Porkohászat

Elve:
 A megfelelően előkészített porkeveréket sajtolószerszámban hidegen sajtolják, majd
a fő alkotó olvadáspontja alatti hőmérsékleten hőkezelik. (zsugorítják)

Jellemzői:
 Lehetővé válik a magas olvadáspontú fémek és ötvözetek (pl.: Volfram) a folyékony
állapotban nem keverhető és, sem szilárd oldatot, sem fémes vegyületet nem
képzőfémből álló ötvözetek (pl.: volfram réz, vas ólom) előállításakor.
 Lehetőség van fémek és fémes anyagok egyesítésére (pl.: réz grafit)
 A technológia változtatásával az alkatrészek porozitása és tulajdonsága széles határok
között változható
 Az előállított gyártmányok tömörsége megközelítheti az öntéssel előállított termékeke
 Hátrányai:
 A porkohászati porok drágák
 A szerszámok előállítása költséges
 Csak tömeggyártásnál gazdaságos

 Alkalmazása:
 Szinter-bronz csapágyak perselyek
 Porózus porkohászati termékek, szűrők
 Csőtömítések, egyéb gépalkatrészek, gyűrűk
 Szénkefék
 Mágnesek
 Keményfém lapkák

Porkohászat főbb gyártásfolyamata:

 Fémporok előállítása
 Fémporok előkészítése sajtoláshoz
 Fémporok hidegsajtolása
 Sajtolt darabok hőkezelése (zsugorítás)
 Esetleges alakítások, kalibrálások

Fémporok előállítása
 Mechanikus módszerekkel gyártott fémporok
 A szilárd fémet forgácsolással vagy különböző őrlőmalmokban őrlik
 Folyékony fémek porlasztásával gyártott fémporok
 Elve: A alacsony hőmérsékleten olvadó fémeket (ón, ólom) folyékony
állapotba hozzák és porlasztják. A porlasztás gyorsan forgó tárcsára való
öntéssel sűrített levegővel, vagy gőzsugárral végezhető

Fémporok előkészítése sajtoláshoz:

 Az előkészítés a porok osztályozását, keverését és előzetes kezelését jelenti
Fémporok hideg sajtolása:
 A porkeverék nyersdarabbá való sajtolását mechanikus vagy hidraulikus
sajtológépeken és a kívánt alakot adó sajtoló szerszámokban végezzük

Sajtolt darabok hőkezelése (zsugorítása)

 A porkohászati gyártmányok végleges tulajdonságaikat, a sajtolást követő védő vagy
redukáló atmoszférában végzett hőkezelés során érjük el
 A zsugorítás hőmérséklete alacsonyabb, mint a porkeverék főbb alkotójának
olvadáspontja
 Az alkalmazott hőmérséklet magasabb lehet, mint a mellékalkotók olvadáspontja,
ebben az esetben zsugorításkor a porkeverékben folyékony alakváltozás keletkezik
 A hőmérséklet hatására megindul a rekrisztalizáció, az egyik szemcse átmegy a
másikba

A zsugorított darabok esetleg további hideg vagy melegalakításra, kalibrálásra, sorjázásra

szorulnak. A keményfémeket csiszolják, koptatják, esetleg bevonatolják