MINISTERUL EDUCAȚIEI Őszi kavalkád

Belluska Éva Csiszár Éva Földes Ildikó,

Leiti Mónika Román Melinda Szejke Ottilia

Magyar nyelv és irodalom

Tankönyv a III. osztály számára

1
2023
 Őszi kavalkád
Deşteaptă-te, române!
de Andrei Mureşanu

Deşteaptă-te, române, din somnul cel de moarte,

În care te-adânciră barbarii de tirani!
Acum ori niciodată croieşte-ţi altă soarte,
La care să se-nchine şi cruzii tăi duşmani!

Acum ori niciodată să dăm dovezi la lume

Că-n aste mâni mai curge un sânge de roman,
Şi că-n a noastre piepturi păstrăm cu fală-un nume
Triumfător în lupte, un nume de Traian!

Priviţi, măreţe umbre, Mihai, Ştefan, Corvine,

Româna naţiune, ai voştri strănepoţi,
Cu braţele armate, cu focul vostru-n vine,
„Viaţă-n libertate ori moarte!” strigă toţi.

Preoţi, cu crucea-n frunte! căci oastea e creştină,

Deviza-i libertate şi scopul ei preasfânt.
Murim mai bine-n luptă, cu glorie deplină,
Decât să fim sclavi iarăşi în vechiul nost’ pământ!

33
Őszi kavalkád TARTALOMJEGYZÉK
Kompetenciák ..........................................................................................................................5
Tanulni kell ................................................................................................................................... 10
Kányádi Sándor: Valami készül – Magánhangzók, mássalhangzók ......................................... 11
Gárdonyi Géza: Isten veled, gólyamadár! – Kijelentés, kérdés .................................................. 13
Őszi kavalkád

Horgas Béla: Madaras Néni meséje – Felkiáltás ...................................................................... 16

Móra Ferenc: A cinege cipője – Felszólítás ............................................................................... 19
Galambos Bernadett: Fanyar Nyanyar lekvárja – Kívánság ...................................................... 21
Fésűs Éva: A kismókus fél diója – Mondatfajták ismétlése ..................................................... 24
Kiss Melinda: A gesztenyehéj kabátka – Mondatfajták ismétlése ........................................... 27
Ezt már tudom – Ismétlés, gyakorlás ......................................................................................... 30
Tudáspróba .................................................................................................................................. 31
Rangáné Lovas Ágnes: Hoppá, baba született! – A szavak ...................................................... 33
Móra Ferenc: A mi pókunk – Új szavak alkotása ....................................................................... 36
Az otthon
melege

Bálint Ágnes: Szeleburdi család – Írj helyesen! .......................................................................... 39

Zágoni Balázs: Tortás mese – Szavak jelentése ....................................................................... 42
K. László Szilvia: Dühös vagyok – Írj helyesen! ......................................................................... 45
Ezt mát tudom – Ismétlés, gyakorlás.......................................................................................... 47
Tudáspróba ................................................................................................................................... 48
Zelk Zoltán: Téli mese – Élőlények és dolgok neve . .................................................................. 51
Kányádi Sándor: Ül a tél a hegy tetején – Élőlények és dolgok közös és saját neve ............... 54
Mester Györgyi: Karácsonyi madárfészek – Élőlények saját neve ........................................... 56
Téli varázs

Mentovics Éva: Mézeskalácsos kalandok – Élőlények és dolgok száma ................................ 59

Karácsony a nagyvilágban – Írj helyesen! .................................................................................. 61
Újévi köszöntők – Élőlények és dolgok neve a mondatban ....................................................... 63
Tóth Anna: A titokzatos hóember – Írj helyesen! ....................................................................... 65
Farsang ........................................................................................................................................ 68
Szász Imre: Téli élet – Ismétlés, gyakorlás ................................................................................. 69
Tudáspróba .................................................................................................................................. 71
Kányádi Sándor: Mesék meséje – Tulajdonságot kifejező szavak ........................................... 75
A kőleves (magyar népmese) – Tulajdonságot kifejező szavak ............................................... 78
Ludas Matyi (plakát) ................................................................................................................... 82
Ludas Matyi (magyar népmese) – Új szavak alkotása ............................................................. 83
Mesevilág

A kiskondás (magyar népmese) – Írj helyesen! ........................................................................ 87

A bujdosó macska (magyar népmese) – Írj helyesen! .............................................................. 90
La Fontaine: A szarvas, aki magát csodálta – Írj helyesen! ...................................................... 93
Csukás István: A sínen ül egy fehér nyúl – Gyakoroljunk! ........................................................ 96
Lázár Ervin: A soványító palacsinta – Az összetett szavak ....................................................... 98
Ezt mát tudom ............................................................................................................................ 101
Tudáspróba ................................................................................................................................ .102
Mátyás király könyvtára (népmonda) – Cselekvést, történést, létezést kifejező szavak ....... 105
Elődeink
nyomá-

Maros és Olt (népmonda) – A cselekvés, történés, létezés ideje ............................................ 110

ban

Ezt mát tudom ............................................................................................................................ 114

Tudáspróba ................................................................................................................................. 115
Húsvéti népszokások................................................................................................................. 117
Fekete István: A tölgyfa – Írj helyesen! ..................................................................................... 118
Olvassunk együtt!

Rápóti Jenő–Romváry Vilmos: Fűben-fában orvosság ........................................................... 121

Véssey Miklós: Felhőmese – Írj helyesen! ............................................................................... 123
Fodor Sándor: Fülöpke beszámolói – Írj helyesen! ................................................................. 125
Egyszer volt Budán kutyavásár (népmonda) ............................................................................ 128
Ion Creangă: Apó lánya és anyó lánya ...................................................................................... 131
Bolond asszony a vásáron ........................................................................................................ 135
A tulipán, a facipő meg a füles fejkötő (holland népmese)..................................................... 139
Ezt már tudom ............................................................................................................................ 142
Tudáspróba ................................................................................................................................. 143
4
 SAJÁTOS KOMPETENCIÁK
1.2. Szavak jelentésének megértése
a hallott szövegben
1.3. A szövegek nyelvi megformálására
való érzékenység
1.4. Az érthető és kifejező beszéd
megfigyelése
1.5. Nyitott magatartás tanúsítása nem
érthető kommunikációs helyzetben
ŐSZI KAVALKÁD
2.3. A szövegek nyelvi megformálására
való érzékenység szerepjátékok által
2.4. Az életkori sajátosságoknak
megfelelő, érthető és kifejező beszéd
2.5. Nyitott magatartás tanúsítása a be-
szélgetőtárs és a kommunikáció iránt
3.1. Az olvasott szövegek
globális és részinformációinak megértése
3.2. Az irodalmi és nem irodalmi beszéd-
helyzet sajátosságainak az érzékelése
3.4. Az olvasott szöveggel kapcsolatos
élmények, vélemény megfogalmazása és
megosztása
1.5. Nyitott magatartás tanúsítása nem
érthető kommunikációs helyzetben
2.1. Rövid leírás alkotása tárgyakról,
élőlényekről rövid terv alapján
AZ OTTHON MLEGE
2.2. Ismert történet mesélése segédanyag • mondatok logikai kapcsolásának gyakoroltatása
alapján
2.4. Az életkori sajátosságoknak
megfelelő, érthető és kifejező beszéd
2.5. Nyitott magatartás tanúsítása
a beszélgetőtárs és a kommunikáció iránt
3.1. Az olvasott szövegek globális és
részinformációinak megértése
Őszi kavalkád
TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK
• ismeretlen szavak jelentésének és ismert szavak új jelenté-
sének kontextusból való kikövetkeztetése
• a saját nyelvváltozat és az iskola elvárta nyelvváltozat különb-
ségeinek felismerése • a mondatok szórendjének és jelentésének
megfigyelését célzó gyakorlatok adott kontextusban • kijelentő,
kérdő, felkiáltó, felszólító mondatok és a kommunikációs hely-
zet kapcsolatának tudatosítása • a kijelentő, kérdő, felkiáltó, fel-
szólító mondatok dallamíveinek (intonációjának) megfigyelése
• különböző beszédhelyzetekben elhangzó szövegek helyes ta-
golásának, a helyesejtésnek a megfigyelését, reprodukálását,
tudatosítását célzó gyakorlatok • beszédhanghallást fejlesztő
gyakorlatok • hangok (zöngésség szerinti) differenciálását szol-
gáló gyakorlatok, pl. p-b, v-f, g-k stb. • a hanglejtést, mondat-
hangsúlyt, beszédszünetet megfigyeltető játékos gyakorlatok
• a hallgatói szerep gyakorlá sa szerepjátékok, helyzetjátékok,
csoportjátékok, előadások alkalmával • a belső képteremtés ké-
pességét fejlesztő tevékenységek különböző műfajú irodalmi
szövegek hallgatásakor • a beleélést, az empatikus magatartást
fejlesztő helyzetek, gyakorlatok
• kommunikációs helyzetek teremtése új, ismeretlen jelentésű
szavaknak az aktív szókincsbe való integrálása céljából
• különböző beszédhelyzetekben elhangzó szövegek helyes ej-
tésének tudatosítását, alkalmazását célzó gyakorlatok • artiku-
lációs gyakorlatok a helyes hangképzés fejlesztésére
• a hallgatói és beszélői szerep gyakorlása szerepjátékok, hely-
zetjátékok, csoportjátékok, előadások alkalmával • a beleélést,
az empatikus magatartást fejlesztő gyakorlatok • a kapcsolat-
teremtés, szándéknyilvánítás, a kérdezés, a kapcsolat megsza-
kítása nyelvi és nem nyelvi eszközeinek megfigyeltetését célzó
gyakorlatok
• az olvasott szöveg megértésének bizonyítása játékos felada-
tokkal
• mesék, mondák, reális történetek szereplőinek jellemzését
célzó gyakorlatok kooperatív módszerek alkalmazásával
• véleménynyilvánítás • vitakészség alakítását célzó gyakorlatok
• élmény kifejezése kooperatív módszerekkel: belső hang
• a hallgatói szerep gyakorlása szerepjátékok, helyzetjátékok,
csoportjátékok, előadások alkalmával • a belső képteremtés
képességét fejlesztő tevékenységek különböző műfajú irodalmi
szövegek hallgatásakor
• játékos, tréfás leírások képek, adott téma alapján
• játékos gyakorlatok összefüggő mondatok alkotására ese-
ményképekről, megtörtént eseményekről
• a rövid és hosszú magánhangzók és mássalhangzók helyes
ejtését célzó gyakorlatok
• a beleélést, az empatikus magatartást fejlesztő gyakorlatok
• szövegértési, szövegfeldolgozási technikák (átfutás, jóslás,
előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) al-
kalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegek olvasá-
sakor
• az olvasott szöveg megértésének bizonyítása játékos felada-
tokkal
5
Őszi kavalkád
SAJÁTOS KOMPETENCIÁK TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK
3.3. Különböző műfajú irodalmi szövegek • cím és szöveg kapcsolatát felfedeztető gyakorlatok: jóslások
sajátosságainak megfigyelése megfogalmazása cím alapján stb. • epikai szövegek tér- és
AZ OTTHON MELEGE
időmozzanatainak, cselekményeinek megfigyeltetése, rögzítése
játékos helyzetgyakorlatokhoz kapcsolva
3.4. Az olvasott szöveggel kapcsolatos • azonosulás a szereplőkkel: Melyik szereplő lennél / nem lennél?,
élmények, vélemény megfogalmazása és Mit tennél a helyében?
megosztása
4.2. Rövid leírás alkotása közvetlen környe- • leírások képek alapján
zetünk tárgyairól kérdések, képek alapján
4.3. Képzeletbeli/valós történet rövid elme- • eseménymozzanat előzményénék, következményének leírása
sélése
1.1. A mindennapi beszédhelyzetekben el- • szövegre való reagálás kérdések megválaszolásával • szöveg
hangzó funkcionális szövegek globális értése
globális értésének bizonyítása képek, képsorok segítségével
1.2. Szavak jelentésének megértése a • elhangzó szövegben nem odaillő szó felismerése játékos gya-
hallott szövegben korlatokkal
1.4. Az érthető és kifejező beszéd • a rövid és hosszú magánhangzók és mássalhangzók
megfigyelése megkülönböztetését célzó gyakorlatok izoláltan
1.5. Nyitott magatartás tanúsítása nem • a beleélést, az empatikus magatartást fejlesztő helyzetek,
érthető kommunikációs helyzetben gyakorlatok • beszédfélelem legyőzését célzó gyakorlatok • a
meg nem értést kifejező kérdések megfogalmazása
2.2. Ismert történet mesélése segédanyag • eseménymozzanat előzményének, következményének elme-
alapján sélése • olvasott, hallott meserészletek, történetrészletek elját-
szása dramatizálással
2.3. A szövegek nyelvi megformálására • szerepjátékok az adott kommunikációs helyzetnek megfelelő
való érzékenység szerepjátékok által (témájú, stílusértékű, jelentésű stb.) szókincs és formulák (kö-
szönés, megszólítás, tegezés-magázás stb.) kiválasztására és
alkalmazására
2.4. Az életkori sajátosságoknak • különböző beszédhelyzetekben elhangzó szövegek helyesej-
megfelelő, érthető és kifejező beszéd tésének tudatosítását, alkalmazását célzó gyakorlatok • a rövid
és hosszú magánhangzók és mássalhangzók helyes ejtését
TÉLI VARÁZS

2.5. Nyitott magatartás tanúsítása a be- • a meg nem értést kifejező kérdések megfogalmazását segítő
szélgetőtárs és a kommunikáció iránt
3.1. Az olvasott szövegek globális és
részinformációinak megértése
3.2. Az irodalmi és nem irodalmi beszéd- • kulcsszavak felfedeztetése • gyakorlatok különböző témájú
helyzet sajátosságainak az érzékelése
3.3. Különböző műfajú irodalmi szövegek
sajátosságainak megfigyelése
3.4. Az olvasott szöveggel kapcsolatos
élmények, vélemény megfogalmazása és
megosztása
4.1. Egyszerű funkcionális szövegek
alkotása vizuális elemmel
4.3. Képzeletbeli/valós történet rövid
elmesélése
1.1. A mindennapi beszédhelyzetekben el-
MESE-
célzó gyakorlatok
gyakorlatok
• rövid vázlat készítése tanítói segítséggel
ismeretterjesztő (történelmi, természettudományos, környezet-
védelmi stb.) szövegekkel • olvasási gyakorlatok jóslással
(események folytatásának kikövetkeztetése)
• epikai szövegek tér- és időmozzanatainak, cselekményeinek
megfigyeltetése, rögzítése játékos helyzetgyakorlatokhoz kap-
csolva • epikai szövegek tagolását (bevezetés, tárgyalás, befe-
jezés) célzó gyakorlatok • bekezdések témáinak megnevezése
(vázlatírás tételmondatokkal)
• élmény kifejezése kooperatív módszerekkel • címadási gya-
korlatok • erkölcsi és esztétikai ítélet megfogalmazása
• vizuális és grafikus elemeket is tartalmazó hirdetés, meghívó
(ünnepségre, versenyre, előadásra) megfigyelése, reprodukálá-
sa, alkotása
• eseménymozzanat előzményénék, következményének leírása
• az elbeszélés tagolása: bevezetés (előzmény, színhely, időpont),
tárgyalás, befejezés (következmény, tanulság, egyéni vélemény)
• feleletválasztásos: alternatív, páros asszociáció • visszame-

hangzó funkcionális szö vegek globális értése sélés: bábjátékkal, rajzzal

VILÁG

1.4. Az érthető és kifejező beszéd • beszédhanghallást fejlesztő gyakorlatok • a hanglejtést, mon-

megfigyelése dathangsúlyt, beszédszünetet megfigyeltető játékos gyakorlatok
6
 SAJÁTOS KOMPETENCIÁK
2.1. Rövid leírás alkotása tárgyakról,
élőlényekről rövid terv alapján
2.2. Ismert történet mesélése segédanyag
alapján
2.3. A szövegek nyelvi megformálására
való érzékenység szerepjátékok által
2.5. Nyitott magatartás tanúsítása
a beszélgetőtárs és a kommunikáció iránt
3.1. Az olvasott szövegek globális és
részinformációinak megértése
3.2. Az irodalmi és nem irodalmi
beszédhelyzet sajátosságainak
MESEVILÁG
az érzékelése
3.3. Különböző műfajú irodalmi szövegek
sajátosságainak megfigyelése
3.4. Az olvasott szöveggel kapcsolatos
élmények, vélemény megfogalmazása és
megosztása
4.1. Egyszerű funkcionális szövegek
alkotása vizuális elemmel
4.2. Rövid leírás alkotása közvetlen környe- • leírások képek alapján • reproduktív leírások, leírás folytatása,
zetünk tárgyairól kérdések, képek alapján
4.3. Képzeletbeli/valós történet rövid
elmesélése
1.1. A mindennapi beszédhelyzetekben el- • szövegre való reagálás kérdések megválaszolásával
hangzó funkcionális szövegek globális értése
1.2. Szavak jelentésének megértése
a hallott szövegben
1.5. Nyitott magatartás tanúsítása nem
ELŐDEINK NYOMÁBAN
érthető kommunikációs helyzetben
2.1. Rövid leírás alkotása tárgyakról,
élőlényekről rövid terv alapján
2.3. A szövegek nyelvi megformálására
való érzékenység szerepjátékok által
3.1. Az olvasott szövegek globális és
részinformációinak megértése
Őszi kavalkád
TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK
• leírás folytatása, kiegészítése • szóbeli gyakorlatok tár-gyak,
állatok szóbeli bemutatása
• egy bekezdés elmesélése az időrendiség érzékeltetésével (pl.
először, azután, később, végül)
• beszédhelyzetek teremtése szókincs és formulák (köszönés,
megszólítás, tegezés-magázás stb.) kiválasztására és alkalma-
zására
• a beleélést, az empatikus magatartást fejlesztő gyakorlatok
• a belső képteremtés képességét fejlesztő tevékenységek kü-
lönböző műfajú irodalmi szövegek reprodukálásával
• szövegértési, szövegfeldolgozási technikák alkalmazása
különféle megjelenésű és típusú szövegek olvasásakor • az
olvasott szöveg megértésének bizonyítása játékos feladatokkal
• prózai és verses beszédmód jellemzőinek megfigyelését célzó
gyakorlatok: ritmus, rím, verssor, versszak megfigyelése
• gyakorlatok a szöveg képzeletet mozgósító erejének, szemlé-
letességének a felfedezésére
• mesék, mondák, elbeszélések szereplőinek jellemzése, cso-
portosítása • játékok, gyakorlatok az érzelemkifejezés és a han-
gulatiság felfedezésére a lírai alkotásokban: a versek ritmusa,
rímei, verssorok, versszakok megfigyelése
• érvelés a vélemény mellett
• üzenet, értesítés írása különböző helyzetekben: kézzel írott,
elektronikus
kiegészítése • rövid leírás készítése önállóan
• az elbeszélés jellemzőinek (tartalmi és formai jegyeinek)
a megfigyelése • egy bekezdés alkotása az időrendiség érzé-
keltetésével (pl. először, azután, később, végül) • az elbeszélés
tagolása: bevezetés (előzmény, színhely, időpont), tárgyalás, be-
fejezés (következmény, tanulság, egyéni vélemény) • igazodás
a kommunikációs partnerhez, a kommunikáció céljához
• elhangzó szövegben nem odaillő szó felismerése játékos
gyakorlatokkal; régies szavak mai kontextusban vagy fordítva
• a hallgatói szerep gyakorlása szerepjátékok, helyzetjátékok,
csoportjátékok, előadások alkalmával • beszédfélelem legyő-
zését célzó gyakorlatok • a meg nem értést kifejező kérdések
megfogalmazása
• körülírás megfigyelés alapján
• leírás folytatása, kiegészítése
• szóbeli gyakorlatok: tárgyak, állatok szóbeli bemutatása
• szerepjátékok az adott kommunikációs helyzetnek megfelelő
(témájú, stílusértékű, jelentésű stb.) szókincs és formulák (kö-
szönés, megszólítás, tegezés-magázás stb.) kiválasztására és
alkalmazására
• szövegértési, szövegfeldolgozási technikák (átfutás, jóslás,
előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) al-
kalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegek olvasá-
sakor • rövid vázlat készítése tanítói segítséggel
7
Őszi3.2.
kavalkád
Az irodalmi és nem irodalmi
beszédhelyzet sajátosságainak
az érzékelése
ELŐDEINK NYOMÁBAN
3.3. Különböző műfajú irodalmi szövegek
sajátosságainak megfigyelése
3.4. Az olvasott szöveggel kapcsolatos
élmények, vélemény megfogalmazása
és megosztása
4.2. Rövid leírás alkotása közvetlen környe- • leírások képek alapján
zetünk tárgyairól kérdések, képek alapján
4.3. Képzeletbeli/valós történet rövid
elmesélése
1.1. A mindennapi beszédhelyzetekben
elhangzó funkcionális szövegek globális
értése
1.2. Szavak jelentésének megértése
a hallott szövegben
1.5. Nyitott magatartás tanúsítása nem
érthető kommunikációs helyzetben
OLVASSUNK EGYÜTT!
2.1. Rövid leírás alkotása tárgyakról,
élőlényekről rövid terv alapján
2.2. Ismert történet mesélése segédanyag • eseménymozzanat előzményének, következményének el-
alapján
3.2. Az irodalmi és nem irodalmi
beszédhelyzet sajátosságainak
az érzékelése
4.2. Rövid leírás alkotása közvetlen
környezetünk tárgyairól kérdések, képek
alapján
4.3. Képzeletbeli/valós történet rövid
elmesélése
8
• egyazon téma megfigyelése irodalmi és nem irodalmi be-
szédhelyzetben • mesék, mondák, reális történetek szereplői-
nek jellemzését célzó gyakorlatok kooperatív módszerek al-
kalmazásával: belső hang (szereplők érzelmeinek, cselekede-
teinek eljátszása drámapedagógiai módszerekkel)
• epikai szövegek tér- és időmozzanatainak, cselekményeinek
megfigyeltetése, rögzítése játékos helyzetgyakorlatokhoz kap-
csolva • epikai szövegek tagolását (bevezetés, tárgyalás, befeje-
zés) célzó gyakorlatok • bekezdések témáinak megnevezése
(vázlatírás tételmondatokkal)
• élmény kifejezése eljátszással, bábozással, tánccal, mozgással
• élmény kifejezése kooperatív módszerekkel • cím adási gya-
korlatok • erkölcsi és esztétikai ítélet megfogalmazása
• eseménymozzanat előzményénék, következményének leírása
• az elbeszélés tagolása: bevezetés (előzmény, színhely, idő-
pont), tárgyalás, befejezés (következmény, tanulság, egyéni
vélemény)
• szövegre való reagálás kérdések megválaszolásával • vissza-
mesélés: bábjátékkal, rajzzal
• elhangzó szövegben nem odaillő szó felismerése játékos
gyakorlatokkal: az adott szövegbe nem illő jelentésű, stílusértékű
stb. szavak és kifejezések megtalálása • formális beszédhelyze-
tekhez tartozó szavak informális szövegben vagy fordítva
• a hallgatói szerep gyakorlása szerepjátékok, helyzetjátékok,
csoportjátékok, előadások alkalmával • a belső képteremtés
képességét fejlesztő tevékenységek különböző műfajú irodalmi
szövegek hallgatásakor • a beleélést, az empatikus magatartást
fejlesztő helyzetek, gyakorlatok
• leírás folytatása, kiegészítése
mesélése • egy bekezdés elmesélése az időrendiség érzékel-
tetésével (pl. először, azután, később, végül) • olvasott, hallott
meserészletek, történetrészletek eljátszása dramatizálással
• a leíró és elbeszélő szövegek (tájleírás távolról közelre, közel-
ről távolra, környezet-, személy-, állat-, növényleírás; történet-
mondás, élménybeszámoló, mese, monda, elbeszélés) jellem-
zőinek felfedeztetése változatos gyakorlatokkal • prózai és ver-
ses beszédmód jellemzőinek megfigyelését célzó gyakorlatok:
ritmus, rím, verssor, versszak megfigyelése
• az olvasott szöveg leíró részeinek megfigyelése • a leírás anya-
gának elrendezése: az egésztől halad a rész felé, részektől az
egész felé • reproduktív leírások, leírás folytatása, kiegészítése
• rövid leírás készítése önállóan
• az elbeszélés jellemzőinek a megfigyelése • mondatok logikai
kapcsolása • összefüggő mondatok alkotása eseményképekről,
megtörtént eseményről • az elbeszélés tagolása: bevezetés
(előzmény, színhely, időpont), tárgyalás, befejezés • igazodás
a kommunikációs partnerhez, a kommunikáció céljához
 Őszi kavalkád

Ajánlás

A magyar nyelv és irodalom tantárgy kiemelkedő fontossággal bír az

általános iskolás évek során, hiszen ez az az időszak, amikor a kisdiákok
megszerezhetik az alapvető nyelvi és irodalmi ismereteket, amelyekre ké-
sőbb a továbbtanulás során is szükségük lesz.
Tankönyvünk célja, hogy segítséget nyújtson a diákoknak az olvasás,
írás, nyelvtan és irodalom területén. A tartalmat úgy állítottuk össze, hogy a
tanulók érdeklődését felkeltsük, motiváljuk őket az önálló gondolkodásra, a
kreatív kifejezésre, a feladatok elvégzése során fejlesszük anyanyelvi kom-
petenciáikat. Hangsúlyt fektettünk arra, hogy a tartalom könnyen érthető,
érdekes és tanulságos legyen.
Reméljük, a tankönyvünk hozzájárul a gyermekek nemzeti identitásá-
nak, a magyar nyelv szeretetének megerősítéséhez.
Kívánjuk, hogy tanítók és diákok egyaránt forgassák szívesen lapjait!

A szerzők

A digitális tankönyv jelmagyarázata

interaktív digitális feladat mozgóképek

statikus digitális feladat

9
Ő
Őszi kavalkád

Tanulni kell
T
(részlet)
Tanulni kell. A nyári felhőt.
A lobbanásnyi égi-erdőt.

Tanulni kell mézet, diót,

jegenyefát és űrhajót,

a hétfőt, keddet, pénteket,

a szavakat, mert édesek,

tanulni kell magyarul és világul,

tanulni kell mindazt, ami
mi kitárul,

ami világít, ami jel:

tanulni kell, szeretni kell.
ell.

Nemes Nagy Ágnes

10
0
 Őszi
zi kavalkád
kava
alká
Szómagyarázó:
Valami készül
V
csősz – mezőőr, mezőkerülő
ficserész – csiripel, csicsereg
Elszállt a fecske, és a szellő is
őszül – fehéredik a haja,
üres a fészke, be-beáll szélnek,
(itt) öregszik, vénül
de mintha most is fákon a lombok
itt ficserészne, remegnek, félnek.
úgy kél a nap, Valami titkon,
és úgy jön az este, valami készül:
mintha még nálunk itt-ott a dombon
volna a fecske. már egy-egy csősz ül:
Még egyelőre
minden a régi, Nézd csak a tájat,
bár a szúnyog már de szépen őszül.
bőrét nem félti,
Kányádi Sándor

1. Milyen évszakot jelenít meg a költő? Milyen színeket használnál, hogy megfesd a vers
hangulatát? Milyen érzéseket kelt benned a vers?
2. Mi az, ami titkon készül? 
A fecskék aká
r Afrika
legtávolabbi v
idékeire is
3. Értelmezzétek a következő verssorokat! elvonulnak.

Akár 16 évig is
élhetnek.

Mindig saját fé
„a szellő is szkükbe
„bár a szúnyog már térnek vissza T
bőrét nem félti” be-beáll szélnek” . udod-e

5. Ebben a versben a természet úgy

4. Milyen más címet adnál a versnek? viselkedik, mintha ember lenne.
Keress erre példát!
6. Pótold a szavak hiányzó magánhangzóit! A vers melyik részletére gondoltunk?
7.
Megtudod, ha pótolod a hiányzó
mássalhangzókat!
Fecskeétlap
__a__a__i __i__ __o__,
__a__a__i __é___ü__:
sz__ny__g b__g__r__k
i__ __-o__ __ a __o__ __o__
__á__ e___-e___ ___ő___ ü__:
l__gy sz__csk__

sz__t__k__t__ s__sk__ __é__ __ ___a__ a __á__a__,

__e ___é__e__ ő___ü__.

11
Őszi kavalkád
8. A fecskék készülődnek a nagy útra. Vajon
miről beszélgetnek? Szólaltasd meg őket!

Páros munka: Készíts tematikus portfóliót

9.
Meséljetek egymásnak

LIÓ
(gyűjteményt)! Kövesd minden

FÓ
nyári élményeitekről! fejezetben az erre vonatkozó

RT
PO
utasításokat!
Gyűjts érdekességeket a fecskéről!
10. Olvasd el a verset! Miért használt Andris más-más köszönési formákat?
Hangyász néni, kézcsókom, Béka úrfi, jó reggelt,
mért néz olyan vészjóslón? mit szól, hogy a tó megtelt?
Ne is mondja, angyalom, Ha megtelt, nem meglepő,
sehol egy szép hangyanyom. ez a hőség brekkenő.

Hangya testvér, helóka, Gyík kisasszony, pusszantás,

ráuntál a melóra? melyik résbe csusszantál?
Nem untam, csak vasárnap
rnap
p Nem csusszantam, fáradtam,
a hangyák is lazsálnak. köztudott, hogy lábam van.
(Varró Dániel: Andris beszélget
az állatokkal – részlet)

11. Milyen más köszönési formákat ismersz? Sorolj fel néhányat!

Nem minden Tudod-e

országban ug
formák. yanolyanok a
köszönési

• Játsszátok el a fenti köszönési formákat! Gyűjtsetek érdekességeket más népek köszö-

nési formáiról!

12
 Őszi kavalkád
Szómagyarázó:
Isten veled,
borzong – remeg
csapong – repked, repdes gólyamadár!
elmereng – elgondolkodik

Valami különös szomorúság borzong át a lelkemen. Nem- m-

csak a lelkemen: minden fán, minden fűszálon, az egész tájon, on,
még a felhőkön is. Ez a szomorúság az ősznek megérkezése. se.
Kertemben már az őszirózsák fehér és lila virágai melengetik ik az arcukat
k a nap sugaraiban.
ib
A gesztenyefám napról napra halványabb. A gyümölcsfáim is olyanok, mint az öregemberek:
egyik, mint a sárga öregember; a másik, mint a piros öregember.
A két gólyánk is elment. Szent István király napján láttam őket utoljára a mezőn. Nem
halásztak, csak álltak-álldogáltak elgondolkozva a fűben; ott álltak mind a ketten. A fecskék
ma csapongtak fölöttük a levegőben. Azok még nem gondoltak akkor az
vidáman
elutazásra.
elutazá
Furcsa két madárfaj a gólya meg a fecske, hogy tavasszal mindig
idejön a másik világrészből; ősszel meg mindig visszatér a másik
világrészbe. De ott nem házasodnak, nem raknak fészket, és nem
költenek, csak itt minálunk. Melyik hát az igazi hazájuk?
Még furcsább, hogy az a két gólya meg az a pár száz fecske az egész
országból csak a mi falunkat szereti. A messze Afrikából ide térnek mindig vissza, ide ám, a
mi szegény nádas házaink közé, a mi szegény mezőnkre. Mi van a falunkon olyan szeretni
való, hogy érdemes érte átrepülni egész nagy tengert meg egy egész nagy országot?
Ahogy a két gólya ott áll egymás mellett, bizonyára így beszélgetnek:
– Öregem – mondja az asszony –, a vízililiomnak fogytán a virága.
Az ura bólint erre a fejével csöndesen.
Ismét az asszony szól:
– Mikor indulunk?
– Mikor az utolsó liliom is eltűnik.
– A gyerekek eléggé erősek?
– Megbírják.
Mind a kettő újra bús elmerengésbe mélyed. Milyen szomorú tud lenni a madár! Egész tes-
tével szomorú.
A minap aztán sok gólyát láttam a magasban. Odafenn kanyarogtak a falu fölött, aztán
egyszer csak: egyenes az út Délnek!
A fecskék csak tegnap mentek el. Úgy beszélték meg, hogy a templom tetejéről indulnak,
mert ott gyűltek össze.
Töméntelen, nagy fekete madárraj volt az ott együtt. A falu csendjében nem hallatszott
egyéb, csak az ő csivikelésük-csiripolásuk. Tanácskoztak, disputáltak. Vajon min forgott a

13
Őszi kavalkád
beszéd? Vezért választottak-e, vagy az út irányát hányták-vetették meg? Rossz hírt kaptak-e
Afrikából? Vagy valamelyik más falubeli fecskenépről szavaztak, hogy megvárják-e őket, vagy
nélkülük menjenek? – Ki tudná megmondani, ha nem madár?
Fölkerekedtek, egypárszor körülkanyarodtak fenn, aztán elszálltak a messzeségbe.
De hát miért megy el a gólya, miért megy el a fecske, ha a mi falunkat érzi otthonának?
Ó, bizony könnyű azt kitalálni. Az október hideg leheletétől dermedten hullanak el a bogarak
milliói. A téli ég felhői hóval borítják be a mezőket.
Miből éljen akkor a szegény gólya meg a szegény fecske? Éhen halna meg itt valamennyi.
Ma már nincs se fecske, se gólya. Talán éppen most repülnek fenn a szédítő magasságban
a tenger fölött és a tenger felhői fölött.
Gárdonyi Géza nyomán
1. Milyen az olvasmány hangulata? Válaszd ki!
humoros szomorkás kedves vidám fájdalmas lehangoló

2. Keresd meg a szövegben, mihez hasonlítja az író a gyümölcsfákat!

3. Mit tudtál meg a gólyák szokásairól?

Milyen maga Tudod-e
4. Páros munka: Gyűjtsetek az őszre a költöző ma
san repülnek
jellemző szavakat, szókapcsolatokat darak?
az olvasmányból! A madarak re
pülési magas
nak felső hatá ságá-
ra ott van, ah
5. Állapítsd meg, hogy igazak vagy oxigén már tú
l kevés ahhoz
ol az
hamisak az alábbi állítások! anyagcseréjü , hogy
k megfelelőe
fajról fajra vá n m űködjön. Ez
ltozik.
A fecske és a gólya melegebb vidéken • Karvalykese
lyű – 11 270 m
tölti a telet. • Trombitás h éter
attyú – 8230
• Indiai lúd – méter
8000 méter
A gólyák augusztusban szoktak útra • Fehér gólya
– 6400 méter
kelni. • Bíbic – 4500
méter
• Fenyőrigó –
3300 méter
A fecskék és a gólyák Afrikában is • Sarlósfecsk
e – 2000 méte
fészket raknak. • Sarki lúd – 1 r
500 méter

A fecskék a templom tetején gyülekeztek.

14
 Őszi kavalkád
6. Játsszátok el az alábbi népi gyermekjátékot!
Boglya tetején áll egy gólya. Apró a sása, hosszú a lába.
Koromfekete szárnya, tolla. Kis kacsa fürdik fekete tóba’.
Játékleírás: A gyerekek kört alkotnak. A kör (a boglya) közepén egy lábon, széttárt ka-
rokkal egyensúlyozik egy gólya (kijelöljük vagy kiszámoljuk). A többiek körbejárják vagy kör-
betáncolják. A dal utolsó soránál a gólya párt választ, és beviszi magával a kör közepére. Így
a következő körben azt éneklik, hogy: áll 2 gólya, azután 4, majd 8 és így tovább, míg minden
gyerekből gólya lesz.

7. Mondj kijelentéseket a költöző madarakról!

Szent István nTudod-ee
apja
augusztus 20
8. Keress kérdéseket az olvasmányban! -án van.

A magyar nyelvben a mondatok hanglejtése általában ereszkedő.

pl.
A gólyák elröpültek. A békák hová bújtak?

9. Fogalmazz kérdéseket az alábbi mondatokhoz! A kiemelt szóra kérdezz!

Ősszel gyakran esik az eső. Megsárgulnak a falevelek.

A költöző madarak melegebb vidékre repülnek.

10. Olvasd el helyes hanglejtéssel a verset!

Miért vagy kedvetlen? Miért vagy haragos?
Mert virágom szedetlen. Megsértett a kalapos.

Miért vagy mérges? Miért vagy panaszos?

Mert az almám férges. Mert az arcom maszatos.

11. Az olvasmány kiemelt szavai alapján egészítsd

ki az alábbi mondatokat!
____________ vezért a madarak? Így is kérdezhetsz:
____________ rossz hírt Afrikából? Választottak-e?
____________ egymást a fecskenépek? Kaptál-e?

12. Játék: Kérdezz-felelek

Párban, megadott témakörben kérdezzetek és válaszoljatok.
Témák lehetnek: vásárlás, egy új barát a játszótéren, új osztálytárs érkezése…
15
Őszi kavalkád
Szómagyarázó: Madaras Néni meséje
Egészítsd ki a mondatokat a zárójelben található
szavakkal!
Az öreg bácsi ________botra támaszkodva sétál.
A _________ úton kirándulócsapat közeleg.
Édesanya____________ ültetett a cserépbe, és az
íróasztal mellé tette.
A ___________ szőrű kiskutya csontot talált.
(fikuszt, göröngyös, bozontos, kampós)

Madaras Néni Ősz Anyó barátnője, s persze láthatat-

lan, mint a tündérek, manók, óriások és más effélék. Leraj-
zolni könnyebb, bár az sem könnyű, mert Madaras Néni furcsa néni. Elég, ha a külsejét nézed,
a zöld kesztyűs kezét, amellyel kampósbotot lenget és bőrtáskát lóbál. Kék harisnyanadrágos
lábain nincs cipő. Talán azért, hogy be ne törje a házak tetejét, hiszen a földre nem lép soha:
mindig csak a magasban jár. Léghajón érkezik, de azt sem köti ki a világért sem – meg-
parancsolja neki, hogy lebegjen csak a háta mögött. Na és a szemüvege, ahogy a fülére
kanyarodik, az a csodás, piros keretes zöld szemüveg a zöld füleken, a csigákban göndörödő
kék haj bozontjában! A régimódi barna kalap a lengedező dísszel már ráadás csupán, de
elmaradhatatlan ráadás.
Madaras Néni láthatatlan, de sok jelből látható, ha jelen van. Először is a madarak, különösen
a villogó szárnyú fecskék sorakozóiból tudjuk, hogy megérkezett...
Madaras Néni hírt hoz. A történetben, amit elmesél, senki sem kételkedik: egyetlen madár sem.
A fecskék a leghűségesebbek, megfogadják a tanácsát, indulnak délre, mind-mind, a fekete, a lila
és a kék kabátos fecskék. A házak melletti öreg fa lombtalan ágain is üldögél néhány kismadár, de
ők nemigen hallgatják végig Madaras Néni intelmeit. Kíváncsiskodnak kicsit, érdeklődve nézik
a csapatba verődő fecskéket, aztán: huss! Röpülnek lakmározni, nem gondolnak a télre. Pedig
ha eljön, ha fúj a szél, és csikorog a fagy, nehéz a kismadár élete.
Emlékszel, mi történt az egyik télen?
Délután öt óra volt. Sötét, hideg, szeles, fagyos délután.
Nyakamat behúzva siettem haza. Hát ahogy lépkedek,
egyszer csak mit látok? Valami apró göröngy vergődik előttem...
Göröngy? Dehogy! Egy kismadár. Lehajolok és fölveszem,
melengetem a tenyeremben. Cinege. Széncinege. Alig él. Mi
mást tehetnék, hazaviszem.
Meggyorsítom a lépteimet, és közben érzem ám, hogy mo
corog a madár. Egyre erősebben ver a szíve, veri a tenyeremet,
mint egy kis kalapács.
Aztán megérkeztem a cinegével. A félig fagyott cinege
a meleg lakásban egyszer csak így csinált: huss! És máris fönn

16
 Őszi kavalkád
ült a könyvespolcon. Aztán a lámpa zsinórjára röppent, aztán az ablaknak, aztán a falnak, s
végül rémülten leszállt a fikusz karójára.
Mit tegyünk a cinegével? Ha kiengedjük, megfagy. Kerestünk hát egy kosarat, leterítettük
valami lukacsos, ritka szövésű anyaggal, és ez lett a cinege háza egy éjszakára. Kapott
szalonnadarabkákat és dióbelet, tálkában vizet, hogy ne éhezzen, és ne szomjazzon.
Másnap aztán elengedtük...
Lehet, hogy a legközelebbi őszön, amikor újra fölhangzik Madaras Néni meséje, a cinege is
gondolkodóba esik. Nem volna jobb, ha ő is elmenne? Hosszú volna neki az út. El is tévedne
talán. És ha oda is érne, nem találná a helyét.
Madaras Néni mesél, és a mondókája végén odasúgja
hallgatóinak: „Jön a tél, fúj a szél, röpüljetek délre!” A fecskék,
gólyák bólintanak, és mennek. A cinege is bólint, de marad.
Horgas Béla nyomán

1. Mit érzett Madaras Néni és az író a madarak iránt?

barátságot szeretetet érdektelenséget törődést

gondoskodást közömbösséget aggodalmat

2. Olvasd el, hogyan mutatja be az író Madaras Nénit!

3. Mondd el, hogyan mentették meg a cinegét!

4. Milyen madaraknak mondhatta Madaras Néni?

„Jön a tél, fúj a szél, röpüljetek délre!”

