AFFEKTÍV PSZICHOLÓGIA

(PSZB17-113)

Előadó:
Dr. Bányai Éva professor emeritus

Tárgy kredit értéke: 6

ELŐADÁS: csütörtök 12:00-13:30

Révész Géza terem (IZU 301)

 Előfeltétel

PSZB09-104 Bevezetés a pszichológiába, ill.

PSZB17-103 Bevezetés a pszichológiába
kurzus előzetes abszolválása

Az „Affektív pszichológia gyakorlat”

párhuzamos felvétele és elvégzése
Adminisztratív problémák esetén
hová fordulhatnak?
affektiv@ppk.elte.hu
A kurzus tematikája, a kötelező és ajánlott
irodalom jegyzéke, valamint a
követelmények

letölthetők
a NEPTUN Meet Street-ről
 Számonkérés módja
1) A gyakorlat legalább elégséges (2) jeggyel
történő teljesítése előfeltétele a szóbeli
kollokviumnak (a gyakorlati jegy a kurzus
végső jegyének 45%-a)

2) Félévközi ZH a motiváció témaköréből 2019. 03.

21-én (a jegy 5%-a) – legalább elégséges (2) ZH
megírása előfeltétele a félév végi szóbeli vizsgának

3) Félév végi szóbeli kollokvium az egész félév

anyagából (a jegy 50%-a)
 Bevezetés:
az affektív pszichológia tárgya, a
kurzus evolúciós és kulturális
pszichológiai szemléleti alapjai.

A motiváció pszichológiájának
történeti háttere, alapfogalmai,
területei, rendszerei
 Az affektív pszichológia tárgya:
affektív jelenségek
Filozófiai hagyomány: az ember mentális világa
három elkülönülő képességre bontható fel:
– kogníció (megismerő képesség)
– konáció (akarat)
– affekció (érzés, érzelem)
A hármas felosztás megjelenése és fokozatos
kibontása:
– Platón (i.e. 427-347)
– Arisztotelész (i.e. 384-322)
– A XVIII. századi felvilágosodás filozófusai
– Kant (1724-1804)
– részletes összefoglalása: Hilgard, E. R. (1980)
 Affektus = érzelem?

Nem! Bár legtöbbször szinonimaként

használják, az affektus általánosabb
jelentésű szó, mint az érzelem
(emóció),
átfogja az érzelmek, érzések, hangulatok
és affektív reakciók teljes panorámáját.
 A kurzus tárgya

A motiváció pszichológiája
Az érzelmek pszichológiája
Tudat, módosult tudatállapotok
Motiváció, érzelmek, tudat,
problémamegoldás és
magatartásszabályozás összefüggései
A motiváció és emóció pszichológiája:
dinamikus pszichológia
„Dinamikus” implikációi a mindennapi
életben: erő, energia, hatalom, akció
A pszichológia technikai irodalmában: a
motiváció és emóció pszichológiája
Együttes tárgyalásuk oka:
– mind a motívumok, mind az emóciók a
viselkedés kiváltásában, fenntartásában és
irányításában szerepet játszó tényezők
– etimológiailag : movere (latin) =
mozgatni igéből származó szó mindkettő.
 A kurzus szemlélete: az evolúciós és
kulturális nézőpont összekapcsolása

A két nézőpont összekapcsolásának

előnyei:
1. A két megközelítés egy-egy társtudomány
nézőpontjával gazdagítja a pszichológiai
problémák megközelítését
2. A kultúrák alakulnak, fejlődnek, így
alkalmazhatók rájuk a biológiai evolúció olyan
fogalmai, mint variáció, szelekció, adaptáció
 Különbség az evolúciós és
kulturális megközelítés között
Evolúciós megközelítés Kulturális megközelítés
Az időről szól: a tanulmányozott Az elemzés szintjére
jelenségek hogyan váltak olyanná, utal, nem az időre. Pl.
amilyenek most? rituális üdvözlés mint
– genetikai meghatározottság kulturális norma
Magyarázó elv: adaptív érték végrehajtása
– a jelen biológiai és kulturális A kulturális magyarázatok
környezetben általában inkább
– az ősi környezetben hozzáadnak valamit az
– ha egyikben sincs adaptív egyéni, viselkedésszintű
érték, a vonás „semleges”, más magyarázathoz,
adaptív vonásokhoz gazdagítják azt, nem
kapcsolódik valamilyen komplex mondanak ellen neki.
módon
A két megközelítés nem ellentétes, hanem egymást
kiegészítő
 Az affektus adaptív jelentősége
Rozin (2003) alapján
Az affektus felfogható úgy, mint pozitív vagy negatív
színezetű mentális állapotok készlete, és a hozzájuk
kapcsolódó fiziológiai reprezentációk és viselkedések
összessége. A pozitív állapotot igyekszünk fenntartani, a
negatívat megszűntetni – azaz az affektus motivációs
jelentőséggel bír
Az integrált affektív emlékezet és az anticipált affektus a
választás és döntés szempontjából fontos
Az affektus gyakran jelent útmutatást a gyors és hosszú
távú érdekeket figyelembe vevő döntésekhez
Az egész rendszerre kiterjedő válaszokat vált ki
Szándékaink kommunikációjának – az affektus
kifejezésének – is adaptív értéke van
Miért elsődleges a pozitív-negatív
dimenzió az affektusban?

