Almanach 2007

B E N C É S D I Á K S Z ÖV E T S É G
(Kiadatlan, nyomdaké sz á llapotban)

(A né vsorok 07.04.30-i állapotban)
BDSZ ALMANACH 2007
ALMANACH
2007
PANNONHALMA
BENCÉ S DIÁ KSZÖVETSÉ G
ALMANACH
2007
B E N C É S D I Á K S Z ÖV E T S É G
ALMANACH
2007
PANNONHALMA
2007
Fő szerkesztő
Dr. Scherer Norbert (Bp 48)
Olvasó - é s technikai szerkesztő
Dr. Kö nyves Tóth Kálmán (Ph 47)
Kiadja a Bencé s Diákszövetsé g

Felelő s kiadó Bischof Pé ter (Ph 75), a BDSZ elnöke
ISSN: 1218-8646
Nyomta a Bé da Books-nyomda, Budapest, X.; tel.: 433-5152
Tartalom
Az első hatvané ves é rettsé gi talá lkozó Pannonhalmá n
Élő kre é s megholtakra emlé kezü nk................................ ................................ ..................... 9
Sajó Sándor: Pannonhalmán ................................ ................................ ............................ 10
Olasz gimnázium Pannonhalmán ................................ ................................ ..................... 11
Mit tanultunk az ú j iskolában? – 1. zsoltár ................................ ................................ ......... 19
Mé cs László: Ö rök ballagás ................................ ................................ .............................. 20
S mi lett velü nk az é rettsé gi után? – Ré szlet Dante Isteni Színjáté kából ........................... 22
Első igazgató nk levele a legelső tízé ves é rettsé gi találkozó ra – Kováts J. Arisztid ............ 23
Hat é vig volt osztályfő nökü nk Dr. Danczi Villebald ................................ ............................ 25
A Pannonhalmi Gimnázium első negyvené ves é rettsé gi találkozó ján
A szentmise változó ré szei ................................ ................................ ............................ 27
Szeretné nk-e, hogy Ti is így találkozzatok? – Egy arab bölcs mondása ............................ 32
Búvá rkodá s a múltban
Pannonhalmi Szent Mó r – Dejcsics Konrád ................................ ................................ ...... 35
A lé bé nyi templom 800 é ves – Dr Magassy Dániel................................ ............................ 36
Balassi Bálint: Könyörög Istennek ................................ ................................ ................... 38
Bencé s gimnáziumi könyvtárak – 2. ré sz – Lázárné Szanádi Csilla
Az esztergomi Bencé s Gimnázium................................ ................................ ................. 39
Az esztergomi Bencé s Gimnázium könyvtárai 1920-tó l az államosításig ....................... 40
A kő szegi bencé s rendház titka – Stekovics József................................ ........................... 48
Az utolsó győ ri zászló bontó k – Fábián Gyö rgy................................ ................................ .. 49
Virág Benedek: Bé kessé g-ó hajtás ................................ ................................ .................... 53
Felejthetetlen taná raink – é lő k é s holtak –
Tíz mondat a győ ri bencé sekrő l – Czigány Gyö rgy ................................ ........................... 57
Horváth Dezső (So 24) festő művé sz, rajztanár – Jáky Gyö rgy................................ .......... 58
Csoda Amerikában – Ö tvené ves a Portola Valley-i magyar bencé sek által alapított
perjelsé g é s a Woodside Priory School................................ ................................ .......... 61
„Tetté k, ami kell” – Wacha Imre ................................ ................................ ........................ 62
Katona Gábor: In aeternum ................................ ................................ .............................. 67
Jövő nk remé nye – ifjú diá ktá rsaink –
Pályázatok 2007-ben a Jóté konysági bencé s bálhoz kapcsoló dó an
„Söveges Dávid” irodalmi pályázat ................................ ................................ ................. 71
A „Palatin Gergely” fotó pályázat ré sztvevő i, a nyertes ké pek címe é s helyezé sü k......... 71
Erdőssy Gellé rt (Ph 9.): Szonett a hazáró l................................ ................................ ...... 72
Vonaton – Horváth Dániel (Gy 12.)................................ ................................ ................. 73
Görög katolikusok Pannonhalmán – Szemán András (Ph 12.) ................................ ....... 75
A gé pterem – Tö rö k Vince Csaba (Ph 12/b) ................................ ................................ ... 77
Hazaté ré s minden tekintetben – Deák Bálint (Ph 11.)................................ ..................... 79
A ké rdező – Wágner Á dám (Ph)................................ ................................ ..................... 86
Takács Márton (Ph 11/b): Lé t-termü nk ................................ ................................ ........... 88
A pillangó – Martinecz Zoltán (Ph 12.)................................ ................................ ............ 89
Tarnay Gergely: Söté t vers ................................ ................................ ............................ 91
Sántít – Ther István (Ph 12.) ................................ ................................ .......................... 92
A „V sereg” – Katona Gábor (Ph 11.) ................................ ................................ ............. 94
Tamás utazása – Horváth Szilárd (Ph 12.) ................................ ................................ ..... 96
5
Má ssá gok – Kisebbsé gek – etnikai – vallá si – tá rsadalmi –
Az ő störté net – A bibliából................................ ................................ .............................. 105
Ö röksé gü nk termé szetrajza – Dr. Mö lcs Tivadar ................................ ............................ 109
Kecskemé ti Vé g Mihály: Az LV. zsoltár................................ ................................ ......... 111
Pozitív é s negatív jelensé gek – (Tö bben)… ................................ ................................ .... 114
Korunk Gellé rtje – Nádor István................................ ................................ ...................... 118
Ady Endre: Én nem vagyok magyar?................................ ................................ .............. 124
Nevek é s sorsok a Szent István-i állameszme mé rlegé n – Dr. Till János........................ 125
Imádkozni sem szabad magyarul – Nyisztor Tinka ................................ ......................... 127
Moldvai csángómagyar né pdal: Csík-Madé falvi veszedelem ................................ .......... 129
Varga Bé la kaleidoszkó pja
I. Az emberi szabadság nem körü lmé ny, hanem feladat – Szilágyi Á kos ..................... 130
II. Az é let olyan, mint egy kaleidoszkó p – Dr. Till János (Ph 60)................................ ... 131
Zsidó ság é s kereszté nysé g – Domonkos atya................................ ................................ 135
A cionista zsidó k erő szakossága felelő s a világ megosztottságáé rt – M. A. Friedman.... 138
117. zsoltár – Farkasfalvy Dé nes fordítása ................................ ................................ .. 142
Együ tt állunk az Isten elő tt… – Szigeti László................................ ................................ . 143
A Teremtő dicsé rete – 8. zsoltár................................ ................................ ..................... 144
A zsidó sággal való megbé ké lé s é s a magyar jövő – Lipták Bé la................................ ..... 145
József Attila: Jó zsef Attila................................ ................................ ............................... 149
Nyílt levé l – Prof. Roberto Ruspanti................................ ................................ ................ 150
József Attila: Mondd, mit é rlel… ................................ ................................ ..................... 153
„Káin ismé t megölte Á belt” – Levé l Futásfalváró l, Erdé lybő l – Finta Etelka .................... 154
Moldvai csángómagyar né pdal: Anyám letté l lenne… ................................ ..................... 156
Megaláztatás – Dr. Kerekes József ................................ ................................ ................ 158
Visszaemlé kezé s – Szelle Zoltán ................................ ................................ ................... 159
Summázat: Évszakok – korszakok – Dr. Szatmári Tibor................................ ................. 167
Jeles diá ktá rsaink – „ő k é s ró luk” –
Szenior diáktársaink a Bencé s Diákszövetsé gben – Szalai Bé la ................................ ... 171
250 é ve szü letett a termé szettudó s, az egykori soproni-győ ri bencé s diák, Kitaibel Pál.. 172
Csapodi István (So 1874) szemé sz-professzor, a soproni bencé s diák........................... 177
Dr. Etter Jenő (Eg 15), Esztergom hő s pé ldaké pe – Etter Jenő ................................ ...... 179
Győ ri bencé s diák voltam – Dr. Hegedű s Gyula................................ .............................. 182
Mé száros István (Eg 45) 80 é ves – Kovács Gergely................................ ....................... 187
Egy kő szegi bencé s diák – Stekovics József ................................ ................................ .. 191
Maurer Gábor (1941 – 2006) szakgyó gyszeré sz – Dr. Lipták József .............................. 193
Kovász a kenyé rben – Sz. Koncz István................................ ................................ ......... 195
Ú tkeresé s
A Magyar Bencé s Kongregáció cé lja é s kü ldeté se – Hortobágyi T. Cirill........................ 209
Monostori é let – megé lheté s – munka – Dr. Kö nyves Tóth Kálmán ................................ 213
A ké tkezi munka becsü lete – Guba András ................................ ................................ .... 216
Kedves diáktársaim! – Dr. Horváth Ciprián
Kosztolányi Dezső: Halotti beszé d – Élő beszé d é s szentbeszé d a gyászmisé n.......... 218
Sylvester János: Az magyar nípnek................................ ................................ .............. 223
Könyv a lelke mindennek – Jánosi Vali................................ ................................ ........... 224
A Bencé s Diá kszövetsé g
A Bencé s Diákszövetsé g elnöksé ge................................ ................................ ............... 229
Tiszteletbeli tagságunk ................................ ................................ ................................ ... 230
A BDSZ tagsága ................................ ................................ ................................ ............ 231
A BDSZ halottai................................ ................................ ................................ .............. 255
6
Az első hatvané ves
é rettsé gi talá lkozó Pannonhalmá n
– 2007. má jus 26. –

Az első hú sz gyermek Pannonhalmán a három „szü lő vel”:
Kelemen Krizosztom fő apát ú rral,
Kováts Arisztid igazgató ú rral é s
Lé bé nyi Szilárd osztályfő nök ú rral
1939 ő szé n egy nem ü nnepi alkalommal a fő apáti szárny elő tt
[Akkoriban a mostani atya megszó lítás helyé n az úr volt a szokásos.]

Iskolánk eredeti neve: Gró f Ciano Galeazzo é s Constanzo Gimná zium
Alapították: Boldog emlé kű Kelemen Krizosztom fő apát
é s gró f Teleki Pá l miniszterelnök
Alapításának é ve: 1939.
Első igazgató nk: Ková ts Arisztid
Ké t é vig osztályfő nökü nk: Lé bé nyi Szilá rd
Érettsé giztető osztályfő nökü nk: Dr. Danczi Villebald
Élő kre é s megholtakra emlé kezü nk,

FÖ LNEVELŐ INKRE ÉS
OSZTÁ LYTÁ RSAINKRA,
a Pannonhalmi Bencé s Gimnázium
első é rettsé gi vizsgájának
hatvanadik é vforduló ja alkalmábó l
mi, akik
mé g e földi é letben eddig megmaradtunk.
1947. jú nius 7. – 2007. május 26.
Ut in omnibus glorificetur Deus!
Valete!
Akkor Pü nkösd utáni szombat volt, elteltü nk már a Lé lekkel,

most viszont Pü nkösd elő tti szombat, továbbra is várjuk a Lelket!
Iskolánk ké t é v mú lva lesz hetvené ves, hatvannyolc é ve, hogy
tízé vesen első gimnazisták lettü nk az ezeré ves Szent Hegyen.
Kísé rje iskolánkat, fenntartó it, tanárait, tanuló it áldás, ad multos annos!
De addigra, az örök szombatra, inkább már csak föntrő l…
Az osztály é lő tagjai (Ph 47)
9
Pannonhalmá n
Mint drága é kszer aranykoszorúban,

Zajló habok kö zt szirtes nyugalom:
A táj ö lé ből é gre tornyosultan
Ú gy áll e vár, ez ősmagyar halom.
Ez itt a szenthegy: árnyas templomában

– Ó , hallod e: – egy ezredé v piheg;
A múlt kárpitját, sejtelmes homályban,
Egy láthatatlan ké z lebbenti meg.
Mint csillagfé ny a hangtalan nagy é jben,

Itt lé lek jár az íves bolt alatt,
S tán porszem ring a fátylas fé ny ö lé ben,
Mely mé g Szent István saruján tapadt.
Ez itt a szenthegy: búsak menedé ke,

Csüggedt magyarnak biztató remé ny, –
E falak kö zt a munka é s a bé ke,
Hit é s magyarság lengedez felé m.
Magyarság ré tjé n párás szé naboglya, –

Ő slelked é rzem, ősmagyar halom!
S nekem oly jó így: csendben andalogva
Bús fejemet ö ledbe hajtanom…
Sajó Sándor *
*
Sajó Sándor, költő , a Budapest-Kő bányai Szent László Gimnázium igazgató ja volt az
I. Világháború idejé ben. – (A szerk.)
10
Olasz gimná zium Pannonhalmá n *
A magyar művelő dé störté net egyik legé rdekesebb szakasza a világhá-
ború t követő é vtizedek. A lé t vagy nem-lé t szörnyű ké rdé sé vel viaskod-
tunk. Nem csak tengernyi vé rt, országunk ké tharmadát vesztettü k el, ha-
nem a kultú ré let számtalan segé dforrását, felmé rhetetlen szellemi erő ket
is. Hogy tragikumunk teljes legyen, a kommunizmus barbársága is vé gig
tombolt rajtunk: öt hó napon át halott a magyar művelő dé s. A magyar
é Ieterő letörhetetlensé gé nek alig van beszé desebb tanú ja, mint a nagy
pusztulást követő ké t é vtized művelő dé störté nete. A nagy vé rvesztesé g-
tő l lázasan, nemzeti öné rzetü nkben megalázva, minden segítsé gtő l meg-
fosztva kezdtü nk bele ú jra a magyar kultú ra továbbé píté sé be. A ké t é vti-
zed teljesítmé nyeinek é rté kelé sé re nem mi vagyunk a hivatottak. Egynek
megállapításához azonban jogunk van: a viIágháború s a kommunizmus
romjai közt nem álltunk ölbetett kezekkel. A ké t é vtized lázas, emberfe-
letti munkában telt el. Jó l tudjuk, hogy a megfeszített lelkes munkának
nem minden alkotása a magyar művelő dé s maradandó é rté ke, de jogos
öné rzettel állapíthatjuk meg azt is, hogy kultú rhagyaté kunk miatt nem
kell szé gyenkeznü nk az örökösök elő tt.
A háború t követő ké t é vtized kultú rpolitikája talán egyetlen ponton sem
mutatkozott olyan nagyvonalú nak, mint a művelő dé s legfontosabb szer-
vé nek, az iskolaü gynek továbbfejleszté sé ben. A háború utáni magyar
iskolapolitika több ponton bírálható , nagy é rdemei azonban elé vü lhetet-
lenek. A mú lt öröksé gé bő l semmit föl nem adott, ső t emberfeletti áldoza-
tossággal a hagyaté kot nagy mé rté kben továbbfejlesztette. Csonkasá-
gunkban nemcsak megtartottuk, hanem gazdagítottuk is az egyeteme-
ket. A közé pfokú é s elemi iskolák száma ó riásit nő tt. Vé lemé nyü nk sze-
rint a közelmú lt kultú rpolitikájának enné l is nagyobb é rdeme, hogy a szó
teljes é rtelmé ben euró pai cé lkitűzé seket hozott. Amikor Euró pa-szerte
nemzeti, faji kultú rautarchiás törekvé sek é szlelhető k, a magyar kultú r-
politika nemcsak mentes maradt a kultú r-gettó s szellemtő l, hanem ne-
mes liberalizmussal, nemzeti kultú ránk veszé lyezteté se né lkü l keresett
szerves, állandó kapcsolatokat Euró pa legkü lönböző bb nemzeti kultú rái-
val. Kü lönböző államokkal kulturális egyezmé nyeket kötü nk, több világ-
városban nagy áldozatokkal kollé giumokat állítunk fel, hogy a magyar
é rtelmisé g miné l nagyobb számban juthasson közvetlen é rintkezé sbe az
*
Szerkesztő sé gi cikk a Pannonhalmi Szemle 1939. é vi IV. számábó l (pp. 311–317)
11
egyes nemzeti kultú rákkal. Ennek a fáradhatatlan tevé kenysé gnek egyik
legszebb, legé rté kesebb vonása, hogy politika-mentes, kizáró lag nemze-
ti kultú ránk gazdagítását tartja szem elő tt. Ennek a kultú rpolitikának fölé -
nyes igazolását kell látnunk abban a té nyben, hogy Euró pa kü lönböző
nemzeti kultú ráival teremtett sűrű é s szoros kapcsolataink nemcsak nem
veszé lyeztetik, hanem egyre jobban emelik a magyar kultú r-öntudatot –
a magyar művelő dé s ma mentesebb a kultú rsznobizmustó l, mint valaha.
A kü lföldi kultú rákkal való kapcsolataink elmé lyíté sé nek szolgálatában
állnak az utó bbi é vek folyamán felállított kü lönleges közé piskolák is. Mint
ismeretes, Sárospatakon angol, Gödöllő n francia gimnázium lé tesü lt. A
megkezdett iskolaé vvel ez az ú j iskolatípus eggyel gazdagodott: Pan-
nonhalmán olasz gimnázium nyílt meg. Olvasó ink megé rtik, hogy a ma-
gyar iskolaü gy s Pannonhalma törté neté nek szempontjábó l egyaránt fon-
tos esemé nyrő l ré szletesen beszámolunk.
Mé g a tavasszal indultak meg tárgyalások egy olasz gimnázium fölállí-
tása ü gyé ben a magyar kormány s a Szent Benedek-rend vezető sé ge
között. Az ismé telt megbeszé lé sek eredmé nyeké ppen f. é . jú lius vé gé n
bizonyossá vált, hogy az ú j inté zet szeptemberben megkezdheti műkö-
dé sé t. A tárgyalások 1939. augusztus 18-án jutottak befejezé shez a
Hó man Bálint vallás- é s közoktatásü gyi miniszterné l megtartott záró é rte-
kezleten, amelyen a miniszteren kívü l Kelemen Krizosztom m. kir. titkos
tanácsos, pannonhalmi fő apát, Kocsis Lé nárd pannonhalmi fő iskolai
igazgató , Kováts Arisztid, az ú j gimnázium é s nevelő inté zet kiszemelt
igazgató ja, továbbá Stolpa Jó zsef államtitkár, Kó sa Kálmán miniszteri
osztályfő nök é s Paikert Gé za miniszteri osztálytanácsos, a kü lföldi kul-
tú rkapcsolatok elő adó ja vettek ré szt.
Az é rtekezlet megállapodásainak lé nyege, hogy a Szent Benedek-
rend vállalja a magyar kormány támogatásával egy nevelő inté zettel kap-
csolatos gimnázium fölállítását é s vezeté sé t. Az ú j inté zet szé khelye
Pannonhalma, nevé t a magyarok nagy barátairó l, az olasz kü lü gyminisz-
tertő l é s né hai atyjátó l, Gró f Ciano Galeazzotó l é s Constanzotó l veszi.
Mind az iskola, mind a nevelő inté zet egyelő re magában a fő monostor-
ban kap megfelelő elhelyezé st, de mé g a jövő é v tavaszán megindul az
é pítkezé s, s minden remé ny megvan arra, hogy az 1940–41. tané v mun-
kája már a rend 46 kat. holdnyi díszkertjé ben megé pítendő , teljesen mo-
dern felszerelé sű é pü letben indulhat meg. A magyar iskolaé let ú j, fontos
szerve megfelelő bb keretet aligha kaphatott volna, mint az a Pannonhal-
ma, amelynek talaján a magyar művelő dé s bölcső je ringott, amelynek
12
rendjé t nagy alapító játó l, a nursiai Szent Benedektő l kezdve egé sz
napjainkig ezer szál fűzi a ró mai-olasz kultú rához. A gimnázium s a
nevelő inté zet munkáját egyaránt a Szent Benedek-rend tagjai vé gzik.
Hogy azonban az olasz nyelv é s szellem a társas é rintkezé sben is miné l
töké letesebben é rvé nyesü ljön, mind a gimnáziumban, mind a nevelő inté -
zetben olasz oktató k é s felü gyelő k is fognak működni.
Ami az ú j inté zet cé lkitűzé sé t illeti, arra vonatkozó lag ideiktatjuk a leg-
illeté kesebb té nyező nek, Hó man Bálint vallás- é s közoktatásü gyi minisz-
ternek a pannonhalmi olasz gimnázium é s nevelő inté zet felállításával
kapcsolatban a nyilvánosság számára tett nyilatkozatát. „Az olasz gim-
názium é s nevelő inté zet alapítását igen nagy örömmel ü dvözlöm. Benne
az 1935. é v februárjában kötött olasz-magyar kulturális egyezmé ny cé l-
kitűzé sé nek egyik legfontosabb té nyező jé t látom. Ennek az inté zetnek
olasz viszonylatban olyan jelentő sé ge lesz, mint a sárospataki angol é s a
gödöllő i francia gimnáziumoknak, valamint a közeli jövő ben megszervez-
ni kívánt né met nevelő inté zetnek. Meggyő ző dé sem, hogy a pannonhalmi
Szent Benedek-rend Gró f Ciano Galeazzo é s Constanzo gimnáziuma
ú jabb é rté kes eszköze é s műhelye lesz az olasz-magyar szellemi é rint-
kezé snek é s kulturális kapcsolatoknak. Az ott nevelt ifjú ság a szokásos
közé piskolai műveltsé g, ké pesíté s é s a kü lönleges nyelvi é s szellemi
kiké pzé s birtokában kiváló an alkalmas lesz a szellemi é s gazdasági é let
teré n oly fontos állások é s hivatások betölté sé re, amelyek az olasz-ma-
gyar törté neti barátság elmé lyíté sé re é s a ké t nemzet között fennálló
százados barátság gyakorlati szolgálatára hivatottak.”
A magyar iskolapolitika ú jszü löttje tehát annak a nagyvonalú , szé les-
látó körű kultú rpolitikának szolgálatában áll, amelyet föntebb vázoltunk.
Az említetteken kívü l a messzetekintő cé lkitűzé snek van mé g egy fontos
pontja. Á kultuszkormány s a rend vezető sé gé nek megállapodása é rtel-
mé ben a kitűzött cé l miné l töké letesebb megvaló sítása é rdeké ben az ú j
iskola egy-egy osztályába csak kevé s, legfeljebb 25 tanuló t vesznek fel.
Ö römmel sarkítjuk ki a cé lkitűzé s e ré szé t. Iskolaé letü nknek egyik nagy
hátránya a tömegiskola-típus. Nem kell szakismeret annak megállapítá-
sára, mennyi, sokszor lekü zdhetetlen akadályba ü tközik a mammut-osz-
tályokbó l felé pített iskola nevelő i é s tanító i munkája. Ezer é s ezer megol-
datlan problé ma közt hánykoló dó korunk egyre jobban felismeri, hogy
sok sú lyos korfeladat megoldásának egyik leglé nyegesebb felté tele egy
é lgárda, elit kiké pzé se. Nemcsak politikai é s társadalmi, hanem egyete-
mes művelő dé si igé nyek is sü rgetik ezt abban a korban, amelynek egyik
13
legjellemző bb é s legveszedelmesebb tü nete a társadalmi eltömegese-
dé s. Csak aki a maga egé sz nagyságában látja a társadalmi é let eme
tü neté ben fenyegető veszedelmet, az tudja helyesen é rté kelni az é lgárda
cé ltudatos ké pzé sé nek fontosságát, idő szerűsé gé t. Ezé rt is lelkes öröm-
mel köszöntjü k Pannonhalma é vezredes törzsé nek legfrissebb hajtását.
Mint már említettü k, csak a szü nidő derekán vált bizonyossá az ú j inté -
zet megnyitása, amikor már minden szü lő gondoskodott gyermeké nek
elhelyezé sé rő l. Ennek ellené re is, alig hogy az igazgató ság meghirdette
az olasz gimnázium megnyitását, hamarosan hú sz növendé k jelentke-
zett. Pannonhalma felké szü lten, igaz szeretettel várta szeptember 11-é re
legkisebb jövevé nyeit. Az ő s monostor lakó i – é lü kön a rend fő apátjával
–, szü lő k é s kisgimnazisták megható dott lé lekkel álltak szeptember 12-
é n a legré gibb magyar szé kesegyház oltára elő tt, hogy az egyelő re sze-
ré ny keretek közt, de nagy cé lkitűzé ssel meginduló munkához kiesdjé k a
Szentlé lek segítő kegyelmé t.
Az első Veni Sancte napján a pannonhalmi fő iskola rendi növendé kei
szeré ny, de lé lekkel átsző tt ü nnepé lyt rendeztek az ú j fé szeklakó k é s
szü leik ü dvözlé sé re a fő monostor hatalmas, gyönyörű könyvtárában. A
kis ü nnepsé gen é nek- é s zeneszámok közé é kelve elő ször Kelemen
Krizosztom m. kir. titkos tanácsos, pannonhalmi fő apát fordult meleghan-
gú , közvetlen beszé ddel az „ő smonostor Benjaminjaihoz”, az olasz gim-
názium első növendé keihez. „Igaz szeretettel köszöntü nk benneteket.
Ú gy vártunk titeket, mint akiket már ré gen ismertü nk é s mielő tt láttunk
volna, szívü nkbe zártunk, megszerettü nk benneteket.” A továbbiakban
szemlé ltető en, a gyermek é rtelmi színvonalához alkalmazkodva fejteget-
te az ú j inté zmé ny cé lját. „Művelt emberekké szeretné nk formálni titeket,
de valami kü lönös fokban. Nektek majdan vezető knek kell lennetek, akik
azt a kincset, amit e szent falak közt összegyűjtenek, gazdagon áraszt-
ják a világra.” Műveltté kettő tesz bennü nket: é rtelmi világunk gazdagsá-
ga, szívü nk melegsé ge, jó sága. „Fontos, é des fiaim, hogy míg elmé teket
tudással töltitek, szívetek jó sággal é s szeretettel teljé k el, mert az embe-
reket csak az tudja boldogabbá tenni, aki jobbá is teszi.” Megható , köz-
vetlen pé ldákkal igazolja, milyen nagy é rté ket jelent embertársai számá-
ra a jó ember. Nemcsak a nagy szellemi erő krő l tanú skodó alkotások
gazdagítják az emberisé get, hanem a jó ságos, meleg szívek is. „Legye-
nek közü letek boldogok azok, akik majdan nagyokat tudnak alkotni. De
akinek ezt nem adja meg a jó Isten, az is tud igaz boldogságot terjesz-
teni maga körü l azáltal, ha jó ember lesz. Egy ilyen jó emberrő l mondták
14
temeté sekor: Nihil. reliquit, nisi desiderium sui – mit sem hagyott hátra,
csak azt a vágyat, bárcsak mé g tovább maradt volna közöttü nk … A
Szentlé lek Isten, akit ma segítsé gü l hívtatok, áldjon meg benneteket –
fejezte be közvetlen, meleg beszé djé t az ú j inté zet kegyura –, „hogy
segítsé gé vel é s irányításával Isten akarata szerint é ljé tek le az é letet.”
Kováts Arisztid, az olasz gimnázium é s nevelő inté zet igazgató ja a
szü lő khöz fordulva vázolta a meginduló munka cé lját, feladatait. Az igaz-
gató gondolatokban gazdag megnyitó ját egé sz terjedelmé ben közöljü k.
„A jó Isten kegyelmé bő l boldog, szé p napja van ma Pannonhalmának.
Való ra vált egy ré gi vágy. A mai Veni Sancte tehát nemcsak a megindu-
lás é neke volt, hanem mé g inkább a Magasságbelinek hálát mondó lé lek
buzgó Te Deuma. Sokan ré gó ta ó hajtottuk, hogy bár volna rendü nknek,
mely mint tanító é s nevelő rend ismeretes, legalább egy igazi nevelő inté -
zete, melyben neveltjeink teljesen ránk volnának bízva. Iskola é s nevelő -
inté zet között ugyanis nagy a kü lönbsé g. Hogy mi ez a kü lönbsé g, azt
egyszer egy angol egyetemi hallgató fejezte ki elő ttem nagyon szelleme-
sen, aki lelkesedé ssel magasztalta az angol nevelő inté zeteknek jelentő -
sé gé t. „Mi az ország diákjait ké t nagy csoportba osztjuk: vannak igazi
diákok é s nem igazi diákok. A nem egé szen igazi diákok azok, akik a
napnak né gy-öt ó rájára mennek csak iskolába, azután kiszakadnak a
diákközössé gbő l, míg az igazi diákok diákállamban, egy nagy diákcsa-
ládban é lnek. Éjjel-nappal együ tt vannak. Megosztják egymás között
ennek a diáktársadalomnak minden örömé t-bánatát. Ö sszefűzi ő ket
nyolc é v sok diákhuncutsága é s sok, komoly diáké lmé ny szé p emlé ke.”
A mai napon indul meg nálunk is ilyen diáktársadalomnak é lete, é ppen
azon a helyen, ahol az első magyar iskola volt, ahol Szent Imre is ihlető -
dött, ahol az első magyar író , Boldog Mó r, mint diákgyerek: puer scho-
lasticus nevelő dött. Ezen a szent é s magyar emlé kű helyen állunk itt a
meginduló k é s kezdő k lendü leté vel é s boldogságával, a magvető k tava-
szias örömé vel é s remé nyé vel. Ma itt minden friss, minden ú j, minden
első . Első volt a Veni Sancte, első ez az iskolai ü nnepé ly, első az igaz-
gató , első a tanári kar é s itt vannak a legelső diákok, hogy meginduljon
az emberalakítás munkája, melyet Aranyszájú Szent János a legszebb
művé szetnek nevezett.
Ebben az ü nnepé lyes ó rában átvesszü k a szülők legdrágább kincsé t.
Á tadják ő ket a jó szü lő k nyolc é vre, é ppen arra a nyolc é vre, amely a
legjelentő sebb szakasz az ember é leté ben. Sohasem változik akkorát az
ember, mint é ppen ebben az é letszakaszban, amelybe mint ártatlan kis-
15
gyermek lé p be é s amelyet mint fiatal fé rfi hagy el. Ebben az é Ietsza-
kaszban váltják fel az ártatlan gyermekkor boldogságát a kamaszkor
vajú dásai, ebben az é letszakaszban tudatosul az é letnek kimondhatatla-
nul nagy jelentő sé ge, ebben a korban vető dik fel a legtöbb é letproblé ma,
a nagydiáknak gyötrő ké rdé sei, amelyek mind megoldást, rendező dé st
várnak. Egé sz é lete a szerint alakul, hogyan felel meg ezekre a ké rdé -
sekre, hogyan kap megnyugtató feleleteket ezekre a nehé zsé gekre. Ért-
jü k tehát a jó szü lő k aggodalmát, mikor kiadják kezü kbő l drága gyerme-
keiket. Szinte halljuk az ő ajkukró l is a Gracchusok é desanyjának mon-
dását: „Haec sunt ornamenta mea. Ezek a mi legdrágább kincseink, vé r
a vé rü nkbő l, remé nyü nk, örömü nk, mindenü nk.” Ennek a szü lő i é rté ke-
lé snek ismereté ben, a most meginduló nyolc esztendő fontosságának
tudatában a legnagyobb szeretettel vesszü k át ezeket a gyermekeket
abban a meggyő ző dé sben, hogy azzá lesz a gyermek, amivé ebben a
nyolc esztendő ben nevelik. Megígé rü nk minden gondot, minden fáradsá-
got, hogy mindez lehető leg pó tolja a szü lő i gondosságot. A napokban
olvastam egy megható híradást az egyik olasz lapban. Egy olasz ember
a legutó bbi nyolc esztendő alatt hetvenöt liter vé ré t ajánlotta fel vé r-
átömleszté s cé ljaira, hogy ezen nemes cselekedete ré vé n é leteket ment-
sen meg é s é letek viruljanak… Ha fizikailag nem is egé szen így, de mi is
vé rü nket, minden erő nket szeretné nk a szé p munkára fordítani, egé sz
lelkü nket ó hajtjuk beleadni ebbe a felelő ssé ggel teljes munkába, hogy a
jó szü lő k abban a megnyugtató tudatban é lhessenek otthonukban, hogy
Pannonhalmán jó helyü k van gyermekeiknek.
A gyermek azonban mé g több is, mint a szü lő k kincse. Magának az Ú r
Jé zusnak kezé ből átvett drága talentum. Ma az isteni Mesternek is van
itt szava. Ma is hangzik az ajkáró l a kemé ny kijelenté s:
„Ha egyet is megbotránkoztattok e kisdedek közü l, jobb lett volna, ha
malomkövet kötöttek volna nyakatokba é s a tenger feneké re zú dítottak
volna benneteket.” Ezekbő l a krisztusi szavakbó l következik, hogy a
gyermek lelke valami rendkívü li nagy é rté k. Ugyanezt a felfogást erő síti
meg egy másik krisztusi mondás is: „Ha nem lesztek olyanok, mint e
gyermekek, nem mentek be Isten országába.” A gyermek lelke ő riz
valamit a paradicsomi é letszentsé gbő l. Szentsé gház tehát minden gyer-
meklé lek, melyhez avatatlan vagy durva ké zzel é s lé lekkel nem lehet
közeledni, mert a nevelő a számonké rő Istennek fog felelni munkájáé rt,
ahogy azt Szent Benedek atyánk is tanítja: a nevelő „a szigorú an íté lő
Bíró nak fog egykor számot adni”.
16
Harmadszor nagy titok is a gyermek. Lehető sé geknek, ké pessé gek-
nek gazdag, csodálatos tárháza. Ezek csíráit é szrevennü nk, fejlesztget-
nü nk, kibontakoztatnunk lesz egyik legszebb, legszentebb kötelessé -
gü nk. Ezzel aztán el is é rtü nk ahhoz a ponthoz, amire a szü lő k a leg-
kíváncsiabbak:
Mit akarunk elé rni gyermekeikkel, mit akarunk belő lü k nevelni?
Erre a ké rdé sre is három pontban szeretné k felelni.
Előszö r is valljuk a ré gi kipró bált elvet, amelyet a modern olasz peda-
gó gia is alapjává tett: Mente sana in corpore sano. Az é p lé lek hordozó ja
általában csak az egé szsé ges test lehet. Szabad levegő n való sok
mozgással, rendszeres tornával, egé szsé ges, a gyermek igé nyeinek
megfelelő é trenddel, állandó é s gondos orvosi felü gyelettel azt szeret-
né nk elé rni, hogy mindig pirospozsgás arcokat, erő s izmokat, jó kedvet,
derűt lássunk magunk körü l é s egé szsé ges diákneveté st halljunk, hogy
így a testi é let megfelelő lé lekfoglalat legyen. Teljes emberré azonban
csak a miné l gazdagabb jellem alkothatja az embert. Jellem né lkü l a testi
erő , az egé szsé g, az ü gyessé g é s mé g a nagy é rtelem sem é rté kek
többé , ső t egyenesen veszedelmet jelenthetnek. Gyenge jellem egyenlő
gyarló vagy hajó törött é lettel, nagy jellem pedig forrása a nemes, szé p,
gazdag é letnek. Mivel tehát az ember sorsa egyenlő az ember jellemé -
vel, legfő bb törekvé sü nk lesz a szé p, fé rfias lelkü letnek a kialakítása. S
mivel mint kereszté nyeknek nemcsak a termé szetes é lettel, hanem a
termé szetfeletti világrenddel is kell számolnunk, vallásos jellemet aka-
runk. A jó szü lő k azonban ne fé ljenek: nem akarunk mi itt a kolostorban
gyermekeikbő l szerzeteseket nevelni. Azonban az is igaz, hogy a jellem
teljesebb lesz, ha a vallás é rté kei gazdagítják azt. Jó l mondja egy
kereszté ny bölcselő , hogy ne fé ltse a modern világ az embert a keresz-
té nysé gtő l, attó l a kereszté nysé gtő l, amelynek isteni Alkotó ja egyetlen
egy emberi lelket is többre becsü l, mint a világnak minden kincsé t,
é rté ké t. A szü lő k járhatnak csak jó l, ha a termé szetfeletti való ságokkal
gazdagított jellemet láthatnak gyermekeikben.
Másodszor a jó magyar ember eszmé nyké pe áll a szemü nk elő tt, aki
szereti ennek a drága hazának minden rögé t, mú ltját, törté nelmé t, muzsi-
káját, né pi eredetisé geit. Itt azonban mindjárt felvető dik egy ké rdé s.
Hogyan fognak itt jó magyarokat nevelni, amikor oly tág teret nyitnak
ebben az iskolában egy idegen nyelv tanulásának é s egy idegen kultú rá-
val való foglalkozásnak? Erre az ellenveté sre egy szé p regé nyre való
hivatkozással szeretné k felelni, melynek címe: Idegen Tü körben. A re-
17
gé ny fő hő se idegen országban, idegen föld né pé nek tanulmányozása
közben ismeri meg igazán saját országát. Mi is, ha csak a magunk
országát ismerjü k, szűk marad a horizontunk, de ha a nagy Szé chenyink
pé ldájára alaposan megismerü nk egy más kultú rát is, jobban é szre-
vesszü k saját né pü nk hibáit é s következé ské ppen jobban tudjuk azokat
orvosolni, másré szt jobban tudjuk megbecsü lni fajunkat, né pü nknek é rté -
keit. Egy idegen kultú rával való foglalkozás nemcsak hogy nem árt, de
egyenesen jobb magyarságunk ü gyé t szolgálja.
Harmadszor é s vé gü l a mű velt ember eszmé nyké pé t akarjuk megkö-
zelíteni. Azt a tanultságot, azt a ké pzettsé get akarjuk növendé keinkkel
megszereztetni, amelyre minden jó magyar közé piskola törekszik, de
mé g egy többletet is akar adni ez az iskola: a már említett olasz művelt-
sé get. Ebbő l a szempontbó l is hivatkozhatnánk igen sok pé ldára törté -
nelmü nk gazdag mú ltjábó l. Az olasz-magyar kapcsolat nem szó rványos
jelensé g. Törté nelmü nk minden századában megtaláljuk azt. Egé sz
mú ltunk azt igazolja, hogy állandó rokonszenvhullámok indultak meg Ma-
gyarországró l Olaszország felé s onnan hazánk felé . Igen, voltak hó dító
hadjáratok, de azok nem annyira anyagi javak, terü letek szerzé sé re
irányultak, hanem sokkal inkább erkölcsi, szellemi javak szerzé sé re. A
ké tfé le jó ra való törekvé s között pedig ó riási a kü lönbsé g. Az anyagi ja-
vakra való törekvé s szembeállítja a né peket, ellensé gekké teszi ő ket é s
gyűlölet jár a hó dító fegyver nyomában, az erkölcsi é s szellemi é rté kek
hó dítása viszont közelebb hozza a szíveket. A megosztott javak megké t-
szerező dnek, ső t megsokszokszorozó dnak é s baráti kapcsolatot terem-
tenek azok között, akik ilyeneket adnak é s kapnak. – Itt is áll egy kis hó -
dító sereg. Hú szan vannak csak, é s gyermekek. Hó dító ú tra indulnak.
Nem anyagi javakra törnek, hanem szellemi, erkölcsi é rté keket akarnak
gyűjteni, legfő ké ppen pedig baráti szíveket akarnak szerezni. Ma, amikor
ú jra bellum omnium contra omnes állapota van, amikor minden nemzet
ellensé get gyanít a másikban, ritka é s annál örvendetesebb az ilyen,
bé ké t é s barátságot kereső emberek jelensé ge. Mivel tehát szándé kunk
tiszta é s nemes, mivel terveink Isten szándé kai szerint való k, nyugodtan,
vidáman, lendü lettel indulunk az ú tra é s hisszü k, hogy rajtunk lesz a Jó
Istennek szé p fejlő dé st é s eredmé nyes aratást biztosító áldása.”
Megható dott, lelkes hangulatban fejező dött be a kis ü nnepé ly. A
következő napon már meg is indult a rendszeres munka.
Vajha a magyar közé piskolák é s nevelő inté zetek Benjaminja való ra-
váltaná elindító inak hozzá fűzött remé nyeit.
18
Mit tanultunk az új iskolá ban?
Az igazságot… – ezt a zsoltáros szavával foglalhatjuk össze:
Ex Psalterio Davidico Dá vid kirá ly zsoltá roskönyvé bő l

Psalmus I. 1. zsoltár
Beatus vir qui non abiit Boldog fé rfiú aki el nem csábul
in consilio impiorum, gonosz emberek álságos beszé dé n,
et in via peccatorum non stetit, el nem indul a bűnösöknek ú tján,
et in cathedra pestilentiae non sedit: s le nem ü l a hetvenkedő k gyűlé sé n.
Sed in lege Domini voluntas eius, Hanem öröme az Ú r törvé nyé ben,
et in lege eius meditabitur die ac nocte. é j-nap a törvé nyt forgatja fejé ben.
Et erit tamquam lignum, Olyan az, mint a fa,
quod plantatum est melyet ü ltettek
secus decursus aquarum, folyó vizek partján,
quod fructum suum dabit mely meghozza gyü mölcsé t
in tempore suo, idejé ben,
et folium eius non defluet: amelyen el nem fonnyad a levé l,
et omnia, quaecumque faciet, sikerü l minden,
prosperabuntur. mihez keze é r.
Non sic impii, non sic: Nem így a gonoszok, nem így,
sed tamquam pulvis, de mint a polyva,
quem proiicit ventus a facie terrae. a szé l tovasodorja.
ldeo non resurgent impii Azé rt a bűnösök az íté letkor
in iudicio: meg nem állanak,
neque peccatores sem az igazak gyűlé sé ben
in concilio iustorum. a gonoszak.
Quoniam novit Dominus Mert az igaz ú tjára
viam iustorum: az Ú r szeme vigyáz,
et iter impiorum peribit. é s a gonosznak ú tja pusztulás.
(Sík Sándor fordítása)
Majd jött a II. Világháború , az Ostrom ideje, … (ezekrő l most nem),

vé gü l 1947-ben az é rettsé gi vizsga.
19
Mé cs Lá szló :
Örök ballagá s *
A pannonhalmi gimnázium első ballagóinak
Elindultam szé p hazámbó l,

csó k-kulcsos Csodaországbó l.
Mosolyomat Meseország
pillangó i hímporozták.
*
Tudomásunk szerint eddig csak a BDSZ Almanach 1992 kötetben jelent meg (42-43. l.) –
Mé cs László ezt a ballagó nótát ké ré sü nkre, né hányunk jelenlé té ben, a ké szü lő szöveget
a halhatatlan né pdal dallamára folyvást dú dolva, Pannonhalmán írta. Érettsé gink befejez-
tekor, 1947. jú nius 7-é n este ezt é nekelve ballagtunk előszö r a bástya alatti kis ü nnep-
sé gre, utána a Bazilikába – ahol a nyolc é vé rt hálát adó Te Deumot akkori igazgató nk,
Jámbor Mike intonálta –, majd a diákotthon ebé dlő jé be, az é rettsé gi bankettre. Danczi
Villebald osztályfő nökü nk, mint egy kö zülünk, mindenben ré szt vett. – (KTK)
20
Ki rám né zett, mosolyos lett, Mindenki a maga posztján
ki hozzám é rt, hímporos lett. hőssé válhat hősö k kosztján!
De ballagni ké nyszerü ltem: Hősö k é tke: honfi virtus,
szűk lett Liliput körü ltem. szentek é tke: Jé zus Krisztus.
Elindultam kis hazámbó l, Az a magyar, az a fé rfi,

gyönyörű gyerekországbó l. sorsa elől ki nem té r ki:
Megé rkeztem diákhonba, állj be te is hősnek, szentnek!”
könny-harmat hullt hímporomba. Hő sök, szentek így ü zennek.
Ahogy nő tt az embersé gem, Földrengé stő l földú lt honban

szü rkü lt lepke-színessé gem. vándorlok majd fé rfi-gondban.
Míg a tudományt habzsoltam, Ré gi bűnök rejtett gennye
elfogyott nagy mese-Holdam. felfakadt, mint mocsár szennye.
Most indulok kis hazámbó l, Én is hő s akarok lenni,

holdas, szé p diákországbó l. hő sök dalát é nekelni:
Mesé t, álmot leporlok majd, hitet, Krisztust, é gi villanyt,
fé rfi-Napnál vándorlok majd. míg mocsarak gő ze illan.
Ismerek tájt, fát, madarat, Napom egyszer lemenő ben,

– a lé t mé gis titok marad. fogyni fog a fé ny mellő lem.
Titok-erdő n bú s mié rtek Hajh, mi é l, mind tovább-ballag,
s hő sök, szentek is kísé rnek. viszik vágyak, sorshatalmak.
Hő sök, szentek így ü zennek: Elindulok majd hazámbó l,

„Á llj be hősnek, állj be szentnek, mártíros Magyarországbó l.
kis ország úgy lesz jelentős, Ballagdálok este, reggel,
ha sok benne a nagy szent, hős! patakokkal, csermelyekkel,
A ré gi kis gö rö g né pet kis vizekkel, nagy vizekkel,

hősö k tetté k világszé pnek, kis né pekkel, nagy né pekkel,
s Izrael szent prófé tái ballagok az ó ceánba,
által tudott naggyáválni. az örökké való ságba.
21
Emlé kezzü nk itt meg diáké letü nk egyik legfontosabb é letformájáró l, a
cserké szetrő l, kü lönös hangsú llyal is cserké szparancsnokunkró l, több
é vig hittanárunkró l, Bé ké s Gellé rt atyáró l. De sokat é nekeltü k:
Cserké szinduló
Fiú k, fel a fejjel, a harsona zeng, Jó fegyverü nk: izmos karunk,
álljunk csatasorba vidáman! é gő szemü nk s vidám dalunk.
Ránk vár a világ, ez a harc a mienk, Amerre járunk, megterem
katonái vagyunk valahányan. a győ zelem, a győ zelem!
S mi lett velü nk az é rettsé gi utá n?

Hát nem é rdekes, hogy ezt már hé tszáz é vvel ezelő tt csodálatos szé pen
megfogalmazta nagy látnokunk (ilyesmire cé loz Arisztid atya is):
Dalla Divina Commedia Dante Alighieri

di Dante Alighieri Isteni szinjá té ká bó l
Paradiso, Canto Xl, 1–12. Paradicsom, Xl. é nek, 1–12.
O insensata cura dei mortali, Ó jaj, halandó k ezer balga gondja,

quanto son difettivi sillogismi okoskodástok garmadára öntvé n,
quei che ti fanno in basso batter l’ali! mely szárnyatok csapását földre vonja!
Chi dietro a iura, e chi ad aforismi Egyiknek a vé ny, másiknak a döntvé ny

sen giva, e chi seguendo sacerdozio, kell, más hatalmat bírni cselre, karra
e chi regnar per forza o per sofismi, vágy, más pap lenni, a talárt felöltvé n,
e chi rubare, e chi civil negozio; rabolni más, más polgári iparra;
chi nel diletto de la carne involto, van, aki hú sba kötve é s gyönyörbe
s’affaticava, e chi si dava a l’ozio, vesző dik, más csak pihené st akarna:
quando, da tutte queste cose sciolto, s é n minde dolgok nyűgé t összetörve,

con Beatrice m’era suso in cielo Beatricé vel a magasba szálltam,
cotanto gloriosamente accolto. s dicső n fogadtak ott az é gi körbe.
(Babits Mihály fordítása)
22
Első igazgató nk levele
a legelső tízé ves é rettsé gi talá lkozó ra
Budapest, 1957. május 25-é n
Kedves Ö regdiákjaink!
Amikor ezeket a sorokat
olvassátok, é n a Mátra egyik
kedves bú csú járó helyé n lap-
pangok. Onnan leszek Veletek
é s imádkozom Értetek.
Első gondolatra mé ltán íté l-
hettek el, hogy ezen a rend-
kívü li kedves pannonhalmi ü n-
nepen: az első osztálytalál-
kozó n é n nem ü nnepelek Vele-
tek. Ha azonban átgondoljátok
helyzetemet, bizonyára am-
nesztiát kapok Tő letek. Ü gyem
mé g nincs rendezve, nincs le-
zárva. Csak bü nteté smegszakí-
tást kaptam. Már tapasztalatbó l
tudom, hogy ilyen állapotban
egyesek ferde szemmel né z-
nek az emberre, ső t kellemet-
lensé get hozhatok környeze-
temre é s vendé glátó imra is.
Majd ha igazságot szolgáltat-
tak, amire most é ppen törek-
szem, akkor jelenek meg csak
nyugodt lé lekkel az emberek
elő tt. Én ugyanis nem amnesztiát, nem kegyelmet akarok, hanem
igazságot, igazságszolgáltatást, teljes rehabilitáció t, hogy felemelt fejjel
jelenhessek meg azok elő tt is, akik azzal a bizonyos ferde szemmel
né znek rám.
Ha a kedves pannonhalmi ü nnepen nem is lehetek ott, szeretné k
legalább egy emlé kgondolatot adni, amely nehé z é veimben engem
irányított é s amely tartotta bennem a lelket.
23
Éppen VII. Gergely napján írom ezeket a sorokat. Mé ltán nevezte ezt
a nagy bencé s pápát egyik, engem látogató pannonhalmi öregdiák kara-
kán katolikusnak, ső t vagány katolikusnak. Ennek a nagy pápának szent-
misé jé bő l egy gyönyörű gondolat é s egyú ttal fohász is é ltetett é veken
keresztü l: Da nobis omnia adversantia fortiter superare. Ott való ban min-
den adversantia volt, minden az ember ellen volt, é s minden az ízlé se
ellen irányult. Három dologgal sikerü lt fölé be kerekedni az embernek
gyönge maga fölé é s a mostoha körü lmé nyek fölé . Első volt a rendü let-
len bizalom Istenben. Hogy é ltette az embert ez a kis olasz fohász:
Assoluta confidenza / Nella tua providenza! A második lelki erő : a lelki
nyugalom – már ebbő l a bizalombó l folyt. Ebbő l az Istenben való biza-
lombó l é s lelki nyugalombó l pedig valami hallatlan derű áradt az ember
lelké re, egé sz é leté re. Ezt talán csak az tudja megé rteni, aki a legnehe-
zebb körü lmé nyekben is a legnagyobb bizalommal adja át magát a jó
Istennek. Morus Szent Tamás adott ebben a pontban szinte klasszikus
pé ldát, aki mé g a börtönben is humoré rzé ké rt imádkozott. Ezzel a három
lelki tulajdonsággal hányan é ltek ott világiak is olyan szé p é letet, hogy mi
papok is megcsodáltuk ő ket, é s a szé pnek ú j meghatározását adtuk:
Erkölcsileg az szé p, ami nehé z. Csak a hő si lé lek, az a bizonyos fortiter
való viselkedé s, meg az önmaga é s a mostoha körü lmé nyek fölé való
kerekedé s teszi szé ppé , naggyá az é letet.
Sajnos, az esetek nagyobb ré szé ben ez a szé p é let csak lehető sé g
marad. Éppen közü letek egyeseknek ő szinte vallomásábó l tudom, hogy
abbó l a katolikumbó l, amit Pannonhalma igyekezett adni, többeknek a
lelké ben csak chaoticum lett.
Az az ő szinte kívánságom a mai napon, hogy a kedves találkozó n
revideáljátok é leteteket, hogy a jövő ben ne engedmé nyek é s megalkuvá-
sok vezessé k hát é letvonalatokat, hanem hogy a chaoticum ú jra katoli-
kum legyen é s ez irányítsa egyé ni é s családi é leteteket. Bár megé rtené -
tek, hogy csak a termé szetfölötti elvektő l irányított é letnek van igazán
é rtelme, a többi csak ámítás é s önámítás.
Azon a bizonyos tizennyolc é v elő tti felvé telen ott a szé psé ges cse-
resznyefa alatt mennyi virág, mennyi tavasz, mennyi ígé ret pompázott. A
lé lek gyü mölcsei lassan é rlelő dnek. Adja a jó Isten, hogy amit eddig
elmulasztottatok, azt tudjátok pó tolni az elkövetkezendő esztendő kben,
hogy a következő találkozó szebb, teljesebb é s boldogabb legyen.
Értetek é s kedves családotoké rt imádkozik:
Kováts J. Arisztid
24
Hat é vig volt osztá lyfő nökü nk
Dr. Danczi Villebald
1910. okt. 16. – 1977. dec. 21.
Villebald atya egykori pannonhalmi

osztályának diákjai, akik akkor az
ötvenedik é leté vü nket tapostuk, ott
álltunk ravatala körü l, hogy tiszte-
letü nket é s hálánkat leró juk elő tte é s
utolsó ú tjára elkísé rjü k. Diáknyelven
rögtönzött bú csú ztató nkat Gyapay
Dé nes osztálytársunk mondotta el:
«Osztályfő nök Ú r, jelenteni szeret-
né k. Jelenteni ú gy, mint tettü k Pan-
nonhalmán, az Alma Mater falai kö-
zött nap mint nap. Jelentem, hogy
rendtársai, é desapja é s fivé re, szeret-
tei é s tisztelő i karé jábam itt állunk
ravatala mellett megrendü lve mi, egy-
kori tanítványai, első osztályának
tanuló i, akik osztályfő nökü nket gyászoljuk.
Jelentem, hogy kiváló pedagó gusnak tartottuk, igazi atyánknak, aki
szigorral é s szeretettel nevelt. Ezt é leté ben soha nem mondhattuk el,
mert szeré nysé ge közismert volt, s rossz né ven vette volna, ha ezt
tudomására hozzuk.
Nemcsak a latin nyelvre, a deklináció szabályaira, a magyar klasszi-
kusokra oktatott minket, hanem arra is, miké nt kell egy bonyolult korban
embernek é s magyarnak lenni.
Jelentem, az Ö n által elhintett mag jó talajba hullott. Jó l sáfárkodtunk
öröksé gé vel, a tanultakat okosan, bölcsen gyü mölcsöztetjü k. Ö ntő l
tanultuk: „Non omnis moriar!” Nem halunk meg teljesen, s biztosíthatjuk,
é letműve tovább é l é s hat bennü nk, nem megy, nem mehet feledé sbe.
Alig né hány hó napja így bú csú zott tő lü nk a harmincadik é rettsé gi
találkozó n: „Nem bú csú zunk, mert találkozunk!” Magam is így bú csú zom
osztálytársaim nevé ben: „Találkozunk, nem bú csú zunk!”»
25
Iskolaalap
Reflektálva a BDSZ „iskolaalap”-felhívására, az alábbi té ma jelenleg is
aktuális. Ö rü lü nk, hogy ma ezt szövetsé gü nk hivatalosan is felvetette.
Akkor nem akartuk tudni, ki a kijelölt diák, mert nem akartuk, hogy
nekü nk bárki is „hálálkodjé k”. De ezen kívü l is, van olyan osztálytársunk,
aki egymaga fizette egy pannonhalmi (té nylegesen görög katolikus) diák
több é vi tartásdíját.
Hasonló akció kra biztatjuk utó dainkat…
NOS, alumni quondam classis primordialis scholae huius,

LECTURIS PACEM ET GAUDIUM !
MI, ennek a gimnáziumnak első növendé kei,
BÉKÉVEL ÉS Ö RÖ MMEL KÖ SZÖ NTJÜK AZ OLVASÓ T !
Érettsé gi vizsgánk harmincadik é vforduló jára Pannonhalmán 1977. jú lius

1-jé n összegyűlvé n elhatároztuk, hogy szeretett iskolánk iránti hűsé -
gü nket akkor mé g é letben lé vő osztályfő nökü nkkel,
DR. DANCZI VILLEBALD OSB atyai barátunkkal egyeté rté sben
MAGYAR JELLEMÉBEN EGY AZ Ő BOLDOG EMLÉKŰ NEVÉHEZ
MÉLTÓ DIÁ K né gy é vi teljes tartásdíjának összeadásával ké zzel-
fogható an is ki fogjuk fejezni.
Arra ké rjü k tehát az Iskola é s a Diákotthon vezető it, valamint a
Pannonhalmi Bencé s Rend elöljáró it, hogy a felajánlott összeget tő lü nk
átvenni, az adományunkat é lvező ifjat kijelölni, ennek hitelé ü l ezt az
okmányt az Iskola pecsé tjé vel megerő síteni é s hosszú idő kig híven
megő rizni szíveskedjenek.
Kelt Pannonhalmán, 1978. jú nius 26-án.
PRO MEMORIA AD MULTOS ANNOS
[Az Iskola körbé lyegző je]
(KTK)
26
A Pannonhalmi Gimná zium első negyvené ves
é rettsé gi talá lkozó já n
A szentmise vá ltozó ré szei *

INTROITUS Dán 3, 32–33a
Jó nak látom, hogy hirdessem a jeleket é s a csodákat,
amelyeket a fölsé ges Isten vé gbevitt rajtam.
Az Ő jelei milyen nagyok!
Az Ő csodái milyen hatalmasok!
ORATIO Missale Romanum
Kö nyö rö gjünk! Istenü nk, ki az elté vedteket helyreigazítod,
a szé tszó rtakat összegyűjtöd
é s az összegyűjtötteket megő rzöd,
ké rü nk, áraszd reánk kegyelmedet,
hogy mindnyájan egyké nt, mé ltóké ppen szolgálhassunk Neked.
A mi Urunk, Jé zus Krisztus által, aki a Szentlé lekkel egysé gben
é l é s uralkodik Veled, Isten, mindörökkön örökké . Amen.
*
Azó ta is ezeket a szövegeket használjuk jubileumi találkozó ink hálaadó szentmisé in,
hiszen a NEGYVEN a teljessé g jele a bibliában. – (KTK)
27
OLVASMÁ NY Mó zes ötödik könyvé bő l Mtörv 8, 2–6
Gondolj az egé sz útra, amelyen az Ú r, a te Istened
negyven é ven át vezetett a pusztában, hogy megalázzon,
pró bára tegyen é s
megvizsgálja szívedet,
vajon megtartod-e parancsait vagy sem.
Megalázott, é s hagyta, hogy é hezz,
aztán mannával táplált, amelyet nem ismerté l é s atyáid sem ismertek,
hogy megtudd: nem csak kenyé rrel é l az ember,
hanem sokkal inkább azzal, ami az Ú r szájábó l jön.
Negyven esztendeig nem kopott le ró lad a ruha,
é s nem dagadt meg a lábad.
Ismerd el szívedben, hogy az Ú r, a te Istened,
úgy nevelt, ahogyan az ember a fiát neveli.
Tartsd meg tehát az Ú rnak, a te Istenednek parancsait,
fé ld Ő t, é s járj az Ő ú tjain!
Ez az Isten igé je. – Istennek legyen hála!
GRADUALE Zsolt 127, 1–5
Akit az Ú r szeret, annak álmában is ad eleget.
Ha az Ú r nem é píti a házat, hiába fáradoznak az é pítő k.
Ha az Ú r nem ő rzi a várost, hiába vigyáznak az ő rök.
Hiába keltek korán é s fekü sztök ké ső n,
fáradsággal szerzett kenyeret esztek.
De akit az Ú r szeret, annak álmában is ad eleget.
Bizony, az Ú r ajándé ka a gyermek,
az anyamé h gyü mölcse jutalom.
Mint a hő s kezé ben a nyilak, olyanok a serdü lő ifjak.
Boldog az az ember, aki ilyenekkel tölti meg a tegzé t:
ellensé geivel ha vitába keveredik is, meg nem szé gyenü lhet.
SZENTLECKE a Jelené sek könyvé bő l Jel 3, 1–6
Így szó l, Akié az Isten hé t lelke é s a hé t csillag:
– Ismerem tetteidet.
Tudom, hogy é lő a neved, de halott vagy.
Ébredj föl, erő sítsd meg a többit, aki a halálán van.
28
Tetteidet nem találom töké letesnek Istenem elő tt.
Jusson eszedbe tehát, hogyan kaptad é s hallottad!
Tarts ki mellette, é s té rj meg!
– Ha nem virrasztasz, mint a tolvaj jövök hozzád,
é s nem fogod tudni, mely ó ráben é rkezem.
De vannak né hányan köztetek,
akik nem szennyezté k be ruháikat.
Velem fognak járni fehé r ruhában, mert megé rdemlik,
A győ ztest fehé r ruhába öltöztetik.
Nevé t nem törlöm ki többé az é let könyvé bő l,
hanem megvallom Atyám é s angyalai elő tt.
Akinek füle van, hallja meg, mit mond a Lé lek az egyházaknak.
Ez az Isten igé je. – Istennek legyen hála!
ALLELUJA Mk 1, 13b
Alleluja.
Vadállatok közt é lt, de angyalok szolgáltak Neki.
Alleluja.
EVANGÉLIUM szent Lukács könyvé bő l Lk 4, 1–13
Jé zus a Szentlé lekkel eltelve té rt vissza a Jordántó l.
A Lé lek a pusztába vitte negyven napra. Ott megkísé rtette az ö rdö g.
– Azokban a napokban semmit sem evett, de vé gü l megé hezett.
Az ördög akkor így szó lt hozzá: „Ha Isten Fia vagy, mondd ennek
a kő nek, hogy váljé k kenyé rré !”
Jé zus azt felelte: „Írva van, Nem csak kenyé rrel é l az ember.”
– Erre a sátán fölvezette egy magas hegyre, é s egy szempillantás
alatt fölvonultatta szeme elő tt a földkereksé g minden országát.
„Minden hatalmat é s dicső sé get neked adok – mondta –, mert
hiszen é n kaptam meg, é s annak adom, akinek akarom.
Ha leborulva hó dolsz elő ttem, az mind a tié d lesz.”
Jé zus elutasította: „Uradat, Istenedet imádd, é s csak neki szolgálj.!
– Vé gü l Jeruzsálembe vitte ő t a sátán, a templom párkányára
állította é s így szó lt: „Ha Isten Fia vagy, vesd le magad innen!
Hiszen írva van: Angyalainak parancsolt felő led, hogy
oltalmazzanak; é s tenyerü kön hordoznak majd, hogy kő be ne
ü thesd lábadat.”
De Jé zus így válaszolt: „Az is írva van: Ne kísé rtsd Uradat, Istenedet!”
Mikor ezek a kísé rté sek mind vé get é rtek, egy időre elhagyta ő t az ördög.
Ezek az evangé lium igé i. – Á ldunk Té ged, Krisztus!
29
ORATIONES FIDELIUM
Testvé rek! A mi Istenü nk az Ö rökké való ,
Elő tte negyven [ötven, hatvan stb.] é v ugyanannyi, mint ezer,
egé sz é letü nk, mint egy pillanat –,
mutassuk be Né ki az emlé kezé s,
az engesztelé s é s a hála áldozatát,
é s ké rjü k, hallgassa meg könyörgé sü nket.
1. Istenü nk, Te Ö rökké való , engedd, hogy Fiad örök áldozatához
társulva fölajánlhassuk Neked idő bezárt é letü nket,
mindenkié rt é s mindeneké rt.
Ké rünk Té ged, hallgass meg minket.
2. Atyánk, fölajánljuk Neked földi atyaságunkat;
ké rü nk, fogadd Tieiddé gyermekeinket, unokáinkat, – tanítványainkat.
3. Jé zus, Urunk, Egyszü lött Fiú , add, hogy
Rajtad, az egyetlen Ú ton járva eljuthassunk Atyádhoz,
Veled, az Élő Kenyé rrel táplálkozva az Ú ton erő nket ne veszítsü k.
4. Szentlé lek, Te Vigasztaló , fogadd szívü nk összes bánatát, fájdalmát
é s örömeinket is; áraszd a világra, utánunk jövő kre é ltető szent
szeretetedet, é rtelmü nkre vigyázó hé tszeres kegyelmedet.
5. Szentháromság, Istenü nk, vé gy lakást köztü nk,
kis é s nagy családainknál:
a megváltott egé sz emberisé gben,
magyar hazánkban,
a minket gyermekeiké nt fölnevelő Bencé s Rendben,
a pannonhalmi [budapesti, csepeli, győ ri stb.[ gimnáziumban,
kis családunkban: szü leinkben, gyermekeinkben, unokáinkban,
tanítványainkban – munkatársainkban.
Kö nyö rö gjünk!
Mindenható , kicsinysé gü nk tudatában terjesztettü k Elé d
nekü nk nagy, de Neked semmisé gnyi ké ré seinket;
esedezü nk, add meg, amit ké rü nk,
hogy mi, akiket szeretsz, az örök é letben is Tieid lehessü nk.
Ezt ké rjü k Tő led a mi Urunk, Jé zus Krisztus által. Amen.
30
SECRETA Missale Romanum
Kö nyö rö gjünk! Urunk, Te egykor bűneinket megbocsátván
megváltottál minket.
Té pd most szé t, ké rü nk, bűneink kötelé keit,
é s – hogy ezt a dicsé rő adományt teljesen szabadon,
tiszta lé lekkel áldozhassuk fel Neked –
add vissza, amit már egyszer megadtál, kegyelmedet.
Aki é lsz é s uralkodol mindörökkön örökké . Amen.
COMMUNIO Lk 19, 5–6
Jé zus föltekintett é s így szó lt:
„Zakeus, szállj le hamar! Ma a te házadban kell megszállnom.”
Ő sietve leszállt é s boldogan fogadta.
POSTCOMMUNIO Missale Romanum
Kö nyö rö gjünk! Isten, Te megvilágosítasz minden e világra jövő embert,
ké rü nk, világosítsd fel a mi szívü nket is,
hogy mindenkor mé ltó é s Fö lsé gedhez illő módon gondolkozzunk,
é s így Té ged ő szinté n szerethessü nk.
Krisztus, a mi Urunk által. Amen.
(KTK)
A kriptában, de mé g é lü nk!
31
Szeretné nk-e, hogy Ti is így talá lkozzatok?
Talán szeretné nk, de eszünkbe vé ssük,

igyekszünk megszívlelni a tanítást:
Egy arab bölcs mondá sa
A gyermekeid nem a te gyermekeid.

Á ltalad lettek, de nem tő led,
s bár nálad vannak, mé gsem a tieid.
Odaadhatod nekik a szeretetedet,

de nem a gondolataid,
mert nekik saját gondolataik vannak.
Otthont adhatsz a testü knek,

de nem a lelkü knek,
mert lelkü k a holnap házában lakik,
amelyet te nem látogathatsz,
mé g álmaidban sem.
Megpró bálhatsz hozzájuk hasonló lenni,

de ne pró báld meg ő ket magadhoz hasonló vá tenni,
mert az é let nem visszafordítható ,
é s nem áll meg a tegnapnál.
Te vagy az íj, amelyrő l gyermekeid,

mint eleven nyílvessző k, kikü ldetnek.
Engedd, hogy íjad íve
öröm legyen az íjász kezé ben.
A fejezetet összeállította
32
Búvá rkodá s a múltban
Pannonhalmi Szent Mó r
Pannonhalmi Szent Mó r kanonizáció ját illető en a következő megfontolá-
sokat lehet tenni (forrásom Antal atya):
A „boldog” é s a „szent” szó a közé pkorban nem jelentette azt, amit ma
megkü lönbözteté ské nt (a szentté avatás hivatalos rendje szerint) tulajdo-
nítunk neki. Egyé bké nt: Emberemlé kezetet meghaladó , folyamatos tisz-
teleté t a Szentszé k 1848. jú lius 22-é n hivatalosan is megállapította. A
jó váhagyó bullában IX. Pius pápa a következő ket írta: „Életé nek nyilván-
való szentsé ge halálátó l fogva mé ltán ré szesü lt a hívek ré szé rő l nyilvá-
nos egyházi tiszteletben: bár a ré gi kort sok homály fedi, bár az országot
é rt sok csapás folytán a ré gi magyar egyház emlé kei csaknem mind hiá-
nyoznak, a törté nelembő l é s a hagyományokbó l ennyi világos. Azt pedig,
hogy a tisztelete mindmáig fennállt, bizonyítja mindazoknak az író knak
egybehangzó tanú ságté tele, akik Mó rró l ú gy emlé keznek meg, mint bol-
dogró l é s szentrő l. Hozzájárul ehhez, hogy ké pé t nem egyszer festetté k
meg szent fölirattal. Vannak 1499-bő l való misekönyvek, melyek Mó r
dicsé reté t zengik, a martiroló giumokban is szerepel a neve. Vannak tet-
teirő l é s rendkívü li é letszentsé gé rő l tanú skodó kommentárok. Mindeze-
ket mé rlegelve é s igazolva látván Boldog Mó r emberi emlé kezetet meg-
haladó nyilvános é s egyházi tiszteleté t, Pé cs pü spöke (akkor Scitovszky
János volt) alázattal ké rte, hogy ez a tisztelet annak rendje é s mó dja
szerint jó váhagyást nyerjen.”
Ez a pápai jó váhagyás vetette meg Boldog Mó r ú jkori tiszteleté nek
alapját. Egy é v mú lva a pü spök körlevé lben jelentette be: „IX. Pius pápa
Mó rnak, a 11. századi pé csi pü spöknek nyilvános tiszteleté t elrendelte
é s é letbe lé ptette. Szent Mó r hitvalló é s pü spök egyházi ü nnepé t é vente
az egé sz pé csi egyházmegyé ben a szerzetes templomokban is szentmi-
sé vel é s zsolozsmával októ ber negyedik vasárnapján kell megü lni.” Az
ü nnepet ké ső bb, 1913-ban októ ber 25-re rögzítetté k. (A ké t idé zet Ró nay
György fordítása). A legú jabb ró mai kiadású Martirologium Romanum is
szentké nt említi. Lásd mé g: http://www.pecsihet.hu/cikkek.php?id=211
http://www.bencesdiak.hu/content/view/60/1/
http://www.pecs.egyhazmegye.hu/arckepcsarnok.php#
Talán ennyi elé g lesz.
Dejcsics Konrád tv. OSB (Gy 98)
35
A lé bé nyi templom 800 é ves
Templomaink sorában kiemelkedő hely illeti Lé bé ny
Szent Jakabró l elnevezett csodás szentegyházát.
Való igaz, amit egykori plé bánosa, Kreskay Antal
1871-ben írt: „E ké ttornyú ő stemplom nem más,
mint a lé bé nyi katholikus plebánia-egyház, Moson-
vármegyé nek közlelkesedé ssel ő rzött fő kincse, a
győ ri terjedelmes egyházmegyé nek legré gibb é s
legszebb é kessé ge, ső t egé sz magyar hazánknak
egyik legő sibb s a maga nemé ben legtöké letesebb
é píté szeti műemlé ke.”
A fé nyké pek, leírások csak sejtetni engedik szé psé gé t. Igazában látni
kell, a maga termé szetes környezeté ben, való ságában! Mé gpedig kívü l-
rő l, belü lrő l, elölrő l, hátulró l, közelrő l é s messzebbrő l. Hallgatni kell
benne a csendet é s ámulni, míly csodásan szó l benne az orgona, é s
míly szé pen zeng az é nek! Az ember ú gy é rzi, hogy megszabadul
terheitő l a teste é s szárnyal a lelke. A falak, az oszlopok nemcsak a
tekinteté t viszik az é g felé , hanem benső leg is átszellemü lten emelkedik.
Szerencsé mre ó vári gazdász koromban gyakorta voltam vendé g
Lé bé nyben, az ott gyó gyszeré szké nt áldásos munkát vé gző Kereszt-
anyámé knál. Ső t, egy egé sz hó napot is a faluban tölthettem mint diplo
materves hallgató . Ez idő folyamán a templomot naponta megcsodál-
hattam. Többször ré sztvettem szentmisé n, litánián. Ezeken a hívek kö-
zött a padban ü lve, velü k együ tt é nekelve kaptam a fentebb leírt, közel
50 é ve bennem lé vő é rzé seket.
A templom a valamikori lé bé nyi bencé s monostor ré sze volt. Az apát-
ság alapításának é s a templom é píté sé nek kezdete pontosan nem
ismert. Annyit tudunk, hogy II. András 1208-ban hagyta jó vá a Győ r
nemzetsé gbeli Poth mosonyi é s Chepan bácsi ispán adományait, mellyel
birtokukon bencé s apátságot alapítottak. Másutt a templomot 1199-ben
már említik, de szerepel 1206-os é vszám is. Nemzedé kü nk ez utó bbit
választotta megü nneplé sü l. A Bencé s Diákok Győ ri Egyesü lete kü lön
rendezvé nnyel kapcsoló dott az emlé kező k sorába. 2006. októ ber 14-é n
Csóka Gáspár OSB celebrált ü nnepi szentmisé t é s szó lt a rnegjelen-
tekhez, Né meth Gergely diáktársunk pedig orgona-koncertet adott.
36
A nemzetsé gi monostoralapítás az akkori idő „divatja”-ké nt is felfog-
ható . Elé g, ha a Dunántú lon Ják, Dombiföld (Mó richida é s Á rpás között,
a Rába partján), Tü rje, Zsámbé k é letrehívására gondolunk. Egy-egy
nemzetsé g első sorban vallási elhivatottságbó l, de a maga dicső sé gé re,
birtokai szellemi, kulturális gyarapítására, meg temetkezé si helyü l „ala-
pítványt tett”. Így volt ez Lé bé ny eseté ben is. A lé bé nyi bencé s monos-
tort azonban a századok viharai (tatárok, Ottó cseh király, né metek,
törökök) nem kímé lté k. Hovatartozása is változott (Pannonhalma, ma-
gánké z, jezsuiták). Vé gü l a kolostor az enyé szeté lett. A templomi ré sz
azonban a tűzvé szek, az emberi rombolások ellené re, a csodával hatá-
ros törté né sek ré vé n maradt meg. A hajdani győ ri várkapitány pé ldául
már kiadta a parancsot, hogy a Szentmargitbányáró l származó kváder-
köveit a győ ri vár megerő síté sé re szállítsák el. Csak a munkával meg-
bízottak – látván a templom gyönyörűsé gé t – „sztrájkja” mentette meg.
A 19. sz. közepé n, a lé bé nyi plé bános – a neve is említé sre mé ltó ,
Dingroff Gáspár – kezdemé nyezé sé re a birodalmi műemlé kek fenntartá-
sára kinevezett központi bizottság jó váhagyásával é s sokak adományá-
bó l kezdő dött el a templom megú jítása. Az ú jra-
szentelé s ké t ré szben zajlott: elő bb a belső ,
majd 15 é vvel ké ső bb, 1879-ben a kü lső . Az
é pü let megjelené se ezen esemé nyeket megelő -
ző en nyerte el a ma látható t. A kü lső é s a belső
falak, az ablakok, a nyugatra né ző fő homlokzat
díszkapuja, a dé li kapu, az oszlopok é s a tor-
nyok alatti román boltozat ő rzi az eredeti formát.
Elté r attó l a tornyok sisakja. A fő oltár é s a
szó szé k 1653-bó l való k, ké ső bbiek az ü vegabla-
kok é s a fő hajó ú j oltára. Ez utó bbi anyagában,
megjelené sé ben nagyszerűen illeszkedik az
é vszázadokkal korábbi környezetbe.
A templom é píté szeti jelentő sé gé vel kapcsolatosan meg kell említeni
mé g, hogy mintául is szolgált. Pé ldául a – sokak számára ismertebb –
jáki templom é píté sé né l felhasználták a lé bé nyihez ké szített terveket é s
a kivitelezé sné l az ott szerzett tapasztalatokat.
E rövid írás nem té rhetett ki a templomban található sok művé szeti
é rté ket jelentő ré szletre. Közöttü k a bejárati kapuk, az oszlopfő k kő farag-
37
ványaira, a fő oltár ké peire é s szobraira, a szó szé k é s az ü vegablakok
szé psé gé re stb. Az é rdeklő dő knek gazdag szakirodalom áll rendelkezé -
sé re. A legú jabb ezek sorában a „Lé bé ny, Szent Jakab templom” című,
mely a Honismereti Kiskönyvtár 282. száma (Tájak–Korok–Mú zeumok
785. sz.). A templom naponta, 9-17 ó ra között látogatható . Elő zetes
bejelentkezé s: Né methné 06/30/978-5340 telefonján.
Győ r, 2007. február 24.
Dr Magassy Dániel (Gy 57)
Balassi Bá lint (1554–1594) Könyörög Istennek

Adj már csendessé get, Jó voltod változást,
Lelki bé kessé get, Gazdagságot fogyást
Menybé li Ú r! Érezhet-é ?
Bújdosó elmé met Engen te szolgádot,
Ó dd bútúl szívemet, Mint ré gen sokakot,
Kit sok kín fúr! Ébreszthet-é ?
Sok ideje immár, Nem kell ké telkednem,
Hogy lelkem szomjan vár Sőt jót remé nlenem
Mentsé gé re, Igé d szeré nt,
Ő rizd, ne hadd, é breszd, Megadod kedvesen,
Haragod ne gerjeszd, Mit ígé rsz kegyesen
Vesztsé gé re. Hitem szeré nt.
Nem kicsiny munkával, Nyisd fel hát karodnak,
Fiad halálával Szentsé ges markodnak
Váltottál meg, Á ldott zárját,
Kinek é rdemé é rt Add meg é letemnek,
Most is szüksé gemet Nyomorult fejemnek
Teljesíts meg. Letö rt szárnyát.
Irgalmad nagysága Repülvé n áldjalak,
Nem vé tkem rútsága Élvé n imádjalak,
Feljebb való, Vé tek né lkül,
Irgalmad vé gtelen, Kit jól gyakorolván
De bű nö m é ktelen Haljak megnyugodván
S romlást valló. Bú s kín né lkül.
(Más, 1591)
38
Bencé s gimná ziumi könyvtá rak – 2. ré sz
A 2006-os Almanachban (134–144. lapok) bemutatott Budapesti Bencé s
Gimnázium könyvtárának törté neté t most egy hasonló an nagymú ltú
könyvtár bemutatásával folytatom. Munkám során fő ké nt Mé száros
1
István (Eg 45) műveire illetve a korszak é rtesítő ire támaszkodtam.
Az esztergomi Bencé s Gimná zium

A gimnázium ő se az 1000-ben lé trehozott káptalani iskola volt, amely
1534-ig a török hó doltság idejé ig működött. 1543–1696-ig szü netelt az
oktatás, majd 1687-ben Szé chenyi Gyö rgy esztergomi é rsek alapította
ú jra, é s 1696-ban megkezdte működé sé t a jezsuiták vezeté se alatt az
1773-as feloszlatásig. Ezt követő en sem szűnt meg az iskola, elő ször
1
Bárminemű kiegé szíté st, helyesbíté st köszönettel fogadok (elé rhető sé gem a szerkesz-
tő sé gben).
39
Szent Ferenc-rendiek, piaristák é s világi tanárok közreműködé sé vel
működött, 1808-tó l pedig a Szent Benedek-rend vezeté sé vel folyt az
2
oktatás, eleinte 6, majd 1852-tő l 8 osztályos fő gimnáziummá alakulva.
3
Az iskola „díszes é pülete másodízben 1900-ban é pült” Az inté zet
jellege az 1924. jú lius 30-án kelt 65. 903-1924. V. ü . O. sz. rendelet
alapján megváltozott é s humanisztikus gimnázium lett. Az 1944-45-ös
tané vben a háború s esemé nyek az iskola é leté t is befolyásolták. 1945.
augusztus 17-é n orosz csapatok foglalták le az inté zetet, ezé rt mind-
össze három nap alatt, amit csak lehetett, a tanári kar átmentett a rend-
házba, a többit befalazták a fizikaszertárba, vé lhető en a könyveket is. Az
1946-47-es tané vet már viszonylag rendezett keretek között tarthatták
meg. Az iskolát 1948-ban államosították, é s I. István Gimnáziumké nt
működött tovább.
Az esztergomi Bencé s Gimná zium könyvtá rai

1920-tó l az á llamosítá sig
Esztergomban a következő könyvtárak működtek a fenti idő szakban: ta-
nári könyvtár; ifjú sági alsó é s felső szakaszú könyvtár; segé lyező könyv-
tár; önké pző köri könyvtár (az ifjú sági körök munkáját támogatta); ezen
belü l a gyorsíró köri könyvtár (a kör munkáját segítő műveket szerezte
be) é s a kötelező olvasmányok tára.
Az esztergomi Bencé s Gimnázium könyvtárai 1902-ben 8277 tanári é s
4
5456 ifjú sági kötettel rendelkeztek , majd 1910-tő l az ifjú sági könyvtár
alsó é s felső szakaszokra oszlott. 1917-re a tanári könyvtár állománya
9244 kötetre gyarapodott. A zavaros é veket megelő ző en tehát jelentő s
könyvállománnyal rendelkeztek a könyvtárak.
Az 1918-19-es tané v é rtesítő jé ben a könyvtárra vonatkozó nyomok az
adományok című fejezetben található ak, ahol olvsható , hogy Brühl
József prelátus-kanonok 400 koronát adományozott könyvekre. A Szlávy
2 Mé száros István: Komárom-Esztergom megye iskoláinak é vszázadai, 11-30.p.

