19-May-18

Infúziós terápiával nagyobb mennyiségű

folyadékot és/vagy folyékony gyógyszert
viszünk be vénán keresztül a szervezetbe.

Az infúziós kezelés javallatai:

1. a folyadék- és az elektrolitháztartás zavarai
2. a keringő plazmamennyiség csökkenése
3. olyan állapot, amikor a beteg csak
INFÚZIÓS TERÁPIA parenterálisan táplálható.

KÉMIAI ALAPFOGALMAK
KÉMIAI ALAPFOGALMAK
OZMÓZIS

különböző koncentrációjú oldott anyagok félig

DIFFÚZIÓ: a koncentrációkülönbség áteresztő hártyán át történő áramlása, míg a két
kiegyenlítésére szolgáló szabad atomi oldalon a nyomáskülönbség ki nem egyenlítődik.
mozgás (Brown féle mozgás) Ez a nyomás az ozmotikus nyomás. (Nagysága az
oldott részecskék számától, tehát a
koncentrációtól függ).

Pl. a vízben oldódó anyag egyenletesen
Ha egy edényt ún. féligáteresztő hártyával két
oszlik el az oldó folyadékban. Ez a részre osztunk, és a hártya egyik oldalára vizet,
másik oldalára töményebb sóoldatot teszünk,
folyamat a diffúzió. (kevés sót teszünk akkor a tömény oldat részecskéi a víz felé
egy pohár vízbe, az keverés nélkül is törekszenek.

Mivel ezek a részecskék nem tudnak áthatolni a
egyenletesen oszlik el). hártyán, a másik oldal felől víz halad át a
koncentrált oldatba, s így a töménység, s vele az
ozmotikus nyomás csökken.

1

KÉMIAI ALAPFOGALMAK
Miliekvivalens :

A miliekvivalens (mEq) a kémiai
kötőképesség kifejezője.

1 mEq valamely anyagnak az a mennyisége,
melynek kötőképessége megfelel 1 mg
hidrogénnek.

Ilyen egységben fejezik ki valamely anyag
szérumban levő mennyiségét, és a pótlást is
eszerint végezzük.

Az SI-mértékegységrendszer szerint
ehelyett a mmol/l kifejezést használjuk.
19-May-18

A szervezetben a folyadékokat szintén hártyák
választják el egymástól→ a sejthártya vagy a
kapillárisok fala.

A szervezetben is érvényesül az a törekvés, hogy a
hártya mindkét oldalán azonos legyen a
koncentráció, illetve az ozmótikus nyomás.

Azokat a folyadékokat, amelyek azonos
töménységűek, izotóniás oldatoknak nevezzük.

Ennél töményebbek a hypertóniás, hígabbak a
hypotóniás oldatok.
FOLYADÉK- ÉS
ELEKTROLITHÁZTARTÁS

Folyadék- és elektrolitháztartásnak nevezzük az
anyagcserének a szervezet víz és ásványi anyag
összetételével, ezek forgalmával, mozgásával
foglalkozó részét.

Ebben a folyamatban a víz mindig oldóanyagként
szerepel, sohasem önállóan.

Ásványi anyagok helyett elektrolitokról beszélünk,
mert az oldott állapotban lévő anyagoknak (kálium,
nátrium, magnézium, foszfor, klór) elektromos
töltésük van.

A negatív töltésű elektrolitok (ionok) az anionok, a
pozitív töltésűek a kationok.
2
 19-May-18

1. Intracelluláris folyadéktér

A sejten belüli folyadék kb. kétszerese a
sejten kívülinek.
2. Extracelluláris folyadéktér

a vérplazmában és a sejtközi
állományban (interstitialisan) található.

A folyadékterek összetétele különböző:

 a sejten KÍVÜLI folyadék főleg
NÁTRIUM iont és KLÓR iont
 a sejten BELÜLI főleg KÁLIUM iont
tartalmaz.

A két folyadéktérben kb. ugyanannyi
kation és anion van.

A felnőtt emberi szervezet folyadéktartalma

a testtömegnek kb. 60-70%-a.

3
 19-May-18

A NAPI FOLYADÉKFELVÉTEL ÉS
FOLYADÉKVESZTESÉG

A szervezet folyadéktartalma és folyadékmegosztása
dinamikus, azaz a folyadék állandóan cserélődik, de a
folyadékvesztés és a folyadékpótlás egymást kiegyenlíti.