5. Keresd ki a szövegből:
• Mi jelzi először, hogy Madaras Néni megérkezett?
• Kik fogadják meg a tanácsát?

6. Sorolj fel itthon telelő madarakat! Miért maradnak itthon ezek a madarak?

A Román Mad Tudod-e

ártani Egyesü
madárkórház let a bukaresti
at működtet. T Falumúzeumb
is létezik egy öbb m int tíz éve Marosvás an
hasonló kórhá árhelyen
z.

17
Őszi kavalkád
Olvasd el az alábbi levelet! Figyeld meg a levél részeit és a szövegelhelyezést a lapon!
7.
Kedves megmentőim! megszólítás
Hálás szívvel gondolok rátok, mert megmen-
tettetek a fagyhaláltól. tartalom
Sikerült megerősödnöm, és visszatalálnom 
Ki írta a levelet?
a családi fészekbe. 
Ki a levél címzettje?
Hálából tavasszal megisztítom a gyümölcs-  Milyen célból íródott
fáitokat, és énekemmel jókedvre derítelek. a levél?
 Másold le a levelet!
Gyümölcsfalva, 2017.december 8. keltezés

Üdvözlettel: elköszönés

IÓ
Írj te is egy

ÓL
a hálás cinege aláírás

F
köszönőlevelet!

8. Mozgásos énektanulás: Nád a házam teteje
Nád a házam teteje, teteje,
rászállott a cinege, cinege.
Hess le róla cinege, cinege,
leszakad a teteje, teteje.
RT
PO
Ha leszakad, mi lesz véle?
Sárga lábú cinege, cinege,
Hess le róla cinege, cinege,
leszakad a teteje, teteje.

9. Párosítsd a mondatokat a megfelelő beszélői szándékkal!

öröm Nahát, Madaras Néninek nincs cipője!

fájdalom Szegény cinege, mennyire fázhat!
meglepődés De jó, hogy megmenekült a cinege!
sajnálkozás Jaj, de megütöttem a szárnyam!

10. Olvasd el megfelelő hanglejtéssel a fenti mondatokat!

11. Alakítsd át a mondatokat!

közlés felkiáltás
Lekvárt főzünk. Hurrá, lekvárt főzünk!
Sáros lett a cipőm
Fejemre pottyant egy dió.
Találtam egy madárfészket.
Gombát találtam az avarban.
18
 Őszi kavalkád
Szómagyarázó:
bölömbika – varjú nagyságú, bömbölő hangú
vándormadár
varga – lábbeli készítésével foglalkozó mester
daru – gólya nagyságú vándormadár
búbos banka – fején tollbóbitát viselő, közepes
termetű vándormadár

A cinege cipője
Vége van a nyárnak, Azt mondja a varga, Csak a cinegének
hűvös szelek járnak, nem ér ő most arra, szomorú az ének:
nagy bánata van a mert ő most a csizmát nincsen cipőcskéje
cinegemadárnak. nagy uraknak varrja. máig se szegénynek.

Szeretne elmenni, Darunak, gólyának, Keresi, kutatja,

ő is útra kelni. a bölömbikának, repül gallyrul gallyra:
De cipőt az árva kár, kár, kár, nem ilyen „Kis cipőt, kis cipőt!” –
sehol se tud venni. akárki fiának! egyre csak azt hajtja.
Móra Ferenc
Kapkod fűhöz-fához, Daru is, gólya is,
szalad a vargához, a bölömbika is,
fűzfahegyen lakó útra kelt azóta
Varjú Varga Pálhoz. a búbos banka is.

1. Milyen kép jelenik meg előtted a vers 2. Mi jelzi a nyár végét a versben? Olvasd
hallgatása közben? fel!
3. Miért bánatos a cinege? Mit láthat, ha 4. Kiket tartott nagy uraknak a varga?
az égre tekint? Szerinted miért?
5. Melyik ritmussorra épül a vers? Válaszd ki!
ti-ti tá ti-ti tá ti-ti ti-ti tá tá ti-ti ti-ti ti-ti tá
6. Írd ki mindegyik versszakból az összecsengő szavakat!

7. Játék Győzd meg a vargát,

8.
hogy készítsen cipőt
Állítsátok bíróság elé a vargát, ami- a cinegének! Próbálkozz
ért nem varrt cipőt a cinegének! kéréssel, paranccsal
Érveljetek mellette és ellene! vagy felszólítással!
19
Őszi kavalkád
9. Foglald mondatba a kimaradt mesterségnevet!

vincellér kádár kovács kalmár takács varga tímár szűcs

A ________ a hordó- és kádkészítés mestere.

LIÓ
A ________ a bőrök kikészítésének mestere.
Gyűjtsetek olyan

FÓ
A szőrme- és bőrkészítés mestere a _______.

RT
vezetékneveket,

PO
A szövetek készítésének mestere a ________.
amelyek foglalko-
A kereskedés mestere a ________. zásokból erednek! Válassza-
A lábbelik kikészítésének mestere a ________. tok ki egyet, és készítsétek el
A szőlőművelés mestere a ________. a címerét!

10. Olvasd el a környezetvédők felhívásait!

Ne bántsd Ne nyúlj a madarak Készíts

a madarakat! tojásaihoz! madáretetőt!

Ne tégy kárt Vigyázz az itthon

a madarak fészkében! telelő madarakra!

11. Válaszd ki a tiltást kifejező mondatokat! Másold le!

12. Páros játék: Álljatok párba egymással szemben, és cselekedjetek az

utasításoknak megfelelően! A játékvezető utasításokat ad:

 Tedd a jobb kezed a párod bal vállára! 

Karoljatok egymásba, és ugráljatok fél lábon!

Fogd meg a társad fülét! 
Guggoljatok le, és csapjátok össze a
tenyereteket!

Érintsd meg az orrát!

Találj ki további három utasítást a játékhoz! Írd le a füzetedbe!

13. Figyeld meg a következő szavak helyesírását! Dolgozz a példához hasonlóan!

pl. ad – add – adj pl. kér – kérd – kérj
küld, mond, tud, feled talál, köszön, ken, tanul
pl. olvas – olvasd – olvass
kutat, keres
20
 Őszi kavalkád
Fanyar Nyanyar
Szómagyarázó:
lekvárja
fanyar – szájat összehúzó,
nem kellemes íz
szende – szelíd természetű,
ártatlan
majszolgat – eszeget

Fanyar Nyanyar folyton áfonyát evett, de azért imádta az erdőszéli kö-

kényt is, amit megcsipkedett a huncut, késő őszi dér. Nagyon szerette a
fanyar dolgokat.
Hogy miféle lény is ő, azt kérdezed?
Hát egy nyanyar, aki a sok kökénytől, áfonyától mindig
fanyar. Ilyen egyszerű! Kék kendőt visel a fején. Kócosan
kilóg belőle furcsán sárgászöld haja. A ruhája is kék, hosszú, majdnem a föl-
dig ér, és tele van lyukakkal meg szakadásokkal, mert tudod, a kökénybokor
kökény
nagyon szúrós! De őt ez egyáltalán nem zavarja. Tökéletesen
beleolvad az érett kökény- vagy áfonyabokorba, ezért észre sem vennéd, ha
arra járnál, amerre ő. Vagy, ha észrevennéd, mit is látnál? Hogy egy kékséges
rémség kéket eszik? Néha olyan boldog, hogy majszolgatás közben felkiált:
Juuuuj, de finom, juuuuj, de jó fanyar! szeder
Egyébként nyanyarok mindig is éltek Manóföldön, csak tudjátok, a tündérek
és a törpék annyira szeretik, ha róluk szólnak a történetek, hogy szívesen hallgatnak a
létezésükről. Fanyar Nyanyar nagyon szende és félénk volt. Lehet, hogy tőled is megijedne.
Képzeld el, egyszer nagyon furcsa dolog történt!
Fanyar Nyanyar éppen áfonyát majszolgatott, amikor megszólalt egy vékonyka hang:
– Hé! Nem adnál belőle nekem is egy kis kóstolót? Nem érem el. Olyan jóízűen majszolgatsz!
Fanyar Nyanyar nem látott senkit. „Az agyamra megy
a magány!”– gondolta.
De a vékonyka hang nem tágított.
– Olyan mohó vagy! Miért csak magadra gondolsz?
Nyanyar lehajolt, és a fűszál tetején megpillantott egy csipkebogyó
zöld sapkás manót.
– Bocsáss meg, nem vettelek észre! Olyan zöld vagy!
– Te meg olyan kék! Ne sértegess, inkább kínálj meg!
Fanyar Nyanyar tenyerébe vette a kis manót, és együtt
lakmároztak.
– Ez nagyon finom! – kiáltotta a manócska. – Miért
nem főzöl belőle finom lekvárt?
– De butuska vagy! A várakat építik, nem főzik! – galagonya
hahotázott a kékség.
21
Őszi kavalkád
– Tudd meg, hogy Manó mami min-
dig főz lekvárt! – kiáltotta durcásan a kis
manó.
– Akkor kérlek, meséld el, hogyan kell,
áfonya és csináljuk együtt! Jó? – kérte Nyanyar.
A kis manó boldogan kezdett a mesélésbe:
Először leszedjük az áfonyát, és megmossuk. Aztán
rakunk egy nagy tüzet, és feltesszük az egész gyümölcsöt
egy nagy üstben. Keverjük, kavarjuk, keverjük, kavarjuk,
ha már levet engedett, leszedjük a tűzről, és átpasszíroz-
zuk. Újra feltesszük a tűzre, kevés cukrot teszünk közé,
és üvegekbe merjük. Manó mami fel is címkézi, hogy a 2007. manóév októberében készült.
– Hát így készül a fincsi lekvár! – csapta össze elégedetten pici kezét a manó.
– Úgy szeretném kipróbálni! Segítesz nekem? – kérdezte Fanyar Nyanyar.
A kis manó boldogan bólogatott…
Nekiláttak. Estére sok-sok apró, felcímkézett üveg sorakozott az áfonyás
szélén. A környék összes manója Nyanyarhoz járt lekvárért, hiszen nekik amúgy
is sok volt a dolguk: fűszálat fésülni, lepkéket festeni, kérget repeszteni… vackor
Így hát Nyanyar sem magányos már: a zöld apró manó mellett sok, sok ba-
rátja lett.
És te? Nincs barátod? Próbáld meg áfonyalekvárral!
Galambos Bernadett nyomán

1. Olvassátok el szerepekre osztva a mesét! Figyeljetek a mondatok helyes hanglejtésére!

2. Készítsetek fürtábrát Fanyar Nyanyarról!

szerény

Fanyar Nyanyar

3. Csoportosítsd az előző feladatban gyűjtött tulajdonságokat!

külső tulajdonságok belső tulajdonságok

4. Jelöld számozással az áfonyalekvár főzésének sorrendjét! Másold le sorrendben

a mondatokat!
Kavargatják. Főni teszik. Átpasszírozzák.
Cukrozzák. Felcímkézik az üvegeket. Leszedik a gyümölcsöt.
Üvegbe merik. Megmossák. Megfőzik.
22
 Őszi kavalkád
5. Beszéljétek meg az alábbi közmondások jelentését!
Nem igaz barátság, amely könnyen elmúlik.
Madarat tolláról, embert barátjáról.
Bajban ismered meg az igaz barátot.
Új barátért el ne hagyd a régit!

6. Játék
Készítsétek el az osztály barátsághálóját! Szükségetek lesz egy gomolyagra,
melyet a következő mondattal adtok tovább:
Azt szeretem benned, hogy…
7. Melyik szereplő mondhatta volna?
Bárcsak nagyobbra nőttem volna! Ó, ha nekem is lenne egy barátom!
De szeretnék lekvárt főzni! Bár ne lennék ilyen kék!
8. Egészítsd ki a következő párbeszédet!
8
Az erdő tündére is meg szeretné tanulni a lekvárfőzés tudományát. Ezért keresi
Fanyar Nyanyar házát az erdőben, de nem találja.
– Jó napot, zöld manó! – Attól tartok_______. Elkísérnél?
– ______, szépséges tündér! – ____________________.
– Meg tudnád mondani, hol találom____? – Köszönöm a segítséged!
– _____________________.
9. Fogalmazd meg kívánságaidat, vágyaidat az alábbi helyzetekben!
Nagyszüleidhez utaztok. Iskolai versenyre készülsz.

Elveszett a kedvenc háziállatod.

10. Játék: Diókapkodó
A gyerekek számánál eggyel kevesebb diót
helyezünk az asztalra.
A gyerekek sétálnak az asztal körül.
Adott jelre el kell venni egy diót az asztalról.
Akinek nem jut, kiesik a játékból.
Addig folytatódik a játék, amíg elfogy a dió.
(Zenére is lehet sétálni.)

Tudod-e
A fekete áfonya a vadon élő állatok kedvenc tápláléka. Az áfonyát helyen-
en
n-
ként fekete kokojzának, boronyicának, havasi meggynek is nevezik.

23
Őszi kavalkád
szentjános-
zt
gubbas o s an bogár
Foglald mondatba dac
az új szavakat!
szajkó
kotorta
óvatla
n cserfes

A kismókus fél diója

Egyszer egy kis mókus talált egy fél diót. Az erdőszélen kis testvérével játszott éppen, aki
semmit sem vett észre. A fél dió ott pihent a fűben, és Mókus Péter egy szót sem szólt, csak
zsebre tette...
Azt gondolta, hogy olyan icipici az a fél diócska, hogy ha még megosztja, alig marad
egy falatnyi belőle. Majd később, egy óvatlan pillanatban, ha a testvérke nem veszi észre,
megeszegeti uzsonnára.
Megizzadt a bezárt mókustenyérke: a fél dió égette, mint a láng. Ezért a drága kincset
mélyebbre süllyesztette a zsebébe.
Beljebb az erdőben, egy szép tisztáson, víg mókusok másztak egy farakásra. A diót elővenni
megint nem lehetett, mert biztosan kértek volna belőle.
Hát fogta, bundácskájába szinte begombolta, és oda-
szorította a szívéhez.
A többi mókus hintázott vidáman, leugráltak, az ágat
eleresztve. A testvérkéje is közéjük állt, csak Péter
gubbasztott magában. Dacosan leste, mikor tudná a fél
diót megenni.
– Mi bajod? – kérdezték.
– Semmi! – felelte búsan, és elszorult a torka. A fél diócskát most is a legmélyebb zsebébe
tolta. Majd később eszi meg, azért sem ad belőle senkinek.
Mire megnyúlt a sok-sok árnyék, elfáradtak a mókusok, és véget ért a játék. Megint odajött
a testvérke. Orrocskáját szelíden a füléhez dugta, úgy súgta:
– Anyuka vár! Ideje hazamenni az odúba!
– Csak siess te előre, szaporán, mert utolér az este!
Ő maga hátul baktatott, zsebét kotorta, s kivette gyorsan a kis diófalatot. Félig kivájta már
a mohó, kicsi körme, amikor fentről a bagoly belemordult a csöndbe:
– Huhu! Siessetek, mert indulok vadászni, ha sötétség borul a hegyoldalra!
Péter megint megállt a fél dióval, és hamar visszadugta rejtekébe, nehogy meglássa a testvére.
Amikor hazaértek, a nagy fa alatt Péter körülnézett. A kis testvért megint előreküldte, ő
meg lopva leült a fűbe, hogy most a féltett fél diócskát megeszi végre. Jobb így, hogy még
anyu sem látja, mert ő kettévágná menten. Őket mindig egyformán szereti. De akkor mi marad
neki!? Ilyen picit minek felezzen?

24
 Őszi kavalkád
– Így, nagyszerű! Bekaplak, fél diócska!
Fogta... ám ebben a percben, a szemközti bokorban valami rezzent! Ijedtében a fél diócska
nagyot koppant. A bokorból meg kinézett egy szajkó, szemtelenül, lármásan és vidáman:
– Ej, éppen egy ilyen ízes, húsos, fehér kis fél dióra vágytam!
Felkapta cserfes csőre, s boldogan tűnt el vele az erdőben.
Odafent Péter nagy könnyet törölt szét a tenyerével, pedig mindenki mosolyogva várta.
Mikor bebújtak a mohaágyba a kedves kis testvérrel, az halkan
odasúgta:
– Péter, van számodra egy meglepetésem!
– Ugyan mi?
– Ma a réten egy fél diót találtam. Tudtam, hogy szereted. Nézd,
elhoztam neked!
A jó kis testvér így beszélt, és képzeljétek, odaadta a dió másik felét.
Szerencse, hogy a szentjánosbogár lámpása már kihunyt, mert Mókus Péter fülig elpirult,
hogy lám, a kis testvére, akit ő becsapott, úgy szereti, hogy odaadná az egész falatot.
Úgy szégyellte magát. Nem kért csak egy parányi harapást, és a fejét lehorgasztotta.
Gyomrának a kevés is jólesett, kis szívét mégis egész éjjel nyomta a fél diócska.
Fésűs Éva nyomán

1. Te mit tettél volna Mókus Péter helyében? Érvelj!

2. Olvasd el, hogyan fejezi ki az író:

z beesteledett z furdalta a lelkiismeret

3. Válaszd ki a Mókus Péterre jellemző tulajdonságokat!

becsü- kapzsi telhetet-

önző letes mohó len

aggodal- hiú gondos- torkos

maskodó irigy kodó

4. Dolgozzatok párban! Gyűjtsetek 5. Képzeld magad Mókus Péter

Mókus Péter testvérére illő helyébe, és meséld el a történetet!
jellemvonásokat!
6. Párosíts úgy, hogy értelmes közmondásokat kapj!
Jobb adni, dobd vissza kenyérrel.
Kétszer ad, mint kapni.
Ha megdobnak kővel, ki gyorsan ad.

Válaszd ki azt a közmondást, amelyik legjobban illik a meséhez!

25
Őszi kavalkád
7. Készíts állatfigurákat dióhéjból!

8. Mondattorpedó. Alkoss mondatokat a megadott kódok alapján!

A B C D E
1 Mi szajkó! Péter volna X
2 Bárcsak Milyen dió! egy te
3 Mókus van a ez testvéremmel!
4 X el finom diót, fél
5 Dobd megosztottam talált tenyérkédben? diót.

A3 C1 C5 D2 E4 E5 Szituációs játék
B2 C4 D3 C3 C2 Alkossatok párbeszédet
A1 B3 C3 D5 a megadott helyzetekre!
A5 B4 C3 D4 E2 B1  9 vásárlás
 9 útbaigazítás
A2 B5 D1 C3 E3
 9 telefonálás

9. Pótold a viccben a mondatvégi írásjeleket! 10. Játék

– Pistike, mondj egy tagadó mondatot Szükséges eszközök: dobókocka,

gombok.
– Gyuri megette az uzsonnámat
A játék leírása:
– De hát hol van ebben a tagadás Minden játékos dob a dobókockával,
majd annyit lép, amennyit dobott.
– Gyuri tagadja A mezőre írt szóval az írásjelnek
megfelelően
megfelelően kell legalább három m
szóból
szóból álló mondatot alkotnia. Mind
Minden
den
szó
szó egy-egy pontot ér. Aki a llegtöbb
egtöbb
pontot
pontot gyűjti, az a győztes.

26

Varrni még senki se látta,
Pedig csupa tű a háta,
Gilisztákat gyűjt, ha éhes,
Mély álomba merül télen.
Mi az?
Őszi kavalkád
Beszéljétek meg az alábbi szókapcsolatok jelentését!
Foglaljátok mondatba!
minden porcikámban kis csülköcskéidet
vacokkészítés rövidlátó szemeivel

a kánya fogja meg téli gúnya

szörnyen festek

A gesztenyehéj kabátka
Vége felé járt már az ősz, s az erdő lakói a hideg tél fogadására
készülődtek. Némelyik állat még bundát is váltott. Dús, meleg,
téli bundát. Látva ezt, a kis sün nagyon elszomorodott.
– Csak nekem nincs téli bundácskám! Szörnyen festek ebben
a fekete tüskés kabátban – panaszkodott anyukájának.
– Minek nekünk téli gúnya, mi úgyis átalusszuk a telet –
vigasztalta fiacskáját sünmama. – De most menj! Hívd haza a
nővéreidet! Én segítek sünpapának a vacokkészítésben.
Elindult a kis sün az erdei úton a sűrű levélesőben.
– Lám, még a fák is levetik megunt ruhájukat, hogy tavasszal újat, szebbet öltsenek…
Így morgolódott magában, amikor egyszer csak lógó gomborrára egy gesztenye koppant.
Már éppen duzzogni akart, amikor megpillantotta az avarban a tüskés gesztenyehéjat.
Eldobta a gesztenye a kabátkáját. A kis sün összegömbölyödött, felszúrta saját tüskéire, és
elégedetten nézegette magát az erdei tó tükrében.
– Végre nekem is van téli gúnyácskám!
Arra repült szarka néni, s meglátván az ugrándozó süngyereket, kikacagta.
– Micsoda dolog ez?! Más tollával ékeskedni… – csörögte.
De a kis sün örömét nem tudta elrontani. Most már vidáman folytatta útját. Mire megtalálta
nővérkéit, már alkonyodott. Azok észre sem vették kisöccsük új ruháját. Mindnyájuknak tele
volt a tüskéje fakéregdarabokkal. Elhullott madártollal, nagyobb falevelekkel, mohával, amiket
a vacokrakáshoz gyűjtöttek. Csak sünmama vette észre, amikor hazaérkeztek a nagy tölgy
alatti odúba.
– Milyen kár, hogy tavaszra elfonnyad, így senki sem láthatja majd a szép, új kabátod. De
azért meg kell hagyni, nagyon csinos! – tette hozzá vigasztalva.
Sünpapa rövidlátó szemeivel csak most vette észre, s a fejét csóválva morgott a bajusza
alatt.
– Ugyan, semmire sem való, haszontalan dolog. Aztán majd, ha álmodban viszket a tüskéd
töve, nehogy megszúrja a kis csülköcskéidet! Munkára, gyerekek, reggelre el kell készülnünk
a kuckórakással! Kertek alatt már a fagy. Érzem is minden porcikámban.

27
Őszi kavalkád
Valóban, reggelre leesett az első hó, s a süncsalád befészkelte magát a jó meleg odúba.
De alighogy elhelyezkedtek, a süngyerekek máris fészkelődni kezdtek.
– Szúr a kabátod! – nyafogta az egyik.
– Nem tudok hozzád bújni! – így a másik.
– Fázom! – rikkantotta a harmadik.
– Én is, én is! – visongták a többiek kórusban.
– Talán lyuk van valahol a kuckó falán? – tűnődött sünmama.
– Itt van, ni, a kánya fogja meg! – bosszankodott sünpapa. – Most aztán mivel tapasztjuk
be?
Egyszer csak felkiáltott:
– Az ám! A gesztenyehéj gúnya! Éppen akkora, mint a lyuk. Csak hát – nézett megszeppent
fiacskájára –, mi fog akkor téged melegíteni, és mi takarja el majd undok fekete tüskéidet?
– Majd melegítenek a testvérkéim… és nem is olyan csúnyák ezek a fekete tüskék – mondta
a kis sün.
Az igazság az volt, hogy már neki sem tetszett az új bunda. Viszketett is alatta, húzta is
a tüskéjét, ahogy száradt össze, nem is tudott tőle jól összegömbölyödni. Így hát örömmel
segített betömni vele a lyukat.
A süncsalád kuckójába most már béke és nyugalom költözött.
A kis sün félig lecsukódó pillái alól még azt rebegte:
– Azért mégiscsak jó lett valamire a gesztenyehéj kabátkám!
Kiss Melinda nyomán
1. Figyeljétek meg a szövegben előforduló párbeszédeket! Olvassátok el szerepekre
osztva a mesét!

2. Rakd időrendi sorrendbe süni gondolatait!

Ugye mégis jó volt valamire az új kabátom?

Apának semmi sem tetszik.
Még a fák is lecserélhetik megunt ruhájukat.
Rám pottyant valami.
Szörnyen festek ebben a fekete tüskés kabátban.
Senki sem veszi észre az új ruhámat.
Milyen csinos ez a kabát!

Emberi korban ennyi idős a süni:

2 hónapos süni = 10 éves
3. Készíts rövid vázlatot 6 hónapos süni = 20 éves Tudod-e
a gondolatok alapján! 3 éves süni = 40 éves
7 éves és 8 hónapos süni = 100 éves

28
 Őszi kavalkád
4. Meséljétek el röviden a történetet! Alkossatok meseláncot!

5. Hogy mondanád másképp?

„Más tollával ékeskedik.”

6. Játsszátok el a történetet! Egyik gyerek a cselekvő sün, a másik a kihangosított

gondolata.

7. Alakítsd át a minta szerint!

Láttál sünt az erdőben? Láttál-e sünt az erdőben?

Van kedved kirándulni?
Elmesélted-e az élményedet?
Szeretnél újra elmenni?
Eljössz-e velem az erdőbe?

8. Alakítsd át a kijelentéseket felszólításokká!

pl. Sünpapa vackot készít. Sünpapa, készíts vackot!

Sünmama segít neki a vacokkészítésben.
Szarka néni a tó felé repült.
Süni hazahívja nővéreit.
9. Olvasd el a szópárokat, majd foglald őket mondatokba a példa alapján!

mond – mondd
A szarka igazat mond.
Süni, mondd meg az igazat!

ad – add hoz – hozz szed – szedd

10. Keresd a betűhálóban elrejtett mondatokat!

S Z Ú R H R É V
M G O A Í E ! Ő
I E L K V I T N
C Z O A D D E A
S ? D B H A Z A
O D A Á T O D !
29
Őszi kavalkád
EZT MÁR TUDOM
1. Találd meg a szavak jelentést!
csősz elmereng varga majszolgat gúnya
ruha elgondolkodik mezőőr cipész mezőkerülő eszeget
2. Tedd igazzá a hamis állításokat, majd másold le a füzetedbe!

Madaras néni láthatatlan. A varga cipőt varrt a cinegének.

Fanyar Nyanyar áfonyából főzött lekvárt. A süntestvéreket szúrta a kabát.
Mókus Péter igazságosan osztotta el a talált diót.
3. Mely szereplőre ismersz?
kócos, szende, félénk – ______________ önző, torkos, fürge – ______________

magányos, bánatos, kétségbeesett – ______________

4. Találd meg a mondatvégi írásjelek helyes sorrendjét!

De szép az őszi erdő .?!!!
A falevelek színesek
Mit láttál a tisztáson !?.!!
Nini, egy piros bogyó
Úgy szeretném megkóstolni az áfonyát !.?!!

5. Helyesírási TOTÓ
Pótold a szavakban a j – ly betűket!
j – 1 pont ly – 2 pont
gó__a var__ú é__szaka
űrha__ó sza__kó __uk
__egenyefa moso__og gesztenyehé__
bago__ szent__ánosbogár ga__
ú__ __anuár ma__szol
z Ha jól dolgoztál, 20 pontot gyűjtöttél.

Ellenőrzöm a portfóliómat:
z Gyűjtöttem érdekességeket a fecskéről.
IÓ
ÓL

z Írtam egy köszönő levelet.

F
RT

z Gyűjtöttem foglalkozásokból eredő vezetékneveket.

PO

z Elkészítettem egy mesterség címerét.

30
 Őszi kavalkád
TUDÁSPRÓBA
1. Olvasd el az alábbi szöveget!

A fürge mókusokat a kellemetlen szél és az éjszakai

hideg sem riasztja vissza attól, hogy az őszi erdőben
még a legkisebb ösvényeket is átkutassák ennivalóért. Jó
néhány napja mindnyájan a téli elemózsiát gyűjtögetik.
A fiatalok is részt vesznek a keresésben: számukra
azonban ez még csak játék. Persze, hiszen a tavasszal
született kismókusoknak ez a munka teljesen új,
mégis hamarosan a lehető legnagyobb természetességgel utánozzák szüleik, testvéreik
és a többi felnőtt példáját. Csak ámulhatunk, hogy milyen nagy gonddal, ügyességgel
és lelkesedéssel dolgoznak együtt a többiekkel. Kedvenc játékuk a külön-
féle magok kiásása. Azon versengenek egymással, melyikük tud nagyobb
mogyorót, minél frissebb és gyantásabb fenyőtobozt, keményebb és
ropogósabb bükkfamakkot találni.
Miután már nagy mennyiségű készletet halmoztak fel, meg kell találniuk
a megfelelő helyeket, hogy azokat elraktározzák. A mókusok azonban nem
csüggednek, s hamarosan temérdek eldugott, igazi éléskamrának való
helyet kutatnak fel. Ugyanolyan jól használható a fenyőfa törzsében egy lyuk is, mint a bükkfa
gyökerei alatt található üreg vagy egy elhagyott fészek.
Most már minden készen áll? Vajon emlékezni fognak minden helyre? Hát persze. Amikor
beköszönt a tél, a tapasztaltabb mókusok biztosan rájönnek, hol keressék a számukra oly
kedves téli eleséget, amit egész nyáron és ősszel gyűjtögettek.
(www.fejlesztok.hu segédlete alapján átdolgozva)
2. Adj címet a szövegnek!
5p
___________________________________________

3. Írd a szövegben kiemelt szavakat a megfelelő helyre!

14 p
rengeteg – ___________________ keresnek – _______________
nemsokára – _________________ bánkódnak –______________
csodálkozhatunk – _____________ élelmet – _________________
4. Egészítsd ki a mondatokat a zárójelben lévő szavakkal! 10 p
A mókusok ősszel …………………………………. gyűjtögetnek.
A kismókusok is …………………………………….. a munkában.
Az élelmet ………………………………….. , ……………………………, ………………………….. rejtik.
Mikor beköszönt a tél, a tapasztalt mókusok ……………………………………………….. az eleséget.
(üregbe, részt vesznek, megkeresik, eleséget, lyukba, ősszel, fészekbe)
31
Őszi kavalkád
5. Milyennek ismerted meg a mókusokat? Válaszd ki a rájuk illő tulajdonságokat!
tulajdonság

lusták kitartóak gondoskodóak 16 p

játékosak tanulékonyak fürgék lelkesek
szorgalmasak ügyesek lomhák

6. Húzd alá a szövegben azt a mondatot, amelyből kiderül, hogy mi a kis- 5p

mókusok kedvenc játéka!

7. Állítsd időrendi sorrendbe a mondatokat a szöveg alapján! 8p

A mókusok a rossz idő ellenére is szorgalmasan gyűjtögetnek.
A tapasztaltabb mókusok könnyen megtalálják az elrejtett élelmet.
A fiatal mókusok most vesznek részt először a munkában.
A kis mókusok versenyeznek egymással.

8. Párosítsd a mondatokat a megfelelő közlési szándékkal! 10 p

Mennyi finomságot rejt az avar! kérdés
Bárcsak enyém lenne a legpompásabb éléskamra! felszólítás
Szedd szaporán! felkiáltás
Sokáig gyűjtögetünk még? kijelentés
Az őszi erdő a mókusok terített asztala. óhaj
De jó, tele az odú!

9. Adj tanácsot a kismókusoknak! Egészítsd ki a mondatokat a szavak

megfelelő formájával!
12 p

mászik, marad, hallgat, kapaszkodik, keresgél, megy, vigyáz, főz

______________________ az erősebb ágakba! __________________ a fogaidra!

______________ le a fáról! _________________ az odútok közelében!
_______________ a levelek között! ________________ haza idejében!

10. Készíts egy négy-öt mondatból álló képzeletbeli riportot egy mókussal! 10 p
Írd le p
párbeszéd formájában! Figyelj a helyesírásra!
Összesen: 90 pont + 10 pont = 100 pont
Elért pontszám:: pont

Nagyon jó: 85-100 pont Jó: 65-84 pont

Elégséges: 45-64 pont Elégtelen:10-44 pont

32
 Az otthon melege
Szómagyarázó:
tacskó – kutyafajta
megkukultam – megnémultam Hoppá,
falka – állatcsapat
védő néni – ápolónő baba született!
turbékolta – (itt) kedvesen mondta

Bobi vagyok, amúgy meg tacskó. Máskülönben pedig a föld-

kerekség legszebb, legintelligensebb és legszeretetreméltóbb
kutyáját tisztelhetitek bennem. Pontosabban egészen a múlt
hétig ez így volt. Ám akkor valami borzasztó dolog történt...
A gazdasszonyom pár napra elutazott valahová egyedül, és
teljesen lefogyva, egy parányi, nyöszörgő batyuval a mancsában
jött haza. Leguggolt hozzám, és bemutatta nekem a tejszagú csomag tartalmát.
– Látod, Bobi? Ő a mi kicsi babánk és a te új kis barátod! Na, mit szólsz? – duruzsolta kedvesen.
Ha tudnék beszélni, akkor ettől a bejelentéstől biztosan megkukultam volna. Még soha
életemben nem láttam ilyen érdekes teremtményt, mint ez a Baba. A formáját tekintve
leginkább embernek nézett ki, de az emberek nem szoktak ilyen picikék lenni. Vártam, hogy
ő maga is illendően üdvözöljön engem, ahogy az emberek szokták, ha megpillantanak. Vagy
hogy legalább megsimogasson.
Erre Baba cérnavékony hangon háromszor rám nyávogott. Gondoltam is: jó lesz vigyázni
vele! Gyanús egy alak, annyi bizonyos. Már az se tetszik, hogy a hátán fekszik. Lehet, hogy
valami nagy-nagy csínyt követett el, mert én akkor adom így meg magam, ha valami rossz fát
teszek a tűzre.
A gazdi azt se tudta, hogy mit csináljon örömében: folyton Baba körül lebzselt, még a lélegzet-
vételét is leste. Ha Baba nyöszörgött, máris ott termett mellette. Régebben én csak a gazdimat
ismertem el falkavezérnek, vagyis egyedül neki fogadtam szót. Hoppá, lehet, hogy ezentúl ez
a Baba lesz az új falkavezér?!
Te jóságos ég! Csak most döbbentem rá: ezek vettek nekem egy emberkölyköt!!! Pedig én
nem is kértem.
AZ ELSŐ FÜRDETÉS
A gazdasszony abban reménykedett, hogy majd az idős védő néni
segít neki megfürdetni legelőször a csöpp Babát, de ő közölte, hogy
utoljára huszonöt éve fürdetett ilyen kis mazsolát.
A nagymama is kibújt a megtisztelő feladat alól, mert ő még Géza
bácsit fürdette legutóbb Gézuka korában, és az már szintén régen
volt. Így hát a gazdira hárult a fürdetés, aki viszont még életében
soha senkit se fürdetett. Jó tanáccsal ellenben minden jelenlevő el-
látta bőséggel.
Nagyon megizzadt szegény gazdi, szabályosan folyt róla a víz, mert Baba levetkőztetve
sokkal kisebbnek bizonyult, mint ruhában. De azért összejött a dolog, csak Baba lábacskáját
felejtette el megmosni.

33
Az otthon melege
– Ó, de fincsi a víz! – turbékolta a nagymama. Baba komolyan vette
a szavát, és megkóstolta a vizet. Köhögött, prüszkölt. Aztán sokáig
bőgött. Egy jó darabig tuti, hogy nem fogja szeretni a pancsit.
Én mindenesetre az ágy alatt kuporogtam végig, fülemet-farkamat
behúzva, nehogy utána engem is váratlanul beledobjanak a műanyag
kiskádba, mint nyáron a tóba, a legutóbbi nyaraláskor.
A szőnyeg csuromvizes lett, amikor kiemelték a vízből a rémülten
hadonászó, kapálózó Babát. Remegett a szája széle, úgy didergett.
A gazdi nem várta meg, hogy Baba lerázza magáról a vizet: jó száraz-
ra törölgette egy puha törülközővel. Aztán beszórták valami túl szagos, fehér porral.
Rangáné Lovas Ágnes nyomán

1. Milyennek találod a szöveget? Indokold válaszodat!

megható humoros szomorú vicces

2. Jelöld a helyes választ!

Ki meséli el a történetet? Hogyan fogadta Bobi az új családtagot?

a) az író a) irigykedve
b) a gazdi b) örömmel
c) a tacskó c) féltékenykedve
d) a nagymama d) csodálkozva

Milyen szokatlan esemény történt a családban? Ki fürdette meg Babát?

a) a nagymama elutazása a) Géza bácsi
b) Baba érkezése b) a védő néni
c) születésnapi zsúr c) a nagymama
d) a kutya sétáltatása d) a gazdasszony

3. Érdeklődj szüleidtől, hogyan zajlott le a te első fürdetésed? Ha van babanaplód, hozd

el!

4. Egészítsd ki a hiányos mondatokat! Készíts

kollázst
Bobi szerint _____________ dolog történt.
családi
A gazdasszony tejszagú _____________ tért haza. fotókból!
A gazdi azt se tudta, mit csináljon __________________, még
IÓ

a ______________ is leste.
ÓLF

Lehet, hogy ezentúl ez a Baba lesz az új ________________ .

RT
PO

Bobi rájött, hogy vettek neki egy _____________________ .

34
 Az otthon melege
5. Meséljétek el a fürdetést:
• a tacskó,
• a gazdi,
• a nagymama,
• a Baba szemszögéből!

6. Alkoss szavakat az azonos színű mezőkön található betűkből! Beszélgessetek róla,

mit jelentenek számotokra ezek a szavak!

M SZ A T Á R S T T LY S É

CS E O L E D T E O V R E

7. Gyűjts szavakat az olvasmányból a következő kérdések segítségével!

Ki? Mi? Kik? Mik? Milyen? Mit csinál? Mit csinált?
tacskó rossz bemutatta

8. Értelmezzétek egy szóval a következő szólásokat! Kérdezzetek a talált szavak után!

