A mítosz (müthosz) görög szó. Eredeti jelentése történet, mese, monda.

Az ókori görög hitvi

politeista, tehát sokistenhitû volt. Három fokozata van:
- teriomorfizmus: állatarcú istenek pl.: sas, bagoly, bika, tehén, ló, galamb
- átmenet: félig állat, félig ember arcuk van pl.:
kentaur (ló és ember),
minotaurusz (bika és ember),
szphinx (oroszlán és ember),
hárpia (ragadozó madár és ember),
- antropomorf: emberistenek, melyeknek esetleg megmaradnak állati tulajdonságaik pl.
: bagoly szemû Pallasz Athéné.
Ezeknek az isteneknek a világa tükörképe a földi világnak. Úgy élnek ahogy az emberek: szül
esznek (ételük az ambrózia), isznak (italuk a nektár), harcolnak, gyermekeik születnek, vi
szont sosem halnak meg.
A görög mitologikus elképzelések megegyeznek abban, hogy a világ az istenek nászából jött l
bi fejlõdése és tökéletesedése az istenek egymással folytatott harca árán valósult meg.
Elsõnek jött létre Khaosz, a tátongó "Üresség", majd õt követte Gaia, a széles mellû Föld,
elem" istene. Gaia elõször méltó párját hozta a világra, a csillagos égboltot, a mindent be
anoszt. Az Ég és a Föld elsõ gyermekei voltak az elsõ istenek. Elõször hét titánt szült Gai
t Atlasz és Prométheusz is, majd megszülettek leánytestvéreik a titaniszok. Aztán három egy
mû és három százkarú óriás jött a világra. Az Ég és a Föld elsõ gyermekei, durva óriások, s
aga Uranosz is elborzadt gyermekei láttán, és a küklopszokat meg a százkarúakat letaszított
z alvilágba. Gaia ezért megharagudott férjére, s fellázította a titánokat, hogy álljanak bo
pjukon. A legifjabb titán, Kronosz vállalkozott erre a feladatra, és apját megfosztva férf
iasságától átvette az istenek feletti uralmat. Testvérét Rheiat vette feleségül, de félve,
apja sorsára jut, születendõ gyermekeit sorra lenyelte. Ezért Rheia, mikor legutolsó gyer
mekét, Zeuszt várta elbújt Kronosz elõl Kréta szigetén. Zeusz születése után egy követ tett
azt adta át férjének. Kronosz gyanakvás nélkül lenyelte a követ. A gyermek Zeusz Kréta szig
velkedett. Mikor felnõtt, mérget adott be apjának, aki ettõl sorra kihányta korábban elnyel
gyerekeit.
Ezután Zeusz tíz évig tartó háborút indított Kronosz és a titánok uralma ellen. Zeusz, az a
iszabadított küklopszokkal és százkarú óriásokkal legyõzte apját. Így lett Zeusz az istenek
z emberek atyja, õ alakította ki a rend és az értelem világát. Zeusz elsõ felesége Themisz
Uranosz és Gaia leánya, a Törvényesség istennõje. Második felesége Héra lett, aki egyben t
s, õ a nõk védelmezõ istennõje. Házasságukból született : Arész, a Háború istene. Zeusz sze
kitõl Apollón, a Világosság, a Jóslás és a Költészet istene, valamint Artemisz, a Vadászat
e is született. Héra nagyon megharagudott férje kicsapongásai miatt, és elhatározta, hogy õ
szül egy olyan gyereket, aki nem Zeusztól származik. Így látta meg a napvilágot a férfi né
gant Héphaisztosz. Õ azonban olyan csúnya volt, hogy születése után anyja ledobta az Olümpo
. A zuhanás miatt kitörte a lábát és az Etna vulkánban berendezett kovácsmûhelyében élt. Hé
volt a Tûz és a Kovácsmesterség istene, az istenek sánta kovácsa. A tudás és a Mûvészetek i
llasz Athéné, Zeusz fejébõl pattant ki. A Zeusz villámától megérintett tenger habjaiban szü
meg Aphrodité, a Szépség és a Szerelem istennõje. Zeusz fia még Hermész a Tolvajok istene,
mész utóda pedig Pán, a Pásztoristen. A görög istenek sorában meg kell említeni még Dionüsz
zõlõ, a Bor és a Mámor istenét; Hébét, az Ifjúság istennõjét; és Héliosz Napistent. Zeusz v
andó nõ gyermeke Héraklész félisten lett. A Sors istenei a Moirák, akik az élet fonalát szö
a-néha el is szakítanak egyet. A Mûvészetek és Tudományágak legjelentõsebb képviselõi pedig
nõbõl álló Múzsák. A Csillagászat múzsája Uránia.
A görög istenek életörömmel teli játékossága olümposzi derübe vonja a világot, de anélkül,
, érzelmes módon elrejtené az emberi lét fájdalmas valóságait. A mítoszok kialakulása a gör
jlõdésében már évszázadokkal Homérosz és Hésziodosz elõtt elkezdõdött, sõt valószínûleg elé
nban mégis Homéroszé és Hésziodoszé az érdem, hogy változatainak végtelen lehetõségeiben fe
oszok jelentõségét és nagyfokú mûvészi tudatossággal használták ki lehetõségeit és alkották
t, amelyek fõ forrásai lettek a görög mitológiának, s amelyek a mítoszok újabb és újabb leh
ibontakozására ösztönözték az utánuk mûködõ költõk egész sorát. Nekik tulajdonítható a rége
galmainak határozott típusokká való formálása, amelynek fõbb vonásai egyöntetûséget mutatna
etek terén a nagyfokú változatosság uralkodik, mert a görögök sohasem ragaszkodtak egységes
os rendszerhez, sem pedig a megállapított, kötött hitbeli dogmákhoz.

