A lipidek anyagcseréje

Szerkesztette: Fekete Veronika

 A szabad zsírsavak szállítása a plazmában
ketontestek

CO2 + H2O

ZSÍRSZÖVET
triglicerid
foszfolipidszintézis Hormonszenzitív
lipáz
Ac-CoA zsírsav
oxidáció zsírsav
ketontestek SZABAD ZSÍRSAV (FFA)
Zsírsav-albumin

zsírsav
ketontestek SZERVEK
CO2 + H2O
harántcsíkolt izom
Foszfolipid-, trigliceridszintézis  szívizom
Szerkesztette: Fekete Veronika  vese
 A lipoproteinek felépítése
• A burok alkotói: • A belső rész alkotói:
 apoproteinek  trigliceridek
apoláros
 foszfolipidek poláros  koleszterin-észterek
 koleszterin

Triglicerid,
koleszterin-észter

Apoprotein
Koleszterin

Foszfolipidek Szerkesztette: Fekete Veronika

Szerkesztette: Fekete Veronika
 A lipoproteinek tulajdonságai
Fehérje- Lipid-
tartalom tartalom Legfontosabb
Lipoprotein Denzitás Apoprotein
lipid
(%) (%)
Kilomikron B-48, C-II, C-
1-2 98-99 Triglicerid
(CM) III, E
B-100, C-I,
VLDL 7-10 90-93 Triglicerid
C-II, C-III, E
Triglicerid,
IDL 15-20 80-85 koleszterin- B-100, E
észter
Koleszterin-
LDL 20-25 75-80 B-100
észter
Foszfolipid,
A-I, A-II, C-I,
HDL 40-55 50-55 koleszterin-
C-II, C-III, E
észter

Szerkesztette: Fekete Veronika

 A koleszterin szerkezete
Alapváza: szteránváz (ciklopentanoperhidrofenantrén váz)
Hidrofób, vízben nem oldódik
70 %-ban koleszterinészterként van jelen

21. 22. 24. 27.

20. 23. 25.

18.
26.
12. 17.
11. 13. 16.
19.

14. 15.
1. 9.
2. 10. 8.

3. 5. 7.
4. 6.

Szerkesztette: Fekete Veronika

 A koleszterin szerepe
• Minden sejtben megtalálható
• Forrása:

 táplálékból
 de novo szintézis a sejtekben

• Szerepe:

 membránok fluiditásának szabályozása

 szteroidhormonok szintézise
 epesavak szintézise
 D3-vitamin

Szerkesztette: Fekete Veronika

 A koleszterin szintézise I.

2 NADPH+H+
2 NADP+

Tioláz HMG-CoA- HMG-CoA-

Acetoacetil-CoA szintáz HMG-CoA reduktáz

Mevalonát
Mevalonát-
3,3-dimetilallilpirofoszfát
kináz
Izomeráz ATP

Foszfomevalonát- ADP
Mevalonát- kináz
5-pirofoszfo-
dekarboxiláz

ATP
ATP ADP
ADP 5-pirofoszfomevalonát 5-foszfomevalonát
3-izopentenil-
Szerkesztette: Fekete Veronika
pirofoszfát
 A koleszterin szintézise II.

Prenil-
3,3-dimetilallilpirofoszfát transzferáz
3-izopentenilpirofoszfát +
Prenil-
transzferáz
Izomeráz NADPH+H+

Geranil-pirofoszfát 2
Farnezil-
pirofoszfát NADP+

Szkvalén-
szintáz
3-izopentenilpirofoszfát

Szkvalén-epoxid- Szkvalén-
monooxigenáz Szkvalén
lanoszterol-cikláz
Lanoszterol Szkvalén-2,3-epoxid
Szerkesztette: Fekete Veronika
 A koleszterin szintézise III.

