A teljes könyv megvásárolható e-könyv és

nyomtatott formában is a http://szakdoli.info weboldalon.

http://szakdoli.info

© Koza Andrea, 2010

Minden jog fenntartva

ISBN 978-963-06-9792-7

Nexuscoop
Budapest, 2010.

Készítette:
TarTalom

BevezeTő 7

Nulladik lépés: a ráhangolódás 9

Kérdések, amelyeket fel kell tenned 14

Első lépés: nevezd nevén a „dolgoT” 15

A feladat meghatározása 17
Kérdések, amelyeket fel kell tenned 21

Második lépés: a megközelíTés 23

A jó téma 26
A konzulens kiválasztása 30
Mi legyen a cím? 32
A hipotézis megfogalmazása 34
…és a hipotézis részekre bontása 35
A tervezett szakirodalom 37
Saját kutatás. Kérdőív, interjú 39
Mennyi is az annyi? Az idő kérdése 41
Kérdések, amelyeket fel kell tenned 47

HarMadik lépés: a vázlaTírás 49

Honnan hova? 52
A téma behatárolása 53
… és a téma részekre bontása 58
Saját kutatás elhelyezése a vázlaton belül 61
A tervezett irodalomjegyzék 63
Mellékletek 64
Kérdések, amelyeket fel kell tenned 66

5
NEgyEdik lépés: IrodalomgyűjTés 69
Google, a mindentudó 71
A szakirodalom 73
Saját kutatás. Kérdőív, interjú összeállítása 76
Kérdések, amelyeket fel kell tenned 80

ÖtÖdik lépés: az írás maga 83

A formai kialakítás 86
Hivatkozás, lábjEgyzEt 88
A tartalmi kialakítás 90
isMétlés, dE HáNyszor is? 90
a tartaloM ÖsszEállítása 91
bEvEzEtés, bEfEjEzés 93
tárgyalás 95
a szakirodaloM fEldolgozása 97
saját kutatás bEillEsztésE 100
idézEtEk, ábrák, képEk 102
a stílus 103
MENtés 105
Kérdések, amelyeket fel kell tenned 107

Hatodik lépés: az uTolsó sImíTások 109

Tartalmi kérdések 111
Nyelvhelyesség 112
Formai ellenőrzés 112
Kérdések, amelyeket fel kell tenned 114

a haT lépés eredménye 115

zárszó 116

6
http://szakdoli.info

BevezeTő

Ez a könyv egy rövid, gyakorlati útmutató szakdolgozat írásá-

hoz. Megmutatja, hogyan lehet egy témából tudományos feldolgo-
zást készíteni. Miként lehet, és kell a választott témát kellően beszű-
kíteni. A könyv elsősorban olyan dolgozatoknál segít, melyek egy
hipotézis köré épülnek. Ilyen szempontból mellékes, hogy a dolgo-
zat milyen tudományterületre készül.
A könyv lépésről lépésre felépített logika szerint halad. Segít a
megíráshoz minimálisan szükséges időigény meghatározásában,
tippeket ad a vázlat összeállításához. Útmutatást nyújt a felhaszná-
landó irodalom kiválasztásához, a saját kutatás dolgozatba illeszté-
séhez. Segít a helyes hivatkozás használatában, és annak elvárt gya-
koriságban.
De! Nem tartalmazza – nem is tartalmazhatja – az intézmény
szakdolgozatra vonatkozó előírásait!
A könyv útmutatásait betartva biztos lehetsz abban, hogy a szak-
dolgozatod tartalmazza majd a szükséges elemeket, egyedi és plági-
ummentes lesz, és nem kell több időt fordítanod a készítésére, mint
amennyi feltétlenül szükséges.

Sok sikert és jó munkát kívánok!

Koza Andrea

7
http://szakdoli.info

•Második lépés:
a megközelíTés
http://szakdoli.info Második lépés: a MEgkÖzElítés •

mennyI Is az annyI? az Idő kérdése

Ez az alfejezet kicsit olyan lesz, mint a piaci alkudozás. Kilóra fo-

gom mérni a dolgozatot. Ezzel a megközelítéssel nem a feladatot kí-
vánom alulértékelni, hanem arra szeretném felhívni a figyelmedet,
hogy az elkészítési idő mérhető, tervezhető. Tehát kalkulálni tudsz
vele. Legalábbis közelítőleg, mert Murphy általában közbeszól.
A leadási határidő előtt három nappal nekilátni a dolgozatnak
nagyfokú bátorságnak tűnik. De még inkább tűnik úgy, hogy fogal-
mad nincs arról, milyen munkát takar egy tudományos dolgozat el-
készítése. Nézzük tehát, hogy mennyi is az annyi.
A szakdolgozat megírása három–tizenöt napot vesz igénybe. Igen
jól látod, nem olvastad félre. A megírás ennyi idő alatt megtörtén-
het. Miért van szükség akkor ennél hosszabb időre? Ennek több oka
is van. Valószínűleg nem rendelkezel kellő rutinnal. Azonkívül az írás
önmagában nem ölel fel túl nagy időtartamot. Feltéve, ha gondosan
előkészíted. Ha pontosan tudod, honnan hova szeretnél eljutni a dol-
gozatodban. Azaz jelen könyv esetében magad mögött hagytad már
az első négy lépést.
Egy jó szakdolgozat elkészítése idő, a gondolatokat érlelni kell.
Ugyanakkor összeszedett gondolatokkal és összerendezett anyaggal
az idő egy részét megspórolhatod magadnak. Egy ismerősöm négy
hét alatt írt meg párhuzamosan két, egyenként ötvenoldalas szakdol-
gozatot. Négyesre védte is őket. Tehát két hét alatt írt meg egyet. Egy
másik ismerősöm három nap alatt készített egy ötös dolgozatot. Így
is lehet, de ne feltétlenül ez legyen a célod. Nem biztos, hogy elsőre
sikerülni fog. A második, harmadik szakdolgozatodat lehet, hogy te
is ennyi idő alatt fogod elkészíteni, de ha ez lesz az első, akkor inkább

