Kodolányi János Egyetem

Kommunikáció- és Médiatudomány tanszék

A DJ mint márka
Kultúramarketing alkalmazása és márkaépítés a
könnyűzenei piacon

Konzulens: Készítette: Vendrey Márta

Dr. Sós Péter János Kommunikáció és médiatudomány

Budapest
2019

1
Bevezetés ..................................................................................................................... 4

1. A DJ-történet .......................................................................................................... 5
1.1. Modern kori sámánok ....................................................................................... 5
1.2. Rádiós DJ-k ....................................................................................................... 5
1.3. Klub DJ-k .......................................................................................................... 7
1.4. DJ-k Magyarországon ....................................................................................... 9
1.5. A modern DJ ................................................................................................... 10
1.6. Női DJ-k a világban és Magyarországon. ....................................................... 11
1.7. DJ kontra zenész ............................................................................................. 12

2. A DJ és a háttéripar ............................................................................................. 14
2.1. Menedzser ....................................................................................................... 15
2.2. Lemezkiadó ..................................................................................................... 15
2.3. Partyszervezők ................................................................................................ 16
2.4. Szponzorok ...................................................................................................... 17
2.5. Igények, kiválasztási szempontok ................................................................... 18
2.6. A DJ és a közönsége ....................................................................................... 20

3. Kulturális marketing ........................................................................................... 22

3.1. Marketingmix .................................................................................................. 23
3.1.1. Termékkoncepció ..................................................................................... 24
3.1.2. Ár.............................................................................................................. 25
3.1.3. Értékesítési útvonal .................................................................................. 25
3.1.4. A 7P további elemei ................................................................................. 26
3.2. Branding .......................................................................................................... 27
3.3. Personal Branding ........................................................................................... 28
3.4. Sztár DJ ........................................................................................................... 30
3.5. Marketingkommunikáció ................................................................................ 31
3.5.1. Marketingkommunikáció az Y és Z korosztállyal ................................... 32
3.5.2. Saját marketingkommunikációs stratégia bemutatása.............................. 33

Záró gondolatok ....................................................................................................... 37

Irodalomjegyzék ....................................................................................................... 38

Függelék .................................................................................................................... 40
Függelék 1. DJ szójegyzék ..................................................................................... 40
Függelék 2. Interjú Borbély Gyulával .................................................................... 40

2
Függelék 3. Interjú B. Tóth Lászlóval ................................................................... 43
Függelék 4. Interjú Dolmányos Edinával............................................................... 44
Függelék 5. Interjú Horváth Mihállyal................................................................... 46
Függelék 6. Interjú Metzker Viktóriával ................................................................ 48
Függelék 7. Interjú Nagy Csabával ........................................................................ 50
Függelék 8. Interjú Radics Tiborral ....................................................................... 52
Függelék 9. Interjú Sterbinszky Károllyal ............................................................. 54
Függelék 10. Interjú Suri Imrével .......................................................................... 56
Függelék 11. Interjú Szecsei Attilával ................................................................... 59
Függelék 12. Interjú Sztranyovszky Andreával ..................................................... 62

3
Bevezetés

Három éve vagyok DJ. Már amikor elkezdtem akkor is azt mondták a tanáraim,
hogy a DJ ma már nem csak zenéléssel foglalkozik. A DJ producer, kiadó, PR-
menedzser, booking ügynök, grafikus, designer, marketinges és még rengeteg minden
egyben. Vállalkozó személyiségem természetesen nem hátrált meg ettől a kihívástól,
sőt kifejezetten érdekelt, hogyan tudom megállni a helyem ebben a szakmában. Az
egyetemen, amikor megismerkedtem a marketing és PR tárgyakkal, tudtam, hogy az
ott tanultakat tudom majd hasznosítani DJ pályafutásom során. Kézenfekvő volt, hogy
ennek kapcsán írjak szakdolgozatot is. Ma tényleg minden a márkaépítésről szól. Az
internet kora meghozta a “bárkiből sztár lehet” generációt, és “mindenki” sztár is akar
lenni, vagy valamilyen ismertségre, hírnévre akar szert tenni. Mi sem mutatja ezt
jobban, mint a rengeteg youtuber és blogger. A DJ-zés is kicsit beleesik ebbe a
kategóriába. Manapság rengetegen azért akarnak DJ-k lenni, hogy sztárok legyenek.
Kívülről a DJ-zés könnyűnek tűnhet, talán ezért is olyan vonzó a fiatalok számára.
A DJ mint márka témaköre hazánkban tudományosan eddig még nem
kiaknázott terület, de vannak a szcénában, akik feszegetik ismeretterjesztő
könyvekben, lásd Bánkuti Dániel. A dolgozatom egy első megközelítést kíván adni,
nyilván sok nyitva hagyott kapuval. A téma kapcsán partyszervezők, menedzserek és
ismert lemezlovasok segítségével igyekeztem feltárni a DJ mögött rejlő háttéripar
folyamatait, ennek következtében a felé irányuló elvárásokat, és karrierépítési
lehetőségeit. Sikerült sok alapvetést és ok-okozati összefüggést feltárni a DJ
márkanévvé válásával kapcsolatosan. A dolgozat első felében áttekintem, hogyan
alakult ki a műfaj, milyen változásokon ment keresztül, és hogyan jutott a DJ a
könnyűzenei ipar csúcsára. A második részben a DJ helyét meghatározom a
szórakoztató- és zeneipar részeként, s az ebben betöltött szerepének jellemzőit, itthoni
sajátosságait szedem össze. A harmadik és egyben legnagyobb fejezetben a DJ
kultúramarketingben használatos lehetséges eszközeit és márkaépítésének
irányvonalait veszem számba.

4
1. A DJ-történet

1.1. Modern kori sámánok

A DJ eredete az őskorig nyúlik vissza Bill Brewster és Frank Broughton a DJ-
zés történetét bemutató könyve alapján. A lemezlovast akár egy ősi szerep modernkori
megtestesülésének is lehet tekinteni. Az ősi közösségekben mindig volt egy olyan
figura, aki kicsit különlegesebb volt a többinél, akiről úgy hitték természetfeletti erővel
rendelkezik, mert képes volt a közös rituálék vezetése alkalmával transzba ejteni az
embereket. Ez a valaki kezelte a “party növényeket” (drog hatású gyógynövények),
indította az akciókat, kontrollálta a zenét és levezette az egész szertartást. Őt hívták
sámánnak, de a szerzők szerint több előkelő őse is van a DJ-nek, például a pogány
papok is. Ezt azzal magyarázza a könyv, hogy az imádat legtöbb formájának
középpontjában mindig a zene és a tánc állt, ezen rituálék fókuszában pedig többnyire
egy különleges ember, aki kapcsolatot hozott létre a túlvilág és az evilág között.
Továbbá elődként említi a zenetermek ceremónia mestereit, a zenekarvezetőket és
karmestereket is. (Brewster-Broughton, 2006)
A tánc alapvető a szerzőpáros szerint. A táncnak mindig nagy szerepe volt az
emberek életében, egy táncos esemény beindítójának lenni kíválósság volt. Ma a DJ a
tánc ura. Természetesen neki sincs természetfeletti ereje, ahogy korábbi
megtestesüléseinek sem volt, de mégis egy olyan vezető, aki képes egy csoportot
extázisba hozni, képes arra, hogy mindenki a táncparkett közepén ugráljon. Sokan azt
gondolják, hogy csak lemezeket cserélget egymás után. Egy átlagos DJ a felvételek jó
sorrendben való lejátszásával már nagy hatást tud tenni emberek érzékszerveire, de
egy igazán jó DJ képes egy pillanatra akár szeretettel is megtölteni a tánctermet. Egy
jó lemezlovas kezében a felvételek rituális eszközökké válnak, amelyekkel földöntúli,
felejthetetlen élményt tud okozni emberek életében. A DJ-zés tehát sokkal többről szól,
mint felvételek lejátszásáról. (Brewster-Broughton, 2006)

1.2. Rádiós DJ-k

Az előző fejezetben említett szereplők mind csak egy-egy korábbi prototípusai
a DJ-nek, a mai értelemben vett lemezlovas már felvételeket játszik szórakoztatás
céljából emberek egy csoportjának. Kialakulását a gramofon és a rádió jel
egyesülésénél kell keresni. 1907-ben a trióda felfedezéséért a“rádió apjaként” ismert
Lee DeForest New York-i laboratóriumából lejátszott egy felvételt, de a világ első
lemezlovasa cím elnyerésével megelőzték. Reginald A. Fessenden lett ugyanis az első

5
DJ, amikor 1906 karácsonyakor Bostonból, Brant Rock-ból küldött kódolatlan
rádiójeleket az Atlanti-óceánon futó távíró-üzemeltető hajók megdöbbenésére. A
műsorában elmagyarázta mit csinál, felolvasott egy karácsonyi történetet az
Újtestamentumból, elhegedülte az “Oh Holy Night” című dalt, majd énekelt és
lejátszott egy felvételt, amelyen Handel Largo c. darabja szólt. (Webber, 2008)
A technológia tehát megszületett, de a rádiót sokáig csak komoly célokra
használták, úgy mint középnyugaton a gazdáknak időjáráselőrejelzés céljából vagy az
első világháború idején a katonák kitartásának növelésére. Charles David “Doc”
Herrold volt az első aki rájött a rádió szórakoztató funkciójára és zenéket, interjúkat
játszott le San Jose-ban lévő rádióállomásából. Nem sokkal utána 1911-ben Dr. Elman
B. Myers New York-ban indított 18 órás adásprogramot szinte csak zenei
felvételekből. A felesége, Sybil True volt az első női rádiós DJ 1914-ben indított rádió
műsorával. Fiatal bandák felvételeit játszotta, amelyeket helyi zeneboltokból
kölcsönzött, célja a fiatalság érdeklődésének felkeltése volt a rádió lehetőségeinek
irányába. Még ebben a korai időszakban is látszott a DJ erőteljes hatása, ugyanis a
műsorban lejátszott felvételekért a műsor másnapján rendszerint megrohamozták a
lemezboltokat a fiatalok. Amerikában hamar felismerték a rádió tömegreklámozási
lehetőségét, a kései 1920-as években már elindult az első kereskedelmi rádió, a
KDKA. A minél nagyobb közönség elérése céljából pedig határozottan a populista
szórakoztatást választotta irányának, míg a világ többi részén kormányzati célokkal
főleg oktatásra és tájékoztatásra használták a rádiót. (Brewster-Broughton, 2006)
A rádió egyedülálló médium: milliókat tud elérni, de mégis képes az intimitás
illúzióját nyújtani, mert mindenki úgy érzi hogy ő a legfontosabb személy, aki
hallgatja. A rádió valahogy része annak a helynek, ahol az ember hallgatja, a beszéd
és a zene tartalma pedig képes erős közösségi érzést létrehozni. A rádiós sugárzás
egyedülállóan csábító természete miatt a DJ-ket gyorsan növekvő imádat, vagyon és
hírnév övezte. (Brewster-Broughton 2006) 1934-ben Martin Block lett az első rádiós
sztár DJ “Make Believe Ballroom” c. műsorával. Kíváló értékesítő volt, amit a
rádióban is tudott kamatoztatni – rádiós reklámokban, hirdetésekben - mellette pedig
jó érzékkel válogatta be a zenéket műsorába: amit lejátszott, az sláger lett. (Webber,
2008) Felismerve, hogy a hangnak nincs színe az 1940-es évektől a fekete bőrű DJ-k
is kezdtek megjelenni az éterben, a városi fekete népesség megcélzása végett,
amelynek köszönhetően a feketéktől származó zenei műfajok is hamar elterjedtek,
mint a blues vagy az r’n’b. Hal Jackson volt az úttörő a színesbőrű lemezlovasok
között, később népszerű lett Al Benson, Eddie O’Jay és Dougles “Jocko” Handerson

6
is. Utóbbi számított talán a legnagyobb sztárnak, különlegessége abban rejlett, hogy
rádióműsorában rímeket mondott rá a zenékre, ezzel megmutatva, hogy a DJ egy
kreatív művész is. A fekete zene és lemezlovasok annyira népszerűek lettek, hogy
fehér DJ-k is előszeretettel raktak r’n’b-t lejátszási listájukba, sőt még a feketék
szlengjét is igyekeztek beszédükben alkalmazni. Az 1950-es években már sok
befolyásos bőre színét felvállaló fekete DJ volt, de addig a rasszizmus erős jelenléte
miatt többnyire az úgynevezett white negro DJ-k futottak. Vernon Winslow volt az
első olyan rádiós műsorvezető, aki egy fehér személyiség mögé bújtatva hallattathatta
hangját a rádióból, ő volt az első Poppa Stoppa. A white negro DJ-k rendkívül jó
befektetésnek bizonyultak a rádiók számára, egy sok éven át jól működő forma volt,
így kezdte például pályafutását Murray the K (az “ötödik Beatle”) is. (Brewster-
Broughton, 2006)
Az évek során bebizonyosodott, hogy a rádiós lemezlovasoknak nagy hatalom
van a kezükben, hiszen ők válogatták ki, milyen zenéket játsszon a rádió. Ezért többük
ellen kormányzati vizsgálódásokat indítottak, mert több DJ-ről is elterjedt, hogy
mindenféle ajándékokat és pénzt fogadnak el lemezkiadóktól felvételeik játszásáért.
Ez volt az úgynevezett “Payola” botrány – play for pay, mint fizettségért játszani –.
Alan Freed, az 1950-es évek legnépszerűbb rádiós DJ-je, többek között a rock’n’roll
műfaj megnevezője volt a “Payola” eljárásoknak talán legnagyobb áldozata. Az ellene
zajló eljárások miatt csökkent a népszerűsége, fizetési büntetést is kiszabtak rá, majd
pár évvel ezek után 44 évesen meghalt. (Jávorszky-Sebők, 2007) Az 1960-as évektől
a “payola’-t törvény tiltotta, a rádiók kezdtek áttérni a lejátszási listáik tudományos
módon való kiválasztására. Ez azt jelentette, hogy közvélemény-kutatással
megállapították rendszeresen a top 40 legnépszerűbb zenét és csak azokat játszották
különféle rotációkban, ez a kiszámítható formátum pedig sikert hozott a hirdetések
értékesítésével foglalkozó osztályoknak is. Ennek következményeképpen a DJ
szerepét a zene kiválasztásban átvette a programigazgató, ezzel vége lett a rádiókban
eddig hallott spontán, kreatív zenei törekvéseknek. (Webber, 2008) Manapság is a
zenei igazgató határozza meg mi szóljon a rádiókban, de bevett szokás lett az is, hogy
sztár DJ-ket hívnak meg egy-egy órás mixre, hogy színesítsék műsoraikat.

1.3. Klub DJ-k

Ironikus módon a klub DJ-t automatizálták még mielőtt létrejött volna, egyes
feltételezések szerint pedig a mai világunk DJ-je is az automatizálás, gépiesítés
áldozata lesz. (musically.com) 1889 óta létezett a jukebox, vagyis a zenegép, amely

7
nagy népszerűségnek örvendett, mert olcsóbb volt mint egy zenekar és bizonyos
régiókban az embereknek tökéletesen megfelelt. 1939-ben a rekordfelvételek
vásárlásának 60%-át tették ki az ilyen zenegépekben tárolt felvételek. Ezen felül
természetesen a jukebox nagyon jó marketingcélokat is szolgált, hiszen pontosan
mérni lehetett vele az egyes zenék népszerűségét. A rádióknál már említett Top 40 is
innen ered, mert 40 felvétel volt egy standard zenegép kapacitása. (Brewster-
Broughton, 2006)
1943-ban az angliai Otley-ban Jimmy Saville volt az első olyan ember, aki
nyilvános helyen élőben felvételeket játszott szórakoztatás céljából. Kisebb-nagyobb
technikai problémák után hamar országszerte ismert, majd szupersztár lett és elindított
egy élő rendezvényes hullámot. Felvételek játszása a rádióban akkoriban már javában
létezett, de a tevékenység élőben űzésének ötlete Jimmy-től eredt. Attól kezdve rádió
DJ-k rengeteg élő rendezvényen játszottak, de ezek tulajdonképpen a saját rádió
műsoruknak a promóciós eseményei voltak. Ezek az események alapozták meg az
American Bandstand nagy sikerű tv műsort DJ Dick Clark vezetésével, amit egészen
az MTV megjelenéséig közvetítettek. (Brewster-Broughton, 2006)
A mai klub DJ létrejötte azonban egy igazi klub vagy diszkó létrejöttének a
feltétele volt. A diszkó a francia Marseille kikötőjéből származik, ott használták
először a discothéque (bibliothéque-ből jött, a disque franciául lemez, ezért
lemezkönyvtár) szót egy bárra. Az akkor a nácik által megszállt francia területen nem
voltak zenekarok és a szórakozás ezen formái is tiltva voltak, így többnyire pincékben
gyűltek össze, ahol főleg jazzt és feketéktől származó felvételeket hallgattak
lázadásként a nácik ellen. A háború után az addigi tiltott, sötét pincehelységben tartott
klubestekből hamar szofisztikált és elit francia klubok jöttek létre, ahova az emberek
felvették legszebb ruhájukat, ahol szivaroztak, elegáns koktélokat iszogattak és ahol
kiváltságosnak érezték magukat. Pár nagyon jól menő, híres francia klub (Whiskey-A-
Go-Go, Chez Castel, Chez Régine) után hamar az angolok és az amerikaiak is átvették
ezt a szórakozási formát és megalakultak igazi párizsi stílusú klubok: Angliában
elsőként a Cy Laurie’s Jazz Club, Amerikában a Le Club. Ezzel egyidőben jelentek
meg az első klub DJ-k is, akik már nem a rádiókból jöttek. A vinyl lemezek tömeges
elterjedésével az élő zenekarokra való táncolás kezdett háttérbe szorulni, és a DJ
korábbi, funkcionális szerepe – hogy két zenekar között kitöltse az időt – átalakult egy
fókuszált szerepre és a DJ került az éjszaka középpontjába, az ő zenéire táncoltak egész
éjszaka. Az első, modern klubestnek megfelelő party Londonban a híres Lyceumban
került sor először a hatvanas évek elején Ian „Sammy” Samwell lemezlovassal.

8
Fények, előremutató tánczenék egész este DJ és hatalmas tánctér. Ezután sorra nyíltak
a hasonló jobbnál, jobb helyek Angliában és hamar Amerikában is elegánsabbnál
elegánsabb, színházi jellegű klubok működtek. Az egyik leghíresebb közülük az
Arthur nevű hely volt a hatvanas években. Itt dolgozott rezidens lemezlovasként Terry
Noel, aki a világon először összemixelte a zenéket. Eddig a DJ csak egymás után
indította a zenéket és közben beszélt, Terry Noelnél már megvalósult a mai, modern
DJ munkájának alapja. (Brewster-Broughton, 2006)

1.4. DJ-k Magyarországon

A rádiós és klub DJ-k kialakulásához Magyarországon a világháborúk és a
szovjet rendszer következtében kicsit rögösebb út vezetett, jóllehet a feltételek
tulajdonképpen adottak voltak. Edison fonográfja már az 1890-es években megjelent
nálunk, az 1900-as években pedig már a hanglemezgyártás is elindult. 1908-ban a Pete
Csongor által üzemeltetett magyar lemezgyár képes volt vagonnyi tételekben
exportálni is hanglemezeket úgy, hogy közben Magyarországon is abban az időben évi
másfél millió hanglemezt vettek az emberek. (Riskó, 1989) Az első világháború után
1925-ben a Magyar Rádió is elindult közszolgálati jelleggel, 1949-től pedig a Szabad
Európa Rádió is sugárzott magyar nyelvű adásokat, és volt pár államosított hazai
csatorna is. A Szabad Európa Rádión 1959-ben indult Tinédzser parti címmel Cseke
László műsora. Vele konkurensként nem sokkal utána indította a Magyar Rádió
Vasárnapi koktél című műsorát Komjáthy György műsorvezetésével. Ők ketten
tekinthetők az első magyar rádiós lemezlovasoknak. Műsoraikban nyugati
könnyűzenei felvételeket mutattak be. (atv.hu) Cseke Lászlónak nem volt nehéz
ezekhez hozzájutnia, hiszen a Szabad Európa Rádió eleve nyugatról sugárzott,
Komjáthy Györgynél ez kicsit érdekesebben alakult, és valahol itt ér össze a Magnós
Klub történetével.
A Magnós Klub Keresztes Tibortól, művésznevén Cintulától ered. Cintula
elmondása szerint, a nyugati felvételek beáramlása és átjátszása már 1956 után
megkezdődött. Nekik ugyanis volt magnetofonjuk, amit eredetileg az édesapja az ő fia
zongorajátékának felvétele céljából szerzett be. Cintula feladata – egy ismerősén
keresztül – az volt, hogy nyugati felvételeket ellenőrizzen, hogy nincs-e rajtuk
valamilyen ellenséges veszedelem. A nyugati zenék nagyon megtetszettek neki, ezért
azokat rögzítette a magnetofonra zongorajátéka helyett. Szépen lassan egyre többen
jártak hozzá új felvételekért, amikor a szülei megelégelték az “átjáró” házat, akkor
keresték fel a a Fővárosi Művelődési Házat (FMH) 1965 körül. (Riskó, 1989) Ebben

9
az időben pedig már szállítottak felvételeket Komjáthynak is a rádióba. (Szlézia, 2002)
B. Tóth Lászlónak e tájt kezdődött rádiós DJ karrierje. Az FMH-ban szombat esténként
a Magnós Klub zenebemutató, táncolós estet tartott, ez volt az első diszkó hazánkban.
(Függelék 3) A legjobb lemezlovasok sokszor népszerű zenekarokkal együtt is
szerepeltek. Az Illéssel, a Metróval, az Omegával is felléptek egy eseményen. (Riskó,
1989) A kor eddig nem említett, de meghatározó lemezlovasa volt Arató András és
Dévényi Tibor is. Később a diszkózás kilépett a házibulik, a klubok és művelődési
házak kereteiből és elindult vendéglátóhelyeken is. Hamar sikert aratott, sok vendéget
vonzott, így egyre több helyen álltak át élőzenéről, bárzongoristáról a gépzenére.
Ebben az időben a DJ-k már sztároknak számítottak itthon is, sok esetben zenészek,
zenekarok irigyelték egyes lemezlovasok népszerűségét, pedig ők nagyrészt nem
játszottak hangszeren. (Riskó, 1989)

