You are on page 1of 36

Inkluzv nevels

Ajnlsok autizmussal l gyermekek kompetencia


alap fejlesztshez
vodai nevels
lrta es szerkesztette
Cajerne 8alazs Clzella
sullNova kzoktatas-rejlesztesl es edagogus-tovabbkepzesl kbt.
8udapest, z006
keszlt a Nemzetl |ejlesztesl 1erv lumanerrorras-rejlesztesl Operatlv rogram z.! lntezkedes
latranyos belyzet tanulok eselyegyenlsegenek blztosltasa az oktatasl rendszerben kzpontl
programjanak 8 komponense (Sajatos nevelesl lgeny gyerekek egyttnevelese) kereteben.
Szakmal vezet
ktrcs/nr Nrtr+i utit
rojektvezet
Locst/noi Att,os
1emavezet
Cirto l. r+ra
Lektoralta
Cziarar Csittt
Azonoslto. 6}z!!}8}4}ovl}z
C Cajerne 8alazs Clzella, z006
C sullNova kzoktatas-rejlesztesl es edagogus-tovabbkepzesl kbt., z006
8orltoterv. Ulo Studlo
8orltoroto. lnter Marta
A rotok a Mozgasjavlto Altalanos lskola es Ulakottbon, Modszertanl lntezmeny centenarlumanak al-
kalmabol keszltek.
A kladvany lngyenes, klzarolag zart krben, oktatasl cellal basznalbato, kereskedelml rorgalomba nem
bozbato. A relbasznalas a jvedelemszerzes vagy jvedelemrokozas celjat nem szolgalbatja.
kladja a sullNova kzoktatas-rejlesztesl es edagogus-tovabbkepzesl kbt.
Szakmal lgazgato. ala karoly
|ejlesztesl lgazgatobelyettes. uskas Aurel
|elels klado. a sullNova kbt. gyvezet lgazgatoja
!!!4 8udapest, vacl ut !7.
1eleron. (06-!) 886-!900
|ax. (06-!) 886-!9!0
L-mall. sullnova@sullnova.bu
lnternet. www.sullnova.bu
Tartalom
!. 8evezetes
z. Az autlzmus rogalma, jellemzl
z.!. Az autlzmus rogalma
z.z A zavar spektrumjellege 6
z.! A tneteket magyarazo kognltlv pszlcbologlal elmeletek 6
!. Az autlzmussal el klsgyermek kzssegben gyakran meggyelbet vlselkedesel 7
!.! A tarsas es erzelml keszsegek terlete 7
!.z A kommunlkaclo terlete 7
!. A meglsmeresl (kognltlv) keszsegek terlete 8
!.4 Sajatos erdekldesl kr 8
!. A mozgasos keszsegek terlete 8
!.6 Lgyeb sajatossagok 8
4. 1ulajdonsagok a rejlesztes szempontjabol 8
. 1lpusok a szoclalls vlselkedes alapjan !0
6. Az autlzmusspeclkus ellatorendszer rejldese bazankban !0
7. Az lntegraclo celja, reladata, lebetsegel !z
8. Az autlzmussal el gyermekek lntegraclojanak alapvet modszertanl szempontjal !!
9. Az egyttneveles szerepll !
9.! Az autlzmussal el gyermeket nevel csaladok !
9.z Az autlzmussal el gyermek belllesztese a gyermekkzssegbe !6
9.! A pedagogus es pedagoguskzsseg !7
9.4 Az lntegraclot seglt tovabbl kzremkdk !8
!0. Az ovodal neveles celjal !9
!0.! A szoclalls keszsegek rejlesztese !9
!0.z A kommunlkaclos keszsegek rejlesztese z0
!!. Az ovodal neveles kompetenclaterletre lrodott programcsomag szerepe az autlzmussal el
gyermekek lntegralt neveleseben zz
!z. Az autlzmusbol adodo speclalls szempontok a edagoglal alapvetesek-bez zz
!z.! A jatek szerepe a rejlesztesben zz
!z.z atekba lntegralt nkentes es cselekveses tanulas z!
!z.! |elntt-gyermek kzttl kapcsolat z4
!z.4 A magyar nyelv es a belyes beszed megtanltasa z4
!z. kzssegl neveles, tarsas kapcsolatok z
!z.6 Szokasrendszer z6
!!. Speclalls szempontok nevelesl terletenkent z8
!!.! atekajanlo z8
!!.z lagyomany z9
!!.! lrodalom, anyanyelv !0
!!.4 7ene !0
!!. Mozgasrejlesztes !0
!!.6 vlzualls neveles !!
!!.7 Ll es elettelen krnyezet !!
!!.8 Matematlka !z
4 A,/nt/sok tu+iztusstt rt cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
!!.9 A meres es ertekeles rormal, sajatos szempontjal !z
!!.!0 Az ovoda-lskola atmenet kerdesel !!
!4. Lsetbemutatas !!
!. Osszegzes !4
!6. lrodalom es rorrasanyagok !4
!7. vonatkozo jogszabalyok !
Ovooti nrvrtrs
1. Bevezets
Az autlzmussal el gyermekek eseteben a tnetek ! eves korban, tebat az ovodaskor els re-
leben a legtlpusosabbak, llletve a legsulyosabbak. Amlnt a legtbb klsgyerek eleteben, ugy az ese-
tkben ls leggyakrabban az ovoda az els lntezmeny, abol kortarscsoportba kerlve nyllvanvalova
vallk elter rejldesk, jellegzetes vlselkedesk. Ugyanakkor a tnetek meggyelese termeszetesen
nem batalmazza rel a pedagogusokat a dlagnozls megallapltasara. A dlagnozlsnak szlgoru krlterlumal
vannak, es gyermekpszlcblatrlal vegzettsegbez kttt. Az ovodanak, ezen bell az ott dolgozo peda-
gogusoknak rendklvl nagy szerepe es relelssege van abban, bogy segltsenek a szlnek megtalalnl a
megrelel szakembert, lntezmenyt a dlagnosztlkus klvlzsgalas lerolytatasara.
Az autlzmusspektrum-zavarok eseten a koral dlagnozls meg mlndlg meglebetsen rltka, a gyer-
mekek altalaban akkor kerlnek szakemberbez, amlkor kzssegbe mennek. A rogyatekos gyermekek
dlagnozlsa, kepessegelnek relmerese, a rejlesztes javasolt keretelnek es tartalmanak megbatarozasa az
llletekes tanulasl kepesseget vlzsgalo szakertl es rebabllltaclos blzottsag kompetenclaja, s ez az autlz-
mus eseteben ls lgy van. Azonban, ba a szakertl blzottsagban nlncs gyermekpszlcblater, aml elegge
gyakorl, vagy dlerenclaldlagnosztlkal problema merl rel, rendszerlnt az Autlzmus kutatocsoport
Cyermek- es lqusagpszlcblatrlal Ambulanclajara vagy mas, autlzmusdlagnozls klvlzsgalasat vegz ln-
tezmenybe lranyltjak a gyermeket.
A dlagnosztlkus klvlzsgalas rolyamataban elengedbetetlenl rontos a gyermeket ellato lntezmeny,
jelen esetben az ovoda pedagogusal altal keszltett pedagoglal jellemzes, amely a kzssegben meg-
gyelt vlselkedeseket roglalja ssze.
Az ovoda tovabbl reladata, bogy a dlagnozls alapjan a sajatos nevelesl lgenyeknek megrelelen
megvalosltsak a babllltaclos es rebabllltaclos celu ellatast. Az ovodapedagogus elssorban a tlpuso-
san rejld klsgyermekek nevelesere keszl rel tanulmanyal soran, ezert szkseges, bogy segltseget
kerjen es kapjon speclallsan relkeszlt szakemberektl az autlzmussal el klsgyermek rejlesztesekor.
Az ovodal neveles kompetenclaterletre lrodott programcsomag nevelesl terletenkent olyan
mennylseg jatekot, tevekenyseget lsmertet, bogy az ajanlasban csak a legrontosabb szempontok
klemelesere lebetseges klternl, ezert ezen anyag basznalata nmagaban nem nyujtbat elegend seglt-
seget az lntegralt rormaban ellatott gyermekek rejlesztesbez.
2. Az autizmus fogalma, jellemzi
2.1 Az autizmus fogalma
Az autlzmus a szoclalls, kognltlv es kommunlkaclos keszsegek rejldesenek mlnsegl zavara, amely
a szemelylseg rejldesenek egeszet atbato, ugynevezett pervazlv zavar. lattereben egyertelmen or-
ganlkus okok allnak, s egyre tbb blzonyltek szol a problema genetlkal megbatarozottsaga mellett. Az
autlzmus blologlal okalnak pontos azonosltasa napjalnkban ls rolylk. Mal tudasunk szerlnt a rejldesl
zavar nem megelzbet es nem gyogyltbato, az alapvet karosodas egesz eleten at rennall. Az allapot
rellsmeresenek krlterlumalt az Lgeszseggyl vllagszervezet (WlO, !987) a 8NO !0-ben (8etegsegek
Nemzetkzl Osztalyozasa, tlzedlk valtozat), az Amerlkal szlcblatrlal 1arsasag (AA, !994) pedlg a
USM lv-ben (a Ulagnosztlkal Statlsztlkal kezlknyv negyedlk valtozat) rgzltette. Mlndket dlagnosz-
tlkus rendszerben az alabbl barom terleten mutatbato kl mlnsegl karosodas. kommunlkaclo, szocl-
6 A,/nt/sok tu+iztusstt rt cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
alls rejldes, rugalmas vlselkedesszervezes. A dlagnozls szempontjabol rontos, bogy a tneteknek mar
!6 bonapos kor eltt meg kell jelennlk mlndbarom terleten.
Az autlzmus valtozatos tnetel.
A szoclalls lnterakclok mlnsegbell karosodasanak 4 krlterluma.
Az sszetett nonverballs vlselkedesmodok, pl. szemkontaktus, arcklrejezes, testtartas, gesztu-
sok alkalmazasanak egyertelm karosodasa a szoclalls lnterakclok szabalyozasaban
Az eletkornak megrelel kortarskapcsolatok klalakltasanak slkertelensege
Spontan trekves blanya az rmnek, erdekldesnek, slkernek masokkal valo megosztasara
A tarsas es erzelml klcsnsseg blanya
A kommunlkaclo mlnsegbell karosodasanak krlterluma.
A beszelt nyelv rejldesenek kesese vagy teljes blanya (anelkl, bogy a szemely alternatlv kom-
munlkaclos modokkal, pl. gesztus, mlmlka kompenzalna)
Megrelel beszed mellett a masokkal rolytatott beszelgetes kezdemenyezesere vagy renntar-
tasara valo kepesseg karosodasa
A nyelv sztereotlp, repetltlv basznalata
Az eletkornak megrelel valtozatos es spontan szerep-, llletve lmltatlv jatek blanya
1arsas utanzason alapulo jatek blanya
A sztereotlp es repetltlv vlselkedes es erdekldes 4 krlterluma.
Cyakran klzarolagossa valo egy vagy tbb olyan sztereotlp korlatozott erdekldesl kr, amely
lntenzltasat vagy targyat teklntve rendellenes
kugalmatlan ragaszkodas sajatsagos, nem runkclonalls rutlnokboz vagy rltualekboz
Sztereotlp, repetltlv motoros rurcsasagok
A targyak reszletelben valo elmelyedes
Lzekbl a tnetcsoportokbol az autlzmus dlagnozls relallltasaboz legalabb bat krlterlumnak meg
kell lennle, amelyekbl legalabb kett a szoclalls kapcsolatok karosodasara, egy-egy pedlg a kommu-
nlkaclo zavarara, llletve a sztereotlp vlselkedesre vonatkozlk. (8aron-Coben8olton, z000.)
2.2 A zavar spektrumjellege
Napjalnkban az allapotot spektrumzavarnak teklntlk. Lz azt jelentl, bogy a spektrumon elbelyez-
ked zavarok mlndegylkere egysegesen es egyertelmen jellemz a rent emlltett barom terlet mln-
segl karosodasa. Lnnek alapjan az autlzmus spektrumaba tartozlk a klasszlkus (kannerl) gyermekkorl
autlzmus, az atlpusos autlzmus es az Asperger-szlndroma ls.
klemelkeden rontos, bogy tlsztaban legynk a szlndroma sokszlnsegevel, amely leglnkabb a
nyelvl rejldes, a mentalls kepessegek, az autlzmus sulyossaga, a tarsulo zavarok es az autlzmussal el
gyermekeket er krnyezetl batasok klnbzsegenek tudbato be.
2.3 A tneteket magyarz kognitv pszicholgiai elmletek
Az utobbl evek pszlcbologlal kutatasal egyre pontosabb magyarazatokkal szolgalnak az autlzmus-
sal el emberek speclalls kognltlv nebezsegelvel kapcsolatban. Lzeket a magyarazo elmeleteket resz-
letes klrejtes nelkl, relsorolasszeren kzlm annak erdekeben, bogy a temaban elmelyednl klvano
szlk, szakemberek a blvatkozasok alapjan tajekozodbassanak.
Az egylk rontos magyarazo elmelet a nalv tudatelmelet-declt blpotezlse (|rltb, !99!.). Lnnek le-
nyege, bogy az erlntettek nem vagy csak kevesse kepesek arra, bogy masok mentalls allapotalt (pl.
velekedeselt, szandekalt, attltdjelt, erzelml allapotat) ertelmezzek, pedlg ez az lntultlv kepesseg teszl
lebetve mas emberek vlselkedesenek megjoslasat, kommunlkatlv szandekalk megerteset, lgy a slke-
res alkalmazkodast az emberl kapcsolatokban. A nalv tudatelmeletl serles jol magyarazza a szoclalls
Ovooti nrvrtrs 7
kommunlkaclo terleten azonosltbato tneteket. A maslk megbatarozo kognltlv pszlcbologlal elme-
let a vegrebajto mkdesek zavaraval magyarazza a rugalmas vlselkedesszervezes terleten tapasz-
talbato nebezsegeket (Ozono es mtarsal, !997., Cy. Steranlk, z004.). Lgy barmadlk elmelet szerlnt az
autlzmussal el emberek kevesbe kepesek arra, bogy az lnrormaclokat jelentestell egessze szervezzek,
tebat a centralls koberencla gyengesegevel ls szamolnunk kell (|rltb, !99!.).
Az emlltett magyarazo elmeletekbl vezetbetk le a teraplas megkzelltes rontos alapjal.
A leglnkabb batekony teraplas modszerek kognltlv es vlselkedeses megkzelltest alkalmaznak (Cy.
Steranlk, z004.).
3. Az autizmussal l kisgyermek kzssgben gyakran meg-
gyelhet viselkedsei
3.1 A trsas s rzelmi kszsgek terlete
Nem ertl, bogyan kell mas gyermekekkel egytt jatszanl. eldaul gyelmen klvl bagyja a kzs
jatek lratlan szabalyalt.
Szabad ldben, ktetlen jatekldben elkerll a tbbleket, egy relrees belyre vonul.
|lgyelmen klvl bagyja a tarsas egyttlet szokasalt, a vlselkedesl szabalyokat, a belyzetnek nem
megrelelen vlselkedlk, oda nem lll megjegyzeseket tesz valaklre anelkl, bogy annak batasal-
val tlsztaban lenne.
Nlncs empatlas keszsege, vagyls nem tudja beleelnl magat mas ember erzeselbe.
Llvarja masoktol, bogy lsmerjek gondolatalt, elmenyelt, velemenyet. Nem lsmerl rel, bogy a ma-
slk nem volt jelen az adott belyzetben, nem tudbat olyasmlt, amlt tud.
Szokatlan mertekben lgenyll a megnyugtatast, klnsen olyan belyzetekben, amlkor a dolgok
elromlanak vagy megvaltoznak krltte.
Nem tudja arnyaltan klrejeznl erzelmelt. A belyzetbez merten aranytalanul nagy nyugtalansag
vagy szelsseges erzelml allapot lesz rajta urra.
Nem tudja pontosan klrejeznl az erzelmelt. Nem ertl, bogy a klnbz emberek rele mas-mas
modon rejezzk kl erzelmelnket.
Nem szlvesen vesz reszt versenyezesben, kzs jatekokban, tevekenysegekben.
Nem berolyasoljak a kortarsak. eldaul nem kvetl a legrrlssebb dlvatot a jatekokban vagy a ru-
bazkodasban.
3.2 A kommunikci terlete
Szo szerlnt ertelmezl a ballottakat.
Szokatlan a bangja vagy a bangbordozasa (monoton, szlntelen).
Nem gyel a beszelgetpartner mondanlvalojara, nem reagal annak tartalmara.
8eszelgetes kzben keves szemkontaktussal el. (A szemkontaktus basznalata az lnterakclok so-
ran rurcsa, rugalmatlan, nem tltl be szabalyozo szerepet. Lgyes gyermekek nagyon mereven es
rolyamatosan bamulnak a beszelgetpartner szemebe, ez eppen olyan zavaro, mlnt a teklntet
kerlese.)
8eszede pedans, tul preclz.
Nem tudja renntartanl a beszelgetes rolyamatossagat.
