AZ EMÉSZTÉS

SZERVRENDSZERE
Az emésztés folyamata
Nyál (saliva)
 nyálmirigyek termelik
 hígan folyó víztiszta, enyhén lúgos folyadék
 mennyisége a tápláléktól függően 1-1,5 liter
alkotó elemei:
 víz, ásványi anyagok, bactericid (baktériumölő) anyagok,
 emésztőenzimek:
 ptialin (nyál-amiláz), maltáz
 nyál lipáz
 IgA
 mucin (nyák)
szerepe:
 nyálkahártya nedvesen tartása,
 rágás és nyelés,
 rövid ideig szénhidrát emésztés
 felszívódás (alkohol, gyógyszer)
vegetatív hatás: szimpatikus hatás csökkenti, paraszimpatikus
hatás fokozza a nyálelválasztást
Emésztés a szájüregben
Rágás
A táplálék
 mechanikus szétaprózása (elülső fogak)
 falattá őrlése (rágófogak)

Nyál és nyálelválasztás
A nyál lehet
 híg (a nyálkahártyát tartja nedvesen)
 sűrű emésztőnyál
Két szénhidrátbontó enzim:
 ptialint = (a keményítőt, glikogént hasítja – maltózra
(malátacukorra))
 maltázt = (a maltózt bontja glukózra (szőlőcukorra))

 Zsíremésztés jelentéktelen
Nyelés
 Reflexfolyamat
 A reflexet a falat garatfal érintésével váltja
ki
 Gégefedő elzárja a gégebementet
 Központja  nyúlvelőben (gátolja a
légzőközpont működését)
A gyomornedv
 mennyisége: 1 – 1,5 liter/nap
 Víztiszta folyadék
 Erősen savas vegyhatás (pH 0,9-2)
összetétele:
 víz, ásványi sók, mucin
 enzimek (pepszin, kimozin, lipáz)
 sósav
 folyamatos elválasztás

Sósavtartalom élettanilag 0,5%-ot is elérheti (normaciditás)

- hyperaciditás
- hypoaciditás
- anaciditás
Gyomornedv elválasztás
szabályozása
 a hámsejtekben gasztrin nevű enzim termelődik -
gyomornedv elválasztást serkenti
 A sejtek által termelt értágító anyag (histamin)
 Sok élvezeti szer is serkenti a gyomornedv elválasztást
(tea, kávé, fűszerek)
vegetatív hatás: szimpatikus hatás csökkenti,
paraszimpatikus hatás fokozza a nyálelválasztást

 Enterogasztrin gátolja a gyomornedv elválasztást (zsíros

ételek fogyasztásakor termelődik)
Emésztés a gyomorban
 fehérjebontó kimozin = tejalvasztó fehérjéket –
kazeint (tejfehérjét) megalvasztja, azaz kicsapja

 fehérjebontó pepsin (csak sósav jelenlétében) =

polypeptideket albumózra és peptonra

 zsírbontó lipáz (kismértékű zsírbontás) =

lipideket, glicerideket zsírsavra és glicerinre
(szabad zsírsavakra és monogliceridekre)

felszívódás: alkohol, mérgek, gyógyszerek

A gyomor mozgásai
a mozgások feladata:
 táplálék összekeverése a gyomornedvvel
 a gyomortartalom továbbítása
a mozgások formái:
 perisztaltika:
 zárt pylorus mellett kever
 nyílt pylorus mellett továbbít
 éhségperisztaltika:
 ritkább erősebb gyomorkorgás
 hányás (vomitus, hyperemesis)
 zárt pylorus mellett erős perisztaltikus mozgás után a fundus
és a cardia elernyed, a gyomortartalom hasprés hatására, zárt
gégebemenet mellett a nyelőcsövön a külvilágba ürül
Gyomortartalom
 Gyomoremésztés után 4-5 óra alatt kiürül
 Függ az étel minőségétől, mennyiségétől
 Gyomorsavtartalomtól
 Rágás minőségétől
 Víz 10-20 perc alatt felszívódik
 Leghamarabb a gyümölcsök, szénhidrátok
 Legkésőbb a zsírok ürülnek ki
Vékonybélnedv
mennyisége:
 1-2 liter bélnedv termelődik
 lúgos, sárgás színű folyadék, bélnyálkahártya termeli

3 emésztőnedv fejti ki hatását:

 Hasnyál
 Bélnedv
 Epe

 Vegyhatása lúgos
 A fehérjék, szénhidrátok, zsírok építőelemeire bomlanak
 Befejeződik az emésztés, lebontott anyagok felszívása
Hasnyál
 Naponta 1-1,5 liter
 Fehérjebontó enzimek
 tripszinogén
 Szénhidrátbontó enzimek
 Alfa-amiláz
 Zsírbontó enzimek
 lipáz
 Nukleinsavakat bontó enzimek
 nukleáz

 Termelődését kémiai ingerek reflexesen váltják ki

 Termelődés kémiai szabályozását  szekretin véráram
útján végzi
Bélnedv
 A bélfal mirigyeinek váladéka
 Sárgás színű folyadék
 Napi mennyisége 800-1300 ml
 Bélnyálkahártya termeli

