i 0. Emiatt alkalmazhato a konvergencia defincioja, es
C(i )mi pontonkent konverg
al T (t)-hez X-en. Igy C(i )mi pontonkent korlatos is, ekkor viszont a 4.2. tetel szerint egyenletesen is korlatos, azaz kC(i )mi k
korl
atos. Ez viszont ellentmond (17.7)-nek.

17.12. Megjegyz
es. A Lax-fele ekvivalenciatetel bizonytasabol lathato,
hogy a visszair
anyhoz nem kellett a konzisztencia. Igy valojaban azt mondhatjuk, hogy egy konzisztens es stabil differenciamodszer konvergens is, mg
egy konvergens differenciam
odszer stabil is.

 tor-differencia
legyenletek diszkretiza
cio
ja
17.3. Opera

259

P
elda. Tekints
uk a 9.2. szakasz masodik megoldhatosagi eredmenyeben
szerepl
o feladatot: legyen H szeparabilis Hilbert-ter, L : H H s
ur
un
defini
alt szigor
uan pozitv operator, melyre R(L) = H es L1 kompakt. A
9.13. tetelnek megfelel
oen L-et maximalis ertelmezesi tartomannyal lattuk
n
o

P
P
el, azaz D(L) = x =
cn e n H :
2n |cn |2 < es ilyen x-re
Lx :=

n=1

n=1

n cn en .

n=1

Legyen u0 H adott vektor, es tekints

uk a (17.1) kezdetiertek-feladatot:
u(t)
+ Lu(t) = 0,

u(0) = u0 .

(17.8)

A 9.13. tetel es 9.14. k

ovetkezmeny alapjan teljes
ulnek a 17.3. feltetelek.
Alkalmazzuk a (17.3) implicit semat! Megmutatjuk, hogy ez a differenciam
odszer konvergens, amihez a Lax-fele ekvivalenciatetelt hasznaljuk, gy azt
bizonytjuk, hogy konzisztens es stabil. Lattuk (17.5)-ban, hogy a megfelelo
oper
atorcsal
ad
C( ) = (I + L)1 .
Konzisztencia. Legyen D0 := D(L), a konzisztenciaval ekvivalens (17.6) alakot haszn
aljuk, espedig igazoljuk, hogy barmely x D(L) eseten

 (I + L)1 I

 C( ) I
+ L x lim+
+ L x = 0.
(17.9)
lim+

0
0
Legyen x D(L), x =

cn en . Ekkor

n=1


 (I + L)1 I


X
X
1
1
2n
+L x =
(
1)+n cn en =
cn en .

1 + n
1 + n
n=1
n=1
2

Itt 1+ nn min{ 2n , n }. Kovetve a 9.10. tetel bizonytasanak modszeret,

2
2 4
2
legyen R r
ogztett. Ha n 1/ , akkor
n 1, gy 2 n 2 n e2s
2
2
2
min{ n , n } n , ha pedig n > 1/ , akkor min{ n , n } n .
Ezekb
ol

 (I + L)1 I
 2 X
2n 2


+ L x =
|cn |2

1
+

n
n=1

n 1

2n |cn |2 +

2n |cn |2 ,

n > 1

es ha 0, akkor az els
o tag 0-hoz tart, mert kLxk2 -tel becs
ulheto, es
a m
asodik tag is 0-hoz tart, mert kLxk2 konvergens sorabol egyre nagyobb
index
u szeleteket vonunk le.

ha
ny tova
bbi mo
dszer linea
ris egyenletekre
17. Ne

260

Stabilit
as. Mivel L szigor
uan pozitv, gy h(I + L)u, ui kuk2 (u D(L)),
azaz I + L egyenletesen pozitv m = 1 konstanssal. Konnyen lathato L

P
ertelmezeseb
ol, hogy I + L szuperjektv is, azaz ha f =
dn en H,
akkor az u =

P
n=1

n=1
dn
1+ n en

vektor ertelmes es (I + L)u = f . Igy a 8.15.

llt
a
as alapj
an k(I + L)1 k 1. Ebbol barmely m N+ eseten kC( )m k =
m
k(I + L) k k(I + L)1 km 1, azaz a modszer stabil.
17.13. K
ovetkezm
eny. A tett feltetelek mellett a (17.8) feladatra alkalmazott implicit sema konvergens.
17.14. Megjegyz
es. Az explicit semara nem u
ltetheto at a fenti eredmeny,
mert ha L nem korl
atos (es a fentiek tipikusan erre vonatkoznak), akkor
a stabilit
as nem teljes
ul, hiszen mar a C( ) = I L operatorok maguk
nem korl
atosak. Ha az eredeti feladatot veges dimenziosakkal kozeltj
uk, pl.
L-re RitzGaljorkin-fele diszkretizacioval, akkor a megfelelo Lh (h > 0) korl
atos oper
atorokra m
ar elerheto I Lh hatvanyainak normakorlatossaga,
ha kI Lh k 1, espedig, a 16.2. megjegyzes alapjan ez kL2h k eseten teljes
ul. Itt azonban limh0 kLh k = , pl. elliptikus L operator eseten
kLh k = O(h2 ) , ha h 0, lasd pl. [5]. (Ennek kovetkezmenyevel a
19.9.
allt
as ut
an is foglalkozunk.) Ebben az esetben tehat a idolepest es h
r
acsfinoms
agot az a feltetel koti ossze, hogy /h2 legyen korlatos; a modszer
csak ekkor lehet konvergens.

18. fejezet

Iter
aci
os m
odszerek
nemline
aris
oper
atoregyenletekre
A 16. fejezet nemline
aris megfelelojekent nehany veges dimenzioban ismert
iter
aci
os m
odszer vegtelen dimenzios megfelelojevel foglalkozunk. Az itt emltett es m
as kapcsol
od
o m
odszerekrol a [30, 69], ill. [23, 25, 33, 40] konyvek
adnak b
ovebb inform
aci
ot.

18.1. Egyszer
u iter
aci
o monoton oper
atorokra
18.1.1. Gradiens-m
odszer potenci
aloper
ator eset
en
Legyen H val
os Hilbert-ter es A : H H olyan operator, amelyre teljes
ulnek
a 13.2. tetel feltetelei. Legyen f H es keress
uk az
A(u) = f

(18.1)

egyenletet megold
as
at. A 14.2. szakaszban lertak szerint letezik olyan :
H R egyenletesen konvex funkcional, melyre 0 (u) = A(u) f , vagyis
minimaliz
al
o funkcion
al, melynek egyetlen minimumhelye megadja (18.1)
megold
as
at. Erre a funkcion
alra szeretnenk alkalmazni a gradiens-modszert.
Mivel G
ateaux-deriv
alhat
o, (16.1) szerint a gradiens modszer a kovetkezo.
Legyen u0 H tetsz
oleges;
ha n N es un m
ar megvan, akkor
un+1 := un tn 0 (un ) = un tn (A(un ) f ).
261

 cio
s mo
dszerek nemlinea
ris egyenletekre
18. Itera

262

Itt most csak a tn t

alland
o lepeskoz esetevel foglalkozunk. A konvergencia
igazol
as
ahoz a 13.2. tetel (i)-(iii) feltetelein kv
ul fel kell tenn
unk (iii) felso
megfelel
ojet is. Ekkor a linearis esetben kapott optimalis lepeskoz mellett
az ottani konvergenciah
anyados is ervenyes lesz, azaz a 16.1. tetellel teljesen
anal
og eredmenyt kapunk.
18.1. T
etel. Legyen H val
os Hilbert-ter, A : H H adott oper
ator. Tegy
uk
fel, hogy
(i) A G
ateaux-deriv
alhat
o, A0 bihemifolytonos,
(ii) minden u H eseten A0 (u) B(H)
onadjung
alt,
(iii) leteznek olyan M m > 0
alland
ok, hogy
2

m khk hA0 (u)h, hi M khk

(u, h H).

Legyen f H, es u H a (18.1) egyenlet megold

asa. Ekkor tetsz
oleges
u0 H eseten az
2
(A(un ) f )
(n N)
un+1 := un
m+M
sorozat az

n
1
M m
kun u k
kA(u0 ) f k
(n N)
m
M +m
hibabecsles szerint konverg
al u -hoz.
Bizonyt
as. A 11.9. tetel szerint
Z 1
0
0
(un+1 ) = (un ) +
00 (un + t (un+1 un )) (un+1 un )dt =
0

2
= (un )
M +m
=: Ln 0 (un ),
0

00 (un + t(un+1 un ))0 (un )dt =

ahol (felhaszn
alva, hogy 00 = A0 ) Ln : H H az alabbi operator:
Z 1
2
Ln x := x
A0 (un + t(un+1 un )) x dt.
M +m 0
Itt Ln line
aris oper
ator, s
ot korlatos is, mivel a (iii) feltetel miatt kA0 (u)k
M (u H), gy
Z 1
2
kLn xk kxk +
kA0 (un + t(un+1 un ))k kxk dt
M +m 0


2M
1+
kxk
M +m

 itera
cio
monoton opera
torokra
18.1. Egyszeru

263

(x H). A (ii) feltetelt hasznalva kapjuk, hogy barmely x, y H eseten

2
hLn x, yi = hx, yi
M +m

hA0 (un + t(un+1 un ))x, yi dt = hx, Ln yi ,

azaz Ln
onadjung
alt is. Ebbol kLn k = sup |hLn x, xi|. Itt a (iii) feltetel
kxk=1

szerint
2

m kxk hA0 (un + t(un+1 un ))x, xi M kxk ,

ezert ha kxk = 1, akkor
 




2M
2m
M m
M m
= 1
hLn x, xi 1
=
=: Q,

M +m
M +m
M +m
M +m
gy teh
at kLn k Q. Emiatt
k0 (un+1 )k = kLn 0 (un )k Q k0 (un )k ,
azaz indukci
oval
k0 (un )k Qn k0 (u0 )k = Qn kA(u0 ) bk

(n N).

Veg
ul a (iii) feltetel szerint es a 11.15. megjegyzes alapjan 0 egyenletesen
monoton oper
ator, ebb
ol
k0 (un )k kun u k h0 (un ), un u i =
2

= h0 (un ) 0 (u ), un u i m kun u k ,
amib
ol k
ovetkezik, hogy
1
1
kun u k
k0 (un )k
kA(u0 ) bk
m
m

M m
M +m

n
.

18.1.2. Egyszer
u iter
aci
o nem potenci
alos oper
ator eset
en
A line
aris egyenleteknel is emltett
uk, hogy allando lepeskoz eseten a GM
egybeesik az u
n. egyszer
u (vagy Richardson-fele) iteracioval, ez most
un+1 := un t (A(un ) f ).
Ennek a m
odszernek a motiv
acioja es konvergenciabecslese is lerhato a potenci
alt
ol f
uggetlen
ul is. Motiv
aciot u
gy is nyerhet
unk, hogy azzal az A(un ) f
taggal korrig
aljuk un -et, amelynek 0-nak kellene lennie, gy ha a fenti sorozat

 cio
s mo
dszerek nemlinea
ris egyenletekre
18. Itera

264

konverg
al, akkor limesze csak u lehet. Az elozo szakaszbeli konvergenciabecsles pedig
atrhat
ou
gy, hogy a 0 (u) tagok helyett mindenhol A(u) f
szerepel, es l
athat
o, hogy valojaban egy kontrakciora alapulo fixpontteteles
bizonyt
as volt.
Ezek az eszrevetelek azert is hasznosak, mert gy a modszer atviheto arra az
esetre is, amikor A nem potencialoperator. A k
ulonbseg az lesz, hogy onadjung
alt A0 (u) oper
atorok hi
anyaban csak lassabb konvergencia garantalhato.
Legyen teh
at most A : H H olyan operator, amelyre teljes
ulnek a 13.5.
tetel feltetelei. Legyen f H es keress
uk ismet az
A(u) = f

(18.2)

egyenlet megold
as
at.
18.2. T
etel. Legyen H val
os Hilbert-ter, A : H H adott oper
ator. Tegy
uk
fel, hogy letezik M m > 0, hogy b
armely u, v H eseten
2

hA(u) A(v), u vi m ku vk ,

kA(u) A(v)k M ku vk . (18.3)

Legyen f H, es u H a (18.2) egyenlet megold

asa. Ekkor tetsz
oleges
u0 H eseten az
m
(n N)
(18.4)
un+1 := un 2 (A(un ) f )
M
sorozat az

1
m2 n/2
kun u k
kA(u0 ) f k 1 2
(n N)
(18.5)
m
M
hibabecsles szerint konverg
al u -hoz.
Bizonyt
as. A 13.5. tetel bizonytasa es a 13.6. megjegyzes alapjan opt :=
m
mellett
a G : H H,
2
M
G(u) := u opt (A(u) f )
q
m2
lekepezes kontrakci
o, melynek konstansa qopt =
1 M
2 . Az A(u) = f

egyenlet ekvivalens az u = G(u) egyenlettel, gy u -ot kozelto sorozatot

kapunk az ut
obbira felrt un+1 := G(un ) fixpont-iteracioval, ami eppen (18.4),
n
es a konvergenciabecsles kun u k qopt
ku0 u k. Itt (18.3) alapjan
2

m ku0 u k hA(u0 ) A(u ), u0 u i =

= hA(u0 ) f, u0 u i kA(u0 ) f kku0 u k,
ebb
ol
n
kun u k ku0 u k qopt

ami eppen a (18.5) becsles.

