Inkluzív nevelés

Ajánlások autizmussal élő gyermekek kompetencia
alapú fejlesztéséhez
Óvodai nevelés
lrta es szerkesztette
Cajerne 8alazs Clzella
sullNova közoktatas-rejlesztesl es Þedagogus-tovabbkepzesl kbt.
8udapest, z006
keszült a Nemzetl |ejlesztesl 1erv lumanerőrorras-rejlesztesl Operatlv Þrogram z.! lntezkedes
latranyos belyzetű tanulok eselyegyenlősegenek blztosltasa az oktatasl rendszerben központl
programjanak „8” komponense (Sajatos nevelesl lgenyű gyerekek együttnevelese) kereteben.
Szakmal vezető
ktrcs/nr Nrtr+i ¦utit
Þrojektvezető
Locst/noi Att,os
1emavezető
Cirto l. Þr+ra
Lektoralta
Cziarar Csittt
Azonoslto. 6}z!!}8}4}ovl}z
C Cajerne 8alazs Clzella, z006
C sullNova közoktatas-rejlesztesl es Þedagogus-tovabbkepzesl kbt., z006
8orltoterv. Ulo Studlo
8orltoroto. Þlnter Marta
A rotok a Mozgasjavlto Altalanos lskola es Ulakottbon, Modszertanl lntezmeny centenarlumanak al-
kalmabol keszültek.
A kladvany lngyenes, klzarolag zart körben, oktatasl cellal basznalbato, kereskedelml rorgalomba nem
bozbato. A relbasznalas a jövedelemszerzes vagy jövedelemrokozas celjat nem szolgalbatja.
kladja a sullNova közoktatas-rejlesztesl es Þedagogus-tovabbkepzesl kbt.
Szakmal lgazgato. Þala karoly
|ejlesztesl lgazgatobelyettes. Þuskas Aurel
|elelős klado. a sullNova kbt. ügyvezető lgazgatoja
!!!4 8udapest, vacl ut !7.
1eleron. (06-!) 886-!900
|ax. (06-!) 886-!9!0
L-mall. sullnova@sullnova.bu
lnternet. www.sullnova.bu
Tartalom
!. 8evezetes ¯
z. Az autlzmus rogalma, jellemzől ¯
z.!. Az autlzmus rogalma ¯
z.z A zavar spektrumjellege 6
z.! A tüneteket magyarazo kognltlv pszlcbologlal elmeletek 6
!. Az autlzmussal elő klsgyermek közössegben gyakran megfigyelbető vlselkedesel 7
!.! A tarsas es erzelml keszsegek területe 7
!.z A kommunlkaclo területe 7
!. A meglsmeresl (kognltlv) keszsegek területe 8
!.4 Sajatos erdeklődesl kör 8
!.¯ A mozgasos keszsegek területe 8
!.6 Lgyeb sajatossagok 8
4. 1ulajdonsagok a rejlesztes szempontjabol 8
¯. 1lpusok a szoclalls vlselkedes alapjan !0
6. Az autlzmusspeclfikus ellatorendszer rejlődese bazankban !0
7. Az lntegraclo celja, reladata, lebetősegel !z
8. Az autlzmussal elő gyermekek lntegraclojanak alapvető modszertanl szempontjal !!
9. Az együttneveles szereplől !¯
9.! Az autlzmussal elő gyermeket nevelő csaladok !¯
9.z Az autlzmussal elő gyermek belllesztese a gyermekközössegbe !6
9.! A pedagogus es pedagogusközösseg !7
9.4 Az lntegraclot segltő tovabbl közreműködők !8
!0. Az ovodal neveles celjal !9
!0.! A szoclalls keszsegek rejlesztese !9
!0.z A kommunlkaclos keszsegek rejlesztese z0
!!. Az ovodal neveles kompetenclaterületre lrodott programcsomag szerepe az autlzmussal elő
gyermekek lntegralt neveleseben zz
!z. Az autlzmusbol adodo speclalls szempontok a „Þedagoglal alapvetesek”-bez zz
!z.! A jatek szerepe a rejlesztesben zz
!z.z ¦atekba lntegralt önkentes es cselekveses tanulas z!
!z.! |elnőtt-gyermek közöttl kapcsolat z4
!z.4 A magyar nyelv es a belyes beszed megtanltasa z4
!z.¯ közössegl neveles, tarsas kapcsolatok z¯
!z.6 Szokasrendszer z6
!!. Speclalls szempontok nevelesl területenkent z8
!!.! ¦atekajanlo z8
!!.z lagyomany z9
!!.! lrodalom, anyanyelv !0
!!.4 7ene !0
!!.¯ Mozgasrejlesztes !0
!!.6 vlzualls neveles !!
!!.7 Llő es elettelen környezet !!
!!.8 Matematlka !z
4 A,/nt/sok tu+iztusstt rtő cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
!!.9 A meres es ertekeles rormal, sajatos szempontjal !z
!!.!0 Az ovoda-lskola atmenet kerdesel !!
!4. Lsetbemutatas !!
!¯. Osszegzes !4
!6. lrodalom es rorrasanyagok !4
!7. vonatkozo jogszabalyok !¯
Ovooti nrvrtrs ¯
1. Bevezetés
Az autlzmussal elő gyermekek eseteben a tünetek !–¯ eves korban, tebat az ovodaskor első re-
leben a legtlpusosabbak, llletve a legsulyosabbak. Amlnt a legtöbb klsgyerek eleteben, ugy az ő ese-
tükben ls leggyakrabban az ovoda az első lntezmeny, abol kortarscsoportba kerülve nyllvanvalova
vallk elterő rejlődesük, jellegzetes vlselkedesük. Ugyanakkor a tünetek megfigyelese termeszetesen
nem batalmazza rel a pedagogusokat a dlagnozls megallapltasara. A dlagnozlsnak szlgoru krlterlumal
vannak, es gyermekpszlcblatrlal vegzettsegbez kötött. Az ovodanak, ezen belül az ott dolgozo peda-
gogusoknak rendklvül nagy szerepe es relelőssege van abban, bogy segltsenek a szülőnek megtalalnl a
megrelelő szakembert, lntezmenyt a dlagnosztlkus klvlzsgalas lerolytatasara.
Az autlzmusspektrum-zavarok eseten a koral dlagnozls meg mlndlg meglebetősen rltka, a gyer-
mekek altalaban akkor kerülnek szakemberbez, amlkor közössegbe mennek. A rogyatekos gyermekek
dlagnozlsa, kepessegelnek relmerese, a rejlesztes javasolt keretelnek es tartalmanak megbatarozasa az
llletekes tanulasl kepesseget vlzsgalo szakertől es rebabllltaclos blzottsag kompetenclaja, s ez az autlz-
mus eseteben ls lgy van. Azonban, ba a szakertől blzottsagban nlncs gyermekpszlcblater, aml elegge
gyakorl, vagy dlfferenclaldlagnosztlkal problema merül rel, rendszerlnt az Autlzmus kutatocsoport
Cyermek- es lqusagpszlcblatrlal Ambulanclajara vagy mas, autlzmusdlagnozls klvlzsgalasat vegző ln-
tezmenybe lranyltjak a gyermeket.
A dlagnosztlkus klvlzsgalas rolyamataban elengedbetetlenül rontos a gyermeket ellato lntezmeny,
jelen esetben az ovoda pedagogusal altal keszltett pedagoglal jellemzes, amely a közössegben meg-
figyelt vlselkedeseket roglalja össze.
Az ovoda tovabbl reladata, bogy a dlagnozls alapjan a sajatos nevelesl lgenyeknek megrelelően
megvalosltsak a babllltaclos es rebabllltaclos celu ellatast. Az ovodapedagogus elsősorban a tlpuso-
san rejlődő klsgyermekek nevelesere keszül rel tanulmanyal soran, ezert szükseges, bogy segltseget
kerjen es kapjon speclallsan relkeszült szakemberektől az autlzmussal elő klsgyermek rejlesztesekor.
Az ovodal neveles kompetenclaterületre lrodott programcsomag nevelesl területenkent olyan
mennylsegű jatekot, tevekenyseget lsmertet, bogy az ajanlasban csak a legrontosabb szempontok
klemelesere lebetseges klternl, ezert ezen anyag basznalata önmagaban nem nyujtbat elegendő seglt-
seget az lntegralt rormaban ellatott gyermekek rejlesztesbez.
2. Az autizmus fogalma, jellemzői
2.1 Az autizmus fogalma
Az autlzmus a szoclalls, kognltlv es kommunlkaclos keszsegek rejlődesenek mlnősegl zavara, amely
a szemelylseg rejlődesenek egeszet atbato, ugynevezett pervazlv zavar. lattereben egyertelműen or-
ganlkus okok allnak, s egyre több blzonyltek szol a problema genetlkal megbatarozottsaga mellett. Az
autlzmus blologlal okalnak pontos azonosltasa napjalnkban ls rolylk. Mal tudasunk szerlnt a rejlődesl
zavar nem megelőzbető es nem gyogyltbato, az alapvető karosodas egesz eleten at rennall. Az allapot
rellsmeresenek krlterlumalt az Lgeszsegügyl vllagszervezet (WlO, !987) a 8NO !0-ben (8etegsegek
Nemzetközl Osztalyozasa, tlzedlk valtozat), az Amerlkal Þszlcblatrlal 1arsasag (AÞA, !994) pedlg a
USM lv-ben (a Ulagnosztlkal Statlsztlkal kezlkönyv negyedlk valtozat) rögzltette. Mlndket dlagnosz-
tlkus rendszerben az alabbl barom területen mutatbato kl mlnősegl karosodas. kommunlkaclo, szocl-
6 A,/nt/sok tu+iztusstt rtő cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
alls rejlődes, rugalmas vlselkedesszervezes. A dlagnozls szempontjabol rontos, bogy a tüneteknek mar
!6 bonapos kor előtt meg kell jelennlük mlndbarom területen.
Az autlzmus valtozatos tünetel.
− A szoclalls lnterakclok mlnősegbell karosodasanak 4 krlterluma.
• Az összetett nonverballs vlselkedesmodok, pl. szemkontaktus, arcklrejezes, testtartas, gesztu-
sok alkalmazasanak egyertelmű karosodasa a szoclalls lnterakclok szabalyozasaban
• Az eletkornak megrelelő kortarskapcsolatok klalakltasanak slkertelensege
• Spontan törekves blanya az örömnek, erdeklődesnek, slkernek masokkal valo megosztasara
• A tarsas es erzelml kölcsönösseg blanya
− A kommunlkaclo mlnősegbell karosodasanak ¯ krlterluma.
• A beszelt nyelv rejlődesenek kesese vagy teljes blanya (anelkül, bogy a szemely alternatlv kom-
munlkaclos modokkal, pl. gesztus, mlmlka kompenzalna)
• Megrelelő beszed mellett a masokkal rolytatott beszelgetes kezdemenyezesere vagy renntar-
tasara valo kepesseg karosodasa
• A nyelv sztereotlp, repetltlv basznalata
• Az eletkornak megrelelő valtozatos es spontan szerep-, llletve lmltatlv jatek blanya
• 1arsas utanzason alapulo jatek blanya
− A sztereotlp es repetltlv vlselkedes es erdeklődes 4 krlterluma.
• Cyakran klzarolagossa valo egy vagy több olyan sztereotlp korlatozott erdeklődesl kör, amely
lntenzltasat vagy targyat teklntve rendellenes
• kugalmatlan ragaszkodas sajatsagos, nem runkclonalls rutlnokboz vagy rltualekboz
• Sztereotlp, repetltlv motoros rurcsasagok
• A targyak reszletelben valo elmelyedes
Lzekből a tünetcsoportokbol az autlzmus dlagnozls relallltasaboz legalabb bat krlterlumnak meg
kell lennle, amelyekből legalabb kettő a szoclalls kapcsolatok karosodasara, egy-egy pedlg a kommu-
nlkaclo zavarara, llletve a sztereotlp vlselkedesre vonatkozlk. (8aron-Coben–8olton, z000.)
2.2 A zavar spektrumjellege
Napjalnkban az allapotot spektrumzavarnak teklntlk. Lz azt jelentl, bogy a spektrumon elbelyez-
kedő zavarok mlndegylkere egysegesen es egyertelműen jellemző a rent emlltett barom terület mlnő-
segl karosodasa. Lnnek alapjan az autlzmus spektrumaba tartozlk a klasszlkus (kannerl) gyermekkorl
autlzmus, az atlpusos autlzmus es az Asperger-szlndroma ls.
klemelkedően rontos, bogy tlsztaban legyünk a szlndroma sokszlnűsegevel, amely leglnkabb a
nyelvl rejlődes, a mentalls kepessegek, az autlzmus sulyossaga, a tarsulo zavarok es az autlzmussal elő
gyermekeket erő környezetl batasok különbözősegenek tudbato be.
2.3 A tüneteket magyarázó kognitív pszichológiai elméletek
Az utobbl evek pszlcbologlal kutatasal egyre pontosabb magyarazatokkal szolgalnak az autlzmus-
sal elő emberek speclalls kognltlv nebezsegelvel kapcsolatban. Lzeket a magyarazo elmeleteket resz-
letes klrejtes nelkül, relsorolasszerűen közlöm annak erdekeben, bogy a temaban elmelyednl klvano
szülők, szakemberek a blvatkozasok alapjan tajekozodbassanak.
Az egylk rontos magyarazo elmelet a nalv tudatelmelet-deficlt blpotezlse (|rltb, !99!.). Lnnek le-
nyege, bogy az erlntettek nem vagy csak kevesse kepesek arra, bogy masok mentalls allapotalt (pl.
velekedeselt, szandekalt, attltűdjelt, erzelml allapotat) ertelmezzek, pedlg ez az lntultlv kepesseg teszl
lebetőve mas emberek vlselkedesenek megjoslasat, kommunlkatlv szandekalk megerteset, lgy a slke-
res alkalmazkodast az emberl kapcsolatokban. A nalv tudatelmeletl serüles jol magyarazza a szoclalls
Ovooti nrvrtrs 7
kommunlkaclo területen azonosltbato tüneteket. A maslk megbatarozo kognltlv pszlcbologlal elme-
let a vegrebajto működesek zavaraval magyarazza a rugalmas vlselkedesszervezes területen tapasz-
talbato nebezsegeket (Ozonoff es mtarsal, !997., Cy. Steranlk, z004.). Lgy barmadlk elmelet szerlnt az
autlzmussal elő emberek kevesbe kepesek arra, bogy az lnrormaclokat jelentestell egessze szervezzek,
tebat a centralls koberencla gyengesegevel ls szamolnunk kell (|rltb, !99!.).
Az emlltett magyarazo elmeletekből vezetbetők le a teraplas megközelltes rontos alapjal.
A leglnkabb batekony teraplas modszerek kognltlv es vlselkedeses megközelltest alkalmaznak (Cy.
Steranlk, z004.).
3. Az autizmussal élő kisgyermek közösségben gyakran meg-
figyelhető viselkedései
3.1 A társas és érzelmi készségek területe
− Nem ertl, bogyan kell mas gyermekekkel együtt jatszanl. Þeldaul figyelmen klvül bagyja a közös
jatek lratlan szabalyalt.
− Szabad ldőben, kötetlen jatekldőben elkerüll a többleket, egy relreeső belyre vonul.
− |lgyelmen klvül bagyja a tarsas együttlet szokasalt, a vlselkedesl szabalyokat, a belyzetnek nem
megrelelően vlselkedlk, oda nem lllő megjegyzeseket tesz valaklre anelkül, bogy annak batasal-
val tlsztaban lenne.
− Nlncs empatlas keszsege, vagyls nem tudja beleelnl magat mas ember erzeselbe.
− Llvarja masoktol, bogy lsmerjek gondolatalt, elmenyelt, velemenyet. Nem lsmerl rel, bogy a ma-
slk nem volt jelen az adott belyzetben, nem tudbat olyasmlt, amlt ő tud.
− Szokatlan mertekben lgenyll a megnyugtatast, különösen olyan belyzetekben, amlkor a dolgok
elromlanak vagy megvaltoznak körülötte.
− Nem tudja arnyaltan klrejeznl erzelmelt. A belyzetbez merten aranytalanul nagy nyugtalansag
vagy szelsőseges erzelml allapot lesz rajta urra.
− Nem tudja pontosan klrejeznl az erzelmelt. Nem ertl, bogy a különböző emberek rele mas-mas
modon rejezzük kl erzelmelnket.
− Nem szlvesen vesz reszt versenyezesben, közös jatekokban, tevekenysegekben.
− Nem berolyasoljak a kortarsak. Þeldaul nem követl a legrrlssebb dlvatot a jatekokban vagy a ru-
bazkodasban.
3.2 A kommunikáció területe
− Szo szerlnt ertelmezl a ballottakat.
− Szokatlan a bangja vagy a bangbordozasa (monoton, szlntelen).
− Nem figyel a beszelgetőpartner mondanlvalojara, nem reagal annak tartalmara.
− 8eszelgetes közben keves szemkontaktussal el. (A szemkontaktus basznalata az lnterakclok so-
ran rurcsa, rugalmatlan, nem töltl be szabalyozo szerepet. Lgyes gyermekek nagyon mereven es
rolyamatosan bamulnak a beszelgetőpartner szemebe, ez eppen olyan zavaro, mlnt a teklntet
kerülese.)
