Hőjelenségek

Hőáramlás: A folyadék vagy gáz melegebb, tehát kisebb sűrűségű része felemelkedik, és helyére
hidegebb folyadék vagy gáz kerül. Hőáramláskor az élénkebben mozgó részecskék elmozdulnak.

Hővezetés: A szilárd testeknél a melegítés helyén bekövetkező élénkebb részecskemozgás

fokozatosan átterjed a távolabbi részecskékre is. A hővezetés közben a szilárd test részecskéi eredeti
helyükön maradnak. Tehát hővezetés közben az állapotváltozás terjed részecskéről részecskére.

Hővezetők: pl. A fémek

Hőszigetelők: üveg, fa, papír, víz, levegő

Hősugárzás: A hőterjedésnek azt a módját, melynél a melegedés hősugarak segítségével következik

be, hősugárzásnak nevezzük.

Hőtágulás: A hőmérsékletváltozás közben bekövetkező térfogatváltozást hőtágulásnak nevezzük. A

folyadékok hőtágulása annál nagyobb minél nagyobb a kezdeti térfogatúk, illetve minél nagyobb a
hőmérséklet változásuk. A hőtágulás függ az anyagi minőségtől is. A hőtágulás a szilárd test
részecskéinek mozgásával kapcsolatos. A szilárd testek hőtágulása annál, nagyobb, minél nagyobb a
kezdeti térfogatuk illetve minél nagyobb a hőmérséklet változásuk. A hőtágulás függ az anyagi
minőségtől is. Melegításkor a gázok is tágulnak. A gázok hőtágulása, függ a kezdeti térfogattól, a
hőmérséklet változástól, de független az anyagi minőségtől.

Az anyagok halmazállapota nem állandó.

Olvadás: olyan halmazállapot változás, melynek során a szilárd anyag folyékony halmazállapotúvá
válik. Azt a hőmérsékletet, melyen a szilárd anyag megolvad olvadáspontnak nevezzük. Azt a
mennyiséget, ami megmutatja, hogy az adott anyag 1 kg-jának megolvasztásához mennyi hő
szükséges az anyag olvadáshőjének nevezzük. Jele: Lo mértékegysége: J/kg , kJ/kg

Fagyás: olyan halmazállapotváltozás, amelynek során a folyadékból szilárd halmazállapotú anyag lesz.

Az a hőmérséklet, amelyen a folyékony anyag megfagy, a fagyáspont Azt a mennyiséget, mely

megmutatja, hogy az adott anyag 1 kg-jának megfagyásakot mennyi hő szabadul fel, az anyag
fagyáshőjének nevezzük. Ugyanazon anyag olvadás- és fagyáshője egyenlő, így azonos módon
kiszámítható. Q= Lo . m

A víz sajátos viselkedése:

Fagyáskor a víz sajátosan viselkedik: térfogata nő, sűrűsége csökken. EZért úszik a jég a vízen.

Párolgás: Olyan halmazállapot változás, amely során a folyadék légneművé válik . A párolgás a
folyadék felszínén megy végbe. Minden folyadék minden hőmérsékleten párolog. A párolgás gyorsabb,
ha nagyobb a folyadéknak és a környezetnek a hőmérséklete. A párolgás gyorsabb, ha nagyobb a
párolgó felület. A párolgás gyorsabb, ha kisebb a környező levegő páratartalma. A párolgás függ az
anyagi minőségtől is.

Forrás: olyanhalmazállapot változás, melynek során nemcsak a felszínen, hanem a folyadék

belsejében is van párolgás, gőzképződés. A víz 100 fokon forr. Azt a hőmérsékletet, melyen a folyadék
forrni kezd, forráspontnak nevezzük. Különböző anyagok forráspontja más és más.

Forráshő: azt a mennyiséget, mely megmutatja, hogy 1 kg folyadék elforralása közben mennyi hőt
vesz fel, forráshőnek nevezzük. Jele: Lf. Mértékegysége: J/kg, kJ/kg. A víz forráshője: Lf= 2260 kj/kg
A lecsapódás: olyan halmazállapotváltozás melynek során a légnemű anyagból folyékony lesz.
Alecsapodó gőz energiája csökken a környezeté nő.