1.5. A modern DJ
A lemezlovasok fejlődésével szorosan összefüggnek a különböző zenei
stílusok. A történeti részben láthattuk, hogy a rádiós DJ táplálta a rhythm and blues-t,
keresztelte és terjesztette a rock and roll-t, de a század folyamán formálta a reggae-t és
elősegítette a disco zene felemelkedését is. Produceri munkája a hip hop és a house
zenével kezdődött, melyet a disco gyökereiből épített fel a 80-as évek elején. Ez a két
stílus új utat hozott a zene készítésben és a zenéről való gondolkodásban is. Ha
meghallgatunk korai hip hop és rap előadókat – Kurtis Blow, Tanya Winley, Matt
Black – hallhatjuk, hogy zenei alapjaikban sok a loopolás, samplingelés és
szkreccselés, ami a DJ-től eredeztethető. A hip hop az új zene alkotása helyett, egy jó
értelemben vett tákolmányként indult, amely különböző eredeti zenékből vett
hangmintákon és ezek variálásán alapult. A house zene ezeket az ötleteket továbbvitte,
dobgépek és szintetizátorok használatával pedig megmutatta, hogy ez a zene jól
táncolható. A DJ elmozdulása a producer munka, zene készítés irányába tehát
elkerülhetetlen volt. S mivel kezdetben profi stúdiókba nem igazán léphettek be,
hacsak nem voltak tapasztalt zenészek, így a hip hop és house zene megoldásain
keresztül remixerekké és producerekké váltak, mellyel új területe kezdődött a
tánczenének. Ehhez természetesen az új technikai és digitalis eszközök, hangszerek –
digitalis hangminták, dobgépek, szintetizátorok - elterjedése segítette hozzá a DJ-ket.
(Brewster-Broughton, 2006)
Fontos mérföldkő volt a producerré válásukban Drummond és Cauty The
Manual c. könyve, amely mindent megtámadott, ami addig szent volt a zeneipar

10
számára. A duó szabadon használt fel hangmintákat és sorozatosan szerzői jogokat
sértő felvételeket adott ki, mígnem egy number one zenét is készítettek. Szerintük
minden zene, ami valaha létezett más zenéből származó egységekből áll. Nem lehet
már eredetit alkotni, és nem lehet a skála ellen se menni, meghatározott számú
kombináció létezik csak. Az eredetiséget másban kell keresni. Megjelenésükkel
forradalmat indítottak, amit a DJ mint zenei szereplő váltott ki zenekészítésük
elismeréséért. (Brewster-Broughton, 2006) A DJ produceri előnye abban rejlett más
zenészekkel ellentétben, hogy tudta mire mozdulnak meg az emberek a tánctéren. A
tánczene pedig nagyon népszerű volt, amit a kiadók marketingesei figyelembe vettek.
A slágerekre készült remixek gyártására komoly marketingstratégiát építettek. Egy
rádióba készült zenére volt, hogy 20 remix is készült (house, hip hop, techno stb..),
hogy az adott zenével minél nagyobb tömegeket érjenek el. David Morales, brooklyni
DJ volt az egyik korai remixer/producer, aki 1985-ös befutása után olyan nagy
neveknek készített remixet, mint Michael Jackson. Elmondása szerint a nevét a vokális
house zene remixereként tartották számon, úgy érezte, hogy a lemezgyártó emberek
valamiféle Morales márkajelzést vártak el tőle, ami ellentétben állt az ő művészi
énjével, mert nem mindig akart ugyanolyat csinálni. (Brewster-Broughton, 2006) A
nyolcvanas években tehát már létezett egy tudatos márkázás a zeneiparban dolgozók
részéről, ez pedig csak fokozódott azóta.
Korunk befutott lemezlovasai popsztárokkal egy szinten vannak, a zeneiparban
aktív, elismert résztvevőként szerepelnek, rengeteg mai popsláger szerzői és
világsztárok koncertjeit megszégyenítő embertömeg előtt lépnek fel. Olyan fizetésük
van, mint szupermodelleknek, filmsztároknak, nem attól függően, mennyire tehetséges
és mennyit dolgozik, hanem a franchise-ának nagyságától függően. Az számít, hogy
hány fület tud elérni, mennyi embert tud kimozdítani. (Brewster-Broughton, 2006)

1.6. Női DJ-k a világban és Magyarországon.

Egy-két kivételtől eltekintve nem voltak jelen női lemezlovasok egészen a
nyolcvanas évek végéig. A DJ-zés amolyan szabadköműves módjára terjedt, a mester
átadta tudását a gyakornoknak. A korai klubkultúra erősen nyitott volt a
homoszexuálisok felé, a New York-i és chicagói klubokban a nők kisebbségben voltak.
Nem volt, aki bátorítsa őket, hogy próbálják ki magukat lemezlovasként.
Természetesen ehhez erősen kapcsolódik a kor szelleme, kultúrája is. A múlt századi
nőktől nem vették volna jó néven, ha ilyen munkába kezdenek. Többnyire az írógép,
a pénztárgép vagy a sütő mellett tevékenykedtek. Lisa Loud és Nancy Noise voltak az

11
úttörői a női lemezlovasoknak az acid house stílus megjelenésével. Később az új
stílusokkal már jöttek újabb női DJ-k is, néhányuknak sikerült kitörnie az előítéletek
mögül. DJ Rap, azaz Charissa Saverio és a Kemistry and Storm duo is elismert és
népszerű előadónak/producernek számított a drum and bass stílusában. Amerikában
főleg a techno adott a korai időszakban női DJ-ket: DJ Moneypenny New Yorkban a
nyolcvanas évek végén, míg Chicagóban egy duó a Teri Bristol és Psychobitch.
(Brewster-Broughton, 2006)
A nők szakmában való előretörésének okai természetesen sokfélék lehetnek,
érdekes lenne megvizsgálni ezt a krédéskört szociológiai szempontból is.
Mindenesetre manapság női DJ-nek lenni nem meglepő dolog, de a szakma továbbra
is erősen férfias jellegű. A DJ Mag top 100-as listáján például csak hat női lemezlovas
kapott helyet tavaly. (djmag.com) Magyar viszonylatban is hasonló a helyzet, ha
megnézzük a szakmán belüli arányokat, száz DJ-ből kb. minden huszadik nő csak.
(legalisdj.hu) Míg eleinte nemzetközileg és nálunk is volt egy olyan tendencia, hogy a
női lemezlovasok bájaikat kihasználva, sokszor alig öltözötten léptek fel, manapság ez
már alig van jelen. Egy női DJ-nek ugyanúgy bizonyítania kell szakmaiságát ahhoz,
hogy elismerjék.

1.7. DJ kontra zenész

A DJ eredetileg zenészek, zenekarok zenéit mutatta be, mind a rádióban, mind
a klubokban, a nyolcvanas évektől azonban már mint producerek, remixerek is jelen
voltak a szakmában, és férkőztek be a popzenei iparba. Ma, ha megfigyeljük a zenei
palettát, a legnagyobb popsztárokkal dolgoznak együtt és sokszor velük együtt lépnek
színpadra. Azonban a DJ továbbra is csak felvételeket játszik egymás után a fellépésén,
azzal a különbséggel, hogy többnyire már a saját alkotásait. Mindenesetre a színpadon
nem hangszeren játszik, hanem lemezjátszókon kever, effektezik, trükközik. Nem
elhanyagolandó megemlíteni, hogy underground szcénában már elindult a live actezés,
ami azt jelenti, hogy nem felvételeket kever egymásra, hanem különböző sávokat,
amelyeket otthon vagy akár élőben a színpadon alkot meg különböző digitalis
eszközein. Vannak olyan DJ/producerek is már, akik a live actjük közben énekelnek
is. (lásd: Elderbrook) A vélemények természetesen megoszlanak, hogy egy disc jockey
ér-e annyit, mint egy zenész, hiszen nem játszik hangszeren. De már ez sem igaz,
rengeteg DJ/producer megtanul zongorázni vagy gitározni pályafutása során, vagy már
eleve hangszeres múlttal rendelkezik és az elektronikus zene szeretete és fejlődése
miatt lesz DJ.

12
 Hogy itthon kell-e, hogy egy DJ-nek legyen saját zenéje, az elég megosztó
téma az interjúalanyaim véleménye alapján. Borbély Gyula szerint kezd egyre
fontosabbá válni itthon is, de külföldön már húsz éve is elvárás volt, hogy egy DJ-nek
legyen saját zenéje. Szecsei Attila ismer olyan kíváló producert, akinek nagyon jó
zenéi vannak, de fellépése még sincs, és ismer saját zene nélküli headliner fellépőt is.
Sztranyovszki Andrea véleménye szerint itthon csak a feltörekvőknek fontos a saját
zene, a régi motorosok szerinte meg tudnak lenni anélkül is. Ellenben például
Hollandiában nagyon keresik az eredeti arcokat, és ha nem tudsz zenét írni, kevesebb
a lehetőséged. Suri Imre véleménye is azt támasztja alá, hogy aki sztár DJ akar lenni
az mindenképp kezdjen neki a zeneírásnak. (Függelék 2, 10, 11, 12)

13
2. A DJ és a háttéripar

A kulturális termékek tömegtermelése a 19. században kezdődött. Az ipari

forradalom és az urbanizációval kialakuló egyre növekvő jólét hívta életre a tömeg-
vagy más néven populáris kultúrát. Az emberek növekvő szabadideje és a
szórakoztatóipar létrejötte teremtette meg a tömegfogyasztás formáit. (Pataki, 1998) A
magaskultúrával szemben hamar elterjedt a mainstream, sokakat vonzó alacsonyabb
regiszterbe tartozó kultúra, amely ahogy először a szépirodalomban, úgy később a
zenében is megjelent. A 20. Században létrejött a zenére épülő üzleti világ, a zeneipar
kialakulásának és egyben virágzásának időszaka is. Napjainkban a zenére alapozott
éjszakai klubkultúra és a zenei fesztiválok pedig egy dinamikusan fejlődő területe a
szórakoztatóiparnak modern társadalmunkban. Az embereknek igényük van a
tömegszórakozásra. Szociológiai kutatások szerint ennek egyik indítéka a szenzoros
élménykeresés és ingeréhség különösen a fiatalkorúak között. A tömegkultúra üzleties
formái pedig sokoldalúan kiszolgálják ezeket. (Pataki, 1998) Vegyük például a nagy
elektronikus zenei fesztiválokat, ahol a vizuális elemek, a tömeg aktív mozgósítása
(csápolás, sikítás, ugrálás stb.), a közösen használt szimbolikus jelek és a közösséghez
való tartozás élményével mind fokozzák ezeknek az igényeknek a kielégülését.
A DJ megjelenése óta szerves része ennek a tömegszórakoztatásra épülő
iparágnak, ahogy pedig előlépett producernek és remixernek úgy aktív részesévé vált
a zeneiparnak is. Vele is szerződnek nagy kiadók, neki is van menedzsere, ugyanúgy
eladásra épül, ahogy egy zenekar. A zeneipar az ötvenes években ugyan még
gyerekcipőben járt, de a rock zene felfutásával a hatvanas évek közepétől milliárdos
komplex iparágnak számít. (Jávorszky-Sebők, 2007) Míg az ötvenes évek végén egy
és ugyanaz az ember volt a lemezcég tulajdonosa, hangmérnöke, producere,
reklámszakembere és kereskedője, addig egy évtizeddel későbbre már gépek,
intézmények és különböző szakterületű emberek összahangolt munkája eredményezte
lemezek és előadók tömeges eladását. A képlet összefoglalva három elemből állt: ezek
az előadó, a szakemberek és a lemezkiadó cég. Ebből a háromból többnyire az utolsó
kettőn múlt a lemez sikeressége. (Sebők, 1981) Ez így zajlott nagyon sokáig, aztán az
internet megjelenésével és a zenefogyasztási szokások megváltozásával ismét az
“egyemberes” megoldások rengetegével találkozhatunk. Saját magam is példa vagyok
erre, hiszen megírom a zeném, kiadom önállóan szerzői kiadásban és marketing
eszközökkel promotálom az eladását, amennyire önerőből ez megvalósítható.

14
Természetesen a nagy sztárokra továbbra is a korábban felállított képlet a jellemző és
egy hozzám hasonló feltörekvő DJ is csak egy bizonyos szintig képes önerőből saját
maga boldogulni, magasabb szintre kerülni hozzáértő szakemberek és lemezkiadók
tőkéivel lehetséges csak. A következő fejezetekben tekintsük át az említett személyek
jellemzőit.

2.1. Menedzser
A menedzser feladata kezdetben az általa képviselt előadó és zenéjének
megismertetése a közönséggel. Ide tartozik, hogy kitalálja és megtervezze a zenész
imázsát, kapcsolatai felhasználásával pedig fellépésekre adja el, zenéjét
lemezkiadókhoz juttassa el. Később, amikor már sztárrá lépett elő a képviseltje, akkor
érdekeinek megvédése a cél. (Jávorszky-Sebők, 2007) Menedzserek önmagukban ma
már kevesen vannak, többnyire lemezkiadó cégekkel együtt dolgoznak és csapatban
keresik fel az arra érdemes DJ-ket, producereket. Itthon ez azonban még
gyerekcipőben jár. Jelenleg a Gold Record zenei kiadó próbálkozik zenekarok melett
DJ-k menedzselésével is. Borbély Gyula szakember szerint egy DJ menedzselésével
járó feladatokat egyedül sokkal nehezebb intézni, ő azért is dolgozik a Golddal együtt,
mert elmondása szerint csapatban sokkal hatékonyabb a munka. (Függelék 2) Van
azonban ellenpélda is erre. Egy másik menedzser, Nagy Csaba a vele való
beszélgetésem során rávilágított arra, hogy mindent egyedül csinál a mai napig, a
képviseltjének csak az a feladata, hogy megjelenjen a fellépésén. Ő az a fajta
klasszikus menedzser, akiből véleménye szerint talán nincs is Magyarországon több.
(Függelék 7) Saját tapasztalataim és kutatásaim is alá tudják ezt támasztani. Olyan
nagy nevek, mint Metzker Viktória vagy Sterbinszky meglepődésemre saját magukat
menedzselik. Suri Imre is elmondta interjúja során, hogy szerinte itthon alig van
menedzser, pedig szükség volna rájuk.

2.2. Lemezkiadó
Megjelenésük óta a lemezkiadók szerepe és működése erősen megváltozott. Az
ezredfordulóig a kiadók monopolhelyzetben voltak zeneeladás terén. Mindenki csak
fizikailag, boltokban tudta beszerezni kedvenc lemezeit, kazettáit, CD-it, amelyekért
tisztes pénzt adott ki. Az internet megjelenésével ez radikálisan megváltozott:
elszaporodtak az illegális letöltések és a nagyon olcsón elérhető streaming
szolgáltatások, illetve zeneáruházak. Ennek következtében egy átlag ember kétszer,
háromszor több zenét fogyaszt el a korábbi időkhöz képest, aminek további velejárója

15
a zene értékének csökkenése is. (Bánkuti, 2017) A másik ok, hogy a digitalis
forradalom és a szoftverek fejlődésével a zenekészítés elérhető lett mindenki számára,
így sokkal többen kezdtek el zenét készíteni, amiket az internet adta lehetőségekkel
publikáltak is, sokszor ingyen. Részben ez is vezetett túltermeléshez és egyfajta
minőségi lazuláshoz. Ma egy kiadót létrehozni bárki tud. Vannak online disztributor
szolgáltatók, akik bizonyos összegért megjelentetik a zenét mindenhol. Régen, amikor
a felvételeket a szó szoros értelmében le kellett gyártani, sokkal nagyobb befektetés
volt egy kiadót fenntartani és jól működtetni. (Bánkuti, 2017) Korábban a kiadók csak
az előadó lemezének megjelentetésével foglalkoztak és esetenként némi támogatást
adtak a turnéjához vagy a felszereléséhez. A kiadó A+R – artist and repertoire –
munkatársának legfontosabb feladata az volt, hogy olyan zenekarokat tudjon
leszerződtetni egy-egy lemez erejéig, akik nagyon népszerűek vagy nagy lehetőség
van bennük, hogy azok legyenek, mert az ő lemezeikből jutottak nagy pénzekhez.
(Sebők, 1981) Ma egy kiadó csak zeneealdásból nem tud megélni, ezért szerződtetnek
le hosszútávra tehetséges producereket, akiket teljes körűen menedzselnek és így a
fellépési díjaikból, illetve a szponzorációs támogatásaikból is részesülnek
százalékosan. Egy neves kiadóhoz bekerülni tehát ezért fontos egy mai
DJ/Producernek. A kiadók azonban már valamelyest felépített brandeket vesznek
magukhoz, ezért is elengedhetetlen, hogy a DJ saját maga értsen a márkaépítéshez és
a közönségének növeléséhez. (Bánkuti, 2017) Molnár Gábor, a Gold Record zenei
kiadó ügyvezető igazgatója egy friss interjújában elmondta, hogy tulajdonképpen már
a kiadó szó sem jó rájuk, mert inkább ügynökségként segítik zenészeiket. „Mi intézünk
mindent, a bookingtól elkezdve a marketingen át a merchandise-termékekig,
kiadványokig, plakátokig.” (Molnár Gábor, forbes.hu)

2.3. Partyszervezők
A mai partykultúra meghatározó szereplői a rendezvényszervezők, vagy ahogy
mindenki hívja őket a partyszervezők. Kutatásom során minden interjúalanyomtól
megkérdeztem, hogy miben változott a partykultúra az elmúlt években, és szinte
mindegyikőjük kiemelte a partyszervező csapatok térhódítását. Ennek kialakulásához
sok dolog vezethetett, de az igazság valahol Borbély Gyula okfejtésében kereshető: „A
klubtulajdonosok is kiöregedtek, és ha már kiöregedsz akkor az a baj, hogy elveszted
a kapcsolatot a vendégeiddel, és nem találod meg hozzájuk a hidat, hogy hogyan tudod
megszólítani az újakat.” (Borbély Gyula, Függelék 2) A partyszervező csapatok tagjai
többnyire Y vagy akár Z generációs fiatalok, akik a velük egykorúaknak szervezik a

16
bulikat. Ők tudhatják a legjobban, mire van a fiatalokból álló közönségnek igénye. A
másik dolog, amit említett Borbély Gyula, hogy spórolás céljából a klubok már nem
fizettek meg külön klubmenedzsert, programszervezőt, hanem átadták ezt a feladatot
az üzletvezetőknek, akik viszont kevesebb szakértelemmel rendelkeztek hozzá,
illetőleg üzletvezetői teendőiket is el kellett, hogy lássák. A költséghatékonyság
témaköréhez köthető Suri Imre észrevétele is, hogy amikor a DJ-k elszaporodtak és
sokan csak a buli meg a feeling kedvéért, ötezer forintért is elvállaltak fellépéseket,
akkor a klubtulajok úgy gondolták, hogy minek fizessenek ötvenezret egy
lemezlovasnak, ha itt egy másik ötezerért. Csak, hogy az a másik nem tudta olyan jól
megcsinálni a bulit, a hely közönsége pedig szépen lassan leépült, a klub meghalt.
(Függelék 10) A spórolás okára Bánkuti Dániel könyvében leírt gondolatok
világítanak rá. A 2008-as világválság eleve megtépázta a klubok közönségét, a 2011-
es West-Balkán diszkókatasztrófa következtében előírt szigorítások és biztonsági
előírások pedig tovább nehezítették a klubok életét. Sok közülük ebben az időszakban
be is zárt. (Bánkuti, 2018)
A partyszervező csapatok most körülbelül 80%-ban uralják a piacot. Még
fenntmaradt klubokba vagy sportcsarnokokba, rendezvényházakba viszik bulijaikat.
„A partyszervezők felépítettek egy olyan direkt elérést, egy olyan rajongói bázist,
amivel el tudják érni azt, hogy szinte bármilyen klubot meg tudnak tölteni. Olyan üzleti
modellt építettek fel, olyan pénzeket, bevételeket tudnak keresni, amivel már elég
jelentős brandeket lehet építeni.” (Radics Tibor, Függelék 8) Tehát a partyszervező
csapatok is márkát építenek. Például egy sima Rio klub szombat nem lesz olyan jó
megjelenésű, mint egy Rio World Is Mine szombat. Az adott generációnak többet
jelent a partyszervező csapat neve, mint a klub neve. (Függelék 8) Ezeknek a
csapatoknak az erejük a márkájukon kívül a felépített promoter hálózatukban rejlik.
Ezt támasztja alá Radics Tibor, Borbély Gyula és Horváth Mihály véleménye is.
(Függelék 8, 2, 5)

2.4. Szponzorok
A nagy márkák számára jó üzleti konstrukció tud lenni ismert, népszerű
művészek támogatása. Amióta a DJ, mint producer belépett a zeneiparba és saját zenéi
által sztárrá vált, a szponzorok látómezejébe is bekerült. Mondhatni a sztár DJ kultusz
hozta magával a szponzori támogatásokat is számukra. A szponzornak ez mindig azért
előnyös, mert az image transfer fogalmával élve a szponzor által képviselt termék
összekapcsolódik a szponzorált személyiség imázsával. Ez a szponzor márkájába

17
vetett hírnevet és bizalmat is tudja erősíteni. (Sós, 2017) Ezek a partnerségek a DJ és
a szponzor brandjét egyaránt erősítik egyfajta szinergikus hatással. Itthon is találunk
példát szponzorált DJ-re. Metzker Viktóriának többek között szerződése van például a
Burn energiaitallal, az Absolute vodkával és a Playersroommal is. Véleménye szerint,
ha két olyan márka találkozik, ami jól összeilleszthető egymással, akkor az cool
együttműködés tud lenni. Komolytalan vagy rövidtávú szponzorációkat sosem vállal.
Természetesen sok esetben a márkák nem csak egy DJ-t szponzorálnak, hanem
egy adott rendezvényt, vagy egy parytszervező csapatot. Jó ideje megfigyelhetjük a
nagyobb szponzorokat az elektronikus zenei fesztiválokon vagy nagyobb
partyeseményeken is. Egy DJ számára azért is előnyös, ha áll mögötte szponzor, mert
akkor a szponzor köthető a fellépéseihez is, ami a klubnak is jó. Sok esetben, ha egy
DJ mögött van szponzor akkor szívesebben hívják fellépni. (Függelék 9)

