A mechanika alapjai

A pontszerű testek dinamikája

Horváth András
SZE, Fizika és Kémia Tsz.

2006. szeptember 29.

A dinamika
alaptörvényei
• Bevezetés
• Newton I. törvénye
• Newton II. törvénye
• Newton III. törvénye
• Newton IV. törvénye
A lendület, a
lendületmegmaradás
törvénye

A munka és az energia A dinamika alaptörvényei

A newtoni mechanika
korlátai

2 / 27
 Bevezetés

A dinamika
alaptörvényei
A dinamika megértéséhez szükségesek voltak mindazok, amit a
• Bevezetés kinematikából eddig megtanultunk.
• Newton I. törvénye
• Newton II. törvénye
• Newton III. törvénye
• Newton IV. törvénye
A lendület, a
lendületmegmaradás
törvénye

A munka és az energia

A newtoni mechanika
korlátai

3 / 27
 Bevezetés

A dinamika
alaptörvényei
A dinamika megértéséhez szükségesek voltak mindazok, amit a
• Bevezetés kinematikából eddig megtanultunk.
• Newton I. törvénye
• Newton II. törvénye A dinamika alaptörvényeit Isaac Newton fedezte fel az 1600-as évek
• Newton III. törvénye végén. Természetesen alapozott sokak munkájára, de nála állt
• Newton IV. törvénye
A lendület, a
össze egy rendszerré a mechanika.
lendületmegmaradás
törvénye

A munka és az energia

A newtoni mechanika
korlátai

3 / 27
 Bevezetés

A dinamika
alaptörvényei
A dinamika megértéséhez szükségesek voltak mindazok, amit a
• Bevezetés kinematikából eddig megtanultunk.
• Newton I. törvénye
• Newton II. törvénye A dinamika alaptörvényeit Isaac Newton fedezte fel az 1600-as évek
• Newton III. törvénye végén. Természetesen alapozott sokak munkájára, de nála állt
• Newton IV. törvénye
A lendület, a
össze egy rendszerré a mechanika.
lendületmegmaradás
törvénye
A mechanika alaptörvényei azóta is a Newton-törvények, melyeket a
A munka és az energia
következőkben tárgyalunk. (Newton nem pontosan ebben a
A newtoni mechanika formában mondta ki őket, de mindezek benn vannak műveiben.)
korlátai

3 / 27
 Newton I. törvénye

A dinamika
alaptörvényei Található olyan vonatkoztatási rendszer, amelyből nézve minden ma-
• Bevezetés
• Newton I. törvénye
gára hagyott test állandó sebességvektorral mozog.
• Newton II. törvénye
• Newton III. törvénye
• Newton IV. törvénye
A lendület, a
lendületmegmaradás
törvénye

A munka és az energia

A newtoni mechanika
korlátai

4 / 27
 Newton I. törvénye

A dinamika
alaptörvényei Található olyan vonatkoztatási rendszer, amelyből nézve minden ma-
• Bevezetés
• Newton I. törvénye
gára hagyott test állandó sebességvektorral mozog.
• Newton II. törvénye
• Newton III. törvénye
• Newton IV. törvénye Megjegyzések:
A lendület, a
lendületmegmaradás
törvénye
• Az ilyen rendszert inerciarendszernek nevezzük.
A munka és az energia

A newtoni mechanika
korlátai

4 / 27
 Newton I. törvénye

A dinamika
alaptörvényei Található olyan vonatkoztatási rendszer, amelyből nézve minden ma-
• Bevezetés
• Newton I. törvénye
gára hagyott test állandó sebességvektorral mozog.
• Newton II. törvénye
• Newton III. törvénye
• Newton IV. törvénye Megjegyzések:
A lendület, a
lendületmegmaradás
törvénye
• Az ilyen rendszert inerciarendszernek nevezzük.
A munka és az energia
• Magára hagyott test alatt olyan testet értünk, mely nincs
A newtoni mechanika kölcsönhatásban más testekkel.
korlátai

4 / 27
 Newton I. törvénye

A dinamika
alaptörvényei Található olyan vonatkoztatási rendszer, amelyből nézve minden ma-
• Bevezetés
• Newton I. törvénye
gára hagyott test állandó sebességvektorral mozog.
• Newton II. törvénye
• Newton III. törvénye
• Newton IV. törvénye Megjegyzések:
A lendület, a
lendületmegmaradás
törvénye
• Az ilyen rendszert inerciarendszernek nevezzük.
A munka és az energia
• Magára hagyott test alatt olyan testet értünk, mely nincs
A newtoni mechanika kölcsönhatásban más testekkel.
korlátai
• Nem minden vonatkoztatási rendszer inerciarendszer!

4 / 27
 Newton I. törvénye

A dinamika
alaptörvényei Található olyan vonatkoztatási rendszer, amelyből nézve minden ma-
• Bevezetés
• Newton I. törvénye
gára hagyott test állandó sebességvektorral mozog.
• Newton II. törvénye
• Newton III. törvénye
• Newton IV. törvénye Megjegyzések:
A lendület, a
lendületmegmaradás
törvénye
• Az ilyen rendszert inerciarendszernek nevezzük.
A munka és az energia
• Magára hagyott test alatt olyan testet értünk, mely nincs
A newtoni mechanika kölcsönhatásban más testekkel.
korlátai
• Nem minden vonatkoztatási rendszer inerciarendszer!
• Sok rossz megfogalmazása létezik Newton I. törvényének!
Általában elfelejtik megjegyezni, hogy ez csak bizonyos
rendszerekben teljesül.

4 / 27
 Newton I. törvénye

A dinamika
alaptörvényei Található olyan vonatkoztatási rendszer, amelyből nézve minden ma-
• Bevezetés
• Newton I. törvénye
gára hagyott test állandó sebességvektorral mozog.
• Newton II. törvénye
• Newton III. törvénye
• Newton IV. törvénye Megjegyzések:
A lendület, a
lendületmegmaradás
törvénye
• Az ilyen rendszert inerciarendszernek nevezzük.
A munka és az energia
• Magára hagyott test alatt olyan testet értünk, mely nincs
A newtoni mechanika kölcsönhatásban más testekkel.
korlátai
• Nem minden vonatkoztatási rendszer inerciarendszer!
• Sok rossz megfogalmazása létezik Newton I. törvényének!
Általában elfelejtik megjegyezni, hogy ez csak bizonyos
rendszerekben teljesül.
• Newton többi törvénye csak inerciarendszerben teljesül!