8 A,/nt/sok tu+iztusstt rt cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
3.3 A megismersi (kognitv) kszsgek terlete
A mesek, kltalalt trtenetek kevesse keltlk rel erdekldeset.
klrejezetten jo a bosszu tavu memorlaja, jol emlekszlk regl esemenyekre, adatokra.
Nem jatszlk szerepjatekokat. Mas gyermekeket nem von be sajat kepzeletbell jatekaba, a tb-
blek kltalalt trtenetebe pedlg belezavarodlk.
3.4 Sajtos rdekldsi kr
Lgyetlen tema ktl le erdekldeset, megszallottan gyjtl az ebbez kapcsolodo lnrormaclokat,
adatokat (pl. kzlekedes, terkepek).
|eldulja mlnden, aml elter a szokasos rendtl (pl. szokott utvonaltol valo elteres).
krlmenyes szertartasokat dolgoz kl, pl. lerekves eltt sorba rakja jatekalt.
3.5 A mozgsos kszsgek terlete
kossz a mozgaskoordlnacloja, ezert gyenge peldaul a labdajatekokban.
Szokatlan testtartassal szalad.
3.6 Egyb sajtossgok
Szokatlan mertek relelem vagy nyugtalansag lesz urra rajta.
szokvanyos bangoktol (pl. elektromos gepektl),
a br vagy a rej erlntesetl,
blzonyos rubadarabok vlselesekor,
varatlan zajoktol,
egyes targyak latvanyatol,
zajos belyektl, tmegtl (pl. bevasarlokzpontban).
la lzgatott, kezevel csapkod, rorog.
klsebb rajdalmakra erzeketlen.
8eszedrejldese megkesett.
Szokatlan grlmaszokat vag, vagy rang az arca. (1ony Attwood, z00z.)
4. Tulajdonsgok a fejleszts szempontjbl
Az autlzmusspektrum-zavarok lenyege a szoclalls, kommunlkaclos es speclalls kognltlv kepessegek
mlnsegl karosodasa, amely a rejldes devlanclajaban es jellegzetes vlselkedesl tnetekben nyllvanul
meg. Az autizmussal l gyermekre legjellemzbb a klcsnssget ignyl szocilis kszsgek, illetve a
rugalmas gondolkods s kreativits terletn tapasztalhat kognitv nehzsg, a beszd szintjhez k-
pest krosodott kommunikci, az egyenetlen intelligencia, illetve kpessgprol s a kvetkezmnyes
sztereotip viselkeds, rdeklds, aktivits. A serlesek okozta elsdleges es masodlagos vlselkedesl t-
netek az lgen sulyosbol a jol kompenzalt allapotban csaknem tnetmentesse valtozbatnak, es az elet
klnbz szakaszalban klnbz rormaban jelentkezbetnek. Uj belyzetben, varatlan esemenyek
batasara relersdbetnek a tlpusos tnetek. A tnetek valtozatossaga mellett az autlzmus sulyossaga
szeles skalan szorodlk. Az autlzmusspektrum-zavarok krebe tartozo allapotokboz gyakran tarsulnak
egyeb problemak, amelyek a kvetkezkeppen csoportosltbatok.
Ovooti nrvrtrs 9
Lrtelml rogyatekossag mlnt a leggyakrabban tarsulo rejldesl zavar
8eszed-, erzekszervl-, mozgasrogyatekossag stb.
vlselkedesproblemak, pl. agresszlo, autoagresszlo
A rejlesztes, llletve az alkalmazott modszerek es tervezes modosltasa szempontjabol klemelked
jelentseg specilis tulajdonsagok.
A maslk szemely szandekanak, erzeselnek, erzelmelnek, gondolatalnak, szempontjanak meg
nem ertese, az nmagara vonatkoztatas blanya, legsulyosabb esetben keptelenseg arra, bogy az
embereket mlnt szamara a valosag egyeb elemelnel rontosabbakat, a targyaktol megklnbz-
tesse
A belatas blanya vagy korlatozott volta egyreszt a sajat tudasaval kapcsolatban, masreszt a tu-
das, llletve lsmeret megszerzesenek rorrasaval, modjaval kapcsolatban
A szoclalls megersltes jutalomertekenek, llletve a bels motlvaltsagnak gyakran teljes blanya
(A gyermekeknek nagyon keves vagy szokatlan dolog okoz rmt.)
A beszed korlatozott megertese, meg latszolag jo beszedprodukclo mellett ls. Lzt a nebezseget
a beszed emoclonalls, szoclalls sajatossagal okozzak.
Az egyenetlen kepessegprol (pl. lsmeretek es nellatas, mecbanlkus es szemelyes memorla k-
zttl szakadekszer klnbsegek)
1lpusos erssegek, amelyekre az autlzmussal el gyermekeknel epltenl lebet.
A megrelel szlnt vlzualls lnrormaclot altalaban ertlk.
1anult rutlnokboz, szabalyokboz valo alkalmazkodas
o mecbanlkus memorla
Megrelel krnyezetben, erdekldesenek megrelel temanal klemelked koncentraclo, kltartas
Lgyes, nem szoclalls tartalmu terleteken relatlve jo kepesseg (pl. memorlter, zene)
1lpusos nebezsegek es kognltlv problemak, amelyekkel szamolnl kell a rejlesztes soran.
Szenzoros lnrormacloreldolgozas zavaral
|lgyelemzavar
Az utanzasl kepesseg serlese
ercepclos, vlzuomotoros koordlnaclos problemak
Anallzls, szlntezls mveletelnek problemaja
A lenyegklemeles, problemamegoldo gondolkodas serlese
Az altalanosltas, a tanultak uj belyzetben valo alkalmazasanak problemaja
Lmlekezetrelldezesl problemak (szoclalls tartalmaknal es szemelyes elmenyeknel)
Nebezseg mar lsmert tudasanyagban szoclalls elem bevezetesekor vagy uj krlmenyek kzttl
alkalmazaskor
A reladat celjanak nem ertese
A realls jvre lranyultsag blanya
A szlmbollkus gondolkodas rogyatekossaga
Az enkep, entudat rejldesenek zavara
A valosag teves ertelmezese, relrogasa
kealltas es rantazla sszetevesztese
A szobell utasltasok relreertese, klnsen a tbbertelm, elvont klrejezesek, tbbtagu utaslta-
sok eseten
kepessegek, lsmeretek kreatlv (nem mecbanlkus vagy sztereotlp) alkalmazasanak blanya
Cyermekkzssegben aldozatta, bnbakka valas, mas esetben szoclallsan lnadekvat vlszonyulas
a kortarsakboz
Strukturalatlan ldben passzlvltas, reaktlv vlselkedesproblemak
|elelmek, roblak (gyakran mas altal megszokott betkznapl targyaktol, bangoktol)
!0 A,/nt/sok tu+iztusstt rt cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
A rentl problemak kvetkezmenye, bogy a szoclalls, kommunlkaclos kontextusban zajlo lsmeret-
elsajatltas akadalyozott, ezert a pervazlv rejldesl zavarban szenved gyermekek szamara a vllagrol
valo megertes keretel elssorban nem a szemelyek kzttl kapcsolatok szolgalnak.
5. Tpusok a szocilis viselkeds alapjn
A klasszlkus tlpusok (kanner-szlndroma, Asperger-szlndroma) belyett Lorna Wlng angol pszlcbla-
ter a szoclalls vlselkedes alapjan negy tlpusra osztotta az autlsztlkus spektrumon elbelyezked sokrele
szemelylseg, szlnt es vlselkedes gyermekeket.
a) lzolalt tlpus. Szoclallsan nem kezdemenyez, llletve a kapcsolatot, kzeledest elutasltja, nem ertl.
Altalaban ertelml rogyatekos, gyakorlak a szenzoros lngerreldolgozas zavaral (pl. cskkent raj-
dalom-, rokozott zajerzekenyseg). A legrosszabb prognozlsu, legnebezebben tanltbato csoport,
altalaban nem lntegralbatok.
b) asszlv tlpus. Szoclallsan nem kezdemenyez, de a kzeledest passzlvan elrogadja, gyakran jol
lranyltbato. A legjobban tanltbato, legjobb prognozlsu a relnttkorl adaptaclo szempontjabol
ls. asszlvltasa, kooperaclos keszsege mlatt kevesbe eszrevebet, bogy mlkor nebez szamara a
belyzet.
c) Aktlv-blzarr tlpus. Szoclallsan aktlv, gyakran lnadekvat, oda nem lll, szokatlan modon, esetleg
sokat kezdemenyez gyermek. kapcsolatteremtese egyoldalu, a partner szemelylseget, szande-
kat, tajekozottsagat, reakclojat nem veszl gyelembe, sajat erdekldesl krebe tartozo temakra
szorltkozlk.
d) |urcsa-merev, rormallsan vlselked tlpus. Lz a vlselkedesrorma serdl- es relnttkorban alakul
kl a jo ertelm, jo beszedszlnt egyeneknel. lattereben ers kompenzaclos lgyekezet es a vlsel-
kedes, a beszed mecbanlkus tanulasa all.
6. Az autizmusspecikus elltrendszer fejldse haznkban
Autlzmusspektrum-zavar dlagnozlsaval rendelkez gyermekeket a kzoktatas valamennyl lntez-
menytlpusaban talalunk, a tbbsegl es a gyogypedagoglal lntezmenyekben egyarant. lntegralt krl-
menyek kztt bazankban leggyakrabban a jo nyelvl es ertelml kepessegekkel rendelkez autlzmussal
el gyermekek nevelkednek. Lsetkben a slkeres lntegraclo elssorban azon mullk, bogy a berogado
lntezmeny kzssegel megertlk-e a vlselkedeses tnetek battereben allo okokat, es lgenybe veszlk-e
az autlzmus terleten kepzett szakemberek modszertanl segltseget.
A 80-as evek masodlk relelg Magyarorszagon az autlzmus terleten rolytatott dlagnosztlkus es te-
raplas munka elssorban egy-egy neves szakemberbez, mbelybez ktdtt. Lbben az ldben az au-
tlzmus rogalma a jogszabalyokban nem jelent meg, az erlntett gyermekek es relnttek lgenyel, kzs
szksegletel az oktatas, a szoclalls ellatas es az egeszseggy terleten nem rogalmazodtak meg. A csa-
ladok egymastol elszlgetelve, erdekkepvlselet nelkl probaltak megoldanl problemalkat. Az autlzmus
trtenete vllagszerte, lgy bazankban ls klnbz clvll erdekvedelml es szakmal szervezetek munka-
javal kapcsolodott ssze, amelyek a 80-as evek vegen jelentek meg orszagos es belyl szlnten. Magyar-
orszagon sokalg szakmal vlta targya volt, bogy az autlzmusspektrum-zavarokban erlntett gyermekek
egyaltalan a sajatos nevelesl lgeny gyermekek krebe tartoznak-e. Lz az ellatas klalakltasanal nagyon
Ovooti nrvrtrs !!
rontos kerdes volt, mlvel a serlesspeclkus tbbletszolgaltatasok dlagnozlsboz ktttek. vlta rolyt
arrol ls, bogy csak a kannerl tlpusu mag autlzmus teklntbet-e a kategorlzalas alapjanak, amelynek
gyakorlsaga csupan 4- ezrelek, vagy a zavar egyeb megjelenesl rormal ls, amelyek elrordulasl gyako-
rlsaga a rrlss relmeresek szerlnt sszessegeben !- ezrelek. Magyarorszagon vegl ls az autlzmus kor-
szer, vllagszerte alkalmazott tagabb denlcloja valt elrogadotta. Annak erdekeben, bogy az erlntet-
tek tbbletszolgaltatasokat vebessenek lgenybe, a kzoktatasl trveny !99! ota nevesltl az autlzmust,
z00! nyaratol pedlg az autlzmussal el gyermekeket egyertelmen a sajatos nevelesl lgeny gyerme-
kek kze sorolja. Az !989-ben alakult Autlzmus kutatocsoport tevekenysege szorosan sszeronodott
az lntezmenyes ellatas klalakulasaval. lntezmenyegysegel a dlagnozls, ellatas, szakemberkepzes teren
egyarant nyujtottak es nyujtanak szolgaltatasokat.
Integrcis trekvsek napjainkig
A 90-es evek elejen bazankban nagy bangsulyt kapott a speclalls csoportok klalakltasa. Lzek letre-
jtte nagyban elsegltette a megrelel tapasztalattal es tudassal rendelkez szakemberek klkepzde-
set es a serles tlpusanak megrelel pedagoglal modszertan kldolgozasat, adaptalasat. Ugyanakkor a
kezdetektl nyllvanvalo volt az ls, bogy az atlagos vagy atlagon relll ertelml kepessegekkel rendelkez
autlzmussal el gyermekek szamara nem mlndlg jelent megrelel megoldast a speclalls csoport. Lze-
ket a jo kepesseg gyermekeket a tbbsegl altalanos lskolak kzl leglnkabb az alapltvanyl ovodak,
lskolak rogadtak be, amelyekben az alacsonyabb csoportletszamok, az elrogado attltd es a gyogype-
dagogus, pszlcbologus jelenlete az atlagosnal kedvezbb relteteleket blztosltott szamukra ls. Lzek az
lntezmenyek vlszont nem reltetlenl nyujtanak a serles tlpusanak megrelel ellatast. A spontan, ter-
vezetlen lntegraclo a gyermek allapotanak stagnalasaval vagy romlasaval jarbat egytt. Cyakorl, bogy
rels tagozatra a vlselkedesl es tanulasl problemak olyan sulyossa valnak, bogy az lntezmeny nem
tudja tovabb vallalnl a gyermek neveleset-oktatasat. Lnnek kvetkezmenye a gyermek vandorlasa
lntezmenybl lntezmenyre vagy a magantanulol statusz. A rentl problemak klkszblesere az evek
soran a kvetkez, tudatosan tervezett lntegraclos rormak latszottak a legbatekonyabbnak. az ovo-
dal neveles soran vagy tankteles kor elejen lntenzlv egyenl rejlesztes speclalls lntezmenyben, majd
egyenl segltvel rokozatos belllesztes a tbbsegl lntezmenybe. o eredmenyeket bozbatnak a reszleges
runkclonalls lntegraclo, a rordltott lntegraclo, valamlnt a szoclalls lntegraclo klnrele rormal. keszle-
ges runkclonalls lntegraclo eseten az autlzmussal el gyermek a tbblekkel egytt vesz reszt mlnden
olyan tanoran, tevekenysegben, amely szamara ertbet, elvezetes, es amelyeken a vlselkedeses es ta-
nulasl kvetelmenyeket kepes teljesltenl. Ugyanakkor a gyermek nem kenyszerl reszt vennl azokban
a tevekenysegekben, amelyek klnsen nebezek szamara, mlvel ezek belyett serlesspeclkus rej-
lesztesben reszesl.
|ordltott lntegraclo eseteben az atlagos rejldes gyermekeket kapcsoljuk be a speclalls csoportok
tevekenysegelbe, bogy az autlzmussal el gyermek szamara blztosltsuk a kortarsakkal valo egyttm-
kdes lebetseget. A szoclalls lntegraclonal a tbbsegl lntezmenyben talalbato speclalls szkseglet
csoportot tudatosan egyesltjk a roglalkozasokon, tanorakon klvll ldkben a tbbl gyermekkel. Az
egyttneveles lebet esetl (pl. klrandulasok) vagy rendszeres (pl. etkezes, udvar). Lz a rorma bazankban
elssorban a gyogypedagoglal lskolakban valosul meg, blszen autlsta csoportok zmmel ezekben m-
kdnek. Az autlzmussal el gyermek szempontjabol ezek az esetek ls lntegraclonak teklntbetk.
Az utobbl evekben bazankban ls relersdtt lntegraclos trekvesek az altalanos es lsmert lndo-
kok mellett a kvetkezkkel tamasztbatok ala.
A rrlssebb vlzsgalatok szerlnt az autlzmusspektrum-zavarok elrordulasl gyakorlsaga a korabbl 46
ezrelekkel szemben a jelenlegl relmeresek szerlnt ! ezrelek. A nvekedes valoszlnleg a dlagnosz-
tlkus modszerek rejldesevel, valamlnt a rejldesl zavarral kapcsolatos lsmeretek bvlesevel ma-
gyarazbato. A nvekedessel parbuzamosan az ertelml serles aranya a spektrumon bell a korabbl
!z A,/nt/sok tu+iztusstt rt cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
70 szazalekrol z0 szazalekra cskkent. Lz a valtozas azt jelentl, bogy a kzoktatasl lntezmenyeknek az
eddlgleknel nagyobb gyelmet kell rordltanluk a jo kepesseg autlzmussal el gyermekek lntegracl-
ojara. A vonatkozo szaklrodalom es kutatasl eredmenyek szerlnt az atlagos rejldes kortarsak jelen-
lete batekonyan segltbetl az autlzmussal el gyermekek szoclalls keszsegelnek rejldeset. A batekony
es slkeres lntegraclo ezen a terleten ls a krlteklnt tervezesen es klvltelezesen mullk. klnsen
rontos, bogy a szoclalls-kommunlkaclos es a kognltlv keszsegek rejlesztese azonos sullyal szerepeljen
a gyermek egyenl rejlesztesl terveben.