2.5. Igények, kiválasztási szempontok

Az igények generációnként változnak. A ’90-es évek végén, a 2000-es évek
elején, a klubok fénykorának idején az embereknek igényük volt az új zenékre és a
klubokban való szórakozásra. Azért is jártak a klubokba, hogy halljanak különleges
zenéket, olyanokat, amelyeket nem tudtak megszerezni. (Bánkuti, 2018) A tánctéren
átadták magukat a zenének és a DJ-re irányult figyelmük. (Függelék 5) Ebből
kifolyólag az igény a DJ irányába az volt, hogy teremtsen jó hangulatot, játszon friss
és közkedvelt zenéket a klub stílusához igazodva, esetleg szoktasson a klubhoz
törzsközönséget. (Függelék 10) Ma, amikor bármilyen zene elérhető az interneten, és
korlátlan mennyiségben hallgatható, az emberek többségét már nem az motiválja, hogy
újdonságokat vagy ritkaságokat halljon amikor lemegy egy szórakozóhelyre, hanem
kifejezetten a kedvenceit akarja meghallgatni barátai, illetve mások társaságában.
(Bánkuti, 2018) Sok olyan esetet lehet hallani szakmán belül, hogy a vendég
egyenesen követeli a DJ-től, hogy melyik zenét játsza le. Természetesen még mindig
nagyon fontos a jó zene, de már csak mint egy alkotóeleme a jó bulinak és nem ez van
a fókuszban. A mai fiatalok túl sok ingert kapnak, nekik már nem elég egy buliban a
jó zene, amit amúgy is ismernek. Élményért mennek a szórakozóhelyre, igénylik az
extra fellépőket, látványt, ajándékokat, és nem utolsó sorban a menő brandeket, mert
akkor ők is menőnek érzik magukat. (Bánkuti, 2018) Korunk egyik megfigyelhető
jelensége az “oversharing”, amikor mindenki meg akarja osztani az életét a neten.
Megfigyelhető a bulikon is, hogy mindenki videózik, mert meg akarja mutatni
másoknak, hogy ő milyen király buliban van. (Bánkuti, 2018) Az igény ezáltal a DJ-k

18
felé érezhetően az, hogy legyen valaki, legyen ismert, legyen menő, sokan rajongjanak
érte. Ennek ellenére igény van a brand nélküli, vagy még kis branddel rendelkező DJ-
kre is, ha nem is a közönség felől, de a programszervezők részéről egyértelműen.
(Függelék 5, 8)
Radics Tibor kétféle elvárással viszonyul a lemezlovasokhoz. Aki sztár DJ-nek
számít és erős branddel rendelkezik, attól azt várja el, hogy sok embert tudjon
bevonzani a bulira. Aki nem sztár DJ, inkább rezidensi körben mozog, attól azt várja
el, hogy jó bulit csináljon. Kiválasztási szempontjai között szerepelnek korábbi
személyes tapasztalatai, szakmában dolgozóktól hallott információk és a DJ közösségi
médiás jelenléte is. Horváth Mihály is azt mondja, hogy sokszor el kell hívni egy-két
sztár DJ-t, de alapvetően neki sokkal többet számít, hogy egy DJ jó bulit csináljon.
Kiválasztáskor nézi ő is a lemezlovas közösségi médiás megjelenését, de talán a
legfontosabb neki, hogy emberileg jól kijöjjön a lemezlovassal. Borbély Gyula a
SunCity programmenedzsereként arra törekszik, hogy a top tíz “A” kategóriás DJ-t le
tudja kötni a nyári szezonra. Ő ma mindenhol azt látja, hogy a klubtulajok egy buliból
akarják kihozni a legtöbbet. (Függelék 2) Ezért is figyelhető meg egyfajta
sztárvendégközpontúság, az emberek akkor mennek bulizni, ha sztárvendéget hívnak.
(Függelék 11) Erre azonban ritka ellenpélda is akad: B. Tóth László klubja. Állítása
szerint nem jön több ember, ha sztárt hívnak, a klubnak van egy törzsközönsége és a
klub szolgáltatásai miatt, a rezidens DJ-k hangulatteremtése miatt járnak oda.
(Függelék 3) Suri Imre sem a brand alapján dönt, amikor saját szórakozóhelyére DJ-t
hív. A zenei stílust nézi elsősorban és a DJ közönségét. Hogy az a közönség kell-e az
ő helyére vagy sem, a DJ stílusa illik-e a hely arculatához vagy sem. (Függelék 10)
Milyen kiválasztási szempontok vannak a menedzseri oldalon? Nagy Csaba
saját klubja és partysorozatai munkálatai közben kezdett el disc jockey menedzseléssel
foglalkozni. Számára a nagybetűs DJ egy igazi rocksztár. Mindig is azokat a
karaktereket kereste, akik magukkal tudták ragadni a közönséget és fel tudták
robbantani a bulit. Első DJ-je, Ajkay Ádám után rengeteg lemezlovas kereste meg,
hogy őt is menedzselje, de végül lány DJ-k felépítése mellett döntött, mert velük
könnyebben boldogul. Csabánál egy fontos szempont, hogy kezelhető legyen a
képvseltje és hallgasson rá. (Függelék 7) Borbély Gyula a Gold Recordnál az alapján
választ, hogy legyenek a csapatában húzónevek és néhány feltörekvő is. Terve, hogy
kineveljen a kezdetektől egy világsztár DJ-t. Ehhez többnyire a fiatal, feltörekvőket
pásztázza. Bánkuti Dániel könyvében ugyancsak azt ajánlja a fiataloknak, hogy

19
kezdjenek el brandet építeni, mert csak egy valamelyest felépített branddel lehet
bekerülni, kiadókhoz, menedzserekhez. (Bánkuti, 2017)
A kiválasztási szempontok többnyire a leírt igényekhez viszonyulnak, de
kapcsolatok alapján történnek. A szakmai kapcsolatok ápolása az egyik legfontosabb
ebben a szakmában. (Bánkuti, 2017) Korábbi fejezetekből láthattuk, hogy menedzser
alapvetően nem sok van itthon. B. Tóth Lászlóval és Suri Imrével való
beszélgetésemből kiderül, hogy a kezdeteknél sem voltak menedzserek. DJ-k
ismeretségek alapján ajánlották egymást. (Függelék 3, 10) Tapasztalataim alapján ez
most is így van. Sterbinszky Károly is megemlíti a vele készített interjúmban, hogy
valamelyest számít a felépített brand, de nagyon fontos az is, hogy milyen
kapcsolatokat ápolsz az érintettekkel. (Függelék 9)

2.6. A DJ és a közönsége
Egy lemezlovasnak stílustól függően sokféle közönsége lehet. Alapvetően
megkülönböztetünk mainstream és underground zenei irányzatokat. Az, hogy mely
stílusok tartoznak az aktuális mainstreambe, folyamatosan változik. Tulajdonképpen
azzal, hogy a DJ képvisel egy zenei stílust, a célközönségét is megválasztja magának.
(Bánkuti, 2017) A mainstream bulik közönsége többnyire korosztály szerint
behatárolható. Interjúalanyaim többsége szerint az elmúlt 10 évben sokat fiatalodott a
közönség. (Függelék 2, 4, 6) Ezt az is alátámasztja, hogy a legtöbb buli ma 16 plusszos
beengedéssel működik. Bánkuti Dániel a könyvében ezt azzal magyarázza, hogy
nincsenek a tiniknek külön szervezett bulik, ezért járnak a klubokba. (Bánkuti, 2018)
Szecsei Attila szerint régen is ugyanannyi fiatal járt bulizni, mint ma. A bulizók közül
a legszélesebb közönség 18-25 közé esik. A VIP-ban pedig vannak ennél sokkal
idősebbek is, de a számuk jóval elmarad a fiatalokhoz képest. Szerinte ez azért így van,
mert 18 éves koruktól és az egyetem mellett már nagyrészük dolgozik valamit, van
elkölteni való pénzük és mivel családjuk még nincs, szórakozásra költik. (Függelék
11) A szórakozáson viszont nem csak a bulikat, fesztiválokat értjük, hanem az
utazásokat, a mozit, az elektronikai kütyüket, a luxuscikkeket. (Bánkuti, 2018) A
mainstreamen belül a fiatal korosztályon belül is különböző közönségekkel
rendelkeznek a DJ-k. A rendezvényszervezők sokszor azt is nézik, amikor meghívnak
egy DJ-t, hogy annak milyen a közönsége. 16-20 évesekig vagy 20 év fölöttiek? Sokat
fogyasztós vagy inkább csak táncolós? Sokáig szórakozik-e a helyen vagy csak bejön
pár órára a kedvenc fellépőjét meghallgatni? Többnyire nőkből vagy férfiakból áll-e a
közönsége? Ezt tapasztalatokból és közösségi médiás jelenlétéből is le tudják szűrni a

20
szervezők. (Függelék 8) Ha az underground zenei szcénát nézzük, akkor a korosztály
tulajdonképpen meghatározhatatlan. Fiatalok és akár ötven évesek is részt vesznek
egy-egy zenei stílushoz kötődő rendezvényen. (Függelék 5)

21
3. Kulturális marketing

A zenefogyasztás, a zenélés, zenei eseményeken való szórakozás mindig is

kulturális tevékenységnek számított. Ebből kifolyólag a zeneiparban
tevékenykedőnek, így pedig a DJ-nek is – mint láthattuk az előző fejezetben, hogy ő
is a zeneipar része, és sok esetben saját magát menedzseli – az eredményes működés
érdekében célravezető az általános marketingben való jártasság mellett figyelembe
venni a kultúramarketing sajátosságait is. Természetesen vannak közös vonások: a
kultúramarketing több, már kidolgozott marketingmodellből is sokat meríthet,
ugyanakkor egy-egy klasszikus marketing elem vagy összefüggés átértékelődhet.
(Pavluska, 2014) A legfontosabb tény, amit szem előtt kell tartani egy kulturális
szolgáltatás kialakításánál, hogy a kultúrafogyasztás fókuszában az élményszerzés áll.
„Az élményt kereső kultúrafogyasztó arra vágyik, hogy az élmény megszerzésével
olyan nem mindennapi örömet, élvezetet, ellazulást, izgalmat, kikapcsolódást stb. éljen
át, érzelmileg olyan felfokozott állapotba kerüljön, amelyet hosszú ideig jelentős
eseményként őriz emlékezetében.” (Pavluska, 2014, 196) Ennek következtében tehát
minden marketingdöntésünket az alapján kell meghoznunk, hogy azzal mennyire
vagyunk képesek a kultúrafogyasztóban felfokozott, érzelmi, tudati állapotot
kialakítani, illetve mennyire vagyunk képesek maradandó emléket teremteni a
fogyasztó életében, gondolkodásában. (Pavluska, 2014)
A minél gazdagabb élmény átéléséhez különböző élményjavakat állapítottak
meg kutatók. (Pavluska, 2014) Az élményjavak egyik fő sajátossága az
emlékezetesség. Az előadás, a DJ fellépése ugyan elmúlik, de az esemény
résztvevőinek emlékezetében jó esetben megmarad. Az előadás emlékezetessé tételére
hatékony módszer a fogyasztók érzékszerveire való hatásgyakorlás. (Pavluska, 2014)
Minél több érzékszervre, minél nagyobb hatást tud kifejteni a DJ, annál valószínűbben
válik emlékezetessé a fellépése. Steve Aoki tortadobálós show eleme nem véletlen
teszi felejthetetlenné a produkcióját a résztvevők számára. Ezzel az akciójával
konkrétan a fogyasztó ízlelőbimbóira is hatást tud gyakorolni. Kutatók szerint az
élménygazdagságnak van egy bizonyos második generációs megállapítása, amelyben
a fogyasztók már az élményteremtés aktív résztvevőivé akarnak válni. (Pavluska,
2014) „Mivel rendelkeznek a megfelelő kompetenciákkal, az új eszközökkel és
elégedetlenek a választékkal, gyakorolni akarják befolyásukat...” (Pavluska, 2014,
348) Erre jó példa, hogy a korábbiaknál egyre agresszívebben kérnek zenét a vendégek

22
a DJ-től. Abszolút megfigyelhető, hogy irányítani akarják a buli menetét és hozzá
akarják tenni a maguk elképzeléseit az átélt élményhez. A közönség bevonására
irányuló szemléletet érdemes belevinni az eseményekbe, produkciókba.
A kulturális élmény kialakulásában közrejátszanak művészi/kreatív és
periférikus tényezők egyaránt. A művészi/kreatív tényezők közé tartoznak a művek, a
művészek játéka, a kosztümök, a díszletek, a zene és ezek összhangja. A periférikus
tényezők közé tartozik például a helyszín atmoszférája és tárgyi elemeinek minősége,
a megközelíthetőség, a személyzet, az előadás előtti és utáni beszélgetések, a
jegyvásárlás körülményei, és ezek együttes hatása. (Pavluska, 2014) Egy DJ esetében
művészi/kreatív tényező például a zenei stílusa, előadásmódja, öltözködése,
személyisége, de ide tartoznak olyan elemek is, amelyekre nem vagy kevésbé bír
hatással, például a fellépésén használt fénytechnika, a vizuál, a táncoslányok show-ja.
A periférikus tényezőkért szintén nem a DJ felel: ilyenek a személyzet kedvessége, az
illemhelyiség színvonala, a jegyvásárlás gördülékenysége, a helyszín
megközelíthetősége. Fontos látni, hogy a DJ egy klubestnek vagy egy fesztiválnak
csak egy alkotóeleme. A fogyasztónak, amikor elmegy a bulijára, a fejében kialakuló
élményekhez hozzá fognak társulni azok a tényezők is, amelyekért a klub tulajdonosa
vagy a party szervezője a felelős. Ezért találkozhat például egy programszervező olyan
kérésekkel DJ részről, hogy a flyeren hogyan legyen megjelenítve a neve, vagy hogy
a klubban az ő fellépése alatt ne legyenek táncoslányok, vagy azok más ruhában
legyenek, továbbá a headliner DJ-k sokszor megszűrik azt is, hogy milyen klubba vagy
eseményre vállalnak el fellépést. (Függelék 6, 11) Jóllehet a fogyasztó legtöbbször el
tudja különíteni a DJ iránt érzett szimpátiáját a klub szolgáltatásának színvonalától, de
alapjában véve az eseményen átélt benyomásai a DJ nevével együttesen alkotnak egy
élményt a fejében.

3.1. Marketingmix
A történeti részben láthattuk, hogy a modern DJ-k egy része már producer és
remixer is egyben, tehát többnyire saját zenével rendelkezik. Ennek alapján a DJ egyik
részről létrehoz egy kulturális terméket reprodukálás és tömegterjesztés céljából,
amely a saját zenéje, másik részről pedig egy kulturális szolgáltatás előállítója és
előadója egyben, amely az élő fellépése. Ez a két feladat összetett kulturális marketing
munkát igényel, és nem szétválasztandó. Az előadó a zenéivel, előadásaival együtt egy
kulturális terméknek tekintendő. A kulturális javak többsége, például az
előadóművészetek is a szolgáltatások csoportjába tartozik. (Pavluska, 2014) S mint

23
szolgáltatás rá is kialakítható, és ki is kell rá alakítani a marketingmixet egy jó
marketingstratégia érdekében. A szolgáltatásoknál használt általános 7P modell
kialakítási folyamata alapjaiban nem különbözik a szokásos módszertől egy kulturális
szolgáltatás esetében sem, azonban a mix elemeinek tárgyalása eltéréseket mutathat.
(Molnár, 2007)

3.1.1. Termékkoncepció
Az általános termékekre vagy szolgáltatásokra alkalmazott termékhagyma
kicsit más egy kulturális ajánlat megalkotásakor, de kultúramarketing témakörén belül
is többféle modellt találhatunk. Dr. Kandikó József négy hagymaréteget különböztet
meg: elvont termék, funkcionális termék, elvárt termék, kiterjesztett termék. (Kandikó,
2010) A hagyma legbelső rétegeként a DJ csupán egy elsődleges szükségletet elégít
ki, zenét szolgáltat egy helyszínre. Következő rétegként a DJ zenéi jól meg vannak
választva, azok jó minőségben szólnak, és jó érzékkel vannak összekerve. Az ezutáni
réteg, az elvárt termék már az alapfunkciókon túl nyújtott tulajdonságokat jelenti. Egy
DJ-től például elvárt, hogy jó legyen a megjelenése, női DJ esetében ez még fontosabb,
de ide emelhetjük azt is, hogy a DJ-nek legyen saját zenéje. Mindezeken felül, utolsó
rétegként a járulékos értékek hozzákapcsolása a cél a termékhez. A DJ-nek jó híre
legyen, a róla kialakult kép, imázs szimpatikus legyen az emberek számára.
Pavluska Valéria a könyvében megkérdőjelezi az átlagos termékhagyma
modelljét, és egy saját, komplexebb termékhagyma-modellt állít fel. (Pavluska, 2014)
A szerző a kulturális termékhagyma modelljét két nagy részre osztja. Az egyik a
kulturális termékmag, az, amit nyújtunk, a másik a kibővített kulturális termék, az,
ahogyan nyújtjuk. A termékmag egyik része az üzenet, a művészi alkotás, például egy
DJ esetében a zenei stílusa, a zenéinek mondanivalója, a másik része a művészi
interpretáció, vagyis maga az előadás, amikor a DJ a zenéit lejátsza. Ennek a
termékmagnak a „becsomagolása” lesz a kibővített termék, amely további hat
hagymaréteget jelent. A termékkoncepciójának középpontjában a részvétel
élményként való átélése áll. A termékmagot ezért ezt elősegítő tevékenységekkel és
eszközökkel bővíti ki. Ide veszi például az esemény lebonyolítására szolgáló helyszín
adottságainak fontosságát is, mert ezt is a kulturális ajánlat részének tekinti. (Pavluska,
2014) Ezt más szerzők a marketingmix harmadik elemeként, a helyszín és értékesítési
útvonalként tárgyalják.
Molnár Éva Melinda a kulturális marketing sajátosságairól írt
szakdolgozatában a termékmixnél kiemeli, hogy állandó jelenléttel, változatossággal
fent lehet tartani az emberek érdeklődését, valamint ki lehet alakítani egy állandó

24
közönségbázist. (Molnár, 2007) Ez egy DJ-nél is nagyon fontos, mert nagyon nagy a
konkurencia, sok a DJ, viszont egy állandó jól megtervezett kommunikációval valóban
fent lehet tartani az érdeklődést és építeni lehet egy rajongóbázist. Ami azonban a
legfontosabb egy termékkoncepció kialakításánál az a márkaépítés, amelyet
mindhárom szerző valamelyest megemlít, és amelyről a későbbiekben bővebben írok.

3.1.2. Ár
Árképzésnél figyelembe kell venni a költségeket, a versenytársak számát és
nagyságát, továbbá a keresletet. Többféle árképzési módszer létezik a marketing
gyakorlatban, de egy kulturális vállalkozás esetében a fogyasztói értékítéletre alapuló
árstratégiát érdemes választani. (Molnár, 2007) A fogyasztói értékítélet egy DJ
szolgáltatása esetében kicsit bonyolultabb dolog, mint egy hagyományos szolgáltatás
esetében. Hiszen a fő fogyasztó a közönség, akinek a DJ zenél, akinek előadja a
produkcióját, de valójában a klub tulajdonosa vagy a party szervezője az igazi
fogyasztó, aki megrendeli és kifizeti. Alapvetően tehát a programszervezők
értékítélete alapján kell megpróbálni belőni az árat. A szervező dönti el, hogy az adott
előadó mennyit ér, ő méri fel, hogy vajon mekkora haszna származik abból, ha xy
fellépőt hívja el.
A hazai DJ szakmában alapvetően öt ársávot különböztetnek meg: 0-50 ezer
forintig, 50-100 ezer forintig, 100-150 ezer forintig, 150-200 ezer forintig, és 250 ezer
forint a teteje. (Függelék 2) Borbély Gyula menedzser az alapján árazza be az általa
képviselt DJ-ket, hogy arra mennyire kiváncsiak. Azt pedig, hogy mennyire kiváncsiak
rá, igazából szerinte lehet érezni, illetve amikor van egy DJ szavazás például, akkor
nagyjából lehet látni, hogy ki mennyire van a topon. Nagy Csaba is a hazai DJ árak
alapján árazza be a DJ-jét, de lány lemezlovas esetében egy kicsivel fölélő, mert egy
lány DJ még most is plusznak számít. (Függelék 7)

3.1.3. Értékesítési útvonal

Az előző fejezetben kiderült, hogy a DJ vevője elsősorban a programszervező.
Hozzájuk kell tehát eljuttatni a DJ szolgáltatását, kiajánlóját. Ezt ideális esetben a
menedzser végzi, de a korábbi fejezetekből kiderült, hogy Magyarországon csak kevés
DJ rendelkezik saját menedzserrel. Egyéni tapasztalataim alapján itthon a szervezők
egyébként is jobban szeretik közvetlenül az előadóval tartani a kapcsolatot, sem mint
egy harmadik személlyel. A megkérdezett headliner DJ-k – például Metzker Viktória,
Sterbinszky Károly – saját maguk végzik ezt az úgynevezett bookingolási folyamatot.
Azonban ők már jól pörgő fellépők, tehát hívják őket sok helyre. Bánkuti Dániel

25
feltörekvő lemezlovasoknak könyvében több opciót ajánl. Elsőként az online tér
segítségével való zenei brand építést, rajongói bázis kialakítását emeli ki, de említi a
“házalás” módszerét is, amikor tulajdonképpen a DJ maga felkeres szórakozóhelyeket,
programszervezőket, és személyesen adja el magát egy-két fellépésre. Ennek alapja
véleménye szerint a kapcsolatépítés, amely hatékony véghezvitelére több tanácsot is
nyújt. (Bánkuti, 2017)
Fontos ide emelni pár mondat erejéig a DJ saját önálló zenei megjelenéseit is.
Az ugyanis, hogy a dalai hogyan jutnak el a fogyasztóhoz szintén egy értékesítési
útvonal kidolgozást igényel. A zeneipari fejezetben láthattuk, hogy a zenei kiadások
szinte teljesen áthelyeződtek digitalis formába és az online térbe, a kiadók
funkcionalitása átalakult. Az értékesítési utak kibővültek a különböző disztributor
szolgáltató cégekkel, így már önálló szerzői kadásban is megvalósítható egy-egy dal
piacra dobása. Azonban akár kiadó által, akár a DJ révén jön ki a szerzemény, mindkét
esetben nagy hangsúlyt kell fektetnie a művésznek a zene promóciójára.