NAD+ NADH+H+

3-hidroxiszteroid-
24-reduktáz Dihidrolanoszterin
Lanoszterin

3-hidroxiszteroid-
8, 7-izomeráz

NADP+
NADPH+H+

3-hidroxiszteroid-
7-reduktáz 7-dehidrokoleszterin
Koleszterin
Szerkesztette: Fekete Veronika
 A koleszterinszintézis szabályozása
Plazma TÁPLÁLÉK KOLESZTERIN
koleszterin
Kilomikron
(LDL) INZULIN
TRIJÓDTIRONIN
KOLESZTERIN
+

Ac-CoA
HMG-CoA-
reduktáz
Mevalonsav
GLUKAGON
KORTIZOL
KOLESZTERIN

EPESAVAK
Gyógyszerek
Szerkesztette: Fekete Veronika(Statin)
Szerkesztette: Fekete Veronika
 Bevezetés

Ketontestek:

-hidroxi-vajsav acetoacetát aceton

• Koncentrációjuk a vérben < 0,2 mM

Jellemzőik:
• Acetil-CoA-ból keletkeznek
• vízoldékony molekulák
• elsősorban a májban, kisebb mértékben a vesében szintetizálódnak
• alternatív energiaforrásul szolgálnak a perifériás szövetek számára
Szerkesztette: Fekete Veronika
 A ketontestek szintézise
HMG-CoA-
Tioláz
szintáz
2 acetil-CoA
CoA-SH Ac-CoA CoA-SH
+ H2O

Acetoacetil-CoA 3-hidroxi-3-metil-glutaril-CoA
(HMG-CoA)

HMG-CoA-liáz
Acetil-CoA
-hidroxibutirát-
dehidrogenáz

NAD+ NADH+H+ CO2

-hidroxi-vajsav acetoacetát aceton
Szerkesztette: Fekete Veronika
 A ketontestek felhasználása

NAD+ NADH + H+ Acetoacetát

-hidroxi-vajsav
Szukcinil-CoA
Acetoacetát:
szukcinil-CoA
CoA-transzefráz

Szukcinát

CoA-SH

22
Tioláz
Acetil-CoA Acetoacetil-CoA
Szerkesztette: Fekete Veronika
 A ketontestek felhasználása

Perifériás szövetek:
 szívizom 2 Ac-CoA
Citrát-kör
 harántcsíkolt izom
 vese
 idegszövet acetoacetil- szukcinát
CoA
CoA-
transzferáz

acetoacetát acetoacetát szukcinil-CoA

hidroxi-vajsav hidroxi-vajsav
Szerkesztette: Fekete Veronika
 A zsírsavak hasznosítása

A sejtek számára felhasználható zsírsavak eredete:

 szírszövetből származó szabad zsírsavak
 lipoproteinekből a lipoprotein-lipáz hatására keletkező zsírsavak

Zsírsavakat nem hasznosító szövetek:

 idegszövet
 vörösvértest
 mellékvesevelő

A szívizom és a harántcsíkolt izom számára a zsírsavak jelentős

energiaforrást jelentenek.

A szervek zsírsavfelhasználásának mértéke a metabolizmus állapotától függ.

Szerkesztette: Fekete Veronika

 A karnitin-aciltranszferáz által katalizált reakció
Az endoplazmás retikulumban vagy a mitokondrium külső membránján
CoA-val aktiválódott hosszú szénláncú zsírsavak bejutását segíti elő a
mitokondriumba, az oxidáció helyére.
CH3 H
O
H3C N+ CH2 C CH2 COOH
+ R C S CoA
CH3 OH
Karnitin Acil-CoA
Karnitin-
aciltranszferáz
CH3 H

H3C N+ CH2 C CH2 COOH CoA SH

+
CH3 O
C O

R
Acil-karnitin Szerkesztette: Fekete Veronika
 A hosszú szénláncú zsírsavak transzportja a mitochondriumba