Itatja az egereket. ________________
Lógatja az orrát. ________________
Rossz fát tett a tűzre. ________________
Töri a fejét. ________________
Vág az esze, mint a borotva. ________________
Húzza a lóbőrt. ________________

9. Rendezd szavakká az összekevert betűket, majd párosíts!

viíólz mesterség
uuaflyr növény
ppiacs tanszer
infroamksuti hangszer
glyoósllot állat
10. Keresd az elrejtett szavakat!
pl.: takaró – takar, akar, kar, karó, ró

hatalmas – _______________. padló – _______________.

hasonlóképpen – _______________. fűrész – _______________.

35
Az otthon melege

Szómagyarázó:

zug – sarok
takács – szövőmester
skatulya – doboz

A mi pókunk
Egy nap, ahogy ballagok hazafelé, nagy jajveszékeléssel szalad elém a lépcsőn Panka
lányom. Libeg-lobog az aranyhaja, tele van könnyel a búzavirágszeme, panasszal a pici szája:
– Jaj, apuka, nagy szégyen érte a házunkat!
– Micsoda, szentem? – tudakolom tőle ijedten. – Tán elfelejtett delet kukorékolni a kakasunk?
– Jaj, édes apukám, ne is találgasd, mert azt ki nem találod! Azt mondta ránk a házmester
Böske, hogy nekünk még pókunk sincs!
– Ejnye, söprű meg kefe! – mordulok el haragosan. – Ez már csakugyan nagy csúfság.
Hamar, hamar, édesanya, teremts ide nekünk egy pókot! Nem bánjuk mi, ha csupán akkorácska
lesz, mint egy kétfelé tört mákszem, csak pók legyen.
Olyan áldott lélek ez az anya, hogy a mi kedvünkért tán még
a csillagokat is ide hordaná az asztalra játéknak, de pókot nem tudott
keríteni sehonnan. Pedig majd sírva fakadt szegény a nagy igyekezetben.
– Édes lelkeim, hol vegyek én nektek pókot? Ha csak a padláson
nem alszik valami zugban.
Nem aludt az se padláson, se pincében. Kifordítottuk a papír-
kosarat, fölkutattuk a tulipános ládát, de nem volt ott egyetlen
pók se. Hanem találtam a láda nagy fiókjának a kis fiókjában egy
icipici skatulyát. Arany a teteje, bársony a bélése, ezt az Isten is
pókistállónak szánta.
– Nézd – tartom oda a Panka kisírt szeme elé –, ebben tartjuk
a pókunkat, ha lesz.
– Nem ér az semmit – eredt el a könnye megint a drágámnak –,
nem lesz már nekünk pókunk soha!
De már erre rajtam is erőt vett a keserűség, s alighanem megkérem
a jó Istent, hogy változtasson pókká, ha Panka bizakodva föl nem
kapaszkodik hozzám:
– Apuka, van pénzed?
– Annyi, mint szőr a békán.
Pankának szinte szikrát szórt örömében a csillagszeme.
– Hisz akkor nincs baj! Kimész a piacra, és megveszed a pókot.
– Hm – mondom –, nem vagyok bizonyos benne, hogy árulnak
pókot a piacon.
36
 Az otthon melege
– Mindegy az, apuka, csak te pók nélkül haza ne gyere!
Isten neki, gondoltam magamban, amit Panka kíván, meg kell azt
fogadni. Éppen csak annyi kikötésem volt, hogy mire hazahozom
a pókot, le legyen írva a lecke.
– Úgy vedd, mintha már le is volna – fogadkozott Panka, s lekapta a
szögről a táskáját. Hát ahogy ki akarja nyitni – uramfia! –, ereszkedik
ám le róla nagy sebesen egy icipici pókocska. Hát biz az egészen beszőtte a táskát a húsvéti
vakáció alatt.
– Mi az, drágám? – ugrok oda sebesen.
– Semmi, apuka, csak egy legyecske – vörösödött el Panka a feje búbjáig. – Hanem tudod
mit, apukám? Ne menj a piacra, mert már nem kívánok pókot látni. Azt hiszem, rá se tudnék
nézni arra a csúnya takácsmesterre.
Így maradt minálunk lakó nélkül a pókistálló. Arany a teteje, bársony a bélése: amelyiktek
belefér, jöjjön el hozzánk póknak!
Móra Ferenc nyomán

1. Szerintetek mire értette a házmester Böske, hogy Pankáéknak még egy pókjuk sincs?

2. Keresd ki a szövegből, hogyan fejezi ki az író: Nyolc pók

(részlet)
• Panka szomorúságát Templom mellett paplak van,
• az apa bosszankodását paplakban nyolc ablak van.
• az édesanya végtelen szeretetét Nyolc pók él a paplakban,
• a kislány hanyagságát nyolc hálóban, ablakban.
Nyolc ablakban háló van,
nyolc pók vár a hálóban.
3. Rajzold le a leírás alapján Nyáridőben ott lógnak,
a pókistállót!
egy éve is ott voltak.
Pókhálók az ablakban,
nincs is légy a paplakban.
Tudod-e Nagy Bandó András
A hálósz
A pókok övés e
szabályo némelyik gyedi az állatvil
s e igazi m ágban.
különleg formákkal bíró érnök, s Gyűjts
es. hálót sz z
szárad, íg Olyan, mint egy ő. Már m inte teljesen érdekességeket
y válik e f a ga a pók
rőssé. A olyékony kristá fon
szolgálj
a. Néme hálók töb ly, amely h ál is a pókról!
a levegő ly bség irtele
en
ben. Itth faj pókfonálon u e az élelemszer
on is va z
n ilyen, n tazik más helye ést
IÓ

épies ne k
vén ökö re
FÓL

rnyál..
RT
PO

37
Az otthon melege
4. Írd ki a szövegből a kiemelt szavakat! Dolgozz a megadott minta alapján!

aranyhaj arany + haj

5. Keress állatneveket a szavak elé, hogy összetett szót alkossanak!

__________ tej ___________ has ____________ köhögés

__________ felhő ___________ sor ____________ cukor

6. Alkoss három tagból álló összetett szavakat!

csepp kocsi üveg

nap vas vezető
gép szem barlang
hullám kő út

7. Szótagold az alábbi összetett szavakat!

gyümölcssaláta, vakondtúrás, horgászzsineg,
helyesírás, narancssárga, kulcscsomó

8. Két szöveg mondatai összekeveredtek. Különítsd el őket, majd a neked tetszőt

másold le! Adj címet is neki!

Anyuékkal elhatároztuk, hogy gombát megyünk szedni a közeli erdőbe. Egyszer a nyúl kihívta
a teknősbékát versenyezni. Mikor kiértünk, az esőcseppek még ott gyöngyöztek a fűszálakon.
A teknős tudta, hogy nem versenyezhet futásban a nyúllal, de azért ráállt. Örömmel keres-
géltük a
azz avarból elővillanó gombaf
gombafejeket. Vezényszóra indultak. A nyúl
hamarosan nagy előnyre tett szert.
Hamar megtöltöttük a kosarunkat,
és boldogan mentünk haza. Úgy
gondolta, ráér pihenni egy keveset.
Leheveredett, és elszundított. Apu-
kám elvitte gombaszakértőhöz.
Addig a teknős célba ért. A vizs-
gálat után anya finom gombapap-
rikást készített belőle.
38
 Az otthon melege
Szómagyarázó:
hiú – nagyképű, elbizakodott Szeleburdi
S
derülünk – vidulunk
roggyant – erejét vesztett család
fitogtatja – dicsekszik vele (részlet)

szeptember 22.
Megbeszéltük a barátommal, Radóval, hogy ezentúl naplót fogunk írni, és majd ha öregek
leszünk, jót derülünk rajta. Ezt a szót, hogy derülünk, Radótól tanultam. Az ő papája nyelvész,
a mamája meg színésznő, és otthon mindig szerepeket tanul. Ezért nálunk az osztályban
Radónak van a leggazdagabb szókincse. Radó majdnem mindig hosszú nadrágban jár. Anyu
Jenőkének hívja, apu meg hámozott gilisztának. Szerintem is elég sovány.
Radóval hosszasan tárgyaltunk arról, hogyan írjuk a naplót. Csak arról írjunk-e bele, ami
igazából megtörtént velünk, vagy olyat is írjunk bele – hogy érdekesebb legyen –, amiről csak
olvastunk. És hogy csak a vasárnapokról meg ünnepnapokról írjunk-e, amikor kirándulni szo-
kott az ember, meg moziba menni. Végül is Radó azt mondta, hogy a hétköznapok érdekesek
igazán, mert abból látszik, hogy milyen egy család élete. És én elsősorban a családomról
akarok naplót írni. Én is egyik tagja vagyok a családomnak. Életben sokkal szebb vagyok, mint
a rajzon, és életben nekem csupa piros csíkos ingem van, Ferinek meg kék csíkos, hogy meg
lehessen különböztetni bennünket, de a bátyám, Feri nem adta ide a négyszínű golyóstollát,
pedig kértem tőle. Az én golyósommal meg sajnos csak fekete csíkos inget lehet rajzolni. Feri
életben nagyobb, mint én. Mérgemben rajzoltam kisebbre, amiért olyan irigy.
A szüleim is szebbek, mint ahogyan lerajzoltam őket, de különben ilyenek, mikor sétálni
mennek a húgunkkal. Elölről egészen olyanok, mint más gyereknek a szülei. Oldalról már nem
olyanok, mert oldalról látszik Barika is. Barika a kis húgom játéka, anyu varrta neki, mikor én
még másodikba jártam. Valami régi báránybőr bundának a gallérjából varrta. Anyu nagyon
szeret játékállatokat varrni, csak sohasem sikerül neki. Barika sem sikerült, már újkorában
roggyant volt a lába, és nem látszott rajta, hogy bárány akar lenni. De a kis húgom, Picurka
nagyon szereti. Soha nem megy sétálni Barika nélkül. Pedig Barika már csak olyan, mint egy
lábtörlő. Még g olyanabb.
y Ahogygy Picurka húzza maga után az utcán, a szőrébe beleakad
minden villamosjegy meg almahéj.
Apu már sokszor be akarta dobni a szemétbe, Picurka
azonban nem engedi. Így hát csak kiporolják, és a
következő vasárnap megint mennek vele sétálni a közeli
ligetbe.
Azt szeretem a szüleimben, hogy nem kényesek. Más
biztosan nem menne végig az utcán Barikával. De ők
tudják, hogy Barika a gyerekük kedvenc játéka, és nem
törődnek vele, ha mások azt hiszik, hogy Picurkának
nincsenek rendes, pénzért vett játékai.
39
Az otthon melege
Radó azt mondja, hogy az ilyen szülők sokat érnek. Ő például vasárnap, ha
sétálni mennek, nem hordhatja a régi megszokott sapkáját, amelyik már jól
a fejéhez idomult, hanem egy kiállhatatlan, kemény sapkát kell neki
hordania. A bátyám, Feri, az is olyan hiú, mint a Radó szülei. Jól tanul, és
folyton az eszét fitogtatja, nehogy azt higgyék, hogy nincs neki.
Ferinek is van barátja, akivel egy padban ül, mint én Radóval. Az ő
barátja Novák.
Bálint Ágnes nyomán

1. Milyennek tartja a mesélő a szüleit? 4. Nevezd meg az alábbi családtagokat!

Olvasd fel azokat a mondatokat,
amelyekből ez kiderül!
valakinek a kisebb lánytestvére
2. Milyen a viszonya a testvérével?
valakinek a nagyobb lánytestvére

3. Hány tagú a mesélő családja? valakinek a nagyobb fiútestvére

valakinek a kisebb fiútestvére
5. Jelöld a helyes választ!
A mesélőnek:
A mesélő: a) Radó a bátyja
a) a szeleburdi család tagja b) Feri a bátyja
b) nem tagja a szeleburdi családnak c) Feri az öccse
c) a nagyszüleivel él
A mesélő bátyja:
A húgukat: a) rossz tanuló
a) Picurkának hívják Barika: b) jól tanul, s folyton az
b) Barikának hívják a) játékállat eszét fitogtatja
c) Babának hívják b) háziállat c) jó tanuló és szerény
c) vadállat

6. Szerinted milyen a jó szülő? Hát a jó testvér?

7. Az olvasott részlet az ifjúsági regény bevezetőjéből származik. Keresd meg a szövegben

azt a részt, amelyből kiderül, hogy ez egy naplórészlet! Mutasd be
8. Válogasd ki a napló jellemzői közül azokat, melyek ezt a naplórész- egy napodat
letet jellemzik! napló
formájában!
j
személyes élményeket mesél el rajzokat is tartalmazhat
IÓ

gyerekek is írhatják általában naponta vezetik, írják

ÓLF
RT

az események időrendi sorrendben íródnak titkos is lehet

PO

40
 Az otthon melege
9. Beszéljétek meg a következő szópárok jelentését! Egészítsétek ki a mondatokat
a szavak valamelyikével!
tol – toll szál – száll hal – hall megy – meggy
Máté gyalog ___________ az iskolába. A madár a fára ___________.
A ___________ vízben él. Kata babakocsit___________ a parkban.
A ___________ egészséges gyümölcs. Nagymama már nem ___________ jól.
A madarak testét ___________ borítja. Három ___________ virágot kötöttem egy csokorba.

10. Válaszd ki, melyik szó illik a mondatba! Másold le a helyes mondatokat!
fiúk fiúk
A az udvaron fociznak. A első lett a versenyen.
fiuk fiuk
szurok szurok.
A fekete. A villámra gombócot
szúrok szúrok.
hurok. hurok
A gitáron elpattantak a Szorul a körülötte.
húrok. húrok
11. Pótold a szavak hiányzó mássalhangzóit!
l-ll r-rr t-tt g-gg
vi__ám fo__ás pu__ony lé__ömb 9 Szótagold
e_em to_na pa_kó ra_asztó a kiegészített
csi__ag kö_öm o__hon fü__öny szavakat!
ha_ász vi__adat befő__ ri_ó
szá__oda so__end já_ék re__el

12. Alkoss összefüggő mondatokat a filmszalagon lévő képekről! Adj címet a történetednek!

13. Gáborék a Kossuth utcában laknak. A 8-as autóbusz menetrendje

A 8-as autóbusszal utaznak a cirkuszba, Indulás Indulás Indulás
melyet a Napsugár lakóparkban állítottak Kossuth utca 09:45 11:45 13:45
fel. Mikor induljanak, hogy odaérjenek
Piac tér 09:55 11:55 13:55
a 15 órakor kezdődő előadásra?
Pitypang utca 10:10 12:10 14:10
Hannáék a 13 órai előadásra váltottak
jegyet. Ők hány órakor kell felszálljanak Megyei múzeum 10:25 12:25 14:25
a Pitypang utcai megállóban? Napsugár lakópark 10:35 12:35 14:35

41
Az otthon melege

Szerinted mire utal az alábbi olvasmány címe?

Tekintsd át a szöveget! Vajon miről fog szólni? Jósold meg!

Tortás mese
Anya születésnapján történt, amit most elmesélek. Anya éppen a fürdőben volt, amikor Apa
kiszaladt a cukrászdába, és öt perc múlva már meg is érkezett egy szép tortával. Tiszta csoki
volt, és egy nagy sötétpiros meggy díszelgett a tetején. Apa besurrant a kamrába a tortával
úgy, hogy Anya semmit nem vett észre. De Barni igen.
– Mit dugtál el, Apa?
– Pszt! Gyere ide, neked megmutathatom.
Barni a kamraajtóhoz sietett, Apa pedig felemelte a
tortához.
– De szép! És milyen jó illata van!
– De Anyának egy szót se, és a lányoknak se, ígéred?
– Ígérem.
Amikor Anya felöltözött, és kiment a boltba, Barni belo-
pakodott a kamrába, felmászott a polcra, és megszámolta
a szeleteket: pontosan tizenkettő volt.
– Mit csinájsz ott, Bajni? – kérdezte Hanna a kamra-
ajtóban.
– Csak megnéztem valamit, na!
– Én is meg akajom nézni a vajamit – mondta Hanna, de Barni már tuszkolta is kifelé az ajtón.
Ekkor Hanna éktelen sírásba kezdett.
– Jó, megmutatom, csak hallgass el!
Hanna azonnal elhallgatott. Igen ám, de Hanna nem tudott felmászni az alsó polcra. Előbb
Barninak kellett felmászni, majd felhúzni Hannát is, és végül felemelni őt a tortáig.
– Ez egy tojta? – kérdezte Hanna.
– Pszt! Az Anyáé, ne nyúlj hozzá!
De már késő volt, Han
Hanna ujja belemélyedt a torta oldalába. Először meg-
lepődött, aztán lenyalta a
az ujját. Barni ebből semmit sem látott.
– Ez nagyon finom! – cuppogtatott Hanna.
– Mit csinálsz ott?!
Barni lekapta Hannát, és gyorsan felmászott
a tortához. A torta oldalán egy jókora lyuk
éktelenkedett.
Óvatosan levette az egész tálat, és a konyha-
asztalra tette. Ilyen csúnya tortával nem lehet
meglepni Anyát. Mit tegyen? Megvan! Le kell
vágni egy darabot, és akkor nem fog látszani

42
 Az otthon melege
Hanna ujja nyoma. De még jo jobb mindegyik oldalról vágni egy kicsit, és akkor megint
szép egyforma a lesz. Barni óv
óvatosan levágta a torta megnyomott oldalát. A vágás jól
felbátorodott, és mindegyik oldalról levágott egy-egy darabot.
sikerült, ezért Barni felbátoro
A torta kör alakú vvolt,
o de Barni most négyszögűre szabta. Hanna eközben
elkezdte lakmározni a levágott tortadarabokat. Ek-
kor érkezett Dorka.
– Én is kéjek!
– Ide figyeljetek, ez az Anya tortája, nem lehet
megenni!
Dorkának már görbült is lefelé a szája, és Barni
tudta, hogy ebből is sírás lesz.
– Jó – mondta engedékenyebben. – Ezen a felén
ferdére sikerült a vágás. Innen még vágok egy kicsit
neked is.
Igen ám, de nem könnyű feladat egyenesen vág-
ni a tortát. Így az első vágást újabb három követte, míg egyforma lett a torta négy oldala, ha
ugyan még tortának lehet nevezni ezt a tenyérnyi kis krémes tornyocskát, tetején egy szem
meggyel.
Óvatosan elindult a kamra felé, de a tenyérnyi tornyocska, amelyet már annyi oldalról
megnyesett Barni, eldőlt. Fele a tálra esett, fele szétgurult a szőnyegen.
– Látjátok, mit csináltatok? – kérdezte Barni, és ő most igaziból elkezdett sírni. Potyogtak
a könnyei a megmaradt szem meggyre, és közben bekapta a tányéron maradt utolsó torta-
darabokat.
Ekkor lépett be Apa egy nagy csokor virággal. Ránézett az üres tányéron árválkodó
meggyszemre, majd a síró Barnira, végül a szipogó lányokra. Mindegyiknek ott volt az arcán
a szétmaszatolt, árulkodó csokikrém.
– Gazfickók vagytok. Megettétek az Anya tortáját! No, ide figyeljetek, most együtt készí-
tünk egy tortát Anyának, jó?
Barni már szaladt is a szakácskönyves polchoz. Hamarosan
olchozz. Ham
marosan aaz
z egész csapat a kkonyhában
onyhában
tüsténkedett. Amikor ebéd után felvágták és
megkóstolták a tortát, Anya csak annyit mon-
dott:
– Hmm, sokkal finomabb ez, mintha az
üzletben vettetek volna. Csak egyet nem
tudok: honnan ez a szép meggyszem a tetejé-
re? Tudtommal nincs is itthon meggykompót.
Apa és Barni összenéztek:
– Hosszú történet, de egyszer majd
elmeséljük – mondta Apa, és megsimogatta
Dorka, Hanna és Barni fejét.
Zágoni Balázs nyomán
(részlet Barni és a lányok című könyvből)
43
Az otthon melege
1. Ti hogyan köszöntitek fel 2. Mely szereplőkre igazak az állítások? Társítsd!
anyukátokat születésnapján?
Készítettetek-e már számára Kiment a boltba.
meglepetést? Mit? Apa Elővette a szakácskönyvet.
Anya Megjelent egy virágcsokorral.
3. Miért nevezte Apa gazfickóknak Átszabta a tortát.
a gyerekeit?
Hanna Sírva fakadt.
Megsimogatta gyermekei fejét.
4. Szerintetek miért ízlett jobban Barni Belenyomta az ujját a tortába.
Anyának a családja által
Dorka Szülinapja van.
készített torta?
A család legfiatalabb tagja.

5. A történetet három részre tagoltuk. Párosítsd a mondatokat a megfelelő résszel!

Bevezetés Apa segítségével új tortát sütöttek.
Tárgyalás Apa tortát vásárolt Anya születésnapjára.
Befejezés A gyerekek megették a tortát.
6. Játék: Készíts mosolyra fakasztó süteményt!
Játékleírás:
A gyerekek párban állnak, egymás mögött, és követik a tanító
utasításait:
Meggyúrjuk a tésztát. Tepsibe simítjuk. Kikavarjuk a túrót.
Megszórjuk mazsolával. Berácsozzuk. Puff! Be a sütőbe!

A hátul álló gyerek az előtte álló hátán a következő mozdulatokat végzi:

– gyúrás; simítás; kavarás; ujjbeggyel nyomogatás; rácsozás; páros
kézzel előretolás

7. Olvasd el az alábbi születésnapi meghívót! 8. Rajzold le a következő szavak

Készíts te is hasonlót, melyben meghívod jjelentéseit a példához hasonlóan!
a legjobb barátod a születésnapodra! F
Foglald mondatba a szavakat!

Kedves Tamás!
Szeretettel levél szem toll
meghívlak a szülinapomra,
melyet a Játék utca
5. szám alatt tartok január
28-án délután 3 órakor.
Szeretettel várlak! Panna
zebra
44
 Az otthon melege
9. Melyik szóra gondoltunk? Párosíts! 10. Helyettesítsd a mondatok kiemelt
szavait hasonló jelentésű
ésű
ősz megfelelőjükkel!
Ütős hangszer. Meleg évszak.
Nyaraló. nyár Hajít valamit. Kiszúrja a szemét a szemét.
Iskolakezdés évszaka. Evőeszköz. Olyan nagy a hasad, hogy
villa majdnem hasad rajtad a póló.
Magas törzsű fa. Fehér haj.
dob Nem merek belenézni
a kútba, amikor vizet merek.

11. Egészítsd ki a mondatokat a felsorolt szavak valamelyikével!

fűz ég vár

Az ______ kék. Anna színes gyöngyöt ______.

Ábel az udvaron ______ barátjára. A ______ a tó partján van.
A gyertya sárga lánggal ______. A ______ falai magasak.

Dühös vagyok
(részlet)

Nem értem a felnőtteket. Dühös vagyok, dühös vagyok,

Azt hiszik, hogy minden gyerek igenis, hogy dühös vagyok!
egyfolytában elégedett, Miért nehéz értenetek?
s dühös csak egy felnőtt lehet. Azért, mert az ember gyerek,
még nem mindig elégedett,
Pedig van, hogy apuk, anyuk ezer gondja, baja lehet.
leszidnak, bár nincs igazuk.
Megtehetik, ők a nagyok, Ne szidjatok, figyeljetek!
s csodálják, hogy dühös vagyok.
Elűzöm én a mérgemet.
Van úgy, hogy az iskolában
nem sikerül, amit vártam, Elűzöm én, elkergetem,
ezt sem értik meg a nagyok, messzi földre tessékelem!
s csodálják, hogy dühös vagyok. K. László Szilvia

1. Miért lehet dühös egy felnőtt? 2. Te szoktál-e dühös

Hát egy gyerek? lenni? Miért?

3. Mit csinálsz, ha dühös vagy?

duzzogok
kiabálok
sírva fakadok félrevonulok nem szólok senkihez

45
Az otthon melege
4. Keresd a szavak rímelő párját!
felnőtteket – elégedett értenetek –
gyerek – nagyok –
anyuk – elkergetem –

5. Másold le szótagolva az első szakaszt! Figyeld meg a sorok szótagszámát!

6. Keresd a versben a következő szavak rokon értelmű megfelelőjét!

mérges elzavarom mindig
távoli megdorgál

7. Olvasd el, milyen tanácsokat lehet adni egy dühös gyereknek! Másold le a kiemelt
szavakat! Figyelj a helyesírásukra!
Nyugodj meg! Ne toporzékolj! Ne feleselj vissza! Mondj mindig igazat!
Viselkedj rendesen! Beszélj tisztelettudóan! Ne kiabálj! Higgadj le!

8. Egészítsd ki a szólásokat a megadott szavakkal!

botját mondja látja füstje állja

Füle _________ se mozdítja. Bagoly _________ verébnek, hogy nagyfejű.

Nagyobb a _________, mint a lángja. Nem _________ a fától az erdőt.
_________ a sarat.

9. Vannak szavak, amelyeket másképp ejtünk, és másképp írunk!

Keress ilyeneket a versben!

10. Fogalmazd meg az alábbi történetek befejezését!

Bevezetés: Anya vásárolt egy szép virágcserepet.
Tárgyalás: Áron anya többszöri figyelmeztetése ellenére sem
hagyta abba a labdázást a szobában. Egy óvatlan pillanatban eltalál-
ta a virágcserepet. Könnyes szemmel somfordált anyukájához.
Befejezés: __________________________________

Bevezetés: Mókus Berci megéhezett.

Tárgyalás: Izgatottan keresgélte az elrejtett tartalékait. Rátalált
az egyik rejtekhelyére. Üresen találta.
Befejezés: __________________________________
• Másold le a neked tetsző történetet! Adj neki címet!
46
 Az otthon melege
EZT MÁR TUDOM
1. Egészítsd ki a rejtvényt!

1. Szeleburdi… 1.
2. Mérges más szóval.
2.
3. Sajnálta, hogy nincs pókjuk.
4. Arany a teteje, bársony a 3.
bélése. 4.
5. Ilyen ládában keresték a
pókot. 5.
6. Neki volt a leggazdagabb 6.
szókincse.
7.
7. Így hívták a tacskót.
8. Picurka játékának neve. 8.
9. Ilyen alakú volt a torta. 9.
10. Ezen az eseményen vesz
10.
részt Bobi.
11. A szakácskönyvért szaladt. 11.
12. A torta tetején volt. 12.
13. Személyes élményeket mesél
el időrendi sorrendben. 13.

2. Helyesírási totó

első helyes – 1 második helyes – 2

Portfólió ellenőrzése, értékelése
mindkettő helyes – x
z Használtam családi fotókat
bakancs bakkancs a kollázs elkészítéséhez.
tol toll z Találtam legalább három
IÓ
ÓL
hal hall érdekességet a pókról.
F
RT

z Naplót vezettem.
PO

hógolyó hógojó
lökdös lögdös
huzat húzat
aszt azt
hely hej

3. Olvasd el többször a szavakat! Írj le emlékezetből minél többet!

mondja nénje barátság tudjátok adja boltja
tanítja kertje kenje tanulja küldje menjen

47
Az otthon melege
TUDÁSPRÓBA
1. Olvasd el a történetet!

Tükrös Kata
A szeme szelídkék volt Tükrös Katának, a haja puha volt, mint a selyem,
ragyogó, mint az arany.
Azt is megmondom, miért hívták Tükrös Katának. Ha kinyitotta az
ablakot, mindjárt azt nézegette az üvegjében: illik-e a kék szalag a hajába.
Ha tejet forralt a konyhán, nem bánta, ha kifut is, csak megláthassa magát
a kékmázas lábosban.
– Soha ilyen tükrösködő gyereket! – pörölt
az anyukája. – Nem csoda, ha már a verebek is
Tükrös Katának hívnak.
Azt meg ki se lehet mondani, hogy mit csinált,
mikor az új kalapját megkapta. Igaz, hogy azt se lehet kibeszélni,
micsoda szép kalap volt az!
Sorra járta a tükröket, levette a kis falitükröt, de még a rézkilincset
is megkérdezte:
– Tükör, van-e nálam szebb?
Kis tükör, nagy tükör, rézkilincs, vaslábas mind azt mondta: soha
ilyen szépet! Ahogy a konyhaajtóba kiállt, liba azt gágogta, kakas azt kukorékolta, de Kata
ügyet se vetett rájuk. Csak azon törte a csöpp fejét, miben nézhetné még meg magát.
– Nyisd ki a szemed, kutyus – rúgta meg az öreg Pajtás kutyát, aki a küszöbön szundikált
–, hadd látom meg magamat benne!
Pajtás megrázta kócos bundáját, és haragosan rámordult:
– Mire való ez a nagy tükrösködés? Lám, én sose nézek tükörbe,
ek tüükörbe, mégis nagy a
becsületem a háznál.
Bezzeg nem gorombáskodott Cirmos cica. Az is olyan, h hogy
ogy mindig
csinosítja, nézegeti magát. Most is ott ül az esővizes hordó dó szélén, és
nézegeti gömbölyű fejecskéjét a vízben. De még a gazdasszonykáját
szonykáját is
odaintette:
– Gyere, két cica is megnézheti ebben magát egyszerre.
Tükrös Kata nem is nagyon hívatta magát, egyszeriben
ott termett a hordónál, és belekukucskált a vízbe.
Lám, milyen szépen göndörödik ki kalapja alól arany-
haja! Jaj, hát ha még a selyemszalagot is megláthatná
a nyakán!
– Én látom az enyémet – kérkedett Cirmos cica.
„Most már én is látom az enyémet” – mondta volna
Tükrös Kata, de annyira belehajolt a hordóba, hogy
belepottyant.
48
 Az otthon melege
Jó sz
szerencse,
zerencse hogy Pajtás kutya odaugrott, és megkapta a
szoknyácskáját.
szoknyáácskáját. Így csak a fejét mártotta meg az esővízben, hanem
kalap
pnak az is e
a kalapnak egészen elég volt. Azt ugyan a fejére nem teheti többet
senki kislánya.
No, de volt is nevetés! Még a libák meg a rucák is
nevettek:
– Gi-gá-gá, háp-háp-háp! Beleesett Tükrös Kata a
vízbe!
Kislányok! Ti még nem estetek bele a vizeshordóba?
Móra Ferenc nyomán

2. Töltsd ki a főszereplő adatlapját! 14 p

Neve: ______________________________ Kedvenc tárgya: ___________________
Szeme színe: ______________________ Kutyája neve: ______________________
Haja színe: ________________________ Cicája neve: _______________________
Legújabb ruhadarabja : ______________
3. Csak az igaz állítás elé tegyél + jelet!
12 p
Kata szeme zöld volt.
Nézegette magát az ablaküvegben, a lábasban, a rézkilincsben.
Megrúgta az öreg Pajtás kutyát.
Cirmos cica a küszöbön szundikált.
A libák, rucák kinevetik.
Tükrös Kata beleesik a hordóba.

4. Karikázd be minden sorban a kakukktojást! 8p

falitükör ablaküveg rézkilincs lámpafény vaslábos
kakas liba pulyka cica ruca kutya
nézegette belekukucskált kimászott belehajolt belepottyant
nyávogott gágogta kukorékolta kérkedett nevettek
5. Válaszolj összetett szóval! 10 p
Ilyen volt a lábos: ________________ Ezzel volt megkötve a kalap: _____________
Ide állt ki Kata: ___________________ Ebbe esett bele a kislány: ________________
Ez volt a hordóban: ____________________
6. Szerinted melyik szereplő volt a legbölcsebb a mesében? Miért? 5p
________________________________________________________________________
49
Az otthon melege
7. Írd a mondatokba a szópárok közül a megfelelőt!
20 p
új – ujj
Kata ___________ kalapján a méhecskék nem győztek csodálkozni.

kiált – kiállt
Anya nevetve ____________ Pajtás után.
csíkos – csikós
A kutyus odaugrott, és megkapta Kata _____________ szoknyácskáját.
szál – száll
A veréb magasan _____________, és a kislányt dicséri.
hal – hall
A vízből felbukkant egy _____________, és emberi hangon szólalt meg.

8. Keresd meg és írd le a szókígyó értelmes szavait! Írd le a talált szavak 10 p

mellé az ellentétes értelmű párjukat!

9. Fejtsd meg a rejtvényt!

11 p
1.
2.
1. Mókus kedvence.
2. Hatalmas. 3.
3. Őszi hónap. 4.
4. Költöző madár. 5.
5. Ősszel megsárgul.
6.
6. Költő írja.
7. Őszi csapadék- 7.
forma. 8.
8. Egyik családtag.
9.
9. Ősszel rövidülnek.
10. Itthon telelő madár. 10.

Összesen: 90 pont + 10 pont = 100 pont

Elért pontszám: pont
Megfejtés:
______________________ Nagyon jó: 85-100 pont Jó: 65-84 pont
Elégséges: 45-64 pont Elégtelen:10-44 pont
50
 Téli varázs
Téli mese
Egy reggel arra ébredt a kert, hogy a fűszálak dideregtek.
– Nyakunkon a dér – vacogták fázósan.
– Megfagyunk! Mi lesz velünk?
Csak egyetlen fűszál nem siránkozott.
– Ne keseregjetek! – mondta. – Én elmegyek a szomszéd kertekbe, hátha ott nincs dér és
hideg. Aztán elviszlek titeket is.
Megörültek ennek a füvecskék.
– Szerencsés jó utat! – kiáltozták fűszálnyelven, amit egyedül csak a pipiske ért a madarak
közt. Oda is szállt, s megkérdezte, mi történt.
A fűszálak elmesélték neki. Nagyot nevetett erre a pipiske.
– Tán szárn
szárnyat is csinál nektek a testvéretek? Látjátok, még a
madarak se m mennek el mind melegebb vidékre, én is itt maradtam,
pedig szárnyam
szárrnyam is van.
– Ki h
hallott
allott oolyat, hogy a füvek sétáljanak? – mondta a pipiske.
Ezalatt
Eza
alatt a fűfűszál a szomszéd kertbe ért. Látta, itt is vacogtak a
füvecskék.
ecskék. Elmondta
füve Elm nekik is, hogy mi járatban van.
– Menj a szomszéd kertbe, hátha ott több szerencséd lesz!
– mondták, mert a világjáró fűszál megígérte nekik, ha valahol
melegebb vidéket
v talál, őket is elvezeti oda.
Ment, memendegélt, de bizony minden kertben dér volt és hideg.
Kijutott a földekre. Köszöntötte a mező fűszálait, csillogó har-
matot s araarany napsugarat kívánt nekik.
– Ránk férne! – vacogták a mező fűszálai. – Te tán
boldogabb tájékról jössz?
– Dehogyis! A kertekből jövök, ahol éppolyan dér
és hideg van, mint nálatok. Azért indultam vándorútra,
hogy melegebb tájat keressek.
Tetszett ez a beszéd a mező minden fűszálának.
Ketten oda is léptek a vándorló fűszál mellé, s azt
mondták:
– Mi is veled megyünk!
Nagy volt az öröm az egész mezőn. A három
vándort vállukra emelték, s háromszoros éljent
kiáltottak úgy, hogy még az erdő fái is meghallották.
Kíváncsi
Kíváncsiak lettek, mi az a távoli zaj.
A legm
legmagasabb jegenyefa így szólt a szomszédjához:
Látod
– Láátod azt a h három pöttöm fűszálat? Ide tartanak az erdőbe.
Úgy is vol lt. N
volt. em
Nemsokára odaért a három vándor az erdő fűszálaihoz.
– Csillogó harmatot s a arany napsugarat! – mondták a fűszálköszöntést.
– Ránk férne – vacogtá
vacogták a füvecskék –, mert dér és hideg van nálunk is.
Elszomorodott erre a h három vándor.

51
 Téli varázs
– Hiába tettünk meg olyan nagy utat – sóhajtott az egyik mezei fűszál –, nem találunk
melegebb tájat. – Elmesélték, honnan jöttek, mi célból vándoroltak.
Meghallotta ezt a jegenye is, és kiáltott a csepp fűszálakhoz:
– Ó, milyen álmodozók vagytok! Én olyan messzire
ellátok, amilyen messzire ti nem is tudnátok eljutni. Sehol
nincs ilyen tájék. Mindenütt hideg van. Látjátok, a fák és
bokrok is elhullatják lombdíszüket. A patak is nemsoká-
ra magára húzza jégtakaróját. Jobb lesz, ha hazamentek
szépen, s megadjátok magatokat a közös sorsnak.
Sírt a három fűszál. Bizony, nem így képzelték útjukat.
Nagy nehezen visszaérkeztek a mezőhöz, mikor előttük
termett a pipiske:
– Miért sírtok-rítok úgy?
De mert jó szíve volt, megsajnálta s megvigasztalta őket:
– Nézzetek csak a magasba! Hull már a fehér pihe. Betakar az majd
benneteket úgy, hogy semmit sem fáztok.
A két mezei fűszál vitte haza a jó hírt:
– Ne féljetek, hull már a meleg égi takaró, nem fázunk többé!
A kerti fűszálat meg csőrébe vette a pipiske, visszaszállt vele a kertbe.
Jókor érkeztek. Fél óra múlva vastag fehér takaró fedte a földet. A
füvecskék boldogan takaróztak a hópihe dunyhába. Már éppen bóbiskol-
tak, mikor a pipiske szép álmokat kívánt nekik.
Zelk Zoltán nyomán

1. Készíts történetpiramist az olvasmány főszereplő

alapján! 2 szó a főszereplőről
3 szó a többi szereplő
4 szó a helyszínek
5 szép kifejezés
2. Milyennek ismerted meg a fűszálat?

3. Párosítsd az alábbi kifejezéseket a jelentésükkel!

nyakunkon a dér befagy

megadjátok magatokat a közös sorsnak beköszöntött a tél

a patak magára húzza jégtakaróját beletörődnek a sorsukba

4. Keresd meg, majd olvasd el a szövegben, hogyan köszöntötték egymást a fűszálak!

52
 Téli varázs
5. Fejezd be a következő mondatokat!

A fűszál bátor volt, mert… A mezei fűszálak örültek, mert…

Elhatározta, hogy… A jegenye elmondta, hogy…
A pipiske kigúnyolta, mert… A pipiske megsajnálta őket, és…

6. Fogalmazd meg a történet hiányzó részét! Adj címet a történetednek!

Bevezetés:
A hosszú ősz után, egyik napról a másikra lehullott az első hó. A gyerekek boldo-
gan szaladtak ki az udvarra.
Tárgyalás: ________________________________________
Befejezés:
A hóember még sokáig álldogált az udvaron.

7. Nevezd meg a képeket, és olvasd el a szavakat! Csoportosíts a megadott szempontok

szerint!
Bence
szeretet

Cirmi

Noémi
barátság

Élőlények: ember: ______________ Élettelen dolgok (tárgyak): ______________

állat: ______________
növény: ______________ Gondolati dolgok: ______________

• Miért nem találtál képet a gondolati dolgokhoz?

