Mesterséges kövek

Mészhomoktégla: Alapanyaga, finomra őrölt égetett mész vagy mészhidrát, homok és víz
keveréke.
Autoklávban (175-200 oC hőmérsékleten és kb. 1 N/mm2 nyomáson) szilárdítják.
Tömör és üreges falazóelemeket állítanak elő az égetett agyag téglákhoz hasonló (pillértégla,
nagyszilárdságú, I. II. és III. osztályú) minőségben.
A téglák világosszürkék, ép élűek és sima felületűek. A tömör mészhomoktégla testsűrűsége
és hővezetési tényezője valamivel nagyobb, tűzállósága rosszabb, mint az agyag tégláé.
A vízfelvétele és leadása lassúbb az agyagtégláénál, a habarcs rosszul tapad a felületére, ezért
nehezen vakolható.
Azbesztcement: A cementkő húzószilárdságának növelésére alkalmazható a szálerősítés. A
szálak különbözőek lehetnek acél, műanyag, szén, azbeszt.
Az azbeszt a természetben található, éghetetlen kristályos ásvány, mely a külső erőhatásra
szálasítható, gyapjúszerű állapotra hozható.
Szakítószilárdsága igen nagy, 50-500 N/mm2, a szálhosszúsága alapján minősítik.
Az azbesztcement nagy szilárdságú cement, azbesztszál szervetlen kiegészítőanyag és víz híg
keverékéből áll, amely a gyártás során rétegekben csavarodik a gyűjtőhengerre.
Hullámlemez, burkolólemez, tetőfedő lemez alakítható belőle. A lemezeket 7 napig víz alatt,
majd további 21 napig zárt térben tárolják.
A termékek hajlító szilárdsága igen nagy.
Az azbesztszál alkalmazását számos országban betiltották, ill. előírták egyéb szálakkal való
helyettesítését, ugyanis súlyos egészségkárosítást mutattak ki a belélegzett azbesztszál
darabkák hatására. Így az azbesztcement termékek gyártását is betiltották, ill. a már beépített
termékek kicserélését.
Műkő: Felületi műkő rétegből és megfelelően méretezett, vasalt magbetonból áll.
A műkő réteg kötőanyaga nagy szilárdságú portlandcement, adalékanyaga fagyálló mészkő
vagy keményebb kőzetek zúzaléka. Természetes színe szürke, cementálló festékkel
színezhető.
Elsősorban lábazatok, lépcsők, ablakpárkányok készültek belőle, amelyeknek jelenleg a
javításával kell foglalkozni. A javítás betonjavító anyagokkal végezhető.
Beton és vasbeton elemek: A beton és vasbeton elemek a téglával együtt a legjelentősebb
szerkezeti építőelemek, mind a lakásépítésben, mind az egyéb célú létesítményeknél.
Kézi falazóblokk: Általában kétszintesnél nem magasabb lakó- és közösségi épületek
teherhordó falazataihoz és vázas épületek kitöltő falazatként, valamint válaszfalként
alkalmazzák. Kiegészítő hőszigetelést igényelnek. Könnyűbetonból és közönséges
kavicsbetonból egyaránt készülnek. Általános esetben üregükkel lefelé fordítva kerülnek
beépítésre. A korszerű változatok az átmenő hézagok megszűntetését és a falak
hőszigetelésének javítását célozzák.
Födémszerkezeti elemek: Feszített gerendák és béléstestek.
Az ezekkel készülő födémszerkezet elemeit az egymástól általában 60 cm, esetleg 30 cm
tengelytávolságra elhelyezett előfeszített gerendák és a közéjük helyezett béléstestek alkotják.
A gerendák többféle fesztávra (2,4-7,8 m között) és a teherbírás függvényében különböző
vasalással készülnek.
A béléstestek kavicsbetonból vagy könnyűbetonból (kohósalakbeton, polisztirolgyöngy beton)