− 8eszede pedans, tul preclz.
− Nem tudja renntartanl a beszelgetes rolyamatossagat.
8 A,/nt/sok tu+iztusstt rtő cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
3.3 A megismerési (kognitív) készségek területe
− A mesek, kltalalt törtenetek kevesse keltlk rel erdeklődeset.
− klrejezetten jo a bosszu tavu memorlaja, jol emlekszlk regl esemenyekre, adatokra.
− Nem jatszlk szerepjatekokat. Mas gyermekeket nem von be sajat kepzeletbell jatekaba, a töb-
blek kltalalt törtenetebe pedlg belezavarodlk.
3.4 Sajátos érdeklődési kör
− Lgyetlen tema kötl le erdeklődeset, megszallottan gyűjtl az ebbez kapcsolodo lnrormaclokat,
adatokat (pl. közlekedes, terkepek).
− |eldulja mlnden, aml elter a szokasos rendtől (pl. szokott utvonaltol valo elteres).
− körülmenyes szertartasokat dolgoz kl, pl. lerekves előtt sorba rakja jatekalt.
3.5 A mozgásos készségek területe
− kossz a mozgaskoordlnacloja, ezert gyenge peldaul a labdajatekokban.
− Szokatlan testtartassal szalad.
3.6 Egyéb sajátosságok
− Szokatlan mertekű relelem vagy nyugtalansag lesz urra rajta.
• szokvanyos bangoktol (pl. elektromos gepektől),
• a bőr vagy a rej erlntesetől,
• blzonyos rubadarabok vlselesekor,
• varatlan zajoktol,
• egyes targyak latvanyatol,
• zajos belyektől, tömegtől (pl. bevasarloközpontban).
− la lzgatott, kezevel csapkod, rorog.
− klsebb rajdalmakra erzeketlen.
− 8eszedrejlődese megkesett.
− Szokatlan grlmaszokat vag, vagy rang az arca. (1ony Attwood, z00z.)
4. Tulajdonságok a fejlesztés szempontjából
Az autlzmusspektrum-zavarok lenyege a szoclalls, kommunlkaclos es speclalls kognltlv kepessegek
mlnősegl karosodasa, amely a rejlődes devlanclajaban es jellegzetes vlselkedesl tünetekben nyllvanul
meg. Az autizmussal élő gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a
rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív nehézség, a beszéd szintjéhez ké-
pest károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, illetve képességprofil és a következményes
sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás. A serülesek okozta elsődleges es masodlagos vlselkedesl tü-
netek az lgen sulyosbol a jol kompenzalt allapotban csaknem tünetmentesse valtozbatnak, es az elet
különböző szakaszalban különböző rormaban jelentkezbetnek. Uj belyzetben, varatlan esemenyek
batasara relerősödbetnek a tlpusos tünetek. A tünetek valtozatossaga mellett az autlzmus sulyossaga
szeles skalan szorodlk. Az autlzmusspektrum-zavarok körebe tartozo allapotokboz gyakran tarsulnak
egyeb problemak, amelyek a következőkeppen csoportosltbatok.
Ovooti nrvrtrs 9
− Lrtelml rogyatekossag mlnt a leggyakrabban tarsulo rejlődesl zavar
− 8eszed-, erzekszervl-, mozgasrogyatekossag stb.
− vlselkedesproblemak, pl. agresszlo, autoagresszlo
A rejlesztes, llletve az alkalmazott modszerek es tervezes modosltasa szempontjabol klemelkedő
jelentősegű speciális tulajdonsagok.
− A maslk szemely szandekanak, erzeselnek, erzelmelnek, gondolatalnak, szempontjanak meg
nem ertese, az önmagara vonatkoztatas blanya, legsulyosabb esetben keptelenseg arra, bogy az
embereket mlnt szamara a valosag egyeb elemelnel rontosabbakat, a targyaktol megkülönböz-
tesse
− A belatas blanya vagy korlatozott volta egyreszt a sajat tudasaval kapcsolatban, masreszt a tu-
das, llletve lsmeret megszerzesenek rorrasaval, modjaval kapcsolatban
− A szoclalls megerősltes jutalomertekenek, llletve a belső motlvaltsagnak gyakran teljes blanya
(A gyermekeknek nagyon keves vagy szokatlan dolog okoz örömöt.)
− A beszed korlatozott megertese, meg latszolag jo beszedprodukclo mellett ls. Lzt a nebezseget
a beszed emoclonalls, szoclalls sajatossagal okozzak.
− Az egyenetlen kepessegprofil (pl. lsmeretek es önellatas, mecbanlkus es szemelyes memorla kö-
zöttl szakadekszerű különbsegek)
1lpusos erőssegek, amelyekre az autlzmussal elő gyermekeknel epltenl lebet.
− A megrelelő szlntű vlzualls lnrormaclot altalaban ertlk.
− 1anult rutlnokboz, szabalyokboz valo alkalmazkodas
− ¦o mecbanlkus memorla
− Megrelelő környezetben, erdeklődesenek megrelelő temanal klemelkedő koncentraclo, kltartas
− Lgyes, nem szoclalls tartalmu területeken relatlve jo kepesseg (pl. memorlter, zene)
1lpusos nebezsegek es kognltlv problemak, amelyekkel szamolnl kell a rejlesztes soran.
− Szenzoros lnrormacloreldolgozas zavaral
− |lgyelemzavar
− Az utanzasl kepesseg serülese
− Þercepclos, vlzuomotoros koordlnaclos problemak
− Anallzls, szlntezls műveletelnek problemaja
− A lenyegklemeles, problemamegoldo gondolkodas serülese
− Az altalanosltas, a tanultak uj belyzetben valo alkalmazasanak problemaja
− Lmlekezetrelldezesl problemak (szoclalls tartalmaknal es szemelyes elmenyeknel)
− Nebezseg mar lsmert tudasanyagban szoclalls elem bevezetesekor vagy uj körülmenyek közöttl
alkalmazaskor
− A reladat celjanak nem ertese
− A realls jövőre lranyultsag blanya
− A szlmbollkus gondolkodas rogyatekossaga
− Az enkep, entudat rejlődesenek zavara
− A valosag teves ertelmezese, relrogasa
− kealltas es rantazla összetevesztese
− A szobell utasltasok relreertese, különösen a többertelmű, elvont klrejezesek, többtagu utaslta-
sok eseten
− kepessegek, lsmeretek kreatlv (nem mecbanlkus vagy sztereotlp) alkalmazasanak blanya
− Cyermekközössegben aldozatta, bűnbakka valas, mas esetben szoclallsan lnadekvat vlszonyulas
a kortarsakboz
− Strukturalatlan ldőben passzlvltas, reaktlv vlselkedesproblemak
− |elelmek, roblak (gyakran – mas altal megszokott – betköznapl targyaktol, bangoktol)
!0 A,/nt/sok tu+iztusstt rtő cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
A rentl problemak következmenye, bogy a szoclalls, kommunlkaclos kontextusban zajlo lsmeret-
elsajatltas akadalyozott, ezert a pervazlv rejlődesl zavarban szenvedő gyermekek szamara a vllagrol
valo megertes kereteül elsősorban nem a szemelyek közöttl kapcsolatok szolgalnak.
5. Típusok a szociális viselkedés alapján
A klasszlkus tlpusok (kanner-szlndroma, Asperger-szlndroma) belyett Lorna Wlng angol pszlcbla-
ter a szoclalls vlselkedes alapjan negy tlpusra osztotta az autlsztlkus spektrumon elbelyezkedő sokrele
szemelylsegű, szlntű es vlselkedesű gyermekeket.
a) lzolalt tlpus. Szoclallsan nem kezdemenyez, llletve a kapcsolatot, közeledest elutasltja, nem ertl.
Altalaban ertelml rogyatekos, gyakorlak a szenzoros lngerreldolgozas zavaral (pl. csökkent raj-
dalom-, rokozott zajerzekenyseg). A legrosszabb prognozlsu, legnebezebben tanltbato csoport,
altalaban nem lntegralbatok.
b) Þasszlv tlpus. Szoclallsan nem kezdemenyező, de a közeledest passzlvan elrogadja, gyakran jol
lranyltbato. A legjobban tanltbato, legjobb prognozlsu a relnőttkorl adaptaclo szempontjabol
ls. Þasszlvltasa, kooperaclos keszsege mlatt kevesbe eszrevebető, bogy mlkor nebez szamara a
belyzet.
c) Aktlv-blzarr tlpus. Szoclallsan aktlv, gyakran lnadekvat, oda nem lllő, szokatlan modon, esetleg
sokat kezdemenyező gyermek. kapcsolatteremtese egyoldalu, a partner szemelylseget, szande-
kat, tajekozottsagat, reakclojat nem veszl figyelembe, sajat erdeklődesl körebe tartozo temakra
szorltkozlk.
d) |urcsa-merev, rormallsan vlselkedő tlpus. Lz a vlselkedesrorma serdülő- es relnőttkorban alakul
kl a jo ertelmű, jo beszedszlntű egyeneknel. lattereben erős kompenzaclos lgyekezet es a vlsel-
kedes, a beszed mecbanlkus tanulasa all.
6. Az autizmusspecifikus ellátórendszer fejlődése hazánkban
Autlzmusspektrum-zavar dlagnozlsaval rendelkező gyermekeket a közoktatas valamennyl lntez-
menytlpusaban talalunk, a többsegl es a gyogypedagoglal lntezmenyekben egyarant. lntegralt körül-
menyek között bazankban leggyakrabban a jo nyelvl es ertelml kepessegekkel rendelkező autlzmussal
elő gyermekek nevelkednek. Lsetükben a slkeres lntegraclo elsősorban azon mullk, bogy a berogado
lntezmeny közössegel megertlk-e a vlselkedeses tünetek battereben allo okokat, es lgenybe veszlk-e
az autlzmus területen kepzett szakemberek modszertanl segltseget.
A 80-as evek masodlk relelg Magyarorszagon az autlzmus területen rolytatott dlagnosztlkus es te-
raplas munka elsősorban egy-egy neves szakemberbez, műbelybez kötődött. Lbben az ldőben az au-
tlzmus rogalma a jogszabalyokban nem jelent meg, az erlntett gyermekek es relnőttek lgenyel, közös
szüksegletel az oktatas, a szoclalls ellatas es az egeszsegügy területen nem rogalmazodtak meg. A csa-
ladok egymastol elszlgetelve, erdekkepvlselet nelkül probaltak megoldanl problemalkat. Az autlzmus
törtenete vllagszerte, lgy bazankban ls különböző clvll erdekvedelml es szakmal szervezetek munka-
javal kapcsolodott össze, amelyek a 80-as evek vegen jelentek meg orszagos es belyl szlnten. Magyar-
orszagon sokalg szakmal vlta targya volt, bogy az autlzmusspektrum-zavarokban erlntett gyermekek
egyaltalan a sajatos nevelesl lgenyű gyermekek körebe tartoznak-e. Lz az ellatas klalakltasanal nagyon
Ovooti nrvrtrs !!
rontos kerdes volt, mlvel a serülesspeclfikus többletszolgaltatasok dlagnozlsboz kötöttek. vlta rolyt
arrol ls, bogy csak a kannerl tlpusu „mag” autlzmus teklntbető-e a kategorlzalas alapjanak, amelynek
gyakorlsaga csupan 4-¯ ezrelek, vagy a zavar egyeb megjelenesl rormal ls, amelyek előrordulasl gyako-
rlsaga a rrlss relmeresek szerlnt összessegeben !-¯ ezrelek. Magyarorszagon vegül ls az autlzmus kor-
szerű, vllagszerte alkalmazott tagabb definlcloja valt elrogadotta. Annak erdekeben, bogy az erlntet-
tek többletszolgaltatasokat vebessenek lgenybe, a közoktatasl törveny !99! ota nevesltl az autlzmust,
z00! nyaratol pedlg az autlzmussal elő gyermekeket egyertelműen a sajatos nevelesl lgenyű gyerme-
kek köze sorolja. Az !989-ben alakult Autlzmus kutatocsoport tevekenysege szorosan összeronodott
az lntezmenyes ellatas klalakulasaval. lntezmenyegysegel a dlagnozls, ellatas, szakemberkepzes teren
egyarant nyujtottak es nyujtanak szolgaltatasokat.
Integrációs törekvések napjainkig
A 90-es evek elejen bazankban nagy bangsulyt kapott a speclalls csoportok klalakltasa. Lzek letre-
jötte nagyban elősegltette a megrelelő tapasztalattal es tudassal rendelkező szakemberek klkepződe-
set es a serüles tlpusanak megrelelő pedagoglal modszertan kldolgozasat, adaptalasat. Ugyanakkor a
kezdetektől nyllvanvalo volt az ls, bogy az atlagos vagy atlagon relüll ertelml kepessegekkel rendelkező
autlzmussal elő gyermekek szamara nem mlndlg jelent megrelelő megoldast a speclalls csoport. Lze-
ket a jo kepessegű gyermekeket a többsegl altalanos lskolak közül leglnkabb az alapltvanyl ovodak,
lskolak rogadtak be, amelyekben az alacsonyabb csoportletszamok, az elrogado attltűd es a gyogype-
dagogus, pszlcbologus jelenlete az atlagosnal kedvezőbb relteteleket blztosltott szamukra ls. Lzek az
lntezmenyek vlszont nem reltetlenül nyujtanak a serüles tlpusanak megrelelő ellatast. A spontan, ter-
vezetlen lntegraclo a gyermek allapotanak stagnalasaval vagy romlasaval jarbat együtt. Cyakorl, bogy
relső tagozatra a vlselkedesl es tanulasl problemak olyan sulyossa valnak, bogy az lntezmeny nem
tudja tovabb vallalnl a gyermek neveleset-oktatasat. Lnnek következmenye a gyermek vandorlasa
lntezmenyből lntezmenyre vagy a magantanulol statusz. A rentl problemak klküszöbölesere az evek
soran a következő, tudatosan tervezett lntegraclos rormak latszottak a legbatekonyabbnak. az ovo-
dal neveles soran vagy tanköteles kor elejen lntenzlv egyenl rejlesztes speclalls lntezmenyben, majd
egyenl segltővel rokozatos belllesztes a többsegl lntezmenybe. ¦o eredmenyeket bozbatnak a reszleges
runkclonalls lntegraclo, a rordltott lntegraclo, valamlnt a szoclalls lntegraclo különrele rormal. keszle-
ges runkclonalls lntegraclo eseten az autlzmussal elő gyermek a többlekkel együtt vesz reszt mlnden
olyan tanoran, tevekenysegben, amely szamara ertbető, elvezetes, es amelyeken a vlselkedeses es ta-
nulasl követelmenyeket kepes teljesltenl. Ugyanakkor a gyermek nem kenyszerül reszt vennl azokban
a tevekenysegekben, amelyek különösen nebezek szamara, mlvel ezek belyett serülesspeclfikus rej-
lesztesben reszesül.
|ordltott lntegraclo eseteben az atlagos rejlődesű gyermekeket kapcsoljuk be a speclalls csoportok
tevekenysegelbe, bogy az autlzmussal elő gyermek szamara blztosltsuk a kortarsakkal valo együttmű-
ködes lebetőseget. A szoclalls lntegraclonal a többsegl lntezmenyben talalbato speclalls szüksegletű
csoportot tudatosan egyesltjük a roglalkozasokon, tanorakon klvüll ldőkben a többl gyermekkel. Az
együttneveles lebet esetl (pl. klrandulasok) vagy rendszeres (pl. etkezes, udvar). Lz a rorma bazankban
elsősorban a gyogypedagoglal lskolakban valosul meg, blszen autlsta csoportok zömmel ezekben mű-
ködnek. Az autlzmussal elő gyermek szempontjabol ezek az esetek ls lntegraclonak teklntbetők.
Az utobbl evekben bazankban ls relerősödött lntegraclos törekvesek az altalanos es lsmert lndo-
kok mellett a következőkkel tamasztbatok ala.
A rrlssebb vlzsgalatok szerlnt az autlzmusspektrum-zavarok előrordulasl gyakorlsaga a korabbl 4–6
ezrelekkel szemben a jelenlegl relmeresek szerlnt !–¯ ezrelek. A növekedes valoszlnűleg a dlagnosz-
tlkus modszerek rejlődesevel, valamlnt a rejlődesl zavarral kapcsolatos lsmeretek bővülesevel ma-
gyarazbato. A növekedessel parbuzamosan az ertelml serüles aranya a spektrumon belül a korabbl
!z A,/nt/sok tu+iztusstt rtő cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
70 szazalekrol z0 szazalekra csökkent. Lz a valtozas azt jelentl, bogy a közoktatasl lntezmenyeknek az
eddlgleknel nagyobb figyelmet kell rordltanluk a jo kepessegű autlzmussal elő gyermekek lntegracl-
ojara. A vonatkozo szaklrodalom es kutatasl eredmenyek szerlnt az atlagos rejlődesű kortarsak jelen-
lete batekonyan segltbetl az autlzmussal elő gyermekek szoclalls keszsegelnek rejlődeset. A batekony
es slkeres lntegraclo ezen a területen ls a körülteklntő tervezesen es klvltelezesen mullk. különösen
rontos, bogy a szoclalls-kommunlkaclos es a kognltlv keszsegek rejlesztese azonos sullyal szerepeljen
a gyermek egyenl rejlesztesl terveben.
