Biológiai jelentőségű vegyületek

1. Szénhidrátok (=szacharidok, cukrok)

A. Egyszerű szénhidrátok
- monoszacharidok
- nem bonthatóak egyszerűbb cukrokra
- pl: szőlőcukor, gyümölcscukor

B. Összetett szénhidrátok
- diszacharidok: két egyszerű cukorra bonthatóak, répacukor, tejcukor
- poliszacharidok: sok egyszerű cukorra bonthatóak (keményítő, cellulóz)

A, Monoszacharidok (C3-C7 )

- Funkciós csoport: -OH , =O -> hidroxol + oxo-csoport (láncvégi aldehidek:

aldózok, láncközti ketonok: ketózok)
- Triózok (C3 )
 2. Pentózok (C5)
- C5H10O5 : ribóz -> ribonukleinsav (RNS), vírusok örökítőanyaga, fehérjék
előállítása a szervezetben
- C5H10O4: dezoxiribóz -> dezoxiribonukleinsav (DNS), örökítőanyag

3. Hexózok (C6)
- C6H12O6 (glükóz) – aldóz adja a gyümölcs édes ízét (szőlőcukor) ->
vércukor: magas: diabétesz
- C6H12O6 (früktóz) – ketóz adja a gyümölcs édes ízét -> édesebb
- cukorbetegség: - erek, vérkeringés károsodása
- hirtelen nagymértékű fogyás
- szomjúság
- szédülés
- gyakori vizelésiinger
- acetonos lehelet
- kezelése: diéta, inzulin

DISZACHARIDOK

maltóz cellobióz szacharóz

elnevezés malátacukor - répacukor
összetevők 2 glükóz 2 glükóz 1 glükóz, 1
früktóz
képlet C12H22O11 C12H22O11 C12H22O11
Bio. jel csírázó cellulóz tartaléktápanyag
 magvakban lebontásakor ebből készül a
keletkezik keletkezik kristálycukor
keményítőből
fehling reakció + + -

C. poliszacharidok
- sok egyszerű cukor egységből állnak (több 100, több 1000)

keményítő cellulóz
összetétel több 100 glükóz több 1000 glükóz
szerkezete amilopektin,amilóz egyenes, szálas
fizikai tulajdonság fehér, szilárd, oldódik fehér, szilárd nem
meleg vízben oldódik vízben
kimutatása + jód -> lila -
bio jel növényeknél növényeknél a sejtfal,
tartaléktápanyag szilárdít
felhasználás étkezések, sűrítőanyag, vatta, papírgyártás
keményítés -> ruházat
keményítő -> amiláz
enzim -> maltóz (édes
íz)

2. Aminosavak

- Funk csop: NH2 , COOH (aminosavak, karboxil-csop (karbonsav)

- 20 féle aminosav építi fel a fehérjéket
- DNS -> fehérje molekulák, tulajdonságokat határoz meg
FEHÉRJÉK

- polipeptidek: sok aminosavból jönnek létre. polipeptidek + H2O ->

kondenzáció
- peptid-kötés található
- csak aminosavak – pl: inzulin
- tiroxin: poipeptidek mellett jódot is tartalmaz

a) fehérjék szerkezete
1. elsődleges szerkezet
- dns -> fehérje -> meghatároz egy tulajdonságot
- AS sorrend határozza meg (polipeptidlánc)
 - fenilketomunia: fenil-alamin hiánya -> idegrendszer károsító anyagok
terjesztése

2. Másodlagos szerkezet
- Alfa-hélix, Béta-redő
- peptidkötések között hidrogén-kötés

3. harmadlagos szerkezet
- L-hélix, Bétaredő váltakozása
- oldalláncok közötti kötés stabilizálja
- kovalens, dip-dip, diszperziós kötés

4. negyedleges szerkezet
- több alapegységből álló fehérjékre jellemző pl: hemoglobin

reverzibilis kicsapás (koaguláció)

 visszafordítható, H2O hozzáadással

 hőemelkedés, NACL, hidrátburok elvonás
irreverzibilis

- nem visszafordítható
- hőmérséklet növekedése
- réz-szulfát hozzáadása
- sósav, kénsav, salétromsav hozzáaadása
- a fehérje szerkezete véglegesen megváltozik
- denaturálódik a fehérje

NUKLEINSAVAK

= polinukleotidok

dns rns
(dezoxiribonukleinsav) (ribonukleinsav)
összetétel bázis: ademin: A A
guamin: G G
citozin: C C
timin: T Uracil: U
foszfát-csoport foszfát csoport
nukleotid nukleotid
szerkezet kettős hélix egyszálú
(csigalépcső)
A ketteskötés T
C hármaskötés G
jelentőség örökítőanyag (sejtmag) örökítőanyag
(fehérjeszintézis)