Zsírsav Malonil-CoA
CoA – SH ATP
AKTIVÁLÁS –
AMP + PPi

Acil-CoA Karnitin-aciltranszferáz I. CoA – SH

Karnitin Acil-karnitin
CITOPLAZMA

MITOKONDRIUM
KARNITIN CARRIER BELSŐ MEMBRÁN

Karnitin Acil-karnitin

Acil-CoA Karnitin-aciltranszferáz II. CoA – SH

-oxidáció Szerkesztette: Fekete Veronika

MITOKONDRIUM
A páros szénatomszámú zsírsavak oxidációja – -oxidáció

FAD
Acil-CoA-
FADH2 dehidrogenáz

H2O Enoil-CoA-
hidratáz

NAD+ Hidroxiacil-CoA-
NADH+H+ dehidrogenáz

CoA
Tioláz

Szerkesztette: FeketeVeronika
Szerkesztette: Fekete Veronika
 A -oxidáció és a de novo zsírsavszintézis
összehasonlítása

-oxidáció Zsírsavszintézis

 helye: mitokondrium  helye: citoplazma

 CoA-hoz kötötten  ACP-hez kötötten
 kofaktora: NAD+, FAD  kofaktora: NADPH+H+
 L-hidroxi intermedierek  D-hidroxi intermedierek
 termék: acetil-CoA  kiindulási molekula: malonil-CoA

Szerkesztette: Fekete Veronika

 A palmitinsav lebontásának energiamérlege
1 palmitinsavmolekulából keletkezik:
 8 acetil-CoA
 7 FADH2
 7 NADH+H+
Az aktiválódás során felhasználódott: 2 ATP

Összesen: 8x12 ATP + 7x2ATP + 7x3 ATP – 2 ATP=129 ATP

A -oxidáció szabályozása

 az oxidáció mértéke a szubsztrátok és a kofaktorok jelenlététől

függ
 malonil-CoA: gátolja a karnitin-aciltranszferáz I.enzimet, ezáltal a
zsírsavak bejutását az oxidáció helyére

Szerkesztette: Fekete Veronika

 A propionil-CoA metabolizmusa
O
H3C CH2 C S CoA

Propionil-CoA
HCO3- ATP
Propionil-CoA-
karboxiláz
ADP + Pi
COO- O Kofaktora: biotin
H3C CH C S CoA
Metil-malonil-CoA

Metil-malonil-
B12-vitamin CoA-mutáz

Kofaktora: B12
O
-OOC CH2 CH2 CH2 C S CoA
Citrát-kör
Szukcinil-CoA
Szerkesztette: Fekete Veronika
Szerkesztette: Fekete Veronika
A „cisz” konformációjú telítetlen zsírsavak oxidációja I.
H H
O
H3C (CH2)n CH2 C C C S CoA
4. 3. 2. 1.

cisz-2-enoil-CoA
H2O
Hidratáz
H
O
H3C (CH2)n CH2 C CH2 C S CoA

OH
-D-hidroxi-acil-CoA

Epimeráz

OH
O
H3C (CH2)n CH2 C CH2 C S CoA

H
-oxidáció
-L-hidroxi-acil-CoA
Szerkesztette: Fekete Veronika
A „cisz” konformációjú telítetlen zsírsavak oxidációja II.
H H O
H3C (CH2)n C C CH2 C S CoA
4. 3. 2. 1.

cisz-3-enoil-CoA

Izomeráz

H
O
H3C (CH2)n CH2 C C C S CoA
4. 3. 2. 1.
H

transz-2-enoil-CoA

-oxidáció
Szerkesztette: Fekete Veronika
 A linolsav (18:29,12) oxidációjának kiegészítő lépései
H H O
H3C (CH2)4 C C CH2 CH2 C S CoA
5. 4. 3. 2. 1.
transz4enoil-CoA
Acil-CoA-
dehidrogenáz
H H H O
H3C (CH2)4 C C C C C S CoA
5. 4. 3. 2. 1.
H
transz-2-cisz4enoil-CoA
NADPH+H+
Reduktáz
NADP+ H O
H3C (CH2)4 CH2 C C CH2 C S CoA
4. 3. 2. 1.
H
transz-3-enoil-CoA
Izomeráz
H O
H3C (CH2)4 CH2 CH2 C C C S CoA
5. 4. 3. 2. 1. -oxidáció
H
transz-2-enoil-CoA Szerkesztette: Fekete Veronika
 A zsírsavak jellemzése
Szerepük:
• energiaraktározás, oxidációjuk során ATP keletkezik
• a foszfolipidek és a szfingolipidek részeként a membránok felépítése
és tulajdonságfainak meghatározása
• glikolipidek szintézise
• koleszterinészterek szintézise
• prosztaglandinok szintézise

