You are on page 1of 49

S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

AZ

ÉVES
SAVARIA
URBANISZTIKAI
N YÁ R I
EGYETEM

1
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Tartalom:
Dr. Puskás Tivadar: Köszöntő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5
Majthényi László: Köszöntő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
Prof. Dr. Hámori József: Köszöntő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
Dr. Czetter Ibolya: Az 50 éves Savaria Nyári Egyetem múltja, jelene és jövője . . . . . . . . 13
Heckenast János visszaemlékezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
Körmendy Imre: A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem témái és hatása . . . . . . . . . . . . 35
Prof. Dr. Meggyesi Tamás: Szubjektív emlékek a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem fennál-
lásának 50. évfordulója alkalmából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
Zábránszkyné Pap Klára: Milyen barátságok szövődtek és milyen közösség épült a „Savariákon”?. . . 63
Kerekes Imre: Néhány gondolat a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemről a határontúli
szakember szemszögéből, a teljesség igénye nélkül! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
Bara István visszaemlékezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75
Prof. Dr. Rocco Turi visszaemlékezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79
Wiktora Antal: A „Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem 50 éve fotókon” című kiállítás
megnyitó beszéde . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
Válogatott irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91

2 3
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Dr. Puskás Tivadar

Köszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel köszöntöm a fél évszázados Savaria Urbanisztikai Nyári Egye-


tem jubileumi kiadványának Olvasóit! Ez az egyetlen olyan nyári egye-
tem, amely létrejötte óta megszakítás nélkül működik, és ez az egyetlen
olyan nyári egyetem, amelyet a kezdetek óta civil szervezet tart fent. Kö-
szönet mindazoknak, akik életre hívták, akik 50 éven át kitartóan szervez-
ték. Köszönet mindazoknak, akik tudásukkal, előadásaikkal hozzájárultak
a rendezvény sikeréhez.
A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem hosszú fennállásának titka a jól
megfogalmazott, szakembereket és laikusokat egyaránt érdeklő témák-
ban rejlik. A természeti és épített környezet védelme, a településtervezés,
fejlesztés témakörei mindig aktuálisak. A kitűnő szervezés pedig arra ad
lehetőséget, hogy az előadásokon kívül kirándulásokkal tegye szemléle-
tesebbé a kurzusokat, nem beszélve a kötetlen beszélgetésekről.
Nagyon örülök annak, hogy 2016-ban személyesen is volt alkalmam a
Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemen városfejlesztési lehetőségeinkről
2016. Ünnepélyes megnyitó a Megyeházán

4 5
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

beszélni. Erre éppen abban az időszakban került sor, amikor hatalmas


lendületet kapott Szombathely fejlesztése a Modern Városok Program
keretében.
Nagyon kedves személyes emléket is őrzök a Savaria Urbanisztikai Nyári
Egyetemhez kapcsolódóan. Több mint két évtizede annak, hogy először
járt Szombathelyen Rocco Turi művész úr. Azóta elmaradhatatlan hall-
gatója a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemnek. Ez az a kapocs, amely
összeköti Szombathelyt és az olasz fotográfust. Rocco Turival az elmúlt
években többször találkoztunk a hivatalban. Az egyik látogatása során
elmondta, hogy szeretné Rómában bemutatni Szent Márton szülőváro- Majthényi László
sát. A rendhagyó kiállítás megszervezésében a Vas Megyei TIT, az urba-
nisztikai nyári egyetem házigazdája segítette őt. Ennek eredményeként Köszöntő
a Római Magyar Akadémián nyithattam meg Művész úr Szombathelyt
bemutató fotókiállítását. Az eseményen köszöntőt mondott Halász János Tisztelt Olvasó!
kulturális államtitkár és Molnár Antal, a Római Magyar Akadémia igazga-
tója is. A példaértékű összefogással megvalósult tárlat kézzel fogható bi- Ötven év, öt évtized. Történelmi mértékben az ötven év nem is oly hos�-
zonyítéka annak, hogy a városba látogatók, köztük Rocco Turi is, messzire szú időszak egy intézmény életében, de mégis - egy fél évszázad, közel
viszik Szombathely jó hírét. egy emberöltő. Hosszú idő. Hosszú, főleg, ha egy olyan nagy hagyomán�-
Bízom abban, hogy a későbbi kurzusok résztvevői hasonló, szép élmé- nyal bíró szakmai és kulturális programsorozat életéről beszélünk, mint a
nyekkel gazdagodnak, s a következő években is hallgatóink között üdvö- Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem, amelyet a hatvanas évek közepén a
zölhetjük Önöket. Vas Megyei TIT hívott életre.
Különleges kötetet tart tehát kezében az Olvasó! Felidézi, megeleveníti
Tisztelettel: a fél évszázada minden esztendőben megrendezésre kerülő nyári egye-
temi kurzus jelentős pillanatait, kihívásait, sikereit. Különleges, hiszen az
Dr. Puskás Tivadar élő, építkező történelem részévé válunk, ha ezt a könyvet a kezünkbe
Szombathely Megyei Jogú Város polgármestere vesszük – bepillantást enged az olvasónak a történelem lapjai közé. Meg-
ismerheti, hogy az évtizedek alatt mennyit változtak a kihívások, amel�-
lyel az építész-mérnök szakmának folyamatosan szembe kellett néznie,
és megtudhatja azt is, hogy az urbanisztika nem magányos mesterség,
hanem valódi hivatás, amely együtt él és gondolkodik a társszakmákkal.
Vas megyei polgárként számomra külön öröm, hogy ez a kötet megszü-

6 7
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

letett! Hiszen a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem fél évszázados múlt-


jával igazi értéke Vas megyének, öregbíti hírnevét, és rávilágít hagyo-
mányaink és kultúránk megőrzésének egyik legjelentősebb alapkövére:
ezen értékeinket óvni kell, tudásunkat pedig továbbadni a következő
nemzedékeknek.
A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem története színes és változatos,
ezért a jelen kötet nem csak a szakma képviselőinek nyújt olvasásélve-
zetet. Lapjait forgatva megelevenedik az elmúlt évtizedek történelme.
Kívánom, hogy a kedves Olvasó is büszkén vegye kézbe!
Prof. Dr. Hámori József
Majthényi László
c. egyetemi docens Köszöntő
Vas Megyei Közgyűlés elnöke
Kedves Olvasó!

Az idén 176 éves Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nevében tiszte-


lettel köszöntöm az idén 50 éves Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemet.
A nyári egyetem fél évszázada szerves része az ismeretterjesztés közel két
évszázados történetének hazánkban.
A nyári egyetemek rendszere az 1960-as, 1970-es évtizedekben alakult
ki Magyarországon, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos há-
lózatának közreműködésével. Műfaja a szórakozva tanítani és a tanulás
közben szórakozni újdonság volt hazánkban.

A nyári egyetemi modellben a szervezők állandónak tekinthetők: szakmai


szervezet, városi vagy megyei önkormányzat, TIT ismeretterjesztő egyesület.
Időről időre változó szereplők: felsőoktatási intézmények, ösztöndíjat
adományozók, nemzetközi kapcsolatok intézetei, vállalatok, szakmai
támogatók, szponzorok. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a csú-
csidőnek számító 1970-1980-as években 21 nyári egyetemet működte-

8 9
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

tett ebben a felállásban, pl. Népművészeti Nyári Egyetem Zalaegerszeg,


Pedagógiai Nyári Egyetem Szeged, Ifjúsági Nyári Egyetem Salgótarján,
Közigazgatási Nyári Egyetem Veszprém, Műemlékvédelmi Nyári Egyetem
Eger, Filmművészeti Nyári Egyetem Eger, Művelődéselméleti Nyári Egye-
tem Szeged, Hadtudományi Nyári Egyetem Szolnok, Óvodapedagógiai
Nyári Egyetem Kecskemét, Dunakanyar Zeneművészeti Nyári Egyetem
Esztergom, Nemzetiségi Nyári Egyetem Békéscsaba, Hidrológiai Nyári
Egyetem Baja, Vadászati Téli Egyetem Keszthely.
A nyári egyetemek helyben a város jeles nyári kulturális programjai közé
tartoztak, sok esetben a testvérvárosi kapcsolatokban is szerepet kaptak.
Az intézményi közreműködők mellett minden nyári egyetemnek egy-két
személyi motorja is működött, akik szívükön és lelkükön viselték a ren-
dezvény ügyét, energiájukat nem kímélve előkészítették-szervezték-bo-
nyolították-éltették-továbbvitték-megőrizték a programsorozatot.

Hogyan élhetett meg ötven évet Szombathelyen a Savaria Urbanisztikai


Nyári Egyetem? Szakmailag új és új témákkal, előadókkal látta el a Ma-
gyar Urbanisztikai Társaság, támogatta Vas megye és Szombathely város
mindenkori vezetése, szervezte a Vas megyei Tudományos Ismeretter-
jesztő Társulat, olyan kollégák közreműködésével, mint: Csiszár Imréné,
Pungor János, Wiktora Antal, Simon Zoltán.
Köszönet a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem létrehozóinak, szervezői-
nek, előadóinak, támogatóinak.
Folytassák munkájukat.

Prof. Dr. Hámori József


elnök
Tudományos Ismeretterjesztő Társulat

2002. Zsennye, az „ezeréves” tölgynél

10 11
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Dr. Czetter Ibolya

Az 50 éves Savaria Nyári Egyetem múltja, jelene és jövője

Tisztelt Ünneplő Közönség! Tisztelt Jelenlévők! Hölgyeim és Uraim!

Meleg szeretettel köszöntök mindenkit, aki ma eljött, hogy együtt ünne-


pelje velünk 50 éves, születésnapos nyári egyetemünket, a Savaria Urba-
nisztikai Nyári Egyetemet.
Az ünnepi alkalom kivételes helyszínt, megkülönböztetett figyelmet kí-
ván. Kivételes, nemcsak a kerek évforduló miatt, hanem azért is, mert az
országban ez a rendezvény a legrégebb óta működő nyári egyetem. Mél-
tó tehát a TIT patinás épületében, az Uránia Csillagvizsgálóban megem-
lékeznünk a jubilánsról, s szerénytelenség nélkül magunkra vonnunk egy
rövid időre az országos figyelmet.
Az évfordulók önmagukért beszélnek, tehát ünnepelni, emlékezni jöt-
tünk ma össze. Az 50 évről azt tartják, hogy a meglett ember életének az
eleje. Az ifjúkor már elmúlott, a középnek számító évek is elmasíroztak,
Kronosz ingája megpihen egy pillanatra, hogy kifújja magát az eddigi
erős iramtól, az újabb nekilendülés előtt. S bár neki az idő múlása maga
az állandóság, féltve őriz meg minden eseményt, amely benne született.
Szalafő, Pityerszer 1979-ben Heckenast Jánossal

12 13
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Pillantsunk tehát vissza, hogy legyen mire alapoznunk az inga újralendí- népszerűségének legfőbb indokát. Ha végigpillantunk a fél évszázad té-
téséhez a jövő terveit, reményeit! máin, valóban zavarba ejtő a változatosság (a teljesség igénye nélküli a
A Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület a kezdetektől házi- felsorolás): a falu megújulása, a szomszédos országok kis- és középvá-
gazdája, otthona volt ennek a neves rendezvénynek, amely eredetileg a rosainak rekonstrukciója, a regionális üdülőterületi fejlesztés, ember és
városi nyári kulturális programokhoz - a méltán elhíresült Bartók Fesztivál- városközpont, a város és környéke, a gyermek a városban, lakótelepeink
hoz, a Savaria Történelmi Karneválhoz, az Iseumi Játékokhoz - kapcsolódó jelene és jövője, az építész szerepe és felelőssége a települési környezet
hely- és művészettörténeti témájú tudományos tanácskozásként indult a kialakításában, globális és a lokális, nagyközségek és kisvárosok környe-
’60-as években, a szakterület és a megyei, városi vezetés kiválóságainak zetkultúrája, a nevelés és az oktatás szerepe a településfejlesztésben, a
összefogásával és együttműködésével, s mára nemzetközi tudományos fenntartható urbanizáció, a turizmus szerepe a települések életében és
fórummá nőtte ki magát. fejlődésében, az egyházak és a város.
A történet 1968. augusztus 12-én kezdődött, amikor művészeti, történeti Az elmúlt 50 év története csodálatosan példázza, hogy a témakörök nem
tematikával, 65 fő részvételével kibontotta szárnyait az egyetem, szék- csupán a szűk szakmai közösség figyelmére tarthattak számot, hanem
helye hosszú éveken át a Felsőfokú Tanítóképző Intézet főépülete volt, az érintkező tudományterületek képviselőit is megszólították. Egyre na-
amely ma az ELTE Savaria Egyetemi Központ névre hallgat. A nyári egye- gyobb létszámban, külföldről is sokan keresték fel a kikapcsolódással, szí-
tem tanácsában olyan nagy formátumú személyiségek töltötték be a ve- nes programkínálattal meghirdetett nyári egyetem kurzusait. A jó hangu-
zető tisztségeket, mint Gonda György, Szentléleky Tihamér, Vámos József. lat, a magas színvonalú előadások, a vonzó környezet, a remek szervezés,
1973 váltást jelentett a szervezet életében, a tematika kibővült urbanisz- a borozgatások közben megszülető ötletek, a kötetlen kerekasztal-be-
tikai irányban, a tanácskozás a magyar településhálózat fejlesztésével, a szélgetések, a kiállítások, kulturális kísérőprogramok, a nagy egyéniségek,
városi környezet lélektani hatásaival foglalkozott. Rendszeresen kísérték a mint például a kitűnő humoráról is ismert Meggyesi Tamás professzor, a
szimpóziumokat rangos kulturális események is, 1973-ban pl. a Vasi mú- SUNYE tanácsának elnöke, s az őt követők, Ongjert Richárd és Körmendy
zeumfalu ünnepélyes megnyitása kapcsolódott a programokhoz. Ettől az Imre felejthetetlenné tették az összejöveteleket. Olyan barátságok, szak-
évtől Heckenast János Ybl-díjas építész szerkesztésében kötetbe foglalva mai közösségek alakultak ki, amelyek életre szólóakká mélyültek.
is megjelentek a nyári egyetem előadásai. Az arculatváltás a Magyar Ur- Sajnos, semmilyen tárgyi emlék, írás nem adja vissza ezeknek a progra-
banisztikai Társaság főtitkárává választott Barna Gábor személyével öltött moknak a hangulatát, élménykörét. Bárcsak együtt láthatnánk egyszer az
határozott karaktert, hiszen országos és nemzetközi kapcsolatokkal ren- 50 év szellemi termékét, elméleti és gyakorlati eredményét, hogy érzé-
delkező vezéregyéniségre találtak. Az urbanisztikai jelző nem jelentette kelhető lehessen, mekkora humanista értéket teremtett a nyári egyetem!
az urbánus témakör és értékrend egyeduralmát, sőt az érdeklődést és az A hagyományok, a stabilitást adó megszokott forgatókönyv mellett a
értékrendet hosszú éveken át a magyar falvak, falusias térségek fejleszté- folyamatos megújulás is jellemezte a nyári egyetemet. Az ötnapos ren-
sének problémái határozták meg. Az értékelő, összegező áttekintéseket dezvény, amely évről évre egy-egy aktuális, érdekes témát emelt közép-
végző szakmabeliek épp ebben a sokszínűségben, a környezetkultúra pontba, az utolsó napon tanulmányi kirándulással zárult. 2011-től kibő-
értékrendjének szem előtt tartásában látják a nyári egyetemek töretlen vült a hét a „tervgyárnak” elnevezett Tervező Táborral, amely fiatalokat,