3 Az Esztergomi Szentbenedekrendi Szent István Kath. gimnázium é rtesítő je az 1924-25.
iskolai é vrő l. Közzé teszi: Dr. Mattyasovszky Kasszián igazgató Esztergom, 1925. 44. p.
4 Értesítő a Pannonhalmi Szent Benedek Rend Esztergomi Kath. Fő gymnasiumáró l. Az
1901–1902 iskolai é v vé gé n. Közzé teszi: Holló si Rupert igazgató Esztergom 1902.
Nyomatott Leiszky János Könyvnyomdájában, 607 pé ldányban
40
Éva-fé le segé lyező könyvtárbó l 1108 kötetet adtak kölcsön a diákoknak.
A következő tané vben három könyvtár működött, három könyvtárő rrel.
1922-ben a három é vig szü netelő gyorsíró kört ú jra megalapítva a válasz-
tott tisztsé gek között könyvtárost, ső t helyettes könyvtárost is találunk. A
tanári könyvtár é rté kes művekkel gyarapodott a VKM segítsé gé vel.
Né hány pé lda az ajándé kkönyvek listájáró l: Gerevich: A krakkói Czartos-
ky-ké ptár olasz mesterei, Szendrei–Szentiványi: Magyar ké pzőmű vé szek
lexikona, Divald: Magyarország csúcsíveskori szárnyasoltárai, Kármán:
Ungarisches Bildungswesen, Vé gh: A ké prombolók, Zrínyi: Ne bántsd a
magyart, Hillebrand–Bella: Az ősember é s kultúrája.
A három működő könyvtár mellé felsorakozott az é rtesítő k tára is,
melynek ő re Holenda Barnabás lett, valamint ötödikké nt a segé lyező
könyvtár, amit Sommer Timót kezelt. A könyv központi szerepet töltött be
az oktatás-nevelé s során, ennek szé p pé ldája található az 1923-as
é vkönyvben, ahol az Adatok az inté zet é vi tö rté neté hez c. fejezetben
olvasható , hogy az áprilisi szü lő i é rtekezlet té mája az alábbi volt:
„… az ifjúság moziba járásának szüksé ges korlátozásáról é s a ponyva-
irodalmi termé kek vásárlásának megakadályozásáról.” „Kimondta továb-
báaz é rtekezlet, hogy a szülők é s helyetteseik szigorúan ellenőrzik tanít-
ványaink olvasmányait, az esetlegesen náluk található ponyvairodalmi
termé keket beszolgáltatják s a rossz kö nyveket terjesztő kereskedőket
5, 6
bojkottálják.”
1924-ben a nagyfokú infláció é s a nehé z sorsú gyermekek magas szá-
ma arra inspirálta az iskola pártoló it, hogy támogassák a könyvellátottsá-
got is. A Szlávy-fé le könyvsegé lyező alapítvány rendszeres bevé tellel
rendelkezett adományokbó l, hangversenybő l származó bevé telekbő l, a
könyvek használati díjábó l, a javító vizsgák díjábó l, a tandíj egy bizonyos
7
hányadábó l. A könyvek köté sé t a Laiszky-fé le könyvkötő cé g jutányos
áron vállalta. A pé nzbeli segítsé gen kívü l többen iskolai könyvek megvá-
sárlásával támogatták a gyerekek tanulmányait. Így vált lehető vé , hogy
né hány kivé teltő l eltekintve minden gyereket támogatni tudtak. Mé g egy
5
Az Esztergomi Szentbenedekrendi Szent István Kath. Fő gimnázium é rtesítő je az 1922-
23. iskolai é vrő l. Közzé teszi: Dr. Molnár Szulpic igazgató Esztergomban, 1923. 28. p.
6
Az általam áttekintett é vkönyvek között az egyik legszigorú bb utasítás olvasható itt, amely
a szü lő kön tú l a szállásadó kra is kiterjedt.
7
Ez a cé g nyomtatta az iskola é rtesítő it is.
41
alapítvány lé tesü lt ebben az é vben, a Roszivál Rezső-fé le könyvsegé lye-
ző -alapítvány, amely kb. 150 kötet tankönyvvel való gyarapodást jelen-
tett. A tanári könyvtár is olyan é rté kes ké zikönyvekkel gyarapodott aján-
dé kozás ú tján, mint a Ré vai lexikon é s a Magyar Encyclopedia 10 kötete,
de né hány é rté kes mű vásárlás ú tján kerü lt az állományba, pl. a Tudo-
mányos Gyű jtemé ny kilenc kötete. Az ifjú sági körök munkáját bemutató
fejezetben a Czuczor-önké pző körné l olvasható , hogy a tagdíjak egy
ré szé t folyó iratok vásárlására fordították: Katholikus Szemle, Magyar
Kultúra, Napkelet, Mathematikai Lapok, Pannonhalmi Szemle.
A tanári könyvtár vé tel ú tján jobbára folyó iratokkal gyarapodott. 1928-
ban a tanári könyvtár 240 pengő átalányábó l egy könyvet vehetett, 1929-
ben már egyet sem é s csupán né hány folyó iratot tudtak megrendelni.
Többen ajándé koztak könyveket a könyvtárnak, melyek közü l a legé rté -
kesebb egy 15. századi ő snyomtatvány volt: Augustini de Ancona Sum-
ma de potestate ecclesiastica.
1930-tó l az ifjú sági körök aktív munkájában fontos szerepe volt a
szavaló körnek, amelyet havonta tartottak. Ebben az é vben vásárolni
csak folyó iratokat tudtak, viszont több ajándé kot kaptak: Lukács Gyö rgy:
Magyarok a kultúráé rt, Paulovics: Szenté vi zarándoklatok, Ipolyi: Magyar
mythologia I/II., Hangay: Ké k kö nyv I/II., Kö vessy: Számolás é s mé ré s a
mindennapi é letben, Né meti: Hun tö rté nelmi ö rö ksé günk, A restaurációs
kísé rletek külpolitikája, Somogyi: Vígság szekeré n, Tass: A magyar csil-
lagászat tö rté nete, Hauber: Don Bosco nevelesi rendszere, Lemoyne:
Boldog Bosco János é lete, W. Sells-Siklóssy: A bé ke útja.
1932-ben az ifjú sági körökön belü l több szakosztály is működött, Olva-
só kör is, ennek tagdíjábó l é s tanárok adományozása ré vé n 26 folyó irat
járt. „Az ö nké pzőkö r ezen kívül, tudván, hogy manapság a betű , az írni-
tudás Nagyhatalom – saját erejé ből, Akarat címen havi folyóiratot lé te-
8
sített” (Esztergom, 1932. p. 33.) A könyvsegé lyező é vkönyvben tapasz-
9
talható nagymé rté kű növekedé sé t a magas lé tszámú osztályok okozták.
A tanári könyvtár ismé t ajándé kozás ú tján gyarapodott, Mattyassovszky
Kasszián 80 kötettel, Kemenes Illé s 25 kötettel gazdagította a könyvtá-
8
Az esztergomi szentbenedekrendi katolikus Szent István-gimnázium é rtesítő je az 1931-
32. iskolai é vrő l. Közzé teszi: Dr. Kemenes Illé s igazgató Esztergom, 1932. 75. p.
9
A magas tanuló i lé tszámró l több helyü tt is panaszkodtak, joggal fé ltve a tanítás szín-
vonalát.
42
rat. Felbukkant a ké t ifjú sági könyvtár is, a felső , amely szé pirodalmi
munkákkal gyarapodott, pl. a Magyar Klasszikusok ú jabb sorozatával, é s
az alsó fok, amely 97 munkát szerzett be. Kötteté sre 76 pengő t költöttek.
Szü ksé g is volt ké t ifjú sági könyvtárra, hiszen ekkor már 548 beiratkozott
tanuló ja volt a gimnáziumnak. 1935-ben lendü lt fel ismé t a könyvtárak
ü gye. Az átalány nagyobb ré szé t a könyvtár átköltözteté sé re kellett költe-
ni, de mé g így is jutott kötteté sre. Az ifjú sági könyvtárban szorgalmasan
olvastak a tanuló k. A felső söknek tudományos, törté nelmi, irodalomtörté -
neti, technikai tárgyú könyveket vettek, az alsó sok számára ismeretter-
jesztő , földrajzi művek beszerzé se törté nt. A kötelező olvasmányok tára
63 kötettel gyarapodott é s ú j folyó iratokat is kaptak. 60 kötetet köttettek.
A következő tané vben vé tel ú tján é rté kes könyvekkel gyarapodott a
könyvtár, melyen erő sen látszik az oktatást támogató jelleg:
Bartoniek Emma: Sz. István tö rvé nyeinek XII. századi ké zirata,
Genthon István: A Magyar Tö rté nelem Ké peskö nyve, Kendoff Károly: Mit
rajzoljunk fö ldrajz órán, Divald Korné l: Magyarország mű vé szeti emlé kei,
Farkas Gyula: A magyar irodalom tö rté nete, Jeges Sándor: Vázlatok a
termé szetrajz tanításához, Fejé r Lipót: A differenciál é s integrálszámítás
elemei, Zemplé n Győző: Az elektromosság é s gyakorlati alkalmazásai.
Az ifjú sági könyvtár é vi átalányának kis hányadát könyvtári felszere-
lé sre költötté k é s igyekeztek olyan alapműveket beszerezni, amelyek a
10
„tudományos foglalkozás első lé pé seihez nyújtanak segítsé get” . A fel-
ső s könyvtár tehát klasszika-filoló gia, törté nelem, matematika, termé -
szettudományi munkákon felü l a kötelező olvasmányok számával is gya-
rapodott. Arany János Toldi szerelmé -vel é s Vö rö smarty Zalán futásá-val
20-20 pé ldányban. Az ifjú sági könyvtárba a következő folyó iratok jártak:
Zászlónk, Magyar cserké sz, Missziós ifjúság, Ifjúság, Élet, Búvár.
Ezeknek a lapoknak sok olvasó ja akadt. A könyveket is forgatták a diá-
kok, hiszen 120 könyvet kellett ú jra kötni. 1937-ben a tanári könyvtár
fő ké nt ké zikönyveket vásárolt, kötteté sre is az átalány közel egyharma-
dát költötté k. Az ifjú sági könyvtár 90 kötettel gyarapodott, ahol az ú tleírá-
sok é s az elbeszé lé sek voltak a legolvasottabbak. A kötelező olvasmá-
nyokat, pl. Az új fö ldesúr, Egri csillagok, Az é let kapuja, több pé ldányban
szerezté k be. 1938-ban a tanári könyvtárba ismé t könyvállványokat vet-
10
Az esztergomi szentbenedekrendi katolikus Szent István gimnázium é rtesítő je az 1935-
36. iskolai é vrő l. Közzé teszi: Dr. Balogh Albin igazgató Esztergom, 1936. 80. p.
43
tek, de kötteté sre is költöttek, az é vi átalány a tavalyinál 50 pengő vel
több volt. Az ifjú sági könyvtár fejleszté sé né l alapvető en a könyvjegyzé k-
be felvett ú jabb író k munkáinak beszerzé sé t, a kötelező olvasmányok
pé ldányszámának emelé sé t é s a legtöbbet olvasott könyvek számának
növelé sé t tűzté k ki cé lul. Né gy folyó iratot járattak. 400 pengő t költöttek
az ifjú sági könyvtárra, többet, mint a tanárira.
A következő tané vben a Szent István-é vi tanü gyi kiállításon a könyvtá-
rak is fontosnak tartották a megjelené st. A második csoportban a tanári
könyvtár köté szeti szempontbó l é rté kes könyveit, iratait, okleveleit, vala-
mint a diákok é s tanárok munkáit állították ki. 660 pengő t költöttek a
kiállításra. Az ifjú sági könyvtárban a kötelező olvasmányok beszerzé se
kerü lt elő té rbe. Több címmel gyarapodtak: Isten rabjai, Bizánc, Láthatat-
lan ember, Pogányok.
A könyvtár ré gebbi nyomtatott kataló gusa mellé az ú j beszerzé sekrő l
sokszorosított könyvjegyzé ket is kiadtak. Az I. osztály számára könyv-
szekré nyt vettek, amelyet ott is helyeztek el, hogy a „kö lcsö nzé s gö rdülé -
kenyebben menjen”. A Szlávy-fé le segé lyező könyvtár a bevezetett ú j
tankönyvek miatt kevesebb könyvvel rendelkezett, ezé rt 325 ú j könyvet
vettek. 1940-ben a tanári könyvtár költsé geiné l a kötteté sen kívü l vas-
pánt é s munkaköpeny is feltűnik té telké nt. A kötelező olvasmányok gyűj-
té sé t folytatták, ké t szekré nyt vettek az I. é s a II. osztályba. 1941-ben a
Gondolatok az új magyar irodalom tanításához c. tanulmány Scheidl
Venánt tollábó l az ifjú sági könyvtár feladataké nt jelölte meg a megfelelő
irodalom beszerzé sé t. A kötelező irodalom köré ben a legú jabb irodalom
klasszikus alkotásainak megjelené sé t is fontosnak tartotta. Az irodalom
oktatásával foglalkozó tanulmány pedig kiemelte: „Rá kell nevelni a
tanulót már gyermekkorában, hogy é letszüksé glete legyen a szé p irodal-
mi olvasmány.” Ugyanitt panaszkodott Simon Á rkád könyvtáros arró l is,
„hogy az ifjúsági kö nyvtárakat alig látogatják vagy selejtes termé keit
válogatják. Akár a kisvárosok kö lcsö nkö nyvtárainak látogatói”. A tanári
könyvtár igen sok ajándé kot kapott, de mé g vásárlásra is futotta 28 kötet
erejé ig, köttetni is tudtak, ső t az é vi átalány sem csökkent az elő ző
tané vhez ké pest. A szerzemé nyezé sné l ú j beszerzé si mó d is felbukkant:
a csere. Így tettek szert a következő könyvekre: Tuzson J.: Rendszeres
nö vé nytan II. kö tet, Erdey-Grúz T. é s Gróh Gy.: A ké mia é s vívmányai I-
II. kö tet, Plautus vígjáté kai Csiky Gergely fordításában.
44
Az ifjú sági könyvtár 121 művel gyarapodott é s 118 kötetet köttettek. A
megrendelt folyó iratok száma kettő re csökkent. Az állománygyarapítás-
nál a kötelező olvasmányok gyűjtemé nyé t igyekeztek teljessé tenni é s az
ifjú sági irodalom é rté kes alkotásait beszerezni. Erre az idő szakra minden
osztályban11 saját könyvtár kerü lt kialakításra. A segé lyező könyvtár állo-
mánya a papír fokozatosan romló minő sé ge miatt folyamatosan cseré lő -
dött, sok könyvet kellett köttetni. A tankönyvek felsorolásánál kü lön
kategó riaké nt jelent meg a segé dkönyvek fogalma, ahol görög, latin,
né met, francia szó tárak é s a helyesírás szabályai kerü ltek felsorolásra.
1942-ben a tanári könyvtár gyarapodását az inté zet fenntartó ja által
megemelt átalánydíj tette lehető vé , így könyveket vásárolhattak, ú j
könyvállványokat ké szíttettek é s kötteté sre is költhettek. Az ifjú sági
12
könyvtárat a katolikus iskolák számára a bíboros hercegprímás által
kiadott ifjú sági könyvtárjegyzé k alapján gyarapították. A IV. osztály
könyvtárát fejlesztetté k több művel, a felső sök könyvtára pedig egy
klasszikusokbó l álló sorozattal gyarapodott.
Az inté zet é pü leté re vonatkozó adatok között található a könyvtár
mé reté re vonatkozó adat: az emeleten vannak a szertárak é s a dísz-
terem, é s itt van az ifjú sági könyvtár is 28.69 né gyzetmé teres alapterü -
lettel. Mindezt 401 tanuló használhatta. 1943-ban a tanári könyvtár
13
Ferenczy Gyö rgytől 63 kötetet kapott ajándé kba, Pannonhalmáró l, a
Fő könyvtártó l pedig 410 kötetet. A tanári könyvtár tagja lett a Könyvbará-
14
tok Szövetsé gé nek. 34 kötetet vásároltak. Az ifjú sági könyvtárba regé -
nyeket, elbeszé lé seket vettek, de ezen kívü l „tekintetbe vé ve diákjaink
nagyfokú é rdeklődé sé t a technika é s a repülé s ké rdé sei iránt, tö bb ilyen
15
tárgyú munkát is vásároltunk.” A segé lyező könyvtárban olyan gyenge
minő sé gűek lettek a könyvek, hogy megvásárlásuk után azonnal kötte-
té sre kerü ltek. 1944-ben a tanári könyvtár ajándé kok ú tján gyarapodott,
11
Az alsó bb osztályokban.
12
Aki ebben az idő szakban Seré di Jusztinián Gyö rgy OSB (1927. november 30. – 1945.
március 29.) volt.
13
Szemé lyé nek pontos azonosítása az átvizsgált források alapján nem volt lehetsé ges.
14
1926 é s 1948 között működő , pártoló tagságon alapuló , könyvkiadással é s terjeszté ssel
foglalkozó társaság, ké ső bbi nevé n Magyar Könyvbarátok.
15
Az Esztergomi Szentbenedekrendi Kat. Szent István- Gimnázium é vkönyve az 1942-43.
iskolai tané vrő l. Mint közé piskola 943 é v. Mint gimnázium 247 (256) é v. A Szent Benedek
Rend ú jabb vezeté se alatt 135 é v. Szerkesztette: Dr. Jámbor Mike mb. igazgató
Esztergom, 1943. 72. p.
45
de vásároltak is 27 kötetet, kötteté sre is költöttek. Ú j bevé teli forráské nt a
duplumok eladása jelent meg. Az ifjú sági könyvtárban 42 könyvet köttet-
tek. A könyvtár szeptember é s októ ber hó napban is a tanuló k rendel-
kezé sé re állt. A ké t folyó irat továbbra is járt. A kötelező tankönyveken
kívü l té rké pek, szó tárak szerepeltek a tankönyvjegyzé kben. A háború
komoly károkat okozott a könyvtárakban is. Az ifjú sági könyvtár szekré -
nyei é s a falai mé g 1945 februárjában tönkrementek, a könyvtárszoba
elpusztult, a könyveket sikerü lt kimenteni, így azok ideiglenes állványok-
ra kerü ltek. A kötelező könyvtárselejtezé sek alkalmával 78 könyvet é s
folyó iratot szolgáltattak be, 50 könyv pedig a háború alatt elveszett. A
tanuló k ké thetente kölcsönözhettek könyvet é s „é lé nken é ltek is a lehető-
16
sé ggel” . A Zászló nk c. folyó irat járt a könyvtárba, a falakat rendbe-
hozták, az ú j szekré nyek ké szíté sé t megrendelté k. A tanári könyvtár a
tiltott könyveket beszolgáltatta a Magyar Miniszterelnöksé g Sajtó osztá-
lyátó l kiadott IV. sz. könyvjegyzé k utasításainak megfelelő en. A gyarapí-
tás vé tel é s ajándé k ú tján törté nt. Az utolsó bencé s é vben az ifjú sági
könyvtár egyik szekré nye elké szü lt, 30 kötetet vásároltak, sokat köttet-
tek, de folyó irat nem járhatott. A tanuló k havonta váltottak könyvet é s
látogatták a könyvtáró rákat. A segé lyező könyvtárban inkább kötteté sre
költöttek. A tanári könyvtár 15 kötetet vásárolhatott é s megkezdté k a
könyvállványok javíttatását. Az utolsó é vkönyv szerint az ifjú sági könyv-
tár helyisé ge mé g romos állapotban volt.
Az esztergomi bencé sek é vkönyvei iskolai könyvtártörté neti szempont-
bó l az egyik leggazdagabb forrást jelentetté k munkám során. Megállapít-
ható , hogy a tanári könyvtár állományát egyenletes növekedé s jellemez-
te, bár 1935-tő l a gyarapodás megugrása látható , ami a könyvtár költöz-
teté sé nek volt köszönhető , hiszen a megnövekedett alapterü let állo-
mánynövekedé st is jelentett. Érdekessé gké nt említem meg, hogy az
1928-1929-es tané vben hivatalosan csupán egy könyvet vásároltak, ám
ez nem jelentett megtorpanást a fejlő dé sben, ső t az ajándé kozások
ré vé n mindvé gig töretlen fejlő dé s látható , amely – ha lehet – az 1930-as
16
A Szent Benedek Rend Esztergomi Szent István Gimnáziumának é s általános
iskolájának é vkönyve az 1944-45, 1945-46 é s 1946-47 iskolai é vekrő l. Mint közé piskola
947 é v. Mint gimnázium 251 (257) é v. A Szent Benedek Rend ú jabb vezeté se alatt 139
é v. Szerkesztette: Dr. Monsberger Ulrik gimnáziumi igazgató é s Legányi Norbert ált.
iskolai igazgató . Esztergom, 1947. 48. p.
46
é vekben mé g erő teljesebb. Kiemelné m, hogy mindez nem vásárlások-
bó l, hanem ajándé kozás ú tján volt lehetsé ges. A háború s é vek pedig
ismé t erő teljes gyarapodás tanú i, az okokat az átalánydíj megemelé sé -
ben é s a jelentő s mennyisé gű ajándé kozott könyvekben találhatjuk. Az
ifjú ságot szolgáló könyvtárak közü l a legkü lönlegesebbnek a gyorsíró kör
könyvtára mondható , hasonló ró l egyetlen más bencé s é rtesítő sem
számol be. A könyvtárakban gyűjtött szé pirodalmi olvasmányok mellett
nagymé rté kű volt az ismeretterjesztő irodalom beszerzé se. Vizsgálataim
nyomán körvonalazó dik az a törekvé s, amely azt bizonyítja, hogy az
ajándé kozásokbó l adó dó állományfejleszté si egyenetlensé geket igye-
keztek vásárlással tudatosan kompenzálni.
Az é vkönyvek megmutatták azt is, hogy a könyvtári tisztsé g megbe-
csü lt tevé kenysé g volt a diákok köré ben, hiszen több egyesü letben
helyettest is választottak, amit való színűleg nem az azokban gyűjtött
könyvmennyisé g nagysága indokolt. A könyvsegé lyező könyvtár beszer-
zé si forrásainak szé les skáláját vonultatják fel az é rtesítő k, tehát az isko-
lázással járó anyagi terheket lehető sé gü khöz ké pest, szü lő k, tanárok,
fenntartó k megosztották. Az állományvé delem szerepe fő ké nt az ifjú sági
könyvtárakban volt jelentő s, ez azt is mutatja, hogy való jában használták
a diákok a könyveket. Törekedtek arra, hogy tartalmában é s kü llemé ben
is színvonalas legyen az állomány. Pé ldaé rté kűen ó vták a háború s é vek
alatt a könyvtárakat, ezé rt lehetsé ges, hogy a könyvek elenyé sző
hányada pusztult csupán el.
A Gimnázium könyvtárainak törté neté t könyvtárosok né vsorával zá-
rom, működé sü k sorrendjé ben: Bárdos Remig, Agatsin Gyula, Balogh
Albin, Blaskovics Placid, Püvár Máté , Sommer Timót, Holenda Barna-
bás, Dobrovich Á goston, Heckenast Kolos, Sarang K. Pé ter, Novák
Ö dö n, Diósi Á kos, Karle Sándor, Horváth Anzelm, Horváth Detre, Pállya
Hubert, Vé rtes Zoárd, Monsberger Ulrik, Scheidl Venánt, Simon Á rkád,
László Dániel, Kö vé r Alajos.
Lázárné Szanádi Csilla
könyvtáros
Szent Benedek Á ltalános Iskola é s
Ké t tanítási nyelvű Gimnázium
Budapest, Fő utca 30.
47
A kő szegi bencé s rendhá z titka
A nyolcvanas é vekben egyik é rettsé gi találkozó nk alkalmával Szilveszter
atya a bencé s rendház udvarán meglepő esemé nyt mondott el.
A rendház ezen ré szé n volt – rámutatott a helyisé gre – a Magyar
Nemzeti Bank 85 t ezü st kincse elrejtve. 1944 telé n megkeresté k az
MNB ré szé rő l dr. Saly Arnulf igazgató nkat, hogy adjon otthont a Magyar
Nemzeti Bank ezü st kincseinek. Elhárította a ké ré st, fé lve, hogy majd
nála keresik. Vé gü l is a kincseket a bencé s rendházban falazták el.
A harcté ri esemé nyek átvonultak Kő szegen. Á mde egy kellő en el nem
íté lhető alak elárulta az ezü st rejtekhelyé t a megszálló csapatoknak.
Ezek a rejtekhely felderíté sé re rögtön Arnulf igazgató urat keresté k. Ő –
termé szetesen – elhárította az é rdeklő dő ket, hiszen ő nem tudta a rejtek-
helyet. A parancsnok kijelentette: valamennyi bencé s papot kivé gezteti,
felkoncolja. ha nem mondják meg a rejtekhelyet.
A fenyegeté s hihető volt. Hisz a parancsnok – ismeretesen – kemé ny-
kezű katona volt. A harcok során egy megszálló kapitány egy csodás
sző ke, 20 é ves nő t akart megerő szakolni. Mivel az nem engedelmeske-
dett, a kapitány egy sorozat gé ppisztoly-lövedé kkel kivé gezte. Ezt a
parancsnok megtudta. A renitens kapitányt fő be lő tte. Ezt az 1946. é vi
exhumáláskor az egyik futó ároknál mondta el nekü nk Lovassy Andor
gimnáziumi tanár ú r a tetemek kiásása során.
Tudva a parancsnok kímé letlensé gé t, a bencé s szerzetesek közü l
dr. Gacs Emilián tanár ú r – aki hosszabb idő t töltött az orosz fronton, így
tudott oroszul – közölte, hogy ő megmutatja a rejtekhelyet.
Ú gy is törté nt. Az ezü st kincseket megtalálták. Csak egy kis szé psé g-
hibával: a kincsek mellett 2 db 300 literes boros hordó is ott volt elfalaz-
va. A hordó k termé szetesen telve. Erre a parancsnok ismé t haragra
gerjedt. Közölte: Minden bencé s papot kivé geztet! Dr. Gacs Emilián
tanár ú r ú jra közbelé pett. Ké rte a parancsnokot, hogy ugyan már kó stol-
ják meg a nedűt! Legalább jó kedvvel jussanak a tú lvilágra!
A parancsnok elfogadta a ké relmet. A fáma szerint a pompás italtó l
valamennyiü knek jó kedve kerekedett! Ettő l azonban nem té rtek el
eredeti szándé kuktó l!
Vé gü l az ezü st kincseket teherautó kra rakták é s zsákmányul elvitté k.
A mondába illő esemé nynek egyetlen – mé g most is é lő – bencé s pap
szemtanú ja é l Pannonhalmán (Zé nó atya).
Budapest, 2007. 03. 01. Stekovics József (Kg 46)
48
Az utolsó győ ri zá szló bontó k *
Kedves Diáktársak,
Íme a Kisalföld c. napilap cikke emlé kezé s gyanánt 1989 márciusára.
Nos, nem mondom, hogy nem fé ltem nagyon a rendő rsé gi fogdában, bár
azé rt valahogy sejtettem, hogy nemigen tud már mit kezdeni velü nk a
hatalom… Egyé bké nt már akkor is megjelent errő l egy híradás, no
persze nem a Kisalföldben, hanem valamelyik akkor indult fü ggetlen
lapban „Sej, a mi lobogó nkat… elfú jták” címmel.
Glóner Csaba (Gy 89)
1989-et írtunk. A Kisalföld szerint Győ rbe is jön a McDonald's, már van
hordozható videomagnó , a közé letben pedig arró l vitáztak, hogy március
15-é n vajon van-e helye a vörös zászló nak a piros-fehé r-zöld lobogó k
mellett.
Megoszlottak a vé lemé nyek. Bár é rezhető , ső t, talán tudható is volt,
hamarosan ó riási változás veszi kezdeté t, a bü rokrácia, a megcsontoso-
dott rendszer mé g egyszer utoljára megpró bálta elhelyezni a szocialista
rendszert megtestesítő vörös zászló t az ü nnep elő tti napon a megye-
szé khely fő utcáján.
Törté netü nk ekkor, 1989. március 14-é n indul. Varga Bé la vé gző s
bencé s diák barátjával é ppen a postára indult, hogy levelet kü ldjön
szü leinek: jó l van, minden rendben, a kollé giumban semmi kü lönös nem
törté nt. A levé lné l azonban hamarabb é rkezett meg zalai otthonukba egy
telefonos ü zenet tő le: „Fogdába kerü ltem, lehet, hogy kirú gnak, de ne
aggó djatok, minden rendben van!” A szü lő k termé szetesen, amint meg-
hallották, azonnal a szívü khöz kaptak. Pedig akkor, 1989. március 15-é n
dé lután már té nyleg nem volt semmi baj. De addig…
Varga Bé la egy kávé mellett mesé l. Látom a szemé n, ú jra áté li az
akkori zászló szedé st. „Nem, nem gondolom, hogy hő sök voltunk vagy
vagyunk. Nem is politikai indíttatásbó l cselekedtü nk. Van né ha olyan
pillanat, amikor az ember ú gy é rzi, hogy valamit meg kell tennie, ha már
mások nem teszik. Akkor is, ahogy most is, a politikában sokan csak
beszé lnek” – kezd bele a törté netbe ma már inkább mosolyogva azon,
ami akkor mé g komoly veszé llyel, akár börtönnel is fenyegethetett volna.
*
Utánközlé s a Kisalföld (Győ r) 2007. március 14-iki számábó l
49
Minden má sodik kandelá beren
A rendszerváltást megelő ző en a politikai alternatívát jelentő szervezetek,
többek között az MDF é s a Fidesz is követelte, hogy a vörös zászló t, a
kommunista rendszer jelké pé t ne helyezzé k ki a nemzeti ü nnepen.
Varga Bé la ú gy emlé kszik, az akkori győ ri városvezeté s nem igazán
foglalkozott ezzel.
„Mintha ma lenne, ú gy emlé kszem. A bencé s kollé giumbó l az egyik
barátommal a postára indultunk, feladni a leveleket otthonra. A mai
Szent István ú ton, amit akkor mé g, azt hiszem, Tanácsköztársaság ú tjá-
nak hívtak, azonnal é szrevettü k, hogy minden második kandeláberen
vörös zászló kat helyeztek el. Egymásra né ztü nk, szinte meg sem kellett
beszé lni. Pető fi jutott az eszembe: »Megint beszé lü nk s csak beszé lü nk,
/ A nyelv mozog s a ké z pihen; / Azt akarják, hogy Magyarország /
Inkább kofa, mint hő s legyen.« Amint visszaé rtü nk a kollé giumba,
elmondtuk a többieknek, mit láttunk, é s azt is, mik a szándé kaink.”
Alig telt el egy ó ra, már együ tt volt a csapat. Nyolcan szövetkeztek
arra, amire mé g nem volt pé lda Győ rben 1956 ó ta. „Megbeszé ltü k, hogy
leszedjü k a vörös zászló kat. Éjjel kettő re terveztü k az indulást, amikor
már mindenki alszik a kollé giumban. Vé gü l csak heten vágtunk neki az
ú tnak, mert nyolcadik társunk tú lsú lyos volt, é s nem fé rt ki a kollé gium
ablakának a rácsán.”
Az é j leple alatt
A vé gző s, é rettsé gi elő tt álló bencé s diákok csapata az é j leple alatt a
mai Kisalföld-szé kházhoz ment. A Hild-iskolánál kezdté k el leszedni a
zászló kat.
„Engem elő ő rsbe kü ldtek, é n voltam a megfigyelő . A csapatbó l három-
három ember az ú t jobb é s bal oldalán ment. Egyesé vel szedtü k le a
zászló kat egy hosszú alumíniumrú d segítsé gé vel. Mondanom sem kell,
minden kis neszre megriadtunk, de elé g szé pen haladtunk. A zászló kat
nem té ptü k szé t, hanem összecsavartuk é s elhelyeztü k ő ket a városháza
lé pcső jé né l.”
A zászló szedő diákkommandó bó l csak egyvalaki szeretett volna leg-
alább egyet szé tté pni a vörös vásznak közü l, ám társai leállították.
Kisebb vita alakult ki a Kazinczy-gimnázium sarkánál, hogy van-e joga
50
más é rté keit rongálni egy szabad ü nnepet vágyó csapatnak. Vé gü l azok
győ ztek, akik szerint ő k csak demonstrálnak, nem rongálnak. „Mentü nk
lámpaoszloptó l lámpaoszlopig. Mindegyikre kiragasztottunk egy ké zzel
ké szített magyar zászló t azzal a felirattal: »Mi köze a vörös zászló nak
március 15-é hez?« Az utolsó elő tt a ré gi Kisalföld-szerkesztő sé gné l a
többiek lemaradtak, é n elő bbre jártam. Észrevettem, hogy a felü ljáró ró l
egy rendő rautó jön ezerrel. Mire é szbe kaptam, már vágó dott is ki az
ajtaja. Hármunkat azonnal elkaptak, társainknak sikerü lt elszaladniuk.
Másnap a többiek azt mondták, elő tte taxisok álltak meg, é s ké rdezté k,
mit randalírozunk. Ő k é rtesíthetté k a rendő rsé get?”
Hamis vallomá s helyett

Mindenki kü lön fogdába kerü lt. „Belé m é gett a dolog. Fé ltem, hátha meg-
vernek, de nem bántottak, bár az is té ny, nem ő k voltak a szellem
arisztokratái… Elvetté k a cipő fűző met, szíjamat, volt né mi erő fitogtatás
is. Á m mé gsem ez volt a legmegdöbbentő bb, hanem egy találkozás
azzal az elhárító s tiszttel, akit elő ző szombaton a bencé s gimnáziumban
ismertem meg.” Varga Bé la é s osztálytársai szombaton is iskolába
jártak. Minden vé gző s osztályban volt egy kötelező államvé delmi ó ra,
ahol az elhárítás kijelölt tisztje ú gynevezett felvilágosítást tartott arró l,
hogyan lehet megvé deni a ké mektő l a szocializmust.
„Törté netesen ez a tiszt ma az egyik győ ri szakközé piskolában tanár.
Hogy mik vannak, nem igaz?! Kihallgatásra hozzá vittek. Rámné zett é s
azt mondta, nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan találkozunk. Mit
tehettem volna hozzá: é n sem. Nem akarom ő t sem bántani, de az
gonosz dolog volt ré szé rő l, hogy megpró bált rávezetni bennü nket, valljuk
azt, az atyák közü l az egyik bujtott fel bennü nket. Az é jszakai kihallgatá-
sok után dé lelő tt már tanáraink is ré szt vehettek, bizonyos fokig vé dve
diákjaikat.”
Forró dró ton az atyá k

A diákok utó lag tudták csak meg, hogy a városi rendő rkapitány é s a
bencé s kollé gium vezető sé ge között forró dró ton ment az egyezkedé s. A
rendő rök azt szeretté k volna, ha bent a kollé giumban kapnak bü nteté st
az ifjak, az atyák viszont ú gy találták, nincs oka a bü nteté snek, hacsak a
kiszöké sé rt nem.
51
„Mindké t oldalon találkoztunk korrekt é s nem igazán korrekt magatar-
tással. Voltak olyan rendő rök, akik cigarettát adtak nekü nk, é s olyan
bencé s tanár, aki ki akart rú gatni ezé rt minket. Vé gü l a bencé sek bü n-
tettek meg, az é rettsé gik között otthon kellett lennü nk. Az ü gyé szsé g
pedig rongálásé rt megrovásban ré szesített.”
A törté net ezzel vé gző dött. A szü lő knek ki kellett fizetniü k a zászló k
árát, amiket a rebellis csoport szé pen összehajtva helyezett el a város-
házánál. Kifizetté k azokat a zászló kat, melyeket aztán soha többé nem
helyeztek ki, ső t, amikor a rendő rsé grő l a bencé s gimnázium felé mentek
Varga Bé láé k, látták, hogy é jszakai akció juk után már nemzetiszínben
pompázott az összes zászló a megyeszé khely fő utcáján. „Másnap
persze az ellenzé ki, akkor ú gynevezett alternatív szervezetek egymás-
nak adták nálunk a kilincset. A Fidesztő l pé ldául ké t fő iskolás lelkende-
zett, hogy ilyen emberek kellenek a szervezetbe, é s hogy ő k is gondol-
kodtak hasonló ban, de hát. Nos, egyikü nk sem lett azó ta egyetlen párt
tagja sem.”
„Megé rte? A mai eszemmel azt mondom: igen! A legfontosabb, amit
megtanultam, mindegy, ki melyik oldalon áll, a fontos az, hogy becsü le-
tes, korrekt ember legyen. A másik pedig, hogy szövegelni mindenki tud.
Tenni kell, mert a dolgainkat csak ez viszi elő bbre. Apám szerint, ha
csinálsz valamit, csináld rendesen, mert dumábó l van elé g a világban.”
A zászló szedő kemé nymag azó ta is összejár. Nincs köztü k olyan, aki
megbánta volna vagy valaha is politikai tő ké t kovácsolt a zászló szedő
akció bó l.
A rendő rök ü gyet akartak

Csóka Gáspár atya volt az akkori diákok igazgató ja. Mintha tegnap tör-
té nt volna, olyan frissen emlé kszik a csínytevé sre.
Mert ami a fiú knak hecc volt, az iskola tanárainak megpró báltatások
sora. A kamasz csínytevé st a felnő tt visszaemlé kezé se teszi teljesen
hitelesen a helyé re.
– Első ké nt tudtam meg, hogy merre jártak é s mit műveltek a diákok.
Reggel öt ó rakor mentem a folyosó n, ahol egyre szaporább lé ptekre
lettem figyelmes. Akkor osontak haza a kollé giumba a rendő rök elő l
meglé pett fiú k. Nem tudom, melyikü nk lepő dött meg jobban. Nem is azt
ké rdeztem, hova, hova?, hanem azt: honnan, honnan?
52
– A fiú k közölté k, hogy „zászló t egyeltü nk” é s né hányukat bevitté k a
rendő rsé gre. Mentem az igazgató iba, ahol negyedó ra mú lva meg is
csörrent a rendő rök telefonja. A rendő rök tisztessé ges megoldása az lett
volna, ha elengedik a fiú kat, de ő k ü gyet akartak. Reggel nyolckor meg-
jelent egy mosolygó s ké pű, aki hangnemet változtatott. Felnő ttké nt
kezelte ő ket, igyekezett a bizalmunkba fé rkő zni.
– Egy fordulattal az lett a fontos, hogy mit csinálnak az iskolában, kik a
tanárok, mik törté nnek az ó rákon… Semmi másró l nem szó lt az egé sz
dé lelő tt, mint hogy információ kat gyűjtöttek, mit lehetne a továbbiakban
az iskola ellen felhozni. Dé lutánra hazakerü ltek a diákok, esté re megje-
lentek a pártok ké pviselő i is, hogy majd ő k igazságot szolgáltatnak. A
kollé gium szabályzata szerint el is tanácsolhattuk volna a diákokat, de
nem tettü k. Semmifé le következmé nye nem lett az é jszakai kimenő nek.
Fábián Gyö rgy
Bé kessé g-ó hajtá s

Szállj le felsé ges palotád egé ből,
Bé ke! mennyeknek koronás leánya!
Szállj le, s Európánk mezejé n jelenj meg
Már valahára!
A vadon Marsnak dühö dö tt kezé ből
Üsd ki dárdáját; raboló vité zit
Puszta honnyoknak teleké re vissza-
Menni parancsold.
Íly sokátartó viadal piaccán
A szelé d lelkek fene tigrisekké
Válnak, elszokván az igaz s az é rző
Emberi szívtől.
A dühö ssé ggel keresett dicsősé g
Vesszen el, Múzsám szabadon kiáltja;
A borostyánág, ha vereslik, undok
Címer előttem.
Szállj le! S vigasztald meg az árvaságot,
Bé ke, mennyeknek koronás leánya!
Haj! sok országok szava ké r, jelenj meg
Már valahára.
Virág Benedek (1754–1830)
53
Felejthetetlen taná raink
– é lő k é s holtak –
Tíz mondat a győ ri bencé sekrő l
Tízé vesen lé ptem be az iskolába, oszályfő nökömnek ministráltam 1940
té li hájnalain: Né meth Bódognak, aki magyart é s latint tanított. Egyszer
kisé tált hozzánk Ré vfaluba. Akivel karonfogva é rkezett, talán Vergilius
volt, talán Pammer Odiló, a hittanár.
Nem voltam kiváló tanuló náluk, de megtanultam csodálkozni, ábrán-
dozrii a világ jelensé gein: megé rtettem az áhítatot, a hála boldogságát. A
Szé chenyi té r piacára láttam a gimnázium ablakábó l, – kofákra, dolgos
parasztemberekre, lovas kocsikra. Az autó busz ó ránké nt jött, mé ltó sá-
gos nyugalommal, mint valami orrszarvú .
Ki emlegette a csalló közi Szimő rő l Czuczor Gergely né vadó nkat, aki
Vö rö smartyt megelő zve írt lázas hexametereket a honfoglaló magyar-
ságró l, meg Jedlik Á nyost, a villanydelejes forgony, az optikai rácsok é s
a szó davízgyártó gé p feltaláló ját, a mi bencé seinket. Szimő rő l jöttek,
Győ rben é ltek, börtönt szenvedtek é s intenálást, megaláztatásokat:
korunk emberei ő k! Látom ő ket a piacté r sarkán, ott beszé lgetnek: talán
leviszem ú j versemet Czuczornak, hátha megölel é rte, mint ő t egykor
Kisfaludy Károly – s talán ki is pró bálhatnám Jedlik pianinó ját is…
Czigány Gyö rgy (Gy 48)
57
Horvá th Dezső (So 24) festő mű vé sz, rajztaná r
Kedves Bencé s Diáktársaim!
Ö römmel töltött el, hogy kieszközölhettem a győ ri Xantus János
Múzeum rendezé sé ben Horváth Dezső festő művé sz tanárunk jubileumi
kiállítását, mellyel az é n bencé sdiák-generáció m hálája is kifejezé st
nyerhetett. Szinte jelenlevő nek é reztem a közü lü nk már elhunyt Patay
László freskó művé szt is (aki a Vatikán legmagasabb elismeré sé t kapta
é letművé é rt), é s boldoggá tett az Alma Mater mostani diákjainak é rdek-
lő dő jelenlé te is. A köztes nemzedé k fiaim szűk baráti köré n kivü l alig
ismeri Horváth Dezső munkásságát, hiszen a közbenső é vtizedek szelle-
misé ge feledé sre íté lte ő t. Sajnos ké pet nem mellé kelek, mert fekete-
fehé rben nem is é rvé nyesü lne igazán.
Győ r, 2007.03.05.
Menyitó beszé d
Horváth Dezső (So 24) festő művé sz szü leté sé nek 100-ik é vforduló jára
rendezett kiállítás alkalmábó l
Ö römmel köszöntöm Horváth Dezső festő művé sz, rajztanár szü leté -
sé nek 100 é ves jubileuma alkalmábó l rendezett kiállításon a tisztelt
megjelenteket, mint volt tanítványa.
Horváth Dezső é leté bő l közel ötven esztendő t é lt é s dolgozott
városunkban. Rövid é letrajzi áttekinté ské nt ismertetné m, hogy 1906-ban
szü letett Sopronban, ahol közé piskolai tanulmányait is vé gezte a bencé s
gimnáziumban. Művé szi hajlama é s rajzké szsé ge folytán a 20-as é vek
nehé z lehető sé geiben a Mechle Bé la kő faragó telepé n rajzoló ké nt dolgo-
zott é s a soproni ké pző művé szeti körben nyert elő ké pzé st. Sopront
elhagyva a Kecskemé ti Mű vé sztelepen ké t é vig Ré vé sz Imre festő -
művé sz műtermé ben folytatta tanulmányát. 1929 é s 35 között volt a
Ké pzőmű vé szeti Főiskola növendé ke. Mesterei: Ré ti István, Glatz
Oszkár, Edvi Illé s Aladár, é s tanára volt Lyka Károly is. Utolsó é veské nt
megnyerte a soproni Szentlé lek-templom passió -sorozatának 1000
pengő s egyházmegyei pályázatát. A fő iskola után az esztergomi Szent
István gimnázium rajztanára lett 1943-ig, amikor a soproni helyett a győ ri
bencé s gimnáziumban nyerte el a rajz- é s művé szettörté neti oktatás
tanári állását. Ez é vtő l ré szesü lhettü nk Horváth Dezső tanár ú r sajátos
58
rajz-, művé szettörté neti é s elmé leti oktatásában. Az é n osztályomat
vé gigkísé rte az 1948. é vi é rettsé giig. Az ezt követő államosítás után a
Tanító ké pző ben, majd a Ré vai Gjmnáziumban tanított. 1967-ben vonult
nyugdíjba.
Tagja volt a Győri Ké pző- é s Iparmű vé szeti Társulatnak, é s nyaranta
dolgozott művé sztelepeken. Kiállított Kecskemé ten, Pé csett, Sopronban
é s Győ rben, általában a megye közös tárlatain. Emlé kezetes volt az
1978. é vi ÉPFU Klubban rendezett gyü jtemé nyes kiállítása. Egyé bké nt a
kor szellemisé ge visszavonultságra ké sztette. Saját művé szi feladatának
é s megé rtő családi környezeté nek é lt. Szívesen idő zött városmenti kis-
kertjé ben.
1992-ben hunyt el Győ rött.
1943-tó l az akkori bencé s diákok – így korosztályom – számára is

elhozta a 30-as é vek magyar festé szeté nek rendkívü li kvalitását, amely
az euró pai hagyományos művé szeti é rté kek tekinteté ben kiemelkedő
volt. Ennek eredmé nyeit kívánta továbbfejleszteni, egyé ni szemlé lettel é s
formai megoldással, kompozicionális megjeleníté ssel, s fő leg színvilágá-
val. Gazdag té maköre általános, nem helyhezkötött, mé gis átsugárzik
Pannó nia, talán városunk valő rje is. Rendkívü li általános é s művé szi
műveltsé gé nek megfelelő keretet adott é s támaszt nyú jtott az akkori ben-
cé s gimnázium tanári testü lete é s első sorban Bánhegyi Jób irodalom-
tudó s barátsága, akivel azonos pedagó giai felfogásban tanított. A felső -
sök szakmai továbbké pzé se az ú n. mintázási kü lönó rákon törté nt, ahol a
rajztudást igé nylő hivatásra ké szü lő ket magas színvonalú gyakorlati
oktatásban is ré szesítette. Itt volt tantársam Konok Tamás é s Patay
László is.
A kiállított művek termé szetesen önmaguké rt beszé lnek é s sugallják
művé szi hitvallását is, melyre közvetlen tanítványainak fokozatosan fel-
hívta figyelmé t. Pé ldául: hogy a motívum rangjának é s é rzelmi tartalmá-
nak egyeznie kell a stílus rangjával, mert a festé szetben ú gy van a
„mondanivaló val”, – legalábbis a való dival –‚hogy szinte é szrevé tlenü l
szeret behatolni a ké pbe. A legrealistább ké pbe ugyanú gy, mint az
elvont felfogású ba. Az euró pai festé szet nagy alkotásainak harmó niáját
vizsgálva – Pompejitő l a reneszánszon át egé szen századunkig – azok
kompozicionális szerkeszté si vázában mindig megtaláljuk ezt a sajátos
szemlé letű kultú rát. Ma már né ha csak a váz architektonikus megjelení-
59
té se maga a ké p, való színűleg ezé rt é rtjü k meg é s fogadjuk el lé nyegileg
az ilyen irányultságot is.
Horváth Dezső azonban csak a látványfesté szetben találta megvaló -
sítható nak az intuíció közvetlen é rzelmi tartalmának átadását. Tanította,
hogy a folyamat a következő : a festő i látvány lelki é lmé nye, abbó l a
művé szi lé nyeg-kiemelé s olymó don, hogy a befogadó né ző a látvány é s
é rzelmi tartalom ú jraé lé sé ben rászesü lhessen.
Mindezt műveire vonatkoztatva, nem kis dolog könnyednek é s áttet-
sző nek lenni, ugyanakkor ilyen mé lysé ges igazságot megjeleníteni.
Pedig látszó lag egyszerű ké plet a munkája: egy áhítat é rzé se az é let
iránt, mely a magányos é s hívő lé lek művé szi megnyilvánulása.
Ezé rt volt nagy hatással rám szemé lyisé ge é s munkássága, a kiállított
ké pek né melyiké re fiatalságombó l is emlé kszem. Kartonra közvetlenü l
alkotta általában porfesté kbő l kevert temperával festő i impresszió it vagy
belső látomásait.
Így szü lettek kozmikus ihleté sű tájai, sé tányokon, utcákon elvegyü lő
alakjai, finom figurális kompozíció i é s lírai csendé letei tájban vagy miliő -
ben, ahol már szeretett kislányait is megjeleníthette. Ö nálló portré i közü l
most lepett meg a pasztellal ké szü lt nő i arcké p, é s egyedi megjeleníté sű
biblikus té máibó l a tus-rajz sorozata, melyeket Bánhegyi Jó b inspirá-
lására Harsányi Lajos papköltő köteté nek illusztráció jaké nt ké szített, de
a kötet kiadására sajnos nem kerü lt sor.
Horváth Dezső kiállítását annyira kifejező nek, é lmé nyt nyú jtó nak
é rzem, hogy ré gvárt örömmel tölt el ez a megtisztelé s, melynek során
tanítványi megnyilvánulásommal hozzájárulhattam művé szi é s tanári
munkássága felidé zé sé hez.
Azt hiszem, mindannyian köszönettel tartozunk a művé sz Családjá-
nak, hogy a bemutatásra kerü lő anyagot a Xantus Mú zeum számára
hozzáfé rhető vé tette, valamint a mú zeum művé szettörté né szé nek,
Almási Tibor ú rnak, aki a kiállítást szaké rtelmé vel megrendezte.
A kiállítás jelentő sé ge rendkívü li, mert korunk művé szeti é leté nek
ismert sodrásában hosszú idő re vagy teljesen feledé sbe merü lhetett
volna Horváth Dezső igaz művé szi é rté ke, így azonban továbbra is hatni
fog egyre szé lesebb körben, első sorban most az Ö nök műé lvezeté ben.
Győ r, 2006. március 30.
Jáky Gyö rgy (Gy 48)
60
Csoda Ameriká ban *
Ötvené ves a Portola Valley-i magyar bencé sek á ltal
alapított perjelsé g é s a Woodside Priory School
Ora et labora: Imádság é s munka. A Woodside Priory School hé t alapító
szerzetese e szerint a benedeki mottó szerint é lt. A hé t bencé s: Brunner
Emőd dr., Hites Kristóf (Ko 34), Barát Benignusz (Ko 34), Jávor Egon dr.
(Kg 34), Hoffer Lipót, Jáki Szaniszló dr. (Gy 42), Horváth Achilles (Pp
43). Hetü k „vé re é s izzadsága árán” alakulhatott meg a perjelsé g é s az
iskola. – (A ké pek: Egon atya 1960-ban é s 2006 ő szé n.)
A kilencvené ves Egon
atya mondta, hogy „ameri-
kai csoda” az iskola lé tre-
jötte Portola Valley-ban,
pontosabban az „erdő
mellett ~ woodside”. A
helybeliek a városon kívü li
terü letet tú lságosan távo-
linak tartották a leendő
növendé kek számára, de
Egon atya ragaszkodott a
kiválasztott helyhez. Az
egyik ok anyagi volt: ez a
legolcsó bb ingatlan a környé ken, „csak” 80 000 $, s nekik csupán 18 000
dollárjuk volt. Mé gis sikerü lt összehozni a pé nzt, s az iskola a következő
é v (1957) ő szé n, 14 tanuló val megkezdhette a tanítást. „Szerencsé sek
voltunk a kezdé sné l. Sokat imádkoztunk!” – emlé kezik Egon atya.
Idé zü nk Molnár Mikló s barátunk levelé bő l: „A kü ldött cikk nem egé -
szen pontos, mert az igazi spiritus rector dr. Brunner Emő d (becenevé n
Döme) volt, aki ö sszedarizta a pé nzt gazdag amerikaiaktó l. Ő lett az első
iskolafőnö k (igazgató ?) is.” – Makay László barátunk pedig ezt írta:
„Magam is voltam náluk, már a kezdeten, é s láttam az ora et labora
csodálatos eredmé nyé t. Egon atya [2006] októ ber 18-án töltötte be 90-
dik é vé t. Isten é ltesse Egon atyát!” (KTK)
*
Ké t Kaliforniában é lő barátunk kü ldött errő l a jubileumró l tudó sítást számunkra: Molnár
Miklós (Bp 45) é s Makay László (Bp 48).
61
„Tetté k, ami kell”
Bará taim!
A nyáron a PPKE egyik folyó irata, a Mester é s tanítvány számára cikket
ké rtek tő lem: írjak azokró l a tanáraimró l, akik hatással voltak (pedagó gu-
si) pályámra, azokró l, akiket pé ldaké peimnek tekintek. Ebbő l a cikkbő l
kiemeltem a bencé s tanáraimró l szó ló ré szt, hátha é rdekes lehet a
számotokra is, hátha titeket is arra buzdít, hogy jeles é vforduló tó l fü gget-
lenü l is megemlé kezzetek egy-egy jeles tanárotokró l, pedagó giai mun-
kásságáró l, pé ldamutatásáró l, é letre szó ló hatásáró l.
Erre persze fel is lehetne ké rni egy-egy bencé s gimnáziumnak olyan
növendé keit, akik valamilyen szempontbó l jeles szemé lyisé gek lettek (pl.
Konok Tamás a győ ri diákok közü l). És meg lehetne emlé kezni né hány
jelesebb növendé krő l is. Akár olyanokró l, akik már ré gen nem é lnek,
legfeljebb lexikon-szó cikkek, de nem nagyon közismertek. Akár olyan
formában, hogy ő k írjanak az ő számukra jeles tanáraikró l.
Közismertek pl. Jedlik Á nyos, Czuczor Gergely (ró la nemré gen köny-
vek jelentek meg, rádió elő adás-sorozatok hangzottak el), kevé sbé ismer-
tek, de lexikonokban szerepelnek pl. Harsányi Lajos, Tű z Tamás, Bán-
hegyi Jób. A győ ri bencé s diákok közü l meghalt, de nem esett szó a
Ké pző művé szeti Fő iskola jeles tanáráró l, a jeles festő rő l Patay Lászlóró l,
Halmos László karnagy-zeneszerző rő l, a nemré g elhunyt Grábits Frigyes
helytörté né szrő l. Az é lő k közü l szó lni kellene Konok Tamásró l, Hámori
Jenőrő l (olimpikon, Amerikában egyetemi tanár, nemré g volt ró la portré -
film a té vé ben, cikk a Magyar Nemzetben), Á brahám Imre né prajzosró l,
Baksa Pé terrő l, Czigány Gö rgyrő l, Bánfy Gyö rgy győ ri festő rő l, hogy
csak né hányat kapjak ki a Győri é letrajzi lexikonbó l, a Ki kicsoda a Győr-
Sopron megyei helytö rté neti kutatásban kötetbő l é s emlé kezetembő l.
„Mester é s tanítvá ny”

Sok jó tanárom, mesterem volt. Kiket hagyjak ki? Mint Jó zsef Attila „sok
kedves nő bő l” a „mama” ké pé t, é n az ő munkásságukbó l, pedagó gusi
magatartásukbó l, tárgyszeretetü kbő l pró báltam meg kialakítani magam
számára a pedagó gusi, kutató i ideált.
Tudó s tanáraim munkásságát nyomon lehet követni közreadott mű-
veik, ró luk közölt lexikoncikkecské k, pályájuk egy-egy jelentő s állomásán
62
megjelent „laudáció k” é s a haláluk után közölt nekroló gok segítsé gé vel.
„Köztanáraim” többsé gé nek nincsen „sikeres”, „bemutatható ” pályaké pe,
hiszen ő k csak „tetté k, ami kell”: tanítottak é s neveltek. Pé ldájukkal,
magatartásukkal, azzal, amit elmondtak é s azzal, amirő l hallgattak az
1940 é s 1954 közötti, majd a ké ső bbi nehé z törté nelmi idő kben. Ezé rt
csak egy-egy apró mozzanatot említek meg ró luk. Az é rtő k számára
ezek többet mondhatnak a ré szletező kifejté sné l.
Az első , igazi ösztönző hatást, amely a pedagó gusi pálya felé irányí-
tott, gimnáziumi tanáraimtó l kaptam. 14–15 é ves korom ó ta tudatosan
ké szü ltem a tanári pályára. Igaz, „pedagó gusi hajlamaim” már korábban
is jelentkezhettek, mert 10–12 é ves kisdiákké nt visszajártam az elemi
iskolába, ahol Varga Bé la tanító bácsi megengedte, hogy nehezebbfejű
volt osztálytársaimat segítsem a tanulásban. A kü lső körü lmé nyek hoz-
ták, hogy „hivatásos” pedagó guské nt csak 1990-tő l taníthattam, elő bb az
ELTE Bölcsé szettudományi Kara fonetikai tanszé ké n, majd a szé kesfe-
hé rvári Kodolányi János Fő iskolán é s a Pázmány Pé ter Tudományegye-
temen. De elő tte is mindig oktattam, tanítottam „második műszak”-ban. A
rádió ban, a TIT-ben, vendé gtanárké nt a szegedi, a pé csi egyetemen.
A győ ri bencé s fő gimnáziumban kezdtem a közé piskolát 1941-ben, é s
ugyanott, az állami Czuczor Gergely gimnáziumban é rettsé giztem 1950-
ben. (A háború alatt veszítettem egy é vet.) A bencé s gimnázium erő s,
igé nyes tanári karával kemé ny iskolának számított. Szabadegyetemé vel
45 után is egyik központja volt a város kulturális é leté nek.
Tanáraink közü l a magas, mé ltó ságos megjelené sű Holenda Barnabás
elmé leti atomkutató nak é s az apró termetű Borossay Jusztinnak a köny-
vé bő l tanultuk a matematikát. Holenda Barnabás a gimnázium nyilvános
szabadegyetemé n az atomelmé letrő l tartott elő adást már 1947-ben.
Né meth Bódog magyartanárunk – haláláig a Magyar Nyelv egyik cikk-
író ja – adta kezembe az első tudományos könyvet, Bálint Sándor Kará-
csony, húsvé t, pünkö sd-jé t. Így az irodalom mellett a né prajzra is ráirá-
nyította figyelmemet. Ezé rt lettem irodalomszakos tanár. 1944–45 tan-
könyv né lkü li világában lediktálta a leíró nyelvtan é s a verstan anyagát.
Magasi Artúr minden é vben diákszereplő kkel rendezett egy-egy
színielő adást. 45 elő ttrő l egy Juliánusz barátró l szó ló színielő adására
elmlé kszem. 45 után a gimnázium dísztermé ben Hoffmannsthal Jeder-
mann-ját é s a Császár é s komé diást vitte színre diákszereplő kkel. Ez
63
utó bbiban a komé diás szerepé t a ké ső bbi neves festő Konok Tamás
játszotta. Az elő adásokat megné zté k a győ ri színház művé szei is. Mint
mondták, ő k maguk sem tudták volna jobban eljátszani. Magasi Artú rró l
a Magyar Irodalmi Lexikon szűkszavú an emlé kezik meg. Tanári hivatása
mellett a Győri é letrajzi lexikon is csak költő ké nt é s irodalomtörté né sz-
ké nt tartja számon, rendezé seirő l nem szó l. Pedig valamelyik színházi
lexikon jeles rendező ké nt emlegeti.
Civil művé szettörté né sz-tanárunk, Horváth Dezső (maga is kiváló fes-
tő *) vitt el bennü nket elő ször ké pző művé szeti kiállításra. A tanó rákon é s
a szabadegyetemen olyan elő adásokat tartott, amelyek a látható szé p-
sé gre nyitották szemü nket.
Tanáraink kü lső megjelené sü kkel, mé g mozgásukkal is a tudás mé ltó -
ságát sugallták.
Ké t tanáromró l azonban kü lön is, hosszabban kell szó lnom.
Pá lfy Auré l (1920–1995) adta az első igazi ösztönzé st a pedagó gusi
pálya felé . Csak egy é vig tanított a „felső ben”. Nekü nk – bár matemati-
kus volt – zenetörté netet. Az ó rákra mindig hozta lemezeit, lemezjátszó -
ját. A becsengeté skor megállt az ajtó ban, megvárta, míg elcsendese-
dü nk. Halkan beszé lt a zeneirodalom klasszikusairó l, műveikrő l. Soha
nem kellett bennü nket fegyelmeznie. Horváth Dezső tanár ú rral együ tt a
művé szeteket hozta be é letü nkbe. Pálfy Auré llal cserké szké nt kerü ltem
közelebbi kapcsolatba 1944-ben: az államosításig volt az iskola cser-
ké szcsapatának parancsnoka. Magas, nyú lánk alak, halk szavú , nyugodt
mozgású . Szeme mindig belső derűt sugárzott. 1946-ban az ő vezeté sé -
vel é pítettü k fel a gimnázium csó nakházát é s alakítottuk át cserké sz-
otthonná. Színdarabokat, miszté riumjáté kokat rendezett. Ezek közü l
emlé kezetes számomra egy miszté riumjáté ka, amelyet talán 47 advent-
jé ben adtunk elő a győ ri bencé s templomban. Az első „színrevitelkor” a
szentírásbó l vett idé zetekhez kötött jelenetek közé az összekötő szö-
veget maga írta. A következő é vben az összekötő -átvezető szövegek
már Harsányi Lajos győ ri papköltő verses megfogalmazásában hangzot-
tak el. (Nem tudom, ezek a szövegek é s más irodalmi jellegű munkái
nem vesztek-e el az 1953-as házkutatáskor). Cseké szparancsnokké nt
táborokat vezetett (pl. Ö rdögré ten, Sopronbánfalván), ahol kemé ny
*
Lásd a ró la szó ló írást kötetü nk 80-82. lapján.
64
fizikai pró bára tettek bennü nket az olykor nehé z terepet bejáró é jjeli
sé ták. 1945 után is megpró bált bekapcsoló dni a város kulturális é leté be.
Szabadegyetemi, irodalmi, zenei elő adásokat szervezett munkásfiatalok
számára is, kó rust vezetett – amíg, mint szerzetest, politikai meggondo-
lások alapján vissza nem szorították. Az iskola, a gimnázium maradt
számára mozgásterü letké nt. Többü nkkel kü lön is foglalkozott: vezető kké
pró bált ké pezni minket. Már 15–16 é ves korunkban fiatalabb iskolatár-
saink gondozását bízta ránk, bennü nket pedig idő sebb társaink gondjai-
ra. A fiatalabbak iránti figyelmet é s felelő ssé get oltotta belé nk. Nevelő i
mó dszereket adott, világné zeti ké rdé sekrő l beszé lgettü nk. Megvitatta
velü nk Bognár Cecil OSB pedagó giai szakíró Jellemkutatás című köny-
vé t. Szemé lyes gondjainkkal bármikor felkereshettü k a rendházban. Ha
már kinyílt az idő , nyitva lehetett tartani az ablakokat, közös fü ttyjellel
hívtuk le, olykor ké ső é jszakába is nyú ló beszé lgeté sekre. Karácsonykor
mindig összegyűjtött bennü nket a szobájába. Gyertyát gyú jtott fenyő -
ágakbó l ké szített kicsi karácsonyfája elő tt, felolvasta a Megváltó szü leté -
sé rő l szó ló evangé liumi ré szletet, jelké pes ajándé kot adott mindegyi-
kü nknek, é s beszé lgettü nk.
A fé lé v utolsó ó ráján szemináriumi hallgató immal é n is mindig meg-
ajándé koztatom egymást: mindü knek egy-egy maguk választotta szöve-
get kell felolvasnia vagy elmondania. Egyszer a szeminárium egyik tagja
mindenkinek, nekem is, ré gi ké ziratnak megformálva egy-egy szemé lyre
é s szemé lynek szó ló idé zetet adott át. Egy másik csoporttó l egy Dűrer-
albumot kaptam, mert – mondták – a tananyagon kívü l szemé lyes gond-
jaikró l is beszé lgettü nk. Ez pedig a felső fokú oktatásban nem szokás.
Pálfy Auré lt több szerzetestársával é s tanítványával együ tt 1953-ban
„államellenes szervezkedé sé rt” börtönbü nteté sre íté lté k. 1959 után sza-
badult é s Pannonhalmán tanított. Haláláig baráti kapcsolatban voltunk.
Kelemen Ataná z (1907–1987) 1946–1948 között (az államosításig)
volt osztályfő nökü nk. Törté nelmet tanított, de nem csak esemé nytörté ne-
tet. A nagyobb törté nelmi összefü ggé sekre is rányitotta szemü nket. Mé g
közgazdasági ismereteket is adott. Osztályfő nöki ó ráin, osztály-
kirándulásokon, folyosó i beszé lgeté seken egymás sorsára figyeltetett,
arra, hogy egymásé rt is felelő sek vagyunk. A futballmeccsek eredmé -
nyeinek megvitatásakor is az volt a fő szempont, mennyire segítettü k
egymást. Mindig megszidta azt, aki „önző sködött”. Olyan közössé ggé
65
kovácsolt bennü nket, hogy az é rettsé gi találkozó kra mé g a kü lföldön é lő
osztálytársak is hazajöttek. Ma már egyre fogyatkozva é venké nt is
találkozunk. Ki-ki mindig beszámol saját é leté nek alakulásáró l, s azé ró l
is, aki valamié rt „hiányzik”. Sokat mé ltatlankodtunk „faksznija” miatt:
fü zeteinket, tankönyveinket mindig kirakatta a pad szé lé re, mé gpedig
„elvágó lag”. Ké ső bb jöttü nk rá, hogy ezzel is rendre, fegyelemre nevelt
bennü nket. Haláláig figyelemmel kísé rte sorsunkat. Mikor meglátogattuk,
elő vette ré gi tanári noteszát, é s mindenkirő l elmondta legú jabb híreit. A
halála elő tti utolsó é rettsé gi találkozó n agyé r-elmeszesedé se miatt már
nem ismert meg bennü nket. A győ ri bencé s rendház kápolnájában
mondott misé t. Pré dikáció ja már nem volt logikus beszé d, de vissza-
visszaté rt benne a „kötelessé g” szó : ’kötelessé getek van’, ’teljesítsé tek a
kötelessé geteket’, ’é n is igyekeztem teljesíteni’, ’a kötelessé g a legfonto-
sabb’. Az, ami irányította egé sz é leté t, mozgatta pedagó gusi maga-
tartását, amire pé ldájával, szavaival bennü nket is nevelt.
Bemutatott tanáraim voltak igazi pé ldáim. Kü lönböző szemé lyisé gek,

mé gis sok a közös tulajdonságuk. Hatalmas, pontos tudásuk, szé les
látó körü k segítsé gé vel nemcsak a tágabb é s szűkebb szakterü letü knek,
tudományáguknak számos ré szterü leté t vizsgálták, mutatták be mara-
dandó eredmé nnyel. Szinte mindig az egé sz magyar kultú rára figyeltek.
Közös tulajdonságuk, hogy mindig szerves egysé get alkotott munkáik-
ban, munkásságukban a tartalom é s a forma: a mondanivaló é s annak
nemcsak nyelvi formája, hanem kü lső megjelenteté se: hanghordozásuk,
gesztusaik, mozgásuk é s mindig igé nyes öltözködé sü k is.
Legfontosabb közös tulajdonságukat hagytam utoljára: tanítványaikat
nemcsak tanították, nemcsak a tudományokba vezetté k be. Mindig
nevelté k is ő ket. Sorsukat, pályájukat segítetté k, figyelemmel kísé rté k.
Bizonyították, hogy nemcsak magáé rt é s magának é l az ember. Harmó -
niában é ltek é s cselekedtek elveikkel. A tő lü k tanult „Embersé gbő l
pé ldát, [pedagó gusi] vité zsé grő l formát" talán sikerü lt továbbadnom tanít-
ványaim egy ré szé nek. Többen közü lü k – tanárok, tudományos kutató k,
közé leti szereplő k – fel-felkeresnek é s állítják, felhasználják azokat a
mó dszereket, melyeket mestereimtő l közvetítettem nekik.
Budapest, 2006. nov. 3.
Wacha Imre (Gy 50)
66
In aeternum *
Kö dö s té li esté n kint jártam Midőn a kilincset lenyomtam,

A Boldogasszony kápolnánál. A kapu nyikkant, s már nyitva állt:
Merengve a murvát rugdostam, Odabent sö té tsé g, minden halk,
S megálltam egy é gő fáklyánál. De füst keringett a kriptáknál.
Háttal dőltem egy ö reg fának, Tapogatózva kö rbejártam,

A kis dombtetőn, a kapunál. Helyenké nt mé g füstö lgő gyertyák
Éj volt, csak né hány fáklyalángnak Fé lig leé gett viaszcsonkja
Halvány, pislák fé nye dominált. Meredt, s kö rülvette a homály.
Csend volt, mé g baglyot sem hallottam, Nem né ztem vissza, kisé táltam,
Csupán a leszálló kö dö n át, Mö gö ttem durván kattant a zár,
Hallatszott, amint ajtó csattan, De amint a lé pcsőn megálltam,
Vagy né hány halk kutyaugatás. Ú jból felhangzott az é nekár.
Á m a beálló né maságban Ezúttal óvatosabb voltam,

FeIzendülő é nek s imádság Vigyázva, csak a kulcslyukon át
Visszhangzott a zárt kápolnában, Né ztem be, s nem hittem, mit láttam:
S engem vonzott a kíváncsiság. Egy ké sőre nyúló vesperást.
Kis kö nyvvel kezükben ott álltak,

Ú gy, mintha egymást átkarolnák,
A gyertyafé nyben imádkoztak
Együtt a ré gi bencé s atyák.
Katona Gábor (Ph 11.)
*
Utánközlé s a Pannonhalmi Zsemle 2007. márciusi számábó l
67
Jövő nk remé nye
– ifjú diá ktá rsaink –
Pá lyá zatok 2007-ben
a Jó té konysá gi bencé s bá lhoz kapcsoló dó an
„Söveges Dá vid” irodalmi pá lyá zat
1. díj: Martinecz Zoltán (Ph 12.) – A pillangó c. novellájával
2. díj: Takács Márton (Ph 11/b) – Lé t-termü nk c. versé vel
3. díj: Wágner Á dám (Ph) – A ké rdező c. novellájával
4. díj: Tö rö k Vince Csaba (Ph 12/b) – A gé pterem c. novellájával
A többiek:
Deák Bálint (Ph 11.) – Hazaté ré s minden tekintetben
Erdőssy Gellé rt (Ph 9.) – Szonett a hazáró l
Horváth Dániel (Gy 12.) – Vonaton
Horváth Szilveszter (Ph 12.) – Tamás utazása
Katona Gábor (Ph 11.) – A „V sereg”
Szemán András (Ph 12.) – Görög katolikusok Pannonhalmán
Tarnai Gergely – Söté t vers
Ther István (Ph 12.) – Sántít
A „Palatin Gergely” fotó pá lyá zat ré sztvevő i,
a nyertes ké pek címe é s helyezé sü k
Díjazottak (pé nz- é s é rmejutalom, báli meghívás):
1. díj: Né meth Viktor (Ph 11/a) – Nr 1. Orate, Nr. 2. Docete!,
Nr. 4. Malum-bonum é s Nr. 5. Eltakar c. ké peié rt
2. díj: Schö nberger Rajmund (Ph 11/b) – Nr. 2. Talány, Nr. 4. El,
Nr. 6. Ré v c. ké peié rt
3. díj: Bö jti Pé ter Pál (Ph 12.) – Nr. 3. Arc 3., Nr. 4. Szakralitás 1.,
Nr. 5. Szakralitás 2. c. ké peié rt
Kiemelt dicsé retben (kü löndíjban) ré szesü ltek
(könyv- é s é rmejutalom):
Horváth Asztrik Á goston (Gy 9.) – Nr. 4. Roli itt is megtalálta kedvencé t
c. ké pé é rt (nagy tihanyi könyv)
Tóth Róbert (Ph 11/b) – Nr. 1. Porfelhő é s Nr. 6. A Ying é s a Yang c.
ké peié rt
Ribiánszki Pé ter (Ph 11/a) – Nr. 1. Ablaktü kör é s Nr. 6. Kenyé rablak c.
ké peié rt (kis tihanyi könyv)
71
Dicsé retben ré szesü ltek (é rmejutalom):
Honti Tamás Zsolt (Ph)
Ké ri Zsombor (Ph 12.)
Kovács András (Ph 11/b)
A többiek
Gajda Cecilián (Ph 11.)
Horváth Miklós (Ph 11.)
Kovács Lóránt (Ph 10.)
Lanszki Pé ter (Ph 12.)
Siska Márk (Ph 9.)
Ther István (Ph 12.)
Tóth Márton (Ph 9.)
Varga Kende Lőrinc (Ph 12.)
Erdő ssy Gellé rt (Ph 9.):

Szonett a hazá ró l
Né gy gyermekded é v távolodik már

Arcok s színek kú sznak ré g tova
Lé lek szunnyadó fodros tava
Kristálytiszta tü kör, mely engem vár
Az idő egyre halad – jár é s jár

Mint októ ber váratlan hava
Hirtelen felcsendü l a szava:
Lé pj bátran oroszlánok közé már!
Messze már a sző lő a vidé k

A családom az é letem
Fáradságos munka, veríté k
Egyedü l egy magas hegyen

Fullasztó magány a teríté k
Ké rlek, segíts meg Istenem!
72
Horvá th Dá niel (Gy 12.):
Jelige: „Egy csípő puha vonalát
Mesé li el egy rózsa ajka”
Vonaton
Dü h, dac é s elé gedetlensé g é rzé sei járták ő rjítő táncukat lelkemben,
mikor vad mozdulattal „felté ptem” az egyik kabin nyikorgó toló ajtaját. A
fü lke ü res volt, a világítás mint haldokló pillangó , pislákolt. Csomagomat
ledobtam a kopott, összefirkált műbő r ü lé sre, majd magam is mellé
zuhantam. Bekapcsoltam az mp3 lejátszó mat, é s lábamat a szemben
lé vő ké pzeletbeli utastárs ölé be rakva, ké nyelmesen elhelyezkedtem.
Kiné zve az ablakon a vasú tállomás ü res söté tsé ge magányt, elhagya-
tottságot ü völtött szívembe. Szü leim már ké t é ve nem kísé rtek ki az állo-
másra, elszakadtam „anyuci szoknyájátó l”, s ezt ő k tiszteletben tartották.
Most mé gis fájt ez az egyedü llé t, s a ké tsé g elhaló fé nyekkel folyt körbe
s fojtogatott kímé letlenü l. Itthon már ré g nem vagyok otthon, s a kollé -
gium is távol áll tő lem. Lázadó tiné dzser vagyok, szü leim nem kötnek
haza. Talán a barátok, a bulik…
– A bulik… – tekintetem elveszett az é j söté t rejté lyé ben, s vissza-
emlé keztem a tegnap esté re. Kedvenc szó rakozó helyem, retro-party,
sör, tánc, haverok… Havonta találkozom velü k, é s szívé lyesen fogad-
nak, mé gis hatalmas szakadé k tátong közöttü nk. Kimaradva nem é rtem
a törté neteket, a poé nokat. Gyakran csak ü lök, s mint távoli idegeneket
né zem ő ket, akik bár közvetlenek, mé gis akaratlanul is kizárnak beszé l-
geté seikbő l. A tánc más. A ritmus, az é neklé s segítenek lebontani az idő
é s a távolság emelte falakat. Nem csak barátaimhoz, de helyes lányok
ringó csípő jé hez is közelebb állok… Rengeteg ismeretsé get kötöttem
már forró latin zene diktálta szenvedé lyes táncok közben. Tegnap is…
Hogy is hívták?! Eszter?! Igen, azt hiszem… Igazábó l mindegy. Bár
gyönyörű volt – a terem erotikátó l nehé z levegő jé ben testemhez simulva,
s akkor is, mikor a tó parton sé táltunk a tavaszi é jszaka vakító an ragyogó
lámpásai alatt –, nem találkozom vele ismé t, megmarad egy szé p emlé k-
nek, „tró feának”. Megcsó koltam. Mié rt tettem? Szü ksé gem volt a nő i
ajkak semmihez sem hasonlítható ízé re, elmeszaggató közelsé gé re,
pillanatnyi szerelmé re. Pillanatnyi… é s nem több, ez a kapcsolat is
meghalt már szü leté sé nek gyönyörteli pillanatában.
73
A győ ri lányokkal is ez a helyzet. Hiába minden ismeretsé g, sármos
mosoly, jó duma, a ké tó rás szabadidő minden szerető karbó l kité p.
Magány… , ismé t a magány hangjával sírtak a fé mek…
A jelen megcsalt, é n megcsaltam a mú ltat... Csak a jövő maradt
nekem. A ké tsé gekkel teli, mé gis a remé ny apró gyertyalángjával meg-
világított jövő . Fé lálomba zuhanva mé g görcsösen megmegkapasz-
kodtam a vé lt való ság tárgyainak elmosó dó körvonalaiban. Aztán felad-
tam. Szemem behunyva átadtam magam a rajta táncoló könnyed talány-
pillangó nak, az álomnak…
Hatalmas bálteremben táncoltunk, mely nyomokban iskolánk díszter-
mé re hasonlított, bár a mennyezetrő l egy hatalmas csillár ló gott le, s
szó rta ránk kristályok által szűrt fé nyé t. Én frakkban voltam, a partner-
nő m hosszú , testhez simuló bordó esté lyiben, s mintha könnyed tollpihé k
lenné nk, suhantunk a bé csi keringő sodró szelé ben. Az egé sz termet
elmú lt é vek izzadságának, harcainak, sikereinek é s kudarcainak szaga
töltötte be. Azon az esté n minden fé ny é rtü nk lobogott az ü nneplő be
öltözött díszteremben, mert vé gre itt voltunk, s szü leim is közelebb álltak
hozzám, mint é rtelmetlennek látszó lázadásom csú csán. Hát ezt is
megé ltem?! „Annyi balszerencse közt, oly sok viszály után” eljutottam a
szalagavató ig!
Már az oly ismert é s oly sokszor megátkozott folyosó kon sé táltam,
karomon a bordó ruhás lánnyal, s most, hogy vé gre megláthattam az
arcát – vé gü l engem is elé rhet a hűsé g é s a szerelem áldása –, Eszter
volt az. Szorosan, tomboló szenvedé llyel öleltem át é s csó koltam meg,
de immár nem a test, a szerelem vágyátó l vezé relve.
Szemem megakadt egy tabló n. Ismerő s arcok, az osztálytársaim, é n is
ott vagyok. Bü szkesé g töltött el, s eszembe jutottak az elmú lt é vek, az
arcok, amelyeket könnyek é s mosolyok egyaránt edzettek. Boldog vol-
tam, s nem azé rt, mert vé geztem, hanem mert itt vé gezhettem…
A vonat nagy zökkené ssel futott be az állomásra. Megé rkeztü nk, de é n
már mosolyogni tudtam a Győ r táblára. Hátamra dobtam táskámat,
rágyú jtottam é s egé sz más szemmel tekintettem az eddigi é s mé g
elkövetkező é vekre az ó don falak között. Vidám, felszabadult lé ptekkel,
szinte lebegve közeledtem a kollé gium felé , mely bár elszakít eddigi
otthonomtó l, ú jat nyú jtva feltárja elő ttem egy másik gondolkodásmó d,
testvé risé g, világ kapuját…
74
Szemá n Andrá s (Ph 12.):
Görög katolikusok Pannonhalmá n
Az egyházszakadás után számos kezdemé nyezé s indult, hogy a ketté -
szakadt Anyaszentegyház ú jra egysé ges legyen. A közeledé s egyik
fontos állomása a breszt-litovszki ú nió volt 1596-ban, majd több nemzet-
egyházbó l is elfogadták a pápa jogható ságát. Görög katolikusok nagy-
ré szt Magyarország keleti ré szé n, Ukrajnában, Romániában, Szlovákiá-
ban é s a Balkánon é lnek.
A kommunizmus é vei alatt nyolc egyházi közé piskola működhetett
szigorú állami ellenő rzé s mellett. A nem államosított iskolák egyiké t Pan-
nonhalmán a bencé sek működtetté k. A gimnázium tanuló inak egy ré sze
görög katolikus volt, s azó ta járnak görögök a szent hegyre tanulni. Több
mint negyven görög katolikus áldozó pap é rettsé gizett bencé s gimnázi-
umban, többsé gü k Pannonhalmán. A görög diákok jelenlé te egy kü lönös
lé gkört teremtett az iskola é leté ben. Egykori diákok beszámoló ja szerint
minden hé ten együ tt imádkozták a vecsernyé t, idő nké nt elé nekelté k az
Akathisztosz-himnuszt, né ha több szó lamban. A diákkápolnában mé g
most is megtalálható k a zöld köté sű fü zetek, melyekbő l a sztichirákat
é nekelté k. Vecsernye után együ tt mentek el vacsorázni, s egy csoport-
ban ü ltek le az ebé dlő ben. Rendszeresen látogatta meg a qpaci görögö-
ket Keresztes Szilárd pü spök ú r.
Pannonhalmán görögnek lenni egy é lmé ny, mely egy egé sz é leten át
megmarad. 2003-ban, amikor ide kerü ltem, egy nagyon kellemes gesz-
tusra emlé kszem a „már nagy görögöktő l”. A legidő sebb odajött hozzám
az ebé dlő ben, bemutatkozott, é s bemutatta az iskola görög tanuló it. Az
elő versek megtanulásában ké szsé gesen segítettek, bár a máriapó csi
é vek alatt bizonyos dallamokat már megtanultam. A legidő sebbnek min-
dig feladata volt a kisebbeknek a tanítása, ha már ő elballag, a vecser-
nye é nekei a jövő ben is elhangozzanak a diákkápolna falai között.
A görög katolikusok nemcsak a saját liturgikus hagyományaikkal kü lön-
böztek a többi diáktó l, hanem a böjti fegyelemmel is. A nagyböjti bűnbá-
nó idő szak ké t nappal korábban kezdő dik, mint a ró mai katolikusoknál.
Az első napon szigorú böjt van. Ilyenkor hú st, tojást, tejet, vajat tartalma-
zó é teleket nem fogyasztanak, emellett fontos az ember lelké ben leját-
szó dó bűnbánat.
75
Az a görög diák, aki Pannonhalmán tanul, megismer egy másik, ha-
gyományokban gazdag vallási kultú rát: a ró mai katolikus szokásokat, s
ezen belü l a bencé seket. Diáktársaim ké rdé seket tettek fel: „Kik a görög
katolikusok? Hányan vannak?”, tanáraim egykori diákjaik felő l é rdeklő d-
tek. Így egy kicsit közé ppontba kerü ltem, nem é reztem magam kü lső
szemé lynek.
Ö römmel tapasztaltam meg a ké t látszó lag kü lönböző „irányzat” közötti
hasonló ságokat. Elő ször a szentmise é s Aranyszájú Szent János liturgi-
ája közötti szerkezeti felé píté sé ben vettem é szre a közös pontokat. Egy
másik é rdekes jelensé get is találtam. Egyik é vfolyamtársam – aki szinté n
görög katolikus – hívta fel erre a figyelmemet, hogy önálló bbnak, tudato-
sabbnak é rzi magát a vecsernyé k, liturgiák alatt. Mé g a felvé teli elő tt
többen „sajnálni” kezdtek, hogy el fogom felejteni a görögös gondolkodá-
somat, vallási identitásomat. Az elő bb említett jelensé g é ppen az ellen-
kező jé t igazolta. Onnan lehet megtudni, hogy ki mennyire járatos a
liturgikus szokásokban é s hagyományokban, ha egy kisebb közössé ggel
együ tt kell imádkozni vagy vezetni a liturgikus é nekeket. Sokkal másabb
„száz emberrel együ tt” ré szt venni egy szertaráson, mint „tizenkettő vel”.
Egy másik vallási kultú rában é lni annyit is jelent, hogy látjuk a saját vo-
násainkat kívü lrő l. Édesapám szokta mondani: „fontos, hogy egy dolgot
miné l többfé leké ppen lássunk”. Egy belső ké p egé szen más, mint egy
kü lső .
A pannonhalmi bencé s gimnáziumban jelenleg közel tizenöt görög
katolikus diák tanul. Közü lü k tizenkettő minden szombaton ré szt vesz a
vecsernyé n. Minden hó nap harmadik vasárnapján Tóth András győ ri
paró chus szent liturgiát vé gez az iskola diákkápolnájában. Nemcsak
görög diákok vesznek ré szt a görög szertartásokon, hanem é rdeklő dő
ró mai katolikus diáktársak is. Ahhoz, hogy a törté nelem folyamán szer-
zett sebeket a kereszté ny közössé gek közösen begyó gyítsák, fontos a
kíváncsiság é s a tü relem.
Sajnos é vrő l é vre kevesebben vannak görögök Pannonhalmán. Okokat
lehet keresni, de ez nem jelent megoldást. Máté Pé ter egyik jó l ismert
slágeré nek ré szleté vel zárnám gondolataimat: „Ezé rt ne fé ljü nk az ú jtó l,
mert az jó t hozhat nekü nk”.
76
4. díj
Török Vince Csaba (Ph 12/b):
A gé pterem
A szobában meleg van, a fü lledt é s elhasznált levegő rátelepedik a
közé rzetü nkre. Csend van, mé ly é s nyomasztó csend. Kinn a nap már
fé lig lenyugodott, az é g aljának vöröses árnyalata é s tetejé nek söté tké kje
közé pü tt é szrevé tlenü l, határtalan pontossággal olvad egybe. Az ablakon
a redő ny fé lig leeresztve. A maradé k kis alagú ton behatoló fé lhomály, az
asztalon szé tszó rva heverő könyvek, a kislámpa halovány fé nye sajátos
é rzé sekkel tölti meg szívü nket. Minden mozdulatlan. Az egyhangú ságot
csak fokozza a hűtő szekré ny monoton zú gása. A nesztelen környezetet
csak né ha töri meg é lesen a papírlapok é s a tollak sercegé se. Az egé sz
olyan erő ltetett… Rejté lyes szomorú ság uralkodik el rajtunk. Legszíve-
sebben sírné k, de a szemem száraz marad. Egy fogságba esett vadállat
szerepé ben játszunk, aki hiába szalad az alagú t vé gé n levő fé ny felé ,
sohasem é rheti el azt. Pattanásig feszü lt a helyzet. A stú diumnak mind-
járt vé ge. Az egé sz 3 ó rás idő szakbó l ez az utolsó 5 perc a legnehezebb.
Az egé sz szoba egyszerűen szü rke, unalmas. Senki se szó l, mindenki a
könyvei fölé görnyed é s látszó lag elmerü l a tudás vé gtelen ó ceánjában.
Nem tudhatom, hogy való jában mi zajlik a fejü kben, egyet tudok, hogy
é n, amint ugyanú gy a könyvem felé bambulva lesem az ü res, semmit-
mondó lapokat, a ké pzeletem egé szen másfelé jár… A ké pzeletemben
meglátogatom az otthoni tájakat, találkozom az otthoni barátokkal, a
családommal, é s jobb nem lé vé n, áté lem a ré gi szé p emlé keket ré gi jó
ismerő sökkel. Stú dium vé ge elő tt kis idő vel az elmé m ösztönösen leáll
az ú j ismeretek befogadásában, é s minden erejé vel az egyetlen hely felé
fordul, amely Pannó nia Szent Sárdombján csak egy kicsit is közelebb
hoz az otthonhoz: a gé pteremhez.
Ahogy így elmé lkedem, hirtelen megszó lal a csengő , amely a stú dium,
azaz a szenvedé s vé gé t jelenti. Az elektromos berregé s szé p lassan, de
ugyanakkor szú ró n é s é lesen hatol be a fü lembe, é s onnan meg se áll a
fejem közepé ig, ahol cseng mé g egy darabig, hogy aztán ugyanolyan
komó tosan é s mé ltó ságteljesen semmivé váljon a nyomott levegő ben.
Ekkor, mintegy varázsü té sre, megszűnik a mindent felemé sztő csend, é s
77
a helyisé g ugyanazt a barátságos lé gkört árasztja magábó l, amelyet pár
ó rával korábban. Már belő lü nk is kitör a beszé d, é s ú jra neveté s hangja
tölti be az é pü letet. Felpattanunk a deré ktörő szé kekrő l, é s ki-ki a maga
cé lja felé kezd szé lsebesen rohanni. Van, aki elő bb megeszi a robbantott
disznó t vagy a Gumi-Mari kedvencé t, é s utána kü szködő gyomorral
visszaté r tanulmányaihoz, esetleg sportol valamit a kivilágítatlan várkö-
rön, amely é píté si terü letnek minő sü l, netán sé tál ugyanitt. A hozzám
hasonló k azonban egybő l a gé pterem felé csörtetnek, hogy ott számító -
gé pet kapva megné zzé k e-mail-jeiket, MSN-eljenek egy jó t vagy csak
egyszerűen szörfözzenek a világháló n, a legnagyobb információ forráson.
Ahogy belé pek ebbe a kicsi terembe, ebbe a nyomorgó emberhalom-
ba, máris a szemembe ötlik az a sok diák, akik nem e-mail-eznek, nem
MSN-elnek, hanem csak ú gy hú zzák az idő t.
Ezeket meglátva elönt a dü h é s a mé reg, mert itt várnak öten-hatan
arra, hogy haza repü ljenek, é s ezek a „fiatalkorú bűnöző k” pedig csak
ü lnek é s gé piesen nyomogatják a gombokat. A tekintetü k ü res, egy kicsit
csaló dott, a testtartásuk merev. Arcuk rezdü letlen. Ha megké rdezed ő ket
valamirő l, csak jó pár másodperc eltelté vel reagálnak… A nyitott ablakok
ellené re fü lledt levegő azonnal fejfájást okoz, unalmas gé p né lkü l vára-
kozni, a gyerek elő tted meg csak játszik, é s van mé g tizenhé t perce az
idejé bő l, átkozod a gé pidő t, ú gy é rzed igazságtalanság az egé sz. Hirte-
len belé d hasít egy szó . A te nevedet kiáltja valaki, oldalra fordulsz, é s
egy srác é ppen most tolja ki maga fölü l a billentyűzetet, hogy aztán
távozzon. Tü rtő ztethetetlen izgalom lesz ú rrá rajtad, ré gó ta most é rzed
elő ször, hogy van igazság a földön, mert vé gre neked kedvez a helyzet.
Leü lsz, bejelentkezel, é s hirtelen megfeledkezel a melletted ü lő ember-
bábró l, aki mé g mindig egy jellemtelen é s haszontalan oldal rabja:
vicceket olvas vagy é ppen szerepjátszik. Bármennyire idegesít, most
jobban örü lsz, hogy gé pet kaptál, é s ezé rt beé red annyival, hogy ő
nyomoré k, te pedig sikeres vagy. Belé psz MSN-re, megné zed a posta-
ládád. Termé szetesen ú j leveled nincsen, így ezt a böngé sző ablakot
csaló dottan csukod be, majd egy másik ikonra kattintva vé gigpásztázod
az elé rhető partnereidet. Sokan gé pné l vannak, de akivel te akartál
beszé lni, az nincs fent. Nem baj, nemsokára jön. Jönnie kell! Csevegsz
egy kicsit a számodra kevé sbé fontos ismerő sökkel, hogy elü sd az idő t,
de ez sem tart sokáig. Aztán megint rálé psz a postaládádra, é s megné -
78
zed a leveleid, amik között mé g mindig nincs ú j. Egyre szomorú bb vagy,
írsz egy mé lt egy olyan barátodnak, aki mindig válaszolni szokott, abban
a remé nyben, hogy neked is fog. Amint ezzel vé gezté l, visszané zel a
csevegő programra, nincs-e itt Ő . Mé g nincs. De jönnie kell. Itt lesz. Csak
meg kell várni. Vársz egy kicsit, de az unalom fojtogat. Nem bírod
tovább, valamivel el kell tölteni az esté d, hát fellé psz egy vicclapra vagy
a megszokott szerepjáté kodat játszod, miközben a várakozás egy sajá-
tos pozíció ba rángatja mind a tested, mind a lelked. Utolsó emberi moz-
dulatoddal oldalra pillantasz, é s megé rtő en né zel a mé g mindig melletted
ü lő bábra.
Aztán é rzed, ahogy a „nagy bábjáté kos” kiengedi a szálait, melyek
láthatatlanul a csukló dra é s a lábadra tekeredve foglyul ejtenek. Tovább-
ra is a gé pistened elő tt ü lsz é s várod azt, aki sohase jön, keresed a
ké rdé sekre a választ, melyekre sohase kapsz… Körü lbelü l egy ó ra eltel-
té vel é szbe kapsz, oldalra né zel, é s a társad helyé n egy másik ü l.
Minden erő det összeszedve kijelentkezel, é s elszakítva láncaidat kiro-
hansz az átok szobábó l, hogy aztán másnap stú dium után visszaté rhess,
é s ú jra bábbá válhass…
Deá k Bá lint (Ph 11.):