3.1.4. A 7P további elemei

A negyedik P-t, a marketingkommunikációt, mint a szolgáltatás legfontosabb
elemét a dolgozat végén részletesebben tárgyalom. A fennmaradó három P, a személy,
a fizikai elemek és a folyamat megfelelő megtervezése egy kulturális esemény –
koncert, fesztivál, buli stb. – szervezésénél sokkal összetettebb, mint a DJ sajátos
szolgáltatásánál, így a marketingmix kialakításánál erre a három dologra pár mondat
erejéig térek ki. Maga a DJ nyújtja a szolgáltatást, az ő személye meghatározó egy
értékesítési folyamat létrejötténél. Fontos, hogy a DJ-t ne csak a közönség szeresse,
hanem a szervezők, tulajdonosok, szponzorok is, hiszen végsősoron nekik dolgozik.
(Bánkuti, 2018) Horváth Mihály interjúja során kiemeli, hogy a DJ személye számára
az egyik legfontosabb. Ha nem jön ki vele jól, nem tudnak gördülékenyen együtt
dolgozni, akkor az nem egy jó állapot. (Függelék 5) Amennyiben az előadó mögött
komplett csapat áll, akkor értelemszerűen a csapat minden tagjánál számít a hozzáállás.
Van egy másik dolog is, ami az ötödik P-hez kapcsolható. A DJ szolgáltatását
tulajdonképpen a bulizó közönség fogyasztja, így ők is hozzájárulnak a szolgáltatás
milyenségéhez. (Molnár, 2007) Azt már korábban említettük, hogy a szervezőknek
számít, hogy a DJ-nek milyen a közönsége, de a nagy bulizó közönségnek is számít,
mert az embert foglalkoztatja, hogyha lemegy egy buliba, ahol adott DJ játszik, akkor
ott milyen arcokkal fog találkozni. Itt jelenik meg az az eddig még nem említett
jelenség, hogy a DJ-nek csoport- és közösségképző funkciója is van.

26
 „Egy szolgáltatásnak nem elég jónak lennie, hanem jónak is kell látszania!”
(Kandikó, 2010, 32) A hatodik P szerint minden fizikai, külső jegy, ami kapcsolható a
szolgáltatáshoz fontos szerepet játszik. Egy női DJ-nél az öltözködés, smink, haj
kiemelt jelentőséggel bír és tapasztalataim alapján a szervezők el is várják a minél
attraktívabb megjelenést. Az utolsó P, a szolgáltatási folyamat kapcsán azt kell
kiemelni egy DJ esetében, hogy a fellépésen jelenjen meg időben, a szettje legyen jól
felépített, teremtsen jó hangulatot és a megállapodások szerinti időt töltse ki a
műsorával.

3.2. Branding
Márka nem csak mosópor, ruha, autó, cipő stb. lehet. “Ha üzletben vagy –
bármilyen üzletben – a brandingben valamilyen úton érintve vagy.” (Cheverton in
Svéhlik 2007, 131) A zenész is márka: személyes márka. Ráadásul nem kicsi.
Gondoljunk csak Madonnára, vagy David Guetta-ra. Nagy üzlet van mögöttük, a
brandjükből – ha lehet így fogalmazni – sok-sok ember él meg. Mivel egy DJ is eladja
magát, üzletel a szolgáltatásával, ezért muszáj a márkaépítés eszközeit használnia. A
márkát ugyanis a verseny egyik legfontosabb eszközének tartják. Olyan vélemények
is vannak, hogy a marketing tulajdonképpen márkaépítés. (Svéhlik, 2007) Egy jó
márka felhúzása jelenti az eladás sikerességét. A DJ célja olyan márkanévvé válni,
amit szeretnek az emberek, amihez kötődni tudnak és amelyet határozottan meg tudnak
különböztetni a többitől, ezáltal lesznek tele a klubbok a fellépésein és ezáltal lesznek
hallgatottak a zenéi is.
A márka, és a márkázás sokat fejlődött hazánkban ez elmúlt évtizedekben. Ma
már mindenki tudja, hogy a márka nem csak funkcionális célokat szolgál, tehát hogy
felismerhetővé tegye a terméket, vagy hogy megkülönböztesse a többitől. A márka
ennél elvontabb, megfoghatatlanabb jelentéssel bír, tekintve, hogy az emberek fejében
alakul ki. „A 21. századi marketinget nem a profi marketingesek határozzák meg,
hanem a fogyasztók.” (Wipperfürth in Svéhlik 2007, 100) A márkánkról alkotott kép
az emberek fejében, sőt érzelmeiben él, valójában ők alakítják ki az igazi márkánkat.
Természetesen a mi célzott üzeneteinken, kommunikációnkon keresztül ezt tudjuk
valamelyest irányítani, és ez volna a cél, de minden ott dől el, hogy az emberekben
hogy áll össze márkaígéretté. Ez pedig gyakran eltérő lehet az elképzeléseinktől.
(Svéhlik, 2007) Ezért fontosak a minél egyértelműbb üzenetek küldése magunkról.
Márkaépítésnél az alábbi dolgokra érdemes odafigyelni. Első és
legfontosabbként egyedinek, másnak kell lenni a többiekhez képest, mert az embereket

27
általában az új, a más érdekli. Következőként kell egy jó sztori is, de ha megvan a
másság, az egyediség akkor tulajdonképpen a sztori is. (Svéhlik, 2007) Az emberek
imádják a történeteket, illetve ha van egy jó sztori, akkor könnyebben emlékeznek a
márkára is. A márka megkülönböztetésére ajánlott módszer a márka tulajdonságai
közül kiválasztani egyetlen egyet, és azt általánosítani, sőt túláltalánosítani. Ez lesz a
márka USP-je, vagyis az egyedi eladási pozíciója, amely a márka kulcsa. Ezt a USP-t
kell kommunikálni az emberek felé, és ez az, amit könnyen megjegyeznek. A márkánál
fontos még, hogy egy valamire kell fókuszálni, amiben nagyon jó az adott márka. Ha
egy márka túl sokféle, az emberek nem tudják hová tenni, és nem tudják meghatározni
a márka fő profilját. Általában a specialisták győznek, nem az ezermesterek. (Papp-
Váry, 2010)

3.3. Personal Branding

Korunk egyik megatrendje az individualizmus. Jelenségek mutatják, hogy az
emberek fontosnak tartják magukat, egyediségüket, sőt ezt ki akarják emelni, akár
csodáltatni is. Ezt alapul véve marketingesek önálló területként kezelik ma már a
selfbrandinget. (Törőcsik, 2017) Minden ember különböző. Ebből a gondolatmenetből
kiindulva akár minden egyes ember tekinthető lehetne márkának, de a profi marketing
különbséget tesz márka és márkázott teljesítmény között. (Törőcsik, 2017) Az erős
márkák mögött stratégia és koncepció áll, a márkázott tevékenység meg csak “úgy jön”
az emberből. A personal branding alapja a márkaidentitás meghatározása, vagyis hogy
mivé vagy kivé akarunk válni. A személyes márkaépítés következő lépése a
helyzetelemzés, amikor a célközönséget és a versenytársakat mérjük fel. Ezt követi a
pozícionálás, majd a kommunikáció, és következményképpen az imázs kialakulása.
Fontos tehát, hogy a márkaidentitást meghatározhatjuk, pozicionálhatjuk, de a
márkáról kialakult imázs az emberek fejében születik meg. (Törőcsik, 2017)
A személyes márka építése bármely ember számára fontos lehet a munka
világában, azonban vannak olyan területek, ahol az ismertség alapvető elvárás. Így a
személyes márkaépítést egy hírességmárka szintjére kell felvinni. A szórakoztatóipar
alapvetően ilyen terület. A benne dolgozó művészek sok esetben abból élnek, hogy
van hírnevük, beszél róluk a média. (Törőcsik, 2017) Egy másik megatrend az élmény-
evidencia magyarázza is a “személyfogyasztást”, az ismert emberek fogyasztását. Az
ismert arcok jobban odavonzzák az emberek figyelmét egy eseményre, vagy egy
termékre, mert képesek mellé arcukkal, imázsukkal élményt nyújtani. (Törőcsik, 2017)
Több interjúalanyom is említette a mainstream éjszakai szórakoztatásban

28
megfigyelhető sztárközpontúságot, vagyis hogy az emberek oda mennek bulizni, ahol
híres DJ játszik. (Függelék 2, 8, 11) Ilyen szempontból tehát egy DJ-nek érdemes
elgondolkoznia a koncepciózus személyes márkaépítésen. Ettől függetlenül nem kell
minden DJ-nek erős márkának lennie, mert nem általános elvárás. Radics Tibor
például elmondta, hogy kellenek a nagy branddel rendelkező ismert DJ-k is, de sok
helyre szükséges a brand nélküli DJ, aki csak jól végzi a munkáját, de nem sztár
kategória. (Függelék 8) Itt választanám ketté a személyes márkaépítést a DJ részéről.
A különbség a márkaépítésében az, hogy aki nem akar sztár lemezlovas lenni – talán
van ilyen is – az csak a konkrét munkaadók, tehát klubtulajok, szervezők felé kell
építeni a márkáját. Aki sztár DJ akar lenni, az pedig a közönség irányába is kell hogy
építse, mert rajongótábor nélkül nem jut előrébb. Ha egy DJ nem építi tudatosan a
márkáját, nem használja tudatosan a márkaépítés eszközeit, akkor is épül a márkája,
hiszen az emberek fejében akkor is kialakul egy kép róla, csak nem biztos hogy
számára előnyösen.
Az énmárka a meglévő szakmai teljesítményre, tulajdonságokra, értékekre és
képességekre épül. Megmutatja, hogy miben jó valaki, és miben különbözik másoktól.
(László, 2015) Egy hagyományos termék brandjénél sokszor előfordul, hogy a márkát
ki kell találni, egy személy esetében inkább megtalálni kell. Akkor lesz erős az
énmárka, ha hiteles és tényleg reprezentálja az adott személyt. (László, 2015)
Mindenekelőtt tehát az embernek ismernie kell önmagát, erősségeit, gyengeségeit,
ebből lehet megalkotni tudatosan azt a képet, amelyet az ember szeretne magáról
kialakítani partnerei, ügyfelei körében. Egy személyes márka alapvető eszköztárába
tartozik a sztori, a pitch (bemutatkozás), az önéletrajz és a névjegy. (László, 2015) Egy
ismert és erős márkának készülő DJ eszköztárában már fontos a logó, művésznév, jó
minőségű fotók felvétele is. Továbbá szerepet játszik még az öltözködés, színvilág,
stílus – beszéd, írás, viselkedés –, az online felületek minősége is, tehát egy egységes
arculat. A történelem során megfigyelhetőek voltak átlagon felüli, klasszis nők és
férfiak, akik valamilyen szempontból kiemelkedőek voltak. Törőcsik Mária
könyvében az ő eszközeiket is elemzi. Magatartásbeli sajátosságaik például az erős
karizma, kiállás, testtartás, önbizalom, időmenedzsment, “nem”-et mondás, power
talking, small talk, megjelenésbeli jellemzőik lehetnek a stílus, stílustörés, rendszer a
ruhatárban, stratégiakifejező öltözék, szimbolumképzés, trendkövetés. (Törőcsik,
2017) Dolgozatom történeti részében láthattuk, hogy klasszis DJ-k voltak, illetve
vannak. Érdekes lehetne elemezni személyes márkájuk jellemzőit az imént leírt
eszközök használata fényében.

29
3.4. Sztár DJ
A sztárság összetett és bonyolult fogalom, amiről számos tudományos munka
született, a mi szempontunkból fontos sztárság az a múlt század elején a 20-as években
a tömegmédiával szoros összefüggésben jött létre. A sztárokra is ipar alakult, hiszen a
reklámipar a hírességeket jól használja reklámhordozóként. (Papp-Váry, 2014) Így a
sztárokban sok pénz van, a személymenedzsmentre – “sztárcsinálásra” – pedig iparág
alakult. (Törőcsik, 2017) Egy sztár DJ receptje nagyon hasonló lehet, bármely más
híres ember megalkotásához, de azért tegyük hozzá, hogy hazánkban a DJ mint sztár
nem olyan széles tömegek számára nyilvánvaló hírnévvel bír, mint egy énekes, vagy
műsorvezető. A célcsoportja is sokkal specifikusabb, hiszen csak a 16-26-ig terjedő
korosztályt érinti túlnyomóan. Jóllehet nyugati országokban a sztár DJ “csinálás” már
bevett fogalom, és nagy üzlet, hazánkban ez (még) nem annyira jellemző. Tekintsünk
csak vissza a második fejezetre: DJ-re szakosodott menedzser is alig van itthon.
Különben a top/sztár DJ-k nálunk általában 2-3 évente cserélődnek. (Függelék 8) Egy
DJ esetében a klasszikus termékéletgörbe megfigyelhető: van egy bevezető és növekvő
időszak, majd érettségi szakasz, amikor a csúcson van, és utána a hanyatlás.
Természetesen kivételek vannak a hazai klubéletben is, de jó néhány példa van a
klasszikus életgörbére.
Nehéz lenne összefoglalni, hogy kiből miért lesz sztár, de vannak alapfogások,
amelyeket jól tudnak alkalmazni a menedzsment ügynökségek. Az egyik alapvető
dolog, hogy mint a zeneszámok esetében is, abból lesz sláger, amit agyonjátszanak a
rádiók (forbes.hu), a lemezlovasoknál is megfigyelhető, hogy abból lesz sztár, akit
nagyon sok helyen játszatnak. Ehhez kellenek a jó kapcsolatok, befeketett pénz és idő,
jó menedzser, tehát háttérfinanszírozás és megfelelő kommunikáció. Természetesen
kell mögé a jó tartalom is, és a tehetség, bár a sztáriparban megfigyelhető, hogy enélkül
is tud működni egy név, egy DJ esetében ez nem működne hosszútávon. (Függelék 3,
4, 6) Mindezek mellé pedig kell, hogy a DJ maga egy érdekes személyiség legyen,
kíváncsiak legyenek rá az emberek. „Személyek esetében a történetmesélés
elengedhetetlen, az ismert embert történetbe kell burkolni ahhoz, hogy érdeklődést,
szimpátiát, együttérzést tudjon kelteni.” (Törőcsik, 2017) Az emberek alapvetően
kíváncsiak és szeretnek mesélni, beszélgetni érdekes dolgokról, de a sztori akkor lesz
hatásos, ha van benne valamilyen szokatlan furcsaság, meghökkentő vagy
megbotránkoztató dolog. S ez mind tulajdonképpen a “sztárrá válás” receptje.
Tehetség + saját sztori + háttér-finanszírozás, kommunikáció. Ezek közül egyik sem
elhanyagolható, de ha a háttér-finanszírozás és kommunikáció nincs meg akkor

30
kevesek válnak sztárrá. Ezeken felül a híresség nevére is nagyon odafigyelnek a
menedzsmentek. A maximum 2-4 szótagból álló, könnyen kiejthető nevek azok,
amelyeket az emberek egyszerűen meg tudnak jegyezni. Meg Ryan, Cher, Tom Cruise,
Woody Allen, Ralph Lauren… Eredetileg mindannyiuknak bonyolultabb nevük van.
(Svéhlik, 2007) Magyar DJ-k körében is elterjedt a jól hangzó művésznév használata,
de vannak példák művésznév nélküli lemezlovasokra, akiknek az eredeti nevük a
művésznevük, például Metzker Viktória, Bárány Attila.

3.5. Marketingkommunikáció
A marketingkommunikáción múlik tulajdonképpen az egész márka
sikeressége. Hiába van egy jó termékünk, szolgáltatásunk, vonzó árral és megfelelő
értékesítési útvonallal, ha a vevő nem tud róla. A márkaépítésnél említettem, hogy a
legfontosabb a másság, egyediség vagyis hogy igazán különbözzünk a
versenytársaktól. Ennek a megkülönböztetésnek a kiépítése leginkább a
kommunikáción múlik. (Papp-Váry, 2010) A marketingkommunikáció tervezésének
alapmodellje az 5M-modell. A mission, vagyis a kommunikáció célja, hogy mit
akarunk elérni. A message, vagyis az üzenet, a cél eléréséhez leginkább kapcsolódó
üzenet megfogalmazása a célcsoport számára könnyen érthető, egyértelmű verzióban.
A harmadik M a money, vagyis a költségvetés, hogy mennyi pénzt tudunk a
kommunikációs kampányra költeni. A negyedik M a media, amely az eszközök
kiválasztását jelenti, aszerint, hogy a célcsoportunkat melyik felületen érjük el a
leghatékonyabban. Az utolsó M a measurement, vagyis a mérés, annak megállapítása,
hogy elértük-e a kitűzött célt. Ez a modell tervezésre nagyon jó, de hogy hatásos legyen
a kivitelezés, azt is ismernünk kell, hogy az ember milyen lépéseken megy keresztül,
amíg eljut a konkrét vásárláshoz. Erre kíváló útmutatást ad az AIDA modell. Első
eleme az attention, ami a figyelem felkeltésére irányul. Ha fel tudtuk kelteni
üzenetünkkel a figyelmet, akkor kialakul a modell második fontos eleme az interest,
az érdeklődés. Ha ez megvan akkor utána kialakul a desire, a vágy a szolgáltatásunk,
márkánk iránt, és az utolsó lépés az action, vagyis, amikor a fogyasztó ténylegesen
cselekszik, vásárol, kattint, tehát aktivizálja magát. (Papp-Váry, 2010)
A sikeres marketingkommunikáció véghezvitelére számos eszköz használata
lehetséges: hirdetés, személyes eladás, vásárlóösztönzés, public relations, direkt
marketing, online marketing, gerillamarketing, fogyasztók által generált marketing.
Hogy ezek közül melyiket, milyen mértékben használjuk, azt természetesen a
kommunikáció célja, költségvetése, és a célcsoport tartalomfogyasztási szokásai

31
határozzák meg. (Papp-Váry, 2010) Egy DJ-nek többféle kommunikációs célja lehet.
Például az új zenéjének megjelenésével kapcsolatban kommunikál a rajongói körével,
hogy minél többen meghallgassák, megvegyék, kommunikál a DJ kollégáival, hogy
minél többen lejátszák a szettjeikben, kommunikál a sajtóval, hogy egyéb
médiafelületeken is hírt kapjon az új zenéje. De fellépésekkel kapcsolatban a
kommunikációs célja a klubtulajok, szervezők elérése és meggyőzése, hogy miért őt
hívják el egy-egy rendezvényre. Mindezek mellett ott a hosszabb távú kommunikációs
célja is, vagyis hogy folyamatosan növelje a márkaismertségét, és hogy a
márkaszemélyiségét mélyítse az emberek tudatában.

3.5.1. Marketingkommunikáció az Y és Z korosztállyal

Egy korábbi alfejezetben már említettük, hogy a mainstream bulizó közönség
a 16-26 éves korig terjedő korosztály. Ha utánaszámolunk kiderül, hogy ezek a fiatalok
ma főleg a Z-, és egy kisebb részük az Y-generációba tartozik. Ezen generációk
szokásainak, jellemzőinek ismerete egy marketinges számára előfeltétel, egy DJ-nek,
aki szinte csak hozzájuk szól meg még inkább. Az Y- és Z-generáció tagjait már
digitalis bennszülötteknek nevezik, ők azok, akik gyermekkorban találkoztak
számítógéppel és internettel. Gyorsan reagálnak a technológiai változásokra, gyorsan
fogadják be az információkat, a szöveg helyett a képet és a hangot preferálják, vágyaik
azonnali és gyakori kielégítésére törekszenek, vonzódnak a csoporttevékenységekhez
és a közösségi térhez. (Nagy-Fazekas, 2016) A Z-generáció fiataljai sokkal inkább
digitalis bennszülötteknek számítanak, s ebből kifolyólag a többi jellemző is igaz
rájuk, de ők annyiból különböznek az Y-generációtól, hogy a webkettővel, a közösségi
háló egészével találkoztak már gyermekkorukban. Ezért Facebook-nemzedéknek is
nevezik őket (Nagy-Fazekas 2016), persze a mai tapasztalatok alapján már sokkal
inkább Instagram felhasználók. Fentiek alapján az elsődleges kommunikációs
felületük nem az e-mail, hanem a közösségi háló. Tulajdonképpen a honlapok helyett
a közösségi médiáról tájékozódnak. (Függelék 11) Nagyon fontos tulajdonságuk, hogy
már nem csak tartalomfogyasztók, hanem tartalomelőállítók is. Jellemző rájuk a
multitasking, vagyis hogy egyidejűleg több csatornán fogyasztanak tartalmat.
Döntéshozataluk gyors, és érzelmi életük egy részét is az interneten élik. (Nagy-
Fazekas, 2016) Bánkuti Dániel könyvében az Y-generációról azt írja, hogy nagyon
meg kell dolgozni a figyelmükért, és középszerű dolgokra nem kíváncsiak, a Z-
generációnak pedig az ingeréhségüket emeli ki. (Bánkuti, 2018)
Egyértelmű tehát, hogy a marketingkommunikáció színhelyéül a közösségi
média felületeket érdemes használni. Eszközök közül leginkább a hirdetést használják

32
a DJ-k és partyszervezők egyaránt. A Facebookon való hirdetés teljesen célközönségre
szabható, pontosan becélozható. A kampányok eredményét jól lehet mérni, ebből
következtetéseket levonni. Üzenet és tartalom szempontjából minél
figyelemfelkeltőbb annál jobb, hiszen azt is tudjuk, hogy nagyon gyorsan pörgetik a
fiatalok a hírfolyamot. Ha egy tartalommal nem tudjuk 1-2 másodpercig megragadni
a figyelmet, akkor már lapoznak is tovább. Ha kellően érdekes tartalmat gyártunk,
akkor van esély rá, hogy hirdetni sem kell, mert vírusmarketing módjára elterjed. Azt
is tudjuk már, hogy szövegből kevés legyen, a célközönségünk nem szívesen olvas. Ez
is a gyorsaságukból fakad, egyszerűen nem szánják az időt hosszabb posztok
elolvasására. Miután tartalom előállítására is vevők, érdemes aktivizálásra serketnő
tartalmakat kitenni, kérdést feltenni, szavazást indítani, nyereményjátékot hirdetni,
mindegy mit csak akarjanak hozzászólni és megosztani.
A DJ kommunikációjára is éppen ezért érdemes az online teret maximálisan
kihasználni. Természetesen nem elhanyagolható a hagyományos médiumok, mint tv,
rádió, újság jelentősége sem, de az online tér abból a szempontból is előnyös, hogy
nem csak egyirányú lehet a kommunikáció. Egy DJ számára, de bármely kulturális
projekt számára fontos a kétirányú kommunikáció, az, hogy a termék köré egy
közösséget lehessen építeni, mert ez a közösség az, aki majd eljön a fellépésre,
rendezvényre. A megkérdezett DJ-k egytől egyig a Facebookot és az Instagramot
emelték ki, amikor a kommunikációjukról volt szó. Tartalomtípusnak szinte minden
megkérdezettem a képet rangsorolta legelőre, Radics Tibor a live videók jelentőségét
hangsúlyozta. (Függelék 8) Azt is említik a DJ-k, hogyha fürdőruhás, vagy gyúrós
képet tesznek ki, az sokkal nagyobb elérést hoz, mint mondjuk egy zenekészítős videó.
(Függelék 4, 9) Érdekes lehet ezek társadalmi, szociológiai okainak a felkutatása is.