További lexikonok a Változó Világban

Változó Világ Enciklopédia
A Tudás 365+1 Napja
Az Év 361+1 napja
Élvezetek Lexikonja
Életrajzok
Interjúk
Az Új Szavak Lexikonja
Hasznos tudnivalók
Üzleti Enciklopédia
Cégmutató
A Számok Enciklopédiája
Tudásterek a Változó Világban
Innovációs Tér + Lexikon
Európai Tér + Enciklopédia
Budapesti Tér + Lexikon
Idõs Tér + Lexikon
Fogyasztói Tér + Enciklopédia
Gasztronómiai Tér + Lexikon
Kisebbségi Tér
KVÍZ
Mitológia

X
Hirdetés X

Vallási Útmutató és Címtár

Adikia: A jogtalanság istennõje, Diké nõvére. Ha létezik jog és igazságosság a világon, lét
jogtalanságnak is, hisz az egyik hiányában értelmét veszítené a másik. Mivel tehát erre a c
zükség volt egy istenségre, a feladatot Adikia látta el.
Folytatás

Beszélgetések az Új Kertben
Kompetencia
Kreativitás
Tehetség
Boldogság

Bentheszikümé: Poszeidón és Amphitrité leánya, Tritón, Rhodé és Kümopoleia testvére, a teng

nõje.
Folytatás

BAK: (Latin neve: Capricornus) Mitopoétikus szereplése mindenek elõtt páratlan szexualitásá
, kéjvágyát és termékenységét emeli ki. Ezért áll kapcsolatban olyan istenekkel és egyéb mi
eplõkkel, akik e tulajdonságok hordozói, mint például a görög mitológiában Pán. Az ókori gö
hogy Pán, az erdõk és a pásztorok istene, a titánok ellen vezetett harca során azért zuhant
y folyóba, hogy ellenségei elõl megmenekülhessen.Más istenekhez hasonlóan õ is hal alakot a
t ölteni.Ám túl késõn ugrott a vízbe, ezért az alsó fele halfarokká változott, a feje szonb
Késõbb Zeusz az égre helyezte. A halfarkú kecskét manapság Bak csillagképnek hívjuk. Az égi
yis a kecskebõr Zeusznak és Athénének az attribútuma. Homérosz szerint az égisz az a pajzs,
elyet Héphaisztosz készített Zeusznak.
A mítosz másik változata, ami Athénének tulajdonítja, az égiszt tüzet okádó szörnynek rajzo
a szülte, majd Athéné megölte, s bõrébõl pedig pajzsot készített magának. Az Akropholiszon
n kecskebakot áldoztak Athénénak, bõrét pedig égiszként szobbrára borították. A Bak csillag
Hesztia.