készülnek. De alkalmazhatók vázkerámia béléstestek is.
Feszített födémpallók: Általában 2, 4-6, 60 m fesztávra készülnek, de nagyobb terekhez
alkalmazható nagy fesztávú elemeket (egészen 15 m-ig) is gyártanak. Újabb változatai
vakolatmenteseken használhatók, alsó síkjukon közvetlenül festhető, tapétázható
födémfelületet adnak.
Zsaluzóelem: Elsősorban pincék, lábazatok és kisebb teherbírású falazatok készítésére
használják, a beton falszerkezetek helyszíni zsaluzásának kiküszöbölésére.
A falazat a zsaluelemekkel soronként fél vagy harmad elem eltolással készül, majd a
függőleges üregeket a szétosztályozódás elkerülése céljából két-háromsoronként a helyszínen
betonnal kitöltik. A falazat teherbírása az üregekbe helyezett vasbetétekkel növelhető. A
zsaluzóelemekből habarcskötéssel falazat is készíthető. Hőszigetelő betonkötésekkel a falazat
hőtechnikai jellemzői javíthatók.
Nyílásáthidalók: Leggyakoribb fajtáik, a vb ill feszített vb gerenda, a hőszigetelt
nyílásáthidaló és a zsaluzóelemes nyílásáthidaló. Új megoldás a kerámiahéja áthidaló,
melynél a feszítettbeton mag egy kerámiavályúban készül, így a hőtechnikai jellemzők
javulnak, és a szerkezet jobban is vakolható.
Homlokzatburkolatok: Külső és belső épületfalak, lábazatok, kerítés lábazatok, oszlop és
mellvéd burkolatok céljára használhatók. Az elemek sima vagy rusztikus durva felülettel, ill.
iparművész által tervezett dekoratív mintázattal készülnek. Méretük 60x60 cm-től 100x150
cm –ig terjedhet. Rögzítésük ragasztással vagy rögzítőelemek segítségével történik.
Többnyire szálerősítésű betonból készülnek a kizsaluzási és szállítási igénybevételek
elviselése miatt.
Kerítéselemek, kerítés oszlopok: A kerítéselemek ipari jellegű ill. díszkerítésekhez
alkalmazhatók. A kerítésoszlopok mezőgazdasági célokra (szőlőkaró) és telehatároló
kerítésekhez, ill. ipartelepek, anyagtelepek létesítéséhez alkalmasak.
Beton járdalapok és útszegély elemek: Az előre gyártott beton járdalapokban lévő gyalogos
közlekedési utak, sétányok, kiállítási területek burkolására használják.
Az útszegély elemek az útburkolatok szegélyezésére készülnek.
Tér-, és útburkolati elemek: A térburkoló elemek járdák és terek díszburkolatához a
gyephézagos parkburkoló elemek pedig közterületi és kerti gépkocsi parkolóhelyek
kialakítására, parképítésre használhatók. Cement színben ill. anyagukban színezetten
állíthatók elő.
Előregyártott térelemek: Gépkocsitárolók, egyéb célú tárolók céljára készülnek.
Többszintes épületszerkezetek: Vasbetonvázas építési rendszerek. A korszerű rendszerek
vakolást nem igénylő elemekből állnak és hőszigetelt, szendvicsszerkezetű falelemek is
tartoznak hozzájuk. Az egy- és többszintes rendszerek közül, pl. az UNIVÁZ elnevezésű
rendszerrel 1-10 szintes közösségi, kommunális és lakóépületek építhetők. Főbb elemei az
alapkelyhek, pillérek, gerendák különböző változatai, lépcsőkar elem, merevítő fal elemek,
födémelemek és falelemek.
Műtárgyépítési rendszer elemi: Úszómedencék, aknák, támfalak, folyadéktárolók, víztisztító
berendezések medencéi négyszög vagy sokszög alaprajzzal készíthetők az üzemben előre
gyártott vasbeton elemek felhasználásával.