Hazaté ré s minden tekintetben
Gergő bácsi hat ó ra körü l é rt haza. Karácsony volt, s mint ilyenkor min-
dig, lányáé knál, Évié kné l töltötte az ü nnepet. Szerette ezeket a meghitt,
családias összejöveteleket. Ilyenkor felszabadultan tudott beszé lgetni
vejé vel, de első sorban ké t unokájának társasága vonzotta. Pé ter tíz,
István nyolc é ves volt, s koruknál fogva szívesen hallgatták nagyapjuk
törté neteit, mesé it. Ő pedig olyan hihetetlen áté lé ssel adta elő mondó ká-
ját, hogy nemcsak kis unokái, de az egé sz család figyelmé t egy pillanat
alatt magára fordította.
Legszívesebben gyermekkori csínytevé seirő l é s diákkori é lmé nyeirő l
beszé lt. Ilyenkor átszellemü lt arccal ü lt ő sré gi fotelé ben, s egy-egy pillan-
tásával jelezte hallgató ságának, hogy mennyire fontos jelenet követke-
zik. Boldog volt, hogy szó rakoztathatta a családot, leginkább azonban
saját kedvé re mesé lt, hiszen a törté netek hú sbavágó an való diak é s
igazak voltak…
79
Mikor estefele hazaé rt, kellemes nyugodtság vett rajta erő t. Leü lt meg-
szokott kis meleg zugába s – mivel a televízió t mindig is utálattal tartotta
távol házátó l – elgondolkozott a nap fő bb esemé nyein. Dé l körü l megé r-
kezett lányáé khoz, majd, az ajándé kosztás után, ebé deltek. A leves nem
igazán ízlett, de a hú sokat fensé gesen csinálta Évi. (Nem hiába, ezt mé g
az anyjátó l – Gizitő l – tanulta, jutott eszé be.) Azután következett a mese-
mondás. Látta maga elő tt Peti é s István ragyogó arcát é s csillogó sze-
mé t. Mit is mesé lt? A pázmándi kutyás törté netet mú ltkor elmondta; a
bakonyi kirándulás ré msé geirő l is mesé lt már; jé megvan! Hiszen a
pannonhalmi é vekrő l é s ott megkötött barátságairó l beszé lt. Már tisztán
emlé kezett, de feje lassan megbicsaklott é s a ké t szempilla csendesen,
nehogy felé bresszé k az öregurat, lecsukó dtak.
Gergő 14 é vesen kerü lt gimnáziumba. Tanulni mindig is szeretett, igaz,

csak mó djával, de valahogy sose tudott való di sikereket elé rni. Á ltalános
iskolában szinte vé gig csak jelesek szerepeltek bizonyítványába, de
soha nem mondta rá senki, hogy sokra fogja vinni. Első , való ban siker-
ké nt elkönyvelhető esete 14 é ves korában törté nt, mikor felvé telt nyert a
Pannonhalmi Bencé s Gimnáziumba. Szü leivel é s ké t öccsé vel egy Győ r
mellett meghú zó dó kis faluban é ltek, é s sokszor vágyakozva né zett a
„Szent Hegyre”. Igaz, hogy a felvé telit jó l megírta é s a szó beli is zökke-
nő mentes volt, mé gse gondolta volna, hogy ő egyszer való ban ennek az
iskolának a diákja lesz. De szé p lassan megszokta mind a gondolatot, mind
pedig a való ságot, merthogy szeptember elsejé n elkezdő dött a tané v…
Kezdetben nagyon nehé z volt megszoknia az ú j é letkörü lmé nyeket.
Fé lő volt, hogy nehezen fog kijönni osztálytársaival, lé vé n hogy világé le-
té ben visszahú zó dó típus volt. Az első hó napokban mé g hajtotta a lelke-
sedé s, de a né hány hazautazás utáni elválás szü leitő l nagyon megvisel-
te, é s é rezni kezdte családja é s az otthon é rzé sé nek hiányát. Nem találta
önmagát; a tanulásra is csak komoly erő feszíté sek árán tudott koncent-
rálni, é s mindeközben é rezte, hogy nem csak a maga által kitűzött cé lo-
kat ké ptelen teljesítni, de tanárai é s szü lei minimális elvárásainak sem
tudott megfelelni. Ez az é rzé s egyre jobban hatalmába kerítette é s mé ly
lelki válságba sodorta. Ezekrő l, „é rthető ” mó don, nem tudott senkivel
sem beszé lni, mivel ré gi kapcsolatai, a távolság miatt, szinte teljesen
elsorvadtak, ú jakat pedig ké ptelen volt – a benne rejlő feszü ltsé gé rzet
80
miatt – megkötni. Szü lei maximálisan támogatták, bár ő inkább ú gy é rez-
te, hogy kissé elvesztek a mindennapok forgatagában é s a hé tköznapi
problé mák megoldásában. Sajnos, ezt ké nytelen volt megé rteni, hiszen
é desanyjának ké t kisöccse körü l kellett naphosszat fáradoznia, míg apját
teljesen lekötötte a reggeltő l estig tartó hivatali munka. Tanácstalan volt.
Eddigi é lete mé lypontján é rezte magát, é s az állandó csaló dások önma-
gában é s a világban, valamint ebbő l táplálkozó lelki instabilitása minden
energiáját kimerítette.
Az első fé lé v környé ké n megtudta, hogy a felső bb osztályosok között
vannak, akik né ha-né ha átjárnak a gimnáziummal egybekötött monostor-
ban lakó bencé sekhez. Teljesen vé letlenü l hallotta meg mindezt, amikor
lefele caplatott a kihalt lé pcső házban, é s é ppen elcsípett egy-ké t szó t az
ott álldogáló XII-dikesek beszé lgeté sé bő l. Furcsa, de mé gis remé nysu-
garat mutató hatással volt reá mindez. Hiszen akkor ő is kereshetne egy
ilyen szerzetest, akivel talán megoszthatná gondjait. Mire mindez vé gig-
futott fejé ben, már látta is hó bortos törté nelemtanárját – Simon atyát –
amint a folyosó vé gé n a vé gzett diákok tabló it né zegette. Ö sszeszedte
minden bátorságát é s csak hallotta, hogy megszó lítja a közé pkorú szer-
zetest: „Atya ké rem, szeretné k átmenni Ö nhöz ma este beszé lgetni egy
kicsit, ha lehetsé ges!” A válasz nyugodtan é s jó leső en csengett: „8 ó ra
megfelel?” „Termé szetesen, é s köszönöm!” Volt valami egé szen egysze-
rű é s felemelő kedvessé g az atya hangjában. Ezt Gergő akkor mé g nem
é rtette, de mindenesetre este kissé feszé lyezve é rezte magát, mikor
belé pett Simon atya szobájába.
A beszé lgeté s majd’ ké t ó rán keresztü l tartott, é s Gergő alig tudta
elhinni, hogy ü gyefogyott tanárjával, akit eddig csak az ó rákró l ismert,
ilyen egyszerűen el lehet beszé lgetni. Nagyjábó l minden, a fiú számára
fontos té máró l szó t ejtettek, é s Gergő kezdeti fé lelmei szé p lassan felol-
dó dtak. Könnyedé n é s nyitottan mondta el fé lelmeit, é rzé seit önmagával
é s a világgal kapcsolatban. A válaszok nem voltak ké zzel fogható k szá-
mára, é s katartikus é lmé nye sem volt ez idő alatt, mé gis felszabadul-
tabban é s optimistábban lé pett ki a szerzetesi szobábó l. Ekkor mé g
hosszabb távú barátságra nem gondolt az atyával, annyi azonban bizo-
nyos, hogy tíz é vvel ké ső bb Simon atya adta ki a házasság szentsé gé t
felesé gé re – Gizire – é s reá. Mintha egy könnycsepp gördü lt volna vé gig
a ráncos arcon…
81
Pannonhalmi é vei gyorsan, ám mé gis tartalmasan teltek. Érezte, hogy
tú ljutott egy holtponton, aminek megoldása önbizalommal é s önbecsü -
lé ssel töltötte el. Továbbra sem lett belő le kiváló tanuló , de ő elé gedett
é s bü szke volt magára é s teljesítmé nyé re. Kezdte keresni osztálytársai
é s a diáké let meghatározó szereplő inek társaságát. Rá sem lehetett
ismerni, olyan változáson ment keresztü l. Innentő l kezdve, ha bármifé le
gondja adó dott, egyszerűen megbeszé lte az illető szemé llyel, ha pedig
ú gy hozta a sors, átment Simon atyához, aki, ú gy tűnt, szívesen fogadta.
A napok, hó napok megállíthatatlanul repü ltek. Barátságot is kötött ké t
osztálytársával: Mihállyal é s Lázárral. Szinte minden idejü ket együ tt töl-
tötté k, é s már egy-egy hazautazás alakalmával is összejártak, bár ezt
Gergő szü lei nem né zté k tú l jó szemmel. A legizgalmasabb kalandok, az
első cigarettaszálak a Milleneumi mögött, é s az aktuális szerelmi ü gyek
megtárgyalása is egyre mé lyítetté k barátságukat. Jó volt é reznie é s tud-
nia, hogy vannak mellette olyan társak, akikre az é let bármely pillanatá-
ban számíthat, é s jó volt áté reznie azt is, hogy ő is tartozik valakikhez,
akik kiké rik vé lemé nyé t é s ugyanú gy elvárják segítsé gé t is.
A XI-es é vnek nagy lelkesedé ssel vágott neki. Persze nemcsak ő ,
hanem az egé sz osztály is. Vé gre kü lön szoba várt rájuk, ahol é lhetté k
saját, kü lön kis é letü ket, olyanokkal körü lvé ve magukat, akiket való ban
szeretnek vagy legalábbis barátké nt tartanak számon. Ez az é letforma a
nagyobb önálló ság é s könnyebb tanulási lehető sé gek mellett szabadab-
bá tette a szemé lyenké nti idő beosztást is. Ez sokaknál azonban kisebb
nagyobb gubancokhoz vezetett, amit ki-ki kisebb nagyobb szerencsé vel
tudott orvosolni.
Mihály é s Lázár társasága megfelelő nek mutatkozott, de negyedikké nt
Andrást is beszervezté k maguk mellé , aki – első sorban Gergő számára
– nagyon szimpatikusnak tetszett. Habár való ban barátai vetté k szoro-
san körbe, mé gis nehé z volt megtanulnia az alkalmazkodást. Furcsa
volt, hogy mekkora veszekedé seket lehetett egymás közt gerjeszteniü k,
csak a „ki mosogat”, vagy é ppen a „mié rt nem lehet letörölni az asztalt”
szintagmák bedobásával. Ilyenkor nem é rtette, hová tűnt a tavaly mé g
oly nagyszerűen é s kiegyensú lyozottan működő té nyleges baráti vi-
szony. Ezek pedig való ban nem tartoztak a legmagasztosabb té mákhoz.
Né ha ellentmondásba kerü lt magával egy-egy vita alkalmával, de ő
általában becsü letesen bevallotta, ha valamiben nem volt igaza. Ez
82
viszont – Gergő meglátása szerint – fordítva már nem működött ilyen
egyszerűen. Lassan már ké ptelen volt normális, emberi hangon megszó -
lítani társait, amire, termé szetesen, ő k is hasonló ké ppen reagáltak.
Aztán megszokták egymást. Az indulatok lecsendesedtek é s igyekez-
tek visszatalálni a ré gi keré kvágásba. Ez jó volt. Mindenki é rezte. Ugyan-
azok voltak, mint ré gen. Minden kü lső vagy é szrevehető változás né lkü l.
Valahol belü l kezdtek el felnő tté válni…
Mié rt is szereti valaki a pannonhalmi é veket? Erre talán neki volt a
legnehezebb válaszolnia. A nehé zsé gek, veszekedé sek, tanulmányi
kudarcok ellené re is ú gy é rezte, nem volt hiábavaló vagy é ppen ü resnek
mondható idő szak. Élete meghatározó é lmé nyé vé vált, amit sem az
egyetemi é vek oly sokszor hangoztatott szé psé gei, sem pedig a közé p-
iskola után kialakuló mé g több szé ppel kecsegtető szerelmek sem tudtak
feledtetni. Szerette a társaságokban, szobákban kialakuló atmoszfé rát, a
tanárok nagy ré szé t, a barátait, a szerdai vagy szombati mozikat, ső t
mé g a pé ntek esti elő adások felejthetetlen hangulatait is sokszor felidé z-
te. Szívesen gondolt vissza a Szent Márton-napok pezsgő é s é rzelmek-
tő l duzzadó esemé nyeire, a királyválasztással egybekötött farsangi
mulatságok színtereire, vagy elé g volt csak a karácsonyi szü net elő tti
állapotokat felidé znie. Ezeket soha nem fogja é s nem is akarja elfelej-
teni. Hiszen ezek azok az alkalmak, amikor kiderü l, hogy ki minek tekinti
a gimnáziumi é veit. Bár a tanulás é s az iskola szerepelt mindig is
első dlegesen é lete közé ppontjában, é s ezt önmaga is így látta helyes-
nek, valahogy mé gsem ezek az é lmé nyek maradtak meg igazán benne.
Ezt pedig, amikor visszagondolt rájuk, nagy örömmel konstatálta.
A ballagás, az é rettsé gi, majd a bankett befejezté vel maga után hagyta
Pannonhalmát. Persze sokszor té rtek vissza osztálytársaival vagy csak
ú gy egyedü l is. Az egyetem elvé gzé se után munkát kapott, ekkor ismer-
kedetett meg Gizivel is, aki szinté n tanár volt a Szé chenyi Gimnázium-
ban, Szegeden. Szeretté k egymást, bár hosszú idő kellett, míg erre
maguk is rájöttek. Aztán ment minden a maga ú tján. Szé p házat vettek,
é s nemsokára megszü letett első gyermekü k is. Érdekes volt látnia, hogy
munkatársainak, tanártársainak é lete mennyivel másabb, mennyivel
nehezebben találják meg egymással vagy a diákokkal is a kapcsolatot.
Egyáltalán nem voltak rossz emberek, nem volt szembetűnő rajtuk, hogy
mit gondolnak a világró l, egymásró l. Mé gis, ha jobban szemü gyre vette
83
ő ket, látta rajtuk, hogy nem az az ő szinte hó dolat vagy elhivatottság
vezette mozdulataikat, beszé dstílusukat, amelyeket ő való ban helyesnek
gondolt. A sorsukba beletörő dő é s a világ megváltozhatatlan lé té be bele-
nyugvó embereket látott maga körü l, akiket semmifé le ambíció nem
vezet, szakmájukat pedig csak affé le kenyé rkereseti lehető sé gké nt
látták. Hol voltak ezek az ő bencé s tanáraihoz ké pest! Benne mé g é ltek
Bonifác testvé r ragyogó an é s lendü letesen megtartott bioló gia-ó rái, vagy
Miksa atya hittanó rái, amikrő l mindig feltöltő dve jött ki é s amiket el nem
cseré lt volna semmié rt sem.
De hiába. Mé g pályája kezdeté n pró bált valamifé le közössé gteremtő
ötlettel elő állni, de kollé gái, ha nem is undorral, de ellenszenvvel né zté k
tevé kenysé gé t. Ezek után a diákjaihoz fordult é s ott való ban talált is
bizonyos fokú é rdeklő dé st, hogy kimozdítsa ő ket a mindennapok egyhangú
menetelé sé bő l, ám a szü lő k fé ltő karjai gyorsan kitárultak csemeté ik felé ,
ha arró l volt szó , hogy elvigye ő ket kirándulni vagy csak szimplán együ tt
töltsön velü k egy dé lutánt. Kezdett belefáradni, de sohase adta fel a
remé nyt, hogy el lehet rángatni a gyermeket a számító gé p vagy TV elő l.
Ha feladta volna, nem is lett volna igazi tanár, aki felelő ssé ggel tartozik
diákjai iránt. Ő nem ahhoz szokott, hogy a tanítási ó rák után minden
kapcsolata megszakadjon az osztályával. Idő vel azonban bele kellett
törő dnie, hogy nem minden az ő elké pzelé sei szerint működik.
Éjjel 11 ó ra fele é bredt csak fel szendergé sé bő l. Nem volt ez számára

kü lönös alkalom, máskor is aludta már át a dé lutánt. Ilyenkor, ezen
napokon, esté nké nt már nem tudott visszaaludni. Sokszor visszaté rtek
álmaiban a ré gmú lt esemé nyei. Viszont ennyire tisztán, ennyire egysé g-
ben mé g sohasem látta ő ket. A ráköszönő é rzé sek azonban nem voltak
tú lságosan nyugodtak. Valami erő s fé lelemé rzet szállta meg. Ilyet utoljá-
ra akkor é rzett, mikor Gizit szívbetegsé ge ellené re elhagyta egy napra,
hogy Pestre utazhasson. Mikor visszaé rt, akkor Gizi már nem é lt. Testvé -
re volt vele utolsó ó ráiban, de – elmondása szerint – nem látszottak rajta
a halál elő jelei. Iszonyatos fájdalmat é rzett é s soha sem tudta megbo-
csátani magának, hogy aznap elment. Hűsé ges társa volt egé sz é leté -
ben. Soha senkihez nem fűzte hasonló erejű szeretet. Vagy mé gis? „El
kell utaznom Simon atyához” – gondolta. „Mé gpedig azonnal!”
84
Hajnalban már ú ton volt, é s 9 ó ra fele meg is látta az autó pálya kegyet-
len ü ressé gé bő l a bazilika tornyát. Behajtott a kapun, é s mikor leparkolt
a Fő monostor elő tt, egy ismerő s autó t látott a sok között, de nem igazán
é rt rá ezzel foglalkozni. Minden gondolata az atya szobájában járt é s
pró bált felidé zni egy tárgyat, egy asztalt, egy arcot… És ahogy, erejé hez
mé rten, futott a folyosó n, alig hitte el, hogy kit lát. Mihály egy ablak elő tt
állt é s ő t né zte. Akkor é rtette meg, hogy elké sett.
Mihály elmondta, hogy Simon atya 3 nappal ezelő tt halt meg 92 é ve-
sen. Olyan vidám é s energikus volt, hogy senki sem hitte el a halálhírt.
Utolsó napjaiban az Iliászt tanulgatta, mivelhogy mindig is szerette é rtel-
mesen mú latni az idő t. Betegsé gnek nyoma sem látszott rajta. És mé gis,
mé gis elé rte ő t is az a megfoghatatlan valami, amit ú gy hívnak, hogy
halál. Utána már a test mozdulatlan. A lé lek, ő legalábbis így tanulta, a
mennybe száll.
Egy fiatal szerzetes kísé rte le ő ket a Boldogasszony kápolna alatti
temetkezé si helyre. Megné zté k a feliratot é s egy szál fehé r szegfűt
helyeztek el alatta. Miközben sírva mormolta a Miatyánkot, több ké rdé s
is feltó dult benne, olyanok, melyekre eddig nem találta a választ. Vajon
mi lehet az, ami é ltet bennü nket? Mitő l válik valaki fontossá egy másik
ember számára? És mi az, ami maradandó vá teheti lé tü nket a földön,
halálunk után is? A válaszokat azonban már a szívé bő l kezdte é rezni.
Való színűleg Simon atya volt, aki té nylegesen ezen ké rdé sekre adott
feleletek szerint é lte le é leté t.
85
3. díj
Wá gner Á dá m (Ph):
A ké rdező
Söté t é s hideg volt. A szobának a számító gé p vibráló fé nye sajátos
fé lhomályt kölcsönzött. Épp egy novellát írtam, a betűk egyre gyorsab-
ban pörögtek a szemem elő tt. Ezek a betűk, ezek az apró kis bogarak,
melyek sorsokat döntenek el, törté nelmet írnak elő ször szavakká, majd
mondatokká, vé gü l pedig egé sz szövegekké állva össze. Az egé sz olyan
álmosító volt. Kint szakadt az eső , minden csendes volt, é s mozdulatlan.
Szempilláim egyre nehezebbek lettek. A levegő egyre csak nyomta a
mellkasom, fokró l fokra lelassult a lé legzetvé telem, az izmaim ellazultak.
A betűk egyre lassabban kezdtek peregni, míg vé gü l teljesen megálltak,
fejem az asztalra ereszkedett, az asztalra, mellyel oly sok bajt átvé -
szeltü nk már. Elaludtam. Minden megszűnt lé tezni.
Édes pihené sembő l egy hatalmas robaj rázott föl é s hozott vissza az
evilágra. Felkeltem, a zaj ismé tlő dött egyre hangosabban. Dobszó ra
emlé keztetett ü temes lü kteté se. Egy söté t, mé ly hang volt, fé lelmet
é bresztett bennem. Az ágyam aló l jött. Mintha valami ki akarna törni
onnan. Mintha ezer ré msé get zártak volna be e picike fatákolmányba.
Nem lesz semmi baj, ez csak egy ágyneműtartó . Lassan, remegő ké zzel
felemeltem a matracot. Nem a megszokott alig fé l mé ter mé ly zug tárult
elé m, hanem egy hatalmas, söté t verem ké pe jelent meg. Lé pcső veze-
tett az aljára. Ez csak egy rossz álom, gondoltam magamban, é s meg-
pró báltam felpofozni magam. Nem é bredtem föl. A tátongó ü ressé g
egyre határozottabban hívogatott. Fé lelmemet legyő zte ez a mindent fel-
emé sztő szörnyeteg, a kíváncsiság. Ó vatosan kezdtem lefelé sompo-
lyogni a rozoga, elhagyatott falé pcső n, mely elő vigyázatosságom ellené -
re minden lé pé semné l hatalmasat reccsent, mintha figyelmeztetni akarná
gazdáját a váratlan betolakodó ra. Hosszú volt a lefelé vezető ú t, é s
egyre fáradtabb lettem. Már-már megfordultam volna, amikor megpillan-
tottam az ú tvesztő vé gé t.
Egy nagy é s öreg ház volt az, mindenhol ó cska könyvek, é s fa, minden
csak fábó l. Fábó l voltak a bú torok, de mé g a falak is, az ablakok hiá-
nyoztak, helyette fáklyákkal világítottak. Az egé sz teret benő tte az é vez-
86
redes pó kháló . Jó l látszott, rajtam kívü l senki nem járt itt nagyon ré gó ta.
Besé táltam a tölgy parkettán a következő szobába, vé gig egy hosszú
folyosó n, be egy sarokterembe, ahonnan a zaj jött. Kicsiny helyisé g volt,
a fáklyám fé nyé t a szokatlanul sűrű, é s poshadt levegő eloltotta. Semmi
világosság nem hatolt be kívü lrő l. És ő ott lü ktetett bent a szobában, mint
egy szívdobogás. Éreztem a leheleté t, de nem tudtam ki vagy mi lehet
ez. Vé gigfutott a hátamon a hideg, könnybe lábadt a szemem.
– Mit akarsz tő lem? – ü völtöttem torkomszakadtábó l, mely mé gis
halkan, é s csendesen elhalt tő lem pár mé terre.
– Te mit akarsz tő lem? – ké rdezte suttogva.
– Elfelejteni, el szeretné m felejteni az é letet, mindent el akarok felej-
teni!
– Mindent felejteni?
– Igen, elfelejteni a mú ltat, é s tudni a jövő t!
– Tudni akarod a jövő t?
– Tudni akarom a halálom percé t, hogyan halok meg, hogyan é lek
majd!
– A halálod percé t?
– A halálom percé t.
– Hogyan é lsz majd?
– Hogyan halok meg?
– Söté tben, elfeledve?
– Honnan tudhatnám.
– Ha te nem tudod, hát é n honnan tudhatnám?
– Tudni akarom a percet.
– A perc nálad van?
És csak ké rdezett, é s sohasem válaszolt, é s a levegő csak lü ktetett. És
az a fekete fü st teljesen elkábított…
Fölemeltem a fejemet az asztalomró l, né ztem a betűket. Amíg alud-
tam, nem haladtak tovább egy centit sem. Volt egy pillanat, az é brenlé t
é s álom között, amikor mé g láttam, de aztán eltűnt. Csak ü ltem sokáig,
é s örü ltem, hogy csak álom volt ez az egé sz. Aztán nekiláttam befejezni
a szöveget. A ré msé g már nem borzaszt, de é jszakánké nt, ha minden
csendbe burkoló zik, hallom a lü kteté st, é s hallom a rekedt, mé ly hangot,
amint suttogva ké rdezi:
– A perc nálad van?
87
2. díj
Taká cs Má rton (Ph 11/b):
Lé t-termü nk
Sor.
Arcom ü veghez tapad. Ködben derengő Asztrik.
Kezek között tananyag. Taps é s pohártöré s.
Tálca.
Vé ges helybiztosítása gazdálkodtat.
Ü gyessé g, sú lypontok, bé relt helyek.
Pohár.
Kiemelem rácsos börtöné bő l. Vonalig víz.
Vigyázom ajkam törött ajkátó l.
Ké s.
Élé t vesztettsé gé ben várja a vé gé t.
Vé gváró elveszettsé g e lé t. Favicc.
Konyháskisasszony.
Felelő ssé gtudatban áll magaslatán.
Ké rő k ezreinek ostromát veri vissza.
Szé k.
Ü ltömben rámnehezedik a gond.
Rám, de Rá is. Szilárdan áll. Ü lök.
Asztal.
Könyökölök. Várok, vagy már ettem.
Vajon szabad mosogatnom nekem is?
88
1. díj
Martinecz Zoltá n (Ph 12.):
A pillangó
Eleredt az eső . Á ron az ablaknál állt, é s né zte a söté t felhő ket az ü vegen
át. A kollé giumra gondolt. Arra az ormó tlan söté t é pü letre, melybe holnap
vissza kell mennie. Nem kapcsolt villanyt, csak állt az ablaknál, s meredt
a szü rkesé gbe. Olyan é rzé se támadt, hogy a kollé gium folyosó in mindig
ilyenek a fé nyviszonyok. Bezzeg itthon mindig milyen világos van.
Egyedü l volt otthon. Az uzsonna romjai az asztalon hevertek. Oda-
né zett. Itthon mindig finom az é tel is. Odament az asztalhoz, kihú zott egy
szé ket, s az ablakhoz vitte. Leü lt, rákönyökölt a párkányra, é s ú gy bá-
mult kifelé . Közben odakint elkezdett fú jni a szé l, egyre több vizes csík
jelent meg az ablakü vegen. A szé kek is ké nyelmesebbek itthon. Egyre
jobban söté tedett. Arra gondolt, hogy villanyt ké ne kapcsolni, de nem
kapcsolt. Csak ü lt a fé lhomályban. Pedig utálta a söté tet.
Egyszer csak megpillantott egy pillangó t. A homály miatt elő ször nem
is tudta mi az. Aztán arcát az ablakü vegre nyomta, ú gy né zte a jelensé -
get. Elő ször nem is hitt a szemé nek, de csakhamar rá kellett döbbennie,
hogy az csakugyan egy pillangó . A kis állat a kü lső ablakpárkányon da-
colt az elemekkel. Kis töré keny szárnyai teljesen átáztak, a szé l ide-oda
fú jta, meg-megingott, de azé rt csak ott maradt a párkányon. Á ron meg-
szánta a kis pillangó t s egyben bámulta is makacsságát. Kinyitotta hát az
ablakot, s a pillangó , mintha erre várt volna, betornázta magát a belső
párkányra a szé l segítsé gé vel. A hűvös szé l Á ron arcába csapta az eső t.
A kollé giumban is állandó an fú j a szé l… Undorodva csapta be az
ablakot.
Érdeklő dve né zte a pillangó sziluettjé t. A kollé giumban is a legtöbb
embernek csak a körvonalai látszanak. Odament a villanykapcsoló hoz,
é s felkapcsolta azt. Visszament é s leü lt a szé ké re. A pillangó kinyitotta
ké t szárnyát, é s nyugodtan szárogatni kezdte azokat. Cseppet sem za-
varta ő t a fiú jelenlé te. Á ron ezen is meglepő dött kissé , de meglepett-
sé ge hamarosan ismé t é rdeklő dé sbe csapott át. Most, hogy a pillangó
kinyitotta szárnyait, nyomban felismerte, hogy ez egy kisebb atalanta
89
lepke. Gyönyörű volt. Söté tbarna é s piros színei olyan é lé nkek voltak, é s
olyan é lesen elváltak egymástó l, hogy az már szinte bántotta az ember
szemé t. Szabálytalan alakú fehé r foltjai pedig csak fokozták ezt a zavart-
ságot. Nagyon szé p kis állat volt, de mé gsem lehetett harmonikusnak
mondani színeit. Á ron mé g soha nem látott é lő ben ilyen pillangó t, de
nagyon tetszett neki. Pedig ismerte, mert bioló gia-ó rán említette a tanár.
Mennyi vicces bioló giaó ra volt eddig, amikor mindenki dő lt a neveté stő l –
gondolta. A szárnyak alakja sem volt szabályos. Ennek a kis pé ldánynak
csipké zettek voltak a szárnyszé lei. Á ront hullámokra emlé keztetté k a
csipké k. Hol fent, hol lent. Mú ltkor pé ldául milyen kellemesen csaló dtam
a tanárban, aztán a következő ó rán kiosztott egy egyest. Elpanaszoltam
anyunak, aki azt mondta, hogy igaza van. Másnap meg felhívott, hogy
kü ldött pé nzt.
Ez a kis pillangó , amelyrő l már hallott bioló gián, teljesen magával ra-
gadta. Egyre jobban né zte elü tő színeit, szabálytalan foltjait. A kis állat
egyáltalán nem tiltakozott ez ellen, meg sem mozdult azó ta. Bioló gia
után egé sz tűrhető volt az ebé d. Mennyit nevettü nk egy konyháson,
amint ordibált a többiekkel, meg azon, pár kisebb megpró bálta kiszó rni a
vé gző söket a sorbó l. Itthon nem kell sorba állni, ha enni akarok. Aztán
mikor tanulni ké ne, milyen jó kat lehet beszé lgetni, kibeszé lni a tanárokat.
Itthon, ha tanulok, zené t hallgathatok, olyan hangosan, ahogy akarom.
Milyen jó kat szoktunk focizni, meg ó rákig ü lü nk a gé pteremben. Esté n-
ké nt mennyit szoktunk egymáson nevetni, ha valamelyikü nket beug-
rattuk.
A gondolatok nagyon gyorsan váltották egymást a fejé ben. Hol a
pillangó t né zte, hol a kollé giumra gondolt, hol a szü leit látta maga elő tt. A
ké pek egyre gyorsabban pörögtek elő tte, mígnem az egé sz egy nagy
káoszba tömörü lt. Együ tt volt a kollé gium az otthonával s a pillangó val.
Nem tudott eligazodni gondolataiban, nem tudta eldönteni, hogy melyik a
kollé gium, é s melyik az otthon. Nem is akarta. A kollé giumban is otthoni
é telek voltak sorbanállás né lkü l, s otthon is né gyes szobák a szobatár-
saival együ tt. Nem akarta megkü lönböztetni, csak azt tudta, hogy a
pillangó ott van, é s nagyon hálás volt neki. Meg akarta é rinteni, de ekkor
felé bredt.
A fé ny pár pillanatig bántotta a szemé t. Hunyorogva né zett körü l. A
szobájában volt az ágyában, de sehol egy pillangó vagy kollé gium-
90
otthon. Odakint verő fé nyes napsü té s volt, a madarak csicseregtek.
Egyetlen felhő t sem látott az é gen, amikor kiné zett az ablakon. Szellő
rezegtette né ha a fák leveleit. Jó kedve volt. Az álmára gondolt. Milyen
világos van!
Felöltözött é s odament az ablakhoz. Kinyitotta, hogy jöjjön be egy kis
friss levegő az é jszaka után. Rákönyökölt az ablakpárkányra, másik
kezé t a párkányon nyugtatta é s hagyta, hogy a nap gyengé den ciró gas-
sa sugaraival. Gyönyörködött az idő ben. Egyszer csak megpillantott egy
pillangó t. A kis állat egyenesen felé repü lt s leszállt a kezé re. Ott ki-be
nyitogatta szárnyait. Á ron felemelte a karját, hogy jobban lássa a pillan-
gó t. Az a tenyeré be mászott, é s ott folytatta játé kát. A fiú ekkor látta
csak, hogy ez egy kisebb atalanta lepke, nagyon elü tő söté tbarna piros
színekkel, szabálytalan fehé r foltokkal, s csipké zett szárnyszé lekkel.
Tarnay Gergely:
Söté t vers
Egy sö té t márciusi este Egy sö té t márciusi este
Hideg volt, szemerké lt az eső. Csak csillagok az é gen.
Az é gbolt feketé re festve, A kezem a kezé be tette,
Kinn az utcán üres minden. Megfogott teljesen.
Szívem kiszáradt. A gonosz elé rt,
S a szeretet é gi teste S é n fé lelemtől reszketve
Szé tfolyt a nedves aszfalton. Szaladtam hazafelé .
Sírt az é g, sírtam é n, Nem é rtem haza,
S a gonosz a pillanatot leste, S kaszáját szívembe merte
Mikor foghat meg vé gre. A gonosz teljesen.
Hazafelé az utcán Sírom szótlan csö ndjé n
Míg szívem a bé ké t kereste Egy fekete halál-lepke
A gonosz kö zelebb é rt. Diadalt aratott.
91
Ther Istvá n (Ph 12.):
Sá ntít
– Nehogy felkapcsold – suttogta Sanyi fé lhangosan –, a mú ltkor is így
vettek é szre. Kü lönben is… , inkább azt mondd meg, minek jöttü nk le. De
gyorsan, mert fáradt vagyok.
Este fé l tizenkettő körü l lehetett. A ké t fiú csak most mert kikelni az
ágybó l, hogy lesurranjanak az első emeleti mosó konyhába. Kellemes,
enyhe mosó porillat töltötte be a teret, a szárító gé pbő l, pedig a kihűlő
ruhák árasztottak valami jellegzetes melegsé get. Olyat, amilyet csak itt
lehetett é rezni. Á kos nem felelt. Nem volt jó kedve. Komor volt, kamasz
volt. Sanyi pedig… Sanyi volt egyfelő l a vidámság, a gyakorlatiasság, az
ember, aki bármikor fel tudott vidítani bárkit. Másfelő l viszont a komoly-
talanság, a felszínessé g. Á kos többször szeretett volna már beszé lgetni
vele, de sosem sikerü lt. Mindig csak beszé ltek: egyik a másikhoz, másik
az egyikhez. Á kos most sem igazán é rtette, mié rt pont neki szó lt. Ahogy
ez átfutott rajta, csak megvonta a vállát, – így alakult, – gondolta.
Amíg Ákos hallgatott, Sanyi is elcsendesedett, kifú jta magát. Lassan
megszokta szemü k a söté tsé get. Már látták a kis szoba falait, a mosó -
gé peket, é s alakjuk is kirajzoló dott a söté tben.
– Hogy vagy, Sanyi? – hangzott kissé furcsán a gyakori ké rdé s.
– Vé gü l is… jó l. De mié rt ké rdezed?
– Ja, csak ú gy. Én már kevé sbé .
– Mié rt, mi bajod?
– Semmi, csak… valami egé szen megfoghatatlan. Tulajdonké ppen
nem tudom, jó -e itt nekem.
– Hát ké rlek, azt é n sem tudom, de…
– Várj, lé gy szíves, most az egyszer pró bálj meg vé gighallgatni, é s
nem fé lvállró l venni azt, amit mondok. Nekem ez fontos.
– Jó . Igazad van.
– Nehé z nekem ez az egé sz. Itt vagyok, együ tt é lek emberekkel. Egy
házban olyanokkal, akiket nem is ismerek. Mé gis valamié rt megbízom
bennü k, ké nytelen vagyok megbízni bennü k. Itt alszom, itt töltöm a hé t-
vé gé imet, itt vagyok az é v nyolc hó napjában, mé gis mindig költözü nk,
sosem vagyunk itt igazán. Mindenkinek megvannak az itteni é s az ottho-
92
ni barátai. Ha itt vagyok, szinte csak ti lé teztek, ha haza megyü nk, min-
denki eltűnik. Hogy van ez Sanyi, té ged ez nem zavar?
– Nem szokott, csak né ha. Amikor pé ldául vissza kell jönni, vagy ha
már nagyon ré gó ta vagyunk itt. Én nagyjábó l szeretek itt lenni, de van-
nak pillanatok, amikor legszívesebben hazamenné k, hogy minden olyan
lehessen, mint ré gen.
Á kos é s Sanyi tizedik osztályosok voltak, ez volt a második é vü k a
kollé giumban. Á kos magátó l jött, Sanyit szü lei kü ldté k. Á kos hanyag volt,
de tanult a maga mó dján. Sanyi szorgalmasabb volt, mé gis neki voltak a
rosszabb jegyei.
– Nem tudom, é n is így vagyok né ha, de most biztos nem ez a bajom.
Én szívesen vagyok itt, gyakran mé g maradné k akár szü netekre is, de
otthon valami egé szen más. Mió ta eljöttem otthonró l, már nem szeretek
annyira ott lenni. Valahogy olyan közömbös lett az egé sz, de egyszerre
mé gis egy sokkal megnyugtató bb, biztonságosabb hely.
– Hát az biztos: normális kaja, nem kell sorban állni…
– Jó persze ez is, de nem ez a lé nyeg.
– Saját szoba, saját ágy, saját tányé r, saját pohár, saját szü lő k… , saját
idő , kevesebb kötöttsé g.
– Igen, valami ilyesmi… De az egé sz mé gsem jobb egyé rtelműen. Az
itteni szabályok egy formát adnak a napnak, míg otthon nem csinálok
semmi é rtelmeset, szé tfolyik az egé sz.
– Ebben van valami. Bár a szü net arra való , hogy pihenjü nk.
– Igen, de pihené s nem azt jelenti, hogy ne tegyü nk semmi hasznosat.
– Engem azé rt ez nem szokott zavarni – mondta Sanyi mosolyogva.
– Engem nagyon…
Körü lbelü l fé l ó rája ü ltek ott lenn. Á kos megint azt é rezte egy kicsit,
hogy zsákutcába é rt. Pró bálta elmagyarázni, é s egy ideig ú gy is tűnt,
megé rti Sanyi, amit mond. És talán meg is é rtette, való színűleg felfogta,
de valahogy az ilyen bajokon nem tudott segíteni. Mintha minden empá-
tia kiveszett volna belő le ilyenkor. Sanyi egyszerű ember volt, az egysze-
rű dolgokhoz é rtett. Lehet, hogy ez az egé sz sem olyan nagyon bonyo-
lult. Mé g az is lehet, hogy Sanyi csinálja jó l. Igaz, otthon szeret inkább
lenni, de mé gis.
Á kos nem tudta eldönteni, mi a jó megoldás. Lehet-e az embernek ké t
egyenrangú otthona, vagy mindig csak az egyik az igazi. Ahogy ráné zett
93
Sanyira a söté tben, csak egy dolgot vett é szre: azt, hogy Sanyi itt van,
mé ghozzá vele…
– Azé rt jó l vagy? – ké rdezte, mikor látta, hogy Á kos felé fordul.
– Aha, jobban… , menjü nk aludni.
– Jó .
Sanyi elindult csendben kifelé az ajtó n, Á kos utána. Folyosó , lé pcső -
ház. Mé g mindig nem tudta, melyik lenne a jobb megoldás, vagy van-e
mé g más lehető sé g. De valahogy mé gis, mintha egyik percrő l a másikra
jelenté ktelenné vált volna a ké rdé s. Elkezdte é rezni a tagjaiban a fáradt-
ságot, a fontos pedig az maradt, hogy igazán itt legyen.
Másnap reggel Á kos fáradtan é bredt.
Katona Gá bor (Ph 11.):

A „V sereg”
Érzé ketlenü l csap legszebb álmaim közé a reggeli é bresztő . Megszokás-
bó l nyitom ki a szemem, ú gy teszek, mintha már é bren lenné k, de mé g
fé lig alszom. Lassan kristályozó dik ki elő ttem a jelen csupasz való sága.
Egy ú jabb nap, ú jabb feladatok, lehető sé gek. Hm, szé pen hangzik, de
azé rt mé g aludné k… Mé g söté t van, é s a bioló giai ó rám egyre inkább
nyom vissza az álom rejtett, veszé lyes világába. Hirtelen felü lök, mé g
mielő tt visszaaludné k. Kicsit megszé dü lök, de egyre inkább kezd kitisz-
tulni a fejem. Felöltözök, magamra kapom a cipő m é s a kabátom.
Kimegyek, mert a legjobb é bresztő a reggeli csípő s té li hideg.
Szemeimmel lassan járom körbe az elő ttem elterü lő földeket, a távoli,
csak halványan látszó dó dombokat, a fü stölgő ké mé nyeket é s a közeli,
lágyan ringató zó fenyő k ágai közt é bredező madarakat. Velem szemben
már megjelent „A nagy korong”, é s lágy, vöröses árnyalatot kölcsönöz a
világnak. Arcomat gyengé den simítja vé gig a meleg szellő . A jó öreg
fagyos té l minden bizonnyal elté vedt fé l ú ton felé nk, mert helyette mé g a
kevé sbé hideg ő sz uralkodik. Ső t! Ez bizony nem ő sz, csak nyugtattam
magam, hogy a té l ké sik é s mé g mindig elő futárja van jelen, de egyre
inkább é rzem minden porcikámban a tavasz é lé nkítő , langyos fuvallatát.
Aggó dok. Mi lesz, ha a fák kirü gyeznek, az alvó állatok elő bú jnak, é s
akkor é rkezik majd meg a fagy, hogy helyrehozván a ké sé st letörje a
94
friss hajtásokat é s megdermessze az é bredező testeket? Nem! Gyorsan
elhessegetem a gondolatot, igyekszem a látható dolgokra figyelni. A
távolban kamionok mennek egymás után a kemé ny betonú ton, a tájon
vé gig kígyó zó sínen pedig vonat zakatol.
„Ami lesz, az ú gyis bekövetkezik majd, é s ráé rek majd akkor bú sulni,
ha egyáltalán lesz rá okom!” – gondolom magamban, é s vé gleg megsza-
badulok ré mké peimtő l. Tovább merengek. Valaki orgonázik a baziliká-
ban. Egé szen halkan hallom csak a zené t, de jó l esik. Hirtelen megü ti
fü lem egy másik, távolabbi, számomra sokkal inkább kedveltebb
muzsika. Fü rké szve tekintek a völgyben lé vő halastavak felé , é s igen, a
komó tosan vonuló felhő k elő tt megjelenik a keresett „V” alakzat. Egyre
tisztábban hallom a gágogást, ahogy közelednek a libák. Felé bredtek, é s
most kiszállnak é jszakázó helyü krő l, az egyik tó ró l a szántásokra, é lele-
mé rt. Minden nap megteszik ezt az utat oda-vissza, é vente ké tszer pedig
hosszabb repü lé sre adják fejü ket. Né ha é rtetlenkedve gondolok vándor-
lásaikra. Mié rt teszik? Hiszen számos más állat kibírja a telet. Az evolú -
ció során ezek a madarak is alkalmazkodhattak volna a váltakozó é vsza-
kokhoz. Csak az ehhez hasonló reggeleken é rtem meg, hogy eme
teremtmé nyek kiváltságban ré szesü lnek: ké t otthon adatott nekik. Ha
beszé lni tudnának, bizonyára soha nem mondanák egy-egy elő ttü k álló
ú t elő tt, hogy „Elszállunk itthonró l.” Nem, minden bizonnyal kü lönös
remegé s futna vé gig testü kön é s nagy lé legzetet vé ve, szemü kben azzal
a sokat mondó fé nnyel így szó lnának: „Haza repü lü nk!”
Vágyakozva né zem a lassan távolodó „V sereget”, versek jutnak
eszembe, é s magával ragad a megannyi szárnypár suhogása. Én is
repü lné k velü k, ott, fenn a hajnali é gen, s egy szé p té l vé gi reggelen
hazafelé venné m az irányt. Nem várt é rzé s kerít hatalmába. Való ban
honvágyam lenne? Lehet, de talán csak az emberre oly jellemző é rzé s
uralkodik most rajtam. A másik dolgot kívánom, mert a mostanit tehernek
é rzem, ugyanakkor biztos vagyok benne, ha cseré lné k, ú jbó l emezt hiá-
nyolnám.
Nem marad idő m, hogy sokáig töprengjek, hangosan megkondul a
harang, é s mire a legutolsó visszhangot is meghallom, már frissen nyú j-
tó zom egyet. Mé g egyszer a távolban eltűnő libák után né zek, aztán
elindulok befelé . Az egyre erő södő hangokbó l megtudom: reggel van,
felé bredtem.
95
Horvá th Szilá rd (Ph 12.):
Tamá s utazá sa
Törté netü nk december hó napban játszó dik Pannonhalmán, az ezeré ves
szent hegy gimnáziumában. A cselekmé ny mindössze ké t nap törté né -
seit mutatja be, é s fő hő sü nk hazafelé tartó ú tja során feltörő é rzé seit
kívánja leírni.
Fő szereplő nk Tamás, a Pannonhalmi Bencé s Gimnázium 12. osztá-
lyának tanuló ja, aki sokoldalú szemé lyisé g, é s a vé gző s é vfolyamon már
sok mindent megé rt é s látott. Ugyanis immár hatodik é vé t tölti a kollé -
giumban. Legjobb barátjával, Sándorral mindig számíthatnak egymásra,
bármilyen helyzetben fordulhatnak egymáshoz, é s nem találnak sü ket
fü lekre. Beszé lgeté seik ugyan sokszor csak a felszínen é lnek, de mindig
közös hullámhosszra tudnak jutni annak ellené re, hogy sokszor veszek-
szenek, hiszen barátságuk hosszú idő t tú lé lt már. Egymást kölcsönösen
terelik valamilyen irányba, é s megannyiszor figyelmeztetik, csendessé g-
re intik egymást felindult, ké tsé gbeesett pillanatokban. A fő hő s é leté ben
meghatározó té nyező k a Sándorral folytatott beszé lgeté sek, amelyek
napi rendszeressé ggel visszaté rő é s megbízható elemei mindennapjaik-
nak. A közös teázások során egymás mellett eltöltött idő vé gké pp össz-
hangba hozta ő ket.
A többiekkel is pró bál Tamás jó viszonyt fenntartani, jobb esetekben
bizalmasan beszé lgetni é s megé rtetni magát velü k, hiszen így pró bál
meg é rvé nyesü lni. Tanáraival is jó kapcsolatban van a kökcsönös meg-
becsü lé s é s tisztelet jegyé ben.
Elbeszé lé sü nk pedig a hazautazás elő tti napon kezdő dik, amikor már
mindenki lázban é g é s tü relmetlen.
Holnap hazautazás a té li szü netre! – harsogtak a hetedikesek, akiktő l

Sándor é s barátja haja már az é gnek állt szobájukban. Ebbő l a fé ktelen
örömbő l már a hosszú é vek alatt ő k is kijó zanodtak. Már elegü k volt
mindenbő l, már ü resek lettek, a tanárok már kimerítetté k tudásukat.
Tamás ú gy é rezte, nem ké pes már semmire, csak az ágyában fekü dni
é s heveré szni.
– Már nincs kedvem semmihez, már olvasni is ké ptelen vagyok! – pa-
naszkodott Sanyinak, aki hasonló an fáradt volt, de barátját így biztatta:
96
– Már csak ezt a napot kell kihú zni, gondolj a lazításra é s a tervezett
szilveszteri bulira, az nem lesz semmi! De igazad van, ennek az ittlé tnek
már nem sok é rtelme van.
Ezzel a párbeszé ddel indultak neki napi sé tájuknak, amely hosszú ,
tartalmas beszé lgeté sbe vezetett. Té mája sok mindent é rintett, kezdve a
diákotthoni rendszer hibáin é s a szü netre tervezett programjukkal. Azon
morfondíroztak, mi lesz velü k jövő re, tervezgetté k egyetemi é letü ket.
Közben gyönyörködtek a domboldalon elsimuló csodálatos mező n,
amely már teli volt sárgás-barnás falevelekkel, azonban az első hó mé g
váratott magára. De ő ket ez nem zavarta, mé g tele voltak é lmé nyekkel,
hisz elő ző nap ü nnepelté k a szalagavató jukat. A vacsora é s az utána
következő buli miatt kicsit mé g fájt is a fejü k.
Befelé indultak, mert mé g nagyon sok dolguk volt, Tamás eddig sem-
mit sem pakolt össze, Sándornak pedig mé g egy dé lutáni ó rája volt.
Amikor megé rkeztek szobáikhoz, ki-ki a sajátjába ment be é s ü dvözölte
szobatársait. Tamás gyorsan bepakolt a másnapi ú tra é s elkezdett lé lek-
ben ké szü lni az esti gyertyagyú jtásra, amelyen ő is é nekelt. Ezt az ü nne-
pé lyt nagyon kedvelte, nagyon fellelkesü lt a ré szvé telben, ezé rt is vállal-
ta az é neklé st. Az adventi szertartás mindössze egy vesperás volt,
megtoldva né hány é nekkel.
Elé rkezett hát a kezdé s. Tamás szíve hevesen vert, lámpaláza volt
csakú gy, mint mikor az egé sz iskola elő tt olvasott fel. Most azonban
feleslegesen izgult, hiszen vele együ tt öten é nekeltek. Sándor tekinteté t
kereste a tömegben, azonban nem találta. Sándor – bár ezt Tamás is
tudta – nem buzgó lkodott annyira a misé ken, egyé b szertartásokon. Ő
mé g keresett, Tomi pedig ú gy é rezte, rálelt az ú tra. Minden bonyodalom,
hiba né lkü l zajlott le a vesperás. Tamás arcára a megkönnyebbü lé s é s a
tiszta öröm ü lt ki. Nagyon boldognak é rezte magát, azonban hamar
é szhez té rt, é s ú jra a szilárd talajon állt.
– Gratulálok! Jó voltál! – kapta meg Sanyitó l a dicsé retet.
A karácsonyváró é neklé sre kellett sietniü k. Tamás ettő l az ü nnepsé g-
tő l nem várt semmit, de azé rt lelkesen vetette bele magát a „Csorda-
pásztotok” é neklé sé be. Közben fé l szemmel Sándort figyelte, akinek
kedvetlensé gé t továbbra sem é rtette. Azt gondolta, hogy nincs oka
panaszra, hiszen mostanában jó k a jegyei, minden jó l ment neki. Tomi
mé ly hangon zendített rá az é nekekre, hogy é rvé nesíthesse hangját a
97
nagy tömegben. Lelké be mé g nem tudott betörni a karácsony, de azé rt
jó diákhoz illő en lelkesen tapsolta meg az elő adott darabokat. Hiányzott
valami: valami, amit nem lehetett megfogni. Kereste, gondolataiban fü r-
ké szte. Nem é rtette, hiszen tavaly meg ré gebben is mindig olyan jó l ráé r-
zett az ü nnepre. Aztán egyre csak belelkesü lt é s é lvezni zudta a dalokat,
amelyek ú gy a szívé hez nő ttek. Az est vé gé re már tombolt a közönsé g,
egy szívvel harsogták a „Kirje-kirjé t”. Nem számított rá, de ez az öröm az
ő szívé ig is elé rt, é s melegsé g töltötte el, amelyet – ú gy é rezte – tovább
kell adni. Megké rdezte hát Sándort, hogy tetszett neki, mire barátja csak
egy buta, elé gedetlen arcot vágott. Mondani sem kell, Tomi nem é rdek-
lő dött többet. Nem akarta, hogy örömé t elvegyé k.
Bé ké ben, ké szü lő dé ssel teli szívvel fekü dt le. Szorított Sanyié rt. Arra
gondolt, hogy mennyi szé psé gbő l maradt ki a barátja.
Eljött a várva várt nap. Az iskolát nemsokára ü resen hagyják a diákok.
Mindenki lázban é gett, sietett, boldog ü nnepeket kívánt, é s persze ké sett
a rövidített ó rákró l. Né gy rövid ó rát ugyanis megtartottak az ó raszám
miatt. Senki sem tanult már. Az ó rák a közös ü nneplé s jegyé ben teltek,
é s a tervekrő l, családró l beszé lgettek tanárok é s diákok. Tamás már
csak az utazásra gondolt. Mit hogyan fog csinálni, kiszámolta elő re a
perceket, hogy mire lesz ideje. Több gondja volt, mint Sanyinak, aki a
közelben lakott, é s kocsival vitté k haza. Tominak ugyanis mé g Budapest-
rő l is ké t ó rát kellett utaznia hazáig. Ö ccsé vel is mé g egy-ké t dolgot
egyeztetnie kellett.
Lassan mozdult a percmutató az osztályteremben, mindenki lé legzet-
visszafojtva számolta a hátralé vő másodperceket. Akkor pedig elé rke-
zett! – A folyosó ró l lábdobogás, ordítozás hallatszott: – Kitört a szü net!
Mindenki sietett az ebé dlő be meg a háló termekbe. Hú sz percü k volt arra,
hogy szedelő zködjenek, elbú csú zzanak, átadják jó kívánságaikat egy-
másnak. Aztán pedig indult a busz.
– Boldog karácsonyt é s jó szü netet! – hallatszott mindegyik emeletrő l.
Tamás már a fejé ben is hallotta, annyiszor mondta már. Elege is volt
belő le. Hiszen mi é rtelme van, csak illendő sé gbő l mié rt kell a szánkat
járatni. Nem szerette a feleslegesnek látszó dolgokat. De közben mé gis
pró bálta szívbő l, odaadással kimondani e bűvös szavakat.
Felkapaszkodott a buszra, szinte már gé piesen tette a dolgát. A
buszon ú jfent ismerő s arcok fogadták, é s ez az ü nneplő tömeg már csak
98
az indulásra várt. Ü lő helye azonban már nem akadt Tominak, de nem
sajnálta, hiszen állni jobban szeretett, ú gy jobban el tudott merü lni
gondolataiban. Sajnálta, hogy Sándortó l már el kellett bú csú znia, é s
hogy a buszon már nem tudtak beszé lni. Pedig sok mondanivaló ja volt.
Furcsa é rzé se van ilyenkor az embernek, egyszerre fáradt é s elcsigá-
zott, viszont eltöké lt é s tettre ké sz. Mé gis, hogyan tud az ember ilyen
kimerü lten szellemileg olyan aktív lenni, hogy é pké zláb ké pes beszé l-
getni? Tamás pró bálta magát fü ggetleníteni a többiektő l, mert mé g nem
teljesen tudta feldolgozni ezt a sorsfordító napot, hogy megint kiragadják
megszokott világábó l, é s hazamegy.
Nehé z volt ezt a panaszát kifejeznie, errő l bárkivel is beszé lnie, hisz
csak belső ké rdé snek vé lte. Felhozta magának azt pé ldaké nt, hogy egy
egyetemistának mié rt nem nehé z ez az átmenet. De egy bencé s kollé -
gista mé giscsak több idő t tölt a diákotthonban é s jobban is é rzi a bezárt-
ságot, no meg é rzelmileg, é rettsé g dolgában sem rendelkezik olyan
adottságokkal, mint egyetemre járó társa. Folyton az járt Tamás fejé ben,
hogy ha ilyen nehezen viseli a szíve mé lyé n ezeket a változásokat, hogy
fog jövő re boldogulni. Hogyan fog ráállni a tanulásra, erre a robotra, ha
benső je nem talál rá az egyensú lyra, ha a lelke nem nyugszik meg.
Folyton benne volt ez a stressz, ami cselekedeteiben, kü lső kontrollján is
megnyilvánult.
Otthon, egy hevesi kis faluban, ahol mindössze kilenc é ve lakott
családja, sem ment minden rendben. Mivel ú jak voltak a faluban, nem
sikerü lt – mé g Pannonhalmára kerü lé se elő tt – barátokra lelnie. nem
sikerü lt megfelelő társaságot találnia, habár ez önhibáján kívü l törté nt.
Apjával elhidegü lt ré gi pajtáskodó viszonyuk, első sorban megfelelő
jegyei miatt azonban elé gedett volt vele. Édesanyja buzgó n vallotta hité t,
é s az emberek felé is nagyon nyitott é s megé rtő volt. Sokszor hosszan
é s ő szinté n tudtak otthon beszé lgetni.
Tamás csak állt a busz közepé n é s bámult kifelé . A busz már ré gen
elindult é s az ismerő s táj suhant szeme elő tt. Gondolatai is repü ltek,
már-már nem tudta követni ő ket é s ú gy é rezte, nehé z a feje. Körü ltekin-
tett, a buszon mindenki tombolt. Tamást feletté bb zavarta a lárma, csend-
re vágyott, mert így vé gké pp nem tudott gondolatainak é lni. Lassan erő t
vett rajta a testi fáradtság. Azonban nem volt ké pes álomba szenderü lni,
mivel állt. Leü lt hát egy táskára, é s átadta magát a fáradtságnak…
99
Lassan é bredt fel, csak fokozatosan nyitotta ki a szemé t. Mé g kísé rtett
a szalagavató . Zú gott a feje. A gondolatok egyszerre csak szárnyra kaptak.
Visszaemlé kezett, mi minden é rte az elmú lt hetekben, é s mi é rtelme volt
a tetteinek. Egyáltalán, hogy tett-e valami hasznosat, volt-e é rtelme az
é leté nek? Mert a maga elé kitűzött cé lokat mindig nagyon fontosnak tar-
totta. Hogyan ápolta mostanában kapcsolatait? Nyitott-e ú j irányba társai
felé ? Szinte teljes lelkiismereti vizsgálatot tartott. Gondolta, máské pp
nem lehet. „Ha é letemet tudatosan é pítem fel, nem é rhet meglepeté s, é s
mindig tudom magamat jobbítani!” – jött elő benne ú jra é letfilozó fiája.
„Várnak otthon, biztosan nagyon várnak!” – bizakodott, miké nt a kisebbek.
De ez neki akkor is sokat jelentett, hogy gondoljanak rá é s hiányolják.
„Hogyan találok é n magamnak egy é letre párt?” – tört ki belő le a
panasz, hisz nem tudta belátni, hogy mások hogyan tudnak olyan maga-
biztosak lenni. Nehé z volt párt találnia, hiszen a távkapcsolat sosem volt
é letké pes dolog. Sokszor szembesü lt a felismeré ssel, hogy való ban
mennyire fé lé nk. Á llandó krízist eredmé nyezett, ha erre gondolt. Szere-
tett volna már igazán szeretni. Szerette volna mindezeket a gondolatokat
megosztani valakivel.
„Mit fogok é n otthon csinálni egé sz nap?” – ké rdezte, mert szerette
volna megtervezni ezt a ké t heté t. Hisz ha nincs kivel összefutnia,
megosztania az é lmé nyeit: „Megint minden olyan ü res é s unalmas lesz!”
Ilyen gondolatok gyakran foglalkoztatták a bencé s diákokat, hiszen
leszakították ő ket otthonró l, é s az é v ké tharmadát a kollé giumban
töltötté k. Viszont Pannonhalma sem vallhatja magának diákját, mivel
folyton hazamegy a hé tvé gekre, nyáron nincs is ott. Így hát a pannon-
halmi diák mindké t helyrő l száműzetve van, sohasem vallhatja mind-
kettő t sajátjának. Ez a ké rdé s, problé ma pedig minden itteni diákot
nagyon zavart. Az alapvető fenntartásai Tominak is innen származtak.
Csakhogy ő már annyira beleszokott ebbe a helyzetbe, hogy már nem is
beszé lt ró la. Ha beszé lt, akkor sem szívesen. Ebben a kettő ssé gben
kellett ú gy boldogulnia, mint egy felnő ttnek. Mondogatták is mások, hogy
milyen felnő ttesen viselkedik, ő mé gis azt é rezte szívé ben, nehé z ez a
feladat. A problé ma feldolgozásában pedig sokszor egyedü l marad.
Már Budapesten gurult a busz. Mindjárt le is szállt öccsé vel. Testvé re
azonban nem volt jó beszé lgető társ, legalábbis ő így é rezte. Sokszor
kellett maga elé beszé lnie. Ö ccse sü ketnek mutatta magát, nem nagyon
100
é rdekelte bátyja. Álltak né mán a buszmegálló ban. Mind a ketten nagyon vár-
ták már ezt a percet; mé gis, ahogy elé rkezett, nem tudtak szívü k mé lyé n
örü lni neki. Felszálltak egy pesti buszra, é s az állomásig utaztak vele.
Tamás szerette a nyü zsgő , lü ktető várost, mé gis riasztotta. Ráné zett
az emberekre a buszon, azok pedig olyan siralmas ké pet vágtak, hogy
rossz volt rájuk né zni. Sugárzott arcukró l az unalom, a gő g s az
ellené rzé sek. „Hogy lehet így é ni?” – ké rdezte a folyton mosolygó Tomi.
„Így é lné nek itt az emebrek?” Ő maga igyekezett elhatárolni magát a
pestiektő l. Remé lte, hogy ő más szemé lyisé ggé fog válni.
Megé rkeztek a vasú thoz, rohanniuk kellett. Így is é pp hogy elé rté k a
vonatot. A többiek – akik szinté n Heves felé laktak, már várták ő ket a
kocsiban. És akkor következett az é lmé nyek mesé lé se, a tanárokró l való
vé lemé nyalkotás. Jaj, de utálta ezt Tomi! De azé rt ő sem vonta ki magát
a beszé lgeté sbő l, bár té nyleg untatta. Ö ccse már nagyon nem bírt
magával, csak unatkozott a fü lké ben. Tamás, ha csak rutinbó l is, de
könnyen vette az utazást. Ismert minden fát a sínek melett. Ez pedig
megnyugtatta. Magabiztossá tette, erő t adott neki. Közben szé pen
lassan besöté tedett. Ez rendkívü l zavarta. Ilyenkor mindig elő jöttek
benne a rossz emlé kek… Amikor már egy ó rája utazott, eszé be jutottak
az otthoniak. „Vajon mi a helyzet otthon, ugye minden rendben?” De
tudta, nem mennek mostanában olyan jó l a dolgok. Szü lei folyton vesze-
kedtek, amit ő k ugyan nem vallottak be Tominak, azonban hú gátó l min-
dent megtudott. Aggó dott. Tudta, sok feladata lesz, é s hogy minden
nehezen fog menni. A sok gond, idegeskedé s karácsony elő tt mindig is
jellemző volt. Meg aztán a kollé gistákra, annak ellené re, hogy ő ket is
szeretik, ferde szemmel, máshogy né ztek. Ha egy problé mát talpraesett-
sé gü kné l fogva ő k szerettek volna megoldani, arra azt mondták a
többiek, hogy ő k ezt nem é rthetik, hiszen egé sz é vben nincsenek otthon.
Tamás utálta ezt, mindig segíteni pró bált, s mé gse engedté k. Na meg ha
hazaé rkezett, szellemileg é s fizikailag is nagyon fáradt volt, é s felü dü -
lé sre, pihené sre vágyott. Otthonra azonban ú gy várták ő t, hogy vé gre
é rkezik valaki, aki segé dkezhet, dolgozhat a ház körü l. Sokszor ebbő l
adó dtak a problé mák. Tomi minden alkalommal megkísé relte a fizikai
felü dü lé st, valamint a földi javakkal való feltöltő dé st. Sajnos, sok esetben
csak ezzel foglalatoskodott. Megpró bált szenvedé lyeinek é lni: olvasni,
filmet né zni. Teljesen megragadni a napot. Bepó tolni azt, amit a diákott-
101
honban nem sikerü lt vé ghezvinnie. Olyan dolgokat pró bált ki, amelyeket
Pannonhalmán nem lehetett. Ezáltal nagyon szé lső sé gesen viselkedett.
Nem tudta megő rizni jó zanságát, amire tanárai é s nevelő i tanították.
Így pró bálta magát felké szíteni, é rté krendjé t kicsit átformálni, hogy jó l
tudjon alkalmazkodni a „nagyvilághoz”. Szíve mé lyé n azt é rezte, egyre
jobban elfogadják mindké t helyen. Ami azé rt mé giscsak jó jel.
Kirohant a toalettre. Ott mé lyen belené zett a tü körbe, é s mé g egyszer
feltette a ké rdé st: „Ki is vagyok é n? Biztos minden rendben lesz?” Sze-
mé be né zett mé g egyszer, hogy aztán magabiztosan tudjon elindulni.
Leszállt a vonatró l egy ú j nap remé nyé ben, é s így már örömmel tudta
megpuszilni é desanyját. És már kezdte é rteni, mi is a világban a dolgok
é rtelme.
102
Má ssá gok – Kisebbsé gek
– etnikai – vallá si – tá rsadalmi –
(Vá logatott körké p a tá má bó l)
Az ő störté net 1
A) Az Istent jelölő szavak haszná la
Isten. Hé berü l „Elóhim”. Az egé sz Szentírás felté telezi az Istensé g
lé tezé sé t: ez tehát nem is lehet bizonyítás vagy ké telkedé s tárgya.
„Eló him”: a Bibliában az Isten-fogalmat általánosságban fejezi ki, mint a
mindensé gnek eredeté t é s forrását. „Eló him” többesszámban van, ami a
hé berben gyakran fejezi ki a hatalom teljessé gé t. Itt azt jelenti, hogy az
Istenfogalomban benne van az örökké való ság é s a vé gtelensé g fogalma.
Ö rö kké való Isten. „Á dónáj Elóhim”. Itt a ké t legfontosabb Isten-né v
együ tt fordul elő . Hé berben „Á donáj”-nak olvassák a né gybetű s Isten-
nevet, de ez nem felel meg az eredeti kiejté snek. Ezt az Isten-nevet
tetragrammá-nak nevezik; ez görög szó é s azt jelenti: né gy betű. A
né gybetűs Isten-nevet csak a fő pap ejtette ki betű szerint, az engesztelő
nap istentisztelete közben a szenté lyben, ennek hallatára az egé sz né p
arcraborult é s mondta: „Á ldott legyen az Ő Neve, akinek dicső sé ges
királysága örökkön örökké fennáll.” Ez az Isten-né v összefü gg a hé ber-
nek a „haja~lé tezé s” igé jé vel. Az „Á dó náj” szó tehát annak az örök
lé tezé sé t fejezi ki, aki minden lé tnek az okozó ja. Tehát ez a fordítás:
„örökké való ”, meglehető sen megközelíti a hé ber szó é rtelmé t. A másik
általánosan használt Isten-né v: „Elóhim”. Míg „Á dó náj” akkor haszná-
latos, amikor az Istensé gnek az emberekhez vagy a nemzetekhez
fűző dő szoros kapcsolatáró l van szó , „Eló him” rendesen a világegyetem
teremtő jé re é s erkölcsi kormányzó jára vonatkozik. A rabbinikus hagyo-
mány világosan megkü lönbözteti a ké t kifejezé st: az „Á dó náj” kifejezé s
hangsú lyozza Isten jó ságát, irgalmasságát é s leereszkedé sé t az emberi-
sé ghez‚míg „Eló him” bíráskodását é s uralkodását jelzi. A Midrás szerint
„Így szó lott a Szent, áldott legyen Ő : ha é n a világot csak irgalmassággal
teremtem, elterjed a bűn, ha pedig csak igazsággal, miké ppen állhatna a
világ fenn? Mindkettő vel fogom megteremteni” (Ber. Rabba). A Genezis
első fejezeté ben, amely a világegyetem egé szé t tárgyalja, Eló him van,
1
A szöveg forrása: Mózes ö t kö nyve é s a haftárák – I. Genezis – Hé ber szöveg, magyar
fordítás é s kommentár. Szerk. Dr. Hertz J. H. a brit birodalom fő rabbija. A magyar kiadást
szerk. Dr. Hevesi Simon, Dr. Balassa Jó zsef, Dr. Guttmann Mihály, Dr. Lő winger Sámuel,
Dr. Quittmann Henrik. Második kiadás, (… ), Budapest, 1984 – A 2., 16-17. é s 34-39.
lapokró l. – A kiválasztás, a (közbeszú rt) címek é s a jegyzetek tő lem: KTK.
105
de a második fejezetben, ahol az ember törté nete kezdő dik, mindké t
Isten-né v elő fordul. Ekkor mindjárt szü ksé g volt az isteni irgalom meg-
2
nyilvánulására.
B) Ká in é s Á bel – Teremté s kö nyve 4.1–16

1. Az ember megismerte felesé gé t, Évát; s viselő s lett Éva é s szü lte
Káint, mondva: fé rfit kaptam az Ö rökké való segítsé gé vel. 2. Ezután
szü lte testvé ré t, Á belt. Á bel juhpásztor lett, Káin pedig földmíves. 3. És
idő mú ltával törté nt, hogy Káin áldozatot mutatott be a föld gyü mölcsé bő l
az Ö rökké való nak. 4. Á bel szinté n hozott juhai első szü löttei közü l, mé g
pedig a kövé rjé bő l. És kedvesen tekintett az Ö rökké való Á belre é s
áldozatára, 5. de Káinra é s áldozatára nem tekintett. Ez igen
bosszantotta Káint é s arca elborult. 6. És szó lott az Ö rökké való Káinhoz:
„Mié rt bosszant ez té ged é s mié rt borult el arcod?” 7. „Hiszen ha
helyesen cselekszel, felemelkedel; ha pedig nem helyesen cselekszel,
az ajtó nál hever a bűn, felé d vágyakozik, de te uralkodjál rajta.”
8. És Káin szó lt testvé ré nek Á belnek. És törté nt, hogy mikor a mező n
voltak, Káin rátámadt testvé ré re Á belre é s megölte ő t. 9. És szó lott az
Ö rökké való Káinhoz: „Hol van testvé red Á bel?” Ő pedig felelt: „Nem
tudom; testvé rem ő rző je vagyok-e é n?” 10. És szó lott Ő : „Mit tetté l? test-
vé red kiontott vé re hozzám kiált a földrő l. 11. És most átkozott legyé l a
földrő l, amely kinyitotta száját, hogy felvegye kezedbő l testvé red kiontott
vé ré t. 12. Ha míveled a földet, ne adja neked többé erejé t. Kó bor é s buj-
dosó lé gy a földön.” 13. És felelt Káin az Ö rökké való nak: „Nagyobb az
é n bü nteté sem, semhogy elviselhetné m. 14. Íme elűzté l ma a föld színé -
rő l é s színed elő l el kell rejtő znöm; kó bor é s bujdosó leszek a földön,
megeshetik, hogy megöl majd, aki rám talál.” 15. És mondta neki az
Ö rökké való : „Azé rt bárki öli meg Káint, hé tszeresen bűnhödjé k miatta!”
És jelt tett az Ö rökké való Káinra, hogy ne ü sse agyon senki, aki rátalál.
16. Ezután elment Káin az Ö rökké való színe elő l é s letelepedett Nó d
országában, Édentő l keletre.
2
Megjegyzé s – A kereszté ny hagyományban a tetragramma helyé n az ’Ú r’szó a haszná-
latos, ez a tetragramma betű szerinti olvasatát helyettesítő ’Á dó náj’szó szerinti fordítása.
A magyar protestáns bibliafordítások a Károli biblia (1590) szé p szokását követve ’Ú R’
(ké t nagybetűvel!) olvasható , ahol az eredetiben a tetragramma van, s az ’Ú r, ú r’alakok
akkor használatosak, ha csak emberi é rtelemben vett ’ú r’-ró l van szó . – (KTK)
106
C) A kommentá r
Ez az elbeszé lé s leírja a bűn té rhó dítását, ami erő szakhoz é s
gyilkossághoz vezetett.
1. kaptam. Vagy: szereztem. A levezeté s a „Káin” szó s a hé ber
„kana~szerezni” gyök hasonlatosságán alapszik.
Ö rö kké való. A né gy hé ber szó , melyet Éva mondott, homályos. A
hagyományos felfogás a „fé rfi” szó t Káinra vonatkoztatja, é s Éva szavait
a hála szavainak tartja gyermeke szü leté sé é rt. Mások a „fé rfi” szó t
Á dámra vonatkoztatják (vö. 29.32). Eszerint az engedetlensé g a kertben
viszályt okozott a házastársak közt; é s Éva ujjongott gyermeke szü le-
té sé n, mert ezáltal visszanyerte fé rjé t.
2. Á belt. Asszír nyelven („Aplu”) fiat jelent: a hé ber szó „lehellet”-et
jelent, é s ez tragikus rövid é leté re emlé keztet. Mint fiatalabb testvé r, Á bel
a könnyebb munkát kapja, a nyájak ő rzé sé t, míg Káin apjának segít a
föld megművelé sé ben.
3. áldozatot. Ez az Istentisztelet első említé se a Szentírásban. A
vallási é rzé s az emberi termé szet egyik alapvető eleme é s az isten-
tisztelet legő sibb kifejezé se az áldozás. Cé lja: közölni Istennel, aki
mindent adott, bő kezűsé gé nek elismeré sé t.
4. elsőszülö ttjei. A legé rté kesebbeket a nyájakbó l.
a kö vé rjé ből. Az állatok legé rté kesebb ré szé t.
tekintett. Elfogadta.
5. Káinra. Á belé vel ellenté tben az ő áldozata visszautasításban ré sze-
sü lt, mert más é rzé ssel adta, Isten a szívet né zi.
arca elborult. Csaló dás é s levertsé g miatt.
7. felemelkedel. Cé lzás beesett arcára. Isten kegyesen közbelé p, hogy
megakadályozza a gonosz gondolatok fokozó dását.
az ajtónál hever a bű n. A bűnt az Írás mohó vadállathoz hasonlítja,
amely zsákmányra leselkedik. Heveré sz a ház bejáratánál, hogy rávesse
magát a lakó jára, mihelyt kinyílik az ajtó . Midő n Káin szállást adott rossz
kedvé nek, utat nyitott a szívé ben az irígysé g, a harag s az erő szak
gonosz szenvedé lyé nek, é s ez gyilkossággal vé gző dő tt.
felé d. Szenvedé ly é s gonosz ké pzelő dé s mindig megtámadják az
ember szívé t; de ő legyő zheti ő ket, ha határozottan ellenáll nekik.
8. És Káin szólt testvé ré nek, Á belnak. Az Írás nem mondja, hogy mit
beszé lt. A szamaritánus Pentateuchus é s a ré gi fordítások betoldják:
107
„Menjü nk a mező re”. De ez felesleges, mert a Biblia gyakran elhagy
egyes szavakat (pl. II. Kró n 1.2), amelyeket az összefü ggé sbő l világosan
meg lehet é rteni (Ehrlich).
a mezőn. Távol a szü lő k otthonátó l, ahol Á bel Káin hatalmában volt
(v. ö. Deut. 22.25).
9. Hol van testvé red? Mint 3.9-ben, a ké rdé s nem igazi tudakozást
jelent, hanem alkalmat akar adni a bűn bevallására (Rási).
testvé rem őrzője vagyok-e é n? Káin válasza szemtelen é s hamis:
csak a gyilkos tagadja meg teljesen a testvé risé g kötelezettsé gé t.
10. Mit tetté l? Ide nem annyira ké rdő jel, mint inkább felkiáltó jel kell.
Azt jelenti: Milyen rettenetes dolgot cselekedté l! Ezt a gondolatot az is
kifejezi, hogy a 8–11 versekben a „testvé r” szó hatszor is elő fordul.
vé re. A hé ber szó többesszámban áll: Káin azáltal, hogy megölte
Á belt, megölte az ő szü letendő utó dait is. „Aki elpusztít egyetlen egy
emberi é letet, az olyan, mintha egy egé sz világot pusztítana el” (Szanh.
37 a).
hozzám kiált. Bosszú é rt. (Lásd Jó b 16.18.) „Ó föld, ne fedd be
vé remet é s kiáltásomnak ne legyen pihenő helye.”
11. a fö ldről. A föld is átkozottá lett (3.17).
12. Ha míveled. Akárhol é l, követi ő t az átok é s a talaj termé ketlen
lesz számára. Lé té nek hátralé vő ideje emiatt állandó bolyongás lesz.
13. bünteté sem. Vagy: bűnöm. A hé ber szó a bűnt is é s a bűn követ-
kezmé nyé t is jelenti, azaz a bü nteté st. A Tárgum így fordítja: „Nagyon
nagy az é n bűnöm, semhogy megbocsáttassé k”. Tehát a hé ber „hogy
elviselhetné m” helyett az is állhat, hogy „megbocsáttassé k”. A Midrás
ké rdé snek fogja fel: „Nagyon nagy az é n vé tkem ahhoz, hogy meg-
bocsáttassé k?” (Ber. Rabba).
14. fö ld. Panaszkodik, hogy kietlensé gbe száműzetik é s a kiközösített
sorsában ré szesü l.
é s színed elől. „Elrejtve lenni Isten színe elő l (Deut. 31.18) annyit
jelent, mint elveszíteni az isteni vé delmet. Káinnak ez az aggó dó kiáltása
mutatja, hogy nem teljesen zü llött, olyan ember ő , akiné l a száműzeté s
Isten színe elő l nyomorú sága körü lmé nyeihez határozottan hozzátarto-
zik” (Skinner).
aki rám talál. Káin fé lt a jövő beli „vé rbosszú tó l” (v. ö. Num. 35.10 kk.).
108
15. hé tszeresen. A hetes szám többször elő fordul a Bibliában
valamilyen határozatlan nagyobb szám kifejezé sé re (v. ö. Lev. 26.28;
Pé ld. 24.16). Káin gyilkosának sokkal nagyobb bü nteté s jár, mint Káin-
nak Á bel megölé se miatt. Ezzel Isten világosan kifejezé sre juttatja
utálatát a vé rontással szemben.
jelt tett az Ö rö kké való Káinra. Bölcseink szerint Káin megté rt bűnös
volt (Ber. Rabba). Ezé rt Isten ő t ú jra megnyugtatta, hogy ő t nem fogják
közönsé ges, szándé kos gyilkosnak tekinteni. Isten kegyelme a megté rt
bűnössel szemben vé gtelenü l nagyobb, mint az emberé . A né pszerű
„Káin”-jel kifejezé s a gyilkos megjelölé se é rtelmé ben – ennek a helynek
teljes fé lreé rté sé bő l ered.
16. az. Ö rö kké való színe elől. Miután Káin elveszítette Isten kegyé t,
eltávozott Éden közelé bő l, ami az isteni jelenlé t kiválasztott helye volt.
Öröksé gü nk termé szetrajza 3

a) Az ó kori Palesztínábó l származó , az egé sz világon diaszpó rákba
szé tszó ró dott, ma ré szben Izraelben é lő , sé mi eredetű zsidó né p, a tö rté -
neté től kezdődően, embertelen megalázásoknak, ü ldözteté seknek, meg-
hurcolásoknak volt a ré szese.
Az Ó testamentumbó l ismert ókori egyiptomi fogság, az ugyancsak mé g
a Kr. előtti babiló niai fogság után következtek az újkori pogromok, a
zsidó sággal szembeni szervezett terrorcselekmé nyek, a 19. században
a cári Oroszországban, majd a 20. század emberisé gé nek legnagyobb
szé gyeneké nt, a hitleri Né metországban.
Az I. világháború után Né metországban kialakult egy szé lső sé ges,
nacionalista ideoló gián alapuló uralmi rendszer. Ennek a rasszizmusnak,
fajelmé letnek az volt a lé nyege, hogy az emberfajták é rté kü kben egyen-
lő tlenek é s csakis a felső bbrendűnek, a vezeté sre hivatottnak kikiáltott,
é szaki germán fajhoz tartozó árja jogosult az é letre. E tudománytalan
elmé let azután felhatalmazást adott az akkori né met uralkodó rendnek a
zsidó k mó dszeres ü ldözé sé re, társadalmi é s gazdasági jogfosztásukra,
gettó kba zsú folásukra, s legvé gü l 1944-tő l koncentráció s haláltáborok-
ban tömeges megsemmisíté sü kre. Ez volt a holocaust.
3
Utánközlé s a Szombathelyi Premontrei Diákszövetsé g Hírlevele 2005. novemberi
számábó l.
109
b) Megemlé kezé st tartottunk 2005. április 20-án a gimrázium díszter-
mé ben, amit az iskola diákjai zsú folásig megtöltöttek.
A vendé g dr. Weiss András volt, aki az elő adásában visszaemlé kezett
arra, amikor 1944-ben – csak azé rt, mert nagyszü lei hívő zsidó k voltak –
V. gimnazistaké nt a premontrei gimnáziumbó l elhurcolták, gettó ba, majd
vasú ti vagonba, s vé gü l az auschwitzi haláltáborba ké nyszerítetté k. Ott
15 é vesen 19-nek vallotta magát, így tudott megmenekü lni.
Most a bé csi műegyetem pszicholó gia professzora.
Felmentette magát az emlé kírás kötelezettsé ge aló l, mert szerinte
Kerté sz Imre a Sorstalanságban, az ugyancsak 15 é ves fő szereplő ben
töké letesen kifejezte azt, amit maga is áté lt, s amit most elmondhatna,
Ieírhatna.
Emlé keztetett más genocidiumokra, az emberisé g által elkövetett
egyé b né pirtásokra: a Jerikó elfoglalása után kardé lre hányt lakosságra,
az indiánok legyilkolására, az ö rmé nyek 1915–1921 közötti tragé diájára,
aztán 1944-ben a fé lmillió tatár pusztulására, a szovjet gulág áldozataira,
a kambodzsai Pol Pot ’94-ben ké tmillió s emberirtására.
Vé lemé nye szerint Auschwitzot nem a né pirtás té nye, nem a 6 millió
áldozat teszi egyedü lálló vá, sokkal inkább az emberirtás nagyipari mód-
szere, technikája, az áldozatok megté veszté se, megalázása. A jé ghideg,
embert megvető cinizmus miatt egyedü lálló az auschwitzi jelensé g,
amely elrabolta az emberi mé ltó ság utolsó darabkáját is. A vé lemé nye
szerint ez volt számára a legnagyobb trauma, mert az embertő l mindent
el lehet venni, de a mé ltó ságát soha.
Aztán beszé lt az áldozat é s a tettes törté nelmi szerepé rő l. A törté ne-
lem azt bizonyítja, hogy minden szörnyűsé gre ké pesek vagyunk, ké pes-
sé lehetü nk, tisztelet a kivé telnek. Heller Á gnest idé zte: A holocaust
első sorban arró l szó l, hogy mindannyian ké pesek vagyunk rá. Ez egy
univerzális emberi problé ma. Auschwitzot meg nem törté ntté nem tehet-
jü k. De kötelessé gü nk tudatosítani, hogy felelünk a tetteinké rt, a tette-
inkkel ré szt veszü nk az emberi mivolt – áldozat, tettes, né ma szereplő –
meghatározásában.
A 60 é vvel ezelő tti tragé dia után többet kell felismernü nk a lé nyegbő l,
hogy hasonló többé meg ne ismé tlő dhessé k – mondta vé gezetü l Weiss
András professzor.
110
c) Elgondolkodtató a törté né szek, a holokauszt-kutató k vé lemé nye: Az
ókorban a vallások egy adott né phez kötő dtek; az egyiptomi, a görög, a
ró mai né pek a vallásukkal együ tt tűntek el, a zsidó né p é s a vallása
azonban fennmaradt. A ké sőbbi egyistenhívő (buddhista, kereszté ny,
mohamedán s más) vallások már univerzálisak, nemzetek felettiek. A
zsidó vallás azonban megmaradt egy né p vallása, emellett nem té rítő
jelleggel.
Szerkesztette dr. Mö lcs Tivadar
Az LV. zsoltá r
Mikoron Dávid nagy búsultában
Baráti miatt volna bánatban,
Panaszolkodván nagy haragjában,
Ilyen kö nyö rgé st kezde ő magában:
Istenem-Uram! ké rlek té gedet,
Fordítsad reám szent szemeidet,
Nagy szü ksé gemben ne hagyj engemet,
Mert megemé szti nagy bánat szívemet.
Csak rívok-sívok nagy nyavalyámban,
Elfogyatkoztam gondolatimban,
Megkeseredtem nagy bú sultomban,
Ellensé gemre való haragomban.
Hogyha é nné kem szárnyam lett volna,
Mint az galamb elröpü ltem volna,
Hogyha az Isten engedte volna,
Inné t é n ré gen elfutottam volna.
Akarok inkább pusztában laknom,
Vadon erdő ben szé llel bú jdosnom:
Hogynemmint azok között lakoznom,
Kik igazságot nem hagynak szó llanom.
Éjjel é s nappal azon forgó dnak,
Engem mi mó don megfoghassanak,
Beszé dem miatt vádolhassanak,
Hogy fogságomon ő k vigadhassanak.
111
Látod jó Uram álnok szíveket,
Csak szemben való szé p beszé deket,
De zabolázd meg az ő nyelvöket,
Ne tapodják le híremet-nevemet.
Ugyan szememmel jó l látom ő ket,
Énreám való gyűlölsé geket,
Fü lemmel hallom káromlásokat,
Igazság ellen feltámadásokat.
Egé sz ez város rakva haraggal,
Egymásra való nagy bosszú sággal,
Elhíresedett az gazdagsággal,
Hozzá fogható nincsen álnoksággal.
Gyakorta köztü k gyűlé sek vannak,
Ö zvegyek, árvák nagy bosszú t vallnak,
Isten szavával ő k nem gondolnak,
Mert jó szágokban felfuvalkodtanak.
Keserűsé gem ennyi nem volna,
Ha ellensé gtő l nyavalyám volna,
Bizony könnyebben szenvedtem volna,
Magamat attul megó hattam volna.
Én barátomnak azkit vé lek volt,
Nagy nyájasságom kivel együ tt volt,
Jó hírem-nevem, tisztessé gem volt,
Fő ellensé gem, most látom, hogy az volt.
Csuda szerelmé t é nhozzám láttam,
Kivel sokáig mind együ tt laktam,
Az Istent vé le együ tt szolgáltam,
Ily álnokságát soha nem gondoltam.
Keserű halál szálljon fejé re,
Ellensé gemnek íté leté re,
Á lnokságának bü nteté sé re,
Hitetlensé gé nek kijelenté sé re.
112
Én pedig, Uram, hozzád kiáltok,
Reggel é s dé lbe, estve könyörgök,
Megszabadulást tető led várok,
Az ellensé gtő l mert igen fé lek.
Megszegté k ezek eskü vé seket,
Ré gen elhagyták az ő hü töket,
Nem hiszem immár egy beszé deket,
Mert megpró báltam hitetlensé geket.
Ezeknek szájok zsírosb az vajnál,
Síkosb ajakok az faolajnál,
Élesb az nyelvek az é les kardnál,
Szájokban nincsen egyé b álnokságnál.
Te azé rt lelkem, gondolatodat –
Istenben vessed bizodalmodat,
Ró lad elvé szi minden terhedet,
És meghallgatja te könyörgé sedet.
Igaz vagy, Uram, íté letedben,
Az vé rszopó kat ő idejekben
Te meg nem áldod szerencsé jekben,
Hosszú é letek nem lé szen ez földön.
Az igazakat te mind megtartod,
Az kegyeseket megoltalmazod,
Az szegé nyeket felmagasztalod,
Az kevé lyeket aláhajigálod.
Ha egy kevé ssé megkeserítő d,
Az é gő tűzben el-bé taszítod,
Nagy hamarsággal onné t kivonszod,
Nagy tisztessé gre ismé g felemeled.
Szent Dávid írta az zsoltárkö nyvben,
Ö tvenö tö dik dícsé retiben,
Melyből az hívek keserű sé gben
Vigasztalásé rt szö rzé k így versekben.
1561
Kecskemé ti Vé g Mihály
113
Pozitív é s negatív jelensé gek…
1. Jedlik Á nyos egy papíron felsorol 15-20 egyesü letet, amelyeknek
kisebb-nagyobb összegeket adott. Köztü k: „Győ ri Izraelita Nő egylet”.
Mayer Farkas OSB (Bp 48) közlé se
2. Szabó Etele (Bp 50) barátom Brunner Emőd osztályába járt, majd az
1944-es kitelepíté sek kapcsá n Né metországba, majd Argentínába
menekü ltek. Etele az é rettsé gi után visszajött Né metországba, itt vé gzett
Dipl.-Ing., majd a Harward Buseniss Shool-t Párizs-mellett.
Etele így aztán multilingvál egyé nisé g lett. Magyarul, né metü l, a fele-
sé ge francia, angolul, meg é ppen mé g spanyolul ír, olvas, beszé l,
gondolkodik. Egyike a nagytehetsé gű embereknek, akikkel é n az é letem-
ben találakoztam. Kb. 35 é vet töltöttü nk el itt Kölnben, megrakodva bú val
é s örömmel. … Etelé é k lementek Strassburg mellé Bruchsal-ba, mert a
felesé ge Elsas-bó l való .
Paulovits Imre (Bp 51)
3. Mariazellben 12 é s fé l é vig voltam odakinn. Szé p volt a magyaroké rt

