Módszertani útmutató az EFOP-1.4.

2-15

Integrált térségi gyermekprogramok című felhívás szakmai tevékenységeinek tervezéséhez

1. A járási család- és gyermekjóléti központok szolgáltatásainak bővítése, erősítése, kiegészítése

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) vonatkozó
módosítása és a végrehajtási rendelet alapján az ország egész területén szükséges a szociális és
gyermekjóléti alapellátások átszervezése. Ennek tervezése során áttekintendő az adott térség/járás valós
szakember szükséglete is. Ez nem csupán a gyermekjólét területét érinti, hanem a humán szolgáltatások
mindegyikét, például: gyermekorvos, védőnő, pedagógiai szakszolgálati szakemberek, stb. Tekintettel
arra, hogy jelen pályázati konstrukció megvalósítói között kiemelt helyet foglalnak el a térségek (járások)
településeit ellátó család-és gyermekjóléti szolgálatok valamint a járásközpontban működő család-és
gyermekjóléti központok, javasolt mindkét szinten a szolgáltatások szisztematikus megtervezése a
gyerekesély program tevékenységeinek figyelembe vételével. A tervezés során különös figyelmet kell
fordítani arra, hogy a program erősítse meg a járás területén működő család- és gyermekjóléti szolgálatok
és a család-és gyermekjóléti központ működésének hatékonyságát. A törvényi kötelezettségek
sokrétűsége (prevenciós, egyéni, csoportos szociális ellátások stb.) és más ágazatok jogszabályaiban
deklarált közreműködési kötelezettség/lehetőség megkívánja a megfelelő számú jól képzett szakember
munkáltatását, amely a szakmaközi és szektorközi partnerségi együttműködést is generálja. A strukturális
átalakítás végrehajtása során a települési szolgáltatók és a járás székhelyű központok szociális
szakembereinek munkamegosztása, (feladat, ellenőrzés és hierarchia szempontból) meghatározott lesz.
Alapelv, hogy a projektben megvalósított szolgáltatások személyi feltételeit a személyes gondoskodást
nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és
működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendeletben meghatározott létszámminimum normáin
felül kell biztosítani. A kettős finanszírozás elkerülése érdekében minden esetben ügyelni kell a járás
területén megvalósuló egyéb uniós fejlesztésekkel való párhuzamosságok elkerülésére is.

A program stratégiai megalapozottságának erősítése

2. A program helyi megvalósításának és a Gyerekesély Bizottság (a továbbiakban GYEB) működésének

adminisztratív és szakmai hátterét biztosító Gyerekesély Iroda működtetése elkülönült szervezeti
egységként a család- és gyermekjóléti központban vagy annak fenntartójánál.
A program megvalósítása során elengedhetetlen, hogy az adminisztratív és szakmai hátteret biztosító -
Gyerekesély Iroda működtetése, lehetőleg a család- és gyermekjóléti központban, vagy ha ott nem
megoldható, a Fenntartó által biztosított egyéb – a lenti paramétereknek megfelelő – helyszínen.
Javasolt, hogy a Gyerekesély Irodának helyet adó épület rendelkezzék a projekt munkatársainak -
szakmai vezető, pénzügyi vezető, projekt-menedzser, szakterületi koordinátorok - feladatellátását
biztosító munkahelyek mellett stábülésekre, Gyerekesély Bizottsági ülésekre, képzésekre, szakmai
műhelyekre alkalmas helyiségekkel is.
A Gyerekesély Iroda a kötelezően létrehozott (új belépők esetében létrehozandó) Gyerekesély Bizottság
(továbbiakban GYEB) adminisztratív és szakmai hátterét is biztosítja.