Közlekedésépítési elemek:

Előregyártott feszítettbeton: Hídgerendákat általában közúti hidak, városi alul- és felüljárók,

vízépítési műtárgyak, nagyteherbírású ipari födémek, föld alatti garázsok építésére használják.
Vasúti vágányépítési elemek és villamosvasúti vágányépítési rendszer:
A vasúti vágányépítés számára feszített beton vasúti aljak és vasúti vágányépítési elemek
készülnek.
A villamosvasúti vágányépítési rendszer feszítettbeton vágánylemezekből és vasbeton
vágányközi lemezekből áll.
Alagútépítési tübingelemek: A vasbeton tübingelemeket mélyvezetésű metró, közúti és vasúti
alagutak és közmű alagutak építésére alkalmazzák.
Távvezeték oszlopok: A feszítettbeton vezetéktartó oszlopok a középfeszültségű
szabadvezetékek tartó és feszítő szerkezeteként alkalmazhatók.
Közvilágítási lámpaoszlopok: Az egy és kétkarú lámpaoszlopok feszítettbeton törzsei 9, 8m és
12 m hosszban kerülnek gyártásra. A kandeláber oszlopok törzse vasbetonból készül 5,6 m
elemhosszban.

Természetes kövek
Elsődleges (magmás) kőzetek: A földkéreg mélyebb szintjeiben levő folyós anyag, a magma
megszilárdulásával keletkeztek. A magmás kőzeteiket a keletkezésük helye szerint mélységi,
kiömlési és telér kőzetekre, valamint vulkáni tufákra osztjuk.
Másodlagos (üledékes és átalakult) kőzetek: A már meglévő kőzetek valamilyen módon
bekövetkező átformálódásával keletkeztek, és e csoportban átalakult vagy üledékes kőzeteket
különböztetünk meg.
Átalakult kőzetek a már kialakult kőzetek magasabb hőmérsékletű és nagyobb nyomású
környezetbe jutásával jönnek létre.
Az üledékes kőzetek a már meglévő kőzetek mállásából, a mállási anyag részleges vagy teljes
helyváltoztatásával és az anyag lerakódásával jönnek létre.
Lehetnek laza törmelékes kőzetek, vagy kötőanyag beépülésével összeálló törmelékes
kőzetek.
Az átalakult kőzetek magmás vagy üledékes kőzetekből keletkeznek, hő és nyomás hatására.
Hazai kőzetfajták:
Magmás kőzetek:
Gránit igen tartós, a légköri hatásoknak ellenálló, igen kemény, kopásálló, jól csiszolható,
elsőrendű építőanyag.
Riolit építőkőként s terméskőként kerül felhasználásra.
Dácit építőkőként és útépítő kőként használják. Zúzott kő is készül belőle.
Andezit Zúzottkövet, terméskövet és útépítő követ állítanak elő belőle. Bányanedvesen jól
munkálható, általában megfelelően hasítható, fagyálló.
Bazalt zúzottkőgyártás fontos kőanyag.
Diabáz zúzottkőként.
A vulkáni tufák alacsony testsűrűségük miatt építő kövekként használják a magasépítésben.
Zúzottkőként is alkalmazzák, beton adalék anyagként.
Üledékes kőzetek: Törmelékes üledékes kőzetek közül homokot, homokos kavicsot és
kavicsot termelnek ki a nagyobb folyókból, valamint a nagyobb kavicslerakódások helyén
nyitott bányákból.
Homokkő építőkőként, terméskőként és járdakőként dolgozzák föl.
A vegyi üledékes kőzetek közül a tengeri eredetű durva mészkövet falazó kőként alkalmazzák.
Tömött mészkő tengeri eredetű díszítő és burkolókőnek használják.
A forrásvízi mészkő jól fűrészelhető, faragható, és tömött forrásvízi csiszolható, fényezhető.
Átalakult kőzetek: Gnájszot és csillámpala, agyagpala, márvány (épületburkoló).

Kőanyagok termelése, feldolgozása és megmunkálása:

Kitermelés: A természetes kőzeteket a földkéregben elhelyezkedő kőzettestekből bányásszák.