valamit nyú jtani. Szeretettel
Ede bácsi [Kühár Ede] OSB (Ph 47)
4. Sose kutattam magamban: mié rt csodá lom hatá rainkon túl é lő

magyar testvé reimet. Teszem ezt szinte elfogultan – az irányukban é s
é rtü k. Eddig ú gy gondoltam, hogy a törté nelmi Magyarország té rké pé nek
szé psé ge vonzza tekintetemet a határainkon tú l é lő k felé . Kü lönösen ak-
kor, ha né pessé gi té rké p az, melyen szé p piros szín jelzi a magyarokat.
– Nem is tekintem igazi egyetemnek azt, ahol a hallgató k nem talál-
kozhatnak minden egyes nap a Té rké ppel. Nevezzé k akkor azt csak al-
egyetemnek. Ha gimnázium, akkor csak al-gimnázium legyen a neve.
(Á m az ó vodát csak ezé rt nem nevezné m al-óvodának.) Hogyan legyen
é lmé ny a törté nelem é s a földrajz, ha nem találkoznak a Té rké p elő tt –
mert a ré giektő l mi mé g így tanultuk é s most is valljuk –: „a fö ldrajz:
té rbeli tö rté nelem, é s a tö rté nelem: időbeli fö ldrajz”.
Sajátosan emlé kezem Kogutowicz Károly Iskolai Atlaszának a 9. olda-
lára: a magyar né pessé gi té rké pre. 1939-ben láttam elő ször – 10 é ves
koromban –, é s mé g most is ő rzöm magamban – a 78. é vemben. Az
114
egé sz Té rké pet ő rzöm, ha már kissé megkopott is a kü lseje, ezé rt az
egyetlenegy oldaláé rt. Egy é letre „bé vé stem a szüvembe”, – ahogyan azt
csángó magyar testvé reim mondanák. – Mostanában a Magyar Életté r
té rké pe ragad meg hasonló ké ppen é s tartozik legkedvesebb „olvasmá-
nyaim” közé .
Biztosan hozzájárult csodálatomhoz az is, hogy é ppen azokban az
é vekben té rt vissza hozzánk a Felvidé k magyarlakta ré sze: 1938-ban.
Nem telt el öt hó nap, é s Kárpátalja magyar vidé ke is ú jra a mié nk lett
1939-ben. És alig másfé l é v mú lva Erdé lynek é s a Szé kelyföldnek
örvendhettü nk 1940-ben. Az meg szinte hihetetlennek tűnt, hogy 1941-
ben a visszaszerzett Dé lvidé k miatt ujjonghatott az egé sz Ország.
Mé g valami „hozzákötött” engem a Té rké phez: a magyar né pzene
tanításának ú j lendü lete Kodály é s Bartó k meglátása szerint. Ehhez a
lendü lethez csatlakoztak a magyar iskolák. Nem kis ré sz jutott ebben az
ú jjászü leté sben a cserké szetnek is. Így az igazi magyar né pdal (majd az
egyházi né pé nek is) mindennapossá é s nagyra becsü ltté vált az é letü nk-
ben. A dalokat é s az é nekeket a Té rké phez köthettü k, mivel minden
közlé sné l ott szerepelt a né pdal gyűjté sé nek a helye is(!), é s mi csodál-
kozva vettü k é szre, hogy az iskolai é nek-zenei „tananyag” mennyire tágí-
totta bennü nk magyar földrajzi, de magyar törté nelmi szemlé letü nket is.
Né pzenei é rté kíté letü nkben gyorsan kialakult, hogy a legszebben mi,
dunántú liak tudunk magyarul é nekelni. Mé gpedig a Somogy (ma már Za-
la) megyei Surdon gyűjtött Röpü jj, páva… miatt. Ha most osztályoznánk:
a dunántú liak ötösre tudnak é nekelni! Ám ha átmegyü nk a Felvidé kre: ő k
ott szé p hatost é rdemelné nek! Az alföldiek sem jobbak a dunántú liaknál:
ötös jár nekik is né pzene tantárgybó l! De akkor mit é rdemel Erdé ly (a
Mező sé ggel é s a Szé kelyfölddel)? – Tizenötöst! – mé gpedig minden
elfogultság é s ré szrehajlás né lkü l! Eddig mé g csak 108 alkalommal
mentem ki hozzájuk, azé rt íté lek ilyen bátran az é nekü krő l. Moldvába
csak 1978-ban juthattam ki é s a következő 28 é v meggyő zött arró l, hogy
a moldvai csángó magyarok gyönyörű huszonné gyest é rdemelnek! Most
2006 augusztusában már a 85. alkalommal jöttem meg tő lü k. – Ké rdez-
hetné valaki: És a dé lvidé kiek? Amennyiben a Dunántú l szomszé dsá-
gában vagy az Alföld közelsé gé ben é lnek, akkor nekik is jár az ötös, ám
ha Bukovinábó l származnak (mint a sándoregyháziak vagy a szé kely-
keviek), akkor nem tagadhatjuk meg tő lü k az elő kelő tizenötöst!
115
Magyarságtudatomat gyönyörűen gazdagította a Té rké p, a II. világ-
háború elő tti é vek ország-nagyobbodása é s mé g a magyar né pzene
gazdagsága é s szé psé ge is. Való ban áté lhettü k zeneakadé miai profesz-
szoromnak, Bárdos Lajosnak szavait: … a magyar né pdal: „Valami na-
gyon új, nagyon tiszta, friss levegő. Szívmelegítő, vé rpezsdítő é lmé ny!”
Mindezekhez hozzájárult bennem egy Látvány! Zoborvidé ken (a felvi-
dé ki Nyitra mellett) hívta fel rá figyelmemet egyik barátom. Egé sz
é letemre hálás leszek neki. – Kertjé ben a gyü mölcsfák közt volt egy
almafa. Hirtelen támadt viharban egy villám sú jtotta azt az almafát
olyannyira, hogy a fa fő ága tönkrement, többé nem is termett. De az
egyik ága megmaradt, szinte lemetszve a fő ágró l, vízszintesre görnyed-
ve, csak egy tenyé rnyi helyen tartva a kapcsolatot a fő ággal. Csodák
csodája! A mellé kág tavasszal kihajtott, termé st hozott: szé p piros
almákat, miké nt a zoborvidé ki né pdal is dalolja: Piros alma mosolyog a
dombtetőn… (Kodály Zoltán feldolgozta ezt a remek né pdalt.) – Csak
most té len jutottam hozzá, hogy lefé nyké pezzem azt a Fát, de pó tolom
Olvasó imat olyan fotó val, amikor termé s is van rajta, ső t olyannal is,
amelyen jövő re é ppen kó stolgatom a piros almát. De azé rt el kellett rajta
gondolkoznom. A tönkrement fő ág biztosan örvend, hogy mellé kágán is
az ő termé se é l. Á m az is az eszü nkbe jut: nem szimbolizálja-e ez a
tragikus almafa a magyarság egé szé nek helyzeté t?
Akiket a törté nelem kegyetlen villáma (Trianonban 1920. jú nius 4-é n
dé lután fé l ötkor) csaknem halálra íté lt (legalábbis a halálra szánt!), azok
a határon tú l é lő magyar testvé reink é lnek, virágozni tudnak é s szé p
termé st hoznak. – Tudom, hogy ré szletesebben is elmé lkedhetné nk errő l
a Látványró l. Meg mé g arró l is: megtesszü k-e é rtü k mindazt, amit ő k
megé rdemelnek? Vagy nem? (2004. dec. 5-e?)
Nekem azonban itt é s most legyen elé g(?) ez is: valahányszor haza-
jövök a határainkon tú l é lő é s ránk mé g mindig szé pen fölné ző magyar
testvé reim közü l Győ rré , mindig megerő södöm magyarságtudatomban
é s a hozzájuk való szeretetemben!
Bú csú záskor ké rdé semre: „Mit hozzak a legközelebb?”, meghatottan
válaszolják: „Te ne hozzál semmit! Te csak gyere!”
Győ rött, 2006. dec. 31-é n
Jáki Sándor Teodóz (Ph 47)
116
5. Az Imré dy Bé la magyar miniszterelnök halálos íté leté t kimondó perben
a közvádló szerepé t betöltő Sulyok Dezső , akit abszolú t választási győ -
zelmé nek birtokában pártja, a Kisgazda Párt, miniszterelnökké jelölt,
1946. február 8-án beszé det mondott a Nemzetgyűlé sben. A jobboldali
elhajlással nem vádolható politikus követelte, hogy a párizsi bé ketárgya-
lásokra utazó magyar kü ldöttsé g ké rje a trianoni bé ke né prajzi té vedé -
seinek helyreigazítását é s a magyar határok menté n idegen impé riumok
alatt egy tömbben é lő magyaroknak az általuk lakott terü letekkel együ tt
Magyarországhoz való visszacsatolását. Beszé dé nek ez a ré sze viharos
erejű, vad ellenkezé st váltott ki a kommunistákbó l. Sulyok így ír errő l:
„Mint kígyó sziszegett felé m az egé sz mező ny, melyben kommunisták
ü ltek. Elneveztek sovinisztának, háború s izgató nak, revizionistának.”
Ezek után a kisgazda többsé gű, de mé gis kommunisták uralta „ma-
gyar” kormányt olyan delegáció ké pviselte a párizsi bé ketárgyalásokon,
amelynek tagjai, igen kevé s kivé tellel, nem é rtetté k a dolgukat, vagy nem
akarták Magyarország é rdekeit vé deni.
Budapest, 2007. február 17.
A Magyarok Világszö vetsé ge
4
6. Cigá nymise Ká rpá taljá n
Tavaly ilyenkor a dunakeszi szervita kó russal Kárpátalján, Nagydobrony-
ban voltam. Ez egy teljesen magyarlakta telepü lé s. Ott nagyon sok
cigány család é l, de nem bent a telepü lé sen, hanem a telepü lé s szé lé n
kialakított cigánytelepen. Maguk é pítetté k fel házaikat, dolgoznak, műve-
lik a földet, állatokat tartanak (mé g struccot is láttam). A telepen van
iskola, é s ké ré sü kre templomot is kaptak.
Ebben a templomban egy fiatal pap (ő nem cigány) tartja a szentmisé -
ket, vé gzi a hitoktatást. Egy szentmisé n mi is ré szt vettü nk. A kis temp-
lom megtelt az ott é lő kkel, a kó rusukkal, a telep összes gyereké vel. A
roma kántor vezeté sé vel felcsendü lt a gyermekek é neke – az egé sz
szentmise alatt é nekeltek. A cigány felnő ttek é s gyerekek olyan lelkesen
imádkozták é s é nekelté k vé gig a szentmisé t, hogy hallatán szemeink
nem maradtak szárazon. Itt, Nagydobronyban, távol az anyaországtó l
így é lnek, dolgoznak é s járnak ternplomba a cigányok.
Tompa Tiborné
Dunakeszi
4
Utánközlé s az Ú j Ember 2007. március 25-i számábó l
117
Korunk Gellé rtje 5
„Az é n testembe’foly magyar vé r”
Meghívó , Alsó ő r, 1998. szeptember 18-ra:
A burgenlandi magyarok ö rö mmel kö zlik, hogy tö bb é ves felújítási mun-
kálattal sikerült a mű emlé kvé delem alatt álló ún. „ö reg iskolát” olyan álla-
potba hoznunk, hogy hivatalosan is megnyithassuk. Rendelteté se nem
csak az, hogy az egyházkö zsé g otthona legyen é s a kö zsé g egyesületei-
nek rendelkezé sé re álljon, hanem mint a Burgenlandi Magyar Kulturális
Egyesület magyar inté zeté nek dokumentációs kö zpontja, a burgenlandi
magyarok első „magyar háza” szolgálja e maroknyi őslakos magyarság
jelené t é s jö vőjé t. Az avató ünnepsé gen dr. Paul Iby kismartoni megyé s-
püspö k é s dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát megáldják az é püle-
tet. Burgenlandi vonatkozású festmé nyekből kiállítás nyílik. Ének, zene
é s né ptánc számokkal rö vid kulturális mű sorra is sor kerül. Minderre
tisztelettel meghívjuk é s szeretettel várjuk. –Dr. Galambos Iré neusz OSB
Lehet-e ilyen szíves invitálásra nemet mondani? Kü lönösen, ha lelkiis-
meretfurdalása van az ú jságíró nak amiatt, hogy meglátogatta már a San
Franciscó -i, atlantai, algíri, frankfurti, jeruzsálemi magyarokat, de mé g
soha nem járt Alsó ő rön, ahonnan a legeredmé nyesebb magyar kultusz-
miniszter, Klebelsberg Kunó származik. Hiszen é desanyja ezen a tájon
szü letett é s nő tt fel, a ké ső bbi trianoni határtó l alig 25, Bé cstő l 125 kilo-
mé terre fekvő 700 lelkes telepü lé sen. Az alsó ő ri plé bánián hosszú é vek
ó ta az „Ora et labora” jelszavával munkálkodó , a trianoni diktátum é vé -
ben szü letett bencé s szerzetes, Szent Gellé rt rendjé nek egyik legered-
mé nyesebb kulturális attasé ja, dr. Galambos Iré neusz é l é s dolgozik.
Hogy milyen erő sen é s mekkora ívet átölelő en fogja össze a ma-
gyarságot korunk Gellé rtje, arra bizonyíté k a program. A magyar ruhába
öltözött alsó ő ri gyermektánccsoport ó vodáskorú tagjait megtapsoló pü s-
pökök é s a közel ötszáz fő nyi ü nneplő közönsé g elő tt szívszorongató an
szó lalt meg a határok miatt kissé megké sett nagyenyedi Bethlen Gábor
Kollé gium leánykórusa, melynek tagjai a híres győ ri né pzenegyűjtő ,
Barsi Ernő „Daloló őrvidé k” c. gyűjté sé bő l adtak elő – az erdé lyi é s
5
Ezen írással emlé kezü nk a 2007. április 2-án este elhunyt Iré neusz (Bp 38) atyára. Nyu-
godjé k bé ké ben! – (A szerk.) – Másodközlé s a BDSZ Almanach 1999-bő l (177-183. p.).
118
burgenlandi nó tákhoz igen hasonlatos – magyar dalokat. Hallgattuk a
helybeli Seper família legtanultabb é s talán legszebb hölgytagjának, a
bé csi jogi karon tanuló Seper Simoné nak kevé s akcentussal színesített
konferanszát, ezután az ü nnepi avató szó noklatokat magyarul, né metü l.
Közben elő ttü k é s utánuk megszó lalt a szomszé dos kisváros, a 7000
lé lekszámú Felsőőr fuvószenekara, a helybeli vegyes kórus é s Szebe-
ré nyi Lajos citerazenekara, a sárvári Regősö k, stb. Jozef Horváth polgár-
mester sajnos nem é rkezett meg idő ben falujába egy klagenfurti tanács-
kozásró l. Mindenki sajnálta. Viszont komoly megtisztelteté st jelentett a
kis közsé gnek, hogy megjelent é s beszé det mondott a burgenlandi
parlament elnöke, dr. Erwin Schrantz.
Mindez egy munkanapon, pé nteken, dé lután 5 ó rakor törté nt, annak
okán, hogy a ké t tantermes, tanító lakásos, 300 é ves magyar iskolában
ettő l a naptó l kezdve a kisebbsé g hagyományait ápolhatja szabadon, a
helybeli – a ré gió – é s az ország politikai-kulturális kormányzatának örö-
mé re é s támogatásával. Valaki meg is jegyezte mögöttem: „Nem lehetne
az osztrák határokat kitolni legalább az Uralig?” Hogy mié rt emlegetem
azt a bizonyos versaillesi oldalé pü letet annyiszor? Mert Alsó ő r-Felső ő r
teljesen magyarlakta telepü lé sek voltak a század elejé n. Bizonyítja ezt,
hogy a felső ő ri emlé kműné l – melynek felirata: A Hazáé rt – alig akad
első világháború s hő si halott, akinek neve idegenajkú ságra utal.
Arnold Lajostól, Adorján Sámuel, Benedek Sándor, Benkő Mihály,
Bocskor János, Erdé lyi Ernő, egé szen Wágner Rudolfig, Zámbó Gyuláig
é s Zámbó Sándorig poraikban is azt tanú sítják, hogy a magyarság
határai rajtuk tú l voltak. A második világé gé s e terü letrő l is lé nyegesen
több családapát, fiatal fé rfit szó lított el a frontra é s a halálba, mint az
első . Mintegy negyvennel több a hő si halott is. Nevü k már jelzi a negyed
századdal korábban megvont ú j határ következmé nyeit: Adorján Alexan-
der, Adorján Ludwig, Benkő Alexander, Benkő Michael, … , Láng Frid-
rich, Wé ber Franz, Wágner Josef é s Wágner Ludwig. Első ké nt a kereszt-
nevek változtak meg. Bizonnyal nem a papság é s a szü lő k, inkább a
törvé ny elő írásai szerint. A családnevek 80-85%-a mé g 1945-ben is
magyar hangzású . A városka központjában van ez az emlé kművet körü l-
ölelő park – körü lbelü l né gy hektár, szemet gyönyörködtető en fü vesített,
tíz lé pé senké nt papírtartó kosarak, az emlé kmű fölött valaha né gy, most
három kiáltó nyárfa magasodik az é gre.
119
Az 1690-tő l 1990-ig működő alsó ő ri magyar iskola elő tt Wilhelm
Farkassal találkoztam, aki a ró mai katolikus egyházközsé g világi elnöke.
Fiatal ember. Rendkívü l tevé keny é s – mint látszik az alábbiakbó l –
kitűnő szervező . A szocioló giai alapismereteknek is birtokában van.
– Az egyházközsé g né gy é ve visszakapta a politikai közsé gtő l a koráb-
bi iskolánkat. Ebbő l egyházi otthont akartunk csinálni. Ma, amikor fel-
szentelik a pü spök urak magyar kultú rházké nt, nagyon örvendü nk, mert
mi magyar kisebbsé g vagyunk é s köztü nk a kultú rát az egyházon át a
papok terjesztik. Ő k a mi legszebb hagyományaink ismerő i, ápoló i,
kulturális tevé kenysé gü nk irányító i, szervező i.
– A katolikus templom é s a paró kia közti iskola azt jelzi, hogy a
telepü lé s egykor szín katolikus lehetett, é vszázadokon keresztü l. Ma már
több evangé likus, református család is é l a közsé gben. A jugoszláviai
krízis ó ta mohamedánok is é lnek velü nk. Nyitottak vagyunk mindenre é s
mindenkire. De így is – mint látja – biztos, hogy a közsé g 80 procent
katolikusokbó l tevő dik ki.
Arra a ké rdé sre, hogy mi ösztönzi mé g ma is a negyvenhez közeledő
családapát a hagyományok ápolására, magyarságának, kisebbsé gi öntu-
datának é brentartására, röviden így válaszol:
– A falu fiatalságának nagyobb ré sze ingázó . Bé csben dolgoznak, ta-
nulnak. Többsé gü k csak hé tvé geken jár haza. Ilyenkorra esik a kulturális
tevé kenysé g, az összejövetelek, rendezvé nyek ideje. Tánccsoportunk-
nak magyar ruházatja van. Az é n testembe’foly magyar vé r, ha bárhol
magyar hangot, magyar zené t hallom, egé sz más hangulatba kerü lök.
– Ké tnyelvű, né gyosztályos elemi iskolánk ma is működik, de sokkal
ú jabb é pü letben. A negyedik osztály befejezé se után kerü lnek gyere-
keink magasabb iskolákba, van lehető sé gü k magyart is tanulni. Ennek itt
a határszé len ké ső bb nagy hasznát vehetik. Persze tudjuk, hogy a ve-
gyes házasságok árát mindenü tt a kisebbsé g fizeti meg. Egyre keveseb-
ben vagyunk, akik mé g otthon magyarul beszé lü nk. De jó l hallható a
Kossuth Rádió , ső t a té vé adó k nagy ré sze is átsugároz Magyarország-
ró l. Arró l is gondoskodott Iré neusz atya, hogy a szemnek is jusson gyö-
nyörűsé g. Dr. Resznek Gottfried akvarelljein, grafikáiban a környé k meg-
jeleníté se a cé l. Erő s folthatásaival emlé kezetes marad minden ké pe. A
26 é ves Bartek Pé ter öt nagymé retű alkotása kissé már az ikonokhoz
hasonlítható , olajfestmé nyei elismeré st arattak nemcsak a helybeli
120
közönsé g, hanem a té vé s é s fotó riporterek köré ben is. A három alkalmi
teremben é s az iskola folyosó ján Borsos Prihoda Anikó, Bernd-Feld-
mann é s Krizsán Gyö rgy munkáibó l találtunk igé nyes összeállítást. Az
alkotásokat a kiállításon tíz napig látogathatta az é rdeklő dő közönsé g.
Az epizó d
A műsor rendező je é s levezé nylő je hol karmesterké nt, hol sú gó ké nt,
máskor a sorrend kijelölé sé ben irányító ké nt termé szetesen a plé bános
ú r. A program közben egy közismert bé csi magyar tudó s té vedé sbő l
elvitte a forgató könyvet é s elvegyü lt a sokadalomban. A 78 é ves plé bá-
nos tűvé tette é rte a teret é s akkorát ugrott örömé ben, amikor fellelte a
keresett arcot, hogy egy feleannyi idő snek is dicsé reté re vált volna. A
gerontoló gusok szerint az idő södé s 66. é vü nk után kezdő dik, az
öregedé s pedig a 8. é vtized közepé n. Persze a szakemberek nem látták
mé g az alsó ő ri bencé st munka közben. Csoda, hogy ezen a napon le is
ü lhettü nk vele eszmé t cseré lni a világ é s benne a magyarság dolgairó l.
– Idestova harminc é ve dolgozom itt, korábban egy né metországi ma-
gyar gimnázium igazgató ja voltam, de dolgoztam a San Francisco-kör-
nyé ki magyar bencé s iskolában é s templomban is. 1956 elő tt tanítottam
a hazai bencé s gimnáziumokban, Budapesten, Csepelen, meg Győ rött.
Mint paptanárnak nemcsak a papi munka a szívesen vé gzett kötelessé g,
hanem a közművelé snek nevezett tanári szervező é s rendező tevé keny-
sé g is. Kulturális feladataim sora é vtizedek ó ta nem é r vé get. Ö römü nk
oka a mai ü nnepsé g, annak a vállalásnak a megkoronázása, hogy egy
fiatal gárda hajlandó volt ezt az öreg iskolát megmenteni. Ö nálló kulturá-
lis központja lesz, lehessen a környező falvak é s talán egé sz Burgenland
magyarságának is. Feladatunk a rendalapító Szent Benedek ú tmutatása
szerint: „Ora et labora!” Napjaimat ma is ez tölti ki. Elé g korán szoktam
kelni. Háromnegyed hatkor már a Vatikáni rádió t meghallgatja az ember,
hogy milyen ú jabb esemé nyek várható k, ill. törté ntek. Az imádságok
elvé gzé se után azelő tt korán reggel misé ztü nk, de mió ta sokkal többen
tudnak jönni este, ezé rt a hé tköznapi misé ket áttettü k ké ső dé lutánra,
esté re. Tegnap járt a magyar miniszterelnök a családjával a Szentatyá-
nál. Tudok ró la. Jó hallani. Napközben harminc é vig tanítottam három
országban is: magyart, né metet, de törté nelembő l doktoráltam é s igaz-
gató ké nt azt tanítottam, amire é ppen szü ksé g volt: latint, földrajzot stb., a
reál szakokra nem mertem vállalkozni. Negyed százada szerveztem itt
121
egy magyar könyvtárat, amelyben 30 000 magyar nyelvű kötet található .
Ebben a ré gi iskolában gyermekkönyvtár is lesz, számtalan né pmesé vel,
ké peskönyvvel, hogy tanulhassanak a fiatalok magyarul is olvasni é rdek-
lő dé sü knek megfelelő en. Plé bániánknak elé g nagy gyűjtemé nye van
magyarországi lapokbó l is. Rendszeresen jár a „Jobb Magyar Jövő t”, a
„Tollal a Hazáé rt”, az „Euró pai Utas”, a „Falufigyelő ”, a mesterszállási
önkormányzat havilapja. A „Színvilág”, a Nemzeti Színház kiadásában. A
„Szent Gellé rt Híradó ”, a Magyar Kulturális é s Sportegyesü let é rtesítő je,
a „Bé csi Napló ”, az „Életü nk”, az euró pai magyar katolikusok lapja, a
„Jel” spirituális é s kulturális folyó irat. Minden hé tfő n megé rkezik az „Ú j
Ember”, a „Pax Romana” katolikus folyó irat é s a Vatikán lapja, az „Os-
servatore Romano”, valamint az „Érted vagyok” közössé gi é s családi
folyó irat. Ezen kívü l számtalan a kiadvány, csak győ zzü k olvasni. Az Ú j
Embert é s a KAPU szerkesztő sé gé tő l kapott é vfolyamokat hálásan
köszönöm olvasó ink nevé ben is. Három lapot mi is szerkesztü nk a
plé bánián. Az „Ő rsé g” nevezetű folyó irat, az „Ő rvidé ki Hírek” a nevé ben
is hordja tartalmát. Bü szkesé gü nk jó idő ó ta, hogy havonta megjelenik
szakadatlanul a „Hírhozó ” gyermek- é s ifjú sági ú jság, sok ké ppel, fotó val
az ő é letü krő l, játé kaikró l, feladataikró l, vállalásaikró l.
Micsoda öröm nekü nk is hírt adni, hogy gyerekeink a felső ő ri gimnázi-
umban elő adták az ő sszel Vörösmarty örökszé p mesé jé t, a Csongor é s
Tü ndé t. De írunk, beszé lü nk a divatró l, az állatokró l é s bemutatjuk az
ó vodások, kisiskolások rajzait, festmé nyeit. Mekkora öröm egy gyermek-
nek, ha meglátja saját munkáit egy ú jságban! Kedvelt rovat a szívposta,
melyben minden falubeli kicsinyt köszöntü nk a szü leté snapja alkalmábó l.
Itt olvashatja elő ször a nevé t. Jó verseket is válogatunk a lapokba, így a
ké pek é s fotó k lassan é rdeklő dő vé teszik a kicsinyeket, hogy el akarják
olvasni, mi van a ké pek alá írva… És lassan megtanulnak magyarul
olvasni Lé vay Erzsé bet fő szerkesztő é s Krizsán Attila své d állam-
polgárságú , Ausztriában é lő magyar grafikus festő művé sz találé kony-
ságának köszönhető en. Nagyon egyszerű nyelven lehet csak írni, mert
csak az elemi iskolában tanulnak gyerekeink magyarul. Tíz é ves kortó l
már né metü l megy a tanítás. 1992 szeptembere ó ta működik a ké tnyelvű
gimnáziumunk, amelynek van horvát é s magyar tagozata. Itt ó rarendben
tanulják a fiatalok a magyar irodalmat, törté nelmet, földrajzot. Noha a
magyarországihoz hasonló an csökken a gyerekek száma Alsó - é s Felső -
122
ő rön is, de falunkbó l soha nem volt ennyi gimnazista az iskolában, mint
mostanság. Tanul a magyar. Bízom benne, hogy ez a ragály átterjed a
határokon, kü lönösen akkorra, ha egytestű Euró pa leszü nk mindannyian.
Clemanceau nem é rtett Euró pá hoz
Ezt igazolja a temető . Az alsó ő ri sírkert nincs messze a plé bániátó l, az ú t
másik oldalán a legszebb kilátású domboldalon van. A kaputó l kezdő -
dő en az első sort olvasom: Seper János, Seper Mária, Kelemen István,
Szabó Ernő , Görög Anna, leányuk Teré z, aki 1945-ben hunyt el. Varga
Mihály fő tanító 1888-tó l 1946-ig. Szabó Anna 1998-ban távozott az é lő k
sorábó l. Másutt Familie Seper. Robert Angela é s Elizabeth mé g csak a
márványlapos sírt ké szíttette el, de a záró é vszám hiányzik. Való színű-
leg é lnek. A „Nyugodjé k bé ké ben” lassan egyes síroknál már így olvas-
ható , Ruhe in Frieden. Elő ször csak a határt mó dosították, utó bb a kő fa-
ragó sem tud már helyesen írni. Horvath Sandornál már hiányzik az
é kezet. Van ahol már a né metbő l fordítják vissza a feliratot: „Itt nyugosz-
nak: Erzebet Szabo, szü letett Toth. é lt 76 é vet. Gyula Szabó é lt 82 é vet.”
Majd minden sír márvány fedlapú , az ápoltságra jellemző , hogy minden
síron virág, ső t né hol az itthagyott kedves emlé ktárgyai. Sehol nincs egy
szál gaz. Az utolsó é vtizedben már egyre több a né met hangzású né v a
sírfeliratokon, Johann Zuchmann, Georg Fride. A temető minden sírjához
száraz lábbal el lehet jutni. Központi helyen hatalmas ciszterna víztü kre,
fölötte fé mcső re akasztva ké t-három 8-literes locsoló kanna. Évek ó ta itt
vannak. A sírok legalább annyira ápoltak, mint az é lő k lelkei.
Dr. Várszegi Asztrik, a gyakran tré fás kedvű pannonhalmi fő apát, most
is meglepeté st keltett megszentelő imájával, mert egy eredeti, 1832-bő l
származó alsó ő ri magyar házszentelő t mondott az áldás elő tt: „Názáreti
Jé zus! Könyörü lj e házon, mely té ged mindenkor buzgó n tisztelt! For-
dítsd áldott szemeidet e házra é s né pé re! Az Atyaisten áldása szálljon
rá! A Szentlé lek malasztja világosítsa meg lakó it! Szentháromság, ő rizd
meg e házat é s mindazokat, akik ide belé pnek vagy innen távoznak.
Oltalmazd meg, hogy semmi szerencsé tlensé g ne é rje ő ket, a gonosz
emberek távol maradjanak tő lü k! Tűz, víz é s egyé b veszedelem ne
ártson! A vé tek távozzon! Isten tartsa é s ő rizze meg e házat! Maradjon
rajta szent bé kessé ge é s a benne lé vő né pnek az ő szent neve legyen
minden munkájuknak é s szó rakozásuknak is kezdete é s vé ge. Krisztus,
a mi urunk által: Á MEN.”
123
A bencé sek pü spök elöljáró ja röviden mé ltatta is az esemé ny jelentő -
sé gé t: „Az egykori iskola felú jítása egyú ttal azt is jelenti, hogy a ré gi
iskolának ú j tartalmat biztosít ez a közössé g. Azt gondolom, ez nem az
iskolajellege, hanem a ‘ magyar ház’– ahol a találkozások lehető sé ge é s
a hagyományő rzé s-ápolás a kü lönfé le rendezvé nyeken keresztü l erő síti
é s egyú ttal sokoldalú vá, gazdagabbá teszi az itteni magyarságsziget
kulturális lehető sé geit. A tanulás, a megismeré s helye lesz ez az ú j
magyar kulturális centrum, ahol az alsó ő riek é s a környé k magyar lakos-
sága Istent, lelket é s a hazát jobban megismerhetik. Ez lesz az a hely,
amely több esé lyt ad arra, hogy a környé kbeli magyarságsziget lakó i ne
feledjé k el magyar gyökereiket, magyar nyelvü ket. Az együ vé tartozás
erő t is ad é s az ó hazához való kötő dé st erő sítheti.”
Hazafelé tartva bennem is megfogalmazó dik a sokat hallott ké rdé s:
Vajon s mikor lé szen (Ausztria) Euró pa határa az Uralnál?
Nádor István
É n nem vagyok magyar?

Ő s Napkelet olyannak álmodta,
Amilyen é n vagyok:
Hő snek, ború snak, bü szke szertelennek,
Kegyetlennek, de ki elvé rzik
Egy gondolaton.
Ő s Napkelet ilyennek álmodta:
Meré sznek, ú jnak,
Nemes, örök-nagy gyermeknek,
Nap-lelkü nek, szomjasnak, bú sító nak.
Nyugtalan vité znek,
Egy szerencsé tlen, igaz isten
Fájdalmas, megpró bált remeké nek,
Nap fiának, magyarnak.
(S az álmosaknak, piszkosaknak,
Korcsoknak é s cifrálkodó knak,
Fé lig-é lő knek, habzó szájuaknak,
Magyarkodó knak, köd-evő knek,
Svábokbó l jött magyaroknak
Én nem vagyok magyar?)
Ady Endre
124
Nevek é s sorsok a Szent Istvá n-i á llameszme
mé rlegé n 6
1998 szeptemberé ben a burgenlandi magyarok közös erő vel felú jították
a műemlé kvé delem alatt álló alsó ő ri „öreg iskolát”. Köszönet az 1999-es
Almanachnak, mert megragadta az alkalmat é s ré szletesen beszámol é s
tájé koztat a burgenlandi ő slakos magyarság jelené rő l é s jövő jé rő l.
„Az é n testembe foly’magyar vé r”, olvasom a címfeliratot é s elgondol-
kozom. A tájé koztató ban a burgenlandi Alsó ő r katolikus egyházközsé gé -
nek elnöke bü szké n beszámol ú j, ké tnyelvű elemi iskolájukró l. A felú jított
„öreg iskola”, mely 1690-tő l 1990-ig működött, most a magyarság kultu-
rális központja lesz. Az iskola é s az anyanyelvi oktatás kisebbsé gi sors-
ban é lő nemzetisé gek számára lé tfontosságú , fennmaradásuk záloga. E
szavak sú lyát nagyon is é rzem, hiszen magam is nemzetisé gi vagyok,
kirekesztett é s megalázott né met (sváb) kisebbsé gi sorsban nő ttem fel
Magyarországon é s sosem ré szesü lhettem anyanyelvi oktatásban.
Alsó ő r-Felső ő r teljesen magyarlakta terü letek voltak a század elejé n,
írja Nádor István cikké ben. Igazolja ezt, hogy az első világháború s
felső ő ri emlé kmű felirata – „A hazáé rt” – alatt nemcsak a vezeté k-,
hanem a keresztnevek is magyarok. Elgondolkoztam ezen é s feltettem a
ké rdé st, hová lettek e határ magyarországi oldalán az ugyancsak ő sla-
kos határmenti magyarországi né metek (akiknek ő sei való jában bajuvá-
rok é s Nagy Károly keleti expanzió jával kerü ltek a Pannon medence
nyugati ré szé be)? Közsé geiket mé g a század elejé n Zaneggnek, Sankt
Peternek, Sankt Johannnak nevezté k. Mai nevü k: Mosonszolnok, Mo-
sonszentpé ter, Mosonszentjános. Hova lettek a hazájukhoz hű nyugat-
magyarországi né metek, a burgenlandi alsó ő ri é s felső ő ri magyarok
szomszé djai? Akik 1920-ban többsé gü kben nem Ausztriára, hanem
Magyarországra tettek é s nagy ré szü k volt abban, hogy Sopron é s
környé ke Magyarországnál maradt a sorsdöntő né pszavazás ré vé n. Aki
nem tudná, 1945 után – miután a győ ztes hatalmak a magyar kormány
1945. május 25-i kitelepíté si ké rvé nyé t Potsdamban 1945. aug. 2-án
6
Olvasó i reflexió az Almanach 1999-ben közölt Korunk Gellé rtje – „Az é n testembe’foly
magyar vé r” c. íráshoz (lásd itt elő bb). Másodközlé s a BDSZ Almanach 2000. é vi
köteté bő l (180-181. lapok)
125
jó váhagyták – csú fosan ki lettek toloncolva ő shazájukbó l. Errő l pannon-
halmi gimnáziumi é veim törté nelemó ráin egy szó t sem hallottam, de –
szomorú való ság – annál több csú fos megjegyzé st a csehekre, szeretett
törté nelemtanárunktó l, amit akkor csak nehezen é rtettem, é s mint kis-
gyermekkorátó l a pejoráció kü lönböző formáit tapasztalt kisebbsé gi,
hallgatag megrökönyödé ssel é s elzárkó zással viseltem.
A második világháború emlé kművé n Felső ő rön már né met hangzású
keresztnevek látható k, „Bizonnyal nem a papság é s a szülők, inkább a
tö rvé ny előírásai szerint”, vé li Nádor István. Nem tudom, mennyiben
tiltotta az osztrák állam a magyar keresztneveket Trianon után. De azt
tudom, hogy magyar hazámban az itt é lő né metsé gnek már a mú lt
század vé gé n tilos volt a né met keresztnevek hivatalos használata.
Ahogy a magyarországi né met falvak né met helysé gnevei is ki lettek
tiltva. Elő ttem fekszik szü lő falum komplett egyházi anyakönyvé nek most
kiadott 750 oldalas kötete („Ó falu im Komitat Baranya/Ungarn Quellen-
publikation der katholischen Matrichelbűcher 1751–1951” in: Schriften-
reihe zur donauschwäbischen Herkunftsforschung. Band 3. Pé cs/Fü nfkir-
chen 1998.). Ebbő l a dokumentáció bó l egyé rtelműen kitűnik, hogy a
politikai fejlemé nyekkel teljesen párhuzamosan 1895. január 1-tő l, máró l
holnapra senki sem viselhette többé Magyarországon keresztnevé t
né met ő sei nyelvé n. Így nem olvasható már – hogy a határ menté n
maradjunk – a soproni protestáns templom első világháború s emlé k-
művé n a szinte kizáró lag né met családné v mögött egyetlen né met,
hanem kizáró lag magyar, keresztné v. Ez, sajnos, csak az etnikai beol-
vasztás kezdete volt. Követte ezt a családnevek pé ldané lkü li elmagya-
rosításának a kampányja, mely igazában 1920 után jött lendü letbe
hazánkban. Sajnos, az egyház itt is é lenjáró szerepet játszott, é s már a
szemináriumokban a kispapokat megdolgozták: Aki ké ső bb feljebb akar
kerü lni a ranglé trán, annak magyar nevet kell viselnie! Ezt né metszárma-
zású Pé csett vé gzett pap barátaimtó l tudom. Á llami é rdemek („vité z”) é s
állások a né vmagyarosítás felté telé hez köttettek. Anyai nagyapám így
lett Heilmannbó l Harsányivá.
Míg az elhibázott osztrák nemzeti politika legké ső bb 1919 után
messzemenő en feladta homogenizáció s törekvé seit, addig nálunk ekkor
csú folták meg legsú lyosabban Szent István egyedü lálló állameszmé jé t
é s toleráns nemzetisé gi intelmeit (a Lex Apponyi 1907-ben felszámolja a
126
né met tannyelvű iskolákat, ezt követik a Bethlen- é s a Gö mbö s-kormány
né metsé gellenes iskolarendeletei). Ú gy gondolom, ahhoz ké pest, hogy
nálunk hogyan bántak el a kisebbsé gekkel (ké nyszermagyarosítás, el-
űzé s, szé ttelepíté s, elhurcolás, teljes jogfosztás 1950-ig) az elmú lt 100
é v alatt, ahhoz ké pest Ausztria aránylag jó l megállta a helyé t. Nálunk
viszont ma intenzívosztályon pró báljuk felé leszteni a kihalás elő tt álló
nemzetisé geket. Csonka-Magyarországon szinte minden nemzetisé gü nk
– a cigányságot kivé ve – elvesztette anyanyelvé t! Ezt nem lehet már
leplezni, mé gannyi irreális é s bombasztikus ígé retekkel kecsegtető
nemzetisé gi törvé nnyel sem. Márpedig anyanyelv né lkü l, állapította meg
1999. májusi ü lé sé n a MTA kisebbsé gi szekció ja, a nemzetisé gek nem
é letké pesek. A MTA persze az utó dállamok magyar kisebbsé gé vel
foglalkozott.
Ó falu, 1999. augusztus 18.
Dr. Till János (Ph 60)
Imá dkozni sem szabad magyarul

Má rtírhalá lt halt egy csá ngó asszony a magyar imá dsá gé rt
[2007.01.10.] Fotó val: http://erdely.ma/hatranyban.php?id=21655
Korainak bizonyult a pusztinai csángók ö rö me, hogy vé gre – misé n
kívül! – imádkozhatnak magyarul a templomban. Abban a moldvai csán-
gó faluban, ahol az ö regek számára a fohász ma is csak magyarul
számít imádságnak. Abban a vallási hajlé kban, amelynek Szent István a
vé dőszentje… Az Erdé ly Ma fórumának Nyisztor Tinka számolt be a
legújabb fejlemé nyekről:
Talán nagy híre volt októ berben a vatikáni látogatásunknak. Ezé rt
most arró l szeretné k szó lni, ami törté nt utána, é s törté nik most is. Csodá-
nak számított az a sok jó ígé ret, amivel az ú j papjaink a faluba é rkeztek.
– Lehet imádkozni magyarul a templomban, programon kívü l
– Lehet é nekelni magyarul a román nyelvű misé n
– Nem lesz senkinek bántó dása, ha magyarul ké ri a misé t
– Bármikor mehetü nk a plé bániára, é s meghallgatják panaszainkat…
A csoda az csoda, é s mint minden csoda, három napig tart! Így törté nt
ez Pusztinában is. Egy pár alkalom után máris jelentkeztek az ú j straté -
gia elemeinek beveté sei. A templomban semmi nem hangzott el a
127
magyar imádságró l, mindig né gyszemközt vagy szűk körben lett megbe-
szé lve. Már a Halottak Napi imádságnál kiderü ltek a turpisságok!
Egyik nap a pü spök megígé rte, hogy imádkozhatunk magyarul. Más-
nap reggel már szó lt a pusztinai pap, hogy Ő szentsé ge nem engedé lyezi
sem a misé t, sem az imádságot. Mi misé rő l nem is beszé ltü nk a helyi
papokkal, mert azt a pü spök nem engedé lyezte. Azt mondta, várjunk
tü relmesen, mert azon dolgoznak. Ezé rt választottuk az imát a templom-
ban, é s elhagytuk a szabadé g alatti misé t. (10 é ven át kint, a szabad é g
alatt hallgattunk magyar misé t, ez alkalommal ez elmaradt.) Halottak
Napján csak a bukaresti Nuncius közbelé pé sé vel imádkozhattunk ma-
gyarul a templomban. Amikor pró báltunk egyeztetni a plé bánián, hogy
pontosan mikor é s hányszor lesznek magyar imaó rák, akkor „nagy-
lelkűen" a plé bános ajánlotta: havonta egyszer, minden hó nap elejé n.
(Legszívesebben megké rdeztem volna a papot, hogy nem lesz-e ez tú l
sok? Nem tettem.)
A következő este, már arra biztatott, hogy nem é ri meg a fáradságot,
mert szerinte 2 é ven át ü res lesz a templom, nem fog senki magyarul
imádkozni. Erre a kijelenté sé re nem tudtam semmiké ppen reagálni, azt
hittem, hogy rosszul hallottam. Amikor azt is elmondta, hogy ezzel a
problé mával – az anyanyelv használatának követelé sé vel – mé g nem
találkozott a moldvai csángó knál, csak itt Pusztinában, akkor megké r-
deztem, hol vé gezte a teoló giát? Azt mondta, hogy Iasi-ban. Ekkor már
tudtam, hogy nincs mit járogatni a plé bániára é s tárgyalni, ezek a papok
nem azé rt jöttek, hogy kultú rát mentsenek, hanem szé p szó val, moso-
lyogva meggyő zzenek, hogy legyü nk már románok, mert az egyszerűbb
számukra. A faluban é rezni lehetett egyfajta nyugtalanságot: minden
információ csak partizán mó don terjedt, ezé rt a papok szívesen informál-
ták fé lre az embereket, persze mindig csak né gyszemközt. Aztán a játé k
kezdett eldurvulni.
Októ ber 20-án a magyar ima után az egyik asszonyt kitámadta a pap
egyik hűsé ges híve, hogy mié rt imádkozott magyarul a templomba. Ilona
né ni elment megpanaszkodni a papnak. A pap azt mondta, nem volt sza-
bad imádkozni a templomban, magyarul csak otthon lehet imádkozni.
Ilona né nit másodszor is kitámadta a szomszé dasszony, é s ő akkor
összeesett az utcán. Ez nagyon elgondolkoztatott é s ú gy döntöttü nk,
hogy többé nem lé pü nk a templomba magyarul imádkozni, amíg ki nem
írják a programot, hogy azt mindenki láthassa. Utoljára azt mondta a
plé bános, hogy várjunk, mert a pü spök maga jön ki, é s megoldja a
128
problé mát. Ő szentsé ge nem jött Pusztinába, Ilona né nit pedig eltemet-
tü k. Belehalt a szívinfarktusba, ami az utcán é rte.
A legú jabb fejlemé ny: Pusztinában az iskola igazgató nő je összehívta
a szü lő ket, hogy írjanak ké ré st, amelyben ké rik az olasz nyelv tanítását,
mint anyanyelvet. Nem nehé z kitalálni, ki tanítaná az olaszt: az ú j káplán,
aki semmit nem tud magyarul, é s arró l győ zködi az embereket, hogy
nem lehet magyar nyelvű misé nk, mert mi pusztinaiak nem vagyunk ma-
gyarok. Ez elő tt egy hó nappal mé g nyöszörgött, hogy megtanul magya-
rul. Én azt gondolom, hogy egy ilyen siránkozó , magát sajnáltató ember,
aki azt magyarázza, hogy a magyar a legrondább nyelv a világon, ne
tanulja azt meg! Mé g akkor sem, ha Sabau Mariusnak hívják (sok, a
Szabó né v elrománosításával nyert Sabau é l Moldvában – szerk.).
Egyé bké nt, ró la ú gy tudták, hogy tud magyarul, ezé rt helyezté k Puszti-
nába. Jó lenne, ha a Moldvába helyezett katolikus papok vé gre nem
azé rt kapnának piros pontokat, mert gyorsan é s haté konyon gyártják a
„román katolikusokat", a moldvai csángó magyarokbó l!
Mi csak imádkozni akarunk, magyarul!
Nyisztor Tinka
Csík-Madé falvi veszedelem

Né künk a legszebbik esté t Ott se legyen megállásunk,
Fekete gyászra festetté k, Csipkebokoron szállásunk,
Fekete gyászra festetté k. Csipkebokoron szállásunk.
Minket anyánk elátkozott Bú ebé dünk, bú vacsoránk,
Mikor a világra hozott, Szerencsé tlen minden óránk,
Mikor a világra hozott. Szerencsé tlen minden óránk.
Azt az átkot tette reánk, Rajtunk a bú hármat hajtott,
Ország.világ legyen hazánk, De bezeg hogy elhervasztott,
Ország.világ legyen hazánk. De bezeg hogy elhervasztott.
Né künk a legszebbik esté t
Fekete gyászra festetté k…
Fekete gyászra festetté k…
Moldvai csángómagyar né pdal
A Mária Teré zia tábornoka által vé grehajtott „szé kely-ölé s”, azaz
SICVLICIDIVM é vszáma a betűibő l: M+D+C+C+L+V+V+I+I+I+I = 1764
129
Varga Bé la kaleidoszkó pja:
Lengyelek mentő je – zsidó k é s svá bok kiszorító ja
I. Az emberi szabadsá g nem körü lmé ny, hanem feladat 7
(Emlé kezé s Varga Bé la [Gy 22] pap politikusra)
A kezdemé nyezé st siker koronázta: msg. Varga Bé la, a BDSZ né hai tisz-
teletbeli választmányi tagja emlé ké re lengyel adományból szobrot állítot-
tak szülőfalujában, Bö rcsö n. A szobor szentelé sé re é s avatására 2006.
szeptember 16-án került sor. A Győrtől cca 8 km-re lé vő települé sen a
mellszobrot Maslow testvé rváros küldö ttsé ge é s magyar kö zé leti szemé -
lyisé gek jelenlé té ben Márfi Gyula (Ph 62) é rsek szentelte fel.
Hazánkban a második é s a harmadik köztársaság kimondásánál fon-
tos szerepe volt a börcsi szü leté sű, embermentő akció iró l több kontinen-
sen ismert politikusunknak, msg. Varga Bé lának. A katolikus egyház
vezeté sé tő l engedé lyt, ső t, biztatást nyert pap politikusunk a 20. század-
ban Kossuth Lajoshoz hasonló politikai szerepet vállalt é s több föld-
ré szen ké pviselte hazáját é s a köztes-Euró pa diktatú ra-sú jtotta né peit.
A paraszti családbó l származó é s erre mindig bü szke fiatal a bencé s
gimnáziumi tanulmányai során kereszté ny ember- é s munkaszeretetet
kapott a tudás mellé , amit megismerhettek a lengyelek, de az amerikaiak
is. Amikor ú jmisé jé t mondta Börcsön 1926-ban, nyolcvan é ve, akkor a
falusi né p lelkivezető je akart lenni. Helyette a törté nelem ké nyszere é s
rendkívü li adottsága nemzete politikai vezető jé vé tetté k.
Háromnegyed é vszázaddal ezelő tt megé pítette hazánk első modern
templomát Balatonbogláron. Ez egy é vtizeddel ké ső bb iránytűké nt szol-
gált a haború miatt hazájábó l elü ldözött lengyel menekü lteknek: civilek-
nek é s katonáknak. Itt működött 1941-tő l az Euró pában egyetlen lengyel
közé piskola. Ez mind a közben országgyűlé sbe kerü lt plé bános é s kis-
gazda vezető é rdeme volt. Vállalta embermentő tevé kenysé gé é rt a
barna diktatú rában az é letveszé lyt, amit ké ső bb a kommunista hatalom
is „adott” ré szé re. A lengyelek napjainkban is jobban ismerik 1939 é s ‘ 45
közötti munkáját, mint honfitársaink. Ennek többször adják bizonyságát,
így most a szü lő falunak ajándé kozott mellszobrával é s a testvé rkapcso-
lat lé tesíté sé vel. Több lengyel ismeri Börcs é s Balatonboglár földrajzi
helyé t, mint honfitársunk.
7
Másodközlé s a BDSZ Hírlevé l 2007. december eleji számábó l
130
A sikeres munkája é s politikai szervezé se alapján 1946-ban a nemzet-
gyűlé s elnöké vé választották. A közé letre termettsé gé t itt bizonyította a
koalíció s idő szak nehé zsé gei közepette. Ma is pé ldaké p lehetne. Sze-
mé lye akadálya volt a diktatú ra gyors té rnyeré sé nek, ezé rt emigráció ba
ké nyszerü lt 43 é vre. Tekinté lyé nek köszönhető en csak a magyar emigrá-
ció nem esett szé t, é s az USA vezető i ő t ismerté k el az euró pai emigrá-
ció vezető jé nek. Közé leti munkájának mé ltó befejezé se volt a Parlament-
ben 1990. május 2-án tartott beszé de. Három közvetlen munkatársa: a
paraszti származású Horváth János közgazdász ogy. ké pviselő , a pol-
gári eredetű John Lukács törté né sz é s az arisztokrata Thassy Jenő író
műveikben mé ltó emlé ket állítottak az 1995-ben elhunyt pé ldaké pnek.
Szilágyi Á kos (Győ r)
II. Az é let olyan, mint egy kaleidoszkó p:
derű s é s borús színek, változó minták váltják egymást. Így jellemezhető
Varga Bé la (Gy 22) pap é s politikus é lete is, akinek emlé kmű vet állitottak
szülőfalujában, a Győr melletti Bö rcsö n.
a) Egykori bencé s diáktársunkró l, a börcsi szegé nyparaszti családbó l
származó Varga Bé láró l rajzolt ké p, aki a 40-es é vekben balatonboglári
plé bánosbó l a Kisgazapárt vezető politikusa lett, ső t a háború utáni
parlament elnöki tisztsé gé ig vitte, ez a derűs színekkel festett ké p oly
egyoldalú ra sikeredett, hogy az igazság kedvé é rt helyreigazításra szorul.
A felebaráti é s kereszté ny szeretet meleg színeiben ecsetelt Varga
Bé la (a BDSZ né hai tiszteletbeli választmányi tagja) csak fenntartással
övezhető gloriolával. Az „embermentő “ Varga Bé la ugyanis csak a len-
gyel menekü ltek ü gyé ben tevé kenykedett pé ldamutató an, másokkal
szemben sú lyosan vé tett. Jelleme é s szelleme nem csak fé nyt sugároz
az utó korra. Varga Bé lának ké tsé gtelenü l becsü leté re válik, hogy a há-
ború idejé n a lengyel menekü lteket oltalmába vette é s mé g közé piskolát
is szervezett számukra. Ez azonban nem feledteti azt, amit ugyanakkor a
zsidó kkal é s svábokkal szemben vé tett.
Varga Bé la a háború után az emberi jogok lábbaltiprásával követelte a
svábok kollektív bü nteté sé t é s elűzé sé t. De hadd szó laltassuk meg ő t
magát! A „zsidó ké rdé ssel“ kapcsolatban így szó lt a parlamentben: „ A faji
elkü löníté s ü gyé ben nem is tudné k elé ggé szigorú törvé nyt elké pzelni“
(Ké pviselő házi Napló 204. ü lé s 370. o. ff.). Hangsú lyozta az antiszemitiz-
mus szü ksé gessé gé t, é s a vé gső megoldást a zsidó k kitelepíté sé ben
131
látta (Ké pviselő házi Napló . 204.). Kü lönb sorsot a sváboknak sem szánt,
mert – mint pártja budapesti nagygyűlé sé n mondotta –: „Tönkretett ben-
nü nket az aljas hazaáruló svábság“ (Kis Ú jság. 1945. május 23.). Más
alkalommal meg ú gy vé lte: „Batyú val jöttek, batyú val menjenek!“ (a
svábok). A kultuszminiszté rium költsé gveté si vitáján a nemzetisé gi
ké rdé st így vé lte megoldani: „Aki nem tartja magát magyarnak, az ne
akarjon itt é lni!“ (Nation u. Staat, 1942/43 é vf., 134.o.).
Mikor tehát Varga Bé la szorongatott lengyel menekü lteknek segített,
zsidó é s sváb földijeivel szemben sutba vágta a kereszté ny felebaráti
szeretet panancsolatát é s a faji nacionalizmus álláspontjára helyezke-
dett. A magyarországi zsidó kkal é s né metekkel szembeni magatartását a
tengerentú li magyar emigráció is szemé re vetette é s felró tta neki, hogy
Nyugatra menekü lé se után letagadta korábbi elűzé si tervezgeté seit:
„Meri Varga Bé la katolikus pap lé té re tagadni, hogy első ké nt követelte a
svábok elűzé sé t, é spedig ugyanazzal a könyörtelensé ggel, amellyel
egykor a zsidó k deportálását követelte?“ – írja a Pittsburgh-ban meg-
jelenő emigráns ú jság, a „Magyarság“ 1953. január 30-án.
Ú gy vé lem, Varga Bé lát nem é ri igazságtalanság, ha szemé lyé re
visszatekintve a fé nyszó ró t nemcsak fé lig, hanem egé szen felvillantjuk
é s é leté nek söté t oldalait is kellő megvilágitásba helyezzü k.
b) Sajnálom, hogy zavart okozok írásommal, de igazság- é s jogé rzetem-
né l fogva nem tudok máské pp reagálni. Varga Bé la eseté ben sem sza-
badna kívé telt tenni, mint ahogyan sok más törté nelmi szemé ly eseté ben
sem tettek. A javasolt „de mortuis nil, nisi bene" helyett a „primum veritas
et solum veritas" elvé t tartom jobbnak a törté nelmi visszatekinté sben. Az
egé sz embert kell látnunk, ezt követeli az intellektuális tisztessé g is. Ú gy,
ahogy é lt, amilyen volt, szé pítgeté s né lkü l. Dicsé retes tettei mellett meg
kell nevezni elszomorító tevé kenysé gé t is, kü lönösen, ha az ilyen hord-
erejű. Ez eddig Varga Bé la eseté ben hazánkban nem törté nt meg, ezt
csak a nyugati törté netírás közli.
Ú gy vé lem, helyes, ha a törté nelmi esemé nyeket hűen vetítjü k, kü lönö-
sen azon diáktestvé reink é letrajzánál, akik a politikai közé let ismert sze-
mé lyisé geivé váltak é s korukban mé rté kadó vé lemé nyalkotó k voltak. Ez
ké tsé gtelenü l é rvé nyes Varga Bé lára. Hogy ez mennyire szü ksé ges,
é ppen napjainkban láthatjuk a lengyel egyházi vezető k dilemmájával az
elhallgatott (korrumpált) mú lttal kapcsolatban.
132
Tudom, hogy megdöbbené st, ső t ké tkedé st vált ki írásom. Nem így
lenne, ha hazánkban az elmú lt é vtizedekben bizonyos té mákat é s az
involvált szemé lyeket nem tabuizáltuk volna. Az é rintett áldozatok – a
zsidó k é s ez esetben az elűzött né metek – mindig is jó l tudták é s tudják,
hogy Varga Bé la ellenü k foglalt demagó g populista mó don állást, é s
lázító beszé deivel elő ké szítő je volt annak a mé rgezett lé gkörnek, mely-
ben az ellenü nk(!) foganatosított kegyetlensé gek, ü ldözé sek é s jogfosz-
tások törté ntek. Varga Bé la nem volt ugyan 1945. dec. 22-é n a Miniszter-
tanács számunkra, svábokra sorsdöntő ü lé sé n jelen, mivel nem volt tag-
ja a kormánynak, de jelenlevő – é s domináló ! – kisgazda miniszter-bará-
tai megszavazták az ugyancsak kisgazdapárti miniszterelnök, Tildy Zol-
tán-vezette kormány é s Varga Bé la szellemé ben szü letett kollektív jog-
fosztó törvé nyt, mely vesztü nket jelentette. Mindehhez tudni kell, hogy a
magyarországi né metsé g többsé gé ben hű kisgazdapárti választó volt!
Ti is sokan, kedves Diáktársaim, nem tudtok ezekrő l a té nyekrő l é s
hitetlenkedve hallgatjátok, mint egyé bké nt szinte minden osztálytársam,
ha találkozó inkon né ha megközelítem a té mát, hogy mit é ltü nk át mi ma-
gyarországi né metek a háború után. Ezt – é s ez kü lönösen fájó – nem a
kommunisták kezdemé nyezté k, amint ezt ú jabban hallani. Mert az egé sz
svábellenes hajtó vadászat már akkor indult el, mikor a kommunisták
mé g illegalitásban vagy szovjet emigráció ban voltak. Egyeduralomra
csak 1948 után jutottak, amikor minket a nemzeti oldal már elinté zett. Ezt
maga Varga Bé la azzal erő sítette meg, hogy, mint mondotta, az ő Nyu-
gatra menekü lé sé ig, vagyis 1947. május 30-ig, a szovjetek nem avatkoz-
tak be Magyarország belü gyeibe (vö. Hídverő k, 1950. márc. 10., 24. o.).
A kiűzé st, az elhucolást, a tervszerű szé ttelepíté st, nyelvü nk megtiltását
1945 é s 1948 között a koalició s (polgári) kormány idejé n hajtották vé gre
a legkímé letlenebbü l. Igaz, nekü nk mé g ké ső bb is az általános iskolában
sok százszor le kellett írnunk bü nteté ské nt a következő mondatot, ha el-
kaptak az iskolaudvaron vagy hazafelelé menet, amint né met anyanyel-
vü nkön beszé ltü nk egymással: „Az iskolában magyarul kell beszé lni!”
Miné l gyakrabban törté nt meg ez, annál magasabbra ugrott – százasá-
val! – a bü nteté s. E lé gkörben, amikor az akkori közvé lemé nykutatás
szerint a többsé gi nemzet a hazai né metsé g kollektív bü nteté sé t helye-
selte (Bellé r Bé la: Egy gyönge vé tó . ÉS, 1987. okt. 16.), szinte megszál-
lottság vagy nagyfokú megrögzöttsé g kellett ahhoz, hogy valaki
133
megtartsa nemzetisé gi öntudatát. Nekem szinte az egé sz rokonságomat
máró l holnapra összeterelté k é s marhavagonokban egy batyuval kitolon-
colták szeretett hazánkbó l. Sokan közü lü k már nem is tudtak né metü l é s
magyarnak vallották magukat. Ső t sokan tagjai voltak a Teleki-Mindszen-
ty által szervezett beolvasztó „Hűsé ggel a Hazához" mozgalomnak is. De
ha nagyobb portájuk volt, akkor ő ket is ugyanaz a sors é rte, mint a
Volksbund tagjait. Akkor is, ha kimondottan a magyarosítás programját
hirdetté k. Így jártunk majdnem mi is. Szü leim az 1941-es né pszámlálás-
nál né met anyanyelvűnek é s magyar nemzetisé gűnek vallották magukat.
Apánk mint magyar honvé d é s nem mint né met katona volt 1948-ig
orosz fogságban, mikor anyánkat 1946-ban a rendő rök már beterelté k a
pé csi gyűjtő táborba, ahonnan sikerü lt kiszöknie é s így maradhattunk.
Alapjában vé ve a vagyon, a gazdaság, a föld volt az, amire mind a Nem-
zeti Parasztpárt, mind a Kisgazdapárt rávetette szemé t. Ké ső bb persze a
kommunisták is, de ő k nem etnikai alapon é rveltek, mint a nemzetiek. A
kommunisták ideoló giai rendszeré ben a jó mó dú svábok osztályidegenek
voltak, é s vé gü l persze – választási megfontolásbó l – ő k sem akartak
rosszabb magyarok lenni, mint a nemzeti oldal. Köztudott, hogy a kom-
munisták é s szociáldemokraták soraiban nem kevé s „idegen vé r" (zsidó
é s né met) volt. Mikor az 1945-ös kiűzé si rendeletben a né met anya-
nyelvet elűzé si ismé rvnek nyilvánították, ezé rt tiltakozott ellene (a zsidó )
Gerő Ernő , mert bizonyára az ő családjában is né metü l beszé ltek mé g.
Konkluzió m: A szentté avatásnál az illeté kes ró mai kongregáció az
egé sz embert világítja át. A kevé sbé né pszerű advocatus diaboli szere-
pé t monsignore Varga Bé la eseté ben nyugodt lelkiismerettel vállalom.
A csángó k sorsa é s törté nete nagyon közel áll hozzánk, svábokhoz.
Sok szinten teljesen hasonló a sorsuk a mié nkhez, kü lönösen ami az
anyanyelvi oktatást, az iskolapolitikát, a klé rus hozzáállását illeti. Szinte
egy az egyben ugyanazon minta szerint törté nt é s törté nik a moldvai ma-
gyar csángó k beolvasztása é s lassú „eltü nteté se", mint ami velü nk
törté nt. A kü lönbsé g talán csak az, hogy hazánkban sokkal effektívebben
törté nt minden. Amíg Beke György mé g é lt é s a MN-ben írt a csángó kró l,
mindig örömmel olvastam cikkeit, melyekben a csángó k helyzeté rő l írt,
é s ha a „csángó " szó helyett a „svábok"-at helyettesítettem volna be,
teljes hűsé ggel ránk illettek volna a helyzetjelenté sei.
Sine ira et studio, é s baráti bencé s ü dvözlettel
Dr. Till János (Ph 60)
134
Zsidó sá g é s kereszté nysé g 8
Napjainkban ismé telten hallani é s olvasni nagyon elté rő , kü lönböző indít-
tatású vé lemé nyeket a zsidó sággal kapcsolatosan. Rövid tanulmányunk
arra tesz szeré ny kísé rletet, hogy azt mutassa meg, hogyan kell keresz-
té nyké nt Izrael né pé re tekintenü nk. Termé szetesen, válaszunk a vallá-
sos hit keretein belü l é rtő dik é s é rthető .
Az ú jszövetsé gi kanonikus írások egyé rtelmű tanú sága szerint Jé zus
zsidó származású fé rfi. Zsidó asszonytó l (Máriátó l) szü letett (Mt 1,24-25)
(egy szemé ly zsidó származását az anya hovatartozása dönti el), neve-
lő apja a Dávid házábó l származó Jó zsef (Mt 1,16). Szü lei a zsidó hagyo-
mányban nevelik, nyolcnapos korában ré szesítik az ábrahámi szövetsé g
jelé ben, a körü lmeté lé sben (Lk 2,21; egyházi ü nnep január 1-jé n egé -
szen 1965-ig), bemutatják é rte a mó zesi Törvé ny elő írta helyettesítő
áldozatot (Lk 2,22-24). Tizenké t é ves korában – bar micva ~ Törvé ny fia
– magára veszi a Törvé ny teljes kötelezettsé gé t (Id. zarándoklati kötele-
zettsé g a hú své t megü nneplé sé re Jeruzsálembe, Lk 2,40-52). Felnő tt-
ké nt tudatosan vállalja Izrael né pé hez való tartozását, működé sé t kizá-
ró lag a zsidó né pre korlátozza – „Kü ldeté sem Izrael házának elveszett
juhaihoz szó l” (Mt 15,24, a szír-föníciai asszony esete). Kü ldeté sé t, mű-
ködé sé t az ó testamentumi Írások – Tó ra (Mó zes öt könyve), pró fé ták,
zsoltárok stb. – alapján é rtelmezte. Megtartotta a Tó ra elő írásait
(Mt 17,27), eljárt szombatonké nt a zsinagó gába (Lk 4,16 köv.), megü lte
az ü nnepeket (Jn 7,10). Ugyanakkor szé t is feszítette a hagyományos
zsidó vallásosság kereteit (kereszté ny é rtelmezé s szerint beteljesítette):
meghirdeti az Isten Országát ~ „baszileia tou Theou”, minden cselekede-
té t ez vezé rli, bátran lé p a nyilvános bűnösök közé (Lk 7,34;15,1),
magához engedi a leprást (Mk 1,40), nagy belső fü ggetlensé ggel kezeli
a szombatot (Mt 12,8 párh.) stb. Ennek a zsidó vezető k (írástudó k, fő pa-
pok, vé nek) számára fölfoghatatlan belső szabadságnak a következ-
mé nye a ré szü krő l törté nő elutasítás, elveté s é s az ezt követő elíté lteté s
– álpró fé ta, álmessiás (Mt 26,63). Ugyanez a belső szabadság – amely-
nek mé lyé n az Istennel mint szemé lyes Atyjával való kapcsolata hú zó dik
meg (Jn 10,30) – teszi lehető vé számára, hogy tudatosan, ártatlanul,
áldozatké nt fogadja el a halált (Mk 10,45). Szenvedé sé nek é s halálának
a pé ldája a kiinduló pontja a benne való hitnek: „ez az ember való ban az
8
Utánközlé s a Pannonhalmi Szemle XXXXXXXXXXX számábó l.
135
Isten fia volt” (Mt 27,54). Követő i – tanítványai, akik a hú své ti é s pü nkös-
di tapasztalataik ré vé n felismerté k ő t Messiásnak, a Felkentnek ~ Mes-
siah ~ Khrisztosz, Ú rnak ~ Kü riosz, Isten Fiának ~ Hü iosz tou Theou –‚
mindnyájan az ó szövetsé gi „Isten né pe” ~ Qahal Jahve közössé gé ben
é ltek (ApCsel 2,46).
A Ró mai Birodalomban az izraeliták közössé gei bizonyos autonó miát
é lveztek, vallásukat szabadon gyakorolhatták, mé g a templom lerombo-
lása (Kr. u. 70-ben) után is. Fokozatosan felismerté k, hogy Jé zus követő i
lé nyeges pontokon elté rnek a hagyományos ~ orthodox zsidó vallási
felfogástó l (István diakó nus [ApCsel 7,58] é s Jakab apostol vé rtanú -
halála [ApCsel 12,2]). Gyakran a ró mai ható ságoknál jártak el velü k
szemben (Id. Szent Pál [ApCsel 18,12]), vé gü l kiközösítetté k ő ket a
zsinagó gábó l é s a tizennyolc áldás imádságba átokformulát vezettek be
a zsidó -kereszté nyek ellen. Az első három században tehát a zsidó sá-
gon belü l – az identitásuk é s az önazonosságuk vé delme miatt – utasí-
tották el é s rekesztetté k ki az egyé bké nt származásilag zsidó kereszté -
nyeket. 313-maI, a Milánó i Bé ké vel azonban megváltozott a helyzet,
Nagy Konstantin császár szabadságot adott a kereszté nyeknek, ettő l
fogva ő k is szabadon gyakorolhatták vallásukat, ső t ő k kerü ltek a Biro-
dalomban kedvezmé nyezett helyzetbe. A kedvezmé nyezettsé g mé g
inkább é rvé nyesü lt az után, hogy 380-ban I. Teodó ziosz császár a
kereszté nysé get kizáró lagosan államvallássá tette a Birodalomban, min-
den pogány vallást betiltottak, az izraelita vallás gyakorlását azonban
továbbra is engedé lyezté k. A Birodalmon belü l vé gbement társadalmi,
politikai, gazdasági, vallási átalakulások, változások fordított helyzetet
teremtettek a zsidó k é s kereszté nyek közötti viszonyban, most a keresz-
té nyek é rvé nyesítettek a zsidó kkal szemben – elő nyös, kedvezmé nye-
zett helyzetü kbő l adó dó an – korlátozó , megkü lönböztető inté zkedé seket.
Erő sen é s – mondhatni – durva hangnemben támadták a zsidó kat pl.
Nü sszai Szent Gergely é s Aranyszájú Szent János. A kereszté ny
é vszázadok során ez az öröksé g mindvé gig jelen volt, é s hol heves
gyűlöletbe csapva, hol iré nikusabb ~ bé ké sebb, megé rtő bb viszonyban
fejező dött ki, erő sen a körü lmé nyektő l fü ggő en.
A Soá ~ holokauszt, zsidó né pirtás drámai figyelmezteté s volt a
kereszté ny világ, egyházak számára. A Katolikus Egyház a II. Vatikáni
Zsinaton szembesítette magát a felelő ssé ggel é s azzal, hogy mit is jelent
számára az ó testamentumi öröksé g, é s mi a kapcsolata az azt mindmáig
136
hordozó zsidó né ppel. A ké rdé ssel a Nostra Aetate ~ Korunkban... kez-
detű zsinati dokumentum foglalkozik. A dokumentum fő mondanivaló ja:
1. Krisztus Egyháza Á brahám tö rzsé vel lelki kapcsolatban van, a hit é s
a kiválasztottság ré vé n. Az Egyház ennek a „nemes olajfának a gyö ké r-
zeté ből táplálkozik, melybe beoltattak a nemzetek vadolajfa ágai
(Róm 11,17-24).
2. Test szerint a zsidó né pből származik Krisztus, Szű z Mária Fia.
3. A zsidók az atyák miatt nagyon kedvesek Istennek, aki nem bánja
meg ajándé kait é s hívását, é s nem vonja vissza szö vetsé gé t.
4. Az Egyház várja azt az egyedül Isten által ismert napot, amelyben
az ö sszes né p egy hangon fogja segítsé gül hívni az Urat, é s együtt fog
szolgálni Istennek.
A kereszté nyeknek tudatosítaniuk kell magukban, hogy ma is é lnek a
Tó rához, a Szövetsé ghez hű zsidó k. Jé zus haláláé rt általánosságban
nem tehető k felelő ssé sem az akkor é lt zsidó k, sem a maiak. A zsidó k
tehát az ü dvössé gre – hitü nk szerint Jé zusra való tekintettel ugyan, de –
az ábrahámi, illetve a mó zesi Szövetsé ghez való hűsé gü k alapján jutnak.
Vé gü l a Zsinat arra figyelmeztet, hogy nem szó líthatjuk Istent Atyánknak
– vö. Mi Atyánk… – akkor, ha az Ő ké pmását viselő bármely embercso-
portot nem tekintjü k testvé rü nknek.
Domonkos atya
Mennyei Atyánk, Te!
Add, szenteljü k meg neved!