BIKA: (Latin neve: Taurus) Létrejötte a görög mitológiában a hüaszokhoz, vagyis a nimfákhoz
solódik. A nimfák Atlasz leánya, számuk kettõ és hét között ingadozik. Fiú testvérük Hüasz
esztése után a hüaszok belehaltak a bánatba. Zeusz ezért az égre emelte õket, és a Bika csi
be helyezte el.
Az antik hagyományba a Bika hónap istennõje Aphrodité.

X
Hirdetés X
C

Csillagképek: Õsidõk óta az összes csillagkép közül azok vonják leginkább magukra a figyelm
ek az ekliptika mentén fekszenek. Ezek az állatövi csillagképek. Teljesen természetes ez a
jelenség, hiszen éppen ezekben a csillagképekben mozog a Nap, a Hold és itt haladnak a
bolygók is. Gyakran észrevehetjük, hogy valamelyik állatövi csillag képben még egy fényes é
látható. Ez rendszerint a négy legfényesebb bolygó, vagyis a Vénusz, Mars, Jupiter és a Sza
nusz. Ezeknek az égitesteknek az együttállásából kísérelték meg az asztrológusok idõrõl idõ
er sorsát megmagyarázzák, kifürkésszék. Az állatövhöz nyúltak, ha a sorsról kellett horoszk
Az állatöv a maga egészében az ég dicsõségének, a teljes körforgásnak, a fény szférájának,
sztos érzéseknek, és az idõ a szimbolikáját fejezte ki. A tavasz három hónapját: márciust,
ust az asztrológusok Kos, Bika és Ikrek havának nevezik. A nyár három hónapját júniust, júl
ugusztust az asztrológusok Rák, Oroszlán és Szûz havának nevezték el. Ez az elnevezés igen
ivel a napforduló alkalmával a Nap a levegõs, száraz Ikrekbõl a vizes Rákba, onnan pedig a
es száraz Oroszlánba lép. A õsz három hónapját: szeptembert, októbert és novembert az asztr
Mérleg, Skorpió és Nyilas havának nevezik. A tél három hónapját: decembert, januárt, februá
trológusok Bak, Vízöntõ és Halak havának nevezik.
Folytatás

Daimón: Meg nem határozott eredetû isteni lény, aki az ember sorsára gyakorolt befolyást. H
l ártó, hol jóakaratú volt, az ember életének fõ eseményei tõle függtek.
Folytatás

Eidothea: Próteusz és Pszamathé leánya, tengeri istennõ. Õ tanácsolta Menelaosznak, hogy ke

se fel apját Próteuszt, s kényszerítsen ki jóslatot tõle.
Folytatás

Folytatás

Gaia: Khaosz leánya, Erebosz, Nüx és Tartarosz testvére, a Föld istennõje. Önmagától szülte
, Pontoszt és a hegyeket, utóbbiakkal együtt az Oreiászokat. Pontosztól Thaumaszt, Phorküsz
, Néreuszt, Eurübiát, és Kétót szülte. Uranosz késõbb férje lett, akitõl elsõnek a Hekatonk
, akiknek egyenként ötven fejük és száz karjuk volt. Mikor Uranosz meglátta õket elborzadt
tól, és a Tartaroszba vetette mindnyájukat. Ezután megszülettek a Küklópszok, ezek is hárma
tak, azonban nekik csak egyetlen szemük volt a homlokuk közepén. Uranosz õket is bilincs
be verte. Majd megszülettek a Titánok és a Titaniszok. Gaia utolsó fiait fellázította Urano
z ellen, amiért elsõ gyermekeit fogságban tartotta. Tervének végrehajtásában legfõképpen Kr
ett részt a többi Titánnal együtt, csak Ókeánosz nem vállalt részt az összeesküvésbõl...
Folytatás