1
A GYEB konzultatív testület, együttműködik a járás területén működő önkormányzatokkal, társulásokkal.
Albizottságai (ha vannak) a szakmaközi hálózat és a Gyerekesély Iroda által delegált ügyek, problémák
megoldására tesz javaslatokat, hoz határozatot.
A GYEB tagjai: a társadalmi integrációt segítő szolgálatok, intézmények képviselői, döntéshozók, a
Gyerekesély Program szakmai munkájának meghatározó munkatársai: projektmenedzser, szakmai
vezető esetleg szakterületi koordinátorok, család- és gyermekjóléti központ képviselője, valamint a járás
területén működő család- és gyermekjóléti szolgálatok képviselője, védőnők képviselője, köznevelési
intézmények képviselője, a járás területén működő Biztos Kezdet Gyerekházak képviselője, pedagógiai
szakszolgálat, kisebbségi képviseletek, civilek, egyházi szereplők, valamint a célcsoport képviselője, helyi
vállalkozók képviselője. A tagok kiválasztásánál fontos szempont, hogy hiteles, a közösség támogatását
élvező szakemberek és véleményformáló, köztiszteletet élvező, a program céljaiban elkötelezett
személyiségek legyenek. Törekedni kell a földrajzi/települési, ágazati és célcsoport érdekek, szempontok
minél szélesebb körű érvényesítésére a Bizottság állandó tagjainak kiválasztásánál. A tagok száma
összefügghet a célterület nagyságával, településszámával, de 15-16 főnél nagyobb testület működtetése
nehézkes. A módszertani támogatást biztosító EFOP 1.4.1. kiemelt projekt képviselője (lehet több is, a
kiemelt projekt konzorciumi feladatelosztása alapján) állandó meghívott tagja a GYEB-nek, a tagságra
vonatkozó jogosultságokkal (szavazati jog; témakiválasztás; megtárgyalásra javasolt tevékenység,
albizottsági részvétel, stb.) Az egyes ülésekre – témától függően – alkalmi meghívottak részvételére
lehetőséget kell biztosítani, tekintettel a GYEB által felügyelt célok és feladatok sokrétűségére. A GYEB
kiemelten figyeli a térség/járás szakmaközi együttműködését, elősegíti a hálózatosodást. A GYEB-tagok
munkájukért díjazásban nem részesülnek, de az ülésekre való utazás költségei elszámolhatóak. A GYEB
elnököt és titkárt választ, amelyek társadalmi funkciók, de felelősséggel járó szakmai elismertséggel bíró
szerepek. Javasolt, de nem kötelező, hogy a titkár az integrált térségi gyerekprogram szakmai vezetője
vagy projektmenedzsere legyen, az operatív szervezési, lebonyolítási feladatok és a komplex szakmai
információ nyújtás érdekében. Az elnök nem lehet közvetlen projektmunkatárs.
Javasolt GYEB albizottságok létrehozása, elsősorban a projekt beavatkozási területeivel összhangban. Az
albizottságok működése egész évben folyamatos, nem kell a GYEB negyedéves terveihez
alkalmazkodniuk.

A GYEB felügyeletével javasolt családmegtartó- és krízisalap létrehozása és működtetése az innovatív és

szükségletalapú megoldások tevékenység keretében. A GYEB az összes felmerülő és megtárgyalt
ügyben határozatot hoz, amelyet a megfelelő térségi, járási, települési testülethez eljuttat, felterjeszt.
Ajánlásait, határozatait nyilvánossá teszi a honlapon. A GYEB elnökkel és megszavazott eljárásrenddel
dolgozik. Az eljárásrend tartalmazza: a szavazattal rendelkező tagok számát (intézményi, közigazgatási,
civil képviselet); működési rendjét és munka tervét. Ezeket alapdokumentumaiban rögzíti (SZMSZ,
ügyrend, munkaterv, jegyzőkönyvek, határozatok). Üléseit legalább negyedévente, illetve amikor
szükséges, ezen felüli alkalmakkor tartja. A GYEB-et az elnök képviseli. Javasolt, hogy a GYEB elnöke
rendszeres meghívottja legyen a járási szintű ágazati szervezetek, testületek nyílt munkaértekezleteinek.

A GYEB tevékenysége során különös figyelmet kell, hogy fordítson a működési területén elérhető egyéb
támogatások megvalósulására, a források és tevékenységek összekapcsolódási, egymásra épülési
lehetőségeire, a szinergia mátrix érvényesülésére. A kötelező tevékenységek közül felügyeli a
Gyerekesély Stratégia, Cselekvési Terv felülvizsgálatát, elkészítését, a megvalósítás évenkénti
felülvizsgálatát, frissítését és egyetértése esetén elfogadja azokat. A GYEB feladata javaslatok
kidolgozása a szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások térségi szintű összehangolására és

2
közös szabályozásának kialakítására, helyi rendeletek, és szolgáltatásfejlesztési koncepciók járási szintű
összehangolására, a HEP-ek és JEP felülvizsgálatára.
Javasolt, hogy a GYEB évente minimum egy alkalommal rátekintsen a program helyi beágyazottságának
állapotára, a fenntarthatóságot is előmozdító folyamatok meglétére, tervezésére. Ennek során az
önkéntesség szervezettsége, a lakossági bevonás, civil szerveződések elősegítésének kérdésein túl, a
szolgáltatások szemléletének vizsgálata, a programelemek hatásossága, továbbgyűrűzése,
rendszerszintű beépülésének foka is vizsgálandó. A hatékonyság vizsgálatához segítséget, javaslatokat
kérhet a kiemelt projekt szakértőitől.