14 15
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

egyetemistákat megmozgató alkotóhét keretében egy-egy település Félő, hogy felsorolni sem tudnám, kiknek is volt, van meghatározó sze-
valós urbanisztikai, várostervezési, tájépítészeti, építészeti problémájára repe abban, hogy idáig eljutottunk. Mindenekelőtt megemlékezem az
ad választ az elkészített munkákkal. A feladatok megoldására verbuvált alapítókról, Gonda Györgyről, Szentléleky Tihamérról és Heckenast János-
csapatokat egy-egy témában jártas, ismert szakember vezeti, az elkészült ról; a folytatókról: Fazakas Péterről, Szilágyi Istvánról, Portschy Tamásról,
terveket, javaslatokat a program végén átadják a település vezetőinek. valamint a szervezésben fáradhatatlan Pungor Jánosról, Wiktora Antalról
Ezáltal az urbanisztika-oktatás és a jövő generációja fele fordulás, a foly- és Simon Zoltánról. Nélkülük nem vált volna valódi szakmai fórummá, az
tonosság megteremtése is érződik a koncepcióban. A változások közt urbanisztikai ismeretterjesztés rangos hazai műhelyévé a Savaria Nyári
említhetjük meg még a módosított időpontot, hiszen augusztus első de- Egyetem. Köszönet mindazok fáradságos munkájáért, akiket most név
kádja helyett évek óta a július végi napokban kerül sor a rendezvényre. szerint nem emelhetek ki, akik a fennmaradást, a továbblépést évtizede-
ken át segítették. Köszönetemet fejezem ki támogatóinknak, különösen
A rövid visszapillantás után óhatatlan, hogy az időben előre is pillant- Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának, a Vas Megyei Köz-
sunk. Mit hoz a jövő? Milyen lendületet tud adni Kronosz annak a bi- gyűlésnek és a Tudományos Ismeretterjesztő Egyesületnek, melyek az 50
zonyos ingának? A nyári egyetem sikerét és fennmaradását szeretném év alatt folyamatosan fontosnak tartották a SUNYE anyagi és szellemi tá-
remélni, hiszen nagy szükség van a felelős, szakmai eszmecserék nyo- mogatását egyaránt. Külön köszönöm az Elnökség tagjainak, együttmű-
mán megszülető település- és területfejlesztésre, környezetünk har- ködő partnereinknek, a szervezőknek, hogy hozzájárultak az évforduló
monikus kialakítására, élhető városokra, településekre, egy megértőbb reményeink szerinti színvonalas és méltó megünnepléséhez.
világra. A Vasi TIT Egyesület, mi tagadás, küzdelmes körülmények köze-
pette, áldozatos munkával szervezi évről évre a programokat, készíti a
pályázatokat, keresi fel a támogatókat, s lobbizik a rendezvény sikeres
lebonyolításáért. Ez a jelenlegi feltételekkel nagy erőfeszítést, áldozatot
igényel. Nem ünneprontásként említem, inkább a tények és a realitások
tudatosítása végett, hogy a Vasi TIT Egyesület anyagi helyzetének meg-
szilárdítása és jövője érdekében elkerülhetetlen lépésekre kényszerült. Az
új vezetésnek rengeteg ránehezedő többletfeladattal kell megküzdenie.
A nyári egyetem ügyét, bár mindannyian szívügyünknek tekintjük - s kérem,
előjegyzési naptárjukba már most vegyék fel az 51. Savaria Urbanisztikai
Nyári Egyetem hetét -, tudjuk, nem lesz könnyű változatlan színvonalon
képviselni, mert napjainkra ismét a nehézségek váltak a meghatározóvá.

A mai ünnepségen mindenképpen meg kell emlékezni arról a hatalmas


munkáról és erőfeszítésről, amelynek a nyári egyetemet köszönhetjük.
2013. A megnyitó hallgatósága a Megyeházán

16 17
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Szombathely pályázik az Európa kulturális fővárosa 2023 címre, idei té- Kívánom, hogy jubilánsunk, az 50 éves múltra visszatekintő Egyetem, amely
mánk, a Város, Kép, Arculat tehát méltó előkészület lehet erre a meg- pótolhatatlan értéket képvisel, őrizze integritását, még sokáig szolgál-
mérettetésre. A város karaktere, imázsa izgalmas téma, mert fontos jon generációk, nemzedékek élhető világának kialakításáért, fejlődéséért.
identitásképző és -erősítő elem, s nem csupán formai jegyek, külső Berzsenyi Dániel, a dunántúli táj, a horatiusi elvek magyar megverselőjé-
megjelenés foglalata. Egy város nemcsak tereket, utcákat, hidakat, épü- nek optimista végkicsengésű, lírai soraival zárom köszöntőmet:
leteket jelent, hanem valamiféle szellemi összetartozást, atmoszférát is.
A városképi arculat formálása az identitás komplexitásának figyelembe Dr. Czetter Ibolya
vételével lehetséges. elnök
Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület

Elhangzott 2017. július 13-án, a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem meg-


nyitó ünnepségén, Budapesten az Uránia Csillagvizsgálóban.

2016. Portschy Szabolcs fotókiállításának megnyitója 2014. Egy különleges program a Savaria Múzeumban

18 19
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Heckenast János visszaemlékezése

Heckenast János, szombathelyi építész, urbanista, akinek döntő szerepe


volt a SUNYE létrehozásában, és 40 évig ő volt a nyári egyetem főszervező-
je. Egy, a Vasi TIT által 2007-ben kiadott kötetben összefoglalta a nyári egye-
tem 40 éves történetét. Idős kora és egészségi állapota miatt nem vállalta
az írást, de szívesen vállalkozott egy interjúra. Itt szerkesztve összefoglaljuk
a több mint egy órás interjú főbb üzeneteit.

Hogy kezdődött a nyári egyetem története?

A nyári egyetem egy kicsit régebbi találmány, mert a TIT is egy kicsit régeb-
bi egyesület. A nyári egyetem a TIT-nek a két világháború közti találmánya
volt, elsősorban a külföldre szakadt, Trianon után bekövetkezett magyar
szétszéledés csökkentésére és a kinti, messzire szaladtaknak a hazavárá-
sára. Egyetemi városok rendeltettek ennek a fenntartására, működtetésé-
re. Lényegében, amikor indult a Savaria Nyári Egyetem, akkor „Hazavárunk
Benneteket” címszó alatt elsősorban kultúrtörténeti, művészettörténeti,
helytörténeti és vendégfogadó, szórakoztató, szinte azt lehet mondani,
2016. Heckenast János születésnapi köszöntése a Martineum udvarán

20 21
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

hogy fillérekért megkapható kéthetes kulturális programként, a rokonokkal


való találkozás lehetőségével szerveződött. Tehát nem urbanisztikai nyári
egyetemként, hanem „hazaváró nyári egyetemként” alakult meg.
Nyilvánvaló, hogy ez a „Hazavárunk Benneteket” üzenet 1956 után ismét
hihetetlen aktivitást kapott, mert voltak, akik nem mertek, akik nem akartak
haza jönni, és voltak, akiket nem hívtak haza, így a nyári egyetem egyfajta
lazulási állapotban tulajdonképpen ennek a korszaknak a rendezvényévé
tudott válni. Ez azért igényelt bizonyos erőfeszítéseket, mert Szombathely
soha nem volt addig egyetemi város, tehát be kellett mutatni, hogy itt van
egy nyári egyetemre alkalmas egyetemi szintű oktatásokkal ellátott két
hetes esemény, amelybe bele vannak cseppentve ragyogó kirándulások,
opera előadások, egy kicsi karnevál, egy kicsi zenei fesztivál, mindez egy
szívélyes és nagyon kedvezményes áru lehetőség volt.
Végül is Gonda Györgynek, a tényleg széles látókörű akkori megyei taná-
cselnöknek volt annyi respektje a miniszteriális szerveknél is, hogy ennek
támogatását ki tudta járni. Óriási szerepe volt, ahogy mondtam, az akkor új
rendezvényeknek Szombathelyen, az Iseum létrejöttének valamint Szent-
léleky Tihamér aktivitásának, aki minél szélesebb körben tudatosítani akar-
ta, hogy Savaria Pannónia egyik fővárosa volt, az Adriától a Keleti-tenger
partjáig húzódó Borostyánkő útnak megközelítőleg a fele táján egy nagy-
szerű állomás. Ez a tény bontotta ki a város fejlődését.
Két-három évig ez a program ment, aztán megalakult a Magyar Urbanisz-
tikai Társaság, ami kitüntetéseket és elismeréseket is osztogatott a váro-
soknak. A MUT-nak alakulásakor mindjárt tagja lett Gonda György is, mint
urbanisztikai érdeklődésű megyei tanácselnök. Ekkor alakult „Magyar Urba-
nisztikai Társaság ide várunk” célúvá a rendezvény.
Az urbanisztika egy csodálatos tudomány, mert látszólag nagyon önálló
tudománynak tűnik, valójában azonban jócskán támaszkodik a legkülön-
bözőbb tudományokra. Mint ahogyan a város is egy sokrétű élő, épített
objektum a földkerekségen, úgy tulajdonképpen a vele foglalkozó tudo-
mány is, amelyik a városépítésnek, -korszerűsítésnek, életben tartásának a
2016. Előadás hallgatósága a Martineumban

22 23
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

tudománya, tényleg minden felé kiterjesztette a karját. Így pl. volt a nyári Tehát egy áldatlan helyzetben kellett volna a várostörténetnek az egyik
egyetemen szociológia, volt műemlékvédelem és természetesen építészet legnagyobb lépését megtenni. Világos, hogy elérte egyfajta vendégvárós
is. Ennek a sokszínű egésznek egyértelmű, hogy csak úgy lehetett igazán ténykedését Szombathely a nyári egyetemmel, ugyanakkor azt kell, hogy
szilárd alapokat teremteni, ha a MUT és a Vasi TIT közös rendezvényeként mondjam, hogy a MUT alásegített azzal, hogy megszervezte a városok ta-
születik meg a SUNYE. A vendégváró Savaria Nyári Egyetem így átalakult nácselnökeinek – az akkori kvázi polgármesterek – évenkénti találkozóját
Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemmé. a nyári egyetemek alkalmával. Barna Gábornak, a MUT akkori főtitkárának
köszönhetően, a MUT-nak az első számú támogatott rendezvénye volt a
Ha sorba állítanánk, mik a legfontosabb urbanisztikai tudományok, akkor nyári egyetem. A MUT szervezte a tanácselnökök találkozója mellett a kiál-
mindenekelőtt az építészet, amely téglája és alapeleme a városfejlesztés- lításokat is, nagyon jól tudtunk együtt dolgozni.
nek is, de a házak között közlekedni kell, vagyis fontos a közlekedéstudo- Sok mindenre jó volt tehát a SUNYE. Erre rácsatakozott az akkori enyhü-
mány, de pl. a technika tudomány is, mert ha az újdonságokat nem fogadja lést kezdeményező politika is, mert pl. engedélyezték a magyar építőmű-
be a város, akkor döcögővé válik az egyre gyorsuló mindennapi életben. vész szövetségnek, hogy kölcsönös cserekapcsolatot létesítsen az összes
Se vége se hossza a különféle kapcsolódó szakterületeknek, pl. a telepü- szocialista, illetve kommunizmus felé lépéseket tevő államokkal, Kubától
lés-egészségügy, a kereskedelem, szolgáltatások, a műemlékvédelem, a egészen Vietnámig. Ők is elküldték a 3-4 építészből álló küldöttséget, és
városmagok megőrzése, tehermentesítésük alközpontokkal, hiszen ekkor magyar építészek is kiutazhattak cserébe, így ez filléres, de értékes tanul-
jöttek létre a hatalmas lakótelepek, amelyek alközpontokat kaptak. Ez mind mánycserét jelentett, és ki lehetett kukkantani a világba. Olyan szívélyes
fontos volt, mert az urbanisztikának és az egész városépítésnek egy egye- kapcsolatok jöttek létre, amelyikek még hat-hét évvel előtte is elképzel-
temes, világméretű forradalmi korszaka is indult el akkor. Itthon egy óriási hetetlenek lettek volna, hogy úgy mondjam, a 20. század kezdett meg-
adósságot kellett e területen felszámolni, és Trianon miatt egy „szétszaladt nyílni a pozitív értelmében.
kerekű kocsi” várta itt ezt az új pezsgést, nyersanyagforrás nélkül, a magyar
anyanemzet harminc százalékának a leszakításával.