Hádész: Kronosz és Rheia negyedik gyermeke, a legidõsebb fiú, Hesztia, Démétér, Héra, Posze
sz testvére, az Alvilág fejedelme. Megszületése után ugyanaz a sors jutott neki, mint többi
testvérének, apja lenyelte attól való félelmében, hogy valamelyik gyermeke ledönti majd tró
sak Zeusz kerülte el ezt a sorsot, mivel anyja titokban szülte meg, és elrejtette Kréta
szigetén. Mikor felnõtt, fellázadt apja ellen és elnyelt testvérei visszaadására kényszerít
Mikor Kronosz gyomrából kiléptek, Zeusz mellé pártoltak és megdöntötték apjuk uralmát. Ezut
estvér Hádész, Poszeidón és Zeusz sorsot húztak, hogy a világ melyik részét ki fogja uralni
lett az ég, Poszeidóné a tenger, Hádészé pedig az Alvilág. Hádész birodalma a föld mélyén t
ete a vad, kietlen Aszphodélosz mezõk voltak, amelyet a Könnyek mezejének is neveztek. I
tt azok az elhunytak bolyongtak céltalanul, akik életükben se jók, se rosszak, vagy jók is
, meg rosszak is voltak. A következõ az elõzõvel határos övezet az Erebosz örök homálya, ah
gszínû palotája állt. Itt lakott feleségével, Perszephónéval, Démétér leányával, akit õ rab
A palotától balra egy fehér ciprusfa állt, közvetlen a feledést hozó Léthé vize mellet, ah
vatatlan halottak jártak inni...
Folytatás
HALAK: (Latin neve: Pisces) A hal a termékenység, a bõség, a bölcsesség, a közöny, a szexuá
és az ostobaság szimbóluma. A görög mitológiában Héliosz Napisten naphajón járja végig útj
az alsó világban pedig egy halon, amely a Napisten hátas állata. Egy másik történet szerin
phrodité és Erosz egy halandóval, Tithónosszal harcoltak, akinek különös végzetet szánt a s
erelme, a Hajnal istennõje halhatatlanságot kért számára Zeusztól, de elfelejtett örök ifjú
kérni, ezért Tithónosz öregebb volt az országútnál. Amikor Aphroditét és Eroszt üldözte, az
be ugrottak, ahol hallá változtak. A Halak képviselõje maga Zeusz. A Halaknál még meg kell
mlíteni a görög mitológián kívül még számos hiedelmet. A burján felfogás szerint a világten
hordja hátán a Földet. Hirtelen mozdulata okozza a földrengést.
Az azték mitológia szerint Teszhatlipoka, mert különb akart lenni fivéreinél, Nappá változo
amuból formált emberekkel népesítette be a Földet, de a többi isten parancsára víz mosta el
mennyit, s az emberek halakká változtak. Számos olyan hiedelem van, Amelyek szerint különbö
halak voltak az emberek õsszülõi, illetve a halak egyes emberi testrészekbõl lettek. Több a
rikai hagyományban a halott lelke ölt testet a halban. Kínában, Indiában és néhány más régi
az újjászületést jelképezi.

I, J

Iakkhosz: Zeusz és Démétér fia, Perszephóné testvére, az ünnepi felvonulások és menetek ist
Folytatás

IKREK: (Latin neve: Gemini) Léda, egy halandó nõ ikerpárt szült Zeusznak. A félisteneket Ka
tornak és Polydeukésnek (Polluxnak) nevezte el. Nekik volt még testvérük Klytaimnéstra és H
na is, kinek késõbb elrablása szolgál majd a trójai háború ürügyéül. Volt azonban még két i
ndóak voltak, Idas és Lynkeus. Idas leányára Kastor és Polydeukés szemet vetett és elrabolt
y a két ikerpár között viszály támadt. Egyszer amikor Kastorék õrizetlenül hagyták marhacso
as és Lynkeus úgy döntött, hogy kárpótlásul elrabolják az állatokat. Kastor és Polydeukés a
tervre, és nagy összecsapásra került sor, melyben Idas egy dárdával végzett Kastorral, Pol
ukés pedig Lynkeusszal. Az életben maradt Idas és Polydeukés végsõ harcát Zeusz zárja le, f
vára. Idasnak megkell tehát halnia. Fiát Polydeukést pedig azzal kárpótolta testvére elvesz
hogy választhat két megoldás között. Az elsõ az, hogy bár félisten mégis örökké élhet az Ol
ten társaságában. A másik pedig, hogy megmarad halandónak és élete napjainak egyikét a föld
tölti Kastorral, a másikat pedig az égi palotában szintén testvérével. Polideukés nem élve
lehetõségével, de élve testvére iránti szeretetével ez utóbbit választotta. Zeusz büszke vo
fiára ezért örök életûvé tette õket az Ikrek csillagképben.
Az Ikrek havában Hermész uralkodik. Római neve Mercur és a hónap az õ édesanyjáról, Maia is
pta a május nevet.
K

