Az élet molekulái II.

A szénhidrátok (szacharidok)

A szerves vegyületek különleges csoportja

- Cukrok
- Keményítők (liszt, burgonya és egyéb növényi részek)
- Cellulóz (növényi sejtfal)

Szénhidrát kifejezés a múlt századból származik: SZÉN + VÍZ

- Szőlőcukor C6H12O6 –> C6(H2O)6
- Nádcukor C12H22O11 –> C12(H2O)11
- Keményítő (C6H10O5)n –> [C6(H2O)5]n

Hevítés vagy vízelvonószer hatására vizet veszítenek és elszenesednek

- A H és az O aránya olyan, mint a vízben

Léteznek olyan szénhidrátok, melyekben a H és O aránya nem 2:1, tulajdonságaik alapján

mégis szénhidrátok
- Pl.: dezoxi-ribóz

Olyan szerves vegyületek is vannak, melyekben fennáll a 2:1 arány, mégsem szénhidrátok
- Pl.: formaldehid CH2O, ecetsav CH3COOH

Csoportosításuk: szerkezetük alapján

I. Egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok)

- Nem bonthatók kisebb molekulájú szénhidrátokra
- Vízben oldódnak, édes ízűek
- Pl.: szőlőcukor, gyümölcscukor

II. Kettős szénhidrátok (diszacharidok)

- Két monoszacharid-molekulára bonthatók
- Vízben oldódnak, édes ízűek
 - Pl.: répacukor, tejcukor

III. Összetett szénhidrátok (poliszacharidok)

- Sok monoszacharid-molekulára bonthatók
- Vízben rosszul oldódnak, nem édes ízűek
- Pl.: keményítő, cellulóz

Cukorszerű szénhidrátok: a monoszacharidok és diszacharidok

Nemcukorszerű szénhidrátok: a poliszacharidok

Egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok)

A molekulákat felépítő C atomok száma szerint:

- Pentóz (5)
- Hexóz (6)

Elnevezésük
- A görög számnév + „-óz” végződés
- A konkrét szénhidrátok nevei is „-óz” végződésűek: Pl.: glükóz
- Általános nevük az egyszerű szénhidrátok

1. A szőlőcukor (glükóz), C6H12O6

Hexóz

Szerkezete

Molekulájában öt C atom és egy O atom hattagú gyűrűt alkot

Síkra vetített vonalábra:

Fizikai tulajdonságai

Fehér színű, kristályos anyag, vízben jól oldódik

Melegítve bomlik, megsárgul (karamellizálódik)

Felhasználása

Szirup: a szőlőcukor tömény vizes oldata –> konzerv- és édesipar

- 30%-nál töményebb cukoroldat nem erjed

Gyógyászatban és a sport területén gyorsan ható energiaforrásként hasznosítják

2. A gyümölcscukor (fruktóz), C6H12O6

A szőlőcukor izomerje

Szerkezete

Biológiai szerepe

A szervezetben nem raktározódik, oxidációja energiát szolgáltat –> a cukorbetegek is

fogyaszthatják

3. A ribóz, C5H10O5

Az RNS egyik alkotója, öttagú gyűrű formájában található minden sejtben:

 4. A 2-dezoxi-ribóz, C5H10O4

A DNS alkotója, öttagú gyűrű formájában található minden sejtben

- Molekulájában a 2. szénatomon nincs oxigénatom

II. Kettős szénhidrátok (diszacharidok)

Két monoszacharid-molekulából vízkilépéssel keletkeznek

- Azonos és különböző monoszacharid molekulákból képződhetnek

1. A cellobióz, C12H22O11

Szerkezete

2 db Glükóz 1-4-es kötéssel

Lineáris molekula => kedvező energiaállapot

Fizikai tulajdonságai

Fehér színű, vízben jól oldódó por, alig édes ízű

Előfordulása

A természetben nem fordul elő, a cellulóz építőeleme

2. A laktóz (tejcukor), C12H22O11

Emlősök tejében (5-8%), édes ízét adja

3. A szacharóz (nádcukor, répacukor), C12H22O11

Szerkezete

Glükóz + fruktóz 1-2 kötéssel kapcsolódik vízkilépéssel

Fizikai tulajdonságai

Fehér színű, vízben jól oldódó anyag

160 ºC-on megolvad, megsárgul => karamellizálódik => tovább hevítve bomlik, elszenesedik