A folyadék mozgásának, körforgásának két módja ismert: a
külső és a belső körforgás.
KÜLSŐ KÖRFORGÁS

Akkor van egyensúlyban, ha a bevitel és az ürítés azonos
mértékű.

A napi folyadékbevitel a felvett folyadékokból, a szilárd
táplálékból és az oxidációs vízből tevődik össze.

A bevitt folyadék a vizelettel, párolgás révén és a széklettel
ürül ki.

A felvett és az ürített folyadék mennyisége élettani
körülmények között azonos, hozzávetőlegesen 2500 ml.
BELSŐ KÖRFORGÁS

A gyomor-bél rendszer mirigyei naponta 7-8 liter
emésztőnedvet termelnek← az emésztés befejeztével
felszívódnak a tápcsatornából.

Az emésztőnedvek vizet, enzimeket és elektrolitokat
tartalmaznak.

Ez a körforgás megszakadhat olyankor, amikor az
emésztőnedv nem szívódik vissza, pl. hányáskor vagy
hasmenéskor.

Ilyenkor a szervezet néhány óra alatt több liternyi
emésztőnedvet is veszíthet, és a belső egyensúly
megbomlik.
A folyadékterek összetételének, koncentrációjának
és vegyhatásának állandósága az élet
elengedhetetlen feltétele.

A szervezet védőberendezései változó bevitel esetén is
biztosítják ezt az egyensúlyt.

Különösen fontos a vese szerepe, mivel a víz kiürítésének
szabályozása mellett az elektrolitok ürülését is szabályozza.

A FOLYADÉK- ÉS AZ
ELEKTROLITEGYENSÚLY ZAVARAI A FOLYADÉK- ÉS AZ
ELEKTROLITEGYENSÚLY ZAVARAI
A szervezet folyadék- és
elektrolitegyensúlyát 1. Dehydratio (nagymértékű
megbonthatja: folyadékvesztés)
 csökkent folyadékbevitel (pl. 2. A káliumháztartás zavarai
nyelési képtelenség, 3. A sav-bázis egyensúly zavarai
eszméletlenség)
 fokozott folyadékürítés, ha nem
Ezek a zavarok nem izoláltan, hanem
pótoljuk az elveszített folyadékot többnyire egymással kombináltan
(pl. magas láz, hányás, hasmenés, jelentkeznek.
nagy felületű égések)

4

DEHYDRATIO

A dehydratio (folyadékvesztés) és az
exsiccosis (kiszáradás) legtöbbször
súlyos betegség kapcsán alakul ki,
annak következtében, hogy a beteg
sokkal több folyadékot és elektrolitot
veszít, mint amennyit felvenni képes.
Két formája:
1. hypertoniás dehydratio: a beteg több
folyadékot veszít mint elektrolitot
2. hypotoniás dehydratio: az
elektrolitvesztés a nagyobb mértékű
DEHYDRATIO 3

A dehydratio legtöbbször hypertoniás
típusú, azaz a vízvesztés nagyobb
mértékű.

Hypotoniás típus akkor alakul ki, ha a
folyadékvesztést csupán víz itatásával
akarják pótolni, és a sóbevitelt
elmulasztják.
19-May-18
DEHYDRATIO

A dehydratio általában nem önálló
betegségként jelentkezik,
többnyire valamilyen súlyos
betegség tünete.

Legsúlyosabb állapotot
csecsemőknél, gyermekeknél és
idős embereknél okoz.

Felnőtteknél általában szomjazás,
koplaltatás, tartós lázas állapot,
hányás, hasmenés, nagy felületű
égés, vesebetegség stb. vezet
kiszáradáshoz.
DEHYDRATIO 4
A dehydratio tünetei eléggé jellemzőek és igen
változatosak:

szomjúságérzés,

oliguria,

étvágytalanság,

gyengeség,

apathia,

zavartság,

a keringés romlása.
• Dehydratio esetén pontosan ismernünk kell a
felvett és az ürített folyadék mennyiségét, erről
külön feljegyzést is kell vezetni.
5
 19-May-18