Kabeiró: Próteusz és Pszamathé leánya, Eidothea testvére, Héphaisztosz kedvese, a Kabeirosz

anyja.
Folytatás

KOS: (Latin neve: Aries) A görög mitológia hagyományában az Aphroditénak szentelt állatok k
tozott. A kosról szóló, ismert legendák közül minden bizonnyal az aranygyapjas történet a l
bb, amely az ókori Görögországból származik. Élt ezen a területen egy király, Athamasz. A
y, Nephelé volt a felesége. Volt két gyermekük is: egy lányuk akit Hellének hívtak, és egy
hrixosz. Sokáig éltek boldogságban, de egy napon Athamasz elûzte feleségét, és Inóval lépet
re. Nephelé visszasétált az égbe, és ott azt a parancsot adta a többi felhõnek, hogy egy cs
esõt se küldjenek a görög király földjére. Így hát hiába szántottak-vetettek, szárazság és
. A király követeket küldött Delphoiba, hogy tanácsot kérjen Apollón szent jósnõjétõl, Püth
ondott a jósnõ, azt Athamasz sosem tudta meg, mert a hazatérõket a város határában Inó foga
mézes szavakkal, drága ajándékokkal megvesztegette õket. Így a zarándokok Apollón jóslata
azt jelentették a királynak, hogy mindaddig nem fog esni az esõ, amíg a Felhõ asszony két
yermekét fel nem áldozzák Zeusz oltárán. A két gyermek, Phrixosz és Hellé ezalatt a réten l
ték a nyájat, mivel gonosz mostohájuk Inó miatt már nem volt maradásuk a palotában. A pászt
az állatok között éltek. Különösen egy szép, szelíd kossal játszottak sokat, mert ennek a
nd egy szálig aranyból volt. Egyszer amikor senki sem figyelt rájuk, ez a kos, akit eg
yébként Hermész isten küldött, emberi hangon megszólalt és elmesélte nekik, hogy milyen ves
nyegeti õket. Azt javasolta, hogy üljenek fel a hátára, és a gyerekek hallgattak a szóra. A
kos belevetette magát a tengerbe, és az ázsiai partok felé úszott. A kis Hellé azonban báty
nyakába kapaszkodott, az út közepén nagyon elfáradt, és hiába bíztatták, elgyengült, lecsús
hátáról, és a tengerbe fulladt. Ezt a tengert, a mai Dardanellák helyén, Hellé tengerének n
k. Phrixosz, a megmenekült fiú hálaáldozat gyanánt feláldozta a kos Árész oltárán. A kos jó
az égboltra került Kos csillagképként.
A Kos hónapnak Árész, a Háború istene az ura. Római nevén õ Mars, innen ered a március elne
tavasz beköszönte nem csak békés mezõgazdasági munkák kezdetét jelentette, hanem a hadi vál
k megkezdésére is jelt adott. Ez a magyarázata, miért épp egy harcias isten lett a március
atrónusa.

L
Ládón: Phorküsz és Kétó fia, a Graiák, a Gorgók, Thoósza és Ekhidna bátyja. Hatalmas erejû,
t, aki emberi nyelven is tudott beszélni, ezért Héra felfogadta, hogy a Heszperiszekke
l együtt õ õrizze a Gaiától nászajándékba kapott aranyalmafát. Ládón dicséretesen végezte f
t senki sem háborgatta, hisz mindenki tartott tõle. Utoljára Héraklész akarta megszerezni
az aranyalmákat tizenegyedik feladataként. Mivel Ládón hûen védelmezte a fát, Héraklész len
, de Héra hálából hûségéért az égboltra emelte és csillagképpé változtatta.
Folytatás

Maia: Atlasz és Pléióné leánya, a Pleiászok egyike, Zeusz kedvese, Hermész anyja. Maiát Zeu
an látogatta meg, a Külléné-hegyen, míg Héra mélyen aludt, s így mit sem sejtett az egészrõ
mükbõl Hermész született, akivel gyermekkori tolvajlásai miatt Maiának sok gondja akadt.
Folytatás