4 / 27
 Newton II. törvénye

A dinamika
alaptörvényei Minden testhez található egy olyan állandó m mennyiség, amit a test
• Bevezetés
• Newton I. törvénye
tömegének nevezünk, és a többi test hatása a vizsgált testre jellemez-
• Newton II. törvénye hető egy F úgynevezett erőfüggvénnyel, ami csak a test tömegétől,
• Newton III. törvénye
• Newton IV. törvénye
helyétől sebességétől és az időponttól függ, úgy, hogy
A lendület, a
lendületmegmaradás
törvénye
F =m·a
A munka és az energia

A newtoni mechanika
ahol a a test gyorsulása.
korlátai

5 / 27
 Newton II. törvénye

A dinamika
alaptörvényei Minden testhez található egy olyan állandó m mennyiség, amit a test
• Bevezetés
• Newton I. törvénye
tömegének nevezünk, és a többi test hatása a vizsgált testre jellemez-
• Newton II. törvénye hető egy F úgynevezett erőfüggvénnyel, ami csak a test tömegétől,
• Newton III. törvénye
• Newton IV. törvénye
helyétől sebességétől és az időponttól függ, úgy, hogy
A lendület, a
lendületmegmaradás
törvénye
F =m·a
A munka és az energia

A newtoni mechanika
ahol a a test gyorsulása.
korlátai

Newton szerint tehát a testek tömege állandó, független a test

mozgásától és attól, milyen kölcsönhatásban vesz részt a test.

5 / 27
 Newton II. törvénye

A dinamika
alaptörvényei Minden testhez található egy olyan állandó m mennyiség, amit a test
• Bevezetés
• Newton I. törvénye
tömegének nevezünk, és a többi test hatása a vizsgált testre jellemez-
• Newton II. törvénye hető egy F úgynevezett erőfüggvénnyel, ami csak a test tömegétől,
• Newton III. törvénye
• Newton IV. törvénye
helyétől sebességétől és az időponttól függ, úgy, hogy
A lendület, a
lendületmegmaradás
törvénye
F =m·a
A munka és az energia

A newtoni mechanika
ahol a a test gyorsulása.
korlátai

Newton szerint tehát a testek tömege állandó, független a test

mozgásától és attól, milyen kölcsönhatásban vesz részt a test.
Másik elrejtett feltételezés, hogy a kölcsönhatások előre
meghatározott módon mennek végbe, azaz az erő mindig ugyanaz,
ha azonos körülmények közt megismétlek egy kísérletet.

5 / 27
 ...

A dinamika
alaptörvényei
Legnagyobb ötlet viszont, hogy a kölcsönhatás a test gyorsulását
• Bevezetés határozza meg. Korábban mindenki azt hitte, hogy a sebességet
• Newton I. törvénye
• Newton II. törvénye határozzák meg a körülmények.
• Newton III. törvénye
• Newton IV. törvénye
A lendület, a
lendületmegmaradás
törvénye

A munka és az energia

A newtoni mechanika
korlátai

6 / 27
 ...

A dinamika
alaptörvényei
Legnagyobb ötlet viszont, hogy a kölcsönhatás a test gyorsulását
• Bevezetés határozza meg. Korábban mindenki azt hitte, hogy a sebességet
• Newton I. törvénye
• Newton II. törvénye határozzák meg a körülmények. (Deriválás nélkül még a pillanatnyi
• Newton III. törvénye sebesség is homályos fogalom volt, nemhogy a gyorsulás. . . )
• Newton IV. törvénye
A lendület, a
lendületmegmaradás
törvénye

A munka és az energia

A newtoni mechanika
korlátai

6 / 27
 ...

A dinamika
alaptörvényei
Legnagyobb ötlet viszont, hogy a kölcsönhatás a test gyorsulását
• Bevezetés határozza meg. Korábban mindenki azt hitte, hogy a sebességet
• Newton I. törvénye
• Newton II. törvénye határozzák meg a körülmények. (Deriválás nélkül még a pillanatnyi
• Newton III. törvénye sebesség is homályos fogalom volt, nemhogy a gyorsulás. . . )
• Newton IV. törvénye
A lendület, a
lendületmegmaradás Newton II. törvényének jelentősége:
törvénye

A munka és az energia
A newtoni mechanika
korlátai
Ha egy kölcsönhatás erőtörvényét egyszer megállapítom, és egy
test tömegét lemérem, akkor Newton II. törvénye alapján megkapom
a gyorsulást. Ebből a kinematika módszereivel a teljes mozgás
visszakapható.

6 / 27
 ...

A dinamika
alaptörvényei
Legnagyobb ötlet viszont, hogy a kölcsönhatás a test gyorsulását
• Bevezetés határozza meg. Korábban mindenki azt hitte, hogy a sebességet
• Newton I. törvénye
• Newton II. törvénye határozzák meg a körülmények. (Deriválás nélkül még a pillanatnyi
• Newton III. törvénye sebesség is homályos fogalom volt, nemhogy a gyorsulás. . . )
• Newton IV. törvénye
A lendület, a
lendületmegmaradás Newton II. törvényének jelentősége:
törvénye

A munka és az energia
A newtoni mechanika
korlátai
Ha egy kölcsönhatás erőtörvényét egyszer megállapítom, és egy
test tömegét lemérem, akkor Newton II. törvénye alapján megkapom
a gyorsulást. Ebből a kinematika módszereivel a teljes mozgás
visszakapható.
Sok, korábban megmagyarázhatatlan dologra derült fény. (Bolygók
mozgása, lövedék röppálya, gépek tervezési kérdései, stb.)

6 / 27
 Newton III. törvénye

A dinamika
alaptörvényei Ha csak két test van egymással kölcsönhatásban, akkor ha az egyikre
• Bevezetés
• Newton I. törvénye
F 1 erő hat, akkor a másikra ható erő F 2 = −F 1 .
• Newton II. törvénye
• Newton III. törvénye
• Newton IV. törvénye
A lendület, a
lendületmegmaradás
törvénye

A munka és az energia

A newtoni mechanika
korlátai

7 / 27
 Newton III. törvénye

A dinamika
alaptörvényei Ha csak két test van egymással kölcsönhatásban, akkor ha az egyikre
• Bevezetés
• Newton I. törvénye
F 1 erő hat, akkor a másikra ható erő F 2 = −F 1 .
• Newton II. törvénye
• Newton III. törvénye
• Newton IV. törvénye Szokás ezt „hatás-ellenhatás törvényének” is nevezni.
A lendület, a
lendületmegmaradás

F2 = −F111111111
00000000
törvénye
11111
00000 F1
00000
11111
A munka és az energia 00000
11111
00000
11111
00000
11111
00000
11111
00000000
11111111
11111111
00000000
00000000
11111111
A newtoni mechanika
00000
11111
00000
11111
00000000
11111111
korlátai
00000
11111
00000000
11111111
00000000
11111111

7 / 27
 Newton IV. törvénye

A dinamika
alaptörvényei Ha egy testre több másik is hat egyszerre, akkor a test úgy mozog,
• Bevezetés
• Newton I. törvénye
mintha olyan kölcsönhatásban szerepelne, melynek ereje a külön-
• Newton II. törvénye külön kölcsönhatások erőinek vektori összege.
• Newton III. törvénye
• Newton IV. törvénye
A lendület, a
lendületmegmaradás
törvénye