7. Az integráció célja, feladata, lehetőségei
Az autlzmussal elő gyermekek pontos szamarol, lntegralt es elkülönltett neveleseről, oktatasarol
orszagos statlsztlkal adatok jelenleg nem allnak rendelkezesre. Az utobbl evek gyakorlatl tapasztalata
szerlnt egyre több olyan gyermek jelenlk meg a közoktatasl lntezmenyekben, aklk az autlzmusspekt-
rum-zavarban valo erlntettseg mellett klvalo ertelml es nyelvl kepessegekkel rendelkeznek, de szo-
katlan erdeklődesük, vlselkedesük es szoclalls ügyetlensegük mlatt nebezen lllesztbetők a megrelelő
kortarsközössegekbe. Lzek a gyermekek a többsegl lntezmenyekből sokszor klszorulnak, a gyogype-
dagoglal lntezmenyekbe jo lntellektualls kepessegelk mlatt szlnten nem lllenek, ezert gyakran magan-
tanulokka valnak az altalanos lskola relső tagozatara. 1ermeszetesen nem csupan az oktatas szem-
pontjabol vannak sajatos belyzetben, de az emberl kapcsolatok teren ls sulyos nebezsegekkel küzd-
betnek (pl. csaladl kapcsolatok, baratsagok, nyllvanos belyeken valo vlselkedes).
Magyarorszagon a sajatos nevelesl lgenyű tanulok lntegraclojat elősegltő törvenyl szabalyozas
korszerű es elvlleg tag lebetősegeket blztoslt az autlzmussal elő gyermekek bellleszkedesebez ls. Az
eselyegyenlősegről szolo!998. evl xxvl. törveny klmondja, bogy az ovodal nevelesben es az lskolal
oktatasban a többl gyermekkel együtt vesz reszt a rogyatekos szemely, ba ez rejlődese, kepessege kl-
bontakozasa szempontjabol előnyös. Az !99!. evl, többször modosltott Lxxlx. közoktatasrol szolo
törveny kötelezettsegkent lrja elő az lntegralt oktatas lebetősegenek blztosltasat. A szabalyozas a ro-
gyatekossag tlpusanak megrelelő speclalls lntezmenyek szervezesenek lebetőseget egyenrangu meg-
oldaskent lsmerl el. Az lntegraclo altalanos reltetele, bogy ne legyen batranyos a gyermek szamara a
speclalls reltetelek es modszerek blanya mlatt, lgy az autlzmussal elő gyermekek eseteben a |ogyate-
kos tanulok oktatasanak-nevelesenek tantervl lranyelve külön ajanlast tartalmaz az lntegraclo optl-
malls tervezesebez.
A slkeres es blztonsagos lntegraclo reltetelel.
– A tanulo reszeről. lQ !00 relett, vQ 8¯}90 relett, autlsztlkus rogyatekossaga enybe roku, jol kom-
penzalt, vlselkedesproblemal mlnlmallsak.
– A csaladtagok reszeről egyertelmű szandek, szakemberekkel valo szoros együttműködes, a gyer-
mek tamogatasa
– Az lskola reszeről. speclalls modszertanban jartas pedagogus, jol előkeszltett, ütemezett rejlesz-
tesl terv, speclalls eszközök, modszerek es környezet, együttműködes a csaladdal, a berogado
gyermekcsoport relkeszltese, pozltlv bozzaallasa, szakertől csoporttal valo lntenzlv kapcsolat-
tartas
– Szakertől csoport, amely rendelkezesre all a szülő relvllagosltasaban, a problemakezelesben, a
rejlesztes lranyanak kljelöleseben, követeseben.
A rentl reltetelek meglete eseten ls szükseges az lntegraclo rokozatos megkezdese, a szoclalls, kom-
munlkaclos es kognltlv deficltek figyelembevetele, az egyenre szabott meres, tervezes, rejlesztes, a te-
Ovooti nrvrtrs !!
vekenysegl területek, lsmeretanyag szűrese, tovabba az alternatlv eszközök, modszerek lgenybevetele
egyenl szüksegletek szerlnt a rogyatekossagot kompenzalva.
A nevelesl-oktatasl lntezmenyt a szülő valasztja kl, de ba a gyermek sajatos nevelesl lgenyű, a dön-
tesbez a tanulasl kepesseget vlzsgalo szakertől es rebabllltaclos blzottsag velemenye ls szükseges.
A rogado lntezmeny alaplto oklrataban, valamlnt belyl nevelesl programjaban szerepelnle kell an-
nak, bogy klvan-e rogyatekos gyermeket lntegralnl, mllyen tlpusu gyermekről lebet szo, es bogyan
blztosltja a relteteleket.
Az lntegracloban reszt vevő ovodak az alabbl tamogatasokat vebetlk lgenybe.
– Lmelt normatlv költsegvetesl bozzajarulas
– Cyogypedagogus alkalmazasanak lebetősege
– Az lntegraltan nevelt gyermeket megllletlk az egeszsegügyl es pedagoglal celu babllltaclos es
rebabllltaclos roglalkozasok.
8. Az autizmussal élő gyermekek integrációjának alapvető
módszertani szempontjai
A többsegl lntezmenyben nevelt, autlzmussal elő klsgyermekek szamara ls blztosltanl kell a se-
rülesből adodo szüksegleteknek megrelelő ellatast. Az lntegraclo aldasos batasal sajnos csak abban
az esetben ervenyesülnek, ba a szükseges reltetelek blztosltottak. A gyermek lgenyelnek, erőssegel-
nek es gyengesegelnek lsmereteben dlfferenclalt tanltasszervezessel oldbato meg a szemelyre szabott
oktatas. Az autlzmussal elő gyermek gondos tervezessel bevonbato a projektrendszerű oktatasba,
csoporttevekenysegbe ls, de eseteben nem varbato el kreatlvltas, spontaneltas, a belső motlvaclon
alapulo reszvetel. Llőzetes merlegeles, szemelyre szolo tervezes szükseges a reladatok, betöltbető sze-
repek megbatarozasanal es a tanulasl környezet klalakltasanal.
Mlndebbez az lntegralo ovodanak rendelkeznle kell legalabb egy, az autlzmus területen kepzett
szakemberrel, akl kepes a legjellemzőbb nebezsegek es a speclalls modszertan lsmereteben a relmerü-
lő problemak megoldasanak klmunkalasara, a gyermeket ellato pedagogusokkal együttműködesben
az egyenl rejlesztesl terv es banasmod klalakltasara es az elengedbetetlen egyenl rejlesztő roglalkoza-
sok blztosltasara. 8lzonyos tevekenysegekbez atmenetlleg szükseg lebet segltőre (pl. a tarsas belyze-
tekben valo reszvetel tanltasakor a segltő sugbat, vagy a megrelelő vlselkedest előblvo keszteteseket
nyujtbat a gyermeknek).
A targyl es szemelyl környezet, valamlnt az ldő kltöltesenek előrejelzesevel (klszamltbatosagaval)
megteremtbető az autlzmussal elő gyermek szamara az erzelml blztonsag, amelyben lebetőseg nylllk
az ovodal elvarasoknak megrelelő, tarsadalml normalnk szerlntl ertelmes tevekenysegre.
A környezetl es szemelyl valtozasokat nebezen elrogado gyermekek eseteben celszerű a rokozatos
beszoktatas az uj lntezmenybe. A szoclalls, kommunlkaclos es kognltlv deficltek figyelembevetele-
vel egyenl szüksegletek szerlnt relmerülbet egyes területeken az lsmeretanyag szűkltese, az ertekeles
vagy egyes roglalkozasokon valo reszvetel aloll relmentes (ezen ldőszakok terbere szervezbető egyenl
rejlesztő roglalkozas), alternatlv eszközök, modszerek alkalmazasa a serüles kompenzaclojara (pl. pro-
tetlkus környezet klalakltasa, augmentatlv kommunlkaclos eszközök basznalata).
Az uj keszsegek megtanltasa egyenl belyzetben, lngerszegeny környezetben lebet a legeredmenye-
sebb.
|ontos a roglalkozasok közöttl szünetek, a csoport szamara strukturalatlan ldőszakok kltöltesenek
megtervezese, mlvel autlzmussal elő gyermekek eseteben alapvető problema a szabadldő eltöltese,
!4 A,/nt/sok tu+iztusstt rtő cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
sajat tevekenysegük megtervezese, megszervezese, a tarsakboz valo vlszonyulas, a velük valo együtt-
működes.
Az elsajatltott lsmeretek mennylsege mellett különös figyelmet kell rordltanl a tartalmak lenye-
gl es melysegl megertesere, az lsmeretek valtozatos belyzetekben valo alkalmaztatasara. Llőrordul,
bogy a körülmenyek legklsebb megvaltozasakor ls uj belyzetkent erzekelve a szltuaclot, az autlzmus-
sal elő gyermek nem kepes meglevő lsmeretel mozgosltasara, ekkor nem reltetelezbető, bogy a gyer-
mek szandekosan ellenall, „nem akar” teljesltenl. A tanultak rolyamatos szlnten tartasa mellett lebet
tovabblepest terveznl a tanltasban, az autlzmussal elő gyermek e nelkül „elveszltbetl” nem gyakorolt
keszsegelt. ¦ellemző lebet a lassu munkatempo, csökkentett reladatmennylseggel azonban elkerülbe-
tő a tartos lemaradas.
A belső motlvaclo deficltje mlatt elelnte egyenre szabott motlvaclos rendszer klalakltasaval erbető
el, bogy a gyermek reszt vegyen az egyes ovodal tevekenysegekben, a tovabblakban törekednl kell a
külső motlvaclok belső motlvaclova valo rokozatos atepltesere. A szoclalls belatas zavara mlatt celsze-
rű a követelmenyek objektlv, külső entltaskent valo megjelenltese (a pedagogus szemelyes elvarasal
belyett). A konkret elvarasokat, szabalyokat, a reladatvegzesre, vagy mas tevekenysegre rendelkezesre
allo ldő előrebaladasat latbato modon kell jeleznl (vlzualls segltseg).
Ulrekt modon tanltanl kell a gyermeknek sajat tevekenysege megtervezeset, megszervezeset, apro
lepesekre valo lebontasat (algorltmusat) es allando monltorozasat az önallo reladatvegzes klalaklta-
saboz.
A rrontalls lranyltas alkalmazasa nebezsegekbe ütközbet, mlvel az autlzmussal elő gyermek nem
reltetlenül vonatkoztatja magara az elbangzottakat, ez esetben egyenl lnstrukclokra van szükseg. Az
autlzmussal elő szemely szamara a lenyegre törő, rövld nyelvl lnstrukclok ertbetők jol.
Az esetleges szlgetszerű, klemelkedő kepessegek es a speclalls erdeklődes alapkent szolgalbatnak,
azok basznos, praktlkus alkalmaztatasa mellett (es egyoldalu rejlesztese belyett) a rejlődesbell elma-
radasok csökkentesere kell rokuszalnl.
Az integráció során felmerülő további fontos szempontok
lntegraclo eseten először ls erdemes megnyernl a cel erdekeben a berogado lntezmeny pedago-
gusalt, es rolyamatosan blztosltanl kell szamukra a szakmal konzultaclo lebetőseget. |ontos, bogy
a szakemberek melyebben ertsek meg az autlzmus termeszetet annak erdekeben, bogy rellsmerjek
az ebből rakado nebezsegeket, es ne ertsek relre a gyermek vlselkedeset. Az lntegraclo slkere mul-
bat azon, bogy az autlzmussal összerüggő problemak mlatt peldaul ne nevezzek lustanak a gyerme-
ket, vagy ne gondoljak, bogy szandekosan szemtelen. Az erlntett gyermekek lebetnek megtevesztően
problemamentesek a verballs kommunlkaclo vagy az akademlkus lsmeretek tanulasa teklnteteben,
de ennek ellenere szegenyes szoclalls keszsegelk mlatt speclalls rejlesztő programokra es strateglakra
van szüksegük.
Lz az oka annak, bogy meg lntegralt környezet eseteben ls tenylegesen szükseg lebet speclalls te-
rekre, belyekre es autlzmusra speclallzalodott tanarokra, aklk klscsoportos rormaban, egyenre sza-
bottan rejlesztlk az erlntett gyermekeket. A gyermekeknek szüksegük van a kortars kapcsolatokra, de
azok a belyzetek, amelyekben reszt kell vennlük, megrelelő segltseg nelkül tulsagosan ls megterbellk
őket. Lnnek leggyakorlbb következmenyel. vlselkedesproblemak ottbon vagy a tarsas belyzetekben.
Az lntegraclo sok targyl, tecbnlkal es szemelyes rarordltast lgenyel. az erőrorrasok kreatlv relbasznala-
sat, valamlnt rugalmassagot es a slker erdekeben szoros együttműködest az lskola, a gyogypedagoglal
lntezmeny es a csalad között.
Mlvel az autlzmussal elő gyermekek kepessegstrukturaja nagyon valtozatos, a sulyos tanulasl ne-
bezsegtől az atlagos tanulasl kepesseglg terjedbet. Lgyenl rejlesztesl programot kell keszltenl mlnden
Ovooti nrvrtrs !¯
egyes gyermek szamara, amely a meglevő es a rejlesztendő keszsegek runkcloterületenkent törtenő
relmeresen alapul.
Az autizmussal élő gyermekek esetében különösen hangsúlyos az alábbi tartalmak tanítása
vlselkedesl szabalyok, belyes vlselkedesl mlntak, enkep, önlsmeret, erzelmek klrejezese, önkont-
roll, az emberl kapcsolatok rendszere, masok tulajdonsagal, tevekenysegel különrele csoportosltasok-
ban, erzelml reakclok rellsmerese, valamlnt az erdeklődesnek es az eletkornak megrelelő, runkclona-
lls, örömtell szabadldős keszsegek. A relsorolt tartalmak tanltasaboz autlzmusspeclfikus pedagoglal
modszerek allnak rendelkezesre (pl. szoclalls törtenetek, en-könyv).
A többsegl lntezmenyekben ls szükseg lebet serülesspeclfikus segedeszközök alkalmazasara, pel-
daul egyenre szabott vlzualls segltsegek basznalatara (pl. rolyamatlelrasokra, reszletesebb orarendre,
amelyen a mosdobasznalat ls jelölve van, egyeb lrott lnstrukclokra).
Az Autlsm Lurope, a legnagyobb europal erdekvedelml szervezet a következő ajanlasokat tette az
lntegraclot vallalo ovodak, altalanos es közeplskolak szamara.
– Segltsek elő a tantervek rugalmasabb megközellteset es az lskolal környezet valtozatosabba te-
telet.
– 1örekedjenek szorosabb együttműködesre az lskola, egeszsegügy es a csaladok között.
– 8lztosltsanak az autlzmus területen kepzett tanarokat, bogy segltsek az altalanos kepzettseggel
rendelkező pedagogusokat, es megkönnyltsek a többl gyermekkel valo kapcsolatteremtest.
– 8lztosltsanak olyan relkeszült többsegl lskolal es gyogypedagoglal tanarokat, aklk tudjak, bogy
az autlzmusspeclfikus oktatasl strateglak nemcsak mas mlnősegű tananyagot jelentenek, ba-
nem a mlndennapl eletben valo önallosagboz szükseges alapkeszsegek es a önellatasl keszsegek
rolyamatos rejleszteset ls.
– Az autlzmussal elő gyermekek rejlesztese egyenl rejlesztesl programok alapjan törtenjen, amely
standard tesztekkel törtent relmereseken, a gyermek kepessegeln, lebetősegeln, vagyaln, erdek-
lődesen es a csalad altal kljelölt prlorltasokon alapul.
9. Az együttnevelés szereplői
9.1 Az autizmussal élő gyermeket nevelő családok
A pedagogusok munkajanak slkere nagymertekben rügg attol, bogy kepesek-e a csaladdal közösen
kltűznl es megvalosltanl a gyermek rejlődesevel kapcsolatos celokat. Lnnek soran olyan szemelyes ln-
rormaclok jutbatnak a szakemberek tudomasara, amelyeket lgen taplntatosan kell kezelnlük. Lz mln-
den esetben szoros es blzalmas kapcsolatot jelent a csaladokkal, amelyre a többsegl lntezmenyekben
az atlagosan rejlődő gyermekek eseteben többnylre nlncs szükseg. Meg kell teremtenl a szemelyes
kapcsolatok korrekt, a maganeletet nem sertő keretelt. Az autlzmusdlagnozls reldolgozasa, a csalad
eletenek megvaltozasa gyakran olyan terbet ro a csaladtagokra, amely sokszor nem vagy csak reszben
teszl lebetőve a barmonlkus közös munkat. A szülők gyakran elegedetlenek a gyermek rejlődesevel,
csalodottsagukban sokszor a szakembereket okoljak. Sokan eveklg a teljes tünetmentesseg elereset
varjak, ez azonban rendklvül rltka. A szülőkkel valo kapcsolattartast a tulzott elvarasokon klvül meg-
nebezltbetl, ba a szülő az autlzmus területen jobban kepzett, mlnt a szakember. llyenkor a szülő pon-
tosan tudja, bogy mllyen keretek között es mllyen celok menten kellene gyermeket ellatnl. Lzekben
az esetekben ls erdemes nagyon szorosan együttműködnl a csaladdal, a szakembernek pedlg őszlnten
be kell lsmernle, ba tajekozatlan. Cyakorl az ls, bogy a szülők es a szakember altal kltűzött rejlesztesl
celok elternek. Mlnt Þat Mattbews, egy erlntett fiatal edesapja megrogalmazta, a szakemberek rövld
!6 A,/nt/sok tu+iztusstt rtő cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
tavu rutasra edzenek, mlg a szülők maratonra (¦ordan–Þowell, !99¯.). Lzek nagyon kenyes belyzetek,
mert neba talan tulzottak a szülől lgenyek, maskor vlszont jogosak. Az autlzmussal elő gyermekek
oktatasaban, rejleszteseben rontos, bogy abban a szülők egyenrangu partnerkent vegyenek reszt a
pedagogusok es mas szakemberek mellett. Mlnden tanulo eseteben cel, bogy a pedagogus es a csalad
között rolyamatos kapcsolattartas alakuljon kl, de ennek az autlzmussal elő gyermekek eseteben meg
nagyobb szerepe van.