 Fehérjebontó enzimek
 erepszin
 Szénhidrátbontó enzimek
 Maltáz, laktáz, szacharáz
 Zsírokat bontó enzimek
 lipáz
Bélnedv
Bélnedv termelődés szabályozása  idegi, hormonális
 Enterogasztron
 Csökkenti a gyomorműködést
 Serkenti az inzulintermelést
 Szekretin
 Serkenti a hasnyál és az inzulintermelést
 Kolecisztokinin
 Az epe és a hasnyál termelését fokozza
 Epehólyag összehúzódást váltja ki
Epe (chole)
 Máj váladéka
 Keserű, nyúlós folyadék (lúgos)
 Enzimeket NEM tartalmaz
 Zsírokat NEM bontja
 Feladata
 Zsírok emulgeálása
 Lipáz aktiválása
Vékonybél mozgásai
 Keverőmozgás
 Béltartalom összekeveredik az emésztőenzimekkel
 Perisztaltikus mozgás
 Béltartalom továbbítása a patkóbélből a csípőbél felé
 Bélsárhányás
 Igen ritkán fordul elő, elhanyagolt bélelzáródásnál
Vastagbél
 Vékonybél tartalma már 5-6 órával a táplálkozás
után ürül a vastagbél felé
 Vastagbélben átlag 15 órát időzik
 Itt már NINCS emésztés
 Nagyfokú visszaszívás történik
Emésztés és felszívódás a
vastagbélben
emésztés a vastagbélben:
 gyakorlatilag nincs
 betegséget nem okozó apatogén (coli-) bakté-
riumok segítségével rothasztás megy végbe
 a baktériumok b és k vitamint termelhetnek
felszívódás:
 víz, ionok
 az itt termelt B és K vitamin
 gyógyszerek
Vastagbél mozgása
 Tömeges perisztaltika
 Kedvező hatást gyakorol
 Rost, folyadékdús táplálkozás
 Rendszeres testmozgás
A széklet (faeces) kialakítása
 a vastagbélben kezdődik
 3-500 g/naponta
összetétele:
 víz
 emészthetetlen salak-anyagok
 kötőszöveti rostok, cellulóz
 bélbaktériumok
 hámsejtek maradványai
 szterkobilin (széklet színét adja)
A székletürítés (defecatio)
 a vastagbél perisztaltikus mozgása szabálytalan
időközönként történik
 akaratlagosan szabályozott reflexfolyamat
 receptorok – a végbél falában
 központ a gerincvelő alsó szakaszában
 effektor a végbél záróizmai és a hasizmok
 agykérgi szabályozás: végbél záróizmának
elernyedését gátolja
 1 – 2 éves korban alakul ki
Hasmenés (diarrhoea)
 Naponta több mint 3 alkalommal
 Híg széklet ürítés
 Szervezet folyadék-elektrolit háztartása felborul
 kiszáradásveszély

Székrekedés (obstipatio)
 Bélműködés renyhe
 Széklet kemény, ritkán ürül (3 napnál ritkábban)
 Oka lehet rostszegény, folyadékszegény táplálkozás
 Stresszes, mozgásszegén életmód
 Fokozott hasprés következtében aranyér
Emésztés folyamata (Összefoglaló táblázat)

Az emésztés Emésztőnedv Enzim Mi bont Mire bont

helye
szénhidrát- szénhidrátot:
maltózra
nyál bontó: keményítőt
(malátacukorra)
Szájüreg (enyhén ptialin glikogént
savas) glukózra
maltáz maltózt
(szőlőcukorra)
kazeint
fehérjét:
fehérjebontó: (tejfehérjét)
tejalvasztó
kimozin megalvasztja,
proteint
kicsapja
pepsin
gyomornedv albumózra és
Gyomor (csak sósav
(savas) peptonokra
jelenlétében)
zsírsavra és
zsírt:
zsírbontó: glicerinra (szabad
lipideket,
lipáz zsírsavra és
triglicerideket
monogliceridekre)
Emésztés folyamata (Összefoglaló táblázat)

Az emésztés Emésztőnedv Enzim Mi bont Mire bont

helye

epe a lipázt aktiválja a zsírokat emulgeálja

fehérjebontó: fehérjét:
tripszinogén és albumózokat és aminosavakra
tripszin peptonokat
szénhidrátot:
Szénhidrátbontó:
keményítőt glukózra
hasnyál (lúgos) alfa - amiláz
glikogént
zsírsavra és
Vékonybél zsírt:
zsírbontó: glicerinra (szabad
lipideket,
lipáz zsírsavra és
triglicerideket
monogliceridekre)
fehérjebontó: fehérjét:
aminosavakra
erepszin Poli-, és dipeptideket
Szénhidrátbontó:
bélnedv (lúgos) maltózt glukózra
maltáz
laktáz laktózt (tejcukrot) glukózra, galaktózra
szacharáz szacharózt (répac.) glukózra, fruktózra

emésztés nincs erjedési rothadási

Vastagbél nincs
bélbaktériumok folyamatok
A bélmozgást befolyásoló anyagok
Anyag neve: Hatása:

ACETILKOLIN fokozza a ritmuskeltést és izomösszehúzódást

NORADRENALIN gátolja a bélfal idegsejtjeit és az izomösszehúzódást

SZEROTONIN serkenti a bélmozgásokat

SZOMATOSZTATIN csökkenti az éhségperisztaltikát

ENDOGÉN OPIOIDOK csökkentik a ritmusos bélmozgásokat

GASZTRIN fokozza az acetilkolin felszabadulását és az izomösszehúzódást

KOLECISZTOKININ serkenti a bélmozgást

SZEKRETIN gátolja a bélmozgásokat