A munka és az energia

A newtoni mechanika
korlátai

8 / 27
 Newton IV. törvénye

A dinamika
alaptörvényei Ha egy testre több másik is hat egyszerre, akkor a test úgy mozog,
• Bevezetés
• Newton I. törvénye
mintha olyan kölcsönhatásban szerepelne, melynek ereje a külön-
• Newton II. törvénye külön kölcsönhatások erőinek vektori összege.
• Newton III. törvénye
• Newton IV. törvénye
A lendület, a
lendületmegmaradás
Az erők tehát egymástól függetlenül hatnak, hatásuk egyszerű
törvénye
matematikai művelettel összegezhető.
A munka és az energia

A newtoni mechanika
korlátai F +F
1 2
F
1
111111
000000
000000
111111
F 111111
000000
000000
111111
000000
111111
000000
111111
000000
111111
000000
111111
2 000000
111111
000000
111111
000000
111111
000000
111111
000000
111111 000000
111111
000000
111111
000000
111111 000000
111111
000000
111111

8 / 27
 ...

A dinamika
alaptörvényei
Több kölcsönhatás esetére Newton II. törvényét szokás az alábbi
• Bevezetés alakok valamelyikében felírni:
• Newton I. törvénye
• Newton II. törvénye
• Newton III. törvénye F1 + F2 + ··· + Fn = m · a
• Newton IV. törvénye
A lendület, a
lendületmegmaradás n
törvénye
X
A munka és az energia
F i = F eredő = ma
A newtoni mechanika
i=1
korlátai

9 / 27
A dinamika
alaptörvényei

A lendület, a
lendületmegmaradás
törvénye
• A lendület fogalma
• lendületmegmaradás
2 testre
• általánosítás

A munka és az energia
A lendület, a
A newtoni mechanika
korlátai
lendületmegmaradás törvénye

10 / 27
 A lendület fogalma

A dinamika
alaptörvényei
Mindenki emlékszik: lendület=tömeg x sebesség, azaz p = mv .
A lendület, a
lendületmegmaradás
törvénye
De miért olyan fontos fogalom ez?
• A lendület fogalma
• lendületmegmaradás
2 testre Miért nincs neve mondjuk a m2 v mennyiségnek?
• általánosítás

A munka és az energia

A newtoni mechanika
korlátai

11 / 27
 A lendület fogalma

A dinamika
alaptörvényei
Mindenki emlékszik: lendület=tömeg x sebesség, azaz p = mv .
A lendület, a
lendületmegmaradás
törvénye
De miért olyan fontos fogalom ez?
• A lendület fogalma
• lendületmegmaradás
2 testre Miért nincs neve mondjuk a m2 v mennyiségnek?
• általánosítás

A munka és az energia
Válasz: a lendület el van rejtve a Newton-törvényekben:
A newtoni mechanika
korlátai
F = ma = mv ′ = (mv)′ = p′

Ennek sok következménye van.

11 / 27
 lendületmegmaradás 2 testre

A dinamika
alaptörvényei
Vizsgáljunk két testet, amik erőt fejtenek ki egymásra, de más test
A lendület, a nem hat erre a kettőre, azaz a két test zárt rendszert alkot.
lendületmegmaradás
törvénye
• A lendület fogalma
• lendületmegmaradás
2 testre
• általánosítás

A munka és az energia

A newtoni mechanika
korlátai

12 / 27
 lendületmegmaradás 2 testre

A dinamika
alaptörvényei
Vizsgáljunk két testet, amik erőt fejtenek ki egymásra, de más test
A lendület, a nem hat erre a kettőre, azaz a két test zárt rendszert alkot.
lendületmegmaradás
törvénye Newton III. törvénye szerint a rájuk ható erők:
• A lendület fogalma
• lendületmegmaradás
2 testre F 1 = −F 2
• általánosítás

A munka és az energia

A newtoni mechanika
korlátai

12 / 27
 lendületmegmaradás 2 testre

A dinamika
alaptörvényei
Vizsgáljunk két testet, amik erőt fejtenek ki egymásra, de más test
A lendület, a nem hat erre a kettőre, azaz a két test zárt rendszert alkot.
lendületmegmaradás
törvénye Newton III. törvénye szerint a rájuk ható erők:
• A lendület fogalma
• lendületmegmaradás
2 testre F 1 = −F 2
• általánosítás

A munka és az energia
Az előzőek szerint:
A newtoni mechanika
korlátai
p′1 = −p′2 ⇒ p′1 + p′2 = 0

A deriválás ismert tulajdonságai miatt:

(p1 + p2 )′ = 0

ami azt jelenti, hogy a két lendület összege időben állandó.

12 / 27
 általánosítás

A dinamika
alaptörvényei
Nemcsak 2, hanem n testre is bizonyítható, hogyha zárt rendszert
A lendület, a alkotnak, össz lendületük állandó:
lendületmegmaradás
törvénye
n n
• A lendület fogalma X X
• lendületmegmaradás mi v i = pi = áll.
2 testre
• általánosítás
i=1 i=1

A munka és az energia

A newtoni mechanika
korlátai

13 / 27
 általánosítás

A dinamika
alaptörvényei
Nemcsak 2, hanem n testre is bizonyítható, hogyha zárt rendszert
A lendület, a alkotnak, össz lendületük állandó:
lendületmegmaradás
törvénye
n n
• A lendület fogalma X X
• lendületmegmaradás mi v i = pi = áll.
2 testre
• általánosítás
i=1 i=1

A munka és az energia

A newtoni mechanika
korlátai
Zárt rendszer össz lendülete tehát állandó, függetlenül attól, milyen
erők hatnak a rendszer részei között.
Ez egy igen fontos törvényszerűség pl. ütközések vizsgálatánál.

