Isteni bölcsességek, alapelvek

V
Váállooggaattttaa:: H
Hoorrvváátth
hKKáárroollyy

Olvasgatásaim során rengeteg olyan mondatra bukkantam, amelyek jól kifejezik emberi
mivoltunkat, utalnak gyengeségeinkre, vagy a nép ajkán már rég megkövesedtek olyan bölcs
kijelentések, melyek ismerte lényegesen közelebb visz bennünket önmagunk, s ezen keresztül
világunk megismeréséhez. Íme, fogadják szívesen ezt a néhány sort, természetesen a teljesség
igénye nélkül.
¾ Őrült, aki halni vágy, még a rút élet is szebb, mint a szép halál.

¾ A bölcs büszke, de nem kevély, az ostoba kevély, de nem büszke.

¾ Mondd el és elfelejtem; Mutasd meg és megjegyzem; Engedd, hogy csináljam és megértem.

¾ A bölcs mindent magában keres, a balga mindent másokban.

¾ Ha erőd kevés, akkor félúton kidőlsz, de ne feküdj le már az út elején.

¾ Aki úgy szereti és becsüli az országot, mint önmagát, az méltó a kormányzásra.

¾ Az eredethez visszatérni, annyi, mint megnyugodni.

¾ Aki kapni akar, tanuljon meg adni.

¾ Aki sokat gyűjt, sokat veszthet.

¾ Sokat kell olvasnod ahhoz, hogy megtudd, milyen keveset tudsz.

¾ A hatalom valamennyi megnyilvánulása közül az önmérséklet a legnagyobb hatású.

¾ A világ a menny és a pokol erőinek küzdőtere.

¾ A hit a remélt dolgok bizonyosságként való megélése, és a nem látható dolgok bizonyos-
sága.

¾ Az ember arra született, hogy szenvedjen.

¾ Mid van, amit nem kaptál? Ha meg úgy kaptad, miért dicsekszel vele?

¾ Az élet szenvedés.

¾ Amíg elménk telítve van vágyainkkal, az élvezetek iránti sóvárgással, addig csak szenvedés
lehet a sorsunk, mert minden élvezet mögött ott leselkedik a büntetés.

¾ Ha meg akarod ismerni múltadat, nézd meg a mostani életedet;

¾ Ha meg akarod ismerni jövődet, vess egy pillantást a jelenre.

¾ A tutaj arra jó, hogy átkelj vele a folyón; Utána már felesleges a hátadon cipelni.

¾ A gyűlöletnek csak a szeretet vethet véget.

¾ A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék.

¾ Úgy gondolkodj, mint a bölcs, de úgy beszélj, mint az egyszerű emberek.

¾ Az emberek azt hiszik el, amit szeretnének.

¾ A Nap is jár ezeken a helyeken, mégsem mocskolódik be.

2
¾ Némelyek városok felett uralkodnak, de asszonyoknak szolgálnak.

¾ Élet ünnepnapok nélkül, hosszú út vendégfogadók nélkül.

¾ A szerelem üldözi azt, ami elillan, és elfordul attól, ami kínálja magát.

¾ A rózsa nem élhet fény nélkül, a nő nem élhet szerelem nélkül.

¾ Az ínség örök vendég annál, aki tétlen.

¾ Ismerd meg önmagad, és tudni fogod a sorsodat; Mert a sorsod te vagy; Jellemed, szemé-
lyiséged alakítja, formálja a jövődet;

¾ Fogadd el önmagad, és el tudod fogadni majd a sorsodat is;

¾ Vigyázz magadra: változtass magadon, és változni fog a jövőd is.

¾ Szeretnéd tudni, hogy mit hoz a jövő? Teremtsd meg a jövőt!

¾ Csak az marad változatlan, aki változtatni tud.

¾ Egyedül a változás állandó.

¾ A múltat még Isten sem tudja megváltoztatni.

¾ Nem a dolgok határozzák meg az ember életét, hanem az a felfogás, amit a dolgokról
alkotnak.

¾ A bölcsek tudják, hogy mire van szükségük, de a gazdagok nem; Különben ezek is jobban
vágyódnának a bölcsességre, mint a pénzre.

¾ Senki sem gyógyítja meg a bolondot azzal, hogy ő is megbolondul.

¾ Figyeljünk oda ellenségeinkre, mert ők az elsők, akik felfedezik hibáinkat.

¾ Mint a vasat a rozsda, úgy emészti az irigy embert saját lelke.

¾ Olyan élvezeteket keress, amelyek a munka nyomában járnak, és nem előtte.

¾ Ki mint vet, úgy arat.

¾ Az igazság szabaddá tesz benneteket.

¾ A gyertyát nem a véka alá kell rejteni, hanem a gyertyatartóba kell tenni, hogy világos-
ságot adjon mindazoknak, kik a házban vannak.

¾ Amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.

¾ Mert, ahogy fontolgat az ember, olyan ő.

¾ Ahol a kincsetek, ott a szívetek.

3
¾ Őrizkedjetek a hamis prófétáktól, mert juhok képében jönnek el hozzátok, holott ragadozó
farkasok.

¾ A Paradicsomban több helye van egy megtérő bűnösnek, mint száz igaznak.

¾ Senki sem lehet próféta a saját hazájában.

¾ A tapasztalat a bölcsesség kezdete.

¾ A némaságnak hatalmas súlya van.

¾ Az önhittség nyomán csak balsiker terem.

¾ Az öndicséret büdös.

¾ Az elme betegségei sokkal pusztítóbbak, mint a test betegségei.

¾ Ebül szerzett jószág, ebül vész el.

¾ A félénket is bátorrá teszi a szükség.

¾ A gyávaság senkit sem tett halhatatlanná.

¾ A gyáva százszor hal meg, a bátor csak egyszer.

¾ Bátor csak az lehet, aki ismeri a félelmet; aki nem ismeri a félelmet, az nem bátor, hanem
vakmerő.

¾ Okos tanács nélkül az erő letör.

¾ Ragadd meg a pillanatot!

¾ Adott pillanatban jó helyen lenni.

¾ Fogadd el, amit adnak, de ne követeld, amit nem adnak.

¾ A késedelem veszedelem.

¾ Jaj, a legyőzötteknek.

¾ Jobb később, mint soha.

¾ Állhatatosság és hűség a szerelemben igaz kincs.

¾ A szerelem vak.

¾ Hasonló a hasonlónak örül.

¾ Tévedni emberi dolog.

¾ Az istenek a nőknek fegyverül adták a szépséget.

¾ A férfinak előnyös a házasság; ha jó feleséget talál, boldog lesz; ha rosszat, bölcs lesz.

4
¾ A test a lélek hangszere.

¾ Megölhettek, de ártani nem tudtok nekem.

¾ Király se lennék ott, ahol nem vagyok szabad.

¾ Gyorsan jön a veszedelem, ha lebecsüljük.

¾ A fontolgatással gyakran elmúlik az alkalom.

¾ Egyetlen hajszálnak is van árnyéka.

¾ A szerencsét könnyebb megtalálni, mint megőrizni.

¾ A szerencse üvegből van; amikor a legjobban ragyog, akkor törik el.

¾ Megkettőzi bűnét az, aki nem szégyelli.

¾ A nélkülözőnek sok minden hiányzik, a kapzsinak minden.

¾ Önmagát ítéli el a bíró, ha felmenti a bűnöst.

¾ A botlás másodszorra már hiba.

¾ Soktól kell félnie annak, akitől sokan félnek.

¾ Latolgatni tízszer kell, dönteni csak egyszer.

¾ Semmit sem szeret jobban a vágy, mint amit nem szabad.

¾ Amikor szerelmes vagy, nem vagy eszednél, mert ha eszednél vagy, nem vagy szerelmes.

¾ Az asszony vagy szeret, vagy gyűlöl; harmadik eset nincs.

¾ Nehezen adódik az alkalom, de könnyen elvész.

¾ Kedves a tövis is, ha mellette a rózsa.

¾ Gyanakvással tele, kinek rossz a lelkiismerete.

¾ Késő a takarékosság, amikor már fogytán a vagyon.

¾ Nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván.

¾ A szalmafedél ugyanúgy megvédi az embert, mint az aranyos tető.

¾ A lovat nem teszi jobbá az aranyos kantár.

¾ Az igazság beszéde egyszerű.

¾ A derűre ború jön, a borúra meg derű.

¾ A gyógyulni akarás a gyógyulás része.

5
¾ Sehol sincs az, aki mindenütt van.

¾ A sors ritkán keresztezi a bölcs útjait.

¾ Az erényt tanulni kell.

¾ Ne annyit markolj, amennyit szeretnél, hanem amennyit a kezedben bírsz tartani.

¾ Ki sokat markol, keveset fog.

¾ Az idő pénz.

¾ A szerelem mindent legyőz.

¾ Bármit tanulsz, magadnak tanulod.

¾ Szükségben mutatkozik meg az igaz barát.

¾ Kéz kezet mos.

¾ Ami ma nincsen meg, meglesz holnap.

¾ Amilyen az úr, olyan a szolga.

¾ A hal úszni akar.

¾ A pénznek nincs szaga.

¾ Nincs olyan rossz, amelyben ne lenne valami jó is.

¾ Az irigység a kisebbrendűségi érzés megnyilvánulása.

¾ Semmi sem gyötör jobban, mint a meghiúsult remény.

¾ A lelkiismeret jobban vádol ezer tanúnál.

¾ A lelkiismeretnél nincs szigorúbb bíró.

¾ Szeretetre vágysz? Szeress!

¾ Mindenki magának tulajdonítja a sikert, a balszerencsét viszont másnak róják fel.

¾ Messziről nagyobb a tisztelet.

¾ Inkább tisztes halált, mint gyalázatos életet.

¾ A kocka el van vetve.

¾ Lassan járj, tovább érsz.

¾ A róka megváltoztathatja a szőrét, de nem a természetét.

¾ Nem az a fontos, hogy velünk mit tesznek, hanem az, hogy mi mit teszünk.

6
¾ Életünk olyan, amilyenné gondolataink teszik.

¾ Háborúban az embert a kard, békében a fényűzés sebzi meg.

¾ Gyakran a nagy tolvajok büntetik meg a kisebbeket.

¾ Óvakodj attól, hogy mások bajából örömöd támadjon.

¾ Erkölcseiddel tündökölj, s ne a vagyonoddal.

¾ Amit te magad nem tudsz elviselni, arra ne adj parancsot másoknak.

¾ A hallgatást ritkán, a beszédet gyakran megbánjuk.

¾ Ne legyen gyorsabb a nyelved, mint az eszed.

¾ Addig üsd a vasat, amíg meleg.

¾ Amilyen a kezdet, olyan a befejezés.

¾ Ajándék lónak ne nézd a fogát.

¾ Hatalmasabb a példa a szónál.

¾ Magának él, aki nem szeret.

¾ Ki a jót feledi, balga; de még balgább az, aki a rosszat feledni képtelen.

¾ A szerencse istenasszonya odatalál a szívósan igyekvő emberhez.

¾ Ahol a szemek beszélnek, ott szavakra már nincs szükség.

¾ Más kárán tanul az okos, a saját kárán a bölcs.

¾ Magam kárán lehetek okos.

¾ Az ésszerű és az ésszerűtlen ugyanarra a tudásra vezet.

¾ Vak tyúk is talál szemet.

¾ Aki a veszélyt szereti, általa vész el.

¾ Aki könnyen hisz, könnyen megcsalatik.

¾ Gyakorlat teszi a mestert.

¾ A megtörténtet nem lehet meg nem történté tenni.

¾ Ember embernek farkasa.

¾ Minél több embert ismerek meg, annál jobban kedvelem a kutyámat.

¾ A nép szava, Isten szava.

7
¾ Az idő változik, és vele együtt mi is.

¾ A lét csak csaló kép, nem oszt, nem szoroz, hisz egyként elillan, mi jó, s mi rossz.

¾ Ki bánatot sosem ismert, az boldogságot meg nem ért.

¾ A szenvedés a leggyorsabb paripa, amely a tökéletességhez visz benneteket.

¾ Minden érv közül a tekintélyen alapuló a leggyengébb.

¾ Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz.

¾ Nem az a fontos, hogy ki hány nyelven beszél, hanem az, hogy mit mond.

¾ Ez az ember valóban hét nyelven beszél, de mind a héten ostobaságokat.

¾ Nem mindig lehet megtenni, amit kell; de mindig meg kell tenni, amit lehet.

¾ Ahová az értelem nem hatol be, oda eljut az érzés.

¾ A hallgatás, beleegyezés.

¾ Ne kérdezz többet, mint amennyi a hasznodra válik.

¾ Hol nincs bűnbánat, ott nincs feloldozás sem.

¾ Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.

¾ Nem dicsősége a sasnak, ha legyőzi a galambot.

¾ Kemény élete van annak, aki hozzá nem illő asszonyba botlik.

¾ Tűz próbálja meg a vasat, az igaz embert, pedig a kísértés

¾ Ember tervez, Isten végez.

¾ Az elveszett idő nem tér vissza.

¾ A láng nem csap fel füst nélkül.

¾ A természet nem szegi meg törvényét.

¾ Minden mindenből ered, és minden mindenné válik.

¾ Ha a szeretett lény alacsonyrendű, a szerető is lealacsonyul.

¾ Ha az ember nem lát utána, hamar felkopik az álla.

¾ A boldogság ott található, ahol manapság senki sem keresi; az alázatban és a szolgálat-
ban.

8
¾ A kifogástalan neveltetésben részesült nemes lelkű embert olyan ösztön és tapintat vezérli,
mely szüntelenül erényes cselekedetre készteti; a bűntől visszatartja, ez adja meg emberi
méltóságát. A primitív lelkű ember viszont hajlamainál fogva mindig a rosszra törekszik, a
tiltott dolgokhoz vonzódik, bűnös gondolatok uralják az elméjét.

¾ Evés közben jön meg az étvágy.

¾ Szép rózsát sem szakíthatsz szúró tövise nélkül; méz, édes illat sincs fanyar társa nélkül.

¾ Nincsen öröm üröm nélkül.

¾ Legbiztosabb erődítmény a nép szeretete.

¾ Nem az az erős, aki sohasem bukik el, hanem az, aki mindig feláll.

¾ A szokás elhomályosítja a dolgok igazi arcát.

¾ Minden mozdulatunk árulkodik mivoltunkról.

¾ Céltalan hajósnak nem kedvez a szél.

¾ Aki nem tudja merre tart, annak mindig rossz felől fúj a szél.

¾ A nők legfőbb vágya az uralom, akár a kedvesen, akár a férjen, a feszes gyeplő ott legyen
kezében.

¾ Férfiembernek a feleség hű társ, öröm kútja, s jó menedék.

¾ Kinek a szegénysége nem bilincse, akkor is gazdag, hogyha nincs egy inge.

¾ Bátraké a szerencse.

¾ A nők szeszélyét ismerem; nem kíván, ha kell, de öledbe hull, ha nem kell.