Jöjjön el országod!
Minden akaratod szerint legyen,
mind a mennyben, mind a földön!
Naponta add meg kenyerü nket!
És engedd el tartozásunkat,
hiszen mi is elengedjü k, amivel nekü nk tartoznak!
És, ha lehet, ne té gy pró bára (ne vigyé l rossz társaságba),
a gonosztó l azonban mindenké ppen ments meg minket!
Amen.
(Mt 6.9–13. – ford. Kö nyves Tóth Kálmán [Ph 47])
137
A cionista zsidó k erő szakossá ga felelő s a vilá g
megosztottsá gá é rt 9
Igen tisztelt hö lgyeim é s uraim!
Mé lyen tisztelt díszvendé gek, kedves barátaim!
Mindannyiukat szívé lyesen ü dvözlöm é s örü lök, hogy ilyen sok jelentő s
szemé lyisé g, magas rangú politikus, egyetemi tanár, ü gyvé d, orvos,
nagykövet, fő rabbi é s rabbi jött el. Ezé rt hálás köszönetet mondok.
Nincs gyakorlatom né met nyelven beszé det tartani, ezé rt szíves
elné zé sü ket ké rem. Beszé dem rövidre é s té nyszerűre fogom, hogy a
szó t mielő bb nagybecsű kollé gáimnak adhassam át.
Az a helyzet, amiben a tó rahű, hívő zsidó ság már é vtizedek ó ta van,
igen nehé z, majdnem elviselhetetlen. A világpolitikai fejlő dé s, kü lönös-
ké pp a Közel-Keleten, fé lelmet gerjeszt bennü nk jövő nket, s fő leg gyer-
mekeink jövő jé t illető en. Ennek oka a sú lyos té vedé sekben é s hazugsá-
gokban rejlik, amit világszerte a zsidó ságró l hirdetnek. Fő leg Né met-
országban é s Ausztriában tiltják a való s té nyek ismerteté sé t, é s aki
meré szkedne ró luk beszé lni, komoly veszé lyeknek veti magát alá. Ezen
a nemzetközi összejövetelen mé gis szeretné nk a té nyeket föltárni, s
azokbó l következteté seket levonni, mert csak így javulhat a helyzet.
Ehhez pedig mindnyájunknak é rdeke fűző dik.
Épp most, a Herzl Tivadar ü nnepsé g alkalmábó l kötelessé gü nk olyan
alapvető té nyekrő l szó lni, amelyek a zsidó vallás lé nyegé t é rintik. Az
Ausztriában é s más országokban zajló állami ü nneplé sek azt a benyo-
mást keltik, mintha a cionizmus a zsidó sággal azonos, vagy legalábbis a
zsidó ság jogos politikai irányzata lenne. Ennek é pp az ellenkező je igaz!
Mielő tt tovább magyaráznánk ezeket a té nyeket, le kell szögezzü k,
hogy kritikánk eredete nem politikai, hanem kizáró lag vallásunkbó l,
hitü nkbő l ered. Nem politikai, hanem vallási okokra alapozzuk, hiszen a
politizálástó l vallási é s erkölcsi meggondolásbó l távol tartjuk magunkat.
A legfontosabb té ny, amiben minden hívő zsidó s így valamennyi itt
lé vő fő rabbi é s rabbi is megegyezik, hogy tü relemmel kell viselnü nk az
9
M. A. Friedman bé csi fő rabbi teljesen elhallgatott megnyitó beszé de a bé csi cionista-
ellenes rabbikonferencián 2004. jú lius 1-jé n. A né met eredeti megjelent a Phoenix
folyó irat 2004/3. számában, fordította Hejj
138
Isten által ránk ró tt szé tszó rtság sorsát. Ezen alapvető hitté telü nket sok
nem zsidó gyakran nem é rti meg. Ezé rt hangsú lyozom: amió ta mi,
zsidó k, a szó rványé let Isten által ránk kivetett sorsát hittel viseljü k, igyek-
szü nk problé mák é s konfliktusok né lkü l mindenkori befogadó államunk
hűsé ges polgáraiké nt é lni. Amikor csak nehé zsé gek é s összeü tközé sek
merü ltek fel az é vszázadok során, fő rabbijaink arra törekedtek, hogy alá-
zatukkal, meggyő ző erejü kkel é s kegyelmi ké rlelé sü kkel megoldást esz-
közöljenek ki országuk fennható ságánál. Így tudtak a legtöbb esetben
bé ké s megoldást elé rni minden provokáció é s hatalmi cselveté s né lkü l.
A bajok csak az ú gynevezett „emancipáció ” után nő ttek é s sokasod-
tak, amikor a liberalizmus betört a zsidó ság gondolatvilágába, é s bizo-
nyos zsidó körök ebbő l fakadó elő nyöket remé ltek maguknak. Évezreden
tartó an é lt hitközsé gü nk Né metországban a né met né ppel bé ké sen
egvü tt, melynek vendé gszereteté t é s magas fokú vallásszabadságát é l-
vezte. Mé g akkor is mellé nk állt a né met né p, amikor a cionista, reformált
közössé g a hitü khöz hű zsidó kat ü ldözni kezdte. Így adták meg a né met
ható ságok elő dömnek, Samson Raffael Hirsch fő rabbinak az engedé lyt,
hogy zsidó kultuszközössé get alapíthasson, melyet aztán a ható ságok
minden elő joggal fölruháztak. Abban az idő ben Herzl Tivadar gyakran
ment Né metországba, hogy ahol csak lehet, ső t mé g a császárnál is,
uszítson a hité hez hű zsidó ság ellen. Gyakran ü tközött ellenállásba.
Tevé kenysé gé vel az antiszemitizmust ké szakarva fűtötte, mert így akar-
ta az euró pai zsidó kat rábírni, hogy a zsidó állam megalapítására töre-
kedjenek. Így járult hozzá a zsidó ság katasztró fájához. Mivel a cionisták
ki akarták ké nyszeríteni Izrael államát é s a zsidó k kivándorlását Paleszti-
nába, mé g attó l sem riadtak vissza, hogy pogromokat rendezzenek é s
provokáljanak Oroszországban. Bármilyen szörnyen hangzik ez, höl-
gyeim é s uraim, van rá bizonyíté kunk!
Ugyanígy provokálták a cionisták a né met né pet é s Hitlert bojkottfölhí-
vásaikkal é s a többi politikai agitáció kkal; az ő é rdekü kben szü lettek a
nü rnbergi törvé nyek, é s minden egyebet elkövettek, hogy szítsák az
antiszemitizmust. Ezé rt bűnösök a cionisták a holokauszt ü gyé ben.
Nekü nk, hithű zsidó knak, semmi közü nk sincs ezekhez a galádsá-
gokhoz. Nem vettü nk ré szt a Hitler é s a Harmadik Birodalom elleni
provokáció kban. Nem vettü nk ré szt a bojkottfölhívásokban é s a nemzet-
közi propagandában. Mé gis mi lettü nk a holokauszt igazi áldozatai.
139
Hitü nk tanítása szerint a holokauszt Istennek az egé sz zsidó né pre sza-
bott bü nteté se, amié rt az a cionizmusban hité tő l elfordult, bár ennek a
holokausztnak a legtöbb áldozata az ortodox zsidó k közü l kerü lt ki.
Bármily hihetetlennek is hangzik, megcáfolhatatlan té ny: fő rabbijaink
mé g Auschwitzban is hirdetté k, hogy bár a cionizmust elutasítottuk é s
harcoltunk ellene, de nem elé g odaadó an é s következetesen, s így Isten
mé ltó bü nteté se bennü nket sem sú jt ok né lkü l.
Tudom, hogy az ilyen mondatokat nem szívesen hallják ma Euró pá-
ban. Tudom, hogy ezek a mondatok sok euró painál é rtetIensé get é s
fejcsó válást váltanak ki, mert a legtöbb euró pai a saját kereszté ny hité t
sem veszi már komolyan. De akkor is ez következik hitü nkbő l.
A cionistáknak a háború után az is sikerü lt, hogy olyan színben
tü ntessé k fel magukat, mintha ő k lenné nek a zsidó ság kizáró lagos jogos
ké pviselő i. Fő leg Né metország é s Ausztria megszállása nyú jtott erre
lehető sé get. Ennek kihatásai borzasztó k! A zsidó ság nevé ben – é s
nekü nk, hívő zsidó knak ehhez igazán semmi közü nk sincs – é vtizedek
ó ta fojtó nyomást gyakorolnak Né metország politikai é s gazdasági fejlő -
dé sé re. Né metország továbbra is megszállott terü let, továbbra is é rvé ny-
ben van Né metországgal szemben az Egyesü lt Nemzetek ellensé ges
államokra vonatkozó besorolása, Né metország messze van attó l, hogy
egyenrangú tagja lehetne az ENSZ-nek.
Egy pé ldája annak a felfoghatatlan megalázásnak Né metországgal
szemben, ha Michel Friedman ú r, akinek sajnos velem azonos a veze-
té kneve, aki egy ké tes erkölcsű kokainista é s kiskorú prostituáltakhoz jár,
lehető sé get kap arra, hogy a né met né pet erkölcseirő l lecké ztesse é s
erkölcsi felté teleket szabjon neki – é s mindezt a zsidó ság nevé ben!
Ausztriában sem sokkal jobb a helyzet. Itt is a nagy embereknek kijáró
tisztelettel hó dolnak Herzl Tivadarnak, noha az az egé sz zsidó ságnak
felbecsü lhetetlen kárt okozott, mert Isten akaratával dacolva a tisztán
szellemi, tisztán eszmei vallást egy politikai hatalmi rendszerrel cseré lte
föl. Egy olyan hatalmi rendszerrel, amelynek, mint minden hatalmi rend-
szernek, ellenző i é s ellensé gei vannak, akik a rendszer ellen harcra kel-
nek. Termé szetes, hogy a palesztinok, Palesztina lakossága, egy ilyen
cionista hatalmi rendszert elleneznek. Mindnyájan ismerjü k a következ-
mé nyeket, a háború t, az intifádát, a zsidó ellenes terrorcselekmé nyeket
é s az izraeli hadsereg terrorcsapásainak palesztin polgári áldozatait.
140
Mint hívő zsidó k, sohasem fogadhatjuk el Herzl Tivadar tanait. Mint
hívő zsidó k, teljes mé rté kben elutasítjuk a cionizmust. Mint hívő zsidó k
látjuk, hogy a cionizmus árulás Isten é s a zsidó vallás ellen.
Mi tó rahű zsidó k a jövő ben is bé ké ben szeretné nk a né pek között é lni,
a né met né ppel é ppú gy, mint az arabokkal. Egyetlen né pet sem fogunk
zsarolni, egyetlen né pre sem gyakorolunk politikai nyomást, csak arra
ké rü nk lehető sé get, hogy ahol é lü nk, Istenhez bé ké sen imádkozhas-
sunk. Ezé rt állunk é les ellenté tben a cionista hatalmi politikával. Ezé rt
állunk é les ellenté tben minden ú gynevezett nemzetközi zsidó szervezet
kísé rleté vel, amelyek olyan országokat zsarolnak politikailag é s pé nz-
ü gyileg, mint Né metország é s Ausztria. Ezé rt nem avatkozunk azon
né pek belü gyeibe, akik közt é lü nk.
Amikor dr. Martin Hohmann CDU szövetsé gi ké pviselő a huszadik
század igazi tetteseit a hitü ktő l elrugaszkodottakban jelölte meg, csak
támogatni tudtuk ezt az é leslátást. Amikor Ausztria ellen fekete-ké k
kormánya miatt kü lönböző államok bojkotthatározatot hoztak, nyilváno-
san kihirdettü k, hogy egy né p belü gyeibe való ilyen beavatkozást elfo-
gadhatatlannak tartunk, s hogy szerintü nk az osztrákoknak minden joguk
megvan arra, hogy maguknak olyan kormányt válasszanak, amilyet csak
akarnak. Mé g saját pé nzü nkbő l egy nagyformátumú hirdeté st is betet-
tü nk a New York Timesba, amiben az egé sz világ hívő zsidó fő rabbijai
ezen meggyő ző dé sü ket kifejezté k.
Remé lem, igen tisztelt hölgyeim é s uraim, hogy sikerü lt önöknek
é rthető vé tennem, hogy a hívő zsidó ság meggyő ző dé sé nek semmi köze
sincs Herzl Tivadar cionizmusához. Legfő bb ideje már, hogy az Osztrák
Köztársaság hivatalos ké pviselő i is felismerjé k, hogy a tó rához hű
zsidó ságot mi ké pviseljü k, é s hogy az ú gynevezett izraelita hitközsé gen
kívü l más tárgyaló partnerü k is van.
Igen tisztelt hölgyeim é s uraim! Bevezető mben már körvonalaztam a
legfontosabb ké nyes pontokat, amikrő l ezen a nemzetközi rabbikonfe-
rencián é rtekezni szeretné nk. Kü lönös örömmel ü dvözlöm
1. legelő ször is dr. Martin Hohmannt, Né metország szövetsé gi parla-
menti ké pviselő jé t;
2. Univ. Prof. Dr. Hans Klesatzky alkotmányjogászt;
3. Prof. Dr. Erwin Lanc szövetsé gi miniszter urat;
4. Stadler ü gyé sz urat;
141
5. Prof. Dr. Matschner urat;
6. dr. John Guderus szövetsé gi tanácsos urat;
7. dr. Johannes Hü bner ü gyvé d urat.
Vé gezetü l szeretné m mé g nemzetközi konferenciánk következő alap-
vető ké relmé t elő terjeszteni:
Azzal a szívbő l jövő ké ré ssel fordulunk a Né met Szövetsé gi Köztársa-
sághoz, kiváltké pp a CDU/CSU-frakció hoz, hogy tegyé k jó vá azt a ször-
nyű igazságtalanságot, amit dr. Martin Hohmannal szemben elkövettek;
állítsák helyre kiváló nevé t é s rehabilitálják mint politikust é s választó -
kerü leté nek ké pviselő jé t. Nem hagyhatjuk ellenveté s né lkü l, hogy jogta-
lanul s vallásunk valamennyi parancsával ellenté tben olyan embereket
megzsaroljanak, akik elé g bátrak ahhoz, hogy kimondják a törté nelmi
igazságot, hogy egy ilyen embert antiszemitizmussal rágalmazzanak é s
hamisan zsidó ellenes gondolkodással vádoljanak. Tűrhetetlen, hogy ma
bizonyos politikai cé lok kierő szakolása é rdeké ben a zsidó né p törté nel-
mé t é s a zsidó ság Hitler idejebeli sorsát fegyverké nt használják föl. Saj-
nos ez manapság igen gyakran elő fordul. Sajnos, gyakran kovácsolnak
politikai tő ké t elő deink halálábó l. Ellenté tben ezekkel a mé diában untig
meglovagolt gondolatokkal, mi, tó rahű zsidó k egy teljesen tehermentes,
bé ké s é s barátságos jövő re törekszü nk a né met né ppel. Ezé rt követel-
jü k, hogy vessenek vé get Né metország megszállt státusának, s hogy
szü ntessé k meg, hogy Né metországot az Egyesü lt Nemzetek az „ellen-
sé ges állam”-ok közé sorolja. Csak így lehet Né metországgal, s íly
mó don Ausztriával is, a mú ltat vé gé rvé nyesen lezárni.
Mielő tt az ember az iraki vagy a palesztin megszállás megszü nteté sé t
követeli, elő bb Né metország megszállásának megszü nteté sé t kell köve-
telnü nk: egy javaré szt nem hivatalos megszállás beszü nteté sé t, amit
szellemileg é s a mé diákban tartanak fent, s amit csak a nevü nkkel é s
hitü nkkel való visszaé lé s által tudtak így elterjeszteni.
M. A. Friedman
117. zsoltá r
Dicsé rjé tek az Urat, minden né pek,
hatalmasságok, áldását zengjé tek!
Szilárddá tette szerelmé t irántunk,
az Ú r hűsé ge soha nem é r vé get. – Allelú ja!
Farkasfalvy Dé nes O. Cist. (Ph 53) fordítása
142
10
Együ tt á llunk az Isten elő tt…
Felekezetközi zsoltá rolvasá s a Pá rbeszé d Há zá ban
Három fé rfi: é letkoruk együ ttesen

több, mint negyed é vezred. A tör-
té nelem viharos századának tanú i,
s ugyanakkor mé g jelentő sebb lé -
lekmé lysé gbe vezető korok hordo-
zó i: Isten emberei, a kinyilatkozta-
tott szó é ltető lelké nek továbbadá-
sával megbízottak. Hafenscher Ká-
roly evangé likus é s Nemeshegyi
Pé ter jezsuita teoló giai tanár, illet-
ve Schweitzer József fő rabbi hó napró l hó napra arró l adnak pé ldát
hallgató iknak, mit jelent é s hogyan nyilvánul meg a másikra é rtő n figyelő ,
tiszteletteljes jelenlé t közössé gteremtő , gazdagító ereje.
Tavaly februárban indult a felekezetközi dialó gust é letre váltó sorozat
Budapesten, a magyar jezsuiták Párbeszé d Házában. Ahogyan az elő ző
é vben, most is a hé ber Biblia, vagyis az Ó szövetsé g könyvei nyomán
osztják meg a hallgató kkal saját vallásuk eleven hagyományának egy-
egy ré szleté t az elő adó k. Az idei né gy alkalom té mája három-három
zsoltár. Annak az imádsággyűjtemé nynek az általuk kiválasztott darabjai,
amely zsidó k é s kereszté nyek közös kincse, Istennek válaszoló é letü k
alapja é s ma is é ltető forrása.
Vé rtesaljai László jezsuita, a sorozat elindító ja é s moderátora megvall-
ja: napjainkban kü lönösen nagy jelentő sé gű, hogy kü lönböző hitvallások
é s hagyományok szerint é lő emberek ú gy beszé lnek – ő szinté n, szaba-
don, fé lelem né lkü l – saját meggyő ző dé sü krő l s szent szövegek vallásuk
örökítette é rtelmezé sé rő l, hogy első sorban nem a másikkal szemben nyi-
latkoznak, hanem arró l tanú skodnak: közössé gi é s szemé lyes lelki-szel-
lemi é letü k mibő l táplálkozik. E zsoltárolvasó esteken mindenki ú gy
szó lhat, hogy é rzi: sé rtő dé sre nem fog sor kerü lni, a hallgató k is szaba-
don ké rdezhetnek a tő lü k talán távol álló né zetekkel, hitvallásokkal kap-
10
A sorozat helyszíne: Párbeszé d Háza (1085 Budapest, Horánszky u. 20.). – Utánközlé s
az Ú j Ember 2007. március 4-iki számábó l.
143
csolatban. Való jában ez a párbeszé d lé nyege, s a másság nem pusztán
emlegetett, de csakugyan megé lt tisztelete. A három idő s, bölcs fé rfiú nak
nemcsak a szavai, hanem viselkedé se, gesztusai is gazdagítanak: szívü -
kön é s szavukon keresztü l tanítják a figyelmeseket. Egy-egy bó lintás a
másik gondolatmenete hallatán az egyeté rté s é s a megé rté s jele egy-
aránt lehet.
A Párbeszé d Házának nagytermé ben, a három fé rfi hátteré ben egy
menó ra é s egy kereszt. E szimbó lumok is jelzik: valamennyien együ tt
állunk Isten elő tt. Megnyugtató é s a napjainkban egyre veszé lyesebb
sorsú remé nyt é lteti, hogy járnak mé g emberek az ő szándé kai é s a mi
jövő nk ú tján. – A legközelebbi alkalommal a következő zsoltárokró l lesz
szó : 22.: Az igaz szenvedé se é s remé nye; 51.: Miserere mei – Dávid
bűnbánati zsoltára; 73.: Isten igazságossága.
Szigeti László
A Teremtő dicsé rete

Uram, mi Urunk, milyen csodálatos
szé les e világon a te neved!
Dicső sé ged az egekig magasztalja
a gyermekek é s a kicsinyek ajka.
Vé dő bástyát emelté l elleneid ellen,
hogy elhallgattasd az ellenszegü lő t é s a lázadó t.
Bámulom az eget, kezed művé t,
a holdat é s a csillagokat, amelyeket te alkottál.
Mi az ember, hogy megemlé kezel ró la,
az ember fia, hogy gondot viselsz reá?
Majdnem isteni lé nnyé tetted,
dicső sé ggel é s fönsé ggel koronáztad.
Hatalmat adtál neki kezed műve fölött,
mindent lába alá vetetté l:
minden juhot é s barmot, a mező k vadjait,
az é g madarait s a tenger halait,
mindent, ami a tengerek ösvé nyé n kering.
Uram, mi Urunk, milyen csodálatos
szé les e világon a te neved!
(8. zsoltár)
144
A zsidó sá ggal való megbé ké lé s é s a magyar
jövő 11
Mú lt októ berben, az 50. é vforduló n, ké t alkalommal tapasztaltam az anti-
szemitizmust Budapesten. Egy alkalommal, a Corvin-mozibó l kilé pve egy
borotvált fejű fiatalembernek zsidó zó mondata ü tötte meg a fü lem, é s
egy másik alkalommal pedig a Bartó k Bé la ú ton egy plakátra firkálva
láttam egy nő i nevet é s a né v elő tt azt a jelző t, hogy zsidó . Ké t hé t alatt
ennyit tapasztaltam! Ennek alapján az az é rzé sem, hogy ez a felháborító
jelensé g nem kü lönbözik kü lönösebben a New Yorkban tapasztalható
zsidó zástó l. Azt is meg kell jegyeznem, hogy Budapest házfalai tele
voltak graffitival (sajnos), é s e feliratok között nem láttam egyetlen zsidó -
ellenes feliratot sem!
Ezé rt ú gy gondolom, hogy öncé lú propaganda volt a posztkommunista
kormánynak az az állítása, hogy az antiszemitizmus megfé kezé sé re vol-
tak szü ksé gesek a rendő rsé g tettei. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy a
mindennapi é letben nem lé pü nk fel elé g határozottan a fajgyűlölő k ellen.
Szerintem az írástudó k felelő ssé ge é s kötelessé ge lenne, hogy egyré szt
tájé koztassanak az igazságró l, másré szt ne csak kó dszavakkal cé loz-
gassanak, hanem kimondják a teljes igazságot, mert csak így lehet
feloldani a mestersé gesen gerjesztett feszü ltsé get. Csak így szü lethet
meg a társadalmi bé ke, csak így lesz ké pes a társadalom összefogni é s
szembené zni a való di gondokkal.
Nekem általában könnyen megy az írás, de most mé gis nehezen
szántam rá magam. Azé rt indul nehezen ez az írás, mert „tabu”-té máró l
szeretné k ő szinté n írni é s é rzem, hogy egyik tábornak sem fog tetszeni,
amit írok. Ugyanakkor vannak dolgok, melyeket ki kell mondani. Biztos
jövő t csak a megemé sztett é s egysé gesen elfogadott mú ltra é píthetü nk,
é s a megbé ké lé shez szü ksé ges mind a té nyek elfogadása, mind a
bocsánatké ré sre é s a megbocsátásra való ké szsé g is. Persze, ami a
legfontosabb, az a kölcsönössé gnek é s annak az elfogadása, hogy
sokkal fontosabb az, ami összeköti a kereszté ny é s a zsidó hátterű
magyart, mint ami elválasztja.
11
A Magyar Lobbi heti akció levelé bő l – http://hungaria.org/hal/lobby [2007-03-02]
145
Patrió ta é s nacionalista
A hazaszeretet nem más, mint honfitársaink szeretete. Nem csak a zsidó
vagy kereszté ny, jobb- vagy baloldali, szabadelvű vagy konzervatív ma-
gyaroké , de minden magyaré . A mai Magyarországon sokan nem é rtik
ezt! Sokan a másik magyart kirekesztő lé lekkel lengetik zászló ikat, é nek-
lik a Himnuszt, é s közben mé lyen meg vannak győ ző dve arró l, hogy ő ket
a hazaszeretet vezeti. Pedig más a nacionalizmus vagy sovinizmus, é s
más a hazaszeretet. A hazaszeretet olyan, mint amit a nagypapa é rez az
unokái iránt, kiterjed az minden unokára, nincs annak elő felté tele.
A nacionalista vagy soviniszta más! A soviniszta olyan ember, aki
fajtáját a másiké nál jobbnak, magasabbrendűnek, kiválasztottabbnak
tartja (mint az árja vagy a cionista). A nacionalista ú gy gondolja, hogy a
másik faj, vallás vagy kultú ra alacsonyabb rendű mint az övé , s ezé rt
annak tagjaival nem kötelessé ge ugyanú gy bánni, mint ahogy elvárja,
hogy vele bánjanak. Az ilyen, fajban gondolkozó embernek mindegy,
hogy ki milyen ember, neki csak az számít, hogy kinek kik voltak az ő sei.
Az ilyen ember az egyé nt nem a tettei vagy é letú tja alapján, hanem a
származása alapján íté li meg. Tehát valami olyannak alapján, amirő l az
illető nem tehet, ami felett befolyással nem rendelkezik.
A nacionalistát nem a szeretet, mé g csak nem is a saját fajtájának a
szeretete vezeti, hanem a másik ember lené zé se, né ha már gyűlölete.
Persze vannak, akiknek é rdeke, hogy az átlagemberek agyában össze-
keveredjenek ezek a fogalmak, é s ezé rt nacionalistának nevezik a patri-
ó tát. Ezzel remé lik saját tetteikrő l elterelni a figyelmet é s az „oszd meg
é s uralkodj” eszközé vel megő rizni hatalmukat. Így tettek a mú ltban a
kommunisták, így igyekeztek bemocskolni é s összekeverni a hazaszere-
tő , egy nemzetet, egy kultú rát vé dő ket a fajgyűlölő nacionalistákkal.
A patrió ta alapvető en kü lönbözik a nacionalistátó l. Számára tiszteletre
mé ltó , ha valaki ragaszkodik apái tradíció ihoz, vallásához, nyelvé hez,
kultú rájához. A patrió ta megé rti, hogy az egé szsé ges lelkű ember nem
cseré lgeti, hanem gyűjti lojalitásait. A patrió ta megé rti, hogy mindenki
ragaszkodik nyelvé hez, kultú rájához, a magafajta emberek között é rzi jó l
magát, a saját né pdalait szereti hallani, né pviseleté t látni. A patrió ta
tudja, hogy ú gy ahogy az ember egyszerre tudja szeretni az anyját is,
146
meg a felesé gé t is, ú gy pé ldául a zsidó származású magyar is vállalhatja
mindké t lojalitását, s ettő l csak gazdagabb ember lesz belő le is é s a
társadalombó l is, mely az amerikai vagy a szentistváni mintára nyere-
sé gnek tartja, ha tagjai ragaszkodnak ő seik tradíció ihoz is.
A kereszté ny magyarok dolga

William O. Mc Cagg neves törté né sznek (nem volt sem magyar, sem
zsidó ) kutatási terü lete a magyar zsidó ság volt. Szerinte mé g sohasem
volt olyan etnikum, amely olyan hatható san járult volna hozzá hazája
felvirágoztatásához é s olyan kegyetlen elbánásban ré szesü lt volna, mint
a magyar zsidó ság. Nekü nk kereszté nyeknek ő szinté n, a családtagnak
kijáró együ tté rzé ssel kell emlé kezni azokra, akik szenvedő alanyai voltak
annak, hogy voltak közöttü nk, akik eltűrté k vagy ré szt is vettek zsidó
honfitársaink elleni embertelensé gben. Arra is szü ksé g lenne, hogy
ő szinte hálával gondoljunk azokra a zsidó származású honfitársainkra,
akik rendkívü li mó don járultak hozzá hazánk felvirágoztatásához.
Itt az ideje, hogy mi kereszté nyek kevesebbet emlegessü k a Kun,
Szamuelli, Rákosi, Gerő , Farkas, Ré vai vagy Pé ter Gáborok neveit, é s
többet az Angyal Pistákat. Amikor ezt mondom, akkor sokak szemé n
látom, hogy azt sem tudják kirő l beszé lek, nem tudják, ki is volt Angyal
Pista?! Pedig bizony tudni illene! Tudni illene, hogy volt egy Auschwitzbó l
hazatántorgott zsidó munkásgyerek, akibő l 1956-ban a Tűzoltó utcai
szabadságharcosok parancsnoka lett. Bizony tudni illene azt is, hogy
amikor Angyal Pistát utolsó ú tjára vonszolták Kádár pufajkásai, akkor
ennek a magyar hazafinak azok voltak az utolsó szavai, hogy „é ljen a
szabad Magyarország!” Tudni kellene, hogy sok ilyen magyar volt, 1956-
ban az é n parancsnokom is…
Az ő szinte szó kimondáshoz az is hozzátartozik, hogy nem csak a
kommunista vezeté sben voltak sokan a zsidó k, de a vidé kre deportáltak,
az Á VH börtöneiben, ső t a kü lönböző kirakatperek kivé gzettei között is
jó cskán akadtak zsidó származású magyarok. Hogy a magyar zsidó ság
hogyan é rzett, mit gondolt a Rákosi diktatú ráró l, mutatja az is, hogy 1949
é s 1956 között 85 000 magyar zsidó (az akkori összzsidó ság mintegy
40 %-a) hagyta el az országot.
147
A zsidó szá rmazá sú magyarok dolga
Persze a zsidó származású magyarokra is vonatkozik, hogy kettő n áll a
vásár. Az lenne a szé p, ha ő k hangsú lyoznák, hogy a magyar felső ház-
nak é s tábornoki karnak voltak zsidó tagjai, hogy Kossuthnak zsidó
ezrede volt, szé p lenne, ha ő k vé dené k meg né pü ket a „Hitler utolsó
csatló sa”-szerű vádaktó l. Az szolgálná igazán a megbé ké lé st, ha a zsidó
származású magyarok a Szálasiak é s Bakyak emlegeté se helyett a
Koszorú s Ferenceket, é s Baránszky Tiborokat emlegetné k többet. Ő k
emlé keztethetné nek arra, hogy Magyarország volt az egyetlen (meg-
szállott) né met szövetsé ges, mely fegyverrel vé dte meg fő városa zsidó
polgárait. Szé p lenne, ha emlé kezné nek, hogy a páncé los ezredest, aki
1944. jú lius 6-án kiparancsolta a nácibarát csendő röket Budapestrő l, ú gy
hívták, hogy Koszorú s Ferenc.
Arthur Schneidernek, a mai new-yorki rabbinak, 1941-ben nagyapjával
menekü lnie kellett Ausztriábó l, é s mivel Amerika (kvó ta okokbó l) nem
fogadta be ő ket, Magyarorzágra menekü ltek, ott é ltek. A rabbi így tanult
meg magyarul é s így szerette meg né pü nket. Ő minden beszé dé ben
hangsú lyozza, hogy a magyar zsidó ságot é rt tragé dia egy katonailag
megszállott országban törté nt, hogy a né met megszállás elő tt egyetlen
magyar zsidó t nem vittek Auschwitzba. Azt is kimondta, hogy a nem-
zsidó magyarság között akadtak, akik veszé lyt vállaltak zsidó honfitársa-
ik vé delmé ben. Szé p lenne, ha errő l a magyar zsidó ság is többet szó lna.
Mondjuk ki egymá sró l a jó t is, mondjuk ki a teljes igazsá got

Itt az ideje, hogy ugyanú gy megemlé kezzü nk azokó l is, akiket 1944-ben
zsidó ságuk miatt hurcoltak el, é s azokró l is, akiket „kollektív bűnössé gü k”
miatt 1946-ban kitelepítettek a Felvidé krő l, vagy azokró l, akiket 1951-ben
származásuk miatt deportáltak, bebörtönöztek, kivé geztek. Itt az ideje,
hogy elíté ljü k a törvé nytelensé g, igazságtalanság é s emberi szenvedé s
minden okozó ját. Itt az ideje, hogy az erkölcsi kárpó tlást megadjuk min-
den ártatlanul megalázott honfitársunknak. Itt az ideje, hogy törté nel-
mü nk szereplő it oda soroljuk, ahová való ak: a Szálasiakat é s Rákosiakat
együ tt a hazaáruló k közé , a Koszorú s Ferenceket é s Angyal Pistákat
pedig nemzetü nk hő sei közé .
Itt az ideje annak is, hogy megtisztítsuk szó kincsü nket a kó dszavaktó l.
Ha azt akarjuk mondani, hogy zsidó , mondjuk azt, ne azt, hogy „libe-
148
rális”. Ha azt akarjuk mondani, hogy liberális vagy szabadelvű (mint volt
Eötvös, Deák, Kossuth é s Szé chenyi), mondjuk azt. A világos beszé d, a
szó kimondás nem udvariatlanság, hanem az az ő szintesé g jele, míg a
kó dszavak használata az sunyi é s gyáva cé lozgatás.
És vé gü l itt az ideje annak is, hogy megnyugtassuk a zsidó szárma-
zású magyar anyákat, hogy nincs fé lnivaló juk a magyar hazaszeretet, a
magyar nemzeti öntudat ú jraé bredé sé tő l. Itt az ideje, hogy kiközösítsü k
sorainkbó l a gyűlölködé st é s testvé rharcot szító kat, hogy visszahozzuk a
kulturális pluralizmus lé gköré t, mely Magyarországot Szent István ó ta
jellemezte é s a szabadelvű Deák Ferenc idejé n fellendítette. Itt az ideje,
hogy visszahozzuk azt a befogadó é s toleráns lé gkört, mely lehető vé
tette, hogy a világon első nek nálunk mondasson ki a vallások szabad-
sága. Igen, itt az ideje, hogy a magyarság ú jra való di arcával mutatkoz-
zon be a világnak. Itt az ideje, hogy a „betört ablakú kirakatok é s az
ő rizetlen író szövetsé gi gyűjtő ládák né pe” a ma már szabad hazájában
átvegye a szó t é s az „aki magyar velü nk tart!” lelkü leté vel megkezdjen
é píteni egy szé p magyar jövő t, minden magyar szabad Magyarországát.
Lipták Bé la (Ph 53)
Jó zsef Attila
Vidám é s jó volt s tán konok,
ha bántották vé lt igazában.
Szeretett enni s egyben-másban
Istenhez is hasonlított.
Egy zsidó orvostó l kapott
kabátot é s a rokonok
ú gy hívták: Többé -itt-ne-lássam.
A görög-keleti vallásban
nyugalmat nem lelt, csak papot –
no de hát ne bú suljatok.
József Attila
149
Nyílt levé l a magyar é rtelmisé gi dolgozó k
jogainak tiszteletben tartá sá é rt 12
A Magyar Kö ztársaság Elnö ké hez: dr. Sólyom László

Az Oktatási é s Kulturális Miniszterhez: dr. Hiller István
A Magyar Kö zvé lemé nyhez
Kilenc é vvel ezelő tt jelent meg a magyar sajtó ban egy nyilvános felhí-
vásom arra vonatkozó an, hogy a Művelő dé si Miniszté rium állítsa vissza
a Pető fi Irodalmi Múzeum elnevezé sé ben az onnan korábban kivett
„Pető fi” nevet. A felhívást petíció követte, amelyet számos magyar é rtel-
misé gi is aláírt. Most a politikai vezeté shez é s a közvé lemé nyhez fordu-
lok a magyar é rtelmisé gi dolgozó k napjainkban sú lyosan megsé rtett
jogainak a tiszteletben tartásáé rt.
A magyar kultú ra szerelmeseké nt – é s egyben a magyar irodalom elis-
mert kutató jaké nt, illetve fordító jaké nt – megismertettem é s megszeret-
tettem Olaszországban számos magyar író t é s költő t, így pé ldául Pető fi
Sándort (egyik fordításom a „János Vité z” volt), Ady Endré t, Kosztolányit,
Kaffka Margitot, Kassák Lajost stb. Feladatomnak tekintettem ápolni a
Magyarországró l alkotott ké pet, a magyar né pnek é s kultú rának imázsát.
És pontosan azé rt, mert mindezt mindig vé dtem, most ú gy é rzem, hogy
kötelessé gem szó t emelni az ó kori görögök által „polis”-nak hívott politi-
ka, illetve „politikai gondolkodás” né hány magyarországi aspektusa ellen.
Ez a demokratikus, euró pai orszá g, amelyet a nagy olasz politikus
é s író , Giuseppe Mazzini (nagy Euró pa-párti é s Kossuth Lajos barátja) a
„Duna királynő je”-ké nt emlegetett, való jában nem demokratikusan é s
nem euró pai mó don já r el a dolgozó kkal, az alkalmazottakkal, az
é rtelmisé ggel szemben. Kezdve a sort a dolgozó k csaknem állandó
jelleggel minimálbé ren törté nő foglalkoztatásával, ami való jában nem
más, mint a dolgozó k jogainak megsé rté se é s egyben a munkáltató kibú -
vó ja az államnak fizetendő adó k é s járulé kok aló l, folytatva a dolgozó k
szerzett jogainak a megsé rté sé vel (a fizeté sek megdöbbentő havi csök-
12
Prof Roberto Ruspanti egyetemi tanár, költő , műfordító , a magyar irodalom é s kultú ra
olaszországi né pszerűsítő je hozzájárul ahhoz, hogy bármely lap szó szerint, teljes
terjedelmé ben vagy ré szletekben lehozza levelé t.– (antall-press hungary)
150
kenté se), egé szen az é rtelmisé gi közalkalmazottaknak a né hány ó ra
alatt lezajló azonnali elbocsátásáig.
Közalkalmazottak, köztisztviselő k, miniszté riumok, kulturá lis
inté zmé nyek, múzeumok, iskolá k é s egyetemek dolgozó it azonnali
hatállyal elbocsátják, egyik napró l a másikra kerü lnek utcára. Mindez, a
közvé lemé ny hallgatása mellett zajlik, a szakszervezetek ké ptelenek
megvé deni a munkavállaló kat attó l, hogy megfosszák ő ket az egyik leg-
alapvető bb emberi joguktó l: a munkához való jogtó l.
Demokratikus euró pai emberké nt, Magyarország barátjaké nt, valamint
a magyar irodalom é s kultú ra kü lföldi terjesztő jeké nt emelek hangot a
liberális, a demokratikus é s euró pai szellemmel ellenté tes eljárásmó d
ellen, melynek bemutatására pé ldaké nt hozom fel azt, ami ezekben az
ó rákban számos magyarországi kulturális inté zmé nyben zajlik.
Jellemző pé ldaké nt említhetem a budapesti Pető fi Irodalmi Múzeum-
ban törté nteket, ahol az azonnali, mintegy 36 ó ra leforgása alatt vé ghez-
vitt hirtelen elbocsátás hú sz-, harminc- vagy é ppen negyvené veseket
é rintett, köztü k diplomás (fő iskolai, egyetemi vé gzettsé gűeket), munka-
ké pessé gü k teljé ben lé vő embereket. Ezeket a dolgozó kat 36 ó ra alatt
ú gy kidobták, mintha nem is állampolgárokró l, nem is emberekrő l lenne
szó , hanem elnyűtt tárgyakró l. Ez a tömeges, minden krité riumot né lkü -
löző felmondási hullám leginkább egy lottó sorsolásra emlé keztet. Az
alkalmazottak ú gymond vakon törté nő elkü ldé sé nek cé lja az, hogy eleget
tegyenek az eldöntött munkaerő -leé píté snek. Mindez bármilyen áron
törté nhet, akár kihasználva a szimpátia-antipátia, vagy é ppen a szemé lyi
preferenciák lehető sé gé t is. Mi olaszok gyakran bíráljuk politikusainkat,
de egyetlen olasz vezető nek sem jutna eszé be, hogy a közszfé ra alkal-
mazottait ily mó don kü ldje el. Ráadásul mindenfajta mé rlegelé s é s indok
né lkü l. És sajnos minderre a törvé ny lehető sé get nyú jt.
Az elbocsátások híré t megelő ző napokban az alkalmazottak rettegnek
a munkahelyü kön é s ké tsé gbeesetten né znek körbe, várva, hogy mikor
„sú jt le” rájuk az azonnali felmondás, é ppú gy mintha a hó hé r bárdjára
várnának. A fé lelmü k ó riási, olyannyira, hogy a kollé gák közü l senki nem
mer hangot emelni, mert mindegyikü k abban remé nykedik, hogy a bárd
talán a másikra sú jt le. És amikor a vezető sé ghez közel álló , leginkább
szektához hasonlító , a dolgozó kkal macska-egé r játé kot űző , szűk körű
bizottság ké tsé gbe nem vonható dönté se alapján elé rkezik a felmondás
pillanata, mindezt a kollé gák magas fokú közönye kísé ri: mert a megma-
radó k, mintegy láncreakció ké nt, fé lnek saját helyü k elveszíté sé tő l. Nem
151
tehetnek mást, mint fellé legezve hálát adnak az Égnek, hogy mindez
nem velü k törté nt.
Manapság ú gy tűnik, mintha a magyar politikai vezeté st egyfajta
erkölcsi é s kulturális é rzé ketlensé g irányítaná. Tú llé pve tehát a buda-
pesti Pető fi Irodalmi Múzeum elő bbi, konkré t pé ldáján (amelyhez
őszinté n szólva családi é rzelmeim is kö tnek, hisz mié rt tagadjam, nem
bű n, hogy a felesé gem pont ebben a Múzeumban dolgozik, minthogy az
sem bű n, hogy egy olasz Magyarországon kíván é lni; továbbákulturális
kö tődé seim is ide húznak, hiszen é veket felö lelő Petőfi-kutatásaim é s
fordításaim jól ismertek mind Magyarországon mind Olaszországban),
talán ugyanez az eljárásmó d vonatkozik az ország számos kulturális é s
közigazgatási inté zmé nyé re. Hangot akarok adni bírálatomnak é s tiltako-
zásomnak egy olyan törvé nnyel szemben, mely mindezt lehető vé teszi,
é s amely elvont fogalomké nt – lé t é s család né lkü l – kezeli a dolgozó kat.
Ezé rt elhatároztam, hogy a magyar é rtelmisé gi dolgozó kkal szem-
ben alkalmazott jogtiprás elleni tiltakozásom, é s a dolgozó kkal – köztü k
kollé gáimmal – való szolidaritásom jeleké nt, ké szen állok visszaadni Ma-
gyarországnak a „Szabadsá g Hő se” (2006) emlé ké rmet é s a Magyar
Köztársaság Elnöke Só lyom László ké zjegyé vel ellátott oklevelet, vala-
mint azt a Pro Cultura Hungarica kitünteté st, amelyet a magyar kultú ra
olaszországi terjeszté se é rdeké ben eltöltött harmincé ves munkásságom
elismeré seké nt kaptam Magyarországtó l.
Nem csupán mint demokrata é s euró pai állampolgár, de mé g inkább
mint a magyar kultú ra kü lföldi terjesztő je ú gy é rzem, most csaló dtam Ma-
gyarországban. Ennek euró pai törté nete é s kultú rája nem é rdemli meg
azt, hogy ekkora csorbát szenvedjen az a jogi kultúra, amelyen egé sz
Euró pa é s az euró pai né pek egymás mellett é lé se alapul.
Prof. Roberto Ruspanti,
az Udinei Tudományegyetem Magyar Nyelv é s Irodalom Tanszé ké nek
egyetemi tanára;
a „Pro Cultura Hungarica (1993)” kitüntetettje;
a „Szabadság Hőse” (2006) emlé ké rem tulajdonosa, mert kulturális tevé -
kenysé gé vel hozzájárult az 1956-os forradalom emlé ké nek é bren-
tartásához;
a magyar PEN Club Ady Endre díjának kitüntetettje (1992);
a Magyar Kö zoktatási Miniszté rium é s a Magyar Kulturális Miniszté rium
első díjának nyertese Petőfi Sándor remekmű vé nek, a János Vité z-
nek a fordításáé rt é s olaszországi terjeszté sé é rt (1997).
152
Bizony, ú jra aktuális:
Mondd, mit é rlel…
Mondd, mit é rlel annak a sorsa, Mondd, mit é rlel annak a sorsa,
akinek nem jut kapanyé l; ki családjáé rt dolgozik;
kinek bajszán nem billeg morzsa, veszekszenek, kié a torzsa,
ki seté t gondok kö zt henyé l; é s csak a nagy lány né z mozit,
ültetne krumplit harmadába a nő mindig mos – lucsok holtja –
s nincs szabad fö ld egy kapa se, szájíze mint a főzelé k,
s csomókban hull a hajaszála s a szigor a lámpát ha eloltja,
s nem veszi é szre maga se? csend fülel, motoz a seté t?
akinek ö t holdja terem; ki a gyár kö rül őgyeleg;
lompos tyúkja kárál a torsra helyé n a kapszlit nő kapdossa
s gondjai fé szke a verem; s elfakult fejű kisgyerek;
s igája nem zö rö g, sem ö kre s a palánkon hiába né z át,
nem bőg elnyújtva – nincs neki – hiába cipel kosarat,
s mé lyé ről párolog a bö gre, szatyrot, – ha elalszik, fö lrázzák
ha kis családját eteti? s lebukik, hogyha fosztogat?
ki maga é l, maga keres; ki sót mé r, krumplit, kenyeret,
levesé nek nincs sava-borsa, hozomra, ujságpapirosba
hitelt nem ád a fű szeres; s nem sö pri le a mé rleget;
egy tö rt szé ke van, hogy begyújtson, s ritkás fé ny kö zt morogva rámol
repedt kályháján macska ül, – az adó hosszú, nagy a bé r –
ritmust lóbál az ajtókulcson, s mi haszna sincs, hiába számol
né z, né z, s lefekszik egyedül? tö bbet a petróleumé rt?
S mondd, mit é rlel annak a sorsa,
ki kö ltő s fé l é s így dalol;
felesé ge a padlót mossa
s ő másolás után lohol;
neve, ha van, csak áruvé djegy,
mint akármely mosóporé ,
s é lete, ha van é lte mé g egy,
a proletár utókoré ?!
József Attila
153
„Ká in ismé t megölte Á belt”
– Levé l Futá sfalvá ró l, Erdé lybő l 13
Gondolom, minden határon kívü l é lő magyar é rtesü lt a 2004. dec. 5-é n
Magyarországon tartott né pszavazásró l a kettő s állampolgárság meg-
adásával kapcsolatosan. Ismerik a szavazás eredmé nyé t is, a NEM-et.
Ezzel kapcsolatosan szeretné k írni, mert akármint alakuljanak a ké ső b-
biekben a dolgok, akármilyen kedvezmé nyek, megoldások szü lessenek,
idő vel a sebek is begyó gyulhatnak, de a tü ske bennü nk marad örökre.
Ilyet mé g nem jegyzett fel a törté nelem, hogy egy nemzet megtagadta
volna testvé reit
A magyar állampolgárság megadása fő leg lelkileg lett volna fontos,
több erő t adhatna a megmaradásé rt folytatott kü zdelemben, é s azt, amit
Trianonban idegenek elrontottak, azt az anyaország, a TESTVÉR (aki
nem kellett szü lő földjé n idegenké nt, megalázottké nt, lené zett megnyo-
morítottké nt é ljen) jó vá teheti, ha megfogja azok kezé t, akik vállalva
akármilyen nehé zsé get a helyü kön maradtak é s megmaradtak magyar-
nak. Ké tmillió hatezer segítő ké zre lett volna szü ksé g, de csak egymillió
né gyszáz anyaországi magyar nyú jtotta felé nk a kezé t. Csak ennyi igazi
magyar volna Magyarországon? A többit elvitte 1956, vagy a butító
törté nelemhamisítás, a közömbössé nevelő kommunista nevelé s? Azt
gondolom, leginkább azok okolható k, akik a NEM-re buzdították a lakos-
ságot, akik szó ró lapokon hirdetté k, hogy a beáramló határonkívü liek
elözönlik az országot é s romba döntik azt. Akik rosszindulatú an szítottak
ellensé ges é rzü leteket, akiknek nem volt szent a nemzet egysé ge, akik
csak magyarul beszé lnek, de keblü kben nincs magyar szív é s a magyar-
ság sorsáé rt aggó dó magyar lé lek. Akik a testvé rek megtagadására
buzdítottak, azok megrontották az 1989 után olyan szé pen kialakult
kapcsolatokat, szé tverté k az egymásra találó rokonlelkeket, testvé reket.
Káin ismé t megö lte Á belt! A közné pbő l ké nyszerítetté k ki azt a dönté st,
amit az Országgyűlé s kellett volna meghozzon.
Gondolom, nemcsak az erdé lyi magyarság, a szé kelysé g ragaszkodik
a szü lő földjé hez, ahol ő sei é ltek, s ahol nehé z kü zdelem árán teremtet-
tek otthont é s megé lheté st, hanem a többi elszakított országré szben is, s
csak a legrosszabb szándé kú , legellensé gesebb indulatú ember állíthat-
13
Ezt az írást Mondovits Lajos (Gy 45) barátunk kü ldte meg – Franciaországbó l.
154
ja, hogy mindezt otthagyja a né p egy bizonytalan jövő é rt. Akik ezt
akarták, akik egy jobb jövő ben remé nykedtek, azok már elmentek – é s
azokkal sem veszített, hanem nyert Magyarország, hiszen nagyré szt
orvosok, tanárok, jó szakmájú dolgos emberek indultak ú tnak, s akiknek
nagyré sze ott is mega!áztatásban, mellő zé sben, lené zé sben ré szesü l.
Ezé rt fontos nekü nk az itthon maradás, itt alakítani egy jobb é letet,
szebb jövő t.
86 é vig „bozgorok”, hontalanok ezer é ves szü lő földü nkön, é s most azt
kell elviselnü nk, hogy röhögnek rajtunk, mert az anyaországban é lő test-
vé reinknek sem kellü nk. (Románia megadta a Moldáviában é lő testvé rei-
nek a román állampolgárságot.)
Nagy é s megalázó volt ez az arculcsapás.
Advent volt, vártuk a Megváltó t, a megváltást, vártuk a Mikulási ajándé -
kot. Papjaink sokasága ment ki magyarországi templomokban nemzeti
egysé gü nké rt könyörögni, pü spökeink megalázkodva könyörögtek a
Szentcsaláddal pé ldáló zva: „Engedjetek be a fogadó ba, ne kelljen
városszé li istálló ban hozni világra a gyermekeinket! Krisztus azt mondta:
Zörgessetek é s megnyíttatik né ktek!”
„NEM” – sú jtott le a válasz, é s ez a NEM összetörte bennü nk azt a
szent szó t: ANYAORSZÁ G. 1918 ó ta most vagyunk a legárvábbak, mert
eddig mindig remé nykedtü nk abban, hogy egyszer csak magához ölel az
anyanemzet, egyszer majd ú jra testvé rek é s egyenlő ek leszü nk, é s most
azt tapasztaljuk, hogy Magyarországnak Euró pában sincs szü ksé ge a
szegé ny rokonra. Krisztussal mondjuk: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert
nem tudják, mit cselekszenek!“
Olyan lelki megrázkó dtatás volt ez a szé kelyeknek, amelyet meg lehet
talán bocsájtani, de elfeledni soha nem tudja. Azó ta fekete gyászsza!ag
van tűzve a templomokban a magyar zászló ra, a dé vai árvák otthonának
ferences barátja megrendü lt szívvel utasította vissza az árvák ré szé re
kü ldendő magyar segé lyt, többen visszaadták a koronás magyar igazol-
ványt, mert minek az, ha nem é reznek testvé rnek minket. Számomra az
volt a legmegrendítő bb, amikor a templomban a szertartás vé gé n az
orgonán felzú gott a nemzeti imánk, a Himnusz hangja, de senki sem
é nekelte, a pap sem. Csak álltunk né mán, lehajtott fejjel é s hullt a
könnyü nk. De ez a könny nem olyan volt, mint 1989 után az első március
15-é n, amikor olyan szenvedé llyel, áté lé ssel, megható dva é nekeltü k:
„Isten, áldd meg a magyart”. Ez a mostani, a fájdalom keserű könnyei
155
voltak, mert mé rget kevertek a himnuszunkba, s a „nyú jts felé je vé dő
kart” hallatán mindig 2004. dec. 5. jut az eszü nkbe.
Aggó dva gondolunk a Csíksomlyó i bú csú ra, a nemzeti ü nnepeink meg-
tartására, amelyeken egyre több magyarországi testvé rü nk vett ré szt, é s
amelyek olyan szé pek é s megható ak voltak. A nemzetrombolás ered-
mé nye meglátszott a té li tú ristaforgalom teré n is – pedig milyen szé pen
kezdett fellendü lni, fejlő dni a közszolgálati turista tevé kenysé g! Tú lé ljü k
ezt a második Trianont is, mert jönnie kell egy jobb kornak, addig is
megmaradunk hamu alatt izzó parázsnak, olyan magnak, melybő l pé lda-
mutató hazafiak, testvé rszerető . embersé ges magyarok kelnek ki, – é s
megmaradunk, ha árván is, de felemelt fejjel!
Finta Etelka 2005 január
Anyá m letté l lenne…
Ú gy megyen, úgy megyen Járnak meleg esők,

Szegé ny árva asszony Kik megferesszenek,
Egy nagy ré gi úton Járnak meleg szelek,
S egy nagy hosszú úton. Kik elrengessenek.
Jobb oldalán viszi vala Ú gy megyen, úgy megyen

Síró lányocskáját Szegé ny árva asszony,
Bal oldalán viszi vala S elö l megtalála
Síró fiacskáját. Egy barom állatot.
Istenem, Istenem! Jobb oldalán viszi vala

Szerelmes Istenem! Egy esztendős bornyát…
Melyiket tegyem le Bal oldalán viszi vala
S melyiket vegyem fel? Ké t esztendős bornyát,
Ülj le, lányom, ülj le! Szarva kö zö tt viszi vala

E rózsamezőbe, Kicsiny bornyúcskáját,
Rózsavirág szedni, – Istenem, Istenem!
Koszorúba kö tni. Szerelmes Istenem!
156
Ez egy baromállat – Anyám, é desanyám!
S é n egy lelkes állat, Édes farkasanyám!
Hát é n hogy tevé m le Eresszen el engem
Síró lányocskámat! Erdőbe sé tálni.
Ő is megsirüle Erdőbe sé tálni

S ő is visszamene. S mezőbe nyugodni.
Hát kö rülbe vette – Ne menj, lányom, ne menj!
Három fene farkas. Sok vadászok járnak.
A legnagyob fene farkas Apám, é desapám!

Szavát felfelelé : Édes farkasapám!
Szakasszuk háromba, Eresszen el engem
szakasszuk háromba! Erdőbe sé tálni,
A kö zé pső fene farkas Erdőbe sé tálni,

Szavát felfelelé : S mezőbe nyugodni.
– Bizony nem bánom é n,
bizony nem bánom é n. Ú gy megyen, úgy megyen
Az ő é desanyja.
A legkisebb fene farkas
Szavát felfelelé : Hol jársz, lányom, hol jársz?
– Vagy ne szegé nyt, vagy ne! Hol jársz, lányom, hol jársz?
Vagy ne szegé nyt, vagy ne! Hallgass anyám, hallgass!
Hallgass anyám, hallgass!
Mi csak vigyük el
A mi barlanginkhoz! Anyám letté l lenne,
Mi is nö veljük fel El sem hagytál lenne!
Gyenge malachússal, Anyám letté l lenne,
Gyenge bárányhússal. El sem hagytál lenne!
Moldvai csángómagyar né pdal
157
Megalá ztatá s
Rúzsa Magdi ké pviselheti Magyarországot az eurovízió s dalfesztiválon
Helsinkiben. Több jelölt közü l ő t választotta a közönsé g a Fonogram díj-
átadó n. Az é nekes az Év Felfedezettje díj átvé tele után zokogva rohant
ki, egé szen az öltöző ig. Talán meghallotta a közönsé g soraibó l Tó th Tibi
szavait? „Mié rt nem magyar kapja a díjat? Jugoszláv!” – kiabálta a
Hooligans gitárosa. Ennyi a hír. Mit lehet erre mondani? Talán ezt:
S az álmosaknak, piszkosaknak,
Korcsoknak é s cifrálkodó knak,
Fé lig-é lő knek, habzó szájú aknak,
Magyarkodó knak, köd-evő knek,
Svábokbó l jött magyaroknak
Én nem vagyok magyar? (Ady Endre)
Tegyü k mellé ezt is: a Magyar Tudó slexikon é rtelmezé se szerint 13
(azó ta 2004-ben Hudetz Zoltán a 14. – a szerk.) magyar származású
Nobel-díjassal bü szké lkedhet Magyarország. De ha beleolvasunk a lexi-
konba kitűnik, közü lü k csak 3 (azaz három) Nobel-díjas vette át magyar
állampolgárké nt a kitü nteté st: Szent-Gyö rgyi Albert, Hevesi Gyö rgy é s
Kerté sz Imre. Gábor Dé nes angol, Bé ké sy Gyö rgy, Harsányi János, Oláh
Gyö rgy, Wigner Jenő, Milton Friedman, John Polányi amerikai, Bárány
Róbert, Zsigmondy Richárd osztrák, Lé nárt Filip né met állampolgárké nt
vette át a díjat. Magyar állampolgárságuk nem volt, tehát ú tlevelü k sem,
de a világ (é s benne a Kárpátok magyarsága is) mé gis magyarké nt tartja
számon ő ket. Akkor hogy is van ez? Egyszer igen, máskor nem? Érdeke
válogatja?
Ide kívánkozik mé g ez is: szomszé dom, a kisnyugdíjas né nike (12 300
Din/hó ) mintegy 5000 dinárt költött SMS-szavazatra, Magdi jelölé sé t
támogatva az euró vízió s dalfesztiválra. Neki sincs magyar állampolgár-
sága, semmije sincs az effé lé kbő l. De fü le é s szíve van.
Hát amíg lé tezik ilyen kivé telesen hiteles kincs, az emberi szeretet
ilyen megnyilvánulása irántad, hú zd ki magad, é s hordd magasan a
fejed, Kishegyes Nagy Lánya! S ahol a ti kincsetek, ott legyen szívetek is
– ez nem akármilyen könyv, ez a Biblia ajánlata.
Magyar Szó , 2007. március 1., csü törtök, Közös író asztal
Dr. Kerekes József (Szabadka)
158
Visszaemlé kezé s
„Nessun maggior dolore „Nincs semmi szomorító bb,
che ricordarsi del tempo felice mint emlé kezni ré gi szé p idő re
ne la miseria” nyomorban”
Dante: Divina Commedia, Pokol, 5. é nek 121–123. Babits Mihály fordítása
Immár 60 é ve annak, hogy Felvidé krő l a magyarok egy ré szé t kitelepí-

tetté k. Az é rintetteken kívü l ezt már kevesen ismerik, vagy alig tudnak
valamit a lakosságcsere kialakulásáró l é s a törté ntekrő l.
Én ott szü lettem, ott nő ttem fel, é s a törté nelem fejü nk felett csapkodó
változásait fiatal szívvel é s lé lekkel láttuk é s é ltü k át.
Minket katolikus hitre é s hazaszeretetre neveltek, é s ez utó bbi nem
vonatkozott az akkori állampolgárságunkra, bár azt tiszteletben tartottuk.
A kis falu, Nagypaka – mintegy 400 lé lek – színtiszta magyar lakó i öröm-
mel várták 1938-ban az ő seik nemzeté hez való visszaté ré st. (Láttam
egy családi fé nyké pet, amelyre az volt írva: „… mé g CsSzK-ban, 1938.
augusztus 1.”) Ő sszel aztán ő szinte örömmel é s nemzeti bü szkesé ggel,
a korábban elrejtett é s fé ltve ő rzött zászló nkat lobogtatva fogadtuk a
bevonuló honvé deket.
Akkor negyedikes elemista voltam, é s az ú j körü lmé nyek között felve-
tő dött a továbbtanulás lehető sé gé nek kialakítása. A környé ken a közé p-
iskolák lé tesíté se, átszervezé se miatt bizonytalanság uralkodott. Szü leim
az ú jságban olvasták, hogy Pannonhalmán ú j gimnázium lé tesü l, é s
Édesanyám nagybátyjánál, Niszler Teodóznál, az akkori perjel ú rnál
é rdeklő dött a lehető sé grő l. Ő válaszában biztatatta jelentkezé sü nket, é s
így kerü ltem 1939 szeptemberé ben Pannonhalmára. Mi voltunk az első
osztály, ahol hú szan kerü ltü nk össze az ország kü lönböző tájairó l.
Felejthetetlen idő k következtek, olyan változásokkal, amelyek emberfor-

máló hatásokkal voltak tele. Az első é vekben bent é ltü nk a kolostorban,
é s a szerzetesi közössé g lelkü leté t é reztü k. Sok figyelemmel, szeretettel,
gondoskodó „családfő kkel” a nagy család é rzé se vett körü l bennü nket.
Majd felé pü lt a gimnázium ú j é pü lete, ahova átköltözve kiváló körü lmé -
nyek közé kerü ltü nk. Közben kitört a háború , aminek egyre fokozó dó
159
borzalmaival találkoztunk. Lé giriadó k, Győ r bombázását a Várkert sé tá-
nyáró l elrettenve figyeltü k. Egyik legfájó bb hírké nt é rt bennü nket, hogy
1944. é v Karácsonyán Budapest bombázása közben osztálytársunk,
Ré dly Pál, otthonában é leté t vesztette (15 é ves volt).
1944-ben az ország né met megszállása után a gimnázium alsó szintjé -
re né met katonai parancsnokság szállásolt be. Az 1944-es tané v szep-
temberben megkezdő dhetett, de a front közeledé sé re való tekintettel
októ ber közepé n a tanítás megszűnt é s a diákokat haza tanácsolták.
Ekkor é reztü k, hogy Pannonhalma vé dő ölelé se milyen biztonsággal tar-
totta távol tő lü nk a világban dú ló é rtelmetlensé geket.
A karácsonyt így a családi körben töltöttem, de aggó dva é s fájó szívvel
gondoltunk Bátyánkra, aki az orosz fronton harcolt. A következő é v
elejé n a leventekorú fiú kat összeszedté k é s elindítottak bennü nket nyu-
gatra. Utaztunk gé pkocsin, marhavagonban, vagy mentü nk gyalog egyik
táborbó l egy másik helysé g hideg iskolájába vagy szé napajtába. Viszon-
tagságainkat nem írom le, azt rábízom a kedves olvasó fantáziájára. A
háború vé ge 1945. május 9-é n Ausztriában, egy Mariazell-közeli faluban
é rt bennü nket. Honvágyunk, aggodalmunk fokozó dott, mert az otthoniak-
ró l az elmú lt hó napok alatt semmit nem hallottunk. Idő közben azt is meg-
tudtuk, hogy Felvidé ket visszacsatolták Csehszlovákiához, ami nekem
azt jelentette, hogy otthonunk, Nagypaka Csehszlovákiában lesz, az is-
kolánk, Pannonhalma pedig Magyarországon. Nagy, söté t ké rdő jel volt
ez bennem. A visszavonuló né met hadsereg emberei között a né metek
mellett olaszok is voltak, ő velü k tudtam beszé lni. Biztattak, hogy ne men-
jek haza, hanem menjek velü k, mert semmi jó nem vár ránk otthon.
De semmi nem tudott visszatartani, é s többedmagammal gyalog elin-
dultunk. Rövid idő n belü l, mé g Ausztriában, találkoztunk az oroszokkal,
akik összegyűjtöttek bennü nket é s betereltek Badenfischauban egy isko-
la kertjé be. Ott arró l győ zködtek, hogy az odaszállított anyagokbó l ké -
szítsü k el a tábor keríté sé t, mert háború s bűnösöket fognak oda bezárni,
minket pedig utána hazaengednek. Kissé gyanakodva, de ké t hé t alatt
elké szü lt a keríté s, ám hazamenetelrő l nem esett szó . Idő közben ú j
barakkok is ké szü ltek, é s több ezer hadifogoly gyűlt össze a legkü lönbö-
ző bb nemzetisé gű összeté telben.
Jú lius elejé n egy csehszlovák katonai kü ldöttsé g jött, keresve a cseh-
szlovák állampolgárokat. Megmaradt irataimmal igazolni tudtam illető sé -
160
gemet, így mintegy ké tszáz szemé lyt az orosz ő rsé g átadott a kü ldött-
sé gnek, é s gyalog elindultunk Pozsony felé .
Tíz nap alatt é rtü nk Pozsonyba, ahol a csoportot egy té ren megállí-
tották azzal, hogy ott mindenki kap elbocsátó igazolást. Várakozás köz-
ben falubeli ismerő sökkel, barátokkal találkoztunk, akik a körü lmé nyek
ismereté ben azt tanácsolták, hogy az ígé ret bizonytalan, menjü nk velü k
haza. Hárman lelé ptü nk a csoporttó l, é s ké ső bb kiderü lt, hogy az ott
maradtak né hány é v mú lva kerü ltek csak haza a szovjet fogságbó l. Az
egé sz utat Mariazelltő l hazáig lelkileg zarándoklatnak é reztem, é s hálát
adtam a Szűzanyának, hogy hazasegített.
Otthon nagy örömmel fogadott a család, de az aggodalom tovább é lt
bennü nk Bátyánk miatt, aki csak ő sszel jött meg a francia fogságbó l. Ő
Magyarországra ment, é s Győ rben helyezkedett el. Nő vé rem a háború
alatt vé gzett a győ ri orsolyiták tanító ké pző jé ben, majd Nyalkán, a ró mai
katolikus elemi iskolában tanított é s Magyarországon maradt.
A továbbtanulásom ú jra ké rdé sessé vált. Csehszlovákiában megszűnt a

magyar nyelvű oktatás, a magyar iskolákat bezárták, é s a szlovák okta-
tás a magyarlakta terü leteken lassan indult. Ké t é vig a magyar gyerme-
kek semmilyen oktatásban nem vehettek ré szt.
A család ú gy döntött, hogy Pannonhalmán folytassam a gimnáziumot,
ám a visszaállított országhatár a kapcsolat felvé telé t megnehezítette.
Nő vé remen keresztü l a bizonytalan postai összekötteté ssel é s ü zenet-
váltásokkal dr. Danczi Villebald osztályfő nök ú r javaslatára 1945 szep-
temberé ben megkezdtem a gimnázium VII. osztályát ú gy, hogy közben a
megszakított VI. osztály anyagábó l párhuzamosan októ ber vé gé n vizsgát
kellett tennem. Az é rettsé giig tartó ké t é vben sok minden törté nt.
A változó viszonyokhoz a gimnázium vezető i nagy megé rté ssel, segí-
tő ké szsé ggel igyekeztek alkalmazkodni. Hol az internátusban bentlakó -
ké nt, hol Nyalkáró l bejáró ké nt adtak lehető sé get a gimnázium folytatásá-
ra. A té ríté si díj fejé ben – mé rlegelve az infláció é s egyé b körü lmé nyeket
– , a legkü lönböző bb anyagi eszközöket elfogadták.
Csehszlovákiában lakó szü leimhez az országhatárt jelentő Dunán
többször kellett átszöknöm oda-vissza. Ismerő sök által ajánlott halászok
csó nakkal vittek 2 kg zsíré rt fejenké nt ú gy, hogy mi eveztü nk. 1947 telé n
a befagyott Dunán csempé szekkel gyalog keltü nk át é jjel, holdvilág
161
mellett, Somorjátó l Dunakilitiig egy 15 km-es szakaszon. Hó nunk alá
kaptunk egy ké tmé teres fa rudat az esetleges beszakadás kivé dé sé re.
Az átkelé s ellené rté keké nt egy köteg vas fűré szlapot (kb. 10 kg) kellett
átvinnü nk a saját pú pozott hátizsákunkkal együ tt. A vállalkozó kra kellett
bízni magunkat, mert ő k ismerté k a határ mindké t oldalán a határő rök é s
a fináncok mozgását.
Érettsé gi után visszamentem Csehszlovákiába, ahol a magyar kisebbsé g

idő közben igen hátrányos helyzetbe kerü lt. 1945-tő l kü lönböző rendelke-
zé sekkel megkezdő dött a magyar nemzetisé gű szemé lyek elleni inté z-
kedé sek sorozata. Egy köztársasági elnöki rendelettel megfosztottak
állampolgárságunktó l. Csaknem né gy é vig a teljes jogfosztottság állapo-
tába kerü ltü nk.
Az é szak-csehországi Szudé ta-vidé krő l a né met nemzetisé gűek nagy
lé tszámú kitelepíté sé vel a terü leten munkaerő hiány keletkezett. Ennek
megoldására a Benes-dekré tumra alapozva a Szlovák Telepíté si Hivatal
kiadott egy irányelvet arró l, hogy minden magyar nemzetisé gű szemé ly,
akit megfosztottak csehszlovák állampolgárságátó l, átcsoportosítható a
cseh tartományokba. Kü lönböző források szerint Dé l-Szlovákiábó l
41-44 000 szemé lyt – sok esetben egé sz családokat – é rintett a ké ny-
szerdeportálás 1946 második felé ben é s 1947 elejé n.
A szemé lyek összegyűjté se ú gy zajlott le, hogy a katonaság rajtaü té s-
szerűen 1-1 közsé get körü lzárt, é s az elő re összeállított listák alapján a
karhatalom segítsé gé vel a kijelölt családokat, szemé lyeket a legszü ksé -
gesebb ké zi csomagokkal tehergé pkocsira rakták. Az összeszedett em-
bereket tehervagonokban szállították a nyugati országré szbe, a hátra-
maradt ingó ságaik é s ingatlanjaik elkobzásra kerü ltek.
Az é vek során sokan szöktek haza, majd többen 1949-ben hivatalos
transzportokkal visszaté rhettek lakó helyü kre. A deportáltak jelentő s
ré szé nek azonban megváltoztak a családi körü lmé nyei, vagy családi
házukat az é szaki járásokbó l odatelepített szlovákoknak juttatták, ezé rt
szü lő földjü ktő l távol, többen vé gleg Csehországban maradtak.
Édesapám, aki 1918-tó l a nagypakai elemi iskola igazgató tanító ja volt,
a magyar nyelvű iskolák bezárásával állás né lkü l maradt.1946-ban ő t is
elvitté k a falubó l a kitelepítettekkel együ tt, de hála Istennek rövid idő n
belü l hazaengedté k.
162
Idő közben a csehszlovák é s a magyar kormány megegyezett az
ú gynevezett „lakosságcseré ben”. A lakosságcsere egyik hátrányos alap-
elve az volt, hogy a csehszlovákiai magyar családokat, szemé lyeket a
pozsonyi ható ságok jelölté k ki, é s írásban é rtesítetté k ő ket kitelepíté sü k
té nyé rő l, míg Magyarországró l önké nt jelentkezhettek szlovák é s cseh
nemzetisé gű családok vagy szemé lyek Csehországba való áttelepü lé s-
re. Ez utó bbiak közü l sokan visszavonták áttelepü lé si szándé kukat, mert
a már áté rkezett rokonaik arró l é rtesítetté k ő ket, hogy nem kapták meg
azokat a felté teleket, amelyeket a toborzáskor ígé rtek.
Csehországbó l a telepíté s lebonyolítását a magyar áttelepíté si kor-
mánybizottság vé gezte magyarországi fuvarosokkal, rakodó szemé lyzet-
tel. Édesapám az egyik helyi kirendeltsé gen kapott alkalmazást, é s
áttelepü lé sü nkig, 1948 ő szé ig ott dolgozott.
A kis falu mintegy 85 családi házbó l állt, é s a családok zöme földműve-
lé ssel foglalkozott. A csehországi deportálás 1946-ban 10-12 családot
é rintett ré szben vagy teljesen, 1947 ő szé n pedig közel 30 családot
telepítettek át Magyarországra. Az áttelepü lő k magukkal vihetté k ké sz-
pé nzké szleteiket, ingó ságaikat, állataikat, takarmányukat, mező gazdasá-
gi gé peiket stb. Az ott maradt ház, földterü let é s egyé b ingatlanjaik
é rté ké rő l vagyonösszeíró bizottság által hitelesített okmányokat kaptak.
Jú niusban kapták meg a családok az első felszó lítást, hogy áttelepü lé -
sü kre szeptemberben kerü l sor. Így nyáron, a betakarítás mellett ké szü -
lő dniü k kellett a nagy ú tra. Ládákat, kutricákat szögeltek, amelyeket
szemé lyes tárgyaik, kisebb állataik szállítására ké szítettek elő .
Az utolsó é rtesíté s után szé p, kora ő szi napon megjöttek a nagy teher-
autó k, felbolygatva a falu amú gy is feszü lt csendjé t. Az emberek nehe-
zen tudták felfogni, hogy el kell hagyniuk szü lő földjü ket. Egy idő s ember
beállt a kitárt kapuba, hogy ú tját állja az udvarra igyekvő gé pjárműnek,
de a csendő rök fé lrelökdösté k. Ké t nap alatt a kijelölt családok minden
ingó ságát teherautó ra rakták é s a közeli nagyobb állomáson marhavago-
nokbó l álló vasú ti szerelvé nyekbe átpakolták. A családoknak fel kellett
ké szü lniü k a több napos viszontagságos utazásra é s olyan bizonytalan-
ságra, hogy az eredetileg meghatározott cé lállomás helyett az anyaor-
szágban másfelé irányították a szerelvé nyt é s ú j helyet jelöltek ki
számukra.
163
Mi, akik ott maradtunk, fájó szívvel vettü nk bú csú t barátainktó l, ismerő -
seinktő l. Másnap, vé gigmenve a korábban rendezett utcán, egy-egy ház
tárva maradt kapuján át láttuk a sivárságot, a kiü resedett é letet. A lát-
vány é s az é rzé s felkavaró volt…
A korábban az é szaki járásokbó l betelepített szlovákok mellé né hány

nap mú lva megé rkeztek Magyarországró l az önké ntes jelentkező k é s
elfoglalták a számukra kijelölt házakat. Egyik csoport sem rendelkezett a
mező gazdasági környezetbő l adó dó lehető sé gek kiaknázásához elegen-
dő eszközzel é s szakmai hozzáé rté ssel. Az államtó l sok anyagi segítsé -
get – hiteleket, mező gazdasági felszerelé seket, állatokat stb. – kaptak,
hogy a gazdasági é let meginduljon. Az otthon maradt magyarok é s a
betelepü ltek között első idő ben fennálló elfogultság igen nehezen oldó -
dott. A belső telepesek nem tudtak magyarul, de a Magyarországró l
é rkezettek jó l beszé lté k a nyelvet. Ha egymással beszé ltek, magyar
szavakat is használtak. Pé ldául: „Idies tam, karolj bele”, ami egyenlő
azzal, hogy „Menj oda é s karolj bele ”. vagy „Teraz vettem é szre nienie
háztető ”, ami azt jelenti „Most vettem é szre, nincs háztető ”.
A falu vezető sé gé t termé szetesen a betelepü ltek közü l választották.
Egy komiszárbó l é s három tagbó l állt az elöljáró ság. Inté zkedé seik során
a saját honfitársaikat ré szesítetté k elő nyben, de kü lönösebb kapcsolatot
nem tartottunk velü k. Egy alkalommal volt né mi né zetelté ré sü nk. Idő s
barátomé knak volt egy fiatal lova, é s a té l vé gé n megké rtek, hogy járas-
sam meg a lovat. A lovat felnyergeltem, é s a határba kilovagoltam. Ami-
kor visszaé rtem a faluba, a komiszár mellett mentem el az utcán. Ő rám-
szó lt: „Mit gondol maga? A Horthy-rendszert akarja vissza, hogy itt fehé r
lovon lovagol?” Annyit válaszoltam: „Ennek semmi köze a Horthy-rend-
szerhez, csupán é n szeretek lovagolni. Ez a ló pedig szü rke.” (Jó ezer
é vvel ezelő tt volt egy „fehé r ló ” – gondoltam.)
1948 ké ső ő szé n kerü lt sorra a mi áttelepíté sü nk. Sok fájdalmas é s né ha

derűs emlé k kerü lt elő a csomagolás közben, ami harminc é v alatt
összegyűlik egy otthonban. Többször felvető dött, hogy mi az, amit
magunkkal kell vinni é s mi az, amit hely hiányában hagyjunk ott. De elé r-
kezett az a nap, amikor a holminkkal megpakolt utolsó teherautó kigör-
164
dü lt az udvarró l – é s visszapillantva elszorult szívvel bú csú ztunk szü lő -
házunktó l. Barátaink, ismerő seink a szerelvé ny indulásáig velü nk voltak.
Az utazás az osztályon aluli marhavagonokban lé vő körü lmé nyeken
felü l további izgalommal járt. A kitelepíté shez kapott „fehé r lapon” ugyan-
is a szü lő k é s a né gy testvé r adatai voltak felsorolva. Édesapám a
Magyar Á ttelepíté si Kormánybiztosságtó l igazolást kapott, hogy ké ső bb
követheti a családot.
Bátyám é s egyik nő vé rem már Magyarországon volt, így nem utaztak
velü nk. Egy unokatestvé rem é s fé rje, akiknek Magyarországon rokonaik
voltak é s szeretté k volna meglátogatni ő ket, vállalták, hogy „megszemé -
lyesítik” testvé reimet. A szemé lyi adatokat nagyré szt ismerté k, a többit
megjegyezté k, é s a határon törté nt szemé lyi ellenő rzé sné l – mivel fé ny-
ké pes igazolvány nem volt akkor – a jegyzé kben szereplő k nevé re
megadták az áttelepü lé s igazolását. Volt mé g egy „potyautasunk”, akit a
határállomás elő tt egy ruhásszekré nyben szé kre ü ltettü nk é s egy másik
bú tort toltunk elé be. Szerencsé sen áté rve a határon, ő k Budapesten
kiszálltak, mi pedig folytattuk az utazást Csátaljára. Csátaljára é rkezve a
megpró báltatások közben jó é rzé s volt, hogy a falunkbó l az elő ző é vek-
ben odatelepített családok nagy szeretettel fogadtak bennü nket.
Csátalja lakosságának tú lnyomó többsé ge né met nemzetisé gű volt.
Egy kormányrendelet szerint bizonyos felté telek eseté ben a né met
nemzetisé gű szemé lyek, családok kitelepíté sre kerü ltek. A felszabadult
portákat ré szben belső telepesek é s a Dé lvidé krő l menekü lt szé kelyek
foglalták el vagy kapták meg, 1947-tő l pedig a Felvidé krő l áttelepü ltek
ré szé re adták ki.
A lakosságcsere-egyezmé ny é rtelmé ben a Csehszlovákiában hagyott
vagyon összeírási-igazolásban felvett családi ház é s 16 kh szántó föld
kiutalása illetett meg bennü nket. Megé rkezé sü nkkor jelentkeztü nk a köz-
sé gi elöljáró ságon, ahol közölté k, hogy nincs ü res ház, a svábok össze-
költözé se mé g folyik, így csak ké ső bb tudnak kijelölni ré szü nkre házat. A
ké tsé gbeejtő helyzetben jött a segítsé gü nkre egyik odatelepített felvidé ki
barátunk, – aki olyan nagy házat kapott, hogy annak egyik önálló szár-
nya ü res volt – mondta, hogy amíg meg nem oldó dik a helyzetü nk,
költözzü nk oda.
A telet ott töltöttü k. Karácsony után az elöljáró ságtó l é rtesíté st kaptunk,
hogy kijelöltek ré szü nkre egy házat, de a sváb család mé g benne lakik.
165
A kijelölt ház az ideiglenes lakásunkkal szemben volt, é s eközben a
családdal már összeismerkedtü nk. Elmondták, hogy el kell hagyni a
házukat, de megé rtik a felvidé kiek helyzeté t is. Utána ké ső bb is megláto-
gattak minket, é s nem volt harag köztü nk.
A felvidé kiek kitelepíté se befejező dött é s Édesapánk is megé rkezett. A

helyi általános iskolánál igazgató helyettesi állást kapott. A té l folyamán a
16 hold szántó fejé ben kiutaltak nekü nk 11 kat. h. szántó terü letet é s
¼ kat. h. sző lő terü letet. Mivel a szántó aranykorona-é rté ke alacsonyabb
volt a felvidé ken hagyottnál, kiutaltak mé g egy lovat, egy tehenet é s egy
szekeret is. Így, mivel más munkalehető sé g nem volt a környé ken, neki-
fogtam gazdálkodni.
Tapasztalatom é s gyakorlatom a gazdálkodást illető en annyi volt, amit
a falun töltött é veimben láttam, hallottam az emberektő l. Alapvető mező -
gazdasági eszközeim nem voltak. Azonban ó riási volt az összefogás,
egymás segíté se. Ha valakinek volt egy fölösleges eké je, odaadta, ha
fogas kellett, kölcsönkaptam stb. A lovakat összefogva együ tt vetettü nk,
szántottunk. Aratást, csé plé st kalákában csináltunk. Három é ven keresz-
tü l gazdálkodtam. A kezdő gazdálkodáshoz az idő járás sem volt kedve-
ző , a beszolgáltatási é s adó kötelezettsé gek is é vrő l é vre növekedtek.
Megkezdő dött a termelő szövetkezetek szervezé se é s Édesapámat „jó in-
dulatú an” figyelmeztetté k, hogy a „kettő s jövedelemforrás” fenntartása
nem tanácsos.
Akkor az állam lehető sé get adott, hogy a „mező gazdasági ingatlanró l”
az állampolgár lemondjon, é s ezt té ríté s né lkü l elfogadta. Ezt követő en
1951-ben a helyben megalakult Csátaljai Á llami Gazdaságban admi-
14
nisztráció s munkakörben elhelyezkedtem.
Hadd té rjek vissza né hány mondat erejé ig Csátalja közsé g háború utáni
társadalmi körü lmé nyeinek változására. Amint korábban említettem, a
lakosok nagy ré sze, kb. 88 %-a né met anyanyelvűnek vallotta magát, é s
többsé gü k a nemzetisé gi hovatartozását is né metnek jelölte. A háború t
követő en megkezdő dött ü ldözé sü k é s kitelepíté sü k.
14
A felvidé ki lakosságcsere gondolatköré ben lásd mé g Horváth István (Gy 67) diáktársunk
visszaemlé kezé sé t (195. laptó l).
166
A Bácskába hozott bukovinai szé kelyek a háború s esemé nyek forduló -
ján ú jabb honfoglalásra ké nyszerü ltek, é s ennek egy ré sze, mintegy 150
család Csátalján hú zó dott meg. Ő ket követte 1945 nyarán 80 kiutasított
é s menekü lő dé lvidé ki magyar család. Földhiány miatt mintegy 76 gyo-
mai család pró bált letelepedni a sváb nemzetisé gű közsé gben. Ezt
követte a már említett felvidé kiek megé rkezé se. A terü let teherbírását,
anyagi lehető sé gé t figyelembe vé ve ez szinte megoldhatatlan feladat elé
állította a közsé g közigazgatását é s nehezítette a kü lönböző terü letekrő l
é rkező , kü lönböző kultú rával rendelkező csoportok segíté sé t beilleszke-
dé sü kben. De a sok ellenté tet okozó feszü ltsé gek szé p lassan oldó dtak.
2007. március 9.
Szelle Zoltán (Ph 47)
Summá zat:
É vszakok – korszakok 15
Világunkban számtalan jelensé g van, ezek azonban, kivé tel né lkü l, nem
nagyszámú törvé nynek engedelmeskednek, é s nincs törvé ny, amely az
igen kevé s elvnek ellentmondhatna. A jelensé gek kü lönböző sé geinek
világában hasonló ságok vehető k é szre, melyek a közös törvé nyek okán
azonosságokra mutatnak rá.
Né gy é vszak: tavasz, nyár, ő sz é s té l. Né gy korszak: aranykor, ezü st-
kor, bronzkor é s vaskor. Né gy kaszt: brahmana, ksatria, vaisja, sudra.
Né gy tudati állapot.
A aranykorról nem tudhatunk sokat é s é rteni sem igen é rthetjü k meg,
ahogy a tavaszi é ledé s is rejté ly. Az egyetlen stabil állapot – a kö zö ssé g
– a látható n tú lihoz rögzített. A legmagasabb fokon beavatott vezető
(brahmana) a szakrális é lmé nyt a rítus eszközé vel adja át, az é let
egyszerű, tiszta é s boldog.
Ezüstkor, a forró nyár. Cé l: a dicső sé g, eszmé ny: a hő siessé g. Megje-
lenik az idő é s a törté nelem. Hatalmas teljesítmé nyek, bátorság, önfelál-
dozás, a közössé g vállalása é letre-halálra. Lovagkor. Dicső ssé g minden-
15
Elhangzott a Magyar Szív Egyesü let X-XVII. kerü leti szervezeté nek 2006. é vi karácsonyi
ü nnepsé gé n
167
áron, hő siessé g é s ravaszság, majd csak ravaszság. Az idő telik, é s a
vezető közössé g (ksatria) lé te lé nyegé t veszti el, saját paró diájává válik,
buknia kell, eggyel alacsonyabb kaszt veszi át a hatalmat.
Bronzkor: ő sszel beé rik a termé s, adjuk-vesszü k a termé keket. Cé l: a
gyarapodás; eszme: az igazság (való ság) tisztelete; vezető je: a gazda, a
polgár (vaisja). Egyre nagyobb az anyagi jólé t, de semmi nem elé g,–
gazdagodni, gazdagodni! Az anyagi gyarapodás fontosabb az igazság
tiszteleté né l, az adott szó veszít sú lyábó l, a megté veszté s elfogadott
eszközzé válik. A közössé gek meggyengü lnek, a bizalmatlanság általá-
nossá válik, a rendből rendszer lesz. A gazda egyre kevé sbé tudja aka-
ratát é rvé nyre juttatni. Az igazság (való ság) fontosságát, ső t lé tezé sé t is
megké rdő jelezik.
Vaskor, a sudra hatalom kora, kali juga, söté t kor, a té l. Beavatatlanok
kezé be kerü l a hatalom, hiszen az igazság tisztelete é s a hősiessé g
hátránnyá, majd üldö zendővé válik. A gazdag befolyásos, é s a szegé ny
nagy tömeget alkotó sudrák közösen bekerítik é s ellehetetlenítik a maga-
sabb tudati állapotú embereket. A szavak elvesztik jelenté sü ket, teljessé
válik a kiszámíthatatlanság, a közössé gek szé tesnek, visszafordíthatat-
lanul elszennyező dik a tudat é s a környezet. Bekövetkezik az elkerü lhe-
tetlen.
Noha a törté nelemben a fentiek számtalan esemé ny formájában jelen-
nek meg, a lé nyeg az ezeket lé trehozó né gy tudati állapot. Mindig mind
jelen van, ké rdé s, melyik a meghatározó.
Decemberben azonban, amikor a legteljesebb a sö té tsé g, megszületik
a Fé ny, megszületik a Megváltó. A szemé lyes megváltó . Elhozza az
Ö römhírt: bármilyen korban is é lü nk, választhatunk. Válasszunk: a Fé nyt!
Dr. Szatmári Tibor fő orvos
„A szeretet az a fő tevé kenysé g, amely által az akarat cé lja felé tör é s

vele egyesü l.” (Marmion: Krisztus, a lé lek é lete, 23-24. lap, 2. jegyzetbő l)
168
Jeles diá ktá rsaink
– „ő k é s ró luk” –
Szenior diá ktá rsaink
a Bencé s Diá kszövetsé gben
É rettsé gi é vek: 1924–1934
Salgó Lá szló Ko 24
Gábriel Lajos dr. Kg 25
Furtner Mátyás sac. So 26
Á gh Zoltán Gy 28
Oláh László né dr.-né Thomschitz Sarolta Ko 30
Enzsöl Lajos So 31
Varga László Ko 31
Boromisza Gyula Eg 32
Duday Gedeon dr. Bp 32
Esztergomi György Gy 32
Horváth Kálmán dr. Gy 32
Horváth Mihály dr. Gy 33
Kó s Rudolf dr. Bp 33
Olofsson Károly Placid dr. OSB sac. Bp 33
Palinay László dr. Ko 33
Strnovsky Mária Ko 33
Bé rtics Lajos So 34
Csíky László dr. Pp 34
Farkas László G. dr. Ko 34
Hajdú Jó zsef dr. Bp 34
Juba Ferenc dr. Ko 34
Koczor László Pp 34
Kovács Endre dr. Ko 34
Kő halmi László Eg 34
Laborcz Á kos dr. Bp 34
Kedves Barátaink!
Isten áldása kísé rje további é letutatokat is!
Szalai Bé la (Ph 58)
171
250 é ve szü letett a termé szettudó s, az egykori
soproni-győ ri bencé s diá k, Kitaibel Pá l *
1757. február 3-án szü letett, az akkori Sopron vármegye Nagymarton

(ma a burgenlandi Mattersburg) közsé gé ben, jó mó dú paraszti családbó l.
Iskoláit Sopronban a bencé s gimnáziumban (falán ezt emlé ktábla hir-
deti), majd a győ ri bencé s gimnázium filozó fiai osztályában vé gezte.
Budán 1780-tó l rövid ideig jogi tanulmányokat folytat az egyetemen,
nemsokára pedig az orvosi karra iratkozik át. Érdeklő dé se é s hajlama
ugyanis már ekkor a termé szettudományok, kü lönösen a növé nytan felé
vonzották, s mivel ez idő ben a botanikát önálló tudományszakké nt mé g
nem tanították, kedvenc tárgyának elsajátítását az orvosi oklevé l meg-
szerzé sé vel ké nyszerü lt összekapcsolni.
Orvosi gyakorlatot sohasem folytatott, mert mint orvostanhallgató t
Winterl Jakab Jó zsef mellé kinevezté k adjunktusnak a pesti egyetemen.
Nagy lelkesedé ssel lát az egyetemi botanikus kert növé nyanyagának
gyarapításához. Élő anyagot é s magokat gyűjt, havi, majd é vi jelen-
té seket kü ld a helytartó tanácsnak, rendezi é s bő víti a herbáriumot.
Egyetemi elő adásokat sem ekkor, sem ké ső bb nem tartott.
Kitaibel fontosabbnak íté lte a kutatást é s az irodalmi tevé kenysé get:
felismerte a magyar föld addig ismeretlen növé nyi gazdagságát é s a
kutatás vágyának nem tudott ellenállni. A Kárpátokkal övezett törté nelmi
Magyarország jelentő s ré sze akkoriban növé nytani (kü lönösen pedig nö-
vé nyföldrajzi) tekintetben „terra incognita”, ismeretlen föld volt, bárhova
utazott, a tudomány számára leíratlan, fel nem fedezett fajokat talált.
Kitaibel nagy felfedező ú tjai közel 20 000 kilomé tert tettek ki. Ezeket a
kor viszonyainak megfelelő en kocsival é s ló háton, a hegyekben gyalog
tette meg. A terepen eltöltött napok száma – napló inak tanú sága szerint
– 1247 volt, utazásairó l pontos napló t vezetett. Ezeknek nagyobb ré sze
ké t kötetben, 1945-ben 1082 oldalon Gombocz Endre botanikus gondo-
zásában, a Termé szettudományi Mú zeum akkori fő igazgató ja, Tasnádi-
Kubacska András szerkeszté sé ben jelent meg. Az 1804 utáni napló i
sajnos mé g ma is kiadatlanok.
*
A cikket dr. Né meth István (Gy 74), soproni szervezetü nk elnöke kü ldte közlé s cé ljábó l.
172
Idő rendi sorrendben Kitaibel Pál a következő jelentő sebb utakat tette:
•1784-tő l: Dunántú li-közé phegysé g (Budai-hegyek, Pomáz, Nagyszál,
Piliscsaba, Tata) é s a Gödöllő i-dombvidé k (Aszó d, Fó t, Gödöllő , Ercsi,
Érd, Csepel stb.);
•1792: Horvátország (első horvátországi ú t) é s a Bánság (feljegyzé sek
ezekrő l nem maradtak);
•1794: Észak-Olaszország (Somogy é rinté sé vel Trieszten át Velen-
cé ig é s Páduáig); Gombocz arra következtet, hogy ezen ú t során járha-
tott Kitaibel Szlavó niában);
•1795: Bártfa – Tátra;
•1796: Máramaros (Debrecenen, Nyíregyházán, Nagykárolyon, Nagy-
bányán át a Rozsály-alhavasra – Máramarosszigetrő l a Nagy-Pietroszra
é s Rahó n át a Popivánra – visszaú tban Tokaj);
•1797: Mátra (a parádi ásványvíz vizsgálata);
•1798: A nagyváradi ú t (Pü spök- é s Fé lixfü rdő – Nagybánya); mé g
ebben az é vben kü lföldi tanulmányú t: Bé cs, Prága, Lipcse, Berlin;
•1799: Baranya (a Balaton környé ke, Keszthely, Csáktornya, a Dráva
menté n Pé csre, vissza a Duna menté n);
•1800: Bánság (az Alföldön át egé szen az Al-Duna környé ké ig);
•1802: Horvátország (Bicske, Tata, Pápa, Zalaegerszeg, Csáktornya,
Zágráb, Plitvicei-tavak, Velebit-hegysé g);
•1803: Mátra – Hegyalja – Szatmár – Zemplé n – Bereg (visszaú tban
Gömör é s Nó grád);
•1804: Á rva megye (Börzsöny – Selmecbánya, a Tátra egé szen a
Krivánig, vissza a Garam völgyé n);
•1805: Bánság (Mehádia é s Arad környé ke);
•1806: Hanság – Fertő (Mosonmagyaró vár, Nagymarton, betegsé ge
miatt jelentő sen lerövidítve);
•1807: Parád – Ceglé d (Bugac) – Eperjes;
•1808: Szlavó nia (Fejé r, Tolna é s Somogy megyé ken keresztü l a
Dráváig, vissza a Balaton mellett).
•1809-ben é s 1810-ben a botanikus kert költözködé se miatt csak
kisebb utakra telik erejé bő l: Bánság (1810); Mátra-Miskolc (1812); Bártfa
(1813); Máramaros (1815); Balaton-felvidé k (1816).
Az 1806-ra tervezett utat nem tudta való ra váltani, mert sú lyos
betegsé ge megakadályozta. György testvé ré né l betegeskedve, legyen-
173
gü lve, hó napok mú lva a Rábaköz é rinté sé vel é rkezett vissza Pestre.
Egyre többet betegeskedett, ízü leti bántalmaira Parádon é s Balaton-
fü reden keresett enyhü lé st. Elő szeretettel kereste fel a gyó gyfü rdő ket, s
közben a gyó gy- é s ásványvizek elemzé sé vel foglalkozott, 1816-ban
nyugalomba vonul. A megé rdemelt pihené st azonban sokáig nem
é lvezhette, mert a betegsé ge sú lyosbodik, hatvanegy é ves korában,
1817. december 13-án hal meg. A sírnál hivatali utó da, Schuster János
bú csú ztatta. Ő vé sette sírkövé re ezeket a sorokat:
„Magyarország flórájának ritkaságait felkutatta, a hazai fö ld termé sze-
té t ismertette, forrásainak titkait felfedte. Nem kevé sbé derekassága,
szeré nysé ge, erkö lcsö ssé ge lelki díszé vé váltak. Ö rülj Magyarország, aki
ilyen fiút adtál a világnak!” Tragikus magyar sors, hogy sírja é s földi ma-
radványai a városrendezé s áldozatává váltak, emlé ké t csak művei ő rzik.
Kitaibel tudomá nyos munká ssá ga

A botanika – a „szeretetremé ltó tudomány” – munkásságában legjelentő -
sebb helyet foglalta el, de mellette ásvány- é s földtani megfigyelé sek,
ké miai, hidroló giai, balneoló giai é s geofizikai eredmé nyek, valamint állat-
tani felfedezé sek is maradandó an ő rzik nevé t, bizonyítva polihisztor-
ságát. A napló iban található erdé szeti, mező gazdasági, növé nyföldrajzi,
talajtani, ipari, né prajzi é s kultú rtörté neti adalé kok a minden iránt fogé -
kony kutató zsenialitását tü krözik.
Növé nytan – A pesti egyetem botanikus kertje, növé nyanyaga eleinte
800-1000 virágos növé nyfajbó l állt, a folyamatos bő víté s eredmé nyeké nt
1816-ra – az átköltözé s ellené re – 6755-re emelkedett. Ez a gyors
gyarapodás egyenes következmé nye Kitaibel rendszeres é s tudatos
törekvé sé nek, amely a sajátos növé nyföldrajzi egysé get ké pező Kárpát-
medence florisztikai-rendszertani megismeré sé t volt hivatva szolgálni.
Az é lő növé nygyűjté s mellett termé szetesen herbáriumot is ké szített.
Ez a gyűjtemé ny ma egyik nemzeti kincsü nk, amelyet a Termé szet-
tudományi Mú zeum Növé nytára (Budapest, VIII. kerü let, Könyves Kál-
mán körú t 40.) ereklyeké nt ő riz szekré nyekben. A herbárium 13 243
lapbó l áll. Közü lü k több olyan pé ldány, amelynek alapján az ú j faj (vagy
alfaj) első leírása törté nt.
Az é lő é s a szárított növé nyek gyűjté se azt szolgálta, hogy alapja
legyen a „Flora Hungarica” megírásának, hogy megteremtse az addig
174
ismeretlen fajok tudományos igé nyű leírásának lehető sé gé t. Ké ső bb a
kimagasló eredmé nyeket é s a legjelentő sebb fajokat önálló kötetben
jelentette meg Kitaibel, gró f Waldstein Ferenc Á dám anyagi támogatá-
sával. A mű a „Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungariae”
címet viseli. (Magyar fordításban: Magyarország ritkább növé nyeinek
leírása é s ké pei.)
Kitaibel é s Waldstein közös műve 1802 é s 1812 között 3 fó lió kötetben
(28 fü zetben), 200 pé ldányban jelent meg. Az első kötet táblái az Alföld,
a Magyar Közé phegysé g, a máramarosi é s az első bánsági ú t növé ny-
ú jdonságait (100 faj) ábrázolják, illetve írják le, latin nyelven. A második
kötet jó ré szt majdnem az összes horvátországi (velebiti) növé nyé rde-
kessé geket (100 faj) közli. A harmadik kötet a visszamaradt é s
idő közben tisztázott kritikus növé nyekrő l (80 faj) számol be. A munka
jelentő sé gé t a ré zbemetszett növé nyi ábrázolások é lethű é s művé szi
megjeleníté se mellett az jelenti, hogy összesen 148 olyan növé nyfajt
(alfajt é s változatot) ír le, amelyek ma is a W. et K. (ill. Kit.) né vjelet,
vagyis Waldstein é s Kitaibel nevé nek kezdő betűit, szerző sé gü ket
(auktornevek) viseli.
Á llattan – Kitaibel állattani munkássága nem olyan kiemelkedő , mint a
növé nytani, de né hány é rdekesebb emlő sü nk, gyíkunk é s csigánk
felfedezé se mutatja, hogy az é lő világ másik nagy birodalma iránt sem
volt é rzé ketlen. Á llattani felfedezé sei közü l kiemelendő , hogy a ma
fokozottan vé dett fö ldikutyát (ma Spalax leucodon), már 1803-ban leírta
Mus typhlus né ven. A mogyoró s pelé t (ma Muscardinus a. avellanarius)
a Mátrábó l írta le Mus arboreus Kit. né ven. Legjelentő sebb állattani
felfedezé se azonban a vé dett magyar gyík (ma Ablepharus kataibelii
fitzingeri) leírása, Lacerta nitida né ven. Kitaibel ezt a nevezetes
pannongyíkfajt már 1797-ben megfigyelte a Vé rtesben é s a Bakonyban.
Á svá ny- é s kő zettan – Az é lettelen termé szet, az ásvány- é s
kő zetvilág terü leté n legjelentő sebb eredmé nye a tellur nevű elem felfe-
dezé se a Börzsönyben é s Erdé lyben gyűjtött é rcekben. Hogy mé gsem
Kitaibel nevé hez fűző dik ez a felfedezé s, annak kalandos törté nete van.
Kitaibel ugyanis a tellurt tartalmazó é rcrő l é s elemzé sé rő l kis é rtekezé st
írt, amelyet a Berlini Tudományos Akadé mia híres analitikusának,
Klaprothnak kü ldött el. Ké ső bb 1795-ben. Klaproth Kitaibel nevé nek
említé se né lkü l ír errő l, mint saját felfedezé sé rő l.
175
Földtudomá nyok – A földtudomány egyé b ké rdé sei is foglalkoztatták.
Az egyetem é s a helytartó tanács Tomcsányi Á dámmal együ tt ő t kü ldte ki
az 1810. január 14-i mó ri földrengé s tanulmányozására. A munka 1814-
ben 118 oldalon, latin nyelven jelent meg. Ebben a tudó s szerző k számot
adnak a földrengé s mibenlé té rő l, okairó l é s ú j mó dszerü krő l, a földren-
gé s erejé nek é s terjedé sé nek grafikus ábrázolásáró l.
Ké mia – A ké mikus Kitaibel nevé hez fűző dik a ferrociánsav első
elő állítása, amelyet ő berlini-ké ksavnak nevezett el. E felfedezé ssel
együ tt merü ltek feledé sbe a kló rmé sszel kapcsolatos munkái is. Saját
feljegyzé sei ké tsé gkívü l bizonyítják, hogy kló rmeszet már 1795-ben,
tehát három é vvel Tennant elő tt elő állította é s sajátságait is leírta. Az
akkori kontinentális zárlat miatt a cukornádat nem lehetett Euró pába
hozni. A helytartó tanács megbízásábó l Kitaibel is hozzálátott a ré pa
levé nek kilú gozás ú tján cukorlé elő állításához. Nagy lelemé nyessé ggel
számos használható é s ré szben ma is alkalmazott fogásra jött rá, a
diffú zió s cukornyeré s alkalmazása teré n pedig ú ttörő nek tekinthetjü k.
Technikai eszközöket, így só -lepárló t, desztilláló ké szü lé ket é s
vákuumszűrő t is tervezett.
Foglalkoztatta az alföldi salé trom- é s szó dagyűjté s, a szó daké szíté s is.
Á svá nyvizek elemzé se – Ké miai ismereteit mé gis inkább az ásvány-
víz-elemzé s teszi számottevő vé . Vizsgálatai során elő ször a vízben
oldott gázok mennyisé gé t határozta meg, ezt követte a vízben oldott
szárazanyagok bepárlása é s mé ré se. A víz alkotó ré szeit eredeti mó d-
szerekkel mutatta ki. Utó bb rendszeresen bejárta a törté nelmi Magyar-
ország terü leté t, mintegy 150 ásványvizet elemzett. Elemzé sei csak
halála után, 1829-ben jelentek meg 2 kötetben, 723-oldalon, „Hygro-
graphia Hungarica” címmel. A tudományos világ elismeré sé nek jeleké nt
tudományos társaságok, illetve akadé miák tisztelté k meg tagsággal.
Felhaszná lt irodalom
1. Dr. Csapody István: Kitaibel Pál kora, é lete é s munkássága (In
Andrássy P. – Dr. Csapody I. – Hortobágyi T.C.: Kitaibel Pál é s a Kitaibel
Pál Közé piskolai Bioló giai Tanulmányi Verseny, 6–17.old ; ECHO Pr Kft.
Veszpré m, 1994). – 2. Andrássy Pé ter – Hoczek László : Kitaibel Pál é s a
soproni tudományos közé let – Sopron Szemle 52. é vf. 2. szám
176
Csapodi Istvá n (So 1874) szemé sz-professzor, a
soproni bencé s diá k *
Csapody István 1856.december 25-é n szü letett Sopronhorpácson. Itt
nő tt fel a 14 gyermekes egyszerű falusi iparos kilencedik gyeremeke-
ké nt. Az elemi iskolát szü lő falujában é s Kő szegen vé gezte. Tehetsé gé t
hamar felismerté k é s továbbtanították.
1867-ben íratták be a soproni bencé s gimnáziumba. Az eminens
tanuló egyetemre ké szü lt, miután 1874-ben befejezte soproni iskoláját é s
é rettsé gé rő l tett bizonyságot. Így az é rettsé gi vizsga után a budapesti
egyetem orvostudományi karára kerü lt. Orvostanhallgató ké nt é lettan-
dolgozatával állami ösztöndíjhoz jutott. Eközben nevelő i állást vállalt,
mivel szűkös anyagi helyzetü ket tekintve nem várhatott otthonró l pé nzt.
Ezé rt ké nyszerü lt a nevelő i állásra, így fenn tudta önmagát tartani.
1880-ban avatták orvosdoktorrá. Orvosi működé sé t Schulek szemé sz-
professzor klinikáján kezdte. 1890-ben magántanár lett. Neve már ekkor
országosan ismert. 1891-ben Kossuth Lajosnak ad orvosi tanácsot Tori-
nó ba írt levelé ben. Levelé t így zárja: „Szemorvosi mű kö dé semnek leg-
nagyobb jutalmául tekintené m, ha orvosi tanácsom lehetővé tenné , hogy
Kormányzó úr tevé kenysé gé t mé g számos é vig folytathatná.”
1895-ben kapta meg a nyilvános rk. tanári címet. Ezt megelő ző en
kapott egy levelet Schulek professzortó l. A levé lben a következő állt:
„Kedves barátom! Három ember vágyik professzor lenni a szemé szetből.
Á m legyen, de előbb egy negyediknek kell azzálenni, é s ez ö n, mert ez
az igazság. Tiszteli é s áll mellette ré gi híve. Schulek.” A budapesti poli-
klinika, majd a Kereskedelmi Kó rház fő orvosa.
Csapody István a megteremtő je a szemé szetben nagy jelentő sé gű, ma
is alkalmazott „látáspró bák”-nak. Ez a könyv a közeli látás vizsgálatát
tanulmányozza. Kü lönböző betűnagyságú nyomtatott szöveg található
benne. Az elolvasott pró ba ró mai számával (Csapody 1-2. stb.) jelöljü k
az eredmé nyt. Az egyes betűnagyság elolvasása egyben a látásé lessé -
get is kifejezi (Csapody 1. = 5/5). A távoli látás vizsgálatára fali táblák
ké szü ltek. Ezek katoptriás rendszerben vannak elhelyezve. Csapody
István a fali táblákat maga számította ki. Az 1886-ban kiadott „Látáspró -
*
A cikket dr. Né meth István (Gy 74), soproni szervezetü nk elnöke kü ldte közlé s cé ljábó l.
177
bák” ötödik kiadása 1943-ban jelent meg. Ezt fia, ifj. Csapody István é s
Cs. Mó csy Márta kiegé szítette é s felú jította. Ő írta 1890-ben az első
szemé szeti tankönyvet Ú tmutató a szemé szetben címmel. A könyv
1902-tő l „A szemé szet ké zikönyve” címen több kiadást é rt meg.
A né piskolák számára írt egé szsé gtankönyvé t ötször jelentetté k meg.
A felső bb lányiskolák ré szé re Gerló czyval közösen írt könyve már tíz
alkalommal kerü lt forgalomba. Számos ú jszerű, ké ső bb beigazoló dó
meglátást tartalmaz. Ilyen a retinaszakadás jelentő sé ge, szivárványhár-
tya sorvadása glaucománál. A látás é lettana é s a szemé szeti műtő esz-
közök fejleszté se teré n is eredmé nyeket é rt el. Emellett a szemé szet
tárgyköré be vágó 90 szakdolgozatát tette közzé . Idegen nyelveken is
megjelentek. A legelterjedtebb a né met é s a francia nyelvű könyv volt.
Nemcsak mint orvos, de nyelvé szké nt is maradandó t alkotott. Megte-
remtő je a szemé szet magyar szakkifejezé seinek. Munkatársa volt a
Nyelvtörté neti Szó tárnak é s az Akadé miai Nagyszó tárnak. Az ő közre-
működé sé vel ké szü lt Jendrassik Nyelvé szeti Tanácsadó ja. Nyelvé szeti
közlemé nyeinek a száma meghaladja a ké tszázat. A Budapesti Hírlap-
nak 30 é vig volt belső munkatársa. Cikkeivel első sorban a magyar
egé szsé gü gyet kívánta szolgálni, de írt politikai vezé rcikkeket is. Írásai-
ban bátor szavú . Ilyen pé ldául „A beteg Budapest” c. cikke, ez 1883-ban
ké szü lt, é s benne a következő ket írja: ahol a tőke „felhalmozódik”, ott
gyű lnek ö ssze szegé nyek ezrei is. Ő k testüket bocsátják rendelkezé sre
ké t kezük munkájában vagy egyé bké nt is. A tőke kímé letlenül kiveszi
hasznát szolgáiból. Ezek pedig dolgoznak a mindennapi kenyé ré rt. Gé p-
szö rnyetegek mellett kockáztatják é letüket vagy legalább testi é psé gü-
ket, ártalmas anyagok miatt egé szsé güket.
Mindezek mellett kitűnő rajzoló é s botanikus. Otthon volt a csillagá-
szatban é s a matematikában is. 1909-ben Sopron vármegye tiszteletbeli
tisztifő orvossá választotta. Jelentő s eredmé nyeket é rt el a szakterü leté n,
több tankönyv é s cikk szerző je. Az Egé szsé g című ú jság szerkesztő je.
Az MKE Budapesti osztály é s az MTE alapító ja. Az MTE Budapesti
osztály választmányi tagja (1892-1898). 1912-ben 56 é vesen hal meg.
Fm.: Látáspró bák (Bp. 1886); Egé szsé gtan polgári é s felső bb iskolák számára (Gerló czy
Zsig.-dal, Bp. 1889); Ú tmutató a szemé szetben (Bp. 1890); A kisdedek szembajai (Bp.
1890); Egé szsé gtan né piskolák számára (Gerló czy Zsig.-dal, Bp. 1890); Mentő eljárások
szembajokban (Bp. 1891); A szemé szet ké zikönyve (Bp., 1902) – Irod.: Csapody I.: Cs. I.
(Orvostört. Közl., 1953, 5. sz.); Kapronczay K.: Cs. I. (Orv. Hetil., 1976).
178
Dr. Etter Jenő (Eg 15), Esztergom hő s pé ldaké pe
2005. októ ber 25-é n avatták fel emlé ktábláját Esztergomban, a Pázmány Pé ter ú t 10-es
számú ház, egykori lakó helye falán. Az avatáskor fia (is) mondott emlé kező beszé det.
Tisztelt Ünneplő Kö zö nsé g!