Előfordulása
Sok növényben előfordul

Előállítása

Gazdaságosan a trópusokon cukornádból, mérsékelt övezetben cukorrépából lehet kinyerni

Cukorgyártás:
- A felaprított növény szétzúzott sejtjeiből meleg vízzel kioldják a cukrot
- A cukorlevet tisztítják, bepárlással kristályosítják ki a cukrot
- A visszamaradt növényi részeket takarmányként hasznosítják
- A melaszból (magas cukortartalmú melléktermék) alkoholt erjesztenek

Felhasználása

Kristály-, kocka- és porcukor formájában fontos tápanyag, energiaforrás

Édes íz igény kielégítésében fontos
Gyümölcskonzervek, üdítőitalok készítése

Biológiai hatása

Mértéktelen fogyasztása egészségtelen: károsítja a fogakat is

III. Összetett szénhidrátok (poliszacharidok)

Olyan szénhidrátok, melyek

- vízben rosszul vagy egyáltalán nem oldódnak,
- nem édes ízűek, nem cukorszerűek,
- Molekuláik több 100 vagy több 1000 glükózmolekulára bonthatóak

Előfordulásuk
- Növényekben: keményítő és a cellulóz
- Emberekben, állatokban: glikogén
- Gombákban, rovarokban: kitin (N2 tartalmú poliszacharid)
 1. A keményítő, (C6H10O5)n n = több száz

Szerkezete

Fizikai tulajdonságai

Fehér színű, nem édes ízű, finom szemcséjű por.

Hideg vízben nem oldódik, meleg vízben kolloid oldatot képez.
(kolloid mérethatár: 1-500 nm)
- Szol állapot (solutio = feloldás), folyékony állapot: a forró, tömény keményítőoldat
- Gél állapot (gelatine = kocsonya), kocsonyás állapot: a lehűlt, tömény keményítőoldat

Hő hatására a keményítő bomlik

Kémiai tulajdonsága

Jód-keményítő-reakció: jódoldattal kék színűvé válik:

- A keményítőoldat melegítve elszíntelenedik, lehűtve újból megkékül
- A színváltás többször is megismételhető

Előfordulása

Főleg növények magjában, gumójában, hagymájában tartalék tápanyagként

A keményítőszemcsék fajra jellemzőek:
Felhasználása

A keményítő tartalmú élelmiszerek (kenyér, liszt, burgonya stb.) az emberiség legfontosabb

energiát biztosító táplálékai

- Kenyérsütéskor a felületen a legintenzívebb a bomlás –> a kenyér héja édes ízű, mert
(maltóz, glükóz => édes ízű szacharidok) molekulákra bomlik a keményítő

Burgonyából – enzimes (maláta, élesztő) lebontással – nyert szőlőcukor

- Fontos alkohol-alapanyag
- Krumplicukor az édesipar alapanyaga

A keményítőporból készített főzetet a textiliparban és a háztartásban vásznak „keményítésére”

alkalmazzák => nevének eredete

A lehűtött, sűrű, ragacsos keményítőfőzetet csiriz néven ragasztónak használják.

2. A cellulóz, (C6H10O5)n n = több ezer

Fizikai tulajdonságai

Sem vízben, sem más szervetlen vagy szerves oldószerben nem oldódik

Előfordulása

A természetben legnagyobb mennyiségben előforduló szerves vegyület

Minden növény sejtfala cellulóz, egyes állatok szervezetében is előfordul

Felhasználása

Szilárdító szerep:
- Lenben, kenderben, gyapotban hosszú szálakat képez, amit a textiliparban fonalak
készítésére hasznosítanak.

A rostok feldolgozásával készülnek a pamutfonalak, a zsinegek, azokból vásznak, szövetek,

zsákok stb.

A rövidebb cellulózrostok papírgyártásra, vattakészítésre alkalmasak.

- A laboratóriumi szűrőpapír csaknem tiszta cellulóz
- A különböző minőségű papírok más anyagokat is tartalmaznak

Fontos táplálkozási tényező:

- Szervezetünk nem képes lebontani és hasznosítani, a bélműködést serkentik, elősegítik
az emésztést
- Növényevő állatoknál cellulózbontó baktériumok speciális enzimjeikkel képesek
lebontani a cellulózt

Facukor => állatok takarmányozása