1994. Egyházashetyén, Berzsenyi Dániel szülőfalujában 1998. SNYE Kercsmár Gyöngyi Muravidék; Kerekes Imre, Kladek Ervin Vajdaság

24 25
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Arra is jó volt, hogy a külföldiek itt voltak, hogy kicsit jobban beleláttak hoz egyre nehezebben hozzájutó nyári egyetem lett. Emellett viszont az is
ezekbe a globális fejlődésekbe? Ők már előrébb voltak? Mit tudtak a kül- igaz, hogy az utolsó évtizedben vált egy kicsit „urbanisztikaibbá” a műszaki
földiek hozzátenni a szakmához? egyetemnek a városépítési tanszéke, egyben a nyári egyetem is, mely pró-
bálta érzékeltetni a várost, mint létrejött intézmény-együttest, mely lassan
Az egykori gyarmatállamok gyorsan növő városi problémáinak megoldásai szétterül a Földön. Azt lehet mondani, hogy lesz majd érintetlen természet,
nem tárulkoztak fel egyszerre, mint a több száz fős nemzetközi kongres�- lesz felhasznált, bedolgozott, az iparban, kereskedelemben, táplálkozásban
szusokon, de bizonyos újító dolgokat megismerhettünk. Az eszmecsere, döntő szerepet játszó terület, és lesz városi terület.
az egymással való diskurzusnak egy mini gyöngyszeme volt a SUNYE, s a
hazai vonatkozásokat legalább okosan meg tudták tárgyalni. Nagyon sok Hogyan csöppent bele az urbanisztikai nyári egyetem szervezésébe,
hallgatója a SUNYE-nak már az 1970-as, 80-as években is úgy búcsúzott el, és hogyan változott az ön szerepe a szervezésben?
hogy de kár, hogy vége lett. Mert találkozhattak olyan kollégákkal, akiket
évek óta nem láttak. Voltak makacs visszatérők, voltak alkalmi visszatérők, Többszörösen illetékesként voltam főszervező. A MUT-nak az alakuláskor
de mindenki értékesnek találta azt, hogy itt lehetett, és találkozhatott sok, tagja lettem, együtt Gonda Györggyel. Ő kezdeményezte, mit szólnék ah-
különböző tudású, tapasztalatú, világnézetű kollégával. hoz, hogy ha az egyetem urbanisztikaivá alakulna, hiszen úgyis egyre több
lett benne idővel a várostörténet, ami jó alap volt ehhez.
Miért fogytak el mégis a külföldi résztvevők?

Meglepő, de szerintem elsősorban szakmai oka van. Egyszerűen sokkal


összetettebb probléma lett az urbanisztika. Azt mondanám, hogy az urba-
nisztika fogalmát szinte a globalisztikára kellene cserélni. Nem elég nagy
már egy ilyen vidéki nyári egyetem ekkora problémakörhöz, pláne nem
saját urbanisztikai egyetem nélkül, de az egész országnak sincs urbanisz-
tikai egyeteme. Van településmérnök és tájépítész-képzés, van építészeti
egyetem, de annak érdekes módon nem urbanisztikai, hanem városépítési
tanszéke volt (jelenleg nevében urbanisztikai).
Minden szakmának résen kell lenni ahhoz, hogy ezt a fejlődést a jó irányba
tudja terelni, megtartani, fejleszteni, népszerűvé tenni, de ez a „résen levés”
nem elég, eszközök is kellenek hozzá, és ezek az eszközök pénzbe kerül-
nek. Azt lehet mondani, hogy az egykor a helyi és országos adományok-
ból, donátorokból fenntartott ősi Savaria Nyári Egyetemből egy eltartandó,
kolduló, igaz, hogy lelkiismeretesen résen levő, de a szükséges anyagiak-

1998. Fogadás a Szombathelyi Képtárban


26 27
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Pécsett lettem a TIT tagja, ami egy pezsgő, sokszínű, modern művé- Melyik periódust tartja a SUNYE aranykorának, amikor szakmailag és
szetet kedvelő és pártoló város volt. Amikor hazajöttem Szombat- anyagilag is minden klappolt, és több mint 100 résztvevő volt? Miért?
helyre, és jelentkeztem a Vas Megyei TIT-ben, megörültek, hogy egy
művészetet kedvelő építész került a csapatba, és a művészeti szak- A 1970-es évek második fele, az 1980-as évek első fele volt az aranykor.
osztály vezetője lettem. Azonnal beválasztottak az országos veze- Akkor minden ébredezőben volt szakmailag is és a társadalmi változások-
tésbe. Itthon teljesen természetesnek vették, hogy ha az országos ban is. Eszméletlen találkozási lehetőség volt a külföldi kollégákkal az ad-
művészeti szakosztály vezetésében benne vagyok, akkor könnyen digiakhoz képest. Sosem volt probléma abból sem, hogy a nyugat-európai
tudok előadókat szerezni. Nem volt egyszerű, mert nagyon sokat kel- kollégák is részt vettek. A szocialista tömb országainak képviselői még pa-
lett dolgoznom, alig volt szabadidőm. A Vas Megyei Végrehajtó Bi- naszkodtak is, mert ezeket a delegációkat a MUT cserekapcsolata révén
zottság tagjaként és a Hazafias Népfront Város Bizottságának elnöke- küldték a SUNYE-re két hétre, míg ők a magyar delegációt az országuk-
ként, úgy, hogy nem is voltam párttag, társadalmi munkában vettem ban utaztatták. Szép szakmai megújulás volt, amikor Meggyesi professzor
részt Szombathely városfejlesztési folyamataiban. Pl. részt vehettem megkapta a tanszékvezetői címet a Műszaki Egyetemen. Vele változott
a Csónakázó tó fásításában, egymillió fának az elültetését szerveztük. meg az is, hogy az Urbanisztikai Nyári Egyetem tanácsának nem politikai
Az urbanisztikai nyári egyetemet is társadalmi munkában irányítgattam. vezető, hanem szakember - elsőként ő - lett az elnöke, én meg az alelnök.

1992. A megnyitón Szentágothai János akadémikus, a TIT országos elnöke 1998. Meggyesi Tamás, a Nyári Egyetem Tanácsának elnöke

28 29
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Az ismerkedési esten túl, melyik szakmai elem a legfontosabb számodra, Ha ki kellene egészíteni a 40 éves jubileumi könyvet, mit tudna mondani
melyik a szakmai csúcsteljesítmény? az elmúlt 10 évről? Mit tanácsolna a szervezőknek?

Az, hogy kb. 1982-83-tól a főépítészek fóruma is lett a nyári egyetem, ez fon- Örülök, hogy van egyáltalán az egyetem. Ha egy kicsit megértőbben áll hozzá a
tos, és ez Pap Klárinak köszönhető. A szakma legjobbjai hozták elő a témákat, politika a nyári egyetemhez, sokkal kevesebb küzdelem árán is el lehetett volna érni
és annyira különböző szakmai beállítottságú és fajsúlyú emberek voltak je- a céljait. Ha megértik, hogy fontos, hogy itt az építészek tudnak találkozni és kollegi-
len, hogy sosem fajult el a vita, mindig szakmai alapon folytak a diskurzusok. ális vitákat folytatni, de sajnos nem veszik észre ennek az értékét, és nem használják
Fontosnak tartom a tervező tábor elindulását is, amely új értékeket hozott ki. Örülök, hogy a helyi politika most is támogatja a rendezvényt. Az a legtiszteletre-
elő a megye kisvárosaiban. méltóbb benne, hogy jóval kevesebb pénzből, de még mindig működik.

1980. Városi, megyei vezetők 1989. Pozsgay Imre, Dr. Gonda György, jobbra Rottler Ferenc

30 31
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

A városoknak három dologra kell felkészülni: hogy befogadják a technika Mi volt a legemlékezetesebb az elmúlt 10 évben?
őrületesen gyorsan fejlődő, sokrétű vívmányait, hogy befogadják azt a
lakosságot, amely kopogtat a kapukon, mert úgy érzik, hogy az életük- Sajnos az emlékezetem már nem a régi, de számomra a legemlékeze-
höz tartozik az ott lakás, és hogy vonzóak tudjanak maradni a belváro- tesebb, legmeghatóbb pillanat idén volt, amikor Majthényi László elnök
sok, amelyek az őrületes mértékű gépkocsihasználat és a nem humanista úr átadta nekem a Megyei Közgyűlés elismerő oklevelét, és meghatott,
módon megközelített tömegközlekedés miatt szűkek lettek. Összegezve: hogy az indoklásban szerepelt az erényeim között - az ismeretterjesztés
hogyan lehetne a városi élet továbbra is valóban kedvező élettér, erre mellett - csupa nagybetűvel, hogy az EMBER.
kellene sok megoldást kitalálni.
Az interjút készítette Szendi Zsuzsa és Kozma Gábor 2017. szeptember 25-én.

1987. Szalay László, Fazakas Péter, Dr. Gonda György 1992. Dr. Varga András, Prof. Dr. István Lajos

32 33
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Körmendy Imre

A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem témái és hatása

Az ötven alkalom témái


Az 50 év remek alkalom az emlékezésre és a helyzetértékelésre. Van ná-
lam alkalmasabb személy, nem is egy, erre a feladatra, de tisztem – amit
immár hetedik éve töltök be – miatt e feladat elől nem menekülhetek
el. Könnyű dolgom van, hiszen Czetter Ibolya elnök asszony már meg-
említett egy sor témát az elmúlt évekből, sőt a nyári egyetem hatásáról
is elhangzottak fontos elemek, de talán nem lesz felesleges egy kicsit
alaposabban is végigkísérni a nyári témákat s elmélyedni a szakmai, tár-
sadalmi hatások ismertetésében.
A téma felvázolása során óriási segítség Heckenast János: A Savaria Ur-
banisztikai Nyári Egyetem negyven éve c. könyve, anélkül reménytelen
dolog lenne nekivágni a feladatnak.
Már az is nagy teljesítmény volt a Város és a Megye részéről, hogy egy
olyan település, amelyen akkor nem működött egyetem, lehetőséget
kapott nyári egyetem megszervezésére. Az első évek témái nem kapcso-
lódtak az urbanisztikához (a nyári egyetem elnevezésében sem volt jelen
e fogalom), inkább a történelemhez, a régészethez és a kultúrához.
2013. Szakmai séta az Éhen Gyula lakótelepen

34 35
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

A következő évek programjai rávilágítanak a szervezők humán beállított-


1968 Savaria és környéke régészete és kultúrája ságára és a „környezet” meghatározó szerepére:
1969 A Borostyánkő út melletti települések kialakulása, fejlődése 1974 A közép-európai országok kis- és középvárosainak
1970 A régi városok továbbélésének módjai, lehetőségei rekonstrukciós problémái
1971 Az ókori Savaria, a középkori Szombathely - Magyarország 1975 A kis- és középvárosok növényvilága
gazdasági és társadalmi helyzete 1976 A regionális üdülőterületi fejlesztés hatásai a közép-európai
1972 A közép-európai korai polgárosodás városi kultúrájának, településekre
művészetének alakulása 1977 Az ember és a városközpont
1973 Történet és művészettörténet - A magyar településhálózat 1978 A város környéke
fejlesztése (dunántúli városok) 1979 A város és a gyermekek

Látszik, hogy a települések, városok kifejezés ott található a témák rej-
tekében, de a kifejezett artikuláció váratott magára. Heckenast János
az 1972-es évet a „kísérlet évének” nevezte, az 1973-ast pedig „a váltás
esztendeje, az urbanisztika felé fordulás” címmel illette. A váltáshoz talán
hozzájárult az Egri Nyári Egyetem 1971-es létrejötte, amelynek témája
egyértelműen a műemlékvédelem, a kulturális örökség védelme lett.

1992. Tapasztalatcsere Oberpullendorf polgármesterénél 1987. Heckenast János előadása

36 37
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Vas megye aprófalvas része az országnak, s a megyeszékhelyen kívüli vá- A nyolcvanas évek témái reagálnak a megváltozó társadalmi, gazdasági
rosai egyértelműen kis városok. A kor egyértelműen a városok fejlesz- helyzetre:
tését állította a politika fókuszába: a szakminisztérium neve Építésügyi 1980 A lakótelepek jelene és jövője
és Városfejlesztési volt, az állami lakásépítés szinte kizárólag városokban 1981 Az építész szerepe és felelőssége a települési
valósult meg, s az iparfejlesztés is az állami nagyvállalatokra koncentrált. környezet kialakításában
Ebben a légkörben a társadalom és a szakma számára egyaránt fontos 1982 A városok revitalizációja
volt a nyári egyetem üzenete: a (nagy)városokon kívül is van élet, hogy 1983 A városok revitalizációjának gyakorlata
az emberi tényező elsődleges, s a gyermek a társadalom jövője. Amikor 1984 A közép- és kelet-európai országok urbanizációs folyamatainak
idén az Országos Főépítészi Konferencia témájául a Család a városban-t sajátosságai
választotta, még jelentősebbé vált, hogy a Savaria már jóval előbb 1985 A településfejlesztés végrehajtásának eszközrendszere
ráirányította a figyelmet: ha jól élhető városokat akarunk építeni, akkor
a gyermekek számára kell biztonságos és vonzó környezetet alkotni. Emlékezzünk: 1981-ben szinte leállt az állami lakásépítés, még nem válik is-
mertté, de az ország már eladósodott. A lakótelepekkel kapcsolatban a tár-
sadalom kifejezi elégedetlenségét, koruk előrehaladtával felmerült megújí-
tásuk problémája, s a régi – nyilvánvalóan megmaradó – városrészekkel is
törődni kellett. E szakaszban is felmerül az európai kitekintés szükségessé-
ge, valamint egyre fontosabbá válik a településfejlesztés eszközrendszere
(hiszen az állam, a korábbi meghatározó ágens meggyengült).