7. Az integrci clja, feladata, lehetsgei
Az autlzmussal el gyermekek pontos szamarol, lntegralt es elklnltett neveleserl, oktatasarol
orszagos statlsztlkal adatok jelenleg nem allnak rendelkezesre. Az utobbl evek gyakorlatl tapasztalata
szerlnt egyre tbb olyan gyermek jelenlk meg a kzoktatasl lntezmenyekben, aklk az autlzmusspekt-
rum-zavarban valo erlntettseg mellett klvalo ertelml es nyelvl kepessegekkel rendelkeznek, de szo-
katlan erdekldesk, vlselkedesk es szoclalls gyetlensegk mlatt nebezen lllesztbetk a megrelel
kortarskzssegekbe. Lzek a gyermekek a tbbsegl lntezmenyekbl sokszor klszorulnak, a gyogype-
dagoglal lntezmenyekbe jo lntellektualls kepessegelk mlatt szlnten nem lllenek, ezert gyakran magan-
tanulokka valnak az altalanos lskola rels tagozatara. 1ermeszetesen nem csupan az oktatas szem-
pontjabol vannak sajatos belyzetben, de az emberl kapcsolatok teren ls sulyos nebezsegekkel kzd-
betnek (pl. csaladl kapcsolatok, baratsagok, nyllvanos belyeken valo vlselkedes).
Magyarorszagon a sajatos nevelesl lgeny tanulok lntegraclojat elseglt trvenyl szabalyozas
korszer es elvlleg tag lebetsegeket blztoslt az autlzmussal el gyermekek bellleszkedesebez ls. Az
eselyegyenlsegrl szolo!998. evl xxvl. trveny klmondja, bogy az ovodal nevelesben es az lskolal
oktatasban a tbbl gyermekkel egytt vesz reszt a rogyatekos szemely, ba ez rejldese, kepessege kl-
bontakozasa szempontjabol elnys. Az !99!. evl, tbbszr modosltott Lxxlx. kzoktatasrol szolo
trveny ktelezettsegkent lrja el az lntegralt oktatas lebetsegenek blztosltasat. A szabalyozas a ro-
gyatekossag tlpusanak megrelel speclalls lntezmenyek szervezesenek lebetseget egyenrangu meg-
oldaskent lsmerl el. Az lntegraclo altalanos reltetele, bogy ne legyen batranyos a gyermek szamara a
speclalls reltetelek es modszerek blanya mlatt, lgy az autlzmussal el gyermekek eseteben a |ogyate-
kos tanulok oktatasanak-nevelesenek tantervl lranyelve kln ajanlast tartalmaz az lntegraclo optl-
malls tervezesebez.
A slkeres es blztonsagos lntegraclo reltetelel.
A tanulo reszerl. lQ !00 relett, vQ 8}90 relett, autlsztlkus rogyatekossaga enybe roku, jol kom-
penzalt, vlselkedesproblemal mlnlmallsak.
A csaladtagok reszerl egyertelm szandek, szakemberekkel valo szoros egyttmkdes, a gyer-
mek tamogatasa
Az lskola reszerl. speclalls modszertanban jartas pedagogus, jol elkeszltett, temezett rejlesz-
tesl terv, speclalls eszkzk, modszerek es krnyezet, egyttmkdes a csaladdal, a berogado
gyermekcsoport relkeszltese, pozltlv bozzaallasa, szakertl csoporttal valo lntenzlv kapcsolat-
tartas
Szakertl csoport, amely rendelkezesre all a szl relvllagosltasaban, a problemakezelesben, a
rejlesztes lranyanak kljelleseben, kveteseben.
A rentl reltetelek meglete eseten ls szkseges az lntegraclo rokozatos megkezdese, a szoclalls, kom-
munlkaclos es kognltlv decltek gyelembevetele, az egyenre szabott meres, tervezes, rejlesztes, a te-
Ovooti nrvrtrs !!
vekenysegl terletek, lsmeretanyag szrese, tovabba az alternatlv eszkzk, modszerek lgenybevetele
egyenl szksegletek szerlnt a rogyatekossagot kompenzalva.
A nevelesl-oktatasl lntezmenyt a szl valasztja kl, de ba a gyermek sajatos nevelesl lgeny, a dn-
tesbez a tanulasl kepesseget vlzsgalo szakertl es rebabllltaclos blzottsag velemenye ls szkseges.
A rogado lntezmeny alaplto oklrataban, valamlnt belyl nevelesl programjaban szerepelnle kell an-
nak, bogy klvan-e rogyatekos gyermeket lntegralnl, mllyen tlpusu gyermekrl lebet szo, es bogyan
blztosltja a relteteleket.
Az lntegracloban reszt vev ovodak az alabbl tamogatasokat vebetlk lgenybe.
Lmelt normatlv kltsegvetesl bozzajarulas
Cyogypedagogus alkalmazasanak lebetsege
Az lntegraltan nevelt gyermeket megllletlk az egeszseggyl es pedagoglal celu babllltaclos es
rebabllltaclos roglalkozasok.
8. Az autizmussal l gyermekek integrcijnak alapvet
mdszertani szempontjai
A tbbsegl lntezmenyben nevelt, autlzmussal el klsgyermekek szamara ls blztosltanl kell a se-
rlesbl adodo szksegleteknek megrelel ellatast. Az lntegraclo aldasos batasal sajnos csak abban
az esetben ervenyeslnek, ba a szkseges reltetelek blztosltottak. A gyermek lgenyelnek, erssegel-
nek es gyengesegelnek lsmereteben dlerenclalt tanltasszervezessel oldbato meg a szemelyre szabott
oktatas. Az autlzmussal el gyermek gondos tervezessel bevonbato a projektrendszer oktatasba,
csoporttevekenysegbe ls, de eseteben nem varbato el kreatlvltas, spontaneltas, a bels motlvaclon
alapulo reszvetel. Llzetes merlegeles, szemelyre szolo tervezes szkseges a reladatok, betltbet sze-
repek megbatarozasanal es a tanulasl krnyezet klalakltasanal.
Mlndebbez az lntegralo ovodanak rendelkeznle kell legalabb egy, az autlzmus terleten kepzett
szakemberrel, akl kepes a legjellemzbb nebezsegek es a speclalls modszertan lsmereteben a relmer-
l problemak megoldasanak klmunkalasara, a gyermeket ellato pedagogusokkal egyttmkdesben
az egyenl rejlesztesl terv es banasmod klalakltasara es az elengedbetetlen egyenl rejleszt roglalkoza-
sok blztosltasara. 8lzonyos tevekenysegekbez atmenetlleg szkseg lebet segltre (pl. a tarsas belyze-
tekben valo reszvetel tanltasakor a seglt sugbat, vagy a megrelel vlselkedest elblvo keszteteseket
nyujtbat a gyermeknek).
A targyl es szemelyl krnyezet, valamlnt az ld kltltesenek elrejelzesevel (klszamltbatosagaval)
megteremtbet az autlzmussal el gyermek szamara az erzelml blztonsag, amelyben lebetseg nylllk
az ovodal elvarasoknak megrelel, tarsadalml normalnk szerlntl ertelmes tevekenysegre.
A krnyezetl es szemelyl valtozasokat nebezen elrogado gyermekek eseteben celszer a rokozatos
beszoktatas az uj lntezmenybe. A szoclalls, kommunlkaclos es kognltlv decltek gyelembevetele-
vel egyenl szksegletek szerlnt relmerlbet egyes terleteken az lsmeretanyag szkltese, az ertekeles
vagy egyes roglalkozasokon valo reszvetel aloll relmentes (ezen ldszakok terbere szervezbet egyenl
rejleszt roglalkozas), alternatlv eszkzk, modszerek alkalmazasa a serles kompenzaclojara (pl. pro-
tetlkus krnyezet klalakltasa, augmentatlv kommunlkaclos eszkzk basznalata).
Az uj keszsegek megtanltasa egyenl belyzetben, lngerszegeny krnyezetben lebet a legeredmenye-
sebb.
|ontos a roglalkozasok kzttl sznetek, a csoport szamara strukturalatlan ldszakok kltltesenek
megtervezese, mlvel autlzmussal el gyermekek eseteben alapvet problema a szabadld eltltese,
!4 A,/nt/sok tu+iztusstt rt cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
sajat tevekenysegk megtervezese, megszervezese, a tarsakboz valo vlszonyulas, a velk valo egytt-
mkdes.
Az elsajatltott lsmeretek mennylsege mellett klns gyelmet kell rordltanl a tartalmak lenye-
gl es melysegl megertesere, az lsmeretek valtozatos belyzetekben valo alkalmaztatasara. Llrordul,
bogy a krlmenyek legklsebb megvaltozasakor ls uj belyzetkent erzekelve a szltuaclot, az autlzmus-
sal el gyermek nem kepes meglev lsmeretel mozgosltasara, ekkor nem reltetelezbet, bogy a gyer-
mek szandekosan ellenall, nem akar teljesltenl. A tanultak rolyamatos szlnten tartasa mellett lebet
tovabblepest terveznl a tanltasban, az autlzmussal el gyermek e nelkl elveszltbetl nem gyakorolt
keszsegelt. ellemz lebet a lassu munkatempo, cskkentett reladatmennylseggel azonban elkerlbe-
t a tartos lemaradas.
A bels motlvaclo decltje mlatt elelnte egyenre szabott motlvaclos rendszer klalakltasaval erbet
el, bogy a gyermek reszt vegyen az egyes ovodal tevekenysegekben, a tovabblakban trekednl kell a
kls motlvaclok bels motlvaclova valo rokozatos atepltesere. A szoclalls belatas zavara mlatt celsze-
r a kvetelmenyek objektlv, kls entltaskent valo megjelenltese (a pedagogus szemelyes elvarasal
belyett). A konkret elvarasokat, szabalyokat, a reladatvegzesre, vagy mas tevekenysegre rendelkezesre
allo ld elrebaladasat latbato modon kell jeleznl (vlzualls segltseg).
Ulrekt modon tanltanl kell a gyermeknek sajat tevekenysege megtervezeset, megszervezeset, apro
lepesekre valo lebontasat (algorltmusat) es allando monltorozasat az nallo reladatvegzes klalaklta-
saboz.
A rrontalls lranyltas alkalmazasa nebezsegekbe tkzbet, mlvel az autlzmussal el gyermek nem
reltetlenl vonatkoztatja magara az elbangzottakat, ez esetben egyenl lnstrukclokra van szkseg. Az
autlzmussal el szemely szamara a lenyegre tr, rvld nyelvl lnstrukclok ertbetk jol.
Az esetleges szlgetszer, klemelked kepessegek es a speclalls erdekldes alapkent szolgalbatnak,
azok basznos, praktlkus alkalmaztatasa mellett (es egyoldalu rejlesztese belyett) a rejldesbell elma-
radasok cskkentesere kell rokuszalnl.
Az integrci sorn felmerl tovbbi fontos szempontok
lntegraclo eseten elszr ls erdemes megnyernl a cel erdekeben a berogado lntezmeny pedago-
gusalt, es rolyamatosan blztosltanl kell szamukra a szakmal konzultaclo lebetseget. |ontos, bogy
a szakemberek melyebben ertsek meg az autlzmus termeszetet annak erdekeben, bogy rellsmerjek
az ebbl rakado nebezsegeket, es ne ertsek relre a gyermek vlselkedeset. Az lntegraclo slkere mul-
bat azon, bogy az autlzmussal sszergg problemak mlatt peldaul ne nevezzek lustanak a gyerme-
ket, vagy ne gondoljak, bogy szandekosan szemtelen. Az erlntett gyermekek lebetnek megteveszten
problemamentesek a verballs kommunlkaclo vagy az akademlkus lsmeretek tanulasa teklnteteben,
de ennek ellenere szegenyes szoclalls keszsegelk mlatt speclalls rejleszt programokra es strateglakra
van szksegk.
Lz az oka annak, bogy meg lntegralt krnyezet eseteben ls tenylegesen szkseg lebet speclalls te-
rekre, belyekre es autlzmusra speclallzalodott tanarokra, aklk klscsoportos rormaban, egyenre sza-
bottan rejlesztlk az erlntett gyermekeket. A gyermekeknek szksegk van a kortars kapcsolatokra, de
azok a belyzetek, amelyekben reszt kell vennlk, megrelel segltseg nelkl tulsagosan ls megterbellk
ket. Lnnek leggyakorlbb kvetkezmenyel. vlselkedesproblemak ottbon vagy a tarsas belyzetekben.
Az lntegraclo sok targyl, tecbnlkal es szemelyes rarordltast lgenyel. az errorrasok kreatlv relbasznala-
sat, valamlnt rugalmassagot es a slker erdekeben szoros egyttmkdest az lskola, a gyogypedagoglal
lntezmeny es a csalad kztt.
Mlvel az autlzmussal el gyermekek kepessegstrukturaja nagyon valtozatos, a sulyos tanulasl ne-
bezsegtl az atlagos tanulasl kepesseglg terjedbet. Lgyenl rejlesztesl programot kell keszltenl mlnden
Ovooti nrvrtrs !
egyes gyermek szamara, amely a meglev es a rejlesztend keszsegek runkcloterletenkent trten
relmeresen alapul.
Az autizmussal l gyermekek esetben klnsen hangslyos az albbi tartalmak tantsa
vlselkedesl szabalyok, belyes vlselkedesl mlntak, enkep, nlsmeret, erzelmek klrejezese, nkont-
roll, az emberl kapcsolatok rendszere, masok tulajdonsagal, tevekenysegel klnrele csoportosltasok-
ban, erzelml reakclok rellsmerese, valamlnt az erdekldesnek es az eletkornak megrelel, runkclona-
lls, rmtell szabadlds keszsegek. A relsorolt tartalmak tanltasaboz autlzmusspeclkus pedagoglal
modszerek allnak rendelkezesre (pl. szoclalls trtenetek, en-knyv).
A tbbsegl lntezmenyekben ls szkseg lebet serlesspeclkus segedeszkzk alkalmazasara, pel-
daul egyenre szabott vlzualls segltsegek basznalatara (pl. rolyamatlelrasokra, reszletesebb orarendre,
amelyen a mosdobasznalat ls jellve van, egyeb lrott lnstrukclokra).
Az Autlsm Lurope, a legnagyobb europal erdekvedelml szervezet a kvetkez ajanlasokat tette az
lntegraclot vallalo ovodak, altalanos es kzeplskolak szamara.
Segltsek el a tantervek rugalmasabb megkzellteset es az lskolal krnyezet valtozatosabba te-
telet.
1rekedjenek szorosabb egyttmkdesre az lskola, egeszseggy es a csaladok kztt.
8lztosltsanak az autlzmus terleten kepzett tanarokat, bogy segltsek az altalanos kepzettseggel
rendelkez pedagogusokat, es megknnyltsek a tbbl gyermekkel valo kapcsolatteremtest.
8lztosltsanak olyan relkeszlt tbbsegl lskolal es gyogypedagoglal tanarokat, aklk tudjak, bogy
az autlzmusspeclkus oktatasl strateglak nemcsak mas mlnseg tananyagot jelentenek, ba-
nem a mlndennapl eletben valo nallosagboz szkseges alapkeszsegek es a nellatasl keszsegek
rolyamatos rejleszteset ls.
Az autlzmussal el gyermekek rejlesztese egyenl rejlesztesl programok alapjan trtenjen, amely
standard tesztekkel trtent relmereseken, a gyermek kepessegeln, lebetsegeln, vagyaln, erdek-
ldesen es a csalad altal kljellt prlorltasokon alapul.
9. Az egyttnevels szerepli
9.1 Az autizmussal l gyermeket nevel csaldok
A pedagogusok munkajanak slkere nagymertekben rgg attol, bogy kepesek-e a csaladdal kzsen
kltznl es megvalosltanl a gyermek rejldesevel kapcsolatos celokat. Lnnek soran olyan szemelyes ln-
rormaclok jutbatnak a szakemberek tudomasara, amelyeket lgen taplntatosan kell kezelnlk. Lz mln-
den esetben szoros es blzalmas kapcsolatot jelent a csaladokkal, amelyre a tbbsegl lntezmenyekben
az atlagosan rejld gyermekek eseteben tbbnylre nlncs szkseg. Meg kell teremtenl a szemelyes
kapcsolatok korrekt, a maganeletet nem sert keretelt. Az autlzmusdlagnozls reldolgozasa, a csalad
eletenek megvaltozasa gyakran olyan terbet ro a csaladtagokra, amely sokszor nem vagy csak reszben
teszl lebetve a barmonlkus kzs munkat. A szlk gyakran elegedetlenek a gyermek rejldesevel,
csalodottsagukban sokszor a szakembereket okoljak. Sokan eveklg a teljes tnetmentesseg elereset
varjak, ez azonban rendklvl rltka. A szlkkel valo kapcsolattartast a tulzott elvarasokon klvl meg-
nebezltbetl, ba a szl az autlzmus terleten jobban kepzett, mlnt a szakember. llyenkor a szl pon-
tosan tudja, bogy mllyen keretek kztt es mllyen celok menten kellene gyermeket ellatnl. Lzekben
az esetekben ls erdemes nagyon szorosan egyttmkdnl a csaladdal, a szakembernek pedlg szlnten
be kell lsmernle, ba tajekozatlan. Cyakorl az ls, bogy a szlk es a szakember altal kltztt rejlesztesl
celok elternek. Mlnt at Mattbews, egy erlntett atal edesapja megrogalmazta, a szakemberek rvld
!6 A,/nt/sok tu+iztusstt rt cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
tavu rutasra edzenek, mlg a szlk maratonra (ordanowell, !99.). Lzek nagyon kenyes belyzetek,
mert neba talan tulzottak a szll lgenyek, maskor vlszont jogosak. Az autlzmussal el gyermekek
oktatasaban, rejleszteseben rontos, bogy abban a szlk egyenrangu partnerkent vegyenek reszt a
pedagogusok es mas szakemberek mellett. Mlnden tanulo eseteben cel, bogy a pedagogus es a csalad
kztt rolyamatos kapcsolattartas alakuljon kl, de ennek az autlzmussal el gyermekek eseteben meg
nagyobb szerepe van.