Dr. Etter Jenő é desapám volt. Én mint fia, a né pes Etter család legidő -
sebb tagja, most, hogy né hány szemé lyes emlé kemmel visszaidé zhetem
ő t, kissé megillető dve állok e szé p emlé ktábla elő tt. Számomra nagy
ü nnep ez. Édesapám ugyanis nem tartozott a kedvelt közé leti emberek
közé , – mert mint a város vezető tisztviselő je emberi é s politikai meg-
győ ző dé se folytán szemben állt a kor kü lönböző irányzataival. Ké rdé s,
mi formálta ilyenné szemé lyisé gé t é s felfogását? Életé nek né hány meg-
határozó mozzanatát szeretné m felvillantani a teljessé g igé nye né lkü l.
Etter Ö dön fiatal takaré kpé nztári könyvelő 5 gyermeke közü l é desapám
1897-ben első ké nt szü letett. Már az ó vodában felfigyeltek é les eszé re. Ezt az
isteni ajándé kot é desapja is felismerte: az elemi iskola után az akkori
egyik legnehezebb közé piskolába, a Kalocsai Jezsuita Gimnáziumba
íratta. A kisjövedelmű, egyre nagyobb családos könyvelő nem tudta itt
vé gig vállalni apám taníttatását, ezé rt tanulmányait az Esztergomi
Bencé s Gimnáziumban fejezte be, ahol hadi-é rettsé git tett 1915-ben.
Ezek azonban már az Első Világháború é vei voltak, amikor – mint a
többi fiatalember is a hadi-é rettsé gi után – önké nt jelentkezett a 26-os
gyalogezredbe. Rövid kiké pzé s é s a tiszti iskola elvé gzé se után né hány
hó nap eltelté vel mint kadé t (tisztjelölt) az orosz fronton az első vonalban,
szakaszparancsnokké nt teljesített szolgálatot. Itt tapasztalta meg a
felelő ssé get azoké rt a bajtársaié rt, akik a beosztottjai voltak, é s ez a
felelő ssé gé rzet egé sz é leté ben elkísé rte.
A harcté ri szolgálat következő é vé ben lengyel földön megsebesü lt,
gyó gyulását lengyel parasztoknak köszönhette. Talán már itt kezdő dött a
szimpátiája a lengyel né ppel, amely az é vek során az önzetlen segítsé g-
nyú jtás sokfé le formájában teljesedett ki. Ké ső bb Kassára kerü lt a
honvé d kó rházba, ahol mé g lábadozása alatt a Kassai Gazdasági Aka-
dé mia hallgató ja lett, majd Magyaró váron mező gazdászké nt diplomázott.
Ezzel egyidejűleg a Kereskedelmi Akadé mián is oklevelet szerzett.
Leszerelé se után beíratkozott a Budapesti Jogi Egyetemre, amelynek
elvé gzé se után ü gyvé di vizsgát tett é s az Esztergomi Bíró ságon né hány
179
é vig mint fogalmazó dolgozott. 1925-ben fiatalon Esztergom város
fő ü gyé szé vé választották. Ugyancsak ebben az é vben alapít családot,
felesé ge é desanyám, Mattyasovszky Mária. Házasságukbó l ketten szü -
lettü nk Nándor öcsé mmel.
1931-ben pályázta meg elő ször a polgármesteri szé ket – sikertelenü l,
majd tíz é v mú lva 1941-ben nagy szavazati többsé ggel Esztergom város
polgármesteré vé választották. Az esztergomi sajtó által közölt szé kfogla-
ló beszé dé bő l né hány gondolatot emelné k ki, amelyeket – mint polgár-
mester – mindig szem elő tt tartott, é s ezek határozták meg ké ső bbi
cselekedeteit. Apám egé sz é leté nek ars poeticája volt:
– Fé lni az Istent
– Szeretni a Hazát
– Teljesíteni a kötelessé get
Polgármesteri munkáját kü lönösen nehezítette a háború okozta
közellátási gondok megoldása, valamint a városba menekített lengyelek
ellátása. Ugyanis mé g 1939-ben – városi fő ü gyé szké nt – tudomására ju-
tott, hogy a né metek é s az oroszok szövetsé gben Lengyelország leigá-
zását kezdté k meg. Ekkor lé pé seket tett a honvé delmi miniszterné l, ré gi
katona bajtársánál, hogy az esztergomi Tiszti ü dü lő t a város menekü lt
lengyel tisztek ré szé re rendelkezé sre bocsáthassa.
Apám – már polgármesterké nt – a város terü leté n tartó zkodó mene-
kü lteknek nemcsak szociális termé szetű ü gyeit inté zte, hanem elő segí-
tette azt a hatalmas akció t is, amellyel lehető vé vált, hogy Magyaror-
szágró l hozzávető leg 50 000 lengyel menekü lt szökhetett át kü lföldre,
akik a kü lföldön alakult lengyel hadsereg divízió it ké pezté k.
A gondozásába vett lengyel menekü ltek közü l számosan ré szt vettek a
lengyel földalatti mozgalmakban é s ott nyugodtan dolgozhattak, mert
apám szemé lyé n keresztü l tulajdonké ppen ható sági vé delmet kaptak.
Ugyancsak polgármestersé gé nek idejé ben másik nagyon fontos é s
veszé lyes té nykedé se volt az esztergomi zsidó ság ké rdé sé nek inté zé se.
Kevé s város volt az országban, ahol nem lé tesü lt gettó , ezek között volt
Esztergom, apám polgármestersé ge alatt.
1944-ben a belü gyminiszté riumi államtitkár körrendeletet adott ki a
polgármestereknek, hogy írják össze é s jelentsé k mindazokat a keresz-
té ny embereket, akik a zsidó k é rdeké ben eljárnak. Ilyen fenyegeté sek
ellené re Esztergomban nemcsak a gettó k gyötrelmeitő l mentesü ltek az
180
ü ldözött zsidó k, hanem mindegyikü k megkapta az é lelmiszerjegyé t, mint
a többi városi polgár, é s ellátásuk a városi ható ság ré szé rő l biztosított é s
ellenő rzött volt a polgármester utolsó munkanapjáig.
1944 májusában azonban a vármegye alispánja már sü rgeti a polgár-
mestert, hogy azonnal kezdje meg a zsidó k elkü löníté sé t. Ez a rendel-
kezé s – 69 család 39 házba törté nő összeköltözteté sé nek a terve – 398
esztergomi é s 138 Esztergom környé ki zsidó lakost é rint.
Ezen rendelkezé s vé grehajtását a polgármester feIté telekhez kötötte:
lé tesítsenek a csa!ádoknak orvosi rendelő ket, betegszobákat é s egyé b
megfelelő ellátó helyisé geket. Ez termé szetesen ebben az idő ben nem
való sulhatott meg, de a felté tel mó dot adott a polgármesternek a halo-
gató idő hú zásra, ami az ü ldözötteknek a megmenekü lé s esé lyé t jelen-
tette. És való ban: csak a polgármester leváltása utáni idő ben – így nem
az első hullámban – törté nt meg az Esztergomban é s környé ké n össze-
gyűjtött mintegy 1500 é s Párkánybó l 600 zsidó deportálása.
Ezen té nykedé sei hozzájárultak ahhoz, hogy feljelentetté k a belü gymi-
niszté riumnál é s a gestapó nál is. Ebben az idő ben a né metbarát kormá-
nyok fő cé lja nemcsak a lengyel menekü ltek é s a zsidó ság teljes fölszá-
molása volt, hanem a velü k szimpatizáló emberek, köztisztviselő k likvi-
dálása is. Apám is sorrakerü lt, polgármesteri hivatalában felkereste von
Booze alezredes é s beszé lgeté s (kihallgatás) formájában felvetette,
hogy apám számára – né met neve ellené re – mié rt idegenek a né met
birodalmi eszmé k? Amire ő feleletké nt kijelentette:
Mert é n magyar vagyok!
Második kihallgatására azé rt nem kerü lt sor, mert a HM-ben lé vő .
barátai azonnali katonai behívását kezdemé nyezté k. Közben – a BM
vé gü l is eredmé nytelen vizsgáló dásai ellené re – polgármesteri pozíció -
jábó l elmozdították é s ké nyszernyugdíjazták.
1945 ő szé n orosz hadifogságbó l hazaté rve ké rte visszahelyezé sé t az
esztergomi polgármesteri szé kbe, de ké ré sé t elutasították. Ezután egy
ideig ü gyvé di tevé kenysé get folytatott, de az 50-es é vekben kizárták az
ü gyvé di kamarábó l. Egyé b lehető sé ge nem lé vé n, az esztergomi kenyé r-
gyár jó indulatú igazgató jának köszönhető en portási állást töltött be.
1956 után, az októ ber 23. környé ki napok idejé tő l a rendő rsé g é vekig,
mint „veszé lyes embert” ő rizetbe vette. Életé nek további é veit visszavo-
nultan töltötte. Így jött el az utolsó nyár augusztusa, amikor kaptam a
181
hírt, hogy rosszul lett. Kó rházi látogatásaimkor mé g hittem, hogy tovább
is é lhet, de az ő sz első havában örökre lehunyta szemé t.
A megemlé kezé s táblájára né zve eszembe jut hitvallása, mely bennem
é l, de a tábla mindenkinek hirdeti:
Isten – Haza – Család – é s Kötelessé g.
Kedves ünneplő kö zö nsé g!
Kötelessé gemnek tartom családunk nevé ben köszönetet mondani a
város vezeté sé nek é s az Esztergom Barátai Egyesü lete elnöksé gé nek,
valamint a Lengyel é s Zsidó szervezetek ké pviselő inek é s az egyé ni
adományozó knak, akik mind-mind hozzájárultak e mé ltó emlé ktábla
állításához é s ezen ü nnepsé g megtartásához.
Etter Jenő
Győ ri bencé s diá k voltam *

Öné letrajz
Az öné letrajz – megírásához az Universitas-
Győ r Alapítvány adott biztatást – a 83. é let-
é vé ben levő szerző tájé koztató ja. Az első
ké t é vtizedrő l viszonylag ré szletesebb a
beszámoló , hiszen ez az idő szak minden
ember é leté ben meghatározó jelentő sé gű.
Édesapám vasú tállomásokon volt tisztvi-
selő . Én ötödik gyermekké nt láttam meg a
napvilágot Dejtáron (Nó grád megye) 1920-
ban. Apám első felesé ge 1912-ben, a har-
madik kisfia szü leté sekor meghalt, s ké t hé t
mú lva követte ő t a kisfiú is. 1917-ben apám ú jra nő sü lt, Erdé lybő l mene-
kü lt tisztviselő nő t vett el felesé gü l, aki é desanyja lett 1919-ben szü letett
nő vé remnek, gondos nevelő anyja ké t bátyámnak é s nekem. Az első
világháború okozta é vekig tartó nyomort (fűté s, világítás, é lelem stb.) é s
az ezt követő nagy szegé nysé get fő ké nt a család felnő tt tagjai szenved-
té k meg. A családi otthon lé gköre mé gis meleg, vonzó é s vallásos volt.
*
Az itt közölteket Láng Bé la (Gy 52) barátunk kü ldte el az Almanach számára. Az írások
pedig dr. Hegedű s Gyula (Gy 38) diáktársunknak „A Győ ri Közlekedé si é s Távközlé si
Műszaki Fő iskola megalakulása é s első é vei” c. könyvé bő l való k.
182
A család né gy gyermeke Balassagyarmaton kezdte meg iskolai tanul-
mányait. A ké t idő sebb testvé r é rettsé gi után továbbtanult, pályát válasz-
tott (ró mai katolikus hittanár é s jegyző ) é s elköltöztek a munkahelyü kre.
Édesapám nemcsak a vasú ti közlekedé s, hanem a matematika, a föld-
rajz, a zene é s az irodalom iránt is nyitott é s é rdeklő dő volt. Ez hatással
volt a családra. Szü leink figyelté k é letü nket, segítettek a tanulásban, be-
osztották a játé kra é s a tanulásra, valamint a házimunkában való ré szvé -
telre az idő nket. Engem é rdekelt a vasú t, ezé rt sokat segé dkeztem apám
kollé gái mellett: né hány é v alatt a vasú tállomáson elő forduló munkákat
gyakorlatilag megtanultam. A testvé rem tanító nő i pályára ké szü lt, ezé rt
apámat ké ré sé re áthelyezté k Győ rbe. A győ ri Bencé s Gimnáziumban
tanulhattam tovább, é s szívtam magamba egy é letre szó ló tudást é s
erkölcsi tartást. Jelesen é rettsé giztem. Apám 1936-tó l betegeskedett,
1937-ben nyugdíjba ment. Emiatt azonnal munkába kellett mennem.
Első munkahelyem Szob vasú tállomás volt, onnan Érsekú jvárra kerü l-
tem. 1939-ben bekerü ltem a Vasú ti Tisztké pző Tanfolyamra. 1940-ben
jelesen vé geztem. Ekkor kirendeltek egy vasutas századdal Ukrajnába, a
front mögött polgári vasú ti szemé lyforgalom megszervezé sé re.
1941-ben té nyleges katonai szolgálatra hívtak be Szolyvára. Ugyan-
akkor beosztottak tiszti (hadapró d) tanfolyamra é s felvettek a pé csi „Er-
zsé bet” Tudományegyetem Jogi é s Á llamtudományi Kar jogász szakára.
Szolyván síelé s közben 1942-ben balesetet szenvedtem, gyó gyulásom
utáni 3 hó napos szabadság idejé re a vasú tnál jelentkeztem munkára.
Budapest-Angyalföld állomáson fő nő khelyettesi beosztást kaptam. Nő vé -
rem fé rje 1942 vé gé n az orosz fronton hő si halált halt, egy egy árva is
maradt. A családi helyzet miatt Budapestre helyeztek. Amikor megtudták
alakulatomnál, hogy közben Szolyván é s Rahó n a tiszti iskolát is elvé -
geztem, a tiszti iskolára oktató nak osztottak be, majd berendeltek a
Magyar Honvé dsé g 1. Hadtesté nek Mozgó sítási Osztályára. Munkakö-
röm volt a fronton lé vő legé nysé gi állomány szabadságolása é s pó tlása.
Az ostrom idejé n Budán voltam, majd orosz hadifogságba kerü ltem.
Azonnal jelentkeztem az ú j magyar hadseregbe, így a Jászberé nyi
Fogolytáborban átadtak az ú j magyar 1. Hadosztálynak. Innen mint vas-
utast azonnal leszereltek, s visszakü ldtek a MÁ V-hoz.
1945 ő szé n megnő sü ltem, családot alapítottunk. Ké t gyermekü nk szü -
letett. Családi é letü nk rendezett volt, szé les körű kapcsolatot tartottunk.
183
1949-ben befejeztem egyetemi tanulmányaimat. 1950-ben a MÁ V
Vezé rigazgató ságába helyeztek a Szakoktatási Tanács titkárságára.
Kidolgoztuk a Vasú ti Tudományos Kutatási Inté zet lé tesíté sé nek tervé t.
1951-tő l az inté zet Gazdaságtudományi Osztályán olyan tudó s szakem-
berek társaságában dolgoztam, akiktő l sokat tanulhattam.
1950-tő l mellé kállásban olvasó szerkesztő , 1953-tó l felelő s szerkesztő
voltam a Közlekedé si Közlöny c. lapnál. Bekapcsoló dtam a Közlekedé s-
tudományi Egyesü let é leté be, é s a Tudományos Ismeretterjesztő Társu-
latnál megszerveztem, majd é vekig irányítottam a vasú ti munkástan-
folyami továbbké pzé st. Megtisztelő meghívást kaptam 1953-ban az MTA
Vasú ti Közlekedé si, majd Közlekedé studományi munkabizottságába. Ez
a meghívás 1980-ban lejárt. 1959-ben 10 é ven át a MÁ V hivatalos meg-
bízásábó l tagja lettem az OSZZSD nemzetközi vasú ti önköltsé g-elmé leti
bizottságnak. Dr. Csanádi György miniszter 1963-ban (ekkor lettem a
közlekedé studományok kandidátusa) meghívott a miniszté riumba az
oktatási osztály vezeté sé re. A felké ré st né gy hó napig visszautasítottam.
Vé gü l igent kellett mondanom, mert megállapodtunk, hogy 3 é v mú ltán,
amint befejezem a közlekedé si szakoktatás korszerűsíté sé t, visszahe-
lyez a kutató inté zetbe. 1967-ben emlé keztettem erre. A miniszter közöl-
te, hogy szolgálati é rdekbő l maradnom kell. Az okot 1968 vé gé n tudtam
meg: dr. Polinszky Károly é s dr. Csanádi György megállapodtak, hogy
rám bízzák a Közlekedé si é s Távközlé si Műszaki Fő iskola megszerve-
zé sé t. Ezt sem kívántam elfogadni, de vé gü l győ ztek az „erő sebbek”. A
továbbiak ezen öné letrajzzal befejező dő könyvembő l megismerhető k.
Vezető beosztásba kerü lő kné l szinte törvé nyszerű, hogy kapcsolat-
rendszerü k hasznosítása cé ljábó l, de szemé lyes megbecsü lé s kifejezé -
seké nt is, további vezető i feladatok ellátására kapnak megbízást. Így
ké rtek fel, illetve választottak meg 1973-ban a Közlekedé studományi
Egyesü let Közlekedé sgazdasági Szakosztáiyának elnöki tiszté re. Ezt a
funkció t 1984-ig töltöttem be. 1974-ben a Közlekedé studományi Egyesü -
let elnöksé ge ké pviseleté ben elnöksé gi tagja lettem, majd ké ső bb alelnö-
ke a Bé csben szé kelő Tarifő rök Nemzetközi Szövetsé gé nek. A Veszpré -
mi Akadé miai Bizottság elnöksé gé nek kezdemé nyezé sé re 1978-ban
megszerveztem a Műszaki Szakosztályon belü l a Közlekedé studományí
Munkabizottságot. Ennek vezeté sé t 1988-ban adtam át igen tisztelt
kollé gámnak, dr. Koren Csaba professzornak.
184
Ezeket a tisztsé geket szívesen láttam el, s mindez lehető sé get nyú jtott
a fő iskola bel- é s kü lföldi tudományos kapcsolatainak bő víté sé re, a fő is-
kola fejlő dé sé nek szé lesebb körben való ismertté té telé re. További fon-
tos feladat volt a közlekedé studomány legú jabb elmé leté nek, a közleke-
dé s-politika ú j cé lkitűzé seinek szé lesebbkörű ismerteté se é s művelé se.
Fájdalom, hogy az eltelt é vtizedek során nemcsak szü leinket, testvé -
reinket, hanem szeretett leányunkat is elveszítettü k. Ez idegileg megrop-
pantott. 1999-ben, mivel a 80. é leté vet felesé gemmel együ tt elé rtü k, illet-
ve átlé ptem, lakásunkat az egyik unokának adtuk át, mi pedig az Idő sek
Otthonába költöztü nk Solymárra. Mindig szívesen é s örömmel dolgoz-
tam, vagyonra törekvé s né lkü l é s örömmel, ha sikerü lt embertársaimnak
segíteni. Erre sok lehető sé gem adó dott. Vé gü l is elfáradtam, é s elfáradt
é letem nagyon szeretett párja, felesé gem is.
További sorsunk az emberi sorsok örök törvé nyei szerint alakul.
(Solymár, 2003.)
A könyv elejé rő l
Tisztelt Olvasóim, Tisztelt Kollé gák!
Életem é s munkásságom második felé nek legnagyobb, nem kívánt, de
megtisztelő kihívása a fő iskola lé tesíté se volt. Érdekes, egyben sokszor
keserű idő szaka volt ez é letemnek. Rengeteg, sokszor kimerítő , „ember-
emé sztő ” volt a számtalan dönté st, tárgyalást, vitát, elő adást kívánó el-
mé leti, szakmai, humán, gazdasági problé mával való foglalkozás.
A hitelessé gre törekvő visszaemlé kezé s megírása is nehé z volt, ezt az
írás közben é s után szervezett viták is bizonyítottak. Az ezzel kapcsola-
tos kutatásra, majd a visszaemlé kezé s megírására az Universitas-Győ r
Alapítványtó l é s a Szé chenyi István Egyetemtő l kaptam a felké ré st.
A kezdetektő l velem együ ttműködő kollé gák egy ré sze, sajnos, nem é l.
A té mára vonatkozó iratok nagy ré szé t az inté zmé nyek selejtezté k.
Ezekbő l é s a nálam lé vő iratokbó l, feljegyzé sekbő l, fé nyké pekbő l az idő
mú lásával (többszöri költözködé sem miatt) egyre kevesebb maradt meg.
A visszatekinté s megírásához szé les körű kutatásra é s a mé g é lő kollé -
gák segítsé gé re volt szü ksé gem. Kö szö netet mondok a segítő támogatá-
sé rt. A törté nemi jellegű írásművek mindig tartalmazhatnak vitatható ré -
szeket, de a szerző erkölcsi feleIő ssé ge, hogy az általa leírtak igazak é s
ne sé rtő ek legyenek. Erre törekedtem, elné zé st ké rve azoktó l, akiket
egyes ré szletek keIlemetlenü I é rintenek.
185
A Közlekedé si é s Távközlé si Műszaki Fő iskola lé tesíté se a közé pfokú
iskolákbó l indított termé szetes fejlő dé si folyamat eredmé nye. Meggyő ző -
dé sem, hogy szé p jövő re hivatott inté zmé nyké nt kezdte rneg működé sé t.
Hitelessé gre törekedtem a visszaemlé kezé s leírásában, ezé rt nyugodt
lelkiismerettel adom a könyvet az olvasó k, az é rdeklő dő k kezé be.
(Győr, 2003. május)
A könyv zá rszava
Ugyanazon esemé nyrő l vagy folyamatró l annyifé le é rté kelé s ké szíthető ,
ahányan azt elké szítik. Az ismerteté seknek lehetnek közös, azonos é s
elté rő , esetleg egymással ü tköző ré szei. Ez termé szetes, mert mindenki
a saját feje szerint, saját író asztalán dolgozik. Emiatt a „rálátás” a té mára
kü lönböző . Innen adó dhatnak a kü lönbsé gek. Ez oka lehet annak, hogy
az ismerteté seket egyes olvasó k hiányosnak, mások bő sé gesnek, é rdek-
lő dé si igé nyeiket ré szben vagy teljesen kielé gítő nek találják.
Ilyen ké rdé sek ezzel a visszaemlé kezé ssel, kordokumentummal kap-
csolatban is bizonyára felvető dnek majd, s ezzel a szerző nek is számol-
nia kell. A szerző elő ismeretei, korábbi munkakörei következté ben a
Közlekedé si é s Távközlé si Műszaki Fő iskola lé tesíté sé nek elő ké szítő
szakaszában tevő legesen ré szt vett. Így megismerte a folyamatok sza-
bályozható ságát, é rezte a szabályozás belső határait mint fő igazgató é s
tanszé kvezető . Így „ké t lábon állva” felü lrő l é s belü lrő l tájé kozó dva –
gondosan é rté kelve minden tanácsot é s kritikát – nagyjábó l biztonsággal
lé phetett fel a kü lső irányító szervekné l é s a fő iskolai belső ré szegy-
sé gek irányító i köré ben is a fejleszté s é s a működé s felté teleinek bizto-
sítása é rdeké ben.
A munka egé szé nek sikere az inté zmé ny, valamint a kü lső irányító - é s
a társszervek kedvező kapcsolata mellett első sorban a fő iskola oktató i-
nak, munkatársainak, hallgató inak a felké szü ltsé gé tő l, igyekezeté tő l fü g-
gött. Ezek elő segíté se, szorgalmazása a vezető k feladata volt, s ered-
mé nyes vagy kevé sbé eredmé nyes megvaló sítása is az ő közös felelő s-
sé gü k.
A fő iskola lé tesíté sé vel kapcsolatos munka é rté kelé sé t a szerző az
idő re bízza. Remé nyei szerint a Közlekedé si é s Távközlé si Műszaki
Fő iskola működé sé ben a szakmai, tudományos közvé lemé ny nagyobb
ré sze az 1980-as esztendő t megelő ző idő szakot sikeres idő szaknak íté li.
Dr. Hegedű s Gyula (Gy 38)
186
Mé szá ros Istvá n (Eg 45) 80 é ves *
A Szent Erzsé bet jubileumi é vben ünnepli 80. születé snapját az ELTE
nyugalmazott professzora. 1927. január 26-án született. Elsőké nt arról
é rdeklődtem tőle: szívesen gondol-e erre a kerek é vfordulóra?
– Comenius híres 17. századi tankönyvé ben „az emberek hé t é letsza-

kaszáró l” írt. A hatodik é letszakaszban lé vő ember a „koros ember", a
hetedikben lé vő a „vé n ember". Én most ebben az utolsó korszakban, a
hetedikben vagyok. Gyorsan elfutottak az é vek.
Miké nt emlé kezik hosszú pályájára, amihez ilyen fiatalos lé lek
párosul?
– A Ki kicsodában ez áll a nevem mellett: pedagó gus, művelő dé s-
törté né sz. Ami az első t illeti, 1950-tő l 1988-ig tanítottam kü lönfé le iskola-
típusokban. Tudjuk, ez volt a napjainkban sokat emlegetett materialista-
ateista diktatú ra idő szaka.
*
Utánközlé s az Ú j Ember 2007. február 11-iki számábó l
187
Erre visszatekintve jut eszembe, hogy mé g nem írták meg e kor állami
iskoláiban működő , hitü khöz hűsé ges katolikus pedagó gusok igaz törté -
neté t. Mert ilyenek is voltak, nagyon sokan, akiknek oktató -nevelő mun-
káját mé lyen átjárta vallásos hitü k é s kereszté ny meggyő ző dé sü k ereje,
amely ezekben a vallás- é s egyházellenes é vekben szé tsugárzott tanu-
ló kra, szü lő kre, pedagó gustársakra egyaránt. Csendben, a krisztusi sze-
retet jegyé ben.
Lassan mindez elfelejtő dik, ezé rt szeretné k né hány szó t szó lni ró luk.
Annak idejé n a hívő pedagó gusok megkü lönböztetett figyelem alatt álltak
az iskolai felső bbsé g ré szé rő l. Szakmailag kiváló knak kellett lenniü k, a
legkisebb hiba is sú lyos felelő ssé gre vonással járt. Nem ké shettek el,
nem hiányozhattak, legtöbbször ő k voltak ü gyeletesek a szü netekben,
mé gis utolsó k a fizeté semelé sekné l; kevé s remé nyü k lehetett, hogy igaz-
gató k legyenek, a kitü nteté seket sem nekik osztották.
A hívő pedagó gusok nem lé ptek be a kommunista pártba, tudtak
nemet mondani, ellenállni a karrier é s a magasabb fizeté s kísé rté sé nek.
Mert – hitelesen tanú síthatom – sohasem volt „muszáj" párttagnak lenni,
lehetett nemet mondani, csak hát ez következmé nyekkel járt.
Sokan voltunk, akiket katolikus hitü nkhöz való hűsé gü nk miatt nem
sikerü lt beszervezni a pártba. Tegyü k hozzá, ne szé pítsü k a dolgot: belé -
pé s ebbe a materialista-ateista pártba azonos volt az egyházhoz való
tartozás feladásával, megtagadásával.
Hála Istennek, sokan voltak a pedagó gusok köré ben is a hűsé gesek.
Hogy a magyar katolikus közössé g nem forgácsoló dott szé t e negyven é v
alatt, az fő ké pp – Isten kegyelmé n kívü l – az egyházhoz hűsé ges szü -
lő knek, állami iskolai pedagó gusoknak é s a híveket szolgáló lelkipásztor
hitoktató knak köszönhető , nem politikai ü gyeskedé seknek, a „modus
vivendi” körü li diplomáciai köté lhú zásoknak – é n legalább is így látom.
1968-ban hogyan lett egyetemi oktató?
– Az Eötvös Loránd Tudományegyetem illeté kesei – bár ismerté k
világné zetemet é s vallási felfogásomat – meghívtak a pedagó giatörté net
oktatására. A vallásos hitü ket ő rző tanároknak termé szetesen itt is
ugyanaz volt a helyzetü k, mint amit korábban az általános é s közé p-
szintű iskolákban tapasztaltam, ahol magyar irodalmat, nyelvtant é s
é neket tanítottam. Az ELTE-rő l mentem nyugdíjba 1988-ban. Szívesen
gondolok viszsza az itt töltött idő re is. Szerettem az elő adásokat, szemi-
188
náriumokat, helyzetembő l következő en igen sok ó rát kellett tartanom.
Azé rt is szerettem ezt a munkát, mert a művelő dé s – a „cultura animi" –
mú ltját tanítottam, olyan té mákró l is beszé lve, amelyekrő l növendé keim
itt, az egyetem zömmel marxista közegé ben aligha hallhattak. Pé ldául a
kereszté ny művelő dé s eszmé irő l, a kereszté ny oktatás-nevelé s nagy
szemé lyisé geirő l, tanulságairó l. Ezekrő l is saját felfogásom szerint
beszé ltem. Emiatt aztán többször az egyetemi ható ság elé idé ztek.
Nagy öröm é s elismeré s volt számomra tanítványaim é rdeklő dé se,
szeretete, valamint az a remé ny, hogy az általam helyesnek tartott gon-
dolatok tovább é lnek az ő pedagó gusmunkájukban é s más művelő dé si
terü leteken.
De másfelé is tevé kenykedett ezekben az é vekben.
– Igen, 1948-tó l 1968-ig az iskolai tanítás mellett kántor voltam –
persze titokban – a városligeti Regnum Marianum-, majd a kelenföldi
Szent Gellé rt-templomban. Tagja voltam a fő egyházmegyei liturgikus
bizottságnak. Az 1970-es, ’80-as é vekben tevé kenyen ré szt vettem az
Országos Katolikus Hitoktatási Bizottság munkájában, rendszeres elő -
adó ja voltam az ekkor folyó hitoktató ké pző tanfolyamoknak. Gyakran
meghívtak elő adni – az állami ható ságok elő l gondosan titkolt – katolikus
ifjú sági kisközössé gek összejöveteleire. Kü lönösen a regnumi közössé g-
gel volt szoros kapcsolatom.
Életemben a legális é s az illegális munka szé p egysé gbe fonó dott, szá-
momra a teljessé get jelentette – egy furcsa korszak sajátos lenyomataké nt.
És mivel foglalkozik Mé száros István mint mű velődé stö rté né sz?
– Tudományos fokozataim alapján a mú lt kutatására van „jogosítvá-
nyom". Ezen belü l a kultú ra elmú lt századaiban igyekeztem bú várkodni,
első sorban a ciceró i é rtelemben vett „cultura animi", vagyis a lé lek
kiművelé sé nek mú ltja é rdekelt.
Minden ember lelké be a Teremtő sok jó tulajdonság, ké pessé g, tehet-
sé g magvait vetette el. De az egyé n é s a környezete ré szé rő l emberi
erő feszíté s szü ksé ges ahhoz, hogy ezek kibontakozhassanak. „Művelni"
kell tehát a lelket, a szívet, az é rtelmet, ahogy a földműves műveli a
földjé t a jó termé s é rdeké ben. E lé lekművelé s ő si „kertje" a család,
azután a vallási közössé g, valamint az iskola.
Ezé rt foglalkoztam a pedagó giai é s egyháztörté neti kutatásokkal. Ezek
egymásba fonó dó művelő dé störté neti diszciplínák. Kezdetben fő kutatási
189
terü letem a magyar pedagó giatörté net volt a 10. század vé gi kezdetektő l
az 1948-ban bekövetkezett iskolaállamosításig.
E kutatások nagy ré sze egyben egyháztörté neti kutatás volt, hiszen a
19. század második felé ig minden ilyen inté zmé nyt az egyházak működ-
tettek, más nem vállalkozott erre.
Kutatásaim eredmé nyeké nt sok publikáció m jelent meg. Erre elő ször
csak az 1960-as é vekben kerü lhetett sor. Kezdetben nagyon nehezen
fogadták el közlé sre dolgozataimat. Ké ső bb ez valamivel könnyebben
ment, de akkor sem volt egyszerű. Azt nem kevé s bü szkesé ggel jegy-
zem meg: mindegyik publikáció m teljes tartalmát ma is vállalni tudom.
Milyen új lehetősé geket hozott a rendszerváltozás?
– Lehető vé tette, hogy ezután kutatásaimat a 20. század második felé -
nek szenteljem, a magyar katolikus egyház 1945–1990 közötti törté ne-
té nek. A Kimaradt tananyag köteteiben megírtam e negyvenöt esztendő
első , nem marxista törté neté t. 1989 ó ta sok más ré szproblé mát is feldol-
goztam e té makörben.
E korszakkal foglalkozva nagy figyelmet fordítottam Mindszenty József
bíboros szemé lyé re, tevé kenysé gé re, törté nelmi szerepé re. Határozott
cé lom volt, hogy a törté nettudomány eszközeivel a való s Mindszenty-
ké pet, az „igaz ember" ké pé t állítsam a közvé lemé ny elé . Erre vonatkozó
kutatásaim eredmé nyei sok publikáció ban kerü ltek a szakemberek é s az
é rdeklő dő nagyközönsé g elé .
Mennyire é rzi sikeresnek az eddig vé gzett munkát?
– Sok visszajelzé sem van arró l, hogy gondolataim bekerü ltek a „tudo-
mány vé rkeringé sé be", é s az e té mák iránt é rdeklő dő k olvasmány-
é lmé nyei lettek.
Szeretné m remé lni, hogy ezáltal a magyar művelő dé störté net né hány
fehé r foltja eltűnt, számos homályos pontja jobb megvilágításba kerü lt,
több vitatott problé mája megoldó dott. Ezáltal a magyar pedagó giatörté -
net é s egyháztörté net egé sze is áttekinthető bbé , é rthető bbé vált.
A comeniusi „vé n ember" vé gü l ezt mondja: talán nem é ltem hiába
ilyen hosszú ideig… Deo gratias!
Á ldja meg az Ú r Mé száros István é leté t, jelenlegi terveit é s munkáját!
Mindnyájunk ö rö mé re Isten é ltesse számos é ven át!
Kovács Gergely
190
Egy kő szegi bencé s diá k
1938 jú niusában, azon a napon, amikor a Szent Jobb országjárása
során Sopronba é rkezett, ment é desapjával Kő szegre, hogy beírassák a
gimnáziumba. Elő ször az ú tjuk a Kelcz-Adelffy fiú nevelő -inté zetbe
vezetett. Itt Né meth Károly tb. kanonok, az inté zet igazgató ja nagy
szeretettel fogadta ő ket. Az igazgató ú r egyú ttal a gimnáziumi beíratást
is elinté zte. Ké ső bb tudta meg, hogy 72-n jelentkeztek, de csak 60-at volt
szabad felvenni.
Szabó József (Kg 46) 1926. május 10-é n első szü lött fiú ké nt szü letett
Felső ságon, akkor mé g Sopron megyé ben. Ké t öccse volt. Közös ház-
tartásban é ltek az apai nagyszü lő kkel. 27 holdas kisgazda családban
nevelkedett. Amikor a továbbtanulás szó bajött, a szü lei elhatározták.
hogy közé piskolába adják. Anyai nagyanyja ó vva intette é desanyját: „Ne
add ki lányom a háztó l a gyereket. Tanítsd meg dolgozni, é s akkor lesz
kenyere.” „Három fiam van – mondta az é desanyja. – Mind a háromnak
házat é píteni nem tudunk. Ha tanul majd, akkor lesz könnyebben
kenyere. Ne legyen más cselé dje.”
A hat elemit Simaságon – Sopron megye – vé gezte. Az első kő szegi
ú ton lovas kocsival mentek Csepregig. A lovat kifogva ott hagyták egy
kocsma udvarán. Csepregtő l autó busszal mentek Kő szegre. A gimná-
zium nyolc osztályát a Kő szegi Szent Benedek-rendi Ferenc Jó zsef
gimriáziumban vé gezte. Ott is é rettsé gizett 1946 jú niusában.
A háború ban é desapja fogságba kerü lt. Ezalatt – Dezső öccsé vel –
ketten vé gezté k a mező gazdasági munkát, a család fenntartását.
A teoló gia öt é vfolyamát a Győ ri Ró m. Kat. Hittudományi Fő iskolán
vé gezte 1946 é s 1951 között. A papok é s a szerzetesek nagy számú
elhurcolása é s letartó ztatása miatt Papp Kálmán pü spök ú r már április
15-é n, vé gzé sü k elő tt ké t hó nappal szentelte pappá. Gondolván arra,
hogy ha valamelyikü ket letartó ztatnák, akkor a börtönben mint papok
működhessenek.
Első diszpozíció ja Halásziba – Moson megye – szó lt. Ott mint káplán
működött 1951. szeptember 1-tő l 1952. októ ber 9-ig.
1952. októ ber 9-é n letartó ztatták.
1953. január 12-é n a Katonai Bíró ság „ké mkedé sre való szervezke-
dé s” miatt 15 é v börtönbü nteté sre íté lte.
191
1953. jú nius 4-é n a Fő -utcábó l Vácra szállították. Magánzárka után
mint csillám- – villamos é s hő szigetelő ásvány – hasogató dolgozott a
börtönben.
1954. január é s februárban, 2 hó napig, Tatabányán a XIV-es aknában
földalatti szé nbányász munkát vé gzett. Március elejé n visszaszállították
Vácra. Ott megkísé rtetté k: „szabadon engedik, hogyha meghálálja”. Nem
fogadta el.
1956. jú lius 7-é n szabadult.
1956. szeptember 1-jé vel Papp Kálmán pü spök ú r kinevezte csé pi
lelké sznek.
1958. április 20-án indokolás né lkü l letartó ztatták. Bárkihez fordult,
nem kapott választ letartó ztatásának okáró l. Vácra vitté k vissza. Majd
Vácró l átszállították a Gyűjtő be. A Gyűjtő bő l Márianosztrára szállították.
Márianosztrán elkü lönítve voltak a papok.
1959 tavaszán ú jabb kísé rté s: „szabadulhat, ha besú gó lesz”. Nem
vállalta. Ezután perzsasző nyeg-szövő ü zemben dolgozott.
1963 telé n visszaszállították a Gyűjtő be. A cipé szü zemben mint talpa-
ló , tűző , felső ré sz-összeállító , vé gü l mint szabász betanított munkáské nt
dolgozott.
1963. jú lius 6-án szabadult. Szabadulása után hivatalos papi munkát
nem vé gezhetett.
Szeptember elsejé tő l a Győ rmegyei Á llami Építő ipari Vállalatnál, mint
segé dmunkás dolgozott. 1974 áprilisátó l a Győ ri Magas- é s Mé lyé pítő
Vállalatnál az Épszer- é s Villszerraktár vezető je 1986. szeptember 1-ig,
nvugdíjazásáig. Ez idő alatt háromszor kapott „kiváló dolgozó ” kitü nte-
té st. Munkája megbecsü lé seké nt Moszkvába kü ldté k jutalomü dü lé sre.
Az Ifjú sági KISZ 115 lakásos Lakó Szövetkezet elnöké nek választották.
Nvugdíjazása után a győ ri Szentlé lek-templom é pítkezé sé n dolgozott.
A templom felszentelé se után mint kisegítő lelké sz működött a Szent-
lé lek-plé bánián. 1990 nyarán dr. Pápai Lajos győ ri megyé spü spök Fer-
tő dre, a Sü ttöri Szent András Plé bánia plé bánosává nevezte ki. Egy é v
mú lva Nyárliget a sü ttöri plé bánia filiálé ja lett. Megbízatása után azonnal
kezdte Nyárligeten ú j templom é píté sé t. A templom felszentelé sekor a
megyé spü spök ú r szentheszé dé ben kiemelte: „Mások ifjú korukban al-
kotnak maradandó t. A plé bános ú r nyugdíjas korában tette ezt!” Érdemei
elismeré seké nt egyú ttal kanonokká nevezte ki a plé bános urat.
A nyárligeti templom é píté sé vel párhuzamosan é pítetté k Fertő d-Sü ttö-
rön az Idő sek Otthonát. Né gy é v alatt ké szü lt el. Ü zemelteté sre átadták a
192
Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. A sü ttöri templom kü lső tatarozása,
mellé ké pü letek é píté se törté nt ezután. A temető kápolna tatarozása, a
temető fő ú tjának a járó lapozása következett. Jelenleg a 350 m hosszú
temető keríté sé nek a felú jítása ké szü l.
A mú lt kísé rté se mé g most is tart. A kilencvenes é vek elejé n a válasz-
tások elő tt kü ldöttsé g kereste fel: „Legyen országgyűlé si ké pviselő ! Vál-
lalja el a párt vallási tagozatának vezeté sé t!” Nem vállalta.
Záró sorokké nt idé zzü k hivatásának nyilatkozatát:
„Életemet ké t szeretet é s szolgálat vezé relte: egyházamé é s hazámé .
Ami mindig egyet jelentett: a né pemé rt való é lé st. Nem csökkent ezen
é letcé lom akkor sem, amikor vertek vagy hat hé ten át söté t zárkában
tartottak egyfolytában. Nem tettem nagy dolgokat. Egy ország, egy nem-
zet nem a kevé s kiemelkedő szemé lyisé gtő l, hanem a né p hité tő l, becsü -
letes munkájátó l, jó ban való állhatatosságátó l lesz boldog. Ezt az idő t
viszont szeretné m mé g megé lni!”
SÜ /BP, 2007. 01. 16.
Stekovics Jó zsef (Kg 46)
volt kő szegi bencé s diák, diáktársa
Maurer Gá bor (1941 – 2006) szakgyó gyszeré sz

Kedves Barátaim!
Mellé kelem kő szegi gyó gyszeré sz barátom nekroló gját. Kb. egybeesik
megelené se é s egyé ves halálé vforduló ja.
Mint a soproni Berzsenyi Evangé likus Gimnázium ké pviselő je a Pax
Hungarica-ban, feladatomnak tartom a soproni bencé s öregdiákok ké p-
viseleté t is, mivel é n pápista vagyok é s nem luteránus. Sajnos, mé g nem
ismerem az ú j soproni elnököt, de ha majd megkapom az elé rhető sé gé t,
akkor felveszem vele a kapcsolatot, mert minden hé ten Sopronban taní-
tok az egyetemen. BUÉK é s ü dvözlet!
*
Lipták József („So 59”)
Fájdalommal é s megdöbbenve vettü k a hírt, hogy Maurer Gábor (Gy 59)

gyó gyszeré sz kollé gánk é leté nek 65. é vé ben, 2006. március 6-án várat-
lanul elhunyt.
*
Dr. Lipták József egyetemi tanár, gyó gyszeré sz igazságü gyi szaké rtő ; Semmelweis
Egyetem Egyetemi Gyó gyszertár, Gyó gyszerü gyi Szervezé si Inté zet
193
A Sopron-megyei Nagyló zs közsé ghő l származott é s Győ rben a
Bencé s Gimnáziumban é rettsé gizett. Majd 1961-ben beíratkozott Buda-
pesten az Orvostudományi Egyetem Gyó gyszeré sztudományi Karára,
ahol 1966-ban szerzett gyó gyszeré szi oklevelet. A bencé s gimnáziumbó l
hozta magával az „Ora et labora” é letelvet, amelyet korán elvesztett
é desapjátó l öröklött szolgálatké szsé ggel, szorgalommal é s becsü letes-
sé ggel gyakorolt egé sz é lete során.
Gyó gyszeré szi gyakorlatát Sopronban, a Nikolics Károly vezette Than
Károly gyó gyszertárban kezdte meg, é s működött a soproni Erzsé bet
Kó rház gyó gyszertárában is. A gyó gyszertári gyó gyszeré szetet hivatásá-
nak tekintette, amelynek fő feladata számára mindenkor a beteg ember
szolgálatát jelentette. Kő szegen 39 é ven keresztü l a város elismert első
számú gyó gyszeré sze volt, é s gyó gyszeré szi szolgálata kiterjedt a közeli
telepü lé sekre, ső t határon tú lra is. A gyó gyszeré szet társadalmi megbe-
csü lé sé t szorgalmas napi munkájával vívta ki, é s ezt azzal is szolgálta,
hogy gyó gyszertárát a hírneves Vas-megyei gyó gyszeré sz családró l ne-
vezte el. A „Kü ttel”-gyó gyszertár szemé lyi jogát é s a gyó gyszeré szi
szolgálatot szakgyó gyszeré sz leánya veszi át, aki é desapja ú tmutatása
alapján vezeti tovább a gyó gyszertár tevé kenysé gé t a kő szegi lakosság
egé szsé gé nek vé delmé ben, a betegek gyó gyítása é rdeké ben.
Szakmai tudását rendszeresen gyarapította, szakgyó gyszeré szi ké pe-
síté seket szerzett. A betegek gyó gyulását nemcsak gyó gyszerekkel
segítette, hanem mint az Országos Gyó gyszeré szeti Inté zet aktív hiva-
talos gyó gyszerismertető je terápiás tanácsokkal látta el a hozzá forduló -
kat é s a környé ken dolgozó orvoskollé gákat is.
Ré szt vett a ré gió szakmai közé leté nek formálásában, jó kapcsolatot
ápolt osztrák é s szlové n kollé gákkal is, hozzájárult – kollé gáival együ tt –
a kő szegi Patikamú zeum fenntartási költsé geihez, é s egyé b városi civil
kezdemé nyezé sekben is aktív szerepet játszott, ezzel betöltve a vidé ki
é rtelmisé g, a gyó gyszeré sz, társadalmat formáló feladatát.
Életé vel pé ldát mutatott a vidé ki gyó gyszeré sz kollé gáknak a gyó gy-
szeré szi hivatás modern gyakorlatára.
Emlé ké t megő rizzü k é s pé ldamutatását követjü k.
Dr. Lipták József
194
Ková sz a kenyé rben *
Beszé lgeté s Horváth Istvánnal (Gy 67)
A pellé rdi plé bánia könyvekkel bé lelt, apró cska hivatali szobája majd-
hogynem dísztelen. Azonban az ajtó fölötti kereszt nagyon megejtő . Kor-
pusz nincs rajta, csak töviskoszorú . Talán azé rt is van nagy hatással
rám, mert jó pár é vvel ezelő tt ugyanilyet láttam a neuengammei koncent-
ráció s tábor bejáratánál. Nem is é rtettem. Más szimbó lumot sokkal
inkább odaillő nek gondoltam volna. Hisz a deportáltak döntő többsé ge
Neuengammé ban sem kereszté ny, hanem zsidó volt.
– A né met katolikusok állították ide – magyarázta é rtetlenkedé semet
látva az idegenvezető . – Ahogy Krisztus sincs már a kereszten, ú gy a
táborban sincsenek deportáltak. A feltámadás vé gbement, de a szenve-
dé srő l, a maga mó dján, minden felekezetnek meg kell emlé keznie.
Azt hiszem, a pellé rdi plé bános, Horváth István maga is emlé kező
alkat. Mé gsem ez jut ró la eszembe elő ször, ha rá gondolok, hanem az:
nagyon egyenes ember. A falubeliek azt mesé lik, ha valahová hívják,
nemigen köti ki, kihez megy el é s kihez nem. Nem válogat a helyek,
emberek között. Akire viszont nemet mond, az számára erkölcsileg nem
lé tezik. Nincs. Ahhoz kár is mennie. Azt is mesé lik, hogy sosem a pilla-
natnyi körü lmé nyek szerint beszé l, ölt színeket, választ stílust. Már ré gen
választott: szeret. Pontosan ugyanazt kapja tő le mindenki: a polgár-
mester, a pincé r a helvbé li é tteremben, az ajtaján kopogtató munkané l-
kü li, az itt vendé geskedő Budapest-esztergomi é rsek, vagy é ppen az, aki
a vasárnapi pré dikáció ját hallgatja. Amennyire a találkozásaink során
sikerü lt megtapasztalnom, emberismerete teszi ennyire odaadó vá. És
né ha indulatossá.
Horváth István 1949. máius 14-é n szü letett a ToIna megyei Kalaznó n.
A hő gyé szi általános iskolába járt, majd a győ ri bencé s gimnáziumban
tanult. 1975-ben diplomázott a Központi Hittudományi Akadé mián, Buda-
pesten. Pappá 1974-ben szentelté k. 1982-ben vé dte meg teoló giai
doktori disszertáció ját Isten perszonális lé te é s kreatív tevé kenysé ge
Teilhard de Chardin világké pé ben címmel. 1975 é s 1984 között elő bb
Sikló son, ké ső bb Pakson teljesített lelkipásztori szolgálatot. Paks után a
Somogy megyei Lakó csára helyezté k, plé bánosnak. 1985-ben Freiburg-
*
Utánközlé s a Jelenkor-bó l (Pé cs, 2007. január)
195
ban járt ké thó napos ösztöndíjjal, majd ’85 é s ’87 között a ró mai Gergely
Egyetem hallgató ja volt. Posztgraduális ké pzé sé t a René Latourelle-rő l
írott, nagy visszhangot kiváltó disszertáció ja zárta. Hazaté rve a győ ri
Hittudományi Fő iskola Szisztematikus Teoló gia Tanszé ké n Iett fő iskolai
tanár, egyben kinevezté k a Papnevelő lnté zet prefektusának. 1991 ó ta a
pé csi Hittudományi Fő iskola tanára, illetve másodállásban Pellé rd é s
Keszü plé bánosa. A fő iskola fő igazgató ja é s a Papnevelő Inté zet rektora
volt 1994-tő l 1999-ig, majd 2000-ig megbízott fő igazgató , 2006-ig általá-
nos é s kommunikáció s fő igazgató -helyettes. A pé csi ké pzé st az ő fő igaz-
gató i tevé kenysé ge idejé n akkreditálták. Idő közben, mé g 1995-ben a
Pé csi Szé kesegyház kanonokjává avatták. Kerü leti esperes, Pro Com-
munitate-díjas (1997), a Kereszté ny Értelmisé gi Fó rum alapító ja é s társ-
elnöke (2002-ig), a Jövő t a Gyermekeknek Alapítvány kurató riumának
elnöke, a Szent Gellé rt Lovagrend nagvkancellárja, priorja, ez é vtő l
pü spöki helynöke is.
Beszé lgeté s közben ú gy tűnik, mintha Horváth István folyton moso-
lyogna. Nem is az ajkán, sokkal inkább az egé sz magatartásában van
valami megé rtő derű. Olyan sakkozó ra emlé keztet, aki fejben ré g
lejátszotta már a partit, tudja is pontosan a vé gkimenetelt, de nem akarja
elvenni a másik örömé t Hagyja, hogy a partnere lassanké nt megvilá-
gosodjon, s közben maga is é lvezi a játé kot. Szinte mé g ké rdezem,
mikor a válaszon már tú llé p é s a következő lehetsé ges fölveté semre is
reagál. Így jutva el ahhoz a ponthoz, ami számára a ké rdé skörön belü l
igazán lé nyeges.
Horváth lstván: – A gyerekkoromat ké t dolog határozta meg. Az egyik,
hogy hívő , katolikus családba szü lettem. Ez az é letfelfogás stabilitást,
tartást adott. Ami a kü lső jegyeket illeti: a családban közösen imádkoz-
tunk. Vagy pé ldául apámé k nem azt mondták, hogy eredjetek el a temp-
lomba, hanem együ tt mentü nk. És mindezek mögött komoly tartalmat
találtam. Tudniillik szü leimen sosem é reztem bizalmatlanságot, ké tsé g-
beesé st vagy remé nyvesztettsé get. A maguk egyszerű mó dján tudták,
hogy akármi nem következhet be, mert Isten fölöttü nk áll, odafigvel ránk,
é s nem enged olyan megpró báltatást, amely meghaladná a ké pessé -
geinket, erő nket. Nyilván mindezt utó lag látom csak így, akkor magátó l
é rtető dő nek tűntek a dolgok. A növé ny sem tudja, hogy milyen fontos az
é leté ben a víz, a gyökereiné l föllelhető nedvessé g, mé gis abbó l é l.
196
A másik, a gyermekkort meghatározó ré szlet* az volt, hogy a szü leim
azelő tt a Pozsony melletti Szencen laktak. Ott is kötöttek házasságot. De
a Benes-dekré tum é rtelmé ben kitelepítetté k ő ket a Felvidekrő l. Ú gy ala-
kult, hogy a Kalaznó ró l kiakolbó lított svábok helyé t szé kelyek foglalták el,
a megmaradt házakat pedig a Felvidé krő l elűzötteknek adták oda. A
ké nyszerű, modern né pvándorlás során sodró dtunk tehát Tolna me-
gyé be.
Sz. Koncz István: Professzor úr már itt született. Akkor mé gis mié rt vo!t
jelentősé ge a felvidé ki gyö kereknek?
– Mert a szü leim soha nem é rezté k itt jó l magukat. Mindig vissza-
vágyó dtak. Á llandó an olyanokat hallottam tő lü k, hogy nem ez az igazi
otthonunk, hogy Szencen van a hazánk. Mert ez milyen dimbes-dombos,
amaz pedig milyen szé p, sík vidé k. Meg aztán, hogy nem akkora
Magyarország, amekkorának az iskolában tanuljuk. De ahol az ottho-
nunk van, az most már Csehszlovákia. Ezt egy gyerek nagyon nehezen
é rtette, persze. Elé ggé benne jártam már a serdü lő korban, amikorra sze-
gé ny szü leim kezdtek megbarátkozni a gondolattal, hogy nem megyü nk
mi már haza. Hogy itt kell é lnü nk. Az azonban mé g sokáig foglalkoztatta
ő ket, hogy legalább haló poraikban juthassanak vissza. De ké ső bb belát-
ták, hogv minket, gyerekeket már nem ú gy kötnek szálak a Felvidé khez,
mint ő ket. Tehát belenyugodtak, hogy itt maradnak vé gü l is, vé gké pp.
– Á ltalános iskolába már nem Kalaznón járt.
– Eszemet sem tudtam mé g, amikor szü leim beköltöztek a pár kilo-
mé terre levő Hő gyé szre. Apám ugyanis ott kapott munkát, az Á llami
Gazdaságban. Konyhakerté szké nt dolgozott. Ké ső bb, a nagyobb fizeté s
kedvé é rt Hidason vállalt segé dvájári állást, majd ú jra kerté sz lett. Aktív
é vei vé gé n pedig, három-né gy esztendő vel a nyugdíjazása elő tt, átment
a Hő technikához, segé dmunkásnak. Miután ott sokkal jobban keresett,
valami kicsivel nagyobb nyugdíjat kapott így.
– Édesanyja mivel foglalkozott?
– Háztartásbeli volt, ugyanis öt gyermeket nevelt. Nagyon szegé nyek
voltunk, de nem nagyon é reztü k. Egyáltalán nem volt problé ma, ha pé l-
dául a zöldborsó fő zelé khez nem kaptunk felté tet, csak egy kis paprikás
zsírban sü lt hagymát. Meg a magam korabeliek közü l nem mi voltunk
*
A felvidé ki lakosságcseré rő l lásd mé g Szelle Zoltán (Ph 47) írását a 159-167. lapokon
197
egyedü l, akik így é ltü nk. Ha valakinek törté netesen akadt pé nze, akkor
sem tudott hú shoz jutni, mert egé sz egyszerűen ü resen ásított a bolt. A
kis házhoz, amiben laktunk, volt ké tezer öl földü nk. De nem tudtuk az
egé szet művelni, mert valamikor té glagvár állt azon a terü leten. Bármivel
pró bálkoztunk, nagyon jó l kirajzoló dott pé ldául a kemencé k alaprajza –
ott sokkal satnyábbra fejlő dött a vetemé ny. Apám aktív é vei vé ge felé
átté rt a fó liás termeszté sre. Egy darabig sikeres volt, de ahogy megfo-
gyatkozott az ereje, abbahagyta. Ú gy gondolta, nem minden a pé nz, é s
inkább maradjon valami az egé szsé gé bő l, semmint hogy a szó szoros
é rtelmé ben halálra dolgozza magát. Apámhoz hasonló an anyámat is
hő ské nt látom. Első sorban abban kerekedett mindenki fölé , ahogy be
tudta osztani azt a keveset, ami jutott. Nő vé rem tanárnő lett, öcsé m
leé rettsé gizett, kitanulta az autó szerelő szakmát, most kamionos, egyik
hú gom csecsemő gondozó , Szekszárdon, egy ó vodában dolgozik, leg-
kisebb hú gom pedig gyó gyszertári asszisztens. Egyedü l é n vagyok ilyen
elfajzott a családban…
– Az ám, hogy lett pappá?
– Belenő ttem a hivatásba.
– Ez mit jelent?
– Hosszabb folyamat eredmé nye volt. A hő gyé szi plé bános javasolta,
hogy írassanak valami komolyabb gimnáziumba. Így kerü ltem a bencé -
sekhez, Győ rbe. Nagyon nem tetszett nekem az az egé sz, ami ott zajlott.
Nem idomítottak minket pappá, ám igyekeztek tisztessé ges, rendes
embert nevelni belő lü nk. De hát milyen a gyerek? Lázad. Egy idő után,
hogy ú gy mondjam, mé gis megnyugodtam.
– Hogy zajlott a folyamat?
– Megfogott, hogy a feljebbvaló ink a nap huszonné gy ó rájában velü nk
foglalkoztak. A tornatanárt leszámítva mindenki pap volt. Egyik reggel
bejött pé ldául a bioló giatanár, borzasztó an bedagadt szemekkel. Egé sz
é jszaka a mikroszkó p fölött gubbasztott ugyanis, hogy megtaláljon egy
amő bát egy rothadt almában. Hogy nekü nk bemutathassa. Kivetítette, é s
ott mászkált az az egysejtű. Azután valahogyan odarakott egy egé szen
kicsi só kristályt. Az amő ba megközelítette, é s visszahú zó dott. Tette az
atya mindezt azé rt, mert mi voltunk a családja, é s az egé sz é leté t a
bioló gia oktatására tette föl. Egyré szt ez tetszett meg. Másré szt kíváncsi
lettem, mi is ez az egé sz kereszté nysé g, a maga teljessé gé ben. Bár az
198
é letemben nem volt semmifé le nagy megté ré s vagy isteni megvilágoso-
dás, harmadikos gimnazista koromban már tudtam, hogy pap leszek. És
é rdekes, harmadikos gimnazista korára az öcsé m is tudta, hogy nem
lesz pap. Inkább a családi é letet választotta. Bevallom, a papságra ké -
szü lve nekem is sokszor megfordult a fejemben, hogy nem lenne-e jobb,
ha mé gis ú gynevezett normális é letet é lné k, felesé ggel, családdal. Nehe-
zen hoztam meg a dönté st, de vé gü l is sikerü lt. Ahogy a pohár víz be-
fagy, amikor té len kirakjuk a nagy hidegbe, ú gy erő södtem, ú gy nő ttem
bele é n is a hitembe. Elő ször a víz tetejé n is kis, megszilárdult erő vona-
lak, apró kristályok látszanak, mígnem az egé sz jé ggé válik. És nem
tudjuk meghatározni a pillanatot, amikor mé g jeges víz, illetve már jé g.
– A kö rnyezete hogyan fogadta az elhatározást?
– Nem volt kü lönösebb problé mám. Abban az idő ben az ilyesmit
jobban elfogadták, mint mainapság.
– Vajon mié rt?
– Talán mert akkor a rendszerrel szembeni ellenállást is szimbolizálta,
ha valaki szimpatizált a vallással vagy szorosabb kapcsolatot tartott az
egyházzal, valamelyik felekezettel. Gondoljon arra, hogy harminc é vvel
ezelő tt, karácsonykor, az é jfé li misé n rengetegen voltunk a katolikus
templomokban. Ma alig valamivel több ember jön el, mint egy átlagos
vasárnapon.
– Az elmondottakkal együtt ö n ké tszer kezdte eI a teológiát.
– Látszatra igen, mert az első alkalommal, ké t hó nap után fé lbeszakít-
tatták velem: megkaptam a behívó parancsot, ké t é vre elvittek katonának.
Ré szt vettem a Mátyás király ó ta számítható első győ zedelmes hadjára-
tunkban, nevezetesen 1968-ban, a csehszlovák forradalom leveré sé vel
megvé dtem a szocializmust. Csinálni ugyan nem csináltam semmit, de
azt ké t hó napig. A vé gé n honvé delmi miniszteri dicsé retet kaptam, é s
né gyszáz forint jutalmat. Igaz, ezt mindenki megkapta, akit nem kellett
odakinn megfenyíteni.
– Egy percre fé lbeszakítom. Hogyhogy ké t é vre hívták be? Az
egyetemisták a té nyIeges katonaidőből kedvezmé nyeket kaptak.
– A kedvezmé nyek a teoló giára nem vonatkoztak. Viszont ha valakit
egyszer pappá szenteltek, többé nem zaklatták. A katonaság alatt
egyé bké nt sok növendé ktársam kilé pett é s világi pályát választott.
Magam inkább ott erő södtem meg a hivatásomban. Hiszen annyi
199
megaláztatást, olyan szellemi söté tsé get, lelki sivárságot, ső t, nyugodtan
mondhatom, bunkó ságot, mint ott, mé g nem láttam együ tt. Hallottam
pé ldául, hogy a tartalé kosok, akik a falujukban elismert emberek voltak,
tanító k, tanárok, orvosok, jogászok, milyen trágár é s alávaló mó don
beszé ltek. Láttam tehát, hogy komoly erkölcsi bajok vannak. Nem lehet
kettő s é letet é lni! Hogy egy kis közössé gben egyfé leké ppen viselkedem,
de egy más közegben, elismerem, borzalmas közegben, máské nt.
Kiderü lt számomra, hogy lelki segítsé gre van szü ksé g. Ezzel erő södtem
meg a hivatásomban.
– Leszerelt, visszaté rt a teológiára. Ott folytatta, ahol abbahagyta?
– Elvileg ott kellett volna folytatnom, de semmire sem emlé keztem.
Amikor elvittek, bizonyos görög szavak ragozását már szé pen tudtam,
mire visszaté rtem, azt is elfelejtettem, mit jelentenek azok a szavak. De
ké ső bb ismé t belejöttem, mé g ha kezdetben nehezen ment is. Hanem
aztán, nem tagadom, mint a legtöbb embert, harmadé vben engem is
elé rt a hivatás-válság, egy nagyon csinos, fiatal hölgy szemé lyé ben.
Nem szé gyellnivaló ez, nagyon szerelmes lettem. Ráadásul é ppen vizs-
gaidő szak volt. Egyáltalán nem tudtam aludni. Elmentem tehát az
orvoshoz, írna föl valamifé le altató t. Azonban, miután alaposan kiké rde-
zett, nem írt föl semmit, hanem azt javasolta, halasszak vizsgát. Haza-
mentem é s ú gy döntöttem, nem halasztok. Letettem a kollokviumaimat,
nem is a legrosszabb eredmé nnyel, sokat imádkoztam, beszé lgettem az
említett hölggyel, a lelki vezető mmel, é s szé pen folytattam az iskolát.
– És hamarosan elutazott külfö ldre, ha jól tudom.
– Az ú gv törté nt, hogy a nyári szü netben, egyik reggel kiálltam Hő gyé -
szen a házunk elé , é s elkezdtem stoppolni. Tudtam, hogy a szü leimnek
nincsen pé nzü k ahhoz, hogy vonatjegyet finanszírozzanak Né metorszá-
gig. Szegé ny anyám meglátott, kijött utánam, gyere vissza, ké rlelt,
inkább adunk pé nzt, csak ne szé gyenítsd meg magadat! De nem, majd
é n megpró bálom! Eljutottam Sió fokig, el Szé kesfehé rvárig, Győ rig, este-
felé pedig Bruckbó l írtam egy ké peslapot, hogy tú ljutottam a határon.
– A né met nyeIvet beszé lte akkor már?
– Á , dehogy! Ú gy pró báltam tanulni valamicské t, hogy az elutazás elő tt
vásároltam egy nvelvkönyvet, é s átvettem belő le hú sz lecké t. De ez,
mint kiderü lt, nem sokat é rt. Vé gü l ré szben ott ragadt rám a nyelv,
ré szben pedig, miután visszaté rtem, folytattam a tanulását.
200
– A gö rö gö t említette, hé berül, latinul, ugye, a teológián kö telező
tanulni, tudom, hogy ragyogóan beszé l olaszul, a né metet most
tisztáztuk… De hogy jö tt a francia nyelv?
– Ké t é vvel a né met ú t után ismé t kiálltam a házunk elé , stoppolni.
Hozzáteszem, a franciát akkor már elé g jó szinten bírtam. Amikor
kié rtem, mindenkinek bemutatkoztam, elmesé ltem, hogy ú jmisé s vagyok.
Több helyen fogadtak. Emlé kszem, az egyik városban kihirdetté k, hogy
magyar pap mond ú jmisé t. Megtörté nt, é s amikor vé ge volt, a plé bános
elé m tett egy halom boríté kot. Hú sz-, ötven- é s százfrankosok kerü ltek
elő belő lü k. Mikor Párizsba é rtem, minden összegyűjtött pé nzemet
könyvekbe fektettem. A Samaritain-könyvesbolt tulajdonosa annyira
megörü lt a nagy vásárlásnak, hogy az áruház költsé gé n elkü ldte az
egé szet nekem, Magyarországra. A doktori disszertáció mhoz ezek a
kötetek jelentetté k az alapot. Akkoriban Teilhard de Chardinnel foglal-
koztam. A könyvei nagy né pszerűsé gnek örvendtek. Mennyire ismeri ő t?
– Vajmi kevé ssé . Egyedül Az emberi jelensé g című kö teté t olvastam.
– Nem az ön hibája. Mára egy kicsit eljárt a munkái fölött az idő . Mé gis
nagyon hálás vagyok neki, mert segítsé gé vel alakult ki az egysé ges
világlátásom. Jezsuita szerzetes volt, 1955-ben halt meg, ez csak azé rt
fontos, mert a kora vé gké pp nem é rtette meg. Egyé bké nt a foglalkozását
tekintve paleontoló gus volt. Elismert szaktekinté ly. A pekingi elő ember
fölfedezé sekor pé ldául ő volt a kormeghatározó . Magabiztos filozó fiai
tudással is rendelkezett. A teoló giát pedig beleverté k már kispap
korában. Speciális világlátását hiperfizikának nevezte el.
– Ez mit takar?
– Azt a határterü letet, azt a közös felü letet, ahol a termé szettudomá-
nyok, a teoló gia é s a filozó fia tudománya é rintkezik egymással. Teilhard
de Chardin akkor kezdett igazán é rdekelni, amikor ezt a mondatát
olvastam: megfogom a lámpásomat é s leszállok önmagam mé lyé be,
hogy megismerjem önmagamat. Ez hallatlanul tetszett. Ez volt a kiindu-
ló pont. Egy szé p, költő i ké p. Záró jelben jegyzem meg, hogy a költé szetet
világé letemben nagyon szerettem. Ké ső bb azután olvastam Roger
Garaudy köteté t ró la, az volt az első , ilyen vonatkozású könyv, amelyet
itthon adtak ki.
– Garaudy volt az a francia marxista, aki utóbb kö zel került a keresz-
té nysé ghez, ugye?
201
– Marxista volt, de kereszté nnyé vált, majd pedig muzulmánná. Csa-
pongott, igen, de az említett kötetet nagyon jó l megírta.
– Rezek Román hogy került a ké pbe? Hallottam, hogy jelentősen
segítette az ö n munkáját.
– A tanulmány írása közben vettem föl vele a kapcsolatot. Bencé s
lé té re a jezsuiták São Paulo-i egyetemé n tanított. Ó riási segítsé get
kaptam tő le é s Szabó Ferenctő l is, akit a Vatikáni Rádió magyar nyelvű
műsorainak szerkesztő jeké nt ismerhetett meg a közönsé g é rdeklő dő
fele. Szabó ugyancsak alaposan elmé lyedt a hittudó s megismeré sé ben.
– Mi lehet az oka, hogy Teilhard de Chardin nevé t mára té nyleg alig
hallani, munkásságáról jószeré vel alig beszé lnek?
– Nem tagadom, a ró la írott disszertáció mat a fő iskolán é n is csak
halkan, mellé kesen említem ma már. Nem látom ugyanis, hogy a gondo-
latai menté n miké ppen lehetne továbbhaladni, miké ppen lehetne fejlesz-
teni az elmé leteit.
– Megvilágítanáezt egy kicsit jobban?
– Minden ké rdé sre olyan választ ad, ami azon a helyen, abban az
összefü ggé sben, ahol a ké rdé st fölteszi, é l. De van, ami a változó , átala-
kuló világban nem állja meg a helyé t, é s nehé z vagy lehetetlen kapasz-
kodó t találni, hogy az aktuális választ meglelhesse az ember. A Hittu-
dományi Fő iskolán a dogmatikát tanítom. Az emberek általában ú gy
gondolják, hogy a dogma határkő . Mert összekeverik a politikai vagy
törté nelmi dogmatizmussal. Pedig egy-egy hitigazság nem olyan, mint a
határkő , hanem olyan, mint a világító torony. Mindkettő jelzi a helyes
irányt, de míg a határkő megálljt parancsol, a világító torony mellett
nyugodtan haladhatunk tovább. Teilhard de Chardin is e világító tornyok
menté n kereste kora ké rdé seire a választ. Ma ú gy látom, rendszere
mé gis annyira egyé ni é s annyira korhoz kötött, hogy nehé z továbbfej-
leszteni. Vagy egy másik pé lda: Karl Rahnernek a transzcendentális
mó dszerre é pü lő teoló giája is annyira é p é s egé sz, hogy olyan nagyon
továbbfejleszteni ugyancsak nehé z. Nem ú gy, mint pé ldául Hans Urs
Balthasarnak, avagy Joseph Ratzingernek, a jelenlegi XVI. Benedek
pápának a teoló giai rendszeré t. De biztos, hogy é n látom jó l?
– Volt korábban egy elejtett megjegyzé se, hogy tudniillik a kö lté szetet
szerette, szereti. Valamitől úgy é reztem, erről beszé lne mé g, csak ott
nem akartam kö zbeké rdezni.
202
– Jaj, igen, eszembe jutott egy kis anekdota! Valamikor verseket is
írtam. Paksi pap koromban jó né hány költő vel, Csoó ri Sándorral, Hervai
Gizellával pé ldául nagyon jó kapcsolatot ápoltunk. A Kortárs versrovatá-
nak akkori vezető je, Zalán Tibor egyszer rávett, hogy mutassam meg a
verseimet. Ha megü tik a minimális mé rté ket, közlöm ő ket – ígé rte.
Tizenöt-hú sz darabot adtam át neki, elolvasta ő ket, majd annyit mondott,
hogy ritka hitványak. Azzal a költő i pályafutásom vé get is é rt.
– Nem sokkal ké sőbb azonban elindult a római Gergely Akadé mia felé .
Arra hogy került sor?
– A nyolcvanas é vek elejé n, egy hungaroló giai konferenciára hazaláto-
gatott a már említett Szabó Ferenc. Kivé teles alkalom volt: a Magyar
Tudományos Akadé mia rendezvé nyé rő l lé vé n szó , vízumot kaphatott.
Egy magánlakásban találkoztunk, é s ott elmondtam neki a terveimet.
Hogy tudniillik nagyon szeretné k Strassburgban vagy Párizsban tanulni.
Ekkor ké rdezte, hogy mit szó lné k Ró mához? Persze, nagyon szívesen,
mondtam. De ú gyis remé nytelen, gondoltam. Ugyanis akkoriban már
elé g rossz hírem volt. Senkinek nem tetszett, hogy a paksi ifjú sággal
intenzíven foglalkoztam. A káplánszobám gyakorlatilag egy klubszoba
volt. Ha mást nem csináltunk, összejöttü nk, beszé lgettü nk, megittunk pár
ü veg sört, é s ment mindenki a dolgára. De többnyire nagyon tartalmas
esté ket tartottunk, kirándultunk, vagy é ppen Istenrő l, a hitrő l, a Bibliáró l
beszé lgettü nk. Az irodalomró l nemegyszer. Ahogy utaltam már rá, író kat,
költő ket hívtunk meg. Ebbő l azután adó dtak kisebb-nagyobb botrányok
is, ú gyhogy hamarosan Lakó csára kü ldtek falusi levegő t szívni. Ez volt a
szerencsé m. Cserháti pü spök ú r ugyanis szeretett volna elkü ldeni, hogy
tanuljak, de ilyen cé lbó l soha nem kaptam kiutazási engedé lyt. Lakó csa
azonban furcsa helyen van. Közigazgatásilag Somogy megyé hez
tartozik, amú gy viszont a Pé csi Egyházmegye ré sze. A pé csi egyházü gyi
titkár nem foglalkozott velem, mert nem hozzá tartozott a falu. A kapos-
vári sem, mert Lakó csa, amió ta világ a világ, bü ntető terü let volt. Egy é v
eltelté vel tehát, amikor Cserháti Jó zsef ú jra beadta a kikü ldeté si javasla-
tomat, mint mesé lte, a pü spöki kar ú gy szavazta meg, hogy a dönté sho-
zó k nem tudták: ez a Horváth István ugyanaz a Horváth István. Á llító lag
volt egy megmosolyogtató ré szlet is. Kiké rté k a lakó csai tanácselnök vé -
lemé nyé t, aki azt mondta, ó , az jó gverek, remek halászlé t fő z, menjen!
– Rómában írott disszertációjának mi volt a té mája?
203
– A zsinat utáni fundamentálteoló gia feladatai René Latourelle művei-
ben. Olasz nyelvű dolgozat volt. Hozzáteszem: amikor kié rtem Ró mába,
mé g azt sem tudtam, mit jelent: bon giorno. Nekiálltam tehát az intenzív
olasztanulásnak. Bár a dolgozatomat franciául kezdtem írni, mire vé gső
formájába kellett önteni, erő sebb voltam olaszbó l. Itthon termé szetesen
csak a rendszerváltás után ismerté k el, viszont akkor, az ugyancsak
olasz nyelvű vé dé st akceptálva, elfogadták felső fokú nvelvvizsgának is.
Amikor visszajöttem, Szalay János tanár ú r é ppen nyugdíjba ment
Győ rbő l, így kerü ltem a helyé re. Ké pzelje, az ott töltött né gv é vbő l
háromig nem is volt kü lönös lelkipásztori beosztásom. Csak tanítottam.
Nagyon jó világ volt, nagyon könnyű é let! Azután, amikor ú jra indult a
Pé csi Hittudománvi Fő iskola, visszahívtak.
– A pé csi ké pzé st professzor úr főigazgatósága idejé n akkreditálták.
Erre alapvető fontosságú, óriási lé pé ské nt emlé keznek kollé gái.
– A törvé ny biztosította a lehető sé get, é s ké tsé gtelenü l nagy lé pé s volt.
Annyit dolgoztam rajta, mint amennyit papké nt hú své tkor szoktunk.
Vagyis rengeteget. Nem volt könnyű, a legfő bb gondot az oktató k tudo-
mányos fokozata jelentette. Kevé s tanárunk rendelkezett ugyanis PhD-
vel, kezdetben talán hárman voltunk ilyenek. De lassan kialakult ez is.
Egyé bké nt nagyon é lvezem az oktatást. Leginkább ez köt le, bevallom,
jobban szeretem, mint a lelkipásztori munkát.
– A hallgatói azt mondják, né ha egé szen kinyílik.
– Ké tsé gkívü l vannak napjaim, pé ldául ha front van, vagy valamitő l
nyomott vagyok, amikor leü lök a katedrára, é s csak beszé lek, ismerte-
tem az anyagot, de az nekem, magamnak is szenvedé s. Aztán valahogy
fölfrissü lök, fölállok, é s olyan dolgokat pró bálok mondani, amik nincse-
nek benne a jegyzetben vagy a tankönyvben, hanem amiket a kutatá-
saimmal sikerü lt kiderítenem. Né ha a hallgató k is elő jönnek a ké rdé -
seikkel, megpró bálnak provokálni, é s ez nagyon tetszik nekem.
– Mondja, professzor úr, hogy adja valaki a fejé t arra, hogy a hit-
tudománnyal foglalkozzon?
Azt hiszem, az illető nek hívő embernek kell lennie. Nem szü ksé ges,
hogy pap legyen, de azt a hitet kell átadnia, amely a sajátja, é s amely
egybevág az egyház hité vel.
– Tudom, Iaikus megkö zelíté s, mé gis minden ilyen beszé lgeté sné l fog-
lalkoztat, mi a kö zvetlen, napi haszna annak, ha valaki tudósnak szegő-
204
dik? Talán kö nnyebben megválaszolható ké rdé s ez egy orvos eseté ben.
Nyilván nem kell magyarázni professzor úr hallgatóinak szemszö gé ből
sem. De mié rt jobb annak a hívőnek, aki beté r egy-egy misé jé re, hogy
ö n hittudós?
Nem tudom, jobb-e neki. Mé gis remé lem, igen. Gyerek- é s fő leg tiné -
dzserkoromban rettentő en bosszantottak egyes pré dikáció k. Tudniillik az
ott kimondott szavak gyakran ostorozták a misé re járó kat. Épp azokat,
akik a legkevé sbé tehettek pé ldául a távollé vő k passzivitásáró l. Szeret-
né k ú gy pré dikálni, hogy abban ne bántás, hanem tanítás legyen. Tu-
dom, hiba is lehet, de nem annyira a praktikum oldaláró l közelítek meg
ké rdé seket, hanem megpró bálom a tiszta teoló giai tanítást nyú jtani. Per-
sze, té nyleg más a megfogalmazás a fő iskolán é s más a szó szé ken. A
legnagyobb problé ma, ha az ember Isten szavai helyett a sajátját akarja
továbbadni. Igyekszem elkerü lni ezt a csapdát.
– A beszé lgeté st megelőző tájé kozódás során ré szt vettem tö bb misé -
jé n. Pellé rden. Az egyik alkalommal beszámolt egy felsőbb ajánlásról
vagy inkább utasításról, már meg nem mondom, honnan jö tt. Arról volt
benne szó, hogy a hívek csak a kö zvetlenül mellettük állókkal fogjanak
kezet, nem kell forgolódni. De aztán úgy tapasztaltam, hogy nem tö rté nt
semmi változás.
Való igaz. Az utasítást kihirdettem, de bevallom, tú l sokat nem törtem
magam azon, hogy be is tartsák. A kü lönböző kereszté ny közössé gek a
kezdetektő l fogva a ké zfogással, illetve a bé kecsó kkal fejezté k ki ú gy a
barátságot, mint a másik elfogadását. Hogy mainapság is keresik az
emberek egymás baráti ké zfogását, intenek a távolabbiak felé , az nekem
nagyon szimpatikus. Minden közössé g kitermel magábó l szokásokat. Ez
pedig nem is olyan dolog, ami akár a legkisebb mé rté kben is sé rtené az
egyház egysé gé t.
– Mostanában mivel foglalkozik?
– Tavaly elvé geztem egy angol kurzust. Ugyanis az összes fő iskolás
angol forrásokra hivatkozik. Legalább annyira el kellett sajátítanom a
nyelvet, hogy utána tudjak né zni a forrásaiknak. A jövő ben egyé bké nt a
katolikus dogmatikáró l szeretné k egy olyan könyvecské t megjelentetni,
amely leginkább a katekizmusra hasonlít. Ké rdé seket é s válaszokat
tartalmaz. A II. Vatikáni Zsinat é s a Katolikus egyház katekizmusa alap-
ján szerkesztem meg. Való színűleg ez köt majd le hosszabb idő re.
205
Emellett az áteredő bűn problematikája foglalkoztat. Tudniillik meggyő -
ző dé sem, hogy az ember valamennyi gonoszságára nem adhat felmen-
té st az áteredő bűn vagy a gonosz lé lek kísé rté se. Igenis, mindenki
felelő s a saját tetteié rt! Persze, ne hallgassuk el, hogy Jé zus programjá-
nak megvaló sítását a világ ma nem segíti. Megbocsátás, szeretet? So-
kan azt mondják, a megbocsátás a gyöngesé g jele. Törleszteni kell, az
ember akkor lesz erő s. Tehát ez a divatos irány homlokegyenest ellenke-
zik a jé zusi tanítással. De az ember é leté t lehetetlenné teszi. Ugyanak-
kor szembe kell né znü nk a té nnyel, hogy nem kereszté ny társadalom-
ban, világban é lü nk, hanem egy kereszté nysé g utáni világban. Tehát a
kereszté nysé g nem meghatározó , nem társadalmat formáló erő többé .
– Mit jelent ez a szembesülé s a hittudós, a gyakorló pap számára?
– Számomra talán azé rt kevé ssé fájdalmas, mert belenő ttem. Lé pé srő l
lé pé sre ismertem föl a helyzetet. És azé rt is nem ü tközöm meg rajta,
mert Jé zus Krisztus azt mondta, hogy kovásznak é s só nak kell lennü nk.
Pé kektő l tudom, hogy a kenyé rben körü lbelü l ké tszázalé knyi a kovász.
De hitem szerint azé rt mé gsincs né lkü le jó ízű kenyé r…
Sz. Koncz István
206
Ú tkeresé s
A Magyar Bencé s Kongregá ció
cé lja é s kü ldeté se *
A most ü lé sező általános káptalanunk jövő tervezé ssel foglalkozik. A
káptalan egé sz közössé gü nk helyé t é s egyes házaink szerepé t szeretné
körvonalazni a Magyar Bencé s Kongregáció ban, a magyarországi
Katolikus Egyházban, illetve a mai magyar társadalomban.
A jövő tervezé s identitásunk átgondolásábó l é s konkré tumok számba-
vé telé bő l áll. Korábban inkább a konkré tumokra koncentráltunk, mint pl.
a házak lé tszámának várható alakulása, é s szolgálatunk lehetsé ges
terü letei. Ebben az írásban közössé gü nk identitására, hivatásunkra sze-
retné nk figyelni. A káptalan is a monasztikus szerzeteseszmé ny megva-
ló sításának ú tján, a II. Vatikáni Zsinat szellemé ben törté nő megú julásban
látja a jövő t.
Egykor é s ma
Tanulságos nyomon követni a Regula utáni legfontosabb szabályzatunk
(a Statú tum, illetve az ú j megnevezé s: Konstitú ció ) szemlé letváltását az
identitás ké rdé sé ben. Életü nket 1921 é s 1972 között az alkotó járó l elne-
(1)
vezett Seré di Statútum , majd azt követő en 1996-ig az 1972-es
(2)
Statútum szabályozta. Napjainkban a már ú j nevet viselő , 1996-ban, a
(3)
millennium é vé ben é rvé nybe lé ptetett Konstitúció az iránymutató . A
három szabályzatot egymás után olvasva paradigmaváltást é rzé kelü nk.
Kongregáció nk jogalkotása során áté rtelmezte identitását é s kü ldeté sé t!
1. A Seré di Statútum szerint a magyar Szent Benedek Rendnek kettő s