1
n
kA(u0 ) f k qopt
,
m


 dszer
18.2. A NewtonKantorovics-mo

265

18.2. A NewtonKantorovics-m
odszer
Az el
oz
o szakasz line
arisan konvergens modszereinel sokkal gyorsabb eljarast
ad a nevezetes NewtonKantorovics-modszer, lepesenkent egy-egy linearis segedegyenlet megold
asa
ar
an. A NewtonKantorovics-modszer kozvetlen
ul altal
anostja a klasszikus egyv
altozos Newton-modszert, ahol adott f : R R
differenci
alhat
o f
uggveny eseten az f (x) = 0 egyenlet megoldasat keress
uk az
al
abbi iter
aci
oval:
x0 R tetsz
oleges es
xn+1 := xn

f (xn )
.
f 0 (xn )

Ismeretes, hogy bizonyos feltetelek mellett a Newton-modszer konvergenciaja m

asodrend
u, l
asd pl. [69, I. 6.4]. A fenti iteracio alkalmas altalanostasa
Banach-terre, ha az f 0 (xn )-nel valo osztas helyett formalisan az F 0 (xn ) oper
atorok inverzet alkalmazzuk; az emltett feltetelek megfeleloi eseten ekkor
is igaz a m
asodrend
u konvergencia. Ezt Kantorovics vezette be [33, Chap.
XVIII], az
ota sz
amtalan m
odostast es tovabbi altalanostast dolgoztak ki,
es veges dimenzi
oban nemlinearis egyenletrendszerek megoldasara ez a modszercsal
ad bizonyult a leghatekonyabbnak, lasd pl. [26, 52, 69]. A standard
NewtonKantorovics-m
odszert a joval konnyebb erthetoseg kedveert eloszor
er
osebb feltetelek mellett t
argyaljuk, akarcsak majd a kovetkezo szakaszbeli
v
altozatait, ezek [23, 5.2.2. fejezet]-re alapulnak.
A Newton-tpus
u m
odszerek eseten X, Y Banach-terek kozt hato operatorokat tekint
unk, mivel az eredmenyek nem hasznalnak fel ennel specialisabb
helyzetet. Legyen teh
at F : X Y nemlinearis operator. Keress
uk az
F (u) = 0

(18.6)

egyenletet u X megold
asat. A jobboldal ilyenkor szokasos 0 voltat az
egyv
altoz
os anal
og helyzet (zerushelykereses) motivalja, de ez nyilvanvaloan
nem jelent megszort
ast, hiszen egy A(u) = f tpus
u feladat eseten csak az
F (u) := A(u) f oper
atorra kell attern
unk.
Tegy
uk fel, hogy F : X Y Frechet-derivalhato. A masodrend
u konvergencia m
og
ott
all
o kulcsfeltetel F 0 Lipschitz-folytonossaga lesz, azaz hogy letezik
olyan L > 0
alland
o, melyre
kF 0 (u) F 0 (v)k Lku vk

(u, v X).

(18.7)

Ez
altal ugyanis az F oper
atort az iteracio lepeseiben elsofok
u Taylor-polinomjaival lineariz
alhatjuk, es a maradek masodrendben kicsi lesz. Eloszor olyan

 cio
s mo
dszerek nemlinea
ris egyenletekre
18. Itera

266

egyenletekkel foglalkozunk, ahol garantalhato az egyertelm

u megoldas, ebben
a helyzetben a 13.9. tetellel: ha barmely u, h X eseten
F 0 (u) : X Y bijekcio es kF 0 (u)hk mkhk,

(18.8)

ahol m > 0 f
uggetlen u, h-t
ol, akkor a (18.6) egyenletnek egyertelm
uen letezik
u X megold
asa.
18.3. T
etel. Legyenek X, Y Banach-terek es F : X Y Frechet-deriv
alhat
o.
Tegy
uk fel, hogy teljes
ul (18.8), valamint F 0 Lipschitz-folytonos L konstanssal. Ha u0 X tetsz
oleges, akkor az
un+1 = un F 0 (un )1 F (un )

(n N)

iter
aci
ora az al
abbiak teljes
ulnek:
(1) kF (un+1 )k

L
2
kF (un )k
2m2

(n N).

(2) Ha u0 olyan, hogy

q :=

L
kF (u0 )k < 1,
2m2

akkor
mkun u k kF (un )k

2m2 2n
q 0.
L

(18.9)

(18.10)

18.4. Megjegyz
es. A megadott iteracios lepes az alabbi alakba rhato at:
 0
F (un )pn = F (un ),
un+1 = un + pn ,
s
ot ez az, amit val
oj
aban hasznalunk: nem kell meghatarozni F 0 (un ) inverzet,
hanem a megfelel
o line
aris operatoregyenletet kell megoldani pn kiszamtasahoz.
A 18.3. t
etel bizonyt
asa. (1) A 11.9. tetellel analog NewtonLeibnizformula szerint
Z 1
F (un+1 ) = F (un ) +
F 0 (un + t(un+1 un ))(un+1 un )dt =
0

= F 0 (un )pn +

F 0 (un + tpn )pn dt =

Z
=
0

1
0

(F (un + tpn ) F 0 (un )) pn dt.

 dszer
18.2. A NewtonKantorovics-mo

267

1
Itt (18.8) miatt F 0 (u)1 m
minden u H eseten. Ebbol, es felhasznalva
0
F Lipschitz-folytonoss
ag
at,
Z 1
kF (un+1 )k
kF 0 (un + tpn ) F 0 (un )k kpn k dt
0

Lt kpn k dt =

2
L
L
2
kpn k = F 0 (un )1 F (un )
2
2

L
2
kF (un )k .
2m2

(2) Most alkalmazzuk a fenti becslest n-szer:


2
L
L
L
2
4
kF (un1 )k
kF (un2 )k =
kF (un )k
2m2
2m2 2m2

1+2

1+2+22
L
L
22
23
=
kF (un2 )k
kF (un3 )k
2m2
2m2

1+2+22 +...+2n1
L
2n
...
kF (u0 )k =
2m2

2n 1
L
2n
=
kF (u0 )k ,
2
2m
azaz
2m2
kF (un )k
L

2n
L
2m2 2n
kF
(u
)k
=
q .
0
2m2
L

Ha (18.9) teljes
ul, akkor q < 1 es gy kF (un )k 0.

18.5. Megjegyz
es. Mint l
attuk, Hilbert-terben a (18.8) feltetel garantalhat
o pl. az
2
hF 0 (u)h, hi m khk
(u, h H)
egyenl
otlenseggel. Ekkor a (18.6) egyenlet megoldhatosagahoz meg feltessz
uk
vagy F 0 bihemifolytonoss
ag
at es onadjungaltsagat, vagy F (lokalis) Lipschitzfolytonoss
ag
at, viszont a Frechet-derivalhatosag helyett eleg a Gateaux-deriv
alhat
os
ag. K
onnyen l
athat
o, hogy a 18.3. tetel bizonytasaban is eleg a
G
ateaux-deriv
alhat
os
ag.
18.6. Megjegyz
es. A 18.3. tetelben szereplo Lipschitz-feltetel tobb modon
is enyhthet
o.
(a) Eleg feltenni a H
older-folytonossagot:
kF 0 (u) F 0 (v)k Lku vk

(u, v X)

 cio
s mo
dszerek nemlinea
ris egyenletekre
18. Itera

268

ahol L > 0, 0 < < 1 allandok. Ekkor a tetel bizonytasaval kvadratikus helyett 1 + rend
u konvergenciat kapunk:
kF (un+1 )k c kF (un )k1+

(n N).

(b) Eleg feltenni F 0 Lipschitz-folytonossagat egy u kozep

u olyan gombon,
1
kF (u0 )k R. Az eredeti tetelben ui. az kF (un )k
melynek R sugar
ara m
sorozat cs
okken, gy
kun u k

1
m kF (un )k

1
m kF (u0 )k

es a feltetelek csak az emltett gombon kellenek.

(c)

Eleg feltenni F 0 lok

alis Lipschitz-folytonossagat, azaz hogy letezik
: R+ R+ f
olyan monoton n
ov
oL
uggveny, hogy

kF 0 (u) F 0 (v)k L(r)ku

vk

(u, v X, kuk, kvk r). (18.11)

2
Ez az el
oz
o (b) pont miatt van gy. Legyen ugyanis R0 := m
kF (u0 )k +
0
0 ),
ku0 k. Ekkor F Lipschitz-konstansa a B(0, R0 ) gombon L = L(R
1

u
m
asreszt a B(0, R0 ) gomb tartalmazza az u kor
uli m kF (u0 )k sugar
g
omb
ot, amelyben a sorozat fut: ha u eleme az utobbi gombnek, akkor

kuk ku u k + ku u0 k + ku0 k

2
m kF (u0 )k

+ ku0 k = R0 .

Most idezz
uk a klasszikus Kantorovics-fele tetelt, amely hasonlo konvergenciarendet ad kevesebb feltetellel. Az elozo megjegyzes (b) pontja alapjan eleg
a felteteleket az egesz ter helyett egy gombon feltenni, ha a gomb sugara
osszhangban
all a t
obbi konstanssal. Emellett ha a (18.8) regularitast csak

a kezd
opontban tessz
uk fel, akkor a Lipschitz-folytonossag miatt annak egy
k
ornyezeteben is teljes
ul. Az alabbi tetel a megoldas letezeset is garantalja.
18.7. T
etel. Legyenek X, Y Banach-terek, F : X Y Frechet-deriv
alhat
o
egy D X konvex halmazon, es legyen F 0 Lipschitz-folytonos D-ben L konstanssal. Legyen u0 D, es tegy
uk fel, hogy
kF 0 (u0 )1 k 1/m,

kF 0 (u0 )1 F (u0 )k

es

Legyen t :=
Ekkor az

L
m

:= L/m < 1/2.

1 (1 2)1/2 es S := {u X : ku u0 k t } D.
un+1 = un F 0 (un )1 F (un )

(n N)

iter
aci
o j
oldefini
alt, es konverg
al egy u S vektorhoz. Ez az u a (18.6)
egyenlet egyetlen megold
asa az S g
ombben, es ervenyes a (18.10) konvergenciabecsles q = 2 mellett.

 mo
dszerek
18.3. Newton-tpusu

269

A fenti tetel es sz
amos, els
osorban algebrai rendszerekre elterjedt valtozata
tal
alhat
o a [15, 52] k
onyvekben, ezek ertelemszer
uen igazak Banach-terben
is. Kantorovics eredeti eredmenyei es bizonytasaik [33]-ban olvashatok.
18.8. Megjegyz
es. A Newton-modszer felfoghato a gradiens-modszer altal
anost
as
anak, ha lepesenkent valtozo skalarszorzatra nezve keress
uk a leggyorsabb ereszkedes ir
any
at [35]; igazolhato, hogy az ilyen eljarasok kozott a
Newton-m
odszer optim
alis [34].