13 / 27
A dinamika
alaptörvényei

A lendület, a
lendületmegmaradás
törvénye

A munka és az energia
• a munka
• a munkavégzés
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia
definíciója A munka és az energia
• a munkatétel
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

14 / 27
 a munka

A dinamika
alaptörvényei
Fizikában a munka jelentése sokkal körülhatároltabb, mint a köznapi
A lendület, a nyelvben.
lendületmegmaradás
törvénye

A munka és az energia Ha egy test ∆r elmozdulása során a rá ható erő folytonosan F ,

• a munka
• a munkavégzés
akkor ez alatt az erő testen végzett munkája: ∆W = F · ∆r
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia
definíciója
• a munkatétel
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

15 / 27
 a munka

A dinamika
alaptörvényei
Fizikában a munka jelentése sokkal körülhatároltabb, mint a köznapi
A lendület, a nyelvben.
lendületmegmaradás
törvénye

A munka és az energia Ha egy test ∆r elmozdulása során a rá ható erő folytonosan F ,

• a munka
• a munkavégzés
akkor ez alatt az erő testen végzett munkája: ∆W = F · ∆r
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia
definíciója Itt a F · ∆r szorzat a vektorok skaláris szorzatát jelöli.
• a munkatétel
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

15 / 27
 a munka

A dinamika
alaptörvényei
Fizikában a munka jelentése sokkal körülhatároltabb, mint a köznapi
A lendület, a nyelvben.
lendületmegmaradás
törvénye

A munka és az energia Ha egy test ∆r elmozdulása során a rá ható erő folytonosan F ,

• a munka
• a munkavégzés
akkor ez alatt az erő testen végzett munkája: ∆W = F · ∆r
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia
definíciója Itt a F · ∆r szorzat a vektorok skaláris szorzatát jelöli.
• a munkatétel
A munka ilyen értelmezése mellett az alábbi alapvető dolgokat
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő érdemes megjegyezni:
kapcsolata
• példák
• W = 0, ha F és ∆r merőlegesek.
A newtoni mechanika
korlátai Tehát ha az erő és az elmozdulás merőlegesek egymásra, nincs
munkavégzés.

15 / 27
 a munka

A dinamika
alaptörvényei
Fizikában a munka jelentése sokkal körülhatároltabb, mint a köznapi
A lendület, a nyelvben.
lendületmegmaradás
törvénye

A munka és az energia Ha egy test ∆r elmozdulása során a rá ható erő folytonosan F ,

• a munka
• a munkavégzés
akkor ez alatt az erő testen végzett munkája: ∆W = F · ∆r
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia
definíciója Itt a F · ∆r szorzat a vektorok skaláris szorzatát jelöli.
• a munkatétel
A munka ilyen értelmezése mellett az alábbi alapvető dolgokat
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő érdemes megjegyezni:
kapcsolata
• példák
• W = 0, ha F és ∆r merőlegesek.
A newtoni mechanika
korlátai Tehát ha az erő és az elmozdulás merőlegesek egymásra, nincs
munkavégzés.
• W < 0, ha F és ∆r szöge tompaszög.
Ezt úgy is szokták mondani, hogy a test végez munkát azon a
testen, ami hat rá.

15 / 27
 a munkavégzés másik alakja

A dinamika
alaptörvényei
Az előző formula csak akkor használható, ha az erő állandó.
A lendület, a
lendületmegmaradás
törvénye

A munka és az energia
• a munka
• a munkavégzés
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia
definíciója
• a munkatétel
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

16 / 27
 a munkavégzés másik alakja

A dinamika
alaptörvényei
Az előző formula csak akkor használható, ha az erő állandó.
A lendület, a A pillanatnyi sebesség bevezetéséhez hasonlóan itt is elmondható,
lendületmegmaradás
törvénye hogy kellően rövid idő alatt a mozgás paraméterei állandónak
A munka és az energia vehetők.
• a munka
• a munkavégzés
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia
definíciója
• a munkatétel
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

16 / 27
 a munkavégzés másik alakja

A dinamika
alaptörvényei
Az előző formula csak akkor használható, ha az erő állandó.
A lendület, a A pillanatnyi sebesség bevezetéséhez hasonlóan itt is elmondható,
lendületmegmaradás
törvénye hogy kellően rövid idő alatt a mozgás paraméterei állandónak
A munka és az energia vehetők.
• a munka
• a munkavégzés Ilyenkor a ∆ helyett formálisan d-t írunk. Azaz a munkavégzés egy
másik alakja
• a mozgási energia
kis elemi idő alatt:
• a mozgási energia
definíciója
dW = F dr
• a munkatétel
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

16 / 27
 a munkavégzés másik alakja

A dinamika
alaptörvényei
Az előző formula csak akkor használható, ha az erő állandó.
A lendület, a A pillanatnyi sebesség bevezetéséhez hasonlóan itt is elmondható,
lendületmegmaradás
törvénye hogy kellően rövid idő alatt a mozgás paraméterei állandónak
A munka és az energia vehetők.
• a munka
• a munkavégzés Ilyenkor a ∆ helyett formálisan d-t írunk. Azaz a munkavégzés egy
másik alakja
• a mozgási energia
kis elemi idő alatt:
• a mozgási energia
definíciója
dW = F dr
• a munkatétel
• a potenciális energia (Most nem törődünk a nagyon precíz matematikai
• a potenciál és az erő
kapcsolata
megfogalmazással.)
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

16 / 27
 a mozgási energia

A dinamika
alaptörvényei
A munka előző definícióját osszuk el formálisan egy elemi
A lendület, a időintervallum hosszával:
lendületmegmaradás
törvénye
dW dr
A munka és az energia =F
• a munka dt dt
• a munkavégzés
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia
definíciója
• a munkatétel
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

17 / 27
 a mozgási energia

A dinamika
alaptörvényei
A munka előző definícióját osszuk el formálisan egy elemi
A lendület, a időintervallum hosszával:
lendületmegmaradás
törvénye
dW dr
A munka és az energia =F
• a munka dt dt
• a munkavégzés
másik alakja
• a mozgási energia
Vegyük észre a bal oldalon a sebesség felbukkanását:
• a mozgási energia
definíciója
dW
• a munkatétel
= Fv
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
dt
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

17 / 27
 a mozgási energia

A dinamika
alaptörvényei
A munka előző definícióját osszuk el formálisan egy elemi
A lendület, a időintervallum hosszával:
lendületmegmaradás
törvénye
dW dr
A munka és az energia =F
• a munka dt dt
• a munkavégzés
másik alakja
• a mozgási energia
Vegyük észre a bal oldalon a sebesség felbukkanását:
• a mozgási energia
definíciója
dW
• a munkatétel
= Fv
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
dt
kapcsolata
• példák Newton II. törvénye szerint F = m · a = m · (dv/dr), ezért:
A newtoni mechanika
korlátai
dW dv
=m v
dt dt
illetve a rövidebb alakot használva a deriválásra:

W ′ = m · v ′v
17 / 27
 ...

A dinamika
alaptörvényei
Vegyük észre, hogy a szorzatfüggvény deriválási szabályai miatt:
A lendület, a ′
1 1 1

lendületmegmaradás
2 ′
törvénye v = (vv) = (v ′ v + vv ′ ) = v ′ v
A munka és az energia 2 2 2
• a munka
• a munkavégzés
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia
definíciója
• a munkatétel
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

18 / 27
 ...

A dinamika
alaptörvényei
Vegyük észre, hogy a szorzatfüggvény deriválási szabályai miatt:
A lendület, a ′
1 1 1

lendületmegmaradás
2 ′
törvénye v = (vv) = (v ′ v + vv ′ ) = v ′ v
A munka és az energia 2 2 2
• a munka
• a munkavégzés
másik alakja
Ezt beírva az előző összefüggésbe:
• a mozgási energia
• a mozgási energia
′ ′ 1 
2
′
definíciója W =m·v v = m· v
• a munkatétel 2
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

18 / 27
 ...