1996. Dr. Gonda György, Dr. Szentléleky Tihamér 2000. A kerekasztalt vezeti Zábránszkyné Pap Klára

38 39
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

1986 A települési mikrokörnyezetek kultúrája/kulturáltsága forszírozni. A szakemberek azzal is szembenéztek, hogy megváltozott a
1987 A települések minőségi élettérré alakításának problémája területi tervezés szerepe, lehetősége, s meg kellett találniuk a politikával
1988 A településtervezés korszerűsítése és a kelet-közép-európai való együttműködés mikéntjét. Arra is emlékezhetünk, hogy a hagyo-
agglomeráció problémája mányt más erők is kikezdték: a tőke nyomulása, idegen kultúrák begyű-
1989 A falusi települések fejlődésének lehetőségei és korlátai, rűző hatása.
falvak fejlődő térségben
1990 Falvaink jövője: érték és hagyományőrzés 1998 A kereskedelem és a város
1991 A falvak megújulásának lehetőségei és buktatói 1999 Érdekek és értékek a határ-menti területfejlesztésben
2000 Vidékfejlesztés - településfejlesztés
A figyelem az ember közvetlen környezetére irányult, a mennyiségi sze- 2001 A megújulás esélyei és problémái a vidéki települések
mélet helyét fokozatosan átvette a minőség keresése. A nyári egyetem központjában
ezzel is sokat adott a szakmának és a rendszeresen meghívott önkor- 2002 A globális és lokális
mányzati (akkor tanácsi) embereknek, vezetőknek. A falvak majd minden 2003 Az átmenet építészete
regényben az újrakezdés szimbólumai, a társadalom alapvető szervező- 2004 A magyarországi falvak megújulásának esélyei az EU-ban
dései. Nem véletlen, hogy épp itt, ebben az aprófalvas térségben, az Őr-
ség közelében került előtérbe a falvak sorsa. A modernizmus és különö-
sen a szocializmus csak az újat tekintette értéknek. Ebben a hangulatban
nagy bátorság a hagyományőrzésről szólni. De ezt segítette a rendszer-
váltás, változás is, hiszen a társadalom mást akart. Nem tudta biztosan,
hogy mit, csak mindenképp mást.

1992 A falvak együttműködése (a kistérségek együttműködése)


1993 A területrendezés szerepének átalakulása
1994 Az emberi tényező szerepe a településfejlesztésben
1995 Településközi együttműködés
1996 A hagyomány jövője
1997 Tervezés és politika

Az önkormányzati törvény 1990-ben az országot majd’ 3200 kiskirályság-


ra tagolta, ebben az önmagunk keresésében előremutató volt az együtt-
működésről beszélni, a kistérségeket, a településközi együttműködést
2004. Markó Péter, Dr. Baráth Etele

40 41
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

A világméretű átalakulásban hazánk sem zárkózhat, zárkózhatott be. A 2015 Az egyházak és a város
nyári egyetem szervezői a legjelentősebb kérdéseket vették elő ezekben 2016 Ki tervezi a várost?
az években is. Az óriási kereskedelmi cégek megjelenése – gazdasági ere- 2017 Település - kép – arculat
jük, érdekérvényesítő képességük – felkészületlenül érte a településter-
vezést és a politikát egyaránt. Az egységesülő Európában kulcskérdéssé Ezekben az években – ha lehet – a nyári egyetem tovább szélesítette a
vált a határ-menti együttműködés, a globális és a lokális viszonya, s az „át- részvevő szakmák körét. A hat év alatt 12 szakma képviselői szerepeltek
menetben” minden viszonylagossá vált, múló tüneménnyé. A problémák az előadók között. Olyan témákhoz is hozzá mertünk nyúlni, mint az egy-
észlelése a „Savaria” erénye, hisz az EU-hoz való csatlakozásunk évében házak szerepe a városok életében, a városok fejlesztésében.
(a május 1-i belépés után három hónappal) már kereste falvaink megúju- A legutóbbi hét év nagy újdonsága, hogy az egyetemhez kapcsolódik
lási esélyeit az akkor 400 milliós közösségben. egy háromnapos tervező tábor is – nem titkoltan a fiatalok megszólítá-
sa érdekében. Ezek a táborok kiváló lehetőségek arra is, hogy a környék
2005 Nagyközségek és kisvárosok jelene és jövője városainak, falvainak egy-egy fontos feladatára fiatalos megoldások szü-
2006 Nagyközségek és kisvárosok környezetkultúrája lessenek. Vasvár, Keszthely, Vaskeresztes, Celldömölk, Őriszentpéter és
2007 Az élhető település és a vidék felzárkóztatása Szentgotthárd fogadta már a táborokat, a fiatalokat.
2008 A történelmi városmagok közterületeinek megújítása
2009 A történeti települési táj (az integrált településfejlesztés
szemléletváltása)
2010 Nevelés és oktatás a településfejlesztésben (szakértelem,
párbeszéd, együttműködés)
2011 Határtalan megújulás (a városok kihasználatlan területeinek
újrahasznosítása)

Reflektorfénybe került a környezet, a környezetkultúra, a települési táj és


az újrahasznosítás. Talán egyszer ráébredünk arra, hogy jól működő tár-
sadalmat csak jó és felkészült emberek tudnak építeni: ezért lényeges a
szakértelem, a párbeszéd és az együttműködés.

2012 Rögtönzés és folytonosság


2013 Fenntartható urbanizáció?
2014 A turizmus szerepe az ország, egyes országrészek,
tájegységek és a települések életében és fejlődésében
2006. Dr. Brenner János

42 43
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

A „Savaria” hatása Fontos témákra hívta fel a döntéshozók és a szakma figyelmét (aprófalvak
helyzete, kis- és középvárosok problémái, térségi együttműködés, emberi
Egy ötvenszer megrendezett nyári egyetem hatását felmérni szinte lehetet- környezet, …). Maga az urbanisztika kifejezés is arra utal, hogy a város (a
len, hiszen legkevesebb két-háromezer ember fordult meg az ősi városban latin urb) jelentett olyan feladatot, amivel foglalkozni kell, de az idők fo-
folyt rendezvényeken, legkevesebb négy-ötszáz előadó mutatta be tudá- lyamán bebizonyosodott, hogy a kisebb településekre is oda kell figyelni.
sát, felkészültségét, adta át tapasztalatát (a számok pontos meghatározása Építette a nemzetközi együttműködést és a hazai s a határon túli nemzet-
nehéz, mert voltak, vannak visszatérő előadók és részvevők egyaránt). Se testek közötti kapcsolatot. A rendszeres látogatók közül néhányan ma-
szeri se száma az épülő kapcsolatoknak, barátságoknak, határon átívelő guk vallanak a „Savaria” hatásáról az életükben.
gondolatcseréknek, kulturális programoknak. A város is maga egy „egye- Bővítette a részvevők szakmai ismereteit, tágította horizontjukat. E so-
tem”, amely jelenlétével, kétezer éves történetével tanít, vall a szépségről, rok írója – az elmúlt hat alkalom előtt – csupán néhányszor fordult meg
az emberi küzdelmekről, még csorbaságaival, félbehagyott dolgaival is a nyári egyetemen (amikor előadás tartására vagy az egyetem köszön-
tanít: tanítja, hogy az ember nem mindenható, hogy tévedhetünk, hogy tésére kérték fel). Minden esetben magam gazdagodtam ez által, mert
terveink nem tökéletesek, de mégis neki kell rugaszkodni – századszor is. a felkérés olyan dolgok végiggondolására, ismereteim rendszerezésére
A nyári egyetem „elhelyezte” Szombathelyt a magyar tudományos élet és kiegészítésére késztettek, hogy igazán hálás lehetek a szervezőknek,
területén, az urbanisztikai közéletben. Meggyesi Tamásnak, Keresztes Sándornak és a többieknek.
Új városalakító tényezőkre hívta fel a figyelmet, pl. az egyházak szerepére.
Emlékezzünk: évtizedeken keresztül az egyházakra úgy tekintettek, mint

1996. A hagyomány jövője a téma, középen Piróth Eszter, a TIT országos igazgatója 2000. Moderátor Dr. Csapó Tamás

44 45
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

amelyek megszűnnek a „tudományos világnézet” terjedésével és győzel- említenem. Meggyesi Tamás, az urbanisztika professzora, a Savaria nyári
mével, ma pedig azt láthatjuk, hogy komoly társadalomszervező és tele- egyetem „örökös elnöke” fogalmazott ekként: „Bennük európai művelt-
pülésfejlesztő szerepük van. ségű, kiváló embereket ismertem meg.”
Mindezek együttes hatása, hogy a nyári egyetemet a megye értékei közé A nyári egyetemekről beszámolók s az előadásokat mások számára is
sorolták! Ez természetesen nem csupán dicsőség, hanem faladat is. Mél- tanulmányozhatóvá tévő sok-sok cikk látott napvilágot a szakmai fo-
tónak kell maradni ehhez a ranghoz. lyóiratokban: a Városépítés, Falu Város Régió, Építési Közlöny - Műhely,
Önkorkép, Magyar Építőművészet, Építésügyi Szemle, Vasi Szemle, csak a
Jelentős a „Savaria” hatása a Magyar Urbanisztikai Társaságra is. A szerveze- legfontosabbakat említve. Ha a MATARKA keresőjébe beütjük a „Savaria”
tek közti kapcsolat és ez a nemzetközi, jelentős rendezvény növelte a MUT kifejezést, a cikkek, tanulmányok bőséges választékát találjuk. Heckenast
hírnevét is, s mozgósította tagjait. Barna Gábor, a MUT egykori főtitkára János könyvében, a nyári egyetem negyven éve c. kötetben a válogatott
sokat tett a nyári egyetem szakmai programjáért, országos elismertetésé- (tehát nem teljes) irodalomjegyzék majd’ 12 sűrűn teleírt lapot tölt meg.
ért és nemzetközi kapcsolataiért is. Az Egyetem Tanácsába az Urbanisztikai További kutatás szükséges e területen, mert a magam esetét szemlélve
Társaság delegálta tagok, Meggyesi Tamás, Pap Klára szerepét aligha kell látom, hogy egy írásom - Eger városközpontjának megújítása, amely a
méltatni (Meggyesi Tamás 18 éven át vezette a rendezvényeket, s Vas me- Városépítés angol nyelvű különszámában jelent meg - nem került be a ki-
gye kitüntetéssel ismerte el ezt a tevékenységet).
A megalakult és rendszeressé vált Városok Fóruma önmagában is komoly
hatást váltott ki. A SUNYE és a MUT – együtt és külön-külön is - az önkor-
mányzati szövetségek előfutára volt, polgármesterek, megyei vezetők tájé-
koztatójává vált. Nem véletlen, hogy amikor a Nyugat-magyarországi Egye-
tem a Sorbonne-nal közös településfejlesztési képzést indított (tizenkét
évvel ezelőtt), akkor Vas megye polgármesterei szép számmal vettek részt
a kurzuson – vélhetőleg ebben is előkészítő szerepe volt a „Savariának”.
A főépítészek estje remek színfolttal gazdagította az Egyetemet. Ez a fórum
és az évenkénti rendszeres találkozás, továbbképzés, tapasztaltcsere erősí-
tette az Országos Főépítészi Kollégiumot, a főépítészek összetartását és el-
kötelezettségét (nem véletlen, hogy idén Tatán, az Országos Főépítészi Kon-
ferencián több mint kétszázan voltak jelen. Erről az „összetevőről” Pap Klára,
az estek egyik alapítója és sok éven át szervezője emlékezik meg részleten.
Talán nem túlzás, ha azt állítom, hogy a „Savaria” hozzájárult több szom-
bathelyi szakember országos ismertségéhez, megbecsültségéhez. Hec-
kenast János, Fazakas Péter, Szilágyi István nevét kell mindenképp meg-
1982. A nyári egyetemet szervező TIT munkatársak és tolmácsok