A motiváció lényegét jelenti:

– pozitív affektus megközelítő tendenciát vált ki
– negatív affektus elkerülést/visszahúzódást vált ki
A világ eseményei és lehetőségei is így
különböznek egymástól:
– vagy elősegítik a túlélés esélyét
– vagy csökkentik a túlélés esélyét
– vagy semlegesek
 Az evolúciós pszichológiai
megközelítés
„Az evolúciós pszichológia olyan tudományág, ami
tanulmányozza
a) ősi populációk olyan körülményeit, amelyek
következtében bizonyos viselkedések adaptívnak, míg
mások nem adaptívnak bizonyultak,
b) azokat a természetes kiválasztódás által kialakított
mechanizmusokat, amelyek az adaptív viselkedéseket
formálták, és
c) azokat a módokat, ahogyan ezek a kialakult
mechanizmusok ma működnek”.
CRAWFORD, C. (1998) The theory of evolution in the study of human behavior: An introduction and
overview. In Crawford, C., Krebs, D. L. (eds.) Handbook of evolutionary psychology. Mahwah, New
Jersey: Lawrence Erlbaum Associates, Inc., 3-41, p.34. (Fordította: Gősiné Greguss Anna)
Az evolúciós pszichológia „zászlóbontása”
Evolúciós szemléletű megközelítés (1980-as évek)
Programadó kötet: BARKOW, J. I., COSMIDES L., & TOOBY,
J. (eds.) (1992) The adapted mind: Evolutionary psychology
and the generation of culture. New York: Oxford University
Press
Új paradigma: BUSS, D. M. (1995) Evolutionary psychology:
A new paradigm for psychological science. Psychological
Inquiry, 6: 1-30
Evolúciós Pszichológiai Központ: University of California,
Santa Barbara (1997)
Kézikönyv: CRAWFORD, C. & KREBS, D. L. (eds.) (1998)
Handbook of evolutionary psychology. Mahwah, NJ: Lawrence
Erlbaum
Magyar nyelvű összefoglalás: PLÉH Cs., CSÁNYI V.,
BERECZKEI T. (szerk.) (2001) Lélek és evolúció. Az evolúciós
szemlélet és a pszichológia. Budapest: Osiris.
Magyar kézikönyv: BERECZKEI T. (2003) Evolúciós
pszichológia. Budapest: Osiris.
Az evolúciós pszichológia
előzményei