MÉRLEG: (Latin neve: Libra) A mérleg számos leírás szerint korábban a Skorpióhoz tartozott,
sak késõbb vált önálló csillagképpé. A görög mitológiában Zeusz egy aranymérleg segítségéve
vetélkedõ emberek vagy harcosok sorsát. Hasonló funkciója van a mérlegnek az igazságszolgál
stennõje, Themisz kezében is. Héphaisztoszt az olümposzi vallás a Mérleg jegyéhez kapcsolja
mint a Mérleg csillagkép készítõjét.
Érdekes még megemlíteni az egyiptomi mitológia mérleghez fûzõdõ részét, amely az egyiptomi
irisz bíráskodásának tárgya. Ezzel méri meg a halottak szívét. A mérleg egyik serpenyõjébe
, áttételesen a lelkét helyezi, a másikba egy szobrocskát, vagy strucctollat tesz. A mérleg
y a halott erkölcsi érdemeit állapítja meg.

Naiászok: Folyamistenek leányai, a vizek nimfái. Szigorúan véve a belvizek istennõi voltak,
amelyek közé azonban jó pár Ókeánisz is tartozott. A Naiászokat három nagy csoportba lehet
ni a következõképpen: a Krenaiák a források, a Potameidák a folyók, patakok, a Limnakidák p
az állóvizek, tavak nimfái voltak. Lakásaik patakokban, folyókban, tavakban, forrásokban, n
dves barlangokban és hasadékokban voltak. Életüket akárcsak a többi nimfa énekkel, tánccal
tozással töltötték, de sokan társnõi voltak Artemisznek, vagy alkották Apollón, Hermész és
kíséretét.
Folytatás

NYILAS: (Latin neve: Sagittarius) A görög mitológiában a kentaur a Nyilas csillagzat hag
yományos jelképe. A kentaurok félig ember, félig ló testû lények, hegyek és erdõs ligetek s
fékezhetetlen természetû lakói. Ixion és egy felhõ egyesülésébõl születtek. A felhõ Zeusz p
tötte Héra alakját, akire Ixion szemet vetett. A kentaurok halandó lények, Kheirón kivételé
azonban fájdalom gyötri, mert véletlenül eltalálta Héraklész nyila, ezért megszeretne haln
mond halhatatlanságáról. Különös helyet foglal el Kheirón alakja mind az antikvitásban, min
ig a kozmológiai munkákban. Megjelenik az állatövi jegyek között, mint a Nyilas csillagzat
elképe.

O, Ö

Oisztrosz: A heves ösztönt, dühöt és haragot megszemélyesítõ alvilági démon, akit kígyókkal
ak.
Folytatás

OROSZLÁN: (Latin neve: Leo) Az argoszi síkság északi szegélyén magasodó hegyekben élt a nem
roszlán, s rettegésben tartotta az egész hegyvidéket. A görög mítosz szerint Ekhidna kígyói
lt az oroszlán anyja, és az állatot Héra küldte büntetésül erre a vidékre. A fenevad a váro
területeken garázdálkodott, és addig még senki sem tudta legyõzni, mert bõre az acélnál is
bnek bizonyult. Héraklész félisten vállalkozott arra a feladatra, hogy megöli az oroszlánt.
Egy kis városban, Kleónaiban szállt meg egy szegény parasztnál, akinek fiával szintén az or
lán végzett. Héraklész útra kelt, megkereste a vadállat barlangját, és mivel azon két kijár
betömte az egyiket. Az oroszlánt hosszas birkózás után buzogányütéssel elkábította, és pusz
fojtotta. Az oroszlán azonban még holtában is kemény feladat elé állította Héraklészt, mive
bõrét nem lehetett lefejteni. Ezért csak a gyémántnál is keményebb oroszlán karmokkal siker
latot megnyúznia. Magára vette az acél keménységû bõrt, így maga is legyõzhetetlenné vált.
leónaiba, a szegény paraszt feláldozta Zeusz tiszteletére utolsó kosát. Zeusz pedig fia, Hé
lész tiszteletére, emlékül az égre helyezte el az oroszlánt, így született meg az oroszlán
kép.
Az állatok királya méltó képviselõje a legmelegebb hónapnak. E forró égövi ragadozó ékesség
ly kalászkoszorúként, illetve napkoronaként övezi fejét.
P, Q

