20.

Szacharóz, cellulóz, keményítő

SZACHARÓZ, répacukor, nádcukor, kristálycukor: C12H22O11
Szerkezet: egy α-glükóz és egy β-fruktóz molekulából
keletkezik, 1,2 helyzetben
α-szerkezetű glükózrész miatt a moleklua alakja megtört,
elgörbült
Fizikai tulajdonságok:
- fehér, vízben jól oldódó, édes, kristályos anyag
- o.p.: kb. 160 °C utána karamellizálódik, majd elszenesedik
Kémiai tulajdonságok:
- nem adja az ezüsttükör reakciót
- nem redukáló hatású
 gyűrűk vizes oldatban sem nyílnak ki
 mindkét monoszacharid a glikozidos hidroxilcsoportjával vesz részt a
glikozidkötésben
~ glikozidkötés: a monoszacharidrészeket összekötő éterkötés, mert
kialakításában legalább az egyik monoszacharid a glikozidos
hidroxilcsoportjával vesz részt
- savas hidrolízissel glükózra és fruktózra bomlik
- nem ég, csak hamuba mártva (ebben a reakcióban a hamu katalizátorként működik)
Felhasználás:
- édesipari alapanyag, gyümölcskonzervek, üdítőitalok
Előfordulás:
- növények nedvében (pl.: nyírfa, sárgarépa)
Előállítás:
mérsékelt éghajlaton: cukorrépából - trópusi éghajlaton: cukornádból
Élettani hatás/szerep:
- hidrolízisét enzimek végzik
- túlzott fogyasztása egészségtelen: fogszuvasodás, elhízás (ezáltal szívinfarktus)

CELLULÓZ: (C6H10O5) n n = 3000 – 10000

Szerkezet:
- β-glükóz részletekből áll, mint a cellobióz molekulák
 1,4 helyzetben kapcsolódnak
- két molekula 180°-kal el van fordulva egymáshoz képest
- hosszú, nyújtott és szál alakú
- láncon belüli hidrogénkötések
 hidrogénkötés: egyik glükózrész gyűrűs oxigénatomja
+ következő glükózrész 3. hidroxilcsoportja között
- molekulák egymás mellé rendeződnek
 szálakat a 2. hidroxilcsoport és a CH2OH csoportok
közötti hidrogénkötések kapcsolják össze
- H kötések miatt rostok jönnek létre
Fizikai/Kémiai tulajdonságok:
- semmilyen oldószerben nem oldódik
- nem redukáló hatású
 Előfordulás:
- növényekben (vázanyag)
- legtisztábban a gyapotban (90%) tisztítva: vatta
- fa kb. 50%-ban tartalmazza
Felhasználás:
- papír és textilipar (len, kender, gyapot), műanyaggyártás (celluloid), robbanószergyártás
Élettani szerep:
- növényekben fontos vázanyag
- megemésztése az emberi szervezet számára képtelenség
- rostos anyagok segítik az emésztést, a tápcsatorna normális működését
 fogyasztásuk egészséges
KEMÉNYÍTŐ: (C6H10O5) n n= több száz
Szerkezet: keményítőszemcsék
2 rész: - amilopektin: szemcsék felületét/belső réteget határolja, vízben oldhatatlan, α-
glükózokból áll
- molekula ágas-bogas szerkezetű
 1,4 glikozidkötéseken kívül 20-25
molekulánként 1,6 glikozidkötés is
- amilóz: belső rész alkotója, meleg vízben oldódik, α-glükózokból áll
 néhány száz, 1,4-kötéssel
- α-helyzetű glikozidos oxigénhidak miatt meghajlik – emiatt
spirális szerkezet
= hélix-konformáció (egy menet 6-7 egységből áll)
- molekulán belüli hidrogénkötések
- csőszerkezet jön létre
Fizikai tulajdonságok:
- fehér, mikroszkopikus szemcsékből álló, szilárd anyag
- hideg vízben nem, de meleg vízben csirizzé alakul
 ragasztásra használható
Kémiai tulajdonságok:
- jóddal kék reakciót ad
 jód és keményítő kimutatására alkalmas reakció
 melegítésre elszíntelenedik, lehűtve újra kék
- nem adja az ezüsttükörpróbát
- nem redukáló hatású
Élettani hatása:
- fontos energiaforrás az állatok/ember számára
- tartalék tápanyag a növényekben
Keletkezés:
- fotoszintézis helyén növényi nedvekkel kerül a gumókba, gyökerekbe, magvakba,
majd szemcsék formájában kiválik
- lebontással energiát nyernek
Felhasználás:
- textilkeményítő, csiriz, keményítőszörp, krumplicukor, erjesztéssel alkohol gyártása
Előfordulás:
- keményítőtartalmú élelmiszerek
 kenyér, liszt, krumpli, gabonamagvak, tésztafélék
Előállítás:
iparban: burgonyából