A szülőkre rendklvül nagy teber nebezedlk, tele vannak relelemmel, a gyermek jelenlegl vlselkede-
sevel es a jövőjevel kapcsolatos szorongassal. Sokszor eveklg nem kapnak valaszt arra a kerdesre, bogy
gyermekük elterő rejlődese mögött mllyen okok reltetelezbetők. A dlagnozls tlsztazasa nem reltet-
lenül jelent megkönnyebbülest, mlvel a prognozls teklnteteben altalaban nem adbatok egyertelmű,
megnyugtato valaszok. A pedagogussal klalakltott megrelelő kapcsolat segltbet a szorongas csökken-
teseben.
Az autlzmussal elő gyermekeknek gyakran okoz problemat a velük törtent esemenyek relldezese,
llletve bogy slkerelket, erdeklődesüket, örömüket mas szemelyekkel megosszak. lgy az ovodaban tör-
tentekről nem mlndlg szerez tudomast a szülő. A pedagogus es a szülő közöttl lntenzlv kapcsolat
lebetőve teszl, bogy a csalad az ovodapedagoguson keresztül pontosan tajekozodjon az ovodal ese-
menyekről.
Lz termeszetesen rordltva ls megtörtenbet. Lsetleg ottbon a gyermek beszamol az ovodaban tör-
tent serelmelről, bantalmazasrol (blszen a szoclalls lnterakclok serülese mlatt gyakran valnak aldozat-
ta vagy bűnbakka a gyermekközössegekben), mlg a pedagogusalval nem osztja meg problemalt.
A relmerülő nebezsegek kezeleseben szorosan együtt kell működnle a csaladnak, a pedagogusok-
nak es a szakembereknek. Cyakran van arra szükseg, bogy az autlzmussal elő gyermekeknek pontosan,
vllagosan megrogalmazott szabalyokat adjunk blzonyos belyzetek, szltuaclok megoldasara, elvlsele-
sere. Lbbez azonban szükseges, bogy ezeket a problemas belyzeteket a csalad megbeszelje a pedago-
gusokkal, majd közösen keressek meg a megrelelő megoldast, es egyrorman közvetltsek a megrelelő,
követendő magatartast a gyermek szamara.
A gyermek oktatasanak, rejlesztesenek megkezdese előtt reszletes tajekoztatast kell kernl a szülő-
től a gyermek szokasalrol, nebezsegelről, kedvelt tevekenysegelről, erőssegelről. Mlnel több lnrorma-
clo blrtokaban van a rejlesztes megkezdese előtt a pedagogus a gyermekkel kapcsolatban, annal több
esely van olyan belyzetek megelőzesere, amelyek a gyermeknek nagy terbet jelentbetnek.
Az együttműködes batekonysaga erdekeben a rejlesztes soran a pedagogusok es a szakemberek
relbasznalbatjak a szülők gyermekükkel kapcsolatos tudasat es tapasztalatat, a pedagogusok pedlg
relklnalbatjak szaktudasukat, lsmeretelket, amelyeket mas gyermekek ellatasa soran szereztek.
9.2 Az autizmussal élő gyermek beillesztése a gyermekközösségbe
Az autlzmussal elő gyermekek eseteben az lntegralt neveles tenye nem reltetlenül es automatl-
kusan jar előnyökkel. A kortarsak altal nyujtott pozltlv vlselkedesmlntak követesebez, a kapcsolat-
teremtesbez tervezett, szakszerű rejlesztesre van szükseg. Az autlzmussal elő gyermekek szamara na-
gyon nebez lebet a kortarsak köze valo bellleszkedes. vlselkedesbell rurcsasagalk mlatt a gyermekek
csurolbatjak, bantalmazbatjak, klközösltbetlk őket. Sok erlntett gyermek teljesen vedtelen ezekkel a
vlselkedesekkel szemben, masok tulzott reakclokkal probalnak vedekeznl, amelyet a környezet erő-
teljesen büntet. Az elrogadast nagyon megnebezltbetl, bogy a serüles jellege, a rurcsa vlselkedes oka
egyaltalan nem nyllvanvalo. A gyermekek azt tapasztalbatjak, bogy tarsukkal a pedagogusok figyel-
mesebbek, egyenl lnstrukclokkal, csak ra vonatkozo szabalyokkal, jutalmakkal, dlcserettel, reladatok-
kal segltlk mlndennapjalt. Amennylben ennek okat nem ertlk, ellensegesen vlszonyulbatnak tarsuk-
boz, mert lgazsagtalannak erzlk a belyzetet. Lzert nagyon rontos, bogy a berogado gyermekcsoportot
a pedagogusok megrelelően keszltsek rel az autlzmussal elő gyermek berogadasara, segltesere. Lbbez
Ovooti nrvrtrs !7
esetleg szükseg lebet e területen kepzett szakember bevonasara, akl segltbet az adott gyermekkel
kapcsolatos tudnlvalokat a kortarsak szamara leegyszerűsltve megrogalmaznl. külön meg kell emllte-
nünk, bogy a klrandulasok, taborok, ünnepek, amelyek a gyermekeknek altalaban kellemes, örömtell
alkalmak, az autlzmussal elő gyermekek szamara ljesztő, kellemetlen elmenyt jelentbetnek. Lnnek oka
az lebet, bogy ezek a belyzetek a gyerekektől nagyroku rugalmassagot klvannak meg, valamlnt a sajat
tevekenysegek önallo tervezeset es a tarsakkal valo spontan, nem lranyltott együttműködest. Sok va-
lasztasl lebetőseg, nyltott vegű belyzet rordulbat elő. Lppen ezert ezek azok az esemenyek, melyeket
az autlzmussal elő gyermek szamara mlndlg nagyon körülteklntően, előre meg kell terveznl a csalad
aktlv közreműködesevel. Mlnden esetben merlegelnl kell a belyzetből rakado esetleges előnyöket es
batranyokat.
A beilleszkedést hatékonyan segítő tényezők
Nagymertekben elősegltbetl a bellleszkedest, bogy az autlzmussal elő gyermekek gyakran klemel-
kedő teljesltmenyeket ernek el egy-egy temaban, műveszetl agban. Sajatos erdeklődesl körük men-
ten a temarol szolo beszelgetesek, jatekok slkeres resztvevől lebetnek. |ontos, bogy ezeket a jo tulaj-
donsagokat a pedagogusok probaljak meg a kortars kapcsolatok rejlődesenek szolgalataba allltanl.
A nemzetközl tapasztalatok es gyakorlat szerlnt erdemes tudatosan ugynevezett kortars segltőket
„klkepeznl” es bevonnl a gyermek mlndennapjalba. A kortars segltők vallalbatjak, bogy az ovodape-
dagogusokkal es a szülőkkel előre megbeszelt konkret, egyszerű belyzetekben rendszeresen segltlk au-
tlzmussal elő tarsukat. Lzek a gyerekek rengeteget segltbetnek a bellleszkedesben. vallalbatjak, bogy
tevekenysegvaltaskor figyelnek tarsukra vagy az öltözőben együtt öltöznek vele, bevonjak a közös
jatekokba, konfllktus eseten szolnak egy relnőttnek stb. 1ermeszetesen a segltsegadas modjat, lebe-
tőseget es szüksegesseget egyenenkent kell megterveznl. Az eddlgl tapasztalatok szerlnt az ovodas
es klslskolas koru gyermekek könnyebben elrogadjak autlzmussal elő tarsalkat, mlnt az ldősebbek.
Szükseges a szülől közösseg blteles es tenyszerű tajekoztatasa ls, mert az autlzmussal kapcsolatban
sok tevblt, relreertes es teves altalanosltas letezlk a tarsadalomban.
9.3 A pedagógus és pedagógusközösség
Az autlzmussal elő gyermekek oktatasaban reszt vevő pedagogusok, szakemberek együttműköde-
se elengedbetetlen a slkeres lntegraclo megvalosulasaboz. Sajnos meg ma ls gyakran előrordul, bogy
a pedagogusok a többsegl lntezmenybe kerülő gyermek tanltasa soran nem rogadjak el az autlzmus-
szakember segltsegnyujtasat, es ezzel rendklvül megnebezltlk a gyermek belyzetet. Llkerülbetetlen,
bogy az lntegracloban reszt vevő relnőttek tajekozodjanak az autlzmus sajatossagalrol, lsmerjek azo-
kat az erőssegeket es gyengesegeket, amelyekre szamltanl lebet az ellatas soran. la ezt nem teszlk
meg, az sulyos vlselkedesproblemakat vonbat maga utan, amelyek altalaban meggatoljak a slkeres
bellleszkedest a többsegl ovodaba.
Az autlzmussal elő gyermekek eseteben a pedagogusoknak rolyamatosan meg kell osztanluk a
gyermekkel kapcsolatos tapasztalatalkat, lsmeretelket, amelyek akar egeszen apro reszleteknek tűn-
betnek, de a gyermek belyzetet nagymertekben berolyasolbatjak (pl. kl mellett üljön a gyermek, van-e
olyan temakör, amely zavarja, bogyan tud szünetet kernl, ba elraradt). A csoportban dolgozo vala-
mennyl relnőtt között lntenzlv, közös munkara van szükseg a slkeres lntegracloboz.
Az autlzmussal elő szemelyek szamara a vllag sokszor rendklvül kaotlkus, atlatbatatlan, különösen
annak szoclalls aspektusal. A megbeszelt, vllagosan tlsztazott szabalyok menten a gyermek könnyeb-
ben ellgazodlk az ovodaban. Lbbez azonban elengedbetetlen, bogy ezekkel a szabalyokkal mlnden
gondozo tlsztaban legyen, es a gyermekkel szemben tamasztott elvarasalk ls azonosak legyenek.
!8 A,/nt/sok tu+iztusstt rtő cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
Az lntezmenyek vezetese es a munkatarsak mas lgenyeket tamasztbatnak, ba nem tajekozottak az
autlzmus temajaban. llyenkor kettős problema all elő. az autlzmus területen dolgozo ovodapedago-
gusok nem kapnak ellsmerest es segltseget.
Az autizmussal kapcsolatos tévhitek és hatásuk a pedagógus munkájára
A tudomanyos blzonyltekok es reltart összerüggesek ellenere sajatos modon vllagszerte tovabb
elnek a mlnden tudomanyos alapot nelkülöző tevbltek, regen megbaladott nezetek e területen. Ln-
nek oka többek között az lebet, bogy bar blzonyltottan organlkus eredetű rejlődesl zavarrol van szo, a
karosodasnak nlncsenek fizlkal jegyel. Lllenkezőleg, az erlntett gyermekek altalaban klrejezetten sze-
pek. A betköznapokban az atlagosnak latszo gyermekektől a szoclalls konvencloknak es az eletkornak
megrelelő vlselkedest varunk el. A szülőket ezert aztan gyakran erl az a vad, bogy rosszul, tulsagosan
engedekenyen nevellk gyermeküket.
A serüles raadasul nem csupan fizlkal ertelemben „rejtett”, banem a vlselkedes szlntjen megjelenő
tünetek battereben allo kognltlv problemak termeszete sem nyllvanvalo. kendklvül nebezen model-
lezbető peldaul a nalv tudatelmeletl működes zavara, blszen a mentallzaclo lntultlv es mlnden ldő-
plllanatban működő kepessegünk, amelyet nem tudunk „klkapcsolnl”. Az autlzmussal elő emberek
vlszont nem vagy csak kevesse kepesek arra, bogy lntultlvan es automatlkusan masok mentalls alla-
potalbol (velekedeselből, vagyalbol, szandekalbol) eredeztessek es magyarazzak, llletve megjosoljak
a vlselkedest.
A tünetek valtozekonysaga, az egyes erlntett gyermekek közöttl nyllvanvalo különbsegek szlnten
nebezltlk az autlzmus rogalmanak egyseges ertelmezeset. 1ovabba az autlzmusnak az a sajatossaga,
bogy az erlntettek egy resze klemelkedő (savant) kepessegekkel rendelkezlk, szlnten taplalja a tevbl-
teket. Lgylk lgen elterjedt elkepzeles, bogy mlnden erlntett szemely klrejezetten okos, tebetseges, csak
valamllyen okbol nem klvan kapcsolatot teremtenl a külvllaggal. Lbbez a reltetelezesbez ma ls gyakran
kapcsoljak az autlzmus eredetenek evtlzedekkel ezelőtt megcarolt pszlcboanalltlkus magyarazatat,
amely szerlnt a tüneteket a serült koral anya-gyermek kapcsolat, a bldeg szülől banasmod valtja kl
(8alazs A., z000.). Lz a magyarazat erzelmlleg olykor talan jobban elrogadbato a szülők szamara, mlnt
a joval bonyolultabb, am a tudomanyos kutatasok eredmenyelre tamaszkodo magyarazatok, mert
azt az llluzlot keltl, bogy egyszer talan megnyllvanul majd az „üvegbura alatt” rejtőzködő egeszseges
es a vllag jelensegelt jol ertő szemely, esetleg meg ls rog gyogyulnl. valojaban a vonatkozo szaklro-
dalom egyetlen bltelesen blzonyltott gyogyult esetről sem szamol be. Lzek a tevbltek vlszont teves
es megalapozatlan teraplas eljarasokboz vezetnek, amelyek gyakran batalmas es lndokolatlan anyagl
terbeket ronak a csaladokra. Az autlzmus jelensegere tovabba lgen jol llllk az a megallapltas, bogy a
normalltas rogalmaboz kepest valo elteres nem mlndlg ertelmeződlk rogyatekossagkent, a szokasos-
tol elterő vlselkedesek, kepessegek klvalosagkent ls megjelenbetnek (8anralvy, z00z.). lgy annak elle-
nere, bogy az autlzmus az esetek többsegeben nagyon sulyos nebezsegeket okoz, az emberek bajlanak
arra, bogy a kapcsolatoktol valo elbuzodast peldaul valamlrele tudatos tavolsagtartasnak teklntsek.
Az autlzmussal roglalkozo szakember belyzetet erőteljesen berolyasolja, bogy mlkent tud ellgazodnl a
tenyek es tevbltek bonyolult erdejeben, s kepes-e blteles valaszokat megrogalmaznl szülők szamara.
9.4 Az integrációt segítő további közreműködők
A autlzmussal elő gyermekek ellatasa eseteben a rejlődesl zavar termeszeteből következő vagy
egyeb jarulekos problemak mlatt egyenlleg merlegelve szükseg lebet pszlcblater es pszlcbologus köz-
reműködesere. lasznos lebet különrele klegeszltő teraplak alkalmazasa ls (pl.. zeneterapla, lovaste-
rapla), amelyeket az adott területen kepzett szakember vezet. 1ovabbl segltő szakemberek bevona-
sara nem csupan az autlzmusban erlntett gyermek erdekeben lebet szükseg. A csaladtagok, köztük
a testverek gyakran lgenyelnek szakember segltseget, figyelmet. Az autlzmussal elő gyermeket neve-
Ovooti nrvrtrs !9
lő csaladok sokszor kerülnek rossz anyagl, szoclalls belyzetbe azert, mert az egylk szülő ldőlegesen
vagy veglegesen reladja munkajat, blvatasat a gyermek ellatasa mlatt. Lzekben az esetekben az ebből
adodo jarulekos problemak megelőzese es kezelese a szoclalls ellatorendszerre barul. |ontos, bogy a
gyermeket rogado lntezmeny munkatarsal rellsmerjek ezeket a belyzeteket, es segltsek a csaladokat
abban, bogy eljussanak a megrelelő szakemberekbez, segltőkböz.
10. Az óvodai nevelés céljai
Az autlzmussal elő gyermekek ellatasakor az ovodal neveles celjal klegeszülnek a speclalls lgenyek-
ből adodo celokkal.