Palaimón: Athamasz orkhomenoszi király és felesége Inó fia, eredeti nevén Melikertész, teng
sten. Mikor a Dionüszosz nevelése miatt Athamasz házára haragvó Héra õrületet bocsátott a k
s az szarvasnak nézve megölte egyik fiát Learkhoszt, Melikertész anyjával együtt menekülni
dett haragvó apja elõl. Athamasz üldözni kezdte a szerencsétleneket, mire azok egy szirt t
etejérõl a tengerbe vetették magukat. A Dionüszosz neveléséért hálás Zeusz kérésére Poszeid
néven tengeristennõvé, Melikertészt pedig Palaimón néven tengeristenné változtatta. Palaim
ngeren utazókat, a hajósokat oltalmazó isten lett, aki delfinháton járta a tengert és segít
a bajbajutottakon.
Folytatás

Rheia: Uranosz és Gaia leánya, Titanisz, a többi Titanisz, a Titánok, a Küklópszok és a Hek
nkheirek testvére, Kronosz felesége, Hesztia, Démétér, Héra, Hádész, Poszeidón és Zeusz any
yt Kronosz atyjától megszerezte a világ feletti uralmat, nõvérét Rheiát vette feleségül. Rh
onban ez a házasság nem sok örömet hozott, mert ahogy gyermekeit megszülte, férje sorra len
elte azokat, mert nem akarta, hogy valamelyik utódja letaszítsa trónjáról, megfossza király
méltóságától. Öt gyermekét nyelte el így, három leányát, és két fiát. Ezek mint isteni lén
len apjuk belsejében, de ez nem nagyon vigasztalta a bánatos Rheiát. Mikor újabb gyermek
et várt, Zeuszt, elhatározta, hogy ezt a gyermekét megmenti, és bosszút áll Kronoszon. Felk
reste hát szüleit, hogy tanácsot kérjen tõlük terve végrehajtásához. Szülei tanácsára éjnek
ahol titokban megszülte fiát, megfürösztötte, megszoptatta és átadta anyjának, aki Kréta s
vitte, a Dikté-hegyre...
Folytatás

RÁK: (Latin neve: Cancer) Az alakzat a híres görög hõs, Héraklész emlékét õrzi. Neki egy al
a sokfejû vízikígyót kellett legyõznie. A küzdelem kezdetben szerencsétlenül alakult. Ahány
ak levágott egy kígyófejet, annak helyére mindannyiszor két másik fej nõtt. Az állatok a rá
el mind Héraklész mellett álltak. A rákot Héra istennõ azért küldte oda, hogy fogja meg a h
rák Héraklészt valóban sarokba szorította, õ végül mégis legyõzte a vízikígyót. Héra úgy kö
gy az állat késõbb csillagkép formában az égbolton foglalt helyet.
Június a görög Héra hónapja. Római neve Iunó istennõ, innen kapta a június a nevét.
S, Sz

Szalmakisz: Naiász, aki egy káriai tóban lakott, Halikarnasszosz közelében. Ez a nimfa nem
járt Artemisszel vadászni, nem kedvelte a vadászat örömét. Társnõi gyakran megrótták ezért
llgatva rájuk csak naphosszat gyönyörû haját fésülte és csodálta magát a tó kristálytiszta
r Szalmakisz tavához elvetõdött Hermész és Aphrodité gyönyörû fia, Hermaphroditosz. A nimfa
emre gyúlt iránta, és megpróbálta elcsábítani a fiút, de az szemérmesen elutasította. Erre
z cselt szõve úgy tett, mintha eltávozott volna, de csak a tavat környékezõ bokrokig ment,
nnan figyelte titokban a fiút. Hermaphroditoszt csábította a kristályos csillogású víz, maj
bban a hiszemben, hogy egymagában van ledobta ruháit és megmártózott a tóban. A rejtekérõl
kedõ Szalmakiszt õrült lángolás kerítette hatalmába, mihelyt megpillantotta az ifjú meztele
tét, a tóba ugorva megragadta, s arra kérte az isteneket, hogy egyesítsék kettejük testét ö
Kívánsága meghallgatásra talált, s a két test eggyé forrt...
Folytatás

SKORPIÓ: (Latin neve: Scorpius) Ishara ismeretlen eredetû, számos elõ-ázsiai nép mitológiáj
ereplõ archaikus isten. Eredetileg termékenység istennõ volt. Ezenkívül az igazság és az ít
Nevével szavatolták az eskü betartását. Jelképe a skorpió és a Skorpió csillagkép. Egy más
erint Artemisz istennõ parancsára egy skorpió szúrása ölte meg Oriont. Amióta orion az égbo
került, azóta minden skorpiót gyûlöl, így azonnal eltûnik a nyugati látóhatáron, amint a Sk
en feljön.