46 47
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

mutatásba. Ez nem hiba, egyszerűen csak a feladat nehéz voltát mutatja. nerációja, s remélhetjük, hogy ők lesznek egykor a „Savaria hordozói”.
Az elmúlt tíz év eredményeit is megkíséreltük összegyűjteni az Egyetem az utóbbi évek tervező táborai azt is segítették, hogy településmér-
Tanácsának tagjaival. nökök, építészek, közlekedéstervezők, idegenforgalmi szakemberek,
Szombathelyet, a rendező várost nemzetközileg is jobban ismertté tette tájépítészek, geográfusok egymást és egymás szakmai szempontjait
– kiváltképp az itt járt külföldi előadók és részvevők révén. Ezek egyike, is jobban megismerjék, s tapasztalatokat szerezzenek az együttmű-
Rocco Turi könyvet írt magyarországi tapasztalatait is feldolgozva, s kiál- ködésben.
lítást is rendezett fényképeiből Rómában, amint arra – köszöntőjében – a Remélem, a legfontosabb hatásokat sikerült felvázolni, megemlíteni.
város polgármestere is megemlékezik. Egy dologról biztosan nem szóltam, s ez a „Savaria” hatása a szakma irá-
A nyári egyetemnek, személy szerint Pungor Jánosnak köszönhető, nyítására, a minisztériumokra. Erről Keresztes Sándornak és Szaló Péter-
hogy Fábián László esszéi megszülettek és sokakhoz eljutottak. Két kiad- nek kellene szólni, mert nekik van meg ehhez a kellő ismeretük.
ványt ismertem meg a 2001 és 2006 között megjelent hat füzetből, de
mindkettő kedves, visszatérő olvasmányommá vált: a Keresztapám háza „Savaria”, további sikereket kívánok!
az egyik, az Árnyékra vetődünk? a másik. Korszakos jelentőségű írások.
Fiatal egyetemisták, frissen végzett szakemberek találkozhattak itt a Körmendy Imre
szakma öregjeivel, régebb óta gyakorló jeles mestereivel, s ezáltal ta- elnök
nultak, kapcsolatokat szereztek, a szakmai közélet részeseivé váltak. Magyar Urbanisztikai Társaság
Ezekből a fiatalokból nőtt ki a Fiatal Urbanisták Tagozatának első ge- Savaria Nyári Egyetem Tanácsa

2008. Aczél Gábor, Dr. Szaló Péter, Keresztes Sándor 2000. Fazakas Péter, Győrffy Gábor

48 49
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Prof. Dr. Meggyesi Tamás

Szubjektív emlékek a Savaria Urbanisztikai Nyári


Egyetem fennállásának 50. évfordulója alkalmából

Kertész Imre 2016-ban megjelent napló-szerű könyvének saját bevallása


szerint azért adta „A néző” címet, mert úgy érzi, hogy egész élete inkább
megtörtént vele, aminek inkább külső szereplője, nézője, mint aktív alakí-
tója volt. Öregkorában az embernek sokszor van hasonló érzése. A Savaria
Urbanisztikai Nyári Egyetem 50 évének eseményeit, legalább is azt a 18
évet, aminek során 1993-tól 2010 -ig elnöki tisztséget töltöttem be, mint-
ha én is hasonlóan éltem volna meg. Ezzel nem esetleges passzivitásomat
kívánom mentegetni, hanem inkább azokra a körülményekre, és minde-
nekelőtt emberekre, kollegákra és személyiségekre utalok, akik végül is
meghatározták az egyetem karakterét és sikertörténetet, és aminek én csak
az árján úsztam. Az az igazság, hogy számomra a legnagyobb élményt az
emberek nyújtották. Ezért úgy érzem, hogy a jubileum kapcsán illő és érde-
mes megemlékezni róluk. Ez a megemlékezés azonban alapvetően szub-
jektív jellegű lesz, a válogatás pedig természetesen esetleges. Elnézést kell
kérnem azoktól, akikről itt egyáltalán nem, vagy csak érintőlegesen emlé-
kezek meg. Azokat az emlékeket idézem fel, amik nemcsak bennem, ha-
nem másokban is maradandó nyomot hagytak.
1987. városnézés – az Iseum területén

50 51
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

A sort azokkal a vezető személyiségekkel kell kezdenem, akik már sajnos 1980-ban sikerült kiadni. Nyitott egyénisége mellett kissé konzervatív
nem élnek köztünk. természete kedves humorral párosult. Már halálos beteg volt, amikor
még vállalt egy előadást, amit azonban Pap Klárinak kellett felolvas-
Gonda György, a Nyári Egyetem egyik alapító tagja nyugdíjazásáig a Vas nia; ő csak ezt követően tett néhány személyes megjegyzést. 2000-ben
Megyei Tanács Elnöke volt. 2000-ben bekövetkezett haláláig őszinte híve egyébként Pap Klárival együtt elsőként kapta meg az év főépítésze cí-
maradt azoknak az eszméknek, amikre az életét föltette. Nem kívánt „át- met. Fazakas Péter oldottabb személyiség volt, érdeklődése elsősorban
térni”. Erre már csak azért sem volt szükség, mert egy kivételesen mű- a magyar falvakra és a népi építészetre irányult. Az ő hatására és segít-
velt, olvasott és nyitott gondolkodású, nyugodtan mondhatjuk: európai ségével a Nyári Egyetem tematikáját legalább 5 éven át a magyar fal-
személyiség volt, aki már a 70-as években is sikerrel építgette a szom- vak és a vidék problémái határozták meg. Neki köszönhetjük az osztrák
szédos Burgenlanddal való kapcsolatot, vagyis a Nyári Egyetem számára kapcsolatokat is, ami több rendkívül sikeres burgenlandi kirándulásban
megpróbálta kihozni a legjobbat az adott körülmények közt. Az Egyetem öltött testet. Tragikus halála olyan hiányt hagyott maga után, amit azóta
falumegújítási programjainak nagyrészt ez az orientáció volt az alapja. sem sikerült pótolni.
A rendszerváltás után sokan megkérdőjelezték a múltját és közéleti sze-
replését, de ő nyugodtan fogadta a méltatlan támadásokat. Megmaradt
pragmatikus gondolkodású értelmiséginek. Nyugodt természetű, köz-
vetlen modorú, kedves embernek ismertem meg, aki az utolsó pillana-
tig is részt vett a Nyári Egyetem szervezésében. Még meglátogattam őt
szombathelyi nagyszerű, igazi polgári ízléssel berendezett lakásában,
megcsodáltam hatalmas könyvtárát. Aztán már csak halála évében, a
Markusovszky kórházban voltam nála. Mindketten tudtuk, hogy utoljára.

Szilágyi István városi főépítész és Fazakas Péter Vas megyei főépítész a


Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem két meghatározó szakmai szemé-
lyisége voltak. Mindkettőről elmondható, hogy európai műveltséggel,
és a Vas megyei települési tájak és építészeti értékek kimerítő ismere-
tével rendelkeztek. A Nyári Egyetem résztvevői számára ez elsősorban
a kirándulások alkalmával nyilvánult meg, amikor is Heckenast Jánossal
együtt a 90-es évek végén még általában 3 autóbusznyi hallgatóhoz
kellett szakmailag felkészült idegenvezetőt rendelni. Szilágyi István
városi főépítészsége mellett elkötelezetten gyűjtötte, fotózta, rajzolta
és értékelte a hazai kültéri kálvária emlékeket, amit könyv formájában
1978. Szombathelyi Múzeumfalu

52 53
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Pungor János, mint a Vas Megyei TIT vezetője volt a Savaria Urbanisztikai szeretetből fakadó gondosságának, és az ebből adódó feszültségnek a
Nyári Egyetem szíve és lelke. Saját bevallása szerint ezt tekintette éle- terhére írandó. Ezt a feszültséget néha a munkatársai szenvedték meg.
te főművének. Sajátos, kedves egyénisége azonban egy megkeseredett, Végül is a dohányzás, és az elképesztően magas vérnyomás vitte el. Akik
csalódott embert takart. Paraszti sorból származott, és a szocializmusnak mellette álltunk a kezdés napján, láttuk, milyen hihetetlen gonddal igye-
köszönhette, hogy a szó valódi értelmében vett értelmiségivé vált. Ha ma kezett elrendezni, hogy a jeles vendégeket megfelelően fogadjuk, hogy
élne Németh László, bizonyára drámát írna az életéről. Különös, de meg- mindenki mindenkinek be legyen mutatva, és hogy maradjon idő rá,
ható iróniája a sorsnak, hogy a politikai nézeteit illetően egyértelműen hogy a notabilitások még egy rövid interjút adhassanak a helyi médi-
jobboldali beállítottságú Fábián László író volt a legjobb barátja, és ezt áknak. Különös gondot fordított rá, hogy a Képtárban tartott fogadó est
nem zavarta az ő született baloldalisága. Ennek a kapcsolatnak köszön- valóban nagyszabású legyen; a hangulat növelése érdekében szervezte
hettünk néhány emlékezetes irodalmi estet, amik tartalmasan színezték be a valóban jó minőségű zenét szolgáltató Boglya Népzenei Együttest
és mélyítették el az Egyetem esti programjait. Csalódnia kellett a szoci- is. Néha a jószándékú igyekezet a programok túlterheléséhez is veze-
alizmus gyakorlatában, aminek elveihez azonban mélyen ragaszkodott. tett. Emlékszem egyszer, hogy a szombathelyi Skanzen meglátogatása
Emlékszem, hogy nehezen fogadta el a keskeny és hosszúkás Nővérkép- alkalmával beszervezett egy jónevű szlovéniai népi együttest, akik üres
ző Főiskolai terem régi formalizmusok szerinti merev elrendezésének nézőtér előtt próbálták szórakoztatni az egyébként szanaszét nézelődő
„dekonstrukciójára” adott javaslatomat; számára a vörös posztós asztal, a vendégeket. Igyekezetét a hallgatóság nem méltányolta eléggé. Talán
zászlók, a dekorációk és a régi formalizmusok az őszinte nagyrabecsülés ez is hozzájárult ahhoz, hogy amikor búcsúztattuk, már érezni lehetett
jelképei maradtak. Mindez egyfajta belső feszültséggel járt, ami bizonyá- hangján a keserűséget. Mindezzel együtt Pungor János kedves, nyitott
ra szerepet játszott mértéktelen dohányzásában is. Ez azonban inkább egyénisége, és őszinte lelkesedéssel végzett szervező munkája maradan-
a Nyári Egyetem szervezésébe fektetett, talán néha túlzásba is vitt, de dó nyomot hagyott mindazokban, akik ismerték őt.

1987. Olasz és ír vendégek Lévay Gyula társaságában 1969. A büki gyógyfürdő megtekintése

54 55
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Az élők közül szívesen emelnék ki néhány jelentős személyiséget, de ez Az a tény, hogy a Savaria Urbanisztikai Nyári egyetemnek éppen a 90-es
azzal a veszéllyel járna, hogy lesznek vétlenül kimaradók, akik ezt jog- évek közepétől kb. 2005-ig tartó időszaka volt talán a legsikeresebb, szá-
gal nehezményeznék. Mégsem mehetek el szótlanul az olyan nagyszerű momra is rejtély, de kétségtelen tény. Ki tudná megmondani, hogy miért
emberi és szakmai nagyságok mellett, mint amilyen pl. Heckenast János haladta meg a résztvevők száma sokszor a százat is, köztük nem egyszer
alapító tag, aki 2008-ban filológiai precizitással írta meg a Savaria Urba- 40 egyetemi hallgatóval? Mi volt a titka annak, hogy a szomszédos orszá-
nisztikai Nyári Egyetem történetét. Rendkívüli tudása általában nem is gok magyarjai is rendszeresen látogatták az Egyetemet – különös tekin-
fért be egy-egy előadás keretébe, mindig időzavarral küszködött. A Nyá- tettel a vajdasági Kerekes Imrére, aki színes és dinamikus egyéniségével
ri Egyetem szervezésében elévülhetetlen érdemei vannak Zábránszkyné szinte a Nyári Egyetem egyik logójává vált. Miért voltak felejthetetlenek
Pap Klárának, aki fáradhatatlanul segített a programok összeállításában a burgenlandi kirándulásaink, és miért élvezhettük felhőtlenül az osztrá-
és szervezésében. Az ő állandó jelenléte, precizitása és alapossága nélkül kok vendégszeretetét? A siker titkát érdemes lenne elemezni, de „a néző”
nem is tudnám az Egyetem működését elképzelni. Már az én időm lejár- szubjektív emlékei közt kimagaslanak azok a kirándulások is, amiket Vas
tával kapcsolódott a munkába a Príma Primissima díjas Osskó Judit, aki új megye falvaiban tettünk. Például Iváncon, ami nemcsak szegénységé-
színt hozott a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Tanácsának működésé- ben és magárahagyatottságában volt éles ellentéte a káprázatos osztrák
be. És ha igaztalanul kurtán is, de nagy szeretettel kell megidéznem Wik- Rusztnak, Bad Radkersburgnak vagy a mediterrán hangulatú Stradennek,
tora Antalt, az örökmozgó szervezőt és kedves barátot, valamint Simon hanem abban is, ahogy az itt élők megszégyenítő és megható szeretettel
Zoltánt, aki már csak az én időszakom végén kapcsolódott be a munkába. fogadtak minket. Mint ahogy néhány más faluban is, ahol csaknem min-
Megszerettük, és sajnáljuk, hogy ez év őszén elhagyja a Nyári Egyetemet. den házban étellel és itallal vártak.