FOLYADÉKMÉRLEG KÉSZĺTÉSE 1 FOLYADÉKMÉRLEG KÉSZĺTÉSE 2

Folyadékmérleg: a szervezet bevitt és kiürített
folyadékának összehasonlítása
Folyadékürítés módjai
• Vesén: vizelet
Folyadék bevitelének módjai:
• Gyomorból: hányás, gyomorszondán
1. Enterálisan
• Bélből: széklettel
• Szájon át
• Tüdőn: légzéssel
• Gyomorszondán
• Sztómákon (gastrosztóma) • Bőrön: izzadás
• Sebekből, testüregekből, dréneken: exsudátum,
2. Parenterálisan
transsudátum
• Intravénásan
• Infúzióban

A BEVITEL ÉS LEADÁS MÉRÉSE DOKUMENTÁCIÓS PÉLDA

Felszerelés: kalibrált 1 literes mérőtartály,
kalibrált kancsó, poharak, mérleg

Felmérni: dehydrátio, ödémák, infúziós
kezelés stb.

Minden elfogyasztott folyadékot meg kell
mérni és lejegyezni: pl. levest, gyümölcslevet

Dátum, időpont

1 éves, hasmenés okozta kiszáradásban
szenvedő beteg

500 ml Ringer oldat intravénás infúzióban 25
csepp/perc sebességgel

Szájon át összesen 400 ml teát és rizsnyákor
fogyasztott

Vizelettel és széklettel a mért pelenkák
alapján 400 ml folyadékleadása volt.

6
 19-May-18

A KÁLIUMHÁZTARTÁS ZAVARAI Káliumhiány (hypokaliaemia)

Legtöbbször káliumion-vesztés

Káliumhiány (hypokaliaemia) következménye.

Káliumfelszaporodás (hyperkaliaemia)

Etiológiája:

A káliumionok mennyiségének csökkenése vagy
növekedése egyaránt súlyos, akár életveszélyes • Hányás
állapotot is eredményezhet. • Hasmenés
• Diabeteses kóma
• Diuretikus kezelés

Tünetei: izomgyengeség, apathia,

szívritmuszavar, reflexkiesések

A SAV-BÁZIS EGYENSÚLY ZAVARAI

Káliumfelszaporodás
(hyperkaliaemia)
Valamely oldat savas vagy lúgos kémhatása a benne

Leggyakrabban előrehaladott levő hidrogénionok mennyiségétől függ.
veseelégtelenség következménye.
Ezt a koncentrációt a pH-értékkel fejezzük ki.

Súlyos állapot, mely szívmegálláshoz
vezethet.

Minél savanyúbb egy oldat, annál több benne a
szabad H-ion, annál alacsonyabb a pH-értéke, és
fordítva.

A savak mindig képesek H-iont leadni, a lúgok

(bázisok) pedig H-iont felvenni.

Azokat az anyagokat, amelyek H-ion felvételére és
leadására egyaránt képesek, puffereknek nevezzük.

7
 19-May-18

Semleges vegyhatás: pH 7.

Alacsonyabb pH-érték savi, magasabb lúgos
vegyhatást jelez.

A vér csaknem semleges kémhatású, pH-ja 7,3.

Ennek állandóságát - ami a szervezet számára

életfontosságú - egy pufferrendszer biztosítja.

A szabályozás két legfontosabb szerve a vese és

a tüdő, ezek a H-ionokat a szükségletnek
megfelelően veszik fel és adják le.

A SAV-BÁZIS EGYENSÚLY ZAVARAINAK FORMÁI

A légzészavar következtében bekövetkező eltolódást
respiratiós zavarnak, a rossz veseműködés vagy az
anyagcsere zavarai miatt létrejött sav-bázis eltolódást
metabolikus zavarnak nevezzük.

A pH-eltolódásnak több formája lehetséges

1. metabolikus acidosis: veseelégtelenségben, diabeteses
kómában, sokkban;
2. metabolikus alkalosis: nagy mennyiségű hányás,
hasmenés;
3. respiratiós acidosis: a légzőfelület csökkenésével járó
betegségben;
4. respiratiós alkalosis: hyperventilatío során keletkezik,
mivel a szükségesnél szaporább légzés miatt túl sok
széndioxidot veszít a beteg.

8

FOLYADÉKPÓTLÁS

A megszokottnál nagyobb mennyiségű folyadékot
kell viszonylag rövid idő alatt a szervezetbe
juttatni.