3.5.2. Saját marketingkommunikációs stratégia bemutatása

Az indulásomtól kezdve szempontom volt, hogy más legyek, hogy
különlegesebbnek tűnjek a többi DJ lánynál. Ez a törekvésem pár személytől már
visszaigazolást kapott, de nyilván egy alaposabb kutatással tudnám megállapítani
mások véleményét magamról, vagyis azt, hogy milyen valójában az imázsom. Egy
ilyen kutatás azért lenne hasznos, mert az eredmény fényében tudatosan azokra a
tulajdonságaimra tudnám helyezni kommunikációban a hangsúlyt, amelyeket mondjuk
gyengén igazoltak vissza, de én mégis szeretném jobban kiemelni. Vagy az is lehet,
hogy olyan tulajdonságaimat emelnék ki, amelyeket szeretnék kevésbé láttatni, ezért
azokat a kommunikációban elrejteném. Tehát egy ilyen kutatás eredménye
mindenképpen iránymutatást és stratégiai megfontolásokat adna a

33
kommunikációmnak. Egy másik kutatást, a Persona felállítását is el kéne végeznem,
amellyel célcsoport specifikusabb üzeneteket tudnék küldeni. (Függelék 12)
A márkastratégia legfontosabb eleme a pozícionálás, vagyis a USP. Hogy
nekem mi a USP-m? Amióta másfél éve márkakommunikáció órán megismerkedtem
ezzel a fogalommal, azóta azon gondolkozom, mi lehetne a USP-m. Sztár DJ-ktől
megkérdezve olyan válaszokat kaptam, hogy az öltözködésem, a lazaságom, a tetkóim,
a zenei stílusom, a bulim hangulata. (Függelék 4, 6, 11) Valahogy mindenki úgy van
vele szerintem, hogy a saját személyisége, zenei stílusa az ő USP-je. Kezdek rájönni,
hogy ez nem elegendő, kell valami ennél extrább, megjegyezhetőbb jellemző.
Sztranyovkszi Andreát, DJ kolleganőmet kérdezve, magával kapcsolatban a zeneírói
hitelességét emelte ki. (Függelék 12) Erre én is rájátszom a kommunikációmban
Bánkuti Dániel javaslatára, mert valóban extrának számít egy lány az Ableton szoftver
előtt. Azonban ennek tapasztalatából arra jöttem rá, hogy a szakmát talán érdekli, meg
a szakma iránt lelkes fiataloknál egy jó pont, de a mainstream közönséget annyira nem
foglalkoztatja, hogy valóban a DJ maga készíti-e a zenéjét, vagy egy ghostproducer.
Tehát egy ennél is erősebb, illetve látványosabb USP kell. Szerintem nagyon jó példa
itt Yamina, aki az ananászt, mint attributumot hozzárendelte a nevéhez. Egy egyszerű
és jól látható dolog, amit az emberek könnyen megjegyeznek és tudják kötni az
előadóhoz. Abszolút működött, ő lett az ananászt dobáló DJ lány. Külföldi példának
pedig ott van Timmy Trumpet, aki a trombitájával együtt híresült el. Tehát egy igazán
ütős és jól működő, leginkább kézzel fogható USP kitalálásán még gondolkoznom kell.
Viszont azt látom, ha nincs ilyenem, akkor is lehet sikert elérni, mert a DJ-k nagyobb
százaléka azért mégis a személyiségével, a zenei stílusával és színpadi műsorának
hangulatával lesz egyedi mind itthon mind külföldön. Mindenesetre a személyiséget
és zenei stílust is erősen kommunikálni kell.
Az Y- és Z-generáció tagjai – ahogy fentebb láthattuk – nem szeretik a hosszú
szövegeket, nem szeretnek olvasni. Amikor indultam, viszonylag rendszeresen írtam
blogbejegyzéseket. Ezzel ugyan különleges voltam a DJ-k között, de idővel rá kellett
jöjjek, hogy nem érdekli az embereket, vagy megint csak a szakmabeliek olvassák.
Közben az is eszembe jutott, ha ezt még rendszeresebben, tematikusan és
fókuszáltabban tettem volna, akkor akár sikeresebb is lehetett volna, de hamar
átpártoltam a vlogolásra, ami sokkal eredményesebbnek bizonyult. Először
Facebookon, később YouTube-on mutattam meg saját kisvideóimat, de aztán valahogy
ez abbamaradt. A suli és munka mellett nincs idő még rendszeresen kis videókat is
gyártani, és azokat kellőképpen menedzselni. Maradnak a képek és egyszerű videók,

34
végülis mindenki ezekkel az eszközökkel kommunikál és úgyis sikeresek tudnak lenni.
Egy DJ-nél nagyon fontos például az eredményeket felmutatni, például ha volt egy
teltházas bulija, akkor arról képeket, videókat posztolni. Ha nyert valami díjat, akkor
azt kommunikálni, ha új zenéje jön ki, akkor azt. Tehát a munkásságommal
kapcsolatos dolgok kommunikálása elsődleges szempont a
marketingkommunikációmban, ezt azonban személyes posztokkal egészítem ki, mert
tapasztalatok alapján is látszik, hogy az embereket nagyon érdekli a DJ mindennapi
élete. Az is fontos lenne, hogy sok olyan posztot készítsek, amelyre nagy aktivitás jön.
A fiatalok szeretnek aktívak lenni a közösségi médián, szívesen szavaznak,
válaszolnak, játszanak stb. Bevallom őszintén én ezektől még tartok egy kicsit, nem
biztos, hogy van akkora közönségbázisom már, hogy sok válasz érkezzen egy-egy
kérdésre. A beszélgetős live videók is jó elérésekel mennek, így azt sem ártana
sűrűbben beütemeznem. Amit eddig nem említettem, de az emberek igénylik, azok a
mixek. 1-2 órás podcastek készítése, vagy a fellépésen készült live szett rögzítése
hasznos tartalomtípus tud még lenni egy DJ esetében, ezért én is teszek fel
időközönként saját zenei összeállítást.
Hosszútávon a márkaszemélyiségem mélyítése céljából tehát képpel,
videókkal Facebookon, Instagramon és Storyban kommunikálok, főleg a bulijaimról,
de hétköznapi, személyes dolgaimról is. Amikor azonban egy új zenével vagy
videóklippel jövök ki, arra tényleg igyekszem egy jól összeszedett, felépített
marketingkommunikációs stratégiát és kampányt kialakítani. Az előző zenémnél
például fontos szempont volt, hogy a megjelenést megelőző pár hétben szinte minden
nap valamilyen poszt vagy sztori legyen az új zenével kapcsolatban. Ilyenkor hasznos
egy táblázatot készíteni erre, hogy mikor, hova, milyen információ kerül szépen
elosztva. Egy zene megjelenésénél fontos a szakma felé is kommunikálni, így rengeteg
DJ kollégának küldtem ki promócióba a zenét és véleményeket is igyekeztem
beszerezni róla, amit aztán persze posztolni is tudtam. Ha valaki lejátssza egy buliban
vagy a rádió műsorában akkor arról is mindig kértem vagy készítettem videót, amit
közzé tudtam tenni. Posztoltam sokat a zene és a klip készítési folyamatáról is.
Megjelenés után is még igyekeztem legalább egy hónapig valamit kommunikálni a
zenéről, hogy hogy teljesít, milyenek a visszajelzések, milyen amikor buliban játszom
stb.
Következtetésként azt tudom levonni, hogy a legtöbb feltörekvő DJ suli
és/vagy munka mellett űzi ezt a szakmát – ahogy én is –, ezért nem tud maximálisan a
márkaépítésre és marketingkommunikációra koncentrálni. Sztranyovszki Andrea

35
interjúja és Borbély Gyula elmondása alapján is látszik, hogy egy DJ dolgaival
optimális esetben csapatok foglalkoznak. Véleményem szerint itthoni piacra egy DJ
egyedül, önmaga is képes mindezekkel sikeresen foglalkozni abban az esetben, ha
főállásban űzi a szakmát, és csak erre fókuszál. Amikor egy brand már pörög, akkor a
DJ ezt meg is engedheti magának, hisz meg tud élni a fellépéseiből, zenéiből.

36
Záró gondolatok

Világosan látszik, hogy ma egy DJ már nem foglalkozhat csak a zenéléssel,

zenék beszerzésével és emberek szórakoztatásával. Régen is számított a szakmai
kapcsolatok és a közönség építése, de mindez tulajdonképpen offline, vagy egyirányú
online kommunikációval zajlott. A webkettő korszakában a bulizó közönség elérése
céljából elengedhetetlen a közösségi média felületeken való jelenlét. A lemezlovas
túlkínálat pedig a valamivel való kitűnés felé orientálja a DJ-ket, amelyre a
brandépítési technikák és a marketingkommunikációs eszközök jelentenek megoldást.
A kutatási eredményeimből az is látszik, hogy kellő mennyiségű apparatus hiányában
a DJ-nek többnyire saját magának kell ezen marketing eszközök között boldogulnia.
Sokan vannak akik erre ösztönösen ráéreznek, szakmai ismeretek birtokában pedig
igazán hatékonyan és koncepcionálisan lehet előre haladni. Úgy érzem sikerült
kommunikációs szempontokat adnom bármely DJ számára, miközben dolgozatom
nem titkolt célja, saját magam fejlesztése is megvalósult. Nagyon köszönöm a
szakmában dolgozó interjúalanyaimnak, hogy válaszaikkal segítették feltárnom az
éjszakai szórakoztatóipar háttér folyamatait, változásait, kiválasztási szempontjait, és
mindezekkel együtt sikerült választ adni olyan kérdésekre, hogy hol, hogyan és milyen
eszközökkel tudja építeni karrierjét, márkáját egy DJ hazánkban.

„A ma emberének meglehetősen nehéz feladat felkelteni a figyelmét, mert annyi inger

éri, annyi lehetősége van ingereket befogadni, hogy azok közül kiemelkedni szinte
csak megkomponáltan lehetséges.” (Papp-Váry Árpád)

37
Irodalomjegyzék

Atv.hu: 85 éves a rádiós legenda, Komjáthy György.

http://www.atv.hu/belfold/20181216-85-eves-a-radios-legenda-komjathy-gyorgy
Letöltés dátuma: 2018. december 16.
Bánkuti Dániel: Telt ház önerőből. Shravaka Media, Budapest, 2018.
Bánkuti Dániel: Zenei karrier önerőből. Shravaka Media, Budapest, 2017.
Brewster, Bill - Broughton, Frank: Last Night a DJ Saved My Life - The History of the
Disc Jockey. Groove Press, New York, 2006.
Djmag.com https://djmag.com/top100djs Letöltés ideje: 2019. február 24.
Jávorszky Béla Szilárd - Sebők János: A rock története 1. Glória Kiadó, 2007.
Kandikó József: Marketingszemlélet és módzserek alkalmazása a kultúrában.
Budapest, 2010.
László Móni: Lehetsz kivételes. Kossuth Kiadó, 2015.
Legalisdj.hu http://www.legalisdj.hu/megye/budapest Letöltés ideje: 2019. Február
24.
Molnár Éva Melinda: A kulturális marketing sajátosságai. Budapesti Gazdasági
Főiskola, 2007.
Musically.com: Spotify is testing playlists that are auto-mixed – even when on shuffle.
https://musically.com/2018/03/08/spotify-testing-playlists-auto-mixed-even-
shuffle/?fbclid=IwAR3DOkYDcV8Tc-
YZlrSAzOMYiyMv9PTfkqO99_z42KVZp1m_uvJpY54u4Bo Letöltés dátuma: 2018.
március 8.
Nagy Ádám - Fazekas Anna: Offline helyett online szabadidő? Médiakutató, XVI. évf.
2. Szám, 2016.
Nagy Zsolt: A Halott Pénzen és a Wellhellón kívül tavaly senki sem tudott rádiós
slágert írni, és ez nem véletlen. https://forbes.hu/uzlet/halott-penz-wellhello-fluor-
slageriras-petofi-radio-zeneipar/ Letöltés dátuma: 2019. március 11.
Papp-Váry Árpád: JPÉ marketing. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző
Kft., Budapest, 2010.
Papp-Váry Árpád: Márkázott szórakoztatás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014.
Pataki Ferenc: A tömegek évszázada. Osiris Kiadó, Budapest, 1998.
Pavluska Valéria: Kultúramarketing. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014.
Riskó Géza: Diszkó ABCD. Hungaria Sport, Budapest, 1989.

38
Sebők János: A Beatlestől az Új Hullámig. Zeneműkiadó, Budapest, 1981.
Sós Péter János: #mindennapipr. B. Swan Partners, Budapest, 2017.
Svéhlik Csaba: Marketing a 21. Században. KHEOPS Automobil-Kutató Intézet,
2007.
Szlézia Gabriella: A Közművelődés házai Budapesten I. Módszertani
füzetek/Különszám. Budapest, Művelődési Központ, 2002.
Törőcsik Mária: Self-marketing. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2017.
Törőcsik Mária (2018). Self-marketing. Budapest: Akadémiai Kiadó. Letöltve:
2019.04.09. https://mersz.hu/hivatkozas/dj285sm_34_p20#dj285sm_34_p20
Webber, Stephen: DJ Skills: The Essential Guide to Mixing & Scratching. Elsevier,
Burlington, 2008.

39
Függelék

Függelék 1. DJ szójegyzék
Ableton – zenekészítő szoftver.
Booking – Fellépő lekötés.
Effektezés – Amikor a DJ különböző effektusokkal módosítja a zeneszámot.
Filter – Szűrő. A bejövő jel bizonyos frekvenciatartományba eső részeit átengedi, a
többit szűri.
Flyer – A különböző bulikat hirdető plakátok online formája.
Headliner – Piacvezető DJ.
Jog tárcsa – A CD-játszókon a lemezt imitáló tárcsa, amellyel lassítani, gyorsítani
vagy megállítani lehet a zenét.
Loop – Folyamatosan ismétlődő zenei egység. A loopolás, amikor adott bárnyi
hangsávot ismételgetünk.
Sampling – Jelentése mintavétel. A samplingelés az, amikor egy kész hangmintát,
audió sávot használunk fel egy másik zenében.
Szkreccselés – Az angol scratch szó magyarosítása. A bakelit lemez vagy a mai
lejátszókon a jog tárcsa ritmusra mozgatása.
Vinyl – Mikrobarázdás hanglemez. A vinyl a lemez anyagára utal, amely egy
speciálisan kifejlesztett műanyag fajta. (Az ezt megelőző hanglemez hideg és törékeny
sellakból készült.)

Függelék 2. Interjú Borbély Gyulával

2019.03.01. – 1996 óta számos klub menedzsere és programszervezője. (Club Speed
Szigetszentmiklós, Flört Siófok, Club Of Colors Keszthely, Home, B7, Buddha Beach,
Privé, NINO, LOCK, SunCity) A méltán híres ibizai Pacha-nak is dolgozik, mint
magyarországi képviselője és szervezője. Jelenleg DJ-ket is menedzsel a Gold Record
zenei kiadón belül, hozzá tartozik pl. Willcox, akinek egyik zenéjét a világhírű Ultra
Music Records is kiadta. Külföldi DJ-ket is hív itthoni rendezésű eseményekre.
Szerinted hogyan változott meg a partykultúra az elmúlt 20 évben?
20 évvel ezelőtt szerintem 25, 30 plusszosok jártak szórakozni hétről hétre, most meg
16 plusszosok. Nyilván ez magával hoz csomó változást. Például más igényeik vannak
zenére, máson nőttek fel. Ez már egy új generáció, YouTube generáció.
Mi alapján hívsz el egy DJ-t egy általad szervezett buliba?

40
Régen az volt a fontos, hogy jó zenét játsszon, most az a fontos, hogy minél több
embert hozzon be. A klubtulajdonosoknál is változott a hozzáállás. 20 évvel ezelőtt
tudtál hosszabb távon építkezni, a siófoki Flörtnek a menedzsere voltam akkor. Volt
tőkeháttér folyamatosan, mindig lehetett fejlesztgetni a dolgokat. Most meg mindenki
gyorsan egy buliból akarja a lehető legtöbb hasznot kihozni, és akkor elhívni azt a DJ-
t, aki tuti a legtöbb embert hozza be. Van ez a top 10 DJ, akire többen jönnek. Tehát a
SunCitybe is a top 10-et kell elhívni a szezonra.
Milyen tényezők számítanak még abban, hogy hány ember vesz jegyet egy bulira
szerinted?
Ez most már attól függ szerintem, hogy a helyi promóterek mennyire aktívak. Régen
nem is voltak ilyenek. Ma a promóterek töltik meg a bulikat, persze a DJ is számít, de
ha nincs ilyen promóter aktivitás akkor kevesebben jönnek. Tehát csak arra, hogy van
egy buli és meghirdetjük, arra nem lehet alapozni ma már.
Szerinted miből látszik egy DJ-nél, hogy felfutóban vagy lefutóban van?
Most nagyon gyors föl meg lemenetel van. Régen azért nem ez volt. Ez olyan mint ez
a gyorséttermi izé, jönnek mennek a termékek.
Gondolom folyamatosan pásztázod a DJ piacot. Te keresel meg DJ-ket, vagy ők téged,
hogy menedzseld?
Egy zenei menedzsment céggel dolgozom, tehát nem önállóan menedzselem őket, ami
sokkal jobb, mert eloszlik a teher. Egy DJ non-stop menedzseléséhez tényleg egy
csapat kell. Kevés szerintem egy valaki, mert mindent nem tud egyedül intézni, ezért
kell egy jól működő csapat. Mi is keresünk, meg minket is keresnek.
Ha keresel DJ-t, akkor mit nézel?
A Gold Recordnál azt kell nézni, hogy most az a cél, hogy legyen három „A”
kategóriás DJ, van a Willcox meg a Yamina, kell még egy és akkor lehet építeni. A
tervem az, hogy legyenek fiatalok is, akiket 20 éves koruktól fogva építesz fel.
Kíváncsi vagyok, hogyha fel tudnék építeni egy életpályát, akkor abból mit tudnék
kihozni. Azt gondolom, hogy akkor egy magyar világsztár DJ-t tudnék csinálni, ami
nincs.
A StadiumX azért ott van.
Igen, de nekik egy külföldi menedzserük van. A menedzser kapcsolatai azért nem
mindegyek. Kint meg ugye, ugyanúgy ahogy nálunk is, mindenki ismer mindenkit és
ha bekerülsz a körbe akkor kész. Nagyon zárt ez ott is, mint ahogy Magyarországon
is, de hogyha bekerülsz akkor adnak kézről kézre.
Milyen szempontokat veszel figyelembe egy DJ árának a meghatározásánál?