8. Csoportmunka
Gyűjtsetek élőlényeket és dolgokat jelölő szavakat az alábbi szempontok szerint:
tanszerek neve, gyümölcsök neve, állatok neve, közlekedési eszközök neve

9. Keresd mindegyik sorban a kakukktojást!

kabát sapka sál időjárás kesztyű
barátság vásárlás pihenés alma igazság
édesanya iskolás palota fogorvos denevér
53
 Téli varázs
Ül a tél Szómagyarázó:
a hegy tetején kucsma – bundás
sapka
Ül a tél a hegy tetején.
suba – birkabőrből
Fehér kucsma van a fején.
készített felsőruha
A hátán meg fehér suba.
lapály – sík földterület
Készülődik a faluba.
Tápászkodik, fölkel s jövet
fehér terveket szövöget.
Szórja, hinti, hol elhalad,
két marokkal a friss havat.
Fehéredik domb és lapály.
Olykor-olykor a tél megáll.
Gondos gazdaként széttekint,
aztán munkába fog megint.
Ahol kilátszik a vetés,
vet oda egy marokkal, és
mire a mi falunkba ér,
mögötte már minden fehér.
Egy kicsit még tipeg-topog,
befagyasztja a patakot.
Lepihen és a szürkület
csöndjében füstöt ereget.
Kányádi Sándor

1. Szerinted mire utal a vers címe? 2. A vers úgy beszél a télről, mintha
személy lenne. Keresd az erre utaló
sorokat!
s
3. Beszéljétek meg!

– Miért indul a tél a hegy tetejéről?

– Mit jelent a fehér suba és a fehér kucsma?
4. Olvassátok párban az összecsengő
szavakat! Írjátok le a füzetbe!
– Melyek lehetnek a tél fehér tervei?
– Miért gondos gazda a tél?

5. A két marokkal szórja kifejezés többféleképpen értelmezhető. Párosítsd a mondatokat

a jelentésükkel!
Nagymama a kukoricát az állatoknak két marokkal szórja. pazarol
A szomszédom két marokkal szórja a pénzt. bőkezűen
A tél két marokkal szórja a havat. két kézzel
6. A vers a tél érkezését mutatja be. Rajzold le, te milyennek látod!
54
 Téli varázs
7. Csoportosítsd a szavakat a megadott szempontok szerint!

Zsófia Maros Kolozsvár város

költő lány Kányádi Sándor folyó

Több hasonló vagy ugyanolyan élőlény és dolog neve: ..................................
Valakinek vagy valaminek a saját, megkülönböztető neve: .............................
8. Egészítsd ki a párokat a minta alapján!
fiú Máté Jupiter
Brassó könyv
ország Kárpátok
Pejkó autó
folyóirat Nokia
fogkrém csokoládé
9. Másold le helyesen a szavakat! Figyelj a tulajdonnevek helyesírására!
BAMBI ÚJSÁG SZAMOS KÖNYV
ÍRÓ KENYÉR ERDÉLY LÁSZLÓ NOÉMI
PINOCCHIO FEKETE-TENGER SZERDA ARAD
10. Egészítsd ki a közmondásokat, szólásokat a hiányzó nevekkel!
Most légy okos, ...! Amint szokta Pista, úgy cselekszi ....
Él, mint ... Hevesen. Sok víz lefolyik addig a ... .
Meghalt ..., oda az igazság. Egyszer volt ... kutyavásár.
11. Miért érdekesek a kiemelt szavak?
Az erdőben tavasszal nyílik az ibolya. Ibolya a legjobb barátnőm.
A kőműves házat épít. Az osztályunkba jár Kőműves Dani.
12. Alkoss mondatokat a megadott szópárokkal!
juhász – Juhász varga – Varga
szabó – Szabó jázmin – Jázmin
13. Adj saját nevet a következő élőlényeknek és dolgoknak!
lány: ___________ folyóirat: ___________ mesehős: ___________
fiú: ___________ város: ___________ papagáj: ___________
autó: ___________ ló: ___________ fogkrém: ___________
55
 Téli varázs
Szómagyarázó:
sámli
Karácsonyi
függelékek madárfészek
m
(karácsonyfáról lógó díszek)

rönkfa

Patrícia és Peti – családon beül csak Pat és Pet – tízéves ikrek,

akik az elmúlt években rendszeresen a hegyekben lévő erdei házuk-
ban töltötték a téli szünetet. Most is itt készültek a karácsonyra, re-
mélve, hogy a szánkót és a síléceket az idén végre használhatják,
mivel tavaly – sajnos – nem esett annyi hó, hogy azokat érdemes lett volna lehozni a padlásról.
Pat és Pet jó testvérek voltak, szerették egymást, de szinte mindenen képesek voltak hajba
kapni.
Veszekedésüknek most éppen az volt a tárgya, hogy idén melyikük díszítse fel a karácsonyfát.
A vitának anyuka vetett véget.
Mit gondolsz, hogyan vetett véget anyuka a vitának?
Legelőször a díszeket kellett lehozni a padlásról. Nagy óvatosan lépkedtek a nyikorgó fa-
lépcsőkön. Odafenn aztán megindult a keresgélés. Vajon hová is tehették tavaly a díszeket?!
Összevissza keresték, mígnem egy kopott festésű sámlin megtalálták a keresett papír-
dobozt. Na de itt tovább bonyolódott a helyzet. A doboz teteje rosszul volt lezárva, így egy
darabon kilátszottak a díszek, és jó porosak is lettek.
Szép óvatosan leereszkedtek a nyikorgó padlás-
lépcsőn, levitték a díszeket, majd rögtön nekiláttak
tisztára törölni azokat.
Azután kezdődhetett a fenyő feldíszítése.
Először a szaloncukrot aggatták a fára, ezt követték
a nehezebb díszek, majd az ágak hegyére kerültek
a könnyebb üveggömbök és az egyéb függelékek is.
Végül – apuka segítségével – a gyertyákat és a csillag-
szórókat rögzítették.
Már csak a szokásos aranyhaj maradt vissza, amit
mindig a díszítés legvégére hagytak. Most azonban a
hajszál vékonyságú aranyszálakat sehol nem találták.
Ugyan hová lehettek?! Talán kipotyogtak a dobozból,
amikor lehozták azt a padlásról? Persze megnézték a
padláslépcső alatt, keresték a szemetesben is a papír-
hulladék között, de a maréknyi aranyszálacska csak
nem került elő.
56
 Téli varázs
Hova tűnhettek el az aranyszálacskák?
Miután megvacsoráztak, nagy lelkesedéssel és izgalommal
gyújtották meg a gyertyákat és a csillagszórókat.
Amikor a nagy világosság betöltötte a szoba minden zugát, vá-
ratlanul a padlás deszkáin keresztül is áttört valami sziporkázó
fényesség.
– Ég a padlás! – kiáltotta anyuka, akinek soha semmi nem ke-
rülte el a figyelmét.
Mi történhetett a padláson?
Apuka már szaladt is a vizes vödörért, és nagy léptekkel sietett
fel a padlásra. Odafenn meglepetéssel látta, hogy nem ég semmi,
hanem az egyik rönkfa tövében, egészen közel a kitört üvegű pad-
lásablakhoz, egy maréknyi fészek látható, és az sziporkázott olyan
szemkápráztató fényességgel.
Hát megoldódott a rejtély: a padlásra beköltözött egy madárcsalád, akik kicsi fészkükbe
beépítették az elcsent aranyszálakat, attól ragyogott úgy a fészek.
Apuka mögött pillanatok alatt ott tolongtak a kíváncsi ikrek is. Nagy volt az öröm, hogy nem
kell tüzet oltani, ellenben – akaratukon kívül – megajándékozhattak egy madárcsaládot egy
ragyogó karácsonyi fészekkel.
A zajra a fészekből egyszer csak előbukkant két rémült fejecske, ezért apuka és az ikrek
szép csendben visszavonultak.
Megbeszélték, hogy amíg a szünet tart, minden nap élelemmel, tápláló olajos magvakkal
látják el a madárcsaládot, és ha hazamennek, akkor is hagynak
részükre ennivalót, ha már amúgy is megosztották velük nem-
csak a szentestét, hanem az egész téli szünetet.
És így lett ez az ikrek legérdekesebb, egyben legemlékezete-
sebb karácsonya.
Mester Györgyi nyomán

1. Válaszd ki a mondat megfelelő befejezését!

Az olvasmány: vers mese elbeszélés ismeretterjesztő szöveg

2. Állapítsd meg az elbeszélés helyét és idejét!

3. Milyennek ismerted meg a családot?

4. Mitől volt különleges az ikrek karácsonya?

5. Számodra melyik rész volt a legizgalmasabb? Miért?

57
 Téli varázs
6. Játék: Padlásjárás
Gondolatban egy régi padláson járunk. (Séta
a térben.) A tanító utasításait követik a gye-
rekek.
– Megyünk, megyünk! Óvatosan lépkedünk,
be ne szakadjon a padlás!
– Vigyázat, három lépcső! Lépjünk hármat!
– Figyelem, előttünk egy pókháló! Húzzuk
szét, hogy továbbmehessünk!
– Nézzétek, egy ajtó! Nyissuk ki! Jaj de nyi-
korog! (utánozzuk)
7. Másold le a helyes állításokat!
– Lépjünk át a küszöbön!
– Nagyon alacsony a tető. Húzzuk le a fejün-
ket!
– Találtam egy golyót. Elgurult. Keressük
meg!
– Jaj, egy szellem! (megijedünk)
– Fussunk le a padlásról!
(Rendre visszamegyünk ott, ahol azelőtt jár-
tunk.)
– Visszaértünk az osztályba, megpihenünk.

szüleikkel
Az ikrek a hegyekben töltötték a téli szünetet.
te
et.
nagyszüleikkel
a karácsonyfát.
át.
A testvérek azon vitáztak, hogy ki díszítse fel
a nyaralót.
a pincébe
Anyuka a díszekért küldte őket.
a padlásra
az aranyszálakat.
Feldíszítették a fenyőfát, de nem találták
a csillagszórókat.
a szomszéd háza.a.
Gyertyagyújtás után észrevették, hogy ég
a padlás.
madárfészekben.
Rájöttek, hogy az aranyszálak csillogtak egy
ládában.
mókusoknak.
Megbeszélték, hogy ezentúl is gondját viselik a beköltözött
madárcsaládnak.
8. Jelöld a kapott tartalomban a szerkezeti egységeket (bevezetés, tárgyalás, befejezés)!

9. Olvasd el a versrészletet! Másold le ábécérendben a személyneveket!

Labdáért a kocsiútra
most szalad ki Magdi, Jutka.
Itt van András, Andrea,
Bandi bácsi kisfia,
itt a Szűcs és nagy szerencse:
itt lakik még Barna Bence,
58
Olga, Ottó, Orsolya,
kedvencük a korcsolya.
Nyúlsapkában, mint a nyúl,
Dundi Péter meglapul, (Nemes Nagy Ágnes:
Á
boltajtóból nézi őket Ki lakik az utcában? –
vegytisztító Márkusz úr. részlet)

Mézeskalácsos kalandok
Mézest sütünk karácsonyra,
nagy segítség vagyok ám!
Én mérem a lisztet, mézet,
többit meg az anyukám.
Lisztfelhő száll, csöpög a méz,
hopp, lepottyan egy tojás!
Végigcsorog a szekrényen,
konyhakövön... de mókás!
Nézd, a többi kedvet kapott,
szalad sorra utána,
fiókokon átszökkenve,
egymás fölött bucskázva.
Apa ámul: – Hurrikán volt,
vagy egy nagyobb szélroham?
Mint a kertünk vihar után...
ez a konyha épp olyan!
Lisztfelhőből kerekedett
ez a csuda fergeteg,
1. Milyen alkalomból szoktunk mézes-
kalácsot sütni?
Tudod-e, miből és hogyan készül a
3.
mézeskalács?
4. Válaszd ki!
• Milyen a vers hangulata?
vidám szomorú
anya
vicces ünnepélyes
• A mézeskalács mely hozzávalói jelennek
meg a versben?
9 liszt, méz, olaj
9 méz, cukor, tojás
9 méz, liszt, tojás
5. Keress a versben összecsengő szópárokat!
Téli varázs
(részlet)
mézeső hullt, s tojás-zápor
törte át a felleget.
Persze, tudom, formabontó,
fura látvány, nem vitás.
Nem is kezd így a sütéshez
rajtunk kívül senki más.
Nagyi mondta, s neki aztán
bizonyosan hihetek...
Úgy hírlik, hogy te is voltál
cukrászkodó kisgyerek.
Bár meglehet, hogy a kezdet
zűrös, vagyis rémes lett,
a tésztához való dolgok
nem a tálba érkeztek,
takarítok, mérek, gyúrok,
a formák meg sorjáznak...
s hidd el, este mézes illat
lengi be a szobákat.
Mentovics Éva
2. Te segítettél-e már mézeskalácssütés-
ben?
Kérd el anyukádtól vagy
IÓ
ÓL
nagymamádtól a családi receptet!
F
Írd le, és tedd portfólióba! RT
PO
• Ki szólal meg a versben?
nagymama gyermek
apa szomszéd cukrász
• Apa szerint milyen lett a konyha?
9 mint a kert árvíz után
9 mint a kert hurrikán után
9 mint a kert vihar után
59
 Téli varázs
6. Rajzolj különböző formájú mézeskalácsokat! Díszítsd kedved szerint!

7. Csoportosítsd a szófelhőben található szavakat!

egy van belőle több van belőle

8. Olvasd össze a többes számú szavak kezdőbetűit!

-k kanalak, gyümölcs, asztalok, rókák, ágak,

szánkó, fagy, cseppek, kesztyű, kastély,
ollók, gondolat, nyulak
Megfejtés: ___________________

9. Írd az élőlények és dolgok neve mellé többes számú párjukat!

kéz – ________ falu – ________ ló – ________ nyúl – ________

út – ________ kő – ________ tó – ________ híd – ________
9 Figyeld meg, hogyan változott a szótő! Jegyezd meg a helyesírásukat!

10. Keresd a nem megfelelően használt szavakat! Írd le helyesen a mondatokat!

Az összes gyümölcsöket szeretem. Sok gyerekeket láttam az udvaron.
Minden embereket érdekel az időjárás. Rengeteg játékokat kaptam karácsonyra.

11. Egy történet képeit látod. Fogalmazd meg a történet bevezetését!

Bevezetés: __________________________________________________________________________
Tárgyalás: Hiába figyelmeztette az anyukája, a sapkát és a sálat nem vette fel. Szánkózás
után köhögni kezdett. Éjszaka belázasodott, ezért reggel az anyukája orvoshoz vitte.
Befejezés: Másnap nem szánkózhatott a barátaival.
60
 Téli varázs

Karácsony a nagyvilágban

Anglia
Angliában a gyerekek december 24-én este hosszú, piros harisnyákat tesznek az ágy végé-
be. Karácsony éjjelén Santa Claus vagy Father Christmas a kéményen át a kandal-
lóba ereszkedik, hogy a zoknikat megtöltse ajándékokkal. Az ünnep 25-én kezdődik,
ekkor mennek templomba, majd kibontják az ajándékokat. Decem-
ber 25-e a Christmas Day, ez az ajándékozás napja, ilyenkor jön
össze a család, és ekkor tálalják a hagyományos karácsonyi ebédet.

Egyesült Államok
Az ajándékokat 24-e éjjel szállítja a Mikulás (Santa Claus) a gyerekeknek. Az
Egyesült Államokban nincs szenteste. Náluk a karácsony 25-e és 26-a, így általá-
ban még 24-én is dolgoznak, valamint sok helyen ekkor vannak a munkahelyi partik.
Alapfelfogás, hogy karácsonykor senki se legyen egyedül. A fát már advent ele-
jén felállítják, apránként díszítik és gyűjtik alájuk a meglepetéseket.

Finnország
December 23-án este, miután a gyerekek lefeküdtek, a szülők előké-
szítik a másnapi ételeket, rendet, tisztaságot varázsolnak mindenhová.
24-én reggelinél a család körbeüli az asztalt. Hagyományosan fa-
héjas tejberizs a reggeli, amelybe egy szem mandulát rejtenek. Aki ezt
megtalálja, nagyon szerencsés lesz a jövő évben.
Karácsony napján megvendégelik a velük élő háziállatokat, illetve megetetik a fészkelő
madarakat. Sokan le sem ülnek addig az ünnepi asztalhoz, amíg a madarak nem fejezik
be a vacsorát. A finnek ezen a napon sem hagyják ki a szaunát, utána ünnepi ruhát öltve
készülődnek a karácsonyi vacsorára.
A Télapó személyesen jön el fél tucat karácsonyi tündér kíséretében, hogy szétossza az
ajándékokat a gyerekeknek.

Írország
Írországban a karácsonyi ünnep két hétig tart. December 13-án kez-
dődik, első része a „Little Christmas” vagy kiskarácsony, amely egészen
karácsony napjának reggeléig tart. Az írek az ablakba örökzöldekkel
ékesített gyertyákat állítanak. A gyertyák a Szent Családnak mutatják
az utat az éjszakában. Írországban a gyerekeknek Christmas Father hozza az ajándékot
karácsony éjjelén a zoknijukba. Érdekes szokás, hogy mielőtt elmennek a templomba, egy
pohár whiskey-t készítenek ki a Télapónak, és egy csokor sárgarépát a rénszarvasoknak.
Karácsony másnapja szintén ünnep, az emberek rendszerint lóversenyre mennek vagy
az utcán énekelnek, mulatnak.

61
 Téli varázs
Olaszország
A Mikulás (Babbo Natale) Olaszországban december 24-én éjszaka hozza az ajándékokat.
Az olaszok a karácsonyt szigorúan a családdal töltik. Barátaiknak szárított lencsét szok-
tak ajándékozni, ez emlékezteti őket a szerény időkre.
Betlehemi jászlat készítenek, nemcsak a templomokban, hanem minden otthonban. Bár
a betlehem már két héttel az ünnep előtt a nappalikba kerül, a kisdedet csak a huszon-
negyedikéről huszonötödikére virradó éjszakán helyezik a bölcsőbe.
Karácsony másnapjának estéjén a gyermekeket meglátogatja a
Strega Buffana nevű jó boszorkány. Söprűjén közlekedik Olaszország-
szerte, és a jóknak mindenféle finomságot, a rosszaknak pedig sze-
net visz.

Nyári karácsony
Új-Zélandon a keresztény családok a tengerparton piknikeznek, hideg
sört isznak, és sonkás szendvicset majszolnak.

Jellemző, hogy az ausztrál Mikulás szánját 8 kenguru húzza. Az

ausztrálok is a szabadban fogyasztják el a karácsonyi vacsorát,
otthon műfenyőt állítanak, és aki teheti, részt vesz a karácsonyi
misén.
Dél-Afrikában a karácsonyi ebéd igazi családi ünnep, kiadós fogásokkal.
Ebéd után baráti látogatásra indulnak, és karácsonyi dobozokban finom étele-
ket, süteményeket visznek egymásnak.

A kenyaiak akár messze földről is hazautaznak az ünnepekre. Karácsonyfa

helyett a templomot díszítik fel lampionokkal, szalagokkal, léggömbökkel. A kará-
csonyi étkeket, melyeket nyílt tűzön készítenek, a szabadban fogyasztják el.

Karácsony itthon
A karácsony, a szeretet ünnepe az egyik legszebb ünnepünk.
A keresztény emberek Jézus születését ünneplik ilyenkor. December
24-én este a legtöbb családban karácsonyfát állítanak, a fára szalon-
cukrot és különböző díszeket aggatnak. Az ajándékokat Jézuska vagy
az angyal hozza. Szenteste egyes vidékeken még napjainkban is kántálni járnak az emberek
vagy betlehemi játékot adnak elő.

1. Írd le, mit ábrázolnak a képek! Jelöld színessel a szó végi magánhangzókat! Jegyezd
meg a helyesírásukat!
-ó, -ő

62
 Téli varázs
2. Pótold a szó végi magánhangzókat! 3. Másold ki csoportosítva a szófelfő
Karikázd be két különböző színnel! szavait!

-u, -ú -ü, -ű

borj__, fal__, ap__, fi__, varj__,

ham__, kap__, hatty__, foganty__,
Pity__, baty__, báb__

4. Egészítsd ki a madárneveket a hiányzó j, ly betűkkel! sz

s ó * k
a e * ré a
g
h * r e
g á
ó *a k m
é ó s
a s á h *a o
*
r i r
v ú * p
* p * áa
ag

Jókedvű köszöntő
(részlet)
Ballag már Játék
Tele a tarisznyám Ballag már az esztendő, Írjatok egy
tréfával, jókedvvel. vissza-visszanézve, papírlapra egy-egy
Csombékot kötök rá, nyomában az öccse jő, újévi jókívánságot!
hogy el ne szökhessen. vígan fütyörészve. Dobjátok be egy
Beéri az öreget kalapba, és keverjétek
Az új esztendőre s válláról a terhet össze! Mindenki húz
tartogatom kincsem. legényesen leveszi, egy cetlit, az lesz
Aki búval bélelt, pedig még csak gyermek. számára az újévi
annak adok ingyen. jókívánság.
Lépegetnek szótlanul
Marad magamnak is, s mikor éjfél eljő,
nektek is jut bőven. férfiasan kezet fog
Legyen jó kedvetek Múlttal a Jövendő.
az új esztendőben!
Kányádi Sándor
Osvát Erzsébet

63
 Téli varázs
Újévi kívánság
(részlet)
Tiktakolva Útra készen Hozzon ez az
jár az óra – áll az óév: új esztendő
pergeti a perceket, vállra vette batyuját, mindenkinek örömet,
mutatója szolgálatát békességben,
nesztelenül hamarosan boldogságban
éjfél felé lépeget. új esztendő veszi át... nőjenek a gyerekek!
Szalai Borbála
Olvasd fel a versekből azokat a sorokat, amelyekben újévi jókívánságok hangzanak el!

Hol?
5. Figyeld meg a képet! Válaszolj egy szóval a kérdésekre!
-ban
-ben Mit ünnepelnek a gyerekek?
Hol ünnepelnek?
Kik ülnek az asztalnál?
Mivel díszítették a szobát?
Kivé?
Mivé? Mit hoz be édesanya?
-vá
-vé 6. Másold le csoportosítva az élőlények és dolgok neveit!
Hanna születésnapjára egy meséskönyvet kapott. A könyv egy óriásról
szólt. A mesében az óriás egy kastélyban lakott. Egyik kezével fákat csavart
Kit? ki, másik kezében lámpát tartott.
Mit?
toldalékos szavak toldalék nélküli szavak
-t
7. Egészítsd ki a mondatokat a le- 8. Illesszetek minél több
rajzolt szó toldalékos alakjaival! toldalékot az alábbi
Honnan? szavakhoz! Figyeljetek
Anya finom ___ sütött. a toldalékok helyesírására!
-ból
A ___ gyertyák égnek.
-ből
Ez a Blanka szülinapi ___. ISKOLA
A vendégek több szeletet KÖNYV
is ettek a ___. MESE HÁZ
Kiről? TOLL KERT
Miről? Kivel? Kihez? Kije?
-ról Mihez? Kitől? Mije?
Mivel? Hová?
-ről -hoz Mitől? -ja
-val -ba
-hez -tól -je
-vel -be
-höz -től
64
 Téli varázs
A titokzatos hóember
Nagyon szép völgyben lakunk. A hegyek úgy
ölelik át a kis falut, ahogyan anyuék szoktak
bennünket, gyerekeket.
Most, hogy sok hó esett, öcsémmel, Marci-
val a szobánk ablaka elé felállítottunk egy hó-
embert. Nagy pocakja és szép egyenes tartása
jó étvágyú, gazdag emberre hasonlítana, ha fe-
jén nem éktelenkedne az az öreg lyukas fazék.
Szemei a fáskamrában talált legcsillogóbb széndarabkából vannak. Egyedül sárgarépa orra
vöröses színe árulkodik arról, hogy hideg lehet egész nap az udvarunkon álldogálni. Ez a
hóember nem akármilyen... Ilyen nincs még egy a Földön. Elárulom, hogy ez egy TITOKZATOS
HÓEMBER!
Minden reggel, amikor felébredünk, odaszaladunk az ablakhoz, hogy megnézzük, ott van-e
még a hóember orra a helyén. Ugyanis mindennap eltűnik.
– Nézd, most sincs ott! – mondta kisöcsém bosszúsan.
– Öltözzünk fel, és menjünk ki az udvarra, hátha csak leesett, és eltakarja a hó.
Kiszaladtunk a kertbe, körbejártuk a hóembert, de nem találtunk semmit.
– Elmondanád, hol van az a szép sárgarépa orrod, amit tegnap kaptál? – kérdeztem csípő-
re tett kézzel, s közben haragosan ráncoltam homlokomat.
Marcira néztem, és láttam, hogy engem utánozva ő is csípőre tette a kezét, és a nagyobb
hatás kedvéért néhányat dobbantott a ropogós hóba a lábával.
– Az volt a legszebb sárgarépa az összes közül! Miért nem vigyáztál rá?
A hóember dacosan állt tovább, és nem válaszolt.
– Na jó, még utoljára hozunk egy másik orrocskát neked, de ha erre sem vigyázol, nem
kapsz többet!
Leszaladtunk a pincébe, és a ládából kiválasztottunk egy szép hosszú sárgarépát.
– Marci! Ma éjjel lesben állunk az ablaknál. Meg kell tudnunk, mi ez a nagy titok.
Éjszaka le sem vettük a szemünket a hóemberről. A Hold éppen rávilágított, és láttuk, hogy
sárgarépa orra még ott van
a helyén. Amikor már azt hit-
tük, hogy nem történik semmi,
hirtelen egy árnyék átugrott
a kerítésen. Óvatosan kö-
rülnézett, és egyre jobban
közeledett a hóember felé.
Az árnyéknak hosszú vé-
kony lábai voltak, s mögötte
néhány lépésnyire egy kicsi,
gömbölyű valami ugrándoz-
va kísérte.
65
 Téli varázs
Lélegzet-visszafojtva figyeltük, mi lehet az.
Aztán láttuk, ahogy az a valami felágaskodik, és szájával kiemeli a helyéről a hóember
orrát. Miután letette a hóra, a kis gombóccal megosztva jó étvággyal megették a sárgarépát.
– Nézd, Marci, egy őzike! – suttogtam öcsém fülébe. – De ki az ott mellette?
– Nem látod, hogy milyen hosszú fülei vannak? – súgta vissza Marci.
– Tényleg! Ez egy nyuszika! Mennyire éhesek lehetnek, hogyha bemerészkednek idáig. Ki
kellene találni valamit, hogy még több ennivalót kapjanak.
Másnap korán felébredtünk. Amikor újabb sárgarépát szerettünk volna a hóemberre tenni,
a fején levő lyukas fazék nagyot kondult.
A fa mögé szaladtunk, és onnan lestük, hogy mi lehet az.
Aztán a lukon kikukucskált egy cinegemadár. Biztos ott húzódott meg éjszakára a nagy
hideg elől. Bent a fazék belsejében nem fújhatta a szél, és egy kicsit melegedhetett is.
– Adjunk enni a madárkának is!
Bementünk a házba, és elővettünk két vékonyra vágott szalonnabőrkét.
– Ez jó lesz szemöldöknek a hóemberre. Amikor a cinege megéhezik, néhányat belecsíp
a szalonnába, és már lesz, ami melegítse. De a hóembernek mégsem lehet több orra! Mit
csináljunk?
– Mi lenne, ha kettévágnánk egy almát, és két piros fület készítenénk belőle? – kérdezte
izgatottan Marci.
– Igazad van. És vághatnánk hosszú csíkokra káposztalevelet. Az lehetne a szakálla.
– És ha a fazék alá tennénk szénát, mintha haja lenne a hóember-
nek? Az jobban melegítené a kismadarat.
Gyorsan munkához láttunk. Amikor elkészültünk mindennel, észre-
vettük, hogy a cinege rászállt a fazékon talált bejáratra, aztán hirtelen
elrepült.
– Lehet, hogy nem tetszik neki az új fészek? – kérdeztem aggódva.
De néhány perc elteltével a kismadár megérkezett, és magával
hozta a párját is.
Vidáman csicseregtek, és nagyon boldogok voltak, hogy rátaláltak
az igazi otthonukra.
A hóemberről azóta is minden reggelre eltűnnek a zöldségek, de
most már nem titok, hogy hozzánk jár lakmározni a nyuszi az őzikével.
Tóth Anna nyomán

1. Válaszolj a kérdésekre! Keresd meg, 2. Meséld el a történetet más szereplő

és olvasd el a választ a szövegben is! nézőpontjából! Hogyan látták ők az
eseményeket?
• Mire utal a cím?
• Kik a szereplők? • Marci
• Hol játszódik a történet? • a hóember
• Mi indítja el a cselekményt? • a nyuszi
• Mi a rejtély megoldása? • a cinege

66
 Téli varázs
3. Állítsd időrendi sorrendbe az eseményeket!
A gyerekek enni adtak a madárkának, és teleaggatták a hóembert zöldségekkel.
A hóember répaorra minden reggelre eltűnt.
A hóember kalapjából előbújt egy cinegemadár.
A hóemberről azóta minden reggelre eltűnnek a finomságok.
A gyerekek hóembert építettek.
A gyerekek kiderítették, hogy egy őzike és egy nyuszi vitte el.

4. Rajzold le, milyennek képzeled a titokzatos hóembert! Olvasd el a szövegből is a hó-

embert bemutató részt!
5. Mondd el, te hogyan gondoskodsz télen az éhező állatokról! Készíts madáretetőt!

6. Toldalékold az alábbi szavakat! Jegyezd meg az írásmódjukat!

Ki? Mi? Kije? Mije? Mi? Mije? Mi? Mije?
út pad banán
bolt föld tulipán
folt híd vitamin
kabát bőrönd telefon
barát kard oroszlán
kert család szappan
7. Válaszd ki a helyesen írt szavakat!

nénje csengye lúggya sajtja ecsettye

nénnye csendje lúdja sajtya ecsetje

8. Keress toldalékos szavakat a betűrácsban! Írd ki őket a kérdéseknek megfelelő színnel!

E M B E R R É T
G X Y J O K Q U Kivé? Mivé?
Y F W P N Y H L _________________ _________________
E O J É G G É I _________________ _________________
R L I C G S S P _________________ _________________
_________________ _________________
M Y A N Y Á V Á
_________________ _________________
E Ó Q Ö Á X B N _________________ _________________
K V Í Z Z É W N _________________ _________________
K Á Ö K Ő V É Á
É O R V O S S Á
67
 Téli varázs
Farsang
(részlet)
A farsang évszádok óta a nagy tél végi mulatságok ideje.
A világ igen sok országában elterjedt, és nagyon-nagyon
régi szokás. Nem tudjuk, mit ettek a régi farsangi lakomákon,
de a közelmúltban a fánk volt a legnevezetesebb farsangi étel.
Volt elég alkalom a táncra. Azt tartották, hogy ha tánc közben
nagyokat ugrálnak, magasra nő a kender.
Mit is ünnepeltek ilyen nagy vigalommal? Minden európai
nép szokásaiban fontos események a telet lezáró, tavaszt váró
ünnepek. A tél végének, a tavasz közeledtének mindig örültek
az emberek. A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta
életre. A középkorban, azaz a lovagok korában azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó hónap-
jaiban a Nap elgyöngül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli
felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni ezeket.
Jöttek gólyák, lovak, kecskék, gyakran fiúnak öltözött lányok vagy asszonyruhába bújt legé-
nyek. Volt, aki valamilyen mesterembernek álcázta magát, s annak munkáját utánozva nevet-
tette meg a nézőket. Gyakran egész hosszú, sokszereplős jeleneteket adtak elő.
Farsang farkán csak a pártában maradt lányok és vénlegények voltak szomorúak. Várhattak
még egy évet, hiszen a tavaszi és nyári dologidőben nem volt szokás lakodalmazni. Csúfolták
is őket eleget. Ablakuk alatt pléhdarabokat kongattak, kertjükbe hamuval telt fazekat dobtak.
Húshagyókedden az volt a szokás, hogy az asszonyok éjszaka kisúrolták a fazekakat, hogy
a zsíros ételeknek nyomuk se maradjon.
Bihari Anna–Pócs Éva nyomán

Tél-kergető
(részlet)
Itt van a farsang,
készül a fánk.
Hatalmas móka
vár itt ma ránk.
A bohóc
Tűnjön el innen (részlet)
Tudod-e?
végre a tél, Vidám legény a bohóc,
Régebben farsang idején
ropja a táncot piros haja csupa kóc,
a falvakban a legények bálokat
aki csak él! idelép, odalép,
szerveztek, amiknek nagy szere-
a zubbonya búzakék.
pük volt a párválasztásban.
A lányok ilyenkor bokrétát küld- Jöjjön a napfény, Lengő inge pepita,
tek a nekik tetsző legénynek. Ha süssön le ránk! lobog rajta pántlika.
a legénynek is tetszett a lány, akkor Addig is együnk, Viháncol, nótázik,
kitűzte a kis csokrot fogyjon a fánk! karikákkal mókázik.
a kalapjára. Mentovics Éva Szepesi Attila

68
 Téli varázs
ISMÉTLÉS
Tyúkudvarba beosonó, Hogy senki ne érjen a nyomába,
Kurta lábú ragadozó, A cipőjét húzza fel, aki gyáva,
Vörös bundás ravasz koma, Az egyik üregi, a másik mezei,
Kotorékban az otthona. De a répát mindegyik szereti.
Mi az? az
Mi az?

Szómagyarázó:
Téli élet
stratégia – terv

A tél komoly megpróbáltatást jelent minden állat számára. A téli táplálékhiányt sok állat
próbálja átvészelni úgy, hogy téli álmot alszik.
A hideg telet az állatok háromféle módon vészelhetik át. Az első, hogy aktívak maradnak,
a második, hogy más élőhelyre vándorolnak a barátságtalan hideg időszak alatt, a harmadik, hogy
a hideg, táplálékhiányos időszakban is ott maradnak az élőhelyükön, de jelentősen csök-
kentik testhőmérsékletüket, anyagcseréjüket, mozgásukat és más életfunkcióikat, azaz téli
nyugalmi állapotba kerülnek.
A medvék, a békák, a gyíkok, a denevérek, a pelék, a mormoták, a sündisznók és sok más
állat téli álmot alszik. Ők nem találnak ennivalót a keményre fagyott havas földön,
a bokrok
bokrokon, fákon, a hideg vízben, a jég alatt.
A téli áálomba szenderülő állatok hónapokig nem esznek, nem isznak. Főleg a saját
zsírjukból élnek, de abból sem fogyasztanak sokat. Olyanok, mint akik se
nem holtak, se nem elevenek. Még a szívük is egészen lassan ver.
A sündisznó nagy bajban volna, ha nem aludna telente, hiszen olyankor
se giliszta, se bogár nincs. Ahogy hidegre fordul az idő, lassan kihűl a teste.
Olyankor már nem éhes, viszont nagyon álmos szegény. Annyira álmos, hogy
végül elbújik szépen a vackába, fülére húzza a leveleket, és elalszik. Nem is
ébred fel igazán, míg kinn fel nem melegszik az idő.
Szeretnéd tudni, hogy a róka hogyan alszik téli álmot? Ugye, azt hiszed, hogy
szépen a fülére csapja a nagy, lompos farkát, éppen csak a ravasz, hegyes orra látszik
ki, és alszik, alszik, néha még horkol is. De a róka nem alszik ám téli álmot, hanem
mászkál az erdőben, a hóban, vastag, puha téli bundában, és keresi a nyulakat meg
a fácánokat, mert a nyulak sem alusznak, azok is vastag téli bundában járnak
a hóban.
Ezek az állatok a vastag téli bundát persze nem áruházban veszik, hanem úgy növesztik
maguknak. Ősszel megnövesztik, hogy meg ne fagyjanak, tavasszal pedig elhullatják, mert
a nyári melegben elég a vékony kabát is. Ezt úgy mondják, hogy vedlenek.
A téli bunda más színű, mint a tavaszi. Nem mintha a rókák sokat törődnének a divattal, de
télen a hóban nem lehet ám égővörös kabátban sétafikálni, mert azt a nyulak az erdő másik
végéből is észrevennék. És a nyulak sem bujkálhatnak persze szántás színű, barna nyári

69
 Téli varázs
bundában, mikor minden fehér: azt meg a róka venné észre a harmadik
határból is, és egykettőre lerángatná a barna kabátot szegény tapsifülesről.
Télen sok állat ébren marad: varjak, cinkék, foglyok meg még mások is. És
ha már nagy a hó, kevés az erdőn-mezőn az ennivaló, bejönnek a falvakba,
a városok közelébe, mert tudják, hogy az emberek háza körül előbb-utóbb
találnak valamit. A róka meg a nyúl nem vár a maradékra, a róka tyúkot lop,
a nyúl lerágja a gyümölcsfák kérgét.
A medve alaposan meghízik, mielőtt téli vackát felkeresné. Bundája alatt
vastag szalonnaréteg képződik, ez élteti és védi a hideg ellen. Nem alszik iga-
zi téli álmot. A hímek szundikálnak, de a nőstények nem érnek rá, hiszen de-
cemberben vagy januárban hozzák világra két-három bocsukat.
Szász Imre nyomán

1. Sorolj fel legalább öt téli álmot alvó állatot!

2. Olvasd fel azt a mondatot, amelyből kiderül, mit eszik a sündisznó! Hát a róka?

3. Mely állatok vedlenek? 4. Mit olvastál az itthon telelő madarak-

Mit tudtál meg az állatok vedléséről? ról?

5. Párosíts a szöveg alapján!

hegyes havas nyári vékony téli lompos
meleg bunda farok föld kabát orr
6. Milyen szándékot fejeznek ki a mondatok? Párosíts a minta alapján!
például A. 4.
A. Csendes lett az erdő. B. Mindent hó borít.
C. Hová bújtak el az állatok? D. Nini, ott egy mókus!
E. Bárcsak előbukkanna egy őzike! F. Ne zavard meg az erdő csendjét!

1. felszólítás 2. kérdés 3. felkiáltás 4. közlés 5. kívánság

7. Hibás a számítógép. Mindenhová j-t írt.
Írd le helyesen a hibás szavakat!
tejföl, újság, moj, háj, korcsoja, pujka,
Miháj, fojó, Júlia, akadáj, bajusz, furuja
9. Pótold a hiányzó toldalékokat az alábbi szólásokban, közmondásokban!
Bolond lyuk__ bolond szél fúj.
Jó munká__ idő kell.
Madara__ tollá__, ember__ barátjá__ ismerni meg.
Az alma nem esik messze a fájá__.
70
8. Másold le az alábbi szavak közül azo-
kat, amelyek többet jelentenek!
sarok, tanulók, makk, játék, nézők,
lyuk, virágok, pék, retek, fák, patak,
gyerekek
Kerülgeti, mint macska a forró kásá__.
Nyugtá__ dicsérd a napo__.
Kész munká__ könnyű hibá__ találni.
Nagy fá__ vágta a fejszéjé__.
 Téli varázs
TUDÁSPRÓBA
Figyelmesen olvasd el a következő mesét!
A mese elolvasása és megértése után oldd meg a feladatokat!