¾ Az asszony olyan, mint az árnyék; ha szaladsz utána, elfut előled; ha szaladsz előle, ő fut
utánad.

¾ Gazdag csűrt szimatolva tőrbe ne csaljon az asszony, se ringó derekával, se hízelgő fecse-
gésével; mert tolvajban bízik az, aki ilyen asszonyban bízik.

¾ Ha az első gombot rosszul gomboljuk be, az egész kabát rosszul lesz begombolva.

¾ Egy fecske még nem hoz tavaszt.

¾ Egy fecske nem csinál nyarat.

¾ Silány marad az, aki magát silánynak tartja.

¾ A kakas is úr a maga szemétdombján.

¾ Kivétel nélkül nincs szabály.

9
¾ Az erényes nő szépsége olyan, mint távoli tűz és kard; az első nem égeti, a második nem
sebzi meg az illetőt.

¾ Nincs az a zár, felügyelet, retesz, ami jobban megőrizné a hajadont, mint tulajdon erénye.

¾ Sok nőnek csak azért marad meg az erénye, mert sosem kérték tőle.

¾ Uram, szabadíts meg a barátaimtól, az ellenségeimmel magam is elbánok.

¾ Akit egyszer megmart az eb, az már az ugatásától is fél.

¾ Az igazság önmagáért szól.

¾ Aki az idegenben a testvérét nem látja, az előbb-utóbb a testvérét is idegennek látja.

¾ Ne az edényt, hanem a tartalmát nézd.

¾ Amilyen az anyja, olyan a lánya.

¾ Nézd meg az anyját, és vedd el a lányát.

¾ Az én házam, az én váram.

¾ Mindent a maga idejében

¾ A szavak kerítők.

¾ Egy nőt feledni éppen azért nehéz, mert jólesik rá az emlékezés.

¾ A nők varázsának fele mindig dekoráció.

¾ Ha arra gondolsz csak, mi rajta csúnya, nincs, ki iránt szerelmed el ne múlna.

¾ Ki nem hajol a józan ész szavára, mindig magának lesz belőle kára.

¾ A falnak is füle van.

¾ A pénz olvasva jó.

¾ A kishitűnek rosszul megy sora.

¾ A hit teremtő és fenntartó erő.

¾ Minden férfi úgy bánik a nővel, ahogy lehet.

¾ Ki pénzért nősül, sorsa nem lesz más, mint perpatvar, jaj, civakodás.

¾ A pénz nem boldogít.

¾ A pénz nem boldogít, de nélküle nem boldogulsz.

¾ A böjtölés a legjobb orvosság.

¾ Az ember annyit ér, amennyit változtat a világon.

10
¾ Ki gyönyörnek él, gyönyör lesz a veszte.

¾ A tudás hatalom.

¾ Szükséggel együtt nő meg a remény.

¾ Árulónk a kétség; attól foszt meg, mit könnyen elérnénk, ha mernénk.

¾ A természet ingyen nem adja kincsét.

¾ Mit ér a tanács ott, ahol összevész a gonoszság és a józan ész.

¾ Derék ember számára nincs jobb cégér, kérges kezénél.

¾ Vétkesek közt cinkos, aki néma.

¾ Bűn bűnt vonszol magával.

¾ Színház az egész világ.

¾ Mindnyájan színészek vagyunk az élet színpadán, és az általunk választott szerepet

játsszuk.

¾ A kaszással, amely holnap elragad, csak úgy dacolhatsz, ha gyermeked marad.

¾ Heves tűz hamar kiég.

¾ Korán nyíló virág, korán hervad.

¾ A természet csinos burokba gyakran csak férget rejt.

¾ A nyomor még a Vesta-szüzet is megtántorítja.

¾ Önmagában semmi sem jó vagy rossz, a gondolataink teszik azzá.

¾ Az állítás nem bizonyosság.

¾ Légy hű önmagadhoz, mindenek felett.

¾ Aki szereti a talpnyalást, méltó a talpnyalóhoz.

¾ Az öröm leghívebb szószólója a csend.

¾ A szó eszme nélkül sosem hatol a mennybe.

¾ Csapás előtt mindig vidám az ember, de a szerencsét gond előzi meg.

¾ A hencegőből könnyen ez marad: megtalálják benne a szamarat.

¾ Rágalomra legjobb válasz a hallgatás.

¾ A nagy tűzvész is szikrából támad.

¾ A pénz könnyebben megy, mint ahogy jön.

11
¾ Mihelyt habozik, elveszett az asszony.

¾ Hiába van valakinek esze, ha nem tudja használni.

¾ A beszédhez igen kevés ész is elég.

¾ Kettős a fájdalom, ha rejtjük kínjainkat.

¾ A szükség törvényt bont.

¾ A kényszerűség nem ismer határt.

¾ A cél szentesíti az eszközt.

¾ Annyit érünk, amennyit tudunk.

¾ A szerencse is belefárad, ha sokáig a hátán kell hordania valakit.

¾ Légy előbb önmagad ura, azután másoknak is ura lehetsz.

¾ A bölcsnek több haszna van ellenségeiből, mint az ostobának barátaiból.

¾ Hagyd el a dolgokat, mielőtt még azok hagynak el téged.

¾ Akinek vaj van a fején, ne menjen a napra.

¾ A döglött oroszlán sörényét a nyulak is megcibálják.

¾ A citromot kifacsarják, és eldobják.

¾ Aki meg tudja mutatni mit ér, kétszer annyit ér.

¾ Ne tégy semmit első felindulásodban.

¾ Az átmeneti visszavonulás később még győzelmet hozhat.

¾ Aki magának tetszik, mindenki másnak visszatetszik.

¾ A tiszteletet nem lehet kierőszakolni, azt ki kell érdemelni.

¾ Ne kezdj olyannal, akinek nincs vesztenivalója.

¾ Semmi sem kíván több tapintatot, mint az igazság; elmondásához ugyanannyi hozzáértés
kell, mint az elhallgatásához.

¾ Ha élni akarsz, hagyj másokat is élni.

¾ Még a legbutább embertől is lehet tanulni valamit.

¾ A baj nem jár egyedül.

¾ Bizalmaskodásból lesz a szemtelenség.

¾ Az ifjak fő szabálya: jól ügyelj a szádra!

12
¾ A féltékenységben több a hiúság, mint a szerelem.

¾ Semmilyen álarc sem takarhatja el a szerelmet ott, ahol van; és nem színlelheti ott, ahol
nincs.

¾ Az ész mindig a szív balekja.

¾ A távollét a kis tüzeket kioltja, a nagy tüzeket fellobbantja.

¾ A szerelem akárcsak a tűz, nem lehet meg örökös lobogás nélkül; mihelyt megszűnik
remélni vagy félni, kialszik.

¾ Az ész nem sokáig tudja játszani a szív szerepét.

¾ Sokkal könnyebb elfojtani az első vágyat, mint kielégíteni mindazokat, amelyek követik.

¾ A szerelemből mindig az gyógyul ki hamarabb, aki előbb szakít.

¾ Semmi sem gátolja annyira, hogy természetesek legyünk, mint az, ha természetesnek
akarunk látszani.

¾ Nagyobb erények kellenek a jó sors, mint a balsors elviseléséhez.

¾ A bölcsesség a léleknek az, ami a testnek az egészség.

¾ Az irigység engesztelhetetlenebb, mint a gyűlölet.

¾ Mindenkinek annyi a joga, amennyi a hatalma.

¾ Minél többet tudunk a világ dolgairól, annál többet tudunk Istenről.

¾ A becsületesség a legjobb politika.

¾ Ahova a szerelem beköltözik, onnan az ész kiköltözik.

¾ Önmagunkkal vívni a legszörnyűbb viadal; önmagunkon győzni a legnagyobb diadal.

¾ Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.

¾ Soha ne mondd a kútnak, hogy nem kérsz a vizéből.

¾ Mindig az erősebbnek van igaza.

¾ Az ész szavára fütyül a szerelem.

¾ Nincs oly titok, amit az idő fel ne fedne.

¾ A hirtelen támadt szerelemből lehet a legnehezebben kigyógyulni.

¾ Nézzük meg másodszor is, de most már alaposan.

¾ A közömbösség a lélek legsúlyosabb betegsége.

¾ Könnyebb az igazságot felismerni, mint elismertetni.

13
¾ Ha megfosztanánk az embereket ábrándjaiktól, akkor mi örömük maradna az életben?

¾ A boldogság egyik akadálya, hogy mindig túl nagy boldogságot várunk.

¾ A boldogságnak az a legnagyobb titka, hogy egyetértésben éljünk önmagunkkal.

¾ Nehéz annyira dicsérni valakit, hogy hazugnak érezze a dicséretet.

¾ A mag sokszor becsesebb a növénynél.

¾ Minek javítani ott, ahol csapnivaló az egész.

¾ A lustaság a test ostobasága, az ostobaság a szellem lustasága.

¾ Ha segítő kézre van szükséged, ott lóg a karod végén.

¾ Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde.

¾ A munka gyümölcse a legédesebb élvezet.

¾ A nagy gondolatok a szívből fakadnak.

¾ A világosság a mély gondolatok ékessége.

¾ Legbiztosabb támogatónk a tehetségünk

¾ A magány az elmének az, ami a diéta a testnek.

¾ A nagy hal megeszi a kicsit.

¾ A szívnek nincsenek ráncai.

¾ A halálos ágyon már késő megváltozni.

¾ A távollevőknek soha sincs igazuk.

¾ Dühösnek lenni annyi, mint mások hibáját magunkon megbosszulni.

¾ A nő úgy tesz a férfiakkal, mint a sakkjátékos a bábukkal; nyúl az egyikhez, de a szeme már
a másikon van, hátha azzal előnyösebb húzást tehet.

¾ A pokol útjai jó szándékkal vannak kikövezve.

¾ Minden nép azzá válik, amivé törvényei teszik.

¾ A szerelemben csak futással lehet győzedelmeskedni.

¾ A magasztostól a nevetségesig csak egy lépés.

¾ A gyűlölet magától visszaszáll azokra, akik táplálják.

¾ Tartós örömet csak magadban és hivatásodban lelhetsz.

¾ Álló víztől csak mérget remélhetsz.

14
¾ Akinek az arca nem áraszt fényt, abból sosem lesz csillag.

¾ Egy madár sem száll túl magasra, míg saját szárnyain száll.

¾ Nem tudhatod mi elég, míg nem tudod mi több az elégnél.

¾ Gyönyör ejt teherbe, de a szenvedés szül.

¾ Az asszony olyan, mint a szélkakas, csak akkor állapodik meg, ha már megrozsdásodott.

¾ Valamit rosszul tudni, rosszabb, mint nem tudni.

¾ A nők állhatatosabbak a gyűlöletben, mint a szerelemben.

¾ Két veszekedő között a harmadik örül.

¾ A gyorsaság szükséges, a sietség káros.

¾ Nem látni a fától az erdőt.

¾ Kinek sok adatott, attól sokat várnak.

¾ A szemérem minden erkölcs anyja.

¾ Az erény csak akkor növekedik, ha nem vetődik rá fény; ha világosság éri, vagy ha
szemedet reáveted, a gyökér kiszárad, és a növényen nem nő több virág.

¾ A némaság mély, mint az örökkévalóság, a beszéd sekély, mint a tovatűnő idő.

¾ Minél többet ér egy beszéd, annál több mögötte a hallgatás.

¾ Az értéket nem az adja, ami látszik, hanem az, ami láthatatlan.

¾ Aki sohasem ette kenyerét könnyezve, aki gondterhes éjszakán sohasem sírt az ágya szélén,
az nem ismeri a túlvilági erőket.

¾ A merészségben bűverő van.

¾ Ki nagyot akar, magát zabolázza.

¾ A tudással nő a kételkedés is.

¾ Korlátok között mutatkozik meg, ki a mester.

¾ A művészet a kimondhatatlan tolmácsa.

¾ A hatalom ne beszéljen, hanem cselekedjen!

¾ Ha olyannak látjuk az embereket amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket; ha viszont úgy
kezeljük őket, mintha azok lennének, aminek lenniük kellene, akkor segítjük őket azzá válni,
amivé képesek.

15
¾ Ha valakiből ki akarsz hozni egy bizonyos tulajdonságot, tégy úgy, mintha az elérendő
erény máris egyik alapvető vonása lenne; előlegezd meg a jó hírnevet, amelyet ki szeretnél
fejleszteni benne, és roppant erőfeszítést tesz majd, nehogy csalódást okozzon neked.

¾ Sok kicsi sokra megy.

¾ Ha jó vagy másokhoz, magadhoz vagy a legjobb.

¾ Segíts magadon, az Isten is megsegít.

¾ Ami fáj, az nevel.

¾ Ne vágd ketté, amit kioldhatsz.

¾ A bölcsesség a gyengék ereje.

¾ Nincs hasznosabb dolog, mint felismerni, hogy tévedtünk.

¾ Az ész figyelmeztet arra, hogy mit kell elkerülnünk; de a szív mondja meg azt, hogy mit kell
cselekednünk.

¾ Nem lehet boldog az, aki nem akar az lenni.

¾ Aki tanít, az kétszeresen tanul.

¾ A nyomor elfojtja, a gazdagság felszítja a szenvedélyeket.

¾ Az ember nem más, mint testbe öltözött lélek.

¾ A pontosság a királyok udvariassága.

¾ Érdek nélkül semmi sem jön létre.

¾ Szép az, ami érdek nélkül tetszik.

¾ Ember, ne kutasd a rossz okát, te magad vagy az.

¾ A sikert felejtsd el, a balsikerekre mindig emlékezz vissza.

¾ Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem hogy nem kell megtenned, amit
nem akarsz.

¾ Mindenki egyért, egy mindenkiért.

¾ Egységben az erő.

¾ Semmi sem sebez jobban az igazságnál.

¾ A jó házasságnak a férfi a feje, de szíve a nő.

¾ Sohasem lehet tudni a nőnél, hol végződik az angyal, és hol kezdődik az ördög.

¾ Csak az nem fél, aki balga.

16
¾ A nőknek megvan az a képességük, hogy egyetlen szempillantás alatt mindent meglássa-
nak.

¾ A szerelem olyan, mint a szél; az ember sohasem tudja, hogy honnan támad rá.

¾ A nők, ha szeretnek, mindent megbocsátanak nekünk, még ballépéseinket is; de ha nem

szeretnek, semmit sem néznek el nekünk, még erényeinket sem.

¾ A véletlen is szükségszerűség.

¾ Ritkán gondolunk arra, amink van, és túl gyakran arra, amink nincs; ez a magatartás több
nyomorúságot okozott már az emberiségnek, mint az összes háború és járvány együttvéve.

¾ Minden ismeret kútfeje a tapasztalás.

¾ Hass, alkoss, gyarapíts; s a haza fényre derül.

¾ Tiszteld a nőket, ők szövik és fonják földi sorsunkba a mennyei rózsát.

¾ A sors felemeli az embert, amikor szétmorzsolja.

¾ Jótékony a tűz ereje, amíg az ember bír vele.

