5. Telítetlen, páratlan szénatomszámú vagy metilált zsírsavak oxidációjának mechanizmusa.

1. páratlan szénatomszámú zsírsavak oxidációja

 fiziológiai szempontból inkább az aminosav- és nukleotid anyagcsere része
(a zsírsav bioszintézis páros szénatomszámhoz vezet)
 az utolsó ciklusig ugyanúgy, mint páros szénatomszámú zsírsavak oxidációja:
szénlánc lebontása acetil-CoA egységenként  propionil-CoA megjelenéséig (3 szénatom)
 innen a speciális út: CO2 fixálással anaplerotikus reakció  végtermék: citrátkör intermedierje (szukcinil-KoA)
 ilyen úton lebomló aminosavak glukoplasztikusak

 karboxilálás – propionil-CoA-karboxiláz
- propionil-CoA  metil-malonil-CoA
- enzim biotin faktorral működik
 izomerizáció – metil-malonil-CoA-epimeráz
- D-metil-malonil-CoA  L-metil-malonil-CoA
 mutáció (szénatomok átrendeződése) – metil-malonil-CoA-mutáz
- metil-malonil-CoA  szukcinil-CoA ( belép citromsav ciklusba)
2. telítetlen zsírsavak oxidációja
 táplálékkal felvett zsírban jelentős mennyiségű telítetlen zsírsav található
 lebontásuk a telítetlen kötés eléréséig azonos a telített zsírsavakéval
 a lebontás problémái:
1. telítetlen kötés cisz-konfigurációjú,
de a keletkező enoil-CoA-ban a további lépésekhez megfelelő helyzetben van
- ritka eset, mert a főbb egyszeresen telítetlen zsírsavak kettős kötései páratlan helyzetben vannak (9)
- -oxidáció hidratálás  L- helyett D-hidroxi-acil-CoA
(nem szubsztrátja következő reakciót katalizáló, NAD +-dal működő dehidrogenáznak)
- epimeráz megváltoztatja a hidroxilcsoport konfigurációját  tovább alakulhat
 2. telítetlen kötés cisz-konfigurációjú,
és keletkező enoil-CoA-ban nincs megfelelő helyzetben a további lebontáshoz (3)
- ez a tipikus eset
- izomeráz enzim  megváltoztatja a kettős kötés helyzetét és konfigurációt is  transz-2-enoil-CoA

3. oxidáció során dienoil-CoA keletkezhet – linolsav oxidációjakor (189,12)

- első 4 acetil-CoA keletkezése után  eredetileg C12-C13 között levő kettős kötés a C4-re kerül
 cisz-4-enoil-CoA
- oxidáció: acil-CoA-dehidrogenáz  transz-2-cisz-4-enoil-CoA
- redukció: NADPH-val működő reduktáz  transz-3-enoil-CoA
- izomeráció  transz-2-enoil-CoA ( szubsztrátja a -oxidációban az enoil-CoA-hidratáznak)

4. kettős kötések számától függően kevesebb FADH 2  kevesebb ATP keletkezik

(az összes ATP-hez képest nem jelentős)
3. alfa- és omega-oxidáció
 mennyiségileg nem jelentős, de fiziológiai vagy patofiziológiai jelentőségű lehet
 alfa-oxidáció
- rövidebb szénatomszámú zsírsavak -szénatomján hidroxilálás  dekarboxilálás  -oxidáció
- dekarboxilációk miatt az -szénatom minden lépésnél eggyel balra tolódik
 - pl. fitánsav: tejben és állati zsírokban található
fitol metabolizmusában keletkezik,
fitol növényekben fordul elő, a klorofill alkotórésze, bekerül az állatok szervezetébe
- C3-on –CH3-csoport  először -szénatomon hidroxilálás és dekarboxilálás  csak aztán kezdődhet-oxidáció
- -oxidáció: 3 propionil-CoA, 3 acetil-CoA, 1 izobutiril-CoA keletkezik
- endoplazmatikus retikulumban – kevert funkciójú oxigenázok részvételével

 omega-oxidáció
- ritkán fordul elő, közepes szénatomszámú zsírsavakkal
- hidroxilálás az -szénatomon történik  toviábbi oxidációval dikarbonsav alakul ki
- dikarbonsavak bármelyik szénatomon aktiválódhatnak
 b-oxidációban rövidebb szénláncú dikarbonsavvá alakulnak
- elsősorban peroxiszómában – kevert funkciójú oxigenázok részvételével

4. kóros működések
 metil-malonil-CoA-mutáz
- működéséhez B12-vitamin kell
- B12-vitamin hiányában az enzim által katalizált reakció nem megy végbe
 propionsav és metil-malonsav a vizeletben
- enzim veleszületett hiánya  öröklődő metilmalonsavas acidaemia és aciduria
 metilmalonsav szaporodik fel a vérben és jelenik meg a vizeletben
 Refsum-kór
- ritka genetikai betegség
- nem történik meg az -hidroxiláció  fitánsav nem bomlik le  felhalmozódik szövetekben, szérumban
- súlyos neurológiai következmények: retinitis pigmentosa, perifériás neuropathia, cerebellaris ataxia
 - tejtermékek és hús fogyasztásának visszaszorításával az állapot javítható
 d
 d