18.3. Newton-tpus
u m
odszerek
Az el
oz
o szakaszban defini
alt
(
un+1 := un + pn ,

ahol

F (un )pn = F (un )

iter
aci
o a gyakorlatban ket okbol is modostasra szorul. Egyreszt, a linearis segedegyenletet
altal
aban csak kozeltoleg tudjuk megoldani, masreszt a
konvergencia csak lok
alisan, azaz eleg jo kezdeti kozeltes eseten teljes
ul.
A line
aris segedegyenletek k
ozelto megoldasaval felrt iteraciot inegzakt Newton-m
odszernek hvjuk. Itt tehat pn -et valamilyen elort hibahataron bel
ul
sz
amtjuk ki, vagyis az
F 0 (un )pn + F (un ) = 0
egyenl
oseget az
kF 0 (un )pn + F (un )k n kF (un )k
egyenl
otlenseggel helyettestj
uk, ahol n > 0 elore megadott relatv hibahatar.
18.9. T
etel (inegzakt Newton-m
odszer). Teljes
uljenek a 18.3. tetel feltetelei es legyen u X a (18.6) egyenlet megold
asa. Ekkor van olyan > 0,
hogy ha ku0 u k < es tekintj
uk az al
abbi sorozatot:
(
un+1 := un + pn
(n N), ahol
(18.12)
kF 0 (un )pn + F (un )k n kF (un )k es 0 < n 0 < 1,

akkor un u a (n ) sorozatt
ol f
ugg
o rendben. Espedig,
ha n c kF (un )k
valamely 0 < 1 es c > 0 konstansok mellett, akkor a konvergencia rendje
1 + :
kF (un+1 )k c1 kF (un )k1+
(n N)
es

kun u k

1
m kF (un )k

d1 q (1+)

(ahol 0 < q < 1, c1 , d1 > 0 alkalmas

alland
ok).

(n N)

 cio
s mo
dszerek nemlinea
ris egyenletekre
18. Itera

270

Bizonyt
as. A 18.3. tetel bizonytasat modostjuk. Az (1) resz helyett most
kF (un+1 )k n kF (un )k + (L/2)kpn k2 .

(18.13)

A (18.12) feltetelb
ol


kpn k kF 0 (un )1 kkF 0 (un )pn k kF 0 (un )1 k kF 0 (un )pn +F (un )k+kF (un )k
m1 kF (un )k(1 + n ),

(18.14)

gy
kF (un+1 )k n kF (un )k + (L/2m2 )(1 + n )2 kF (un )k2 .

(18.15)

Legyen
n := c kF (un )k

(n N)

(18.16)

(ahol c > 0 and 0 < 1

allandok). Ekkor (18.15) es (18.16) alapjan
2

kF (un+1 )k ckF (un )k1+ + (L/2m2 ) (1 + ckF (un )k ) kF (un )k2



2
kF (un )k ckF (un )k + (L/2m2 ) (1 + ckF (un )k ) kF (un )k .
(18.17)
Ha u0 olyan, hogy
2

%0 := ckF (u0 )k + (L/2m2 ) (1 + ckF (u0 )k ) kF (u0 )k < 1,

(18.18)

akkor (kF (un )k) cs

okken, hiszen (18.17)(18.18) miatt kF (u1 )k %0 kF (u0 )k,
es indukci
oval, ha valamely n-re kF (un )k ... kF (u0 )k, akkor ismet
(18.17)(18.18) reven
kF (un+1 )k %0 kF (un )k.
Legyen c1 := c+(L/2m2 )(1+ckF (u0 )k )2 kF (u0 )k1 . A (18.17) es kF (un )k
kF (u0 )k becslesek alapj
an


2
kF (un+1 )k kF (un )k1+ c + (L/2m2 ) (1 + ckF (un )k ) kF (un )k1
c1 kF (un )k1+ .
Ebb
ol indukci
oval
(1+)n 1

kF (un )k c1
1/

ahol d1 = c1

1/

kF (u0 )k(1+) = d1 q (1+)

1/

es q = c1 kF (u0 )k = %0

< 1.

 mo
dszerek
18.3. Newton-tpusu

271

18.10. Megjegyz
es. Az inegzakt Newton-modszer specialis esetei az u
n.
kv
azi-Newton m
odszerek, melyekben az F 0 (un ) derivalt valamely Bn kozelteset haszn
aljuk:
(
un+1 = un Bn1 F (un )
(n N), ahol
(18.19)
0
1
kI F (un )Bn k n es 0 < n 0 < 1.
(Itt I az identit
as Y -ban). Ekkor ui. pn = Bn1 F (un ), gy
kF 0 (un )pn + (F (un ))k = k(F 0 (un )Bn1 + I)(F (un ))k n kF (un )k.
A k
ovetkez
o m
odost
as az u
n. csillaptott Newton-modszer, melyben a globalis konvergencia erdekeben a pn vektorokat alkalmas n (0, 1] allandokkal
szorozzuk.
18.11. T
etel (csillaptott Newton-m
odszer). Teljes
uljenek a 18.3. tetel
feltetelei es legyen u X a (18.6) egyenlet megold
asa. Legyen u0 X
tetsz
oleges, es tekints
uk az al
abbi sorozatot:

(n N), ahol
un+1 := un + n pn
n
o
(18.20)
2
F 0 (un )pn = F (un )
es n = min 1, LkFm(un )k .
Ekkor
kun u k

1
m kF (un )k

monoton cs
okken
oen es lok
alisan m
asodrendben, azaz alkalmas n0 N index
ut
an
kF (un+1 )k c1 kF (un )k2
(n n0 )
(18.21)
es

kun u k

1
m kF (un )k

d1 q 2

(n n0 )

(18.22)

(ahol 0 < q < 1, c1 , d1 > 0).

Bizonyt
as. Most is a 18.3. tetel bizonytasat modostjuk: az (1) resz helyett
most
F (un+1 ) = (1 n )F (un ) + n (F (un ) + F 0 (un )pn )+
Z 1
+n
(F 0 (un + tn pn ) F 0 (un ))pn dt,

(18.23)

gy

kF (un+1 )k (1 n )kF (un )k + n2 (L/2m2 )kF (un )k2

= kF (un )k 1 n + n2 (L/2m2 )kF (un )k .
(18.24)

 cio
s mo
dszerek nemlinea
ris egyenletekre
18. Itera

272

Ha (L/2m2 )kF (u0 )k < 1, akkor n 1 es a 18.3. tetel hasznalhato, k

ulonben
pedig r
ogztett n eseten a valos (t) := 1 t + t2 (L/2m2 )kF (un )k (t 0)
2
f
uggveny minimum
at t = n := LkFm(un )k eseten veszi fel, es itt erteke
(n ) = 1

m2
.
2LkF (un )k

(18.25)

Igy (18.3) alapj

an es indukcioval az (kF (un )k) sorozat csokken es

n
m2
kF (un )k 1
kF (u0 )k
(n N).
2LkF (u0 )k

(18.26)

Igy alkalmas n0 N+ ut
an az (L/2m2 )kF (un0 )k < 1 becsles all fenn, ekkor
n 1 (n n0 ) es a 18.3. tetel hasznalhato un0 kezdovektorral.

A fenti ket v
altozat el
onyei kozos modszerben egyesthetoek, amely epp emiatt a legelterjedtebb. Az u
n. csillaptott inegzakt Newton-modszer tehat glob
alis konvergenci
at ny
ujt a segedegyenletek kozelto megoldasa mellett is.
18.12. T
etel (csillaptott inegzakt Newton-m
odszer). Teljes
uljenek a
18.3. tetel feltetelei es legyen u X a (18.6) egyenlet megold
asa. Legyen
u0 X tetsz
oleges, es tekints
uk az al
abbi sorozatot:

(n N), ahol

un+1 := un + n pn

kF 0 (un )pn + F (un )k n kF (un )k

es 0 < n 0 < 1, valamint

n
o

(1n )
m

.
n := min 1, (1+
2
n ) LkF (un )k
(18.27)
Ekkor
kun u k

1
m kF (un )k

monoton cs
okken
oen, a (n ) sorozatt
ol f
ugg
o rendben. Espedig,
ha n

c kF (un )k valamely 0 < 1 es c > 0 konstansok mellett, akkor a konvergencia rendje lok
alisan 1 + , azaz alkalmas n0 N index ut
an
kF (un+1 )k c1 kF (un )k1+
es

kun u k

1
m kF (un )k

(n n0 )

d1 q (1+)

(n n0 )

(ahol 0 < q < 1, c1 , d1 > 0 alkalmas

alland
ok).
Bizonyt
as. A kor
abbiakhoz hasonlo, most (18.3) es (18.14) alapjan
kF (un+1 )k (1 n )kF (un )k + n n kF (un )k + n2 (L/2)kpn k2

 -belso
itera
cio
k
18.4. K
ulso

273

kF (un )k 1 n (1 n ) + n2 (L/2m2 )(1 + n )2 kF (un )k .

(18.28)

(1n )
m
A z
ar
ojelben
all
o kifejezes minimumat n = (1+
eseten veszi fel,
2
n ) LkF (un )k
es itt erteke

2
m2
1 n
(n ) = 1
.
(18.29)
2LkF (un )k 1 + n

Indukci
oval, n 0 < 1 miatt (n ) (0 ) es kF (un )k linearisan csokken,
ezen bel
ul valamely n0 N+ eseten (18.18) teljes
ul, ha ott kF (u0 )k helyett
kF (un0 )k-t runk. Igy a 18.3. tetel hasznalhato un0 kezdovektorral.

18.13. Megjegyz
es. A fenti harom tetelben szereplo Lipschitz-feltetel tobb
m
odon is enyhthet
o, ugyan
ugy, mint a 18.6. megjegyzesben emltett
uk az
eredeti Newton-iter
aci
ora.

18.4. Ku
o-bels
o iter
aci
ok
ls
Legyen H val
os Hilbert-ter, A : H H adott operator az alabbi tulajdons
agokkal:
18.4. felt
etelek.
(i) A G
ateaux-deriv
alhat
o, A0 bihemifolytonos;
(ii) b
armely u H eseten A0 (u) B(H) onadjungalt;
(iii) letezik M m > 0, hogy
2

m khk hA0 (u)h, hi M khk

(u, h H);

(iv) A0 Lipschitz-folytonos L konstanssal.

Tekints
uk az
A(u) = b
egyenletet, melynek a 13.2. tetel szerint egyertelm
uen letezik u H megold
asa.
Az el
oz
o szakaszban bevezetett inegzakt Newton-modszer es csillaptott valtozata eseten a segedegyenletek kozelto megoldasara most hasznalhatjuk a
konjug
alt gradiens-m
odszert. Ezaltal a kozelto sorozatot ketszeres, u
n. k
ulsobels
o iter
aci
oval adjuk meg. A konstrukcio es a konvergencia a megfelelo kor
abbi eredmenyekb
ol levezetheto, ezt foglaljuk most ossze.
Legyen u0 H tetsz
oleges.

 cio
s mo
dszerek nemlinea
ris egyenletekre
18. Itera

274

(a) A k
uls
o Newton-iter
acio:
un+1 = un + n pn

(n N),

(18.30)

ahol pn H az al
abbi linearis egyenlet kozelto megoldasa:
A0 (un )pn (A(un ) b),

(18.31)

emellett
n > 0

el
ort konstans, melyre 0 < n 0 < 1,

n = min{ 1,

(1n ) 1
(1+n ) Lkpn k

(18.32)
} (0, 1] .