¾ Gazdaasszonyi gond tart össze vagyont.

¾ Ki tudja, hogy az idő méhe mit rejt magában.

¾ A bűn feladja önmagát.

¾ A mór megtette kötelességét, a mór mehet.

¾ A változatosság fűszerezi a gyönyört.

¾ A változatosság gyönyörködtet.

¾ Határozz, és kimondtad sorsodat.

¾ Ábrándozás az élet megrontója, mely kancsalul festett egekbe néz.

¾ Keresd az asszonyt!

¾ A legnemesebb boroknak is van seprőjük.

¾ Rettenetes, ha a gyűlölet a vizsgálóbíró.

¾ A népszerűség aprópénzre váltott dicsőség.

¾ Ó, hogyha elbukott, ne káromold a nőt! Ki tudja mily teher nyomá, s ejté el őt?

¾ Akkor élsz, ha másokért élsz.

¾ Az ember annyit ér, amennyit használ.

¾ A szerelem nem okoskodik; ha okoskodik, akkor már nem szerelem.

17
¾ A múlt a jövendő tükre.

¾ A félelem mindig rossz tanácsadó.

¾ A magyar még a saját kárán sem okul.

¾ Az eltiport nemzet újjászületik, de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás.

¾ A természet kerekei nem rozsdásodnak be.

¾ Önbizalom a siker egyik titka.

¾ A tett erőt gerjeszt.

¾ A jó modor apró áldozatokból épül fel.

¾ A legélesebb szemű vadász a világon a szerelem.

¾ A nagyság a jövőre apellál.

¾ A dolgok, amelyek neked vannak szánva, feléd gravitálnak.

¾ A hasonló csak hasonló által ismerhető meg.

¾ Az asszony akkor a legerősebb, ha gyöngeséggel vértezi fel magát.

¾ A megvetés és a szerelem gyakran édestestvérek.

¾ Ahol a jólét megtelepszik, onnan nehezen áll tovább.

¾ Elkerült bajokból tevődik össze a boldogság.

¾ A létezés még nem élet.

¾ Az emberek úgy élnek, mintha sose halnának meg, és úgy halnak meg, mintha sose éltek
volna. Sok embert az tart életben, hogy elherdálja az életét.

¾ A halogatás időlopás.

¾ A ravaszság olyan, mint az aprópénz; nem lehet sokat venni érte.

¾ Az ártatlanság tudatlanság.

¾ A politika alapja a kompromisszum.

¾ Boldog csak úgy lehet férfipálya, ha méltó hölgy a koronája.

¾ Szenvedély nélkül nincs zsenialitás.

¾ Az emberi törekvés hajtóereje az elismerés utáni sóvárgás.

¾ Ne mássz túl magasra, mert Isten néha megrázza a fát!

¾ Sok jó ember kis helyen is elfér.

18
¾ Nem mind arany, ami fénylik.

¾ A kutya ugat, a karaván halad.

¾ A szerelem mindenre talál mentséget, csak az aljasságra nem.

¾ Jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek.

¾ Ha valaki nem lehet a fény forrása, akkor legalább lámpavivőként világítsa meg mások
útját.

¾ Ha nem tudsz szert tenni a tudásra, segíts hozzá másokat.

¾ Megfelelő embert a megfelelő helyre.

¾ Pusztulunk, veszünk, mint oldott kéve, széthull nemzetünk.

¾ Szívet cseréljen az, aki hazát cserél.

¾ A nagy lélek csak nagy dolgokra törekszik.

¾ Aki visszautasítja a keresztjét, csak súlyosbítja azt.

¾ A rossz példa lélekmérgezés.

¾ Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt, amíg magunkat meg nem ismerjük.

¾ A bizalmatlanság a biztonság anyja.

¾ Ha a lélek nem áradhat ki, magába sűrűsödik.

¾ Az emberi butaság határtalan.

¾ Hol a szabadság, ott van a haza.

¾ A virágnak megtiltani nem lehet, hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet.

¾ A szerelem mindent pótol, de a szerelmet nem pótolja semmi.

¾ Sokat beszéltek, szépet beszéltek, de ebből a hon még nem él meg; hiába minden szép és jó
beszéd, ha nem fogjátok meg az elejét.

¾ A jót nem elég akarni, tenni kell!

¾ A dolgos kezek szentebbek, mint az imádkozó ajkak.

¾ Az az ember, aki nem csinál hibát, rendszerint semmit sem csinál.

¾ Csak az hibázik, aki dolgozik.

¾ A tett halála az okoskodás.

¾ Az élet értelme a küzdés maga.

19
¾ Ember küzdj, és bízva bízzál!

¾ A szerelem mindenható, képes újjáteremteni az embert.

¾ A szerelem vak, de a házasságban visszanyered látásodat.

¾ A férfi sorsa a nő.

¾ Öregember, nem vén ember.

¾ A hazugság a gyengék fegyvere.

¾ Aki ellenségével szövetkezik, saját testébe mártja a kést.

¾ A csúszómászók sohasem botlanak meg.

¾ A napnak is van foltja.

¾ Mindent, vagy semmit.

¾ Akinek küldetése van az életben, annak függetlennek kell lennie.

¾ Az ügy, amely bűnben fogant, nem győzhet soha.

¾ Az ősök iránti tiszteletlenség az erkölcstelenség első jele.

¾ Az egyik rendszer oltárterítője, a következő lábtörlője.

¾ Nem az számít ki honnan jött, hanem az, hogy hová tart.

¾ A szépség mindenütt ott van, nem rajta múlik, hogy nem látjuk meg.

¾ Az üzlet az üzlet.

¾ Amikor már semmire sem számíthatunk, mindenre kell számítanunk.

¾ A szelídséggel szemben nincs ellenállás.

¾ A szépség jó dolog, de csak akkor, ha nem veszi észre önmagát.

¾ Aki nagyon szereti önmagát, azt nem szeretik mások, mert tapintatból nem akarnak a
vetélytársává válni.

¾ Ne törekedj a gazdagságra, mert ha megszerezted, megöl az unalom.

¾ A gazdagság nem tesz többé, csak elvakultabbá.

¾ Az ember vagyonának szolgája.

¾ Amit nem adtál oda, soha nem lesz igazán a tied.

¾ Nem az a fontos az életben, amit kapunk, hanem az, amit adunk.

¾ Az előítélet látható támasz nélküli kósza vélemény.

20
¾ Azok a próféták találnak meghallgatásra, akik olyan tanokat hirdetnek, amelyeket az
emberek már egy idő óta éreznek anélkül, hogy azt pontosan meg tudnák fogalmazni.

¾ A szerelemre méltó férfi ritkán érkezik a szerelem órájában.

¾ Néha a kezdők látnak legtovább.

¾ Ha egy ostoba ember szégyelli, amit csinál, mindig a kötelességére hivatkozik.

¾ Egy nő még akkor is emlékszik az első csókra, amikor a férfi már az utolsót is elfelejtette.

¾ A házasság a férfiak számára végállomás, a nők számára első megálló.

¾ A szerelemben az asszony inkább odakölcsönzi, mint odaadja magát.

¾ Aki jól szenved, kevésbé szenved.

¾ Aki okoskodik, sohasem fog repülni.

¾ A háború háborút nemz, a győzelem vereséget.

¾ Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond.

¾ Gyermekkel együtt nő a gondod.

¾ A mély gyökerű fák nőnek csak magasra.

¾ A házasság kikötő a viharban, de gyakran vihar a kikötőben.

¾ Az ellentmondás elviselésének képessége nagyfokú kultúrára vall.

¾ Az önbecsülést erősíti, ha az ember nem adja meg magát a sorsnak.

¾ A felsőbbrendű ember nem csak tűri a szükséget, hanem élvezi is.

¾ A balsors felmagasztalja azt, akit nem tud lesújtani.

¾ Ha pénzt kérnek tőled, ajándékozz, és ne kölcsönözz; az ajándék csak hálátlanokat szül, a

kölcsön ellenséget.

¾ A házasság olya nehéz lánc, amelynek a hordozásához két ember kell.

¾ Sohasem hazudnak annyit, mint esküvő előtt, háború alatt, és vadászat után.

¾ Ha meg akarod változtatni a világot, akkor előbb el kell fogadnod olyannak, amilyen.

¾ Pénzen vett szerelemnek ecet az alja.

¾ Az író olyan, mint a havasi kürt, csak messziről jó hallgatni.

¾ Amit egy nő el akar érni, azt eléri, vagy kéréssel, vagy sírással, vagy édes csókkal.

¾ A tanuló azt hiszi, hogy nehéz a munkája, pedig ő csak a kocsi, és a tanító a ló.

21
¾ A lángész: egy százalék ihlet, és kilencvenkilenc százalék verejték.

¾ Ami növésre termett, nőni sosem szűnhet.

¾ Aki a célt akarja, az az eszközt is akarja.

¾ Nem való bokréta gyűrött süveg mellé.

¾ A szerénység csaknem mindig egyenes arányban áll a tehetséggel.

¾ A nők sohasem bocsátják meg a kudarcot.

¾ A bogáncs sosem fog rózsát teremni.

¾ Isten azért adta a szerelmet, mert józanul nem házasodna senki.

¾ A házasság olyan, mint az egérfogó, az egér csak a benne lévő csemegét látja.

¾ A legtöbb ember csak azért panaszkodik, hogy leplezze, milyen jó dolga van.

¾ Van, aki hosszan fejezi ki magát, hátha közben eszébe jut valami.

¾ A sokat fecsegő ember nem a gondolatait közli, hanem annak hiányát.

¾ Manapság miért nincsenek csodák? Mert ma már nincs olyan ember, aki elég mélyen meg
tudna hajolni.

¾ A neurózis a nem vállalt szenvedés következménye.

¾ Aki nem hatol át szenvedélyei poklán, sosem küzdheti le azokat.

¾ A tiszta lelkiismeret a legjobb védelem a neurózis ellen.

¾ A tiszta lelkiismeret a legjobb párna.

¾ Csak az igazságnak lehet megindító ereje.

¾ Forradalom csak ott lehet, ahol öntudatlan.

¾ A meghajtott fejet nem vágja a kard.

¾ Az éhezőket nem lehet statisztikával táplálni.

¾ A legártalmasabb kábítószer a szó.

¾ Tedd a dolgod, az emberek pedig hadd beszéljenek.

¾ A nyomorúság jobban megedzi az embert, mint a kovács a vasat.

¾ Igazán fontos döntések előtt soha sem szabad megkérdezni a népet.

¾ Nem azt kell adni az embereknek, amit kérnek, hanem azt, amit kérniük kellene.

¾ Szabad embernek nincs elérhetetlen magasság.

22
¾ Ököllel nem lehet agyonverni az igazságot.

¾ Tengernyi vér sem olthatja ki az igazságot.

¾ Amit tollad leírt, fejsze nem vágja ki.

¾ A tudomány kulcs a világ titkaihoz.

¾ Ki hogy él, aszerint gondolkodik.

¾ Ki, mint él, úgy ítél.

¾ Mindenki magából indul ki.

¾ Koldus annak az élete, aki nem bámészkodhat sose.

¾ Csak az alapos lehet igazán szórakoztató.

¾ Bölcs az, ki honát hátrahagyja; mert nem tűri, hogy örökre leigázza.

¾ A szótlanság elszigetel.

¾ Unatkozni annyi, mint unalmasnak lenni.

¾ Aki maga nem tud élvezni, az élvezhetetlen.

¾ A szerelemben a nők nem haragszanak a tolvajra, de megvetik a koldust.

¾ Nincs szebb egy szerelmes nőnél.

¾ A nő addig szép, amíg szeretik.

¾ Ne azt nézd, hogy mit tesz az asszony, viselkedésének az értelmét kutasd.

¾ Az asszony akkor fecseg leginkább, amikor hallgat.

¾ A beteljesülés a férfi számára vég, a nő számára kezdet.

¾ Ha okos emberek közé belép egy szépasszony, kész a bolondokháza.

¾ A legszebb, amit átélhetünk, a dolgok titokzatossága.

¾ A képzelőerő fontosabb, mint az ismeret.

¾ Nem oldhatunk meg egy problémát azzal a gondolkodásmóddal, amely azt előidézte;
ahhoz, hogy a világot meg tudjuk változtatni, előbb önmagunkat, a gondolatainkat kell
megváltoztatni.

¾ Józan észnek az emberek azoknak az előítéleteknek az összességét nevezik, amelyeket

felnőtté válásukig beléjük neveltek.

¾ Aki éjszaka legény, az nappal is legyen legény!

¾ Minden mulatságos, míg mással esik meg.

23
¾ Az igaz hitves segítője, nem akadályozója férjének.

¾ Az ég a bűneinkért haragszik ránk, a világ az erényeinkért.

¾ A rossz munka rosszabb a lopásnál.

¾ Ha jót teszel, légy hálás érte, hogy megtehetted.

¾ Inkább légy minden valamiben, mint valami mindenben.

¾ Nincs olyan szegény, akinél ne lenne szegényebb.

¾ Aki éhes, mérges.

¾ Nem csak azok hibásak, akik az ostoba helyzeteket előidézik; hanem azok is, akik ezt nem
akadályozzák meg.

¾ Az okos és a bölcs ember között az a különbség, hogy az okosból hiányzik az alázat.

¾ Semmit sem lehet megismerni önmagunk megismerése nélkül. Minél többet tud valaki
önmagáról, annál többet tud az életről.

¾ A szellem, az ész birodalmában az a legnagyobb, aki a legalacsonyabban van.

¾ Az életben nem az a legfőbb kérdés, hogy: ki vagyok én? hanem hogy: minek adom oda
magam.

¾ A világgazdaság nem más, mint a mohó zabálás és az éhhalál közötti kötéltánc.

¾ A valóban nagy emberen nem látszik, hogy nagy ember; egyetlen árulkodó jel a szerény-
sége, csendessége, rejtőzködő magatartása.

¾ A jól megfogalmazott mondat olyan, mint az eskü: nem lehet megváltoztatni.

¾ Minél több szeretet és jóság sugárzik belőled, annál több áramlik rád vissza.

¾ A rossz törvény a legrosszabb zsarnokság.

¾ A jó pásztor nyírja, és nem nyúzza a nyáját.

¾ Minden mindennel összefügg.

¾ Az értelmiséggel nem lehet forradalmat csinálni, mert örökké tépelődik.

¾ A jog a hatalom közvetítője.

¾ A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.

¾ A dolgok általában úgy végződnek, ahogy kezdődnek.

¾ Hiába vagdossuk le az ágait a rossznak, ha a gyökere sértetlen marad.

¾ Ha szörnnyel van dolgod, bánj vele úgy, mint egy szörny.

24
¾ Nincs füst tűz nélkül.

¾ Ha a sors bevert már egy szeget a zsarnok koporsójába, akkor nem tart soká, amíg beveri
az utolsót is.

¾ A házasság egy szövetség olyan bajok közös elviselésére, amelyek egyébként nem
keletkeznének.

¾ A nemek közötti kapcsolatban a férfi annyira lesz férfi, amennyire a nő nőnek tartja magát.