Darwinizmus
Szociáldarwinizmus (Malthus) –
tudománytalan!
Összehasonlító pszichológia
(Humán)etológia
Szociobiológia
Humán viselkedésökológia
 Az evolúciós pszichológia alapelvei
1. Az agy fizikai rendszer. Úgy működik, mint egy számítógép.
Áramkörei olyan viselkedési módok létrehozására lettek
tervezve, amelyek illeszkednek a környezeti
körülményekhez.
2. A természetes szelekció oly módon alakította ki az idegi
áramköreinket, hogy képesek legyünk megoldani a fajunk
evolúciós története folyamán felmerült problémákat.
3. A tudatosság csak a jéghegy csúcsa, az elmében folyó
dolgok jelentős része rejtve marad előttünk.
4. A különböző adaptációs problémák megoldására különböző
agyi áramkörök specializálódtak.
5. Modern koponyánkban kőkori elme lakik.
COSMIDES, L. & TOOBY, J. (1997/2001) Evolúciós pszichológia: alapozó kurzus. In Pléh Cs.,
Csányi V., Bereczkei T. (szerk. ) (2001) Lélek és evolúció. Az evolúciós szemlélet és a
pszichológia. Budapest: Osiris, 311-335.
 Az evolúciós pszichológiai paradigma
alapelvei Buss (1995/2001) alapján
1.) Minden pszichológiai elmélet evolúciósan kialakult belső
mechanizmusok létét implikálja.
2.) A természetes kiválasztódáson alapuló evolúció az egyetlen olyan
ismert oksági folyamat, amely képes komplex fiziológiai és
pszichológiai mechanizmusok létrehozására.
3.) Csak az a mechanizmus marad fenn, amelynek funkciója van az
egyéni túlélésben vagy a szaporodásban.
4.) Az evolúciósan kialakult pszichológiai mechanizmusok száma igen
nagy, természetük komplex, és legtöbbjük területspecifikus.
5.) Az ember számos adaptív problémája a társas környezetből
fakad.
6.) Az alapvető pszichológiai mechanizmusok valószínűleg
fajspecifikusak.
BUSS, D. M. (2001) Evolúciós pszichológia: új paradigma a pszichológia tudománya számára. In
Pléh Cs., Csányi V., Bereczkei T. (szerk.) (2001) Lélek és evolúció. Az evolúciós szemlélet és a
pszichológia. Budapest: Osiris, 375-425
Az evolúciós pszichológia központi
gondolata
A pszichológiai mechanizmusok - a biológiai
mechanizmusokhoz hasonlóan - a
természetes kiválasztódás évmilliói során
fejlődtek ki

 hasznosnak bizonyultak a túlélés vagy a

szaporodás szempontjából
 genetikai alapjuk van
Az evolúciós pszichológia kedvelt témái

Az egyén és/vagy a faj fennmaradása

szempontjából okvetlenül szükséges,
nélkülözhetetlen területek:

 férfiak és nők párválasztási stratégiái (pl.

Buss, 1989; Kendrick és mtsai, 1990)
 az agresszivitás kezelése (Buss, 1991)
 íz-preferencia az édes ízre (Symons, 1991)
 boldogság (Barkow, 1997)
 Buss provokatív cikkéhez fűzött
kritikus kommentár
 Fontos volna olyan területeket is elemezni
evolúciós pszichológiai nézőpontból, ahol
az adaptivitás nem magától értetődő.
 Mivel lehetetlen az egyén minden
viselkedés-eleméről bebizonyítani, hogy
adaptív, inkább ott kellene az adaptivitást
bizonyítani, ahol kérdéses.
Hinde, R. A. (1995) The adaptionist approach has limits. Psychological Inquiry, 6, 50-
53.
 Új témakörök az evolúciós pszichológiában
Nem magától értetődően adaptív jelenségek:
 morális viselkedésformák
 empátia
 altruizmus
 pletyka
 darwini medicina és evolúciós pszichopatológia
Összefoglalása:
A moralitás evolúciós megközelítései. In Kulcsár Zs. (szerk.) (1999) Morális fejlődés,
empátia és altruizmus. Szvgy. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 245-390.
HEYES, C., HUBER, L. (eds.) (2000) The evolution of cognition. Cambridge,
Massachusetts: The MIT Press
GYURIS P., MESKÓ N., TISLJÁR R. (2014) Az evolúció árnyoldala. A lelki betegségek és
az alternatív szexualitás darwini elemzése. Budapest: Akadémiai Kiadó
 A motiváció pszichológiájának
történeti háttere

1. A pszichológia tudománnyá válása előtti

elképzelések
– Antik görög filozófusok: a motivációnak humorális,
testi alapja van (Hippokratész tipológiája)
– Racionalizmus (XVI. század)
– Pszichológiai hedonizmus (Hobbes,1588-1679)
– Ösztön–elmélet (XIX. század közepétől)
2. Korai kísérleti pszichológiai megközelítés
– Nem bizonyult gyümölcsözőnek
 Freud libidó-elmélete