(4)
cé lja van: a fő cé l a kereszté ny töké letessé gre való törekvé s , amint az
mindenfajta szerzetesinté zmé nynek közös cé lja. A másik cé l a rendü nk
(5)
specifikumát adja: az igehirdeté s é s a tanítás .
A fő cé l tehát az általános szerzetesi, papi töké letessé gre való törek-
vé s, de annak monasztikus sajátosságai né lkü l. Ez nem csak a szó hasz-
nálatban jelenik meg, hanem az é let gyakorlati szabályozásában is. A
latinul megfogalmazott szövegben nem találjuk a vita monastica é s a
monachus kifejezé seket, hanem a sodales é s a religiosi szerepel. Ez a
*
Utánközlé s a pannonhalmi Bencé s Hírlevé l 2006. té li számábó l. – Jegyzetek a vé gé n!
209
lelkisé gi ú t az é rtelmes é s hasznos szolgálatban találja meg a kiteljese-
dé st. A szerzetesé let összes adottsága é s kerete fontos felté tel é s
lehető sé g, hogy a szerzetes zavartalanul a hasznos feladatának szentel-
je az é leté t, hogy így, a szolgálat által ő maga is megszentelő djön. Ez a
lelkisé g a közös é letet inkább cé lszerűsé gi oldalró l közelíti meg, konfö-
deratív kormányzati struktú ra helyett centralizált provincia struktú rát é pít
ki, a stabilitás fogadalmát a monostorró l kiterjeszti az egé sz kongregá-
ció ra stb. Ezt a szemlé letet vé giggondolva é rtjü k meg, hogy a Rend
kü ldeté sé t nem a Monostorban, hanem a Rendházban é s a Plé bánián
tudta teljesíteni, hiszen oda kapcsoló dott a specifikum, az aktív szolgálat,
a tanítás, illetve a lelkipásztori munka. Amíg a 19. század é s a 20. szá-
(6)
zad eleje a bencé s rendben sok helyü tt a „monasztikus tavaszt” jelen-
tette, addig nálunk – az ismert törté nelmi körü lmé nyek miatt – ellenté tes
folyamat játszó dott le, monasztikus kongregáció bó l tanító renddé szerve-
ző dtü nk, annak szervezeti é s lelkisé gi változásával együ tt. Szilveszter
(7)
atya 19. századi olvasó könyvé ben szinte lé pé srő l lé pé sre é rzé keljü k a
folyamatot, annak belső vívó dásaival.
19. századi törté nelmü nkre visszatekintve ú gy látjuk, hogy első sorban
nem az ú j munkakör, nem a tanítás okozta a változást, hanem az é let-
formaváltás. Másutt az iskolák a monostor mellett szervező dtek, gazda-
gítva ezáltal a monostor szolgálatát. Nálunk viszont városi iskolák veze-
té sé re rajzottak ki a szerzetesek a monostorbó l, iskola melletti rend-
házakban telepedtek meg, ahol aztán már nem lehetett a monostori
é letet folytatni, hanem a városokban é lő reguláris klerikusok é leté t kezd-
(8)
té k é lni.
Az idő közben fellángoló reformok nem maradtak ugyan eredmé ny
né lkü l, de nem a monasztikus é let visszaállítása volt a cé lja sem a Ró ma
szorgalmazta vizitáció knak, sem Kruesz Krizosztom, sem Kelemen Kri-
zosztom fő apátnak. A korszerű tanító -nevelő i munkát, az elmé lyü ltebb
(9)
papi, szerzetesi é lettel akarták ötvözni.
(10)
2. Az 1972-es Statútum a II. Vatikáni Zsinat felszó lítására kíván
válaszolni, amikor az első , az ú n. lelkisé gi ré szben szerzetesé letü nk
lé nyegé t már nem általános sajátosságokkal, hanem tiszta monasztikus
specifikumokkal határozza meg. Megváltozik a szó használat. Lé tü nket
nem a tetteink legalizálják, identitásunk nem írható le a konkré t szolgála-
tainkkal.
210
A következő né hány idé zet jó l é rzé kelteti mindezt:
•„Kü lső é s belső szolgálatunk harmó niájában csendü l ki Magyar
Bencé s Kongregáció nk monasztikus jellege… ”
•„A monasztikus szerzetesrend egyik legjellemző bb vonása, hogy
nem tartozik lé nyegé hez a kü lső cé lkitűzé s, mint pl. az ú jabb aktív ren-
dekné l a körü lírt munkaterü let (nevelé s, misszió , szociális munka stb.)… ”
•„A monasztikus szerzetesrend nem kívánja meg az egé sz világra
kiterjedő centralizmust, inkább a konföderatív kormányzati forma felel
meg neki. Lé nyegé bő l következik, hogy az egyes közössé gek irányítását
apát lássa el, aki első sorban lelki vezető , é s nem inté zkedő hivatalnok… ”
•„A mi monasztikus bencé s é letü nknek is elengedhetetlen vonása a
közössé g, a közös é let (vita communis). Más szerzeteseszmé ny a
közössé get esetleg cé lszerűsé gi okokkal magyarázza, nálunk azonban a
(11)
közössé g lé nyeghez tartozó é s termé szetfeletti.”
Bár a lelkisé gi ré sz világosan fogalmaz, ám 1972-ben – az ismert kü l-
ső körü lmé nyek miatt – ú j munkakörrő l, ú j alapitásokró l, önálló monosto-
rokbó l álló szervezeti átalakításró l nem lehetett szó . Azaz a jogi ré szben
té nylegesen mé gis, továbbra is, tanító rendnek tekintettü k magunkat.
3. Az 1996-os Konstitúció a Magyar Bencé s Kongregáció jogi termé -

szeté t é s kormányzását leíró ötödik ré szben a Kongregáció cé lját é s
feladatát a bencé s karizma szerinti szerzetesé letben nevezi meg, annak
imádság é s munka oldalával, ám ané lkü l, hogy a munka leszűkü lne az
igehirdeté sre é s tanításra. Ezáltal kerül ö sszhangba konstitúciónk lelki-
sé gi é s jogi ré sze.
Konstitú ció nk nem ismer első dleges é s másodlagos cé lt. Lé tü nket
nem az é rtelmes é s hasznos szolgálat legalizálja. Amíg a Seré di Statú -
tum a szerzetest az egyház kü ldeté sé é rt elkötelezetten té nykedő ember-
nek tekinti, akinek az a cé lja, hogy apostoli é s jóté konykodó é lete az
(12)
é vek múlásával termé szeté vé váljon , addig mai konstitú ció nk szer-
zeteské pé t inkább a „vir Dei” fogalommal tudnánk leírni. Az ő elkötele-
ző dé se első sorban az istenkeresé sre é s az Isten színe előtt folytatott
imádságos, munkás kö zö ssé gi é letre irányul, ha valami, akkor ez válik
„termé szeté vé ”. A cé l a folytonos megté ré s, a szív „halló vá” alakulása, a
jó cselekedetek, az engedelmessé g, a csend é s az alázat ú tján.
211
A jövő
A káptalan is azt kutatja: mi a következmé nye számunkra, hogy cé lunk
é s feladatunk a bencé s karizma szerinti szerzetesé let miné l töké letesebb
megvaló sítása!?
A II. Vatikáni Zsinat kívánta megú julás ú tján az aktív rendbő l a mo-
nasztikus kongregáció vá válás ú tján szeretné nk elő re lé pni, leginkább a
lelkisé g é s az é letmó d teré n, de a szervezetü nkben is.
Meggyő ző dé sü nk, hogy a monasztikus é let lé nyegi elemeinek tiszta
megvaló sítására nagy vágy é l az egyházban, é s é pp a mai társadalmi
folyamatok között kü lönösen nagy szü ksé g van rá. Sok tekintetben a
monasztikus é let mutat kiutat.
Szent Benedek Regulája harmadik fejezeté ben foglalja össze a
monasztikus é let ismé rveit: monostor, regula é s apát! Káptalanunk ezé rt
fogalmazta meg a jövő tervezé s alapjait az alábbi ké rdé sek vé giggondo-
lásával:
•Isten akaratát közössé gben keressü k
•Életalakítás apát vezeté sé vel közössé gben (azaz egyre inkább ima-
közössé ggé , vagyonközössé ggé , munkaközössé ggé váljunk)
•Lectio divina, lelkivezeté s, csend az é letü nkben
•A közössé gé rt vé gzett belső szolgálatok vállalása é s é rté kelé se (a
közössé g nevé ben vé gzett kü lső szolgálat mellett)
Regulánk nem teó riagyűjtemé ny, hanem a szerzetesé let konkré t
gyakorlatát munkálja ki. A jövő tervezé s sem lehet más, mint hogy a fenti
ké rdé sek tü kré ben olvassuk ú jra a Regulát, é s keressü k a konkré t
megvaló sítási mó dokat egyes közössé geink é leté ben.
A jövő tervezé s az egé sz közössé g feladata. A káptalan csupán indít-
tatásokat tud adni a Házikonferenciák é s a Konvent munkájához.
Jegyzetek
1 STATUTA Congregationis Hungaricae Ordinis S. Benedicti alias S. Martini de S. Monte
Pannoniae auctoritate Visitatoris Apostolici condita anno 1855, secundum Codicem
luris Canonici emendata et aucta anno 1921 (Seré di Statutum)
2 A Bencé s Rend Magyar Kongregáció jának megú jított Statutumai, 1972
(1972-es Statutum)
3 A Magyar Bencé s Kongregáció Konstitú ció ja, 1996 (Konstitú ció )
4 „perfectionis christianae studium … finem omnibus religionibus communem atque prima-
rium” – (Seré di Stat. 4.)
5 „Finem secundarium: praedicare et docere.” – (Seré di Stat. 4.)
6 Söveges Dávid (1996): Isten ú tja a bencé seken át. (p. 136.)
212
7 Só lymos László Szilveszter (1999): Pannonhalma é lete a XIX. században.
8 Csó ka Lajos atya így foglalja össze a folyamat kifejleté t: „A hanyatlás elé rkezett a
mé lypontjára, amikor 1848-ban megszű nt a konventmise, a kö zö s elmé lkedé s, s a
század második felé ben már a kö zö s esti imát Is hiába sürgetté k. Így rendházainkban
is a ‘ vallás magánügy’ lett – az individualizmus ebben a tekintetben is elé rte vé gső
kifejlé sé t”. Csó ka J. Lajos (1969): Szent Benedek fiainak világtörté nete I-II. (p. 882.)
9 Só lymos László Szilveszter (1959): Kruesz Krizosztom pannonhalmi fő apát (1865-1885)
egyé nisé ge, szerzetesi é s lelkipásztori működé se. – Laurea dolgozat. (p. 13.)
10 A Perfectae caritatis egyik alapelve, hogy minden közössé g az alapító szellemé t é s
sajátos cé ljait fedezze fel ú jra.
11 Konst. II. fejezet.
12 A Perfectae caritatis 8. pontjában a „tevé kenykedő szerzetesek” jellemzé seké nt
fogalmaz így.
Hortobágyi T. Cirill OSB (Ph 77)
Monostori é let – megé lheté s – munka

Ö römmel olvastam az elő ző írásban Cirill atya szavait: „Az 1996-os
Konstitú ció a Magyar Bencé s Kongregáció (… ) cé lját é s feladatát a
bencé s karizma szerinti szerzetesé letben nevezi meg, annak imádság é s
munka oldalával, ám ané lkü l, hogy a munka leszűkü lne az igehirdeté sre
é s tanításra.”
„Ora et labora ~ imádság é s munka”. Kicsit né zzü nk mögé , hogyan is
gondolta ezt el Szent Benedek Atyánk!
A Regula bő sé gesen eligazít. Az imádság első sorban az „Opus Dei ~
a liturgia (zsolozsma é s szentmise)”, amelynek „nihil praeponatur ~
semmi sem helyezhető elé be”. De inté zkedik Benedek a magánimádság-
ró l is: ha valakinek arra akarati ké szteté se van, „simpliciter intret et oret ~
egyszerűen lé pjen be (az orató riumba) é s imádkozzé k”. A közössé gben
vé gzett nem-liturgikus imádság viszont „omnino brevietur ~ a lehető
legrövidebb legyen”.
Vessü nk egy pillantást a napi keretekre!
Mennyi ideig tart a „monachus ~ szerzetes” napja (amikor nem al-
szik)? – Szent Benedek Itáliában é lt, az ottani szokásokhoz alkalmaz-
kodott. Nappal 3–4 ó ra a „szieszta”, é jszakára pedig naplemente után
nem sokkal lefekü dtek aludni, s az é vszaktó l fü ggő napkelte elő tt, hogy
elegendő idő jusson az é jszakai zsolozsmára, keltek fel. Vagyis naponta
nyáron mintegy 6–7 ó ra, té len viszont 8–9 ó ra is jutott a pihené sre,
alvásra. Az é brenlé t ideje tehát nyáron kb. 16–18, té len 12–14 ó ra volt. –
A továbbiakban az átlagos napi 15 ó rás napban gondolkodjunk.
213
Hogyan illeszkednek a monachus teendő i ebbe a 15 ó rába? Lássuk
elő ször az el nem mulasztható elemeket!
1. Ami az Opus Dei-t illeti (tapasztalatom szerint): a szentmise ½ –1
ó ra, a zsolozsma é jszakai ré sze 1–1½ ó ra, nappali ré sze a zsinati reform
elő tt (7 imaó ra) összesen szinté n 1–1½ ó ra (manapság legeljebb a fele).
Ö sszesen max. 3–3½ ó ra (vasár- é s ü nnepnapokon több, hé tköznapo-
kon kevesebb: elő is írja Szent Benedek: vasárnap korábban keljenek!).
2. A napi é letszü ksé gletek, é tkezé s stb. idő igé nye (ha nem lazsálunk)
mintegy napi 1–1½ ó ra. Felü dü lé sre (sé ta, közössé gi é let, beszé lgeté -
sek) 2–3 ó ra „szü ksé geltetik”.
3. „Munkára” marad tehát átlagosan napi 7–8 ó ra.
Mifé le munkát vár el a monachustó l Szent Benedek?
Szent Atyánk családnak ké pzeli el monostorát, né zzü k meg ezé rt
ebbő l a szempontbó l egy család é leté t!
Hadd hivatkozzam gyermekkori családomra! Mi vé gü l hatan voltunk
testvé rek, szü leink ú gy dolgoztak, hogy tisztessé gesen megé lt az egé sz
család. Édesanyám tanító nő ké nt, é desapám (szakmája: szociálpolitikus)
könyvtároské nt dolgozott. Munkájukbó l é ltü nk. A család munkája tehát
ez volt: Gyerekek, tanulni! Felnő ttek: kenyé rkereső munkát vé gezni, gye-
rekeket nevelni! – Hasonló volt a helyzet saját családomban is: felesé -
gemmel együ tt tanárok voltunk, s nekü nk is hat gyermekü nk nő tt fel.
Ugyanígy, a monostorban is vannak „gyerekek ~ a jövő szerzetesei”,
idő sek, magukkal tehetetlenek, é s persze vannak, akik a szoros é rtelem-
ben vett munkát, amibő l a család, azaz a monostor „megé l”, azt vé gzik.
Igen, mert Szent Benedek ezt írja elő : „labore manuum suarum vivant
~ saját munkájukbó l é ljenek meg!” Mit jelent közelebbrő l a „labor manu-
um suarum”? Szó szerinti szoros fordításban: „saját kezü k munkája”,
magyarosabban: „ké tkezi munka”. Azt hiszem azonban, hogy Atyánk
nem ebben a szoros é rtelemben gondolta, hanem inkább így: „saját
kenyé rkereső munka”! Mert mitő l is akarta elhatárolni szerzeteseit? És:
mibő l is lehetett akkoriban megé lni? A kenyé rkereső munka akkoriban
té nylegesen inkább csak a ké tkezi munka volt (földművelé s, ké ziipar), de
pé ldául a „gazdagok” (fő nemessé g, burzsoázia stb.) vagyonukbó l, a
„koldusok” (Ró mában: a plebejusok nagy ré sze klienské nt, ké ső bb pl. a
kolduló rendek, Assziszi Szent Ferenc, Szent Domonkos) alamizsnábó l
é lhettek meg. – Azt gondolom, Szent Benedek fő leg e ké t utó bbitó l
214
akarta elhatárolni szerzetesközössé geit, é s ami a vé gzendő munkát illeti,
termé szetsen a saját kenyé rkereső (vagyis társadalmilag hasznos) mun-
kára gondolt, beleé rtve a fizikai munkát is.
A monachus tehát saját maga vé gezzen kenyé rkereső munkát. Mi
minden lehet manapság kenyé rkereső munka? Mint említettem, termé -
szetesen fizikai munka is, de nem csak az. Azé rt említettem családunkat:
kenyé rkereső munka a szellemi munka is! De vé gü l, mifé le munkát
vé gezzen a monachus???
Itt eszü nkbe kell jutnia az írásnak: „Cui plus committitur, plus ab eo
exigitur (Regula, II; vö. Lk. 12.48) ~ aki többet kapott, attó l többet várnak
el”. Mé gis, melyik munka a „több”? – Itt eszembe jut egy utcai beszé lge-
té sem egy emberrel, aki engem következetesen „tanár ú r”-nak szó lít.
Egyszer ezt mondta: Azé rt vagyok ilyen rozoga állapotban, mert é n nem
olyan könnyű munkát vé geztem, mint ön. Csak ennyit ké rdeztem vissza:
Ha olyan könnyű, mié rt nem azt tette maga is?… Nem volt válasz.
Ez tehát a vé lemé nyem: A szerzetesek is, mint a családban a gyere-
kek, tehetsé gü k szerint ké szü ljenek (ké szítsé k fel ő ket) leendő kenyé r-
kereső munkájukra, s munkabíró „felnő ttké nt” azt vé gezzé k. Ilyen mun-
kák pé ldául a tanítás (sok-sok tanárunk), a tudományos munka (pl. Jedlik
Á nyos fizikus feltaláló ), a lelkipásztorkodás (pl. a most elhunyt dr. Ga-
lambos Iré neusz atya; de ő korábban tanított is), a sekrestyei munka (pl.
a Csehszlovákiábó l Pannonhalmára kerü lt Márton testvé r), a mezei mun-
ka (1945-ben a háború t követő aratáskor a mező n dolgozott szinte az
egé sz fő monostor; pl. asztagokat is raktunk… ), a ké ziipar (pl. könyv-
köté szet, Hortobágyi Arnold testvé r); stb. stb. – A munka ré szeké nt kell
felfognunk az olvasást is. Szent Benedek ezt annyira fontosnak tartja,
hogy a monostor könyvtáráró l is beszé l, s hogy pl. nagyböjtben minden
szerzetes olvasson el teljes egé szé ben egy könyvet (Regula, XLVIII).
Az eddigiek alapján ké tsé geim vannak a felő l, helyesen jár-e el – akár
civil ember, akár szerzetes az illető –, aki komoly szellemi alkotásokra is
ké pes (pl. diplomája ezt igazolja) é s mé gis a fizikai munkát választja.
Mé g egyszer a Regula szavai: „Cui plus committitur, plus ab eo exigitur”.
És: a konkré t, kenyé rkereső , társadalmilag hasznos munkát az elöljáró
„rendeli el”, de legalábbis sugalmazza, „az alárendelt pedig (… ) Isten
segítsé gé ben bízva szeretetbő l engedelmeskedjé k” (Regula, LXVIII).
215
A ké tkezi munka becsü lete *
Fennállásának tizenö tö dik é vé t ünnepli idé n a gö di Piarista Szak-
munkáské pző Iskola. A rend – szakítva a ré gi hagyományokkal –
tizenö t é ve úgy dö ntö tt, hogy ré szt vállal a szakmunkásvilág fiataljai-
nak nevelé sé ből. Akkor ez a lé pé s forradalminak számított nemcsak
a hazai rendtartomány, hanem a magyar egyház é leté ben is.
Az iskolát alapító Jelenits István

piarista tartományfő nökké nt világo-
san látta, hogy Magyarországon az
egyház szinte alig foglalkozik a
munkásvilág fiataljainak nevelé sé -
vel. Ezé rt, a rend akkori vezető je-
ké nt, ú gy döntött, hogy alapít egy
olyan iskolát, ahonnan nem a ké -
ső bbi orvosok, jogászok, mé rnökök
é s közgazdászok kerü lnek ki, ha-
nem ké tkezi munkát vé gző emberek. Ez a dönté s sajátos kihívás elé
állította az egé sz magyar piarista provinciát. Meg kellett barátkozni azzal
a té nnyel, hogy iskoláink között immár van egy, ahova olyan fiú k járnak,
akiknek a tanítása é s nevelé se több tü relmet é s tanári alázatot igé nyel.
Ú jszerű volt az is, hogy a rend többi iskolájával ellenté tben ide sok olyan
fiú is jár, aki nem tartja magát vallásos, hívő kereszté nynek.
Az indulás nehé zsé gei után tiszta szívvel állíthatjuk, hogy fontos helyet
foglalunk el a magyar egyház é s a piarista rend é leté ben. Társadalmunk
szomorú jelensé geit szemlé lve biztosak vagyunk abban, hogy fontos kü l-
deté sü nk van. Olyan iskola vagyunk, amely azzal bü szké lkedhet, hogy
minden tanár ismer minden diákot. Olyan iskola vagyunk, amelynek van-
nak ugyan korszerű gé pei, mé gsem a technoló giával dicsekszü nk. Azt
valljuk, hogy fontosak a korszerű gé pek, fontos a szakké pzé s, de sokkal
fontosabb, hogy ki áll a gé p mögött, vagyis a legfontosabb az ember
ké pzé se. Pedagó giánk cé lja, hogy diákjaink sikeresen elsajátítsák szak-
májuk alapjait, hogy pályakezdő ké nt becsü lettel megállják helyü ket.
Ezen felü l azt szeretné nk, hogy minden diákunk fejlő djé k önismereté ben:
*
Utánközlé s az Ú j Ember 2007. április 1-i számábó l
216
legyen tisztában adottságaival é s ké pessé geivel, tudjon örü lni sikerei-
nek, é s el tudja fogadni kudarcait. És az iskolában töltött né gy-öt é v alatt
halljon sokat arró l is, hogy nincs egyedü l a világban, nincs magára hagy-
va olykor nehé z sorsával, hanem mó djában áll kapcsolatot lé tesíteni az
Istennel.
Ú gy gondoljuk mi, gö di piaristák, hogy a szerzetessé gnek talán é ppen

az a jö vőbeli küldeté se, hogy elkö telezett világiakkal együtt egy olyan
világ peremé n ajánlja fel szolgálatait, amely a legelhagyatottabb, legma-
gányosabb é s emiatt legremé nytelenebb. Szakmunkásiskolában tanítani
é s nevelni misszió s feladat. Erre a misszió ra vállalkozott tizenöt é ve a
piarista rend, é s ezt a misszió t vállaljuk napró l napra mi, az iskola taná-
rai. Mert hisszü k, hogy az ember alapvető en jó , é s jó k a mi diákjaink is –
akiknek esetleg nyolc é ven keresztü l azt mondták az általános iskolában,
hogy „kevé s vagy”. Valljuk, hogy ez nem igaz: legfeljebb segítsé gre szo-
rulnak, hogy a bennü k lé vő jó t meg tudják látni é s meg tudják mutatni. És
bizony megható látni, amikor a kilencedikes asztalostanuló karácsony
elő tt kihozza a műhelybő l a kis ládikát vagy első intarziás ké pé t – gyak-
ran é lete első saját kezű alkotását –, é s bü szké n mutogatja, hogy ezt
é desanyjának ké szítette karácsonyra.
Hogy tanítványaink jó kereszté nyek lesznek-e, nem tudjuk – legfeljebb
remé ljü k. De talán olyan asztalosok, ácsok, kő művesek, kő faragó k, laka-
tosok é s karosszé rialakatosok lesznek, akiknek fontosak ezek a szavak,
hogy család, hitves, é desanya, barátság, lelkiismeretes munka, becsü let
é s hazaszeretet. Ezen fáradozunk mi, piaristák, Gödön.
Guba András igazgató
217
Kedves diá ktá rsaim!
A Magyar Bencé s Rend é s a Bencé s Diákszövetsé g tagjaké nt, szeretné k
nektek bemutatni egy diáktársunk temeté sé vel kapcsolatos remé nyt,
amelyet mint felké rt celebráns temeté si beszé demben kifejezhettem.
Diákom, Tafferner Károly (Gy ??) 2005. november 13-án infarktusban
elhunyt. Egyetlen lánya volt, a 30 é ves Évike, aki egy é ves korában a
budaté té nyi iskola gázrobbanásában vesztette el é desanyját, mikor
szü lei ké t é ves házasok voltak. Tafferner Károly 13 é ves korában vesz-
tette el szü leit motorkeré kpáros balesetben, ú gy, hogy Károlyt a ké t
nő vé re taníttatta ki a győ ri bencé sekné l: Márta é s Éva. Károly az ő
áldozatos hő siessé gü k pé ldáján nevelte egyetlen leányát, Éviké t (ahogy
becé zté k: a Vicát): szeme fé nyé t. Most a ké t testvé r é s a leánygyermek,
aki becsü letes BRFK fő hadnagy Budapesten, gyászolják Károlyt. Gyász-
jelenté sü kön a szívü khöz legközelebb álló verssel bú csú ztak: Kosztolá-
nyi Dezső Halotti beszé d című versé vel. Én Az é lő beszé d című versem-
mel vigasztaltam ő ket é s a gyászoló kat, amelyet csatolok remé nysé gü l
azoknak a bencé s diákoknak é s hozzátartozó knak, akik mé ly gyászban
é lnek. Föltámadt Krisztushoz emelem mindegyikü k lelké t.
Kosztolá nyi Dezső :

Halotti beszé d
Látjátok feleim, egyszerre meghalt
é s itthagyott minket magunkra. Megcsalt.
Ismertü k ő t. Nem volt nagy é s kiváló ,
csak szív, a mi szívü nkhöz közel álló .
De nincs már.
Akár a föld.
Jaj, összedő lt
a kincstár.
Okuljatok mindannyian e pé ldán.
Ilyen az ember. Egyedü li pé ldány.
Nem é lt belő le több é s most sem é l,
s mint fán se nő egyforma ké t levé l,
a nagy idő n se lesz hozzá hasonló .
218
Né zzé tek e fő t, ez összeomló ,
kedves szemet. Né zzé tek, itt e ké z,
mely a kimondhatatlan ködbe vé sz
kő vé meredve,
mint egy ereklye,
s rá é kirással van karcolva ritka,
egyetlen é leté nek ő si titka.
Akárki is volt ő , de fé ny, de hő volt.
Mindenki tudta é s hirdette: ő volt.
Ahogy szerette ezt vagy azt az é telt,
s szó lt ajka, melyet mostan lepecsé telt
a csönd, s ahogy zengett fü lü nkbe hangja
mint vízbe sü llyedt templomok harangja
a mé lybe lenn, s ahogy azt mondta nemré g:
„Édes fiacskám, egy kis sajtot enné k”,
vagy bort ivott é s boldogan meredt a
kezé ben é gő , olcsó cigaretta
fü stjé re é s futott, telefonált,
é s sző tte álmát, mint színes fonált:
a homlokán feltü ndökölt a jegy,
hogy millió k közt az egyetlenegy.
Keresheted ő t, nem leled, hiába,
se itt, se Fokföldön, se Á zsiába,
a mú ltba sem é s a gazdag jövő ben
akárki megszü lethet már, csak ő nem.
Többé soha
nem gyú l ki halvány-furcsa mosolya.
Szegé ny a forgandó , tü ndé r szerencse,
hogy e csodát ú jó lag megteremtse.
Édes barátaim, olyan ez é ppen,
mint az az ember ottan a mesé ben.
Az é let egyszer csak ő rája gondolt,
mi meg mesé lni kezdtü nk ró la: „Hol volt… ”,
majd rázuhant a mázsás, szörnyű mennybolt,
s mi ezt mesé ljü k ró la sírva: „Nem volt… ”
Ú gy fekszik ő , ki kü zdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-né ma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó , se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.
219
Horvá th Cipriá n OSB:
É lő beszé d
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer.
Felkelti ő t víz, szó é s gyó gyszer.
Mert állni fog ő , mint föltámadt é let,
Amint a halott a sírbó l felé bred!
Ha rázuhan a szé les könnyű mennybolt,
Mi azt remé ljü k, hogy mindig, mindig így volt!
Az é let mindig csak ő rája gondolt,
Nem mesé ltü nk ró la, mert ez mindig így volt!
Édes barátim, olyan ez é ppen,
Mint a bibliai sok ragyogó ké pben!
Gazdag a vonzó , tü ndé r szerencse,
Hogy e csodát ú jó lag teremtse!
Most már mindig
Ragyog mosolya.
Megtalálod ő t, keresheted várva,
Akár itt, akár Fokföldön, akár Á zsiába,
Mú ltban is é s a gazdag jövő ben,
Akárki meghalhat, csak ő nem!
„Édes fiacskám, é n nem ké rek enni,
Feltámadt testemnek nem kell innen semmi.
Homlokomon ragyog a krisztusi né vjegy,
Hogy millió k között
Boldog vagyok, mint egyetlenegy.
Akárki is voltam, de fé ny vagyok é s nagy hő ,
Nagyobb boldogság nekem soha nem jő .
Mindig szó l az ajkam, dicsé ri az Istent,
Kinek köszönhetek a világon mindent.”
Okuljatok mindannyian e pé ldán:
Ilyen az ember. Egyedü li pé ldány.
Nem é lt belő le több é s most sem é l,
S mint fán se nő egyforma ké t levé l,
A nagy idő ben se lesz hozzá hasonló ,
Ragyog a szeme, szorít a ké z,
Hívó tekintettel csak titeket né z.
220
Látjátok feleim, egyszerre feltámadt,
Tárt karral szó lít, mint elűzött bánat.
Ismerjü k ő t, oly nagy é s kiváló ,
Hatalmas szív, szívü nkhöz közelálló .
Ö rökre van már, akár az Isten,
Benne szerethető é g é s föld é s minden.
Szé dítő remé ny, melyet nekü nk föltár,
Mint apa é s testvé r: mé rhetetlen kincstár! Amen.
Szentbeszé d a temeté si gyá szmisé n

Szentlecke: Zsid 7,26–28. 9,24.28. – Evangé lium: Jn 6,37–40.
Szeretteim! Ti a gyászjelenté setekben Kosztolányi Dezső „Halotti be-
szé d”-é t idé zté tek, hogy vele Károly testvé retek é s Vica é desapja halálá-
nak egyszeri é s megdöbbentő voltát jelezzé tek, szívetek jajkiáltását é gre
é s földre szé tharsogjátok, ezzel bennü nket a temeté sre Károly hamvai
köré , a gyászmisé re mint Jé zus egyetlen keresztáldozatának megjele-
níté sé re összehívjatok. A versben jelezté tek Károly szemé lyé nek é s
halálának egyetlensé gé t é s megismé telhetetlensé gé t. Ráárasztottátok
szeretetetek melegé t, mé lysé gé t é s magasságát. Sokat tűnő dtem, hogy
szívetek e szeretethiányt kiáltó ő srobbanását mivel válaszoljam meg a
szentmise pré dikáció jában, hiszen az iránta való szeretetetek egé szen
tiszteletre mé ltó é s megható . Ekkor juttatta a Szentlé lek eszembe, hogy
Krisztus keresztáldozatának egyetlensé gé vel válaszolok. Ez minden
bűnt eltörölt a keresztfán, így Károlyé t is, é s ez vigasztal a mulasztás
miatt, hogy halála elő tt nem tudott gyó nni. Megkerestem e gondolathoz a
Zsidó khoz írt levé l ké t ré szleté t. Ez Jé zus egyetlen fő papságáró l szó l,
amelyet é n itt megjelenítek, é s egyetlen bűntörlő áldozatáró l, a kereszt-
áldozatró l, amelyet a szentmiseáldozatban megismé tlek mint folytonos
utolsó vacsorát. Ső t, arra a kínzó gyötrelemre is megadom a pozitív
választ, amelyet a költő által fejeztetek ki, hogy tudniillik:
„Ú gy fekszik ő , ki kü zdve tört a jobbra
mint önmagának dermedt-né ma szobra.
Nem kelti fel se könny, se szó , se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer!”
Erre a költő i é s emberi ké pre é s ké telyre azt válaszolom a fölolvasott
bibliai szövegek alapján, hogy az emberi halál é s szemé ly egyetlensé gé t
221
nem kell a mesé kbe utalni, s ha emberi könny, szó é s vegyszer nem is
kelti é letre Károly testé t poraibó l, a keresztsé g vize, amelyben Jé zus
istenfiú ságát kapta a föltámadásra, az Ú r Jé zus kö nnyei, melyeket Lázár
barátjának a sírjánál hullatott, majd szavai, amelyekkel Lázár sírjába
kiáltott é s isteni szeretete, amelyet megmutatott Márta é s Mária testvé -
reknek é s fő leg magának Lázárnak, felkeltette ő t a halálbó l, az emberek-
nek csak a kötő ket kellett feloldaniuk, hogy járni tudjon Lázár. Hát: ez
Jé zus vegyszere, amelyet pipettával öntök fájó szívetekbe, akik ugyan-
ú gy egyszeri halálra vagytok íté lve, mint Károly volt, vagy Kosztolányi
bármely embere, mert egyszeri lesz a feltámadástok is, de az vé gleges.
Viszontlátó találkozástok pedig é ppen ebbő l fog következni. Ezé rt bátran
be merem helyettesíteni Kosztolányi Halotti beszé dé nek emberé be
Jé zust, az Istenembert. Ő egyszer meghalt mindannyiunké rt é s föltámadt
mindannyiunk remé nyé re. Ró la mondhatjuk el leginkább a vers szavait:
„Akárki is volt ő , de fé ny, de hő volt.
Mindenki tudta é s hirdette: ő volt.”
Szent Pál, aki a damaszkuszi ú ton találkozott a feltámadt Krisztussál,
azt mondta: „Isten volt Jé zus Krisztusban!”
A gyászoló testvé rek é s Károly kislánya vagy inkább a sok megpró bál-
tatással naggyá é rett leánya, akinek é desanyja is hirtelen halt meg, mint
é desapja, a Halotti beszé ddel tudták szívü k szereteté t a legjobban kife-
jezni, ahol az egyetlensé g é s felcseré lhetetlensé g volt ábrázolva szere-
tettel. Én a pré dikáció Élő beszé dé vel akartam kifejezni egyik legjobb
barátom é s tanítványom iránti szeretetemet, rámutatva, hogy é n nem a
mesé be utalom ő t, mint Kosztolányi tette az emberrel, hanem a menny-
ország örök é leté be é s a föltámadás dicső sé gé be. Errő l is állítom, hogy
egyetlen, de azt is, hogy egyetemes lesz, azaz mindannyiunkra kiterjed,
akik Károly mellett mé g az Ú r Jé zust is nagyon, de nagyon szeretjü k.
Mié rt szeretjü k Jé zust? Mert Kosztolányi szerint az egyetlen Károlyt é s
egyetlen halálát, vagyis ő t magát „nem kelti fel se könny, se szó , se
vegyszer”, de a föltámadt Jé zus teste, az Oltáriszentsé g, mint „farmakon
athanazias ~ a halhatatlanság orvossága” – amelyet é leté ben többször
vett magához a mi Károlyunk – halhatatlanságra kelti fel ő t, mint ragyogó
gyöngy, mint Isteni Ige, mint halálunkat orvosló gyó gyszer!!!” Amen.
Dr. Horváth Ciprián OSB (Gy 57)
222
Az magyar nípnek
Prófé ták által szólt rígen né ked az Isten,
Azkit igírt, ímé , vígre megadta fiát.
Buzgó lílekvel szól most es né ked ezáltal,
Kit hagya, hogy hallgass, kit hagya, hogy te kö vess.
Né ked azírt ez lű n prófé tád, doktorod ez lű n.
Mestered ez most es, melyet az Isten ada.
Ez prófé ta szavát hallgasd, mert tíged az Isten
Elveszt, é s nyomos itt nem lehet a te neved.
Itt ez irásban szól mostann es né ked ezáltal,
Hütre hiú mind, hogy senki se mentse magát.
Azki zsidóul é s gö rö gül, é s vígre deákul
Szól vala rígen, szól né ked az itt magyarul:
Minden nípnek az ű nyelvín, hogy minden az Isten
Tö rvínyinn íljen, minden imádja nevít.
Itt vagyon az rejtekkincs, itt vagyon az kifolyó víz,
Itt vagyon az tudomány, mely ö rö k íletet ad.
Lelki kenyír vagyon itt, melyben mikor íszel, ö rö kké
Ílsz, melly az mennyből szálla, halálra mene.
Azki teremt tíged s megvált, ö rö k íletet ess ad
Ez szent által: nincs tö bb bizodalmad azírt.
Ennek azírt szolgálj mindenkor tiszta szüedvel,
Ennek mindenkor tígy igaz áldozatot.
Tígedet ez hozzáviszen é s nem hágy, mikor ígymond:
Bódogok, eljö vetek, vesszetek el, gonoszok.
1541
Sylvester János (kb. 1504 – kb. 1555)
223
Könyv a lelke mindennek *
Beszé lgeté s Gereben Ferenccel (PhD, Ph 60)
Manapság szokás azon siránkozni, hogy a té vé é s az internet megjele-
né sé vel rohamosan fogy a könyvolvasó k tábora. Hogy ez való ban így
van-e, arró l Gereben Ferencet, a Pázmány Pé ter Katolikus Egyetem
Szocioló giai Inté zeté nek docensé t ké rdeztem, aki több é vtizede foglalko-
zik a hazai olvasási szokások kutatásával.
Kíváncsian né zek szé t a lakásában: dugig van könyvekkel. Tematiku-
san csoportosítva kü lön polcon sorakoznak a művé szettörté neti, a szé p-
irodalmi é s a törté neti művek. Az író asztala mellett a munkához szü k-
sé ges szocioló giai kötetek. Bü szké n mutat né hány 18. századi bő rköté -
ses csodát. Családi öröksé g. Lelkesen simogatom a fedelé t, é s automa-
tikusan megszagolom, mint minden könyvet, amelyet a kezembe veszek.
Merthogy a könyv lelke ott rejtő zik a lapok simaságában, ké peinek színé -
ben – é s termé szetesen az illatában. Manapság ezt sokan elfelejtik.
– Hányan számítanak ma rendszeres olvasónak Magyarországon, é s
mit olvasnak ezek az emberek?
– A 2000-ben vé gzett vizsgálatok adatai szerint kisebbsé gi tevé keny-
sé g lett az olvasás. A lakosság 48%-a számított olvasó nak, szemben a
’80-as, ’90-es é vekben mé rt 60–65%-os aránnyal. Nagy Attila kollé gám
által 2005-ben vé gzett vizsgálat szerint azó ta tovább romlott ez az arány,
é s a társadalomnak már csak 42%-a olvas. Könyvolvasó nak számít az,
aki egy é v alatt legalább egy könyvet elolvas. A felmé ré sek kimutatták
azt is, hogy erő sen visszaszorult a klasszikusok iránti é rdeklő dé s, ám
igen né pszerűek lettek az ismeretterjesztő é s áltudományos művek, mint
pé ldául a Dan Brown által írt, A da Vinci-kód című regé ny. Az emberek-
nek szü ksé gü k van patikamé rlegen adagolt misztikumra, borzongásra,
valláspó tlé kra.
– Mivel magyarázhatóak a változások?
– A klasszikus irodalom visszaszorulásának hátteré ben az é rté krend-
szer változása áll. Az ’56-os forradalom leveré se után az emberek a
klasszikusokhoz menekü ltek. A ’60-as é vekben az olvasott könyvek
hatoda Jó kai-mű volt, kü lönösen A kőszívű ember fiai volt né pszerű.
*
Utánközlé s az Evangé likus Élet-bő l.
224
Jó kai a saját korában ezzel a regé nyé vel segítette a ’48-as szabadság-
harc leveré sé nek traumáját feldolgozni. Azt bizonyította, hogy csak a
tú lerő taposta el a szabadságharcot, a lé lektani győ zelem a mié nk volt.
1956 után nem akadt olyan író nk, aki hasonló művet írt volna, így megint
csak a Jó kai-regé ny töltötte be ezt a szerepet. Termé szetesen nem volt
tudatos a vigaszkeresé s.
A hatvanas é vek derekán a kádári engedmé nyek hatására elkezdett
változni a társadalom é rté krendje. Megjelent a második gazdaság, ahol
az emberek jelentő s tú lmunkával többletjövedelemhez juthattak. Már
nem volt olyan fontos a kultú ra, a klasszikus é rté kek helyé be a gyakorlati
materializmus, a hedonizmus é s a haszonelvűsé g lé pett. Mindez az olva-
sási kultú ra változásában is megnyilvánult. Az emberek kevé ske szabad-
idejü kben kikapcsoló dni szerettek volna a könyvek által, ezé rt é rdeklő dé -
sü k a lektűr, illetve a gyakorlati haszonnal járó művek felé fordult. Pé ldá-
ul könyvbő l tanultak meg tapé tázni. És bár inkább csak közvetett bizo-
nyíté kom van rá, de ú gy látom, hogy a ’90-es é vekben sokat ártott a
társadalom ízlé sé nek a kereskedelmi té vé k megjelené se. Egyré szt
tovább csökkent az olvasó k száma, másré szt adásaikkal a legalanta-
sabb igé nyeket elé gítik ki. Leszállítják az emberek kulturális é s politikai
igé nyszintjé t a giccs szfé rájába.
Ha egy társadalom ízlé sé t tönkreteszik, akkor az emberek fogyasztó i
é s politikai magatartását tudatosan lehet manipulálni a mé dián keresztü l.
Né pszerűvé válnak azok a politikusok, akik kiszolgálják a giccsfogyasztó
elvárásainkat. Pé ldául a hollywoodi filmek hő fokán tesznek álságos
gesztusokat. Sajnos a szabadság nem teremt automatikusan kulturált
szemé lyisé geket. A diktatú ra jobban felerő sítette a kultú ra iránti vágyat,
mert az egyé n ezzel kompenzálta az önmegvaló sítási lehető sé gek hiá-
nyát; gyakran az irodalomban talált menedé ket.
– Mit tehetünk azé rt, hogy megállítsuk ezt a folyamatot?
– Azt gondolom, hogy az iskoláknak é s az egyházaknak ó riási a
felelő ssé gü k a ké rdé sben. A protestáns egyházak szü leté sü ktő l kezdve
sokat tettek az anyanyelvi kultú ra fejlő dé sé é rt é s terjeszté sé é rt, é s most
is sokat tehetnek azé rt, hogy az emberek ne szellemi moslé kon é ljenek.
Az iskolai kötelező olvasmánylistát illik szapulni. Való igaz, hogy ezeket
a műveket lehet nagyon né pszerűtlenné tenni. Á m té ny az is, hogy „A
Nagy Könyv” mozgalom tanulsága az volt, hogy az első helyekre az
225
iskolai kötelező olvasmányok kerü ltek. A magyartanárok feladata az
lenne, hogy örömszerző olvasmánnyá tegyé k ezeket a műveket.
Sokan fanyalognak, hogy a kötelező k elavult problé mákkal foglalkoz-
nak, nem é rintik meg a mai gyerekeket. Akkor olvastassunk velü k mást
is, de ne dobjuk ki a magyarság kincseinek számító klasszikusokat sem!
Ha ezeket kiiktatjuk az olvasmánylistákbó l, akkor a kultú ra é pü leté nek
keresztboltozatábó l a záró követ ü tjü k ki. Nemzeti klasszikusaink olyan
szegletkövek, amelyek né lkü l összeborul az é pü let. Amit az iskolában
nem tudunk elolvastatni a gyerekekkel, az elveszett számukra. A magyar
kultú ra szemszögé bő l lé tké rdé s, hogy a diákok é lmé nyszerűen kapják
meg az alapműveket az iskolában.
– Mit é s mennyit olvas a mai é rtelmisé g?
– Lehangoló ak az adatok. Az é rtelmisé g hatoda egy könyvet sem
olvas el é vente. Többsé gü k szaké rtelmisé gi, aki ané lkü l is el tudja látni a
feladatát, hogy elmé lyedne valamiben. Azé rt olvasnak ő k is: napilapokat,
szakfolyó iratokat, cikkeket böngé sznek az interneten, de semmiben nem
merü lnek el igazán.
– Lát esé lyt a javulásra?
– Bízom abban, hogy javul majd a helyzet. Az ilyen fokú szellemi
lezü llé st egy idő után nehezen viseli a társadalom, é s rendszerint akad
egy-egy csoport, amelybő l a változások elindulnak. Ennek jelei fiatal
gondolkodó ré tegekben már megvannak, é s ebbő l megindulhat a társa-
dalom kulturális megú julása. Mé rsé kelten bizakodó vagyok.
Jánosi Vali
226
A Bencé s Diá kszövetsé g
A Bencé s Diá kszövetsé g elnöksé ge
Fő vé dnökü nk
Várszegi Asztrik dr. OSB
pannonhalmi fő apát, pü spök
Ö rökös tiszteletbeli elnök
Faber Miklós (Bp 48)
Elnök
Bischof Pé ter (Ph 75)
Ü gyvezető elnök
Né meth Szilárd dr. (Ph 81)
Fő titkár
Né meth László (Ph 84)
Rendi alelnök
Hortobágyi Cirill OSB (Ph 77)
Alelnökök
Adamovich Károly dr. (Ph 72)
Harangozó Bertalan (Gy 73)
Sója Szabolcs dr. (Ph 58)
Elnöksé gi tagok
Horányi Márton (Ph 83)
Korzenszky Richárd dr. OSB (Ph 59)
Magassy Dániel dr. (Gy 57)
Peté nyi Márk (Ph 2000)
Szikora József (Ph 67)
Feladatra kooptált elnöksé gi tagok
Jobbágy Lajos dr. (Ph 69)
Kö nyves Tóth Kálmán dr. (Ph 47)
Számvizsgáló Bizottság
elnök Muzsay Gé za dr. (Gy 49)
tagok Kapiller Pé ter dr. (Ph 84)
Laczus Pé ter (Gy 89)
A terü leti szervezetek vezető i

(* jelöli az „önálló jogi szemé ly”-eket)
Bácska (Baja) Vancsura László (Ph 84)

Budapest Ember Károly (Bp 51)
Debrecen Surányi Bé la dr. (Ph 61)
Dé lkelet-Magyarország (Szeged) Atlasz Henrik (Ph 52)
Eger Hanis Bé la dr. (Gy 75)
Északkelet-Magyarország (Miskolc) Sója Szabolcs dr. (Ph 58)
Fő városkörnyé k (Csepel) Kovács Dezső (Cs 51)
*Győ r – BDGYE Molnár Zsolt (Gy 85)
229
Kecskemé t Tóth Á rpád (Ph 85)
Keszthely Benkő Zoltán (Gy 84)
Komárom–Esztergom megye Domnanovich Tamás (Kg 49)
Kő szeg Szerdahelyi Endre dr. (Kg 43)
Nyíregyháza Gondos Lajos (Ph 57)
Pé cs – BDPK Hábel János (Ph 82)
Piliscsaba Maróth Miklós dr. (Ph 61)
Somogy megye Antal László dr. (Ph 73)
Sopron Né meth István dr. (Gy 74)
Szé kesfehé rvár Kovács János (Ph 86)
Szentendre Kovács Attila dr. (Ph 55)
Szombathely Andor Ferenc dr. (Gy 62)
Tolna megye Antal Gé za sac. (Ph 66)
Vác Laczus Gé za (Ph 58)
*Veszpré m (Tihany) – BDVE Bischof Pé ter (Ph 75)
A Szent Benedek Kulturális Alapítvány ré szé rő l

Soproni Gé za (Bp 48)
Iskolaszervezeteink vezető i
Esztergom Szoleczky Ferenc (Eg 46)
Komárom + Halász Auré l dr. (Ko 42)
Pannonhalma Geszler Ö dö n (Ph 57)
Pápa Harsányi László dr. (Pp 43)
Tiszteletbeli tagsá gunk