(b) Bels
o iter
aci
o: a (18.31)-beli pn vektor kiszamtasara a KGM segtsegevel konstru
alunk egy
(p(k)
n )H
(0)

(k N)
(k )

u
k
ozelt
o sorozatot. Legyen pn := 0 es pn := pn n a legkisebb kn index
tag, melyre m
ar teljes
ul az
n)
kA0 (un )p(k
+ (A(un ) b)k n kA(un ) bk
n

(18.33)

relatv hibabecsles, ahol n > 0 a (18.32)-ben elort hibakorlat.

18.14. T
etel. Teljes
uljenek a 18.4. feltetelek. Ekkor az al
abbi konvergenciabecslesek
allnak fenn.
(1) A bels
o iter
aci
ora
r
kA

(un )p(k)
n

+ (A(un ) b)k 2

M
m

!k
M m

kA(un ) bk

M+ m

(k N).

Igy ahhoz, hogy az n-edik k

uls
o lepesben (18.33) m
ar teljes
ulj
on, a sz
ukseges bels
o iter
aci
os lepesek minim
alis sz
ama legfeljebb az a kn N,
melyre

r
!kn
M m
n m

.
(18.34)

2 M
M+ m
(2) Az (un ) k
uls
o iter
aci
ora
kun u k

1
kA(un ) bk 0
m

 -belso
itera
cio
k
18.4. K
ulso

275

monoton cs
okken
oen, a (n ) sorozatt
ol f
ugg
o rendben. Espedig,
ha n
c kA(un ) bk valamely 0 < 1 es c > 0 konstansok mellett, akkor
a konvergencia rendje lok
alisan 1 + , azaz alkalmas n0 N index ut
an
kA(un+1 ) bk c1 kA(un ) bk1+
es

kun u k

1
m kA(un )

bk d1 q (1+)

(n n0 )
n

(n n0 )

(ahol 0 < q < 1, c1 , d1 > 0 alkalmas

alland
ok).
Bizonyt
as. (1) A 18.4. feltetel miatt az A0 (un ) operatorra vonatkozo (18.31)
(k)
line
aris egyenletre ervenyes a 16.11. tetel. Itt a maradekvektorok az rn :=
(0)
(0)
(k)
A0 (un )pn +(A(un )b) vektorok, specialisan pn := 0 miatt rn = A(un )b,
gy a 16.12. megjegyzes alapjan kapjuk a konvergenciabecslest, abbol es a
(18.33) becslesb
ol pedig azonnal kovetkezik (18.34).
(2) Az F (u) := A(u) b operatorra a 18.5. megjegyzes alapjan teljes
ulnek a
18.3. tetel feltetelei es eleg a Gateaux-derivalhatosag. Igy fennallnak a 18.12.
tetel feltetelei is, ez pedig epp a kvant becsleseket adja.


19. fejezet

Iter
aci
os m
odszerek Ritz
Galjorkin-diszkretiz
aci
okra
19.1. R
acsfu
eg line
aris egyenletek ese ggetlens
t
en
Legyen H val
os Hilbert-ter es tekints
uk az
Lu = g

(19.1)

line
aris oper
atoregyenletet, ahol L S-korlatos es S-koercv a 8.32. defincio
szerint, es g H adott vektor. A 8.37. tetel szerint ennek egyertelm
uen letezik
gyenge megold
asa.
A gyakorlatban az ilyen operatoregyenlettel modellezett feladatok megoldasa
altal

aban a k
ovetkez
o ket lepesbol all:
i) diszkretiz
aci
o (azaz veges dimenzios feladattal kozeltj
uk, amely linearis
algebrai egyenletrendszerre vezet);
ii) iter
aci
o (amellyel megoldjuk a fent kapott linearis egyenletrendszert).
Mindket lepesben t
obbfele lehetoseg van megfelelo modszer valasztasara. Itt
az eddig bemutatott algoritmusok alapjan a diszkretizaciora RitzGaljorkinfele, az iter
aci
ora pedig prekondicionalt konjugalt gradiens-modszert alkalmazunk.
A fejezet fontos eredmenye, hogy alkalmas prekondicionalas segtsegevel a
konvergencia r
acsf
uggetlenseget fogjuk igazolni. Ez azt jelenti, hogy a prekondicion
alt m
atrixok kondci
oszama es gy a konvergencia hanyadosa is korlatos
277

278

cio
k e
s RitzGaljorkin-diszkretiza
cio
k
19. Itera

marad a diszkretiz
aci
o finomtasa (azaz az alterek dimenziojanak tetszoleges
n
ovelese) sor
an. Ennek jelentosegerol a 19.4. szakaszban is szot ejt
unk majd,
amikor a fenti eredmenyt elliptikus feladatokra alkalmazzuk.
Az emltettekhez hasonl
o eredmenyek reszletes targyalasa olvashato a [6, 23]
munk
akban.

19.1.1. A megold
as menete
El
osz
or teh
at a 15.2. szakasz alapjan RitzGaljorkin-modszerrel kozeltj
uk
a (19.1) egyenlet megold
as
at. Az alterek jelolesere a vegeselem-modszernel
megszokott jel
olest haszn
aljuk a 15.5. szakaszhoz hasonloan, azaz N N+
egesz helyett h > 0 parameterrel indexelj
uk (amely a gyakorlatban fordtottan ar
anyos N -nek a feladattol f
uggo hatvanyaval). Legyen tehat
Vh = span{1 , . . . , N } HS
adott alter, ahol a i vektorok linearisan f
uggetlenek. Jelolje most a megfelelo
Gram-m
atrixot
n
oN
Lh := hLS j , i iS
.
i,j=1

Az uh Vh k
ozelt
o megoldast ekkor uh =

N
P

ci i alakban kapjuk, ahol

i=1

bh := {hg, j i}N
es a c = (c1 , . . . , cN ) RN vektor az
j=1 ,
Lh c = bh

(19.2)

N N -es line
aris egyenletrendszer megoldasa. Lattuk, hogy ha teljes
ul a 15.2.
feltetel, akkor uh u kkS -normaban.
A (19.2) rendszer megold
as
ara alkalmazzuk a prekondicionalt KGM-t, ahol a
prekondicion
al
o m
atrix az S operatorhoz tartozo merevsegi matrix:
n
oN
Sh = hi , j iS
.
i,j=1

Ez azt jelenti, hogy az eredeti rendszer helyett formalisan az alabbi prekondicion

alt rendszert tekintj
uk:

S1
h Lh c = bh

(19.3)

h = S1 bh ), es erre alkalmazzuk a KGM algoritmusat. Utobbiban

(ahol b
h
ekkor lepesenkent az S1
atrix szerepel, ami valojaban azt jelenti, hogy
h Lh m
Sh zn = Lh wn tpus
u segedrendszereket kell megoldani, lasd (16.20). A prekondicion
al
as lenyege, hogy az Sh -val felrt rendszerek egyszer
ubben megoldhat
ok legyenek, mint Lh -val. Masreszt a konvergenciara az alabbi racsf
uggetlensegi tulajdons
agot fogjuk igazolni: az S1
L
m
a
trixok
kond
ci
o
sz
a
ma,
h
h
amely f
ugg h-t
ol (azaz N -t
ol), korlatos marad h 0 (azaz N ) eseten.

 csf
g linea
ris egyenletek esete
n
19.1. Ra
uggetlense

279

19.1.2. Szimmetrikus feladatok

Legyen el
osz
or L maga is szimmetrikus operator, ekkor az S-korlatos es Skoercv volta nem jelent m
ast, mint az alabbi spektralis ekvivalenciat:
mkuk2S hLS u, uiS M kuk2S

(u HS ).

(19.4)

Ekkor Lh is szimmetrikus. Itt S1

onadjungalt a hc, diSh := Sh c d skah Lh
l
arszorzatra nezve (hasonl
oan, mint operatorokra lattuk (16.40)-nel). Igy alkalmazhat
o a (16.11)-(16.12) algoritmus a (19.3) rendszerre, ahol RN -ben a
h., .iSh skal
arszorzatot es megfelelo |.|Sh normat hasznaljuk, vagyis a (16.18)(16.19) algoritmus megfelel
oje. Ekkor igaz a 16.11. tetel becslese, amihez sz
ukseg van S1
L
hat
a
raira
a
h.,
.i
skal
a
rszorzatra
n
e
zve.
Megmutatjuk,
hogy
h
S
h
h
itt S1
or
okli az eredeti hatarokat Vh -tol f
uggetlen
ul. Az eredeti operatoh Lh
rokra vonatkoz
o feltetel az L es S spektralis ekvivalenciaja lesz.
t
19.1. All
as. Legyenek L es S spektr
alisan ekvivalensek, azaz D(L) = D(S)
=: D es letezik M m > 0, hogy
mhSu, ui hLu, ui M hSu, ui

(u D).

(19.5)

Ekkor b
armely Vh HS alter eseten
2
m |c|2Sh hS1
h Lh c, ciSh M |c|Sh

(c RN )

Vh -t
ol f
uggetlen
ul.
Bizonyt
as. A (19.5) spektralis ekvivalencia es LS defincioja alapjan teljeN
P
s
ul (19.4). Tetsz
oleges c RN eseten az u =
cj j Vh vektorra
j=1
N
N
2
X
X


cj j =
hi , j iS ci cj = Sh c c,
kuk2S =
j=1

(19.6)

i,j=1

es hasonl
oan
hLS u, uiS = Lh c c.
Ezeket (19.4)-be berva
m (Sh c c) Lh c c M (Sh c c) ,
ami megegyezik a kv
ant egyenlotlenseggel.

Igy alkalmazhatjuk (16.21)-et m es M hatarokkal, tehat a (19.3) rendszerre

felrt KGM-algoritmusra az

!n
M m
ken kLh
2
(n = 1, 2, . . . , N )
(19.7)

ke0 kLh
M+ m
Vh -t
ol f
uggetlen becslest kapjuk.

 cio
k e
s RitzGaljorkin-diszkretiza
cio
k
19. Itera

280

19.1.3. Nem szimmetrikus feladatok

Legyen most L tetsz
oleges S-korlatos es S-koercv operator. Lattuk (8.14)ben, hogy
mkuk2S hLS u, uiS ,

|hLS u, viS | M kukS kvkS

(u, v HS ).

(19.8)

t
19.2. All
as. Ha fenn
all (19.8), akkor b
armely Vh HS alter eseten
m |c|2Sh hS1
h Lh c, ciSh ,

|hS1
h Lh c, diSh | M |c|Sh |d|Sh

(c, d RN )
(19.9)

Vh -t
ol f
uggetlen
ul.
Bizonyt
as. Ugyan
ugy megy, mint a 19.1. alltas bizonytasa; most tetszoleN
N
P
P
ges c, d RN eseten az u =
cj j Vh es v =
dj j Vh vektorokat
j=1

j=1

(19.8)-ba helyettestve
m (Sh cc) Lh cc,

|Lh cd| M |c|Sh |d|Sh

(c, d RN ), (19.10)

ez pedig nem m
as, mint (19.9).

A 16.15. megjegyzest felhasznalva adodik a

19.3. K
ovetkezm
eny. Ha fenn
all (19.8), akkor
m |c|Sh |S1
h Lh c|Sh M |c|Sh

(c RN ).

Ekkor teh
at alkalmazhatjuk a 16.3. szakaszban kapott linearis konvergenciabecslest:
19.4. K
ovetkezm
eny. Ha fenn
all (19.8), akkor a (16.25) KGN algoritmust
a (19.3) rendszerre alkalmazva

n
M m
krn kSh
2
(n = 1, 2, . . . , N )
(19.11)
kr0 kSh
M +m
Vh -t
ol f
uggetlen
ul.
19.5. Megjegyz
es. A fenti becsles azt mutatja, hogy a 16.3. szakaszban
oper
atorokra kapott line
aris konvergenciabecsles oroklodik a RitzGaljorkindiszkretiz
aci
ora megfelel
o prekondicionalas eseten. Hasonlo igaz a (16.27) szuperline
aris konvergenciabecslesre is: ha LS = I + QS alak
u, ahol QS 0
kompakt, akkor a (16.25) KGN algoritmust a (19.3) rendszerre alkalmazva
krn kSh
nn
kr0 kSh

(n = 1, 2, ..., N ),

(19.12)

 csf
g linea
ris nyeregpont-feladatok esete
n
19.2. Ra
uggetlense

281

ahol
n :=

n


1 X
i (QS + QS ) + i (QS QS ) 0
n i=1

(ha n ) (19.13)

Vh -t
ol f
uggetlen nullsorozat. Ez (altalanosabb esetre) [6]-ban talalhato.

