9.

Komikum és történetszövés Mikszáthnál (Beszterce ostroma)

Életműve (1847-1910):
Mikszáth Kálmán 1847-ben született egy jómódú paraszti családban a ma Szlovákia területén
található Sklabonyán. A falu lakói, környezete, kultúrája nagy benyomással volt az íróra,
melyet műveiben meg is jelenít. Commented [F1]: ez az életműve???

Jelentősége:
 a magyar epika megújítója
 nyelvet először teleologikusan (célelvű), majd később ontologikusan Commented [F2]: itt eszköz a nyelv: valamit „céltudatosan” „be
akarunk vele csomagolni” (hagyományos epika)
(önelvű) jeleníti meg  a nyelv egyszerre cél és eszköz Commented [F3]: itt már a nyelv ugyanolyan fontos (ha nem
fontosabb), mint a tartalom >> nyelvi humor, megbízhatatlan
 fennkölt nyelvezetet leváltja a hétköznapi egyszerű nyelvezet, elbeszélő, fikcionalitás került előtérbe (modern epika)
Commented [F4]: vessző
világszerűségről szövegszerűségre mozdul el
 a hangsúlyt a történetről a történetmesélésére helyezi
 stílustörténeti paradigmaváltó: romantikus irodalom korában születik,
realizmus nála a meghatározó, majd túllép rajt, és modern íróvá válik Commented [F5]: rajta

 anxiety of influence = hatásviszony megjelenése Harold Bloom kapcsán Commented [F6]: hatásiszony: Jókai árnyékában nehéz volt
megtalálni írói stílusát
Műfajok: a nagy elbeszélések korának vége („Minden egész eltörött…”- Ady Endre)
 Novella: Az a fekete folt
 Novellafüzér: intratextuálisan kapcsolódó önálló novellák pl.: A jó palócok
 Karcolat: aktuális társadalmi kérdést feszegető ironikus publicisztika
 Tárcaregény: hírlapokban folytatásokban leközölt regény, jellemző a
cliffhanger technika
 Regény: Beszterce ostroma Commented [F7]: ez is tárcák formájában jelent meg

Beszterce ostroma:
1. Cím:
 elvárás egy kalandregény  nem teljesül pl.: Egri csillagok Commented [F8]: mármint Gárdonyinál teljesül, Mikszáthnál
nem
 alcím: Egy különc ember története
 különc szó eufemisztikusan egy elmebeteg emberre utal
2. Műfaj:
 lélektani regény (tabu és ismeretlen téma volt a XIX. század végéig)
 lovagregény-paródia (komikus olvasat)/ kaland nélküli kalandregény
3. Téma:
 elmebetegség (pl. Száll a kakukk fészkére)
 társadalomkritika a dzsentrirétegről
4. Narráció:
 hangsúly a történetről a szövegre kerül, megbízhatatlan az elbeszélő,
ironizál
 anekdotikus hangot ad (palóc orális kultúra) Commented [F9]: stílusban íródik

 E/1 és E/3 között váltakozik Commented [F10]: konkrétan?

 felbomlik a hagyományos szöveg egysége  hierarchizálódik, főszöveg és Commented [F11]: történet

zárójeles mellékszöveg jön létre Commented [F12]: ironikus kommentárok, kiszólások >> ezek
válnak meghatározóvá
 Mise en abyme (francia címertani kifejezés) - rész tükrözi az egészet
 csalimese: a cselekmények szatirikus formában való lerövidítése Commented [F13]: ez gyakorlatilag egy vázlatpont + érdemes
idézni
5. Jellemek, szereplők:
 mindenki szerepet játszik, senki sem önmaga  nincs identitásuk
 egész mű egy szimuláció  Pongrácz indítja
Pongrácz István:
 anakronisztikus: a múltba tekint
 aszexuálitás jellemzi: „Utálom a nőket” Commented [F14]: a

 bolond archetípusa
 intertextuális utalás Don Quijotéra, tudatos önreflexió
 paradox módon a nőkért harcol, akik csak eszközök számára Commented [F15]: mármint a lovagi kultúra kellékei

Estella:
 Pongrácz tárgyként kezeli, úgy vásárolja meg (asszonyállat)
 expresszív névadás: jelentése csillag
 „sokat tapasztalt”, többértelmű eufemiztikus kifejezés (romlott nő)
 realista nőalak Commented [F16]: materialitás: Aldonza

 dinamikus szereplővé válik

Medici Katalin:
 idealizált, elképzeld, fiktív alak
 abscente charachter- hiányzó karakter Commented [F17]: absent
Commented [F18]: törlés
 a nő immateriális oldalát képviseli
Commented [F19]: Dulcinea
Apolka:
 romantikus nőalak, Szűz Máriához hasonlító (tisztaság, naivitás jellemzi)
 árva kislány
 apa-lánya kapcsolat Pongráczcal - megbecsüli
 groteszk és ambivalens megszólítás: férgecském Commented [F20]: degradáló állatmetaforika + bezézés
 Lengeffi Elemér: Commented [F21]: hogyan kapcsolódik Pongrácz történetéhez?

 álnév (művésznév)
 színész, magánéletében is alakoskodik
 Liliomfi nevét idézi
 könnyelműség erkölcstelenség a nevében
 „fi” fiú utód
6. Szerkezet (4 egység + bevezetés):
Bevezetés:
 captatio benevolentiae: jóindulatú fejezet, funkciója a ráhangolás és az
olvasással járó stressz csökkentése
 funkcionálisan nem kapcsolódik a regényhez
 szerző párhuzamba állítható a főszereplővel
 a főhős nem csak szereplő, hanem elmesélő is (D.Q.) Commented [F22]: törlés

1. Estella:
 egyik női főszereplő nevének kiemelése
 nő aspektusa emelkedik ki
2. Kedélyes atyafiak: Commented [F23]: kik ők?

 ironikus címadás Commented [F24]: miért?

 Apolkát mutatja be
3. A túsz:
 elvárás: kalandregény megjelenése  nem teljesül
4. Az éj:
 metaforikus cím: halálra vagy valaminek a végére utal
 elmebaj betetőzését jelenti
Kapcsolat a részek között:
 első két rész párhuzamosan fut 1. 2.

 harmadik résznél összefutnak 3.

Befejezés: kétszer fejeződik be 4.

1. Pongrácz halála:
 főtörténet lezárása, irodalmias
 groteszk: lovával közös koporsó
2. Esküvő:
 publicisztikai, pletykás befejezés
 mikszáthi anekdota, az irodalmi stílust köznyelvi váltja fel