41
Magyarországon van ez a 0-50 ezerig, akkor van ez az 50 és 100 ezer között, és a 100-
150 ezer között, 150-200 ezer és 250 ezer a teteje. Hogy itt hova lövöd be a DJ árát,
az attól függ szerintem hogy mennyire kíváncsiak rá. Ezt érzése kell igazából. Meg
amikor van ez a szavazás, mint a Ballantines Music Awards is, akkor lehet látni, le
lehet mérni nagyjából, hogy ki mennyire van topon.
Sokszor lehet látni azt is, hogy megkérdezi a partyszervező brigád az emberektől
online, hogy kit látnának szívesen a következő bulin...
Igen, és amit mondasz, hogy partyszervező brigád, ez a kulcs, már ők szervezik a
bulikat minden városban itthon. Ez óriási változás szerintem. Ennyire ez nem volt még
öt éve sem jellemző.
Mit gondolsz, miért? Miért adták át a klubtulajok ezt?
Igen, ez egy nagyon fura dolog, mert így hogy átadták – szerintem már 80%-ban
partyszervezőknek – olyan klasszikus menedzser mint én, mondjuk a SunCityben,
olyan kevés van már. Igazából az a baj, hogy maga ez a klubmenedzser státusz
megszűnt, vagy az üzletvezetők csinálják. Általában nem fizetnek meg üzletvezetőt és
programszervezőt is, hanem azt mondják, hogy az üzletvezető csinálja, mert olcsóbb
lesz. Az üzletvezetők meg legtöbbször nem értenek hozzá, és akkor nem megy, nem
működik, de azért próbálják csinálni és akkor megkeresi őket egy partyszervező
csapat, aki meg oda hoz ötszáz embert és a tulaj eldobja magát, hogy hú ez milyen jó.
Azért spórolják ezt így le, mert már nem tudják úgy megtömni a helyeket, mint régen?
Az, hogy ez a generációváltás megtörtént az, hozza ezt magával?
Igen, hát a klubtulajdonosok is kiöregedtek, és ha már kiöregedsz akkor az a baj, hogy
elveszted a kapcsolatot a vendégeiddel, és nem találod meg hozzájuk a hidat, hogy
hogyan tudod megszólítani az újakat. A partyszervezők meg fiatalok.
Külföldi DJ-ket is szoktál hozni itthoni bulikba. Miben más a külföldi piac?
Ibizán vagyok csak otthon, ami meg nagyon speciális. Oda esszenciálisan özönlenek a
DJ-k mindenhonnan. A legfontosabb szerintem, hogy legyen saját zenéje, de ez régen
is így volt. Albumuk is volt. Amikor hívtuk a Home-ba az underground DJ-ket, pl. volt
a Global Underground CD sorozat. Valamihez tudták kötni az emberek a neveket. Az
biztos, hogy kell, hogy legyen saját produkció, mert csak azáltal tudsz bekerülni egy
ilyen zenei körforgásba. Ez már azért hasonló Magyarországon is, bár nálunk nem
annyira, de alakul ki itt is. Külföldön ez már 20 éve is fontos volt.
Hogyan kell szerinted a Z generációnak kommunikálni?
Most YouTube-on. Az a felület most az, amit mindenki néz. A Z generációnak csak a
YouTube, meg az Insta számít, nem is érdekli őket más.

42
Függelék 3. Interjú B. Tóth Lászlóval
2019.02.26.
Egy DJ-nek az Ön korában már volt menedzsere?
Ezt az egész diszkózást ki kellett találni. Ez úgy született, hogy volt egy magnós klub
a Fővárosi Művelődési Házban, amit Keresztes Tibivel együtt csináltunk, persze
mások is voltak a csapatban. És rám esett a választás, hogy én majd bemutatom azokat
a lemezeket, amiket a következő héten a klubtagok fel tudnak venni. Én bemutattam
őket, ebből lett a diszkó. Ekkoriban nem volt menedzsmentről az ég világon szó.
Nekem innen indult, és aztán hívtak mindenhová és ez gyakorlatilag a mai napig így
van.
Egy interjújában említette, hogy vannak énekesei, együttesei, akiket menedzsel?
Most nincsenek, de voltak. Anitától kezdve, nagyon sokan voltak, akikkel
foglalkoztam.
Miben segítette őket?
Ki kellett találnom magát a lemezt, amivel elindultunk valamilyen irányba. A lemez
kitalálása után indult az, hogy mentem rádiókhoz, mentem újságokhoz, próbáltam
megteremteni a kapcsolatrendszeremmel azokat a pontokat, ahova ők tudnak tovább
lépni.
Vannak klubjai is. Mi alapján hív meg fellépőket vagy szervez bulit?
Vannak olyan klubok, ahova csak azért hívunk vendégeket, mert az olyan jól néz ki.
Nem kellene hívni, de mégis csak egy mutatvány, ha valaki ott egyszer csak feltűnik.
De nem erre épül a klub. A klub ránk épül, akik csináljuk. Vendégeket akkor hívunk,
amikor úri kedvünk úgy diktálja. Nem jönnek többen, azért mert hívunk valakit. Kettő
emberrel nem jön több általában, mert ők a klubba jönnek.
Amióta Ön kezdte, azóta nagyot fordult a DJ világ...
Tulajdonképpen nagyon nem fordult meg csak különböző stílusok vannak. Az én
stílusom a beszélős stílus. Vannak, akik csak rakják össze a zenéket egymás után, csak
a bpm-et nézik, hogy milyen tempóban megy a zene és arra próbálnak rákötni valamit.
Ugyanúgy megvannak a rosszak is meg a jók is, mint az én életemben. Egy idő után a
rosszakat elfelejtik, nem hívják többet őket. Az arány mindenben megmaradt, vannak
most is rossz zenék és jó zenék is, ahogy régen is. A régiekből csak a jóra emlékezünk.
A diszkósok közül is csak azokra, akik még most is dolgoznak, vagy valami jó emlék
fűződik hozzájuk. Gyakorlatilag nem sokat változott ez az egész. A technika az viszont
rengeteget.

43
Azért az megfigyelhető, hogy a mai világban egy DJ, már-már popsztár
népszerűségnek örvend, pl. David Guetta...
Kitaláltak valamit, amivel más irányba vitték el a DJ-zést. Mert az eredeti DJ szakma
arról szól, hogy bemutatom azokat a zenéket, amiket a zenészek létrehoznak. Ma pedig
a DJ-k a zenészekkel együtt dolgoznak. Elmondják ötleteiket a zenészeknek, aki
megvalósítja a DJ-nek. Ez már inkább zeneírás, zeneszerkesztés vagy még annál is
több. Nem a hagyományos DJ-k ők.
Mit gondol arról, hogy a DJ ma már egy márkának számít és minél nagyobb a brandje,
annál felkapottabb?
Ha jó, akkor ez így van. Ha rossz, akkor ez sokkal de sokkal nagyobb hátrányt jelent a
számára. Hype-olni lehet egy darabig, egyre magasabbra és annál nagyobbat fog esni
rövid időn belül. Mindenkinek meg kell találni a maga helyét a világban és kell, hogy
legyen valami más is mögötte. Én rádiós vagyok elsősorban és DJ vagyok, ha éppen
úri kedvem úgy diktálja, meg hogyha hívnak. Ha nem hívnak sincs semmi baj. Amióta
el kezdtem rádiózni, én rádiósnak tartom magam elsősorban és csak másodkézből DJ-
nek. Viszont mindig van egy baromi nagy előnyöm: tudom mi kell az embereknek,
mert kint vagyok közöttük a buliban. Látom és érzem, hogy mi az ami tetszik nekik, a
rádióban pedig azt játszom le.

Függelék 4. Interjú Dolmányos Edinával

2019.03.01.
2012-ben, amikor megnyerted a Viva DJ versenyét, rögtön jöttek a lehetőségek?
Hogyan indult be a karriered?
Megmondom őszintén azt gondoltam, hogy egy tv-s verseny megnyerése több
lehetőséget fog tartogatni nekünk, de ez nem így lett. Utána még kőkeményen ki kellett
járnom meg taposnom az utat magamnak.
Pályafutásod során volt menedzsered?
Volt igen.
Milyen feladatokat látott el?
Szerintem a booking az az utolsó utáni feladata egy menedzsernek. Nyilván szerves
része, de a könnyebbség a DJ-nek az az, amikor a menedzser elébe megy az
alkudozásoknak... Tehát ha bármi van, hogy nem úgy jönnek ki a dolgok, akkor a
menedzsernek kell konfrontálódnia szerintem. Pl, ha nincs ott a technika, ha nincs ott
a logó, nincs kivetítő, nincs két oldali kontrol, nincs az amit kértem... catering és társai.
Ezt neki kell lebokszolnia. Tehát védi a DJ érdekeit.

44
Tudatosan figyelsz/figyeltek a megjelenésedre, arculatodra, kommunikációdra?
Igen, pl. hogy mindig piros rúzs van rajtam. Illetve szeretek ilyen laza lenni
öltözködésben, de már úgy látom mindenki szeret ilyen laza lenni mint én.
Megteremtettem ezt a divatot a csajok között. Amikor én kezdtem még mindenki kis
csini volt, most meg már mindenki felveszi a kis melegítőjét, ahogy én.
Zenei stílusban figyelsz arra, hogy felismerhető legyél?
Igen és azt gondolom, hogy meg tudnak különböztetni.
Hogyan kommunikálsz a social médiában?
Nagyon nehéz kérdés, mert én alapvetően nem szeretem magamat tolni, egyébként ez
nyilván látszik is, és ami egy rossz tulajdonságomnak is mondható akár. Én hiszek még
mindig abban, hogy ennek a zenéről kell szólnia, és nem arról, hogy ki hogy tolja
magát a social médiában.
Az számít akkor, hogy kinek mennyire erős mondjuk az Instája vagy a Facebookja?
Egy pontig számít, aztán egy pont után nagyon hamar meg lehet ezekből dőlni.
Felépítettünk úgymond valamit, és akkor elmegyünk egy helyre, és úgy
kommunikálunk ahogy nem kellene, és azt mondják, hogy tök jó, hogy ide eljöttél, de
többet nem kell jönni, attól függetlenül, hogy mi van. Azt gondolom, hogy bennem
még mindig az a jó, hogy szerethető vagyok, és ha odamegyek valahova, akkor ott
szeretnek. Attól függetlenül, hogy nem aerobikozom a színpadon és társai. Arra
jutottam, hogy 2019-ben én is erősebben fogom tolni az Instám és valószínűleg azt
fogom mondani 2020 végén, hogy tök jó, hogy ezzel mindent el lehet érni, csak közben
a „DJ én” meg hol van?!
Melyik tartalomtípus és miért az a legjobb szerinted?
Nyilván a képnél óriási előny a lányoknál, hogyha minél kevesebb ruha van rajtuk és
az így közhírré tétetik. Az mindig sok lájkot tud hozni. Ami nyilván nem a DJ hibája,
mert hogyha az emberek nem lennének erre a vevők, akkor nem lenne rajta lájk és a
DJ-k se raknák ki, de mivel az emberek vevők rá ezért ez így önmagát el kezdi
generálni. Úgyhogy jövőhéten a Playboy címlapján megtaláltok. Tényleg van még
egyáltalán Playboy?
Miben változott szerinted a partikultúra?
A közönség is egy óriásit fordult. Annak idején, amikor én 14 éves voltam, otthon
ültem és néztem a Barátok köztöt. Most meg csak kapkodom a fejem. Tényleg már
ennyire felgyorsult a világ, vagy a szülők lettek ilyen lazák, hogy iszonyatosan korán
szerintem elengedik a gyerekeiket. Amiből következik az, hogy ők nyilván nem úgy
fogyasztanak, nem olyan a vendégkör. A gyerekek nem fogják az idősebbeket maguk

45
mellé vonzani, és így csak a gyerekek maradnak a bulikban. Ami nem feltétlenül rossz,
csak mindennek meg kéne lennie a maga helyének. De ezt most nem érzem, hogy így
lenne.

Függelék 5. Interjú Horváth Mihállyal

2019.03.01. – Művésznevén Rizkid klubok üzletvezetőjeként és
programszervezőjeként, illetve partysorozatok tagjaként, elindítóajként dolgozott és
dolgozik a mai napig. (Moulin Rouge, Privé, Sundancepark, SunCity, RiseFM,
MusicFM, Cinema Hall, Cinematine, The Debut, BudapestDeepCafe, Kispéntek,
Kajahu) Több mint húsz éve DJ underground vonalon.
Tapasztalataid alapján mennyit változott a partikultúra az elmúlt 20 évben?
Magának a bulinak, a partinak a lényege az nem változik szerintem, mindig ugyanarról
szól. Egy csomó minden megváltozott persze, a közösségi médiának a lényegessége
például… Meg talán mintha régebben fontosabb lett volna a zene. Régen valaki elment
bulizni, akkor 11-től hajnali 4-ig szinte csak a zenével foglalkozott. Most meg emberek
a tánctéren nyomkodják a telefont. Jobban fókuszban volt régen a DJ is. Most talán
türelmetlenebb a közönség, gyorsabban kell pörgetni a bulit, gyorsabban mennek a
mixek, kicsit úgy rohan ez az egész.
Mi alapján hívsz meg DJ-t a bulijaidba?
Elég sok szempont van. Nálam nagyon lényeges az, hogy ki az, akivel együtt tudok
dolgozni és ki az, akivel nem. Ha valakivel nincs meg az az együtt rezgés, vagy
nehezen lehet vele együtt dolgozni, azt én annyira nem szeretem. Akivel megvan az
egy hullámhossz és tudom hogy jó bulit csinál és kedvelem az illetőt és ő is engem,
akkor biztos, hogy sokkal jobb. Ez számít. Persze nyilván figyelem azt is, hogy ki
mennyire aktív a közösségi médián. Aki nem rendelkezik rajongótáborral, vagy nem
nyomja magát annyira az sem az igazi.
Mitől függ, hogy mennyi jegy megy el egy bulira?
Sok mindentől. Az egész igazából egy társasjáték. Minden mindennel kapcsolódik. A
vendéglátás is fontos, a porta is fontos, a reklám is fontos, a DJ is fontos, minden
fontos. Ha minden rendben van és minden oké és jól egyben van ez az egész az jó
lehet. Ha valami nem stimmel, az ráhathat a többire is. Értem ez alatt, hogy nem jó a
porta vagy szar a vendéglátás, vagy rosszul lett összerakva egy line up és szétesik a
buli.. Vagy például rossz képek készülnek a buliról és nem vasárnap megy ki, hanem
mondjuk szerdán, mert valaki miatt elcsúszott. Ez mind benne van. Igazából amikor

46
valaki klubot csinál vagy rendezvényt csinál, neki az is a dolga, hogy ezt az egészet
összetartsa.
Miből lehet látni, hogy egy DJ felfutóban vagy lefutóban van?
Lehet látni, hogy kinek mekkora a közönsége a rajongó felületein. Meg ugye a saját
tapasztalásból. Valakivel megcsinálsz egy bulit és abban volt valami nem jó, akkor
azon el kell gondolkodni. Mert attól függetlenül, hogy valakinek nem csillog annyira
az image, attól még lehet, hogy olyan bulit csinál, hogy leesik a hajad. És szerintem
igazából az a lényeg, hogy milyen bulit csinál, hogy mi a végeredmény. Lehet, hogy
valakinek nem csillog annyira, de nagyon jó bulit tud csinálni, akkor az nekünk kell.
Tehát a tartalom a fontosabb..
A leglényegesebb a buli! Tud jó bulit csinálni olyan is, aki nem egy sztár. Nyilván egy
line up-ba be kell tenni húzóneveket is, mert anélkül nem erős egy buli. Lehet, hogy
nem pont a húzónév fogja megcsinálni a bulit igazán, hanem lehet a “warmupos”
sokkal ügyesebb a maga kategóriájában. Mert ha azt nézed, mindegyik szakasz fontos:
a warm up is, a főidő is fontos, a levezetés is fontos.
Mi a célcsoportod?
Nekem, mint DJ-nek ilyen nincs. Van idősebb is, aki szereti a zeném, van fiatalabb is.
Ugye ez az underground típusú zene meg is találja a saját közönségét. Itt nincs ilyen,
hogy mondjuk jövőre kétszer annyi rajongóm lesz, mert nem valószínű. Maga a műfaj
is olyan egyébként, hogy ez ennyit tud. Ha a munka részét nézem, ott van célcsoport
persze. Többféle bulit csinálunk, mindegyiknek megvan a maga célcsoportja persze.
Azokra kell rálőni, úgy kell kommunikálni, hogy velük beszélünk. Nem a saját
korosztályommal beszélek, nem az ismerőseimmel, nekik nyilván máshogy
mondanám, mint a húszéves buliarcoknak.
A partysorozataidban van promoter hálózat?
Van ahol van, van ahol nincs. A fiataloknak szóló sztorikban van.
Tehát a fiatalabb rétegnél kell ezt a promóteri hálózatot működtetni inkább, mert
különben nem mennek el a buliba?
Lehet elmennek, de ez kell náluk. Kissrácok az iskolába árulnak jegyeket, ezzel tök
menők a társaik előtt, tök nagy rajongótáborral rendelkeznek, ilyen kis központi
figurák, őket be kell húzni, de persze jönnek maguktól is és rájuk épül egy valami. Ez
egy ilyen megkerülhetetlen része ennek az egésznek. De mondom, abban a
korosztályban, akiknek én zenélek, ott nem így működnek a dolgok. Jönnek a fix arcok
és kész. Ott nincs az az igény, hogy legyenek ilyen kis menőmanók.
Milyen tartalommal promotálsz leginkább?

47
Mindennel promotálunk, de szerintem a legjobb a kép. Meg ugye csinálunk saját
tartalmakat is, mondjuk a bulikról kisvideókat. Ezekre így be vagyunk rendezkedve.
Van egy buli, akkor ott nem csak képek készülnek, hanem mindegyik DJ-ről egy
kisvideó, nagyvideó. Be van listázva, hogy milyen tartalmaknak kell készülnie egy
buliról. Nyilván ez költséges is, meg egy plusz stábot jelent, de ez már kell. Lemegy
egy buli hétvégén, azt mi már hét elején tudjuk tolni szépen feliratozva, megvágva,
logóval. A live videók is fontosak.

Függelék 6. Interjú Metzker Viktóriával

2019.03.14.
2008-ban lettél év felfedezettje. 2015-ben lettél az év Dj-je. Ez a 7 év kellett ahhoz hogy
eljuss arra a szintre?
Ez a sok idő azért telt el így, mert külföldön játszottam inkább. Ha nem játszol itthon,
akkor hanyagolod a magyar közönséged, hanyagolod az egész branded, amit nálunk
egyáltalán fel lehet építeni.
Úgy tudom DJ Junior indított el a pályán. Ő mint menedzser foglalkozott veled?
Igen. Amikor mi megismerkedtünk még nagyon fiatal voltam, 17-18 éves. Sok
bulijukba jártam annak idején, nagyon megszerettem a house zenét, aztán
megismerkedtem Juniorral meg a nagyokkal, a Disco’s Hit-es bandával.
Technikailag és zeneileg egyengette az utad?
Igen, és bizonyos szituációkra készített fel, hogy mi az amit kezdő DJ-ként nagyon
fontos, hogy észben tarts. Hogyha beállsz a pultba, akkor te egy vendéglátós vagy.
Attól függetlenül, hogy milyen a zenei stílusod, muszáj vagy kiszolgálni a közönséget.
Ötvözni kell a kettőt nagyon ügyesen, hogy ne építsd le a táncteret.
A Metzker Viktória brandnek szerinted mi a megkülönböztető jegye?
Szokták mondani csomószor, hogy érzik azt, hogy megérkeztem és el kezdtem zenélni.
Be lehet nagyjából kategorizálni egy adott embernek a stílusát. Rengetegszer van
olyan, hogy kötnek hozzám egy-egy zenét, mert csak én játszom abban a remixben. A
konferálás is nagyon fontos szerintem. Van egy habitusod, egy stílusod, ezekről is
egyből tudják, hogy Te vagy az. Továbbá a megjelenés is nagyon fontos. Rólam tudják,
hogy tetovált vagyok, sportos csaj vagyok, mindig melegítőszettekben vagy nagyon
laza sportos dolgokban vagyok. Sok brand van, aki tud ezzel azonosulni: a
Playersrommal már évek óta dolgozom. Annak idején az első turnémat is, 10 éve ők
csinálták Magyarországon. Most együtt dolgozom a Burn-nel és az Absolut-tal is. Ők
is úgy érzik, hogy ez a stílus a márkájukhoz passzol. Azt gondolom, hogy amikor két

48
olyan brand találkozik, ami jól passzintható egymáshoz, akkor az egy nagyon cool
együttműködés tud lenni. Én csak olyan brandekkel dolgozok együtt, amelyek
értékeivel tudok azonosulni, illetve nemzetközi vagy nagy brandek, és hosszútávú
együttműködéssel keresnek meg.
Mire figyelsz a kommunikációdban az interneten?
Arra nagyon figyelek, hogy női DJ létemre közönséges vagy túl hivalkodó képeket ne
tegyek ki. Nem is tudnék, meg nem is akarnék azért ilyeneket posztolni, hogy kapjak
plusz x számú lájkot. Az nekem nem fér bele. Én pont az ellen próbálok menni és tenni,
hogy azért fogadjon el minket a szakma csajként DJ-nek, mert jól tudunk diszkózni.
Milyen korúak a célcsoportod tagjai?
Ha az instámat nézem, akkor 16-28-ig. Ez pont az a korosztály, hogy benne vannak
azok, akik elkezdenek bulizni és azok, akik még járnak. Örülök, hogy ilyen széles
skálán követnek, szerintem ez jó.
Mennyire számít egy DJ aktivitása a közösségi médián?
Manapság egyre mérvadóbb lesz. Ha valaki népszerű a közösségi médián, viszonylag
hamar be tud futni. Persze van olyan, hogy valakit elhívnak a sok követője miatt, és
nem válik be, majd többet nem hívják, de régen ez nem így működött.
Hol promotálod a márkád leginkább?
Insta, Facebook. Youtube-bal lenne még érdemes foglalkozni, mert azt nagyon sokan
nézik, de én nem vagyok olyan, hogy direktbe tartalmat gyártsak. Majd, ha úgy érzem,
hogy van olyan téma, amiről szeretnék beszélni, majd akkor. Látod az instastorymat
is, nem szoktam szétsokkolni az embereket. Nem teszem ki minden pillanatom. Az
számomra sok lenne. Egyébként egyszer azt mondta nekem egy szakmában lévő
ember, hogyha túl sok mindent osztasz meg magadról, akkor valahogy elveszíted azt
az elérhetetlen “sztár” figurát. Mondjuk én sose tartottam magam sztárnak…
Mindenesetre hogyha azt szeretnéd, hogy legyen egy pici elérhetetlenséged akkor nem
szabad azt csinálni, hogy arról is kiteszel egy sztorit, hogy lehúztad a wc-t. Szerintem
posztolhatnék többet személyesebb tartalmakat, meg beszélhetnék többet a sztorikban,
meg live videózhatnék, de ha nem jön magamtól, magamból, akkor én nem
erőszakolom meg magam.
Melyik tartalomtípus hozza neked a legnagyobb elérést?
Ez folyamatosan változik, ahogy az Instagramnak meg a Facebooknak az algoritmusa
is. Van olyan időszak, amikor azt veszed észre, hogyha sztorikat csinálsz megdobja az
elérésed. Van, amikor meg azt, hogy posztolnod kell minden nap valamit, hogy ne
dobja vissza az elérésed. Amit szoktam és általában bevált, hogy minden napra van

49
egy bejegyzésem, van hogy kettő is. Facebookra már ritkábban írok, amióta ott
visszavették nagyon az elérést. Ellenben még mindig nem lehet elhagyni a használatát,
mert például ott tudod felvenni a bulik eseményeit a saját oldaladhoz. Ezek fontos
dolgok. Mint ahogy sztoriba is kiteszed a flyereket, hogy lássák hol zenélsz a hétvégén.
Volt már, hogy nem vállaltál el egy fellépést?
Volt már rá példa igen. Azt gondolom, hogy egy fellépő, mindegy is, hogy milyen, de
ha ez a bizonyos fellépő elér egy szintet/színvonalat (akár egy Balaton Soundos
nagyszínpad vagy Strand akár EFOTT vagy Campus kiemelt helyszíni fellépés), akkor
ehhez viszonyítva, nyilván nem vállalhat el utána egy száz fős kiskocsmában fellépést.
Nekem is vannak kisebb létszámú bulijaim, viszont akkor figyelni szoktam a hely
minőségére.
Miben változott a partykultúra az elmúlt időszakban szerinted?
Rengeteg fiatal jár szórakozni. Régen sokkal több idősebb volt. Most pedig szerintem
az átlag a 16 és 25 között van. Ezen túl a szórakozási szokások is fenekestül
felfordultak az elmúlt 5-6 évben szerintem. Meghaltak a nagy klubok, átvette a
helyüket a romkocsma és az úgynevezett bárklubok. Átvette a régi klubélet helyét a
fesztivál és a különböző promotercsapatok bulijai. Nem tudom mikor lesz egy újabb
hullám. Zeneileg én már érzem azt, hogy talán a jövőben elindulhat megint a klubélet,
de hát ezt nehéz megmondani.