Libidó = pszichológiai fogalom, amely a szexuális

ösztön testi és mentális aspektusait egyaránt
felöleli (főként mentális vagy pszichikus energia)
Freud késői elmélete: eros ↔ thanatos
A libidó fejlődési stádiumai: orális, anális, fallikus,
latens periódus, genitális
Módszerek a motivációs folyamatok mérésére:
szabad asszociáció, álom-elemzés, a nyelvbotlások
és neurotikus tünetek értelmezése
„Treiben” = drive fogalom
 A motiváció pszichológiájának Freud
utáni fejlődése
A klinikai pszichológia hozzájárulása:
Adler: kisebbségi komplexus; Jung: kollektív tudattalan, archetipusok
Poszt–Freudiánusok: nagyobb hangsúly a társas folyamatok szerepén
Etológia
Kísérleti pszichológia
Woodworth, Hull drive elmélete
incentívek szerepe
kognitív motiváció, intrinzik motiváció
Szociálpszichológiai megközelítés:
Lewin mezőelmélete
Harlow munkássága
Pszichofiziológiai megközelítések
Szociál-pszichofiziológiai megközelítések
Kognitív pszichológiai megközelítés: tervek, célok szerepe
Ma: útban a motivációs, emocionális és kognitív folyamatok integrált
szemlélete felé
 Motiváció
A viselkedés kiváltásában, fenntartásában és
irányításában szerepet játszó folyamatok
összessége, amely
– a szervezet belső milliőjének változásait jelző humorális
és idegi impulzusok és
– a környezetből felvett és tanulási folyamatok során
motiváló és megerősítő hatásúvá vált impulzusok
bonyolult integrált hatása.
Népszerűen: a viselkedés oka.
Pszichológiailag: a viselkedés
– energizálásában
– irányának megszabásában szerepet játszó folyamatok.
A motiváció pszichológiájának alapfogalmai1
Részletesen l. Bányai É., Varga K. (szerk.) (2014). Affektív pszichológia – az
emberi késztetések és érzelmek világa. Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 1.
fejezet, 28-37.

A cselekvést aktiváló erő forrása

Belső motiváló tényezők: motívumok
– Szükségletek: biológiai, pszichológiai, társas szükségletek
– Kognitív reprezentációk: gondolatok, hiedelmek, tervek, célok,
várakozások, énkép
– emóciók
Külső motiváló tényezők:
– Ösztönzők (incentívek), események, helyzetek, társas közeg légköre
A motívumok funkcionális autonómiája:
– a szokások motívummá válása
A motiváció megnyilvánulási formái
– Önbeszámoló, viselkedés, elkötelezettség, agyi és élettani aktiváció
A motiváció pszichológiájának alapfogalmai2
A motivált viselkedés iránya
Megközelítés
Elkerülés
A motivált viselkedés fázisai
Előkészítő (preparatórikus) fázis
Végrehajtó (konszummatív)
A motiváció mint összetett folyamat
Általános motivációs állapot
A motiváció időbeli változásai
A motivált viselkedés következményei
Pozitív és negatív megerősítés
Pozitív és negatív büntetés
Elsődleges és másodlagos megerősítők
 A motiváció pszichológiájának fő
területei
1. Változó fiziológiai állapotok motiváló hatásai
(éhség, szex, stb.).
2. Emocionális állapotok motiváló hatásai.
3. Szokások motivációs szerepe.
4. Beállítódások, attitűdök és értékek motiváló
hatásai.
5. Incentívek és más környezeti hatások szerepe a
motivációs folyamatokban.
6. Tervek, célok, célirányos törekvések motiváló
szerepe.
7. A szelf motiváló szerepe.
 Az emberi motívumok típusai és
rendszerei
Maslow (1954/1970) szükségletpiramisa
Alderfer (1972):
– Létszükségletek (fiziológiai és biztonsági szükséglet),
kapcsolati szükségletek, növekedési szükségletek
Sheldon, Elliot és mtsai (2001):
– Autonómia, kompetencia, társas kapcsolatok, önértékelés
Ryan és Deci (2000):
– Motivációmentesség, külső és belső motiváció
Reeve (2009):
– Szükségletek által kiváltott motívumok
– Kogníciók által kiváltott motívumok
– Érzelmek által kiváltott motívumok
 Saját nézőpontunk
Reeve (2009) felfogásával rokon
DE:
jobban hangsúlyozza azokat a modern
adatokat, amelyek arra utalnak, hogy a
biológiai, pszichológiai és társas
folyamatok állandó kölcsönhatásban
szabályozzák az emberi motívumokat.