Glükoneogenezis

Nem szénhidrátjellegű tápanyagokból is képződhet

glükóz.
A glükoneogenezis nem a glikolízis megfordítása,
mert: a glikolízisben a
– glükóz glükóz-6-foszfát,
– fruktóz-6-foszfát fruktóz-1,6-difoszfát,
– foszfoenol-piruvát piruvát
lépések energetikailag irreverzíbilissé teszik a
glikolízist.
Glükózszintézis tejsavból (Cori-kör)
IZOM MÁJ

glükoneogenezis
glükóz véráram glükóz
glikolízis

piroszőlősav
tejsav véráram tejsav
 A glükoneogenezis sémája 1.
NAD tejsav
tejsav dehidrogenáz
+
NADH+H
piruvát Mitokondrium
ATP CO2 piruvát karboxiláz
ADP+Pi oxálacetát
GTP foszfoenol-piroszőlősav-
CO2
karboxiláz
GDP foszfoenol-piruvát malát
H2O
Malát inga
glicerinsav-2-foszfát

glicerinsav-3-foszfát
ATP

ADP
+
glicerinsav-1,3-difoszfát
NADH+H H2O
Pi
NAD+
glicerinaldehid-3-foszfát
 A glükoneogenezis sémája 2.

glicerinaldehid-3-foszfát dihidroxiaceton-foszfát

fruktóz-1,6-difoszfát glicerin
H2O
fruktóz-1,6-difoszfatáz
Pi
fruktóz-6-foszfát

glükóz-foszfát izomeráz

glükóz-6-foszfát glükóz-1-foszfát
H2O
glükóz-6-foszfát foszfatáz
Pi
glükóz
A glükoneogenezis nettó egyenlete:
2 piruvát + 4 ATP + 2 GTP + 2 NADH+H+ + 6 H2O
glükóz-6-foszfát + 4 ADP + 2 GDP + 2 NAD+ + 5 Pi.

6 ATP igény! Fedezet a tejsav egy részének

elégetéséből!
A májban, a vesében és a bél nyálkahártyában:
glükóz-6-foszfát + H2O glükóz + Pi, ∆Go’ = –13,9 kJ
Glükoneogenezis szabályozása:
piruvát karboxiláz allosztérikus regulációja
útján acetil-CoA a pozitív effektor
hexóz difoszfát foszfatáz révén: a citrát és a 3-
foszfo-glicerát fokoz, az AMP gátol.
Glükoneogenezis egyéb forrásokból
1. Glükózszintézis aminosavakból
Glükoplasztikus aminosavak

oxálacetát

glükoneogenezis

Legfontosabb glükoplasztikus aminosavak:

aszparaginsav, glutaminsav, alanin.
(ketoplasztikus aminosavak: lizin, leucin)
Glükogén és ketogén aminosavak: fenilalanin,
izoleucin, tirozin.
2. Glükoneogenezis propionsavból
CO2
H-CoA CH3
O O
propionsav CH3 CH2 C HOOC CH C
CoA ATP CoA
ATP ADP propionil-CoA biotin metil-malonil-CoA

B12
mutáz

O
HOOC CH2 CH2 C
CoA
szukcinil-CoA

Citrát körben oxálacetát

3. Glükoneogenezis glicerinből
NAD+
CH2 – OH CH2 – OH CH2 – OH

CH – OH CH – OH CH O

CH2 – OH CH2 – O – P CH2 – O – P

+
ATP ADP NADH+H

glicerin glicerin-1-P dihidroxi-aceton-foszfát

glükoneogenezis glikolízis glicerininga

 A szarvasmarha szervezetében keletkező glükóz
eredete

Megfelelő táplálék- Éhezés

ellátottság
Propionsav ~40–50%
Aminosavak ~25% ~60%
Glicerin ~5% ~20–30%
Tejsav ~10–20%
Glükoneogenezis a különböző állatfajoknál
A glükóz az agy és idegsejtek egyedüli, a méhben
fejlődő magzatnak pedig legfontosabb energia-
forrása, valamint a tejcukor-képződésnek is az
alapja.

Monogasztrikus állatok: normális takarmányozás

során bőségesen hozzájutnak a glükózhoz.

Kérődzők: a bendőben a szénhidrátok döntő

mennyiségéből illó zsírsavak képződnek a
bendőemésztést kikerülő, a bélből felszívódó
glükóz csak töredéke a szükségletnek.
A glükoneogenezis feladata: más anyagok
felhasználásával fedezze a kérődzők glükóz-
szükségletét, a monogasztrikus állatoknál pedig
akkor is elégítse ki a szükségletet, amikor
koplalnak, vagy a táplálékkal nem jutnak elegendő
glükózhoz.