1994. Egyházashetyén, Berzsenyi Dániel szülőfalujában 2003. Zsennye, Cicelle – napok Szilárdi Béla, Markó Péter, Polgár Csaba, Fábián László, Pungor János, Joós Tamás

56 57
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

A kirándulások mellett ugyancsak maradandó emléket hagytak sokunkban De nem feledkezhetünk meg az olyan kedves személyiségekről sem,
az olyan személyiségek, mint pl. a firenzei Giovanni és Federica, akik több mint Szabó Csilla és Farkas László, a két tolmács, vagy a TIT iroda ked-
alkalommal borkóstolót tartottak, vagy Rocco Turi, a lelkes olasz szociológus ves hölgyei, akik mindig elkísértek a kirándulásokon. A „kiszolgáló sze-
és alkotóművész, Wiktora Antal barátja, aki az Egyetem másik logója lehet- mélyzet” közt is akadtak nagyszerű emberek. Sosem fogom elfelejteni,
ne. Egészen az utóbbi időkig hűségesen kitartott az Egyetem rendezvénye- amikor egy sánta pincér, akinek a nevére sajnos már nem emlékszem,
in, és 1995-ben könyvet is írt és adott ki az európai falvakról, benne a Sava- egy alkalommal meghívta a társaságot egy halászlés vacsorára, amit ő
ria Nyári Egyetem rövid történetével. Az előszó megírására engem kért fel, prezentált tisztelete és szeretete jeléül a főiskola udvarán. És nem utol-
aminek egy hetes utat köszönhettem a Római Magyar Intézet meghívására. só sorban meg kell emlékezni a vaskeresztesi Judit asszony, aki ugyan
Vagy ki ne emlékezne Szentléleky Tihamérra, aki a legnagyobb hőségben is sose járt a Nyári Egyetemen, de akit meleg vendégszeretete és lelke-
szvetterben ismertette a város romjait, mert ő a doni kanyart ugyan túlél- sedése okán, no meg néhány üveg jó bor után a Savaria Urbanisztikai
te, de azóta nem győz melegen öltözködni. Ő volt az, aki egy alkalommal, Nyári Egyetem „tiszteletbeli elnökasszonyának” neveztünk ki. Meg va-
amikor a diskurzus talán megszaladt egy kicsit a filozofálás felé, megjegyez- gyok győződve, hogy ezek az élmények mély benyomást tettek a je-
te, hogy „nem kellene egy kicsit szerényebbnek lenni?”. Ki ne emlékezne a lenlévőkre, és ha nem is történt semmi, amit szakmai ajánlásainkban
rendszeresen visszajáró hallgatók közt Jeney Lajosra, aki mint első és utolsó megfogalmaztunk a döntéshozók felé, mindenki gazdagabban, és az
felszólaló mindig hadilábon állt a friss településmérnök oktatással, és nem emberi és szakmai kapcsolatok felé nyitottabb lélekkel tért haza. Érthe-
győzte hangsúlyozni, hogy a betegnek orvosra, a településeknek pedig jó tő, és üdvözlendő, hogy Vas Megye Önkormányzata 2013-ban a Savaria
építészre lenne szükségük. És sokunknak jelentett maradandó emléket az a Urbanisztikai Nyári Egyetemet a Megyei Értéktár kulturális örökségének
néhány irodalmi est, amit Fábián Lászlónak köszönhetünk. nyilvánította.

2011. Fiatal hallgatók a Martineum kertjében 2011. Főépítészi fórum a Martineum udvarán

58 59
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Ezen felbuzdulva a Nyári egyetem 50 éves fennállásának alkalmával szer- A javaslat talán naivnak tűnik, de akik részt vettünk az eseményeken, és
vezett budapesti TIT rendezvényen tartott előadásom végén a követke- egy időben tapasztaltuk a nemzetközi érdeklődést is, talán joggal érez-
zőket találtam ajánlani a kormányzati szervek, a civil szervezetek, illetve a zük úgy, hogy ebben a történetben nemcsak a szakmai tartalom és a
témában érintett szakemberek figyelmébe: programok, valamint nagyszerű emberi személyiségek jelenléte, hanem
1. A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem arculatát 50 éven át európai a sajátosan magyar vendégszeretet és a magyar vidéki települési tájak
szinten gondolkodó és tevékenykedő szakemberek fémjelezték és hatá- megható szépsége is közre játszottak. A Savaria Urbanisztikai Nyári Egye-
rozzák meg, tem múltja arra kötelez minket, hogy ezeket az értékeket tudatosítsuk,
2. akik nemcsak tudásukkal, hanem lelkesedésükkel és szeretetükkel is megőrizzük, tovább folytassuk, és felmutassuk itthon és Európában, mint
hozzájárultak ahhoz, hogy az Egyetemet élő hungaricumnak tekintsük, a magyar kulturális élet egyik élő etalonját.
és ennek elismerését kezdeményezzük.
Prof. Dr. Meggyesi Tamás
Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem örökös elnöke

1976. Külföldi diákok tolmácsaikkal A Cicelle program megnyitása a Zsennyei kastély kertjében

60 61
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Zábránszkyné Pap Klára

Milyen barátságok szövődtek és milyen közösség épült


a „Savariákon”?

A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem fél évszázados jubileuma kapcsán,


amikor felkértek erre a – címben meghatározott – számvetésre, elgondol-
kodtam, milyen barátságok, közösségek jöttek létre a Savaria Nyári Egye-
tem kapcsán, mit jelent mindez számomra az évtizedek távlatából. Rövi-
den: szakmai kapcsolatokat, barátságokat, összetartást és összetartozást,
hallgatóként, előadóként és társszervezőként egyaránt, de azt gondolom
ennél is többet, közösséget. Megpróbálom ezt kifejteni, közre adni, hátha
ezáltal is sikerül újabb hallgatókat/résztvevőket megnyerni az elkövetke-
zendő évtizedekre.

A kezdeti szakmai kapcsolatok - hazai, külföldi, határon túli résztvevők


Soproni városrendezési csoportvezetőként (kvázi főépítészként Szabó
Leventéné néven) a hetvenes évektől látogattam a Nyári Egyetem már
akkor is igen izgalmas és tartalmas előadásait. Erre akkor dr. Kubinszky
Mihály soproni építész professzor úr hívta fel a figyelmemet, sőt el is
vitt, amiért hálával adózom emlékének még ma is. Majd 1982-től szent-
endrei főépítészként is hű maradtam a Nyári Egyetemhez. Előadónak is
1998. Dr. Szentléleky Tihamér, Prof. Dr. Meggyesi Tamás

62 63
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

felkértek néhányszor, ahol soproni és szentendrei főépítészi tapasztala- Főépítészi Fórumok


taimat oszthattam meg a hallgatósággal. A nyolcvanas években egyre több főépítész vett részt a Nyári Egyetemen
A résztvevők ekkor a hazai szakemberek mellett nagy számban érkeztek akár helyi szervezőként és előadóként - Fazakas Péter, Szilágyi István, Hec-
Ausztriából, de más országokból is, továbbá sok volt a határon túli magyar, kenast János - vagy az ország más vidékeiről hallgatóként, előadóként
Kárpátaljáról, Délvidékről, Felvidékről, Erdélyből. Később olasz résztvevők, – Dr. Tóth Zoltán, Keresztes Sándor, Főző János, Dr. L. Szabó Tünde, Dr.
előadók és egyetemi hallgatók is gazdagították a Nyári Egyetem tábo- Sersliné Kócsi Margit, Philipp Frigyes -, a névsor ennél sokkal gazdagabb.
rát. Olyan szakmai barátságok szövődtek a résztvevők, az előadók között, Mi főépítészek összeültünk és spontán beszélgetéseinken megvitattuk az
amelyek hosszú távon – egy része a mai napig - megmaradtak. Ha talál- aktuális jogi és szakmai dolgokat, kicseréltük tapasztalatainkat. Majd 1988-
kozunk, szinte érezzük a Savaria Nyári Egyetem szellemét/szellemiségét, ban Dr. Tóth Zoltánnal, akkori Baranya megyei főépítésszel közösen kez-
az összetartozást, hogy egy nyelven beszélünk, azonosak az értékeink. deményeztük, hogy legyen ezentúl minden évben egyik este Főépítészi
Fórum, ahol a főépítészek mellett mindenki részt vehet. Az első években
saját főépítészi eredményeinkről és kudarcainkról beszélgettünk.
1988 - 2014 között, 26 éven át ketten szerveztük és vezettük a szerda esti -
sokszor éjszakába nyúló - főépítészi fórumokat, először spontán témákkal,
mint pl. Szombathely rendezési tervének belvárosi közlekedési problémái,
majd előre meghatározott konkrét témákat tűztünk napirendre. Mindig
meghívtuk az adott település polgármesterét, főépítészét, bizottsági el-
nökét is. A résztvevők nagyobb része a Nyári Egyetem hallgatósága volt,
50-80 fő érdeklődött e rendezvények iránt. Néhány téma (a teljesség igé-
nye nélkül): Szombathely Fő tér felújításának koncepciója; Esztergom vá-
ros Széchenyi tér rendezése, revitalizációja; Szombathely morfológiájának
átalakulása, adottságok, lehetőségek; Körmend város rehabilitációs tervei
– a Fő tér megújítása; Szentgotthárd városfejlesztése és rendezése; Nagy-
maros településközpont – Fő tér, Duna part; Szombathely, Fő tér felújítása;
Pécs kulturális főváros; a sort lehetne folytatni.
A Főépítészi Fórumok munkamódszere különböző volt, de konkrét
tervek esetében „nyílt tervtanácsot” tartottunk, azt dokumentáltuk és
az illetékes település vezetőinek átadtuk. Igen tanulságosak és nép-
szerűek voltak ezek az esti rendezvények. Voltak főépítészek, akik csak
1-2 napon tudtak részt venni a Nyári Egyetemen, a Főépítészi Fórum
kedvéért jöttek.
Csohány Kálmán grafikája

64 65
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

A Főépítészi Fórumok résztvevői: főépítészek, tervezők (építészek, vá- Fiatal Urbanisták


rosrendezők, műemlékesek, tájtervezők, közlekedéstervezők, közműve- 2006-ban a Nyári Egyetem egyetemi hallgatói között volt Győri Ágnes te-
sek, stb.), politikusok, építésügyi igazgatási szakemberek, vagyis minden lepülésmérnök hallgató is (Corvinus Egyetem), aki 2007-ben a Magyar Ur-
résztvevő az évtizedek folyamán egy igen összeszokott csapattá vált. Év banisztikai Társaság ifjúsági tagozata Fiatal Urbanisták Tagozata néven tör-
közben is szakmai kapcsolatban voltunk/vagyunk egymással, segítve egy- ténő újjáalakulásának is egyik kezdeményezője volt. Ettől az időtől kezdve
más munkáját, s igen várja mindenki az újabb szombathelyi találkozást. A a Fiatal Urbanisták a Nyári Egyetem aktív részesei lettek, a hallgatói napon
résztvevők, a főépítészek sokszor és szívesen vállalnak a Nyári Egyetemen különösen aktívak voltak: szereplést vállaltak előadóként, moderátorként,
szereplést is, előadás tartását, vagy esettanulmány bemutatását. Egyúttal szervezték a hallgatói bemutatkozásokat. Magyar és külföldi hallgatók,
fiatal kollégáikat is elhozzák, tehát így gazdagodik és épül tovább a Nyári doktoranduszok tették színessé ezeket a hallgatói napokat. A fiatalok ös�-
Egyetem közössége. szetétele évente részben változott, de ők minden esetben közösséget al-
kottak. A közös szakmai érdeklődés következtében a „törzs-közönség” és
a Fiatal Urbanisták között kialakult az a józan párbeszéd, amely a Nyári
Egyetem jellemzője, itt is közösség jött létre és épült. A Fiatal Urbanisták-
nak olyan újszerű meglátásai voltak, amelyek sokban hozzájárultak a Nyári
Egyetem eredményeihez, megújításához. Ebben Győri Ágnes mellett Tú-
róczi Tímeának és még sok más fiatalnak volt nagy szerepe. Természetesen
idővel az egyetemi hallgatók végeztek, de többen visszatérnek doktoran-
duszként, jönnek újak, akik már a Tervező Tábor részesei.

2008. Hallgatói – oktatói fórum Győri Ágnes vezetésével 2016. Sárvári bejáráson a tervezőtábor résztvevői

66 67
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Tervező Tábor vesznek a Nyári Egyetem teljes programján, a résztvevőkkel, hallgatóság-


2011-ben Simon Zoltán Péter és Ongjerth Richárd kezdeményezésére a gal is közösséget alkotnak, párbeszéd alakul ki a fiatalok és a törzs-hallga-
Nyári Egyetem részeként elindult a Tervező Tábor. Az urbanisztika téma- tók között. Örömmel veszik át a szakemberek tapasztalatait, de nekünk is
köréhez kapcsolódó különböző felsőoktatási képzésben résztvevő hallga- van mit tanulnunk a fiataloktól!
tókat szólította meg a Savaria Tervgyár címen futó pályázata. A részt vevő
hallgatók három multidiszciplináris csoportban a témához kapcsolódó- Összegzésként - mit jelent számomra a Nyári Egyetem?
an Vasvár város használaton kívüli magtár épületének „megvalósítható- Igen tartalmas előadásokat meghallgatni és a párbeszédek aktív része-
sági tanulmánytervét” készítették el. Az elkészült színvonalas munkákat se lenni, szakmai találkozást a kollégákkal, gondolatainkat kicserélni, te-
a Nyári Egyetem szakembereiből, résztvevőiből álló zsűri bírálta el és hetséges fiatalokat megismerni, tanulni tőlük, akik majd átveszik tőlünk
ítélte oda a díjakat. a stafétát!
A Tervező Tábor 2012-ben folytatódott Körmendy Imre nyári egyetemi el- Az évtizedek folyamán a szervezők közül igen sok emberrel kerültem kap-
nökletével, aki minden évben tanárként is aktív résztvevője e táboroknak, csolatba, mindenkit lehetetlen felsorolni, de szeretném kiemelni Lévai
2017-ben már a hetedik évfolyama volt. A témák igen érdekesek (Keszt- Gyula titkárt, akivel először találkoztam, mint ifjú hallgató.
hely - Yacht Klub, Vas-hegy – Vaskeresztes – Felsőcsatár fejlesztési javaslat; A helyi építészek/főépítészek közül elsősorban Fazakas Péter, Heckenast
Celldömölk és környéke turisztikai fejlesztése; Őriszentpéter központ fej- János, Németh István, Portschy Tamás, Szilágyi István kollégákat emelném
lesztése; Sárvár városközpont idegenforgalmi fejlesztései; Szentgotthárd ki (a teljesség igénye nélkül).
kaszagyár fejlesztése) és a munkamódszer is finomodik. A részt vevő hall- Úgy hiszem, igen tartalmas volt az együttműködésünk Pungor Jánossal is,
gatók személye és szakmai összetétele évenként részben változik, vannak aki hosszú ideig a TIT megyei igazgatójaként nagyszerű szervezést végzett
visszatérők, doktoranduszok, majd végzésük után is látogatják a Nyári munkatársaival, majd utódaival is jól együttműködtünk, Wiktora Antallal
Egyetemet. A tervező tábor résztvevői és konzulenseik is közösséggé for- és Simon Zoltán Péterrel.
málódnak évenként, majd visszatérőként. S mivel egy héten át ők is részt Dr. Meggyesi Tamás prof. emeritus számomra olyan példa, aki nagy tudá-
sa, széles látóköre mellett igen nagy elánnal készítette elő minden évben
a Nyári Egyetemet, kikérve és meghallgatva a Nyári Egyetem Tanácsa tag-
jainak véleményét. Dr. Meggyesi Tamás segítőjeként aktív részese lehet-
tem én is az alkotó munkának, de Körmendy Imre 2012. évi elnöklete óta
is ugyanezt a magas szakmai színvonalat és széles látókört tapasztalom, s
továbbra is részese vagyok e szervező munkának.
Szeretném továbbra is segíteni a munkát, éljen az 50 éves Nyári Egyetem!