A dinamika
alaptörvényei
Vegyük észre, hogy a szorzatfüggvény deriválási szabályai miatt:
A lendület, a ′
1 1 1

lendületmegmaradás
2 ′
törvénye v = (vv) = (v ′ v + vv ′ ) = v ′ v
A munka és az energia 2 2 2
• a munka
• a munkavégzés
másik alakja
Ezt beírva az előző összefüggésbe:
• a mozgási energia
• a mozgási energia
′ ′ 1 
2
′
definíciója W =m·v v = m· v
• a munkatétel 2
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
Kihasználva, hogy a tömeg és az 1/2-es szorzó állandó:
• példák
′
1

A newtoni mechanika
korlátai W′ = mv 2
2

18 / 27
 ...

A dinamika
alaptörvényei
Vegyük észre, hogy a szorzatfüggvény deriválási szabályai miatt:
A lendület, a ′
1 1 1

lendületmegmaradás
2 ′
törvénye v = (vv) = (v ′ v + vv ′ ) = v ′ v
A munka és az energia 2 2 2
• a munka
• a munkavégzés
másik alakja
Ezt beírva az előző összefüggésbe:
• a mozgási energia
• a mozgási energia
′ ′ 1 
2
′
definíciója W =m·v v = m· v
• a munkatétel 2
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
Kihasználva, hogy a tömeg és az 1/2-es szorzó állandó:
• példák
′
1

A newtoni mechanika
korlátai W′ = mv 2
2
Bármilyen mozgás esetén tehát a munka időegység alatti
megváltozása megegyezik az (1/2)mv 2 mennyiség változásával.

18 / 27
 a mozgási energia definíciója

A munka és az (1/2)mv 2 mennyiség tehát egyforma módon

A dinamika
alaptörvényei

A lendület, a változik, de utóbbit pontról pontra meg lehet határozni, a munkát

lendületmegmaradás
törvénye viszont csak a pálya és az a mentén ható erők folytonos nyomon
A munka és az energia követésével.
• a munka
• a munkavégzés
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia
definíciója
• a munkatétel
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

19 / 27
 a mozgási energia definíciója

A munka és az (1/2)mv 2 mennyiség tehát egyforma módon

A dinamika
alaptörvényei

A lendület, a változik, de utóbbit pontról pontra meg lehet határozni, a munkát

lendületmegmaradás
törvénye viszont csak a pálya és az a mentén ható erők folytonos nyomon
A munka és az energia követésével.
• a munka
• a munkavégzés Ezért az Em = (1/2)mv 2 mennyiség megérdemli, hogy nevet
másik alakja
• a mozgási energia kapjon: mozgási energia.
• a mozgási energia
definíciója
• a munkatétel
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

19 / 27
 a munkatétel

A dinamika
alaptörvényei Mivel a fentiek szerint minden időpontban W ′ = Em
′ , ezért a

A lendület, a munka és a mozgási energia csak egy hozzáadható állandóval

lendületmegmaradás
törvénye (W0 ) térhet el egymástól:
A munka és az energia
• a munka
• a munkavégzés
W = Em + W0
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia
definíciója
• a munkatétel
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

20 / 27
 a munkatétel

A dinamika
alaptörvényei Mivel a fentiek szerint minden időpontban W ′ = Em
′ , ezért a

A lendület, a munka és a mozgási energia csak egy hozzáadható állandóval

lendületmegmaradás
törvénye (W0 ) térhet el egymástól:
A munka és az energia
• a munka
• a munkavégzés
W = Em + W0
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia Kellemetlen, hogy az ismeretlen W0 állandó felbukkant. Ezért ezt
definíciója
• a munkatétel
az összefüggést írjuk fel két időpont között és vonjuk ki egymásból:
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata W (t2 ) − W (t1 ) = Em(t2 ) − Em(t1 )
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

20 / 27
 a munkatétel

A dinamika
alaptörvényei Mivel a fentiek szerint minden időpontban W ′ = Em
′ , ezért a

A lendület, a munka és a mozgási energia csak egy hozzáadható állandóval

lendületmegmaradás
törvénye (W0 ) térhet el egymástól:
A munka és az energia
• a munka
• a munkavégzés
W = Em + W0
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia Kellemetlen, hogy az ismeretlen W0 állandó felbukkant. Ezért ezt
definíciója
• a munkatétel
az összefüggést írjuk fel két időpont között és vonjuk ki egymásból:
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata W (t2 ) − W (t1 ) = Em(t2 ) − Em(t1 )
• példák
A newtoni mechanika
korlátai
W (t2 ) − W (t1 ) nyilván a testen a t1 és t2 közt végzett munka.
Beírva a mozgási energia formuláját a munkatételt kapjuk:
1 1
W2,1 = mv 22 − mv 21
2 2

20 / 27
 a potenciális energia

A dinamika
alaptörvényei
A munkatétel alkalmazása sokszor azért nehéz, mert egy
A lendület, a pontról-pontra változó erő esetén egy bonyolult pályán való
lendületmegmaradás
törvénye mozgáskor nehéz kiszámolni a munkavégzést, azaz W2,1 -et.
A munka és az energia
• a munka
• a munkavégzés
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia
definíciója
• a munkatétel
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

21 / 27
 a potenciális energia

A dinamika
alaptörvényei
A munkatétel alkalmazása sokszor azért nehéz, mert egy
A lendület, a pontról-pontra változó erő esetén egy bonyolult pályán való
lendületmegmaradás
törvénye mozgáskor nehéz kiszámolni a munkavégzést, azaz W2,1 -et.
A munka és az energia (Ehhez magasabb matematikai ismeretek szükségesek általános
• a munka
• a munkavégzés esetben.)
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia
definíciója
• a munkatétel
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

21 / 27
 a potenciális energia

A dinamika
alaptörvényei
A munkatétel alkalmazása sokszor azért nehéz, mert egy
A lendület, a pontról-pontra változó erő esetén egy bonyolult pályán való
lendületmegmaradás
törvénye mozgáskor nehéz kiszámolni a munkavégzést, azaz W2,1 -et.
A munka és az energia (Ehhez magasabb matematikai ismeretek szükségesek általános
• a munka
• a munkavégzés esetben.)
másik alakja
• a mozgási energia
Szerencsére a gyakorlatban sok kölcsönhatás olyan, hogy
• a mozgási energia esetükben a munkavégzés független a test mozgásának pályájától,
definíciója
• a munkatétel csak a kezdő- és végponttól függ.
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