A favágó kívánsága
Egy favágó egész télen át kint dolgozott az erdőn. Egyszer
úgy beszorult a fejszéje egy fatörzsbe, hogy meg se tudta moz-
dítani. Megdühödött a favágó, s úgy ordított, hogy hangos lett
tőle az erdő. Egyszer csak előlépett egy fa mögül egy öreg anyó-
ka, s így szólt:
– Miért szidod a fákat meg a fejszédet, amikor belőlük élsz?
Talán bizony azt kívánnád, hogy munka nélkül legyen meg a ke-
nyered?
Rávágta erre a favágó:
– Igenis, hogy éppen azt kívánom magamnak! Azt, hogy ami fához csak hozzáérek, az tüs-
tént darabokra essék szét!
Az anyóka megcsóválta a fejét, de aztán rábólintott:
– Jól van, legyen úgy, ahogy akarod! Én a manók öreganyja vagyok, és teljesítem a kívánsá-
godat!
A favágó pedig visszament ahhoz a fatörzshöz, amelyikbe a fejszéje beszorult, s óvatosan
megérintette a kérgét. Hát, uramfia, abban a pillanatban négyfelé esett a vastag fatörzs, még
a fejsze is kifordult belőle! Nagyot kacagott a favágó, s vidáman indult hazafelé.
Útközben mindjárt el is tervezte, hogy csak kikocsizik az erdőbe, megérinti a fákat, már
rakja is a kocsira, és viszi a városba eladni.
Hanem, ahogy belépett a házába, fáradtan leült egy székre, a szék reccsent egyet, s össze-
csuklott alatta. Amikor meg benyúlt a szekrénybe, recsegve, ropogva összedőlt a szekrény.
Megszeppent erre egy kicsit a favágó, no de sebaj, gondolta, és kihúzta az asztalfiókot, ak-
kor meg az asztal esett le nyekkenve a négy lábáról. Ekkor már csak egy vágya volt, lefeküdni,
kipihenni ezt a különös napot, de az ágy deszkái is szétestek alatta, ő meg nekigurult a desz-
kából ácsolt falnak, s rádőlt az egész ház, alig bírt alóla kikecmeregni. Így háza sem volt már.
Kiment az erdőbe, és elkiáltotta magát:
– Ne is tudjak én többé másképp fát vágni, mint a fejszémmel s a két karom erejével!
Az anyóka alighanem megszánhatta, mert másnap a favágó vidáman, fütyörészve vágta ki
a fákat, vidáman forgatta a fejszéjét, és rakta össze a széthasogatott tuskókat.

1. 1. Mi volt a legérdekesebb a mesében?

2p
Folytasd: Nekem az tetszett a mesében, hogy __________________________
_______________________________________________________________________
2. Kérdezz a mese szereplőitől!
2p
az anyótól: _____________________________
a favágótól: _____________________________
71
 Téli varázs
3. Számozd meg, milyen sorrendben hullottak szét a dolgok! 5p
szék asztal ház vastag fatörzs asztalfiók ágy

4. Miért tudott újra fát vágni a szegény favágó? Jelöld a helyes választ! 3p
9 új fejszét vásárolt
9 egy tündér feloldotta a varázslat alól
9 a manók öreganyja megsajnálta, és feloldotta a varázslatot
5. Számozd meg a mondatokat az események sorrendjében! 7p
A fejszéje beszorult egy fába.
Egyszer egy favágó az erdőben dolgozott.
Azt kívánta a favágó, hogy amihez hozzáér, darabokra hulljon.
jon.
A favágó belátta, hogy tévedett, mert minden bútordarab
és a ház is széthullott, mikor hozzáért.
Ordítani kezdett, ekkor megjelent a manók öreganyja.
Az öreganyó feloldotta a varázslat alól.
Az anyóka teljesítette a kívánságát.

6. Húzd alá, milyen tulajdonságok jellemzik a favágót!

6p
kedves, bátor, dühös, hirtelen haragú, hálás, meggondolatlan
7. Adj más címet a mesének!
3p
______________________________________________________________
8. Igazak-e vagy hamisak a következő állítások? 4p
I – igaz H – hamis
____ Az anyóka a favágó három kívánságát teljesítette.
____ A favágó vidáman indult hazafelé.
____ A favágó nem bánta meg az elhamarkodott kérését.
____ Az anyóka a manók öreganyja volt.

9. Fejezd be a következő mondatokat! 4p

Az anyóka jószívű volt, mert ____________.
A favágó megértette, hogy ____________.

72
 Téli varázs
10. Másolj le a szövegből egy közlést és egy kérdést tartalmazó mondatot! 4p

11. Írd ki a szövegből az élőlények és dolgok neveit a megadott szempontok szerint!

Közeledik a farsang. Minden gyerek izgatottan várja. Dalma és Hunor már

a jelmezt készíti. Előkerülnek a szekrényből a régi ruhák, sálak, kalapok. Dal-
ma idén boszorkának, Hunor Pókembernek öltözik. Anya és apa is lelkesen
segít. Már elkészültek a kellékek is, a söprű és a háló.

16 p
1. élőlények neve: ___________________________________________________
2. dolgok neve: ______________________________________________________
3. élőlények és dolgok saját neve: ____________________________________
4. toldalékos szavak: ________________________________________________

12. Pótold a szavakban a hiányzó kezdőbetűket!

8p
__ománia, __utya, __odri, ___una , __uk, __ingvin , __etőfi, __ándor,
__skola, __omb, __dám, __ürkésző, __amsung, _akatos, _iliom, __ukarest

13. Pótold a szavak hiányzó toldalékait! 6p

A mókus könnyedén ugrál egyik fá___ a másikra. Szereti a makk___, a mo-

gyoró___, a gyümölcs___. A leghidegebb téli napokon fészké___ szundikál.
Gyakran falatozik az elrejtett elemózsiá____ .

14. Csak a helyes szavakat írd le a szópárokból! 20 p

vasaló – mano seprű – betű szölő – mező gally – ünnepéj sajt – úlyság
kapu – fiu menü – gyűrü varjú – borju furulya – jukasztó tetőröl – házból

Összesen: 90 pont + 10 pont = 100 pont

Elért pontszám:: pont

Nagyon jó: 85-100 pont Jó: 65-84 pont

Elégséges: 45-64 pont Elégtelen: 10-44 pont

73
 Mesevilág

állatm
ese

verses mese

var
áz
sm
ese

z eti
ö l tés
műk mese e
tanítómese
mes
s
é fá
tr

népmese

Benedek Elek, a
nagy mesemondó,
Rázd meg gondolatban a mese- egy kis székely fa-
fát! Milyen mesék hullanának le luban, Kisbacon-
róla? Te milyen mesét hallgatnál ban született. Már
meg szívesen a mesefa alatt? gyermekkorában
kapcsolatba került a népköltészettel.
Írj legalább 3-3 mesecí- Számtalan mesét írt, gyűjtött,
met a következő mese-
IÓ

fordított.
ÓL

gyűjtőktől: Kriza János, Születésnapján, szeptember 30-án

F
RT

Illyés Gyula, Arany

PO

ünnepeljük a magyar népmese nap-

László, Benedek Elek! ját.
74
 Mesevilág
Szómagyarázó:
áhítat – odaadó figyelem
nagylelkű – segítőkész
dohogva – morogva Mesék
nem szenvedhette – nem szerette meséje
vakmerőség – túlzott bátorság
porkoláb – rabot őrző személy

Volt egyszer egy király, aki nem szenvedhette a mesét. A mesemondókat meg éppenség-
gel ki nem állhatta. Legszívesebben karóba húzatta volna valamennyit. Karóba is húzatott
minden mesemondót, költőt és énekest, akit csak kézre keríthetett közülük, mert a versekből
s a muzsikából is egyedül csak a pattogó pram-pam-prampamot szerette. Meg azt, hogy:
csinnadratta-bumm.
Éppen a szóban forgó király idején élt a mesemondók mesemondója, aki éppen a költők köl-
tője is volt, mert olyan mesét talált ki, hogy aki azt végighallgatta, mindjárt más ember lett belőle:
a rosszból jó, a jóból még jobb, a gőgös szerénnyé, az irigy nagylelkűvé változott, a haragos
megbékélt, a hazug attól kezdve csak igazat mondott, és így tovább. Egyedül a kegyetleneken
nem tudott változtatni, mert azok sohasem tudták végighallgatni.
A király is – mondanom sem kell – a kegyetlenek közül való volt.
– No, azért ezt a híreset már magam is meghallgatom – mondta,
amikor elébe lökdösték a mesemondók mesemondóját, akit fogva
tartott a vár börtönében.
A fogoly megrázta láncait.
– Vetesd le. Láncokban nem mesélek.
– Nem? – horkant s kapott kardjához a király.
– Nem én! – nézett szembe vele a költők költője.
A király dohogva lökte vissza kardját a hüvelyébe, s intett, hogy
szedjék le róla a vasat.
– Na, hadd halljuk most már a mesék meséjét! Vagy óhajtasz még valamit?
– Le szeretnék ülni.
– Ülni a király előtt! – horkantak föl most már mind a körülálló udvarbeliek. – Micsoda
vakmerőség!
– Hozzatok egy széket őurasága alá! – nyelte le a mérgét a király.
– Üljetek le ti is, mindannyian! – intett a körülállók felé a költők költője. – A mesét csönd-
ben kell hallgatni. Áhítattal, mert a mese a királyoknál is hatalmasabb. Örök életű.
– De te a halál fia vagy! – szökött fel trónjáról a király, aki tovább nem nyelhette mérgét.
Suhant is a kardja. Mindenki földön látta már a költő fejét. De abban a minutumban hatalmas
fény csapott a palotába. Tűzszárnyú madár suhant be, s a költőt elkapta a király keze elől.
– Sohasem fogod megismerni a mesék meséjét. Soha! – hallották még a megrémült kö-
rülállók, akik haláluk napjáig se tudták bizonyossággal, hogy a madár vagy a költő mondta-e.
Dühösen lökte vissza kardját a király.
75
 Mesevilág
– Hozzátok előmbe mindazokat, akik már hallották a mesék meséjét! Halla- alla-
ni akarom! Csak azért is hallani akarom!
Szétszaladt az udvar, a porkolábok, még a kukták is mind a mesék meséjét
ismerőket keresték. Estére tele lett velük a palota pincéje. Egy sem akadt, aki
elmondta volna a királynak is. Hiába dühöngött a király, hiába suhogott a kardja.
– Nem vagy méltó a végighallgatásra. Nem érdemled – mondta sorra mindenki.
A király sújtott-vágott volna, de a tűzmadár minden suhintásra megjelent. És elvitte a halál-
ra szánt mesemondókat, sorra mind, amíg csak ki nem ürült a pince.
A királyt pedig megölte a mesék meséje utáni szomorúság. És azóta is minden mesemon-
dó, költő teszi rá életét, hátha sikerülne kitalálnia, elmondania a mesék meséjét, amitől egy-
szerre jobbá-szebbé változna a világ s az emberek.
Kányádi Sándor

1. Szerinted milyen lehet a mesék meséje?

2. Kit nevezhettek a mesemondók mesemondójának, a költők költőjének?

3. Hogyan kell mesét mondani? Hát hallgatni?

4. Milyenekké váltak az emberek, miután meghallgatták a mesét?

rosszból ___________ irigyből ___________
jóból ___________ haragosból ___________
gőgösből ___________ hazugból ___________

5. Jelöld a helyes választ!

Milyen feltételeket szabott a mesemondó? Mi okozta a király halálát?
• vegyék le a láncait • mérgében szétpukkant
• hozzanak neki enni • megmérgezték
• leülhessen • megölte a szomorúság
• adjanak neki pénzt • kivégezték
• maradjanak csöndben • elesett a csatában

Miért lepődött meg az udvar, mikor le akart ülni a teremben a mesélő?

• furcsállták, hogy ennyire fáradt
• nem illik a király jelenlétében leülni
• nem volt szék a teremben

6. Jellemezd a mesehősöket az alábbi szavak segítségével!l!

áldozatkész igazmondó kőszívű
gyors kegyetlen bátor
76
 Mesevilág
7. Kérdezz az előző feladat szavaira! Mit fejeznek ki ezek a szavak?

8. Írj egy üzenetet (sms-t) a mesemondók mesemondójának, hogy látogasson el az isko-

látokba, és mesélje el a mesék meséjét!
9. Csoportmunka: Gyűjtsetek tulajdonságot kifejező szavakat!

egy barátról Milyen?

z
Melyik?
z egy játékról
z egy állatról Mekkora?

10. Jelöld a tulajdonságokat kifejező szavakat a szószerkezetekben!

tiszta víz furfangos mese érdekes előadás piros alma okos leány
havas út ravasz róka gonosz boszorkány hatalmas palota öreg király

11 . Gyűjts minél több tulajdonságot az alábbi szempontok szerint!

méret: alacsony forma: kerek
íz: keserű szín: lila
• Mivel érzékeljük ezeket a tulajdonságokat?

12. Olvasd el az alábbi tulajdonságokat! Gyűjts te is külső és belső tulajdonságokat

kifejező szavakat!
at!
kedves
barátságos
csinos
fiatal
őszinte jószívű
magas szőke

szemüveges szép
becsületes
okos

13. A 10. feladat szószerkezeteiből másold le a szemmel nem látható (belső)

tulajdonságokat!

14. Írd ki a versből a Milyen? kérdésre felelő szavakat!

Piros hátú pettyes bogár Sorakoznak egymás mellé
Hideg szélben útra kél, Vastag törzsű fa tövén,
Megvan az a jó szokása: Gyenge tavasz még didereg
Kis hidegtől már nem fél. A természet lágy ölén.
(Szabó Bogár Erzsébet: Március van – részlet)
77
 Mesevilág

A tréfás mesék a rossz emberi

tulajdonságokat, legtöbbször A kőleves
a butaságot teszik nevetségessé.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény katona. Éhesen ment egyik faluból a má-
sikba, de bizony nem kínálták meg sehol egy falás kenyérrel vagy egy kis meleg levessel.
Elhatározta magában, hogy a következő faluban bemegy a legelső házba, és lakjon ott
bárki is, levest főz magának. Ahogy beért a faluba, fölvett az útról egy követ, s bement a
legelső házba. Egy öregasszony lakott ott.
– Jó napot, öreganyám!
– Adjon isten, vitéz uram!
– Nagyon éhes vagyok, és úgy ennék valamit, ha volna, aki szívesen adna.
– Jaj, lelkem, vitéz uram, adnék én, ha volna. De én is olyan szegény vagyok, mint a templom
egere.
– Jól van – mondja a katona –, én nem vagyok annyira szegény, mint az látszik, van itt a
zsebemben egy nagy kő. Ebből én tudnék levest főzni, csak kéne egy üstöcske vagy egy fazék,
amiben megfőzhetném.
Kíváncsi lett az öregasszony, milyen lehet az a kőleves.
– Fazekat éppen adhatok, csak az nincs, amit beletehetnék.
Megmosta a katona a követ jó alaposan, aztán beletette a fazékba. Az öregasszony tüzet
rakott. A katona vizet töltött a kőre, s odatette főni. Időnként egy jó hosszú fakanállal megke-
verte a vizet.
Leste az öregasszony, hogy mit csinál a katona. Amikor a víz már forrt, a katona megkóstolta
a levest.
– Finomnak finom – mondja –, de ha egy kicsi só volna benne, akkor még finomabb volna.
– Hozok én sót – sürgölődött az öregasszony, és már hozta is. Beletette a katona a levesbe
a sót, megkevergette, s azt mondta:
– Tudja-e, ha lenne egy kanálka zsírja, akkor lenne igazán jó ez a leves.
– Van nekem az is, hozok én! – felelte rá az öregasszony.
Hozott egy kanál zsírt, azt is beleeresztették a fazékba. Kevergette a katona a levest, kós-
tolgatta, az öregasszony meg leste. Azt mondja egyszer csak a katona:
– Tudja, én gyakran főzök kőlevest, és elmondhatom, hogy
a kőleves akkor a legfinomabb, ha egy kis kolbász is kerül bele.
– Van nekem kolbászom is – vallotta be az öregasszony –,
hozok én egy darabot a kamrából.
Be is ment, a katona meg utánakiáltott:
– Hozzon akkor már két darabot, öreganyám, mert nekem is kell
egy darab, meg magának is.
– Hozok, hozok! – kiáltott vissza az öregasszony, és már hozta is.
A katona beletette azt is a fazékba. Közben szép lassan kever-
gette, kóstolgatta.
78
 Mesevilág
– Tudja-e – szólalt meg újra –, ha volna egy pár szem krumplija,
ummplijja, azt még bbele-
ele-
apríthatnánk a levesbe. S ha még egy kis zöldség is kerülne, volna
e, az voln csak
na c sak igazán
fölséges!
– Van nekem az is – büszkélkedett az öregasszony
–, mindjárt hozom is. Hamar hozott egy pár zöldséget,
krumplit, azt gyorsan megpucolták, végül azt mondta az
öregasszonynak:
– Kóstolja csak meg maga is, hogy milyen jó!
Megkóstolja az öregasszony is:
– Jaj, hát sose hittem volna, hogy kőből ilyen jó levest
lehessen főzni – csapta össze a kezét.
Hagyták még egy kicsit főni, aztán így szólt a katona:
– Még egypár szem rizs is jó lenne bele, ha volna, de ugye az nincsen?
– Van nekem az is – bólogatott az öregasszony. Hamar még egypár szem rizst is hozzá-
tettek. Felsóhajtott a katona:
– No, most már tisztára olyan ez a leves, mint amilyeneket én szoktam főzni.
Megvárták, hogy megfőjön, aztán a katona szedett egy jó nagy tányérral az öregasszony-
nak, egyet magának, s jóízűen megették. Az öregasszony nem győzött eleget csodálkozni,
hogy miként lehet egy kőből ilyen jó levest főzni. Mikor jóllaktak, azt kérdezte a katonától:
– Mondja, vitéz uram, nem adná el ezt a követ? Sokszor az sincs, amit főzzek, s ebből mi-
lyen jó levest tudnék én főzni.
– Eladom én szívesen! – felelte a katona, és elmosoly odott a bajusza alatt. – Száz tallérért
odaadom.
Az öregasszony hamar odaadta a száz tallért, kivette a levesből a követ, egy kendőbe be-
takargatta, s jól eldugta.
A katona meg elsomfordált a száz tallérral, nehogy az öregasszony meggondolja magát.
Így már jól is lakott, volt neki száz tallérja is, vígan rótta estig az utat, amíg nem talált megint
egy olyan öregasszonyt, aki nem tudta, hogyan kell főzni a kőlevest. Ott aztán újra jóllakott.
Magyar népmese

1. Írd le a füzetedbe az igaz állítást!

Tréfás mese, mert:
– a levesben volt egy kő.
– a katona furfanggal éri el, hogy a kezdetben fukar öregasszony enni adjon neki.
– a katona vicceket mesélt.
2. Válaszd ki a kőleves hozzávalóit!
kő, paprika, zsír, olaj, kolbász, csülök, krumpli,
zöldség, paradicsom, víz, rizs, laska, só

3. Írd le, milyen sorrendben kérte a hozzávalókat a katona!

79
 Mesevilág
4. Milyen szóláshasonlatot találsz a 5. Adj új címet a mesének, amely a fő-
mesében a nagyon szegény vagyok szereplőre és egyik tulajdonságá-
kifejezésre? ra utal!
Írj lega-
Melyik közmondás illik leginkább
lább három 6.
Tudod példát! a meséhez?
Sok közmond -e Magyarázd
ásban, szólás Ésszel él az ember.
szerepel a lev ban
es szó. meg a je- Kölcsönkenyér visszajár.
Tudsz-e példá lentésüket!
t mondani?? Egy bolond százat csinál.
(Segítségedre
lehet
O. Nagy Gábo 7. A kőleves tréfás megnevezés

LIÓ
r Magyar szólá
és közmondá sok helyett milyen más nevet ad-
h

FÓ
sok című kön

RT
yve.) hatnánk az elkészült levesnek?
h
PO
8. A köveken összekeveredtek a szótagok. Alkoss bbelőlük
lőlü
ü értelmes szavakat!
-vű -csi -kű -da- -fin- i- -ta -la-
-ván- -lel-
-szí- nagy- -szé- a- -zó fu- -reg -rigy bu- -kar
hi-
-ko- -keny -ta -ves ked- ö- csa-
kí- jó-
• A kapott tulajdonságok közül válaszd ki, melyek jellemzik az öregasszonyt!
• A felsoroltak közül melyik jelöl külső tulajdonságot?
• Sorold fel a belső tulajdonságokat!
9. Keress ellentétpárokat a felsorolt tulajdonságok között!
szomorú öreg tréfás éhes élhetetlen szegény jókedvű fáradt
leleményes jóllakott fiatal reménykedő gazdag csüggedt komoly pihent

10. Tagold a mesét három szerkezeti egységre a vázlatpontok alapján!

Bevezetés: A katona vándorlása
Tárgyalás: A kőleves főzése
Befejezés: A csodatévő kő eladása

11. Te hogyan adnád el a követ a vásár- 12. Írj egy történetet arról, hogyan
ban? Találj ki vásári kikiáltókat! fogadta az öregasszony a követ-
kező éhes, fáradt vándort!
13. Egészítsd ki a rejtvényt a megadott szavak ellentétes értelmű párjával!

1. 1. hideg
2. ritka
2. 3. engedékeny
3. 4. gyenge
4. 5. kövér
5. Megfejtés: __________________
80
 Mesevilág
14. Keresd a szósorban a kiemelt szavak rokon értelmű párját!
vidám szomorú jókedvű bús derűs víg
mérges haragos nyugodt dühös makacs felindult
kicsi hatalmas parányi apró pici pöttöm
15. Keress ellentétpárokat! Foglald mondatba a minta alapján!
érdekes fiatal sötét keskeny öreg
gonosz világos széles unalmas jóságos
pl. A méz édes, a gyógyszer keserű.
16. Folytasd a mondatok kiegészítését a példa alapján!
pl. A kendő cifra, a csizma
cifrább, a ködmön
a legcifrább.
-bb leg...-bb
A fiatal, anya ______________, én vagyok a ______________.
Apa
A ház ______________, a tömbház magasabb, a felhőkarcoló a ______________.
Piri haja ______________, a Dóráé ______________, az Eszteré a leghosszabb.
A puding édes, a torta ______________, a méz a ______________.
17. Keress tulajdonságot kifejező szavakat a közmondásokban, szólásokban!
Egészítsd ki a táblázatot a példa alapján!
Kicsi a bors, de erős.
Legrövidebb út az egyenes. kicsi kisebb legkisebb
Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.
Mindenütt jó, de legjobb otthon.

18. Alakítsd át a tulajdonságokat a példához hasonlóan! Írd le szótagolva!

pl. jó leg – jobb
okos – ___________________ rövid – _____________ friss – _________
egészségesebb – ___________ erősebb – ____________ szép – _________
19. Olvasd el a vicceket! Figyeld meg a párbeszédet!
t!
20. Írj humoros
– Miért vagy bánatos, fiacskám? történetet
– Mert megszidott a tanító bácsi. megtörtént
– Bizonyára megint nem tudtál felelni. esemény vagy
– Éppen ellenkezőleg. Egyedül én tudtam képzelet alapján!
felelni a kérdésre, amit feltett. Használj
– És mi volt az a kérdés? párbeszédet!
– Ki törte be az ablakot?
81
 Mesevilág

Figyeld meg
a mellékelt plakátot!
Válaszolj a kérdésekre!

1. Melyik városban mutatták be

a darabot?

2. Mikor került sor a bemutató

előadásra?
3. Melyik társulat adta elő?

4. Hány felvonásban játszották

a darabot?

5. Hol lehetett jegyet vásárolni?

6. Ki rendezte a darabot?

7. Mi volt Szabó Anna feladata?

Színdarab 2 felvonásban
Jegyek a jegypénztárban kaphatók
10.00-16.00 óra között.
Internetes jegyvásárlás is lehetséges.

8. Egészítsd ki a mondatokat!
• egy-egy számmal
A darabban ____ színész, ____ táncos és ____ zenész működik közre.
A jegypénztár ____ órától ____ óráig van nyitva.
A darabot ____ felvonásban adják elő.
• egy-egy névvel

A jelmezeket ________ tervezte, a koreográfus neve ________, a súgóé pedig ________.

9. Milyen színházi előadást láttál utoljára? Írd le a címét!

82
 Mesevilág
Szómagyarázó: Ludas Matyi
pipe – itt: fiatal liba
máriás – régi pénzérme
pandúr – csendőr
szarufa – tartógerenda
gúnya – felsőruha
lókupec – lókereskedő
kehes – köhögéssel járó
betegségben szenvedő

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény asszony s annak egy nagy kamasz fia.
Ludas Matyi volt a neve, mert mindig az anyja lúdjait őrizte. Mondja egyszer a szegény asszony
Matyinak:
– Eredj, fiam, a döbrögi vásárba, hajts be tizenkét pipét, de két máriáson alul ne add párját,
mert különben hátrafordítom a sarkadat!
Behajtja Matyi a libákat a döbrögi vásárra. Mindjárt jön a döbrögi földes uraság, s kérdi
Matyitól:
– Hogy adod a pipe párját, te fickó?
– Két máriásért – felelt Matyi.
– Elég azért egy is!
– Két máriáson alul a királynak sem adom.
– Nem-e?! No, majd mindjárt adok én neked két máriást!
Azzal intett a pandúroknak, behajtatta a libákat az udvarára, ott huszonötöt vágtak Matyira.
– Most mehetsz haza – mondta a földesúr.
– Hát a pénz? – bőgött Matyi.
– Nem volt elég? Húzzátok le még egyszer!
Másodszor is huszonötöt vágtak rá. A kapuból Matyi visszafordult, s így szólt:
– Jegyezze meg az úr, hogy háromszor veri ezt vissza Ludas Matyi!
A földesúr egy szikrát sem törődött Matyi fenyegetésével.
Telt-múlt az idő, Matyiból nagy legény lett. Egyszer hallja, hogy a földes uraság kastélyt
épít. Felöltözött ácsmesternek, bement a földesúr
udvarába, s ott elkezdte méregetni, vizsgálgatni a
szarufákat, a gerendákat. Odament a földesúr, s
megszólította:
– Mit nézeget az úr ezeken a fákon?
– Én külső országbeli ácsmester vagyok –
mondja Matyi –, sok országban sok házat épí-
tettem, szebbnél szebbeket, de azt mondhatom,
hogy különb fák kellenek ide.
– Hiszen vannak az én erdőmben szebbnél szebb
fák, majd válogatunk azokból – mondja a földesúr,
s ki is rendeltetett száz fejszés embert az erdőbe.
83
 Mesevilág
Matyi rámutat erre a fára is, meg arra is, nekiláttak az emberek, vágták a fákat, hogy csak
úgy döngött-zengett az erdő. Azt mondja Matyi egyszer:
– Uram, még azt a fát nem látom, amelyikre legnagyobb szükség volna.
– Gyerünk beljebb az erdőbe, hátha ott találunk! – mondja a földesúr.
Bemennek ketten az erdőbe, jó messze, s akkor megáll Matyi egy fa előtt, nézi, vizsgálja,
két karjával átkarolja.
– Na – mondja –, azt hiszem, ez jó lesz. Jöjjön csak az úr, ölelje át maga is!
Odamegy a földesúr, átöleli a fát. Erre Matyi hirtelen összekötötte a kezét, és egy jó husánggal
éppen ötvenet vágott rá.
– Nem vagyok én ácsmester, Ludas Matyi az én nevem! Jegyezze meg jól, hogy még két-
szer megverem.
Azzal hazament. A földesurat csak estefelé találták meg az
emberei.
e Úgy belebetegedett a verésbe, hogy a doktorok nem
tudták már, mit csináljanak vele. Hívattak mindenfelől csodadok-
torokat, de egy sem tudta meggyógyítani.
Meghallotta ezt Ludas Matyi. Felöltözött doktori gúnyába, s be-
jelentette magát a kastélyba, hogy ő külső országbeli csodadoktor,
s jó pénzért meggyógyítja az uraságot. Bevitték az urasághoz,
ott azt mondja Matyi:
– Egy nap alatt meggyógyítom az urat, csak ahány embere van, menjen ki az erdőbe, s hoz-
zanak onnan ilyen meg olyan csodafüveket. A többi az én dolgom.
De bezzeg küldte a földesúr az embereit, még a gyerekeket is. Egy lélek sem maradt a háznál.
Hiszen csak ez kellett Matyinak. Elő a pálcát, s megrakta a földesurat.
– Nem vagyok én csodadoktor, hanem Ludas Matyi. Még egy verés hátravan. De ne búsuljon,
azzal sem maradok adósa.
Telt-múlt az idő, már mindenfelé kezdték felejteni a dolgot, amikor Matyi felöltözött lóku-
pecnek, s elment a döbrögi lóvásárra.
Egyszer úgy fél füllel hallja, hogy egy ember nem tudja eladni két szép lovát, mert mind a
kettő kehes. Odamegy Matyi, s mondja az embernek:
– Hallja, atyafi, én megveszem a lovakat, ha odakiáltja a döbrögi földesúrnak, mikor kijön
a városból, hogy: „Én vagyok Ludas Matyi!”
– Hiszen azt szívesen megteszem – mondja az ember. Egyszeriben megalkusznak, kezet
csapnak.
– Ahol, ni – mondja Matyi –, ott jön a földesúr.
Odaáll az ember a hintó elé, s nagyot rikkant:
– Én vagyok Ludas Matyi! – s azzal megfutamodik.
– Hamar, hamar! – kiált a földesúr a kocsisnak meg a hajdúnak. –
Hozzátok vissza azt a gazembert!
A kocsis meg a hajdú az ember után iramodott, erre Matyi ott termett
a hintó mellett, s megrakta a földesurat harmadszor is.
– Én vagyok Ludas Matyi, nem az az ember! Ugye, beváltottam a szavamat?!
Ha Matyi a földesurat még egyszer megverte volna, az én mesém is tovább tartott volna.
Magyar népmese
84
 Mesevilág
1. Magyarázd meg, miért beszélő név Ludas Matyi? Találj ki te is beszélő neveket!

2. Hogyan olvastad a szövegben az aláhúzott szavakat?

Matyi két garasért árulta a ludakat. Matyi megverte a földesurat.
Háromszor adom ezt vissza. Hozzátok vissza azt a csirkefogót!
Egy cseppet sem törődött. A kocsis meg a hajdú az ember után ment.
3. Hogy magyaráznád meg a következő írói kifejezéseket? Párosíts!
hátrafordítom a sarkad nézzék meg a valóságban
fél füllel hallja megadja az árát
lekapják a tíz körméről senki sem maradt otthon
lássák színről színre megbüntetlek
lélek sem maradt a háznál alig hallja
azzal sem maradok adósa megszidják, megdorgálják
4. Ki járt már vásárban? Mit árulnak ott? Milyen a vásár hangulata?

5. Kire illenek a következő tulajdonságok? Csoportosíts!

igazságtalan beképzelt
szegény
becsületes gazdag
ügyes bátor
önző leleményes
furfangos szívtelen

6. Gyűjts mesei szófordulatokat! 7. Olvasd fel a mese kezdő és befejező

mondatát!

8. Hol fordul elő a mesében a hármas 9. Találd meg, és olvasd el a nyelvtörőt!

meseszám?
NYAK NÁL JOBB
TYÚK EGY
10. Miért vehette el erőszakkal a földesúr TÍZ NYAK LÚD
a ludakat?
• Gyűjts ludas közmondást, szólást!
11. Számozással állítsd megfelelő sorrendbe az eseményeket!
Matyi az erdőben elnáspángolja a földesurat. Matyi elindul a döbrögi vásárra.
A döbrögi földesúr alkudozik a ludakra. A vásárban harmadszorra is megveri
A második verést orvos képében fizeti visz- a földesurat.
sza Matyi. Veréssel fizet Matyinak.
85
 Mesevilág
12. Képzeld magad valamelyik szereplő helyébe, és mondd el a mese egy részletét,
párbeszédek nélkül!
13. Figyeld meg a szabályt, majd folytasd!
Döbrög döbrögi
Nagyvárad – ______________ Bukarest – ______________
Afrika – ______________ Duna – ______________
Vajdahunyad – ______________ Kína – ______________
Európa – ______________ Kolozsvár – ______________

14. Figyeld meg a rajzokat! Válaszolj a kérdésre!

Mi?

Milyen? virágos __________ __________ __________ __________

15. Mondd ki a kép nevét! Illeszd hozzá a megadott toldalékot! Írd le a szavakat!
+ os napos

+ es __________ + os __________
+ os __________

+ ás __________ + ös __________ + os __________

16. Készíts interjút!
• a döbrögi földesúrral
• Ludas Matyival
• egy szemtanúval
Alkalmazhatod a következő nyelvi formákat:
– Nem tetszik tudni…?
– Legyen szíves megmondani…!
– Meg tudod-e mondani…?

17. Ki tehette fel az alábbi hirdetéseket?

Fogalmazz meg egy hirdetést,

melyben szolgálataidat kínálod
IÓ
ÓL

Döbrög lakosainak, mint

F
RT

csodadoktor!
PO

Hirdetésed illusztráld!

86
 Mesevilág
Szómagyarázó:
A varázsmesékben csodás
kondás – disznópásztor események történnek.
parlag – megműveletlen föld- A főhőst gyakran varázseszközök
terület segítik célja elérésében.
mohó – kapzsi, telhetetlen
ágaskodott – nyújtózkodott
A kiskondás
is
skondá
ás
Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl,, az Üv
Üveghegyen
veghegyen innen
innen,
n,
volt egyszer egy öregasszony. Volt annak egy fia. Malacokat
acokat őrzött volna, de
csak kárt csinált mindenütt. Nem tudták hasznát venni, ni, nem vált be kondás-
nak sem.
Hát ez a kondásgyerek meghallotta egyszer, hogy
a király annak adja a lányát, aki úgy el tud bújni, hogy
a királylány nem találja meg. Felszedelőzködött a
legény, kért egy tarisznya hamuban sült pogácsát,
azzal elindult szerencsét próbálni.
Ment, mendegélt árkon-bokron keresztül. Ment
egy álló hétig, már az utolsó pogácsát is megette, de még semmit sem látott.
Amint épp egy nagy pusztaságban vándorolt, talált egy sánta rókát.
– No, sánta róka, akármi legyek, ha téged meg nem eszlek!
Könyörgött a sánta róka, hogy ne egye meg, mert a kisfiának visz éppen ennivalót.
– Jótett helyébe jót várj, kiskondás! Majd segíthetek én még terajtad!
A kiskondásnak már dülledt a szeme az éhségtől, de nem bántotta.
Ment tovább, szántáson, vetésen, parlagon vitt az útja. Összekotorászta már az utolsó morzsát
a tarisznyából, azt is megette. Messziről meglátott egy tavat, a szélén vergődött egy kis hal.
Odakap mohón, felveszi a kis halat, de az azt mondja neki:
– Ne egyél meg, kiskondás, megszolgálhatom én még a te jóságodat!
Nézte a halat sokáig a kiskondás, szép volt nagyon. Megsajnálta, és visszatette a vízbe.
Ment tovább, hát talált egy kutat vályúval, rajta két fehér galambot.
– Megeszlek benneteket! – szólt a kiskondás.
Rimánkodott a két galamb, hogy ne egye meg őket, meghálálják még a jóságát. A kiskondás
nagyon éhes volt, de végül mégsem bántotta a galambokat.
Nagy sokára elért a kastélyhoz. Illendően köszönt a királynak, azután elmondta, mi járatban
van. Megpróbálkozik ő is, hátha sikere lenne.
– Jól van, fiam! – mondta a király. – De látod-e, itt van kilencvenkilenc emberfej a karókon.
Te leszel a századik, ha nem tudsz elbújni.
Bementek a kastélyba. A kiskondás végre ehetett annyit, amennyi belefért. Másnap, ahogy
felkelt, szólt a király, hogy bújjék el, mert a lánya hamarosan fölkel.
A kiskondás ránézett az ablakra. A sánta róka már ott ágaskodott. A róka levitte őt hétszer
olyan mélyre a föld alá, amilyen mélyre ásni lehet. Kiment a királykisasszony a kertbe, leszakította
a legszebb rózsát, és kiáltotta:

87
 Mesevilág
– Gyere elő, kiskondás, a föld hét mélységéből!
Másnap a kishalhoz ment el a kiskondás. Az levitte a tó egyik szögle-
tébe. De a királykisasszony rátalált ott is.
– Hát végem van! Enyém a századik karó! – mondogatta a kiskon-
dás. – Már kétszer rám talált, harmadszor sem tudok én úgy elbújni, hogy
rám ne akadjon.
Másnap reggel meglátta az ablakban a két fehér galambot. Ahogy
azok meglátták, az egyik mindjárt elszállt, a másik ott maradt. Az azt
mondja neki:
– Gyere sebesen! Változz át szép rózsává, én is azzá változom.
Úgy is lett. A kertben délelőttre minden bimbó gyönyörűen kifeslett. Itt is, ott is szebbnél
szebb virágok virítottak. Lejött a királykisasszony, kereste a legszebb rózsát, hát kettőt egyfor-
mának talált. Leszakította mind a kettőt, és a ruhájára tűzte.
– No, apám, nem látom a kiskondást. Úgy elbújt, hogy nem találok rá.
Akkor a lány ruhájáról az egyik rózsa galamb formájában elrepült, a másik meg a kiskon-
dássá változott. A királylány csak nézett, hogy maga előtt látta a kiskondást. Akkor a kiskon-
dás magához ölelte.
– Szívem szép szerelme! Én a tied, te az enyém! Ásó-kapa válasszon el egymástól!
Nagy lakodalmat tartottak, még ma is boldogan élnek, ha meg nem haltak.
Magyar népmese
1. Milyen mesét olvastál?
állatmese tréfás mese varázsmese verses mese

2. Válaszolj a kérdésekre!

Miért indult útnak a kiskondás? Meghálálták-e az állatok a jóságát? Hogyan?

Hány állaton segített? Melyek voltak ezek? Mi lett a kiskondás jutalma?

3. Milyennek ismerted meg a kiskondást a vándorlások és a próbatételek során?

Indokold válaszod!

4. Keresd meg a mesében a mesei elemeket!

Mesekezdés és mesebefejezés: ____ Mesei szereplők: ____________________
Mesei számok: ____________________ Mesei események: __________________

5. Te hogyan cselekedtél volna a kiskondás helyében?

6. Milyen szólásmondást olvastál a mesében? Magyarázd meg a jelentését!

88
 Mesevilág
7. Egészítsd ki a mese vázlatát! Keresd a szövegben az egyes pontokhoz
tartozó részeket!
Bevezetés: A kiskondás elindul szerencsét próbálni.
Tárgyalás: Az úton segít _________________
Találkozik a királlyal.
A _________ próba
Befejezés: _____________ a királylány kezét.

8. Írj mesét Jótett helyében jót várj! címmel!

9. Az öreg király a lakodalom utáni reggel a következő üzenetet találta

a trónteremben:

Írj te is
üzenetet
egyik család-
tagodnak!

10. Keresd a kakukktojást!

• forró, bordó, utolsó, jó, olló, mohó • felhő, középső, kérdő, belső, bő, kitűnő

11. Válaszolj -ú, -ű végű szavakkal!

Milyen alakú a labda? Milyen íze van a citromnak?

Milyen vagy, ha megbántanak? Milyen látvány egy színes csokor?
Milyen ízű a gyógyszer? Milyen, aki nem fösvény?

12. Csak a tulajdonságokat jelölő szavakat másold le!

pici, régi, mami, kerti, királyfi, nyári, csoki, süni, erdei, kifli,
nokedli, vízi, puszi, kíváncsi, női, déli, ribizli

13. Pótold a szólások, közmondások szavaiban a hiányzó szó végi betűket!

A könny__ is nehéz a nem akarónak. Hossz__ kötélre ereszti.
Apr__, mint a mustármag. Olcs___ húsnak híg a leve.
Aki kíváncs__, hamar megöregszik. Lass__ víz partot mos.
89
 Mesevilág
Az állatmesék szereplői
emberi tulajdonságokkal
felruházott állatok.