A legaltalanosabb tavlatl cel az egyenl kepessegek, rejlettsegl szlnt mellett elerbető legjobb relnőtt-
korl szoclalls adaptaclo es önallosag reltetelelnek megteremtese. Lnnek elerese erdekeben cel a serült
keszsegek kompenzalasa, a rejlődesben elmaradott keszsegek babllltaclos rejlesztese, a masodlagos
(pl. vlselkedes-) problemak kezelese, a mlndennapl gyakorlatl keszsegek speclalls modszerek segltse-
gevel valo tanltasa. A tlpusosan egyenetlen kepessegstrukturan belül elsődleges cel az elmaradt terü-
letek rejlesztese az atlagos vagy klemelkedő kepessegek gondozasa mellett.
Az autlzmussal elő gyermekek ovodal nevelesenek celja az eleml adaptlv vlselkedesek klalakltasa.
− A szoclalls, kommunlkaclos keszsegek celzott rejlesztese
− Az autlzmusbol es a tarsulo rogyatekossagokbol eredő rejlődesl elmaradasok lebetseges cellra-
nyos kompenzalasa
− A sztereotlp, lnadekvat vlselkedesek klalakulasanak megelőzese, llletve korrekcloja
− A rogyatekossagspeclfikus, protetlkus, augmentatlv környezet, eszközök, modszerek es szokas-
rendszer klalakltasa es basznalatanak elsajatlttatasa
10.1 A szociális készségek fejlesztése
Az autlzmusban serült barom terület közül (szoclalls vlselkedes, kommunlkaclo es rugalmas gon-
dolkodas) a legmarkansabb problemakat a szoclalls lnterakclokban redezbetjük rel. az autlzmus
– mlnt „szoclalls rogyatekossag” a legvllagosabban speclfikus. 1ermeszetesen egymastol elvalasztba-
tatlan az első ket terület, blszen a valodl kommunlkaclo mlndlg valamllyen szoclalls lnterakclot ls
jelent. Llsődleges rontossagu speclalls pedagoglal cel tebat a gyermek kepessegszlntjenek megrelelő
szoclalls vlselkedes, llletve az ezt megalapozo eleml keszsegek rejlesztese, tanltasa. A szoclalls rejlesz-
tesl reladatok között a bellleszkedest közvetlenül elősegltő keszsegek rejlesztese mellett rontos reladat
a szabadldős keszsegek tanltasa ls. A tanltasl, rejlesztesl modszerek klvalasztasakor reltetlenül figye-
lembe kell vennl, bogy az autlzmusbol rakado nebezsegek megakadalyozzak a gyermeket abban, bogy
a szoclalls keszsegeket spontan, lntultlv uton sajatltsak el. Mlndezek következmenye, bogy a tanltas
metodologlajaban elsődleges rontossagu szerepet kapnak a kognltlv es vlselkedesteraplas eljarasok,
amelyek mellett a gyermek egyenl szüksegletelnek es kepessegszlntjenek megrelelően alkalmazunk
mas rejlesztesl modszereket es programokat ls, lasd zenel lnterakclo. A szoclalls rejlesztes (a kommu-
nlkacloboz basonloan) atbatja az ovodal rejlesztes egeszet, mlnden területen megjelenlk bol celkent,
bol reladatkent, bol reltetelkent. A komplex szoclalls vlselkedesmlntak tanltasa majd lskolal reladat
lesz, az ovoda reladata az alapozo keszsegek klalakltasa.
A fejlesztés fő területei
− A tanltbatosagot megalapozo szoclalls keszsegek megtanltasa
• Mas szemelyek jelenletenek rellsmerese es elrogadasa
z0 A,/nt/sok tu+iztusstt rtő cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
• A pedagogus segltsegenek elrogadasa
• A csoport eletenek eleml szabalyalnak, szokasalnak elsajatltasa
• Az eleml vlselkedesl szabalyok elsajatltasa
• Az utanzasl keszseg rejlesztese
− Onmagarol valo tudas tanltasa
• Szemelyl adatok megtanltasa
• Sajat külső tulajdonsagalnak tanltasa
• Sajat maga es mas szemelyek elkülönltese (pl. önrellsmeres tükörben)
• Lleml elmenymegosztas tanltasa
• A gyermek altal gyakran vegzett, megszokott tevekenysegek relsorolasa
− kapcsolatteremtes, renntartas
• A metakommunlkaclo megertesenek es basznalatanak rejlesztese
• lsmerős szemelyek rellsmerese, nevenek megtanltasa
• Lgyszerű szoclalls rutlnok megtanltasa (pl. köszönes, segltsegkeres)
• Az lnrormaclocsere szabalyalnak tanltasa, a kommunlkaclos lnterakclo kezdemenyezese,
renntartasa, berejezese
• Ovodan belüll egyszerűbb szoclalls belyzetek vlselkedesl szabalyalnak betartasa
• Lleml kooperaclo relnőttel, gyermekkel
Az ovodal elet mlnden területen megjelenő szoclalls rejlesztest speclallsan erre a celra letrebozott
egyenl rejlesztesl belyzetben vegzl a pedagogus. A mar megtanult vlselkedesmlntak valodl eletbelyze-
tekben valo gyakorlasa elengedbetetlen reladat.
10.2 A kommunikációs készségek fejlesztése
A rejlesztett keszsegek a kommunlkaclo mlnt a kapcsolatteremtes es renntartas, valamlnt az ln-
rormaclocsere eszközel. Az alapvető problema nem a beszed blanya vagy rejlődesl zavara, banem a
kommunlkaclos szandek, llletve a kommunlkaclos runkclo megertesenek serülese. Mlnden autlzmus-
sal elő klsgyermeknel – rüggetlenül verballs kepessegelnek szlnvonalatol – elsődleges rontossagu cel
az egyen kepessegszlntjenek megrelelő kommunlkatlv kompetencla megteremtese. L cel megvalosl-
tasaboz egyenre szabott kommunlkaclos eszközök (pl. alternatlv kommunlkaclos rendszerek, meta-
kommunlkaclo) basznalatanak tanltasa szükseges.
lasonloan a szoclalls rejlesztesbez, a kommunlkaclos keszsegek tanltasanak modszertanaban ls el-
sődleges rontossagu szerepet kapnak a kognltlv es vlselkedesteraplas eljarasok, amelyeket a gyermek
egyenl szüksegletelnek es kepessegszlntjenek megrelelően klegeszltendők mas rejlesztesl modszerek-
kel ls.
Az ovodaskoru autlzmussal elő gyermekek a kommunlkacloertes es -basznalat szempontjabol ls
rendklvül beterogen csoportot alkotnak. A problemak megjelenese egyedl, de mlnden gyermek kö-
zös abbol a szempontbol, bogy a kommunlkaclos eszköz szoclalls alkalmazasa gyenge marad a gyer-
mek altalanos kepessegszlntjebez vlszonyltva ls.
Az ovodaba lepő autlzmussal elő gyermekek többsege nem beszel, masok ecbolalnak, vagyls azon-
nal vagy kesleltetve meglsmetllk az elbangzottakat, es vannak a nyelvet rormal szempontbol blzonyos
kontextusokban megrelelően basznalo gyermekek ls.
Az ertes szempontjabol ls rendklvül vegyes a kep, nemelylk gyermek blzonyos merteklg ertl a be-
szelt nyelvet, masok egyaltalan nem reagalnak a beszedre. ¦ellemző, bogy a jol beszelő gyermek be-
szedertese elmarad a beszedprodukclo mögött. A beszedre valamelyest megrelelően reagalo gyerme-
kek megertesere jellemző, bogy szo szerlnt ertelmezlk az elbangzottakat.
Ovooti nrvrtrs z!
közös jellegzetesseg, amely a beszedet basznalo gyermekekre ls lgaz, bogy a latbato, konkret lnror-
maclok reldolgozasaban sokkal slkeresebbek, mlnt olyan elvont es bonyolult jelrendszer megertese-
ben, amllyen peldaul a nyelv.
10.2.1 A kommunikációs készségek felmérése
|el kell mernl a kommunlkaclos keszsegeket az alabbl területeken a megertes es a basznalat szem-
pontjabol. A relmeres a spontan meglevő keszsegekre lranyul.
− A kommunlkaclo modjal es szlntjel. verballs-alternatlv, metakommunlkatlv-vlselkedeses. 1agan
ertelmezve lde tartoznak azok a vlselkedesbell megnyllvanulasok ls, amelyekkel a gyermek va-
laszol az őt ert lngerekre anelkül, bogy azokat tudatosan basznalna a környezet berolyasolasara
(pl. dübrobamok).
− A kommunlkaclo eszközel. targyak, kepek, termeszetes gesztusok, jelek, beszed, bangadas stb.
− Szoklncs, jelentes (targyak, szemelyek, cselekvesek, belyszlnek, mlnősegek, belső allapotok stb.
megnevezese). A relmeresnel szamltanunk kell a szo szerlntl ertelmezesre es arra, bogy az ertes
es basznalat kontextustol rüggő.
− A runkclok relmeresekor kepet kapunk arrol, bogy a gyermek mlre basznalja kommunlkaclos
keszsegelt, llletve arrol, bogy mllyen runkclokat ert meg. |unkclok (utalas, üdvözles, keres, ker-
dezes, utasltas, allltas, relajanlas, trera, vlta, tlltakozas, figyelemrelblvas, vlsszautasltas, kommen-
talas, lnrormacloadas, kommunlkaclo, az erzelmekről).
− kontextus (a különböző belyzetek, amelyekben kommunlkalunk). lol, klvel, mllyen körülme-
nyek között basznal a gyermek kommunlkaclot:
A relmeres alapjan egyenre szabott rejlesztesl terv keszül.
10.2.2 A fejlesztés területei
− Þreverballs kommunlkaclo
− Alternatlv kommunlkaclos rendszer basznalata
− A beszedertes es beszedbasznalat
− A metakommunlkaclo ertese es basznalata
10.2.3 A fejlesztés fontosabb módszertani elvei
− A kommunlkaclos eszköz runkclonalls basznalatanak tanltasa, amelynek erdekeben a targyl es
szoclalls környezetet tudatosan ugy kell szerveznl, bogy aktlv kommunlkaclora kesztesse a gyer-
meket
− A kommunlkaclo celja es eredmenye köztl összerügges a rejlesztes egylk motlvaclos bazlsa (pl.
ertse meg a gyermek, bogy vlselkedese egyertelmű következmenyekkel jar, ba ker valamlt, meg-
kapja, a pedagogus ne szolgalja kl a gyermeket automatlkusan)
− A rejlesztes soran a meglevő, runkclonallsan basznalt kommunlkaclos eszközt a lebető legtöbb
termeszetes belyzetben alkalmaztatnl kell, mert a meglevő keszsegeket a gyermekek uj belyze-
tekben spontan rltkan vagy nem alkalmazzak.
A rentl celok es reladatok megvalosltasa erdekeben az ovodal neveles, llletve ldealls esetben a szü-
lőkkel valo szoros együttműködes eredmenyekeppen a gyermek egesz ebren töltött ldejet, ezen belül
különösen a termeszetes eletbelyzeteket kl kell basznalnl a rejlesztesre.
zz A,/nt/sok tu+iztusstt rtő cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
11. Az óvodai nevelés kompetenciaterületre íródott program-
csomag szerepe az autizmussal élő gyermekek integrált
nevelésében
A program az ovodak uj reladatalnak szambavetelekor első belyen emlltl az lntegraclo kerdeset.
|ontosnak tartja a sajatos nevelesl lgenyű es az etnlkal klsebbsegből jövő gyermekek berogadasat,
ugyanakkor ketseget ls tamaszt azzal kapcsolatban, bogy slkeres lebet ez a törekves, blszen a szemelyl
es targyl reltetelek gyakran nem adottak a megvalosltasboz. Lgyetertünk azzal, bogy nagyon rontos
előre megteremtenl azokat a körülmenyeket, amelyben adottak a berogadas reltetelel. 1udnunk kell
azonban, bogy az autlzmussal elő gyermekek ellatasara nem alakult kl szegregalt lntezmenyrendszer
Magyarorszagon, különösen lgaz ez az ovodal ellatasra, lgy a gyermekek legtöbbször „kenyszerlnteg-
racloban” kapbatnak napl rendszeresseggel lntezmenyes rejlesztest. 1apasztalatunk szerlnt a csaladok
es a gyermekek eletmlnősegeben nagyon jelentős valtozast bozbat az ovodapedagogusok temaban
valo tovabbkepzese es kapcsolattartasa a szakterületen jartas szakemberekkel akkor ls, ba nem slke-
rül külön statust blztosltanl a napl munkaboz. Az altalanos szakmal koncepcloban emlltett egyenl
banasmod valoban jo lebetőseg a szüksegletekre lranyulo rejlesztes tervezesekor es klvltelezesekor.
12. Az autizmusból adódó speciális szempontok a „Pedagógiai
alapvetések”-hez
12.1 A játék szerepe a fejlesztésben
A pervazlv rejlődesl zavarban szenvedő klsgyermekek jatekrejlődese a normal rejlődesmenettől
jelentősen elter. A jatektevekenysegekkel kapcsolatos alapvető nebezsegek az autlzmusban tapasz-
talbato kognltlv serülesből, a szlmbollkus gondolkodas rogyatekossagabol rakadnak, peldaul annak
„rellsmernl nem tudasabol”, bogy a jatektargy nem csupan eszköz, banem egy maslk, a valos eletben
előrordulo targyat ls reprezental. Az autlzmussal elő gyermekek jatekrejlődesenek egylk sajatossaga,
bogy gyakorlatllag teljesen blanyoznak belőle a jatek szlmbollkus es kreatlv vonasal. A valtozatos,
rantazladus jatek belyett targyakat gyűjt, sorba rak, a targyak eredetl runkclojatol rüggetlenül an-
nak lrrelevans reszletelvel vagy sajatos tulajdonsagaval roglalkozlk, erőteljesen ragaszkodlk bozzajuk.
Serül annak a kepessege, bogy lnterakclot lgenylő aktlvltasokban vegyen reszt. A pervazlv rejlődesl
zavarban szenvedő gyermekek spontan jatektevekenysegeről beszelve többnylre rugalmatlan, lsmet-
lődő cselekvesre vagy cselekvessorra gondolbatunk. la vlselkedesl repertoarjukban rel ls redezbetünk
gyakorlo vagy szerepjateknak tűnő tevekenysegeket vagy azok elemelt, alaposabb megfigyeles utan
többnylre eszrevesszük, bogy az elemek mecbanlkusan vlsszaternek, es kreatlvltas, valtozatossag allg
figyelbető meg. külső szemely bekapcsolodasakor, beavatkozasakor a gyermekek megzavarodnak,
dübösek lesznek, es nem kepesek rugalmasan rolytatnl a tevekenyseget. A konstrukclos jatekra valo
kepesseg rltkabban serült.
A gyermekek magukra bagyva többnylre sztereotlplajukba rordulnak, peldaul a rentl modon „jat-
szanak”. A szűkebb ertelemben vett jatektevekenyseg blanya mlatt nlncsen lebetősegük a vllagrol, rő-
leg a szoclalls vllagrol jatek közben lsmereteket szereznl, llletve a megszerzett lsmereteket rugalmasan
alkalmaznl.
Ovooti nrvrtrs z!
A jatektevekenyseg tanltasanak celja
− A jatekeszközök adekvat basznalata
− A napl strukturan belül az önalloan vegezbető szabadldős tevekenysegek repertoarjanak bővl-
tese
− A jatektevekenyseg tanulasa soran a gyermek szerezzen tapasztalatokat a környező vllagrol.
− ¦atektevekenysegbez kapcsolbato altalanos (kognltlv, eszlelesl, mozgasos) rejlesztes
12.2 Játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás
Az erdeklődes a tanulas rontos alapja. Szemben az egeszseges gyermekekkel, különösen a fiatal au-
tlzmussal elő gyermekek eseteben nem vagy csak korlatozottan lebet epltenl a spontan tanulasra. Az
autlzmussal elő gyermekek erdeklődese környezetük lrant szűk körű, többsegüknek altalanos nebez-
segel lebetnek a tanulasban, gyakran mereven elutasltjak az uj dolgokat, latszolag blanyzlk belőlük a
termeszetes klvancslsag. Speclalls erdeklődesl körüket nebez tagltanl, megvaltoztatnl, lgy e területen
mar a speclalls erdeklődes klterjesztese ls jelentős eredmenynek teklntbető.
A sokoldalu tevekenykedtetes, a tapasztalatszerzes az autlzmussal elő gyermekek szamara ls rend-
klvül rontos. Akkor tudnak eredmenyesen reszt vennl az egyes tevekenysegekben, ba rövld, pontosan
megrogalmazott (szemelyre szolo) utasltast kapnak arra vonatkozoan, bogy melylk eszközzel mlkor,
mlt kell tennlük, megfigyelnlük.
12.2.1 A tanulás célja
− A gyermek tapasztalatokboz juttatasa, a percepclo es a gondolkodas lntegralasa, adaptlv vlsel-
kedesl es munkavegzesl rormak elsajatlttatasa. kepessegrejlesztes, a gyermeket körülvevő ter-
meszetl es tarsadalml környezet cselekvesbe agyazott meglsmertetese
− A tanulas batasara jöjjenek letre pozltlv valtozasok a meglsmerő tevekenysegekben, a kommu-
nlkacloban, a szoclalls kapcsolatok szervezeseben, ezaltal az egesz szemelylseg rejlődeseben.