21 / 27
 a potenciális energia

A dinamika
alaptörvényei
A munkatétel alkalmazása sokszor azért nehéz, mert egy
A lendület, a pontról-pontra változó erő esetén egy bonyolult pályán való
lendületmegmaradás
törvénye mozgáskor nehéz kiszámolni a munkavégzést, azaz W2,1 -et.
A munka és az energia (Ehhez magasabb matematikai ismeretek szükségesek általános
• a munka
• a munkavégzés esetben.)
másik alakja
• a mozgási energia
Szerencsére a gyakorlatban sok kölcsönhatás olyan, hogy
• a mozgási energia esetükben a munkavégzés független a test mozgásának pályájától,
definíciója
• a munkatétel csak a kezdő- és végponttól függ.
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
Egy erőt potenciállal rendelkezőnek nevezünk, ha az általa végzett
kapcsolata
munka csak a kezdő- és végponttól függ.
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

21 / 27
 a potenciális energia

A dinamika
alaptörvényei
A munkatétel alkalmazása sokszor azért nehéz, mert egy
A lendület, a pontról-pontra változó erő esetén egy bonyolult pályán való
lendületmegmaradás
törvénye mozgáskor nehéz kiszámolni a munkavégzést, azaz W2,1 -et.
A munka és az energia (Ehhez magasabb matematikai ismeretek szükségesek általános
• a munka
• a munkavégzés esetben.)
másik alakja
• a mozgási energia
Szerencsére a gyakorlatban sok kölcsönhatás olyan, hogy
• a mozgási energia esetükben a munkavégzés független a test mozgásának pályájától,
definíciója
• a munkatétel csak a kezdő- és végponttól függ.
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
Egy erőt potenciállal rendelkezőnek nevezünk, ha az általa végzett
kapcsolata
munka csak a kezdő- és végponttól függ.
• példák
A newtoni mechanika
korlátai
Ilyen pl. a gravitációs erő, a nyugvó töltésekből származó erő, a
rugalmas alakváltozásokkor fellépő erők.

21 / 27
 a potenciális energia

A dinamika
alaptörvényei
A munkatétel alkalmazása sokszor azért nehéz, mert egy
A lendület, a pontról-pontra változó erő esetén egy bonyolult pályán való
lendületmegmaradás
törvénye mozgáskor nehéz kiszámolni a munkavégzést, azaz W2,1 -et.
A munka és az energia (Ehhez magasabb matematikai ismeretek szükségesek általános
• a munka
• a munkavégzés esetben.)
másik alakja
• a mozgási energia
Szerencsére a gyakorlatban sok kölcsönhatás olyan, hogy
• a mozgási energia esetükben a munkavégzés független a test mozgásának pályájától,
definíciója
• a munkatétel csak a kezdő- és végponttól függ.
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
Egy erőt potenciállal rendelkezőnek nevezünk, ha az általa végzett
kapcsolata
munka csak a kezdő- és végponttól függ.
• példák
A newtoni mechanika
korlátai
Ilyen pl. a gravitációs erő, a nyugvó töltésekből származó erő, a
rugalmas alakváltozásokkor fellépő erők.
Nem ilyen a súrlódási és közegellenállási erő.

21 / 27
 ...

A dinamika
alaptörvényei
A potenciál szokásos jele a V . Akkor van tehát egy erőnek
A lendület, a potenciálja, ha bármely 2 pont között bármilyen pályán mozgatva a
lendületmegmaradás
törvénye testet teljesül, hogy:
A munka és az energia
• a munka
• a munkavégzés
W2,1 = V (r 1 ) − V (r2 )
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia
definíciója
• a munkatétel
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

22 / 27
 ...

A dinamika
alaptörvényei
A potenciál szokásos jele a V . Akkor van tehát egy erőnek
A lendület, a potenciálja, ha bármely 2 pont között bármilyen pályán mozgatva a
lendületmegmaradás
törvénye testet teljesül, hogy:
A munka és az energia
• a munka
• a munkavégzés
W2,1 = V (r 1 ) − V (r2 )
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia Ezt a munkatétellel összevetve könnyen bebizonyítható, hogy
definíciója
• a munkatétel
potenciálos erő esetén tetszőleges két pont közt:
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő 1 1
kapcsolata V (r1 ) + mv 21 = V (r2 ) + mv 22
• példák 2 2
A newtoni mechanika
korlátai

22 / 27
 ...

A dinamika
alaptörvényei
A potenciál szokásos jele a V . Akkor van tehát egy erőnek
A lendület, a potenciálja, ha bármely 2 pont között bármilyen pályán mozgatva a
lendületmegmaradás
törvénye testet teljesül, hogy:
A munka és az energia
• a munka
• a munkavégzés
W2,1 = V (r 1 ) − V (r2 )
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia Ezt a munkatétellel összevetve könnyen bebizonyítható, hogy
definíciója
• a munkatétel
potenciálos erő esetén tetszőleges két pont közt:
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő 1 1
kapcsolata V (r1 ) + mv 21 = V (r2 ) + mv 22
• példák 2 2
A newtoni mechanika
korlátai azaz a potenciál és a mozgási energia összege állandó.
Ezért V -t szokás potenciális energiának is nevezni.

22 / 27
 ...

A dinamika
alaptörvényei
A potenciál szokásos jele a V . Akkor van tehát egy erőnek
A lendület, a potenciálja, ha bármely 2 pont között bármilyen pályán mozgatva a
lendületmegmaradás
törvénye testet teljesül, hogy:
A munka és az energia
• a munka
• a munkavégzés
W2,1 = V (r 1 ) − V (r2 )
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia Ezt a munkatétellel összevetve könnyen bebizonyítható, hogy
definíciója
• a munkatétel
potenciálos erő esetén tetszőleges két pont közt:
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő 1 1
kapcsolata V (r1 ) + mv 21 = V (r2 ) + mv 22
• példák 2 2
A newtoni mechanika
korlátai azaz a potenciál és a mozgási energia összege állandó.
Ezért V -t szokás potenciális energiának is nevezni.
Fontos újra megjegyezni, hogy nem minden erő rendelkezik
potenciális energiával, így a mozgási- és potenciális energiák
összege nem mindig állandó.

