A NÖVÉNYEK LÉGZÉSE

H2O

ATP

CO2
O2
Egyszerű
Glükóz molekulák

• Common equation of the

respiration

C6H12O6+6O2 Æ6CO2+6H2O
∆G=-2870 KJ/mol
40% for ATP producing
60% loss as heat

• respiration quotient

RQ=(CO2)/(O2)
Depend on the O2-content of the
substrate.
Glucose: RQ=1
Malate: RQ=1,33
Stearic acid: RQ=0,69

1
 I. A légzési szubsztrát átalakulásai
1. A keményítő bontása

Amilóz Amilopektin
α−amiláz: endoenzim, Keletkezik: Keletkezik:
α 1-4 kötéseket, hasítás maltóz, maltotrióz, határdextrinek
helye véletlenszerű kevés glükóz
A lebontás nem teljes.

β−amiláz: exoenzim, Keletkezik: Keletkezik:

α 1-4 kötéseket, nem glükózok határdextrinek
redukáló végből A lebontás teljes.

Keményítő Keletkezik: Keletkezik:

foszforiláz: glükóz-1-P-ok határdextrinek
α 1-4 kötéseket, nem
redukáló végből, a
glükóz molekulákat
foszforilálja

2
 A határdextrinek bontása:
Pullalanáz, izoamiláz és határdextrináz enzimek a határdextrinek
α 1-6 kötéseit bontják.
A maltóz bontása:
Maltáz enzim:
Maltóz+H2Omaltáz >2 glükóz

A legkisebb leván típusú (elágazó) fruktán. 2. A fruktánok bontása

β−fruktofuranozidáz enzim:
β 2−1 és a β 2-6 kötéseket egyaránt képes hasítani, de a lánc
végén a glükóz-fruktóz kötést nem képes bontani.

Képződik: sok fruktóz, szacharóz

Az inulinok építőeleme

3
 3. A szacharóz bontása

• szacharóz szintetáz enzim:

Szintetizálni és bontani is képes, a bontási
folyamat reverzibilis.
Képződik: glükóz-6-foszfát, fruktóz

• invertáz enzim:
ATP igényes, irreverzibilis folyamat

invertáz
+ H2O glü+fru

szacharóz szintetáz szacharóz szintetáz foszfoglukomutáz

+ UDP
Fru+UDPglü UTP+ glü-1-P glü-6-P
+ PPi

II. A tényleges oxidáció

1. A glikolízis
A szubsztrátok tehát:

Szacharóz
Keményítő Fruktánok

Fructose

4
 A gikolízis lépései

Alternatíva: a pentózfoszfát út
•ATP képződés
Glükóz-1-P nincs
Glükóz-6-P! •CO2 szabadul
fel
•Cukorfoszfát
intermedierek;
különböző
bioszintézis
utakra kerülnek

5
 A glikolízis
szabályozási
pontjai

6
 Mitokondrium

• Tehát a kettős membrán

jelenléte miatt a
mitokondrium tere két részre
tagolódik:
- a külső kamrára, amelyet a
külső és belső membrán vesz
közre, és
- a belső kamrára, amelyet a
belső membrán határol.
• A belső kamrát kitöltő
anyagot összefoglalóan
mátrixnak nevezik.

7
A mitokondrium mikroszkópos felvétele

8
Emberi spermium;
spermium; TEM

9
Szentgyörgyi-Krebs-ciklus

A glikolízis és a citrát-kör egyszerűsített

sémája

10
11
12
13
 Koenzim-Q (ubikinon, CoQ)

szemikinon

Koenzim-Q,
ubikinon

Koenzim Q4, n = 4
Koenzim Q9, n = 9
Koenzim Q10, n = 10

ubikinol

14
 A mitokondriális elektron transzport lánc

• Négy ilyen enzimkomplexet ismerünk, közöttük két

elektronhordozó molekula,
- az ubikinon (koenzim-Q, CoQ) és
- a citokróm c létesít kapcsolatot.
• Az elektronáramlás oka az, hogy az egyes komplexek
elektronaffinitása (redoxpotenciálja) eltérő, és úgy kapcsolódnak
egymáshoz, hogy mindegyik az előtte levőt képes oxidálni.

• Az áramlás a I. komplextől, mely közvetlenül a NADH-tól veszi

át az elektronokat, a legnagyobb elektronaffinitással
(legpozitívabb redoxpotenciállal) rendelkező végső
elektronakceptor, az oxigén felé irányul.

15
 Normal
electron
transport

Terminal oxidase
inhibited by cyanide

Cyanide-Resistant Respiration
- important in some plants -
Aerobic respiration can be strongly inhibited by
cyanide or other poisons (terminal electron carrier,
cytochrome oxidase combines with cyanide).
In certain plants, fungi, and bacteria
Terminal electron acceptor: oxygen
Alternative oxidase
no oxidative phosphorylation
produce heat instead of ATP
Active in sugar rich cells, where glycolysis and the
Krebs cycle occur unusually fast.

16
Philodendron
and some
plants of
arum family

Skunk cabbage(Symplocarpus foetidus)

17
18
19
20
 Mitokondriumon kivűli végoxidáz rendszerek
Ι. FENOL-OXIDÁZOK
½Ο2
ΟΗ
légzési NAD
szubsztrát NADP
ΟΗ
oxidált légzési
Ο
szubsztrát
NADH2
NADPH2 Ο H2O
Szerepük: dehidrogenáz kinon-reduktáz fenol-oxidáz
☺rezisztencia
☺lokális léziók
☺sebzés hatására fokozódó légzés intenzitás
☺indolecetsav szintézis

21
II. ASZKORBINSAV-OXIDÁZ (AS-oxidáz)
de- H2O
hidro
lég- NADP red. AS
zési
”S” glutation

oxid.
lég-
zési AS
oxid.
”S” NADPH2
glutation AS- ½O2
dehidrogenáz glutation dehidro
oxidáz
reduktáz AS-
reduktáz

☺intakt növényi
sejtben a sejt
redoxállapotát tudja
szabályozni, ezáltal
befolyásolja a
sejtnövekedés, érés,
öregedés folyamatait
☺sejtfalhoz kötött
enzim révén az IES
sejtfalra gyakorolt
hatását szabályozza
☺NADPH/NADP+ aránnyal a NADPH-specifikus
bioszintetikus folyamatokat szabályozza
☺glutation fontos szerepet játszik a herbicidek (diquat,
paraquat) hatására képződő szuperoxid-anionok eltávolításában

22
III. GLIKOLSAV-OXIDÁZ

lég-
zési NAD glikolsav O2
”S” NADP (redukált)

oxid.
lég-
NADH2
zési glioxálsav
NADPH2
”S” (oxidált) H2O2
dehidrogenáz glioxálsav glikolsav
reduktáz oxidáz
☺peroxiszómában és a glioxiszómában lokalizált
☺szintézisét a fény szabályozza
☺legfontosabb szerepe a fénylégzésben van

IV. PEROXIDÁZOK

Élettani szerepük:

☺egyedfejlődés szabályozása az auxinok oxidálása, és az

etilén bioszintézisében való résztvételük révén

☺sérülések elfedését szolgáló anyagok képzése

☺részt vesznek a rezisztencia kialakításában

23
 IV. PEROXIDÁZOK

1. Kataláz (Fe3+ tartalmú)

2H2O2 2H2O + O2

☺főként peroxi-és glioxiszómákban

2. Szuperoxid-dizmutáz (Cu tart.)

2O2- + 2H+ H2O2 + O2

☺főként a kloroplasziszok
sztrómájában szolubilis enzimként

24