Szintézisük helye:
• máj
• zsírszövet
sejtjeinek citoplazmájában
• laktáló emlő mirigyei
•vese
Szerkesztette: Fekete Veronika
 A telített zsírsavak jellemzői

• Egy szénhidrogénláncból és egy terminális karboxilcsoportból állnak

• A szénlánc nem tartalmaz kettőskötést
• Flexibilis, lineáris struktúrájúak

   
• Általános képletük: H3C (CH2)x CH2 CH2 CH2 COOH
n. 4. 3. 2. 1.

 rövid szénláncú: n=2 – 5

 közepes szénláncú: n=6 – 11
 hosszú szénláncú: n=12 – 26

Szerkesztette: Fekete Veronika

 A telítetetlen zsírsavak

Kettőskötések Kettős kötések

Zsírsav C-atomok száma
száma helyzete
palmitinsav 16 0
palmitoleinsav 16 1 9 -7
sztearinsav 18 0

olajsav 18 1 9 -9
linolsav* 18 2 9,12 -6

linolénsav* 18 3 9,12,15 -3

arachidonsav 20 4 5,8,11,14 -6

*: esszenciális zsírsavak Szerkesztette: Fekete Veronika

 Az esszenciális zsírsavak
Linolsav: -6 zsírsav

Linolénsav: -3 zsírsav

Szerepük:
• eikozanoidok szintézise
• membránalkotó többszörösen telítetlen zsírsavak szintézise
Előfordulásuk:
• linolsav: növényi olajokban
• linolénsav: tengeri halakban
Szerkesztette: Fekete Veronika
 A zsírsavak építőköveinek eredete

Acetil-CoA:
 a szénhidrátok metabolizmusából a piruvát-dehidrogenáz által
katalizált reakcióban

NADPH:
 a glükóz direkt oxidációjából
 a citoplazmatikus almasav enzim által katalizált reakcióból
 az izocitrát-dehidrogenáz által katalizált reakcióból

Szerkesztette: Fekete Veronika

 Az acetil-CoA transzportja a citoplazmába

MITOCHONDRIUM -ketoglutarát
oxálacetát
izocitrát – ATP

Acetil-CoA CITRÁT

HS – CoA oxálacetát
CITRÁT Acetil-CoA
ATP ADP + Pi
CITOPLAZMA
ATP-citrát-liáz
Szerkesztette: Fekete Veronika
Szerkesztette: Fekete Veronika
 A NADPH forrása

zsírsavszintézis

piruvát + HCO3-

NADPH+H+
Almasav
Acetil-CoA
enzim

citrát citrát NADP+

ATP-citrát- oxálacetát malát

liáz
NADH+H+ NAD+
Malát-
dehidrogenáz

Szerkesztette: Fekete Veronika

 A zsírsavak de novo szintézise

• Minden zsírsav palmitinsavból szintetizálódik

• Katalizáló enzim: zsírsav-szintáz
2 alegység – 7 különböző enzimaktivitású fehérje
alegységenként 2 –SH-csoport az acil- és acetilcsoportok
megkötésére
ACP (acil carrier protein): 4’-foszfopanteteint köt
Enzimei:
 acil-transzferáz
 malonil-CoA-ACP-transzaciláz (malonil-transzferáz)
 -ketoacil-ACP-szintáz (kondenzáló enzim)
 redukáló enzimek
 tioészteráz
Szerkesztette: Fekete Veronika
 A zsírsav-szintáz modellje

DOMÉN I. DOMÉN Ii. DOMÉN Iii.