3. Új belépőknél a célterületen élő gyermekek, fiatalok és családjuk helyzetének, igényeinek,

szükségleteinek felmérése, valamint ez alapján Gyerekesély stratégia és Cselekvési Terv készítése
legkésőbb 2019. április 30 -ig.
A gyermekek és családjuk esélyeinek javításához ismernünk kell igényeiket, szükségleteiket. A program
egyik eleme éppen ezért a rászoruló családok helyzetének és szükségleteinek kérdőíves felmérése,
amely kutatótábor keretében történik. A kutatótáborba az érintett térségekhez közeli felsőoktatási
intézmények oktatóit és hallgatóit vonjuk be.

A pályázati ciklus alatt egy kérdőíves felmérés készül, amelynek eredményeit a program célterülete saját
gyerekesély stratégiája és cselekvési terve kidolgozásához használja fel. A gyerekesély stratégia egy
hosszú távú, átfogó, a helyi igényekhez alkalmazkodó elképzelés arról, hogy hogyan lehet a gyermekes
családok helyzetét javítani, a gyermekek társadalmi mobilitásának esélyeit növelni.

A szükségletfelmérés a járás előzetesen kiválasztott településein zajlik. A kérdőíves adatfelvétel

mintavételi kerete a 0-17 éves gyermeket nevelő háztartások, a minta nagysága a járás
(célterület) népességszámától függően egyedileg kerül meghatározásra. A hallgatók feladata
háztartásonként egy háztartás-kérdőív és gyerekenként egy-egy személyi kérdőív lekérdezése.

Fontos: személyes tereptapasztalataink és kollégáink beszámolói alapján a kívánt minta elemszám

eléréséhez öt egymást követő, lehetőleg a hétvégét is magában foglaló napra, valamint legalább két, de
javasoltan három tanár és harminc hallgató aktív részvételére van szükség.

A kutatótábor szakmai előkészítését, valamint az adatok rögzítését és feldolgozását az EFOP 1.4.1.

kiemelt projekt konzorciumi partnereként a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi
Kutatóközpont (MTA TK) végzi. Igény szerint az MTA TK a hallgatók kutatótáborra való felkészítésében is
részt vállal.

A tábor költségeit az érintett térség pályázati keretösszege fedezi. Ajánlás a szükségletfelmérés

költségvetésének megtervezéséhez:

- Hallgatók és tanárok útiköltsége a tárborba 6e-10e Ft/fő

- Hallgatók és tanárok útiköltsége a térségben 1.500 Ft/fő/nap
- Hallgatók és tanárok szállásköltsége 4.000/fő/ nap
- Hallgatók és tanárok étkezési költsége 3.500/fő/ nap
- Tanárok megbízási díja 100e Ft/ fő
- .Papír, sokszorosítás 7.000 lap*10 Ft
- A tábor időtartam 3-5 nap.

3
A programban részt vevő projektek helyszínei (kedvezményezett járások és településeik) a
növekedésüket, fejlődésüket eltérő mértékben és módon meghatározó, összetett, egymásra ható,
komplex problémákkal küzdenek, melyek befolyásolják a gyermekszegénység, a gyerekes családok
hátrány-újratermelődésének mérséklését. A legszükségesebb, a gyerekek helyzetét hatékonyan javító
intézmények, szolgáltatások sok helyen hiányoznak, vagy nem tudnak érdemben reagálni a gyerekes
családok igényeire. Az infrastrukturális, pénzügyi-, és humán erőforrásbeli hátrányaik okozta társadalmi-
gazdasági krízis helyzetből való kilábalás szinte lehetetlennek tűnik számukra. Ebből az általánosan rossz
helyzetből kitörni rövidtávon lehetetlen; a hosszú távú, lassú fejlődésnek lehetnek perspektívái. Ahol
működött elődprojekt, az megalapozta – a helyi szükségletekre reagáló beavatkozásokkal - a gyermekek
és a gyermekes családok számára az élhetőbb jövőképet, a hátrányok fokozatos leküzdését. A pályázati
időszakban változás indult meg, bővült a gyermekekre és családjaikra irányuló személyes szolgáltatások
köre; ráirányult a figyelem a köznevelés méltányosságának és esélykiegyenlítő szerepének fontosságára,
valamint a szolgáltatások elérésének, az információkhoz való hozzáférésének lehetőségére, a gyerekek
mindenek felett álló érdekeinek elve alapján.