¾ Ahhoz hogy a férfi férfi maradjon, kell a nő mellette.

¾ A szépség börtöne egy okos nőnek.

¾ A férfi azt hiszi, hogy ő választja a nőt, pedig majdnem mindig a nő választja a férfit.

¾ Várni a legjobbat, felkészülni a legrosszabbra kell.

¾ Jól csak a szívével lát az ember; ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.

¾ A világos látáshoz néha elegendő a nézőpont megváltoztatása.

¾ Az ember ledönti a falakat, hogy szabaddá legyen, de ezzel lerombolt erődítménnyé válik,
amely a világ minden égtája felé nyitva van.

¾ Az asszony olyan, mint a monokli; elegáns viselet, de nélküle jobban lát az ember.

¾ Időnként hátra kell lépni, hogy nagyobbat lehessen előre ugrani.

¾ Az egyetlen pillanat, amelyet nem mulaszthatunk el, a siker előtti utolsó próbálkozás
pillanata.

¾ Ha sosem vallasz kudarcot, akkor nem igyekszel eléggé.

¾ A profizmus alapja a pontosság.

¾ Ha egy könyvet nem lehet újra és újra elolvasni, az első olvasásnak sincs sok értelme.

¾ Az olyan ember, aki nem a maga módján gondolkodik, egyáltalán nem gondolkodik.

¾ Az emberek saját baklövéseiket nevezik élettapasztalatnak.

¾ A lélek öregnek születik, de megfiatalodik; ez az élet komédiája; a test fiatalnak születik, de

megöregszik; ez az élet tragédiája.

¾ Az asszonyok adják életünk aranyát, de aprópénzre váltva azonnal vissza is követelik.

¾ Az ember először szereti a szüleit, majd meggyűlöli őket, és aztán megbocsát nekik.

¾ Az ember külleme mit sem számít, ha nem lelkének tükre.

¾ Aki gazdagon hal meg, szégyenben hal meg.

25
¾ Életünk értelme határozza meg életünk értékét.

¾ Erényeink és gyengeségeink arcunkra vannak írva.

¾ A női beszédben nem a szavak a fontosak, hanem az egésznek a muzsikája.

¾ A nő győzelme, ha megadhatja magát.

¾ A házasság aranylánc, amikor magadra veszed; ólomlánc, amikor viseled; acéllánc,

amikor el akarod szakítani.

¾ Van, aki azt hiszi magáról, hogy ő a világ nyolcadik csodája.

¾ Kellemetlen, amikor rájön az ember, hogy a kenyere javát nem ő ette meg.

¾ Az igazság győzelme a szelídekre és a türelmesekre vár.

¾ Akinek nincs humorérzéke, az mindenre képes.

¾ Szeressétek egymást, de ne csináljatok bilincset a szeretetből. Hagyjatok teret egymásnak

az együttlétben. Álljatok egymás mellett, de ne túl közel egymáshoz, mert a fák sem nőnek
egymás árnyékában. Adjatok egymásnak a kenyeretekből, de ne ugyanazt a szeletet egyé-
tek. Töltsétek meg egymás poharát, de ne egy pohárból igyatok. Legyetek olyanok, mint két
oszlop, melyek ugyanazt a tetőt támasztják, de ne akarjátok birtokolni egymást. Hagyjátok
meg a másik függetlenségét. Örüljetek és táncoljatok együtt, de időnként engedjétek egy-
mást egyedül lenni. Gondoljatok arra, hogy a lant húrjai is külön állnak, mégis ugyanaz a
zene szól rajtuk.

¾ Ha a házasság olyan jó lenne, nem kellene a köteléket papíron rögzíteni.

¾ Egyeseknél a pesszimizmus csak ürügy a lustaságra.

¾ Az ember legnagyobb hatalma a választás lehetőségében rejlik.

¾ A félelem gondolata vészmadárként követi az embert.

¾ Megérteni annyi, mint mindent megbocsátani.

¾ Amit másokkal teszel, azt valójában önmagaddal teszed; tudatalattid megteremti benned
azt, amit érzel, és amit gondolsz másokról.

¾ A lélek békéje nélkül nincs boldogság.

¾ Amit gondolsz, azt megvalósítod; amit érzel, azt vonzod; amit elképzelsz, azzá válsz.

¾ Bizonygasd saját korlátaidat, és egy idő után szert teszel rájuk.

¾ Ha vágyaidat megölöd, kísértetként visszatérnek; ha vágyaidat meghódítod, igába fogha-

tod őket.

¾ Rossz dolog szabadjára engedett szenvedélyek között morzsolódni, de visszafojtott szenve-

délyekkel vánszorogni éppoly keserves.

26
¾ Amikor imádkozunk, Istenhez szólunk; amikor meditálunk, Isten szól hozzánk.

¾ Aki nem szereti önmagát, nem szerethet másokat sem.

¾ Ha jól érezzük magunkat a bőrünkben, akkor jó érzéseket táplálunk mások iránt is.

¾ Bánj jól a testeddel, hogy a lelked szívesen lakjon benne.

¾ Az egyetlen út, amelyen érdemes elindulni, befelé vezet.

¾ Isten és én közöttem én vagyok az akadály.

¾ Az élettelen fizikai rendszerek a használatban mennek tönkre; az élő rendszereket viszont a

tétlenség teszi tönkre, míg a használatban fejlődnek.

¾ A tudással megszűnik a félelem.

¾ Minél tisztábban látjuk a világ valóságát, annál könnyebben birkózunk meg vele.

¾ Az elme tisztasága eloszlatja a félelmet, de könnyen elvakít.

¾ A remény hal meg utoljára.

¾ A nagy emberek jellemző tulajdonsága, hogy bármivel foglalkoznak is, rátapasztják az

eredetiség bélyegét.

¾ A nagyhatalmaknak nincsenek elveik, csak érdekeik.

¾ Az emberiség elsötétedése a felvilágosodással kezdődött.

¾ Csak az vész el végleg, amiről önként lemondunk; amit elvesznek tőlünk, az később még
visszaszerezhető.

¾ Amit elveszíthetünk, azt nem is érdemes megtartanunk.

¾ Az embertől csak akkor lehet elvenni az önbecsülését, ha ő maga lemond róla.

¾ A természet a szükségleteinket ki tudja elégíteni, de a mohóságunkat nem.

¾ Az emberek néha belebotlanak az igazságba, de aztán visszanyerik az egyensúlyukat, és

folytatják az utat.

¾ Az államférfi a következő nemzedékre gondol, a politikus csak a következő választásokra.

¾ Az emberek csak akkor járnak el ésszerűen, ha már minden lehetőséget kimerítettek.

¾ Lövedékként lövi fel ez a nép zsenijeit, majd összeszedi repeszeit.

¾ A temetők tele vannak pótolhatatlan emberekkel.

¾ Az emberiség a humanizmusból kiindulva, a nacionalizmuson keresztül, a bestializmus felé

tart.

27
¾ A világ jövője attól függ, hogy mennyire tiszteljük az életet.

¾ Fecseg a felszín, hallgat a mély.

¾ Ne légy heves, bár munkádon más keres; dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag
megy az égen, úgy érdemes.

¾ Mindent lehet, csak akarni kell.

¾ A bölcs ember a muszájból is erényt csihol.

¾ Minél nagyobb a küzdelem, annál fényesebb a győzelem.

¾ A győztes tele van tervekkel, a vesztes kifogásokkal; a győztes minden problémára talál
megoldást, a vesztes minden megoldásra talál kifogást.

¾ Nem elég jól csinálni; jó időben, és jó helyen is kell csinálni.

¾ Más az életet élni, és más létezni.

¾ Amitől félsz, attól nem szabadulsz.

¾ A félelem a balsiker előfutára.

¾ Aki keres, talál.

¾ Aki mer, az nyer.

¾ Egyszer hopp, máskor kopp.

¾ Kockázat nélkül nincs győzelem.

¾ Aki ma nem halad előre, azt holnap a valóság agyonnyomja.

¾ Ha valami megáll, máris visszafejlődik.

¾ Vasakarat, sikert arat.

¾ Nincs fény, árnyék nélkül.

¾ Ha a fényt akarjuk, el kell fogadni az árnyékot is.

¾ Magas fának hosszú az árnyéka.

¾ Ki a keveset nem becsüli, az a sokat nem érdemli.

¾ A munka nem szégyen.

¾ Ki dolgozni nem szeret, nem érdemel kenyeret.

¾ Amilyen a munka, olyan a fizetség.

¾ Előbb a munka, utána a fizetség.

28
¾ A munka dicséri mesterét.

¾ Amilyen az ember, olyan a munkája.

¾ Minden ember annyit ér, amennyit a munkája.

¾ Az ember névjegye a munkája.

¾ A jó szakember aranyat ér.

¾ Hamar munka ritkán jó.

¾ Jó munkához idő kell.

¾ Jól végzett munka után édes a pihenés.

¾ A munka nemesít.

¾ Aki nem ura a mesterségének, az a rabszolgája.

¾ Ki mihez nem ért, gyilkosa az annak.

¾ Ha majd kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, és kifogtad az utolsó halat,
rádöbbensz, hogy a pénz nem ehető.

¾ Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.

¾ A tétlenség rozsdája többet árt, mint a munka általi kopás.

¾ Tétlen kéz mellett begyöpösödik az agy.

¾ Nembánomból lesz a bánom.

¾ A rest kétszer fárad.

¾ Lassan ballag a restség, de nyomában a szegénység.

¾ A modern világban már nem a származása tesz valakit nemessé, hanem a tettei.

¾ Nemes szívnek nemes a tette.

¾ Jobb előbb, mint utóbb.

¾ Ki soha nem kezdi, soha nem végzi.

¾ Ki hamar kezdi, hamar végzi.

¾ Aki hátul szalad, sok port nyel.

¾ Aki halad, el nem marad.

¾ Ki sokba fog, keveset végez.

¾ Jó kezdet, fél siker.

29
¾ Ami késik, nem múlik.

¾ Mindent a maga idejében.

¾ A kapkodás a tökéletesség ellensége.

¾ Nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal.

¾ Ne nyessd le a fát, amelynek árnyékában nyugszol.

¾ Senki sem ugorhatja át a saját árnyékát.

¾ Nem olyan fényes, mint amilyen kényes.

¾ Üres kalász fenntartja a fejét.

¾ Olyan almához hasonlít, amely kívül szép, de belül rothadt.

¾ A fatuskó is szép, ha felöltöztetik.

¾ Az ágak mutatják meg, hogy milyen a gyökér.

¾ Aki kívül piszkos, belül is az.

¾ Hiába fürdik a holló, nem lesz belőle hattyú.

¾ A szépség belülről fakad.

¾ A szépséget a gondolataink, az érzelmeink, és a sejtjeink tisztasága hordozza.

¾ Az igazi szépség a szív jóságán alapul.

¾ Amilyen a fa, olyan a gyümölcse.

¾ Alma nem esik messze a fájától.

¾ Minden zsák megtalálja a maga foltját.

¾ Az elszáradt virág nem nyílik újra.

¾ Egy idő után elmondhatom magamról, hogy több a belső szépségem, mint a külső, és
rigolyáimnál sebesebben csak az elvárásaim szaporodnak.

¾ Egyes szerelmesek nem érdemelnek jobbat, mint hogy egymásra találjanak.

¾ Madarat tolláról, embert barátjáról ismerni meg.

¾ A fát gyümölcséről ismerni meg.

¾ Vér nem válik vízzé.

¾ Aki az eszével, értelmével nem tud kitűnni embertársai közül, a külsejével próbálja ezt
megtenni.

30
¾ Minden emberben él a vágy, hogy kitűnjön embertársai közül; ha valódi értékkel nem
rendelkezik, akkor álértékeket használ célja eléréséhez; aki nem rendelkezik belső
értékekkel, külsejének eltorzításával, feltűnő öltözködéssel próbálja felhívni magára a
figyelmet.

¾ Nem a ruha teszi az embert.

¾ A ruhánk alapján fogadnak, de az eszünk alapján bocsátanak el minket.

¾ Jól kérdezni annyi, mint sokat tudni.

¾ Isten malmai lassan őrölnek.

¾ Könnyű tele hassal böjtről prédikálni.

¾ Ki hitelbe vásárol, kétszer fizet.

¾ A szegény embert az ág is húzza.

¾ Az emberiség egy része az összeharácsolt javak poshadó mocsarában fuldoklik, a másik

része a szegénység mérhetetlen tengerében.

¾ A nincs nagy úr.

¾ Szerelemből nem lehet megélni.

¾ Sokat akar a szarka, nem bírja a farka.

¾ Rossz az, aki rosszra gondol.

¾ Nem jó a tűzzel játszani.

¾ Szemesnek áll a világ.

¾ Jobb a sűrű fillér, mint a ritka forint.

¾ Ki a fillért nem becsüli, a forintot nem érdemli.

¾ Az becsüli a pénzt, akinek körme kopik utána.

¾ Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát.

¾ Szemérmes koldusnak felkopik az álla.

¾ A szükség a legjobb kerítő.

¾ A vízbe fúló a szalmaszálba is kapaszkodik.

¾ Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.

¾ Nem akarásnak nyögés a vége.

¾ Ne nyavalyogj, cselekedj!

31
¾ Jobb a bajt megelőzni, mint orvosolni.

¾ Minden bajból van egy kiút.

¾ A bajokból kivezető út gyakran az átvezető út.

¾ Bajnak s kárnak nincs gazdája.

¾ Olcsó húsnak híg a leve.

¾ Többe kerül a leves, mint a hús.

¾ Máshol sem fonják kolbászból a kerítést.

¾ A jó lassan érlelődik.

¾ A jó kivájja a maga medrét.

¾ A gaz magától is megterem.

¾ A kevesebb néha több.

¾ A buta fecseg, az okos beszél, a bölcs hallgat.

¾ Aki beszél, nem tud; aki tud, nem beszél.

¾ Sok beszédnek sok az alja.

¾ Ki sokat beszél, keveset mond.

¾ Az erős ember megoldja a gondjait, a gyenge beszél róluk.

¾ A jó példa minden papolásnál többet ér.

¾ A becsület szép erény, aki bírja, nem szegény.

¾ A babérkoszorú levelekbe foglalt töviskoszorú.

¾ Ott a hazám, ahol a kenyerem.

¾ Mindenkinek megvan a maga keresztje.

¾ Nem elég megtollasodni, meg is kell tanulni repülni.

¾ A stílus megtanulásához több generáció szükséges.

¾ Aki hirtelen fut be fényes karriert, azt könnyen elvakítja a csillogása.

¾ Mit ér a kincs, ha boldogság nincs.

¾ A boldogságot nem várni kell, hanem megteremteni.

¾ Nem attól leszünk boldogok, amink van; hanem attól, amik vagyunk.

32
¾ Belső értékek nélkül a jólét unalomhoz vezet.

¾ A legjobb dolgunkban csináljuk a legnagyobb őrültségeket.

¾ A kutya is jó dolgában veszik meg.