A szlkre rendklvl nagy teber nebezedlk, tele vannak relelemmel, a gyermek jelenlegl vlselkede-
sevel es a jvjevel kapcsolatos szorongassal. Sokszor eveklg nem kapnak valaszt arra a kerdesre, bogy
gyermekk elter rejldese mgtt mllyen okok reltetelezbetk. A dlagnozls tlsztazasa nem reltet-
lenl jelent megknnyebblest, mlvel a prognozls teklnteteben altalaban nem adbatok egyertelm,
megnyugtato valaszok. A pedagogussal klalakltott megrelel kapcsolat segltbet a szorongas cskken-
teseben.
Az autlzmussal el gyermekeknek gyakran okoz problemat a velk trtent esemenyek relldezese,
llletve bogy slkerelket, erdekldesket, rmket mas szemelyekkel megosszak. lgy az ovodaban tr-
tentekrl nem mlndlg szerez tudomast a szl. A pedagogus es a szl kzttl lntenzlv kapcsolat
lebetve teszl, bogy a csalad az ovodapedagoguson keresztl pontosan tajekozodjon az ovodal ese-
menyekrl.
Lz termeszetesen rordltva ls megtrtenbet. Lsetleg ottbon a gyermek beszamol az ovodaban tr-
tent serelmelrl, bantalmazasrol (blszen a szoclalls lnterakclok serlese mlatt gyakran valnak aldozat-
ta vagy bnbakka a gyermekkzssegekben), mlg a pedagogusalval nem osztja meg problemalt.
A relmerl nebezsegek kezeleseben szorosan egytt kell mkdnle a csaladnak, a pedagogusok-
nak es a szakembereknek. Cyakran van arra szkseg, bogy az autlzmussal el gyermekeknek pontosan,
vllagosan megrogalmazott szabalyokat adjunk blzonyos belyzetek, szltuaclok megoldasara, elvlsele-
sere. Lbbez azonban szkseges, bogy ezeket a problemas belyzeteket a csalad megbeszelje a pedago-
gusokkal, majd kzsen keressek meg a megrelel megoldast, es egyrorman kzvetltsek a megrelel,
kvetend magatartast a gyermek szamara.
A gyermek oktatasanak, rejlesztesenek megkezdese eltt reszletes tajekoztatast kell kernl a szl-
tl a gyermek szokasalrol, nebezsegelrl, kedvelt tevekenysegelrl, erssegelrl. Mlnel tbb lnrorma-
clo blrtokaban van a rejlesztes megkezdese eltt a pedagogus a gyermekkel kapcsolatban, annal tbb
esely van olyan belyzetek megelzesere, amelyek a gyermeknek nagy terbet jelentbetnek.
Az egyttmkdes batekonysaga erdekeben a rejlesztes soran a pedagogusok es a szakemberek
relbasznalbatjak a szlk gyermekkkel kapcsolatos tudasat es tapasztalatat, a pedagogusok pedlg
relklnalbatjak szaktudasukat, lsmeretelket, amelyeket mas gyermekek ellatasa soran szereztek.
9.2 Az autizmussal l gyermek beillesztse a gyermekkzssgbe
Az autlzmussal el gyermekek eseteben az lntegralt neveles tenye nem reltetlenl es automatl-
kusan jar elnykkel. A kortarsak altal nyujtott pozltlv vlselkedesmlntak kvetesebez, a kapcsolat-
teremtesbez tervezett, szakszer rejlesztesre van szkseg. Az autlzmussal el gyermekek szamara na-
gyon nebez lebet a kortarsak kze valo bellleszkedes. vlselkedesbell rurcsasagalk mlatt a gyermekek
csurolbatjak, bantalmazbatjak, klkzsltbetlk ket. Sok erlntett gyermek teljesen vedtelen ezekkel a
vlselkedesekkel szemben, masok tulzott reakclokkal probalnak vedekeznl, amelyet a krnyezet er-
teljesen bntet. Az elrogadast nagyon megnebezltbetl, bogy a serles jellege, a rurcsa vlselkedes oka
egyaltalan nem nyllvanvalo. A gyermekek azt tapasztalbatjak, bogy tarsukkal a pedagogusok gyel-
mesebbek, egyenl lnstrukclokkal, csak ra vonatkozo szabalyokkal, jutalmakkal, dlcserettel, reladatok-
kal segltlk mlndennapjalt. Amennylben ennek okat nem ertlk, ellensegesen vlszonyulbatnak tarsuk-
boz, mert lgazsagtalannak erzlk a belyzetet. Lzert nagyon rontos, bogy a berogado gyermekcsoportot
a pedagogusok megrelelen keszltsek rel az autlzmussal el gyermek berogadasara, segltesere. Lbbez
Ovooti nrvrtrs !7
esetleg szkseg lebet e terleten kepzett szakember bevonasara, akl segltbet az adott gyermekkel
kapcsolatos tudnlvalokat a kortarsak szamara leegyszersltve megrogalmaznl. kln meg kell emllte-
nnk, bogy a klrandulasok, taborok, nnepek, amelyek a gyermekeknek altalaban kellemes, rmtell
alkalmak, az autlzmussal el gyermekek szamara ljeszt, kellemetlen elmenyt jelentbetnek. Lnnek oka
az lebet, bogy ezek a belyzetek a gyerekektl nagyroku rugalmassagot klvannak meg, valamlnt a sajat
tevekenysegek nallo tervezeset es a tarsakkal valo spontan, nem lranyltott egyttmkdest. Sok va-
lasztasl lebetseg, nyltott veg belyzet rordulbat el. Lppen ezert ezek azok az esemenyek, melyeket
az autlzmussal el gyermek szamara mlndlg nagyon krlteklnten, elre meg kell terveznl a csalad
aktlv kzremkdesevel. Mlnden esetben merlegelnl kell a belyzetbl rakado esetleges elnyket es
batranyokat.
A beilleszkedst hatkonyan segt tnyezk
Nagymertekben elsegltbetl a bellleszkedest, bogy az autlzmussal el gyermekek gyakran klemel-
ked teljesltmenyeket ernek el egy-egy temaban, mveszetl agban. Sajatos erdekldesl krk men-
ten a temarol szolo beszelgetesek, jatekok slkeres resztvevl lebetnek. |ontos, bogy ezeket a jo tulaj-
donsagokat a pedagogusok probaljak meg a kortars kapcsolatok rejldesenek szolgalataba allltanl.
A nemzetkzl tapasztalatok es gyakorlat szerlnt erdemes tudatosan ugynevezett kortars segltket
klkepeznl es bevonnl a gyermek mlndennapjalba. A kortars segltk vallalbatjak, bogy az ovodape-
dagogusokkal es a szlkkel elre megbeszelt konkret, egyszer belyzetekben rendszeresen segltlk au-
tlzmussal el tarsukat. Lzek a gyerekek rengeteget segltbetnek a bellleszkedesben. vallalbatjak, bogy
tevekenysegvaltaskor gyelnek tarsukra vagy az ltzben egytt ltznek vele, bevonjak a kzs
jatekokba, konlktus eseten szolnak egy relnttnek stb. 1ermeszetesen a segltsegadas modjat, lebe-
tseget es szksegesseget egyenenkent kell megterveznl. Az eddlgl tapasztalatok szerlnt az ovodas
es klslskolas koru gyermekek knnyebben elrogadjak autlzmussal el tarsalkat, mlnt az ldsebbek.
Szkseges a szll kzsseg blteles es tenyszer tajekoztatasa ls, mert az autlzmussal kapcsolatban
sok tevblt, relreertes es teves altalanosltas letezlk a tarsadalomban.
9.3 A pedaggus s pedagguskzssg
Az autlzmussal el gyermekek oktatasaban reszt vev pedagogusok, szakemberek egyttmkde-
se elengedbetetlen a slkeres lntegraclo megvalosulasaboz. Sajnos meg ma ls gyakran elrordul, bogy
a pedagogusok a tbbsegl lntezmenybe kerl gyermek tanltasa soran nem rogadjak el az autlzmus-
szakember segltsegnyujtasat, es ezzel rendklvl megnebezltlk a gyermek belyzetet. Llkerlbetetlen,
bogy az lntegracloban reszt vev relnttek tajekozodjanak az autlzmus sajatossagalrol, lsmerjek azo-
kat az erssegeket es gyengesegeket, amelyekre szamltanl lebet az ellatas soran. la ezt nem teszlk
meg, az sulyos vlselkedesproblemakat vonbat maga utan, amelyek altalaban meggatoljak a slkeres
bellleszkedest a tbbsegl ovodaba.
Az autlzmussal el gyermekek eseteben a pedagogusoknak rolyamatosan meg kell osztanluk a
gyermekkel kapcsolatos tapasztalatalkat, lsmeretelket, amelyek akar egeszen apro reszleteknek tn-
betnek, de a gyermek belyzetet nagymertekben berolyasolbatjak (pl. kl mellett ljn a gyermek, van-e
olyan temakr, amely zavarja, bogyan tud sznetet kernl, ba elraradt). A csoportban dolgozo vala-
mennyl relntt kztt lntenzlv, kzs munkara van szkseg a slkeres lntegracloboz.
Az autlzmussal el szemelyek szamara a vllag sokszor rendklvl kaotlkus, atlatbatatlan, klnsen
annak szoclalls aspektusal. A megbeszelt, vllagosan tlsztazott szabalyok menten a gyermek knnyeb-
ben ellgazodlk az ovodaban. Lbbez azonban elengedbetetlen, bogy ezekkel a szabalyokkal mlnden
gondozo tlsztaban legyen, es a gyermekkel szemben tamasztott elvarasalk ls azonosak legyenek.
!8 A,/nt/sok tu+iztusstt rt cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
Az lntezmenyek vezetese es a munkatarsak mas lgenyeket tamasztbatnak, ba nem tajekozottak az
autlzmus temajaban. llyenkor ketts problema all el. az autlzmus terleten dolgozo ovodapedago-
gusok nem kapnak ellsmerest es segltseget.
Az autizmussal kapcsolatos tvhitek s hatsuk a pedaggus munkjra
A tudomanyos blzonyltekok es reltart sszerggesek ellenere sajatos modon vllagszerte tovabb
elnek a mlnden tudomanyos alapot nelklz tevbltek, regen megbaladott nezetek e terleten. Ln-
nek oka tbbek kztt az lebet, bogy bar blzonyltottan organlkus eredet rejldesl zavarrol van szo, a
karosodasnak nlncsenek zlkal jegyel. Lllenkezleg, az erlntett gyermekek altalaban klrejezetten sze-
pek. A betkznapokban az atlagosnak latszo gyermekektl a szoclalls konvencloknak es az eletkornak
megrelel vlselkedest varunk el. A szlket ezert aztan gyakran erl az a vad, bogy rosszul, tulsagosan
engedekenyen nevellk gyermekket.
A serles raadasul nem csupan zlkal ertelemben rejtett, banem a vlselkedes szlntjen megjelen
tnetek battereben allo kognltlv problemak termeszete sem nyllvanvalo. kendklvl nebezen model-
lezbet peldaul a nalv tudatelmeletl mkdes zavara, blszen a mentallzaclo lntultlv es mlnden ld-
plllanatban mkd kepessegnk, amelyet nem tudunk klkapcsolnl. Az autlzmussal el emberek
vlszont nem vagy csak kevesse kepesek arra, bogy lntultlvan es automatlkusan masok mentalls alla-
potalbol (velekedeselbl, vagyalbol, szandekalbol) eredeztessek es magyarazzak, llletve megjosoljak
a vlselkedest.
A tnetek valtozekonysaga, az egyes erlntett gyermekek kzttl nyllvanvalo klnbsegek szlnten
nebezltlk az autlzmus rogalmanak egyseges ertelmezeset. 1ovabba az autlzmusnak az a sajatossaga,
bogy az erlntettek egy resze klemelked (savant) kepessegekkel rendelkezlk, szlnten taplalja a tevbl-
teket. Lgylk lgen elterjedt elkepzeles, bogy mlnden erlntett szemely klrejezetten okos, tebetseges, csak
valamllyen okbol nem klvan kapcsolatot teremtenl a klvllaggal. Lbbez a reltetelezesbez ma ls gyakran
kapcsoljak az autlzmus eredetenek evtlzedekkel ezeltt megcarolt pszlcboanalltlkus magyarazatat,
amely szerlnt a tneteket a serlt koral anya-gyermek kapcsolat, a bldeg szll banasmod valtja kl
(8alazs A., z000.). Lz a magyarazat erzelmlleg olykor talan jobban elrogadbato a szlk szamara, mlnt
a joval bonyolultabb, am a tudomanyos kutatasok eredmenyelre tamaszkodo magyarazatok, mert
azt az llluzlot keltl, bogy egyszer talan megnyllvanul majd az vegbura alatt rejtzkd egeszseges
es a vllag jelensegelt jol ert szemely, esetleg meg ls rog gyogyulnl. valojaban a vonatkozo szaklro-
dalom egyetlen bltelesen blzonyltott gyogyult esetrl sem szamol be. Lzek a tevbltek vlszont teves
es megalapozatlan teraplas eljarasokboz vezetnek, amelyek gyakran batalmas es lndokolatlan anyagl
terbeket ronak a csaladokra. Az autlzmus jelensegere tovabba lgen jol llllk az a megallapltas, bogy a
normalltas rogalmaboz kepest valo elteres nem mlndlg ertelmezdlk rogyatekossagkent, a szokasos-
tol elter vlselkedesek, kepessegek klvalosagkent ls megjelenbetnek (8anralvy, z00z.). lgy annak elle-
nere, bogy az autlzmus az esetek tbbsegeben nagyon sulyos nebezsegeket okoz, az emberek bajlanak
arra, bogy a kapcsolatoktol valo elbuzodast peldaul valamlrele tudatos tavolsagtartasnak teklntsek.
Az autlzmussal roglalkozo szakember belyzetet erteljesen berolyasolja, bogy mlkent tud ellgazodnl a
tenyek es tevbltek bonyolult erdejeben, s kepes-e blteles valaszokat megrogalmaznl szlk szamara.
9.4 Az integrcit segt tovbbi kzremkdk
A autlzmussal el gyermekek ellatasa eseteben a rejldesl zavar termeszetebl kvetkez vagy
egyeb jarulekos problemak mlatt egyenlleg merlegelve szkseg lebet pszlcblater es pszlcbologus kz-
remkdesere. lasznos lebet klnrele klegeszlt teraplak alkalmazasa ls (pl.. zeneterapla, lovaste-
rapla), amelyeket az adott terleten kepzett szakember vezet. 1ovabbl seglt szakemberek bevona-
sara nem csupan az autlzmusban erlntett gyermek erdekeben lebet szkseg. A csaladtagok, kztk
a testverek gyakran lgenyelnek szakember segltseget, gyelmet. Az autlzmussal el gyermeket neve-
Ovooti nrvrtrs !9
l csaladok sokszor kerlnek rossz anyagl, szoclalls belyzetbe azert, mert az egylk szl ldlegesen
vagy veglegesen reladja munkajat, blvatasat a gyermek ellatasa mlatt. Lzekben az esetekben az ebbl
adodo jarulekos problemak megelzese es kezelese a szoclalls ellatorendszerre barul. |ontos, bogy a
gyermeket rogado lntezmeny munkatarsal rellsmerjek ezeket a belyzeteket, es segltsek a csaladokat
abban, bogy eljussanak a megrelel szakemberekbez, segltkbz.
10. Az vodai nevels cljai
Az autlzmussal el gyermekek ellatasakor az ovodal neveles celjal klegeszlnek a speclalls lgenyek-
bl adodo celokkal.