Függelék 7. Interjú Nagy Csabával

2019.03.13. – Pest megye egykori legnagyobb klubjának tulajdonosa, több ismert
partysorozat megalkotója (Coronita Commando, Coronita Tábor, Minimal Madness),
futó partysorozatok működtetője (Girls Nite Out, Wild Genereation, Grandmasters,
Supergirls,…), ismert DJ-k elindítója, menedzsere (Adam Ajkay, Zareh Kan,
Nikita…)
Mi egy menedzser feladata?
Igazi klasszikus értelemben vett menedzserről nem igazán tudok most
Magyarországon. Én felépítem az elejéről az előadót, mint anno Kozsó csinálta a
fiúzenekarokkal... Kitaláljuk a zenei stílust, a kinézetet stb. Mindent intézek a DJ-
mnek. Neki tényleg csak az a dolga, hogy időben megjelenjen a fellépésén és előadja
magát.
Egyetértesz azzal, hogy a DJ egy brand?
Igen, ez így van. Sőt egy termék, amit el kell adni.
Hogyan adod el? Hogyan futtatod be?

50
Két útja van a befuttatásnak. Az egyik, hogy mindenhol ott legyen a neve. Minél több
helyen látják az emberek a nevét, annál több helyre hívják, olyan nincs, hogy nem
indul be. Valahol olvastam, hogy az emberek, ha hatszor látják ugyanazt a marketing
impulzust, akkor már megjegyzik és felfigyelnek rá. A másik pedig, hogy saját zenét
és remixeket kell neki megjelentetni. Azt is lehetőleg olyan nevekkel együttműködve,
akikre már eleve nagy figyelem irányul. Ez az eléjén mindenképp megkönnyíti.
Mi alapján választasz DJ-t?
Attól kivagyok, ha egy DJ a cipőfűzőjét nézi szett közben. Mindig is azokat tartottam
igazi DJ-nek, akikben volt valami plusz és akiknek a produkciói vonzották a
közönséget. Meg kell legyen benne az X. Először Ajkay Ádámra figyeltem fel, ő az az
igazi rocksztár típus, aki felrobbantja a színpadot. Csak ő olyannyira rocksztár, hogy
nehezen lehetett vele együtt dolgozni, sok mindenben nem hallgatott rám. De jóban
vagyunk azóta is csak ritkábban dolgozunk együtt. Amikor őt menedzseltem több DJ
keresett fel, hogy őket is menedzseljem. Akkor eldöntöttem, hogy fiút többet
nemhiszem, hogy fogok. Egyszerűen olyan sokan vannak, hogy 500-ból 1 az, akiben
van valami plusz. A lányok még mindig sokkal kevesebben vannak.
Nikitában mi a plusz? Mit hangsúlyoztak, amivel megkülönböztethető lehet?
Gyerekkora óta táncol. Mindene a tánc. Ezt a klipjeibe is igyekszünk belevinni, illetve
a közösségi médiás kommunikációjába is. Családja révén kiskora óta benne a van a
szórakoztatóiparban, egyszerűen a vérévé vált. Ügyes.
Hol promotáltok?
Közösségi media marketing. Azt vágom minden szempontból. Bevallom őszintén az
Instához nem annyira értek, de abban Nikita oktat. De egyébként persze minden ilyen
felületen jelen kell lenni.
Kép, Videó? Blog? Vlog?
Kép. Egyértelműen azt nézik meg a legtöbben. A videónál is több elérést hoz.
Időzítés?
Hiszek abban, hogy 7-8 körül többen vannak a neten, de Nikita erre rá szokott cáfolni
és néha igaza van. Ma már folyamatosan online vannak az emberek.
Mi alapján lövöd be az árát?
Ez mindig egy kényes kérdés. Valahogy a reális árakhoz próbálok igazodni, de egy
kicsivel feljebb viszem általában, mert ő lány.

51
Függelék 8. Interjú Radics Tiborral
2019.03.13. – 13 éve dolgozik rendezvényszervezőként és klubok marketing
menedzsereként. (Disco’s Hit, Bed Beach, Studio, White Angel, Prestige, UP! The
Club, Liget Club, One Club Tatabánya, Siófok Flört, Girls Nite Out…)
Mit veszel figyelembe, amikor elhívsz egy DJ-t az általad szervezett buliba?
Többféle elvárás is lehet. Az egyik, hogyha hívok egy sztár fellépőt, akkor mennyire
képes mozgatni embereket a klubba. Ezt az elmúlt fellépéseiből szerzett tapasztalatok
alapján lehet leginkább megállapítani. Beszélek különböző helyekkel, különböző
partyszervezőkkel, ahol már volt. Egy rövid piackutatás után döntjük el, hogy egy adott
fellépő, ha drágább fellépőről van szó, akkor van-e hozzáadott értéke az eladott jegyek
számához. Azt gondolom, hogy egy jó fellépő, aki sokat kér, annak szükséges sok
embert is bevonzania. Ha egy olyan fellépőről beszélünk, aki inkább rezidens, akkor
fontos az, hogy tudjam mi a munkássága. Ha dolgoztam már vele együtt akkor
egyszerűbb dolgom van, ha nem akkor a partnerek véleményére építek vagy a saját
szememmel látom valahol. Ezekkel a fellépőkkel kapcsolatban nincs olyan elvárás,
hogy a vendégeket behozza, inkább a jó bulit kell hogy megteremtsék a helyszínen.
Miből látod vagy tudod leszűrni azt, hogy sok embert tud behozni egy DJ vagy sem?
Az eredmények mutatják. Kicsi ez az ország és ez az iparág. Vannak olyan fellépők,
akikről köztudott, hogyha kiírjuk a nevét a plakátra, akkor eleve kevesebb reklámra,
kommunikációra van szükség.
Mennyire számít a DJ brandje?
Sokat számít. Egyrészt pozicionálja a várható vendégek összetételét is. Akinek erős
brandje van, annak van egy rajongói bázisa, amelyről nagyjából lehet tudni, hogy
milyen összetételű emberekből áll, milyen életkorú emberek lesznek a bulin, illetve
azt is lehet tudni, hogy milyen fogyasztás várható átlagosan az emberek részéről. Van
olyan aki kevesebb embert hoz be, de jobb fogyasztású embereket, és van olyan aki
nagyobb létszámot hoz be, de nem a legjobb vendégeket.
Hány erős branddel rendelkező DJ van ma a magyar piacon szerinted?
Öt DJ-t tudnék nagyjából felsorolni, aki erős branddel rendelkezik. Általában ezek a
DJ-k ilyen 2-3 éves lefutási idővel mennek, utána elcseng a dolog és nehezen tudja
fenntartani magát. Nagyon kevés példa van arra, hogy valaki 10 évig is fenntartotta ezt
a fajta ismertségét, népszerűségét a vendégek körében.
Milyen eszközöket használsz marketingkommunikációra?
Facebook, Instagram, és akár Youtube. De hiszek abban, hogy egyre fontosabbak
lesznek azok a marketingelérések, amikhez direkt tudnak hozzászólni az emberek.

52
Vidéken például gyakran szórólapozunk, plakátozunk újra, mert azt már kevesen
csinálják és nincs akkora reklámzaj. Fontos, hogy megszerezzük a telefonszámukat
vagy email címüket is, direkt mailt küldjünk az rendezvényről. Fontos, hogy ezeket az
eléréseket tudjuk szűrni különböző felvételek szerint, akár életkor, akár nem, akár
egyéb begyűjtött szűrési felvétel alapján. Ennek a kettőnek az ötvözetéből tudjuk
kihozni azt a reklámértéket, amit az adott buli alá kell tenni, hogy működjön.
Milyen tartalommal promotáltok főleg?
Ez mindig változik attól függően, hogy az adott platformon, mi a menő. Van, amikor
a kép volt a menő, aztán a videó meg a live videó. Mindig próbálunk megfelelni az
adott lehetőségeknek. Videó tartalom jó, hogyha van, de a live videó varázsa is fontos.
A live videó nincs vágva, effektezve, egyfajta hitelességet ad az embereknek és jobban
beépül a fejükbe, hogy erre a bulira el kell menni.
Időzítésre figyeltek?
Egy fontos dolog, bár ahogy az ember zsebében a telefon egyre értékesebb lett és a
rajta levő internet is szárnyal, egyre jobban veszíti el jelentőségét az időzítés. Régen
figyeltünk rá, hogy este 7-9 között menjen ki a poszt, hogy az emailt mikor küldjük,
hogy ne a levéllistája alján legyünk stb... Az időzítésnél még az a fontos, hogy
különböző típusú emberek vannak. Vannak, akiket ebédidőben lehet elkapni jobban,
van akit meg este lehet alkapni.
Mennyit kell online hirdetésre költeni, hogy jó legyen a buli?
Sokmindentől függ. Ugye például, hogy mennyire megy alapból a hely. Vannak olyan
helyek, ahol lehet számítani egy alap törzsközönségre. Vagy ha mondjuk külföldi
sztárfellépő jön, akkor rögtön felmegy tízezerre az esemény érdeklődése, nem kell
szinte költeni pluszban. Tehát számtalan dolog van, de azt gondolom, hogy most a mai
világban ötvenezer forint az alsó összeg, amit érdemes elkölteni. De hát költöttünk már
egy milliót is rendezvényre. Úgyhogy nagyon változó.
Hogyan változott a partykultúra az elmúlt 13 éved alatt?
Folyamatosan változik. Ahogy generációs váltások vannak, ez a 2-3 éves periódus
nagyon jelentős. Megéltem már egy pár ilyen változást. 12 évvel ezelőtt a klubok
voltak abszolút az első helyen, az emberek klubokba jártak és örültek a fellépőknek.
Aztán bejöttek a romkocsmák a köztudatba Budapestet nézve, ahol már a fellépő sem
volt fontos, berakták az italpultba, és nem is lehetett tudni ki a DJ. Most amikor újra
elindult megint egy kicsit a klubos élet, újra megjelentek az emberek nagyobb számban
klubokban, olyan furcsa helyzet állt elő, hogy leginkább partyszervezőkre mennek az
emberek. A partyszervezők felépítettek egy olyan direkt elérést, egy olyan rajongói

53
bázist, amivel el tudják érni azt, hogy szinte bármilyen klubot megtöltenek, hogyha jó
rendezvényt visznek oda. Fellépítették újra a fellépő kultuszt, de most általában már
arra figyelnek, hogy az adott fellépőt a saját magukénak tudják be adott régióban. A
klubok mint rendezvényhelyszín működnek és partyszervezők állnak felettük
tulajdonképpen. A kluboknak önmaguknak nincs most erejük, amivel embereket
tudnának behozni.
Miért?
Mert a romkocsmák idején a klubok elvesztették az erejüket. Nem tudták megtölteni a
helyeket, és elvesztették a hozzáállásukat is. Kiadták partyszervezőknek, akik pedig
felnőttek a feladathoz. A partyszervező csapatok is már nagy branddel rendelkeznek
és hozzákapcsolódó rajongással. Most olyan partyszervezők vannak már, akik olyan
üzleti modellt építettek fel, olyan pénzeket, olyan bevételeket tudnak keresni, amivel
már elég jelentős brandeket lehet építeni. Már milliós bevételekről lehet beszélni havi
szinten. Egy sima Rio szombat nem lesz olyan jó megjelenésű, mint mondjuk egy Rio
World Is Mine szombat. Az adott generációnak sokkal fontosabb a World Is Mine
neve, mint a klub neve. De kell a kettő együtt. Kell a klub is hozzá, de önmagában nem
képes rá. Ez valószínűleg meg fog változni ahogy lesznek jobb klubok, és majd
kezdenek felkelni csipkerózsika álmukból.

Függelék 9. Interjú Sterbinszky Károllyal

2019.03.01.
1998-tól tartozol a DJ-k élvonalába, de előtte már 8-10 éve lemezlovaskodtál. Kellett
akkoriban 10 év a befutáshoz?
Teljesen másképp működtek a dolgok akkor. Felgyorsult a világ, pörög minden. Észre
se veszed, egyik napról a másikra hopsz, itt nő ki egy DJ, ott nő ki egy új előadó. Az
online világ megborította ezt az egészet. Nekünk nem volt ekkora online marketing
hátterünk. Hiába írtál zenét. Akkor arra nagyon sok idő kellett, hogy a produkció
beérjen oda, hogy mikrofont ragadj, és szórakoztass. Nagyon komolyan megválogatták
a DJ-ket, nem úgy volt, hogy beestél egy klubba, egy kávézóba, vagy fitness terembe,
és te zenélhettél. Volt néhány DJ és te örülhettél, hogy ha a legjobb tíz között
felléphettél a legjobban dübörgő klubokban. Annak az időszaknak a tapasztalataiból
sokat táplálkozom, mert akkor tényleg diszkózni kellett. Mára már nem igazán kell
diszkózni tudni, gyakorlatilag a gépek elvégzik helyetted a dolgok oroszlánrészét. Az
általunk megismert diszkózást merőben másképp kellett művelni, ami véleményem
szerint így van jól, hiszen haladni kell a korral. A DJ-k zöme producerből növi ki

54
magát, amit jómagam maximálisan is preferálok, hiszen fantasztikus úgy buliztatni a
tömegeket, hogy saját darabokat és remixeket pörgetsz. Nekem a Gates Of Mind volt
a nagy áttörés, és ha egy jó menedzsment lett volna mögötte, akik megfogják, kitolnak,
akkor végig turnézhattam volna Amerikát... Számtalan amerikai, európai rádió chartját
színesítette, és vezette a Gates Of Mind.
Miért nem volt mögötted olyan menedzsment? Nem létezett Magyarországon?
Szerintem a kiadónak kellett volna ezt csinálni, de a kiadó nem tett bele akkora
energiát, illetve nem látott benne akkora motivációt, vagy nem is volt még asztala,
hogy azt tovább építse. Lehetett volna tovább vinni azt a vonalat, akár a trance-t, mint
a Gates of Mind vagy akár a house-t, hiszen az MTV Europe első magyar előadóként
engem játszott a Discography-val.
Azért volt valami menedzsment mögötted itthon nem?
Semmi.
30 éves pályafutásod alatt senki?
Sok emberrel dolgoztam együtt, volt aki koordinált, volt aki bookingolt, de a mai
értelemben vett profi menedzsment nem állt mögöttem. Jó lenne, ha valaki átvenné a
dolgok egyrészét, mint például a kommunikációt, sajtó-, médiamegjelenéseket, rádió,
tv stb... Megírjuk a zenét, leforgatjuk a videóklipet, kész anyagot adok, csak valaki
foglalkozzon vele úgy, ahogy egy menedzsment átfogóan foglalkozna vele. Én hiszem,
hogy 20-25% a produktum és 75-80% a reklám, főleg a mai világban.
Akkor mindent magad csinálsz?
Igen, most is minden poszt, minden kreatív, lecsekkol, jóváhagy. Sőt most Miminek
(lánya – a szerk.) az első zenéjét elkészítettük, remixeket hoztunk tető alá, videót
forgattunk. A Facebook fan page-ét, Instagramját, YouTube csatornáját is
összehoztuk, közben pedig szorgalmasan kötögetjük neki a dátumokat. Mindemellett
viszem a saját projektem ugyanúgy tovább, ami azért sokkal összetettebb és
időigényesebb, hiszen a külföldi megjelenéseimet is szinte magam koordinálom.
Honnan tudod mi kell a fiataloknak?
A sok év tapasztalata azért sok mindenre jó. Ebben élek 30 éve, aminek hála óriási
referenciám, és mostanra két segítségem is van. Fontos az adott, az éppen aktuálisan
szórakozó generáció sajátosságaival együtt élni, és imádni azt amit csinálsz. Ebben
élek, és nem is tudnék mást elképzelni. Ők is egy másvilág, ahogy anno mi is mások
voltunk. Látjuk és tudjuk mi mozgatja a mai bulizókat, ezekre a dolgokra mindig
igyekszem nyitott lenni, és úgy gondolom fogékony is vagyok rá. Az túlzás, hogy

55
tudnám, szerintem ezt senki nem tudhatja, inkább remélem, hogy kicsit érzem mi kell
a bulizóknak.
Mit gondolsz a partyszervezők az alapján hívnak meg fellépni egy DJ-t, hogy mennyire
erős a brandje?
Részben igen. Nagy szerephez jut a közösségi médiában betöltött jelenlét is, de a
különböző kapcsolati hálók is sokat számítanak. Illetve sokszor az is kecsegtető egy
DJ-nél, ha áll mögötte valamilyen szponzor.
Ha a fellépések a kapcsolatokon is múlnak, akkor minek a DJ-nek tolnia magát a
médiában?
Azért fontos, mert rengeteg információt csak ezeken a csatornákon tudsz eljuttatni a
rajongókhoz. Ezek az infók lehetnek a hétköznapjaiddal kapcsolatos élmények, zenei
megjelenések, videóklipek, vagy épp bulibeharangozók. Ez utóbbiak azért is fontosak,
mert minél több csatornán áramlik valami, annál nagyobb eséllyel ér célba. Arról nem
is beszélve, hogy a közvetlen kommunikációnak hála, rengeteg nagyszerű embert és
fant ismerhettem meg. Fantasztikus, hogy megszámlálhatatlan rajongóval tarthatom a
kapcsolatot, ami azért is nagyszerű dolog, mert így sok olyan mennyiségű feedback is
ér, amit a social media-nak köszönhetek.
Akkor a klub vagy a partyszervező csapat dolga mi lenne szerinted?
Én vallom és hiszek az egységben az erő filozófiában. Egy jó bulinak sok összetevője
van, és nem mellesleg nagyon fontos, és főleg nem elhanyagolandó, az eladott
belépőjegyek száma, hiszen valahol mindegyik egy beruházás. Amikor tehetem és
partnerek benne, akkor gőzerővel kiveszem a részemet a kommunikációból.
Milyen tartalmak mennek a legjobban a közösségi médián?
Ha kirakom az enyhén kitesizett bicepszemet, arra kétszer, háromszor annyi lájk
érkezik.
Ha kirakom a számomra legjobban sikerült remixem munkaprojekt videóját alig kap
lájkot. Vizualitás, trendi képek és népszerű témák.
Tartalomtípusok közül melyiket helyezed előtérbe?
A videók és képek is egyaránt fontosak. Bárki csinál egy olyan oldalt, ami vizuálisan
elkápráztat az minden valószínűséggel nyerő lehet megfelelő reklámmal.