22 / 27
 a potenciál és az erő kapcsolata

A dinamika
alaptörvényei Bebizonyítható, hogy a V (r) potenciál-függvény ismeretében a
A lendület, a testre ható erő könnyen kiszámolható komponensenként:
lendületmegmaradás
törvénye
dV dV dV
A munka és az energia
Fx = − , Fy = − , Fz = −
• a munka
• a munkavégzés
dx dy dz
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia
definíciója
• a munkatétel
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

23 / 27
 a potenciál és az erő kapcsolata

A dinamika
alaptörvényei Bebizonyítható, hogy a V (r) potenciál-függvény ismeretében a
A lendület, a testre ható erő könnyen kiszámolható komponensenként:
lendületmegmaradás
törvénye
dV dV dV
A munka és az energia
Fx = − , Fy = − , Fz = −
• a munka
• a munkavégzés
dx dy dz
másik alakja
• a mozgási energia Ez az egyenlet lehetővé teszi a potenciál ismeretében az erő
• a mozgási energia
definíciója kiszámítását.
• a munkatétel
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

23 / 27
 a potenciál és az erő kapcsolata

A dinamika
alaptörvényei Bebizonyítható, hogy a V (r) potenciál-függvény ismeretében a
A lendület, a testre ható erő könnyen kiszámolható komponensenként:
lendületmegmaradás
törvénye
dV dV dV
A munka és az energia
Fx = − , Fy = − , Fz = −
• a munka
• a munkavégzés
dx dy dz
másik alakja
• a mozgási energia Ez az egyenlet lehetővé teszi a potenciál ismeretében az erő
• a mozgási energia
definíciója kiszámítását.
• a munkatétel
• a potenciális energia Sajnos, a fordított irány bonyolultabb, tehát egy tetszőleges F (r)
• a potenciál és az erő
kapcsolata
erőfüggvény esetén eldönteni, van-e potenciálja és ha igen, az mi:
• példák magasabb matematikai ismereteket igényel.
A newtoni mechanika
korlátai

23 / 27
 a potenciál és az erő kapcsolata

A dinamika
alaptörvényei Bebizonyítható, hogy a V (r) potenciál-függvény ismeretében a
A lendület, a testre ható erő könnyen kiszámolható komponensenként:
lendületmegmaradás
törvénye
dV dV dV
A munka és az energia
Fx = − , Fy = − , Fz = −
• a munka
• a munkavégzés
dx dy dz
másik alakja
• a mozgási energia Ez az egyenlet lehetővé teszi a potenciál ismeretében az erő
• a mozgási energia
definíciója kiszámítását.
• a munkatétel
• a potenciális energia Sajnos, a fordított irány bonyolultabb, tehát egy tetszőleges F (r)
• a potenciál és az erő
kapcsolata
erőfüggvény esetén eldönteni, van-e potenciálja és ha igen, az mi:
• példák magasabb matematikai ismereteket igényel. Egyszerűbb esetekben
A newtoni mechanika
korlátai
azonban találgatással is jó eredményt érhetünk el.

23 / 27
 egydimenziós eset

A dinamika
alaptörvényei
Egyenes menti mozgásoknál, azaz 1 dimenzióban minden
A lendület, a egyszerűbb.
lendületmegmaradás
törvénye Ha az erő csak a helytől függ, azaz megadható F (x) alakban,
A munka és az energia akkor:
• a munka
• a munkavégzés
másik alakja
• a mozgási energia
F (x) = −V ′ (x)
• a mozgási energia
definíciója azaz Z x
• a munkatétel
• a potenciális energia V (x) = − F (x)dx + V (x0 )
• a potenciál és az erő x0
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

24 / 27
 egydimenziós eset

A dinamika
alaptörvényei
Egyenes menti mozgásoknál, azaz 1 dimenzióban minden
A lendület, a egyszerűbb.
lendületmegmaradás
törvénye Ha az erő csak a helytől függ, azaz megadható F (x) alakban,
A munka és az energia akkor:
• a munka
• a munkavégzés
másik alakja
• a mozgási energia
F (x) = −V ′ (x)
• a mozgási energia
definíciója azaz Z x
• a munkatétel
• a potenciális energia V (x) = − F (x)dx + V (x0 )
• a potenciál és az erő x0
kapcsolata
• példák Az integrálás ismert tulajdonságai miatt a potenciál egy állandó
A newtoni mechanika
korlátai
erejéig bizonytalan. Fizikailag ez azt jelenti, hogy egy x0
alappontban a potenciálnak tetszőleges értéket tulajdoníthatunk,
mert valójában csak két pont közti potenciálkülönbségnek van fizikai
értelme.

24 / 27
 példák

A dinamika
alaptörvényei 1. V (r) = m · g · z , ahol m a test tömege, g egy állandó, z
A lendület, a pedig r 3. koordinátája.
lendületmegmaradás
törvénye

A munka és az energia
• a munka
• a munkavégzés
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia
definíciója
• a munkatétel
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

25 / 27
 példák

A dinamika
alaptörvényei 1. V (r) = m · g · z , ahol m a test tömege, g egy állandó, z
A lendület, a pedig r 3. koordinátája.
lendületmegmaradás
törvénye Ekkor V független x-től és y -tól, ezért nyilván Fx = Fy = 0.
A munka és az energia
• a munka
• a munkavégzés
másik alakja
• a mozgási energia
• a mozgási energia
definíciója
• a munkatétel
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

25 / 27
 példák

A dinamika
alaptörvényei 1. V (r) = m · g · z , ahol m a test tömege, g egy állandó, z
A lendület, a pedig r 3. koordinátája.
lendületmegmaradás
törvénye Ekkor V független x-től és y -tól, ezért nyilván Fx = Fy = 0.
A munka és az energia
• a munka d(mgz)
• a munkavégzés
Fz = − = −mg
másik alakja
• a mozgási energia
dz
• a mozgási energia
definíciója
• a munkatétel
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

25 / 27
 példák

A dinamika
alaptörvényei 1. V (r) = m · g · z , ahol m a test tömege, g egy állandó, z
A lendület, a pedig r 3. koordinátája.
lendületmegmaradás
törvénye Ekkor V független x-től és y -tól, ezért nyilván Fx = Fy = 0.
A munka és az energia
• a munka d(mgz)
• a munkavégzés
Fz = − = −mg
másik alakja
• a mozgási energia
dz
• a mozgási energia
definíciója
A testre tehát −z irányban mg nagyságú erő hat.
• a munkatétel
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
A newtoni mechanika
korlátai

25 / 27
 példák

A dinamika
alaptörvényei 1. V (r) = m · g · z , ahol m a test tömege, g egy állandó, z
A lendület, a pedig r 3. koordinátája.
lendületmegmaradás
törvénye Ekkor V független x-től és y -tól, ezért nyilván Fx = Fy = 0.
A munka és az energia
• a munka d(mgz)
• a munkavégzés
Fz = − = −mg
másik alakja
• a mozgási energia
dz
• a mozgási energia
definíciója
A testre tehát −z irányban mg nagyságú erő hat. Ez a Föld felszín
• a munkatétel közelében a gravitációs erőtér esete.
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
2. Mozogjon a test csak az x tengely mentén és legyen
A newtoni mechanika
korlátai V (x) = (1/2)Dx2 .