A bujdosó macska
Egyszer volt, hol nem volt, nem tudom, hogy merre volt, de valahol mégis volt, volt egyszer
egy macska. Ezzel a macskával nagyon mostohán bánt az asszonya, elkeseredett erősen, s
nagy bújában, bánatában fogta magát, otthagyta a gazdasszonyát, s elment világgá.
De hogy szavamat össze ne keverjem, mielőtt útnak indult volna, az udvaron talált egy nagy
vörös répát, szekeret csinált belőle, nagy hirtelen fogott két egeret, azokat a szekér elé fogta,
s úgy indult bujdosóba.
Mennek, mendegélnek hegyeken-völgyeken által, de bizony az egerek elfáradtak, egyre
lassabban lépegettek. Gondolja magában a macska: így nem messzire haladunk. Fogott az
úton még két egeret, a másik kettőnek elejébe fogta, s úgy hajtott tovább.
Amint mennek, mendegélnek, találkoznak egy rákkal. Kérdi di a rák:
– Hová mégy, te macska?
– Megyek vándorolni.
– Vigyél el engem is, mert a halak kikergettek a vízből.
– Hát miért kergettek ki?
– Azért, mert mindig csipkedtem őket az ollómmal.
– No, hát gyere, ülj fel.
Továbbmennek, mendegélnek, s hát az út közepén láttak két to tojást.
ojást.
Megszólal az egyik tojás, s kérdi a macskától:
– Hová mégy, te macska?
– Megyek vándorolni.
– Vigyél el minket is! Nem volt maradásunk az asszonyunknál, k ál mertt aztt kí
kívánta,
á t h hogy
három csirke keljen ki belőlünk, pedig csak egy van bennünk.
– Jól van, gyertek, üljetek fel.
Felültek a tojások a répaszekérre, s a macska hajtott tovább.
Egyszer csak rászállott a szekérre tíz fecske s tíz pacsirta. Nem is kérdezték a macskától,
szabad-e, nem-e, szépen letelepedtek, s mentek ők is.
Még egy jó hajításnyira sem mennek, egy csomó gombostűt találnak az úton.
Kérdi a macska:
– Hát ti hogy kerültetek ide?
– Mi bizony úgy, hogy egy társunk megszúrta az asszonyunkat, s az asszonyunk haragjában
mind kidobott az útra.
– Hát akkor csak ti is üljetek fel a szekérre, gyertek velünk.
Továbbmennek, mendegélnek, s estefelé egy kicsi házikóhoz érnek. Abban a kicsi házikóban
egy öregasszony lakott, a macska bement hozzá, köszöntötte illendőképpen, s szállást kért
éjszakára.
90
 Mesevilág
Mondja az öregasszony:
– Adnék én jó szívvel, de ide minden éjjel zsiványok jönnek, itt
ugyan nem lesz nyugodalmatok.
De a macska addig beszélt, hogy így meg úgy, nem félnek
a zsiványoktól, hogy az öregasszony szállást adott nekik. A négy
egeret bekötötték az istállóba. A két tojás beleült a tüzes hamuba.
A rák a vizesdézsába, a gombostűk a törülközőbe, a macska
meghúzódott az ajtó sarkában, a fecskék mentek az eresz alá,
a pacsirták pedig a ház tetejére.
Hát csakugyan éjjel jönnek a zsiványok, bemennek a házba,
letelepednek a kemence mellé, tüzet akarnak gyújtani. De amint megpiszkálják a hamut, a két
forró tojás szétpattant, s szemük-szájuk tele lett tojás hajával meg sárgájával.
Hej, uram, teremtőm, megijedtek a zsiványok, égette a tojás az arcukat erősen, szaladtak
a vizesdézsához, hogy megmosdjanak. De ahogy belenyúltak a dézsába, a rák jól megcsípte
az ujjukat. Lekapják az alsó szegről a törülközőt, hogy megtörülközzenek, de a gombostűk jól
összeszurkálták őket. Még jobban megijednek, szaladnak kifelé, s ott meg nekikugrik a macs-
ka, s istenigazában összevissza karmolta az arcukat. Ki az udvarra, mintha szemüket vették
volna, de ott meg a fecskék és a pacsirták elkezdtek csiripolni:
– Zsiványok, zsiványok! Fogjátok meg!
Ahányan voltak, annyifelé szaladtak, többet az öregasszony házához vissza se jöttek.
Reggel a macska megköszönte a szállást az öregasszonynak, a négy egeret befogta a
vörösrépa szekérbe, aztán mind felkerekedtek, mentek tovább.
Hanem amint egy hídra értek, halljátok csak, mi történt. Az egerek mitől, mitől nem,
megijedtek, a szekeret belerántották a vízbe. Hej, istenem, lett nagy ijedelem. A pacsirták
és a fecskék, huss felrebbentek és elrepültek. A macska is nagy üggyel-bajjal kiúszott, de a
szegény rák az ott maradt a vízben, no meg a gombostűk is. Hogyha ezek a vízben nem
maradtak volna, az én mesém is tovább tartott volna.
Magyar népmese

1. Állapítsd meg az olvasott szöveg műfaját!

tréfás mese varázsmese állatmese verses mese

2. Melyik szereplő szeretnél lenni? Miért?

3. Miért kelt útra?

a macska a rák a két tojás a gombostűk
4. Kik csatlakoztak az utazókhoz? Ők hogyan kerültek a répaszekérre?

5. Keresd ki a szövegből, hogyan kaptak szállást az utazók! Olvasd újra, majd meséld el
saját szavaiddal!
91
 Mesevilág
6. Kik rejtőztek el az alábbi helyszíneken?
tüzes hamu ajtó sarka
istálló
törülköző háztető
vizesdézsa ereszalja
7. Mitől ijedtek meg a zsiványok?

8. Mi történt azután, hogy a szekér beleesett a vízbe? Meséld tovább a történetet!

9. Szerinted melyik szólás, közmondás illik legjobban a meséhez?

Aki másnak vermet ás, maga esik bele.
Ki korán kel, aranyat lel. Sok jó ember kis helyen is elfér.
10 . Alkoss szókapcsolatokat! -dt -tt

sápadt szakadt horpadt fáradt érett kopott

fazék szilva nadrág cipő szülő arc
• Foglald őket mondatba! Figyeld meg a tulajdonságok helyesírását!
11. Fejezd ki egy szóval! Szótagold az alkotott szavakat!
Édes, mint a méz. mézédes
Éhes, mint a farkas. _______________
Fekete, mint a korom. _______________
Olyan fényes, mint a tükör. _______________
Olyan magas, mint a torony. _______________
Olyan vékony, mint a hajszál. _______________
12. Pótold a szavak hiányzó mássalhangzóit!
l vagy ll
sző__ős to__as sza__agos á__talános i__atos
a__ergiás ke__emes á__arcos csi__agos uto__só
da__amos i__edelmes hu__ámos leve__es fény__ő
s vagy ss
la__ú ki__ebb súlyo__ oko__ fri__ zamato__
j vagy ly
__ószívű fo__ékony sa__tos szom__as __óízű
veszé__es he__telen __ukas homá__os __eges
za__os szabá__os ola__os kristá__ os gömbö__ű
ga__as fele__ thetetlen ha__as tava__i za__os
__ukacsos veszé__es komo__ ünnepé__es má__as
92
 Mesevilág

Szómagyarázó: A tanítómese (fabula)

kopó – vadászkutya
ingerkedve – kötekedve, bosszantóan
szálerdő – magas szálú fákból álló
erdő
tanulságot megfogalmazó,
kitalált történet. Szereplői legtöbbször
emberi tulajdonságokkal felruházott
állatok.

A szarvas, aki magát csodálta

Élt egyszer egy hatalmas erdőben egy igen büszke szar-
vas. Ez a szarvas az erdő minden szarvasánál fürgébb volt.
Úgy tudott futni, hogy soha semmilyen vadászkutya még csak
a nyomába se ért, s nem volt az a sebes sodrású hegyi pa-
tak, amelyen könnyedén át ne szökkent volna. Mintha repülne,
úgy vitte a négy lába. De ő nem a lábaira volt büszke, hanem
gyönyörű, ágas-bogas agancsára, melyet feje tetején viselt.
Volt ebben az erdőben a tisztás szélén egy hűs vizű forrás, mely mohos sziklából csobogott,
s a szikla alatt, mielőtt továbbcsörgedezett volna, kis tavacskává gyűlt a kristálytiszta víz.
Olyan volt ez a kis tó, mint egy fénylő tükör, és a szarvas, mikor inni ment, mindig elidőzött
a partján. Sokáig nézegette magát a víz tükrében. Nézte dús, királyi agancsát, nézte vékony,
inas, göbös lábát, és így tűnődött:
– Milyen szép a fejem ezzel a pompás agancskoronával! Gyönyörű dísz ez, és a hegye
a legsűrűbb bozótból is kilátszik. Nincs az erdőben olyan bokor, amelynél magasabb ne
volnék, ha a nyakam kinyújtom. Csodálatos agancsom miatt igazán megérdemelném, hogy
én legyek az állatok királya.
Nem győzte csodálni pompás agancsa tükörképét a kis tóban. Ám ahogy a víz tükrében
a lábát is megpillantotta, nyomban elkedvetlenedett.
– Igen, bizonyosan az állatok királya lehetnék – gondolta keserűen –, ha nem ilyen vékony
piszkafa lábakon állnék. Ez az én nagy bánatom, ez az én szégyenem. Csúfságom ez a pókos,
pipaszár láb, és még csak meg sem szabadulhatok tőle!
Ahogy így kesereg magában, egyszer csak megrezzen a bokor, és a tisztás szélén meg-
jelenik egy hatalmas kopó. Nézi a szarvast, csahol egyet, s a távolból, mint a visszhang, felel
a többi kopó csaholása.
A szarvas fölriad, azon nyomban megfeledkezett minden keserűségéről, bajáról. Átszökkent
a tavacskán, s mint a nyúl, nekiiramodott a tisztás túlsó felén az erdőnek. Egy szempillantás
alatt eltűnt a sűrűben.
A kopó se volt rest, vad csaholással utánavetette magát. A szarvas, ahogy hátrapillantott,
látta, hogy üldözik. Már nem is egyetlen kopó volt a nyomában, hanem mögötte, kissé elma-
radva, egy egész falka rohant. De ő nem ijedt meg, hanem friss, táncos ugrásokkal, szinte
ingerkedve menekült a jól ismert csapáson. Ám a szálerdő véget ért, sűrűbb irtás következett.

93
 Mesevilág
A szarvast itt is könnyedén vitte a lába, agancsa azonban mind-
untalan beleakadt a lehajló, alacsonyabb ágakba. A zsenge ágakat
még sikerült egy rántással letörnie, de az erősebbekből már alig bírta
kiszabadítani magát.
Futása lelassult, s már hallotta maga mögött a kopók lihegését.
– Ó, jaj – gondolta –, milyen ostoba is voltam! Mindig a négy
lábamat átkoztam, pedig azok megmentették volna az életemet, és
én az agancsomra voltam büszke, pedig most az okozza siralmas
vesztemet! Nemcsak azt kell becsülnünk, ami díszünkre van, hanem
azt is, ami hasznunkra válik. Most a saját káromon tanulom meg ezt
a bölcsességet, csak sajnos akkor, amikor már késő.
La Fontaine – átdolgozta Rónay György
1. Melyik mesefajtához sorolnád ezt a mesét?
tréfás mese varázsmese állatmese tanítómese
2. Mutasd be a mesét a következő szempontok szerint!

A mese helyszíne: Szereplők: Mesei elem:

_______________ _______________ _______________
_______________ _______________ _______________

Valós elemek: Tanulság:

_______________ _______________
_______________ _______________

3. Keresd ki, és írd le azt a mondatot, amelyből kiderül, hogy a szarvas belátta
tévedését!
4. Egészítsd ki a szókapcsolatok hiányzó részét!
____________ erdő ____________ szarvas ___________ hegyi patak
____________ sziklából ____________ víz ___________ tükör
____________ ágakat ____________ ugrásokkal ___________ forrás

5. Milyen volt a szarvas agancsa? Egészítsd ki az ábrát!

agancs

94
 Mesevilág
6. Fejezd ki egy-egy tulajdonságot jelentő szóval a következő szólások tartalmát!
Írj le néhányat a füzetbe!

Kopog a szeme. _______ Lógatja az orrát. _______

Bal lábbal kelt fel. _______ Szikrát szór a szeme. _______
Minden hájjal megkent. _______ Nem fér a bőrében. _______
Fenn hordja az orrát. _______ Nincs sütnivalója. _______
Ami a szívén, az a száján. _______ Savanyú képet vág. _______

7. Melyik a kakukktojás?
legalsó legelső legbelső legelő legszélső

bordó hátsó alsó hordó mohó

jóízű jólelkű jószívű jókedvű jószág

8. Keresd a helyes szóalakot! Másold le!

kisebb – kissebb vízi – vizi

irígy – irigy egésséges – egészséges
barátságos – barádságos önáló – önálló
jóízü – jóízű
síma – sima
igazságos – igasságos

• Alkoss mondatokat a helyes szavakkal!

9. Tedd szebbé, színesebbé a következő szöveget tulajdonságot jelentő szavak beillesz-

tésével!
Tavasszal felébred az erdő. Elsőként a hóvirág kukucskál ki a föld-
ből. Hamarosan kinyílik az ibolya, a kankalin és a gyöngyvirág. Ahol
a virágok kinyílnak, ott előtűnnek a méhek is. Egyre több pillangót
lehet látni.
A fák kizöldülnek, a madarak visszatérnek. Éneküktől hangos az
erdő. A rovarok is előbújnak rejtekhelyeikről. A sün keresésükre indul.
A napsugár mindenkit kicsalogat a természetbe.
95
 Mesevilág
Mozin innen, téren túl,
hol a 6-os befordul,
s szemben áll egy új trafik,
rágógumit kapni itt,
szóval ott a sarkon, hol
rikkancs rikkant, rikácsol,
mozin innen, téren túl,
sínen ült egy fehér nyúl.
Szeme piros. Füle hét
centimétert is elért,
bár mi fület, nyulat is,
láttunk már nagyobbat is.
A mi nyulunk, értsünk szót,
közepes nagyságú volt.
Bár csak úgy körülbelül,
mivel nem áll, hanem ül.
Üres az út délelőtt,
így nem vették észre őt,
se mozis, se fagyis
(málnát kutyul a hamis),
se közértes eladó,
se rikkancs, a rikkantó,
se rohanó emberek,
se a szájtátó gyerek
(nem is csoda, háttal állt,
lekötötte a plakát),
se az álmos trafikos,
mikor jött egy villamos.
Csikorogva, csattogva,
jött a 6-os kattogva,
üvegablak, pléhtető,
elöl ült a vezető,
hátul ült Cső Bendegúz,
z,
a nagy bajszú kalauz,
ölében a táskája,
fejében a sapkája,
trafikos
96
nadrággombot, sárgarézt,
A verses mesék számolta az aprópénzt,
verses formában írt az ablaknál utasok
mesék. élvezték a huzatot.
„Nocsak vonal, átszálló,
A sínen ül feltételes megálló!”
egy fehér nyúl Nem kaptak több huzatot,
felálltak az utasok.
(részlet)
Majd előre mentek mind,
hogy mi baj s mért állnak itt?
A vezető mutogat:
nézzétek csak a nyulat,
ott ül, lenn a sínen,
hogy zavarjuk el innen?
„No – mordul Cső Bendegúz,
a nagy bajszú kalauz. –
A nyílt pályán megállat
e torzonborz vadállat!
Biztos cirkuszból szökik,
és azóta körözik!
Tán harap is!
Jobb lenne,
ha magától elmenne!”
Végre jött egy kisfiú,
rikkancs iheg-liheg, nagyon fú,
két kezével integet,
„Enyém a nyúl, emberek!
Már mióta kergetem,
lukat fúrt a ketrecen,
és a lukon megszökött,
hét és nyolc óra között!
közértes Legyen tanúm a világ,
kalauz
nem csinál több galibát!”
S nem tétovázott sokat,
fülön csípte a nyulat.
Mindenki megkönnyebbült,
minden szembe mosoly ült,
szabad lett immár az út,
a villamos elindult. Csukás István
 Mesevilág
1. Melyik városkép illik leginkább a verses
meséhez? Beszélgessetek a képekről!
Figyeljétek meg a különböző korok
utcáit, közlekedési eszközeit, üzleteit,
járókelőit!

2. Mi okozta a bonyodalmat? 3. Olvasd fel azt a részt, mely a bonyodalom

megoldását tartalmazza!
4. A kisfiú, hazafelé menet, talált egy szórólapot. Olvasd el! Mit tudtál meg belőle?

Megnyílt a Mákvirág utca 10. szám alatt Készíts

az ÍZCSODA fagyizó te is egy
Vidám környezetben, hatalmas szórólapot!
gombócokkal várjuk a hűsölni vágyó
kedves vendégeinket!
Nyitvatartás:

IÓ
ÓL
minden nap 10-től 20 óráig.

F
RT
Törzsvendégeknek jelentős kedvezmény!

PO
5. Olvasd el, hogy mutatja be a költő a nyulat a versben! Te mit tudsz még a nyulakról?

6. Olvasd el figyelmesen a következő állatleírást!

A barna medve
Hegyvidéki erdeink legnagyobb termetű ragadozója. Teste körülbelül két méter hosszú,
rövid farokban végződik. Testtömege négyszerese egy felnőtt emberének.
Mindenevő állat. Nem válogatós. Szereti a finom mézet, az erdei gyümölcsöt, megissza
a madarak tojásait is, rovarokat, csigákat is keresgél, a húst sem veti meg.
Télen az anyamedve legtöbb négy fél kilogrammos bocsot hoz a világra, melyek
tavasszal bújnak elő először a barlangból.
Ősszel tartalékot halmoz fel zsír formájában a téli hónapokra. Vackot készít magának
a ledőlt fák alatt vagy sziklaüregekben, és ott pihen.

7. Készíts hasonló leírást kedvenc állatodról, a következő kérdések segítségével!

Milyen a testfelépítése? Hogyan szaporodik?
Hol él? Mivel táplálkozik? Milyen érdekességeket tudsz róla?
8. Írj legalább három tulajdonságot kifejező szót a megadott magánhangzók felhasz-
nálásával!
ée ee oo áo
pl. mérges pl. kerek pl. okos pl. sáros
97
 Mesevilág
Sz
zóma
agyaráz
Szómagyarázó:
A műköltészeti mese
olyan mese,
melynek ismert
a szerzője.
szalmakazal
búbos kemence
kuruzsló – „csodaszerekkel” gyógyító álorvos
Szerinted miről szólhat a mese?
kutyapecér – kóbor kutyákat összegyűjtő sze-
mély
ádáz – szörnyű, borzasztó
gejzír – meleg vizű forrás
körmönfont – ravasz, agyafúrt
poroszló – törvényszolga, aki elfogta a hatóság
által körözött személyeket

A soványító palacsinta
Kriszti királykisasszony nem sajnálta volna érte a fele országát. Kincstárából a legszebb
smaragdot. Karkötőt, gyűrűt, feliratos trikót, akármit! Meg is hirdette a Királyok Lapjában:
„Fele országom, kincstáram legszebb smaragdja, karkötő, gyűrű, feliratos trikó, akármi annak
az embernek, aki megutáltatja velem a palacsintát.”
Kriszti királykisasszonynak nyomós oka volt rá, hogy megutálja a palacsintát. Ő maga volt
a nyomós ok, mert gömbölyű volt, mint egy búbos kemence, széles, mint egy szalmakazal, és
vastag, mint a rácpácegresi Nagyszederfa.
S mindez miért?
Bizony azért, mert módfölött szerette a palacsintát. Palacsintával kelt, palacsintával feküdt,
a palacsinta volt a mindene.
Özönlöttek a hirdetésre a különböző doktorok, kuruzslók, kutyapecérek. Egyik injekcióval
próbálkozott, a másik ráolvasással, a harmadik kocsikenőcsös palacsintával.
– Jaj, de finom! – mondta Kriszti királykisasszony, és befalt a kocsikenőcsös palacsintából
háromszázat. Az injekcióra rá se hederített, a ráolvasás szertefoszlott, mint egy nyár végi
bárányfelhő.
– Tessék velem megutáltatni a palacsintát! – toporzékolt Kriszti királykisasszony egy ízes
meg egy mézes palacsinta között. – Karcsú akarok lenni, mint a nádszál, hamm, egy túrós,
lenge, mint a tavaszi szellő, hamm, egy kakaós, hamm-hamm-hamm.
Már-már úgy látszott, hogy senki sem tud kifogni Kriszti királykisasszony ádáz szenve-
délyén, amikor az erdő felől megérkezett a legeslegutolsó pályázó is, egy nagydarab, kövér,
sántikáló ember, és azt mondta:
– Kedves Kriszti királykisasszony, dehogyis kell neked megutálnod a palacsintát, éppen
ellenkezőleg, annyit ehetsz belőle, amennyit akarsz, csak az a fontos, hogy az én találmá-
nyomból egyél, mert tudja meg mindenki, én, a lángelméjű föl- és kitalálnok, föltaláltam
a soványító palacsintát.
98
 Mesevilág
Kriszti királykisasszony lelkesült arccal a nyakába borult:
– Óh, megmentőm – sóhajtotta –, ide azt a soványító pala-
csintát!
– Egy pillanat – mondta a nagydarab ember, kibontakozott
Kriszti királykisasszony karjai közül, és a zsebéből valami csiga-
szerkezet-félét meg egy jó hosszú zsineget kotort elő. Az egészet
fölhajította egy jó magas fa legfelső ágára, s egy kicsit huzigálta
a madzagot.
– Na, most jó – mondta. – Ide egy palacsintát!
A palacsintát fölerősítette a csiga zsinórjára, és fölhúzta a fa
legtetejére.
– Tessék, Kriszti királykisasszony, edd meg!
– De hogyan? – rémüldözött Kriszti királykisasszony.
– Mássz föl érte! Esküszöm, mire az ezredik soványító pala-
csintát megeszed, karcsú leszel, mint a nádszál, és lenge, mint a tavaszi szellő.
– Brr-krccs-riccs-reccs-zrr – így szóltak az ágak, amint Kriszti királykisasszony szuszogva,
fújtatva, lihegve szuszogott, fújtatott, lihegett fölfelé a fán. Ez volt ám a mászás! Mint
a záporeső, szakadt Kriszti királykisasszony verítéke. Fogadjunk, fogyott vagy tíz dekát, mire
a fa tetejére ért. Szusszant egyet, és hamm, befalta a palacsintát.
– Én innen többé le nem megyek – mondta nekikeseredetten. – Húzzatok föl még egy
palacsintát!
– Azt már nem – mondta odalent magabiztosan a kitalálnok. – De ha lejössz, idenézz, mit
kapsz! – Mutatta, hogy mit. – Lekváros!
– Húúú – mondta Kriszti királykisasszony, és recsegve, ropogva, szuszogva, fújtatva
megindult lefelé. Zirr-zörr, az ágak, sitty-sutty, a levelek. És lent, hamm, a lekváros!
– Megy ez, kérem – vigyorgott a kitalálnok, és ügyes szerkezetével máris húzta a fa tetejére
a következő palacsintát. – Rajta, Kriszti királykisasszony!
De Kriszti királykisasszony, ahelyett hogy mászni kezdett volna, elfeketedett, ellilult,
elzöldült, és kitört, mint egy gejzír.
– Te hóhér, te körmönfont csaló – ordította –, még hogy soványító palacsinta! Csak nem
képzeled, hogy ágheggyel böködtetem, fakéreggel horzsoltatom, mászással gyötörtetem
magam! Poroszlók, elő! Vágjatok huszonötöt a háta végire!
A nagydarab föl- és kitalálnok lángelme nélkül is láthatta, hogy ennek fele sem tréfa,
nekiiramodott, és rohant arra, amerről jött, az erdő felé. Nyomában a poroszlók suhogtatták
a pálcájukat. Futott szegény kitalálnok, ahogy bírt, és közben azt motyogta:
– Pedig ágheggyel böködtetés, fakéreggel horzsoltatás, mászással gyötörtetés nélkül nem
megy. Esetleg egy kis futás sem árt – tette hozzá, és vágtázott a fák közt, ahogy a lába bírta.
Így történt, hogy Kriszti királykisasszony máig is gömbölyű, mint a búbos kemence, széles,
mint egy szalmakazal, és vastag, mint a rácpácegresi Nagyszederfa.
Bezzeg szegény nagydarab, kövér, fájós lábú föl- és kitalálnok éppen tíz kilót fogyott, mire
a poroszlók abbahagyták a kergetését. Lihegve és kedvtelve nézte megkarcsúsodott alakját
egy patak tükrében, és azt mondta:
– Mégiscsak nagy találmány a soványító palacsinta! Lázár Ervin nyomán
99
 Mesevilág
1. Mit jelent a „maga volt a nyomós ok” kifejezés?

2. Mihez hasonítja az író Kriszti királykisasszonyt?

3. Jelöld a helyes választ!

• Ki érkezett meg utoljára?
• Miért adott fel hirdetést Kriszti királykisasszony? a. a doktor
a. Nem szerette a palacsintát. b. a kuruzsló
b. Nagyon szerette a palacsintát. c. a kutyapecér
c. Fogyasztó palacsintát keresett. d. a nagydarab sánta ember
d. Le szeretett volna szokni a palacsintáról.

• Kik jelentkeztek a hirdetésre?

a. doktorok, jósok, varázslók
b. doktorok, kuruzslók, kutyapecérek
c. kuruzslók, kutyapecérek, szakácsok
d. doktorok, kuruzslók, feltalálók

4. Szerinted miért volt más a nagydarab sánta ember módszere, mint a többieké?
Csoportmunka: Győzzétek meg Kriszti királykisasszonyt, hogy változtasson
5.
eddigi életmódján! Érveljetek az egészséges életmód mellett!

6. Állíts össze egy étlapot a következő szavak párosításával a példához hasonlóan!

pl. csirke + paprikás csirkepaprikás
hús
csirke borsó főzelék
rántotta
saláta uborka gyümölcs tojás
burgonya csemege
gombóc paprikás

7. Jelöld az összetett szavakban a két szórész határát! Magyarázd meg a szavak jelentését!
Jegyezd meg a helyesírásukat!
vöröshagyma, tollaslabda, szőlőskert, zsírosbödön, vizespohár,
útitárs, víziló, tűzijáték, földimogyoró, déligyümölcs

8. Melyik illik a mondatba? Írd be a megfelelőt!

nagy szájú – nagyszájú jó szívű – jószívű
Anyukám _________ üvegbe rakja a savanyúságot. A barátom nagyon _______ .
100
 Mesevilág
EZT MÁR TUDOM
1. Rendezd helyes sorrendbe az összekevert betűket, és sorold fel a talált mesetípusokat!

eesvrs aíótnt lláta trfáés vrzsaá

2. Melyik szereplő mondhatta volna?

• A sínen talált rám a gazdám. • Feleségül vettem a királylányt.

• Vörös répából készítettem szekeret. • Jól megleckéztettem a gazdag föl-
• Finom levest főztem. desurat.
• A sebes sodrású hegyi patakot is • Kedvencem a palacsinta.
könnyedén átugrom.

3. Folytasd a megkezdett mondatokat!

Matyit igazságtalanul büntették meg, mert… A kiskondás jószívű volt, mert…

Az öregasszonyt becsapta a katona, mert… A szarvas ostoba volt, mert…

Kriszti királykisasszony nem tudott lefogyni, mert…

4. Pótold a szóvégi magánhangzókat!
gyönyör__, bujdos__, erd__, soványít__, keresked__, gombost__, szomor__,
jóíz__, kar__, kend__, moh__, kop__, könny__, gyűr__, fényl__, vezet__,
fejköt__, bőkez__, kisfi__, gömböly__
• Csoportosítsd a szavakat a kérdések alapján!
Ki? Mi? Kik? Mik? Milyen?
erdő gyönyörű

Portfólió ellenőrzése, értékelése

z Írtam legalább három mesecímet a mesegyűjtőktől.
z Gyűjtöttem legalább három szólást, közmondást, mely a leves szót
t
IÓ

tartalmazza, és megmagyaráztam jelentésüket.

FÓL
RT

z Megfogalmaztam egy hirdetést a csodadoktor nevében.

PO

z Készítettem egy szórólapot.

101
 Mesevilág
TUDÁSPRÓBA
1. Olvasd el a mesét!

Égig érő mesefa

Egyszer volt a világon egy szegény öregember. Magányosan teltek-múltak
a napjai, nem volt annak se fia, se borja.
Egyszer, ahogy hazafelé ballagott, talált egy szem babot. Hazavitte, és
elültette az udvarába.
Hát a bab kikelt, és elkezdett nőni. Nőtt, növekedett, mintha húzták volna,
olyan egykettőre szárba szökkent. Addig-addig igyekezett, hogy egy szép
magas fa lett belőle. De még akkor sem állt meg, hanem csak nőtt tovább. No,
a végén már fölért az égig. Annál magasabbra már nem nyújtózkodhatott, elkezdett hát szél-
tében terjeszkedni. Gyönyörű szép ágai lettek, aztán minden ágból egy kisebb ág is kihajtott.
Az öregember nagyon megörült, mert az óriás fa hűs árnyékot adott az udvarában. Még
csak akkor lett nagyobb a boldogsága, mikor az égig érő fa elkezdte hullajtani a meséket.
Szórta, szórta a sok mesét, utóbb már nem is győzte hallgatni az öreg. Annyi mese termett
a fán, hogy megtelt velük az udvar, a falu, a város, a világ. A gyerekek persze nem bánták,
éjjel-nappal elhallgatták volna a meséket.
Egyszer aztán a fa tetején, de pont a kellős közepén nőtt egy szem bab. Ez a bab megérett.
Mint a barack, úgy leesett a fáról, és alig ért földet, hopp, kiugrott belőle egy szépséges kisfiú.
Az öregember meg örömében elnevezte Babszem Jankónak.
De hiába örült a kislegénynek, az bizony nem akart nála ma-
radni.
– Nincs nekem itt maradásom, öregapám. Elindulok a világba,
mert várnak a gyerekek.
Azzal vette a tarisznyáját, és elindult világgá. Amerre ment,
ezer kaland, ezer csoda kísérte útján.
A nagy égig érő mesefán pedig még azóta is teremnek a me-
sék. Egyik szebb, mint a másik. Mindenki ismeri őket. Babszem
Jankó meg csak vándorol, mindenhová benéz, hátha még nem
hallottak róla.
Ti meg, gyerekek, ha elmentek az égig érő mesefa alá, olyan
mesét hallotok, amit még eddig nem meséltek nektek.
Magyar népmese
2. Melyik mondat helyes? Húzd alá!
5p
• A mese a bab fejlődését mutatja be.
• A mese egy öregember kalandjairól szól.
• A mese egy csodafáról szól, amelyik meséket terem.

102
 Mesevilág
3. Rázd meg gondolatban a mesefát! Sorolj fel egy-egy mesecímet! 9p

Tréfás mese: ______________ Varázsmese: ______________

Állatmese: ______________

4. Válaszd ki a kiemelt szavak közül a megfelelőt a mese alapján! 10 p

Egyszer egy szegény öregasszony/öregember/legény

talált egy szem búzát/szilvát/babot.
Hazavitte, és elültette/megsütötte/megfőzte.
A bab megfőtt/elszáradt/kikelt, és égig érő ház/fa/pa-
lota lett belőle. Sok szilva/alma/mese termett a fán.
A fa tetején nőtt egy szem bab/szőlő/borsó.
Amikor megérett, kigurult/leesett/átfordult a fáról, és
kiugrott belőle egy szépséges királylány/kislány/kisfiú.
Babszem Jankó elindult világgá/az erdőbe/a vízeséhez.

5. Fejtsd meg a rejtvényt! 10 p

1.
1. Ludakat árult a vásár-
2. ban.
3. 2. Ilyen nyúl ült a sínen.
3. Agancsaiban gyönyör-
4.
ködött.
5. 4. Ők is a répaszekérre
szálltak.
Megfejtés: _____________________ 5. Kőlevest főzött.

6. Alkoss szószerkezeteket a mese alapján!

5p
fa ág
kisebb hűs
óriás
öregember szegény árnyék szépséges kisfiú

103
 Mesevilág
7. Válogasd ki a tulajdonságokat jelölő szavakat! Olvasd össze a kezdő- 8p
betűket! Írd le a megfejtést!

korona, mérges, tündér, álmodik, eszes, sós, barát, házikó,

engedékeny, kígyó, forró, dolgozik, lyuk, gyűrű, alacsony, udvar

Megfejtés: _______________

8. Keresd meg a tulajdonságot jelentő szavak párját! 10 p

Dolgozz a minta alapján!

öreg vidám kicsi okos lusta mérges

idős

szép világos nehéz gyors hosszú szegény

csúnya

9. Pótold a hiányzó betűket! (-i, -ó, -ő, -ú, -ű, -j, -ly) 18 p

küls_ sárgul_ ünnepl_ csillog_ keser_ savany_

sűr_ rosszkedv_ kics_ kert_ ú_ mé_
_ukas veszé_es moso_gós za_os ola_os he_es

10. Találd meg a szólások/közmondások helyes befejezését! 15 p

Szemtelen, mint a ...

piaci légy. rest macska. vak ló.

Néma gyereknek ...

hiába várod a szavát. az anyja sem érti a szavát. néma lesz a párja.

Ártatlan, mint a ma ...

született bárány. született kisbaba. hullott hó.

Szegény, mint ... Összesen: 90 pont + 10 pont = 100 pont

a koldus. a pap. a templom egere. Elért pontszám: pont

Vak tyúk is talál ... Nagyon jó: 85-100 pont Jó: 65-84 pont
kincset. szemet. füvet. Elégséges: 45-64 pont Elégtelen: 10-44 pont

104
 Elődeink nyomában
Mátyás király Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet másod-
szülött fia. Apja fia neveltetését Vitéz János, nagyváradi püs-
pökre bízta. A magyaron kívül latinul, németül és csehül beszélt,
műveltsége meghaladta a korabeli főurakét, nem véletlenül ő
a legismertebb királyunk Szent István után.
15 éves korában Budán királlyá választották. Nagy volt az öröme a nép-
nek, s Mátyás király hamarosan erőskezű uralkodója lett az országnak.
Messze híres volt bölcsessége és éles elméje. Udvarában sok tudós,
művész és mesterember élt.
A köztudatban úgy maradt fenn, hogy álruhában járta az országot, hogy lássa, miként élnek
az alattvalók. Jósága és igazságossága mindenkit ámulatba ejtett. Talán ezért is maradt fenn
halála után a mondás: „Meghalt Mátyás király, oda az igazság!”
Mátyás király uralmának legerősebb támasza a nagy és erős hadserege, a fekete sereg
volt, amit a vasfegyelem tartott össze. Katonája volt a nagy erejű hős, Kinizsi Pál is.

A történelmi monda
valós történelmi személyekhez, Mátyás király
eseményekhez kötődik. könyvtára

Mátyás király budai palotáját mindenki megbámulta; egye-

sek a tágas ebédlőket, a fényes hálószobákat dicsérték,
mások a berakásokkal ékes ajtófélfákat vagy kandallókat,
amelyeknek tetején szebbnél szebb szobrok állottak. Sokan a
könyvesházat is, amely görög és latin könyvekkel volt tele.
Különösen a könyvek kötése tetszett a látogatóknak: minden köteten Mátyás király címerét
látták. Ezért aztán a Corvin névről el is nevezték a könyveket corvináknak.
Tetszettek a díszes könyvek mindenkinek, de az olvasáshoz ekkor még kevesen éreztek ked-
vet.
Történt egyszer, hogy Mátyás szürkületkor bement a könyvesházba, mert maradt néhány per-
ce, amit kedves könyvei között tölthetett. Hát ahogy belépett, megpillantott egy rongyos fiút, aki
a hátsó kijáraton el akart illanni.
– Megállj! – kiáltotta a király.
A fiú megállt, és álló helyében úgy reszketett, mint a nyárfalevél. Hóna alatt egy corvina
letépett kötését szorongatta.
A fiú nem mert felelni a király szavára, csak állt, és reszketett a félelemtől.
A király megsajnálta, és azt mondta neki:
– Fiam, a könyveknek te a kötését tépted le, pedig annak a benne lévő tartalma az értéke.

105
Elődeink nyomában
Én is azt tisztelem, amit a tudósok és az írók alkottak, azért köttettem be
díszesen a könyveket. Te nem is tudod, mitől fosztod meg magadat, ami-
kor a kötést ellopod, és a betűt itt hagyod.
De már akkor rohantak a könyvtárosok is, és nyakon csípték a tolvajt.
Mindegyikük ütni akart egyet, hogy saját vétkét takargassa, hiszen az ő
hibájuk volt, hogy a fiú a könyvesházba besurranhatott.
De a király megvédte a fiút, és azt mondta a könyvtárosoknak:
– Vegyétek el tőle, amit el akart lopni, aztán hagyjátok futni. Elég bünte-
tés az neki, hogy egész életében a tudatlanság sötétjében kell botorkálnia.
Népmonda
Mátyás király budai palotájában rendezte be könyv- Tudod-e Olvass Mátyás
tárát, a Corvinát. A királyi könyvtár Európa-szerte hí- királyról szóló
res volt. A több mint 4000 kötet között sorakoztak mondát!
a corvina kódexek is. Ezek a Hunyadiak családi cí- Mutasd be
meréről kapták nevüket. A címerben egy holló van, röviden!
mely a csőrében egy gyűrűt tart. Ezeket a könyveket kézzel
másolták és díszítették. Nemcsak a külső borítójuk volt dí-

IÓ
ÓL
szes, hanem a belső címlapjuk is. A kézzel írt szöveget színes

F
RT
képekbe festett kezdőbetűk (iniciálék) díszítették.

PO
1. Hogyan olvastad a szövegben?
el akart menekülni – nagyon félt –

beosonhatott – elfogták – butaságban –

2. Olvasd fel azt a bekezdést, amelyből megtudjuk, hogy:

Miért nevezték Mátyás Miért köttette Mátyás király
könyveit corvináknak? díszesen a könyveket?

3. Hogyan fejeznéd be a mondatot?

A fiú azért lopta el a könyvborítót, mert:

– nagyon tetszett neki.

– nem tudta az egész könyvet ellopni.
– ezen volt a legszebb díszítés.

4. Fogalmazd meg saját szavaiddal, hogy mit jelent Mátyás intelme!

„Fiam, a könyveknek te a kötését tépted le,
pedig annak a benne lévő tartalma az értéke.”
106
 Elődeink nyomában
5. Megtudhatod Mátyás szülővárosának nevét, ha megfejted a következő rejtvényt.

1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.

1. Mátyás seregének neve. 6. A királyi udvarban sok ilyen ember élt.

2. Mátyás címerében szereplő madár. 7. Ez tartotta össze a király seregét.
3. Így járta az országot. 8. Mátyás nagy erejű katonájának kereszt-
4. Mátyás király könyveit így nevezik. neve.
5. Így másolták a könyveket. 9. A király fején van.