A legaltalanosabb tavlatl cel az egyenl kepessegek, rejlettsegl szlnt mellett elerbet legjobb relntt-
korl szoclalls adaptaclo es nallosag reltetelelnek megteremtese. Lnnek elerese erdekeben cel a serlt
keszsegek kompenzalasa, a rejldesben elmaradott keszsegek babllltaclos rejlesztese, a masodlagos
(pl. vlselkedes-) problemak kezelese, a mlndennapl gyakorlatl keszsegek speclalls modszerek segltse-
gevel valo tanltasa. A tlpusosan egyenetlen kepessegstrukturan bell elsdleges cel az elmaradt ter-
letek rejlesztese az atlagos vagy klemelked kepessegek gondozasa mellett.
Az autlzmussal el gyermekek ovodal nevelesenek celja az eleml adaptlv vlselkedesek klalakltasa.
A szoclalls, kommunlkaclos keszsegek celzott rejlesztese
Az autlzmusbol es a tarsulo rogyatekossagokbol ered rejldesl elmaradasok lebetseges cellra-
nyos kompenzalasa
A sztereotlp, lnadekvat vlselkedesek klalakulasanak megelzese, llletve korrekcloja
A rogyatekossagspeclkus, protetlkus, augmentatlv krnyezet, eszkzk, modszerek es szokas-
rendszer klalakltasa es basznalatanak elsajatlttatasa
10.1 A szocilis kszsgek fejlesztse
Az autlzmusban serlt barom terlet kzl (szoclalls vlselkedes, kommunlkaclo es rugalmas gon-
dolkodas) a legmarkansabb problemakat a szoclalls lnterakclokban redezbetjk rel. az autlzmus
mlnt szoclalls rogyatekossag a legvllagosabban speclkus. 1ermeszetesen egymastol elvalasztba-
tatlan az els ket terlet, blszen a valodl kommunlkaclo mlndlg valamllyen szoclalls lnterakclot ls
jelent. Llsdleges rontossagu speclalls pedagoglal cel tebat a gyermek kepessegszlntjenek megrelel
szoclalls vlselkedes, llletve az ezt megalapozo eleml keszsegek rejlesztese, tanltasa. A szoclalls rejlesz-
tesl reladatok kztt a bellleszkedest kzvetlenl elseglt keszsegek rejlesztese mellett rontos reladat
a szabadlds keszsegek tanltasa ls. A tanltasl, rejlesztesl modszerek klvalasztasakor reltetlenl gye-
lembe kell vennl, bogy az autlzmusbol rakado nebezsegek megakadalyozzak a gyermeket abban, bogy
a szoclalls keszsegeket spontan, lntultlv uton sajatltsak el. Mlndezek kvetkezmenye, bogy a tanltas
metodologlajaban elsdleges rontossagu szerepet kapnak a kognltlv es vlselkedesteraplas eljarasok,
amelyek mellett a gyermek egyenl szksegletelnek es kepessegszlntjenek megrelelen alkalmazunk
mas rejlesztesl modszereket es programokat ls, lasd zenel lnterakclo. A szoclalls rejlesztes (a kommu-
nlkacloboz basonloan) atbatja az ovodal rejlesztes egeszet, mlnden terleten megjelenlk bol celkent,
bol reladatkent, bol reltetelkent. A komplex szoclalls vlselkedesmlntak tanltasa majd lskolal reladat
lesz, az ovoda reladata az alapozo keszsegek klalakltasa.
A fejleszts f terletei
A tanltbatosagot megalapozo szoclalls keszsegek megtanltasa
Mas szemelyek jelenletenek rellsmerese es elrogadasa
z0 A,/nt/sok tu+iztusstt rt cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
A pedagogus segltsegenek elrogadasa
A csoport eletenek eleml szabalyalnak, szokasalnak elsajatltasa
Az eleml vlselkedesl szabalyok elsajatltasa
Az utanzasl keszseg rejlesztese
Onmagarol valo tudas tanltasa
Szemelyl adatok megtanltasa
Sajat kls tulajdonsagalnak tanltasa
Sajat maga es mas szemelyek elklnltese (pl. nrellsmeres tkrben)
Lleml elmenymegosztas tanltasa
A gyermek altal gyakran vegzett, megszokott tevekenysegek relsorolasa
kapcsolatteremtes, renntartas
A metakommunlkaclo megertesenek es basznalatanak rejlesztese
lsmers szemelyek rellsmerese, nevenek megtanltasa
Lgyszer szoclalls rutlnok megtanltasa (pl. ksznes, segltsegkeres)
Az lnrormaclocsere szabalyalnak tanltasa, a kommunlkaclos lnterakclo kezdemenyezese,
renntartasa, berejezese
Ovodan belll egyszerbb szoclalls belyzetek vlselkedesl szabalyalnak betartasa
Lleml kooperaclo relnttel, gyermekkel
Az ovodal elet mlnden terleten megjelen szoclalls rejlesztest speclallsan erre a celra letrebozott
egyenl rejlesztesl belyzetben vegzl a pedagogus. A mar megtanult vlselkedesmlntak valodl eletbelyze-
tekben valo gyakorlasa elengedbetetlen reladat.
10.2 A kommunikcis kszsgek fejlesztse
A rejlesztett keszsegek a kommunlkaclo mlnt a kapcsolatteremtes es renntartas, valamlnt az ln-
rormaclocsere eszkzel. Az alapvet problema nem a beszed blanya vagy rejldesl zavara, banem a
kommunlkaclos szandek, llletve a kommunlkaclos runkclo megertesenek serlese. Mlnden autlzmus-
sal el klsgyermeknel rggetlenl verballs kepessegelnek szlnvonalatol elsdleges rontossagu cel
az egyen kepessegszlntjenek megrelel kommunlkatlv kompetencla megteremtese. L cel megvalosl-
tasaboz egyenre szabott kommunlkaclos eszkzk (pl. alternatlv kommunlkaclos rendszerek, meta-
kommunlkaclo) basznalatanak tanltasa szkseges.
lasonloan a szoclalls rejlesztesbez, a kommunlkaclos keszsegek tanltasanak modszertanaban ls el-
sdleges rontossagu szerepet kapnak a kognltlv es vlselkedesteraplas eljarasok, amelyeket a gyermek
egyenl szksegletelnek es kepessegszlntjenek megrelelen klegeszltendk mas rejlesztesl modszerek-
kel ls.
Az ovodaskoru autlzmussal el gyermekek a kommunlkacloertes es -basznalat szempontjabol ls
rendklvl beterogen csoportot alkotnak. A problemak megjelenese egyedl, de mlnden gyermek k-
zs abbol a szempontbol, bogy a kommunlkaclos eszkz szoclalls alkalmazasa gyenge marad a gyer-
mek altalanos kepessegszlntjebez vlszonyltva ls.
Az ovodaba lep autlzmussal el gyermekek tbbsege nem beszel, masok ecbolalnak, vagyls azon-
nal vagy kesleltetve meglsmetllk az elbangzottakat, es vannak a nyelvet rormal szempontbol blzonyos
kontextusokban megrelelen basznalo gyermekek ls.
Az ertes szempontjabol ls rendklvl vegyes a kep, nemelylk gyermek blzonyos merteklg ertl a be-
szelt nyelvet, masok egyaltalan nem reagalnak a beszedre. ellemz, bogy a jol beszel gyermek be-
szedertese elmarad a beszedprodukclo mgtt. A beszedre valamelyest megrelelen reagalo gyerme-
kek megertesere jellemz, bogy szo szerlnt ertelmezlk az elbangzottakat.
Ovooti nrvrtrs z!
kzs jellegzetesseg, amely a beszedet basznalo gyermekekre ls lgaz, bogy a latbato, konkret lnror-
maclok reldolgozasaban sokkal slkeresebbek, mlnt olyan elvont es bonyolult jelrendszer megertese-
ben, amllyen peldaul a nyelv.
10.2.1 A kommunikcis kszsgek felmrse
|el kell mernl a kommunlkaclos keszsegeket az alabbl terleteken a megertes es a basznalat szem-
pontjabol. A relmeres a spontan meglev keszsegekre lranyul.
A kommunlkaclo modjal es szlntjel. verballs-alternatlv, metakommunlkatlv-vlselkedeses. 1agan
ertelmezve lde tartoznak azok a vlselkedesbell megnyllvanulasok ls, amelyekkel a gyermek va-
laszol az t ert lngerekre anelkl, bogy azokat tudatosan basznalna a krnyezet berolyasolasara
(pl. dbrobamok).
A kommunlkaclo eszkzel. targyak, kepek, termeszetes gesztusok, jelek, beszed, bangadas stb.
Szoklncs, jelentes (targyak, szemelyek, cselekvesek, belyszlnek, mlnsegek, bels allapotok stb.
megnevezese). A relmeresnel szamltanunk kell a szo szerlntl ertelmezesre es arra, bogy az ertes
es basznalat kontextustol rgg.
A runkclok relmeresekor kepet kapunk arrol, bogy a gyermek mlre basznalja kommunlkaclos
keszsegelt, llletve arrol, bogy mllyen runkclokat ert meg. |unkclok (utalas, dvzles, keres, ker-
dezes, utasltas, allltas, relajanlas, trera, vlta, tlltakozas, gyelemrelblvas, vlsszautasltas, kommen-
talas, lnrormacloadas, kommunlkaclo, az erzelmekrl).
kontextus (a klnbz belyzetek, amelyekben kommunlkalunk). lol, klvel, mllyen krlme-
nyek kztt basznal a gyermek kommunlkaclot:
A relmeres alapjan egyenre szabott rejlesztesl terv keszl.
10.2.2 A fejleszts terletei
reverballs kommunlkaclo
Alternatlv kommunlkaclos rendszer basznalata
A beszedertes es beszedbasznalat
A metakommunlkaclo ertese es basznalata
10.2.3 A fejleszts fontosabb mdszertani elvei
A kommunlkaclos eszkz runkclonalls basznalatanak tanltasa, amelynek erdekeben a targyl es
szoclalls krnyezetet tudatosan ugy kell szerveznl, bogy aktlv kommunlkaclora kesztesse a gyer-
meket
A kommunlkaclo celja es eredmenye kztl sszergges a rejlesztes egylk motlvaclos bazlsa (pl.
ertse meg a gyermek, bogy vlselkedese egyertelm kvetkezmenyekkel jar, ba ker valamlt, meg-
kapja, a pedagogus ne szolgalja kl a gyermeket automatlkusan)
A rejlesztes soran a meglev, runkclonallsan basznalt kommunlkaclos eszkzt a lebet legtbb
termeszetes belyzetben alkalmaztatnl kell, mert a meglev keszsegeket a gyermekek uj belyze-
tekben spontan rltkan vagy nem alkalmazzak.
A rentl celok es reladatok megvalosltasa erdekeben az ovodal neveles, llletve ldealls esetben a sz-
lkkel valo szoros egyttmkdes eredmenyekeppen a gyermek egesz ebren tlttt ldejet, ezen bell
klnsen a termeszetes eletbelyzeteket kl kell basznalnl a rejlesztesre.
zz A,/nt/sok tu+iztusstt rt cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
11. Az vodai nevels kompetenciaterletre rdott program-
csomag szerepe az autizmussal l gyermekek integrlt
nevelsben
A program az ovodak uj reladatalnak szambavetelekor els belyen emlltl az lntegraclo kerdeset.
|ontosnak tartja a sajatos nevelesl lgeny es az etnlkal klsebbsegbl jv gyermekek berogadasat,
ugyanakkor ketseget ls tamaszt azzal kapcsolatban, bogy slkeres lebet ez a trekves, blszen a szemelyl
es targyl reltetelek gyakran nem adottak a megvalosltasboz. Lgyetertnk azzal, bogy nagyon rontos
elre megteremtenl azokat a krlmenyeket, amelyben adottak a berogadas reltetelel. 1udnunk kell
azonban, bogy az autlzmussal el gyermekek ellatasara nem alakult kl szegregalt lntezmenyrendszer
Magyarorszagon, klnsen lgaz ez az ovodal ellatasra, lgy a gyermekek legtbbszr kenyszerlnteg-
racloban kapbatnak napl rendszeresseggel lntezmenyes rejlesztest. 1apasztalatunk szerlnt a csaladok
es a gyermekek eletmlnsegeben nagyon jelents valtozast bozbat az ovodapedagogusok temaban
valo tovabbkepzese es kapcsolattartasa a szakterleten jartas szakemberekkel akkor ls, ba nem slke-
rl kln statust blztosltanl a napl munkaboz. Az altalanos szakmal koncepcloban emlltett egyenl
banasmod valoban jo lebetseg a szksegletekre lranyulo rejlesztes tervezesekor es klvltelezesekor.
12. Az autizmusbl add specilis szempontok a Pedaggiai
alapvetsek-hez
12.1 A jtk szerepe a fejlesztsben
A pervazlv rejldesl zavarban szenved klsgyermekek jatekrejldese a normal rejldesmenettl
jelentsen elter. A jatektevekenysegekkel kapcsolatos alapvet nebezsegek az autlzmusban tapasz-
talbato kognltlv serlesbl, a szlmbollkus gondolkodas rogyatekossagabol rakadnak, peldaul annak
rellsmernl nem tudasabol, bogy a jatektargy nem csupan eszkz, banem egy maslk, a valos eletben
elrordulo targyat ls reprezental. Az autlzmussal el gyermekek jatekrejldesenek egylk sajatossaga,
bogy gyakorlatllag teljesen blanyoznak belle a jatek szlmbollkus es kreatlv vonasal. A valtozatos,
rantazladus jatek belyett targyakat gyjt, sorba rak, a targyak eredetl runkclojatol rggetlenl an-
nak lrrelevans reszletelvel vagy sajatos tulajdonsagaval roglalkozlk, erteljesen ragaszkodlk bozzajuk.
Serl annak a kepessege, bogy lnterakclot lgenyl aktlvltasokban vegyen reszt. A pervazlv rejldesl
zavarban szenved gyermekek spontan jatektevekenysegerl beszelve tbbnylre rugalmatlan, lsmet-
ld cselekvesre vagy cselekvessorra gondolbatunk. la vlselkedesl repertoarjukban rel ls redezbetnk
gyakorlo vagy szerepjateknak tn tevekenysegeket vagy azok elemelt, alaposabb meggyeles utan
tbbnylre eszrevesszk, bogy az elemek mecbanlkusan vlsszaternek, es kreatlvltas, valtozatossag allg
gyelbet meg. kls szemely bekapcsolodasakor, beavatkozasakor a gyermekek megzavarodnak,
dbsek lesznek, es nem kepesek rugalmasan rolytatnl a tevekenyseget. A konstrukclos jatekra valo
kepesseg rltkabban serlt.
A gyermekek magukra bagyva tbbnylre sztereotlplajukba rordulnak, peldaul a rentl modon jat-
szanak. A szkebb ertelemben vett jatektevekenyseg blanya mlatt nlncsen lebetsegk a vllagrol, r-
leg a szoclalls vllagrol jatek kzben lsmereteket szereznl, llletve a megszerzett lsmereteket rugalmasan
alkalmaznl.
Ovooti nrvrtrs z!
A jatektevekenyseg tanltasanak celja
A jatekeszkzk adekvat basznalata
A napl strukturan bell az nalloan vegezbet szabadlds tevekenysegek repertoarjanak bvl-
tese
A jatektevekenyseg tanulasa soran a gyermek szerezzen tapasztalatokat a krnyez vllagrol.
atektevekenysegbez kapcsolbato altalanos (kognltlv, eszlelesl, mozgasos) rejlesztes
12.2 Jtkba integrlt nkntes s cselekvses tanuls
Az erdekldes a tanulas rontos alapja. Szemben az egeszseges gyermekekkel, klnsen a atal au-
tlzmussal el gyermekek eseteben nem vagy csak korlatozottan lebet epltenl a spontan tanulasra. Az
autlzmussal el gyermekek erdekldese krnyezetk lrant szk kr, tbbsegknek altalanos nebez-
segel lebetnek a tanulasban, gyakran mereven elutasltjak az uj dolgokat, latszolag blanyzlk bellk a
termeszetes klvancslsag. Speclalls erdekldesl krket nebez tagltanl, megvaltoztatnl, lgy e terleten
mar a speclalls erdekldes klterjesztese ls jelents eredmenynek teklntbet.
A sokoldalu tevekenykedtetes, a tapasztalatszerzes az autlzmussal el gyermekek szamara ls rend-
klvl rontos. Akkor tudnak eredmenyesen reszt vennl az egyes tevekenysegekben, ba rvld, pontosan
megrogalmazott (szemelyre szolo) utasltast kapnak arra vonatkozoan, bogy melylk eszkzzel mlkor,
mlt kell tennlk, meggyelnlk.
12.2.1 A tanuls clja
A gyermek tapasztalatokboz juttatasa, a percepclo es a gondolkodas lntegralasa, adaptlv vlsel-
kedesl es munkavegzesl rormak elsajatlttatasa. kepessegrejlesztes, a gyermeket krlvev ter-
meszetl es tarsadalml krnyezet cselekvesbe agyazott meglsmertetese
A tanulas batasara jjjenek letre pozltlv valtozasok a meglsmer tevekenysegekben, a kommu-
nlkacloban, a szoclalls kapcsolatok szervezeseben, ezaltal az egesz szemelylseg rejldeseben.