¾ Nehéz a bárányt a farkassal összebékíteni.

¾ Farkasnak farkas a kölyke.

¾ Egy forrásból nem folyik kétféle víz.

¾ Egyik kutya, a másik eb.

¾ A fejétől büdösödik a hal.

¾ Holló a hollónak nem vájja ki a szemét.

¾ Kutyából nem lesz szalonna.

¾ Csalánba nem üt a mennykő.

¾ Nyugtával dicsérd a napot.

¾ Végén csattan az ostor.

¾ Az nevet igazán, aki utoljára nevet.

¾ Ki szelet vet, vihart arat.

¾ Kis patakból lesz a folyó.

¾ Cseppekből áll a tenger.

¾ Cseppenként a hordó is megtelik.

¾ Nem jó a zavarosban halászni.

¾ Ki korpa közé keveredik, megeszik a disznók.

¾ Egy rohadt alma megrohasztja az egész ládát.

¾ Más tollával ne ékeskedj.

¾ Az vagy, amit otthonról hozol.

¾ Amilyen az alap, olyan az épület.

¾ A házépítést az alapozással kell kezdeni.

¾ A rend a kultúra nyoszolyája, a civilizáció alapja.

¾ Alja csürhe rossz pásztort kap.

33
¾ Ha sikereid csúcsán, érzékeidet torkig lakatva váratlan csapás ér, tedd fel magadnak a
kérdést: mit adtál a világnak cserébe azért a sok jóért, amit kaptál tőle? Mit tettél azért,
hogy mások számára is elérhető legyen a siker, és a boldogság?

¾ Mindennek meg kell adni az árát.

¾ Ahol nincs, ott ne keress.

¾ Ahová nem tettél, ott ne keress.

¾ Előbb adj, hogy aztán kérhess.

¾ Kicsiből sokat ne várj.

¾ Ne igyál előre a medve bőrére.

¾ A szerencse forgandó.

¾ Minden szentnek maga felé hajlik a keze.

¾ Egy férfi nem követhet el durvább sértést egy nő ellen, mint azt, hogy nem fogadja el a
szerelmét.

¾ Csak olyan nővel kezdj, akit szükség esetén feleségül is vennél.

¾ Nem az az igazi, akivel le tudod élni az életedet, hanem az, aki nélkül nem tudsz élni.

¾ Valakit megszeretni egy perc is elég, valakit elfeledni egy élet is kevés.

¾ A nőket a szerelem megszépíti.

¾ Szeretni a szív szentsége.

¾ Férfi és nő igaz szerelmének titka a fejlődésre sarkalló életpróbák közös átélése.

¾ Az igazán szép és értékes nők féltve őrzik lelkük tisztaságát, mert ösztönösen tudják, hogy
semmi sem látszik olyan piszkosnak, mint egy beszennyezett liliom.

¾ Ár ellen nehéz úszni.

¾ Ki időt nyer, életet nyer.

¾ Használni kevés ember tud, de ártani a legsilányabb is képes.

¾ Vak vezet világtalant.

¾ Vakok között a félszemű a király.

¾ A jegenyefák sem nőnek az égig.

¾ Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó.

¾ Minden kezdet nehéz.

34
¾ A sors útjai szerteágazók és kifürkészhetetlenek.

¾ Ne csak nézz, láss is.

¾ A kavics is felfordítja néha a kocsit.

¾ Minden lánc olyan erős, mint a leggyengébb szeme.

¾ Igyekezz kitűnni, de óvakodj feltűnni.

¾ Csak az erős, aki ismeri a gyengéit.

¾ Aki nem tanult meg engedelmeskedni, az nem tud parancsolni.

¾ Az önuralom a legbiztosabb önvédelem.

¾ Saját jólneveltségünk a legjobb oltalom mások rossz modorával szemben.

¾ Barátot szükségben, asszonyt betegségben ismerni meg.

¾ A feleség a férj névjegye.

¾ Két dudás nem fér meg egy csárdában.

¾ Sok bába közt elvész a gyerek.

¾ Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni.

¾ A lónak négy lába van, mégis megbotlik néha.

¾ Közös lónak túrós a háta.

¾ Egy rókáról nem lehet két bőrt lenyúzni.

¾ Dobszóval nem lehet verebet fogni.

¾ A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát.

¾ Ha egy kutyának veszett hírét keltik, meg kell vesznie.

¾ Aki kutyával fekszik, bolhával kel.

¾ Mindenki olyan ágyba fekszik, amilyet vetett magának.

¾ Akasztott ember házában nem jó kötelet emlegetni.

¾ Aki verekedni akar, könnyen talál botot.

¾ Aki bottal köszön, annak doronggal felelnek.

¾ Ne feszítsd túl a húrt, mert elpattan.

¾ Rossz szomszédság török átok.

35
¾ Mindenki a maga portája előtt seperjen.

¾ Új seprő jól seper.

¾ Betyárból lesz a legjobb pandúr.

¾ Ahol egyszer sas voltál, oda ne menj vissza verébnek.

¾ A sas nem kapkod legyek után.

¾ A varjak csapatban szállnak, a sas magányosan repül.

¾ A zseni mindig magányos.

¾ Az ember örök elégedetlen; mindig az a nem jó neki, ami van.

¾ Csak az üresfejű, buta ember haragszik a tanítóra, mert nem tudja elviselni, hogy nála
okosabb emberek is vannak.

¾ A sértődékenység az ostoba emberek legjellemzőbb tulajdonsága; egy okos ember sohasem

sértődik meg, mert ha nála műveltebb bírálja, örül neki, hogy tanulhat tőle, a buta ember
sértéseit nem veszi magára.

¾ Akinek nem inge, ne vegye magára.

¾ Senki sincsen hiba nélkül.

¾ Az kiabál, akinek a háza ég.

¾ Gyönyörű nő, gyönyörű nyugtalanság.

¾ Ne bízd a kecskére a káposztát.

¾ A szépség minden fegyvernél pusztítóbb.

¾ Vannak nők, akiknek sem a jelenlétét, sem a távollétét nem lehet elviselni.

¾ A férfinak tenni, a nőnek lenni kell.

¾ Könnyebb az asszonyt táncba vinni, mint ráncba szedni.

¾ Tűzön, vízen, asszonyon nehéz kifogni.

¾ A házasságok az égben köttetnek, de az ágyban buknak meg.

¾ A házasságban a harmadik személy megjelenése nem ok, hanem következmény.

¾ A szerelemben nem lehet osztozkodni.

¾ Ha nincs ló, megteszi a szamár is.

¾ Ha egy férfi megérint a szavával, a keze sincs már messze.

¾ A férfi addig férfi, amíg kíván; a nő addig nő, amíg kívánják.

36
¾ Ha egeret akarsz fogni, nem árt, ha szalonnát is teszel az egérfogóba.

¾ Az első feleségének a vagyonát köszönheti a férfi, a vagyonának a második feleségét.

¾ Ne tartsd fontosnak, hogy fontosnak tartsanak!

¾ Az ember minősége határozza meg élete minőségét.

¾ A stílus az ember.

¾ Az arany, sárban is arany.

¾ Nem az a fontos, hogy ki mondja, vagy honnan jött az illető; hanem az, hogy mit mond, és
miért mondja.

¾ A jó bort nem vederrel mérik.

¾ Jó bornak nem kell cégér.

¾ Rostával nem lehet vizet merni.

¾ Ne féltsd a halat a vízben.

¾ Kicsi a bors, de erős.

¾ Sok lúd disznót győz.

¾ Nem kényszer a disznótor.

¾ Kölcsön kenyér visszajár.

¾ Ki hamar nevet, hamar sír.

¾ Jó pap holtig tanul.

¾ A tanulás sohasem ér véget.

¾ Ha Jancsi nem kezdi, János nem végzi, vagy amit Jancsi elmulaszt, azt János sohasem
tanulja meg.

¾ A szív tolmácsa az arc.

¾ Ki milyen virágot szakít, olyat szagol.

¾ Az idő minden sebet begyógyít.

¾ A szem a lélek tükre.

¾ Záporeső hamar múlik.

¾ Rend a lelke mindennek.

¾ Nem jó az ördögöt a falra festeni, mert megjelenik.

37
¾ Az ördög nem alszik.

¾ A Gonosz győzelméhez csak annyi szükséges, hogy a jók ne tegyenek ellene semmit.

¾ A lejtőn nincs megállás.

¾ Isten nem bottal ver.

¾ A mosoly csak egy pillanatig él, de emléke örökké megmarad.

¾ Ha több a költség, mint a jövedelem, kész a veszedelem.

¾ Aki dolgozik, nem ér rá pénzt keresni.

¾ A nagy igazságkeresők többnyire nem tartoznak a nagy pénzkeresők közé.

¾ Rögös út vezet a csillagokhoz.

¾ Nem repül a sült galamb az ember szájába.

¾ Csak ahhoz jön el a szerencse, aki fel van készülve a fogadására.

¾ Az elvesztegetett idő rajtunk kéri számon önmagát.

¾ Nem ítélkezni kell a múlt felett, hanem tanulni belőle.

¾ Könnyen jött, könnyen megy.

¾ Alkalom szüli a tolvajt.

¾ Az igazi értéket a tolvajok nem tudják ellopni, mert az bennünk rejlik.

¾ A bűnt a víz nem mossa le.

¾ Rossz pénz nem vész el.

¾ Lakva ismerni meg egymást.

¾ Ahány ház, annyi szokás.

¾ Lassú víz partot mos.

¾ Alamuszi macska nagyot ugrik.

¾ Lefelé tapos, felfelé görnyed.

¾ Jut is, marad is.

¾ Jobb félni, mint megijedni.

¾ Aki fejjel megy a falnak, betörik a feje.

¾ Eső után késő a köpönyeg.

38
¾ Ne csinálj magadnak egy dologból kettőt.

¾ Ahol egy elégséges, oda kettő nem szükséges.

¾ Többet ésszel, mint erővel.

¾ Ha valaki szamárnak született, az cipelje a terhét.

¾ Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik.

¾ Aki elbízza magát, könnyen megszégyenül.

¾ Az ember legnagyobb ellensége önmagának.

¾ Akit az istenek meg akarnak büntetni, teljesítik a kívánságát.

¾ Két dolog okozhat végzetes tragédiát az ember életében: az egyik, hogy nem kapja meg,
amit akar; a másik, hogy megkapja.

¾ A tehetséget két dologgal lehet megölni. Ha túlságosan törődnek vele, vagy ha nem törőd-
nek vele.

¾ Az elkényeztetett test lehúzza a szellemet.

¾ Akkor drága az egészség, ha meglep a betegség.

¾ A legtöbb ember az egészségét is feláldozza, hogy sok pénze legyen; majd rengeteg pénzt
költ rá, hogy visszanyerje az egészségét.

¾ Mit ér a kincs, ha egészség nincs.

¾ A jóból is megárt a sok.

¾ Mindent akkor kell abbahagyni, amikor a legjobban esik.

¾ Éhes gyomorral nem lehet himnuszt énekelni.

¾ Éhes disznó makkal álmodik.

¾ Ki keserűt nem ízlelt, nem tudja mi az édes.

¾ A látszat néha csal.

¾ Nemes gyümölcs későn érik.

¾ Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja.

¾ Minden csoda három napig tart.

¾ Nem eszik a kását olyan forrón, mint ahogyan főzik.

¾ Nagyobb a füstje, mint a lángja.

¾ A harag rossz tanácsadó.

39
¾ Felejteni sohasem késő.

¾ Ígérni könnyű, megtartani nehéz.

¾ Ki könnyen ígér, nehezen ad.

¾ Mielőtt elvesztenéd a fejedet, próbáld meg használni.

¾ A csodák nem pazarolhatók hiábavalóságokra.

¾ A nyelv a nők kardja, nem is hagyják megrozsdásodni.

¾ Óvakodj az ökör elejétől, a szamár hátuljától, és az asszony minden porcikájától.

¾ A nők mindig több kerülnek, mint amennyit érnek.

¾ A nők sosem beszélnek meggyőzőbben, mint amikor nincs igazuk.

¾ A humor a túlélés egyik módja.

¾ A nevetés beszéd szavak nélkül.

¾ Az igaz embert környezete akaratlanul is segíti tervei megvalósításában.

¾ A közért munkálkodó ember ügyeit nemegyszer azok lendítik előre leginkább, akik a leg-
többet próbálnak ártani neki.

¾ Minden apró szenvedés megerősíti az embert, és segít elviselni a nagyobb szenvedéseket.

¾ Ha tudod, hogy igazad van, mindent kibírsz.

¾ Amit gyűlölsz, az a részeddé válik, és átveszi feletted a hatalmat.

¾ Mások hibáit csak addig látjuk, amíg nem vesszük észre saját gyarlóságainkat.

¾ Aki mindig a rosszat keresi a másikban, az előbb-utóbb meg is találja.

¾ Amikor valaki felett ítélkezünk, valójában önmagunkról mondunk ítéletet.

¾ A közhiedelemmel ellentétben a sors nem egy merev, előre lefektetett sín, amely egyetlen
pályán igyekszik tartani minket.

¾ Az élet a lehetőségek kihasználása és elvetése közötti egyensúlyozás művészete.

¾ Minden élet egy vállalkozás.

¾ A tapasztalat a legtökéletesebb tanulás.

¾ A nagy dolgok kis dolgokból állnak össze.

¾ Az ember sorsa lelkének vetülete.

40
¾ Életünk látható kifejeződése gondolatainknak.

¾ Minél szebbnek látjuk az életet, annál inkább képesek vagyunk azt még szebbé tenni.

¾ Az életben nem az lesz boldog, aki sokat kap; hanem az, aki sokat ad.

¾ Ha boldog akarsz lenni, tégy másokat boldoggá.

¾ Az életben a hátrányos helyzet csak akkor hátrány, ha annak fogod fel.

¾ A fiatalság nem érdem, hanem állapot, ami sajnos hamar elmúlik.

¾ Ha a sors becsuk egy ajtót, nyit helyette másikat.

¾ Ha azt hisszük, nincs több remény, akkor csillan fel messze a fény.

¾ Hajnal előtt van a legsötétebb.

¾ Bízzál önmagadban, és akkor benned is bíznak.

¾ Az önbecsülés a megbecsülés része.

¾ A hitet és a szeretetet senkire sem lehet rákényszeríteni.

¾ A szeretet gazdagabbá teszi azt, aki kapja; és nem juttatja koldusbotra azt, aki adja.

¾ Érettségünk mércéje az, hogy mennyit vitatkozunk önmagunkkal.

¾ A kultúrához vezető első lépcsőfok az önuralom.

¾ Az önfegyelem nem más, mint lényünk örök kiigazítása.

¾ Minden erény lemondással jár.

¾ Minden ember annyit ér, amennyiről le tud mondani.

¾ A legnagyobb szabadság, egyben a legnagyobb rabszolgaságot is jelenti.

¾ Nem az az erős, aki sohasem esik el, hanem az, aki mindig fel tud állni.