Megfejtés: ______________________

6. Vizsgáljatok meg egy könyvet! Azonosít- 7. Gyűjts Mit csinál? és Mi történik?

sátok a részeit! kérdésre felelő szavakat a képről!
védőlap
előzéklap
fülszöveg védőborító

címlap

a könyv lapjai

gerinc
kötéstábla

8. Látogassátok meg iskolátok könyvtárát!

Érdeklődjetek a könyvtárostól, hol találjá-
tok kedvenc írótok könyveit!

107
Elődeink nyomában
9. Írd ki csoportosítva a versből a cselekvést és történést jelentő szavakat!
Árad a Küküllő,
elönti a berket;
maguk alá húzzák
lábukat a kertek.
Kicsap a medréből
(nem is tud a gátról),
réten méri mélyét
botjával a pásztor.
cselekvés: ____________________
Pipéiket féltőn
nál?
Mit csi
gágogják a ludak;
a parti füzek most
a közepén úsznak.
leksz ik?
Mit cse
Bömböl a Küküllő.
Széle-hossza egy lett.
éni k?
Fut a nyúl előle, Mi tört
inal dombnak, hegynek.
(Kányádi Sándor: Tavasz)
történés: ____________________

10. Egészítsétek ki a szólásokat és közmondásokat létezést kifejező szavakkal!

Ha __ ló, jó a szamár is. Kutyából nem __ szalonna.
van volt
A falnak is füle __. Annyi esze __, mint a tyúknak.
nincs lesz
Bőg a szamár, eső __. Egyszer ___ Budán kutyavásár.

11. Keresd a kakukktojást!

elolvad sétál van

leesik suttog fúj
nevet olvas volt
megérik oson lesz
hull elszakad nincs

12. Alakítsd át a szavakat a kérdéseknek megfelelően! Foglald mondatba mindkét szóala-

kot!
Mit csinál? Mi történik?
eltöri eltörik
elszakít
kiborít
megolvaszt

108
 Elődeink nyomában
13. Ki végzi a cselekvést? Párosíts!
utazik én játszunk

ülünk te rajzolok

beszéltek ő színeznek
tanulsz mi halad
köszönnek ti látsz

énekelek ők labdáztok

14. Írjátok be a táblázatba a cselekvést jelentő szavak megfelelő alakját!

én fordulok
te
ő kopog
mi
ti
ők járnak
15. Írd le a szófelhőben található szavakat a kérésnek megfelelően!

egy személy végzi:

_____________________

több személy végzi:

_____________________

16. Pótold a cselekvő személyt!

ő szed adja repülünk
öltözködnek varrunk ennék
vásárolsz köszöntök kerestek
sütünk fűrészel megijedsz
mondom javítom elsüllyednek
meghívtok veszel állok
109
Elődeink nyomában

A természeti monda Szómagyarázó:

valós földrajzi hely
keletkezésének
körülményeit mutatja be.
Balánbánya – város Hargita megyében
Tarkő – hegység a Kárpátokban
száműzte – kitiltotta az addigi lakóhelyéről
Vöröstoronyi-szoros – szoros a Déli- Kár-
pátokban

Maros és Olt
Balánbánya fölött magas sziklás hegy mered az ég felé: Tarkő
ennek a neve. Egy Tarkő nevű tündérasszonyról kapta a nevét,
mert a tetején egy aranypalotában lakott a szépséges Tarkő nevű
tündér. Gyönyörű két lánya volt: Maros és Olt.
De Tarkő mégsem volt boldog: reggeltől estig ott ült nagy
búsan a palota ablakában, nézett messze-messze kelet felé, folyt
a könny szép szeméből, szállt a sóhajtás az ajkáról. Mindene volt, aranya, ezüstje, gyémántja,
mégsem volt boldog. Nem volt igazi öröme a leányaiban, mert azok szüntelen civakodtak egy-
mással. Marost, aki csendesebb volt, igen bántotta, hogy Olt, a kisebbik, aki heves vérű, lobba-
nó természetű, mindenben különbnek véli magát a nénjénél. Nagy volt emiatt Tarkő szívének
a szomorúsága, de még nagyobb volt a szomorúsága amiatt, hogy az urát, aki hatalmas nagy
úr volt a tündérek között, a király száműzte az országából, mert egyszer fellázadt ellene.
Azt mondta a tündérek királya:
– Azzal büntetlek meg, hogy soha többet ne lásd a feleségedet. Legyen mostantól a te
országod a tenger. A feleséged azonban itt marad, és itt maradnak a gyermekeid is. Soha
többé nem fogod látni őket.
A Fekete-tenger mellett húzódott meg Tarkőnek az ura, onnét sóhajtozott a felesége s
a gyermekei után, akik még egészen kicsinyek voltak, amikor száműzte őt a király. Olyan ki-
csike volt mind a két gyermek, hogy már egészen meg is feledkeztek az apjukról. Nem tudták
elgondolni, mi bántja édesanyjuk szívét.
Egyszer aztán Maros megkérdezte édesanyját:
– Mondd, édesanyám, miért vagy oly szomorú?
– Hogy miért sírok, sóhajtozok szüntelen? Azért, mert ti nem szeretitek egymást úgy, mint
testvérekhez illenék. És azért is, mert édesapátokat úgy száműzte a király, hogy sem én, sem
ti nem láthatjátok soha többet.
– Hol van az édesapánk? – kérdezték egyszerre a leányok.
– Ó, jaj – sóhajtott Tarkő –, a ti édesapátok messze-messze van a Fekete-tenger mellett.
Ott van az ő országa. Nem láthatjuk soha többé.
– S minekünk sem szabad? – kérdezték a leányok.
– Hogyne volna szabad! Ha igazi testvérekként egyetértenétek, egyesült erővel elmehet-
nétek. Folyóvízzé változtatnálak titeket. Egyesült erővel áttörnétek a hegyeken, sziklákon,
erdőkön, de mehetnétek virágos réteken is egy kis kerülővel. Nos, akarjátok-e, hogy folyóvízzé
változtassalak?
110
 Elődeink nyomában
– Akarjuk, akarjuk, hogyne akarnánk! – kiáltották a leányok lelkesen.
– Hát akkor csak várjatok, mindjárt hozom az aranyvesszőmet, azzal csak megsuhintalak,
s folyóvízzé változtok abban a pillanatban.
Azalatt, amíg Tarkő az aranyvesszőért ment, a lobbanó vérű Olt azt mondja Marosnak:
– Mit gondolsz, Maros, kinek a nevével utazzunk?
– Kinek a nevével? – csodálkozott Maros. – Hát ki az idősebb köztünk? Természetes, hogy
az én nevemmel utazunk.
– Ohó – mondta Olt –, hiszen igaz, hogy te vagy az idősebb, de én vagyok ám a serényebb.
Világos, hogy én járnék mindenütt elöl, én törném az utat, te meg szépen, lassan csak folydo-
gálnál utánam. Hiába vagy az idősebb, nem utazom a neveddel!
– Hiába vagy serényebb, én sem a tiéddel!
– Bizony, ha nem, külön-külön utazunk. Törődöm is én hegyekkel, sziklákkal, egyenest neki-
vágok, keresztültörtetek rajtuk, s megmutatom, hogy hamarabb látom édesapánkat, mint te!
– Hát csak rajta – mondta Maros –, én szépen, csendesen a kerülő utakon járok, úgy, amint
azt édesanyám parancsolta.
Abban a pillanatban lépett be Tarkő az aranyvessző-
vel. Hosszan, sokáig ölelte-csókolta a leányokat, aztán
rájuk suhintott az aranyvesszővel. Egyszeriben kis pa-
takocskává változtak mindketten, és elindultak, de nem
együtt, hanem ketten kétfelé.
– Hát nem együtt indultok? – jajdult fel kétségbeeset-
ten Tarkő. – Ó, jaj nekem, de jaj nektek is, ha vissza nem
fordultok. Vissza, vissza, forduljatok vissza!
De sem Maros, sem Olt nem hallotta anyja szavát. Olt
sebesen szaladt előre, míg lassan, csendesen, de más-
felé haladt Maros, s ahogy továbbhaladtak, mind a ketten nőttek, növekedtek, folyókká da-
gadtak. Hej, ha láttátok volna, hogy rontott, vágtatott előre Olt! Hogy tört-zúzott mindent, amit
útjában talált, sodorta maga előtt a fákat, a sziklákat! De amikor a Vöröstoronyi-szorosig ért,
úgy elfáradt, úgy kimerült, hogy alig-alig folydogált előbbre. Meg-megállott, aztán továbbván-
szorgott, majd ismét megállott, és sírt keservesen:
– Ó, jaj nekem, ó, jaj nekem! Miért nem hallgattam az édesanyám szavára! Itt kell elpusz-
tuljak egyedül, elhagyottan.
Hát, hallgassatok ide, amint így sírt, kesergett magában, egyszerre csak nagy zúgást-
búgást hall, s ím látja, mint közeledik felé lassan, méltóságosan egy nagy-nagy folyó. S feléje
csendül Marosnak a szelíd, hívó hangja:
– Jöjj, Olt, jöjj! Engem magába fogadott a Duna, elvisz édesapánkhoz. Gyere, elvisz téged
is!
Hej, de megörült Olt! Elfeledte a fáradtságát, odaszaladt a Duna keblére, s bezzeg most
nem haragudott Marosra, ölelte-csókolta. Egymást átölelve látták meg édesapjukat, aki ott
állt nagy búsan a Fekete-tenger partján, éppen azon a helyen, ahol a Duna a tengerbe ömlik.
– Apám, édesapám! Nézz reánk, itt vannak a leányaid, Maros és Olt!
De ennél többet nem is szólhattak, elmerültek a tengerben, s eltűntek benne nyomtalan.
Népmonda
111
Elődeink nyomában
1. Dolgozd fel a mondát az alábbi ábra 2. Melyik két folyó keletkezését mutatja
szerint! be a monda?

Cím: ___________________ 3. Miért volt szomorú Tarkő tündér-

asszony?

Helyszín: _____ Probléma: _____ 4. Keress a mondában valós és mesei

elemeket!

Események:
5. Változtass a történet befejezésén!
Bevezetés: ____
Tárgyalás: ____ 6. Gondolatkövetés
Befejezés: ____
Mi járhatott az apa fejében, mikor
Szereplők: ____ Megoldás: _____ meghallotta lányai hangját?

7. Jellemezd a két testvért! Jelöld, kire illenek a tulajdonságok!

kimerült
gyönyörű
fürge
idősebb
csendes
szelíd
törtető
kisebbik serényebb
8. Válaszolj egy szóval az alábbi kérdésekre!

Mit csináltál tegnap este? Mit csinálsz most? Mit fogsz csinálni holnap?
9. Válogasd szét a szavakat a táblázatnak megfelelően!
tanulok, virágzik, lombosodott, leszel, elültették, vagytok, meg fogom nézni, ettél, hervad,
felborult, terítek, majd kinyílik, nézni fogunk, figyelsz, vásárolunk, segíteni fog, írtam
-t, -tt ezelőtt most ezután ...-ni fog
majd
10. Írd át a palacsinta receptjét úgy, mintha tegnap sütötted volna!
A tojásokat elkeverem cukorral, vaníliával, sóval. Hozzáadom a lisztet, lassan-
n-
ként felengedem tejjel. Végül beleöntök egy kevés olajat. Közepes lángon sütöm,
majd megtöltöm különböző töltelékkel.
11. Írd le kedvenc ételed elkészítésének menetét!

112
 Elődeink nyomában
12. Olvasd el a dominókon lévő szócská- 13. Állítsd az ellenkezőjét!
kat! Illeszd őket a megadott cselekvést
jelentő szavakhoz úgy, hogy értelmes
jje
szavakat kapj!
s megtanulják nem tanulják meg
fel le kifogja _________________
össze vissza lefesti _________________
át meg
ki be eltöri _________________
tovább szét visszafordul _________________
el rá

megy: __________ néz: __________

számol: __________

14. Figyeld meg az alábbi szavak helyesírását! Alkoss mondatokat mindhárom szóalakkal!
elolvas olvas el el fogja olvasni
megveszed veszed meg meg fogod venni
összeszedem szedem össze össze fogom szedni

15. Írd le helyesen tagolva az összecsúszott mondatokat!

16. Állapítsd meg a helyes sorrendet! Bővítsd szöveggé az eseménysort!

megpillantottam leszedtem átadtam

eszembe jutott kimentem

átkötöttem
bevittem csokorba kötöttem

17. Alakítsd át a cselekvést, történést és létezést kifejező szavakat a táblázatnak megfe-

lelően!
ezelőtt most ezután
megbeszélt megbeszél meg fog beszélni
összeszeditek
el fog szakadni
átugrott
113
Elődeink nyomában
EZT MÁR TUDOM
1. Olvassátok el a következő mondarészleteket! Állapítsátok meg, milyen típusú mondá-
ból valók ! Indokoljátok válaszaitokat!
Egy erdőszélen táborozott Attila csa- A keskeny völgy helyén tó keletkezett, amelynek
pata, ott érte őket utol a fiú. Egyenesen vizéből máig is kiállnak a fenyőerdő maradványai.
a fejedelemhez futott, nyújtotta feléje A környék pásztorai Gyilkos-tónak nevezték el ezt a
a kardot. tavat. Így lett a hegy halálából az élet vize. Ha nap-
– Ezt a csodakardot a legelőn talál- sütésben belenézel a tó vizébe, Eszter szürkészöld
tam, gondolom, téged illet. szemei tekintenek szelíden vissza.
Isten kardja A Gyilkos-tó legendája

Az Almási-barlang átellenében van egy kar- Megijedt a görög császár a magyar sereg
csú, magas szikla, olyan, mint egy torony: láttára. Elzáratta a városnak mind a hét
Csalatornya a neve. Ez a Csala, kiről a szik- kapuját, hogy a magyarok be ne mehes-
lát elnevezték, híres vitéz volt a tatárjárás senek. Azután követeket küldött a magyar
idejében. vezérhez.
Csalatornya Botond
• Olvasd el azt a mondát, amelyik felkeltette az érdeklődésedet!

2. Cselekvésből cselekvés
Változtasd meg a szavak kezdőbetűjét a példához hasonlóan:
pl. kér – mér rúg – ________
szalad – ________ kavar – ________
vasal – ________ kutat – ________
rejt – ________ szegel – ________
3. Húzd át minden oszlopban a kakukktojást! Indokold választásodat!
Portfólió ellenőrzése,
szalad dolgozik eltörik tanul értékelése
kiabálsz táncol kapaszkodsz lovagolsz z Olvastam és bemutat-
firkál beszéltél ittál írtatok
tam legalább egy Mátyás
felemel felkészít felel felül
királyról szóló mondát.
z Találtam egy történelmi
4. Pótold a j/ly betűket! személyhez vagy neveze-
tes helyhez kapcsolódó
moso__og za__ong sü__ed irodalmi művet.
ja__gat kóvá__og ú__ít z Készítettem ezzel
zel
IÓ

ra__ong ola__oz sa__nál kapcsolatos

L
FÓ

se__pít u__ong he__ez

RT

illusztrációt.
PO

támo__og hömpö__ög ra__zol

114
 Elődeink nyomában
TUDÁSPRÓBA
1. Olvasd el a népmondát!

A Tordai-hasadék
Nagy harcot vívott László király Erdélyben a ku-
nok ellen, s egyszer Torda mellett nagy vereség
érte. Futott a magyar sereg, futott maga a király
is. Ott vágtattak a Torda feletti hegyélen, elöl a
magyarok, nyomukban mindenütt a vérszomjas
kunok.
Hátrapillant Szent László, s hát látja, hogy a ku-
nok annyira a nyomába értek, hogy fejszéjükkel
csaknem levághatják. Ekkor a király felsóhajt, és imával fordul az egek Urához:
– Szabadíts meg, Uram, éretted harcoltam!
És íme, Isten meghallgatta imáját, csodát tett! Ahogy hajdan Mózesnek a Veres-tengert
kettéválasztotta, úgy repesztette ketté a hegyet Szent Lászlónak.
Rettenve rántották vissza lovukat a kunok, mert egy szempillantás alatt a király és köztük
toronymagasságú üreg tátongott.
A király lova patkójának helyét még évszázadok múltán is jól látták, és az arra járóknak
mindig mutogatták.
Erdélyi népmonda nyomán

2. Miért menekült a király? 4p

3. Egészítsd ki a mondatokat! 14 p
László király a _________ ellen harcolt.
_________ mellett nagy vereség érte.
A kunok utolérték a _________.
A király _________ az ég Urához.
A király kérésére _____________________ a hegy.
Ez a monda a ___________________________________ keletkezését mutatja be, ezért
_____________ mondának nevezzük.

4. Írj ki a mondából egy valós és egy csodás elemet! 6p

5. Egészítsd ki a szöveg alapján a hiányos szószerkezeteket! 8p

___________ vereség ___________ sereg

___________ kunok ___________ üreg
115
Elődeink nyomában
6. Állapítsd meg, hogy igazak vagy hamisak az alábbi kijelentések!
12 p

Szent László király Erdélyben harcolt. Isten meghallgatta az imáját.

A kunok futottak a magyarok elől. A király lova patkójának helye ott ma-
A király a katonáihoz fordult radt a sziklán.
segítségért. Ez a történet egy népmese.

7. Húzd alá a cselekvést, történést, létezést kifejező szavakat! Írd le őket 18 p

jelentésük szerint csoportosítva!
Volt egyszer egy királyság. Itt élt egy halász és egy molnár. Egymáshoz közel dolgoz-
tak a folyó partján. Ha esett, ha fújt, veszekedtek egymással. Mindkettőjük megélhe-
téséhez vízre volt szükség, mert a halász naphosszat halászott, a molnár vízimalmán
lisztet őrölt.

cselekvés: ________ történés: ________ létezés: ________

8. Karikázd be azokat a szavakat, melyek már megtörtént cselekvést, 10 p

történést, létezést fejeznek ki!
folyik, úszott, zümmög, marad, varrt, voltak, menni fog, szállított, hull, ünnepeltek,
uzsonnáztam, játszott, lesz, mosolyogtunk, szórjátok, fűzi, győztek, mentek, beszélget

9. Dolgozz a példához hasonlóan! 12 p

elszállít el fog szállítani
leül _____________ kivirágzik _____________
meghallgatja _____________ beenged _____________
átölelik _____________ összeszedem _____________

10. Olvasd el a szósorokat, majd húzd alá a cselekvést, történést kifejező 6p

szavakat!
fű fűt fűz füzér
ír irat írok írás
él éles élez élmény

Összesen: 90 pont + 10 pont = 100 pont

Elért pontszám:: pont

Nagyon jó: 85-100 pont Jó: 65-84 pont

Elégséges: 45-64 pont Elégtelen: 10-44 pont

116
 Olvassunk együtt!
Húsvéti népszokások
Most ébredtünk húsvét hajnalára,
vizet locsolni a lányok hajára.
De nem ám a kútból a hideget,
hanem az illatos kölnivizet.
Kérem a lányokat, elém álljanak,
hogy jövő húsvétig el ne hervadjanak!

Húsvéti locsolkodás
Régi szokás volt, hogy csak azt a lányt lehetett meglocsolni, aki már
eladósorba került. Az a fiatal lány, akit senki sem locsolt meg, „elhervadt”,
míg aki bőrig ázott, igencsak kívánatos feleségjelöltnek számított.
Húsvéthétfőn nemcsak a nőkről, hanem a férfiakról is kiderült, melyi-
kük kelendő igazán, ugyanis a hímes tojás ajándékozása előtt a lányok vi-
rágot tűztek választottjuk zakójára. Az a fiú, akinek a legtöbb és legszebb
virág díszelgett a kabátján, ugyancsak nagy népszerűségnek örvendett.

Ételszentelés
Ismert szertartás húsvétvasárnapján az ételek, sonka, bárány, kalács, tojás, bor megszen-
telése a templomban. A szentelt ételeknek mágikus erőt tulajdonítottak, számos hiedelem
fűződik hozzá. Egyes vidékeken a húsvéti kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sok to-
jást tojjanak. A szentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen.

Húsvéti zöldág-járás
A húsvétvasárnaphoz és az egyéb tavaszi vasárnapokhoz
kapcsolódó zöldág-járás a tavaszt, a természet megújulását
jelképező énekes játék. A lányok, esetleg a legények is, a falu
egyik végén kézfogással sorba álltak. A sor mindkét végén ka-
put tartottak zöld ággal a kezükben. A sor egyik vége átbújt a
sor másik végén lévő kapu alatt, így mentek végig a falun.

Húsvéti korbácsolás
A húsvéti korbácsot, sibát hajlékony vesszőből fonták a legények.
Miután elkészült, csomót kötöttek a korbács végére. Húsvéthétfőn ez-
zel csapkodták meg a leányokat. A lányok a sibára szalagot kötöttek,
borral vagy piros tojással kínálták a legényeket.

Komatálküldés
Húsvéthétfőjén szokás volt a komatálküldés. A leányok ilyenkor azok-
nak a legényeknek küldtek tojást, akik farsangkor táncba vitték őket.

117
Olvassunk együtt!
Szómagyarázó: Az elbeszélés
iszalag – kúszónövény a valós életből mutat be
egy eseményt.
csonk – tárgy megmaradt része

A tölgyfa
A tölgyfa a rét szélén állt egyedül. Túl rajta rejtelmes
vízmosás, melyet befutott a földiszeder és iszalag. Cso-
dálatos hely volt az öreg tölgyfa környéke. Télen titok-
zatos nyomok vezettek el alatta, tavasszal ott nyílt ki
az első ibolya, nyáron édes, illatos meleg hempergett
a vízmosásban, és ősszel a tölgy töredezett csonkjain
pihentek meg az előkelő vándorok – sasok és sólymok
– átutazóban.
Szerettem az öreg fát, néha – ha egyedül voltam vele – megsimogattam. Átfogni öt ember
is alig tudta volna.
Télen, amikor a szél vonítva hordta a havat az utakon, és a falut hófúvások ágyazták körül, sok-
szor álmodtam a tölgyfával. Elképzeltem, hogy recsegve viaskodik a széllel, meg-megrázva fejét,
mint egy bozontos óriás, és mindig győztes marad, mert nélküle üres lett volna a réti világ. Kihez
mentem volna tavasszal első tavaszi látogatásra, amikor a fa alatt kinyitotta már csillagszemét
az ibolya? Ilyenkor hátam durva kérgének támasztottam, és jó volt egyedül lenni az óriással, aki
a barátom volt.
Egyik tavaszon aztán furcsa dolog történt. Már messziről láttam, hogy valaki ott van a fám
alatt, ott áll a helyemen, idehajol, odahajol, és szedi az ibolyáimat.
– Na megállj!
Lány volt az illető. Hiszen piros ruhája szemtelenül világított a tavasz lágy színei között.
Természetesen nem siettem, hiszen ellenségem el nem futhatott, de úgy látszik, nem is
akart. Úgy mentem feléje, mintha csak éppen arra járnék. Megálltam előtte, és csípőre tettem
kezem, ami szerintem férfias és előkelő mozdulat volt.
– Mit csinálsz itt?
A kislány rám nézett.
– Nem látod?
– Ez a mi fánk – dobbantottam –, s ami alatta van, az is a mienk.
– A virág is?
– Minden. Kösd össze azt az ibolyát, és add ide!
Ilona – akivel egy osztályba jártam – szelíden megingatta kis kontyát.
– Nem adom.
Elkaptam a csuklóját, mely olyan vékony volt, mint a veréb lába, és jól megszorítottam.
A maszatos kis tenyér kinyílt, a kék virágok lehulltak a földre.
Ilona meg se mozdult, csak lehajtotta fejét, és arcát tenyerébe szorította. Ekkor a világ
elködösödött előttem, s szívemben ősz lett egyszerre.
118
 Olvassunk együtt!
Az öreg tölgy ágai közt sziszegni kezdett a tavalyi száraz levél, mohás, szép oldalán valami
ronda hernyó mászott, mögöttem elhallgatott a réti pacsirtaszó, s előttem sírt a kislány hang-
talanul. Még fogtam a kezét, de ez a fogás olyan volt már, mint a bársony.
– Ne sírj – dadogtam –, hiszen csak tréfáltam. Vidd el a virágokat, majd összeszedem…
– Nem kell – suttogta –, én most elmegyek.
Felállt, lesimította kötényét, és könnyben úszó szemével a földet nézte.
– Elmegyek – mondta, de nem indult.
– Mondtam, hogy tréfáltam. Legalább addig várj, amíg összeszedem az ibolyáidat. Van egy
szép madzagom is, piros, azzal kötjük össze.
Vállára tettem a kezem, és kicsit elmosolyodtunk.
– Itt a madzag…
Ilona kötözte a kis csokrot, a vén tölgy koronája zsongott, mint a távoli muzsikaszó, s
a szívemben benne volt az egész tavaszi világ.
Aztán csak ültünk. A kislány játszadozott a csokorral, aztán félénken kezembe tette.
– Neked adom…
Fekete István nyomán
1. Mi a véleményed a szereplők viselkedéséről?

2. Jelöld a szövegben a tölgyfa leírását tartalmazó bekezdéseket!

3. Tagold szerkezeti egységekre az elbeszélést! Meséld el röviden!

4. Olvassátok fel párban a két gyermek közötti párbeszédet!

5. Beszélgessetek!
Milyennek látjátok messziről a tölgyfát? Mutassátok be szóban!
Képzeljétek el, hogy a tölgyfa alatt ültök. Meséljétek el, mit láttok!
Kié volt az ibolya? Érveljetek!

6. Csoportmunka: Készítsetek rajzot a tölgyről a szöveg Ha kirándulni

leírása alapján, mind a négy évszaknak megfelelően! mentek, készítsetek
7. Linzergyakorlat kéreglenyomatot!

Alkossatok egy külső és egy belső kört!

A két kör tagjai álljanak egymással szemben!
Beszélgessetek a kisfiú belső jellemzőiről!
A belső körben álló gyermek arról beszél párjá-
nak, hogy milyen volt a kisfiú a kézszorítás előtt.
A külső körben álló gyermek pedig arról beszél,
hogy milyenné változott a fiú a kézszorítás után.

119
Olvassunk együtt!
8. Olvasd el a látogatók számára megfogalmazott
felszólításokat!
Ne nyúlj a ketrecbe!
Ne adj enni az állatoknak!
Ne menj közel a ragadozókhoz!
Ne kelts zajt az állatok közelében!
Ne hagyj szemetet magad után!

9. Folytasd a táblázat kitöltését a minta alapján!

Mit csinál? töröl mozdul készül pihen köszön rohan marad tud mond hagy fogy
Mit csinálj? törölj pihenj maradj

10. Egészítsd ki a szavakat az alábbi betűcsoportok valamelyikével!

-dj -tj -lj -nj -ts
-tsz
-sd -ss -tssz -gyj -nyj
foga__ sze__en bocsá__a aprí__uk é__en
vo__átok kívá__ taní__ szorí__ já__átok
lá__ ringa__ olva__ me__etek ha__atok
mo__ fu__atok fa__on lehu__a köszön__

11. Társítsd a megfelelő toldalékot!

-ít -ul -ül

gyors, szőke, gyenge, friss, szép, éles, piros, halk, lágy, új

12. Egészítsd ki a mondatokat a megadott szavak helyes alakjával!
Naponta (fürödni) ___________________________ meg!
_______________ (ügyelni) ruhád és cipőd tisztaságára!
Tele szájjal ne (beszélni) ____________________!
Ne (támaszkodni) ___________________ könyököddel az asztalra!
Ne (rohanni) _______________________ a folyosón!
Szünetben (menni) __________________ ki az udvarra!
13. Szólítsd fel a társad cselekvésre!
szalad ébred kezd fogad fordul szurkol énekel ajánl
te: szaladj! __________________________________________________________________

120
 Olvassunk együtt!
Fűben-fában orvosság
Árokparton, erdőn, mezőn, kertben gyógyító erejű füvek, fák, virágok élnek. Ősidők óta gyó-
gyítanak állatot, embert. Az ókori görögök, rómaiak orvosai már tudományos könyvekben
ismertették a gyógyhatású növényeket.
Gyógynövényeknek azokat a növényeket nevezzük, melynek valamely része (gyökere, szá-
ra, levele, virága) gyógyhatású anyagot tartalmaz. Ismerjünk meg néhányat ezek közül!
A hárs
Lombhullató fa, 20-25 méteres maximális magasságot érhet el las-
sú növekedése során. Magányosan ültetve szép, kúpos lombkoronát
nevel. Levélzetét középzöld színű, szív alakú, fogazott szélű levelek
alkotják. Illatos, sárgásfehér virágai, melyekből gyógytea főzhető és
méz készíthető, június végén nyílnak.
Elsősorban parkokba és kertekbe érdemes ültetni, esetleg sorfaként, olyan helyre, ahol
a levegő csak kis mértékben szennyezett.
A hársvirág gyűjtésének idejét jól meg kell választani, akkor kell hozzáfogni, amikor
a virágocskáknak legalább kétharmada kinyílt. Gyűjtésénél a fákat kímélni kell, róluk csak
a virágzatokat viselő ágvégeket szabad levágni.
Téli megfázások esetén kiváló gyulladáscsökkentő.
A csipkebogyó
Galagonyabokor közelében, erdőszéleken, árokpartokon gyakran talál-
kozunk csipkebokorral.
A csipkebogyó 2-3 méter magas cserje. Ágai ívesen hajlók, tüskések.
Levelei öt levélkéből tevődnek össze. Virágai fehérek vagy halványpiro-
sak. Termése tojás, körte, gömb, esetleg orsó alakú. A csipkerózsa ter-
mését csipkebogyónak, hecsedlinek nevezzük. Bogyója éréskor kezdetben világos, majd egé-
szen meggypiros színű, jellemzően savanykás ízű.
Augusztus végétől érik, akkor szedjük. Piros bogyóit nem dísznek nevelgeti, hanem gyógy-
teának, de készítenek belőle lekvárt, szörpöt, mártást, bort és levest is. Legfőbb értéke a ma-
gas C-vitamin-tartalom, amit megőriz télen is, amikor legnagyobb szükségünk van erre.
A kamilla
Az orvosi székfűnek is nevezett növény az ország minden táján megtalálható, nagy tö-
megekben azonban az alföldek legelőin terem. Április második felétől július végéig virágzik.
Egyéb elnevezései: Szent Iván-pipitér, nemes pipitér, anyafű, szikfű, bubulyka.
Virágja csak akkor alkalmas gyűjtésre, amikor a kamillamező már fehéret mutat, s ha
a virágok között járunk, cipőnk sárga lesz a lehullott virágportól. A kamillavirág világszerte
a legismertebb háziszer.
A kamillát mindenki ismeri, hiszen kisgyerekkorunktól jelen van
életünkben.
Forrázással készült teája nyugtató, gyulladásgátló, görcsoldó,
fertőtlenítő hatású. Külsőleg szemborogatásra, toroköblítésre hasz-
náljuk.
121
Olvassunk együtt!
A menta
Jól ismert fűszer- és gyógynövény, a mindennapokban is igen gyakran használják. A men-
tából készült teának görcsoldó hatása van, de koktélok és ételek ízesítésére is alkalmas.
Sűrű növésű növény, több centiméter hosszú hajtásokkal, amelyeken páros levelek találha-
tóak. Virága henger alakú, fehér, kék vagy rózsaszínű. Mindegyik fajtája illatos, ha összemor-
zsolják.
A mentát az ókori görögök balzsamozásra használták, de manapság már nemcsak a gyó-
gyászatban, hanem az élelmiszeriparban és a szépségiparban is hasznát veszik. Gyógyító
ereje a benne található illóolajnak köszönhető.
A borsmenta igen jó fűszer, mely kiváló zamatot ad az ételeknek. Bors-
mentás fürdőt szintén készíthetünk illóolajjal, amely nagyon kellemes és
frissítő.
A mentatea rendkívül frissítő hatású, különösen meleg időben. Nem-
csak élénkítő, hanem görcsoldó is.
Rápóti Jenő–Romváry Vilmos nyomán
1. Találd ki, milyen gyógynövények neveit rejtik az összekevert betűk!
IKBOGCYÓPSE RSHFÁA ENTMA ÁLZSAY
YERGMELÁCFKŰN AMKLILA DZABO AUKKKFKŰ
2. Másold le a hársfáról szóló igaz állításokat!
A hársfa csak az erdőben él. A hársfa virága illatos.
A hársfa levele gyógyító hatású. A hársfa virágából mézet készítenek.

3. Folytasd a megkezdett mondatokat! 4. Olvasd fel a szövegből a kérdésre

felelő válaszokat!
Galagonyabokor közelben, erdőszéleken, árok-
• Mi a kamilla legismertebb elnevezé-
partokon gyakran találkozunk _________.
se?
A csipkerózsa termése a _________. • Mettől meddig virágzik ez a növény?
Legfőbb értéke a magas _________. • Mire használják?
A csipkebogyóból _________ készítenek.

5. Találd ki, melyik növényre gondoltunk! 6. Olvasd el a menta leírását tartal-

Rajzold le!
Élettere: kertek, rétek, árokpartok.
Gyökere: karógyökér.
Szára: egyenes, belül üreges.
Levele: hasított, földre fekvő.
Virága: aranysárga fészekvirágzat.
Érdekessége: Repülőszőrös magja a gyerme-
kek kedvelt játéka (bóbita). Neve is a gyermekjá-
tékokból ered: száras virágait gyakran összefűzik,
és nyakláncként vagy fejdíszként hordják.
122
mazó részt!
7. Gyűjts ismereteket kedvenc
növényedről, virágodról!
Készíts leírást a 6. feladatban
található szempontok alapján!
Fogalmazd meg, miért kedves
számodra!
8. Gyűjts érdekességeket, és készíts
plakátot más gyógynövényekről!

Felhőmese
(részlet)
1. Próbáljátok kitalálni, hányszor fordul
elő a felhő szó a versben!
Felhőváros indított egy felhőiskolát,
felhőmatekot tanul a sok felhődiák,
felhőtanár felhőtáblán mutatja nekik:
„Tíz csepp az még nem eső, de húsznál már esik,
ennél több az zuhatag vagy felhőszakadás!”
Felhős napon így zajlik a felhőoktatás.
Egy kis bárányfelhő unja csak a számokat,
kitép hát egy ködlapot, galacsint gyúrogat,
megdobja egy felhőtársát, villámszikra száll,
„Mars a szamárfelhőpadba!” – üvölt a tanár.
Nincs mit tenni, odaül a rossz felhődiák,
de a számok szépségét onnan sem érzi át.
Most nem néz a tanár, gyerünk, itt az alka-
lom!”
gondolja, és kirepül a felhőablakon.
Köd előtte, köd utána, nézik társai,
milyen könnyen kiszökött az égre játszani!
A tanár is sejti már, hogy mi következik…
„Dupla villámintőt kapnak, akik követik!”
Ám azokat nem érdekli már, hogy mit kiált,
kirepülnek, otthagyják a felhőiskolát,
bukfenceznek, kergetőznek, futnak boldogan,
nézz csak ki az ablakon, az egyik ott rohan!
Felhővárost ellepi a sok felhőgyerek,
megtelnek a felhőutcák és felhőterek,
felhőlurkók fociznak a felhőutakon,
torlódnak a felhőautók, áll a forgalom.
2. Hány helyszínen játszódik a történet?
Melyek ezek?
Olvassunk együtt!
Az ideges kamionos nem bírja tovább,
csábítja a kék, felhőtlen, üres szembesáv,
kivág hát a sorból, és ez meghozza a bajt:
egy ködautó a kamion tartályába hajt.
Villám csap az ütközésből, mindent elvakít,
szétrepeszti felhőváros víztartályait,
nézd csak, itt az első csepp, hopp, itt a második,
néhány perc, és felhőváros vízzé változik.
Bizony, víz lesz minden egyes kis felhődiák,
felhőrendőr, felhőautó vízként hull le ránk,
vízzé lesz a felhőbusz, a felhőplüssmaci,
véget érnek felhőváros felhőnapjai...
De nincs miért szomorkodni, látod, süt a nap,
sugarai minden vizet felszárítanak,
köddé válik, felhő lesz az összes pocsolya,
újraépül ugyanaz a felhőiskola,
megint ott ül matekórán az a rossz diák,
és a számok szépségét még most sem érzi át,
kitép hát egy felhőlapot, társára kacsint,
s vigyorogva gyúr egy újabb felhőgalacsint…
Véssey Miklós
3. Mit jelent 30 csepp eső a felhőtanár
szerint?
123
Olvassunk együtt!
4. Keress foglalkozásneveket a mesében!

5. Mit tett a huncut felhődiák, amikor nem figyelt

a tanár?
6. Miért romlott el a felhőhangulat?

7. Milyen időjárási jelenséget mutat be tréfásan a mese?

8. Beszéljétek meg a következő szólások jelentését!

Köd előttem, köd utánam. Eltűnik, mint szürke szamár a ködben.

9. Keress felhőfajtákat a betűrejtvényben! 10. Készíts képregényt a verses mese tör-

A megmaradt betűket összeolvasva ténete alapján!
megtudhatod, mi keletkezik eső után.
B Á R Á N Y S Z Hasznos tanácsok:
– tervezd meg, hány képre van szükséged
I G O M O L Y V – jegyzeteld ki, mely jeleneteket szeretnéd áb-
F Á T Y O L Á R rázolni
– tervezd meg a szereplőket (felhődiák, felhő-
V Z I V A T A R
tanár…)
Á R É T E G N Y – a szereplők mondandóit írd szóbuborékba
– a képek alá írhatsz egy-egy sort is a meséből
Megfejtés: ___________________
11. Csoportmunka: Rajzoljátok le a mese három helyszínét!