19.2. R
acsfu
eg line
aris nyeregpont-fela ggetlens
datok eset
en
Legyenek H, K val
os Hilbert-terek, es tekints
uk a (8.17) feladatot:
(
Su + N p = f
N u

= g,

(19.14)

ahol S : H H es N : K H s
ur
un definialt operatorok, S szimmetrikus
es egyenletesen pozitv, valamint f H, g K adott vektorok. Teljes
uljon
emellett D(N ) HS (ahol HS az S energiatere), es az S-normaval vett
inf-sup-feltetel:
inf

sup

pD(N )\{0} uHS \{0}

hN p, ui
= > 0.
kpkkukS

A feladat gyenge alakja

(
hu, viS + hp, N vi = hf, vi

hN u, qi

= hg, qi

(v HS ),
(q K).

(19.15)

(19.16)

A 8.41. tetel szerint egyertelm

uen letezik az (u , p ) HS K gyenge megold
as. A tetel bizonyt
as
ahoz atrtuk a fenti inf-sup-feltetelt:
inf

sup

pK\{0} uHS \{0}

hp, N ui
= > 0.
kpkkukS

A (19.14) feladatot RitzGaljorkin-modszerrel diszkretizaljuk a 15.3.2. szakasz alapj

an. Az altereket (a 15.5. szakaszbeli jeloleshez hasonloan) h > 0
parameterrel indexelj
uk, legyenek tehat Vh HS es Ph K veges dimenzios
alterek. Az (uh , ph ) Vh Ph kozelto megoldast az
(
huh , viS + hph , N vi = hf, vi
(v Vh ),
(19.17)
hN uh , qi
= hg, qi
(q Ph ).
feladat megold
asakent keress
uk.

 cio
k e
s RitzGaljorkin-diszkretiza
cio
k
19. Itera

282

L
attuk, hogy a fenti diszkret feladat nem orokli automatikusan az inf-supfeltetelt, hanem ezt k
ul
on el
o kell rnunk; sot, ezt a RitzGaljorkin-modszer
konvergenci
aj
ahoz egyenletesen, azaz h-tol f
uggetlen konstanssal kell tenn
unk. A 15.10. definci
o alapjan tehat feltessz
uk, hogy a Vh es Ph alterek
teljestik az u
n. LBB-feltetelt, azaz van olyan 0 > 0 h-tol f
uggetlen allando,
hogy
hp, N ui
0 .
(19.18)
inf
sup
pPh \{0} uVh \{0} kpkkukS
Ekkor a (19.17) diszkret feladatnak egyertelm
uen letezik (uh , ph ) Vh Ph
megold
asa, emellett ha {Vh }h>0 es {Ph }h>0 alterek olyan csaladja, melyre
b
armely u HS eseten

dist(u, Vh ) := min{ku vh k : vh Vh } 0,

b
armely p K eseten dist(p, Ph ) := min{kp qh k : qh Ph } 0
(19.19)
(ha h 0), akkor a 15.12. k
ovetkezmeny szerint kuh u kS + kph p k 0,
ha h 0.
Irjuk fel most a 16.4. szakaszban definialt Uzawa-algoritmust a (19.17) diszkret feladat megold
as
ara! Ez nem mas, mint (16.36) vettese a Vh Ph alterbe.
Legyenek u0 Vh , p0 Ph tetszolegesek es > 0 adott szam, ha pedig megvan un Vh es pn Ph , akkor

hun+1 , viS + hpn , N vi = hf, vi

(v Vh ),


(19.20)
hpn+1 , qi = hpn , qi + hN un+1 , qi hg, qi
(q Ph ).
A 16.17. k
ovetkezmenyben l
attuk ennek konvergenciabecsleset. Eset
unkben
helyere a (19.18)-beli 0 allando, kBk helyere pedig a B|Vh Ph bilinearis
forma norm
aja lep, ahol B : K HS R es B(p, v) := hp, N vi. Itt
kB|Vh Ph k =

sup
pPh \{0}
vVh \{0}

|hp, N vi|

kpkkvkS

sup
pK\{0}
vHS \{0}

|hp, N vi|
= kBk =: ,
kpkkvkS

ahol > 0 f
uggetlen h-t
ol.
19.6. K
ovetkezm
eny. A (19.14) feladat feltetelei es a (19.18) LBB-feltetel
mellett van olyan 0 > 0, hogy 0 < < 0 eseten a (19.20) iter
aci
o line
arisan konverg
al, vagyis alkalmas c1 , c2 > 0 es q < 1 mellett
kun u kS c1 q n ,
Itt 0 =

2
2 ,

kpn p k c2 q n

(n N).

valamint az optim
alis parameter es hozz
atartoz
o konvergencia-

h
anyados rendre opt =
Vh -t
ol es Ph -t
ol.

2
2 +02

es q =

2 02
;
2 +02

mindezen
alland
ok f
uggetlenek

 csf
g nemlinea
ris egyenletek esete
n
19.3. Ra
uggetlense

283

19.3. R
acsfu
eg nemline
aris egyenletek
ggetlens
eset
en
Legyen H val
os Hilbert-ter, A : H H adott operator a 18.4-hez hasonlo
feltetelekkel, ahol a (iv) pontot a 6.11. tetel alapjan rjuk fel:
19.3. felt
etelek.
(i) A G
ateaux-deriv
alhat
o, A0 bihemifolytonos;
(ii) b
armely u H eseten A0 (u) B(H) onadjungalt;
(iii) letezik M m > 0, hogy
2

m khk hA0 (u)h, hi M khk

(u, h H);

(iv) letezik olyan L > 0

allando, melyre
kA0 (u) A0 (v)k sup |h(A0 (u) A0 (v))z, zi| Lku vk

(u, v H).

kzk=1

(19.21)
Tekints
uk az
A(u) = b
egyenletet, melynek a 13.2. tetel szerint egyertelm
uen letezik u H megold
asa.
A 19.1. szakaszhoz hasonl
oan ezt a feladatot a kovetkezo ket lepesben oldjuk
meg: diszkretiz
aci
o (azaz veges dimenzios feladattal kozeltj
uk, amely nemline
aris algebrai egyenletrendszerre vezet), majd iteracio (amellyel megoldjuk
a fent kapott nemline
aris egyenletrendszert). A diszkretizaciora most is a
RitzGaljorkin-m
odszert hasznaljuk, es az iteracio racsf
uggetlen konvergenci
aj
at mutatjuk meg. Ut
obbi a gradiens-modszer eseten nagyban hasonlt az
el
oz
o szakasz line
aris egyenletere vonatkozo eredmenyehez, ezert ezzel most
nem foglalkozunk, hanem a Newton-modszer kvadratikus konvergenciajanak
r
acsf
uggetlenseget igazoljuk a fenti feltetelek mellett.
Az el
oz
o szakaszhoz hasonl
oan legyen
Vh = span{1 , . . . , N } H
adott alter, ahol a i vektorok linearisan f
uggetlenek. A 15.4. szakaszt kovetve
N
P
az uh Vh k
ozelt
o megoldast uh =
ci i alakban keress
uk u
gy, hogy
i=1

teljes
ulj
on az
hA(uh ), vi = hb, vi

(v Vh )

(19.22)

 cio
k e
s RitzGaljorkin-diszkretiza
cio
k
19. Itera

284

vet
uleti egyenlet. Mint l
attuk, az uh vektor c = (c1 , . . . , cN ) egy
utthatoit egy
nemline
aris egyenletrendszerbol kapjuk, az ebben szereplo f
uggvenyt jelolj
uk
most Ah -val, felt
untetve a h parametertol valo f
uggest. Ekkor a szoban forgo
egyenletrendszer
Ah (c) = bh ,
(19.23)
ahol
A h : R n Rn ,

Ah (c) :=

n
X

oN
ci i , k

k=1

i=1

n
oN
es bh := hb, k i
Rn .
k=1

L
attuk, hogy ha teljes
ul a (15.17). feltetel, akkor kuh u k 0.
Celunk most a 18.3. tetelbeli Newton-modszer alkalmazasa a (19.22) veges
dimenzi
os feladatra. Ehhez abbol indulunk ki, hogy az eredeti egyenletben
szerepl
o F (u) := A(u) b operatorra a 19.3. feltetelek reven es a 18.5. megjegyzes alapj
an teljes
ulnek a 18.3. tetel feltetelei. Megmutatjuk, hogy a 19.3.
feltetelek
or
okl
odnek a vet
uleti egyenletre is. Legyen
Ah : V h V h ,

Ah := Ph A|Vh ,

ahol Ph : H Vh a Vh alterre vetto ortogonalis projekcio. Mivel barmely

u Vh eseten A(u) Ah (u) = A(u) Ph A(u) Vh , gy
hAh (u), vi = hA(u), vi

(u, v Vh ).

(19.24)

K
onnyen l
athat
o, hogy a 19.3.(i) feltetel teljes
ul Ah -ra, hiszen Ph folytonos
es line
aris, gy A0h (u) = Ph A0 (u)|Vh . Ebbol
hA0h (u)z, vi = hA0 (u)z, vi

(u, z, v Vh ),

ebb
ol vil
agos Ah -ra a (ii) tulajdonsag, es (iii) is ugyanazon m-mel es M -mel,
mint A-ra. Hasonl
oan,
kA0h (u)A0h (v)k = sup |h(A0h (u)A0h (v))z, zi| = sup |h(A0 (u)A0 (v))z, zi|
zVh
kzk=1

zVh
kzk=1

sup |h(A0 (u) A0 (v))z, zi| = kA0 (u) A0 (v)k Lku vk

(u, v Vh ).

zH
kzk=1

Legyen u0 H adott, uh0 ennek vet

ulete Vh -ra. Irjuk fel ezzel a kezdovektorral
az (19.22) feladatra vonatkozo Newton-iteraciot:
(
un+1 := un + pn , ahol
(19.25)
A0h (un )pn = (Ah (un ) bh ).

 csf
g nemlinea
ris egyenletek esete
n
19.3. Ra
uggetlense

285

19.7. T
etel. Ha teljes
ulnek a 19.3. feltetelek, akkor
(1) kAh (un+1 ) bh k

L
2
kAh (un ) bh k
2m2

(n N).

(2) Ha u0 olyan, hogy

q :=


L 
kA(0)

bk
+
M
ku
k
< 1,
0
2m2

(19.26)

2m2 2n
q 0.
L

(19.27)

akkor
mkun u k kAh (un ) bh k
Mindket becsles
alland
oi Vh -t
ol f
uggetlenek.
Bizonyt
as. A fenti megfontolasban lattuk, hogy a 19.3. feltetelek oroklodnek a (19.22) feladatra is, gy a 18.5. megjegyzes alapjan teljes
ulnek a 18.3.
tetel feltetelei. Igy ervenyes a 18.3. tetel az Fh (u) := Ah (u) bh operatorbol
sz
armaztatott (19.25) sorozatra, h-tol f
uggetlen
ul ugyanazon m es L alland
okkal.
A 18.3. tetel (1) pontja erre az esetre egybeesik a fentivel, gy utobbit belattuk. A 18.3. tetel (2) pontja most azt mondja ki, hogy ha uh0 olyan, hogy
qh :=

L
Ah (uh0 ) bh < 1,
2m2

akkor
mkun u k kAh (un ) bh k

(19.28)

2m2 2n
q 0.
L

Itt




Ah (uh0 ) bh kAh (0) bh k + Ah (uh0 ) Ah (0) .
Egyreszt
kAh (0) bh k = sup |hAh (0) bh , vi| = sup |hA(0) b, vi|
vVh
kvk=1

vVh
kvk=1

sup |hA(0) b, vi| = kA(0) bk ,

vH
kvk=1

m
asfel
ol, hasonl
o megfontol
asbol es az kA0 (z)k M becslesbol (ami a (iii)
feltetel k
ovetkezmenye)




Ah (uh0 ) Ah (0) A(uh0 ) A(0) M uh0 M ku0 k .
Ezekb
ol


Ah (uh0 ) bh kA(0) bk + M ku0 k ,

286

cio
k e
s RitzGaljorkin-diszkretiza
cio
k
19. Itera

azaz qh q. Ezt a (19.28) feltetellel osszevetve azt kapjuk, hogy ha q < 1,

azaz teljes
ul (19.26), akkor qh is kisebb 1-nel, ezert igaz (19.27) is. Tehat (2)-t
is bel
attuk.