(A záró jelben megválasztásuk é ve)
Tiszteletbeli elnöksé gi tag

Habsburg Ottó dr. (1989)
Tiszteletbeli választmányi tagok
Galambos Iré neusz dr. OSB (1990)
Olofsson Placid dr. OSB (1990)
Jáki Szaniszló dr. OSB (1991)
Jávor Egon dr. OSB (1991)
Kozma Imre sac. (1992)
Tiszteletbeli tagok
Bajzáth Ferenc sac. (1990)
Torda Lajos (2002)
Szokolay Sándor (2007)
230
A BDSZ tagsá ga
A há rom adat: Antal Gé za sac. Ph 66
1. Né v Antal István Ph 66
2. Bencé s iskolája szé khelye Antal Károly dr. Ph 75
3. Osztálya é rettsé gi é ve Antal László dr. Ph 73
Aporfi László Gy 51
Rövidíté sek: Aradi István Ph 88
Budapest Bp Aradi László Ph 06
Csepel Cs Arató Pé ter
Esztergom Eg Á rpásy Endre dr. Gy 56
Győ r Gy Artner Pé ter sac. Gy 93
Komárom Ko Á rvai István sac. Gy 92
Kő szeg Kg Atkári Ferenc Gy 82
Kremsmü nster Kü Atkári Gábor Gy 83
Pannonhalma Ph Atlasz Henrik Ph 52
Pápa Pp Atlasz Henrikné Lé nárd Á gnes Ptl 52
Sopron So Auer Tibor Ph 99
Pártoló tag Ptl Ba Milán Ph 06
Tiszteletbeli tag Tb Babán Jó zsef Cs
Babics László Ph 57
Babik Jó zsef László Cs 54
Babik Zoltán Cs 52
Abé rt János dr. Ph 98 Babó csi László Kg 48
Á brahám András Gy 06 Babos János Bp 45
Á cs András dr. Gy 73 Bachmann Zsolt Gy 06
Á dám György Ko 41 Bács Auré l So 51
Adamovich Károly dr. Ph 72 Bács Tamás So 54
Adamovich László So 40 Bácskay Mikló s Gy 52
Adorján Jó zsef Ph 52 Bagdy György Bp 48
Agárdy László Gy 06 Bagó Attila dr. Ph 88
Á gh Zoltán Gy 28 Bagó Ferenc Ph 60
Akaró Ferenc Ph 83 Bagó György dr. Ph 63
Albert Mihály Ptl Bagó László Ph 57
Alex László dr. Ph 55 Bagó Zoltán Ph 90
Alföldi László Ph 98 Baják István Eg 48
Alké r Mikló s Bp 47 Baján György dr. Ph 59
Almássy Endre Bp 51 Baján László dr. Ph 81
Almásy László Ph 75 Baji Á kos Ph 06
Alpár Geyza ev. lelké sz So 43 Bajnay László Bp 48
Alpár János dr. So 44 Bajor Rezső Bp 35
Altvater Paul dr. Ph 70 Bajzáth Ferenc sac. Tb
Ambrus Jó zsefné dr. Ph 55 Bakó Á ron Gy 06
Á mon Ottó Gy 45 Bakó Bálint Gy 06
Andor Ferenc dr. Gy 62 Bakos György Ptl
Andor Szabolcs dr. Ph 92 Bakos Károly dr. Kg 41
Andrásfalvy András dr. So 47 Bakos László Ph 65
Andrásfalvy Bertalan dr. So 50 Bakos Pé ter Ph 62
Andrássy Pé ter Ptl 51 Bakos Pé ter Kené z Ph 89
André ka Bertalan dr. Gy Bakos Tamás Ph 60
André ka Tamás Ph 98 Bakos Tibor
Andró nyi Balázs Ph 89 Balatoni László Gy 74
Andró nyi László Balázs Bé la Kg 50
Andró nyi Mikló s Ph Balázs Jó zsef So 47
Andró nyi Tamás dr. Ph 58 Balázs László Pp 48
Andró nyi Tibor dr. Ph 59 Balázs Szilárd Eg 52
Angyal Anikó dr. (Hidvé gi Imré né ) Ptl Bálint Á rpád Ph 52
Angyal Ernő dr. Ph 81 Bálint Bánk Ph 76
Ankerl Gé za dr. So 51 Bálint Bé la Gy 92
231
Balogh Á dám Gy 54 Bé lik István Gy 91
Balogh Bálint Ph 01 Bella Gábor Gy 90
Balogh Bé la dr. Cs 52 Bella Mó ric Benedek Ptl
Balogh Gergely Ph 95 Bellé r Lajos SVD sac. Kg 49
Balogh Gyula Ph 54 Bencze Imre Bp 48
Balogh Gyula Ph 55 Bencze Ló ránt dr. Ph 58
Balogh Gyula Gy 78 Bencze Pál dr. Ph 49
Balogh Jenő Pp 42 Bencsics Mikló s Gy 76
Balogh Jó zsef Pp 40 Bende Györgyné Bardocz Julianna Ko 39
Balogh Lajos Gy 73 Bendesy Gyula Bp 51
Balogh László Pp 43 Bene Gábor Ph 62
Balogh László Ph 68 Bene László dr. Gy 84
Balogh Pál Gy 62 Bene Ló ránt Cs 53
Balogh Zoltán sac. Ph 65 Benedetti Tibor dr. Gy 48
Balogh Zoltán dr. Ph 54 Benke Kálmán Ph 83
Balthazár Zsolt Ph 58 Benkő András dr. Gy 86
Bancsó Máté Gy 04 Benkő István Zoltán Ptl
Bandinter Tamás Benkő Károly Ph 65
Bankó Károly Gy 45 Benkő Zoltán Gy 84
Bánsági Bé la Beő the Tamás Zsolt dr. Ph 91
Bánsági-Amend László Bp 47 Beran Lajos Bp 35
Bányai Mátyás Eg 53 Berczi Á dám Gy 06
Baracsi Gábor Ph 77 Bercsé nyi L. György Bp 42
Baracskai András Gy 06 Berecz Loránd dr. Ph 88
Baracskay Pé ter Ph 02 Beregi Attila dr. Ph 81
Baranyai Rudolf Ph 60 Beregi István gk. pap Ptl
Baranyai Tamás Ph 06 Beregi István gk. pap Ph 79
Barassevich Antal Ph 80 Beregi Pé ter Ph 89
Barassevich Pé ter Ph 82 Beregszászy Attila dr. Bp 49
Baráth Zoltán Pp 48 Berend István Ph 58
Bárczy Zoltán Ph 67 Bé res Tamás ev. lelké sz Ph 83
Bari Jó zsef Ph 80 Berkes László dr. sac. Gy 72
Barkó Gábor Á goston OSB Gy 04 Bernáth Jenő dr. Ph 64
Barok Jó zsef dr. Ph 69 Berta László Ph 74
Baró thy Bé la dr. Ph 67 Bertalan Szilárd Ph
Baró thy István Ph 68 Bertalanffy (Bock) Tibor Ervin dr. Bp 41
Barta Jó zsef dr. Ph 80 Bé rtics Lajos So 34
Bartal Ferenc Gy 45 Bertó k Szabolcs Ph 00
Bártfai István Bp 50 Berty Tamás E. Bp 49
Bartha Bé la Ph 67 Bé ry Gé za Gy 67
Bartha Gábor Ph 70 Berzsenyi Gyula Ph 78
Bartha István dr. Bp 36 Berzsenyi Tamás Gy 06
Bartos Bé la dr. Ph 63 Besenyei Pál Gy 78
Básthy Bé la Ptl Bicsár László sac. Gy 77
Básthy Tamás Ptl Bindes Ferenc sac. So 53
Básthy Zsolt Gy 90 Binzer Károly Bp 44
Bata Nándor Ph 90 Birher Nándor Ph 91
Báthory Gábor Ph 99 Birinyi Lajos Ph 69
Batkay László Ph 65 Biritz László dr. Kg 45
Bátovszky Ró bert Gy 62 Birkus Imre Ph 80
Baumann Pál So 46 Bíró Gáspár dr. Ph 69
Baumann Tibor dr. So 50 Bíró László dr. Ph 58
Bazsinka Mihály Ph 06 Bíró László dr. pü spök Gy 69
Becherer András SVD sac. Kg 52 Biró Sándor Bp 48
Beck Jó zsef Ph 57 Bíró Vilmos dr. Ph 55
Becsei Lajos Ph 72 Bíró Zoltán dr. Ph 66
Bedő András Ph 99 Bischof Pé ter Ph 75
Bedő Mikló s Bp 50 Bitay István Ptl
Bé kássy Tamás Ph 75 Bitskey Gábor Ph 80
Belák Pé ter Ph 93 Bizse Gábor Ph 65
Bé li László dr. Ph 71 Bizse László dr. Ph 66
232
Blaskovics Gyula Ph 55 Boros László Kg 48
Boa Jó zsef Kg 50 Boros László Ph 64
Boa László Ph 64 Boross János Gy 62
Bobok György dr. Ph 63 Boross Kálmán So 51
Bobok Tivadar Ph 65 Bors András Gy 95
Bocsekné Gesztes Zsuzsa Ko 38 Bors Pé ter dr. Gy 00
Bocsi Sándor Bp 48 Borsa Jó zsef Ph 71
Bocskor Á dám Bp 50 Borsányi Balák Pál Bp 43
Boda Gábor Ph 49 Borsodi János Ph 02
Boda György Ph 47 Borsos Ferenc dr. Gy 38
Boda Imre Gy 73 Borsos Jó zsef Ph 84
Boda Károly Gy 62 Borsos László Ptl
Bodnár Zoltán dr. Ph 94 Borsos Tibor dr. Ph 82
Bodó János Gy 61 Bosnyák Ede Bp 51
Bodor Csaba Ph 88 Botló Sándor Ph 68
Bodor Endre dr. Bp 39 Bozó Tamás Ph 02
Bodor István Ph 57 Bozsaki Gábor Gy 06
Bodroghközy László Ph 48 Bó zsik András Ph 89
Bodrogközy György dr. Pp 43 Bó zsik Bé la Pál dr. Bp
Bó dy István Gy 50 Böde Fló rián Ph 75
Boé r Mikló s dr. Ph 54 Bödi Ferenc Gy 72
Bogár Gáspár dr. Ph 66 Böjtös Ferenc Gy 82
Bogár István Gy 65 Bő r Pé ter Ph 86
Bogárdi László Ph 73 Böröcz Csaba Ph 98
Bogáthy Ferenc dr. Gy 35 Böröcz Ferenc Gy 61
Bogdán Kálmán Ptl Böröcz Gergely Gy 95
Bogdányi István Gy 66 Böröcz László dr. Ph 98
Bognár András Ph 86 Börtetics Sándor Gy 50
Bognár Bé la dr. Pp 40 Bő sze Bé la Pp 39
Bognár Ferenc Bp 44 Bő sze István Kg 45
Bognár Ferenc Cs 51 Bő sze Tamás Gy 56
Bognár Gé za dr. Kg 45 Brayer Gyula dr. Bp 45
Bognár Jó zsef Cs 50 Breglovics Bence Gy 05
Bognár Károly dr. Ph 99 Breglovics Tamás Gy 67
Bogyó Pál Bp 45 Brieber László sac. Gy 55
Bohon Tibor Ph 60 Budai Imre Ph 89
Bojtos Zsolt Ph 83 Budai Mikló s Eg 42
Boksay György özvegye Ptl Budai Zoltánné Simonyi Katalin Cs 52
Bolla Dezső Gy 47 Budavári Mikló s Ph 66
Bolla Ferenc Gy 59 Budavári Solt Ph 04
Bolla István dr. Pp 43 Budavári Zoltán Ph 65
Bó na László dr. sac. Gy 46 Bujda Mikló s Bp 43
Bonta Kálmán Bujdos Bé la Gy 86
Bontó Ferdinánd Gy 87 Bujdosó Gé za Gy 54
Borbás László Ph 66 Bujtás László dr. Gy 70
Borbás László Ph 79 Bukits Mikló s Gy 88
Borbáth György Bp 43 Bukits Norbert Gy 91
Borbé ly Barnabás Gy 85 Bukor Ferenc Ph 66
Borbé ly Imre Gy 49 Bundics Antal Gy 76
Borbé ly Jó zsef Ph 71 Burián László sac. Eg 41
Borbé ly Tamás Gy 06 Burián Mikló s Gy 01
Borián Bálint Gergely Ph 94 Burkus Bé la So 39
Borián Elré d OSB sac. Ph 80 Busa János Gy 75
Borián György Ph 77 Buschbach László Ph 64
Borián Marcell Ph 07 Busics György Ph 94
Born András dr. Ph 64 Buttyán Korné l Ph 65
Boró kai László Gy 40 Bú za Kristó f Ph 85
Boromisza Gyula Eg 32 Buzás Antal Ph 64
Boromisza Tibor dr. Eg 45 Bűdi Ferenc Gy 72
Boronkay László Ph 67 Bü kkfalvy János Ph 65
Boros János Ph 82 Czakó Károly dr. Ph 70
233
Czapáry Mikló s Ph 47 Csizmazia Imre dr. Gy 50
Czappán Elemé r Bp 50 Csó ka Gábor Ph 81
Czeglé dy Ferenc dr. Ph 69 Csollány Jenő dr. Gy 60
Czé mán Mikló s Gy 80 Csonka Dé nes dr. Gy 95
Czigány György Gy 48 Csonka Dé nes Ph 98
Czigány István Ph 76 Csonka Gábor Ph 99
Czigler Á goston Ph 72 Csontos Lajos dr. Bp 40
Czigler András Ph 61 Csontos Zoltán Gy 06
Czike Imre dr. Ph 61 Csordás Á dám Gy 03
Czinger Csaba Gy 61 Csordás György Gy 73
Czingráber András Gy 03 Csordás Tamás Gy 90
Cziráky Antal Ph 65 Csornay László Eg 51
Cziráky Jó zsef dr. Pp 41 Csönge Tamás Ph 06
Czömpöly Tamás Ph 94 Cső sz János Cs 53
Czvitkovics Gábor Gy 87 Csú cs László dr. Ph 60
Cs. Varga István dr. habil. Gy 64 Csudai Sándor sac. Ko 44
Csabai László Ph 06 Csuka Pál Gy 83
Csákány Antal Bp 51 Csukás Hilda Ko 46
Csala Benedek Gy 56 Csukás László Ko 35
Csanády Zsolt Ph 67 Csurgay Á rpád dr. Cs 54
Csanaki Vida István Gy 79 Csurgay Á rpádné Gereben Ildikó Cs 58
Csányi György dr. Bp 46 Csuti Jó zsef Ph 63
Csányi Gyula Bp 44 Csutorás Attila Gy 65
Csányi Zoltán Gy 74 Dakos László Ph 79
Csapó Tibor Gy 49 Dalanics Zoltán gk. pap Ph 87
Császár György Ph 54 Dallos Sándor Ph 79
Császár Pé ter Ph 06 Damjanovich Jó zsef gk. pap Ph 66
Császár Zsolt Gy 83 Damjanovich Pál gk. pap Ph 62
Csáthy Tamás Bp 49 Danielfy Tibor Bp 49
Csatló s István sac. Ph 80 Danner-Stipkovits Gerhard dr. Ph 59
Csé falvay Gyula Ph 74 Dányi Dezső Bp 46
Csé falvay Pál sac. Ph 53 Darvas Pé ter Gy 93
Csegezy Mikló s Ph 60 Daubner Ló ránt Ph 04
Cseh Gellé rt György dr. Gy 92 Dávid Kiss Ferenc Ph 55
Csehi Ló ránt Ph 91 Dax Károly Cs 50
Csenár Márton dr. Kg 77 Dax Károlyné Selmeczi Mária Cs 52
Cserháti Balázs István Ph 91 De Sommer Jó zsef Bp 45
Csé ri Tamás dr. Ph 86 Deák András Ph 82
Csermák András Ph 98 Deák András Ph 97
Csermely Szabolcs Ph 74 Deák Ferenc Ph 83
Csernus Zoltán Cs 51 Deák Mihály Ph 85
Cserpán Imre Ph 75 Deák Pé ter Ph 06
Csertán Ferenc Ph 53 Deák Sándorné Ph 47
Csé ry Viktor dr. Ko 47 Debrő dy István Ph 73
Csiba Gábor dr. Ph 74 Decze Tibor Csongor Ph 89
Csiba László dr. Ph 70 Decs István sac. Ph 69
Csiba Tamás Ph 82 Dekovics Sándor Pp 43
Csibi Imre sac. Ph 88 Deli Ferenc Ph 72
Csíky Balázs Ph 97 Deli Gergely dr. Ph 98
Csíky Gábor Ph 69 Dely Dezső Ph 65
Csíky Gábor Gy 94 Dely Ernő Gy 50
Csíky Lajos Ph 68 Demeter Gábor Gy 06
Csíky László dr. Pp 34 Dé nes Gyula Ph 81
Csillag Kristó f Ph 78 Dé nes Tamás Ph 58
Csillag László dr. Ph 52 Dé nesfalvy Jó zsef özvegye So 43
Csillag L.-né dr.-né Faggyas Janka Ph 52 Denk Stefan dr. Gy 47
Csillag Pé ter dr. 79 Deré nyi Jenő Eugene So 50
Csíz András Ph 99 Dé ri Tamás Ph 84
Csizmadia István dr. Ph 59 Derzsy Tamás Ph 98
Csizmazia Antal Gy 35 Detre Ferenc Ph 59
Csizmazia Bulcsú Ph 92 Dezse Pé ter Ph 90
234
Dezső fi (Gottl) Tivadar dr. Bp 43 Enzsöl Lajos So 31
Dinnyé s Tamás Ph 98 Eördögh István dr. Ptl
Dió s István dr. sac. Ph 61 Epinger Emil Balázs Ph 86
Disztl Gábor Erb Ottó Valé r Gy 66
Divó s Lajos dr. So 51 Erdei Sándor dr. Ph 84
Dobák Lajos Bp 46 Erdé lyi Attila dr. So 51
Dobis Ervin SDB sac. (szalé zi) Eg 41 Erdé lyi Gé za Ph 62
Dobó Ferenc Tibor dr. Cs 52 Erdé lyi Iván Ph 63
Dobos András gk. pap növ. Ph 00 Erdé sz Ferenc sac. Gy 47
Dobos Becsei Apolló nia Franciska Ph 53 Erdő dy Imre Ph 57
Dobos Gábor Ph 77 Erdő dy László gró f Ph 56
Dobos Imre Bp 38 Eredics Tamás dr. Gy 80
Dobos István Gy 70 Érseki Gábor
Dobos László Gy 67 Eszes István dr. Ph 70
Dolinka Jó zsef Gy 74 Eszter István Ph 67
Dolowschiák Tamás Ph 02 Esztergomi György Gy 32
Dombi Sándor Ph 53 Etey Emilia dr. Cs 51
Domnanovich Tamás Kg 49 Ézsöl György Ph 68
Domokos György dr. Ph 58 Faber Mikló s Bp 48
Domokos Zsolt Ph 85 Fábián Á rpád dr. Ph 76
Domonkos Dezső dr. Gy 43 Fábián Bertalan Ph 03
Domonkos Dezső né dr.-né Ko 40 Fábián István dr. SJ sac. Pp 42
Donáczi Bé la Ph 74 Fábián Jó zsef dr. Ph 78
Doromby Gé za Ph 65 Fábián Ló ránt Ph 01
Doroszlay László Gy 95 Fábián Pé ter Ph 07
Dosztál Dezső né Szily Magdolna Ko 43 Fábiánné Cső sz Lukré cia Cs 53
Dovicsák Tamás Ph 82 Faith Mihály dr. Bp 48
Döbörhegyi Ferencné dr-né Falus Imre (Henri Faltin) Ph 51
Cs 49
Monspart Xé nia Faragó Gábor Bp 44
Dömötör Pál Ph 66 Farkas Bálint Ph 00
Dragonits Tamás dr.h.c. Bp 42 Farkas Gábor Ph 81
Draskovits Imre Ph 55 Farkas Gergely Gy 06
Dreisziger Mikló s Ph 51 Farkas Gé za dr. Ph 78
Drevenka Gusztáv Cs 52 Farkas György Ph 50
Drevenka Ró bert Cs 52 Farkas Gyula dr. So 44
Dsida Ottó Gy 62 Farkas János dr. Eg 47
Duday Gedeon dr. Bp 32 Farkas Jenő dr. So 42
Dukai Mikló s Gy 66 Farkas László Ph 84
Dukán Gergely Ph 98 Farkas László Ph 94
Dukavits István Bp 53 Farkas László G. dr. Ko 34
Dura Korné l Ph 89 Farkas László Pál dr. Kg 39
Duschanek András Gy 06 Farkas Ramó n dr. Ph 96
Éder Zoltán dr. Cs 50 Farkas Roland Ph 93
Egenhofer Tamás dr. Ptl Farkas Tibor Gy 70
Egervári Ferenc dr. Ph 73 Farkas Zoltán Gy 06
Egri Jó zsef sac. Gy 68 Farsang László Gy 74
Egri Pé ter Fatalin Gyula dr. Ptl
Éhmann Ró bert Ph 06 Fáth Gyula Pé ter Bp 51
Einbeck Jó zsef Kg 52 Fáthné Szauer Margit So 48
Elischer Á dám dr. Ph 98 Fátyol Tibor Ph 98
Elischer Zoltán dr. Ph 63 Fedina László dr. Cs 52
Élő Zoltán Ph 03 Fehé r Gyula Gy 50
Ember Károly Bp 51 Fehé r János dr. Gy 52
Emő di Sándor dr. Gy 50 Fehé r Jó zsef Gy 79
Emszt Mihály dr. Bp 39 Fehé rtó i-Nagy Attila Kázmé r Gy 91
Encsy Balázs Ph 59 Fehé rtó i-Nagy Iván Pé ter Ph 89
Endré dy Csanád dr. OSB sac. Ph 47 Feiszt György Gy 68
Endré dy István dr. Ptl Feiszt Ottó Gy 70
Endrő di István Ph 63 Fejes Antal dr. Ph 63
Endrő di Jó zsef Ph 66 Fekete András Ph 93
Endrő di Mikló s Gy 74 Fekete György dr. Eg 45
235
Fekete Gyula Gy 56 Gaál Győ ző Ph 66
Fekete Imre dr. Eg 46 Gaál Imre dr. Gy 76
Fekete Imre dr. Ph 97 Gaál Jenő P. SVD sac. Kg 48
Fekete László Gy 52 Gaál László Gy 70
Fekete Mikló s gk. papnöv. Ph 00 Gábriel Lajos dr. Kg 25
Felber Gyula Ph 84 Gacs Jenő Pp 45
Felcser István dr. Ph 72 Gádory Elemé r dr. Ph 57
Fé legyházy Megyesy Á goston Ph 63 Gádory Kira Ptl
Feller Antal dr. Ph 76 Gajda Pé ter Ph 82
Fend Ferenc Ph 62 Gál László Gy 82
Fentő s Attila Gy 85 Galambos Imre dr. Ph 63
Fenyő házi Ernő dr. Bp 36 Galambos János dr. Bp 50
Fenyvesi Imre dr. Gy 83 Galántai István Ph 62
Ferencz Pál Ph 80 Galba Bé la Gy 60
Ferencz Pé ter dr. Ph 75 Galgó czy László dr. So 44
Ferenczi György dr. Bp 40 Galla Endre dr. Eg 45
Ferenczi Huba Gy 58 Galla Ferenc dr. Eg 48
Ferenczy Gé za Ph 62 Galla Zsolt Ph 06
Fertsek Mikló s Bp 42 Gallyas Ferenc dr. Gy 55
Filep Gyula Ph 75 Gallyas László Gy 52
Filiczky István dr. Gy 83 Gálos Jó zsef sac. Gy 36
Finck Antal So 45 Gánitz Endre gk. pap Ph 91
Findeiszné Bauer Zsuzsa Kg 60 Gara István Gy 66
Fischer G. Tamás Bp 49 Gara István dr. Gy 89
Fitz Jenő dr. Bp 39 Gárdonyi György Gy 80
Flasch János Ptl Gáspár Csaba Ph 58
Fodor Attila Ph 65 Gáspár István dr. Eg 47
Fodor Attila Ph 91 Gáspár Károly Gy 79
Fodor György dr. gk. pap Gasztonyi Károly dr. özvegye Pp
Fodor István Ph 74 Gáti László Pp 44
Fodor László Ph 80 Gauder Tivadar Gy 52
Fodró czy Pé ter Gy 06 Gayer Ferenc Kg 48
Fogarasi Gyula dr. Bp 55 Gebauer Bé la dr. Ph 67
Fonai László Ph 77 Gebauer István Ph 71
Fonai Tibor Ph 75 Gedeon Csongor Ph 90
Fornet Bé la dr. Ph 62 Gedeon Jó zsef Ph 64
Fornet László Ph 64 Gedeon Mikló s Ph 80
Forrai István dr. Gy 77 Gedeon Pé ter Ph 68
Földesi Ferenc Gy 80 Gelencsé r Ferenc dr. Bp 49
Földi Márton Ph 00 Gelencsé r Szabolcs dr. Gy 00
Fölsz Attila Bp 52 Genersich Sándor Eg
Fő ző Mihály dr. Gy 54 Gera Dániel Ph 02
Frang Dezső dr. So 51 Gera Ferenc Ph 84
Fráter Loránd Ph 66 Gerber István Gy 83
Friedl Ferenc So 42 Gereben Ferenc PhD Ph 60
Frő hlich Károly Kg 50 Gereben István So 51
Fukszberger Imre Gy 78 Gereben Zoltán Ph 52
Funtek Milán Gy 06 Gerebenics Tamás Gy 77
Furtner Mátyás sac. So 26 Gerencsé r Sándor Ph 83
Fü leky Tibor dr. Bp 46 Gerendás Gyula Eg 53
Fü löp Gé za Gy 57 Gergátz Elemé r dr. Gy 60
Fü löp István dr. So 48 Gergely Hugó Ph 57
Fü löp Kálmán Gy 41 Gergely Kálmán Ph 63
Fü löp Tibor dr. Ph 83 Gergelyi Ferenc Ph 67
Fü löp Viktor Gy 00 Gé rnyi Jó zsef Gy 89
Fü redi Mihály Ph 69 Gerzson István Kg 51
Fűri Ferenc Ko 45 Gerzson Pál Kg 49
Fűvessi Jó zsef Eg 40 Geszler Ö dön Ph 57
Fü zesi Sándor dr. Gy 70 Ghé czy Iván Bp 49
Fü zi Gyula dr. So 47 Ghyczy Mikló s dr. Ph 56
Gaál György dr. Ph 72 Giczy Jó zsef Kg 51
236
Gigler András Ph 91 Gyulai György Imre Ph 84
Gimesi István Mikló s v. Ptl 70 Gyulai Oszkár sac. Eg 46
Gintl Jó zsef Gy 39 Gyuricza Jó zsef Ph 61
Ginzer Zoltán Gy 66 Gyurkovics István dr. sac. Ph 61
Glattfelder György Ph 58 Gyurok Ernő Ph 81
Gló ner Csaba Gy 89 Gyü rü László So 50
Gló sz Ferenc Ph 51 Haász Csaba Ph 98
Gó czán Károly Gy 45 Hábel János Ph 82
Goda Károly sac. Eg 42 Habsburg von, Otto dr. Tb
Godó Ferenc Eg 51 Hack Jó zsef Ph 93
Godó Jó zsefné Né methy Borbála Cs 51 Hadarits Vilmos dr. Ph 73
Godzsa Jó zsef dr. Ph 67 Hadnagy János dr. Ph 62
Goller Attila Ph 89 Hadobás Zoltán Ph 91
Gó lya László dr. Ph 58 Hahn Oszkár dr. Gy 59
Gondi Ferenc Ptl Haják Gyula So 42
Gondos Lajos Ph 57 Hajdú Andor Eg 49
Gosztonyi Károlyné dr.-né Ptl Hajdú János dr. Ph 96
Gosztonyi Mikló s Gy 74 Hajdú Jó zsef dr. Bp 34
Gotthárd Dezső Ph 55 Hajdú Lajosné Szendrő
Cs 51
Gó tzy Pál Gy 41 (Schwiegerath) Katalin dr.
Gő gös Bé la vité z Pp 43 Hajó s Bence Ph 96
Gönczi Bé la Bp 52 Haláchy Ló ránd Bp 51
Gönczi Tamás Bp 49 Halász Ernő Ph 76
Göndics János Gy 92 Halász Lajos SVD sac. Kg 46
Göndics Márton Gy 96 Halmi Nándorné Szíjj Margit Ko 37
Göndöcs Jó zsef Gy 66 Halmos Imre Gy 50
Görhely Sándor Ph 60 Halmos István dr. So 47
Görög Gé záné dr. Bp 36 Halmos Pál dr. Gy 67
Görög János Gy 79 Halmosi Ró bert dr. Ph 91
Görög Sándor dr. Kg 52 Hamrák Sándor Bp 46
Görömbei András dr. Gy 66 Hamság Ernő dr. Bp 48
Gő si Zsolt Gy 06 Hanák Jó zsef sac. Gy 70
Grátzer Mihály Ph 67 Hanák Sándor Ph 75
Gré ger Á rpád SVD sac. Kg 48 Hancz Dániel Gy 04
Gregosits Balázs Ph 97 Hancz Ferenc Ptl
Gregosits Gábor Ph 95 Hanis Bé la dr. Gy 75
Greguss László Ptl Hansághy Pé ter Ph 69
Gríniusz Á dám dr. Ph 97 Hanusz Zsolt Ph 88
Grunda János gk. pap Gy 75 Hanvay Zoltán Ph 98
Gubicza László dr. Ph 69 Hanzsé ros Sándor Gy 74
Gudenus János Jó zsef Ph 65 Harangozó Bertalan Gy 73
Gulácsy Ró bert Cs 53 Harangozó Ferenc Kg 54
Guld Jó zsef Gy 77 Harczi Dániel Ph 02
Gulyás Gábor Ph 76 Hári Pé ter Ph 06
Gulyás Mikló s dr. Ph 78 Harkányi Zoltán Ph 78
Gulybán Tibor gk. pap Gy 68 Harkay János Ph 66
Guzslován Lajos Ph 94 Harkay Máté Ph 62
Gü nter Tamás Gy 94 Harmath Arisztid Sándor dr. Bp 38
Gyárfás Tamás Ph 64 Harmath Ede Ph 86
Gyarmati László Gy 62 Harmath László Ph 72
Gyenes Szilárd dr. Ph 86 Hárs Antal So 51
Gyenese Zoltán So 52 Harsányi László dr. Pp 43
Gyenge Lajos Gy 06 Harsányi Lehel dr. Pp 49
Gyermek István Bp 49 Háry Antal Ph 77
Gyó ni András Gy 73 Háry Dezső Pál Lajos Gy 48
Gyöké r András Ph 90 Hatos Iván Ph
Gyöngyösi Gábor dr. Ph 84 Hatos J. Pé ter Ph
György László Ph 60 Hatos László Ph 74
Györgyi János Ph 75 Hatos Tibor Gy 68
Győ ri László dr. Gy 63 Hauberl Gergely László Ph 98
Györkös Imre dr. Ph 87 Hauser Pé ter dr. Ph 89
237
Hauzer György Gy 70 Holló sy János dr. Ph 49
Haydu Zsolt dr. Ph 65 Holop Gé za Eg 47
Hé cz Lajos Gy 67 Holtsuk Tibor Eg 53
Hedry Bé la Ph 66 Holvay Endre dr. Bp 36
Hedry Gábor Ph 00 Homolya László dr. Ph 55
Hedry Zsolt Ph 99 Honffy Pál dr. Bp 51
Hegedűs Balázs dr. Ph 82 Honti Tamás Ph 07
Hegedűs Odó OSB Ph 78 Hoó s Fló rián Gy 89
Hegyi Adorján Bp 48 Hoó s Norbert Gy 92
Hegyi János dr. SJ sac. Gy 38 Hopp Viktor dr. So 39
Heidelsperger István sac. Gy 77 Horányi György Ph 86
Heil Á dám dr. Ph 78 Horányi Márton Ph 83
Heim Gábor Gy 79 Horányi Tamás Ph 90
Heiner István Gy 95 Hordó s Richárd Gy 06
Heinrich Pál Bp 52 Horn Gábor Ph 80
Heintz János Bp 49 Hornung Tamás Gy 75
Heintz Pál Bp 45 Horogi Ottó Eg 40
Heller György Gy 40 Horony Csaba Gy 06
Heltai Nándor Gy 45 Hortobágyi Antal Eg 51
Heltovics Ede dr. Ph 96 Hortobágyi Attila Gy 94
Hencz Gyula Ph 81 Hortobágyi Cirill OSB sac. Ph 77
Henczi László Ph 73 Hortobágyi Károly Eg 41
Hé ray Jó zsef Bp 53 Horváth Andor Gy 48
Herbak Antalné Elszäszer Paula Cs 53 Horváth Attila dr. Bp 46
Herber Endre Ph 59 Horváth Balázs Ph 90
Herczku Jó zsef Ph 67 Horváth Balázs
Herendi János sac. Gy 59 Horváth Bé la dr. Gy 66
Herkli Á kos Ph 90 Horváth Bé la dr. Ph 66
Herkli Antal Ph 65 Horváth Dezső Gy 42
Herman Sándor dr. Ph 71 Horváth Endre Ptl
Herszé nyi Bálint Ph 66 Horváth Endre Ph 57
Herszé nyi Imre Ph 68 Horváth Endre ifj. Ph 86
Hertelendy László Ph 78 Horváth Ferenc Ph 69
Hertelendy László dr. Gy 88 Horváth Ferenc Ph 78
Hess László Gy 85 Horváth F. Ciprián dr. OSB sac. Gy 57
Heszky Sándor Gy 45 Horváth Ferenc v. prof. dr. Pp 42
Heté nyi Gábor Ph 91 Horváth Gábor Ph 60
Hé thársy Frigyes v. Bp 46 Horváth Gábor Gy
Hetyey György Ph 99 Horváth Gellé rt Ph 98
Hé vei Jenő Gy 92 Horváth Gyula So 35
Hevé r Zoltán Ph 81 Horváth Gyula
Hikó László né dr. Horváth Gyula Ph 98
Himberger István Bp 44 Horváth Gyula dr. Gy 78
Hinterdorfer János Gy 67 Horváth Imre sac. Ph 68
Hír Jó zsef Gyula Ph 68 Horváth Imre Ph 89
Hirka Antal OSB sac. Ph 64 Horváth István So 41
Hirschmann Jó zsef Gy 70 Horváth István 42
Hirth Vilmos SVD sac. Ph 52 Horváth István Gy 59
Hittner Gábor dr. Ph 70 Horváth István Ph 65
Hittnerné dr.-né Ivándy Á gota Ko 41 Horváth István Sándor sac. Ph 88
Hluchány Jó zsef Gy 69 Horváth János Ph 55
Hodász István Ph 86 Horváth János Ph 96
Hó di Rezső Farkas Ph 89 Horváth János dr. Ph 58
Hó di Rezső István Bp 47 Horváth Jó zsef So 37
Hodinka Dé nes dr. Bp 35 Horváth Jó zsef dr. Gy 71
Hoffer Lajos dr. Ph 58 Horváth Jó zsef dr. Gy 76
Hoffmann Ottó dr. So 45 Horváth Kálmán dr. Gy 32
Holl Nándor Ph 73 Horváth Korné l Cs 56
Holló (Bruckner) Tamás Kg 40 Horváth Lajos dr. sac. Kg 54
Holló Szabó Lajos Ph 83 Horváth Lajos Csaba Ph 81
Holló sy János dr. Gy 37 Horváth László Gy 58
238
Horváth László Ph 72 Isztovics Dé nes Gy 48
Horváth Lehel Gy 66 Iván László Gy 47
Horváth Márton dr. Eg 40 Ivancsics János So 50
Horváth Máté Ph 02 Ivancsó Bazil gk.pap Ph 01
Horváth Mihály dr. Gy 33 Ivancsó István gk. pap Ptl
Horváth Mikló s Ph 68 Ivancsó Sándor gk. pap Piar 81
Horváth Mikló s Ph 77 Ivanich Mikló s Ph 50
Horváth Mikló s Ph 07 Ivánkay Jó zsef dr. Gy 39
Horváth Nándor Gy 71 Iványi Attila Ptl
Horváth Ottó Gy 75 Iványi Endre Gy 49
Horváth Pál Gy 66 Iványi Gábor Ph 66
Horváth Ró bert So 45 Iványi László Ptl 54
Horváth Sándor Gy 94 Iványi Zoltán Ph 00
Horváth Sándor dr. Gy 71 Iváskó János dr. Bp 38
Horváth Sándor dr. Gy 77 Jaczkó Jó zsef dr. Ph 85
Horváth Szilveszter Ph 07 Jaczó Győ ző Ptl 58
Horváth Tamás Ph 49 Jagasits András Ph 71
Horváth Tamás Gy 92 Jager Lajos Ph 89
Horváth Tibor Ph 75 Jagicza Alajos Ph 55
Horváth Tibor dr. Gy 38 Jakab László Gy 68
Horváth Tibor dr. Ph 51 Jakab Zoltán dr. Gy 48
Horváth Tihamé r Ptl Jáki Szaniszló dr. OSB sac. Gy 42
Horváth Tivadar dr. Ph 75 Jáky György Gy 48
Horváth Vidor Kg 50 Jáky György Gy 81
Horváth Viktor dr. Gy 75 Jalcs Jenő Alfré d Cs 54
Horváth Zoárd dr. Ko 35 Jancsó Alexander Ko 47
Horváth Zoltán Ph 58 Janka Ferenc dr. gk. pap Ph 84
Horváth Zoltán Ph 67 Janka Gábor dr. gk. pap Ph 90
Horváth Zoltán Ph 80 Janka György dr. gk. pap Ph 86
Horváth Zsolt Gy 72 Jankovich László Ptl
Horváth Zsolt Ph 82 Jankovics Marcell Ph 59
Horváth-Szalai Zoltán Ph 06 Jankovits Gyula Ph 65
Hosszú István Jankovits Gyula dr. Gy 38
Hölczl Ró bert Bp 47 Jankovits Tibor Gy 66
Hritz István dr. Ph 95 Jánoki Mikló s Ph 74
Hrotkó Gé za sac. Ph 53 Jánosa Tamás Ph 07
Hujber Jó zsef Ph 55 Janovich István Ph 55
Hujber Lajos Ph 56 Jantsits Gabriella dr. Ptl
Hulyák Gé za Ph 69 Jantyik Pál Ph 74
Hummer László né Kaubek Edit Ko 43 Jász Zsigmond Gy 50
Hunka Rezső dr. Eg 43 Jávor Egon dr. OSB sac. Kg 35
Hunyadi Gé za Gy 80 Jávorik Dé nes István Gy 65
Husvé th Sándor dr. Eg 50 Jelfy Ló ránt dr. Bp 50
Huszti Á dám Ph 84 Jeney Iván dr. Gy 63
Hutton-Mills, René Ph 85 Jenkei Ede Ptl
Hü lber Lajos Gy 64 Jenvay Ló ránt Cs 51
Ifi Ferenc dr. Ph 65 Jeviczki Attila dr. Ph 83
Ignácz Pé ter Ph 81 Jeviczki Simon dr. Gy 68
Illé s Ferenc Ph 63 Jevitzki Ferenc gk. pap Ph 82
Illé s Ferenc Gy 67 Jezsó Bé la Ph 67
Illé s Pál Attila Gy 84 Jobaházi Jenő dr. Bp 46
Illy Jó zsef Ph 55 Jobbágy Benedek Ph 96
Illyé s László Gy 63 Jobbágy Lajos dr. Ph 69
Ilniczky Jó zsef Ph 52 Jó kay László dr. Bp 51
Ilosvai Gábor dr. Ph 88 Joó István Ph 92
Ilosvay Tamás dr. Bp 38 Jordán László dr. Gy 36
Imre Bé la Gy 42 Juba Ferenc dr. Ko 34
Imrik Sándor Ph 53 Judák László Gy 04
Iski István gk. pap Gy 81 Juhász András Ph 55
Istvánffy Mikló s Ph 85 Juhász Dániel Gy 06
Istvánffy Mikló s dr. Gy 47 Juhász Egon dr. Bp 44
239
Juhász Ferenc dr. Kg 43 Kátai Balázs Ph 67
Juhász Imre Ph 74 Kátai Gergely Gy 72
Juhász János Gy 01 Katona Gyuláné özv. Ph 75
Juhász Jó zsef dr. v. Bp 46 Kauker Jó zsef Ph 54
Juhász Lajos Ph 72 Kavalecz Attila Tamás Ph 98
Juhász László dr. Gy 52 Kecské s Endre Eg 47
Juhász Norbert Ph 67 Kelemen Attila Gy 90
Jungi Csaba Gy Kelemen Lajos Gy 75
Kádár Sándor Gy 65 Kelé nyi István dr. Ph 64
Kaizer Jenő Gy 73 Keller Pé ter Ph 74
Kajfis László dr. Ph 85 Keller Tamás Ph 99
Kajtor János Ph 76 Kemenes Ottó Bp 39
Kakas Jó zsef Ph 69 Kemé ny András Ph 80
Kalácska Jó zsef dr. Kemé ny Bé la Ph 51
Kalapos István Ph 64 Kemé ny Gábor Ph 98
Kalapos István Gy 00 Kemé ny Gyula dr. Ph 54
Kálmán István Ph 72 Kemé ny István Ph 58
Kálmán János Ph 06 Kemé ny Krisztián Ptl
Kálmán Pál Ph 65 Kende György Bp 52
Kalmár Ferenc Gy 74 Kené z György Ptl
Kalmár Gáspár Gy 62 Kené z Károly Gy 88
Kalmár Imre Gy 76 Kensey Hápka Dániel Ko 41
Kalmár Szabolcs Gy 06 Keöves Ferenc Ph 59
Kámán Attila dr. Ph 82 Keöves György Ph 62
Kámán Imre Ph 86 Kepler László Bp 37
Kammermann Csaba Ph 86 Keré k Máté Ph 02
Kamocsai Ignác Gy 53 Kerekes Ferenc Pp 49
Kampfmü ller Sándor Gy 06 Kerekes Jó zsef
Kanizsai András Ph 94 Kerekes László Ph 56
Kanta Tamás dr. Ph 78 Keré nyi A. Ö dön Bp 37
Kantha Mária dr. Ptl Keré nyi Ervin dr. Ph 70
Kántor Auré l dr. Gy 89 Keré nyi Imre Gy 61
Kántor Jó zsef So 42 Keré nyi Zoltán Ph 91
Kántor Tibor dr. Ph 54 Keresztes Gábor gk. pap Ph 56
Kapiller Ferenc Gy 73 Keresztes Imre Ph 50
Kapiller Pé ter dr. Ph 84 Keresztes Jó zsef Ph 77
Kapin István gk. pap Ph 88 Keresztes Pé ter Ph 94
Kapitány Alfré d Gy 39 Keresztú ry Imre Ph 83
Káplár Mihály Ph 85 Ké ri Ferenc Ph 75
Káplár Mikló s dr. Ph 83 Ké ri Gyula Ph 78
Káplár Pé ter Ph 07 Ké ri Vilmos dr. Ph 75
Kaposi András Ph 78 Ké ri Zsombor Csaba Ph 07
Kapp Pál dr. Gy 43 Kerkay Gyula dr. Gy 52
Kapuváry Gusztáv Bp 48 Kern Jó zsef Kg 42
Karácsonyi Bé la Bp 48 Kernyáné Peidl Mária Ph 55
Karászi Gábor dr. Ph 96 Kerper Bé la Pp 50
Kardos Dezső Ph 59 Kertesy Endre dr. Bp 45
Karé sztl Dávid Ph 07 Kerté sz Imre M. Dr. Bp 39
Karlovits János So 47 Ké ry László András Gy 53
Károly István dr. Bp 40 Keszei Pé ter dr. Ph 78
Károlyi György dr. Ph 68 Keszthelyi Gyula Gy 64
Károlyi Sándor Gy 50 Kiácz György Bp 50
Karosi György Ph 66 Kiffovics Alajos Gy 74
Karosi Imre Ph 69 Kincses Imre dr. Ph 82
Kárpáti Gyula Bp 42 Kincses János Gy 06
Kárpáti Jó zsef Eg 48 Király Gé za dr. Gy 62
Karsai Márton Ph 69 Király István Gy 58
Kása Pé ter Gy 06 Király László Ph 77
Kassai Gábor dr. Ph 86 Király László dr. Ph
Kasza László Levente Ph 55 Király Mikló s dr. Ph 58
Kátai Antal Eg 40 Kis Horváth János So 48
240
Kis Norbert dr. Ph 94 Koloszár Jó zsef Ph 63
Kisida István Gy 68 Koloszár Sándor dr. Gy 69
Kiské ry Ló ránd dr. Ph 53 Koltai Jenő sac. Gy 62
Kisnemes János dr. sac. Gy 57 Komán Bé la Eg 41
Kiss Balázs Ph 06 Komárik Dé nes dr. Bp 47
Kiss Elemé r Vilmos Bp 39 Komáromi László Eg 38
Kiss Éva Ko 46 Komáromi Zsolt dr. Ph 98
Kiss Ferenc Komló s Ferenc Bp 51
Kiss G. Barnabás OFM sac. Gy 71 Komló ssy Attila dr. Ph 67
Kiss Gergely Ph 03 Kommenda Lajos Kg 46
Kiss György Ph 67 Komonczy Bé la Ph 56
Kiss György dr. sac. Eg 49 Koncz Ottó dr. Ph 56
Kiss Gyula Ph 66 Kondás Sándor gk. pap Gy 74
Kiss Imre Pp 44 Kondor Antal dr. Kg 40
Kiss Imre Gy 45 Kondor István Kg 38
Kiss Imre Eg 50 Kondor Lajos SVD Gy 48
Kiss Iván sac. Gy 67 Kondora Zoltán Ph 07
Kiss János Gy 50 Konkoly Manriko dr. Ph 96
Kiss Jó zsef Á goston Gy 69 Kontor Elemé r Jó zsef dr. So 46
Kiss Jó zsef dr. Ph 77 Konzili Ignác Gy 78
Kiss Jó zsef dr. Ph 80 Koó r Sándor dr. Ph 65
Kiss Károly Ph 86 Kopeczky Lajos Bp 54
Kiss László Ph 54 Koppán András Ph 91
Kiss László Gy 80 Koppány András Ptl 94
Kiss László sac. Gy 85 Kordik László Ko 38
Kiss László dr. Ph 60 Korentsy Endre Ph 61
Kiss László sac. Gy 69 Korner Viktor Kg 42
Kiss Pé ter dr. Ph 75 Kornfeld Á kos Gy 06
Kiss Ró bert dr. Gy 85 Korzenszky Emő d dr. Ph 66
Kiss Sándor Kg 40 Korzenszky Richárd dr. OSB sac. Ph 59
Kiss Zoltán Gé za BSC Bp 41 Kó s Rudolf dr. Bp 33
Kiss Zsolt gk. pap Ph 87 Kó sa András Ph 49
Kiss Zsolt Gy 86 Kotz László dr. Pp 47
Kiszel Mihály sac. Ph 63 Kovács Albert Ptl
Kizman István Ph 74 Kovács Attila dr. Ph 55
Klaibán Sándor Ph 74 Kovács Attila dr. Gy 83
Klasz Iván Gy 44 Kovács Balázs Ph 02
Klemm Emil Kovács Bence Ph 04
Knáb János Ph 83 Kovács Dezső Cs 51
Knáb Jó zsef Ph 88 Kovács Endre dr. Ko 34
Kobia Helmut sac. Gy 57 Kovács Ernő dr. Bp 44
Kó bor András Gy 03 Kovács Ferenc Kg 38
Kó czán István Ph 73 Kovács Ferenc Gy 68
Kó czán Lajos Ph 75 Kovács Ferenc dr. Ph 57
Koczfán Ferenc Ph 62 Kovács Ferenc László Ph 60
Koczka Pé ter Ph 02 Kovács Gergely Ph 00
Koczor László Pp 34 Kovács Gé za Ph 96
Kocsi György Gy 72 Kovács György Gy 60
Kocsis Andor Gy 37 Kovács György Károly Ph 78
Kocsis András Ph 76 Kovács Győ ző Ph 58
Kocsis András Gy 97 Kovács Imre Ptl
Kocsis István gk. pap Ph 87 Kovács István dr. Ph 77
Kohányi Balázs Ph 81 Kovács János Ph 86
Kohányi Gábor dr. Ph 61 Kovács János Ferenc Ph 86
Kokas Endré né Jákó y Zsuzsanna Ko 43 Kovács János
Kó kay Jó zsefné dr.-né Bácsi Éva Cs 53 Kovács János Gy 92
Kolbert Mátyás sac. Ph 55 Kovács János dr. Gy 83
Kolonics Gyula dr. Ph 61 Kovács Jó zsef Ph 63
Koloss István Bp 50 Kovács Jó zsef Ph 71
Kolossváry Gábor Ph 74 Kovács Jó zsef sac. Gy 74
Koloszár Gábor Gy 05 Kovács Jó zsef Ferenc
241
Kovács Jó zsef László dr. So 51 Kroll Mikló s Gy 67
Kovács Korné l Ph 92 Krú dy Ö dönné
Kovács László Gy 81 Krulik Marcell Benjamin Gy 06
Kovács Ló ránt Pp 48 Krupp Mikló s Ph 06
Kovács Pé ter sac. Gy 80 Kubinszky Mihály dr. Bp 45
Kovács Pé ter Ph 04 Kubovich István Eg 48
Kovács Pé ter Ph 05 Kubovics Gyula Eg 39
Kovács Tibor Gy 71 Kugler Zsolt Ph 86
Kovács Tibor dr. Gy 50 Kukor Gyula dr. Ph 75
Kovács Tibor dr. Ph 84 Kukorelli István dr. Ph 70
Kovács Tibor István Gy 84 Kulcsár Sándor Gy 52
Kovács Zoltán Ph 82 Kú n Jó zsefné Fü rcht Mária Cs 51
Kováts Attila dr. Ph 70 Kuncz Elemé r dr. Gy 47
Kováts Ferenc Bp 50 Kundermann Jenő Ph 55
Kováts György Gy 50 Kungl György Mátyás Ph 06
Kováts Sebestyé nné Ph 66 Kuntz Zoltán Ph 74
Kovátsits László dr. Ph 87 Kurcz Ferenc Gy 85
Kovordányi Krisztián Ph 91 Kurcz Mihály dr. Gy 50
Kozma András Ph 99 Kuslits Alajos Gy 84
Kozma Bognár Tamás Gy 95 Kuslits Bé la dr. Bp 51
Kozma Imre OH sac. Gy 58 Kuslits Ferenc Gy 69
Kozma László Ptl 52 Kutas László Ph 58
Kozma Ottó dr. Ph 65 Kuti István Eg 49
Kozma Rikárd dr. Bp 40 Kuti Jó zsef Ph 73
Kozmon László dr. Ko 39 Kuti Pál Ph 57
Kő halmi Bálint Bp 52 Kuzma György Ph 98
Kő halmi Korné l Ph 95 Kü kedi Vilmos Eg 40
Kő halmi László Eg 34 Kü nnle Tamás Ph 58
Kő halmi Pál Gy 50 Kvaszinger László Gy 77
Köhler János Bp 55 Lábady Csaba Ph 81
Köké ny István Ph 77 Lábady Mikló s dr. Ph 60
Kölcsé nyi Zoltán Bp 53 Laborc György Pé ter Ph 73
Kő míves Pál So 49 Laborci Jenő Kg 45
Kő mü ves János Gy 66 Laborcz Á kos dr. Bp 34
Könözsi Bé la Eg 53 Laborcz Iván dr. Bp 37
Könnyid Krisztián Gy 04 Laborczi Gé za ev. lelké sz Gy 75
Könyves Tó th Kálmán dr. Ph 47 Laborfalvi László Gy 06
Körmendi Dezső Ph 63 Labricz István Gy 67
Körmendy Kálmán Kg 49 Lackovits Emő ke dr. Ptl
Körmendy László dr. Kg 51 Laczus Gé za Ph 58
Körmendy Szabolcs dr. Ph 89 Laczus Pé ter Gy 89
Körmöczi László Gy 87 Lacska Gé za Ko 46
Környei Mikló s dr. Gy 85 Ladányi Gergely Ph 98
Környei Mikló s Ph 07 Ladó László dr. Bp 38
Környei Tamás Mikló s dr. Gy 69 Ladocsy Gáspár dr. pü spök Gy 70
Kő rösi Kálmán Ph 51 Lajkó Károly dr. Ph 66
Kő rösi Pé ter Ph 65 Lajtai Katalin (Catheline Nemeth) Cs 55
Kő rösi Tamás dr. Ph 73 Lakatos Lajos Kg 40
Kő váry György dr. Ph 69 Lakatos László dr. Ph 80
Kövé cs László Ph 79 Laki Tamás Gy 92
Kövé r Ferenc dr. Gy 72 Lakner Domonkos Ph 98
Kövé r Jó zsef So 42 Lambert Zoltán sac. Ph 60
Kövessy Pé ter Ph 92 Lámfalussy Sándor dr. So 47
Krajczár Pongrác Ph 65 Lami Jenő Ko 49
Krámli Pé ter Gy 82 Lánczky László Ph 64
Kránitz Ferenc Ph 60 Láng András Gy 67
Krein Pé ter Gy 90 Láng Bé la Gy 52
Krempl Ferenc vité z Eg 48 Lang Dezső dr. Gy 47
Kricsfalusy Mihály dr. Ph 75 Lang Ferenc Gy 00
Kriegler Ferenc Ph 66 Láng István Á goston Ph 81
Kriván Mikló s Gy 52 Langer Á gnes Ptl
242
Langer István dr. Bp 43 Lukács Bé la Ph 53
Lanki Pé ter Ph 07 Lukács Ferenc dr. Ph 67
Larkai Dávid Gy 06 Lukács Gergő Ph 96
László Ferenc dr. Ko 41 Lukács Menyhé rt Ph 07
Látits György dr. Ph 57 Lukács Tibor Ph 81
Lator Zsolt Ph 06 Lukácsi Gé za sac. Gy 76
Laurinyecz Mihály dr. sac. Gy 81 Lukovich Istvánné Sas Piroska dr. Cs 52
Lay Zsuzsanna Ptl 97 Macho István Gy 62
Lázár Á dám Gy 66 Macskási István Bp 46
Lázár János Gy 70 Madarász György Ph 59
Lé ber Mihály dr. sac. Ph 66 Magassy Dániel dr. Gy 57
Lé ber Mikló s sac. Ph 58 Magyar Balázs Gy 05
Leé Máté Gy 06 Magyar Bé la dr. Ptl 56
Lé gár Bé la Ph 57 Magyar Endre Lé nárd Ph 99
Lé gli Attila Gy 80 Magyar Rezső dr.
Lé gli Gé za Pé ter Gy 85 Magyar Sándor Ph 85
Lé gli Ottó Gy 77 Magyaros Ferenc dr. Ph 74
Lé grády Gábor Ph 68 Magyaros Ferenc Ph 01
Lehner László Ph 54 Magyarosy András PhD. Ph 60
Lei Attila dr. Ph 84 Magyarosy István dr. Ph 58
Leitner Jenö Gy 41 Májer Ferenc Ph 91
Lé kai Ró bert Bp 48 Majer János dr. Ko 43
Lelkes Pé ter Ph 63 Major Ferenc dr. Ph 65
Lé nárd György dr. sac. Bp 43 Major Zoltán dr. Ph 72
Lendvai Ernő Gy 82 Major Zsolt Ph 77
Lendvai Imre Ph 61 Majsa Jó zsef Gy 45
Lé ner Ferenc Ph 84 Makay László Bp 48
Lengyel Antal sac. Ph 62 Makláry Á kos gk. pap Ph 90
Lengyel Bálint Vince Ph 97 Makó László Gy 83
Lengyel Ervin sac. Ph 98 Makó Zsolt Gy 87
Lengyel Gyula dr. sac. Ph 73 Makovi Gyula Ph 61
Lenkei Tibor Bp 37 Mányoky István Gy 37
Lepenye Oszkár Bp 50 Märcz Ferenc dr. So 52
Lepp Pál Ph 88 Marek Jó zsef Gy 66
Lé vay István Ph 91 Márfi Gyula dr. é rsek Ph 62
Ligeti Angelus OFM Ph 73 Márk Roland Ph 00
Lippai Csaba gk. pap Ph 81 Markó Á kos dr. Ph 93
Lippay György dr. Bp 35 Markó János Ph 63
Lippay István dr. özvegye Bp 33 Markó Máté Ph 02
Lipták Bé la Ph 53 Márkos Attila Albert Gy 06
Lipták Jó zsef dr. Ptl 59 Markovics Ró bert dr. theol. Eg 46
L.Kecské s András Ph 60 Markovits Ferenc dr. Ph 65
Locsmándi Alajos Gy 83 Márkus Gergely Ph 07
Lohr Ferenc özvegye Ph 61 Márkus István Ph 72
Lomnici Lajos dr. Cs 53 Marossy András Gy 73
Lonkay Gé za dr. Ph 65 Marossy Jó zsef sac. Gy 71
Lonsták László dr. Eg 52 Marossy Ottó Eg 42
Lovas Károly Gy 43 Marosvölgyi László Bp 48
Lovas (Ledergerber) Ró bert Eg 43 Marosy András Gy 76
Lovassy Klára (Gyulaváriné ) Kg 69 Marosy György dr. Gy 73
Lökkös J-né dr.-né Gondzsinszky Marosy J. dr.-né Horváth Mária
Cs 53 Ko 44
Zsuzsanna Magdolna dr
Lő rincz Balázs Bendegú z dr. Ph 92 Maró t János Ph 76
Lő rincz György dr. Ph 65 Maró th Mikló s dr. Ph 61
Lő rincz Jó zsef Pál OSB sac. Ph 77 Maró ti Lajosné Kelemen Sára Ph 51
Lövey György dr. Bp 53 Marton Ferenc Ph 59
Lövey Jó zsef dr. Ph 86 Marton István sac. Ph 63
Lövey Jó zsef Fé lix OSB sac. Bp 50 Marton Jó zsef Gy 76
Lubics László Ph 81 Marton Tibor Ph 76
Lucskai Pé ter Gy 72 Marx Gyula dr. So 49
Ludvig Rezső Bp 52 Masát Mihály Ptl 39
243
Mátrai Á rpád Eg 41 Mikolcsó László Bp 40
Mátrai Ferencné Nyerges Olga Cs 52 Mikulásik Endre Ph 83
Matuz Károly Bp 44 Milánkovich György Ph 78
Maurer György Gy 83 Milanovich László Gy 47
Maurer Konrád Gy 52 Miló Mikló s gk. pap Ph 68
May Zsolt dr. Ph 87 Mischinger Ferenc sac. Ph
McDonnell, Ari (Biczó Aranka) Ph 56 Misefay Tibor dr. Bp 53
Mecsé ri István sac. Gy 58 Miskei Antal dr. Ph 86
Medgyesy Mihály Ph 56 Miskolczi László Ptl
Medveczky Mikló s Ph 69 Miszlai Jó zsef Ph 64
Megyeri Sándorné Ph 72 Mitnyán Tamás Gy 06
Megyery Pál Ph 57 Mitterer Á kos Ph 75
Meggyes Bálint dr. Ph 64 Mocsári Mikló s
Meggyes Gábor Ph 60 Mó dos Tibor Ph 66
Meggyesi Ró bert dr. Gy 97 Mogyoró s Mikló s Kg 51
Mé hes Elő d dr. Ko 39 Mogyoró si Márk Gy 06
Mé hes Gábor dr. Mohácsi Károly dr. Eg 43
Mé hes Károly Ph Mohácsi Mikló s Eg 50
Mé hes Mikló s dr. Bp 40 Mohácsi Pé ter Ph 79
Mensáros Tamás Ph 74 Mohácsi Tamás Gy 06
Mensáros Zoltán Bp 39 Mohay Jó zsef dr. Ph 84
Mentsik Győ ző Imre dr. Bp 48 Mohilla Rezső Gy 49
Menyhárt Károly Ph 57 Mohi-Mayer György Bp 44
Menyhárt Károly dr. Ph 89 Mohos András Gy 74
Mercz Ferenc Ph 54 Mohos János Károly Bp 54
Mercz László Ph 58 Mohos László Ph 77
Merencsics István Ph 72 Moldovai Márton Á lmos Ph 02
Meré nyi András Ph 81 Molnár A. J. Attila Bp 49
Merkli Ferenc sac. Ph Molnár Antal dr. Ph 88
Mersei Gyula Pp 46 Molnár Attila Gy 71
Mester András Cs 54 Molnár Attila Gy 89
Mester Sándor dr. Ph 75 Molnár Bence Ph 04
Mé száros István Ph 63 Molnár Dé nes dr. Gy 70
Mé száros István dr. Eg 45 Molnár Ferenc Gy 03
Mé száros Jó zsef Cs 53 Molnár Gábor Ph 89
Mé száros Jó zsef Ph 70 Molnár Gábor dr. Ph 67
Mé száros Károly dr. Gy 73 Molnár György dr. Ph 78
Mé száros László Eg 48 Molnár István Ph 64
Mé száros Zoltán Dániel Ph 06 Molnár János Szabolcs Gy 62
Mé száros Zsolt Ph 82 Molnár Jenő Gy 80
Meszé na György dr. Ph 49 Molnár Jenő dr. Gy 55
Mezei András dr. sac. Ph 64 Molnár Lajos dr. Ph 82
Mezei György Gy 45 Molnár László Ph 67
Mezey Á rpád Eg 46 Molnár László dr. Ph 58
Mező György gk. pap Ph 88 Molnár Mihály Pp 44
Mező Imré né dr.-né Bp 50 Molnár Mikló s Bp 45
Mezriczky László Ph 58 Molnár Mikló s Gy 50
Michaletzky Vilmos dr. Bp 37 Molnár Mikló s Ph 71
Mihalik Szabolcs Ph 02 Molnár Richárd Ph 98
Mihálkovics Tivadar Bp 51 Molnár Tamás dr. Ph 80
Mihályfi Mikló s dr. Pp 42 Molnár Zsolt Gy 85
Mihályi Ferenc dr. Eg 48 Molnár Zsolt Ph 93
Mihályi Gé za Ph 48 Mondovits István Ph 50
Mihályi Levente Ph 94 Mondovits Lajos Gy 45
Mihó cza Zsolt Ph 85 Monostori Rezső Bp 48
Mike György Gy 74 Monszpart, Adalbert (Bé la) Cs 51
Mikes István dr. Bp 52 Morandini Tamás Ph 52
Mikló sfalvi Gusztáv Ph 71 Mó ri János Bp 36
Mikló sy Dezső Bp 39 Mó ricz Bé la Ph 62
Mikó falvy Bertalan dr. Eg 47 Morva László dr. Gy 50
Mikolay Jó zsef Eg 45 Morvay Imre Pio OH sac. Gy 58
244
Morvay Pál dr. Gy 35 Nelhiebel Gyula Eg 49
Mosolygó Bé la gk. pap Ptl 67 Nelhiebel Jó zsef dr. Eg 46
Mosolygó Dé nes Ph 72 Nemcsics Antal dr. Pp 45
Mosolygó Dé nes gk. pap Ph 98 Nemcsik János dr. Ph 95
Mosolygó Marcell dr. gk. pap Ph 72 Nemes András Gy 78
Mosolygó Pé ter gk. pap Ph 92 Nemes Gábor Ph 80
Mosolygó Tamás gk. pap növ. Nemes Zoltán Ph 77
Mosonyi Pé ter Gy 95 Né meth Andor dr. Bp 37
Mosonyi Richárd dr. Ph 81 Né meth András
Mozsolits Imré né So 51 Né meth Attila Eg 47
Mugits Károly dr. Gy 71 Né meth Attila sac. Gy 62
Murányi Gyula Ph 67 Né meth Balázs Gy 06
Murányi Pé ter Ph 06 Né meth Barnabás
Mustos Pé ter Ph 69 Né meth Bence Márton Ph 03
Muzsay Gé za dr. Gy 49 Né meth Csaba Gy 84
Mü ller Imre Ph 60 Né meth Csaba dr. Gy 89
Nagy Aladár v. dr. Eg 42 Né meth Csó ka Mihály dr. Kg 45
Nagy Á lmos István dr. Gy 85 Né meth Ernő Gy 82
Nagy András Gy 89 Né meth Ferenc Gy
Nagy András Gy 01 Né meth Gábor dr. So 47
Nagy Antal Ko 39 Né meth Gábor Gy 06
Nagy Bé la dr. Ph 61 Né meth Gellé rt Ph 06
Nagy Csaba Attila dr. Ph 79 Né meth Gergely Gy 93
Nagy Dávid Filipp Gy 06 Né meth György Gy 66
Nagy Endre dr. Ph 60 Né meth György dr. Ph 52
Nagy Ferenc Bp 40 Né meth István Ph 61
Nagy Ferenc Ph 85 Né meth István dr. Ptl 96
Nagy György Ph 70 Né meth István dr. Gy 74
Nagy György dr. So Né meth Iván Gy 66
Nagy Imre dr. sac. Eg 53 Né meth Iván dr. Ph 69
Nagy István Bp 52 Né meth János dr. sac. Ph 69
Nagy János dr. Kg 52 Né meth Jenő Pp 48
Nagy Jenő dr. Gy 46 Né meth Jó zsef dr. Ph 88
Nagy Jenő László Gy 86 Né meth Károly Ph 78
Nagy Jó zsef sac. Ptl Né meth Lajos Ph 79
Nagy Jó zsef Mikló s dr. Ph 68 Né meth László Pp 45
Nagy Károly Ph 66 Né meth László Ph 54
Nagy Károlyné Kurucz Emma dr. Cs 53 Né meth László Ph 84
Nagy Kristó f Attila Gy 04 Né meth László dr. Pp 43
Nagy Lajos Gy 59 Né meth László dr. Gy 66
Nagy Lajos Ph 81 Né meth László dr. sac. Ptl 75
Nagy László v. Gy 37 Né meth Szilárd dr. Ph 81
Nagy László Gy 65 Né meth Szilveszter Ph 79
Nagy László Gy 65 Né meth Tamás Gy 87
Nagy László dr. Gy 38 Né meth Tamás dr. Ph
Nagy Mihály dr. Cs 54 Né meth Tihamé r Ph 78
Nagy Pé ter Ph 82 Né meth Zoltán Gy 00
Nagy Sándor Ph 57 Né meth Zoltán sac. Gy 73
Nagy Szabolcs Ph 98 Né nyei Zoltán Benedek dr. Ph 90
Nagy Tamás Ph 89 Niederland Vilmos dr. Gy 48
Nagy Tihamé r Gy 70 Niszler László Eg 48
Nagy Zoltán Gy 65 Nizsalovszky László dr. Gy 45
Nagybaczoni Bé la dr. Ph 74 Nobilis Márió sac., pü spöki tanácsos Ph 84
Nagygyő ry Elemé r Ph 60 Nó grádi László Cs 53
Nagygyő ry Szilveszter Ph 65 Nó grádi László Ph 66
Nánai László Eg 46 Nó grádi Pé ter László Ph 00
Nardai György Gy 06 Nó nay, T. Tamás Bp 44
Nedeczky Á rpád dr. Ph 70 Nonn Ferenc Bp 51
Nedeczky Ferenc Ph 71 Novák Antal Gy 50
Nedeczky (Ferenczi) Attila Gy 84 Novák Á rpád Ph 80
Né her András Gy 06 Novák Jenő dr. Ph 54
245
Novák Pé ter István Gy 96 Pálfy Aladár dr. So 47
Nyárai Horváth Pé ter Ph 85 Pálhegyi Sándor Gy 87
Nyirati Csaba dr. Ph 86 Pálhidai Rezső Pp 42
Nyíri-Szabó Attila Ph 84 Palikó Barna dr. Ph 94
Obbágy László gk. pap Gy 67 Palinay László dr. Ko 33
Oberling Antal Gy 83 Pálinkás Attila dr. Ph 80
Oberling János dr. Gy 79 Pálinkás Pé ter Ph 98
Ó csai Antal dr. Ph 70 Palka Gergely Sándor Ph 07
Odhiambo Raymond Ph 94 Palkovics Szilárdné Legeza Jolán Cs 51
Ó dor Tamás Ph 78 Pálkövi Gyula Gy 40
Ohetring Pál Ptl Pálla Jó zsef dr. Ph 84
Oláh András Ph 82 Pállinger Ottó né dr-né Thierry Éva Cs 53
Oláh András László Gy 91 Palló s Henrik Ph 89
Oláh György Ph 61 Pálmai Pé ter Godfré d OSB sac. Bp 43
Oláh Gyula Paló cz András
Oláh János dr. Kg 45 Palotai Károlyné Solymár Klára Ph 57
Oláh László né Thomschitz Sarolta Ko 30 Palotás Á rpád Ph 65
Oláh Zoltán Pé ter Ph 03 Palotás Tibor Ph 64
Olajos Csongor Ph 59 Pálvölgyi Attila dr. Ph 89
Olasz Imre Ph 55 Panek I. Ö dön Bp 39
Olgyay György prof. PhD Ph 48 Pap János dr. Gy 79
Olofsson Károly Placid dr. OSB sac. Bp 33 Pápai János Gyula Gy 46
Olosz Gergely Ph 95 Papanek Ernő Ph 83
Ó nody Bé láné Mihály Á gnes Ph 56 Pápay István Gy 46
Orbán Aladár dr. So 50 Papp András gk. pap Ph 82
Orbán Balázs Ph 04 Papp Bé la dr.
Orbán István sac. Gy 68 Papp Ferenc Ph 70
Ormai Ló ránt Ph 64 Papp György Mag. gk. pap Ph 74
Oross Imre dr. Gy 49 Papp István Gy 67
Orosz Ferenc Ph 81 Papp János dr. Ph 60
Orosz Imre Gy 88 Papp Károly Ph 62
Orosz Károly Ph 81 Papp László Gy 74
Orosz Lajos gk. pap Ptl 54 Papp Mikló s gk. pap Ph 79
Orosz Lajos Ptl Papp Szabolcs dr. gk. pap Ph 86
Orosz László Atanáz gk. pap Ph 78 Parászka László dr. Eg 51
Orosz Pé ter dr. Ph 71 Pardavi Andor dr. Gy 43
Osvald Á rpádné Melcher Edith Ko 44 Pári András Ph 00
Osztermayer László Gy 89 Páros Zoltán Gy 43
Osztie György Bp 51 Pásztó Pé ter dr. Bp 48
Osztovics Dé nes Gy 48 Pataki András Ph 75
Osztrosits László Gy 83 Pataky László Ph 89
Ott György dr. Gy 52 Patkó Márton Ph 58
Ott Gyula dr. Gy 36 Patonai Attila dr. Ph 86
Ö lbei László Ph 76 Pattantyú s Á brahám Á dám dr. Ph 47
Ő sz István Ph 63 Pattantyú s Á . Tamás dr. Gy 51
Pacher Pál dr. Gy 62 Pátzay Jó zsef dr. Gy 85
Pacz Bence Tamás Gy 01 Paulik Dezső So 53
Pácz Gábor Gy 78 Paulovits Imre dr. Bp 51
Padeczky Jó zsefné Pavek László Gy 42
Paiger István Gy 77 Pé ch Bé la Ph 61
Pákh Tibor dr. Ko 42 Pé ch Kálmán Ph 57
Pákozdi Jó zsef Ph 81 Pecze Tibor Csongor Ph 89
Paksa István dr. Ph 65 Pé czely Tibor Bp 51
Pakucs János dr. Gy 58 Pé k Győ ző Ph 73
Palásthy Lajos Bp 51 Pekk Antal Ph 58
Palásty István Ph 85 Pé ley Iván dr. Ko 44
Páldi László Eg 45 Pellionis Pé ter Ph 63
Pálffy Balázs Gy 06 Pem László dr. PhD sac. Ph 70
Pálffy Kristó f Ph 00 Perczel Bé la Gy 76
Pálffy Tamás Gy 99 Peré nyi Á dám Ph 00
Pálfi Antal Gy 52 Peresztegi Gyula Ph 76
246
Perger Gyula sac. Gy 98 Pó r Pé ter Gy 87
Pé ringer Mikló s Gy Pordán Mihály dr. Pp 50
Perlaki Ferenc dipl. ing. So 40 Pó sfai László sac. (szalé zi) Eg 42
Perlaky Pé ter Gy 84 Posgay György So 46
Pesztenlehrer István dr. Gy 58 Posgay Györgyné Rády Mária Ko 47
Petán Imre Bp 48 Pó ta György Ph 64
Pete András Gy 69 Pó tsa Ró bert Emil Eg 43
Peté nyi Márk Ph 00 Pottyondy Á kos Ph 99
Peté nyi Mirkó Gy 04 Povázsai Károly Gy 50
Pete-Pikó Pál Gy 80 Pozsgai Jenő dr. Ph 67
Pé ter Bé la dr. Ph 47 Pozsgai Jó zsef
Pé ter Tamás Gy 00 Pozsgai Zoltán dr. Ph 51
Pé terfi Á rpád Gy 52 Pölöskei Gergely Gy 06
Pethes Fló rián Gy 56 Pré dl Tamás dr. Gy 98
Pethő István Ph 65 Pregitzer Ernő Bp 48
Pethő Szilveszter dr. Gy 42 Pregun István dr. gk. pap Ph 61
Petik Ferenc dr. Gy 47 Pregun István dr. Ph 89
Pető Klára Pregun Tamás dr. Ph 88
Pető László dr. Bp 46 Prohászka János Eg 48
Pető Vilmos Bp 44 Prokopp László dr. Bp 49
Pető Zoltán Ph 87 Prokopp Sándor Bp 46
Pető cz Mikló s dr. Gy 38 Pró nay Aladár Bp 48
Pető falvi István So 51 Prugberger Emil dr. Ph 57
Petrits Pé ter Gy 93 Puchner Károly Ph 60
Petrits Szilveszter Gy 92 Pucz (Putz?) András Gy 81
Petro Kálmán Ph 58 Puhovics Mihály Gy 50
Petró czy Gábor Gy 62 Puhr Károly Ph 78
Pettkó Szandtner Aladár Gy 61 Pulsfort Edwárd Ph 81
Pfeffer Imre Ferenc Ph 00 Pup Vilmos Gy 66
Piatró Antal Eg 47 Pusker Imre Ph 74
Piliskó Ferenc Ph 67 Puster Ernő né Kaubek Sarolta Ko 46
Pinezich Á kos So 50 Putnoki Pé ter dr. Ph 75
Pinté r Gábor Gy 92 Rab Attila Ph 60
Pinté r Máté Ph 07 Rába László Gy 50
Pirisi Pé ter Gy 79 Rábel Kristó f Ph 00
Pirisi Tibor Ph 88 Rabi István Gy 82
Piró t László dr. Ph 78 Rábl Ferenc Antal Ph 55
Plander László Ph 84 Rácz Bé la Gy 50
Pletenyik Zoltán dr. Ph 95 Rácz Bé la Gy 69
Plochmann Pál Gy 58 Rácz György dr. Gy 85
Pló sz Bé la Ph 59 Rácz László Ph 96
Pock Vilmos Gy 68 Rácz Mikló s Gy 93
Podlovics Pé ter Ph 84 Radán György dr. Bp 42
Podruzsik Szilárd dr. Ph 90 Radda István Ph 57
Pogány András Gy 61 Radics János dr. Ph 58
Pogátsa Gábor dr. So 50 Rádics Tamás Ph 97
Pogátsa-Murray Jó zsef dr. Gy 47 Radnai Imré né Ptl
Pogátsnik Olivé r Ph 84 Radnai István Ph 75
Pohárnok Pé ter dr. Gy 49 Radnai Márton Gy 01
Pohl Tibor dr. Ph 68 Radó András Gy 64
Polán Hildebrand OSB sac. So 48 Radziwon András Gy 88
Polgár Károly Eg 47 Raffay Tamás Gy 06
Polgár Korné l Gy 43 Rajczy András Cs 50
Pó lik Sándor Ph 98 Rákász Márton Gy 52
Polniczky Jó zsef Ph 55 Rákos Gyula Ph 54
Polniczky Zsolt Gy 86 Rakovits Zoltán dr. Ph 58
Pompé ry Bé la dr. Bp 36 Rakusz Zoltán Ko 41
Pongrácz Jó zsef dr. Ph 69 Rapkay László Gy 50
Ponory (Klimó ) Viktor Bp 40 Raskó György dr. Ph 70
Pó r András Gy 82 Ratatics Mihály Gy 76
Pó r Gábor Gy 84 Ráti Jó zsef Ph 69
247
Rátkai Imre Gy 86 Rozmán Mikló s Gy 68
Rátkai László dr. sac. Gy 62 Rozmán Vilmos Kg 49
Rauchmarter Tamás Gy 66 Ró zsa Attiláné özv. Ph 73
Rausz Á goston Bp 50 Rozsonits István Gy 71
Rechnitzer Hubert Gy 52 Rubovszky György dr. Ptl 62
Ré dly Dé nes Ph 55 Rucz Károly dr. Ph 80
Ré dly Dé nes ifj. Ph 86 Rudan Pé ter dr. Ph 57
Ré dly Elemé r dr. sac. Ph 53 Rudolf Zoltán Ph 98
Ré dly László Bp 51 Ruff Fló rián dr. Ph 81
Rednik András dr. Ph 60 Ruff János Ph 66
Ré fy Imre Bp 40 Ruff Viktor dr. Ph 87
Reichardt Gyula Aba OSB sac. Pp 41 Rumanné Bíró Nó ra Ko 46
Reichhardt Á kos Ph 73 Ruszina László Ph 65
Reichhardt Tamás Ph 75 Ruttmayer Imre Gy 50
Reinthaller Ferdinánd Gy 06 Ruzicska Bé la dr. Bp 42
Ré kási Zoltán dr. Ph 80 Ruzsics Balázs dr.
Ré mai Dániel Ph 06 Rybach László So 53
Remé nyi Ferenc Ph 85 Sághegyi Bálint Elemé r Gy 39
Remé nyi Viktor So 46 Sághi Zoltán Pp 39
Rendi László Gy 47 Sági László Ph 76
Rendi Tibor dr. Ph 54 Sági Pé ter dr. Ph 87
Rendi Zsolt Ph 75 Said Dávid Gy 06
Rentenher I. dr. Sailer Mihály Kg 51
Ré pási Erik Zoltán Ph 07 Salamon Á kos dr. Bp 49
Ré pássy Attila Ph 59 Salamon János Ph 77
Ré pássy Csaba Ph 58 Salgó László Ko 24
Ré sz Albert dr. Ko 43 Sallai Gé za Gy 85
Rettesi István Gy 78 Samu László Ph 69
Ré vé sz Bence dr. Ph 00 Sándor György Ph 74
Ré vfalvi Gergely dr. Ph 99 Sándor Márk Ph 90
Ré vteleki László Ph 61 Sándor Zoltán Gy 06
Ribiánszky Mikló s Ph 03 Sánta Bendegú z Ph 06
Richter Vladimir Bp 37 Sánta Szabolcs Ph 03
Ricsó y Bé la Bp 44 Sántha Tamás Ph 94
Riedel René Ph 84 Sára Attila Ph 84
Rieger Tibor Gy 58 Sára Botond Ph 98
Rigler Richárd dr. Bp 35 Sára Mihály Ph 69
Rigó Gyula dr. Ph 70 Sárai László Ing. Ko 50
Rimai János Ph 74 Sárdy Attila Cs 52
Rimfel Ferenc sac. Ph 78 Sárdy Csaba Ph 83
Ringhofer János So 51 Sárdy László Bp 48
Ripszám István Gy 83 Sárdy László dr. Ph 78
Ripszám János Gy 76 Sárfi Pé ter Ph 03
Ró dler Mikló s Ph 71 Sári Gyula Ph 60
Ró ka László Gy 69 Sárosi Zoltán Gy 52
Ró ka László ifj. Gy 88 Sas Rudolf sac. 78
Roll István Ph 60 Sasvári Gé za Gy 61
Romada Pé ter Ph 98 Sasvári László dr. Bp 39
Ró naszé ki Aladár dr. med. habil. Ph 74 Sasvári Zoltán dr. Pp 41
Ró naszé ki Á ron dr. Ph 97 Schamschula György dr. Ph 62
Ró naszé ki Benedek Gy 06 Schauer Jó zsef Ph 84
Ró naszé ki Gábor sac. Ph 81 Sché der Á kos dr. Gy 74
Rongits Ferenc Gy 54 Scheffer Jó zsef Gy
Ropos Márton Gy 70 Scheiling Antal dr. Bp 51
Ró rh Pé ter (Ró th ?) Ph 98 Schell Tamás Ph 02
Rosenstingel Antal Ph 62 Scherer Norbert dr. Bp 48
Rosta László Bp 44 Schindler Jó zsef dr. Ph 81
Rosta Máté Gy 06 Schindler Mátyás sac. Ph 77
Rostás Á kos Ph 57 Schlemmer Tamás dr. Ph 47
Rovni István Ph 04 Schlemmer Tamás ifj. Ph 82
Roÿkó Á dám dr. Ph 80 Schmidt Lajos dr. Bp 38
248
Schmidt László Gy 83 Smuk János Gy 64
Schmidt Pál dr. Bp 48 Sodró László So 50
Schmidt Pé ter dr. Gy 70 Só ja Kené z Ph 62
Schmidt Pé ter Gy 06 Só ja Mikló s Ph 90
Schmiedel Ferenc dr. Gy 84 Só ja Szabolcs dr. Ph 58
Schmotzer Imre dr. Ph 54 Só ja Szabolcs Pé ter dr. Ph 98
Schő nweitz Tivadar dr. Ph 62 Solté sz János dr. gk. pap Ph 76
Schramkó Pé ter Ph 82 Solté sz László Ptl
Schreindorfer István Ph 73 Solti Balázs Ph 99
Schreindorfer Károly Ph 75 Solti Endre Cs 54
Schrenk Gyula Ph 70 Só lymos Istvánné So 42
Schubert Mikló s dr. Gy 85 Solymosi Attila Ph 98
Schulz Gyula Ph 88 Só lyom Jenő Gy 54
Schumacher István Ph 73 Somfai György Eg 39
Schwanner Endre Bp 46 Somody Endre Eg 53
Schwarczenberger Ferenc Cs 54 Somogyi Csizmazia Zsolt Ph 69
Scitovszky Tamás Bp 44 Somogyi György Gy 65
Scsaurszki Pé ter Ph 65 Somogyi Imre sac. Ph 82
Sebesté ny Andor Bp 49 Somogyi István dr. Ph 77
Sebesté ny István Bp 52 Somorjai Á dám dr. OSB Ph 74
Sebestyé n Balázs Gy 92 Sonnevend Imre dr. Ptl
Sebő Imre Ph 67 Soó ky Jú lia Ko 35
Sedlmayr Tamás So 48 Soó s Balázs Gy 06
Seffer Jó zsef Gy 50 Soó s Gé za Ph 81
Seith Tamás Ph 07 Soó s Jó zsef Gy 74
Seleznik Tibor Gy 68 Soó s Pál Zoltán dr. Pp 48
Sellyey Tamás Ph 88 Soproni Gé za Bp 48
Seré di Bé la Eg 48 Soproni Zoltán Ptl
Seré nyi Tibor Kg 51 Sopronyi János Pál Ph 74
Seszták Oszkár Gy 83 Ső th Ervin Pp 48
Siegler András Ph 60 Sprincsics Lajos Ph 89
Siegler Pé ter Ph 58 Springer Mikló s dr. Bp 46
Sik Mikló s (Nicholas Schick) Ph 48 Staindl László Bp 45
Sillinger Tamás dr. Gy 83 Stánitz Jó zsefné Ptl
Simányi Mikló s Bp 52 Stánitz Rudolf dr. Gy 82
Simay Pál Bp 51 Stark Ferenc dr. Bp 51
Siminszky Zsolt Bp 52 Stefán Á dám Gy 91
Simkó Elemé r dr. Bp 50 Stefánich Jánosné Szerdahelyi Éva Ptl
Simó István Ph 92 Steiner Attila Ph 01
Simon Ferenc dr. Gy 68 Steiner Mátyás Ph 80
Simon Gábor dr. Eg 42 Steinwender Jó zsef Eg 41
Simon György dr. Gy 48 Stekovics Jó zsef Kg 46
Simon Jó zsef Eg 42 Sterl Jó zsef Gy 67
Simon László Ph 71 Sticzay Rezső Cs 54
Simon Mikló s dr. Ph 80 Stifner Gábor dr. Ph 73
Simon Tamás dr. Ph 86 Stift László Gy 55
Simon Tamás dr. Ph 97 Stipkovits István Ptl
Simonsits István Gy Stipsicz István Ph 56
Singlovics Bé la Ph 64 Stipsicz Josef Ph 57
Sinka András Ph 68 Stockert Dávid Ph 00
Sipos András dr. So 51 Stolcz Tamás Gy 06
Sipos Arnold Ph 98 Strnovsky Mária Ko 33
Sipos Dé nes Bp 51 Strohmayer János ifj.
Sipos László Ph 67 Stummer László Gy 79
Siposs Klára Ko 46 Subert Pé ter Ph 81
Sisa Ferenc Eg 54 Sudár János sac. Gy 72
Siska Gábor Ph 82 Suhai Ferenc Imre Gy 06
Siska Imre Ph 97 Sumbszky Gábor Ph 94
Sivadó János gk. pap Ph 81 Surányi Bé la dr. Ph 61
Sivadó László Ph 83 Surányi Gyula dr. Ph 76
Sivadó Mikló s gk. pap Ph 80 Surányi Tamás Ph 99
249
Suskó Mihály dr. Ph 81 Szalay Mikló s Ph 69
Sü kösd Jó zsef Ptl Szalczer Lajos dr. Ph 75
Sü le Lajos sac. Gy 71 Szalka Bé la gk. pap Ph 55
Sü megi Mihály Kg 44 Szaló ky Tibor Gy 69
Sü megi Mihály dr. Gy 60 Szántay Ferenc Ph 01
Swegler Pál (M. Parncy) Kg 48 Szántay György László dr. Ph 84
Szabadi János Gy 67 Szántó András dr. Ph 67
Szabadváry Ferenc dr. Kg 41 Szapáry György dr. Ph 57
Szabadváry László dr. Kg 49 Szaploncay Mikló s gk. pap Ph 80
Szabó Á kos Ph 98 Szaradits Jó zsef dr. sac. Gy 69
Szabó Ambrus Gy 52 Szarka István Ph 56
Szabó András Ph 83 Szarka V. László dr. Ph 53
Szabó Attila Ph 98 Szárnyas Tibor Ptl
Szabó Balázs Ph 74 Szatmári Jó zsef dr. Bp 40
Szabó Balázs Ph 76 Szatmári-Satmer Ferenc Gy 47
Szabó Barnabás György Ph 00 Szauer Tibor Bp 53
Szabó Bé la Gy 52 Szebedy Ö rs Ph 75
Szabó Csaba Ph 97 Szederké nyi Mikló s Eg 51
Szabó Csanád István Kü 96 Szegedy Lujza Cs 52
Szabó Dezső Ko 38 Szeghalmi Elemé r dr. Bp 47
Szabó Dezső Gy 85 Szeifert Ferenc dr. sac. Eg 49
Szabó Endre Gy 49 Szé kely Bé la Gy 61
Szabó Endre Zerind OSB sac. Bp 49 Szé kely Gábor Balázs Ph 01
Szabó Etele Dipl. Ing. Bp 50 Szé kely István dr. Ph 70
Szabó Ferenc Ph 79 Szé kely Tiborné
Szabó György Eg 52 Szekendy Alajos Ph 64
Szabó Gyula Gy 48 Szekendy Szaniszló So 48
Szabó István Gy 68 Szeké r Aladár Ph 58
Szabó István dr. Ph 86 Szeké r Mikló s Gy 69
Szabó János Ph 66 Szekré nyes András Gy 69
Szabó János Ptl 41 Szele Imre Ph 81
Szabó Jenő Gy 45 Szele Zsolt Ph 87
Szabó Jó zsef sac. Kg 46 Szeleczky Gábor Gy 06
Szabó Jó zsef Cs 51 Szeleczky Jó zsef dr. özvegye Pp 29
Szabó Jó zsef Gy 57 Szelencsik Gábor Gy 88
Szabó Jó zsef Gy 75 Szelestei Gábor dr. Ph 88
Szabó Jó zsef Bé la sac. Ph 64 Szelestei Tamás dr. Ptl 53
Szabó Kálmán özvegye Ptl 63 Szelestei Tamás Ottó dr. Ph 85
Szabó Korné l sac. Ph 54 Szelid Zsolt dr. Gy 58
Szabó László Ph 78 Szé ll Kálmán Ph 57
Szabó László dr. Ph 59 Szelle Zoltán Ph 47
Szabó László dr. Gy 69 Szemerjay Tamás Ph 64
Szabó Máté Lajos Ph 06 Szé nási Tü nde Ptl
Szabó Ö rs Gy 90 Szende Bé la dr. Bp 54
Szabó Pé ter Gy 75 Szendrő Zsolt dr. Ph 74
Szabó Sándor dr. Ph 59 Szendrő dy Gábor Gy 82
Szabó Só ki István Eg 45 Szendrő i Pál Kg 51
Szabó Tamás Ph 98 Szendrő i Pé ter Kg 51
Szabó Tibor 06 Szenes Márk Ph 02
Szabó Zoltán Ph 93 Szenftner Jó zsef Gy 50
Szabó Zoltán Ph 03 Szenkovits Zoltán Eg 49
Szakács Á ron Imre Ph 99 Szent Benedek Leányai Ptl
Szakács Lajosné Garancsy Julianna Cs 51 Szentfü löpi Antal dr. Bp 45
Szakolczai György dr. Bp 46 Szentgáthi Pé ter Gy 58
Szalai Attila sac. Gy 92 Szentgyörgyi Mikló s Gy 65
Szalai Bé la Ph 58 Szentimrey Gábor Pp 42
Szalai Lajos Gy 50 Szentirmai István dr. Bp 50
Szalay Bé la dr. Ph 64 Szentirmay Szabolcs Ph 60
Szalay Endre dr. Ph 62 Szent-Iványi Kristó f Ph 73
Szalay Ferenc Dipl. Ing. Ph 53 Szentkuti János Eg 39
Szalay László Ph 98 Szentmihályi Szabó Pé ter Ph 63
250
Szé p Ferenc Ph 60 Szuchentrunk Jó zsef sac. Gy 51
Szepes Bé la Gy 72 Szuchentrunk Mihály sac. Gy 50
Szepes László Bp 46 Szucsányi Károly Gy 45
Szepesi Arthur Gy 37 Szűcs Balázs Gy 06
Szerdahelyi Endre dr. Kg 43 Szűcs Bertalan Gy 67
Szerdahelyi László Bp 64 Szűcs Csaba Ph 86
Szergé nyi István dr. Ph 52 Szűcs Imre Ph 82
Szeri István dr. Ph 72 Szűcs János Ph 84
Szeyffert Ö dön Ph 66 Szü cs Jó zsef dr. Kg 46
SzíVince dr. Ph 93 Szü cs László Kg 46
Szidonyi László dr. Ph 95 Szűcs László dr. özvegye Ph 74
Szigecsán Pál Tamás Ph 66 Szűcs Mikló s dr. Bp 43
Szigecsán Tamás Zsolt dr. Ph 89 Szűts János Bp 44
Szigeti Bé la Bp 40 Tabányi György Ph 67
Szigeti Mikló s Kg 52 Tahy Á bel Ph 00
Szigony Gyula Ph 74 Takács Bé la Gy 66
Szigyártó Gusztáv Bp 52 Takács Ernő dr. Eg 45
Szijártó Gábor Ph 06 Takács Ervin dr. Bp 51
Szijártó Ottó Ph 79 Takács Ervin Gy 83
Szíjártó Zoltán Ph 82 Takács Imre Ph 78
Szíjjártó János Gy 74 Takács István dr. Eg 39
Szikla Károly dr. Ph 60 Takács Jenő Gy 61
Szikora István dr. Ph 70 Takács Krisztián Ph 90
Szikora Jó zsef Ph 67 Takács Lajos Gy 50
Szikszay László Bp 48 Takács Lajos Ph 94
Sziládi Ferenc sac. Gy 79 Takács Lajos dr. sac. Pp 55
Szilágyi Á kos Gy 89 Takács László Kg 53
Szilágyi Bé la Gy 58 Takács László Ph 87
Szilágyi Csaba Gy 78 Takács László sac. Gy 63
Szilveszter Pé ter dr. Ph 76 Takács Norbert dr. Ph 75
Szily István dr. Gy 43 Takács Pál Ko 43
Szily Korné l Ph 91 Takács Pé ter Gy 79
Szirányi János özvegye So 35 Takács Tibor Ph 86
Szirbik Albert Ph 98 Takács Zoltán ing. dr. Ko 45
Szita András Ph 64 Takáts István sac. Ph 91
Szita Balázs Ph 98 Takáts János So 50
Szita János Ph 76 Takáts Lajos Gy 49
Szkalák Attila Ph 93 Takátsy Pé ter
Szodfridt István Dr. dr. Gy 49 Takátsy Tibor
Szokolai Sándor Tb Talián János Ph 72
Szokoly János Ph 06 Tálos János Gy 03
Szoleczky Ferenc Eg 46 Tamás Ferenc Gy 89
Szolnoki Gyula Gy 66 Tamás Gábor Ph 67
Szombatfalvy Rudolfné dr.-né Ptl Tamás János Bp 38
Szomor Iván Eg 54 Tamás László Ko 41
Szó rád Antal Ko 41 Tamása Ró bert Gy 82
Szovák Korné l dr. Ph 81 Táncsics J. Adorján O.Praem. sac. Gy 46
Szögi András Ph 99 Tanyik János Cs 54
Sző ke Attila dr. Ph 58 Tarcai Zoltán Ph 51
Sző ke Gábor Ph 84 Tarczay Tibor Bp 43
Sző ke Gé za Ph 85 Tarcsay Jó zsef Ph 55
Sző ke Tamás Gy 06 Tari Zsolt sac. Ph 87
Szökendy Tamás Tarnó y Egon Bp 51
Sző nyi László Ph 96 Taró di István Gy 00
Sztaics István Bp 36 Tarsoly Csaba Ptl
Sztankay Á rpád dr. Ph 74 Tarsolyné Ró naszé ki Erika Ptl
Sztankó István dr. Ph 64 Tas Jó zsef Ph 64
Sztankovszki Ervin Ph 73 Tászler László Ph 73
Sztankovszki László Ph 76 Tatár Jó zsef Eg 50
Sztrányó czki Dávid Ph 02 Tauer Oszkár Ph 67
Sztrányó czki Imre Ph 94 Tavaszi András Ph 09
251
Temesi Balázs Ph 71 Tó th Bé la Ph 81
Temesi Tamás Ph 01 Tó th Bé la Gy 90
Temesy Imre Gy 74 Tó th Bence Gy 06
Terdik M. Gergely Ph 92 Tó th Csaba Bence Ph 07
Terdik Sebestyé n gk. papnöv. Ph 88 Tó th Elek gk. pap Ph 84
Ternyák Csaba dr. é rsek Gy 72 Tó th Ernő Kg 47
Terplán Zé nó dr. özvegye Gy Tó th Frigyes dr. Ph 59
Tersztyánszky Andor Ph 68 Tó th Gábor Gy
Ther Antal Ptl Tó th Gergely dr. Ph 97
Thomay László Kg 43 Tó th Gergely Ph 98
Thuránszky László Bp 38 Tó th Gyula sac. Ph 75
Tibold Csaba dr. Ph 75 Tó th Imre Ph 58
Tibold Ferenc Gy 50 Tó th Imre Ph 64
Tihanyi Kálmán Gy 47 Tó th István Ph 69
Tihanyi Sándor Gy 79 Tó th István Ph 89
Tilai László Ph 99 Tó th János Gy 71
Till István Eg 51 Tó th János Ph 98
Till János dr. Ph 60 Tó th Jó zsef Gy 86
Tima László Pp 47 Tó th Jó zsef Ph 98
Timár Lajos dr. Gy 51 Tó th Jó zsefné dr.-né So 33
Tinku Balázs Gy 06 Tó th Károly Ph 56
Tiringer Imre Ph 73 Tó th Károly Ph 58
Tirnitz Jó zsef So 44 Tó th Lajos dr. Ph
Tirnitz Tamás Gy 90 Tó th László Gy 41
Tittel Oszkár Bp 47 Tó th László Bp 47
Tkálics Ferenc Gy 47 Tó th László Gy 58
Tó biás Ervin Bp 52 Tó th László Ph 63
Tok Mikló s Ko 40 Tó th László Gy 67
Tokai György Bp 47 Tó th László Ph 73
Toldi Gergely Ph 04 Tó th László Ph 77
Tolnay Lajos dr. Gy 51 Tó th László dr. Ko 39
Tombátz Lajos So 43 Tó th László dr. Ph 74
Tombor András Gy 91 Tó th Márton Ph 89
Tomcsányi Gábor Ph 88 Tó th Pé ter-Pál Ph 91
Tomka Barna Ph 98 Tó th Rudolf Ko 48
Tomka Emil Ph 62 Tó th Sándor Gy 93
Tomka Ferenc dr. sac. Ph 60 Tó th Sándor Kg 47
Tomka Jó zsef dr. Ph 64 Tó th Sándor dr. Ph 55
Tomka Mikló s dr. Ph 59 Tó th Szabolcs Ph 66
Tomka Pé ter Ph 64 Tó th Szabolcs Gy 90
Tomozi Gábor Gy 06 Tó th Tamás Ph 59
Tompos Imré né Ph 65 Tó th Tamás Ph
Torbágyi Pál Ph 75 Tó th Tamás dr. Pp 47
Torbágyi Zoltán Ph 75 Tó th Tibor Ph 60
Torda István dr. Ph 67 Tó th Tibor Ph 81
Torda Lajos Tb Tó th Viktor id. Eg 53
Torma Jó zsef Ph 67 Tó th Zoltán Ph 87
Torma Pé ter Gy 06 Tó th Zsolt dr. Ph 86
Torma Tamás Ph 84 Tó tmárton Balázs Ph 69
Tornó czi Jó zsef dr. Gy 40 Tó tmárton Tamás Ph 71
Toron János dr. Bp 42 Tölgyesi Bé la Ph 62
Tó ta Tamás Ph 73 Tölgyesi Zoltán Ph 88
Tó th Á dám dr. Ph 84 Tömör László Ph 77
Tó th Á kos Tömördi Sándor P. Viktor OFM sac. Gy 75
Tó th Ambrus dr. Ph 88 Töreky Iván Ph 57
Tó th András gk. pap Ph 86 Török Jó zsef dr. Ph 56
Tó th András Ph 89 Török Lajos Sándor Ph 57
Tó th András dr. Ph 90 Török Pé ter Ph 06
Tó th Antal Gy 39 Török Pé ter Pál Gy 81
Tó th Á rpád Ph 85 Török Szabolcs dr. Ph 89
Tó th Bálint Ph 48 Török Tamás Gy 48
252
Török Vince Ph 07 Váradi Szabó László Ph 66
Trabert György dr. Ph 63 Váradi Szilárd Gy 90
Tremmel János Ph 55 Várady Gábor Ph 98
Treuer Sebestyé n Kg 49 Varga András So 35
Tringer László dr. Ph 57 Varga Attila István Ph 87
Troják István Dániel Gy 06 Varga Barnabás Gy 81
Trombitás Andorné (Lívia) Bp Varga Bertalanné dr. Ptl
Tuba Gyula Gy 06 Varga Dávid Gy 06
Tuba Jenő Ph 65 Varga Dezső Ph 77
Tuboly Jó zsef Gy 74 Varga Elő d Ph 02
Tullner János Gy 42 Varga Endre Gy 83
Tullner Mátyás Győ ző Kg 47 Varga Gábor sac. Gy 72
Tulner Gábor Gy 06 Varga Gábor dr. Ph 86
Tulok András Ph 53 Varga Gyula dr. Gy 77
Turczer Gé za Ph 68 Varga Gyula István Ph 77
Turi György Ph 99 Varga Imre Bp 44
Turner Ferenc Pp 43 Varga István Ph 64
Turner Lajos sac. Gy 69 Varga István
Tü ske Jó zsef sac. Gy 64 Varga István Ph 83
Udvardi Pál Ph 64 Varga Jó zsef Ph 72
Udvarhelyi Mikló s dr. Ph 91 Varga Jó zsef dr. Gy 75
Udvarnoky Lajos (Lewis Royes) Ko 41 Varga Jó zsef dr. Ph 79
Ugron András Ph 66 Varga Károly Ph 80
Ugron Bé la Ph 64 Varga Károly dr. prof. Gy 48
Uher Zita Magyarosy dr.-né Ptl Varga Kende Lő rinc Ph 07
Uhereczky Klára Ko 52 Varga Konstantin dr. Ph 88
Uhlár László dr. Pp 47 Varga Lajos dr. Ph 54
Uhlár Tivadar dr. Pp 47 Varga László Ko 31
Ú jfalussy Balázs Ph 83 Varga László Gy 66
Ujfalussy Balázs Ph 00 Varga László dr. sac. Gy 70
Ú jfalussy Bé la Bp 45 Varga László sac. Gy 77
Ú jfalussy Kristó f Ph 05 Varga Márton Ph 97
Ujfalussy Mikló s Ph 74 Varga Ottó dr. Ph 69
Ú jj Írisz dr. Ptl Varga Pé ter Pius Ph 79
Ujszászi Á kos Ph 04 Varga Tamás Ph 98
Ulbing István dr. Cs 52 Varga Tibor Ph 84
Ullrich Mikló s Kg 48 Várhegyi Viktor Ph 06
Ulrik Ferenc Gy 72 Várhelyi Endre dr. Ph 81
Unger Endre dr. Pp 47 Varjú Jó zsef Ph 73
Urbán Tibor Ph 84 Várkonyi Balázs Gy 67
Ú rvölgyi György dr. Eg 48 Várnai László sac. Ph 73
Ü regi Sándor Ph 78 Városi Lajos
Ü sth Á goston Gy 87 Várpalotai Viktor dr. Ph 93
Vácity Jó zsef dr. Ph 77 Varró Szilárd Gy 06
Vadász István Ph 66 Varsányi Tamás Bp 53
Vadászi Jenő Pp 39 Várszegi Asztrik dr. OSB fő apát-pü spök 64
Vágvölgyi Szilárd Ptl 54 Varvasovszky János Gy 59
Vajda Á dám Ph 02 Vas László
Vajda Antal Ph 75 Vásárhelyi János Gy 78
Vajta Dé nes Ph 64 Vasas András Gy 79
Valkony Károly Bp 47 Vass Gábor dr. Ph 63
Valler Jó zsef Ph 74 Vass Gyula Bp 50
Vámos László Gy 78 Vasvári Gergely Pál Ph 98
Vámosi Antal Gy 52 Vas-Wanek László So 48
Vámossy Bé la Gy 82 Vaszary László Gy 54
Vancsura Gábor Imre Ph 86 Vattay Gyula dr. Pp 39
Vancsura László Ph 84 Vattay László Pp 43
Vancsura Mikló s Ptl Vedrő di Károly dr. Ko 39
Vándor Tamás Ph 93 Vé gh László dr. Bp 49
Vannay-Skody Tamás dr. Gy 86 Veidinger Ottó Pp 41
Vans Aurel Ko 49 Veiland László Pp 39
253
Venczel Ferenc Eg 39 Völner Pál dr. Ph 81
Venesz György Gy 70 Vörös Balázs Ptl 00
Venesz Pé ter Gy 03 Vörös János Gy 88
Verdes Mikló s dr. gk. pap Ph 63 Vörös Kálmán Ph 74
Verdes Sándor dr. Ph 67 Vörös Zsolt Gy 06
Vereskuti Bálint Gy 97 Vöröskő i István Ph 75
Veress Dávid Ph 89 Wacha Imre Gy 50
Veress Gábor dr. Ptl Wachsler György Ph 85
Veress Pé ter Ph 58 Wáczek Frigyes Ph 67
Verő Jó zsef dr. So 51 Wágner Tibor Ph 78
Vé rtesaljai Pé ter Gy 06 Wallis Jánosné Tó th J. Cs 53
Vé rtessy Pé ter Ph 60 Weibl Elemé r Pp 49
Veszeley Jó zsef dr. Gy 65 Werner Pé ter Ph 86
Vezenyi Pál dr. Wessely Antal ifj.
Vida Imre dr. Ph 74 Wiesner Jenő Bp 45
Vida Sándor dr. Bp 42 Wilhelm Gyula Bp 48
Vidos Á rpád Gy 50 Wimmer Károly Ph 55
Vigh Bé la dr. Bp 36 Wittmann Mihály Ph 57
Vigyázó György dr. Bp 47 Wittmann Tibor Ph 69
Világhy András Ph 98 Wolleszky Tibor sac. Ph 75
Világi Gyula dr. Ko 44 Yang Zijian Győ ző Ph 06
Világosi Gábor dr. Ph 74 Zabó Attila Ph 81
Villányi Á rpád dr. So 45 Záborszky Csaba ev. lelké sz Eg 45
Villányi László Gy 60 Zachár Gyula So 51
Villányi László Ph 64 Zagorácz Márk Ph 03
Vincze Imre Ph 71 Zágorhidi Czigány Á kos Gy 92
Vincze Tibor Gy 84 Zágorhidi Czigány Balázs Gy 84
Viola Ernő Ph 81 Zalay Buda Ph 56
Virág Jó zsef Ph 84 Zambó István Ph 67
Virág Mária Kg 56 Zapf István
Virág Mikló s Ph 71 Zárdai Gyula Gy 62
Virágh Andor Ph 06 Zatik István dr. Ph 85
Virágh Imre Gy 54 Zatik János dr. Ph 80
Virágh Imre Zsolt Gy 85 Zavetz Jó zsef sac. Ph 56
Visnyovszky Roland Eg 48 Zelecsé nyi Bé la
Viski Jó zsef Ph 00 Zichy Mihály Ph 77
Visontai Kovách Zoltán Ph 63 Zilahy Szabó Tibor Ph 54
Vissy László dr. Gy 37 Zoltai György Ph 62
Vité z Zoltán Gy 71 Zoltai Mihály Ph 60
Viz István Bp 50 Zoltai Zsolt
Vizi E. Szilveszter dr. Bp 55 Zoltay Tamás Gy 91
Vizkelety András dr. Gy 44 Zotter Alajos Pp 45
Vizkelety György Gy 70 Zotter Tibor Pp 42
Vizkelety Imre Ph 47 Zsámboki Sándor Ph 53
Vízú r János dr. Ph 73 Zsávolya Zoltán (Grudl Jó zsef) Gy 86
Vízvári Endre dr. Gy 53 Zsedrovits Tamás Ph 04
Volf Kálmán Gy 69 Zseli Mikló s dr. Ph 94
Volf Pé ter Ph 04 Zsiga János Eg 45
Volkai Mikló s Gy 68 Zsigmond Balassa Gy 60
Voltolina, Mária Amália Ptl Zsinkó Gábor Ph 75
Votin Jó zsef Bp 54 Zsoldos Gábor Gy 06
Völgyi Balázs dr. Ph 89
254
A BDSZ halottai,
akiknek haláláró l 2006. októ ber 11-tő l 2007. április 30-ig szereztü nk
tudomást.
Kedves Bará taink, nyugodjatok bé ké ben!
Altai Jó zsef Kg 35 Kelé nyi Gábor dr. Bp 44

Á rvay László Bp 47 Keresztes Gábor gk. pap Ph 56
Baán Lajos SVD sac. Kg 50 Kiss Mikló s Kg 53
Bartos László Gy 38 Kleininger Jó zsef Kg 54
Brayer Gyula Bp 45 Koller Keve OSB sac.
Bé lné Rohonyi Vera Ko 39 Kondé László Gy 46
Berg Tasziló Gy 50 Madaras Jenő Bp 40
Borka Jó zsef Bp 42 Molnár Ernő Bp 34
Dé nes Andor Kg 26 Nagy Gáspár Ph 67
Dobos Imre gk. pap Ptl Né met Á dám dr., v. Bp 44
Drevenka Jó zsef Cs 53 Palinay Gyula Ko 30
Endré dy László Gy 36 Pálinkás István SVD sac. Kg 48
Frittmann Gyula Cs 51 Pleidell János Ko 35
Galambos Iré neusz dr. OSB sac. Bp 38 Prauer János Gy 57
Gergye Pé ter Pál Kg 44 Schneider Ferenc Pp 38
Goda Mikló s dr. Gy 41 Só ja Csaba dr. Ph 56
Győ rffy Lajos Ko 46 Szabó János dr. Eg 43
Hamrák Sándor Bp 46 Szalai Bé la dr. Gy 46
Hanauer Zoltán Pp 49 Szentkú ti Gyula dr. Eg 27
Hé jjas Iván Ph 55 Tó th Kálmán Ph 49
Kehrling Bé la Bp 35 Vadkerty György Pp 42
Animae eorum et animae omnium defunctorum

per misericordiam Dei requiescant in pace!
255
Megrendelhető a Pannonhalmi Zsemle !
Kedves Diáktársaink, egykori bencé s diákok!
Egy lehető sé get szeretné nk a figyelmü kbe ajánlani. Ha é rdekli Ö nöket, hogy mi
törté nik most Pannonhalmán, hogy mit is gondolnak a világró l „ezek a mai fiata-
lok”; ha szeretné nek interjú kat olvasni szeretett bencé s atyáinkkal, é s szeretné k
támogatni kezdemé nyezé sü nket, akkor ké rjü k, fontolják meg ajánlatunkat.
Mi az iskola 2005-ben alapított iskolaú jságjának, a Pannonhalmi Zsemlé nek
a (l. elő bbre, 118-121. lapokon) szerkesztő i vagyunk. Ha szeretne többet
megtudni lapunkró l, akkor látogasson el a phzsemle.fw.hu honlapra, vagy írjon
egy e-mailt a qpacujsag@gmail.com címre. – Ajánlatunk abban áll, hogy ha fé l
é vre elő fizet lapunkra, akkor mi minden számot elkü ldü nk Ö nnek a címé re
számonké nt nagyjábó l 300 Ft ellené ben a postaköltsé ggel együ tt, ha kü ld egy e-
mailt a qpacujsag@gmail.com címre, amelyben megadja a címé t. Ebben a
fé lé vben ké t vagy három számunk fog megjelenni.
A fizeté s becsü letpostával működik. A lap legú jabb számával együ tt kü ldü nk
megcímezett boríté kot, amelyben csak a pontos összeget kell visszakü ldenie.
Ha é rdekli kezdemé nyezé sü nk, szeretne támogatni minket, é s mé g ké rdé sei
vannak, e-mail címü nkön szívesen állunk rendelkezé sedre.
2006. októ ber 4.
Né meth Márton fő szerkesztő
Segíts pontosítani címjegyzé kü nket!

Kedves Diáktársaim!
Á llandó tapasztalatunk, hogy mintegy 100 diáktársunk nálunk feljegyzett címé rő l

sokfé le ok miatt visszajön kü ldemé nyü nk. Pedig folyamatosan kapjuk a helyesbí-
té seket – ezeket hálásan köszönjü k –, mé gis. A legutó bbi hírlevé lbő l is vagy 30
visszajött, a „rosszcímű ek” csapata sajnálatos mó don mindig „ú jratermelő dik”.
A hibás címekre hiába kü ldü nk bármit is, é s mé g jó , ha visszahozza a posta.
Egyre többet, belfö ldről é s külfö ldről is, talán jó címekről is visszajön a kü lde-
mé ny a címzé s „nem ottani szokás szerinti” (vagy talán gé pi feldolgozásra
alkalmatlan) formája, ú jabban pedig sokszor a háztömbökben a pontosabb meg-
jelölé s hiánya (lé pcső ház, emelet, ajtó ) miatt. Ké rem ezé rt, hogy a címetekkel
együtt a címzé s helyes, ré szletes formáját is próbáljátok jelezni (sorrend, sorok-
ba tagolás stb.), – így legalább azt is megtudhatjuk, hogy konkré tan mié rt lett
helytelen az addig helyesnek tűnő , „jó l funkcionáló ” cím.
Szeretettel é s köszönettel várom jelzé seiteket, mihelyt tudomást szereztek
valaki címváltozásáró l (akár levé lben, akár telefonon, akár elektronikus postán),
mint a nyilvántartás gondozó ja:
H-1103 Budapest, Salamon u. 11/b.
Tel.: 00/36/1/262-5071 – E-mail: drktk@freemail.hu
256

Almanach 2007

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Almanach 2007

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

B E N C É S D I Á K S Z ÖV E T S É G

(Kiadatlan, nyomdaké sz á llapotban)

Dr. Scherer Norbert (Bp 48)

Olvasó - é s technikai szerkesztő

Dr. Kö nyves Tóth Kálmán (Ph 47)

Kiadja a Bencé s Diákszövetsé g

– 2007. má jus 26. –

[Akkoriban a mostani atya megszó lítás helyé n az úr volt a szokásos.]

Élő kre é s megholtakra emlé kezü nk,

Akkor Pü nkösd utáni szombat volt, elteltü nk már a Lé lekkel,

Mint drága é kszer aranykoszorúban,

Ez itt a szenthegy: árnyas templomában

Mint csillagfé ny a hangtalan nagy é jben,

Ez itt a szenthegy: búsak menedé ke,

Magyarság ré tjé n párás szé naboglya, –

Ex Psalterio Davidico Dá vid kirá ly zsoltá roskönyvé bő l

Majd jött a II. Világháború , az Ostrom ideje, … (ezekrő l most nem),

Elindultam szé p hazámbó l,

Elindultam kis hazámbó l, Az a magyar, az a fé rfi,

Ahogy nő tt az embersé gem, Földrengé stő l földú lt honban

Most indulok kis hazámbó l, Én is hő s akarok lenni,

Ismerek tájt, fát, madarat, Napom egyszer lemenő ben,

Hő sök, szentek így ü zennek: Elindulok majd hazámbó l,

A ré gi kis gö rö g né pet kis vizekkel, nagy vizekkel,

S mi lett velü nk az é rettsé gi utá n?

Dalla Divina Commedia Dante Alighieri

O insensata cura dei mortali, Ó jaj, halandó k ezer balga gondja,

Chi dietro a iura, e chi ad aforismi Egyiknek a vé ny, másiknak a döntvé ny

quando, da tutte queste cose sciolto, s é n minde dolgok nyűgé t összetörve,

Villebald atya egykori pannonhalmi

NOS, alumni quondam classis primordialis scholae huius,

Érettsé gi vizsgánk harmincadik é vforduló jára Pannonhalmán 1977. jú lius

PRO MEMORIA AD MULTOS ANNOS

[Az Iskola körbé lyegző je]

A szentmise vá ltozó ré szei *

Talán szeretné nk, de eszünkbe vé ssük,

Egy arab bölcs mondá sa

A gyermekeid nem a te gyermekeid.

Odaadhatod nekik a szeretetedet,

Otthont adhatsz a testü knek,

Megpró bálhatsz hozzájuk hasonló lenni,

Te vagy az íj, amelyrő l gyermekeid,

Balassi Bá lint (1554–1594) Könyörög Istennek

Az esztergomi Bencé s Gimná zium

Az esztergomi Bencé s Gimná zium könyvtá rai

2 Mé száros István: Komárom-Esztergom megye iskoláinak é vszázadai, 11-30.p.

Hamis vallomá s helyett

Forró dró ton az atyá k

A rendő rök ü gyet akartak

Bé kessé g-ó hajtá s

1943-tó l az akkori bencé s diákok – így korosztályom – számára is

„Mester é s tanítvá ny”

Bemutatott tanáraim voltak igazi pé ldáim. Kü lönböző szemé lyisé gek,

Kö dö s té li esté n kint jártam Midőn a kilincset lenyomtam,

Háttal dőltem egy ö reg fának, Tapogatózva kö rbejártam,

Á m a beálló né maságban Ezúttal óvatosabb voltam,

Kis kö nyvvel kezükben ott álltak,

Katona Gábor (Ph 11.)

Erdő ssy Gellé rt (Ph 9.):

Né gy gyermekded é v távolodik már

Az idő egyre halad – jár é s jár

Messze már a sző lő a vidé k

Egyedü l egy magas hegyen

Deá k Bá lint (Ph 11.):