¾ Veszteségeink érlelnek bennünket a győzelemre, csalódásaink a bölcsességre, és fájdal-

maink a boldogságra.

¾ A küzdelem, a kín, a szenvedés és a fájdalom szülik az erkölcsöt.

¾ A szenvedés az emberi méltóság próbája.

¾ A szenvedés nemesíti a lelket.

¾ A szenvedés gyümölcse a bölcsesség.

¾ A fejlődés motorja a szenvedés.

41
¾ A reménytelenül küzdő embert a kitartó szolgálat menti meg a morális összeomlástól,
amelyet hosszú, vigasztalan éveken át folytat.

¾ A remény meglátja a láthatatlant, megérzi a megfoghatatlant, és eléri a lehetetlent.

¾ Nem baj, hogy gondjaid vannak; csak ne hagyd, hogy fészket rakjanak benned.

¾ A bocsánatkérés az emberi nagylelkűség megnyilvánulása.

¾ Vehetsz házat, de otthont nem; vehetsz ágyat, de álmot nem; vehetsz órát, de időt nem;
vehetsz könyvet, de tudást nem; vehetsz pozíciót, de tiszteletet nem; vehetsz orvosságot, de
egészséget nem; megveheted a szexet, de a szerelmet nem.

¾ Korunkban az önként vállalt rabszolgaság lett az ember szabadsága.

¾ Csak az lehet szabad, aki tiszteletben tartja mások érdekeit is.

¾ A munka biztos menedék annak, aki magányos.

¾ Az öngyilkosság egyetlen társadalmilag elfogadott módja, hogy halálra dolgozod magad.

¾ Az ész a legjobb tőke.

¾ A hit az, amihez egész szívünkkel ragaszkodunk.

¾ Akiben rend van, az rendet teremt a környezetében is; akiben viszont zűrzavar van,
zűrzavart hoz létre maga körül. Amíg magad körül nem teremtesz rendet, addig magadban
sem tudsz.

¾ A kapcsolatteremtés legfőbb kritériuma az legyen, hogy több leszel-e általa.

¾ Nem az a fontos, hogy mik vagyunk, hanem az, hogy mivé válunk egy kapcsolatban.

¾ Ne utánozz másokat, hanem fedezd fel egyéniségedet, és légy önmagad.

¾ Ne a bajaidat tartsd számon, hanem mindazon jót, amelyben részesültél.

¾ Az álérték hivalkodik, a valódi érték rejtőzködik.

¾ Légy szerény, de ne szerénykedj.

¾ Sorsdöntő kérdésekben ki kell állnunk az elveinkért, mert ha hallgatunk, azt hiszik, hogy
egyetértünk.

¾ A jellemed határozza meg sorsodat.

¾ Mindenki saját sorsának a kovácsa.

¾ Az élettől azt kapod vissza, amit belefektettél.

¾ Jelenlegi tetteink szabják meg jövőbeli sorsunkat.

¾ A jövőnket most teremtjük.

42
¾ A művésszé, jó szakemberré válásnak négy lépcsőfoka van: a kezdő egyszerű és rossz
dolgokat csinál. A második fázisban már bonyolult is, amit csinál, és még mindig rossz. A
harmadik fázisban az ígéretes művészpalánta már sejt valamit. Amit csinál az már jó, de
még mindig bonyolult; A negyedik fázisban következik be a letisztulás. Az utolsó lépcső-
fokon megvalósul az áhított cél: a jóság és az egyszerűség.

¾ Az igazán nagy dolgok rendkívül egyszerűek; a letisztultság eléréséhez azonban fejlődni

kell, mert a lényeg csak fentről látható.

¾ Az idő gyengíti az éleslátást, de javítja a tisztánlátást.

¾ A lét küzdelem; ha megoldasz egy problémát, helyébe másik lép, mert a küzdelem az élet
természetes állapota.

¾ A munkával és tisztességgel szerzett vagyon jutalommá válik.

¾ Isten azért adta a tehetséget, hogy szolgáljuk vele a világot; és nem azért, hogy
élősködjünk rajta.

¾ Gyönyörű emberek, gyönyörű autókban rossz irányba haladnak, mivel mindnyájan azt
hiszik, hogy a megszerzett tárgyak, a külcsín hozza meg a boldogságot.

¾ A vagyon nem önző céljaink elérésének eszköze, hanem kötelezettség és szolgálat.

¾ Úgy segíts másokon, hogy segíthessenek önmagukon.

¾ Ha másokért élünk, tökéletesebbekké válunk.

¾ A barátság szolgálat.

¾ A primitív lélek uralkodni akar, önként szolgálni csak a fejlett lélek képes.

¾ Tökéletes szabadságot csak akkor nyerhetsz, ha nem ragaszkodsz az „én- enyém- nekem”-hez.

¾ A hamis értékekhez igazodó ember szükségszerűen silányabbá válik.

¾ Az úttörő elme olyan, mint a gyertya; miközben másoknak világít, magát emészti.

¾ Felvilágosításra azért van szükség, hogy a megismerés megszüntesse az élet értelmetlen-

ségének tévképzetét, és a vele kapcsolatos félelmeket.

¾ A fennköltség vérből, szennyből, fájdalomból és szenvedésből születik.

¾ Ahol az erő, ott a hatalom.

¾ Minél nagyobb a hatalom, annál kisebb a szabadság.

¾ A hatalom méreg, ami lassan felszívódik az ember testébe.

¾ Hatalmat csak annak szabad adni, akinek nehezére esik.

¾ A gyanakvás és gyűlölet nem más, mint tudatlanság.

43
¾ Rengeteg kárt okoz az emberiségnek a démonvilág által szított sértődöttség; ezáltal ostoba,
sértődött mimózák gyülekezetévé válunk; az önzetlen segítőkészségnek végtelen türelem-
mel, kitartással és szeretettel kell párosulnia.

¾ Feltétel nélkül, és teljes odaadással kell szeretnünk egymást.

¾ Az elégtétel Isten dolga.

¾ Minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle.

¾ Ahogy szaporodnak a törvények, úgy szaporodnak a kibúvók is.

¾ A túlzott szabadság árt a demokráciának; a túlzott demokrácia árt a szabadságnak.

¾ A történelem az élet tanítómestere.

¾ A tegnapra emlékeznünk kell; ez a ma felelőssége, hogy legyen holnapunk.

¾ A jövőnk csak akkor lehet fényes, ha a múltból táplálkozik.

¾ A suttogás néha messzebbre hallatszik, mint a kiabálás.

¾ Az ember korlátlan lehetőségei elé a legtöbb akadályt önmaga állítja.

¾ Az ember vak teremtő.

¾ Az emberek tudat alatt vágynak rá, hogy megvakítsák, megsüketítsék magukat.

¾ Még az állat is okosabb nálunk, mert ő az ösztöneire hallgatva cselekszik; mi már az ösztö-
neinknek sem hiszünk.

¾ A tudat számára nincs fájdalmasabb dolog a világon, mint szembesülni az igazsággal.

¾ A hazugság és az őszinteség közötti különbség, hogy az utóbbiért később sem bocsátanak

meg.

¾ Az igazság és a hitelesség a részletekben rejlik.

¾ A tények makacs dolgok, nem lehet őket figyelmen kívül hagyni.

¾ Az ember csak azt tudja kifejezni, aminek a tudatában van.

¾ Az emberek elfelejtik, amit mondtál, amit csináltál; de arra mindig emlékezni fognak, hogy
milyen érzéseket keltettél bennük.

¾ Az emberi élet csupán egy villanás a végtelen időben.

¾ Jelenlegi tudásunk ahhoz sem elegendő, hogy felismerjük a tudatlanságunkat.

¾ Régen határtalan vágy égett az emberekben az ismeretlen legyőzésére. Ma már az ismertet

sem tudjuk legyőzni.

44
¾ Az emberek nem élik meg az életet a maga valóságában, mert a szokások és konvenciók
rabjai.

¾ Csak azok látják meg a világot a maga valóságában, akiknek a szemét tisztára mosták a
könnyek.

¾ Figyeljünk a belső hangra, mert az igazság a szívünkben rejlik.

¾ A legmélyebb belső felismerések tárják fel a legnagyobb igazságokat.

¾ Ne azt mondjuk, hogy „én ilyen vagyok”, hanem azt, hogy „én ilyenné tettem magam”;
mindenki olyan, amilyenné tette magát, vagy hagyta magát tenni.

¾ A lelkiismeret sohasem hazudik.

¾ Az emberi telhetetlenség határtalan; minden kielégített vágy újakat szül.

¾ A bölcs embert már nem keserítik percenkénti lemondások.

¾ Szeretetünk csendje ellenségeinkben is csendet teremt.

¾ Amelyik kéz nem tud adni, annak simogatni kell.

¾ A tiszta lelkű emberekre azt szokták mondani, hogy nem erre a világra valók; de mi lesz
ezzel a világgal, ha egyszer elfogynak a nem erre a világra valók?

¾ Csak a szívből jövő ima talál meghallgatásra.

¾ A kérő, ki nem önmagának kér, annak kérelme az egekig ér.

¾ Aki soha nem vállal kockázatot az életben, sehová sem jut.

¾ Aki nem akar, amikor tud; az majd nem tud, amikor akar.

¾ Aki nem mer élni, nem fog fejlődni.

¾ Kétféle ember van: az egyiket lesújtja, a másikat felemeli a sorscsapás.

¾ Ha a lélek elég fejlett ahhoz, hogy elkerülje az életben felmerülő csapdákat, akkor az elért
siker jutalmául szolgál; ha nem elég fejlett, és beleesik a csapdába, akkor a vergődéssel
járó szenvedés a lelki fejlődését szolgálja.

¾ Az emberek azért sétálnak bele önként az élet csapdáiba, mert tudat alatt érzik, hogy fej-
lődniük kell; és ennek leghatékonyabb módja, a rájuk zúduló bajokból eredő szenvedések
átélése.

¾ Ha fáj valami az ember lelkének, hagyja fájni.

¾ A vétek ereje azért sodorja válságba az embert, hogy a valódi lénye főnixmadárként
kiemelkedjen a szenvedés tüzéből.

¾ Mindnyájan sötétben tévelygünk, de a szenvedés a világosság felé visz.

45
¾ Az élet értelmének megismerése jobban visszatartja az embereket az öngyilkosságtól, mint
az életösztön.

¾ A fizikai világban a tapasztalás vezet el a megértéshez, a megértés a szeretethez.

¾ Az igazi tudás nem kérkedik, nem hivalkodik.

¾ A tudás olyan mértékben gyarapszik, amilyen mértékben használják.

¾ A lélek a világegyetem bölcsességét hordozza magában.

¾ Sok felesleges szenvedéstől kímélne meg bennünket, ha tudatosulna bennünk, hogy: „Isten
mindent megtesz értünk, de semmit sem helyettünk.” Amikor azt mondod: „Feladom”
gondolj arra, hogy ilyenkor másvalaki azt mondja: „Egek! Micsoda lehetőség!”

¾ Nem vagyunk több csak egy-egy tégla, de együtt mi vagyunk a ház.

¾ Egyetlen ember apró döntése is szétsugárzik a világban, és mint láthatatlan szál bele-
szövődik a történelem végeláthatatlan szőnyegébe, formálva azt.

¾ Nincs olyan hosszú út, melynek vége ne lenne.

¾ Minden jó, ha a vége jó.

¾ Minden végben benne van egy új kezdet lehetősége.

¾ A közmondás az emberi bölcsesség kikristályosodott formája.

¾ A számok segítenek spirituális összhangba kerülni a világmindenséggel.

¾ Mindenki, aki néz, de nem lát, vak; mindenki, aki lát, de hallgat, duplán vak; csak azok
látók, akik másoknak fényt visznek.

¾ A gúny az a védőfal, amelyet a gyávák és a közömbösek emelnek maguk és az őket

megrémítő, felkavaró lehetőségek közé.

¾ A rész semmi, az egész minden.

¾ Aki nem ismeri a múltat, az nem ismeri a jelent sem.

¾ A jelen az alakítható jövő megváltoztathatatlan múlttá válásának folyamata.

¾ Ne a múlandó, hanem a maradandó után vágyakozz.

¾ Az élet szüntelen küzdelemben születő állandó átváltozás.

¾ Minden változik, ugyanakkor minden örök.

¾ Csak a változás örök.

¾ Az idő igaz, de ledönti mi nem az.

¾ Ha az evolúció nem tud érvényesülni, jön a revolúció.

46
¾ A fizikai lét, a fennmaradás előfeltétele a fejlődőképesség; az evolúció nem kegyelmez
senkinek, és semminek; ami fejlődésképtelen, elpusztul.

¾ Bármekkorára nő is a fa, bármilyen vastag lesz a törzse – állapota, fennmaradása a

hajszálgyökerektől függ.

¾ Az embereknek a legtöbb kárt az élvhajhász életmódhoz való vonzódás, és a szenvedésfóbia

okozza.

¾ Attól irtóztok leginkább, amiből a legtöbb hasznotok származna, és azért töritek magatokat
a legjobban, ami a legtöbb kárt okozza nektek.

¾ Minél fejlettebb a lélek, annál több dolgot tud nélkülözni.

¾ Az emberi fejlődés az öntudatra ébredéstől, az önmegismerésen keresztül, az önmegvaló-

sítás irányába tart.

¾ Az emberiség fejlődésre van ítélve, de a haladásért nagy árat kell fizetni.

¾ A sárból nem lehet csak úgy kirepülni.

¾ Nektek megvolt a bátorságotok emberként élni, és részt venni Isten nagyszerű vállalkozásá-
ban, a földi életben; mi minden embert egy nagy kaland résztvevőjének tekintünk.

¾ Az élet minden borzalmával együtt csodálatos kaland.

¾ Van, akiről tudtok, és van, akit olyan gyakran emlegettek, hogy még a „csapból is az ő
neve folyik”; Az igazán nagy emberek azonban ismeretlenek maradnak; A világ java a tör-
ténelemben fel nem jegyzett cselekedetekből áll össze; Olyan emberek áldozatos munkája
emelte civilizációtokat a jelenlegi szintre, akikről senki sem tud, akik jeltelen sírokban
nyugszanak.

¾ Az igazi csatákat háború nélkül, észrevétlenül nyerik meg.

¾ Életünk minden percében vizsgázunk; minden tettünk befolyásolja sorsunkat,

meghatározza jövőnket.

¾ A jövő bennünk van, a magvait folyamatosan vetjük; mindennapi cselekedeteink állandóan

változtatják a jövőnket.

¾ A történelem nem más, mint a karma törvényének időbeni illusztrációja.

¾ Ha meg akarjátok változtatni a világot, előbb a gondolataitokat kell megváltoztatni.

¾ A szellem teremtő erő.

¾ Az ismeret nem ajándékba kapott, hanem küzdelem árán kiérdemelt kincs.

¾ A megérzés a lélek tudása.

¾ A zseni azt is tudja, amit sose tanult.

¾ A zseni minden korra érvényeset alkot.