19.8. Megjegyz
es. A feltetelek alapjan az is igaz, hogy ha a (19.25)-beli
line
aris egyenletekre a 18.4. szakasz szerint a KGM-t alkalmazzuk belso iter
aci
okent, akkor annak konvergenciaja is M -tol es m-tol f
ugg, gy Vh -tol f
uggetlen.

19.4. Alkalmaz
asok elliptikus perem
ert
ekfeladatokra
19.4.1. Line
aris perem
ert
ekfeladatok
Legyen L line
aris elliptikus operator, es tekints
uk az

Lu = f,
u| = 0

(19.29)

peremertekfeladatot. A gyakorlatban a megoldas szokasos menete ket lepesbol

all, amit absztrakt esetben a 19.1. szakasz elejen rtuk fel:

i) diszkretiz
aci
o (azaz veges dimenzios feladattal kozeltj
uk, amely linearis
algebrai egyenletrendszerre vezet);
ii) iter
aci
o (amellyel megoldjuk a fent kapott linearis egyenletrendszert).
Mindket lepesben t
obbfele modszer valaszthato, itt az elozo, Hilbert-terben
t
argyalt algoritmusok alapj
an a kovetkezoket hasznaljuk: a diszkretizaciora
vegeselem-m
odszert runk fel, az iteraciora pedig prekondicionalt konjugalt
gradiens-m
odszert v
alasztunk, melyben a 16.3. szakasz prekondicionalo oper
atorainak diszkret megfelel
oit alkalmazzuk.
Az gy konstru
alt prekondicionalasnak koszonhetoen ervenyesek lesznek a
19.1. szakasz r
acsf
uggetlensegi eredmenyei: a prekondicionalt matrixok kondci
osz
ama es gy a konvergencia hanyadosa is korlatos marad a vegeselemes
r
acsh
al
o finomt
asa (azaz h 0) soran. Ez azert jelentos tulajdonsag, mert
a prekondicion
al
as el
otti m
atrixok kondcioszama vegtelenhez tart, azaz ha
prekondicion
al
as nelk
ul alkalmaznank a KGM-et, akkor a racs finomtasaval
a konvergencia lelassulna, gy viszont a konvergencia sebessege nem f
ugg a h
r
acsfinoms
agt
ol.

 sok elliptikus pereme

rte
kfeladatokra
19.4. Alkalmaza

287

1. p
elda: feladat szimmetrikus oper
atorral.
Tekints
uk a k
ovetkez
o feladatot:

Lu div (p u) = f,
u| = 0,

(19.30)

ahol Rn korl
atos tartomany szakaszonkent sima peremmel, p L (),
p(x) m > 0 (m. m. x ), f L2 (). A 10.15. tetel szerint ennek
egyertelm
uen letezik u H01 () gyenge megoldasa.
El
osz
or a 15.5. szakasz alapj
an vegeselem-modszerrel kozeltj
uk (19.30) megold
as
at. Legyen teh
at Vh H01 () veges dimenzios alter 1 , 2 , . . . , N bazissal. Az uh Vh k
ozelt
o megoldast a Vh bazisvektorainak linearis kombin
aci
ojakent keress
uk. Az uh egy
utthatoit az
Lh c = fh
line
aris egyenletrendszer c RN megoldasanak koordinatai adjak, ahol most
Lh -val jel
olj
uk a merevsegi matrixot (azaz a vegeselem-modszer Gram-matrix
at). Itt (15.26) alapj
an
Z
Z
(Lh )ij =
p i j ,
(fh )i =
f i
(i, j = 1, . . . , N ).

Most szeretnenk konjug

alt gradiens-modszerrel megoldani a fenti rendszert.
El
osz
or nezz
uk meg, milyen konvergenciat kapnank, ha kozvetlen
ul, azaz
prekondicion
al
as nelk
ul alkalmaznank a KGM-et. Ekkor Lh hatarai mh :=
min (Lh ) es Mh := max (Lh ), azaz
2

mh |c| Lh c c Mh |c|
A m
atrix kondci
osz
ama (Lh ) =

(Lh )1

, l
asd (16.15).

Mh
mh ,

(c RN ).

a KGM konvergenciahanyadosa q(Lh ) =

(Lh )+1

t
19.9. All
as. [5] Az L oper
atorb
ol sz
armaztatott
O(h2 ) , ha h 0.

Lh m
atrixra (Lh ) =

Ebb
ol k
ovetkezik, hogy a KGM konvergenciahanyadosa 1-hez tart, ha a feloszt
ast finomtjuk, ami azt jelenti, hogy adott pontossag eleresehez egyre
t
obbet kellene iter
alni.
Ez a problema megoldhat
o prekondicionalassal: legyen Sh olyan pozitv definit m
atrix, amelyre
ch (Sh c c)
m
b h (Sh c c) (Lh c c) M
es teljesti az al
abbi ket k
ovetelmenyt:

(c RN )

(19.31)

 cio
k e
s RitzGaljorkin-diszkretiza
cio
k
19. Itera

288

(i) Sh egyszer
ubb szerkezet
u legyen, mint Lh , vagyis az Sh -val felrt rendszerek egyszer
ubben megoldhatok legyenek, mint Lh -val;
(ii)

ch
M
Mh

.
m
bh
mh

Tekints
uk az eredeti rendszer helyett az alabbi prekondicionalt rendszert:

S1
h Lh c = fh

(19.32)

(ahol fh = S1
es erre alkalmazzuk a KGM (16.11)-(16.12) algoritmusat a
h f ),
hc, diSh := Sh cd skal
arszorzatra nezve. Az iteracioban ekkor lepesenkent az
S1
L
m
a
trix
szerepel,
ami valojaban azt jelenti, hogy Sh zn = Lh wn tpus
u
h
h
segedrendszereket kell megoldani, ez pedig a feltetel szerint egyszer
ubb az
eredetinel. A prekondicion
alt KGM konvergenciahanyadosa
q
q

ch m
(S1
L
)

1
M
bh
h
h
1
=q
,
q(Sh Lh ) = q

c
(S1
L
)
+
1
Mh + m
bh
h
h
Mh
(l
asd 16.2.3. szakasz), ahol a kondcioszam (S1
el tehat az,
h Lh ) = m
b h . A c
hogy ez a kondci
osz
am lenyegesen jobb legyen az eredetinel. Megmutatjuk a
19.1.2. szakasz alapj
an, hogy alkalmas operator segtsegevel (S1
ah Lh ) korl
tos marad, ha h 0.
V
alasszuk az S := segedoperatort, es legyen Sh ennek merevsegi matrixa
ugyanazon vegeselemes diszkretizacio szerint, azaz
Z
(Sh )ij =
i j
(i, j = 1, . . . , N ).
(19.33)
c

Ilyen m
atrix
u egyenletek megoldasara ismeretesek egyszer
ubb modszerek,
mint az eredetiere, felhaszn
alva, hogy az S operator allando egy
utthatos:
peld
aul Fourier-m
odszer (FFT) vagy FACR tpus
u parhuzamosthato direkt
m
odszerek [61, 69]. Igy az (i) feltetel teljes
ul, nezz
uk (ii)-t.
ch a (19.33)-beli Sh m
t
19.10. All
as. Legyenek m
b h es M
atrixhoz tartoz
o
(19.31)-beli eles hat
arok. Ekkor
mm
bh

es

ch M,
M

ahol m := min p es M := max p f

uggetlenek Vh -t
ol.
Bizonyt
as. Legyen H := L2 (), D := H 2 ()H01 (). Eleg megmutatnunk,
hogy
mhSu, uiL2 hLu, uiL2 M hSu, uiL2

(u D).

(19.34)

 sok elliptikus pereme

rte
kfeladatokra
19.4. Alkalmaza

289

Ekkor ugyanis a 19.1.

allt
as szerint
2
m |c|2Sh hS1
h Lh c, ciSh M |c|Sh

(c RN ),

ami ekvivalens azzal, hogy (19.31) teljes

ul m es M hatarokkal is, es ez az,
amit igazolni akartunk.
Legyen teh
at u D. Ekkor a Green-formulabol
Z
Z
Z
Z
2
2
(Lu)u =
p |u| ,
(Su)u =
|u| .

Mivel m p(x) M miatt

Z
Z
Z
2
2
2
m
|u|
p |u| M
|u| ,

epp azt kapjuk, hogy (19.34) teljes

ul.
19.11. K
ovetkezm
eny. Ekkor (S1
h Lh ) =
megfelel
oen a prekondicion
alt KGM-re az

!n
ken kLh
M m
2

ke0 kLh
M+ m


ch
M
M
(h > 0), es ennek

m
bh
m

(n = 1, 2, . . . , N )

Vh -t
ol f
uggetlen becslest kapjuk.
Ez azt jelenti, hogy egy el
ore megadott pontossaghoz sz
ukseges iteracios
lepesek sz
ama korl
atos marad, ha a racsot finomtjuk. Specialisan, ha az
Sh zn = Lh wn tpus
u N N -es segedrendszereket O(N ) optimalis m
uveletigennyel oldjuk meg, akkor az iteraciot is figyelembe vevo teljes m
uveletigeny
is az optim
alis O(N ).
2. p
elda: feladat nem szimmetrikus oper
atorral.
Tekints
uk a k
ovetkez
o feladatot, amely konvekcio-diff
uzios allapotot r le:

Lu div (p u) + b u = f,
(19.35)
u| = 0,
ahol teljes
ulnek a 10.2.2. feltetelek, azaz p L (), p(x) m > 0 (m. m.
x ), b C 1 ()n , div b = 0, valamint f L2 (). A 10.17. tetel szerint ennek egyertelm
uen letezik u H01 () gyenge megoldasa. A megoldast
az el
oz
o peld
ahoz hasonl
o modon kozeltj
uk, gy foleg csak a k
ulonbsegeket
hangs
ulyozzuk.

 cio
k e
s RitzGaljorkin-diszkretiza
cio
k
19. Itera

290

Legyen el
osz
or ismet Vh H01 () veges dimenzios alter 1 , 2 , . . . , N bazissal. Az Lh c = fh egyenletrendszerben most
Z 
Z

(Lh )ij =
p j i + (b j ) i , (fh )i =
f i (i, j = 1, . . . , N ).

Mivel most az egyenletrendszer nem szimmetrikus, a 16.3. szakaszban ismertetett KGN-m

odszert (pontosabban, annak prekondicionalt valtozatat)
alkalmazzuk. Legyen az Sh prekondicionalo matrix ismet az S := segedoper
ator merevsegi m
atrixa, azaz (19.33). Megmutatjuk, hogy a konvergenciah
anyados most is korl
atos marad, ha h 0.

t
19.12. All
as. A fenti feltetelek mellett a KGN algoritmust az S1
h Lh c = fh
rendszerre alkalmazva

n
M m
krk kSh
2
(n = 1, 2, ..., N ),
(19.36)
kr0 kSh
M +m
1/2

ahol m := min p es M := kpkL + 1 kbkL (ahol 1 a oper

ator els
o
saj
aterteke), azaz m es M f
uggetlenek Vh -t
ol.
Bizonyt
as. A 19.4. k
ovetkezmeny szerint eleg megmutatnunk, hogy fennall
(19.8) a HS = H01 () terben a fenti m es M konstansokkal. Ez pedig a
10.17. tetel bizonyt
as
ab
ol kovetkezik, mivel az ottani B(u, v) bilinearis forma
azonos a fenti L oper
atorhoz tartozo hLS u, viS bilinearis formaval.