Zábránszkyné Pap Klára


a Nyári Egyetem Tanácsának tagja
2011. A nyári egyetem hallgatósága a Martineum kertjében

68 69
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Kerekes Imre

Néhány gondolat a Savaria Urbanisztikai Nyári Egye-


temről a határontúli szakember szemszögéből, a teljes-
ség igénye nélkül!

Időben óriási út van e jeles rendezvény mögött, de bizonyára az idő múl-


ása valamennyi résztvevő számára mást és mást jelent. Nekünk, határon-
túliaknak, igen nagyon mást jelent.
A „Savaria-rendezvény” – ahogy mi hívjuk – az elsők között felismerte a
szükségességét, hogy ne csak Magyarország szakembereinek legyen ta-
lálkozási helye Szombathely, hanem közép-európai regionális jelleggel
működjön. Elsősorban a „Kör-Magyarország”-ból érkeztek a határon túl-
ról a szakemberek. Egy nyelvet beszélve és a kultúra azonossága hozta
magával a szakma sokszínűségét. Minősége és hatékonysága nagymér-
tékben attól függött, hogy az urbanizmussal foglalkozó pici társadalom,
szakember gárda, mennyire volt képes bekapcsolni a szakmai életbe
egy másik társadalomból érkezőket. A Nyári Egyetem szervezőit dicsé-
ret illeti, sikertörténete van, igen nagyon jól sikerült az akkori elgondo-
lás életre hívása.
A hozadéka a Savaria-rendezvényeknek az volt, hogy a szakmai sokszínű-
ségből, otthon kamatoztatni tudtuk az itt hallottakat, és a kapott isme-
retterjesztő tudományos anyagokat megosztottuk az otthoni műszaki
1975. A Kámoni Arborétumban Dr. Horváth Ernő muzeológussal

70 71
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

értelmiségiekkel. Nem mellékes szempont nálunk a Vajdaságban, hogy


milyen szakmai nyelvet használ az új fiatal mérnöki generáció. A fiatal
értelmiségiek itthon maradásának egyik mozgató rugója lehet az ilyen
fajta megközelítés.
Emellett fontos a hely szelleme - Szombathely az itt élő emberekkel
együtt, ez egy külön fejezetet érdemelne, de ezt előző írásomban már
megírtam. Mindig örömmel és várakozással érkezem Szombathelyre,
mintha haza járnék. Barátságok köttettek, nyíltan tudtunk és tudunk
eszmecserét folytatni arról, hogy az urbanisztikai folyamatban a megva-
lósulásig mi az, amit újra kell gondolni és újrafogalmazni, mert veszíti
időszerűségét.
A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem fennmaradásának alapja a folya-
matos szakmai konzultáció és a regionális együttműködés tudományos
intézetekkel, civil szervezetekkel – társadalmi támogatással, ezen túl el-
sősorban a „Kör-Magyarországgal” (idén Erdély, Kárpátalja, Felvidék és a
Vajdaság képviselte magát). Fenntartás nélkül hiszek abban, hogy az ér-
tékteremtés továbbra is alapja lesz hivatásunknak.

Kerekes Imre
okleveles közlekedési mérnök
urbanisztikai szakmérnök
DIT- MTE, elnöke, Szabadka

1998. Fazakas Péter, Portschy Tamás,Schneller István és felesége Kass János grafikája

72 73
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Bara István visszaemlékezése

Először 1991-ben vettem részt a Savaria Nyári Egyetemen, majd 2001 és


2009 között évente ott voltam. Az ott elhangzott előadások sok olyan
problémát és azok lehetséges megoldásait érintettek, amit munkahelye-
men, a Szatmár Megyei Tanács Főépítészeti Igazgatóságán megpróbál-
tam felhasználni. Ez mikor több, mikor kevesebb sikerrel sikerült, hiszen
országonként mások a törvények adta lehetőségek, és ebből kifolyólag
mások a megoldások is. Ha lehet kiemelni egyet a tíz téma közül, én a
2008-as témát „A történelmi városmagok közterületeinek megújítása”
címűt emelném ki, mert az ott elhangzottakat tudtam legnagyobb siker-
rel felhasználni a munkahelyemen.
Ugyanakkor visszatekintve a 10 évre, meg szeretném jegyezni, hogy a
sok érdekes téma mellett számomra még volt egy nagyon kellemes moz-
zanata az ott töltött időknek. Ez pedig az a kedves, sőt merem állítani,
hogy baráti hangulat, ami első naptól kezdve jelen volt úgy az előadá-
sokon, mint a különböző programokon, nem beszélve azokról a kötetlen
beszélgetésekről, amelyek az ebédszünetekben vagy a hivatalos progra-
mok után este a szálláshelyeinken történtek. Az ott elhangzottak szintén
1996. Helyi érdeklődők a résztvevőkön túl

74 75
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

hozzájárultak, hogy megoldjak olyan problémákat, amelyeket talán e be-


szélgetések nélkül egyáltalán nem vagy csak részben, és akkor sem biztos
hogy sikeresen sikerült volna. Ezen beszélgetések eredménye volt az is,
hogy nagyon sok baráti kapcsolat jött létre és ezek a mai napig megma-
radtak, bár 2009 után már nem sikerült részt vennem a nyári egyetem
munkálatain.

Bara István
műemlékvédelmi szakmérnök
Szatmárnémeti, Románia

2005. Pungor János, Boros Imre, B. Nagy Helga Kamper Lajos grafikája

76 77
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Rocco Turi visszaemlékezése

A Savaria Nyári Egyetem urbanisztikai tárgyú előadássorozatán először


1987-ben, az „Egyetem” megszületésének huszadik évfordulóján vehet-
tem részt annak köszönhetően, hogy elnyertem a magyar és az olasz kor-
mány közös támogatásban kiírt ösztöndíját.
Miután volt alkalmam konstatálni az előadások magas színvonalát, azon-
nal világossá vált számomra, hogy a Vas Megyei TIT által szervezett nem-
zetközi találkozó a jövőben kiváló alkalmat kínál majd ahhoz, hogy úgy a
szociológia, mint a városépítészet tudománya együttesen gazdagodjék
az interdiszciplináris kapcsolatok révén.
Az évek hosszú során számos neves tudós és szaktekintély tette tisztele-
tét az előadássorozatokon. Finnországból és Japánból, Görögországból
és Írországból, Oroszországból és Dániából, valamint Lengyelországból
és Észtországból jelezték részvételi szándékukat. Jelen voltak természe-
tesen a legjelesebb magyar építészek is, akiket a várostervezési és építé-
szeti tanulmányokat folytató egyetemi és főiskolai hallgatok széles köre
tüntetett ki figyelmével. Valamennyi résztvevőnek megvolt a maga sze-
mélyes szellemi és emocionális hozzáállása a tárgykör kérdéseihez, s így
2008. Kerekes Imre és Klaniczay Péter Rocco Turi kiállításán a Képtárban

78 79
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

alkalmam nyílt arra, hogy megosszam velük az olasz valóságból leszűrt Szombathely és egész Magyarország irányába.
tapasztalataimat. Nem pusztán csak szigorúan tudományos eszmecseré- A Savaria Nyári Egyetem jóvoltából e város gyermekének érzem magam,
re kerülhetett sor közöttünk, hanem emberi, társadalmi és politikai kérdé- már csak azért is, mivel a nevem (Turi) feltehetőleg magyar eredetű, és
sekről is szó eshetett. Azok az évek voltak ezek, amelyekben inkább a na- mert személy szerint mértéken felüli kulturális vonzódás fűz a magya-
cionalizmus vette védőszárnyai alá a kollektív etnikai identitást, ahelyett rokhoz. Már húsz év telt el a Szombathelyen tett első utazásom óta, és
hogy az értékközösség elvéből kiindulva közeledtek volna a kérdéshez. tanúsíthatom, hogy a Nyári Egyetem előadássorozatai állandóan terebé-
De ezekben az években érlelődtek meg azok a nagy változások is, ame- lyesedve gazdagodnak, valamint hogy a szervezők mindent fölülmúló
lyek 1989-ben már egy új valóságot teremtettek meg. szenvedéllyel őrködnek teremtményük sorsa fölött.
Az a számos találkozó és azok a hosszú órák, amelyek során párbeszédre A Nyári Egyetemen eltöltött húsz évből olyan emlékeket, anekdotákat
és közös együttlétre „ítéltettünk” Szombathelyen, mind-mind fontos hoz- és történeteket őriztem meg magamban, amelyeket személyes életutam
zájárulás volt a mai Európa társadalmi és politikai fejlődéséhez. poggyászaként könnyű szívvel hordozok.
A résztvevők magas fokú tudományos kompetenciája, a mindenkit átö- Meg szeretném említeni annak a nevét, aki ezekben az években fárad-
lelő barátság légköre, valamint a kitűnő, professzionális szervezés volt az hatatlan munkát végzett, s mindezt végletekig tartózkodó módon. Wik-
a hajtóerő, amely arra indított, hogy évről-évre részt vegyek a szombat- tora Antalnak hívják, akinek kedves családját is van szerencsém ismerni.
helyi találkozókon. Ugyanakkor teljességgel tudatában voltam személyes És volt szerencsém látni sokasodását, gyermekeik cseperedését. S akihez
szakmai felelősségemnek is: jelesül annak, hogy tudományos és kulturális mély és őszinte barátság fűz engem.
tekintetben hozzá kell járulnom a hagyomány és a modernitás, a központ
és a periféria, a falvak és a városok problémakörének kidolgozásához, ha Hosszú-hosszú életet a Nyári „Nagy” Egyetemnek!
már Európa társadalmi változásainak elemzését tűztük ki magunk elé.
A nagy társadalompolitikai változásokat követően 1993-ban elhatároz- Prof. Dr. Rocco Turi
tam, hogy a Savaria Nyári Egyetem első 26 évének történetét röviden
összegzem. Ez az összegzés olvasható a Villaggi europei (Európai falvak)
című kötetemben, amelyet Meggyesi Tamás professzor, az Egyetem elnö-
ke ajánl az olvasó figyelmébe a kötet első lapjain, és aki a Római Magyar
Akadémiára is kiutazott, hogy részt vegyen jelzett könyvem bemutatóján.
Volt alkalmam szélesebb körben ismeretséget kötni Szombathely váro-
sával és annak lakóival, miután a Szombathelyi Képtár teret adott művé-
szi tevékenységem bemutatásához is. Ezenkívül kiszélesítettem együtt-
működésemet a budapesti és a pécsi Tudományegyetemmel, valamint
a magyarországi Olasz Kultúra Intézetével is. Olaszországban több cik-
ket írtam abból a célból, hogy nagyobb turistaforgalom vegye kezdetét
2008. Rocco Turi, Olajos Csaba, Gabriella Devito

80 81
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Wiktora Antal

A „Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem 50 éve fotókon”


című kiállítás megnyitó beszéde

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt „Savariások”!

Egyre nagyobb számban van jelen és szövi át életünket a fénykép. A


képeknek fontos szerepük van a közösségi emlékek megőrzésében,
alakításában. Az események, történések elevenebben élnek bennünk,
könnyebben idézhetők fel, ha fénykép marad róluk. Ez a kiállítás olyan
vizuális napló, amelynek képei folyamatában őrzik meg az idő múlását,
a közösség életének dokumentumait. Általa időutazáson vehetünk részt,
a kiállított képek mozaikjaiból összerakhatjuk és megismerhetjük a Sa-
varia Nyári Egyetem (SUNYE) legfontosabb elemeit, történéseit. Szinte a
lehetetlenre vállalkozott a SUNYE-et szervező TIT, amikor a rendezvény
50 évét bemutató kiállítás szervezését vállalta. Ekkora időszakot, ennyi
kurzus fotóit bezsúfolni tizenegy tabló keretébe, csak veszteséggel le-
hetséges. A rendelkezésre álló képanyag sem rendszerezett, amiből az
alig több mint száz fotót kiválaszthattuk. Mik legyenek a kiválasztás fő
szempontjai? Mit mutassanak be az esetenként nem túl látványos képek?
Hiszen zömében előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken, fórumokon
1988. Dr. Gráfik Imre, Dr. Szentléleky Tihamér, Szilágyi István

82 83
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

készültek a felvételek. Arcok a hallgatóság köréből, prelegáló előadók a A huszas éveikben járó, szakképesítésük megszerzése előtt álló főis-
pulpituson, mégis csak érdekesek, hiszen akiket látunk, valamennyien egy kolai, egyetemi hallgatók egyenrangú partnerként vehetnek részt a
hívó szóra, egyazon „találkozásra” jöttek- a SAVARIÁRA! Fáradhatatlanul, le- szakmájukat gyakorlókkal és a nyugdíjas generáció is mindig képvi-
gyenek akármilyen távol Szombathelytől, legyenek bármilyen funkcióban, selteti magát. A külföldi hallgatók különböző időszakokban, változó
küldetésben szakmájuk különböző helyszínein. Voltak, akiket az egyetem arányban vettek részt a kurzusokon. A hetvenes – nyolcvanas években
újszerűsége kapott meg, másukat kíváncsiságuk: mi lehet itt olyan érdekes, az úgynevezett keleti tömbből, a rendszerváltás után pedig nyugat-
mert annyi dicsérő szót hallott a részvevőktől. Mindig voltak meghatározó ról jöttek többen. A ’90-es években állandósult a Kárpát-medencei,
személyiségek, akik tudtak arculatot, megújulást adni az egyes időszakok- külhoni magyar résztvevők jelenléte: a Felvidékről, Kárpátaljáról, Er-
nak. Ez az egyik nagy érdeme a SUNYE-nek. Összehozott továbbtanulásra, délyből, ritkán egy-egy horvát, ausztriai és Mura vidéki vendéggel. A
ismeretbővítésre és -cserére, nemzetközi kitekintésre vágyó embereket. A külföldi egyetemisták főleg Olaszországból jöttek, ösztöndíjasként,
SUNYE-nek értéke a különböző korosztályok jelenléte. többször professzoraikkal.