A szükséges folyadékot bevihetjük szájon át vagy
a tápcsatorna megkerülésével (parenterálisan).
Folyadékpótlás szájon át

Feltétele:
 a nyelés szabad legyen
 a beteg ne hányjon
 ne legyen öntudatlan
 ne legyen közvetlenül hasi műtét után

Szájon át a folyadékot itatással és szondán
keresztül vihetjük be.
PARENTERÁLIS FOLYADÉKPÓTLÁS 1

A parenterális folyadékbevitel legismertebb és
legelterjedtebb formája az intravénás infúzió.

Pontosan szabályozható:
 A folyadékpótlás sebessége
 Időtartama
 Az egy perc alatt beáramló folyadék mennyisége.
19-May-18
FOLYADÉKPÓTLÁS ITATÁSSAL

A kiszáradást tudjuk megelőzni, amikor még nincs
nagy folyadékvesztés.

Lázas betegeknél, öregeknél szorgalmazni kell a
folyadékfogyasztást, így esetleg megelőzhető a
dehydratio.

A szájon át adott folyadék ne csupán víz vagy tea
legyen, mindig adjunk sót is vagy az említett
folyadékok sózásával, vagy sós levessel.
FOLYADÉKPÓTLÁS SZONDÁN KERESZTÜL

Szondán át ritkán adunk folyadékot,helyette inkább
a parenterális folyadékbevitelt választjuk.
PARENTERÁLIS FOLYADÉKPÓTLÁS 2

Előnyei:
• a folyadék egyenesen a vérpályába jut
• elhanyagolhatóan csekély a fertőzés veszélye
• nemcsak élettani (izotóniás, fiziológiás) oldatot
tudunk bejuttatni, hanem annál töményebbet és
gyógyszert is.

Infúziós kezelést csak kórházban fekvő
betegnél végzünk. Sürgős esetben másutt (pl.
mentőautóban) is adható.

Infúziót bármely felületi vénába lehet adni:
könyökvéna, alkar, kézhát, sőt a lábhát vénái is.
9
 19-May-18

Ha vénát kell preparálni, az e célra szolgáló

csomagot kell elkészíteni, mely tartalmazza a
szükséges eszközöket.

A kipreparált vénába műanyag kanült
helyezünk, mely hajlékony, hőre lágyul, így a
véna falát nem sérti.

Akkor alkalmazzuk, ha tartós (több napos)
infúziós kezelésre van szükség.

A kanült több cm hosszan kell a vénába
vezetni, és ahhoz rögzítjük az infúziós szerelék
megfelelő részét.

Ha tartós infúziós kezelésre van szükség, a
vena cava kanült alkalmazzuk, amelyet a nyaki
véna kipreparálása után vezetünk a vena cava
superiorba.

10
 19-May-18

ELŐKÉSZÍTÉS INFÚZIÓHOZ
Infuzió technikája 1
Tálcára vagy guruló asztalkára a következőket
készítjük elő: • Tegye a leszorítót a karra: annyira

steril infúziós oldatot tartalmazó palackok kell megszorítani, hogy a vénás

steril infúziós szerelékek visszafolyást megakadályozza, de

különböző nagyságú injekciós tűk ne zavarja az artériás keringést

steril fecskendő • Tegyen törülközőt a kar alá

dezinficiens • Válassza a nem domináns kart,

karleszorító gumi olyan helyen, ahol nincs seb,

vesetál, ragtapasz, olló trombosis stb.

infúziós állvány

steril gumikesztyű • Vénatágítás: kéz zárása/nyitása, kar
lelógatva

Infúziós szerelék
Infúzió technikája 2
összeállítása

Húzzon kesztyűt

Vegye le a kupakot az üvegről

Alkoholos törlővel tisztítsa a
területet, hagyja
Alkoholos törtővel törölje le a palack
megszáradni műanyag dugóját

Vezesse a kanült a vénába a
Vegye ki a szereléket a csomagolásból,
ferde felével felfele ellenőrizze, hogy ép, nincs rajta repedés

Szúrja a tűt a bőrbe 30 fokos
Zárja el a cseppszabályzót
szögben, 1 cm-el az alatt a
Távolítsa el a védőkupakot és szúrja a
hely alatt, ahol belép a tű a palackba vagy a zsákba a beszúró nyársat
vénába
Távolítsa el a levegőt a szerelékből