Acil-transzferáz
Malonil-transzferáz Redukáló enzimek tioészteráz ALEGYSÉG I.
Kondenzáló enzim

SH ACP

SH

SH

SH
ACP
Kondenzáló enzim
tioészteráz Redukáló enzimek Acil-transzferáz ALEGYSÉG II.
Malonil-transzferáz
Szerkesztette: Fekete Veronika
Szerkesztette: Fekete Veronika
 A zsírsav szintézise

Kondenzáló Kondenzáló Kondenzáló Kondenzáló Kondenzáló

enzim enzim enzim enzim enzim

S SH SH S S

C O C O C O

CH3 CH2 CH2

CH2 CH2
kondenzáció redukciós transzlokáció következő kondenzáció
CH3 CH3
lépések malonil-CoA
CO2 belépése CO2
CH3 CH3

COO- C O CH2 COO-

CH2 CH2 CH2 CH2
C O C O C O C O

S S S SH S

ACP ACP Szerkesztette:

ACP Fekete Veronika
ACP ACP
 Redukciós lépések a zsírsavszintézisben
O O
ACP S C CH2 C CH3 Acetoacetil-S-ACP
NADPH + H+
ketoacil-
NADP+ ACP-reduktáz
O OH

ACP S C CH2 CH CH3 -hidroxi-butiril-ACP

hidroxi-acil-
O ACP-dehidratáz
ACP S C CH CH CH3
Krotonil-S-ACP
NADPH + H+

NADP+ enoil-ACP-
reduktáz
O

ACP S C CH2 CH2 CH3

Butiril-S-ACP
Szerkesztette: Fekete Veronika
 A zsírsavszintézis elkötelező lépése, szabályozása

Acetil-CoA-
O karboxiláz O
R C S CoA + HCO3- -OOC CH2 C S CoA

ATP ADP+Pi

A zsírsavszintézis elkötelező lépése: acetil-CoA-karboxiláz

• Kofaktora: biotin – a CO2 kötése ATP energiájának terhére
• Szabályozása:
 allosztérikus aktivátor: citrát – az aktív polimer kialakulását
segíti elő
 gátló: malonil-CoA, palmitoil-CoA – gátolja az aktív polimer
kialakulását
 a tápláltsági állapothoz alkalmazkodik az enzim
transzkripciójának változásával
Szerkesztette: Fekete Veronika
 A zsírsavlánc elongációja
Kiindulási zsírsav: palmitinsav

Az elongáció helye:
• mitochondrium – acetil-CoA
• endoplazmatikus retikulum – malonil-CoA

Az elongáció lépései azonosak a de novo szintézis lépéseivel.

Különbségek:
1. A reakciókat különálló enzimek katalizálják
2. A hosszabbodó zsírsav CoA-hoz kötött aktivált formában
(makroerg tioészter-kötés) van
3. Az utolsó lépésben FADH helyett NADPH vesz részt a reakcióban

Szerkesztette: Fekete Veronika

 A zsírsavlánc elongációja

A legygakoribb elongációs lépés: palmitinsav átalakulása sztearinsavvá

Helye: endoplazmatikus retikulum

Palmitoil-CoA + Malonil-CoA

2 NADPH + 2 H+

2 NAPD+

Sztearil-CoA + CoA - SH + CO2 + H2O

Szerkesztette: Fekete Veronika

 Az arachidonsav jellemzői

 a szervezetben linolsavból és linolénsavból szintetizálódik

 a glicerofoszfolipidek 2-acil pozíciójában fordul elő
 a szabad arachidonsavkoncentráció a citoszolban nagyon alacsony
 a foszfolipidekből történő arachidonsav-felszabadulás az
eikozanoidszintézis meghatározó lépése