Megjegyezz
uk, hogy ha 1 -re a (8.11) becslest hasznaljuk, akkor a konvergenciah
anyados fels
o becslese is egyszer
uen kiszamthato.

19.4.2. Stokes-feladat
Tekints
uk a (10.17) Stokes-feladatot:

u + p = f

div u = 0

u| = 0 ,

(19.37)

ahol Rd (d = 2 vagy 3) korlatos tartomany, f L2 () adott vektor.

A 10.21. tetel szerint ennek egyertelm
uen letezik (u , p ) H01 ()d L 2 ()
gyenge megold
asa.
A Stokes-feladatot megfelel
o vegeselemes diszkretizacioval, majd az Uzawaalgoritmus alkalmaz
as
aval oldjuk meg, a 19.2. szakasz alapjan pedig igazoljuk,
hogy r
acsf
uggetlen konvergenciabecslest kapunk.

 sok elliptikus pereme

rte
kfeladatokra
19.4. Alkalmaza

291

El
osz
or megmutatjuk, hogy a (19.37) feladat specialis esete (19.14)-nek. Led
gyenek H := L2 () es K := L 2 () valos Hilbert-terek,
d

N := : L 2 () L2 () ,

S := (, , ) : L2 () L2 () ,

ahol D(S) := (H 2 () H01 ())d es D(N ) := H 1 () L 2 (). Ezek s

ur
un defini
alt oper
atorok, S szimmetrikus es egyenletesen pozitv, es HS = H01 ()d .
Emellett a Gauss-Osztrogradszkij-tetelbol
Z
Z
p u =
p (div u)
(p H 1 (), u H01 ()d ),

gy N u = div u (u H01 ()d ), es teljes

ul D(N ) HS = H01 ()d .
Veg
ul ervenyes a (19.15) inf-sup-feltetel is a 10.20. alltas alapjan.
A vegeselemes diszkretiz
aci
ohoz olyan Vh H01 ()d es Ph L 2 () veges dimenzi
os altereket kell v
alasztanunk, melyek teljestik a (19.18) LBB-feltetelt,
azaz van olyan 0 > 0 h-t
ol f
uggetlen allando, hogy
R
p (div u)
inf
sup
0 .
(19.38)
kpkL2 kukH01
pPh \{0} uVh \{0}
Mint l
attuk, ez nem feltetlen
ul oroklodik az eredeti inf-sup-feltetelbol: csak
speci
alis, megfelel
oen egym
ashoz valasztott (Vh , Ph ) parok eseten teljes
ul.
Ilyen, u
n. stabil terp
arok konstrukcioja talalhato pl. [69, III. 17.5.4]-ben.
Irjuk fel most a (19.20) Uzawa-algoritmust a diszkretizalt Stokes-feladatra.
Legyenek u0 Vh , p0 Ph tetszolegesek es > 0 adott szam. Ha megvan
un Vh es pn Ph , akkor un+1 es pn+1 rendre az alabbi diszkret feladatok
megold
asa:
Z
Z
Z
un+1 v
pn (div v) =
f v
(v Vh ),

pn q

pn+1 q =

(19.39)

(div un+1 ) q

(q Ph ).

Ez nem m
as, mint a
un+1 + pn = f ,
es

un+1 | = 0

pn+1 = pn div un+1

feladatok Vh - ill. Ph -beli vegeselemes megoldasa.

19.13. T
etel. Ha teljes
ul a (19.38) LBB-feltetel, akkor 0 < < 2 eseten
a (19.39) iter
aci
o line
arisan konverg
al, vagyis alkalmas c1 , c2 > 0 es q < 1
mellett
kun u kH 1 c1 q n ,
0

kpn p kL2 c2 q n

(n N).

 cio
k e
s RitzGaljorkin-diszkretiza
cio
k
19. Itera

292

Itt az optim
alis parameter es hozz
atartoz
o konvergenciah
anyados rendre opt =
2
1+02

es q =

102
,
1+02

ezek f
uggetlenek Vh -t
ol es Ph -t
ol.

Bizonyt
as. A fenti eredmenyeket a 19.6. kovetkezmeny mondja ki, ha megmutatjuk, hogy = 1. Itt
R
p (div u)
|hp, N vi|
=
sup
,
:=
sup
kpkL2 kvkH01
kpkL2 kukH01
2 ()\{0}
2 ()\{0}
pL
pL
1 ()d \{0}
vH0

1 ()d \{0}
vH0

R
valamint | p (div u)| kpkL2 k div ukL2 . A 10.21. tetel bizonytasaban

l
attuk, hogy k div ukL2 elemien becs
ulheto dkukH01 -val, de itt a d szorR
z
o alkalmas sz
amol
assal 1-re javthato, lasd pl. [51]. Igy | p (div u)|
kpkL2 kukH01 , amit a fenti sup-ba berva megkapjuk, hogy = 1.


19.4.3. Nemline
aris perem
ert
ekfeladatok
Legyen R2 korl
atos skbeli tartomany, es tekints
uk a

div (a u) + s(x, u) = g,
u| = 0

(19.40)

feladatot az al
abbi feltetelekkel:
(i) a L (), a(x) m > 0 (m. m. x );
monoton novo es korlatos,
(ii) s C 1 ( R), valamint s(x, ) := s(x,)

espedig letezik olyan 0 allando, hogy

0 s(x, )

(x , R);

(19.41)

(iii) s Lipschitz-folytonos -ben, espedig letezik olyan Ls 0 allando,

hogy
| s(x, 1 ) s(x, 2 )| Ls |1 2 |

(x , 1 , 2 R); (19.42)

(iv) g L2 ().
Ez a feladat speci
alis esete (13.14)-nek, gy a 13.13. tetel szerint egyertelm
uen
letezik u H01 () gyenge megoldasa, azaz, bevezetve az
Z
hA(u), viH01 =
(a u v + s(x, u)v)
(u, v H01 ())

 sok elliptikus pereme

rte
kfeladatokra
19.4. Alkalmaza

293

oper
atort,

hA(u ), vi

H01

gv

(v H01 ()).

A 19.3. szakaszt k
ovetve el
oszor vegeselemes diszkretizaciot alkalmazunk,
majd a kapott nemline
aris algebrai egyenletrendszerre a Newton-modszert
haszn
aljuk. Igazolni fogjuk a Newton-modszer kvadratikus konvergenciajanak r
acsf
uggetlenseget.
Legyen Vh H01 () veges dimenzios alter 1 , 2 , . . . , N bazissal. Az uh Vh
k
ozelt
o megold
ast u
gy keress
uk, hogy teljes
uljon az
Z
hA(uh ), viH01 = hb, viH01 :=
gv
(v Vh )

vet
uleti egyenlet, azaz
Z
Z
(a uh v + s(x, uh )v) =
gv

(v Vh ).

Legyen u0 H01 () adott, uh0 ennek vet

ulete Vh -ra. Irjuk fel (19.25) alapjan
ezzel a kezd
ovektorral a fenti feladatra vonatkozo Newton-iteraciot:
(
un+1 := un + pn , ahol
(19.43)
hA0h (un )pn , viH01 = h(Ah (un ) bh ), viH01
(v Vh ).
Itt (a 11.2.1 szakasz peld
aj
ahoz hasonloan) A Gateaux-derivalhato es
Z
hA0 (u)v, ziH01 =
(a v z + s(x, u) vz)
(u, v, z H01 ()),

(19.44)
tov
abb
a a 19.3. szakasz szerint Ah es A0h definciojat u
gy kapjuk a fentiekbol,
ha H01 () helyett Vh -t runk. Igy a (19.43)-beli linearizalt egyenlet, amit meg
kell oldanunk az n. lepesben,
Z
(a pn v + s(x, un ) pn v) =

Z
=

(a un v + s(x, un )v gv)

(v Vh ).

Ez nem m
as, mint a

div (a pn ) + s(x, un ) pn = div (a un ) s(x, un ) + g,
pn | = 0
line
aris elliptikus feladat vegeselemes megoldasa a Vh alterben.

 cio
k e
s RitzGaljorkin-diszkretiza
cio
k
19. Itera

294

19.14. T
etel. Teljes
uljenek a (19.40) feladatra adott feltetelek, es legyen
Ls  diam() 2
L :=
,

m := min a,

ahol Ls a s f
uggveny (19.42)-beli Lipschitz-konstansa es diam() a tartom
any
atmer
oje. Ekkor
(1) kAh (un+1 ) bh kH 1
0

L
2
kAh (un ) bh kH 1
0
2m2

(n N).

(2) Ha u0 olyan, hogy


L 
< 1,
kA(0)

bk
1 + M ku0 kH 1
H
0
0
2m2

q :=

(19.45)

akkor
mkun u kH01 kAh (un ) bh kH 1
0

2m2 2n
q 0.
L

(19.46)

Mindket becsles
alland
oi Vh -t
ol f
uggetlenek.
Bizonyt
as. A 19.7. tetelt szeretnenk hasznalni, ehhez teljes
ulni kell a 19.3.
felteteleknek. Itt A G
ateaux-derivalhato es A0 bihemifolytonos, ami a 11.2.
szakasz peld
aival teljesen analog modon jon ki, emellett A0 -re (19.44) teljes
ul,
0
amib
ol A (u)
onadjung
alts
aga is latszik. Itt
Z


hA0 (u)h, hiH01 =
a |h|2 + s(x, u) h2
(u, v, z H01 ()),

gy a feltevesek miatt
2
m khkH 1
0

|h|

=m

a |h|2 hA0 (u)h, hiH01

kak |h|2 + h2 =



2
2
2
+ khkL2 kak +
khkH 1 =: M khkH 1 ,
0
0
1

= kak khkH 1
0

ahol a (8.10) PoincareFriedrichs-egyenlotlenseget hasznaltuk. Veg

ul igazoljuk, hogy A0 Lipschitz-folytonos. Itt
Z



0
0
2

|h(A (u) A (v))z, zi| =  ( s(x, u) s(x, v)) z 
(19.47)

Z
Ls

|u v| z 2 Ls ku vkL2 () kzk2L4 () ,

 sok elliptikus pereme

rte
kfeladatokra
19.4. Alkalmaza

295

ahol az
altal
anos H
older-egyenlotlenseget hasznaltuk az 12 + 14 + 14 = 1 felbont
asra. A z f
uggveny val
oban L4 ()-beli, felhasznalva a (13.18) Szoboljev-fele
be
agyaz
asi tetelt a p = 4 esetre:
H01 () L4 (),

kvkL4 K4 kvkH01

(v H01 ()).

(19.48)

Ezt es ismet a (8.10) PoincareFriedrichs-egyenlotlenseget hasznalva

|h(A0 (u) A0 (v))z, zi|

Ls K42

ku
1

vkH01 kzk2H 1 ,
0

gy
kA0 (u) A0 (v)k =

sup

|h(A0 (u) A0 (v)) z, zi|

kzkH 1 =1

Ls K42

ku
1

vkH01 ,

L K2

teh
at A0 Lipschitz-folytonos L := s 4 konstanssal. A K4 beagyazasi kons1
tansra
q
K42 21
(l
asd pl. [23, Chap. 11]), gy, felhasznalva a (8.11) becslest is,

2

Ls diam()
L Ls1 2
.

2
Igy teh
at ez a kisz
amthat
o Lipschitz-konstans veheto az iteracioban, es ekkor
a 19.7. tetel szerint fenn
allnak a (19.45)(19.46) becslesek.