47
¾ A küzdelem a halállal nagyon jó iskola; főleg ha túléli az ember.

¾ A csábítás a halál legfőbb szövetségese.

¾ Nem a bűneink miatt, hanem a bűneink által bűnhődünk.

¾ A bűnös saját bűneinek kötelékével kötöztetik meg.

¾ A bűn megvallása az első lépés a bűnbocsánat útján.

¾ A látható világ a láthatatlan világ ítélete alatt áll.

¾ Az igazi valóság a függöny mögött rejlik.

¾ Van, aki egész életében jelet keres, mert nem tudja, hogy a keresés igénye maga a jel.

¾ Az a fontos, ami felé tartunk, és nem az, hogy milyenek vagyunk.

¾ Akit nem húz a magasság, az a mélységbe zuhan.

¾ A meg nem élt tudás bűnné válik.

¾ A tudásnak megváltó ereje van, ha az elvei igazságon alapulnak.

¾ Ki-ki a saját helyén világítson.

¾ Szolgálat útján lesz a szabadság teljesebb.

¾ Töltsd be jobban a helyet, ahová tétettél, és az Úr megnyitja előtted az utat.

¾ Teljesítsétek a feladatotokat a földi életben, mert teremtéseteknek oka és következménye

van.

¾ Vegyünk példát a természetről, hogy milyen pedánsan végzi a dolgát. Nem érdekli a maga
haszna; mindig minden körülmények között a legtöbbet és a legjobbat adja magából.

¾ Ma már nem azt nézik az emberek, hogy mit tegyenek az Úr asztalára, hanem azt, hogy mit
vehetnek el róla.

¾ A jól végzett munka Istennek adott ajándékká válik, melynek jutalma, hogy a tökéletes
munka békéje költözik szívünkbe.

¾ Amikor adunk, akkor kapunk.

¾ Amikor megbocsátunk, bocsánatot nyerünk.

¾ A szeretet toleranciát szül, a tolerancia békét.

¾ A szegénység üdvözít.

¾ Fájdalomból születik az igazi boldogság.

¾ Az embernek nem lelke van, az ember maga a lélek.

48
¾ A lélek azért költözik fizikai testbe, hogy megtapasztalja, és kiteljesítse önmagát.

¾ Aki nyitott az életre, az előtt kinyílik az élet.

¾ A megismerés útja a szenvedés.

¾ A lélek nem késztermék, hanem keletkezési folyamat.

¾ A lélek formálja a testet.

¾ Akiben káosz van, az csak káoszt tud teremteni maga körül.

¾ A múltad meghatároz, de ne legyen teher az életedben.

¾ Minden dolognak a vágy a szülője.

¾ A kezdet kezdetétől végtelen megvalósítási lehetőséget biztosítottam valamennyi rögesz-

métek számára. Éljétek ki! Tapasztaljátok meg! Szembesüljetek vágyaitok, szenvedélyeitek
és gondolataitok minden következményével.

¾ Aki nem tapasztalja meg magában a gonoszt, az nem képes kifejleszteni a jóra való
ösztönét sem.

¾ A földi örömök igénybevételének helyes módját kell megtanulnunk, nem a róluk való
lemondást.

¾ Aki úgy ismeri meg a világot, hogy önmagában hiányt szenved, az mindenben hiányt fog
szenvedni. Éld az életet a maga teljességében.

¾ Mindenki annyi terhet bír elviselni, amennyit rámértek, mert a terhek mellé erőt is kapunk;
a ránk nehezedő teher csak akkor válik elviselhetetlenné, ha önsorsrontó cselekedettekkel
tönkreteszzük az életünket.

¾ Minél magasabbra jut valaki, annál nagyobb a mélység alatta.

¾ Az ima a végső menedék; ahol az értelem felmondja a szolgálatot, ott már csak az ima
segíthet.

¾ Isten nem látható módon, hanem belső megtapasztalás révén mutatkozik meg.

¾ A csend közelebb visz Istenhez.

¾ A sok pénz eltávolít Istentől, a kevés közel visz hozzá.

¾ Az önfeladás visz Istenhez.

¾ Közeledjetek Istenhez, és ő is közeledni fog hozzátok. Istent a szíved rezdüléseiben, az

elméd csendjében találod meg.

¾ Aki Isten tudásának részese, az részese a gyötrődéseinek is.

¾ A tapasztalás érleli meg a bizonyosságot.

49
¾ A múlt emlék, a jövő titok, a jelen ajándék.

¾ A világmindenség nem sebtében összetákolt rendszer, hanem állandó fejlődésben

kibontakozó isteni terv.

¾ Aki a házát jól igazgatja, nagyobb egységet is jól igazgathat.

¾ Hogyan igazgathat valaki száz embert, ha a saját házát sem képes?

¾ A család feje a férfi; a férfi feje a Krisztus, Krisztus feje az Isten.

¾ Ősz hajban van a bölcsesség.

¾ Az öregember előtt kelj fel!

¾ Neveld gyermekedet Isten útmutatása szerint szigorral, a fegyelmezés pálcája ne legyen

messze a kezedtől; de soha ne engedd, hogy kézségbe essen!

¾ Nem kell a jó – akkor nesze, itt a rossz!

¾ Többet ér a tökéletes szív, és a jó akarat, mint a gazdasági előny.

¾ A félelem rosszindulatot szül az ismeretlennel szemben.

¾ Aki a házát jól igazgatja, nagyobb egységet is jól igazgathat.

¾ A nagy szakadékok fölött csak vékony híd ívelhet, s ezen nem mindenki érzi magát bizton-
ságban.

¾ A tudás hatalom.

¾ Az egyik vas élesíti a másikat.

¾ Elménkbe helyeztetett a végtelen; de úgy, hogy át ne ölelhessük azt.

¾ Van, aki egy város fölött uralkodik, mégis egy asszony szívében raboskodik.

¾ A kétségbeesés még a legbölcsebbeket is tévútra vezetheti.

¾ Az Egész fényében ismerkedhetünk meg annak részleteivel.

¾ Ha nem szolgálja az Egészet szeretetből; majd szolgálja azt öntudatlanul.

¾ A jog alapja a kötelesség

¾ A kő maga mutatja meg, hogy mivé akar válni a művész vésője alatt.

¾ A társadalom alapja a család.

¾ A Világegyetemben vagy a Teremtésben minden mindennel összefügg.

¾ Az idő megszüli a maga gyermekét.

¾ A puding próbája az evés.

50
¾ Az erőszak a gyengék végső menedéke.

¾ Sohase hagyd, hogy az erkölcsi érzéked meggátoljon a helyes cselekedetben!

¾ A hit alapja a pontos ismeret.

¾ A hit: a nem látott dolgok felől való meggyőződés, és a leendő dolgok biztos várása.

¾ A hit cselekedetek nélkül halott.

¾ Nem test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a bennünk bújó gonosz démoni romboló
erők ellen.

¾ Nem a porból való emberre tartozik az ő útja.

¾ Az ostobák odahajlítják fülüket a kegyes hazugságokhoz, csakhogy a hiúságukat legyezget-

hessék velük.

¾ A hamis remény tudatlansághoz vezet; a tudatlanság bűnt szül; a bűn halált nemz.

¾ A helytelenségekre és hibákra általánosan érvényes büntetéseket felsorolni nem célszerű.

¾ Általános irányelvként az minősül jó helyreigazítási szándéknak, ami egyrészt segít a

helytelenül cselekvőnek megfelelően látni tetteit, és ráveszi a kiigazításra; másfelől pedig a
helytelen cselekedet és annak helyreigazítási módja a lehető legkisebb kárt okozza a
társadalomnak vagy az adott családnak, csoportnak.

¾ Állítsátok meg a világot: ki akarok szállni!

¾ A szeretet mások jóléte iránt megnyilvánuló önzetlen cselekvő érdeklődés

¾ A válasz mindig bennünk van – de külső segítséggel találjuk meg.

¾ Mások oktatása bennünk is elmélyíti a tudást.

¾ Járt utat járatlanért el ne hagyj!

¾ Ami után vágyakozol, azzá leszel.

¾ Hogyha a király jól cselekszik, a nép természetességgel követi őt.

¾ Az ülep diktálja az erkölcsöt, és a félelem az illemet.

¾ A bűn újabb bűnöket szül.

¾ A pénz beszél, a kutya ugat.

¾ Senki sem lehet próféta a saját hazájában.

¾ Az elkövetett bűnt büntetés követi.

¾ Az isteni utast botláskövek között vezetik.

51
¾ Tetteink nyomot hagynak életünk fonalán; s ezzel igazgatjuk jövőnk eseményeinek
körülményeit, és formáljuk jellemünket.

¾ Tettünk következményei mindig utolérnek bennünket, semmiképpen sem kerülhetjük el azokat.

¾ A múltunk tükör, amelyben megpillanthatjuk énünket; azt, hogy miért épp ilyenek vagyunk;
s ezzel együtt megcsillan benne a helyes továbbhaladás iránya is: az alagút vége.

¾ A szükség nagy úr, felül tud kerekedni az érzelmeken.

¾ Bátor ember az, aki az ellenséggel szembeszáll, de még bátrabb az, aki atyjával száll
szembe igaz ügyért.

¾ Az ajándék a legmérgesebb embert is kedvességre inti.

¾ A nyíl hamarabb találja a szívet, mint a hópehely.

¾ Ha a jó nem létezne, a rossz sem lenne.

¾ A vágy illúziót szül – megfoganván, pedig anyagot okoz. Az anyag fogságában, pedig
megismerszik a szenvedés.

¾ Egy elmélet sohasem igazolható, csak cáfolható.

¾ Aki önmagát legyőzi, az erősebb annál, mint aki egy várost hódít meg.

¾ A bölcs sohasem aggódik.

¾ Az okos ember a talpát a földre, a kezét a fűre teszi.

¾ Aki érti, csinálja, aki nem érti, tanítja.

¾ Az okos tanul, a bölcs tanít; az ostoba ítél.

¾ Aki tud, és tudja, hogy tud, az veszélyes, kerüljétek; aki tud, de nem tudja, hogy tud, az
bölcs, tanuljatok tőle; aki nem tud, és tudja, hogy nem tud, az értelmes, azt tanítsátok; aki
nem tud, és nem tudja, hogy nem tud, az ostoba, azt hagyjátok.

¾ Rossz úton jár az, aki álmokból épít várat, és közben elfelejt élni.

¾ Jó uralkodó csak úgy lehet valaki, ha elkárhozik.

¾ Minél többet tudok, annál jobban tudom, hogy milyen keveset tudok!

¾ Az asszonynak már csak ez a sorsa: osztoznia kell a férfi szívén a munkájával meg tüzes
szelleme minden szenvedélyével... mert, ha nem, akkor erőtelen puhánnyá zsugorítja, akit
már nem is érdemes szeretni.

¾ A szó csak feltépi a sebeket.

¾ Ahol sok a törvény, nagy a baj.

¾ A barát joga feltárni a hibát.

52
Természetesen nem az összes bölcsességet sikerült tintavégre kapni, nem is törekedtem erre.
Mindazáltal lehetőséget nyújtok bárkinek arra, hogy bátran tegyen hozzá.

És most tekintsünk bele ebbe a hatalmas kincsbe, szemelgessünk belőle. Kiválasztottam egy
olyan csokrot, amely arra hivatott, hogy a férfi és nő közötti kapcsolat mérhetetlenül széles
bölcseleti palettájáról tárjon elénk egy tál gyümölcsöt. Élvezzük elégedettséggel, s elmél-
kedve ezeken, váljunk alkalmassá arra, hogy magunkévá tegyük úgy őket, mint hozzáírjunk,
ki-ki még némely idekívánkozót.

53
9
9 Némelyek városok felett uralkodnak, de asszonyoknak szolgálnak.
9
9 A szerelem üldözi azt, ami elillan, és elfordul attól, ami kínálja magát.
9
9 A rózsa nem élhet fény nélkül, a nő nem élhet szerelem nélkül.
9
9 Állhatatosság és hűség a szerelemben igaz kincs.
9
9 A szerelem vak.
9
9 Az istenek a nőknek fegyverül adták a szépséget.
9
9 A férfinak előnyös a házasság; ha jó feleséget talál, boldog lesz; ha rosszat, bölcs lesz.
9
9 Amikor szerelmes vagy, nem vagy eszednél, mert ha eszednél vagy, nem vagy szerelmes.
9
9 Az asszony vagy szeret, vagy gyűlöl; harmadik eset nincs.
9
9 Kedves a tövis is, ha mellette a rózsa.
9
9 A lovat nem teszi jobbá az aranyos kantár.
9
9 Az erényt tanulni kell.
9
9 A szerelem mindent legyőz.
9
9 Nincs olyan rossz, amelyben ne lenne valami jó is.
9
9 Szeretetre vágysz? Szeress!
9
9 Magának él, aki nem szeret.
9
9 Ki a jót feledi, balga; de még balgább az, aki a rosszat feledni képtelen.
9
9 Ahol a szemek beszélnek, ott szavakra már nincs szükség.
9
9 Ki bánatot sosem ismert, az boldogságot meg nem ért.
9
9 Ahová az értelem nem hatol be, oda eljut az érzés.
9
9 Kemény élete van annak, aki hozzá nem illő asszonyba botlik.
9
9 Ha a szeretett lény alacsonyrendű, a szerető is lealacsonyul.
9
9 A boldogság ott található, ahol manapság senki sem keresi; az alázatban és a szolgálat-
ban.
9
9 Szép rózsát sem szakíthatsz szúró tövise nélkül; méz, édes illat sincs fanyar társa nélkül.
9
9 Nincsen öröm üröm nélkül.
9
9 A nők legfőbb vágya az uralom, akár a kedvesen, akár a férjen, a feszes gyeplő ott legyen
kezében.
9
9 Férfiembernek a feleség hű társ, öröm kútja, s jó menedék.

54
9
9 A nők szeszélyét ismerem; nem kíván, ha kell, de öledbe hull, ha nem kell.
9
9 Az asszony olyan, mint az árnyék; ha szaladsz utána, elfut előled; ha szaladsz előle, ő fut
utánad.
9
9 Gazdag csűrt szimatolva tőrbe ne csaljon az asszony, se ringó derekával, se hízelgő
fecsegésével; mert tolvajban bízik az, aki ilyen asszonyban bízik.
9
9 Az erényes nő szépsége olyan, mint távoli tűz és kard; az első nem égeti, a második nem
sebzi meg az illetőt.
9
9 Nincs az a zár, felügyelet, retesz, ami jobban megőrizné a hajadont, mint tulajdon erénye.
9
9 Sok nőnek csak azért marad meg az erénye, mert sosem kérték tőle.
9
9 Amilyen az anyja, olyan a lánya.
9
9 Nézd meg az anyját, és vedd el a lányát.
9
9 Egy nőt feledni éppen azért nehéz, mert jólesik rá az emlékezés.
9
9 Ha arra gondolsz csak, mi rajta csúnya, nincs, ki iránt szerelmed el ne múlna.
9
9 A nők varázsának fele mindig dekoráció.
9
9 Minden férfi úgy bánik a nővel, ahogy lehet.
9
9 Ki pénzért nősül, sorsa nem lesz más, mint perpatvar, jaj, civakodás.
9
9 Ki gyönyörnek él, gyönyör lesz a veszte.
9
9 Heves tűz hamar kiég.
9
9 Korán nyíló virág, korán hervad.
9
9 A nyomor még a Vesta-szüzet is megtántorítja.
9
9 A nagy tűzvész is szikrából támad.
9
9 Mihelyt habozik, elveszett az asszony.
9
9 A tiszteletet nem lehet kierőszakolni, azt ki kell érdemelni.
9
9 Bizalmaskodásból lesz a szemtelenség.
9
9 A féltékenységben több a hiúság, mint a szerelem.
9
9 Semmilyen álarc sem takarhatja el a szerelmet ott, ahol van; és nem színlelheti ott, ahol
nincs.
9
9 Az ész mindig a szív balekja.
9
9 A távollét a kis tüzeket kioltja, a nagy tüzeket fellobbantja.