A glükoneogenezis színhelye a máj (kismértékben a

vese).

A glükoneogenezist a mellékvesekéreg glüko-

kortikoid hormonja indítja meg.
A glükoneogenezis szabályozása
A vércukorszint szabályozással áll összefüggésben
agy glükózzal való ellátása a legfontosabb.
Szabályozók: glukagon, inzulin, kortizol.
Glukagon:
Izmok aminosav-tartalmát mobilizálja
Fokozza a zsírok hidrolízisét glükoneogenezis
glicerinből.
Inaktiválja a piruvát-kinázt glikolízis sebessége
csökken.
Sok acetil-CoA aktiválja a piruvát karboxilázt
sok oxálecetsav a glükoneogenezishez
Nő az Ala és Glu mennyisége (a glükoneogenezis
prekurzorai, piruvát és oxálacetát lesz belőlük).
Tehát: glikolízist gátolja, glükoneogenezist serkenti.
Mit kell tudni az inzulinról?
A hasnyálmirigy β-sejtjei termelik.
Hiánya esetén a sejtekbe nem jut be a glükóz
glikolízis helyett zsírsavak β-oxidációja.
Nő az acetil-CoA koncentrációja
Citrátkör nem tudja fogadni, mert az oxálacetát a
glükózt pótló glükoneogenezisben vesz részt.
Ketontestekké alakulnak ketózis

Ketontestek felhasználódnak az agy energia-

igényének fedezésére.

Túl nagy koncentrációban mérgezők (aceton,

acetecetsav).
Eszméletvesztés, kóma
Inzulin:
Anabolikus, segíti a glükóz bejutását a sejtekbe.
Gátolja a májban a glükoneogenezist katalizáló
enzimeket (piruvát karboxiláz, fruktóz-1,6-
difoszfatáz).
Serkenti a glikogén szintetázt glükóz
glikogénné alakul.
Gátolja a lipidek lebontását, serkenti a fehérjék
szintézisét aminosavakból.
Tehát: csökkenti a vércukorszintet, gátolja a
glükoneogenezist, elősegíti a glikogénszintézist.
Kortizol: (mellékvesekéreg hormon)
Az izomfehérjék lebontását segíti.
Hexózszármazékok keletkezése glükózból
A glükóz átalakulhat:
más hexózzá, -származékká,
diszacharidokká,
tartalék-, sejtfal-, külső váz poliszacharidokká,
komplex biomolekulákká,
cukorszármazékokká.
Reakcióképes származékok:
cukorfoszfát + NTP * NDP-cukor + PPi
NTP + hexóz-1-foszfát * NDP-hexóz + PPi
*glükóz-1-foszfát nukleotidil transzferáz
Glükóz–galaktóz epimerizáció:
UDP-glükóz UDP-galaktóz
(Lehetővé válik laktációban a laktóz szintézise)
Galaktóz lebomlása:
Tejcukor a bélben laktáz glükóz + galaktóz
epimeráz
galaktóz foszforilálódik UDP-galaktóz
anyagcsere.

Glükóz glükuronsav (poliszacharidok építőköve,

aszkorbinsav-szintézis prekurzora, aromás
vegyületek ürítése)

Szacharóz: glükózból és fruktózból, 3 ATP-t igényel:

glükóz + fruktóz + 2 ATP + UTP szacharóz + 2 ADP + UDP +
PPi + Pi
Tejcukor:
UDP-galaktóz + glükóz laktóz + UDP
Raktározott poliszacharidok bioszintézise és
felhasználása
A glükóz-6-foszfát a májban a glikogén, a növények-
ben a keményítő szintézisére fordítódhat.
ATP ADP

glükóz glükóz-6-foszfát glükóz-1-foszfát

hexokináz glükóz-foszfát mutáz

UTP PPi

UDP-glükóz.
glükóz-1-foszfát
uridil transzferáz

(glükóz)n + UDP-glükóz (glükóz)n+1 + UDP

∆Go’ = –13,4 kJ
Szerkezeti poliszacharidok
Cellulóz: a glükóz β(1→4) összekapcsolódása
cellulóz szintetáz közreműködésével:
NDP-glükóz + (glükóz)n NDP + (glükóz)n+1
Xilánok: UDP-xilózból β(1→4) kötéssel
Kitin: kitin szintetázzal
UDP-N-acetil-glükózamin + (N-acetil-glükózamin)n
β(1→4)-N-acetil glükózamin)n+1 + UDP
Peptidoglikán: peptidekből és szénhidrátrészből
komplex folyamatsorban épül fel.