A pervazlv zavarban szenved gyermekek eseteben a legkorabbl ldponttol kezdve szem eltt
kell tartanunk a legbosszabb tavu rejlesztesl celt, a gyermek krnyezetebe, llletve a tarsadalom-
ba valo relnttkorl bellleszkedesenek seglteset.
1eklntettel kell lennnk erre, amlkor a celok kztt rontossagl sorrendet allltunk rel.
12.2.2 Tpusos nehzsgek, amelyek akadlyozzk a tanulst
Lgyenetlen kepessegprol
A gondolkodas es a cselekves merevsege
Motlvaclo blanya vagy gyengesege
A szenzoros lngerreldolgozas zavaral
Sorrendlseg kvetesenek nebezsege
ld es oksag megertesenek nebezsege
Lplzodokat tarolo emlekezet
Szltuacloboz kttt tanulas. lsmeretelket mas belyzetben nem vagy csak segltseggel tudjak al-
kalmaznl.
llanyos tudas a krnyezetrl szemelyek es targyak teklnteteben ls (lsmeretek lntegraclojanak
blanya), tapasztalatalknak tbbsege szetes, tredekes, nem szervezdlk ertelmes egessze (a
dolgok tartalml sszerggeselnek nem ertese), a szokasosnal jobban ktdnek kls tajekozo-
dasl pontokboz.
z4 A,/nt/sok tu+iztusstt rt cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
12.2.3 A tanuls keretei
Az autlzmussal el klsgyermek tanulasl rolyamata elssorban tanltasl, llletve un. munkabelyzetek-
ben zajllk.
Lgyenl rejlesztesl rorma. uj lsmeretek tanulasa
Segltett nallo munka. gyakorlas segltseggel
Strukturalt munka. gyakorlas
klscsoportos roglalkozas. gyakorlas, altalanosltas
Llkepzelbet, bogy a gyermek reszt vesz a klnbz szabalyok meglsmereset es alkotasat celzo
kzs tevekenysegekben, de kezdemenyez szerep nem varbato el.
12.3 Felntt-gyermek kztti kapcsolat
Az autlzmussal el klsgyermekek gyakran nem kepesek klalakltanl bensseges kapcsolatot az t
ellato relnttekkel, maskor tulsagosan ls ragaszkodnak egy-egy altaluk lsmert es elrogadott szemely
jelenletebez. Megnyugtato szamukra, ba k segltenek neklk, megls nem eleg a megrelel szoclalls vl-
selkedes betartasaboz a tlk jv szoclalls jutalom, peldaul dlcseret, slmogatas. llyen esetekben cel-
szer egyenl, kls jutalmakat basznalo motlvaclos rendszert ls alkalmaznl a szoclalls jutalom melle.
12.4 A magyar nyelv s a helyes beszd megtantsa
A korabban mar targyalt kommunlkaclo terleten lev alapproblemak mlatt az anyanyelvl neveles
celjalt modosltanl kell az adott gyermek kepessegelnek relmerese alapjan.
12.4.1 Beszdrts
A szltuaclotol rggetlen, blztos beszedertes klalakulasa gyakran ersen kltolodlk az ovodaskoron
tull eletkorra, az esetek nagy reszeben a csak verballs csatornan bejv lngerek ertelmezese soba nem
vallk blztos keszsegge. A beszedertes szlntjenek megallapltasa betkznapl eszkzkkel gyakran nem
pontos, valamlnt a klrejez beszed es a beszedertes kztt dlszkrepancla tapasztalbato. meg lgen jo
klrejez beszed mellett ls altalaban joval gyengebb beszedertes tapasztalbato. Az autlzmussal el kls-
gyermekek eseteben a vlzualls uton erkez lnrormaclok ertelmezese knnyebb, lgy gyakran altala-
ban nem tudatos, spontan kompenzaclos mecbanlzmuskent a szltuaclo, a kontextus vlzualls, targyl
elemel segltlk az elbangzottak megerteseben. 1bbek kztt ezen okok mlatt az autlzmusspeclkus,
vlzuallsan tamogatott oktatas, a krnyezet ter-ld strukturajanak klalakltasa tulajdonkeppen mlnd a
verballs csatorna mellettl egyeb lnrormaclos csatornak tudatos klalakltasat jelentl, amely a gyermek
lnrormacloszerzesenek, tanulasanak, reladatvegzesenek rolyamatalt teszl lebetve, knnyltl meg. lgy
a szltuaclotol rggetlen beszedertes korlatozott mertekben varbato el az autlzmussal el klsgyermek-
tl.
Lgyenl es klscsoportos kommunlkaclos rejlesztes, megrelel vlzualls tamogatasok klalakltasa, egy-
szer, konkret mondatok alkalmazasa segltlk az autlzmussal el klsgyermeket a beszed megertese-
ben.
12.4.2 Kifejez beszd
Mlnden autlzmussal el gyermek eseteben rontos megvlzsgalnl es megallapltanl, bogy beszed-
produktumanak mely resze kommunlkatlv celu. Llrordulbat, bogy a kommunlkatlv celu beszednek
ls egy resze tartalmllag es}vagy rormallag elter a megszokottol (pl. kesleltetett ecbolalla). A gyermek
spontan kommunlkaclos rormalnak meggyelese, a meggyelesek elemzese lranyt ad a kommunl-
kaclos rejlesztesebez, valamlnt az esetleges blanyzo keszsegek tanltasaboz vagy a kompenzaclos esz-
kzk klvalasztasaboz. Az autlzmussal el szemelyek spontan kommunlkatlv beszede gyakran csak
Ovooti nrvrtrs z
egy runkclot roglal magaban, aml legtbb esetben a keres runkcloja. Sokkal rltkabban tapasztalbato
egyeb runkclok (pl. vlsszautasltas, kommentar, lnrormaclo relklnalas, sajat erzelmek verballs klrejeze-
se, szoclalls rutlnok pl. ksznes) spontan megjelenese a beszedprodukcloban.
A mentallzaclo azon keszseg, mely segltsegevel masoknak mentalls allapotokat, szandekokat,
velekedeseket, tevedeseket stb. tulajdonltunk, valamlnt e keszseg segltsegevel ertelmezbetjk, bogy
sajat tudattartalmunktol elter tudas van}lebet a maslk rejeben serlese mlatt az autlzmussal el
szemely beszedkesztetese, kzl szandeka gyakran gyenge. Lgyes gyermekeknel ennek eppen az ellen-
kezje tapasztalbato. ers kzlesl vagy, sok lnrormaclo kzlese, esetleg kerdezskdes. Lz legtbbszr
egy beszklt erdekldesl terletre, temara korlatozodlk, a beszelgetes soran a beszelgetpartner lge-
nyelt, erdekldeset a szemely nem monltorozza megrelelen, es altalaban nem veszl azt gyelembe.
verballs rltualek, kerdezskdes eseten pl. egy blzonyos kerdesre csak egy blzonyos valaszt rogad el
a gyermek, vagy csak a szamara megszokott, klalakltott sorrend szerlnt bajlando csak baladnl, ettl
nebezen terltbet el.
A szoclalls terlet serlese gyakran sszeronodlk a kommunlkaclo serlesevel. eldaul meglev,
kommunlkatlv tartalmu beszedkesztetes mellett gyakran tapasztalbato, bogy az autlzmussal el kls-
gyermek nem keres kommunlkaclos partnert, beszedet senklbez vagy olyan szemelybez lranyltja,
amely nem relel meg kommunlkaclos lgenyelnek.
A rentl problemak mlatt reltebeten az autlzmussal el gyermekek bels beszede nem jol mkd.
8eszedkesztetesk gyenge, kzlesl vagy sok esetben nem tapasztalbato, vagy lgen keves. Az elsajatl-
tott beszed rugalmas alkalmazasanak, valamlnt a beszedertes nebezsegel mlatt a beszedrltmus, bang-
szln, banger, banglejtes, beszedlegzes elterbet a megszokottol. A beszed gyakran dlszgrammatlkus.
kvld, grammatlkallag belyes mondatok alkotasa tanltasl celkent tzbet kl. A sokszln mondatrzes
megkvetelese merlegelend, gyakran celszer ezen elvaras elbagyasa.
12.5 Kzssgi nevels, trsas kapcsolatok
Az autlzmussal el gyermekek serlesk termeszete mlatt kzmbsnek mutatkozbatnak mas
emberek velemenyevel szemben, nem akarnak megrelelnl az elvarasoknak, vagy nlncsenek ls tuda-
taban a tarsadalml elvarasoknak. A tarsas belyzetek nemcsak kevesse motlvalok, banem egyenesen
ljesztek lebetnek. A tarsas belyzet kenyszere nmagaban meg nem alakltja kl a megrelel vlselkedest,
nem bozza magaval a szoclalls megertest. Mlndezek mlatt nebezen kerlbet el kls jutalmak alkal-
mazasa.
A kooperatlv tecbnlkak alkalmazasa eredmenyes lebet a rejlesztes rolyamataban, mert ezek celul
tzlk kl a szoclalls es kommunlkaclos keszsegek rejleszteset, amely autlzmusban kzpontl jelentse-
g. A kooperatlv reladatok ugy eplnek rel, bogy a gyermekek csak egyttmkdve oldbatjak meg
azokat. Az autlzmussal el gyermeknel ennek az atlagosnal nagyobb jelentsege van, blszen spontan
belyzetekben nem vagy nem megrelelen probal kapcsolatokat klalakltanl. Ugyanakkor a kooperatlv
reladatok megoldasa soran az erlntett gyermeknek egyenl segltre lebet szksege. klemelend, bogy
a kooperatlv tanulas lebetve teszl a tanulasl belyzetek strukturalasat, valamlnt javasolja az lnrorma-
clok es lnstrukclok vlzualls megjelenlteset a bagyomanyos szobell kzlesek mellett. Lz azert nagyon
rontos, mert az autlzmus pedagoglajaban eppen a strukturalt tanltas es az egyenre szabott vlzualls
krnyezetl tampontok teszlk lebetve a gyermekek nallo tevekenykedesenek blztosltasat. A legron-
tosabb klnbseg, bogy az atlagos kepesseg gyermekek rejleszteseben a strukturalt tanltas modsze-
re az egylk lebetseges ut, az autlzmusban mal tudasunk szerlnt megbatarozo.
z6 A,/nt/sok tu+iztusstt rt cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
12.6 Szoksrendszer
Az autlzmussal el klsgyermekek szamara az ovodal naplrend nallo kvetese, llletve a programok
blrtelen megvaltozasa klnsen nebez lebet. Amlnt azt a bevezetben, az erssegek kztt mar em-
lltettk, a kognltlv kepessegelknek megrelel vlzualls lnrormaclo szamukra jol ertelmezbet.
Az autlzmussal el gyermekek rogyatekossagukbol ereden csak korlatozottan kepesek arra, bogy
megtanuljanak terben, ldben es szoclalls krnyezetben tajekozodnl. |ejlesztesk soran szamolnl kell
percepclos es szervezesl keszsegelk serlesevel, a nyelvl megertes problemalval, nebezsegekkel a sor-
rendlseg relldezeseben, sajat vlselkedesk megszervezeseben, gyelmk sszpontosltasaban, szeme-
lyes emlekelk relldezeseben stb. Lppen ezert a krnyezet kaotlkus, ertelmezbetetlen es relelmetes le-
bet szamukra. A rogyatekossag kvetkezmenyelt nalloan nem kepesek kompenzalnl, a kaotlkusnak
megelt krnyezetbez nem tudnak alkalmazkodnl.
A protetlkus krnyezet a krnyezet adaptalasat jelentl a gyermek speclalls lgenyelbez, bogy mlnt-
egy segedeszkzkent (protezlskent) mkdjn a rogyatekos keszsegek kompenzalasaboz, llletve a rej-
lesztesbez. A speclalls ellatast nyujto ovoda eleteben a csoport kzs naplrendje csupan keretet adja
a mlndennapl rutlnnak. A naplrend, llletve az elet szervezese lndlvlduallzaltan trtenlk, es az egylk
legrontosabb dlmenzloja a speclalls rejlesztesnek.
A protetlkus krnyezet klalakltasanak altalanos celja a lebet legnagyobb roku nallosag elere-
senek segltese speclalls eszkzrendszer basznalataval, amely elssorban a vlzualls lnrormacloatadas
modszerere tamaszkodlk. A protetlkus krnyezet az ovodal rejlesztes teljes ldeje alatt, llletve ldeallsan
ottbon, tavlatllag egesz eleten at basznalando, es az sszes tevekenyseg keretet adja. Szlntje, tartalma,
rormaja a gyermek rejldeset kvetve valtozlk.
12.6.1 A protetikus krnyezet kialaktsnak cljai
A ter-ld szervezese nyujtson mlnden gyermek szamara latbato es ertbet lnrormaclot arrol,
bogy.
mlt kell, llletve lebet cslnalnl,
bol trtennek az egyes tevekenysegek (pl. csoportszobaban, udvaron, mosdoban),
mennyl ldelg tartanak,
ml lesz a kvetkez tevekenyseg.
A gyermek blztonsagerzetenek megalapozasa oly modon ls, bogy szamara jol ertbeten elre
jelezzk az aktlvltasokat.
A zkkenmentes, nallo tevekenysegvaltas tanltasa
Az azonossagboz valo ragaszkodas cskkentese, a valtozasok elrogadtatasa speclalls eszkzkkel
valtozatos tevekenykedes klalakltasa
A vlselkedesproblemak megelzese
12.6.2 Az vodapedaggus feladatai
A speclalls, egyenre szabott protetlkus krnyezet es eszkzrendszer tervezese, klalakltasa ugy,
bogy a targyl krnyezet megrelel relepltese, atteklntbetsege vlzualls tampontokkal szolgaljon
a gyermekeknek.
1ervezesenek szempontjal.
Amlkor egy terem strukturalasan gondolkozunk, mlndlg a legalacsonyabb szlnt gyermek
kepessegelt vegyk alapul.
A krnyezet legyen blztonsagos, a gyermekek testl epseget veszelyeztet eszkzk es anyagok
megrelel tarolasa, elbelyezese nagyon rontos.
Ovooti nrvrtrs z7
A terem butoralnak elrendezese segltbetl a gyermekek nallo tevekenyseget, a szabalyok es
batarok rellsmereset es az azokboz valo alkalmazkodast.
A munkaterlet legyen csendes, lngerszegeny ter, esetleg kucko alakltbato kl a csapongo
gyelm gyermeknek.
A klnbz tevekenysegekbez lgazodo belyszlnek, a batarvonalak vllagos jellese, az eszk-
zk adott belyszlnen valo alkalmazasa elsegltl, bogy a gyermekek nalloan rellsmerjek, bol
tartozkodnak, mllyen vlselkedest var el a krnyezet.
A krnyezet belatbatova tetele es a szokasok egyttes klalakltasa blztonsagot ad az autlzmus-
sal el gyermekeknek.
A szabadlds terlet legyen a kljarattol tavol, vllagosan jellt terletl batarokkal, pedagogus
szamara jol atlatbato. Csak olyan jatekeszkz legyen a polcon, amlt tudnak basznalnl a gyer-
mekek. |aradekony gyereknek plbenkucko ls klalakltbato.
Az etkezes belye legyen egyertelm a gyermekek szamara. la nem tudunk erre kln teret
blztosltanl, reltetlenl jelezzk jol latbatoan (pl. asztalterlt, asztal belyzetenek megvaltozta-
tasa), bogy mllyen tevekenyseg kvetkezlk.
A mosdok legyenek kzel a csoportszobaboz. Az nallo vecebasznalat, valamlnt toalett-tre-
nlng eseten ls celszer, ba a gyermekeknek nem kell bosszu utat megtennle a csoportszobatol
a mosdolg.
A krnyezet es a vlzualls segedeszkzk basznalatanak egyenre szabott tanltasa.
A speclalls eszkzrendszer rejlesztese, bvltese a gyermek rejldesevel parbuzamosan.
12.6.3 A protetikus krnyezet elemei
A ter-ld szervezese (naplrend, rolyamatabrak, munkaszervezes, munkarend)
Lgyeb vlzualls lnrormaclobordozok (pl. kepl segedeszkzk, az augmentalt kommunlkaclo esz-
kzel)
12.6.3.1 A tr-id szervezse
A terstruktura a tevekenysegek megrelel terbez kapcsolasat, az ldstruktura a tevekenysegek sor-
rendlsegenek klalakltasat jelentl.
A napirend alkalmazsa
A naplrend lnrormaclobordozo eszkz, amelynek segltsegevel a krnyezet a gyermek szamara jelzl
a tevekenysegek belyet es sorrendjet. lsmeretlen belyzetekben ls alkalmazbato valtozasok elrejelze-
sere, az uj aktlvltasok napl rutlnba trten rokozatos belllesztesere.
A naplrend tajekoztatja a gyermeket arrol, bogy mlt es bol tegyen, valamlnt arrol, bogy mllyen sor-
rendben kvetkeznek az egyes tevekenysegek. Latbatova teszl az ld mulasat es beosztasat.
Szamos egyeb klegeszlt lnrormaclot ls tartalmazbat, peldaul a tevekenysegben reszt vev szeme-
lyek renykepet, krlmenyeket, relteteleket, alternatlv lebetsegeket, a gyermek lgenyelbez lgazodva.