11
 19-May-18

A levegő eltávolítása a
szerelékből Cseppszám beállítása

Akassza a palackot vagy a zsákot az
infúziós állványra

Nyomja be majd engedje el a Cseppszám/perc = ml/óra :
csepegést szabályozó részt, amíg 3
feltelik az oldattal

Vegye le a szerelék végéről a 1 ml = 20 csepp a vizes
védőkupakot oldatból

Nyissa ki a görgős leszorítót, töltse
fel a szereléket, amíg a levegő el
1 ml = kb 10 csepp vérből
nem távozott belőle Tegyen cimkét a palackra a beteg nevével,
dátummal és kezdés idejével ill. a (viszkózusabb)
cseppszámmal

A BETEG MEGFIGYELÉSE INFÚZIÓ

ALATT
Ha több infúziót adunk, a palack cseréjénél ügyelni

Folyamatosan figyelnünk kell a beteget, a szereléket, a kell, hogy a folyadék ne fogyjon ki egészen, és a
folyadék áramlását. szerelék cseréjénél ne kerüljön bele levegő.

Ellenőrizzük, hogy a lefolyócső és a tű csatlakozásánál
nem ereszt-e a készülék , ha igen, szereléket kell
Figyeljük a beteget: pulzusa nem válik-e szaporává,
cserélni.
nem támad-e nehézlégzése (ezek a keringés

Megfigyeljük, hogy a tű nem csúszott-e ki a vénából
(erre utal, ha a véna átszúrásának helyén a bőr megterhelését jelentik), vagy nem utal-e valamilyen
felpúposodik, vagy, ha a folyadék beáramlása megállt). jel egyéb szövődményre vagy reakcióra.
Ha igen, másik vénába kell szúrnunk.

A cseppadagolónál ellenőrizzük, hogy a készülék vezet-
Ha a beteg új, szokatlan panaszt említ, azt jelentsük
e, áramlik-e a folyadék? Az áramlás megszűnhet akkor az orvosnak.
is, ha a tű vége a vénában van, de nyílása a véna falához
tapadt, vagy a tűben a vér megalvadt. Ha kanült
alkalmazunk, a kanul megtöretése miatt is megszűnhet
az áramlás.

12
 19-May-18

AZ INFÚZIÓ BEFEJEZÉSE

Az infúziót vagy azért fejezzük be, mert a beteg
megkapta az előírt mennyiséget, vagy azért kell
megszakítani, mert közben valamilyen reakció vagy
szövődmény lépett fel.

Az infúzió jelölése a lázlapon: Az infúzió befejezése
után azonnal jelölni kell, mit és mennyit kapott a
beteg.
A véna kipreparálása

Olyan esetben, ha egyik bőrvéna sem alkalmas
szúrásra, ha tartós infúziós kezelésre számítunk,
szükség van a véna sebészi kipreparálására. Ehhez
steril készenléti doboz áll rendelkezésre, a
beavatkozásnál pedig műtős asszisztens segít az
orvosnak.

HELYI SZÖVŐDMÉNYEK
AZ INFÚZIÓ SZÖVŐDMÉNYEI
1. A tű kicsúszása a vénából:
• A véna átszúrásának helyén duzzanat keletkezik

Az infúzió órákig vagy napokig tarthat • Lokális fájdalom, feszítő érzés kíséri
folytonosan. • Teendő: a készüléket elzárjuk, a tűt kihúzzuk, a
szúrás helyére száraz törlőt szorítunk.

A várható reakciókat és szövődményeket
pontosan ismernünk kell, hogy meg tudjuk 2. Vérömleny:
előzni őket, ill. kellő időben azonnal be tudjunk • Ha szúrás közben a véna szétreped, mert vékony
avatkozni. falú, vagy átszúrjuk.
• A bőr alatt kékes színű duzzanat keletkezik.
1. Helyi szövődmények • Törlőt szorítunk a szúrás helyére, majd vizes
2. Általános szövődmények borogatást alkalmazunk.

13
 19-May-18

3. Vénagyulladás és thrombosis:
• Különösen hosszan tartó infúziós kezelésnél
fordulhat elő, ha nem kanült, hanem tűt
alkalmazunk. Ilyenkor a tű vége sérti az ér belső
felszínét.

A véna lefutása mentén vörös csík látható, mely
később kékre, majd sárgásra színeződik.

Ha thrombosis is kialakult, a véna lefutása mentén
köteg tapintható.

Megszakítjuk az infúziót, az érintett területre
borogatást teszünk, és a kart nyugalomba
helyezzük.