12. Pótold a szavak hiányzó mássalhangzóit!

k-kk g-gg n-nn p-pp
ma__ ra__aszt szalo__a sza__an
ba__ancs gu__ol mál__a kö__eny
ka__u__ fa__at ka__a ma__a
bü__ re__elizik roha__ la__át
sa__ í__ér uzso__a cse__kő
la__at a__ódik ante__a pa__lan
13. Jelöld csillaggal a cselekvést jelentő szavakat tartalmazó mezőket!
játszik elszakad beszélnek szaladtok leesik
mesél él siet megfagy kirándulnak
alszik mosolyog tanulsz van gyógyul
lesznek ír rajzoltak voltatok megyek
• Alkoss mondatokat a létezést kifejező szavakkal!
124
 Olvassunk együtt!
Fülöpke beszámolói
(részlet)
Egyik délután megérkezett hozzánk Béla bácsi és Anci néni
Szatmárról. Autóval jöttek, a húgomnak járóbabát hoztak, nekem
pedig focilabdát, melynek segítségével még aznap bevertem két
ablakot, mielőtt leszállt volna az est.
Ennek láttán jó szüleim nem is ellenkeztek tovább, pedig nem
akartak elengedni Béla bácsiékkal a tenger partjára nyaralás vé-
gett, mivelhogy nem érdemlem meg. Azt mondták Béla bácsinak,
vigyen, ha akar, mert itthon legalább csend lesz és nyugalom.
A tenger partja a tenger mellett terül el, és homokból készült, mindnyájunk nagy örömére.
Már sokan nyaraltak a homokos tengerparton, amikor odaérkeztünk: hazánk lakói és kül-
földiek. Más nem is volt. A külföldiek külföldiül beszélnek, és huszonöt lejért árulják a kék,
valamint a lila szemüveget. Béla bácsi egy kéket vett. Anci néni két lilát. Azért kettőt, mert az
elsőnél senki sem figyelmeztetett bennünket arra, hogy a külföldi lila szemüveg ráülésre törik,
így hát nyugodtan ráültem. A második lila szemüveg sikeres megvásárlása után Anci néni
és Béla bácsi azt mondták, hogy most egy kis napozás következik, utána pedig lubickolás a
tenger vizében.
A tízperces napozás nem volt kellemes. Jó nagybátyám és nagynéném kétfelől fogták mind
a két kezemet, így kellett feküdnöm a pokrócon öt percig hason, öt percig pedig háton, cselek-
vés kizárva. Fő, hogy eltelt.
Utána kézen fogva beszaladtunk a tenger hullámos vizébe, amely akkor éppen sima volt.
Derékig álltunk a vízben, és paskoltunk, lubickoltunk, amiből kifolyólag el kellett engednünk
egymás kezét. Igen sokan voltak körülöttünk, és mindenki örvendezett, lubickolt. Én kutya-
úszással haladtam a tengerben, de nem sokáig, mert egyszer csak visítozást hallottam.
Anci néni visibálta, hogy Fülöpke, drága, hol vagy.
Már Béla bácsi is kiabálta, hogy hol vagy, Fülöp, lelkem gyermekem, és a jelenlevő bácsik
és nénik is keresgélni kezdtek a tenger vizeiben. Anci néni sírt. Mindenki keresett, kiabált, én
is kiabáltam egy kicsit (nagyon jólesett), közben az Anci néni háta mögé lopóztam, és meg-
csiklandoztam, mondván:
– Kutykurutty!
A tenger vize sós ízű, de keserű. Ezt akkor tudtam meg, amikor Anci néni ijedtében meg-
fordult, és pofon vágott, engemet pedig elborított a tenger sűrű habja. Azon a helyen nekem
éppen hasig ért a víz, de azért Béla bácsi kimentett belőle. És rákiabált Anci nénire, Anci néni
vissza, és idegesek lettek. Olyan jóízűt veszekedtek azon, melyik szeret engem jobban, hogy
mindenki bennünket nézett, még az ideiglenesen köreinkben tartózkodó külföldiek is.
Ezután kézen fogva visszatértünk a pokrócra, amely köré Béla bácsi négy pálcát szúrt le, és
lepedőt feszített ki reájuk napszúrás ellen.
Béla bácsi nyomban elaludt. Anci néni féltő gonddal kérdezte, nem vagyok-e fáradt, mert
ilyenkor minden jó gyerek jóízűt alszik a tenger partján, de énnekem még senki se mondta,
125
Olvassunk együtt!
hogy jó gyerek vagyok, lehet ezért nem voltam se fáradt, se álmos. Úgy látszik a jó gyerekek
fáradékonyabbak. Azt mondottam, hogy amíg a jó gyermekek alusznak, én inkább ennék.
Ez így is lett. Anci néni elengedte a kezemet, hogy szendvicset kenjen, nem sokat törődött
velem, mivel látta, hogy nem fejtek ki tevékenységet.
Közben kiderült, hogy a tengerpart homokját horkolás ellen is eredményesen használhat-
juk. Közvetlenül mellettünk szőrös mellű bácsi szundikált, és olyan hangerővel horkolt, mint
egy igazi trombita. Ezt a horkolást hanyatt fekve végezte, és a szája tátva volt.
Felmarkoltam egy kis homokot, kinyújtottam a karomat, és a homokot szép lassan eregetni
kezdtem a szőrös mellű bácsi szájába, de csak apránként, nehogy felriadjon, és meg találjon
ijedni. Nem is volt szükség az egész felmarkolt homokmennyiségre, még a fele se volt benn,
a horkolás váratlanul abbamaradt. Nyomban visszakaptam a kezemet. A bácsi felugrott, köp-
ködött, majd kiabálni kezdett, és megfenyegette a közelben labdázókat.
Nem tudom, mit kiabált, mert külföldi nyelven beszélt, de azt láttam, hogy nagyon harag-
szik, azután besietett a tenger vizébe, gondolom, gargalizált.
Másnap ezt írtam haza:
Kedves jó szüleim!
Jól vagyok, melyekhez hasonlókat. Majd viszek édesapámnak orvosságot
horkolás ellen.
Egyetlen nejlonzacskóba annyi elfér, hogy akár egy évig is bőségesen elegendő.
Szeretettel,
Fülöpke Fodor Sándor nyomán
1. Milyen a hangulata a fenti meseregényrészletnek?

2. Állapítsd meg, hogy igazak vagy hamisak az alábbi állítások!

igaz hamis
A történet szereplői: Fülöpke, Anci néni és Géza bácsi.
Fülöpkét a tengerpartra vitték nyaralni.
Anci néni két lila szemüveget vett.
Fülöpke 20 percig napozott.
Béla bácsi kutyaúszással haladt a tengerben.
Fülöpke szerint a jó gyerekek fáradékonyabbak.
Fülöpke tengervizet töltött a horkoló bácsi szájába.
A horkoló bácsi külföldi volt.
3. Számozással állítsd időrendi sorrendbe Fülöpke tetteit!
Levelet írt a szüleinek. Homokot szórt egy bácsi szájába.
Megijesztette Anci nénit. Kényszerből napozott.
Összetört egy napszemüveget. Lubickolt a tengerben.
4. Mivel fejeződik be az elolvasott szöveg? Milyen módon küldhette el szüleinek a megírt
levelet?
126
 Olvassunk együtt!
5. Milyen formában lehet még levelet küldeni?

6. Kérd el tanítód e-mail-címét, és küldj neki egy elektronikus levelet!

7. Páros munka

Képzeljétek el, hogy Fülöpke felhívta legjobb barátját

a tengerpartról. Vajon miről beszélgethettek? Játsszátok el!

8. Bontsd mondatokra a tagolatlan szöveget! Írd le helyesen!

nemsokáraittavakációaharmadikosgyerekekmárnagyonvárjákandriséka
hegyekbenfognaknyaralnitihovászeretnétekmenniaszünidőben

9. Írd le elválasztás nélkül az alábbi szavakat!

leg - o - ko - sabb leg - e - rő - sebb leg - fi - a - ta - labb

leg - fris - sebb leg - ki - sebb leg - e - gész - sé - ge - sebb

10. Szótagolj helyesen!

ostrom, templom, rendőrök, legkönnyebb, fáradtság,

elmondjuk, házszám, meggylekvár

11. Helyesírási totó: Karikázd be a helyesen leírt szavak előtt álló betűt, majd olvasd össze
ezeket a betűket! Írd le a megfejtést!
J legkisebb P legkissebb U legkiseb
A frissit Z frisít Ó frissít
H baráccság V barátság E barádság
I relytéjes A rejtélyes G rejtéjes
Ö lasul B lassúl K lassul
Ú megmaratt Á megmaradt É meg maradt
C kellemes V kelemes O kellemess
F sülyed I süllyed M süjjed
D hömmpölyög P hömpöjög Ó hömpölyög
T játszik Ő jáccik N játcik
. halgatja ! hallgatja ? hallgatya
Megfejtés: _________________
127
Olvassunk együtt!
Egyszer volt Budán kutyavásár
Egyszer esett az a csuda a földön, mégpedig Má-
tyás király idejében, hogy kutyavásárt tartottak szép
Buda várában. Az úgy történt, hogy egyszer Mátyás
király álruhába öltözött, és elindult körülnézni az or-
szágában.
Amint megy-mendegél az Alföldön, látja Mátyás,
hogy ott szántja a földet a határban nem messzire
egymástól két parasztember.
Az egyik lassan, nehezen haladt, mert csak egy sovány ökre volt. Bezzeg a másik parasz-
tembernek gyorsan ment a munka, mert ő hat kövér ökörrel dolgozott. Megáll Mátyás király,
elnézi, hogy erőlködik az ökör, hogy biztatja a szegény paraszt, az a nagy paraszt meg csak
sétál az eke mellett, közben kedvére fütyörész. Gondolt egyet Mátyás, odament a hatökrös
gazdához:
– Adjon isten, gazduram! – köszönt Mátyás.
– Magának is! – köszönt vissza a gazdag parasztember. – Mi kéne, ha vóna?
– Több emberség kéne erre a földre. Nem látja, hogy kínlódik az a másik ember azzal
a sovány ökörrel? Ugyan már fogjon ki gazduram két ökröt, kössük annak a szegénynek az
ökre elé, hogy az is könnyebben szánthassa azt a parányi kicsi földjét.
A gazda csak nevetett erre.
– Már abból nem eszik az a koldus paraszt, csak szántson a maga ökrével, úgy illik őhozzá.
Nem szólt egy szót se többet Mátyás, odament a szegény paraszthoz.
Elmondta, ki is ő valójában. Megkérte a parasztot, menjen haza, adja el az ökrét, a pénzen
meg vegyen annyi rossz kutyát, amennyit csak tud. A kutyákat aztán vasárnap hajtsa fel Bu-
dára a vásárra, a többit majd ő elintézi.
A szegény paraszt úgy tett, ahogy a király meghagyta. Eladta az ökrét, kapott egy falka ku-
tyát az áráért. Nevették is a faluban az emberek. Azt gondolták, megbolondult. De a szegény
ember nem törődött velük, vasárnap felhajtotta Budára a kutyákat. Sötét hajnal még, mikor a
szegény paraszt a sok kutyával Budára érkezett. Jelentették Mátyásnak a szolgák, hogy itt az
a szegény paraszt, felhajtotta a kutyákat. Egyszer aztán megjelent Mátyás király ünneplő ru-
hában, körülötte sok gazdag nemesemberrel. A király egyenesen a szegény paraszthoz ment:
– Nézzék csak, urak! Ez az ember elhozta nekünk az ország legszebb kutyáit – azzal meg
is vette a legkoszosabb, legrondább pulit.
A többi gazdag úr rájött, mit akar a király, hát ők is vettek maguknak kutyát. Hamar elfogyott
az összes eb. A szegény paraszt alig tudta elrakni a sok-sok aranyat.
– No, jóember, eredj haza, meséld el, milyen nagy ára van Budán a kutyának! – mondta neki
Mátyás király.
A parasztember odahaza el is dicsekedett mindenkinek. Amikor a gazdag paraszt megtud-
ta, mi történt a vásárban, majd megpukkadt az irigységtől.
– Majd szerzek én is aranyat! De többet ám! Sokkal többet! Tízszer annyit, mint a szom-
széd! – kiáltozott.
128
 Olvassunk együtt!
Azzal eladta mind a hat kövér ökröt, sőt a szekeret, de
még a disznóit is. A pénzen aztán rengeteg sovány, be-
teg kutyát vásárolt. Vasárnap ő is felhajtotta őket Budára.
A vásár bejáratánál Mátyás király katonái várták.
– Hova-hova ezzel a sok kutyával? – állították meg
a parasztot.
– Eladni hoztam őket a királynak meg a gazdag urak-
nak – felelte az ember.
– Eladni?! Hát tudja meg, egyszer volt Budán ku-
tyavásár! Most pedig takarodjon!
Az irigy parasztember nem tehetett mást, szégyenkezve hazakullogott.
Azóta sem volt többet Budán kutyavásár.
Népmonda
1. Melyik szereplő szeretnél lenni? Miért?

2. Milyen helyszíneken játszódik a cselekmény?

3. Keresd azt a választ, amelyik szerinted igaz lehet!

Mikor használjuk a címként szereplő szólást?

Nem árulnak többé Budán kutyát.
Többé nem leszünk ilyen előnyös helyzetben.
Csak máshol lesz még kutyavásár.

Miért találta ki Mátyás király a budai kutyavásárt?

Mert eddig nem volt még Budán kutyavásár.
Mert a kutyák elszaporodtak Budán.
Mert segíteni akart a szegény emberen.

4. Olvasd fel a mondából azt a részt, melyből kiderül:

A nagygazda nem akart segíteni a szegény embernek.

A király rávette az urakat, hogy sok pénzt adjanak a kutyákért.

5. Fogalmazd meg a véleményed!

Milyen körülmények között nem jött volna létre a budai kutyavásár?

Miért nem vették meg a gazdag embertől is a kutyákat?

129
Olvassunk együtt!
6. Pótold a hiányzó vázlatpontokat!
Bevezetés: Az álruhás király
Tárgyalás: Találkozás a két gazdával
………………………………
A budai kutyavásár
………………………………….
Befejezés: Egyszer volt Budán kutyavásár.

7. Gondolatkövetés

Mi járhatott a nagygazda fejében, mikor elindult Budára a temérdek kutyával?

8. Improvizáljatok párban!
Adjátok elő a nagygazda és a szegény ember közötti beszélgetést, miután egyi-
kük hazatért Budáról!

9. Egészítsd ki a táblázatot!

Mi? kenyér mák könyv bot szív toll

Mivel? kenyérrel

Ki? tündér király ember felnőtt iskolás színész

Kivé? tündérré

Mi? tűz víz kő híd kéz dísz

Milyen? tüzes

10. Pótold a szavakban a hiányzó betűket!

zz ts ss ssz

fe__étek át ej__étek el
neve__étek meg

raga__átok fel kö__étek be

fu__atok át

ho__átok el ille__étek össze

vála___átok ki
kiál__átok ki
130
 Olvassunk együtt!
Apó lánya és anyó lánya
Volt egyszer egy öregapó meg egy öreganyó: apónak is
volt egy lánya, anyónak is. Anyó lánya rusnya volt, lusta,
gőggel bélelt és gonosz szívű, mindent apó lányára hárí-
tott. Apó lánya szép volt, szófogadó, dolgos kezű és jószí-
vű. De ez a lány a féltestvér s a mostoha minden gonoszsá-
gát szenvedte szüntelen.
Egy napon, mikor apó hazakerült, úgy kiabált a vénasz-
szony, hogy az ő leánya szófogadatlan, renyhe és rosszfaj-
ta, hogy ilyen meg amolyan, s kergessék el a háztól, küldjék el szolgálni, ő nem kínlódik többé
vele, mert az ő leányát is megrontja.
Nagy keservében az öregember így szólt a lányához:
– Édes gyermekem, halld, mit hajtogat anyád terólad, így hát nincs mód reá, hogy továbbra
is a házamnál maradhass. Azt mondom, eredj innen, amerre segít a jó Isten. Hallgasd meg a
tanácsom: akárhová kerülnél, légy engedelmes, szelíd és szorgalmas.
A lány könnyes szemmel világgá indult. Ment, mendegélt, míg egy beteg, zörgő csontú ku-
tyakölyökre nem akadt, aki így szólt hozzá:
– Szánj meg engem, te szép leány, s egyszer majd én is hasznodra leszek.
Megsajnálta a lány a beteg kölyökkutyát, és tisztára mosta, szépen kikúrálta, s azután to-
vábbment. Alig haladt egy hajításnyira, mikor csak szemébe ötlött egy pompázatos, virágos
körtefa, melynek koronáját azonban hernyók rágcsálták minden oldaláról. A körtefa meglátta
a leányt, s így szólt hozzá:
– Szép leányka, tisztogass meg engem, és egyszer majd én is hasznodra leszek!
A leány a körtefát is megtisztogatta, letördelte a száraz ágait, és továbbment útján, hogy
valahol szolgálatot kapjon. Mentében egy elhagyatott, omladozó kútra talált.
– Szép lány, tisztogass meg engem, s én is megszolgálom a fáradságodat!
A leány rendbe szedte ügyesen a kutat, és továbbment. Hát, ahogy ment, kidőlt-bedőlt ke-
mencére bukkant, s az is így szólt hozzá:
– Szép leányka, tapassz meg engem, s egyszer majd én is meghálálom!
A leányka nekigyűrkölőzött: agyagot áztatott, és ügyesen megtapasztotta, megsikálta a kemen-
cét. Azután továbbment. Mendegélt éjjel is, nappal is, hát egyszer csak egy gyönyörűséges tisz-
tásra jutott, melynek közepén egy házikó állott. Kilépett egy öregasszony, s kérdezte szelíd szóval:
– Mit keresel itt, gyermekem?
– Szolgálatot keresek.
– Szegény árvám, tudd meg, hogy én vagyok Szent Vasárnap Asszonya. Maradj hát mára
az én szolgálatomban, s légy bizonyos, hogy holnap nem távozol üres kézzel.
– Úgy legyen, néném, de mondd, mi a teendőm?
– Füröszd meg a gyermekeimet, és etesd meg őket, azután készíts nekem is ennivalót.
Ezzel az öregasszony el is távozott a templomba, a leányka pedig nekigyűrkölőzött a mun-
kának. Mosdóvizet készített elő, és hívta a gyermekeket. Abban a pillanatban elözönlötték az
udvart a sárkányok és mindenfajta nagy vadak. Mosdatás után sütni kezdett. Szent Vasárnap
Asszonya elégedett volt a munkájával. Felküldte a padlásra, hogy válasszon magának egy
ládát fizetségképpen, de azt ne nyissa fel, míg haza nem ér.
131
Olvassunk együtt!
A lány a sok láda közül a legócskábbat választotta.
Útközben a kemence frissen sült lepénnyel, a kút kristálytiszta vízzel és két ezüstpohárral,
a körtefa mézédes gyümölccsel, míg a kölyökkutya aranypénz nyakörvvel ajándékozta meg
a leányt.
Otthon, ahogy kinyitották a ládát, annak belsejéből ménesek, gulyák és juhnyájak vonultak
ki. Az öregember nagyon örült, a vénasszony pedig majd szétpukkadt a méregtől, de akkor
anyó lánya megígérte, hogy ő is elmegy szerencsét próbálni.
Így is lett. Útközben ő is találkozott a beteg kölyökkutyával, a körtefával, a kúttal és a
kemencével, de hiába kérlelték, nem segített rajtuk.
Rövidesen elérkezett Szent Vasárnap Asszonyához, de ott is az maradt, aki volt, tüskés termé-
szetű, szemtelen, ostoba és ügyetlen. Mégis kapott fizetséget. Ő a legújabb és legszebb ládát
választotta ki, majd el sem köszönve hazaindult. Útközben a kemencéből szépen sült lepényt
akart kivenni, ám a tűz megégette a kezét. A kút vizéből akart inni, de a poharak elmerültek, s
a kút vize elapadt. Éhesen, kiszáradt torokkal érkezett a körtefához, ám ott is éhkoppon ma-
radt. Mikor pedig a kutya nyakörvéért nyúlt volna, az összeharapdálta a lány ujjait.
Végre hazavergődött az anyjához, de a gazdagságtól elesett, mert ahogy a ládát kinyitot-
ták, abból sárkányok hada zúdult ki, s helyben felfalták a vénasszonyt leányostul, aztán pedig
láthatatlanná váltak a ládával együtt.
Nemsokára öregapó férjhez adta a leányát egy jóravaló és dolgos emberhez.
Boldogan éltek, amíg meg nem haltak.
Ion Creangă nyomán fordította Sütő András

1. Keresd meg, mivel helyettesíthetnéd a kiemelt szavakat!

A mesében a szegény lány szorgalmas, míg a mostohatestvére renyhe.
a) ügyes b) lusta c) gyönyörű
Nagymama gyógyfürdővel kikúrálta a fájós lábát.
a) meggyógyította b) megbetegítette c) megégette
Anya megsikálta a tűzhelyet.
a) befestette b) lemosta c) megsúrolta
A gulyát kihajtották a legelőre.
a) a szarvasmarhából álló nyájat b) a ménest c) a kondát

2. Válaszolj röviden a kérdésekre!

Milyen volt az apó lánya?
Milyen volt az anyó lánya?
Miért küldte el apó a lányát?
Kiken segített az útján?
Kihez szegődött el?
132
Mi volt a feladata?
Mi volt a jutalma?
Mit szóltak otthon a jutalomhoz?
Miért indult el anyó lánya?
Neki mi volt a fizetsége?
 Olvassunk együtt!
3. Válaszd ki a meséhez illő szólásokat, közmondásokat!

Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Ki mint vet, úgy arat.
Ki a kicsit nem becsüli, az a sokat nem érdemli. Jótett helyébe jót várj.

4. Számozással állítsd helyes sorrendbe a képeket, majd ezek segítségével mondd el

röviden a mesét!

5.
Találj ki más befejezést a mesének!

6. Keresd a szavak párját úgy, hogy tulajdonsággal jelölt meseszereplőket kapj!

gonosz oktondi szorgos szép

éhes kicsi ravasz bátor

133
Olvassunk együtt!
7. Írj ki a meséből öt-öt szót a kérésnek megfelelően!

tulajdonságot fejez ki: lusta

cselekvést fejez ki: indult
összetett szó: vénasszony
hosszú mássalhangzót tartalmaz: itt
rövid magánhangzót tartalmaz: volt

8. Szótagold az alábbi szavakat!

esernyő, autó, leggyakrabban, virágkiállítás, mesejáték,

bagollyal, cukrászda, tanítsák

9. Keresd az ellentétét!

idős – _____________ eleje – _____________ egyforma – ____________

öccse – _____________ éjjel – _____________ fent – ____________
apály – _____________ előkerül – _____________ előtte – ____________

10. Használj más szót a megadott szó helyett!

JÓ CSINÁL
finom fagylalt ebédet készít
ruha házi feladatot
film autót
könyv rajzot
kirándulás süteményt

11. Egy betű hozzáadásával vagy elvételével egy-egy személynevet kapsz. Melyek ezek?

ALMA – Dalma MESE – _________ OLAJOS – _______

CSILLAG – __________ MÁR – __________ DÉL – ___________
BÖDÖN – ___________ ÓRA – __________ ÁRA – ___________
134
 Olvassunk együtt!
Bolond asszony a vásáron
Volt egyszer egy gazdaember, békességben élt a feleségé-
vel, míg egyszer el nem érkezett az őszi vásár ideje.
A kocsira pakolta a fölösleges búzáját, hogy eladja, mikor
az asszony elkezdett vele perlekedni:
– Édes uram, mindig csak maga jár a vásárra? Engem soha
el nem eresztene! Micsoda dolog ez?
– Jól van, asszony, elég a szóból, menjél el, ha ez a szíved
vágya!
Nem kellett kétszer biztatni az asszonyt, a bakra ült, a lo-
vak közé csapott, és elment.
A vásáron odament hozzá egy kereskedő.
– Hogy adja a búzát?
– Ahogy megy, ahogy folyik.
– Most úgy folyik, hogy felét hitelbe, felét meg kölcsön.
– Ha úgy folyik, úgy adom.
Odaadta az asszony az összes búzáját, pénzt meg nem kapott egy árva fillért sem.
– Majd jövőre hozom a pénzt – nyugtatta a kereskedő.
– De hogy ismerem meg magát?
– Cseréljünk ködmönt, arról majd megismerjük egymást.
Elcserélték a ködmönüket. Az asz-
szonynak tiszta új ködmöne volt, a ke-
reskedőnek meg egy kopott régi. Mikor
hazament az asszony, az ura egyből
kérdezte:
– Eladtad mind a búzát?
– Az utolsó szemig.
– Hogy adtad?
– Felét kölcsön, felét hitelbe.
– Mikor fizet a kereskedő?
– Majd jövőre.
– Honnan ismered meg?
– Ködmönt cseréltünk.
– Nohát, most elmegyek világgá, és vissza nem fordulok addig, míg olyan bolondot nem
találok, mint te vagy.
Így is tett. Vállára vette a tarisznyáját, kezébe vette a botját, és el sem búcsúzott az asz-
szonyától, úgy elment.
Ment, mendegélt, hát egyszer éppen annak a kereskedőnek a háza előtt haladt el, aki az ő
búzáját elvitte. A kereskedő felesége a kaput támasztotta, és barátságosan megszólította:
– Honnan, honnan, jó ember?
– Én bizony a másvilágról.
– Látta az én első uramat?
135
Olvassunk együtt!
– Láttam bizony.
– Mit csinál a lelkem?
– Csontokkal, deszkákkal keres--
kedik.
– Hogy viszi azt a sok portékát?
– Kiskocsin húzza, úgy árulja.
– Jaj, a Jóisten áldja meg, vissza--
megy még a másvilágra?
– Vissza bizony.
– Elküldöm az uram szürke lovátt
magával. Elviszi-e?
– El bizony, legalább nem megyek k
gyalog.
Az asszony még egy hátizsákot is telepakolt. Tett bele egy jókora disznócombot, öt-hat
szál kolbászt, egy egész kenyeret, italt. A végén előkerítette az ura pipáját, dohányát is, azt is
belecsúsztatta a zsákba.
Az ember addig ácsorgott, míg meglátta a felesége új ködmönét a falra akasztva.
– Fázik is a maga ura nagyon a másvilágon, nincs rendes ruhája.
– No, van egy új ködmönünk, elviszi neki?
– El bizony.
Elvitte azt is.
Hazatért a kereskedő, és nagyon vidámnak találta az asszonyát. Nem is állhatta meg szó
nélkül.
– Mi van, de örülsz, de jó kedved van!
– Hogyne örülnék, mikor itt járt egy ember a másvilágról, aztán küldtem vele az első uram-
nak ezt-azt.
– Mit küldtél?
– Megpakoltam a hátizsákot.
– Semmi mást?
– Az új ködmönt, mert nagyon fázik.
– És?
– És a szürke lovat, hogy ne maga húzogassa a kiskocsit.
– Hej, az erre-arráját, merre ment a túlvilági ember?
– Arra, a hegyeknek.
– Utolérem még gyalog?
– Gyalog nem, esetleg lóháton.
Kapta magát a kereskedő, felpattant a másik lovára, nyargalt a hegyek felé. Az ember éppen
pihent, mikor meghallotta a lódobogást. A szürke lovat egy fához kötötte, ő meg az árokpartra
ült. Mikor melléért a kereskedő, meghúzta a gyeplőt:
– Hé, ember, látott erre egy idegent szürke lóval?
– Láttam bizony.
– Messze megy-e már?

136
 Olvassunk együtt!
– Olyan nagyon messze még nem, de nem ajánlom, hogy utolérje.
– Miért?
– Mert nagyon erős ember. Hej, annak egy másik ember semmi! Úgy vágja magát földhöz,
hogy fel sem kel többet!
– Maga fél tőle?
– Én nem.
– Adok magának egy csomó pénzt,
csak érje utol, lássa el a baját. A lo-
vat meg vegye vissza tőle, hozza el
nekem!
– Hogy érném utol gyalogosan?
– Itt a lovam, pattanjon fel rá!
A kereskedő visszafordult gya-
log. Az ember meg hazament a sok
szép portékával. Otthon mondja az
asszonynak:
– No, te bolond, visszahoztam a
ködmönödet is, a búza árát is, meg
ráadásul két szép lovat is bekötöttem az istállóba. Itt a hátizsák, készíts jó vacsorát, mert
igen-igen megéheztem.
Itt a vége, fuss el véle!

1. Válaszd ki a mesére illő állítást!

 Tanulságos történet, szereplői állatok.

 Tréfás mese, mert az emberi butaságot mutatja be.
 Varázslatos dolgok történnek benne.

2. Egészítsd ki a hiányos mondatokat a zárójelben lévő szavakkal!

A kocsis a ______ ülve irányítja a lovakat.

Az asszony néha ______ az urával.
A szűcs meleg ______ varrt.
Az eladó______ adta oda az árut.
Vásárlás után egy ______ sem maradt a zsebemben.
Sok színes ______ kapható a vásárban.
A vándorlegény a fogadó mellett___________.

(fillér, bakon, hitelbe, perlekedik, portéka, ácsorgott, ködmönt)

137
Olvassunk együtt!
3. Egészítsd ki a fürtábrát!
új ködmönét
régire cseréli

tréfás
események
a mesében

4. Melyik szereplő mondta? Jelöld!

De hogy ismerem meg magát?

Micsoda dolog ez?
Itt a lovam, pattanjon fel rá!
Hogy adja a búzát?
kereskedő
felesége Megpakoltam a hátizsákot.
Eladtad mind a búzát?
kereskedő
Én bizony a másvilágról.
Honnan, honnan jó ember?
gazdaember
gazdaember
felesége

5. Olvassátok el a mesét szerepekre osztva! Játsszátok el!

6. Gyűjts szólásokat, közmondásokat, amelyekben szerepel a bolond szó!

7. Egészítsd ki a mese alapján a hiányos szószerkezeteket!

_______ vásár _______ portéka ______ asszony

_______ uram _______ ködmön ______ ember
_______ disznócomb _______ vacsora ______ ló

138
 Olvassunk együtt!
gy
A tulipán, a facipő meg a füles fejkötő
Élt egyszer egy kis holland halászfalu-
ban egy gyönyörű halászleány. Szépségé-
nek hírére messze földről jöttek falujába
a legények, hogy megcsodálják és felesé-
gül kérjék. A leányka azonban nagyon hiú
és nagyon büszke volt. Kijelentette, hogy
csak ahhoz a halászhoz megy feleségül,
aki három kívánságát teljesíti.
Egyszer eljött a faluba a legszebb és
legerősebb halászlegény, hogy megkérje a leány kezét. Ezt a legényt már nem volt szíve kiko-
sarazni, elmondta hát neki első kívánságát: ültessen az ablaka előtti kis kertbe olyan virágot,
amilyet még soha senki nem látott országukban.
Bánatos lett a halászlegény, mert nem tudta, honnét vegyen ilyen virágot. Beleült halászla-
dikjába, kiment a tengerre, elővett egy kis darab puha deszkát, és faragni kezdte bicskájával.
Faragta, formázta a deszkadarabot egész éjjel. Mire a nap felkelt, lefaragta az utolsó felesle-
ges darab forgácsot is művéről, és íme, kezében ott volt egy deszkából faragott csodálatos,
tölcséres virágocska.
A halászlegény belemártotta a kis favirágot a tenger vizébe, hogy megtisztítsa, és lássatok
csodát, a favirágocska életre kelt. Szárai átvették a tenger sárgászöld színét, virága pedig
aranysárga lett a napfénytől.
Nosza, kievezett a legény a partra, kiugrott a csónakjából, és sietett a büszke, szép lány háza
elé, hogy elültesse a különleges virágot, mielőtt a lányka felébred. Rövidesen ott pompázott
a csodálatos virág a halászlány kertjében, annak a virágágynak a közepén, mely éppen az
ablaka alatt volt.
Felébred a lányka, kitárta az ablakát, kitekintett rajta, és meglátta a csodavirágot. Felöltö-
zött, kisietett a partra, és közölte a második kívánságát a fiúval.
Ez a kívánság így szólt: szerezzen a fiú olyan kendőt neki, melynek párját nem találja egyet-
len lány fején sem az egész országban.
A halászlegény elindult szó nélkül, hogy a második kívánságát is teljesítse. Végigjárta az
egész partvidéket, és eljutott egy öreg halászasszony kunyhójába. Meglátott a nénike fején egy
bűbájos fejkötőt. Teteje kis kikeményített csúcsban végződött, és jobbról is, balról is két ugyan-
csak kikeményített, fölfelé hajló, csipkével szegett, hegyes kis fülecskéje volt. A legény egy
aranyat ígért a csinos kis fejkötőért, de a nénike nem fogadott el pénzt, mikor megtudta, hogy
a legény ajándékba szánja egy szép lánynak.
Visszaérkezett a legény a faluba, és félve kopogtatott be a lányos házhoz, mert nagyon
fájlalta volna, ha visszautasítják ajándékát. Annyira tetszett a bolondos kis fejkötő a lánynak,
hogy kijelentette, többet ér a világ legszebb kendőjénél.
Ezzel azonban még nem ért véget a halászlegény megpróbáltatása, mert a lányka ragasz-
kodott harmadik kívánságának teljesítéséhez is: hozzon a halászlegény egy pár olyan pa-
pucsot, mely szebben kopog minden más cipőnél, és amelynek a kopogására mindenki utá-
nafordul az utcán.
139
Olvassunk együtt!
A szegény halászlegény azt hitte, hogy a büszke leány valami
különleges bőrből készült, aranyos papucsot akar, amit ő semmi-
képpen sem tudna megszerezni. Kiment hát a vízpartra, beleült
ladikjába, és újra csak fúrt-faragott, mint amikor a csodatulipánt
készítette. Addig fúrt-faragott, míg egyszerre csak egy pár hegyes
orrú fapapucsot tartott a kezében. Hogy a szép lány ne csalódjon,
s a fapapucs még szebb legyen, tarka virágot festett az orrára.
A lány gyönyörködve húzta a szép, virágos fapapucsot a lábára,
és valóban mindenki utánanézett az utcán. Ilyen szépet, ilyen kü-
lönlegeset még sohasem láttak.
A csoda szép halászleány ezután boldogan lett a fiatal halász
felesége.
A falubeli lányok pedig elkérték a különleges virág magját, lemá-
solták a kis főkötő formáját, és ők is elkészítették maguknak a vi-
rágos facipőt.
Hollandia azóta híres tulipánjáról, a lányok és asszonyok külön-
leges fejkötőjéről meg a fapapucsokról.
Holland népmese

1. Dolgozd fel a mesét az alábbi vázlat alapján!

Helyszín:……
Szereplők:……
A probléma: A halászlegény szeretné feleségül venni ………
• 1. esemény: Olyan virágot kell vigyen, …….
• 2. esemény: ………………………………..
• 3. esemény: ………………………………..
A megoldás: …………………………………
Azóta a tulipán, a fapapucs és a főkötő Hollandia jelképei.

2. Írj ki szavakat a szövegből a kérésnek megfelelően!

élőlény: halászleány
dolog: deszka
cselekvés: elővett
tulajdonság: gyönyörű
összetett szó: halászlegény
3. Szótagold a talált összetett szavakat!

140
 Olvassunk együtt!
P I R O S V G I
4. Keresd a betűhálóban a tulajdonságokat kifejező
szavakat! R Ú T E S I Y L
É L E S Z R Ö L
L I L A É Á N A
5. Pótold a t vagy tt betűket! O K O S P G Y T
N A P O S Z Ö O
ugró____, ugro____, rugó_____, rugo______, lógo______,
Á L M O S Ó R S
lógó______, kapaszkodó______, kapaszkodo_________
K E S E R Ű Ű V

6. Húzd alá a Kit? Mit? Kiket? Miket? kérdésekre felelő szavakat!

rét virágokat Bukarest napocskát bújócskát lovat kabát

lakat elefánt part nagyapát óriást gyerekeket

7. Egészítsd ki a szavakat j vagy ly betűkkel, majd keresd mindegyik sorban a kakukk-

tojást!

Mihá___ Káro___ Orso___a Gerge_____ Ibo____a ___ános

a__tó fe__ sa__t te__j he__ __áték __égkrém

Tudod-e
 A magyar népművészet ősi motívuma a tulipán. A fából
készült mennyasszonyi láda elnevezése is tulipános láda.
 Hollandiában régen fizetőeszközként is használták a leg-
különlegesebb tulipánhagymákat.
 A tulipán a kék kivételével bármilyen színű és változa-
tos mintájú lehet, még feketének tűnő sötétibolya és zöld
virágú fajták is vannak.
 Hollandiában a fapapucsok festése és díszítése teljes mértékben kézzel
történik igazi mesteremberek által. Sok helyütt látni viszont festetlen, ám
mégis szemrevaló darabokat is. Ezeket a festetlen papucsokat általában
hétköznap viselik, hogy a mintázat ne kopjon le olyan hamar. Vasár-
naponként azonban mindenki előveszi a szépen kifestett cipellőket, ame-
lyeket Hollandia-szerte más és más mintázat díszít.

141
Olvassunk együtt!
EZT MÁR TUDOM

Június 2023
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap
1 2 3 4
Tünde Anita Klotild Bulcsú
Kármen
5 6 7 8 9 10 11
Fatime Cintia Róbert Medárd Félix Gréta Barnabás
Norbert Margit
12 13 14 15 16 17 18
Villő Anett Vazul Jolán Jusztin Alida Arnold
Antal Jusztina Laura Levente
19 20 21 22 23 24 25
Gyárfás Rafael Alajos Paulina Zoltán Iván Vilmos
Leila
26 27 28 29 30
János László Irén Péter Pál
Pál Levente Pál

1. Tanulmányozd a következő naptárrészletet! Oldd meg a feladatokat!

• Melyik év és hónap naptárrészletét látjátok?

• Hány napos ez a hónap?
• Milyen nappal kezdődik?
• Hány vasárnap van ebben a hónapban?
• Hányadikán van a tanév utolsó napja ebben az évben? Milyen névnap van azon a napon?
• Milyen napra és dátumra esik Medárd napja? Milyen népi megfigyelés tartozik ehhez a naphoz?
• Hány női és hány férfi névnap van ebben a hónapban?
• A péntekre és szombatra eső névnapokat rendezd betűrendbe!

2. Marci fogalmazásában nagyon sok a felesleges szóismétlés. Másold le helyesen

a szöveget!
Az üde tavaszi lombok alatt dalol a fülemüle. A fülemüle jókedvű füttyétől nap-
hosszat zeng az erdő. A legszebben éneklő madár a fülemüle. Tojásrakás előtt
a fülemüle trilláját még éjszaka is hallani. Főképp olyan helyeken fészkel a füle-
müle, ahol biztonságos rejtekhely kínálkozik számára. A fülemüle kedveli a pata-
kok, tavak menti ligeteket.
142
 Olvassunk együtt!
TUDÁSPRÓBA

Ez a történet a szeretetről, barátságról, segítőkészségről szól.

Szereplői: Aromo, a nyúl, Bruckner Szigfrid, a hencegő oroszlán, Vacskamati, a nemtörő-
döm macskakölyök, Nagy Zoárd, a lépkedő fenyőfa, Ló Szerafin, a kék sörényű csodaparipa,
Maminti, a kicsi zöld tündér, Mikkamakka és Dömdödöm.
Mikkamakka, a bandavezér, a történet hőseit a hétköznapi világból a mesei Négyszög-
letű Kerek Erdőbe vezeti.
Az erdőlakók mindannyian különösen viselkednek, jókedvűek, sokat viccelődnek, néha
megsértődnek. Sok időt töltenek együtt, és szoros barátság köti őket össze.

143
Olvassunk együtt!
1. Ki a mű szerzője? 2. Hol játsszák a darabot?
21 p
3. Melyik színtársulat adja elő? 4. Mikor van a bemutató előadás?

5. Ki a rendező? 6. Mi volt a feladata Györfi Csabának?

7. Hány női és férfi szereplője van a darabnak?

8. Húzd alá a szövegben, miről szól a történet!

2p

9. Ki kicsoda? Kösd össze!

14 p
Aromo kék sörényű csodaparipa
Mikkamakka hencegő oroszlán
Ló Szerafin kicsi zöld tündér
Bruckner Szigfrid a nyúl
Nagy Zoárd bandavezér
Vacskamati lépkedő fenyőfa
Maminti nemtörődöm macskakölyök
10. Állítsd betűrendbe a szereplők nevét! 7p

11. Húzd át a mondatba nem illő szavakat! 6p

A meseszereplők a Kétszögletű/Négyszögletű/Hatszögletű Kerek Erdőben éltek.

Az erdőlakók barátságban/haragban/ellenségeskedésben éltek egymással.
A szereplők különösen/szemtelenül/illetlenül viselkednek.

12. Egészítsd ki a táblázatot 5-5 példával! Válogass a szövegből! 20 p

élőlények és dolgok élőlények és dolgok tulajdonságot cselekvést, történést

közös neve saját neve kifejező szó kifejező szó

Összesen: 90 pont + 10 pont = 100 pont

13. Írj ki a szövegből
öt összetett szót! 10 p Elért pontszám:
m: pont
Nagyon jó: 85-100 pont Jó: 65-84 pont
Szótagold a leírt
14. 10 p Elégséges: 45-64 pont Elégtelen: 10-44 pont
szavakat!

144