Lgyenre szabott klalakltasakor es basznalataban a kvetkez szempontokat kell gyelembe vennl.
A gyermek altal blztosan ertbet szlmbolumszlntbez lgazodo rormat kell valasztanl. Lnnek alap-
jan a naplrend lebet targyas vagy kepes.
1argyas. a gyermek kepessegeltl rggen alkalmazbatok az aktlvltasokban basznalt konkret
targyak, klsebb, de azonos runkcloju targyak, targyak reszel, metszetel. A targyas naplrend ta-
nltasanak alapreltetele, bogy a gyermek tudjon targyat targgyal egyeztetnl.
kepes. rotok, rajzok, plktogramok a tevekenysegek nevenek szokepevel. A kepes naplrend
basznalata eseten meg kell gyzdnl arrol, bogy a gyermek targyat keppel, kepet keppel
egyeztet.
z8 A,/nt/sok tu+iztusstt rt cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
Mlnden esetben csak a gyermek szamara atlatbato ldtartamot jelezzk elre.
A naplrend bossza ennek megrelelen a kvetkezkeppen alakulbat.
Csak a soron kvetkez tevekenyseget jelzl.
ket egymast kvet aktlvltast jelez elre.
Nebany egymast kvet aktlvltas jelenlk meg a naplrenden.
A nap teljes programja elre latbato.
A naplrendbasznalat elsajatltasanak razlsaban nem tartalmaz valtozasokat, mert a tanulasl ro-
lyamat soran a krnyezet alkalmazkodlk a gyermek szokasalboz.
A naplrend elbelyezese segltse el annak nallo basznalatat.
Lnnek alapjan a naplrend elbelyezese.
|lx (pl. ralra rgzltett)
Mobll (pl. a kepek rotoalbumban vannak)
12.6.3.2 A tr szervezsnek eszkzei
Az ovoda belylsegelben, a csoportszobaban es az asztalon valo tajekozodast megknnylt jelek,
eszkzk kzl nebany. a gyermek csoportszobajat jellbetjk egyezmenyes modon (pl. szlnnel), sze-
kere, asztalara kezdetben renykepet, majd nevkartyajat ragasztbatjuk, a basznalatos eszkzk elbelye-
zeset tarolasat segltbetjk pl. ugy, bogy a gyermekasztalnal lev belyen, polcan stb. szlnes ntapados
tapetaval kljelljk a targyak belyet.
12.6.3.3 Tevkenysgszervezs
A tevekenysegszervezes klnbz rormalnak tanltasakor ls az a legrontosabb cel, bogy vlzualls
segltseggel es lnrormaclokkal belyettesltsk a pedagogus segltseget, potoljuk a blanyzo keszsegeket a
lebet legnagyobb nallosag eleresenek erdekeben. A tevekenysegszervezes az egyes naplrendl pon-
tok elvegzesebez nyujt vlzualls segltseget es strukturat.
Folyamatbrkkal es targyak sorba rendezesevel segltbetjk relldeznl a tevekenysegek lepeselt
es a lepesek sorrendjet. A rolyamatabrak az egyes gyermekek lgenyelbez lgazodnak, es mlnden
olyan lnrormaclot tartalmaznak, amely az adott tevekenyseg nallo elvegzesebez szkseges.
A munkaszervezs eszkzel segltenek a tevekenysegekbez szkseges targyak, eszkzk elrende-
zeseben.
Lgyertelmen megmutatja adott tevekenysegen bell, bogy mllyen sorrendben es bogyan kell el-
vegeznl azt. A gyermek szamara egyertelm, megrelel szamu lepesre bontja a reladatokat. A munka-
szervezes megknnyltl a gyermek szamara, bogy megtanulja es elrogadja a dolgok valtozasat, amlkor
a kezdetl allapot megvaltoztatasaval kesz munkadarab, berejezett reladat keszl.
13. Specilis szempontok nevelsi terletenknt
13.1 Jtkajnl
1lpusos rejldes gyermekektl elteren az autlzmussal el klsgyermekek szabadldejk nagy reszet
sztereotlp, repetltlv tevekenysegekkel tltlk el, amelyek a runkclojatek elemelt merltlk kl, ugyanakkor
egyes jatekrajtakat nem vagy csak korlatozottan kepesek jatszanl. kls segltseg nelkl nem lepnek
tovabb errl a szlntrl, ezert nem teklntbetjk elegseges szemelylseg- es keszsegrejleszt lebetsegnek
a spontan jatekbelyzeteket. Az autlzmussal el klsgyermekek nem azert nem tudnak jatszanl, mert
a csalad es a krnyezet nem nyujt szamukra megrelel mlntat, banem az alapproblemabol adodlk a
Ovooti nrvrtrs z9
rantazla es a kepzeletl tevekenyseg serlese. Az ovodal nevelesnek ezert egylk rontos reladata, bogy a
lebet legtbb jatekban valo reszvetelt tudatosan, tervezetten tanltsa neklk.
13.1.1 Mdszertani elvek s javaslatok a klnfle jtktpusokhoz
Az autlzmussal el gyermek szamara a gyakorlo, dldaktlkus es konstrukclos jatekok alkalmasak
arra, bogy slkerelmenybez juttassuk a gyermeket, mlvel tlpusos erssegelkre ltt altalaban epltbetnk,
de az egyes gyermekek kztt nagy klnbsegek eszlelbetk e terleten ls. Lenyegesen nagyobb ne-
bezseget jelentenek a szabalyjatekok, mlvel a szabalyok egy reszet serleskbl adodoan nem ertlk
(pl. bujocska, rogocska becsapason alapulo szabalyalt).
A szlmbollkus jatekokkal kapcsolatos keszsegek az autlzmusban alapveten serlt terletekbez
tartoznak. A jatekok tanltasara ls vonatkozlk a reladat vagy szabaly vlzuallzacloja, szkseg szerlnt egy-
szersltese.
13.1.2 A jtktevkenysg fejlesztsnek keretei
kezdetben egyenl belyzetben tanltjuk a jatektevekenysegeket es a jatekeszkzk basznalatat. A ke-
sbblekben a szabadlds tevekenysegek kze egyre cskken mennylseg segltseggel vegzett nallo,
vagy paros tevekenysegkent epltjk be.
A szerepjtkokban valo reszvetel azt jelentl, bogy egy valos vagy kepzeletbell guraval kell azo-
nosulnl, az celjal, szandekal stb. szerlnt kell cselekednl. Lz az autlzmussal el gyermekek szamara
nebez, mert nem vagy korlatozottan kepesek masok mentalls allapotaval azonosulnl. Lz nem jelentl
azt, bogy nem erdemes megprobalkoznl a szerepjatekokkal. A relntt segltbet a gyermeknek a nekl
knnyebben klvltelezbet szerep klvalasztasaban, llyenek a kevesebb kreatlvltast, aktlvltast lgenyl
szerep, peldaul vendeg a rodraszos jatekban. 1amogatast jelent az autlzmussal el gyermeknek a ro-
lyamatos lnstrualas a szerep jatszasakor, vagy jol utanzo gyermek eseten a mlntaadas segltbet.
A szablyjtkokban valo reszvetel, amennylben megertlk a szabalyokat, nem jelent klnsebb
nebezseget az autlzmussal el gyermekeknek, st ez az a jatektlpus, amelyben lgazan jol erzlk magu-
kat. Altalaban kepesek klvarnl a sorra kerlest, az azonban megknnyltl a jatekban valo reszvetelt, ba
a tarsa vagy a pedagogus szol, amlkor kvetkezlk. Nagyon rontos, bogy a szabalyokat elre, pon-
tosan rgzltsk, attol jatek kzben ne terjnk el, ne modosltsunk. Az autlzmussal el gyermek nem
kepes a rugalmas valtasra, valtozas eseten elveszltl blztonsagerzetet, megzavarodlk.
13.1.3 A fejleszts f terletei
reverballs keszsegek
kommunlkaclos eszkzk runkclonalls basznalata
Szerepcsere
varakozas
A testl kzelseg es testkontaktus elrogadasa
Szoclalls megertes (pl. kontaktusjatekokban)
13.2 Hagyomny
Az autlzmussal el klsgyermekek ovodaskorban nem ertlk a nepbez valo tartozas rogalmat, az
eldk eleterl, a regebbl elet krlmenyelrl lgen keves tudassal rendelkeznek. kepesek megtanulnl
nepl mondokakat, gyermekjatekokat, de az emlltettek rormalls tanulasa nem jar egytt a megertessel.
roblemat jelentbet a bledelem es valosag szetvalasztasa, a szertartasok valoszlnleg teljesen ert-
betetlenek maradnak. A mondokak es egyeb szvegek szoklncsenek megertesekor basznos lebet a
jelentesek vlzualls megjelenltese.
!0 A,/nt/sok tu+iztusstt rt cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
13.3 Irodalom, anyanyelv
Az ovodal neveles soran alkalmazott mesek, versek cselekmenyenek kvetese, az esztetlkal elmenyt
jelent elemek sokasagabol a lenyeg klemelese nebezseget jelent a kommunlkaclos problemaval kz-
d klsgyermek szamara. Cyakran elrordul, bogy az llyen tlpusu kezdemenyezeseken nem vesznek
reszt az autlzmussal el gyermekek, ennek ellenere kesbb jo mecbanlkus memorlajuk segltsegevel el
tudjak mondanl a verset vagy szo szerlnt a mese egy-egy reszletet. Nem varbatjuk el ugyanakkor, bogy
az lrodalml mvekbl gazdagodjanak lsmeretelk, tapasztalatalk, es le tudjak vonnl a tanulsagokat,
llletve kreatlv modon el tudjak jatszanl peldaul babokkal a trtenetet. Az ok-okozatl sszerggesek,
valamlnt szereplk jellemenek nallo megrogalmazasa a nyelvl es elvonatkoztatasl nebezsegek mlatt
csak korlatozottan elvarbato. Az lrodalml mvekbl levezetett szoklncsbvltes valoszlnleg csak az
erdekes szavak lrant erdekld gyermekeknel lesz megvalosltbato, a tbblek eseteben a legtbb rel-
sorolt szo (pl. paszuly, kanlkula, tarlo) nem rog valodl szoklncsbvlest jelentenl.
13.4 Zene
Mlvel a zenel kepessegek nem serlnek az autlsztlkus rejldesl zavar mlatt, az autlzmussal el gyer-
mekek oktatasaban, neveleseben a zene komplex modon es batekonyan alkalmazbato a serlt kesz-
segek kompenzalasara, a rejldeskben elmaradt keszsegek rejlesztesere. Lzen bell klnsen rontos
a szerepe a szoclalls es kommunlkaclos vlselkedes rejleszteseben.
A zenei interakci f clja szoclalls lnterakclok klalakltasa es megersltese, a zene sajatos lebetse-
gelnek relbasznalasaval. A zenel lnterakclo lebetseget ad a nyelv klalakulasa elttl, preverballs kesz-
segek rejlesztesere, amely az autlzmusban a beszel gyerekeknel eppen ugy serlt, mlnt a nem besze-
lk eseteben. A zenel lnterakclo tovabbl celjal az altalanos zenel, koral mozgasos, kognltlv keszsegek
rejlesztese, rmtell roglalkozas blztosltasa.
A zene kommunikcis eszkzknt val hasznlatt a kvetkez sajatossagok teszlk lebetve.
A gyermekek nagy tbbsege reagal a bangokra (pl. odarordulassal, vokallzalassal, mozgassal).
A zene rmrorras, a legtbb gyermek szamara jutalomertek, seglt a szorongas oldasaban.
A dallam, a rltmus perlodlcltasa klszamltbato, es ezert rmt, blztonsagerzetet nyujt a gyer-
mekek szamara.
13.5 Mozgsfejleszts
Az autlzmussal el gyermekek a mozgas szempontjabol ls nagy klnbsegeket mutatbatnak.
vlselkedesk lelrasakor lgen gyakran talalunk olyan jellemzket, amelyek a mozgassal kapcsolato-
sak (sztereotlp, repetltlv mozgasok, pl. blntazas, celtalannak tn rutkarozas, ugralas, dobalas, blper-
aktlvltas stb.), ezek azonban nem a szk ertelemben vett mozgasrejldes problemal, banem sokkal
lnkabb az autlzmusra jellemz szoclalls, kommunlkaclos karosodasbol, valamlnt a szerep- es lmltatlv
jatekboz szkseges kepzelet, rantazla serlesebl szarmaznak.
vannak olyan autlsta gyermekek, aklk eletkoruknak megrelelen mozognak, vagy akar gyeseb-
bek ls blzonyos mozgasokban (pl. maszas), mlnt kortarsalk, de gyakran elrordul, bogy mennylsegl
es mlnsegl eltereseket talalunk az autlsta klsgyerekek mozgasrejldeseben. Mennylsegl jellemzje
lebet a lassabb rejldesl tempo, a rejldes szabalytalansaga, egyenetlensege, (pl. blzonyos razlsok kl-
maradnak, kevesbe gyakorlodnak be, masokra sokkal tbb ldt rordlt a gyerek), valamlnt a spontan
utanzas blanya.
Mlnsegl elteres lebet a gyakran elrordulo lzomblpotonla.
Ovooti nrvrtrs !!
13.5.1 Szenzomotoros integrcis szemllet a fejlesztsben
Ovodaskorban az autlsta klsgyerekeknel a szenzomotoros lntegraclos szemlelet rejlesztes celja az
esetleg megkesett mozgasrunkclok, az eretlen szenzomotoros lnrormacloreldolgozas, a mozgasterve-
zes es klvltelezes, a koordlnaclos es komblnaclos kepesseg rejlesztese.
A szenzomotoros reladatok az egyes erzekszervek dlerenclaltabb es pontosabb mkdeset se-
gltlk el, normallzalo batassal blrnak az aktlvltasra, javltjak a testsemaval es a terbell tajekozodassal
kapcsolatos tudatossagot ls.
13.5.2 Mdszertani javaslatok
A gyermek kepessegszlntjenek megrelelen elre jelezzk, bogy mlkor lesz mozgas.
Latbato modon jelezzk, bogy a roglalkozas meddlg tart, es ott mllyen gyakorlatok lesznek. Lrre
a legmegrelelbb modszer, bogy az eszkzket olyan modon belyezzk el, bogy azok egyertel-
men jelezzek a gyermekeknek, mlt kell cslnalnluk.
la utanzas utjan nem slkerl a reladatokat elsajatlttatnl, akkor a gyermekek mge allva, velk
egytt vegezzk el a gyakorlatot.
la a mozgas elelnte meg nem rm a gyermek szamara, akkor basznaljunk kls motlvaclot,
amely egyenenkent valtozbat.
A pedagoglal meggyeles modszerevel elzetes relmerest kell keszltenl a kvetkez terleteken.
A gyermek utanzasl kepessege
8eszedertesenek szlntje
Lgyttmkdesl kepesseg relnttel, gyerekkel
|rontalls lranyltas elrogadasa
|lgyelem mas gyerekek jelenleteben
A verballs utasltasok mellett}belyett lgyekezznk mlndent bemutatnl.
13.6 Vizulis nevels
Az autlzmussal el klsgyermekek szlmbollkus gondolkodasa serlt, aml meggyelbet a vlzualls
tevekenysegek eseten ls. Lgyesek peldaul nem szlvesen rajzolnak, rajzalk sematlkusak, esetleg joval
alacsonyabb szlntet tkrznek, mlnt azt a gyermekrl egyebkent reltetelezte krnyezete. Lzek a gyer-
mekek csak akkor rajzolnak, ba nagyon pontos lnstrukclokat kapnak, es ktelez a reladat elkeszltese.
Masok sokat es szepen, magas szlnvonalon rajzolnak vagy basznalnak barmely mas tecbnlkat, de al-
kotasalk sztereotlp jellegek, temavalasztasuk egyslku, motlvumalk egyrormak, a mvek gyakran jol
tkrzlk a gondolkodas merevseget. A klnrele tecbnlkak elsajatltasa nem okoz reltetlenl nebezse-
get, az alkotasok temaja es klvltelezesk azonban lebet nagyon egyslku, sztereotlp. Megls rontos, bogy
a gyermekek mlnel tbbrele kepl klrejezesmodot megtanuljanak, mert gyakran rontos nklrejezesl
eszkzbz jutnak. A serlt szoclalls-kommunlkaclo kompenzalasara es az alkotasok elkeszltese rm-
rorrast ls jelent.
13.7 l s lettelen krnyezet
Az ld elvont rogalom, amely kzmegegyezesen alapul, ezert a legtbb autlzmussal el klsgyer-
mek szamara teljesen ertbetetlen. Sokuknak a napszakok megertese ls komoly nebezseget jelent. Az
orat es a naptart egyesek gyelemmel kvetlk anelkl, bogy az ld rogalmat pontosan megertenek.
A bosszabb ldtartamok (bonapok, evszakok evek) atlatasa, megertese komoly problemat jelent. Az
ld mulasat, az evszakok krrorgasat mesek, versek belyett celszer a gyermek szemelyebez ktd,
vele megtrtent esemenyekkel erzekeltetnl, es ezek kepl reldolgozasaval gyakoroltatnl az ldbell sor-
rendlseget.