A TÁMOP 5.2.3 projekteket megvalósító térségekben a Gyerekesély Stratégia, Cselekvési terv és

Forrástérkép elkészítése kötelező volt, frissítésük a fenntartási időszakban évente szintén előírás. A
gyerekek helyzetének javítását célzó komplex terveknek, akcióterveknek kifejezetten azokra a területekre
kellett koncentrálniuk, ahol az intézmények, szolgáltatások nem kellő mértékben és hatékonysággal tudják
segíteni a gyerekek fejlődését, megakadályozni leszakadásukat, mérsékelni lemorzsolódási
veszélyeztetettségüket. A tervelemeknek hozzá kellett járulniuk ahhoz, hogy a program keretében
bevezetett minőségi szolgáltatások hosszabb távon is működőképesek maradhassanak, ehhez anyagi,
emberi erőforrások álljanak rendelkezésre. Fontos: a gyerekek és családjaik helyzetének javítása csak a
különböző - változásban lévő - szolgáltatások, intézmények rendszerszerű összehangolásában
képzelhető el. E stratégiai terveknek alá kell támasztaniuk, választ kell adniuk arra, hogy:
- A fejlesztés rövid-, közép és hosszú távon mennyire szolgálja közvetlenül vagy közvetve a gyerekek
érdekeit, mennyire járul hozzá a hátrányújratermelődés mérsékléséhez, a gyermekszegénység
csökkentéséhez, a társadalmi mobilitás előmozdításához, a jobb jövőhöz való egyenlő(bb) esélyhez.
- Szüksége lesz-e a közösségnek, járásnak / településnek a megvalósítani szándékozott szolgáltatásra
három, öt, tíz év múlva? Lesz-e elég igénybevevő?
- Miből, miként lesz előteremtve a szolgáltatás működtetéséhez szükséges forrás?

A Gyerekesély Stratégia, Cselekvési Terv tartalma, az elkészítés folyamata

Az eddig kistérségi, mostantól járási/térségi Gyerekesély Stratégia készítését, megvalósítását
kezdeményezőknek azt kell megérteniük, megértetniük és elfogadtatniuk a helyi társadalom,
szakmapolitika valamennyi szereplőjével, hogy a szegénység nem csak a szegények problémája, hanem
az érintett települések közösségeié. A Stratégia csak abban az esetben lesz az érintett településeké, ha
annak elkészítésében valamennyi érdekelt szereplő részt vehet, megismerheti, véleményezheti,
kiegészítheti, és megtalálhatja saját lehetőségeit a célok elérésében. A stratégia csak a közösen
elfogadott és vállalt alapértékek betartása mellett lesz végrehajtható. A stratégia megvalósításának kulcsa
a közösségi támogatás. Az adott térség helyzetét, szükségleteit, terveit a helyiek ismerik a legjobban.
Emiatt is indokolt, hogy a helyben élők közös munkálkodása, együttgondolkodása érlelje ki a gyerekes
családok helyzetére fókuszáló stratégiai dokumentumokat.
A Stratégia alapja egy járási szintű szolgáltatásfejlesztési koncepció kell, hogy legyen. A Stratégia
készítése során az útmutatóban is felsorolt jogszabályokon kívül elsősorban a Helyi és Járási

4
Esélyegyenlőségi Programokra, a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia II-re (MNTFS II) és
annak 2015-2017 évekre szóló intézkedési tervére, a Végzettség nélküli iskolaelhagyásról szóló
középtávú stratégiára kell támaszkodni.