A bánya nyitásának előfeltétele, hogy a megkívánt minőségű termék előállítása gazdaságos
legyen.
Fúrásokból vagy egyéb feltárásokból vett minták alapján ítélik meg az előállítható termék
jellegét és minőségét. A bányászandó kőanyagokat a fellazult kőzetréteg, vagy idegen
kőzetanyag (agyag, lösz, törmelék) eltávolítása a lefedés. A lefedéssel megtisztított bányából
jövesztéssel bontják meg a kőzettesteket (összeálló kőzetben robbantással, díszítő és építőkő
esetén helyszíni kővágással, fűrészeléssel, laza kőzetekben kotrással). A feldolgozásra
alkalmatlan, meg nem felelő minőségű kőzettestből származó, vagy hulladékként keletkező
meddőt, az útépítések, feltöltések céljaira használják el.
Feldolgozás: A zúzottkő az aprítás, osztályozás műveleteivel válik a megfelelő szemnagyságú
termékké. Az első töret (Z jelű zúzottkő) darabjait különválasztják, és újra zúzzák és
osztályozzák. Így az első töretnél nagyobb szilárdságú terméket nyernek. Többszörös
ismétléssel így fokozatosan javuló minőségű zúzottkő állítható elő.
Az aprítás közben a megfelelő szemcsecsoportokat állítják elő.
Az osztályozás száraz vagy nedves módszerrel történhet. A nedves osztályozással a
nyersanyag agyag, iszap szennyeződései is eltávolíthatók. Ennek különösen a homok
osztályozásakor van jelentősége.
Megmunkálás: A tömbkövek megmunkálásakor határozott térbeli alak és díszkövek
kialakítása a cél. A bányában hasítással, fűrészeléssel kialakított kőtömbök megmunkálásához
drótfűrész, keretes vagy tárcsás lapfűrész alkalmas.

Építési kőanyagok tulajdonságai és vizsgálatuk:

Mintavétel: A kutatásértékelés során a magfúrások teljes anyagát kell mintának tekinteni. A