Függelék 10. Interjú Suri Imrével

2019.03.13. – 1984-től hivatásos DJ. Oktatott és vizsgáztatott az OSZK keretein belül.
Országos DJ versenyeket szervezett (DMC, Heinekken). Lemezboltot nyitott, minden
DJ-t ez a lemezbolt látott el lemezekkel. 1994-től rádiózik, műsoraiban tánczenét

56
játszott, és szinte csak újdonságokat. Klubtulajdonosként is működött: Music Corner
Mediterran Club majd Retro77 club, Jazzy Pub, FATMO (bár). Jazzy Rádió alapító
tulajdonosa. 2017-ben Életmű díjas lett.
A lemezboltban hogy zajlott a munka?
Mindig összeszedtük a DJ-k megrendeléseit. Stuttgartból hoztuk a lemezeket mindig
egy keddi napon. Ahhoz hétfőn éjfélkor el kellett indulni. Odaértünk reggel 9-re
Stuttgartba, ahol délután 5-ig válogattuk a lemezeket két nagykerből. Szerdán hajnali
5-re hazaértünk, kipakoltuk a lemezeket az üzletbe, hazamentünk aludtunk egy két-
három órát. 9-re visszamentünk és 10-ig, amíg ki nem nyitottunk minden lemezt
beleltároztunk, kitettünk a helyére, mindent előkészítettünk. Ezt a fajta ellátást senki
nem biztosította korábban a szakmának. Ha valamire büszke lehetek, akkor erre igen.
Lehetett negyven centis hó, mi akkor is mentünk. Amikor nem értünk haza időben,
akkor felhívtuk mind a 120 kollégát, hogy ne gyere majd csak egy nappal később, mert
nem lesznek még lemezek. Ez egy fajta szolgáltatás is volt.
Máshonnan nem tudták beszerezni? Nem volt beszállító, hogy ki kellett menjetek
személyesen?
A rendszerváltás után 5 major lemezkiadó alakult Magyarországon: EMI, Sony, BMG,
Universal, Warner. Ezek elkezdték behordani a CD-ket külföldi minták alapján. Ők
elsősorban albumokban gondolkoztak. Maxi single-ből nem lehetett Magyarországon
annyit eladni, arról nem beszélve, hogy nem is értettek hozzá, hogy mit kellene
behozni. Én mivel ott álltam a DJ pultban hetente háromszor tudtam, hogy mi a sláger,
mi az ami műkődik és mi az ami működni fog. Nagyon kellett az, hogy mutassunk az
embereknek zenéket. A lemezbolt egy fajta fórum is volt. Összegyűltek a
lemezlovasok, mert jöttek az új lelmezekért, és akkor megbeszélték, hogy ki mit
játszott a hétvégén, kinél hogy vették az emberek azt a zenét stb…
Mennyit és miben változott az elmúlt 20 évben a partykultúra?
Amikor mi elkezdtük nem voltak ennyire specifikus DJ-k, hogy csak house meg csak
ez meg csak az. Játszottunk mindent. Ez egy későbbi folyamat volt, hogy mindenki el
kezdett valamilyen irányba szakosodni. Régen nem voltak partyszervezők, régen nem
volt ennyi stílus. Az, hogy külföldi DJ idejöjjön az még elképzelhetetlen volt. Azt ugye
Borbély Gyusziék kezdték el anno Siófokon. Most sokkal nagyobb a kínálat, most
sokkal jobb szervezések vannak. Nem feltétlenül csak a zenéről szól egy buli, hanem
különböző tematikák vannak, ami szerintem üdítő. Nagyon sokat fejlődött a technika,
a vizuál, a látványtechnika. A másik, hogy különböző generációkról kell beszélnünk
most már. Tehát nem egy generáció jár már bulizni, hanem egyszerre több. Mert a 40

57
és 50 pluszosok is járnak még. Teljesen mások a szórakozási igényük, mint a
húszéveseknek. Az is érdekes, hogy miért akarnak diszkózni emberek. Korábban az
volt, hogy mindenképp meg akarta mutatni a zenéket a DJ, mindenképp akart valamit
adni az embereknek. Később meg azt láttam, hogy sokan elmentek DJ-nek azért, mert
jól lehet csajozni vagy mert könnyű pénzkeresetnek gondolták stb... Meg aztán egy idő
után az is megfigyelhető volt, hogy csak a buli meg a feeling kedvéért sokan elmentek
ötezer forintért játszani. A tulaj meg persze minek hívjon valakit ötvenezerért, ha itt
ez a fiú aki megcsinálja ötezerért. Az a fiú persze nem tudja olyan jól megcsinálni a
built, és el kezd lemorzsolódni a közönség, a klub meghal.
Egyetértesz azzal, hogy a DJ egy brand?
Ez egy érdekes kérdés volt mindig is a szakmában, és a rádiózásban is. Anno, amikor
elindult itthon a kereskedelmi rádiózás, voltak mindenféle kutatások, hogy milyen
műsorvezetőt hallgatnának szívesen az emberek. Volt, hogy az jött ki, hogy legyen
kellemes hangja beszéljen érdekeseket, de ne zavarja a hallgatót. Aztán jöttek a Villám
Géza típusú műsorvezetők, akik megosztók lettek. Ez egy örök kérdés a szakmában,
hogy mi a jobb: a simulékony vagy a megosztó DJ. Nagyon egyszerű a válasz: a piac
diktálja. Ha sok a simulékony DJ, akkor kell valami amivel ki tudsz tűnni, kell hogy
jöjjön egy olyan valaki, aki megosztó. Ha meg sok a megosztó, akkor meg azt
mondják, hogy jöjjön már egy simulékony, aki össze tudja húzni a 10, 20, 50
embereket mindenhonnan. Tehát mindig a piac fogja diktálni, hogy melyik a jobb.
Vagy a karakteres DJ, akinek saját műsora, saját stílusa, saját beszédkultúrája, saját
közönsége van. Vagy az aki bárkit ki tud szolgálni és ha nyitnak egy klubot akkor
onnan senki nem fog elmenekülni, mert bármit le tud játszani, nem csak a saját
kedvenceit, saját stílusát. A DJ alapesetben az, aki lejátsza és bemutatja a zenéket.
Magyarországon sztár DJ csak az tudott lenni, aki egyben producer is, akinek vannak
megjelenései, zenék vagy remixek formájában. Ezt a két dolgot összekeverik az
emberek, holott nem szabadna.
Volt-e valaha menedzsered? Hogyan építetted a karriered?
A mi időnkben nem voltak menedzserek. Annak idején a budapesti éjszakában volt 4-
5 nagyobb szórakozóhely, ahol játszott összesen kb. 8 DJ. Oda lejárt még rengeteg
másik DJ is, hogy meghallgassa, a másik mit játszik. Ott köttetek kapcsolatok és
egymást hívtuk egy idő után. Gyakorlatilag mindig DJ-k hívtak mindenhova. Én is
rengeteg disc jockeyt hívtam magam mellé, aztán vagy tetszett a főnöknek vagy nem.
De szerintem ma sincsenek nagyon menedzserek. A jó menedzserekre egyébként óriás
szükség lenne, hogy ne a disc jockeynak kelljen mindennel foglalkozni. Egy-egy vita

58
egy szórakozóhellyel vagy egy sampling rész miatt egy kiadóval sokszor negatív
hatással lesz a DJ-re. Foglalkozzon a DJ a művészeti részével és legyen egy ember
mögötte, aki mind az adminisztrációs, mind a pénzügyi részét megteremti.
Milyen szempontok alapján döntesz arról, hogy milyen DJ-t hívsz meg a
szórakozóhelyedre?
Mindig azokat a DJ-ket szerettem, akik közel álltak ahhoz a zenei kultúrához, amit mi
képviseltünk. Tehát az mindig jó volt, hogyha volt egy 70%, amiben egyezett a
stílussal de egy 30%-ban hozott valami újat, valamit amit a törzsközönség máshol nem
hallhat. Bárány Ati volt ott többször, Miller, Szecsei, Revolution volt.. (Music Corner)
Számított, hogy milyen erős a brandje?
Nem. Jó zenét csináljon. De én azt gondolom, hogy nagyon kevés olyan DJ van, akinek
van igazi brandje. Elmentem múltkor is a Ballantine’s díjátadóra és a jelöltek 70%-át
nem ismertem. Számomra követhetetlen. Régen is nehéz volt egyébként követni, de
volt hogy vettük a fáradtságot, kivettünk két szabadnapot, és elmentünk meghallgatni
más DJ-ket, hogy mit játszik és milyen közönsége van. Az, hogy milyen a közönsége
az is nagyon fontos. Kell az a közönség a szórakozóhelyemre vagy sem?

Függelék 11. Interjú Szecsei Attilával

2019.04.01.
1995 januárjától vagyok hivatalosan DJ, az ezt megelőző évben sulibulik, gyakorlás
egy másik DJ mellett jártam az éjszakát, hogy beletanuljak. Akkoriban akkor értél el
valamit, ha valamelyik klub házigazdája lehettél. A 90-es évek közepén még nem
nagyon ment ez a sztár DJ kultusz. Inkább a zenekarok futottak, Ámokfutók, UFO,
Zoltán Erika stb.. ők voltak a fellépők és a DJ ott volt egész este. Az utóbbi 4-5 évben
kezdtem el járni az országot. A rezidensből sztár DJ-vé válás az nálam egy folyamat
része volt, nem egy ugrás. Sokan, akik most kezdik úgy gondolják, hogy írnak 2-3
slágert és egyből sztárok. Pedig ez egy szamárlétra, én is végigjártam. Kluboknak
voltam házigazdája, játszottam rendezvényeken, esküvőztem, játszottam kocsmákban
pubokban is.
A márkaépítés is közrejátszik a sztár DJ-vé válásodban? Az utóbbi években erre
jobban ráfeküdtél?
Igen, tulajdonképpen a partysorozatunkkal együtt a NightLife-fal lett a Szecsei is
brand. Ahogy az berobbant, úgy az én nevem is. Így jutottam oda, hogy egy országot
járó – hadd ne mondjam azt, hogy sztár DJ – vendégfellépő lettem. Egy vendégfellépő
vagyok, akit ha meghívnak tudják mire számíthatnak.

59
Azért kellenek a brandek, mert a klubok haldokolnak, és csak akkor mennek be az
emberek, ha sztár fellépő van?
Igen, sajnos. Tíz vagy az alatti olyan klub van, ami ellátja magát önerőből. Ahova nem
kell hívni vendég DJ-t, nem kell hívni partyszervező csapatot. Ehhez egy borzalmasan
tapasztalt és hozzáértő rezidensre van szükség, aki a saját érdekei helyett a klubot és a
közönséget nézi. Olyan ember kell, aki nem akar sztárrá válni, branddé válni, hanem
csak a klubnak él és dolgozik. Sajnos ebből egyre kevesebb van, mert mindenki sztárrá
akar válni. Az emberek részéről pedig nem arra van szükség, hogy odamenjenek egy
klubba és ott legyenek egész este, hanem tömegvonzás van. Ahová nagy partyt
szerveznek, hires fellépőkkel odamegy mindenki. Ahova nem szerveznek semmit, oda
nem megy senki.
A célcsoportod melyik generáció?
16-tól 29-ig, nekik szól a zene, amit játszok. Amikor mi voltunk fiatalok, mi is 16
évesen kezdtünk bulizni járni. Ez nem változott. A nagy bulizó közönség az a 18-25
év közöttiekből áll, akik megtöltenek egy kétezer fős klubot. Az egy másik dolog, hogy
a VIP-ban vannak idősebbek de max 30-40-en, a kétezerhez képest. Azért ez a
korosztály, mert 18 felett már dolgoznak valamelyest van elkölteni való pénzük, de
még nincs család stb.. Már keresnek annyit, hogy egy hétvégén, ha elmennek bulizni
egy 5-8 ezer forintot el tudnak költeni belépőre meg a pultnál. Egy klub ebből él:
belépő és alkoholfogyasztás.
Hogyan kommunikálsz ezzel a korosztállyal?
Csak a közösségi médiát nézik. Én azt vettem észre, hogy már egy webböngészőt sem
nyitnak meg, hogy megnézzenek egy com vagy hu-ra végződő partyportált, mert nem
érdekli őket. 99%-ban a facebookot és az instagramot pörgetik. Ezt egy kicsit
sajnálom, mert mi van, ha leállnak ezek a szerverek.
Milyen tartalmakkal éred el a közönséged?
Hát én ezt azért nem maxolom ki. Egy kicsit már öregnek érzem magam, mert képes
vagyok letenni a telefont akár ötven percre, hogy megnézzek egy sorozatrészt. A
fiataloknak ez elképzelhetetlen: mi az hogy leteszed a telefont? Ismerek olyan DJ-t,
aki a sztorijába minden nap ötven dolgot feltesz, például hogy rágja a műzlit, vagy
hogy lépked a kövön a cipőjével. Nem értem, hogy miért kell ennyire tolni ezt kifelé.
Nekem inkább az működik jobban, amikor mondjuk csak heti 2-3 posztot teszek ki, de
az érdekes. Nem feltétlen akarom én ezt széttolni. Az a probléma ezzel, hogy mi van
ha leáll a szerver, és valami leáll egy ideig. Mit fogunk csinálni? Plakátolunk? SMS-
ezünk?

60
Mondasz nem-et egy fellépésre?
Mindent szeretek elvállalni, nem teszek különbséget, de voltam már olyan helyen,
ahova nem megyek vissza. Műszaki ember vagyok és maximalista. Nem szeretem, ha
valami tákolmány. Szeretem megpörgetni a bulikat, és ha alkalmatlan rá a
környezetem, akkor nem érzem jól magam. Reloop keverőn például már nem vagyok
hajlandó fellépni, nem tud olyan effekteket, nincs benne olyan filter stb... Tehát amivel
én színesítem a szettet, ahhoz kell egy technikai minimális szükséglet. De ezeket
persze előre egyeztetjük, és kitalálunk mindenkinek jó megoldást.
A saját zene mennyire fontos?
Ismerek olyan jól futó DJ-ket, akiknek semmilyen saját zenéjük nincsen, se bootleg,
se remix, se original és ismerek olyanokat is, akiknek csomó zenéjük van és mégsem
jutnak egyről a kettőre. Szóval valahogy ez nem egy alapfeltétel. Azt vettem észre az
évek alatt, hogy több dolognak kell együtt állnia. Van egy saját zenéje valakinek,
amivel lehet be is futott, de utána nem tudja fenntartani azt a szintet. Tudni kell az
embereknek eladni. Olyat kell eladni, amit meg is esznek. Meg kell érteni, hogy
vannak olyan zenei műfajok, amelyeket egyszerűen nem lehet eladni Magyarországon.
Bizonyos zenék csak fesztiválokon mennek. Egyébként ha becsukod a szemed, és
meghallgatsz egy ilyen zenét rá fogsz jönni, hogy amint becsuktad a szemed nem
fogod élvezni, mert kell hozzá az audiovizuális élmény. Kell hozzá a nagyszínpad, kell
hozzá a lézer, kell hozzá a stroboszkóp, a vizuál és a rengeteg ember, aki “éééóóó-zik”
közben. Kell egy aranyközépút, ami elmegy klubokban és fesztiválon is. Ismerek olyan
magyar producereket, akik borzalmasan tehetségesek és még sincs fellépésük, mert a
zenéjükre nincs igény.
Mi a Szecsei megkülönböztető jegye?
A hangulat. Sokan mondták annak idején egy partysorozatra, amin játszottam, hogy
azért nem jönnek le, mert túl veretős a zene. Én meg mondtam nekik, hogy ne ezzel
foglalkozzatok, gyertek le, mert a hangulat tetszeni fog. Nagyon sok olyan barátom
van, aki nem járt, mert nem szerette ezt a zenét, aztán függőjévé vált, mert nem is a
zene volt, ami odavonzotta őt, hanem az a hangulat, ami kialakult az én vezényletem
alatt. Azt mondják, ha egy Szecsei bulira elmész, tutira meg fogsz borulni – hadd éljek
ezzel a szóval, mostanában nagyon divatos, én is használom. Szóval, hogyha valaki
nem is szereti konkrétan ezt a zenei műfajt, de lejön a barátaival, az is azt fogja
mondani, hogy ez baromi jó volt. Amit én árulok az az élmény. Ami a legnagyobb
siker talán, hogy benne vagyok az emlékeikben. Ez az, amit egy brandnek tartalmaznia
kell. Nem egy logóval vagy arccal adod el, hanem egy komplett értékcsomaggal. Nem

61
is mindig a teltház számít. Van ahol az én nevemre sincsen teltház, de mondjuk a
fogyasztás a duplája volt, mint a korábbi teltházon. A legvégén a matek számít egy
klub üzemeltetésénél. A klubok egyébként bajban vannak, mert nem tudnak kit hívni.
Egyre kevesebb olyan fellépő DJ van, akire bejönnek az emberek.
Borély Gyula 10, Radics Tibor 5 ilyen DJ-t említett.
Én nem számszerűsíteném, de igen 5-10 között lehet szerintem is. Bár ez is
regionálisan más. Volt olyan régió ahol az én nevem se működött hosszú ideig.
Szombathelyen például egy év kellett, hogy beinduljon, mert ott akkor más nevek
mentek. Azóta persze már kialakult a saját szombathelyi rajongó közösség.

Függelék 12. Interjú Sztranyovszky Andreával

2019.03.27. – Művésznevén Andrea Lane. Feltörekvő, fiatal DJ lány, aki egy
szemesztert töltött Erasmussal Hollándiában zeneipari menedzsment és marketing
képzésen.
Milyen tárgyaid voltak kint?
Négy tárgyam volt: menedzsment, event marketing, jog és könyvelés, projektmunka.
Mi volt a projektmunka?
Kaptunk egy énekes srácot, aki anno megnyerte a holland X faktort. Kihúzták őt egy
rossz szerződésből egy major kiadótól, mert leépítette őt brandben, zenében
mindenben, és akkor odaadták nekünk, hogy tessék. Itt van a srác, itt vagytok 25-en,
csinálunk csapatokat és akkor van 4 hónapotok arra, hogy menjen Japánba turnézni,
legyen 9 fellépése Hollandiában és mellé még legyen x számú zenéje a Spotify-on,
meg jó eredményei az iTunes-on. Persze közben mindig mentoráltak minket, illetve
ezt a feladatot a félév második felében kaptuk, szóval amit előtte megtanultunk azt
kellett hasznosítani.
Hogy zajlott ez a munka?
Négy csapat volt. Az egyik a bookinggal foglalkozott, kiajánlókat küldött ki, felvette
az emberekkel a kapcsolatokat. Volt egy csapat, ami a tartalomgyártással foglalkozott,
abban voltam én is. Főleg az volt a dolgunk, hogy az Instagramra, Facebookra
gyártsunk dolgokat, például kreatívokat kellett készítenünk a Japán turnéhoz. A
bookingosok szóltak, hogy két hét múlva itt lesz fellépése, és ahhoz mehet a flyer stb...
Aztán volt a label, a kiadói csapat. Ők csak a zenéivel foglalkoztak, a Spotify-val.
Mindig napra készen kellett lenniük, hogy milyen újítások vannak, hogy számolják a
jogdíjakat. A negyedik csapat pedig csak az előadó imázsával foglalkozott. Hogy
nézzen ki, hogy öltözködjön, fotózásokon hogy jelenjen meg, hogy beszéljen a

62
videókban. Lényegében ők voltak a fej, mert ők mondták meg, hogy az összes többi
hogy nézzen ki. Folyamatosan össze kellett dolgoznunk.
Előzetesen kellett valamilyen kutatást csinálnotok a holland énekes menedzselése
kapcsán?
Personát kellett felállítani, megtalálni a célközönségét. Tehát 3 embert kiválasztottunk
mint potenciális célközönség, és hozzájuk kellett csinálni leírást, hogy mit csinál
szabad idejében, milyen sítlusa van, mivel foglalkozik. Ezeket kellett elemezni és
leszűrni, hogy nagyjából kihez fogunk szólni a zenéjével, és ki az aki be fogja őt
követni. E szerint építik fel már az imázst is.
DJ-k mögött is ekkora a csapat áll?
Igen. Amikor tanultuk a dolgokat, akkor nem kifejezetten énekesekre vagy DJ-kre
szabottan tanultuk, hanem általánosságban bármely előadóról. A hollandoknál nincs
nagy különbség, ha a módszer bevált egy énekesnél alkalmazzák a DJ-re is. A
struktúra, az emberek ugyanazok.
Hollandiában már a feltörekvők mögött is csapat áll?
Jó lehetőségeik vannak az biztos. Például amikor én jártam, akkor is járt oda két srác,
EDM előadók, akik tök jól teljesítettek, meg ugye már írtak zenéket, csak a
marketingről, menedzsmentről nem sokat tudtak, nem is volt mögöttük csapat. A
suliban össszeszedték maguk köré az embereket és így el kezdtek építkezni. Szóval
Hollandiában az a jó, hogy mindig tudsz valakit találni és az elején nem kérnek semmit
cserébe. Ha látják, hogy működik és sikeres lehetsz, akkor van az hogy írnak
szerződést. A másik, hogy nálunk a menedzserek nem foglalkoznak a külföldi piaccal,
csak Magyarországra koncentrálnak. Hollandiában a nullától kezdve nemzetközi
piacra is építik az előadót.
Itthon egy feltörekvőnek milyen lehetőségei vannak szerinted?
Szerintem már az elején ki kell tanulni, nemcsak a marketinges dolgokat, hanem a zene
jogokat is, publishing dolgokat – ami már a kiadótól független terjesztéssel
foglalkozik. Aztán ha valamennyire kiépült a projekt akkor el kell dönteni, hogy itthoni
piac vagy nemzetközi a cél. Mert nálunk ez nagyon elkülönül. Itthon szerintem a social
media is máshogy működik. Sokkal személyesebbek szerintem az emberek. Például
kint amennyire megfigyeltem nagyon egyirányú a kommunikáció.
Mennyire számít itthon a DJ brandje? Az alapján hívják meg fellépni?
Az újak közül szerintem igen. A régi motorosoknál ez nem annyira fontos szerintem.
Mondjuk egy Bárány Attilának nem kell, hogy nyomja, mert őt akkor is el fogják hívni.
Számít-e, hogy legyen a DJ-nek saját zenéje?

63
Attól függ. Ez megint olyan, hogyha régi motoros vagy és mondjuk elkezdted 10 évvel
ezelőtt, és már kiépítetted magadnak az utakat, köztudatban van neved, akkor
szerintem nem szükséges.
Mitől vagy más, mint a többi DJ lány? Van-e olyan dolog, amire kihegyezed a
branded?
Hitelesség. Magamnak írom a zenéim, én vagyok az egész mozgatója, nem csak
kirakatban vagyok. Vannak olyan előadók, akikről lesüt, hogy semmi köze a zenéhez,
de tök jó a cipője meg a zoknija. Ezzel is célközönséget és piacot választasz. Mondjuk
itthon, ha a mainstream közegnek játszol, akkor nem fogja érdekelni, hogy hogy
nyomkodod az Abletont, de ha mondjuk kiteszed, hogy milyen hamburgert eszel, arra
biztos nagyobb elérés jön. Külföldön már az a trendibb, ha egy valódi arc vagy. Kicsit
lemenőben van az EDM, jön fel a techno meg tech house, és tökre figyelnek arra, hogy
legyenek eredeti arcok. Több olyan neves kiadót ismerek ahova, ha beküldenék egy
tök jó ghostot, az az első kérdésük, hogy ki írta. És ha azt mondod, hogy nem te, akkor
azt mondják, hogy köszi szépen akkor te nem érdekelsz, mondd meg, ki írta a zenét,
mert vele szeretnénk beszélni.
Hogyan szerzel fellépéseket?
Általában mindenki a szakmából indul először. Engem is DJ kollégák kezdtek hívni,
vagy olyan partyszervezők, akik hallottak valahol. Viszont még életemben nem
csináltam kiajánlót, és nem is küldtem, de szerintem működhet ez még itthon.
Hol kommunikálsz?
Instagram, Facebook, Spotify, de a Facebookot már nagyon szeretném elhagyni.
Időzítés?
A reggel 9 szerintem tök jó, meg az este 7. A zenéknél meg azt is lehet figyelni például,
hogy mikor vannak Beatporton akciók, és akkor érdemesebb kitenni, mert többen
vásárolnak olyankor.

64