COOH
Arachidonsav

Szerkesztette: Fekete Veronika

 Az arachidonsav felszabadulása foszfolipidekből

1. Foszfolipáz A2 (PLA2)
a) nagy molekulatömegű PLA2
 arachidonsavra specifikus
 az intracelluláris Ca2+ koncetrációjának növekedése a
membránhoz történő transzlokációját segíti elő
b) kis molekulatömegű PLA2
 nem specifikus arachidonsavra
 a glükokortikoidok gátolják
2. Foszfolipáz C (PLC) és DAG-lipáz
 a PLC hatására keletkezett diacil-glicerolból a DAG-lipáz hasítja
le az arachidonsavat
 trombocitákban
Szerkesztette: Fekete Veronika
 Az arachidonsav oxidációja a sejtekben

arachidonsav

Ciklooxigenáz- Lipoxigenáz- Citokróm P450

út út Epoxigenáz-út

Prosztaglandinok  Hidroperoxieikoza-  Epoxieikoza-

(PG) tetraénsavak (HPETE) tetraénsavak (EET)
Tromboxánok (Tx)  Hidroxieikozatetraénsavak  Lipoxinok
(HETE)
 Leukotriének (LT)

Szerkesztette: Fekete Veronika

 Az arachidonsav oxidációja
foszfatidilkolin foszfatidilinozitol
PLC
PLA2 DAG-
lipáz

Arachidonsav
5-LPO COX
Leukotriének:
LTA4, LTB4, LTC4, PGH2 Tx-
COX szintáz
LTE4, LTF4, LXA4
COX
15-LPO PGH2 Tromboxánok:
TXA2, TXB2
PGH2 Prosztaciklin
-szintáz
Leukotriének: PG-
szintáz
LXA, LXB Prosztaciklinek:
PGI2, PGF2
DAG: diacil-glicerol Prosztaglandinok:
COX: ciklooxigenáz PGE2, PGD2, PGF2, PGA2, PGB2
Tx: tromboxán Szerkesztette: Fekete Veronika
LPO: lipoxigenáz
 A ciklooxigenáz-út

PGI2
Arachidonsav

2 O2
COX TxA2

táz
táz
te

e
n

int
i
-sz

sz
n
xá

n-
bo PGE2

li
cik Trom
e ráz
ta
PGG2 om
sz

E -iz
o

-PG
Pr

H
PG-hidro- PG d uktáz
e
peroxidáz
H - P DF-r PGF2
PG

PGH-PGD-izomeráz

PGH2 Szerkesztette: Fekete Veronika

PGD2
Szerkesztette: Fekete Veronika
 A prosztanoidok és a tromboxán katabolizmusa

Lebontás helye:
 vér
 tüdő
a sejtek felveszik  15-hidroxi-prosztaglandin-dehidrogenáz
 vese
 a 15-OH-csoport oxidációja
 máj
 a 13. és 14. szénatom közötti
kettőskötés redukciója a biológiai
aktivitás elvesztése
 PG I2 6-keto-PG F1
 Tx A2 Tx B2

Szerkesztette: Fekete Veronika

 A lipoxigenáz-út
O2
Arachidonsav 5-lipoxigenáz

5-HPETE

diHETE- 5-HETE
származékok
LTA4
epoxihidroláz
glutation

glutation-S-
transzferáz
LTB4

Glu Gly
LT D4 LT E4 LT F4
-glutamil- dipeptidáz
LTC4 transzpeptidáz
Szerkesztette: Fekete Veronika Glu
Szerkesztette: Fekete Veronika
 Az eikozanoidok biológiai hatásai

PG E2:
 vazodilatátor, proaggregáns
 uterus simaizomkontrakció
 brochusdilatáció
 gyomorsavszekréció gátlása
PG D2:
 uterus simaizomkontrakció
 brochuskonstrikció
 gasztrointesztinális hatások
 idegrendszeri hatások
 tumornövekedés

PG F2: PG I2:
 vazokonstriktor  gyomorsavszekréció gátlása
 uterus simaizomkontrakció  citoprotektív
 brochuskonstrikció  idegrendszeri hatások
 idegrendszeri hatások  gyulladás
 gyulladás
Szerkesztette: Fekete Veronika
 A gyulladásgátlók hatásának helye
Membrán foszfolipidek
NSAID szteroidok
Pl: szalicilátok -
foszfolipáz
-
Arachidonsav
ciklooxigenáz

Prosztaglandin 5-HPETE
endoperoxidok
LT A4

LT C4
Tx A2 prosztaglandinok
LT D4

5-HETE LT B4 LT E4
Szerkesztette: Fekete Veronika