55
9
9 A szerelem akárcsak a tűz, nem lehet meg örökös lobogás nélkül; mihelyt megszűnik
remélni vagy félni, kialszik.
9
9 Az ész nem sokáig tudja játszani a szív szerepét.
9
9 Sokkal könnyebb elfojtani az első vágyat, mint kielégíteni mindazokat, amelyek követik.
9
9 A szerelemből mindig az gyógyul ki hamarabb, aki előbb szakít.
9
9 Ahova a szerelem beköltözik, onnan az ész kiköltözik.
9
9 Soha ne mondd a kútnak, hogy nem kérsz a vizéből.
9
9 Az ész szavára fütyül a szerelem.
9
9 A hirtelen támadt szerelemből lehet a legnehezebben kigyógyulni.
9
9 Nézzük meg másodszor is, de most már alaposan.
9
9 A boldogság egyik akadálya, hogy mindig túl nagy boldogságot várunk.
9
9 A szívnek nincsenek ráncai.
9
9 A nő úgy tesz a férfiakkal, mint a sakkjátékos a bábukkal; nyúl az egyikhez, de a szeme már
a másikon van, hátha azzal előnyösebb húzást tehet.
9
9 A szerelemben csak futással lehet győzedelmeskedni.
9
9 Az asszony olyan, mint a szélkakas, csak akkor állapodik meg, ha már megrozsdásodott.
9
9 A nők állhatatosabbak a gyűlöletben, mint a szerelemben.
9
9 A szemérem minden erkölcs anyja.
9
9 Az erény csak akkor növekedik, ha nem vetődik rá fény; ha világosság éri, vagy ha
szemedet reáveted, a gyökér kiszárad, és a növényen nem nő több virág.
9
9 Nem lehet boldog az, aki nem akar az lenni.
9
9 Szép az, ami érdek nélkül tetszik.
9
9 Egységben az erő.
9
9 A jó házasságnak a férfi a feje, de szíve a nő.
9
9 Sohasem lehet tudni a nőnél, hol végződik az angyal, és hol kezdődik az ördög.
9
9 A nőknek megvan az a képességük, hogy egyetlen szempillantás alatt mindent meglássa-
nak.
9
9 A szerelem olyan, mint a szél; az ember sohasem tudja, hogy honnan támad rá.
9
9 A nők, ha szeretnek, mindent megbocsátanak nekünk, még ballépéseinket is; de ha nem
szeretnek, semmit sem néznek el nekünk, még erényeinket sem.

56
9
9 Tiszteld a nőket, ők szövik és fonják földi sorsunkba a mennyei rózsát.
9
9 Gazdaasszonyi gond tart össze vagyont.
9
9 A változatosság fűszerezi a gyönyört.
9
9 A változatosság gyönyörködtet.
9
9 Keresd az asszonyt!
9
9 Ó, hogyha elbukott, ne káromold a nőt! Ki tudja mily teher nyomá, s ejté el őt?
9
9 A szerelem nem okoskodik; ha okoskodik, akkor már nem szerelem.
9
9 A legélesebb szemű vadász a világon a szerelem.
9
9 Az asszony akkor a legerősebb, ha gyöngeséggel vértezi fel magát.
9
9 A megvetés és a szerelem gyakran édestestvérek.
9
9 Boldog csak úgy lehet férfipálya, ha méltó hölgy a koronája.
9
9 Nem mind arany, ami fénylik.
9
9 A szerelem mindenre talál mentséget, csak az aljasságra nem.
9
9 A virágnak megtiltani nem lehet, hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet.
9
9 A szerelem mindent pótol, de a szerelmet nem pótolja semmi.
9
9 A szerelem mindenható, képes újjáteremteni az embert.
9
9 A szerelem vak, de a házasságban visszanyered látásodat.
9
9 A férfi sorsa a nő.
9
9 Mindent, vagy semmit.
9
9 A szépség mindenütt ott van, nem rajta múlik, hogy nem látjuk meg.
9
9 A szépség jó dolog, de csak akkor, ha nem veszi észre önmagát.
9
9 A szerelemre méltó férfi ritkán érkezik a szerelem órájában.
9
9 Egy nő még akkor is emlékszik az első csókra, amikor a férfi már az utolsót is elfelejtette.
9
9 A házasság a férfiak számára végállomás, a nők számára első megálló.
9
9 A szerelemben az asszony inkább odakölcsönzi, mint odaadja magát.
9
9 A házasság kikötő a viharban, de gyakran vihar a kikötőben.
9
9 A házasság olya nehéz lánc, amelynek a hordozásához két ember kell.
9
9 Sohasem hazudnak annyit, mint esküvő előtt, háború alatt, és vadászat után.

57
9
9 Pénzen vett szerelemnek ecet az alja.
9
9 Amit egy nő el akar érni, azt eléri, vagy kéréssel, vagy sírással, vagy édes csókkal.
9
9 Nem való bokréta gyűrött süveg mellé.
9
9 A nők sohasem bocsátják meg a kudarcot.
9
9 A bogáncs sosem fog rózsát teremni.
9
9 Isten azért adta a szerelmet, mert józanul nem házasodna senki.
9
9 A házasság olyan, mint az egérfogó, az egér csak a benne lévő csemegét látja.
9
9 Koldus annak az élete, aki nem bámészkodhat sose.
9
9 Koldus annak az élete, aki nem bámészkodhat sose.
9
9 A szerelemben a nők nem haragszanak a tolvajra, de megvetik a koldust.
9
9 Nincs szebb egy szerelmes nőnél.
9
9 A nő addig szép, amíg szeretik.
9
9 Ne azt nézd, hogy mit tesz az asszony, viselkedésének az értelmét kutasd.
9
9 Az asszony akkor fecseg leginkább, amikor hallgat.
9
9 A beteljesülés a férfi számára vég, a nő számára kezdet.
9
9 Ha okos emberek közé belép egy szépasszony, kész a bolondokháza.
9
9 A legszebb, amit átélhetünk, a dolgok titokzatossága.
9
9 Aki éjszaka legény, az nappal is legyen legény!
9
9 Az igaz hitves segítője, nem akadályozója férjének.
9
9 A házasság egy szövetség olyan bajok közös elviselésére, amelyek egyébként nem kelet-
keznének.
9
9 A nemek közötti kapcsolatban a férfi annyira lesz férfi, amennyire a nő nőnek tartja magát.
9
9 Ahhoz hogy a férfi férfi maradjon, kell a nő mellette.
9
9 A szépség börtöne egy okos nőnek.
9
9 A férfi azt hiszi, hogy ő választja a nőt, pedig majdnem mindig a nő választja a férfit.
9
9 Várni a legjobbat, felkészülni a legrosszabbra kell.
9
9 Az asszony olyan, mint a monokli; elegáns viselet, de nélküle jobban lát az ember.
9
9 Az asszonyok adják életünk aranyát, de aprópénzre váltva azonnal vissza is követelik.
9
9 A női beszédben nem a szavak a fontosak, hanem az egésznek a muzsikája.

58
9
9 A nő győzelme, ha megadhatja magát.
9
9 A házasság aranylánc, amikor magadra veszed; ólomlánc, amikor viseled; acéllánc,
amikor el akarod szakítani.
9
9 Szeressétek egymást, de ne csináljatok bilincset a szeretetből. Hagyjatok teret egymásnak
az együttlétben. Álljatok egymás mellett, de ne túl közel egymáshoz, mert a fák sem nőnek
egymás árnyékában. Adjatok egymásnak a kenyeretekből, de ne ugyanazt a szeletet egyé-
tek. Töltsétek meg egymás poharát, de ne egy pohárból igyatok. Legyetek olyanok, mint két
oszlop, melyek ugyanazt a tetőt támasztják, de ne akarjátok birtokolni egymást. Hagyjátok
meg a másik függetlenségét. Örüljetek és táncoljatok együtt, de időnként engedjétek egy-
mást egyedül lenni. Gondoljatok arra, hogy a lant húrjai is külön állnak, mégis ugyanaz a
zene szól rajtuk.
9
9 Ha a házasság olyan jó lenne, nem kellene a köteléket papíron rögzíteni.
9
9 Ha vágyaidat megölöd, kísértetként visszatérnek; ha vágyaidat meghódítod, igába
foghatod őket.
9
9 Nem olyan fényes, mint amilyen kényes.
9
9 Aki kívül piszkos, belül is az.
9
9 Hiába fürdik a holló, nem lesz belőle hattyú.
9
9 A szépség belülről fakad.
9
9 Az igazi szépség a szív jóságán alapul.
9
9 A szépséget a gondolataink, az érzelmeink, és a sejtjeink tisztasága hordozza.
9
9 Minden zsák megtalálja a maga foltját.
9
9 Az elszáradt virág nem nyílik újra.
9
9 Egyes szerelmesek nem érdemelnek jobbat, mint hogy egymásra találjanak.
9
9 Szerelemből nem lehet megélni.
9
9 Nem jó a tűzzel játszani.
9
9 Mit ér a kincs, ha boldogság nincs.
9
9 A boldogságot nem várni kell, hanem megteremteni.
9
9 Egy férfi nem követhet el durvább sértést egy nő ellen, mint azt, hogy nem fogadja el a
szerelmét.
9
9 Csak olyan nővel kezdj, akit szükség esetén feleségül is vennél.
9
9 Nem az az igazi, akivel le tudod élni az életedet, hanem az, aki nélkül nem tudsz élni.
9
9 Valakit megszeretni egy perc is elég, valakit elfeledni egy élet is kevés.
9
9 A nőket a szerelem megszépíti.

59
9
9 Szeretni a szív szentsége.
9
9 Férfi és nő igaz szerelmének titka a fejlődésre sarkalló életpróbák közös átélése.
9
9 Az igazán szép és értékes nők féltve őrzik lelkük tisztaságát, mert ösztönösen tudják, hogy
semmi sem látszik olyan piszkosnak, mint egy beszennyezett liliom.
9
9 Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó.
9
9 Minden kezdet nehéz.
9
9 Ne csak nézz, láss is.
9
9 Barátot szükségben, asszonyt betegségben ismerni meg.
9
9 A feleség a férj névjegye.
9
9 Két dudás nem fér meg egy csárdában.
9
9 Aki kutyával fekszik, bolhával kel.
9
9 Új seprő jól seper.
9
9 Senki sincsen hiba nélkül.
9
9 Gyönyörű nő, gyönyörű nyugtalanság.
9
9 Ne bízd a kecskére a káposztát.
9
9 A szépség minden fegyvernél pusztítóbb.
9
9 Vannak nők, akiknek sem a jelenlétét, sem a távollétét nem lehet elviselni.
9
9 A férfinak tenni, a nőnek lenni kell.
9
9 Könnyebb az asszonyt táncba vinni, mint ráncba szedni.
9
9 Tűzön, vízen, asszonyon nehéz kifogni.
9
9 A házasságok az égben köttetnek, de az ágyban buknak meg.
9
9 A házasságban a harmadik személy megjelenése nem ok, hanem következmény.
9
9 A szerelemben nem lehet osztozkodni.
9
9 Ha nincs ló, megteszi a szamár is.
9
9 Ha egy férfi megérint a szavával, a keze sincs már messze.
9
9 A férfi addig férfi, amíg kíván; a nő addig nő, amíg kívánják.
9
9 Ha egeret akarsz fogni, nem árt, ha szalonnát is teszel az egérfogóba.
9
9 Az első feleségének a vagyonát köszönheti a férfi, a vagyonának a második feleségét.
9
9 Nem kényszer a disznótor.

60
9
9 Ki milyen virágot szakít, olyat szagol.
9
9 Csak ahhoz jön el a szerencse, aki fel van készülve a fogadására.
9
9 Lakva ismerni meg egymást.
9
9 Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik.
9
9 Éhes disznó makkal álmodik.
9
9 Ki keserűt nem ízlelt, nem tudja mi az édes.
9
9 A látszat néha csal.
9
9 A harag rossz tanácsadó.
9
9 Felejteni sohasem késő.
9
9 Ígérni könnyű, megtartani nehéz.
9
9 A nyelv a nők kardja, nem is hagyják megrozsdásodni.
9
9 Ki könnyen ígér, nehezen ad.
9
9 Mielőtt elvesztenéd a fejedet, próbáld meg használni.
9
9 Óvakodj az ökör elejétől, a szamár hátuljától, és az asszony minden porcikájától.
9
9 A nők mindig több kerülnek, mint amennyit érnek.
9
9 A nők sosem beszélnek meggyőzőbben, mint amikor nincs igazuk.
9
9 A hitet és a szeretetet senkire sem lehet rákényszeríteni.
9
9 Vehetsz házat, de otthont nem; vehetsz ágyat, de álmot nem; vehetsz órát, de időt nem;
vehetsz könyvet, de tudást nem; vehetsz pozíciót, de tiszteletet nem; vehetsz orvosságot, de
egészséget nem; megveheted a szexet, de a szerelmet nem.
9
9 A kapcsolatteremtés legfőbb kritériuma az legyen, hogy több leszel-e általa.
9
9 Nem az a fontos, hogy mik vagyunk, hanem az, hogy mivé válunk egy kapcsolatban.
9
9 Van, aki egy város fölött uralkodik, mégis egy asszony szívében raboskodik.
9
9 Hogyan igazgathat valaki száz embert, ha a saját házát sem képes?
9
9 Nem kell a jó – akkor nesze, itt a rossz!
9
9 Az ülep diktálja az erkölcsöt, és a félelem az illemet.
9
9 Az asszonynak már csak ez a sorsa: osztoznia kell a férfi szívén a munkájával meg tüzes
szelleme minden szenvedélyével... mert, ha nem, akkor erőtelen puhánnyá zsugorítja, akit
már nem is érdemes szeretni.

61
Ha bárki szívesen küldene nekem a fentiekkel kapcsolatban megjegyzést, melyek építhetnek,
vagy egyéb bölcsességeket, kérem, tegyék meg a következő címen: horvathkaroly15@vipmail.hu

62