Logaritmus egyenletek

Amit tudni kell a logaritmusról, emlékeztető:

Alapképlet (értelmezés): ha a b=c , ¿>¿ log a c=b.

a> 0
{
Feltételek: a ≠1 .
b> 0

1. log a A+ log a B=log a ( A ∙ B ),

2. log a A−log a B=log a B , (A)

3. log a An =n ∙ log a A ,
log c b
Ritkábban alkalmazott de fontos képletek: 4. log a b= log a (alapcsere képlete),
c

1
5. log a A= n ∙ log a A ,
n

6. a log b =b.
a

7. Ha a> 1, a függvény növekvő, ha a< 1 a függvény csökkenő.

8. Két azonos alapú logaritmus cask akkor lehet egyenlő ha az argumentumok is

megegyeznek.

Feladatok:

1. Számítsátok ki: log 2 8+ log 3 81−log 12 4

log 2 8=3 mert 23=8, log 3 81=4 mert 3 4=81,

−2
log 1 4=−2 1
2
mert ()2
−2
= ( 2−1 ) =2−1∙ (−2 )=22=4

log 2 8+ log 3 81−log 1 4=3+4− (−2 )=7+2=9

Tehát 2
.

2. Számítsátok ki: log 6 14+ log 6 75−2 ∙ log6 ( 5 ∙ √ 7 )

2
A 3.képlet alapján 2 ∙ log 6 ( 5 ∙ √7 )=log6 ( 5 ∙ √ 7 ) =log6 ( 25 ∙7 )=log6 175
Tehát: log 6 14+ log 6 75−2 ∙ log6 ( 5 ∙ √ 7 )=log 6 14 +log6 75−log6 175=¿
14 ∙75
log 6 14 ∙ 75−log 6 175=log 6 =log 66=1.
175

3. log 3 ( 2 x −5 )=2.

Először feltételek: F: 2 x−5>0 (elméletileg még lenne 2 feltétel: 3>0 és 3 ≠1 de ezek

nyilvánvalóan rendben vannak, nem szükséges felírni őket).

Tehát log 3 ( 2 x −5 )=2, köv.hogy 2 x−5=3 2 (a logaritmus értelmezését alkalmaztam), azaz

2 x−5=9, 2 x=14,

x=7 , ami megfelel a feltételnek (2 ∙7−5>0 ).

4. log 11 ( 2 x−3 ) =2∙ log 11 ( x−3 )

{2 x−3 >0
F: x −3>0 , 3.képlet alapján log 11 ( 2 x−3 ) =log 11 ( x−3 )2.

A 8. Pont alapján elhagyható a logaritmus és marad az argumentumok egyenlősége:

( 2 x−3 )=( x−3 )2, 2 x−3=x 2−6 x +9 , x 2−8 x +12=0 ,

gyökei 2 és 6. De a 2 nem felel meg a második feltételnek. Marad x=6 .

5. log 13 ( log 3 ( log 2 ( 3 x−4 ) ) )=0 .

3 x−4 >0
F:
{log 2 ( 3 x −4 )> 0 , (minden logaritmus argumentuma pozitív, az alapok
log 3 ( log 2 ( 3 x −4 ) ) >0
nyikvánvalóan megfelelnek mert pozitív, 1-től lülönböző számok)

Háromszor alkalmazom a logaritmus értelmezését:

log 3 ( log 2 ( 3 x−4 ) ) =130, azaz log 3 ( log 2 ( 3 x−4 ) ) =1,

log 2 ( 3 x−4 )=31 , azaz log 2 ( 3 x−4 )=3 ,

3 x−4=23 , azaz 3 x−4=8, 3 x=12, x=4, ami megfelel a feltételeknek.

6. log 22 ( 2 x +1 )−8∙ log2 ( 2 x +1 ) +15=0

F: 2 x+1> 0,
 2
(Megjegyzés: a log 22 ( 2 x +1 ) valójában egyenlő a ( log 2 ( 2 x+1 ) ) nel, azaz a logaritmus
négyzetét jelenti és nem az argumentum négyzetét, nem lehet alkalmazni a 3.képletet.)

Helyettesítést alkalmazunk: log 2 ( 2 x +1 )= y

A következő egyenlethez jutunk: y 2−8 y +15=0. Gyökei y 1=3 és y 2=5 .

Visszahelyettesítve: log 2 ( 2 x +1 )=3 vagy log 2 ( 2 x +1 )=5 .

7
Az eslő: log 2 ( 2 x +1 )=3, 2 x+1=8, x= 2 , megfelel a feltételnek,

31
A második: log 2 ( 2 x +1 )=5 , 2 x+1=32, x= 2 , megfelel a feltételnek.

7. log x−2 9=2.

{x−2>0
F: x−2≠ 1 ,

Alkalmazom az értelmezést: ( x−2 )2=9, azaz x−2=±3.

x−2=3, x=5, megfelel, x−2=−3, x=−1, nem felel meg az első feltételnek.

Marad x=5.

8. log x ( 8 x−7 )=2.

8 x−7>0
F:
{ x >0 itt mind a három feltételre szükség van (mert az alpap is, és az
x≠1
argumentum is tartalmaz ismeretlent)

Az értelmezést alkalmazva: x 2=8 x−7, x 2−8 x +7=0, gyökei 7 és 1.

Tehát x=7, mert az x=1 nem felel meg a harmadik feltételnek.