2016. A tervezőtábor résztvevői bemutatják az elkészült tervet 1992. Mesteri és Kemeneskápolna lakói szívesen látták vendégül a résztvevőket

84 85
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

A SAVARIA mindig sikeresen ötvözte a szervezett továbbképzést, az eszme- A kiegészítő rendezvények, mint a tanulmányutak, a kamara kiállítá-
cserét és a kulturális programokat. Meggyesi Tamás a SUNYE 4 évtizedét sok, a kulturális programok koronázták meg az együttlétek hangulatát.
bemutató, Heckenast János által írt könyv előszavában a SUNYE népszerű- Ebbe belefért Rocco Turi kiállítása a Szombathelyi Képtárban, a Cicel-
ségének a környezetkultúra értékrendjének állandó jelenlétét tartja. Erős- le Aranyháromszög Kulturális Társaság Zsennyei programja, templo-
sége volt a kurzusok témáinak sokszínűsége, a lokális, a helyi kötődés és mi hangverseny, olasz borkóstoló, a Pungor János által szerkesztett
a szakma országos, sőt globális léptéke közti egyensúly megteremtése. A zenés irodalmi estek, Fábián László írásainak bemutatói, régizene- és
programok gazdagságához tartozott az urbanisztika-oktatás, először csak népzenei estek.
fél nap keretben, majd önálló tagozatként, illetve ma már az egyetemisták
„terepgyakorlaton”, tervező táboron vesznek részt egy-egy vasi kis városban. Minek is tekintettük a SUNYE-et a TIT-ben? Állíthatom, hogy mi Szom-
Ismétlődő esemény volt hosszú időn át a rendszeresen szerda esténként bathelyen valamennyi tevékenységünk zászlóshajójának. A szó legneme-
megszervezett főépítészi fórum, ahol aktuális tervezési problémákat vi- sebb értelmében! A legtöbb törődést, figyelmet kapta az előkészítése.
tattak meg helyi tervezők, építészek bevonásával. Ezeknek és az egész Országos és nemzetközi érdeklődést váltott ki a szakmában. Ajánlásaira
SUNYE programjának megszervezésében Zábránszkyné Pap Klára és Dr. figyeltek a főhatósági, önkormányzati hivatalok, felsőoktatási intézmé-
Tóth Zoltán töltött be fontos szerepet. Az utolsó három tabló azoknak az nyek, és a civil szféra is. A falumegújítási, és a kastélyok megmentése or-
éveknek az eseményeit mutatja be, amelyeken Körmendy Imre volt már szágos programok társadalmasítását is segítette a SAVARIA – elsősorban
az egyetem tanácsának elnöke. Fazakas Péter érdemeként.

Az Egészségügyi Főiskola udvarán gyakori program volt a zenés irodalmi est 2007. Olasz csoport Gabriella di Vito professzor vezetésével

86 87
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Az első tablókon tűnnek fel a SUNYE megálmodói, alapítói, akiknek Persze hiányosságai is vannak a tablókon 5 évtized eredményeit bemu-
többsége már sajnos nincs közöttünk. Ők: Dr. Gonda György, a Vas Me- tató anyagnak. Nem adhatják vissza a kiadványokban, szakmai folyóira-
gyei Tanács egykori elnöke és Dr. Szentléleky Tihamér, a Vas Megyei Mú- tokban, publikációkban megjelenteket, az emlékkönyvek hangulatát. 50
zeumok volt igazgatója. Közéleti, szakmai tekintélyük, nemzetközi kap- év rendezvényének minden előadóját nem lehetett bemutatni. Ennek
csolataik tudták elindítani, színvonalassá tenni és fenntartani a SUNYE-t. ellenére reméljük, hogy sikerült keresztmetszetét adni annak, hogy mitől
Szerencsénkre még köztünk van a harmadik „nagy egyéniség”, Hecke- különbözik a nyári egyetem egy konferenciától, szakmai tanácskozástól.
nast János, aki indulástól kezdve a mai napig fáradhatatlanul, hűségesen
dolgozik a programok sikeréért. Ő tekinthető a SUNYE legmegbízhatóbb Külön szántunk egy tablót azoknak a grafikáknak a bemutatására, amiket a
krónikásának, a 10 évvel ezelőtt megjelent, négy évtizedet bemutató diploma mellé kaptak a résztvevők az első négy évtizedben. Köztük Csohány
kötet szerzőjének is. Kálmán, Kass János, Kamper Lajos, Lakatos József, Reich Károly alkotásai.

A TIT Országos Elnöksége és Szövetségi Irodája kitüntetett figyelemmel Reméljük, hogy ez a dokumentáció is azokat igazolja, akik a jövőben is
kísérte az egyes szemesztereket, örültek sikereinek. Országos elnöke – életben szeretnék tartani a SNYE-et. Hiszen eredményei alapján Szom-
többek között Szentágothai János, Vizi E. Szilveszter – több alkalommal bathely, Vas megye egyik legrangosabb tudományos fórumáról van szó.
megtisztelte jelenlétével a megnyitót. Piróth Eszter igazgató rendszeres
vendége volt a programoknak. Helyi elismerését a Vasi Értéktárba történő A SAVARIA 5 évtizede olyan sok értéket, szépet és jót hozott életünkbe,
felvétele is jelzi, hogy jogosult a Vas Megyei Érték cím viselésére. hogy bátran lehetünk jó kedvűek, vidámak. Mosolyogjunk, lehet!

A Fertő-tó osztrák oldalán, Ruszton

88 89
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

Válogatott irodalomjegyzék

A Heckenast János által írt, A Savaria urbanisztikai nyári egyetem negy-


ven éve c. kötetben megjelent Válogatott irodalomjegyzék kiegészíté-
sét tartalmazza ez az összeállítás. Jelen jegyzék is válogatás, azaz nem
teljes. Arra törekedtünk, hogy az eltelt tíz év szakmai írásait és részletes
beszámolóit gyűjtsük össze, valamint lehetőség szerint pótoljuk né-
hány, a korábbi kötetből kimaradt írás elérhetőségét, számbavételét.
Bár komoly értéknek tartjuk a negyvenes kötet gazdag felsorolását a
helyi és megyei újságokban megjelentekről, de ebben a könyvecské-
ben ezek összegyűjtésére nem vállalkoztunk. A gyűjtésben az egyetem
Tanácsának tagjai segítettek.

2012.
45. Savaria Urbanisztikai Nyári egyetem és tervező tábor; „Rögtönzés és folyto-
nosság”, Vasi TIT, Szombathely, 2012. Szerkesztette Simon Zoltán Péter (80 lap)
Az előadások rövid összefoglalása és a programok leírása, a tervek be-
mutatása
2013.
DVD készült, ami a nyári egyetem ez évi összes előadását tartalmazza.
Kiállítás megnyitó a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban

90 91
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

SZAKMAI FOLYÓIRATOK 2010. 6. sz.


Molnár László: Az infrastruktúra, mint a történeti-települési táj szerves ré-
ÉPÍTÉSÜGYI SZEMLE sze – a Savarián elhangzott előadás – 197- 201. lap
1990. 12. sz. 2010. 6. sz.
Meggyesi Tamás: A tradicionális magyar falusi jellegű településszerke- Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem, 2010: A közélet és a tájékoztatás sze-
zetről (a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem 1990 év augusztusában el- repe a nevelésben – 204. lap
hangzott előadás). 2010. 6. sz.
2006. 5. szám Osskó Judit: Unokáink is látni fogják – a Savárián elhangzott előadás –
Körmendy Imre: A településrendezési tervek hatékonysága -129-137. old. 204-211. lap
2007. 5. sz. 2011. 3-4. sz.
A 2007. évi Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem ajánlásai – 167. lap Zábránszkyné Pap Klára: funkcióvesztett területek újrahasznosítása Bécs-
2008. 1. sz. ben – A Savarián Egyed László bécsi építész előadása alapján készült írás
Körmendy Imre: A fejlesztés és a rendezés integrációja kistérségekben - – 30-35. lap
1-13. lap. A Savarián 2007-ben elhangzott előadás. 2013. 4. sz.
2. sz. Zábránszkyné Pap Klára: Fenntartható urbanizáció? : A 46. Savaria Urba-
Körmendy János: Szubjektív beszámoló a 40. SAVARIA Urbanisztikai Nyári nisztikai Nyári Egyetem és tervezőtábor - 30-31. lap
Egyetemről: (1. rész) – 52-57. lap
3. sz. ÉPÍTÉSZ KÖZLÖNY - MŰHELY
Körmendy János: Szubjektív beszámoló a 40. SAVARIA Urbanisztikai Nyári 2017. 8. sz.
Egyetemről: (2. rész) – 89-92. lap Schneller Domonkos: Szerencsés találkozások /Gondolatok a budapesti
4. sz. kormányzati beruházások kapcsán - 8-11. lap.
Körmendy János: Szubjektív beszámoló a 40. SAVARIA Urbanisztikai Nyári China Tibor: Jelentős projektek Debrecenben - 20-24. lap
Egyetemről: (3. rész) – 128-136. lap Huszár Gábor: Az autógyártás és Szentgotthárd - 24-27. lap
5. sz. 10. sz.
Körmendy János: Szubjektív beszámoló a 40. SAVARIA Urbanisztikai Nyári Körmendy Imre: Az 50. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem – 20-23. lap
Egyetemről: (4. befejező rész) – 162-165. lap (Az írás teljes terjedelemben a MÉK honlapján olvasható: www.mek.hu)
A 2008. évi Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem ajánlásai – 169. lap
2009. 3. szám FALU VÁROS RÉGIÓ
Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem, 2009. A történeti települési táj – az 1997. 9-10. sz.
integrált településfejlesztés szemléletváltása – 104-106. lap Meggyesi Tamás: 30 éves a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem (SUNE)
– 47-48.lap

92 93
AZ ÉVES S AVA R I A U R BA N I S Z T I K A I N YÁ R I E G Y E T E M

URBANISZTIKA Vasi Építész és Mérnök http://www.vmek.hu/hu/


1997. 8. sz. 2012. augusztus-szeptember
Meggyesi Tamás: Az utópia és a „kenyőcs” – a 30. Savaria Urbanisztikai Portschy Tamás: Rögtönzés és folytonosság - 45. Savaria Urbanisztikai
Nyári Egyetemen elhangzott előadás Nyári Egyetem
2012 (visszatekintés)
CSALÁDI HÁZ
1991. 6. sz. TÉR Vasi Építész és Mérnök
Meggyesi Tamás: A Savaria nyári egyetem. 2014. október
Portschy Tamás: A 47. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem és Tervezőtá-
SOPRONI SZEMLE bor (visszatekintés)
2017. 2. sz. 2015. október
Zábránszkyné Pap Klára: A városépítés és városrendezés Kubinszky Mi- Portschy Tamás: A 48. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem - Az egyházak
hály munkásságában. - 125-141. lap és a város (visszatekintés)
2016. szeptember
VASI SZEMLE Portschy Tamás - Ki tervezi a várost? (visszatekintés)
2008. 5. sz. 2017. október
Vincze Csaba: Heckenast János: A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem
negyven éve. - 624-625. lap KÉZIRATOK – A VASITIT IRATTÁRÁBAN:
A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem ajánlásai - 2008-2010. években
Főépítészi Fórumok összegzései - 2008-2014. években
Tervező táborok összegzései, rajzi anyagai, tablói, DVD-k – 2011-2017.
években a www.sune.hu honlapon is
2008.
Győri Ágnes: A Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem hallgatói szemmel – 2 lap
2009.
Győri Ágnes: Hallgatói nap összefoglaló – 2 lap
2011.
Zábránszkyné Pap Klára: Beszámoló a XLIV. Savaria Urbanisztikai
Nyári Egyetemről – határtalan megújulás – 8 lap

2015. Előadás hallgatósága a Martineumban

94 95
AZ ÉVES

Szerkesztők: Körmendy Imre, Szendi Zsuzsa


Képszerkesztő: Wiktora Antal

Kiadja: Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület

Felelős kiadó: Dr. Czetter Ibolya elnök

Grafikai terv: Lobler Ferenc


Nyomda: Yellow Design Kft
2017
Szombathely

ISBN 978-615-5288-08-1

96

You might also like