− A pervazlv zavarban szenvedő gyermekek eseteben a legkorabbl ldőponttol kezdve szem előtt
kell tartanunk a legbosszabb tavu rejlesztesl celt, a gyermek környezetebe, llletve a tarsadalom-
ba valo relnőttkorl bellleszkedesenek seglteset.
− 1eklntettel kell lennünk erre, amlkor a celok között rontossagl sorrendet allltunk rel.
12.2.2 Típusos nehézségek, amelyek akadályozzák a tanulást
− Lgyenetlen kepessegprofil
− A gondolkodas es a cselekves merevsege
− Motlvaclo blanya vagy gyengesege
− A szenzoros lngerreldolgozas zavaral
− Sorrendlseg követesenek nebezsege
− ldő es oksag megertesenek nebezsege
− Lplzodokat tarolo emlekezet
− Szltuacloboz kötött tanulas. lsmeretelket mas belyzetben nem vagy csak segltseggel tudjak al-
kalmaznl.
− llanyos tudas a környezetről szemelyek es targyak teklnteteben ls (lsmeretek lntegraclojanak
blanya), tapasztalatalknak többsege szeteső, töredekes, nem szerveződlk ertelmes egessze (a
dolgok tartalml összerüggeselnek nem ertese), a szokasosnal jobban kötődnek külső tajekozo-
dasl pontokboz.
z4 A,/nt/sok tu+iztusstt rtő cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
12.2.3 A tanulás keretei
Az autlzmussal elő klsgyermek tanulasl rolyamata elsősorban tanltasl, llletve un. munkabelyzetek-
ben zajllk.
− Lgyenl rejlesztesl rorma. uj lsmeretek tanulasa
− Segltett önallo munka. gyakorlas segltseggel
− Strukturalt munka. gyakorlas
− klscsoportos roglalkozas. gyakorlas, altalanosltas
Llkepzelbető, bogy a gyermek reszt vesz a különböző szabalyok meglsmereset es alkotasat celzo
közös tevekenysegekben, de kezdemenyező szerep nem varbato el.
12.3 Felnőtt-gyermek közötti kapcsolat
Az autlzmussal elő klsgyermekek gyakran nem kepesek klalakltanl bensőseges kapcsolatot az őt
ellato relnőttekkel, maskor tulsagosan ls ragaszkodnak egy-egy altaluk lsmert es elrogadott szemely
jelenletebez. Megnyugtato szamukra, ba ők segltenek neklk, megls nem eleg a megrelelő szoclalls vl-
selkedes betartasaboz a tőlük jövő szoclalls jutalom, peldaul dlcseret, slmogatas. llyen esetekben cel-
szerű egyenl, külső jutalmakat basznalo motlvaclos rendszert ls alkalmaznl a szoclalls jutalom melle.
12.4 A magyar nyelv és a helyes beszéd megtanítása
A korabban mar targyalt kommunlkaclo területen levő alapproblemak mlatt az anyanyelvl neveles
celjalt modosltanl kell az adott gyermek kepessegelnek relmerese alapjan.
12.4.1 Beszédértés
A szltuaclotol rüggetlen, blztos beszedertes klalakulasa gyakran erősen kltolodlk az ovodaskoron
tull eletkorra, az esetek nagy reszeben a csak verballs csatornan bejövő lngerek ertelmezese soba nem
vallk blztos keszsegge. A beszedertes szlntjenek megallapltasa betköznapl eszközökkel gyakran nem
pontos, valamlnt a klrejező beszed es a beszedertes között dlszkrepancla tapasztalbato. meg lgen jo
klrejező beszed mellett ls altalaban joval gyengebb beszedertes tapasztalbato. Az autlzmussal elő kls-
gyermekek eseteben a vlzualls uton erkező lnrormaclok ertelmezese könnyebb, lgy gyakran – altala-
ban nem tudatos, spontan kompenzaclos mecbanlzmuskent – a szltuaclo, a kontextus vlzualls, targyl
elemel segltlk az elbangzottak megerteseben. 1öbbek között ezen okok mlatt az autlzmusspeclfikus,
vlzuallsan tamogatott oktatas, a környezet ter-ldő strukturajanak klalakltasa tulajdonkeppen mlnd a
verballs csatorna mellettl egyeb lnrormaclos csatornak tudatos klalakltasat jelentl, amely a gyermek
lnrormacloszerzesenek, tanulasanak, reladatvegzesenek rolyamatalt teszl lebetőve, könnyltl meg. lgy
a szltuaclotol rüggetlen beszedertes korlatozott mertekben varbato el az autlzmussal elő klsgyermek-
től.
Lgyenl es klscsoportos kommunlkaclos rejlesztes, megrelelő vlzualls tamogatasok klalakltasa, egy-
szerű, konkret mondatok alkalmazasa segltlk az autlzmussal elő klsgyermeket a beszed megertese-
ben.
12.4.2 Kifejező beszéd
Mlnden autlzmussal elő gyermek eseteben rontos megvlzsgalnl es megallapltanl, bogy beszed-
produktumanak mely resze kommunlkatlv celu. Llőrordulbat, bogy a kommunlkatlv celu beszednek
ls egy resze tartalmllag es}vagy rormallag elter a megszokottol (pl. kesleltetett ecbolalla). A gyermek
spontan kommunlkaclos rormalnak megfigyelese, a megfigyelesek elemzese lranyt ad a kommunl-
kaclos rejlesztesebez, valamlnt az esetleges blanyzo keszsegek tanltasaboz vagy a kompenzaclos esz-
közök klvalasztasaboz. Az autlzmussal elő szemelyek spontan kommunlkatlv beszede gyakran csak
Ovooti nrvrtrs z¯
egy runkclot roglal magaban, aml legtöbb esetben a keres runkcloja. Sokkal rltkabban tapasztalbato
egyeb runkclok (pl. vlsszautasltas, kommentar, lnrormaclo relklnalas, sajat erzelmek verballs klrejeze-
se, szoclalls rutlnok – pl. köszönes) spontan megjelenese a beszedprodukcloban.
A mentallzaclo – azon keszseg, mely segltsegevel masoknak mentalls allapotokat, szandekokat,
velekedeseket, tevedeseket stb. tulajdonltunk, valamlnt e keszseg segltsegevel ertelmezbetjük, bogy
sajat tudattartalmunktol elterő tudas van}lebet a maslk rejeben – serülese mlatt az autlzmussal elő
szemely beszedkesztetese, közlő szandeka gyakran gyenge. Lgyes gyermekeknel ennek eppen az ellen-
kezője tapasztalbato. erős közlesl vagy, sok lnrormaclo közlese, esetleg kerdezősködes. Lz legtöbbször
egy beszűkült erdeklődesl területre, temara korlatozodlk, a beszelgetes soran a beszelgetőpartner lge-
nyelt, erdeklődeset a szemely nem monltorozza megrelelően, es altalaban nem veszl azt figyelembe.
verballs rltualek, kerdezősködes eseten pl. egy blzonyos kerdesre csak egy blzonyos valaszt rogad el
a gyermek, vagy csak a szamara megszokott, klalakltott sorrend szerlnt bajlando csak baladnl, ettől
nebezen terltbető el.
A szoclalls terület serülese gyakran összeronodlk a kommunlkaclo serülesevel. Þeldaul meglevő,
kommunlkatlv tartalmu beszedkesztetes mellett gyakran tapasztalbato, bogy az autlzmussal elő kls-
gyermek nem keres kommunlkaclos partnert, beszedet senklbez vagy olyan szemelybez lranyltja,
amely nem relel meg kommunlkaclos lgenyelnek.
A rentl problemak mlatt reltebetően az autlzmussal elő gyermekek belső beszede nem jol működő.
8eszedkesztetesük gyenge, közlesl vagy sok esetben nem tapasztalbato, vagy lgen keves. Az elsajatl-
tott beszed rugalmas alkalmazasanak, valamlnt a beszedertes nebezsegel mlatt a beszedrltmus, bang-
szln, bangerő, banglejtes, beszedlegzes elterbet a megszokottol. A beszed gyakran dlszgrammatlkus.
kövld, grammatlkallag belyes mondatok alkotasa tanltasl celkent tűzbető kl. A sokszlnű mondatrűzes
megkövetelese merlegelendő, gyakran celszerű ezen elvaras elbagyasa.
12.5 Közösségi nevelés, társas kapcsolatok
Az autlzmussal elő gyermekek serülesük termeszete mlatt közömbösnek mutatkozbatnak mas
emberek velemenyevel szemben, nem akarnak megrelelnl az elvarasoknak, vagy nlncsenek ls tuda-
taban a tarsadalml elvarasoknak. A tarsas belyzetek nemcsak kevesse motlvalok, banem egyenesen
ljesztőek lebetnek. A tarsas belyzet kenyszere önmagaban meg nem alakltja kl a megrelelő vlselkedest,
nem bozza magaval a szoclalls megertest. Mlndezek mlatt nebezen kerülbető el külső jutalmak alkal-
mazasa.
A kooperatlv tecbnlkak alkalmazasa eredmenyes lebet a rejlesztes rolyamataban, mert ezek celul
tűzlk kl a szoclalls es kommunlkaclos keszsegek rejleszteset, amely autlzmusban központl jelentőse-
gű. A kooperatlv reladatok ugy epülnek rel, bogy a gyermekek csak együttműködve oldbatjak meg
azokat. Az autlzmussal elő gyermeknel ennek az atlagosnal nagyobb jelentősege van, blszen spontan
belyzetekben nem vagy nem megrelelően probal kapcsolatokat klalakltanl. Ugyanakkor a kooperatlv
reladatok megoldasa soran az erlntett gyermeknek egyenl segltőre lebet szüksege. klemelendő, bogy
a kooperatlv tanulas lebetőve teszl a tanulasl belyzetek strukturalasat, valamlnt javasolja az lnrorma-
clok es lnstrukclok vlzualls megjelenlteset a bagyomanyos szobell közlesek mellett. Lz azert nagyon
rontos, mert az autlzmus pedagoglajaban eppen a strukturalt tanltas es az egyenre szabott vlzualls
környezetl tampontok teszlk lebetőve a gyermekek önallo tevekenykedesenek blztosltasat. A legron-
tosabb különbseg, bogy az atlagos kepessegű gyermekek rejleszteseben a strukturalt tanltas modsze-
re az egylk lebetseges ut, az autlzmusban mal tudasunk szerlnt megbatarozo.
z6 A,/nt/sok tu+iztusstt rtő cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
12.6 Szokásrendszer
Az autlzmussal elő klsgyermekek szamara az ovodal naplrend önallo követese, llletve a programok
blrtelen megvaltozasa különösen nebez lebet. Amlnt azt a bevezetőben, az erőssegek között mar em-
lltettük, a kognltlv kepessegelknek megrelelő vlzualls lnrormaclo szamukra jol ertelmezbető.
Az autlzmussal elő gyermekek rogyatekossagukbol eredően csak korlatozottan kepesek arra, bogy
megtanuljanak terben, ldőben es szoclalls környezetben tajekozodnl. |ejlesztesük soran szamolnl kell
percepclos es szervezesl keszsegelk serülesevel, a nyelvl megertes problemalval, nebezsegekkel a sor-
rendlseg relldezeseben, sajat vlselkedesük megszervezeseben, figyelmük összpontosltasaban, szeme-
lyes emlekelk relldezeseben stb. Lppen ezert a környezet kaotlkus, ertelmezbetetlen es relelmetes le-
bet szamukra. A rogyatekossag következmenyelt önalloan nem kepesek kompenzalnl, a kaotlkusnak
megelt környezetbez nem tudnak alkalmazkodnl.
A protetlkus környezet a környezet adaptalasat jelentl a gyermek speclalls lgenyelbez, bogy mlnt-
egy segedeszközkent (protezlskent) működjön a rogyatekos keszsegek kompenzalasaboz, llletve a rej-
lesztesbez. A speclalls ellatast nyujto ovoda eleteben a csoport közös naplrendje csupan keretet adja
a mlndennapl rutlnnak. A naplrend, llletve az elet szervezese lndlvlduallzaltan törtenlk, es az egylk
legrontosabb dlmenzloja a speclalls rejlesztesnek.
A protetlkus környezet klalakltasanak altalanos celja a lebető legnagyobb roku önallosag elere-
senek segltese speclalls eszközrendszer basznalataval, amely elsősorban a vlzualls lnrormacloatadas
modszerere tamaszkodlk. A protetlkus környezet az ovodal rejlesztes teljes ldeje alatt, llletve ldeallsan
ottbon, tavlatllag egesz eleten at basznalando, es az összes tevekenyseg keretet adja. Szlntje, tartalma,
rormaja a gyermek rejlődeset követve valtozlk.
12.6.1 A protetikus környezet kialakításának céljai
− A ter-ldő szervezese nyujtson mlnden gyermek szamara latbato es ertbető lnrormaclot arrol,
bogy.
• mlt kell, llletve lebet cslnalnl,
• bol törtennek az egyes tevekenysegek (pl. csoportszobaban, udvaron, mosdoban),
• mennyl ldelg tartanak,
• ml lesz a következő tevekenyseg.
− A gyermek blztonsagerzetenek megalapozasa oly modon ls, bogy szamara jol ertbetően előre
jelezzük az aktlvltasokat.
− A zökkenőmentes, önallo tevekenysegvaltas tanltasa
− Az azonossagboz valo ragaszkodas csökkentese, a valtozasok elrogadtatasa speclalls eszközökkel
− valtozatos tevekenykedes klalakltasa
− A vlselkedesproblemak megelőzese
12.6.2 Az óvodapedagógus feladatai
− A speclalls, egyenre szabott protetlkus környezet es eszközrendszer tervezese, klalakltasa ugy,
bogy a targyl környezet megrelelő relepltese, atteklntbetősege vlzualls tampontokkal szolgaljon
a gyermekeknek.
1ervezesenek szempontjal.
• Amlkor egy terem strukturalasan gondolkozunk, mlndlg a legalacsonyabb szlntű gyermek
kepessegelt vegyük alapul.
• A környezet legyen blztonsagos, a gyermekek testl epseget veszelyeztető eszközök es anyagok
megrelelő tarolasa, elbelyezese nagyon rontos.
Ovooti nrvrtrs z7
• A terem butoralnak elrendezese segltbetl a gyermekek önallo tevekenyseget, a szabalyok es
batarok rellsmereset es az azokboz valo alkalmazkodast.
• A munkaterület legyen csendes, lngerszegeny ter, esetleg „kucko” alakltbato kl a csapongo
figyelmű gyermeknek.
• A különböző tevekenysegekbez lgazodo belyszlnek, a batarvonalak vllagos jelölese, az eszkö-
zök adott belyszlnen valo alkalmazasa elősegltl, bogy a gyermekek önalloan rellsmerjek, bol
tartozkodnak, mllyen vlselkedest var el a környezet.
• A környezet belatbatova tetele es a szokasok együttes klalakltasa blztonsagot ad az autlzmus-
sal elő gyermekeknek.
• A szabadldős terület legyen a kljarattol tavol, vllagosan jelölt területl batarokkal, pedagogus
szamara jol atlatbato. Csak olyan jatekeszköz legyen a polcon, amlt tudnak basznalnl a gyer-
mekek. |aradekony gyereknek plbenőkucko ls klalakltbato.
• Az etkezes belye legyen egyertelmű a gyermekek szamara. la nem tudunk erre külön teret
blztosltanl, reltetlenül jelezzük jol latbatoan (pl. asztalterltő, asztal belyzetenek megvaltozta-
tasa), bogy mllyen tevekenyseg következlk.
• A mosdok legyenek közel a csoportszobaboz. Az önallo vecebasznalat, valamlnt toalett-tre-
nlng eseten ls celszerű, ba a gyermekeknek nem kell bosszu utat megtennle a csoportszobatol
a mosdolg.
− A környezet es a vlzualls segedeszközök basznalatanak egyenre szabott tanltasa.
− A speclalls eszközrendszer rejlesztese, bővltese a gyermek rejlődesevel parbuzamosan.
12.6.3 A protetikus környezet elemei
− A ter-ldő szervezese (naplrend, rolyamatabrak, munkaszervezes, munkarend)
− Lgyeb vlzualls lnrormaclobordozok (pl. kepl segedeszközök, az augmentalt kommunlkaclo esz-
közel)
12.6.3.1 A tér-idő szervezése
A terstruktura a tevekenysegek megrelelő terbez kapcsolasat, az ldőstruktura a tevekenysegek sor-
rendlsegenek klalakltasat jelentl.
A napirend alkalmazása
A naplrend lnrormaclobordozo eszköz, amelynek segltsegevel a környezet a gyermek szamara jelzl
a tevekenysegek belyet es sorrendjet. lsmeretlen belyzetekben ls alkalmazbato valtozasok előrejelze-
sere, az uj aktlvltasok napl rutlnba törtenő rokozatos belllesztesere.
A naplrend tajekoztatja a gyermeket arrol, bogy mlt es bol tegyen, valamlnt arrol, bogy mllyen sor-
rendben következnek az egyes tevekenysegek. Latbatova teszl az ldő mulasat es beosztasat.
Szamos egyeb klegeszltő lnrormaclot ls tartalmazbat, peldaul a tevekenysegben reszt vevő szeme-
lyek renykepet, körülmenyeket, relteteleket, alternatlv lebetősegeket, a gyermek lgenyelbez lgazodva.