41-
http://szakdoli.info

tervezz, és gondolkozz előre. Ne kapaszkodj abba, hogy más is meg-

írta három nap alatt, neked is menni fog. És ha nem?
A következőkben megadok olyan minimum időtartamokat, ame-
lyekkel nyugodtan számolhatsz. Nagyon fontos, hogy valóban mi-
nimumként kezeld ezeket. Elsősorban azt szeretném érzékeltetni ve-
led, hogy az írás ideje tervezhető, ha tudod pontosan, mi a feladat, és
a részfeladatok elvégzésének mi a helyes sorrendje.
http://szakdoli.info

•HarMadik lépés:
a vázlaTírás
http://szakdoli.info HarMadik lépés: a vázlatírás •

A vázlat lesz a dolgozatod tartószerkezete, az alapja. Kijelöli a fő

vonalat, mely mellett vizsgálódsz. Mutatja a kitűzött cél elérésének
útját. Ez azt is jelenti, hogy kisebb kitérőket tehetsz még az ötödik
lépés, az írás közben, de a vázlaton már túl nagymértékben ne vál-
toztass. Nagy változtatásnak minősül a fejezet teljes mértékű lecse-
rélése. A változtatás általában időveszteség, újabb irodalomkeresés-
sel, újabb konzultációval jár. Kivéve, ha a változtatás során egysze-
rűsíted a vázlatot. Például, ha írás közben rájössz, nem eléggé szűkí-
tetted le a témát, a választott terjedelembe nem fér bele annak rész-
letes ismertetése.
Amíg az előző lépésnél, a megközelítésnél a saját konkrét témá-
dat egy általános tudományos területre ültetted át, addig itt, a váz-
latírásnál a tudomány általánosságából meg kell nevezned azokat a
konkrét területeket, ahol a hipotézis igazolásához keresed a válaszo-
kat. Amikor leülsz a vázlat megírásához, már nagyjából össze kel-
lett, hogy álljon a dolgozat készítése során követendő stratégiád.
Már birtokolsz egy munkacímet, rendelkezel hipotézissel, ismered
annak részterületeit is, és az ahhoz kapcsolódó lehetséges irodalom-
jegyzéket. Tudod, hogy szeretnél-e primer kutatást, vagy sem. Eb-
ben a helyzetben kellene elkészíteni a lehetőleg végleges vázlatot,
a várható irodalomjegyzékkel és a mellékletekkel együtt. A készü-
lő vázlat lehet rövid, illetve hosszú. Az iskola előírásai, ezek hiányá-
ban pedig a te döntésed határozza meg, melyiket választod. A rö-
vid vázlat a címet, a fő-, és alfejezeteket, a várható irodalomjegyzé-
ket, és a várható mellékleteket tartalmazza. A hosszú vázlat a fenti-
eket kiegészíti, a fejezetekhez kapcsolódó rövid leírással. Ezek mu-
tatják meg, hogy melyik fejezet miről fog szólni.
A vázlatírás a gyakorlatban beékelődik az előzetes irodalomgyűj-
tés és a tényleges irodalomgyűjtés közé. Egy kis nézelődés után kö-
vetkezik a vázlatírás, majd a vázlat alapján, annak segítségével a vo-
natkozó, tervezett és tényleges irodalom összegyűjtése. Az „egy kis
nézelődés” pontosabban azt jelenti, hogy a kapcsolódó szakiroda-
lomról átfogó képet szerzel. Ismered a terület logikai felépítését, és

51
http://szakdoli.info

el tudod helyezni benne a témádat. A hosszú vázlatot abban az eset-

ben tudod elkészíteni, ha a vázlat elkészítése előtt nemcsak nézelőd-
tél a szakirodalom területén, hanem ismered azt, vagy bele-beleol-
vastál azokba, esetleg határozott elképzelésed van arról, hol, miről
szeretnél írni. Ez utóbbi esetében feltétlenül a hosszabb vázlat ké-
szítését válaszd! Ha azonban még bizonytalan vagy, akkor inkább a
rövid vázlattal keresd fel a konzulensedet. Így nem kötelezed el ma-
gad a fejezeteken belül, csak a fő irányt jelölöd ki.
Ha a vázlatod elkészült, tulajdonképpen már lazíthatsz egy ki-
csit. A dolgozat nehezebb részén túl vagy. A jól összeállított váz-
lat megfelelő alap az írás megkezdéséhez.