ÁLTALÁNOS SZÖVŐDMÉNYEK
1. Lázas reakció
• Infúzió alatt vagy után a beteg rosszullétről
panaszkodik, rázza a hideg és belázasodik, pulzusa
szapora.
• Az infúzióban levő ún. lázkeltő (pirogén) anyagok a
hőközpontra fejtik ki hatásukat és ezzel okoznak lázat.
• Az is előidézhet pirogén reakciót, ha az infúzió
összeállításakor, a beszúráskor nem az aszepszis
szigorú szabályai szerint járunk el
• Lázas reakció esetén - megszakítjuk az infúziót,
jelentjük az orvosnak, megmérjük a beteg lázát, s
szükség esetén lázcsillapítót adunk. A palackot az orvos
utasításának megfelelően megőrizzük, mert szükség
lehet tartalmának alaposabb vizsgálatára.
2. Keringési elégtelenség:
• Szívelégtelen, rossz veseműködésű betegnél ha túl
gyorsan adagoljuk az infúziós oldatot, heveny
balszívfél-elégtelenség alakul ki.
• A beteg fulladásról panaszkodik, pulzusa szapora,
légzése szörcsölő, stridoros, rohamszerű köhögése
támad, köpete habos vagy véres.
• Az infúziót megszakítjuk, a beteget ülő helyzetbe
hozzuk, azonnal értesítjük az orvost és oxigénpalackot
helyezünk készenlétbe. A vénából ne húzzuk ki a tűt az
orvos érkezéséig, mert az esetleg még használható az
intravénásán adandó injekcióhoz.

Lassú cseppszámmal adott infúzióval és a beteg
körültekintő megfigyelésével ez a súlyos szövődmény
megelőzhető.

14

3. Sokk:
• Ritka szövődmény.
• A beteg hirtelen elsápad, végtagjai hűvösek,
szederjesek, pulzusa szapora, légzése felületes.

Az infúziót megszakítjuk, de a tűt nem húzzuk ki a
vénából, a beteget vízszintesen fektetjük az orvos
megérkezéséig.

Ezután beadjuk a rendelt gyógyszereket, illetve az
orvos további utasításának megfelelően járunk el. Az
orvos megérkezéséig oxigént készítünk elő.
4. Légembolia:
• Csak gondatlanság következménye.
• Levegő kerül a lefolyócsőbe és a vénás rendszeren
keresztül a szívbe. Nagyobb levegőmennyiség
bejutása azonnali halált okoz.
Gyógyszerek beadása infúzióban

Az infúziós oldattal együtt intravénásán adható
gyógyszert is bevihetünk a szervezetbe.

Ezt a módszert általában olyankor alkalmazzuk,
ha lassan akarjuk a gyógyszert beadni a
folyamatos, egyenlő vérszint biztosítása
érdekében.

Egyes gyógyszerek fényérzékenyek → a
palackot fekete papírba kell burkolni.
19-May-18
AZ INFÚZIÓ VÁLTOZATAI
Intravénás infúzió két különböző oldattal

Néha szükséges, hogy egy időben vagy váltakozva
két különböző infúziós oldatot adjunk. Szükséges
lehet ez olyankor is, ha az oldatot hígítani kell egy
másik infúziós oldattal.

Általában két szereléket használunk.

A csöveket cseppszámláló alatt Y alakú csővel
kötjük össze. Mindkét lefolyó-csövön külön
leszorító van, melyekkel külön-külön légtelenítjük
úgy, hogy először egyik oldalról áramoltatunk
folyadékot át a rendszeren, majd ezt teljesen
elzárjuk, és ezután légtelenítjük a másik
lefolyócsövet.
Infusomat

Előfordul, hogy intravénásán kell beadni olyan
gyógyszert, mellyel elhúzódó hatást kívánunk
elérni.

Ez csak úgy lehetséges, ha igen lassan jut a
szervezetbe a gyógyszer, ezért lassú cseppszámmal
kell adnunk.

Sokszor azonban nincs szükség az infúzióval bevitt
nagy mennyiségű folyadékra.

Ilyenkor alkalmazzuk az infusort. A hígított
gyógyszert speciális fecskendőbe szívjuk, a
fecskendőt a készülékre helyezzük, melyen
beállítható a beadás sebessége, s így több órára is el
lehet nyújtani kb. 50 ml folyadék bevitelét.
15


Az infúzió összeállítása előtt mindig meg kell
győződnünk arról, hogy az előírt palackot
választottuk-e, mert a tévedés súlyos
következményekkel járhat.

