Mikszáth Kálmán parasztábrázolása

Generálszósz
Mikszáth Kálmán a XIX. század és a századforduló magyar irodalmának egyik meghatározó alakja
I. Mikszáth Kálmán rövid életrajz
szül. 1847 jan 16. Nógrád megyei Szklabonyán (ma Szlovákia területe), paraszti birtokos család,
szlovák felföld, felvidék
jogot végez, felvidék Balassagyarmat
palócföld
vidék, palóc és szlovák felföld lesz a téma → születési hely fontos szerepet játszik -y őrzi élete
végéig
első és második novelláskötet → ez a rangadó téma
Újságíró Szegeden, szintén paraszti környezet (befolyásolja a témaválasztást)
élete nagy részét Pesten → városban paraszti témákról ír
hiába szól a parasztról, a városi ember fogja olvasni
nem ismerik a parasztokat
novella meghatározó műfaj életében
Nagy mondanivalójának „kis műfajt” választott
a parasztok → novellában főszerep, regényben epizódszerep
1881 Tót atyafiak
nem pejoratív, nem nőttek fel a nemzeti öntudathoz, nem volt sértő!
Szlovák parasztok, szlovák parasztság
4 novella
1882 A jó palócok
mai! szlovák területen magyar palócokról
II. Parasztábrázolás a magyar irodalomban
nem tekint jelentős hagyományokra vissza, kevés példa
először népies nemzeti romantika: Petőfi → János vitéz, Arany → Toldi
de itt a díszparasztokat ábrázolják!
Paraszt mint olyan nem irodalmi téma, nem volt író aki ezzel foglalkozott volna!!!
Magyarországon nemesi irodalom!!!
Petőfi → mint társadalmi tényező, aki dolgozik, de nincsenek jogai → osztályhelyzet
Jókai → idealizált paraszt! → fajilag erős, jelleme sziklaszilárd, külseje jellegzetesen szép, hőség az
uráért
Arany → rendesen magyar paraszt, tiszta, a nagy erkölcs megtestesítője
ezek mind eszmét, ideált mutatnak be! Ábrázolás célja a romantika → értéket mutat be a
paraszttal!!!
Magyar parasztot úgy mutatja be, mint amilyennek lennie kellene
Mikszáth azért új mert!!!
realista módon realista szándékkal mutatja be
de mivel mi okos tanulók vagyunk ezt sem hisszük el teljesen!
Hatalom → népszínműves magyar paraszt 1830 népszínmű, falusi téma, bágyú történet, nóta,
lakodalmak → közönség számára népszerű!
Sajnos ebből kifolyólag a 30-as évek magyar filmje is ezen nő fel
Mikszáth az első kivétel, Móricz pedig a teljes realizmust fogja hozni
III. Realista ábrázolás
Mikszáth parasztábrázolása
– epikai idő → jelen jelennel azonosítható, közelmúlt, történet bármikor megtörténhetett
– epikai tér → Palócföld=Szlovákia → városok neve valós, személyek neve fiktív, valóságos
személy, csak a neve fiktív, a földrajzi hely is passzol, max a fölírás más
valós személyeket és valós helyeket ír le!!!
Mikszáth sajátos felvidék, helyszínek állandóak, így emberek is visszatérnek
Novellás kötet laza szerkezetű, kötésű, narratívát ad elő, mondanivalója van!
Novellák cselekménye nem függ össze, csak egyik igazolja a másikat
realizmus, enyhe romantikus festői szándék (végén visszautalás ide!)
Azt ábrázolja ami a felvidék, romantikusan szépít, színesít, fűzi az érzelmi kötődés!
Emberek ábrázolása → férfiakat le se írja, külsőt nem részletezi
külső ábrázolása stilizált, stíluselemeket adja csak meg!
Kiegészíti a stíluselemeket
jellemző a tárgyak leírása
beszéd → hogyan beszélnek, milyen nyelvet használnak
nincs tájszólás, városi embereknek írja
paraszt, szöveg nem bonyolult, így érzékelteti, cirádás
nem irodalmi nyelv, hanem népi nyelvhasználat!
Viselkedése, gondolkodásmódja az ami visszaadja mívoltát
lélektanilag valós embereket ábrázol!
Egyszerűen gondolkodik!, viselkedik, érez!
DE! Kis elfogultsággal és szeretettel ír róluk!
Minden egy picit kedvesebb, puhább, színesebb!
Érzelmi kötődése áthat írásaira
IV. Novella bemutatása
Az összes eddigi leírt maszlagot be kell bizonyítani egy novella bemutatásával
ajánlott: Az a fekete folt!!!
népi mondáklégköre lengi be az egészet → látni, hogy díszített, kicsit ízesebb, mesébe illik a táj
szépsége, leírások
erkölcsi botlás → nem tud menekülni a gondolattól, hogy lányát kincsért elcserélte volna
Olej Tamás lányát, Anikát akarja Taláry Pál herceg, a birtok ura, ez erkölcstelen, nem engedi a lány
hozzá tartozik!
Erkölcsi magatartás → nem tud becstelenül élni → ez emeli a herceg fölé
Befejezés
Mikszáth novellákban végeredményben nem látunk teljes realizmust, átérezni a kötődését!!!
a cselekményben mindig kicsit megdöccen, mindig pozitív lesz a végkicsengés!
Nincs tragédia, mindig mese!
Erkölcsileg felemelőt kapunk
paraszt ábrázolásakor nem szakad el attól az elvtől, hogy a magyar paraszt pozitív, a magyar faj
alapja
Mikszáth tökéletesen az átmenet határán van!
ilyen szempontból idealizált
lelkileg jó, csak a körülmény teszi rosszá!
CÉL: Nem sértjük meg a magyar nemzetet!
Nemzeti önfényezés, magyar paraszt romantikusan idealizált állapottól nem szakadhat el
cselekményben erkölcsileg jelenik meg másképp!
TÓT ATYAFIAK
http://mek.niif.hu/00800/00895/00895.htm
http://mek.oszk.hu/html/vgi/kereses/keresesujgy.phtml?tip=gyors

A JÓ PALÓCOK
http://mek.oszk.hu/00900/00950/00950.htm