25 / 27
 példák

A dinamika
alaptörvényei 1. V (r) = m · g · z , ahol m a test tömege, g egy állandó, z
A lendület, a pedig r 3. koordinátája.
lendületmegmaradás
törvénye Ekkor V független x-től és y -tól, ezért nyilván Fx = Fy = 0.
A munka és az energia
• a munka d(mgz)
• a munkavégzés
Fz = − = −mg
másik alakja
• a mozgási energia
dz
• a mozgási energia
definíciója
A testre tehát −z irányban mg nagyságú erő hat. Ez a Föld felszín
• a munkatétel közelében a gravitációs erőtér esete.
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
2. Mozogjon a test csak az x tengely mentén és legyen
A newtoni mechanika
korlátai V (x) = (1/2)Dx2 .

Fx = −Dx

25 / 27
 példák

A dinamika
alaptörvényei 1. V (r) = m · g · z , ahol m a test tömege, g egy állandó, z
A lendület, a pedig r 3. koordinátája.
lendületmegmaradás
törvénye Ekkor V független x-től és y -tól, ezért nyilván Fx = Fy = 0.
A munka és az energia
• a munka d(mgz)
• a munkavégzés
Fz = − = −mg
másik alakja
• a mozgási energia
dz
• a mozgási energia
definíciója
A testre tehát −z irányban mg nagyságú erő hat. Ez a Föld felszín
• a munkatétel közelében a gravitációs erőtér esete.
• a potenciális energia
• a potenciál és az erő
kapcsolata
• példák
2. Mozogjon a test csak az x tengely mentén és legyen
A newtoni mechanika
korlátai V (x) = (1/2)Dx2 .

Fx = −Dx
Ez a rugón rezgő test esete.

25 / 27
A dinamika
alaptörvényei

A lendület, a
lendületmegmaradás
törvénye

A munka és az energia

A newtoni mechanika
korlátai
• a newtoni mechanika
korlátai

A newtoni mechanika korlátai

26 / 27
 a newtoni mechanika korlátai

A dinamika
alaptörvényei
A newtoni mechanika nagy sikereket ért el. (Mérnöki gyakorlat,
A lendület, a bolygópályák számítása, új bolygók felfedezése, stb.)
lendületmegmaradás
törvénye

A munka és az energia

A newtoni mechanika
korlátai
• a newtoni mechanika
korlátai

27 / 27
 a newtoni mechanika korlátai

A dinamika
alaptörvényei
A newtoni mechanika nagy sikereket ért el. (Mérnöki gyakorlat,
A lendület, a bolygópályák számítása, új bolygók felfedezése, stb.)
lendületmegmaradás
törvénye Kb. 100 éve ismerünk olyan jelenségeket, melyek esetén mérhető
A munka és az energia hibát ad a Newton-féle mechanika alkalmazása.
A newtoni mechanika
korlátai
• a newtoni mechanika
korlátai

27 / 27
 a newtoni mechanika korlátai

A dinamika
alaptörvényei
A newtoni mechanika nagy sikereket ért el. (Mérnöki gyakorlat,
A lendület, a bolygópályák számítása, új bolygók felfedezése, stb.)
lendületmegmaradás
törvénye Kb. 100 éve ismerünk olyan jelenségeket, melyek esetén mérhető
A munka és az energia hibát ad a Newton-féle mechanika alkalmazása.
A newtoni mechanika A fő csoportok:
korlátai
• a newtoni mechanika
korlátai • A fény sebességével összemérhető sebességek világa. (Ezzel a
speciális relativitáselmélet foglalkozik.)

27 / 27
 a newtoni mechanika korlátai

A dinamika
alaptörvényei
A newtoni mechanika nagy sikereket ért el. (Mérnöki gyakorlat,
A lendület, a bolygópályák számítása, új bolygók felfedezése, stb.)
lendületmegmaradás
törvénye Kb. 100 éve ismerünk olyan jelenségeket, melyek esetén mérhető
A munka és az energia hibát ad a Newton-féle mechanika alkalmazása.
A newtoni mechanika A fő csoportok:
korlátai
• a newtoni mechanika
korlátai • A fény sebességével összemérhető sebességek világa. (Ezzel a
speciális relativitáselmélet foglalkozik.)
• Rendkívül nagy tömegű testekhez közeli tartományok. (Általános
relativitáselmélet.)

27 / 27
 a newtoni mechanika korlátai

A dinamika
alaptörvényei
A newtoni mechanika nagy sikereket ért el. (Mérnöki gyakorlat,
A lendület, a bolygópályák számítása, új bolygók felfedezése, stb.)
lendületmegmaradás
törvénye Kb. 100 éve ismerünk olyan jelenségeket, melyek esetén mérhető
A munka és az energia hibát ad a Newton-féle mechanika alkalmazása.
A newtoni mechanika A fő csoportok:
korlátai
• a newtoni mechanika
korlátai • A fény sebességével összemérhető sebességek világa. (Ezzel a
speciális relativitáselmélet foglalkozik.)
• Rendkívül nagy tömegű testekhez közeli tartományok. (Általános
relativitáselmélet.)
• Az anyag elemi részeinek méretén lezajló folyamatok.
(Kvantummechanika.)

27 / 27
 a newtoni mechanika korlátai

A dinamika
alaptörvényei
A newtoni mechanika nagy sikereket ért el. (Mérnöki gyakorlat,
A lendület, a bolygópályák számítása, új bolygók felfedezése, stb.)
lendületmegmaradás
törvénye Kb. 100 éve ismerünk olyan jelenségeket, melyek esetén mérhető
A munka és az energia hibát ad a Newton-féle mechanika alkalmazása.
A newtoni mechanika A fő csoportok:
korlátai
• a newtoni mechanika
korlátai • A fény sebességével összemérhető sebességek világa. (Ezzel a
speciális relativitáselmélet foglalkozik.)
• Rendkívül nagy tömegű testekhez közeli tartományok. (Általános
relativitáselmélet.)
• Az anyag elemi részeinek méretén lezajló folyamatok.
(Kvantummechanika.)
Ezekkel később röviden találkozni fogunk.

27 / 27
 a newtoni mechanika korlátai

A dinamika
alaptörvényei
A newtoni mechanika nagy sikereket ért el. (Mérnöki gyakorlat,
A lendület, a bolygópályák számítása, új bolygók felfedezése, stb.)
lendületmegmaradás
törvénye Kb. 100 éve ismerünk olyan jelenségeket, melyek esetén mérhető
A munka és az energia hibát ad a Newton-féle mechanika alkalmazása.
A newtoni mechanika A fő csoportok:
korlátai
• a newtoni mechanika
korlátai • A fény sebességével összemérhető sebességek világa. (Ezzel a
speciális relativitáselmélet foglalkozik.)
• Rendkívül nagy tömegű testekhez közeli tartományok. (Általános
relativitáselmélet.)
• Az anyag elemi részeinek méretén lezajló folyamatok.
(Kvantummechanika.)
Ezekkel később röviden találkozni fogunk.
A mindennapokban a newtoni mechanika pontatlansága
kimérhetetlenül kicsi, ezért többnyire bátran alkalmazhatjuk.

27 / 27