SZÛZ: (Latin neve: Virgo) Asztraia a görög mitológiában Zeusz és Themisz leánya, az igazság
nnõje, a szemérmesség nõvére. Asztraia eredetileg az aranykor boldog emberei között élt, de
az emberek erkölcsi romlását, képtelen volt elhagyni a földet, és visszatérni az égbe, ahol
csillagzat néven ismert.
A Szûz havának szimbolikája az aratást és a betakarítást uralja. Nem mellékes, hogy a Szûz
z olümposzi vallás szerint Démétér, a gabonaistennõ volt a védnöke.

Tartarosz: Khaosz fia, Erebosz, Nüx és Gaia testvére, az örök sötétségbe burkolózott, félel
neketlen mélységû alvilági szakadék istene. A szakadék körül magas rézfal futott körbe, kap
, de kapufélfája márványból volt, a szakadék mélyébõl szörnyû dohszag tört elõ és iszonyú v
ta. Olyan távolság választotta el a földtõl, mint amilyen azt az égtõl. A Tartaroszba vetés
gszörnyûbb büntetés volt, itt bûnhõdtek a gonosz életûek , akik soha nem értek gyötrelmeik
ta be Uranosz és Kronosz is a Hekatonkheireket és a Küklópszokat, akiket Zeusz szabadított
ki végleg, s ez volt a legyõzött Titánok börtöne is, és a Tartarosz õrei - elõzõ foglyai -
nkheirek lettek. Tartarosznak fia is született, nõvérétõl Gaiától, ez volt Tüphón, a retten
ny.
Folytatás

U, Ü

Uranosz: Gaia apa nélkül szült fia, Pontosz és a hegyek testvére, Gaia férje, az égbolt ist
. Uranosz a tátongó Khaosz után magához ragadta az uralmat és magát nyilvánította a világ u
leségül Gaiát választotta, akivel tizennyolc gyermeket nemzett, a Hekatonkheireket, a Kükló
szokat, a Titánokat és a Titaniszokat. Azonban elsõ hat fiát gyûlölte, és szörnyû külsejük
csre verve a Tartaroszba börtönözte õket. Gaiát férje viselkedése nagyon bántotta és végsõ
a Titánokhoz fordult. Kérte õket álljanak bosszút apjukon. Kronosz vállalta anyja kéréséne
sítését, egy sarlót vett át tõle, majd mikor az beavatta tervébe elbújt és várt. Mikor éjsz
anosz szerelmesen közeledett feleségéhez, de ekkor Kronosz kitört rejtekébõl, rárontott apj
könyörtelenül kiherélte. Uranosz sebébõl vércseppek hullottak a földre és Gaia ezt magába
egszülte az Erinnüszeket, a Meliászokat és a Gigászokat...
Folytatás

V, X, Y

Folytatás

VÍZÖNTÕ: (Latin neve: Aguarius) Ganümédész a görög mitológiában Trósz trójai király és Kall
nümédész apja nyáját legeltette az Ida-hegy erdõs lankáin, amikor Zeusz, elbûvölve rendkívü
képében elragadta, felvitte az Olümposzra, és megtette égi pohárnoknak. A lakomákon õ töltö
ektárt az isteneknek. Ganümédészért kárpótlásul az apja megkaphatta Zeusztól a világ legjob
vagy a Héphaisztosz készítette arany szõlõvesszõt.
A mítosz egyik változata szerint Ganümédész felkerült az égre az állatöv Vízöntõ csillagkép
Z

Zélosz: Pallasz és Sztüx fia, Bié, Kratosz és Niké testvére, a hatalom megszemélyesítõje. Z
pjával, szüleivel és testvéreivel Zeuszt segítette a titanomakhiában, s mikor a harc a láza
yõzelmével végzõdött, Zeusz jutalmul kísérõjévé és testõrévé avatta.
Folytatás