mintavétel módját ill. a minta mennyiségét a vonatkozó szabványok írják elő.
Kőzetfizikai állapotok:
A kőzetvizsgálatok eredménye akkor értékelhető, ha a vizsgálatokat meghatározott és rögzített
kőzetfizikai állapotú kőanyagon hajtják végre.
A maradó elváltozások miatt a vizsgálatokat meghatározott sorrendben kell elvégezni:
- Légszáraz, kiszárított, természetes, vízzel telített, szikkasztott, előírt számszor fogyasztott,
előírt számszor hőtűrt
Kőzettani tulajdonságok: A kőzettani vizsgálatok meghatározzák a tagoltságot (a
folytonossági hiányok, kőzetrések, repedések elhelyezkedése) és a kőzettani tulajdonságokat
(kőzetszövet, kőzetalkotó ásványok mérete, gyakorisága).
Tömegeloszlási jellemzők: A tömegeloszlási vizsgálatokkal a kőzetek szilárd alkotóinak,
valamint a pórusoknak és hézagoknak az arányát, vagy vízzel való kitöltésének viszonyait
állapítják meg.
Főbb jellemzők: sűrűség, testsűrűség, halmazsűrűség, a porozitás és hézagosság, a kőzet- és
halmaztömörség, a kőzet, a szemcsék és a halmaz víztartalma
Szilárdsági tulajdonság: Az egyirányú (központos) nyomóvizsgálatot a kőzetből kifúrt henger
alakú próbatesteken végzik. A hengerek átmérő-magasság aránya 1:1 vagy 1:2, átmérője
általában 50+-5 mm. Rc = Fmax / A, N/mm2
Általános alakváltozási görbe:
Kőzet húzószilárdság: Közvetett módon, hasító vizsgálattal határozzuk meg, a
nyomóvizsgálatnál használtakkal azonos próbatesteken. A hasító vizsgálatot alkotó menti
hasítással, vagy a keresztmetszet síkjában végzett hasítással lehet elvégezni. Zúzott
kőtermékek szilárdsága a halmazszilárdsággal jellemezhető: A halmazok szilárdságát 4 mm-
nél nagyobb szemcsékből álló halmazok vizsgálatával végzik. A halmaz tönkremenetele az
aprózódás, a szemszerkezet változását okozza. Hummel féle vizsgálatnál pedig hengeres
edényben adott erővel végzett statikus összenyomással idézik elő.
Időállóság: A tulajdonságok romlása csak olyan mértékű lehet, hogy a kőzet eredeti
feladatának a felhasználás ideje alatt még megfeleljen. Az időállóságot a tényleges időjárási,
környezeti körülményeket modellező hatások következtében beálló változásokkal fejezik ki:
- Vízben tárolás
- Fagyasztás
- Szulfátos kristályosítás
- Savhatás
- Száraz hőközlés 750 oC-ig
- Ultraibolya vagy infravörös sugárzás
A korrózió okai: A kőanyagok korróziója az a folyamat, amely során a kő felülete vagy
térfogatának kisebb-nagyobb része olyan elváltozást szenved, amely
- A felület épségét megbontja,
- A felület esztétikai hatását lerontja,
- A kőszerkezet és az épület állapotát a teherbírás vagy az épület
alatti tartózkodás szempontjából veszélyessé teszi,
- Esetenként az épület hő háztartását is rontja,
- A felület megbontása miatt elősegíti a nedvesség bejutását az
épületben
A kőanyagok korróziós jellegű romlását a kőzettan a mállás fogalmába sorolja. A mállás olyan
folyamat, amely a föld felszínén lévő minden kőzeten végbemegy. Sebessége csökkenthető,
pl. a felület csiszolásával és fényezésével.
A mállás jellege és így a kő korróziója függ:
- A kőzet kőzettani-kőzetfizikai jellegétől,
- A kőzetet körülvevő makró-, és mikrolimatikus környezettől,
- A kőzet épületen való elhelyezésétől
A mállás függ a kőzetek porozitásától, a pórusok mérte szerinti eloszlásától.
A korróziót okozó tényezők:
- Fizikai tényezők (fagy, termikus hatások)
- Kémiai tényezők (kén-dioxid-kénessav-kénsav)
- Biológiai tényezők (algák, zuzmók, moha, növényzet)
A korrózió okozta meghibásodások: sérülés, szennyeződés, mállás, repedés
Kőszerkezetek védelme:
Megelőző védelem:
- A környezeti hatásnak megfelelő időálló kőzet választása
- A kőfelület olyan kialakítása, hogy a vizet levezesse
- A felület bevonása légző képes, víztaszító anyaggal
Meglévő szerkezet védelme (konzerválás):
A beépített és mállásnak indult vagy még ép felületekre olyan vegyszert hordanak fel, amely a
kőzet felületével reakcióba léphez. A konzerválószer, kezelőszer lehet filmképző és nem
filmképző.
A kezelőszert úgy kell felhordani, hogy a felhordott film a kőanyaghoz tartósan kötődjék:
- Az oldószer elpárologatása révén, hőkezeléssel, polimerizálódás
révén.
Hatásmechanizmus alapján a kezelés lehet:
- Védőhatású, víztaszító hatású, szilárdító hatású
Vegyi összetétel alapján a kezelőszerek lehetnek: vízüveg, fluátok, bárium és stroncium-sók,
mésztej és mészvíz.
Szerves anyagok: Természetes, és mesterséges viaszok, vinilidén polimerek és kopolimerek,
akrilgyanták szilikonok, epoxigyanták, telítetlen poliészterek.
Kőfelület tisztítása:
A tisztítás elsődleges célja esztétikailag megfelelő kőfelület létrehozása, másodlagos célja
pedig a további műveletek céljára alkalmas alapfelület kialakítása.
Tisztítási módok:
- Csiszolás, száraz homokfúvás,
- Vízpermetezés, vízsugárral való tisztítás,
- Nedves homokfúvás,
- Vegyi vagy ioncserén alapuló,
- Különleges eljárásként lézeres vagy finomszemcsés tisztítás.
Építési kőanyag:
Tömbös termékek:
 Terméskő (lényeges alakítás, megmunkálás nélküli, méret szerint osztályozott kőtermék)
 Építőkő (összeálló kőzetekből kőfaragási módszerekkel, kézi vagy gépi úton állítják elő)
 Építőkő (falazó kő, falazóblokk, burkolókő, díszítőkő), útburkoló (természetes kőzetből
hasítással előállított).
Halmazos termékek:
 Terméskőforgács,
 Zúzottkő (zúzott kőzetekből aprítás és osztályozás útján állítják elő),
 Természetes törmelék (homok, kavics – nyerstermék: N; természetes szemmegoszlású
termék: T; előírt szemnagyságú termék: E; osztályozott termék: O; kavicsból tört termék.)