19.15. Megjegyz
es. (i) Az itt hasznalt eredeti Newton-iteracio csak lokalisan konverg
al. Ennek kik
uszobolesere hasznalhato a 18.11. tetelbeli csillaptott Newton-m
odszer, amely az elso lepesekben linearisan, majd lokalisan
kvadratikusan konverg
al. Az utobbi lokalis szakasz kvadratikus becslesere a
fenti eredmeny ertelemszer
u adaptacioja ervenyes.
Ha a 18.12. tetelbeli csillaptott inegzakt Newton-modszert hasznaljuk, es a
18.4. szakasz alapj
an a segedegyenletek kozelto megoldasara belso konjug
alt gradiens-iter
aci
ot alkalmazunk, akkor az ottani eredmeny szerint a belso
iter
aci
o konvergenci
aja is r
acsf
uggetlen
ul becs
ulheto.
(ii) A 19.14. tetel
altal
anosthato arra az esetre, ha a (19.40) feladat felteteleiben a (19.41) korl
atoss
ag helyett s hatvanyrend
u novekedeset is megengedj
uk, es a (19.42) feltetelben csak lokalis Lipschitz-folytonossagot runk elo
szinten hatv
anyrendben n
ovekedo Lipschitz-konstanssal. Ekkor A0 is csak lok
alisan Lipschitz-folytonos lesz, ekkor a 18.6 (ill. csillaptott/inegzakt Newtonm
odszer eseten a 18.13) megjegyzes alapjan modostott konvergenciatetelt
haszn
aljuk, l
asd [23, sec. 5.2].

Irodalomjegyz
ek
[1] Adams, R.A., Sobolev Spaces, Academic Press, 1975.
tson J., A mesh independent superlinear algorithm
[2] Antal I., Kara
for some nonlinear nonsymmetric elliptic systems, Comput. Math. Appl.
55 (2008), 2185-2196.
[3] Atkinson, K., Han, W., Theoretical numerical analysis. A functional
analysis framework, Texts in Applied Mathematics, 39, Springer-Verlag,
New York, 2001.
[4] Axelsson, O., Iterative Solution Methods, Cambridge University Press,
1994.
[5] Axelsson, O., Barker, V.A., Finite Element Solution of Boundary
Value Problems, Academic Press, 1984.
tson J., Equivalent operator preconditioning for
[6] Axelsson, O., Kara
elliptic problems, Numer. Algor. (2009) 50:297380.
[7] Babu
ska, I., Error bound for the finite element method, Numer. Math.
16 (1971), pp. 322-333.
[8] Bachman, G., Narici, L., Functional Analysis, Dover, 2000.
[9] Bernau, S. J., Smithies, F. A note on normal operators, Proc. Cambridge Philos. Soc. 59 (1963), pp. 727729.
zis, H., Analyse fonctionnelle. Theorie et applications, Masson, Pa[10] Bre
ris, 1983.
[11] Brezzi, F., On the existence, uniqueness and approximation of saddlepoint problems arising from Lagrangian multipliers, Rev. Franc. Automat. Inform. Rech. Operat. 8, R-2, 129-151 (1974).
ch L., A leggyorsabb ereszkedes modszere elliptikus parcialis diffe[12] Cza
renci
alegyenletekre (oroszul), kandidatusi ertekezes, Leningrad, 1955.
297

298

k
Irodalomjegyze

ch L., Line
[13] Cza
aris oper
atorok elmelete, egyetemi jegyzet.
[14] Ciarlet, P. G., The Finite Element Method for Elliptic Problems,
North-Holland, Amsterdam, 1978.
[15] Collatz, L., Functional Analysis and Numerical Mathematics, Academic Press, N.Y., 1966.
[16] Conway, J. B., A Course in Functional Analysis, Springer-Verlag,
1990.
[17] Cryer, C. W., Numerical functional analysis, Oxford University Press,
New York, 1982.
[18] Daniel, J.W., The conjugate gradient method for linear and nonlinear
operator equations, SIAM J. Numer. Anal., 4 (1967), 10-26.
[19] Deimling, K., Nonlinear functional analysis, Springer-Verlag, Berlin,
1985.
[20] Dunford, N., Schwartz, J. T., Linear operators, IIII., Reprint of
the original, John Wiley & Sons, New York, 1988.
[21] Elman, H. C., Silvester, D. J., Wathen, A. J., Finite Elements and
Fast Iterative Solvers: with Applications in Incompressible Fluid Dynamics, Oxford University Press, New York, 2005.
[22] Engel, K.-J., Nagel, R., A short course on operator semigroups,
Springer, New York, 2006.
, I., Kara
tson, J., Numerical Solution of Nonlinear Elliptic
[23] Farago
Problems via Preconditioning Operators. Theory and Applications. Advances in Computation, Vol. 11, NOVA Science Publishers, New York,
2002.
[24] Fried E., Klasszikus es line
aris algebra, Tankonyvkiado, Budapest,
1977.
[25] Gajewski, H., Gr
oger, K., Zacharias, K., Nichtlineare Operatorgleichungen und Operatordifferentialgleichungen, Akademie-Verlag, Berlin, 1974
ntai A., The theory of Newtons method, J. Comput. Appl. Math.
[26] Gala
124 (2000), no. 1-2, 2544.
[27] Gruber T., Analzis VIII. (Funkcion
alanalzis), ELTE jegyzet, 1997.

k
Irodalomjegyze

299

[28] Hofmann, B., Regularization for Applied Inverse and Ill-Posed Problems: a Numerical Approach, Teubner-Texte zur Mathematik, 85, Leipzig, 1986.
B., Rezolvarea Ecuatiilor Operationale Neliniare in Spatii Ba[29] Janko
nach, Bucuresti, Editura Academiei RSR, 1969.
B., Nemline
[30] Janko
aris oper
atoregyenletek numerikus megold
asa, Tank
onyvkiad
o, Budapest, 1990.
[31] Kachanov, L.M., Foundations of the Theory of Plasticity, NorthHolland, 1971.
[32] Kantorovich, L.V., Funkconalanalzis es alkalmazott matematika
(oroszul), Uszpehi Mat. Nauk 3 (1948), no. 6(28), 89185.
[33] Kantorovich, L.V., Akilov, G.P., Functional Analysis, Pergamon
Press, 1982.
tson J., Numerical preconditioning methods for elliptic PDEs,
[34] Kara
in J.W. Neuberger: Sobolev Gradients and Differential Equations, 2nd
Edition, Lecture Notes Math. 1670, pp. 245-258; Springer, 2010.
tson J., Farago
I., Variable preconditioning via quasi-Newton
[35] Kara
methods for nonlinear problems in Hilbert space, SIAM J. Numer. Anal.
41 (2003), No. 4, 1242-1262.
rchy L., Val
[36] Ke
os- es funkcionalanalzis, Polygon, Szeged, 2008.
[37] Kolmogorov, A. N., Fomin, Sz. V., A f
uggvenyelmelet es a funkcion
alanalzis elemei, M
uszaki Konyvkiado, 1981.
[38] Komornik Vilmos, Val
os analzis el
oad
asok I.II., Typotex, 2003.
f Ja
nos, Az analzis elemei I.IV., ELTE jegyzet, 1994-98.
[39] Kristo
i
[40] Kr
zek, M., Neittaanm
aki, P., Mathematical and Numerical Modelling in Electrical Engineering: Theory and Applications, Kluwer Academic Publishers, 1996.
i
[41] Kr
zek, M., Neittaanm
aki, P., On the validity of Friedrichs inequalities, Math. Scand. 54 (1984), no. 1, 1726.
[42] Lax, P. D., Functional Analysis, John Wiley & Sons, New York, 2002.
[43] Losonczi L., Funkcion
alanalzis I., Tankonyvkiado, Budapest, 1985.

300

k
Irodalomjegyze

[44] Matolcsi M., Neumann Janos szerepe a Hilbert-terek elmeletenek megalapoz

as
aban, Matematikai Lapok, 11 (2002/03), no. 2, 26-35 (2006).
s M., Val
[45] Mikola
os f
uggvenytan es ortogon
alis sorok, Tankonyvkiado,
Budapest, 1978.
[46] Meurant, G., The Lanczos and Conjugate Gradient Algorithms: from
Theory to Finite Precision Computations, SIAM, Philadelphia, 2006.
[47] Moore, R. E., Computational functional analysis, Ellis Horwood Ltd.,
Chichester; Halsted Press [John Wiley & Sons, Inc.], New York, 1985.
as, J., Equations aux derivees partielles, Presse de lUniversite de
[48] Nec
Montreal, Canada, 1965.
[49] Neuberger, J. W., Sobolev Gradients and Differential Equations, Lecture Notes in Math., No. 1670, Springer, 1997.
[50] Neumann J., A kvantummechanika matematikai alapjai, Akademiai Kiad
o, Budapest, 1980. (Eredeti: Mathematische Grundlagen der Quantenmechanik, Berlin, Springer, 1932.)
[51] Nochetto, R. H., Pyo, J.-H., Optimal relaxation parameter for the
Uzawa method, Numer. Math. 98 (2004), no. 4, 695702.
[52] Ortega, J.M., Rheinboldt, W.C., Iterative Solutions for Nonlinear
Equations in Several Variables, Academic Press, 1970.
[53] Pazy, A. Semigroups of Linear Operators and Applications to Partial
Differential Equations, Springer-Verlag, New York, 1983.
[54] Petz D., Line
aris analzis, Akademiai kiado, 2002.
[55] Plastock, R., Homeomorphisms between Banach spaces, Trans. Amer.
Math. Soc. 200 (1974), 169183.
[56] Quarteroni, A., Valli, A., Domain Decomposition Methods for Partial Differential Equations, Oxford University Press, New York, 1999.
[57] Rall, L. B., Computational solution of nonlinear operator equations,
John Wiley & Sons, Inc., New York-London-Sydney, 1969.
[58] Reddy, J. N., Applied Functional Analysis and Variational Methods in
Engineering, McGraw-Hill, New York, 1986.
kefalvi-Nagy B., Funkcion
[59] Riesz F., Szo
alanalzis, Tankonyvkiado,
Budapest, 1988.

k
Irodalomjegyze

301

[60] Reed, M., Simon, B., Methods of Modern Mathematical Physics, I.

Functional Analysis, Academic Press, New York-London, 1972.
[61] Rossi, T., Toivanen, J., A parallel fast direct solver for block tridiagonal systems with separable matrices of arbitrary dimension, SIAM J.
Sci. Comput. 20 (1999), no. 5, 17781796.
[62] Rudin, W., Functional Analysis, McGraw-Hill, 1991.
[63] Rudin, W., Real and Complex Analysis, McGraw-Hill, 1987.
[64] Saranen, J., On an inequality of Friedrichs, Math. Scand. 51 (1982),
no. 2, 310322.

[65] Schr
odinger, E., Uber
das Verhaltnis der Heisenberg-BornJordanschen Quantenmechanik zu der meinem, Annalen der Physik 384
(1926), No. 8, pp. 734756.
[66] Swartz, C., Elementary Functional Analysis, World Scientific Publishing Co., 2009.
[67] Simon L., Baderko, E., M
asodrend
u parci
alis differenci
alegyenletek,
Tank
onyvkiad
o, Budapest, 1983.
th J., Simon L. P., Differenci
[68] To
alegyenletek. Bevezetes az elmeletbe
es az alkalmaz
asokba, Typotex, 2005.
G., Numerikus m
[69] Stoyan G., Tako
odszerek, IIII, Typotex, 1997.
kefalvi-Nagy B., Val
[70] Szo
os f
uggvenyek es f
uggvenysorok, Tankonyvkiad
o, Budapest, 1977.
e V., Finite Difference Methods for Linear Parabolic Equations,
[71] Thome
Elsevier, North-Holland, 1990.
e, V., Galerkin Finite Element Methods for Parabolic Problems,
[72] Thome
Springer, Berlin, 1997.
[73] Winther, R., Some superlinear convergence results for the conjugate
gradient method, SIAM J. Numer. Anal., 17 (1980), 14-17.
[74] Wouk, A., A course of applied functional analysis, John Wiley & Sons,
New York, 1979.
[75] Yosida, K., Functional analysis, Sixth edition, Grundlehren der Mathematischen Wissenschaften, 123, Springer-Verlag, Berlin-New York, 1980.
[76] Zeidler, E., Nonlinear Functional Analysis and its Applications, IIV.,
Springer-Verlag, New York, 1988.