Lgyenre szabott klalakltasakor es basznalataban a következő szempontokat kell figyelembe vennl.
− A gyermek altal blztosan ertbető szlmbolumszlntbez lgazodo rormat kell valasztanl. Lnnek alap-
jan a naplrend lebet targyas vagy kepes.
• 1argyas. a gyermek kepessegeltől rüggően alkalmazbatok az aktlvltasokban basznalt konkret
targyak, klsebb, de azonos runkcloju targyak, targyak reszel, metszetel. A targyas naplrend ta-
nltasanak alapreltetele, bogy a gyermek tudjon targyat targgyal egyeztetnl.
• kepes. rotok, rajzok, plktogramok a tevekenysegek nevenek szokepevel. A kepes naplrend
basznalata eseten meg kell győződnl arrol, bogy a gyermek targyat keppel, kepet keppel
egyeztet.
z8 A,/nt/sok tu+iztusstt rtő cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
− Mlnden esetben csak a gyermek szamara atlatbato ldőtartamot jelezzük előre.
− A naplrend bossza ennek megrelelően a következőkeppen alakulbat.
• Csak a soron következő tevekenyseget jelzl.
• ket egymast követő aktlvltast jelez előre.
• Nebany egymast követő aktlvltas jelenlk meg a naplrenden.
• A nap teljes programja előre latbato.
− A naplrendbasznalat elsajatltasanak razlsaban nem tartalmaz valtozasokat, mert a tanulasl ro-
lyamat soran a környezet alkalmazkodlk a gyermek szokasalboz.
− A naplrend elbelyezese segltse elő annak önallo basznalatat.
− Lnnek alapjan a naplrend elbelyezese.
• |lx (pl. ralra rögzltett)
• Mobll (pl. a kepek rotoalbumban vannak)
12.6.3.2 A tér szervezésének eszközei
Az ovoda belylsegelben, a csoportszobaban es az asztalon valo tajekozodast megkönnyltő jelek,
eszközök közül nebany. a gyermek csoportszobajat jelölbetjük egyezmenyes modon (pl. szlnnel), sze-
kere, asztalara kezdetben renykepet, majd nevkartyajat ragasztbatjuk, a basznalatos eszközök elbelye-
zeset tarolasat segltbetjük pl. ugy, bogy a gyermekasztalnal levő belyen, polcan stb. szlnes öntapados
tapetaval kljelöljük a targyak belyet.
12.6.3.3 Tevékenységszervezés
A tevekenysegszervezes különböző rormalnak tanltasakor ls az a legrontosabb cel, bogy vlzualls
segltseggel es lnrormaclokkal belyettesltsük a pedagogus segltseget, potoljuk a blanyzo keszsegeket a
lebető legnagyobb önallosag eleresenek erdekeben. A tevekenysegszervezes az egyes naplrendl pon-
tok elvegzesebez nyujt vlzualls segltseget es strukturat.
− Folyamatábrákkal es targyak sorba rendezesevel segltbetjük relldeznl a tevekenysegek lepeselt
es a lepesek sorrendjet. A rolyamatabrak az egyes gyermekek lgenyelbez lgazodnak, es mlnden
olyan lnrormaclot tartalmaznak, amely az adott tevekenyseg önallo elvegzesebez szükseges.
− A munkaszervezés eszközel segltenek a tevekenysegekbez szükseges targyak, eszközök elrende-
zeseben.
Lgyertelműen megmutatja adott tevekenysegen belül, bogy mllyen sorrendben es bogyan kell el-
vegeznl azt. A gyermek szamara egyertelmű, megrelelő szamu lepesre bontja a reladatokat. A munka-
szervezes megkönnyltl a gyermek szamara, bogy megtanulja es elrogadja a dolgok valtozasat, amlkor
a kezdetl allapot megvaltoztatasaval kesz munkadarab, berejezett reladat keszül.
13. Speciális szempontok nevelési területenként
13.1 Játékajánló
1lpusos rejlődesű gyermekektől elterően az autlzmussal elő klsgyermekek szabadldejük nagy reszet
sztereotlp, repetltlv tevekenysegekkel töltlk el, amelyek a runkclojatek elemelt merltlk kl, ugyanakkor
egyes jatekrajtakat nem vagy csak korlatozottan kepesek jatszanl. külső segltseg nelkül nem lepnek
tovabb erről a szlntről, ezert nem teklntbetjük elegseges szemelylseg- es keszsegrejlesztő lebetősegnek
a spontan jatekbelyzeteket. Az autlzmussal elő klsgyermekek nem azert nem tudnak jatszanl, mert
a csalad es a környezet nem nyujt szamukra megrelelő mlntat, banem az alapproblemabol adodlk a
Ovooti nrvrtrs z9
rantazla es a kepzeletl tevekenyseg serülese. Az ovodal nevelesnek ezert egylk rontos reladata, bogy a
lebető legtöbb jatekban valo reszvetelt tudatosan, tervezetten tanltsa neklk.
13.1.1 Módszertani elvek és javaslatok a különféle játéktípusokhoz
Az autlzmussal elő gyermek szamara a gyakorlo, dldaktlkus es konstrukclos jatekok alkalmasak
arra, bogy slkerelmenybez juttassuk a gyermeket, mlvel tlpusos erőssegelkre ltt altalaban epltbetünk,
de az egyes gyermekek között nagy különbsegek eszlelbetők e területen ls. Lenyegesen nagyobb ne-
bezseget jelentenek a szabalyjatekok, mlvel a szabalyok egy reszet serülesükből adodoan nem ertlk
(pl. bujocska, rogocska „becsapason” alapulo szabalyalt).
A szlmbollkus jatekokkal kapcsolatos keszsegek az autlzmusban alapvetően serült területekbez
tartoznak. A jatekok tanltasara ls vonatkozlk a reladat vagy szabaly vlzuallzacloja, szükseg szerlnt egy-
szerűsltese.
13.1.2 A játéktevékenység fejlesztésének keretei
kezdetben egyenl belyzetben tanltjuk a jatektevekenysegeket es a jatekeszközök basznalatat. A ke-
sőbblekben a szabadldős tevekenysegek köze egyre csökkenő mennylsegű segltseggel vegzett önallo,
vagy paros tevekenysegkent epltjük be.
A szerepjátékokban valo reszvetel azt jelentl, bogy egy valos vagy kepzeletbell figuraval kell azo-
nosulnl, az ő celjal, szandekal stb. szerlnt kell cselekednl. Lz az autlzmussal elő gyermekek szamara
nebez, mert nem vagy korlatozottan kepesek masok mentalls allapotaval azonosulnl. Lz nem jelentl
azt, bogy nem erdemes megprobalkoznl a szerepjatekokkal. A relnőtt segltbet a gyermeknek a nekl
könnyebben klvltelezbető szerep klvalasztasaban, llyenek a kevesebb kreatlvltast, aktlvltast lgenylő
szerep, peldaul vendeg a rodraszos jatekban. 1amogatast jelent az autlzmussal elő gyermeknek a ro-
lyamatos lnstrualas a szerep jatszasakor, vagy jol utanzo gyermek eseten a mlntaadas segltbet.
A szabályjátékokban valo reszvetel, amennylben megertlk a szabalyokat, nem jelent különösebb
nebezseget az autlzmussal elő gyermekeknek, sőt ez az a jatektlpus, amelyben lgazan jol erzlk magu-
kat. Altalaban kepesek klvarnl a sorra kerülest, az azonban megkönnyltl a jatekban valo reszvetelt, ba
a tarsa vagy a pedagogus szol, amlkor ő következlk. Nagyon rontos, bogy a szabalyokat előre, pon-
tosan rögzltsük, attol jatek közben ne terjünk el, ne modosltsunk. Az autlzmussal elő gyermek nem
kepes a rugalmas valtasra, valtozas eseten elveszltl blztonsagerzetet, megzavarodlk.
13.1.3 A fejlesztés fő területei
− Þreverballs keszsegek
− kommunlkaclos eszközök runkclonalls basznalata
− Szerepcsere
− varakozas
− A testl közelseg es testkontaktus elrogadasa
− Szoclalls megertes (pl. kontaktusjatekokban)
13.2 Hagyomány
Az autlzmussal elő klsgyermekek ovodaskorban nem ertlk a nepbez valo tartozas rogalmat, az
elődök eleteről, a regebbl elet körülmenyelről lgen keves tudassal rendelkeznek. kepesek megtanulnl
nepl mondokakat, gyermekjatekokat, de az emlltettek rormalls tanulasa nem jar együtt a megertessel.
Þroblemat jelentbet a bledelem es valosag szetvalasztasa, a szertartasok valoszlnűleg teljesen ert-
betetlenek maradnak. A mondokak es egyeb szövegek szoklncsenek megertesekor basznos lebet a
jelentesek vlzualls megjelenltese.
!0 A,/nt/sok tu+iztusstt rtő cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
13.3 Irodalom, anyanyelv
Az ovodal neveles soran alkalmazott mesek, versek cselekmenyenek követese, az esztetlkal elmenyt
jelentő elemek sokasagabol a lenyeg klemelese nebezseget jelent a kommunlkaclos problemaval küz-
dő klsgyermek szamara. Cyakran előrordul, bogy az llyen tlpusu kezdemenyezeseken nem vesznek
reszt az autlzmussal elő gyermekek, ennek ellenere kesőbb jo mecbanlkus memorlajuk segltsegevel el
tudjak mondanl a verset vagy szo szerlnt a mese egy-egy reszletet. Nem varbatjuk el ugyanakkor, bogy
az lrodalml művekből gazdagodjanak lsmeretelk, tapasztalatalk, es le tudjak vonnl a tanulsagokat,
llletve kreatlv modon el tudjak jatszanl peldaul babokkal a törtenetet. Az ok-okozatl összerüggesek,
valamlnt szereplők jellemenek önallo megrogalmazasa a nyelvl es elvonatkoztatasl nebezsegek mlatt
csak korlatozottan elvarbato. Az lrodalml művekből levezetett szoklncsbővltes valoszlnűleg csak az
erdekes szavak lrant erdeklődő gyermekeknel lesz megvalosltbato, a többlek eseteben a legtöbb rel-
sorolt szo (pl. paszuly, kanlkula, tarlo) nem rog valodl szoklncsbővülest jelentenl.
13.4 Zene
Mlvel a zenel kepessegek nem serülnek az autlsztlkus rejlődesl zavar mlatt, az autlzmussal elő gyer-
mekek oktatasaban, neveleseben a zene komplex modon es batekonyan alkalmazbato a serült kesz-
segek kompenzalasara, a rejlődesükben elmaradt keszsegek rejlesztesere. Lzen belül különösen rontos
a szerepe a szoclalls es kommunlkaclos vlselkedes rejleszteseben.
A zenei interakció fő célja szoclalls lnterakclok klalakltasa es megerősltese, a zene sajatos lebetőse-
gelnek relbasznalasaval. A zenel lnterakclo lebetőseget ad a nyelv klalakulasa előttl, preverballs kesz-
segek rejlesztesere, amely az autlzmusban a beszelő gyerekeknel eppen ugy serült, mlnt a nem besze-
lők eseteben. A zenel lnterakclo tovabbl celjal az altalanos zenel, koral mozgasos, kognltlv keszsegek
rejlesztese, örömtell roglalkozas blztosltasa.
A zene kommunikációs eszközként való használatát a következő sajatossagok teszlk lebetőve.
− A gyermekek nagy többsege reagal a bangokra (pl. odarordulassal, vokallzalassal, mozgassal).
− A zene örömrorras, a legtöbb gyermek szamara jutalomertekű, seglt a szorongas oldasaban.
− A dallam, a rltmus perlodlcltasa klszamltbato, es ezert örömöt, blztonsagerzetet nyujt a gyer-
mekek szamara.
13.5 Mozgásfejlesztés
Az autlzmussal elő gyermekek a mozgas szempontjabol ls nagy különbsegeket mutatbatnak.
vlselkedesük lelrasakor lgen gyakran talalunk olyan jellemzőket, amelyek a mozgassal kapcsolato-
sak (sztereotlp, repetltlv mozgasok, pl. blntazas, celtalannak tűnő rutkarozas, ugralas, dobalas, blper-
aktlvltas stb.), ezek azonban nem a szűk ertelemben vett mozgasrejlődes problemal, banem sokkal
lnkabb az autlzmusra jellemző szoclalls, kommunlkaclos karosodasbol, valamlnt a szerep- es lmltatlv
jatekboz szükseges kepzelet, rantazla serüleseből szarmaznak.
vannak olyan autlsta gyermekek, aklk eletkoruknak megrelelően mozognak, vagy akar ügyeseb-
bek ls blzonyos mozgasokban (pl. maszas), mlnt kortarsalk, de gyakran előrordul, bogy mennylsegl
es mlnősegl eltereseket talalunk az autlsta klsgyerekek mozgasrejlődeseben. Mennylsegl jellemzője
lebet a lassabb rejlődesl tempo, a rejlődes szabalytalansaga, egyenetlensege, (pl. blzonyos razlsok kl-
maradnak, kevesbe gyakorlodnak be, masokra sokkal több ldőt rordlt a gyerek), valamlnt a spontan
utanzas blanya.
Mlnősegl elteres lebet a gyakran előrordulo lzomblpotonla.
Ovooti nrvrtrs !!
13.5.1 Szenzomotoros integrációs szemlélet a fejlesztésben
Ovodaskorban az autlsta klsgyerekeknel a szenzomotoros lntegraclos szemleletű rejlesztes celja az
esetleg megkesett mozgasrunkclok, az eretlen szenzomotoros lnrormacloreldolgozas, a mozgasterve-
zes es klvltelezes, a koordlnaclos es komblnaclos kepesseg rejlesztese.
A szenzomotoros reladatok az egyes erzekszervek dlfferenclaltabb es pontosabb működeset se-
gltlk elő, normallzalo batassal blrnak az aktlvltasra, javltjak a testsemaval es a terbell tajekozodassal
kapcsolatos tudatossagot ls.
13.5.2 Módszertani javaslatok
− A gyermek kepessegszlntjenek megrelelően előre jelezzük, bogy mlkor lesz mozgas.
− Latbato modon jelezzük, bogy a roglalkozas meddlg tart, es ott mllyen gyakorlatok lesznek. Lrre
a legmegrelelőbb modszer, bogy az eszközöket olyan modon belyezzük el, bogy azok egyertel-
műen jelezzek a gyermekeknek, mlt kell cslnalnluk.
− la utanzas utjan nem slkerül a reladatokat elsajatlttatnl, akkor a gyermekek möge allva, velük
együtt vegezzük el a gyakorlatot.
− la a mozgas elelnte meg nem öröm a gyermek szamara, akkor basznaljunk külső motlvaclot,
amely egyenenkent valtozbat.
− A pedagoglal megfigyeles modszerevel előzetes relmerest kell keszltenl a következő területeken.
• A gyermek utanzasl kepessege
• 8eszedertesenek szlntje
• Lgyüttműködesl kepesseg relnőttel, gyerekkel
• |rontalls lranyltas elrogadasa
• |lgyelem mas gyerekek jelenleteben
− A verballs utasltasok mellett}belyett lgyekezzünk mlndent bemutatnl.
13.6 Vizuális nevelés
Az autlzmussal elő klsgyermekek szlmbollkus gondolkodasa serült, aml megfigyelbető a vlzualls
tevekenysegek eseten ls. Lgyesek peldaul nem szlvesen rajzolnak, rajzalk sematlkusak, esetleg joval
alacsonyabb szlntet tükröznek, mlnt azt a gyermekről egyebkent reltetelezte környezete. Lzek a gyer-
mekek csak akkor rajzolnak, ba nagyon pontos lnstrukclokat kapnak, es kötelező a reladat elkeszltese.
Masok sokat es szepen, magas szlnvonalon rajzolnak vagy basznalnak barmely mas tecbnlkat, de al-
kotasalk sztereotlp jellegűek, temavalasztasuk egyslku, motlvumalk egyrormak, a művek gyakran jol
tükrözlk a gondolkodas merevseget. A különrele tecbnlkak elsajatltasa nem okoz reltetlenül nebezse-
get, az alkotasok temaja es klvltelezesük azonban lebet nagyon egyslku, sztereotlp. Megls rontos, bogy
a gyermekek mlnel többrele kepl klrejezesmodot megtanuljanak, mert gyakran rontos önklrejezesl
eszközböz jutnak. A serült szoclalls-kommunlkaclo kompenzalasara es az alkotasok elkeszltese öröm-
rorrast ls jelent.
13.7 Élő és élettelen környezet
Az ldő elvont rogalom, amely közmegegyezesen alapul, ezert a legtöbb autlzmussal elő klsgyer-
mek szamara teljesen ertbetetlen. Sokuknak a napszakok megertese ls komoly nebezseget jelent. Az
orat es a naptart egyesek figyelemmel követlk anelkül, bogy az ldő rogalmat pontosan megertenek.
A bosszabb ldőtartamok (bonapok, evszakok evek) atlatasa, megertese komoly problemat jelent. Az
ldő mulasat, az evszakok körrorgasat mesek, versek belyett celszerű a gyermek szemelyebez kötődő,
vele megtörtent esemenyekkel erzekeltetnl, es ezek kepl reldolgozasaval gyakoroltatnl az ldőbell sor-
rendlseget.