Helyi innovatív fejlesztések

4. Innovatív módszerek kidolgozása és alkalmazása a rászoruló (rendszeres gyermekvédelmi

kedvezményben részesülő) gyermekes családok számára, a helyi szakemberek javaslata alapján.
A szolgáltató rendszer gyakran nem képes gyorsan és hatékonyan reagálni a gyermekes családok
szükségleteire, problémáira, ezért szükség van rugalmas, innovatív megoldások kipróbálására,
bevezetésére, jó gyakorlatként való bevezetésére, megismertetetésre A támogatás céljára,
felhasználására, a programban részt vevő, vagy a célterületen működő egyéb szakemberek és civil,
egyházi szervezetek képviselői tehetnek javaslatot, elsősorban saját működési gyakorlatuk alapján. Ők
látják, mi az, ami kis mértékű támogatással sokkal hatékonyabban működne, kis segítséggel, új
lehetőség bevezetésével megoldódna. A tevékenységhez javasolt az intenzív családmegtartó
szolgáltatások módszertanának tanulmányozása. (Bányai Emőke: Intenzív családtámogató és
családmegtartó szolgáltatások PhD dolgozat 2004.)

5. Krízishelyzeteket megelőző és azokat kezelő, esélynövelő megoldások támogatása a GYEB döntése

alapján a helyi szükségleteknek megfelelően.
A helyi innovatív fejlesztések keretében javasolt prevenciós célú krízisalap létrehozása és működtetése a
GYEB felügyeletével az előre nem tervezhető, de aktuálisan felmerülő helyi szükségletek támogatására,
olyan kivételesen indokolt esetekben, amikor más módon nincs lehetőség a krízishelyzet megoldására
vagy a gyerekesély program céljaival összefüggő közösségi alapú kezdeményezés támogatására. A
felhasználásra a programban részt vevő, vagy a célterületen működő egyéb szakemberek és civil,
egyházi szervezetek képviselői tehetnek javaslatot. Kaphatják alakuló civil szervezetek például a
megalakulásukhoz szükséges költségekre; létrehozható egyfajta szociális alapon működő kölcsön
összeg, amely egy-egy akut krízis megoldását vagy annak kialakulását megelőző juttatásként működik (
például egy család azonnali, elengedhetetlenül fontos kiadásait gyerekbetegség, életveszély-elhárítás,
stb. esetén az alap megelőlegezi, vagy kifizeti.
A helyi innovatív fejlesztések (innovatív módszerek és a krízisalap) támogatását a GYEB felügyeletével
egy arra kijelölt grémium kezeli a GYEB által elfogadott ügyrend alapján. A GYEB (a helyi innovatív
fejlesztések koordinálására kijelölt bizottság dokumentálása alapján) minden támogatott és elutasított
tranzakcióról írásos beszámolót készít, és határozatot hoz. Az innovatív módszerek és a krízisalap
támogatásának dokumentumai a pályázati elszámoló dokumentáció részét képezik. Javasoljuk, hogy a
helyi innovatív fejlesztések támogatására a tervezés során legfeljebb évi 1 millió Ft kerüljön elkülönítésre.

Szakemberek közötti együttműködések erősítése

6. Járási és települési szintű és szakmaközi hálózatok működtetése a gyermekek, fiatalok és családjaik

érdekében működő intézmények és szolgáltatások munkatársainak részvételével az összehangolt,
eredményesebb és hatékonyabb működés érdekében (továbbképzés, műhelymunka)
A hálózatosodás célja, hogy a projektszemlélettől függetlenül kialakuljon egy rendszeres párbeszéd, egy
stabil, biztos kapcsolati alap, melynek legfőbb küldetése a járásokban dolgozó szakemberek

5
összekapcsolása és közös tudásbázis kialakítása. A jól működő hálózat biztos fundamentuma lehet a
későbbiek során az együttműködések kialakításának, elmélyítésének.

A szakmaköziség gondolatának és gyakorlatának beemelése a marginalizált helyzetű települések,

település-csoportok, mikrotérségek mindennapjaiba, a közös szemléletformálás egyik eszköze lehet;
emeli a problémaérzékenységet és a helyben dolgozó szakemberek kiégésének megelőzésében is
segíthet. Ezen túl a legrosszabb helyzetű kistelepülések problémáira nagyobb figyelem irányul, így
platformot kaphatnak a Gyerekesély Program célterületén.
A szakmaközi hálózat létrehozója és működtetője az adott járás család- és gyermekjóléti központja.
Elsődleges cél, hogy az érdemi együttműködés kultúrája továbbképzések, szakmai műhelyek, szakmai
támogatás útján kialakuljon vagy mélyüljön; hogy a szakmaközi együttműködések megteremtődjenek a
társszakmák között (egészségügyi – köznevelési – szociális és gyermekjóléti terület) javítva ezzel a
szolgáltatások minőségét.
Másodlagos cél az adott térség/járás humán szolgáltatói, fenntartói, a Gyerekesély Program és a
Gyerekesély Bizottság részvételével a hálózati működés elősegítése, generálása annak érdekében, hogy
az egyes települési szinteken túlmutató problémákra közös válaszok és megoldási javaslatok
szülessenek.
A projekt által támogatott szakmaközi hálózat működtetése nem azonos a gyermekvédelmi
jelzőrendszerrel, annak ellenére, hogy a képviseleti tagok között sok az azonosság.