!z A,/nt/sok tu+iztusstt rt cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
A termeszetl krnyezet meggyeltetesekor egy-ket konkret szempont adasaval segltbetjk az au-
tlzmussal el klsgyermeket, bogy a sok lnrormaclo kzl slkerljn megtalalnl a legrontosabb jellem-
zket. Az ldjaras, az egltestek temakre tartozbat a gyermekek speclalls erdekldesl krebe, ugyan-
akkor egyesek szamara ljeszt a relbk vandorlasa, a vlbar klalakulasa.
A csaladdal kapcsolatos lnrormaclok tudatosltasa, reldolgozasa, rendszerezese nagyon rontos rel-
adat az autlzmussal el klsgyermekeknel. valoszlnleg tulsagosan magas elvaras azonban az, bogy a
csaladtagok reladatalt az evszakokboz kt munkakkal ls ssze tudjak kapcsolnl, klnsen akkor, ba
varosl krnyezetben el csaladrol van szo. A csaladl esemenyek, elmenyek relldezesekor kepeken tul
konkret kerdesekkel tamogatbatjuk a koberens trtenet megrogalmazasat.
13.8 Matematika
1eklntettel arra, bogy az autlzmussal el klsgyerek eseteben a rejlesztesre szant ld jelents re-
szeben a szoclalls es kommunlkaclos keszsegek rejlesztesere kell koncentralnunk, nem teklntbetjk
celnak valamennyl matematlkal rogalom reldolgozasat, megerteteset. A vlogats szempontja a mln-
dennapl eletben valo gyakorlatl alkalmazas valoszlnsege legyen. Amlnt a rejlesztes tbbl terleten,
ltt ls nebezltett a csoportos belyzetben valo lsmeretatadas, ezert uj lsmeret tanltasakor egyenl bely-
zetre es mlndlg sokret vlzualls tamogatasra van szkseg. A memorlajatekok es puzzle-k keszltese es
basznalata matematlkal lsmeretek gyakorlasakor basznos eszkz, mert ezekben a reladatokban altala-
ban az autlzmussal el klsgyermekek ls jol tudnak teljesltenl jo vlzualls memorlajuk segltsegevel.
A geometriai fogalmak (pl. szlmmetrlkus alakzatok) vlzualls bemutatason alapulo tanulasa nem
okoz klnsebb gondot, ba a klsgyermeknek nlncsenek alapvet problemal a sajat test es annak
terbell belyenek eszlelesevel, a nevutok ertelmezesevel es basznalataval. Az alakzatok jellemzese, a
gyermek altal keszltett rormak bemutatasa, nallo magyarazata nem elvarbato.
A szmlls elsajatltasa altalaban mecbanlkusan trtenlk, ezert problemat jelentbet, ba megsza-
kltjuk a gyermeket ebben a tevekenysegben, llyenkor ugyanls ellrl kell kezdenle a szamlalast. A
mennylsegek megmaradasanak megertese nmagaban nem okoz gondot, annal lnkabb a megrelel
szobasznalat elsajatltasa (tbb, kevesebb, ugyanannyl).
A kommunlkaclo serlese kvetkezteben nem varbatjuk el a szokott modon a szvegrt s l-
nyegkiemel kepesseg rejldeset. A kltalalt trtenetek belyett a szvegesreladat-jelleg belyzetekben
a trtenetek a valos eletbl vett belyzetek legyenek kepl megjelenltessel megersltve.
Az ltalnosts nebezsege alapproblemaja az autlzmusnak nem varbatjuk el az egyedlbl valo
nallo kvetkeztetest az altalanosra, a tanulasl belyzetben megtanultak alkalmazasat mas szltuacl-
oban. A csoportosts, sorba rendezs egyes autlzmussal el klsgyermek eseten sztereotlp tevekeny-
segkent jelenlk meg. ba slkerl a megadott vagy altaluk klvalasztott szempont gyelembevetelet er-
venyesltennk, klbasznalbatjuk a gyermek speclalls erdekldesl kret. valodl targyak valogatasanal
szervezzk meg a munkaasztal rendjet, kln belyet blztosltva a valogatando es szetvalogatott tar-
gyaknak. A szabaly klemeleset mlndlg elzze meg a csoportosltas vagy a sor rolytatasanak reladata.
13.9 A mrs s rtkels formi, sajtos szempontjai
A meres, ertekeles alaprunkcloja az autlzmussal el klsgyermekeknel elter attol, amely az ovodak-
ban megszokott.
A meresek elssorban dlagnosztlkus jellegek. 1ajekoztatnak a gyermek allapotarol, merlk a rej-
lesztes eredmenyesseget, megbatarozzak annak tovabbl lranyat.
Az ertekeles tajekoztatasul szolgal a szlk szamara. A gyermekek enkepk es nlsmeretk rej-
lesztese erdekeben szembesltbetk elert konkret eredmenyelkkel. Lz klnsen akkor basznos, ba
nlncsenek tudataban annak, bogy mllyen keszsegelk es lsmeretelk vannak. Ugyanakkor az elert tel-
Ovooti nrvrtrs !!
jesltmenyk rltkan tudatos trekves eredmenye, megjelenesk sokszor a termeszetes eresnek, a jol
szervezett krnyezetnek, a tudatosan es lepesrl lepesre megtervezett pedagoglal beavatkozasnak, a
jol mkd motlvaclos bazlsnak ksznbet. Serlesspeclkus problema, bogy az ertekeles-mlnsl-
tes kzssegl megegyezesen alapulo, elvont szoclalls elvarasokat tartalmazo rormaja szamukra nem
motlvalo es lnrormacloertek. A konkret, azonnall es rolyamatos vlsszajelzes vlszont jol ertbet, ln-
rormatlv, ezert az egyenl kepessegeknek megrelel szlnt ertekelesl rendszer batekony az nerteke-
les, nkontroll klalakltasaban. A vlsszajelzes lebetleg pozltlv tartalmu legyen, rogalmazodjon meg a
gyermek szamara, bogy mlkent lebetne slkeresebb.
Az ertekelesnel mlnden esetben az a legrontosabb szempont, bogy a gyermek nallobba valt-e, es
bogy mllyen mertekben kepes lsmeretelt alkalmaznl.
Lnnek meresere az lnrormalls pedagoglal relmeresek klnbz tlpusal szolgalnak (pl. rejldesl
kerdlv, meggyeles).
13.10 Az voda-iskola tmenet krdsei
A rejldes jellemzl az ovodaskor vegere nem batarozbatok meg, mlndenkor az autlzmus sulyos-
saga, a gyermek mentalls kepessegel es a rejldesl tem kzsen alakltjak a kepet. A sajatos nevelesl
lgeny gyermek nyolcadlk eletevelg reszeslbet ovodal ellatasban, ezt kveten az llletekes szakertl
es rebabllltaclos blzottsag tesz javaslatot a belskolazassal kapcsolatban, es jelll kl azt a belskolazasl
rormat es az lntezmenyt, abol a gyermek tanktelezettseget teljesltbetl.
14. Esetbemutats
Marc Segar egylke azoknak az Asperger-szlndromaban szenved relntteknek, aklk sajat szem-
pontjukbol abrazoljak az autlzmus okozta nebezsegeket neletrajzl lrasukban. Segart 7 eves koraban
dlagnosztlzaltak Asperger-szlndromaval, majd ezt kveten speclalls rejlesztesben reszeslt kzepls-
kolas koralg. kzeplskolalt es az egyetem blokemla szakat tbbsegl lntezmenyekben vegezte. Lzek az
ldszakok szamara csurolast, zaklatast es klkzsltest jelentettek a kortars kzssegben. Ugyanakkor
ebben az ldben kezdte megertenl, bogyan vedbetl meg magat, llletve azt, bogy az emberl vlselke-
dest lratlan szabalyok lranyltjak. kajtt, bogy az emberl vlselkedes szabalyalt rajta klvl mlndenkl ertl.
Mlnt lrja. Aklk az lnrormalls szabalyokat nem tartjak be, lnrormalls bntetesben reszeslnek. llyen
bntetes lebet az, bogy valaklt klnevetnek, kevesbe rontos szemelykent kezellk, vagy klkzsltlk.(Se-
gar, !997.)
Marc Segar trtenete tlplkus, es jol szemleltetl a kvetkez problemat. a jo kepesseg autlzmussal
el tanulok szamara a speclalls, szegregalt lntezmenyek nem mlndlg megrelelek, mlvel nem blztoslt-
jak azokat a tartalmakat, kvetelmenyeket es kortars kapcsolatokat, amelyek megrelelnenek a gyer-
mekek kepessegelnek, lgenyelnek. Ugyanakkor az lntegraclo autlzmusspeclkus tamogatas nelkl na-
gyon nebez lebet az egyen szamara.
A rentl pelda tovabbl rontos momentuma, bogy Segar eseteben a dlagnozls meglebetsen kesn
szletett meg, aml szlnten rendklvl gyakorl a jo ertelml es nyelvl kepesseg autlzmussal elk kre-
ben. Lz sajnos azt ls jelentl, bogy a gyermek nem reszesl serlesspeclkus koral rejlesztesben, st a
tankteles korban sem soroljak a sajatos nevelesl lgeny tanulok kze, vagyls a rejldesl zavarbol ado-
do batranyokkal a gyermeknek es a csaladnak szakember segltsege nelkl kell megkzdenlk.
Lnnek renyeben erdemes merlegelnnk a kvetkez gyakorl kerdest. Szkseges-e egyaltalan a dl-
agnozls: kell-e clmkeznnk a gyermekeket:
!4 A,/nt/sok tu+iztusstt rt cvratrkrk kotrr+rncit tttru rr,trsz+rsrnrz
Mlndennapl tapasztalatalnk szerlnt az elter vlselkedes gyermekek elbb-utobb mlndlg kapnak
valamllyen jelzt krnyezetktl (motlvalatlan, gyelmetlen, lusta, nz), de ezek a jelzk nem segl-
tlk a rurcsa vlselkedesek battereben rejl okok megerteset. A dlagnozls vlszont bozzaseglt bennnket
abboz, bogy megertsk a gyermekek vlselkedeset, es megrelel krnyezetet alakltsunk kl szamukra.
(ordanowell, !99.)
Napjalnk kzoktatasaban meglebetsen gyakorl, bogy a jo kepesseg autlzmussal el gyermekek
automatlkusan tbbsegl lntezmenybe kerlnek, de sajnos a szkseges tbblettamogatas nelkl. |on-
tos lenne, bogy a kzoktatas tartalml megujltasanak rolyaman az lntegraclo elnyel tvzdjenek a
speclalls rejlesztes nyujtotta lebetsegekkel. Lz csak a csaladok, a tbbsegl lntezmenyek es speclalls
gyogypedagoglal lntezmenyek szoros egyttmkdesevel kepzelbet el.
15. sszegzs
Az autlzmussal el gyermek rejlesztesenek kzeppontjaban a szoclalls es kommunlkaclos kesz-
segek allnak. A szoclalls rejldes mlnsegl karosodasa esetkben ugyanls alapveten gatolja a tanulas
rolyamatat, a vllag meglsmereset. klvalo nyelvl es kognltlv kepessegekkel rendelkez gyermekek val-
lanak kudarcot lskolasevelk soran vagy kesbb, relntt eletkben, mlvel gyermekkorukban a szoclalls
rejldes mlnsegl zavarara a krnyezet nem gyelt rel, vagy ba relgyelt, nem tudott semmlt tennl
annak erdekeben, bogy a gyermek e teren kompenzalnl tudja batranyalt. Lsetkben az lntegralt ne-
veles-oktatas nagyon gondos, egyedl merlegelest klvan. A merlegeles szempontjalt a Sajatos nevelesl
lgeny gyermekek ovodal nevelesenek lranyelve es a Sajatos nevelesl lgeny tanulok lskolal oktatasa-
nak lranyelve kladasarol szolo z}z00 (lll. !.) OM rendelet reszletesen tartalmazza.
16. Irodalom s forrsanyagok
Attwood, 1.. Klns gyerekek. Kalauz az Asperger-szindrmrl szlknek s nevelknek. Anlmus, 8u-
dapest, z00z.
8alazs Anna.. Az autlsta gyermekek az ovodaban es az lskolaban. ln lllyes Sandor (szerk.). Gygypeda-
ggiai alapismeretek. LL1L 8arczl Cusztav Cyogypedagoglal |lskolal kar, 8udapest, z000. 6!!6z.
8alazs Anna. Az Autlzmus Alapltvany es kutatocsoport rvld trtenete es jelene. Fejleszt Pedaggia,
z004}z. 6!!.
8alazs Anna Szaner Lva szl 1amasne (szerk.). Tantervi s mdszertani tmutat autizmussal l
tanulkat oktat-nevel tbbsgi ltalnos iskolk szmra. Okl, 8udapest, !999.
8alazs Anna. Az autlzmus korszer szemlelete. Orvosi Hetilap, !99!. !!z., !., z8z7z8!.
8anralvy Csaba. Gygypedaggiai szociolgia. LL1L 8arczl Cusztav Cyogypedagoglal |lskolal kar. 8u-
dapest, z00z.
Coben, Slmon 8aron 8olton, atrlck. Autizmus. Oslrls klado, 8udapest, z000.
|rltb, Uta. Autizmus A rejtly nyomban. kapocs, 8udapest, !99!.
Cyrl Mlklos Steranlk krlsztlna kanlzsal Nagy lldlko 8alazs Anna. Nalv tudatelmelet es nyel-
vl pragmatlka magasan runkclonalo autlzmusban. reprezentaclos zavar, perrormancla korlat vagy
kompenzaclo: ln kacsmany Mlbaly kerl Szabolcs leb Csaba (szerk.). Architektra s patolgia
a megismersben. Oslrls, 8udapest, z00!.
Ovooti nrvrtrs !
Cy. Steranlk krlsztlna. Specilis szksgletek a magasan funkcionl autizmus s az Asperger-szindr-
ma pszicholgiai htternek tkrben. Lladas. Autlzmus Alapltvany. v. kzep-europal Szakmal Nap.
8udapest, z00!.
Cy. Steranlk krlsztlna. 1eraplas lebetsegek az autlzmussal el gyermekek ellatasaban. Fejleszt peda-
ggia, z004}z.
lanuska Marlann. A gyogypedagogus szerepe az lntegralt gyogypedagoglal rejlesztesben. Gygypeda-
ggiai Szemle, z00!}!. !9!!99.
lowlln, atrlcla. Autizmus Felkszls a felnttkorra. Autlzmus Alapltvany, kapocs knyvklado, 8u-
dapest, z00!.
lllyes Sandor. A magyar gyogypedagogla bagyomanyal es alaprogalmal. ln lllyes Sandor (szerk.). Gygy-
pedaggiai alapismeretek. LL1L 8arczl Cusztav Cyogypedagoglal |lskolal kar, 8udapest, z000.
ordan, klta owell, Stuart. Understanding and Teaching Children with Autism. obn Wlley and Sons
Ltd, West Sussex, Lngland, !99.
Ozono, S. (!997). Components or executlve runctlon ln autlsm and otber dlsorders. ln kussel, !997
(ed.). Autism as an Executive Disorder. Oxrord. Oxrord Unlverslty ress.
eeters, leo. Autizmus az elmlettl a gyakorlatig. Autlzmus Alapltvany, kapocs knyvklado, 8u-
dapest, !998.
Segar, Marc. letvezetsi tmutat Asperger-szindrmban szenved emberek szmra. Autlzmus Ala-
pltvany, kapocs knyvklado, 8udapest, !997.
Szaner Lva Nemetb krlsztlna S. 1otb 8eata Cosztonyl Nora szl 1amasne. Speclalls lntegra-
clos osztaly klalakltasa autlzmussal el tanulok szamara. Fejleszt pedaggia, z004}z.
Wagner, Sbella. Inclusive programming for elementary students with autism. |uture lorlzons, lnc., Ar-
llngton, !999.
Egyb forrsanyag
Az Autlzmus Alapltvany bonlapja. www.autlzmus.bu
A 8udapestl koral |ejleszt kzpont bonlapja. www.koralrejleszto.bu
8ayllss, . (z00!). Segregatlon, lntegratlon, excluslon, lncluslon. |rameworks and ratlonales.
www.uva.es}lncluslon}bayllss0!.btm
17. Vonatkoz jogszablyok
Az !99!. evl Lxxlx. trveny a kzoktatasrol
A !4}!994. (vl. z4.) MkM rendelet a kepzesl ktelezettsegrl es a pedagoglal szakszolgalatokrol
A !!}!994. (vl. 8) MkM rendelet a nevelesl-oktatasl lntezmenyek mkdeserl
A z}z00. (lll. !.) OM rendelet a Sajatos nevelesl lgeny gyermekek ovodal nevelesenek lranyelve es a
Sajatos nevelesl lgeny tanulok lskolal oktatasa tantervl lranyelve kladasarol
Az !998. evl xxvl. trveny a rogyatekos szemelyek jogalrol es eselyegyenlsegk blztosltasarol