!z A,/nt/sok tu+iztusstt rtő cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
A termeszetl környezet megfigyeltetesekor egy-ket konkret szempont adasaval segltbetjük az au-
tlzmussal elő klsgyermeket, bogy a sok lnrormaclo közül slkerüljön megtalalnl a legrontosabb jellem-
zőket. Az ldőjaras, az egltestek temaköre tartozbat a gyermekek speclalls erdeklődesl körebe, ugyan-
akkor egyesek szamara ljesztő a relbők vandorlasa, a vlbar klalakulasa.
A csaladdal kapcsolatos lnrormaclok tudatosltasa, reldolgozasa, rendszerezese nagyon rontos rel-
adat az autlzmussal elő klsgyermekeknel. valoszlnűleg tulsagosan magas elvaras azonban az, bogy a
csaladtagok reladatalt az evszakokboz kötő munkakkal ls össze tudjak kapcsolnl, különösen akkor, ba
varosl környezetben elő csaladrol van szo. A csaladl esemenyek, elmenyek relldezesekor kepeken tul
konkret kerdesekkel tamogatbatjuk a koberens törtenet megrogalmazasat.
13.8 Matematika
1eklntettel arra, bogy az autlzmussal elő klsgyerek eseteben a rejlesztesre szant ldő jelentős re-
szeben a szoclalls es kommunlkaclos keszsegek rejlesztesere kell koncentralnunk, nem teklntbetjük
celnak valamennyl matematlkal rogalom reldolgozasat, megerteteset. A válogatás szempontja a mln-
dennapl eletben valo gyakorlatl alkalmazas valoszlnűsege legyen. Amlnt a rejlesztes többl területen,
ltt ls nebezltett a csoportos belyzetben valo lsmeretatadas, ezert uj lsmeret tanltasakor egyenl bely-
zetre es mlndlg sokretű vlzualls tamogatasra van szükseg. A memorlajatekok es puzzle-k keszltese es
basznalata matematlkal lsmeretek gyakorlasakor basznos eszköz, mert ezekben a reladatokban altala-
ban az autlzmussal elő klsgyermekek ls jol tudnak teljesltenl jo vlzualls memorlajuk segltsegevel.
A geometriai fogalmak (pl. szlmmetrlkus alakzatok) vlzualls bemutatason alapulo tanulasa nem
okoz különösebb gondot, ba a klsgyermeknek nlncsenek alapvető problemal a sajat test es annak
terbell belyenek eszlelesevel, a nevutok ertelmezesevel es basznalataval. Az alakzatok jellemzese, a
gyermek altal keszltett rormak bemutatasa, önallo magyarazata nem elvarbato.
A számlálás elsajatltasa altalaban mecbanlkusan törtenlk, ezert problemat jelentbet, ba megsza-
kltjuk a gyermeket ebben a tevekenysegben, llyenkor ugyanls elölről kell kezdenle a szamlalast. A
mennylsegek megmaradasanak megertese önmagaban nem okoz gondot, annal lnkabb a megrelelő
szobasznalat elsajatltasa (több, kevesebb, ugyanannyl).
A kommunlkaclo serülese következteben nem varbatjuk el a szokott modon a szövegértő és lé-
nyegkiemelő kepesseg rejlődeset. A kltalalt törtenetek belyett a szövegesreladat-jellegű belyzetekben
a törtenetek a valos eletből vett belyzetek legyenek kepl megjelenltessel megerősltve.
Az általánosítás nebezsege alapproblemaja az autlzmusnak – nem varbatjuk el az egyedlből valo
önallo következtetest az altalanosra, a tanulasl belyzetben megtanultak alkalmazasat mas szltuacl-
oban. A csoportosítás, sorba rendezés egyes autlzmussal elő klsgyermek eseten sztereotlp tevekeny-
segkent jelenlk meg. ba slkerül a megadott vagy altaluk klvalasztott szempont figyelembevetelet er-
venyesltenünk, klbasznalbatjuk a gyermek speclalls erdeklődesl köret. valodl targyak valogatasanal
szervezzük meg a munkaasztal rendjet, külön belyet blztosltva a valogatando es szetvalogatott tar-
gyaknak. A szabaly klemeleset mlndlg előzze meg a csoportosltas vagy a sor rolytatasanak reladata.
13.9 A mérés és értékelés formái, sajátos szempontjai
A meres, ertekeles alaprunkcloja az autlzmussal elő klsgyermekeknel elter attol, amely az ovodak-
ban megszokott.
A meresek elsősorban dlagnosztlkus jellegűek. 1ajekoztatnak a gyermek allapotarol, merlk a rej-
lesztes eredmenyesseget, megbatarozzak annak tovabbl lranyat.
Az ertekeles tajekoztatasul szolgal a szülők szamara. A gyermekek enkepük es önlsmeretük rej-
lesztese erdekeben szembesltbetők elert konkret eredmenyelkkel. Lz különösen akkor basznos, ba
nlncsenek tudataban annak, bogy mllyen keszsegelk es lsmeretelk vannak. Ugyanakkor az elert tel-
Ovooti nrvrtrs !!
jesltmenyük rltkan tudatos törekves eredmenye, megjelenesük sokszor a termeszetes eresnek, a jol
szervezett környezetnek, a tudatosan es lepesről lepesre megtervezett pedagoglal beavatkozasnak, a
jol működő motlvaclos bazlsnak köszönbető. Serülesspeclfikus problema, bogy az ertekeles-mlnősl-
tes közössegl megegyezesen alapulo, elvont szoclalls elvarasokat tartalmazo rormaja szamukra nem
motlvalo es lnrormacloertekű. A konkret, azonnall es rolyamatos vlsszajelzes vlszont jol ertbető, ln-
rormatlv, ezert az egyenl kepessegeknek megrelelő szlntű ertekelesl rendszer batekony az önerteke-
les, önkontroll klalakltasaban. A vlsszajelzes lebetőleg pozltlv tartalmu legyen, rogalmazodjon meg a
gyermek szamara, bogy mlkent lebetne slkeresebb.
Az ertekelesnel mlnden esetben az a legrontosabb szempont, bogy a gyermek önallobba valt-e, es
bogy mllyen mertekben kepes lsmeretelt alkalmaznl.
Lnnek meresere az lnrormalls pedagoglal relmeresek különböző tlpusal szolgalnak (pl. rejlődesl
kerdőlv, megfigyeles).
13.10 Az óvoda-iskola átmenet kérdései
A rejlődes jellemzől az ovodaskor vegere nem batarozbatok meg, mlndenkor az autlzmus sulyos-
saga, a gyermek mentalls kepessegel es a rejlődesl ütem közösen alakltjak a kepet. A sajatos nevelesl
lgenyű gyermek nyolcadlk eletevelg reszesülbet ovodal ellatasban, ezt követően az llletekes szakertől
es rebabllltaclos blzottsag tesz javaslatot a belskolazassal kapcsolatban, es jelöll kl azt a belskolazasl
rormat es az lntezmenyt, abol a gyermek tankötelezettseget teljesltbetl.
14. Esetbemutatás
Marc Segar egylke azoknak az Asperger-szlndromaban szenvedő relnőtteknek, aklk sajat szem-
pontjukbol abrazoljak az autlzmus okozta nebezsegeket öneletrajzl lrasukban. Segart 7 eves koraban
dlagnosztlzaltak Asperger-szlndromaval, majd ezt követően speclalls rejlesztesben reszesült közepls-
kolas koralg. közeplskolalt es az egyetem blokemla szakat többsegl lntezmenyekben vegezte. Lzek az
ldőszakok szamara csurolast, zaklatast es klközösltest jelentettek a kortars közössegben. Ugyanakkor
ebben az ldőben kezdte megertenl, bogyan vedbetl meg magat, llletve azt, bogy az emberl vlselke-
dest lratlan szabalyok lranyltjak. kajött, bogy az emberl vlselkedes szabalyalt rajta klvül mlndenkl ertl.
Mlnt lrja. „Aklk az lnrormalls szabalyokat nem tartjak be, lnrormalls büntetesben reszesülnek. llyen
büntetes lebet az, bogy valaklt klnevetnek, kevesbe rontos szemelykent kezellk, vagy klközösltlk.”(Se-
gar, !997.)
Marc Segar törtenete tlplkus, es jol szemleltetl a következő problemat. a jo kepessegű autlzmussal
elő tanulok szamara a speclalls, szegregalt lntezmenyek nem mlndlg megrelelőek, mlvel nem blztoslt-
jak azokat a tartalmakat, követelmenyeket es kortars kapcsolatokat, amelyek megrelelnenek a gyer-
mekek kepessegelnek, lgenyelnek. Ugyanakkor az lntegraclo autlzmusspeclfikus tamogatas nelkül na-
gyon nebez lebet az egyen szamara.
A rentl pelda tovabbl rontos momentuma, bogy Segar eseteben a dlagnozls meglebetősen kesőn
született meg, aml szlnten rendklvül gyakorl a jo ertelml es nyelvl kepessegű autlzmussal elők köre-
ben. Lz sajnos azt ls jelentl, bogy a gyermek nem reszesül serülesspeclfikus koral rejlesztesben, sőt a
tanköteles korban sem soroljak a sajatos nevelesl lgenyű tanulok köze, vagyls a rejlődesl zavarbol ado-
do batranyokkal a gyermeknek es a csaladnak szakember segltsege nelkül kell megküzdenlük.
Lnnek renyeben erdemes merlegelnünk a következő gyakorl kerdest. Szükseges-e egyaltalan a dl-
agnozls: kell-e „clmkeznünk” a gyermekeket:
!4 A,/nt/sok tu+iztusstt rtő cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
Mlndennapl tapasztalatalnk szerlnt az elterő vlselkedesű gyermekek előbb-utobb mlndlg kapnak
valamllyen jelzőt környezetüktől (motlvalatlan, figyelmetlen, lusta, önző), de ezek a jelzők nem segl-
tlk a rurcsa vlselkedesek battereben rejlő okok megerteset. A dlagnozls vlszont bozzaseglt bennünket
abboz, bogy megertsük a gyermekek vlselkedeset, es megrelelő környezetet alakltsunk kl szamukra.
(¦ordan–Þowell, !99¯.)
Napjalnk közoktatasaban meglebetősen gyakorl, bogy a jo kepessegű autlzmussal elő gyermekek
automatlkusan többsegl lntezmenybe kerülnek, de sajnos a szükseges többlettamogatas nelkül. |on-
tos lenne, bogy a közoktatas tartalml megujltasanak rolyaman az lntegraclo előnyel ötvöződjenek a
speclalls rejlesztes nyujtotta lebetősegekkel. Lz csak a csaladok, a többsegl lntezmenyek es speclalls
gyogypedagoglal lntezmenyek szoros együttműködesevel kepzelbető el.
15. Összegzés
Az autlzmussal elő gyermek rejlesztesenek közeppontjaban a szoclalls es kommunlkaclos kesz-
segek allnak. A szoclalls rejlődes mlnősegl karosodasa esetükben ugyanls alapvetően gatolja a tanulas
rolyamatat, a vllag meglsmereset. klvalo nyelvl es kognltlv kepessegekkel rendelkező gyermekek val-
lanak kudarcot lskolasevelk soran vagy kesőbb, relnőtt eletükben, mlvel gyermekkorukban a szoclalls
rejlődes mlnősegl zavarara a környezet nem figyelt rel, vagy ba relfigyelt, nem tudott semmlt tennl
annak erdekeben, bogy a gyermek e teren kompenzalnl tudja batranyalt. Lsetükben az lntegralt ne-
veles-oktatas nagyon gondos, egyedl merlegelest klvan. A merlegeles szempontjalt a „Sajatos nevelesl
lgenyű gyermekek ovodal nevelesenek lranyelve es a Sajatos nevelesl lgenyű tanulok lskolal oktatasa-
nak lranyelve” kladasarol szolo z}z00¯ (lll. !.) OM rendelet reszletesen tartalmazza.
16. Irodalom és forrásanyagok
Attwood, 1.. Különös gyerekek. Kalauz az Asperger-szindrómáról szülőknek és nevelőknek. Anlmus, 8u-
dapest, z00z.
8alazs Anna.. Az autlsta gyermekek az ovodaban es az lskolaban. ln lllyes Sandor (szerk.). Gyógypeda-
gógiai alapismeretek. LL1L 8arczl Cusztav Cyogypedagoglal |őlskolal kar, 8udapest, z000. 6!!–6¯z.
8alazs Anna. Az Autlzmus Alapltvany es kutatocsoport rövld törtenete es jelene. Fejlesztő Pedagógia,
z004}z. 6–!!.
8alazs Anna – Szaffner Lva – Őszl 1amasne (szerk.). Tantervi és módszertani útmutató autizmussal élő
tanulókat oktató-nevelő többségi általános iskolák számára. Okl, 8udapest, !999.
8alazs Anna. Az autlzmus korszerű szemlelete. Orvosi Hetilap, !99!. !!z., ¯!., z8z7–z8!¯.
8anralvy Csaba. Gyógypedagógiai szociológia. LL1L 8arczl Cusztav Cyogypedagoglal |őlskolal kar. 8u-
dapest, z00z.
Coben, Slmon 8aron – 8olton, Þatrlck. Autizmus. Oslrls klado, 8udapest, z000.
|rltb, Uta. Autizmus – A rejtély nyomában. kapocs, 8udapest, !99!.
Cyőrl Mlklos – Steranlk krlsztlna – kanlzsal Nagy lldlko – 8alazs Anna. Nalv tudatelmelet es nyel-
vl pragmatlka magasan runkclonalo autlzmusban. reprezentaclos zavar, perrormancla korlat vagy
kompenzaclo: ln kacsmany Mlbaly – kerl Szabolcs – Þleb Csaba (szerk.). Architektúra és patológia
a megismerésben. Oslrls, 8udapest, z00!.
Ovooti nrvrtrs !¯
Cy. Steranlk krlsztlna. Speciális szükségletek a magasan funkcionáló autizmus és az Asperger-szindró-
ma pszichológiai hátterének tükrében. Llőadas. Autlzmus Alapltvany. v. közep-europal Szakmal Nap.
8udapest, z00!.
Cy. Steranlk krlsztlna. 1eraplas lebetősegek az autlzmussal elő gyermekek ellatasaban. Fejlesztő peda-
gógia, z004}z.
lanuska Marlann. A gyogypedagogus szerepe az lntegralt gyogypedagoglal rejlesztesben. Gyógypeda-
gógiai Szemle, z00!}!. !9!–!99.
lowlln, Þatrlcla. Autizmus – Felkészülés a felnőttkorra. Autlzmus Alapltvany, kapocs könyvklado, 8u-
dapest, z00!.
lllyes Sandor. A magyar gyogypedagogla bagyomanyal es alaprogalmal. ln lllyes Sandor (szerk.). Gyógy-
pedagógiai alapismeretek. LL1L 8arczl Cusztav Cyogypedagoglal |őlskolal kar, 8udapest, z000.
¦ordan, klta – Þowell, Stuart. Understanding and Teaching Children with Autism. ¦obn Wlley and Sons
Ltd, West Sussex, Lngland, !99¯.
Ozonoff, S. (!997). Components or executlve runctlon ln autlsm and otber dlsorders. ln kussel, !997
(ed.). Autism as an Executive Disorder. Oxrord. Oxrord Unlverslty Þress.
Þeeters, leo. Autizmus – az elmélettől a gyakorlatig. Autlzmus Alapltvany, kapocs könyvklado, 8u-
dapest, !998.
Segar, Marc. Életvezetési útmutató Asperger-szindrómában szenvedő emberek számára. Autlzmus Ala-
pltvany, kapocs könyvklado, 8udapest, !997.
Szaffner Lva – Nemetb krlsztlna – S. 1otb 8eata – Cosztonyl Nora – Őszl 1amasne. Speclalls lntegra-
clos osztaly klalakltasa autlzmussal elő tanulok szamara. Fejlesztő pedagógia, z004}z.
Wagner, Sbella. Inclusive programming for elementary students with autism. |uture lorlzons, lnc., Ar-
llngton, !999.
Egyéb forrásanyag
Az Autlzmus Alapltvany bonlapja. www.autlzmus.bu
A 8udapestl koral |ejlesztő központ bonlapja. www.koralrejleszto.bu
8ayllss, Þ. (z00!). Segregatlon, lntegratlon, excluslon, lncluslon. |rameworks and ratlonales.
www.uva.es}lncluslon}bayllss0!.btm
17. Vonatkozó jogszabályok
Az !99!. evl Lxxlx. törveny a közoktatasrol
A !4}!994. (vl. z4.) MkM rendelet a kepzesl kötelezettsegről es a pedagoglal szakszolgalatokrol
A !!}!994. (vl. 8) MkM rendelet a nevelesl-oktatasl lntezmenyek működeseről
A z}z00¯. (lll. !.) OM rendelet a Sajatos nevelesl lgenyű gyermekek ovodal nevelesenek lranyelve es a
Sajatos nevelesl lgenyű tanulok lskolal oktatasa tantervl lranyelve kladasarol
Az !998. evl xxvl. törveny a rogyatekos szemelyek jogalrol es eselyegyenlősegük blztosltasarol