Az infúzióra alkalmas steril oldatokat részben
gyárilag készítik, részben az intézeti
gyógyszertárban állítják elő.

A palackok többnyire 500 ml- esek, ismertek
azonban nagyobb (1000 ml-es) és kisebb (250 vagy
100 ml-es) palackok is.
19-May-18
INFÚZIÓS OLDATOK

Az infúziós oldatot aszerint választjuk meg, hogy a
folyadék- és az elektrolitháztartás mely zavarát
akarjuk gyógyítani.
Infúziós oldatok:

a folyadék- és elektrolitzavart kiegyenlítő oldatok

a káliumhiányt pótló oldatok

a sav-bázis egyensúly zavarát kiegyenlítő oldatok

a plazmavesztést átmenetileg pótló oldatok
(plazmapótszerek)

a parenterális táplálást szolgáló oldatok
A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT
OLDATOK 1
1. Élettani konyhasóoldat (izotóniás nátrium-klorid-
oldat, Nátrium chloratum isotonicum, ser
fiziologic). A leggyakrabban használt infúziós oldat.
Előnye, hogy sokáig eltartható.
2. Ringer-oldat (Isoringer) Nátrium-kloridon kívül
káliumot és kalciumot tartalmaz, így jobban
megközelíti a vérsavó elektrolitösszetételét.
3. Élettani dextrózoldat (5%-os glucose, Isodex).
Önmagában akkor adjuk, ha csupán folyadékot
akarunk pótolni, elektrolit nélkül.
16
 19-May-18

A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT
OLDATOK 2

4. Kálium chloridum A törzsoldat 10 ml-es

ampullákban van forgalomban. Általában
dextrózinfúzióba keverve adjuk. Töményen
nem adható, mert szívmegállást, vénagörcsöt
okozhat.
5. Nátrium-bikarbonát-oldat Acidosis
kezelésére adjuk. Töményen nem, általában
dextrózinfúzióba keverve adjuk.

PLAZMAPÓTLÓSZEREK

Bizonyos esetekben (pl. kiterjedt égéseknél) a keringő
plazma mennyisége hirtelen csökken, s a beteg
életveszélyes állapotba kerül.

Mivel plazma nem mindig áll azonnal rendelkezésre,
helyette olyan nagymolekulájú anyagot kell adnunk,
amely sokáig a keringésben marad.

Erre nem alkalmasak a szokásos infúziós oldatok, mert
gyorsan kilépnek az érpályából.

A plazmapótlószerek sokáig nem lépnek ki az
érrendszerből. Pl. Dextran.

A plazmapótlószerek alkalmazása előtt meg kell
határozni a beteg vércsoportját, mert az anyag
beadása után egy ideig bizonytalan a meghatározás
eredménye.

17

AZ INFÚZIÓS OLDAT BEADÁSÁNAK ÉS
TÁROLÁSÁNAK SZABÁLYAI
1. Csak eredeti üvegből adható infúzió, a
megbontott palack tartalmát később már nem
szabad felhasználni.
2. Beadás előtt meg kell győződni arról, hogy az
oldat nem színeződött-e el és nem járt-e le a
szavatossági ideje.
3. Az infúziós oldatokat fénytől védett, hűvös
helyen kell tárolni.
4. Olyan oldatot, amelynek a címkéje leesett vagy
olvashatatlan, illetve a szöveg félreérthető, nem
szabad beadni.
19-May-18
FOLYADÉKLAP

A folyadékterápia során igen sok adatot kell
regisztrálni, melyek gyakran nem férnek rá a
lázlapra annak korlátozott terjedelme és más irányú
felhasználása miatt.

Ilyenkor külön lapot rendszeresítünk erre a célra.

Ez az ún. folyadéklap nem egységes, a helyi
követelményeknek megfelelően szerkesztik, de
mindig úgy, hogy a szükséges gyakorisággal (pl.
óránként) rögzíteni lehessen rajta a bevitt és az
ürített folyadék mennyiségét, a legfontosabb
(kardinális) tüneteket, gyógyszereket stb.

Ez a lap a kórtörténet részeként a kórlapba kerül.
18