Szolgáltatásfejlesztés és koordináció

7. A család- és gyermekjóléti szolgáltatások bővítése, erősítése, kiegészítése, szinergiában a hazai

forrásokból megvalósuló tevékenységekkel.
A tevékenység tervezéséről:
Ismert tény, hogy a rossz helyzetű településeken az átlagnál sokkal nagyobb arányban élnek kedvezőtlen
szocio-ökonómiai státusú gyerekek, akiknek szükségletei az átlagosnál jóval nagyobbak, összetettebbek,
illetve specifikusabbak. A közszolgáltatások szabályozási és finanszírozási rendszere általában nem veszi
figyelembe az országban tapasztalható jelentős területi és társadalmi egyenlőtlenségeket. A szabályozás
így nem a valós szükségletekhez, hanem többnyire csak a létszámokhoz igazodik. Egyes szakterületeken
ugyanakkor még a létszám szerinti ellátásokat sem tudják biztosítani a szolgáltatók, illetve fenntartóik.
Ehhez ajánlhatóak a megszokott/ismert stratégia tervezési folyamat lépéseire, mérföldköveire,
1
módszereire épülő tervezés : adatgyűjtés, igények, szükségletek felmérése, elemzés (erőforrások, külső-
belső tényezők összevetése a szükségletekkel), tevékenység-tervezés (a célok eléréséhez szükséges
eszközök végiggondolása, majd döntések meghozatala), megvalósítás, értékelés. A szükségletek
felmérése során nem csupán a célcsoport igényeinek feltárásáról van szó, hanem a helyi, térségi
gazdasági helyzetkép, a munkaerő-piaci állapot, motivációs mező feltérképezéséről, valamint az
ellátórendszer/ek (szintén nem csak a szociális ellátórendszer, hanem a gyerekes családok problémáiban
érintett – nem csak állami fenntartású - köznevelési, egészségügyi, közművelődési ellátók) kapacitásainak
és feltételeinek, mutatóinak településszintű, rendezett áttekintéséről is. Az elemzés során ajánlott a
stratégiai tervezés módszereinek használata, pl. PEST analízis, stakeholder elemzés, vagy a leginkább
ismert és használt SWOT analízis.

1
Ajánlás a Gyerekesély stratégiai tervezési mérföldköveihez

6
A gyerekesély programok kapacitás és szolgáltatás bővítési lehetőségeit elsősorban a hátrányos helyzetű
gyerekes családok speciális szükségleteinek figyelembe vételével kell tervezni, a törvényi kötelezettségek
teljesítésén túl, ügyelve természetesen az uniós és hazai finanszírozás lehatárolásaira. Cél, hogy a járás
területén található, legrosszabb helyzetű (legmagasabb szegénységi kockázati kódú), illetve legmagasabb
fiatalodási indexszel rendelkező települések előnyben részesüljenek a plusz kapacitások tervezése során.
A pályázati tevékenységek tervezésénél a szakképzett humán erőforrás szükségletek kielégítésére
különös gondot kell fordítani, akár az elődprojekt „jó gyakorlatai” alapján, akár szolgáltatásvásárlással,
önkormányzati ösztönzők bevonásával, de új, kevésbé elterjedt módszerek beemelésével is.

8. A járás területén hiányzó szociális, gyermekjóléti, egészségügyi, kulturális, pedagógiai célú (tanulást
segítő) helyi szükségletre épülő speciális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése, szinergiában a hazai
forrásokból megvalósuló tevékenységekkel.
A tevékenység lényege olyan, a szükségletfelmérések és stratégiák (Kistérségi/Járási Tükör, Gyerekesély
Stratégia és Cselekvésterv, Szükségletfelmérés), alapján illetve a közösségi tervezés eszközével
megállapított szolgáltatások biztosítása a járás területén, melyek a gyermekek és családjuk helyzetét
javíthatják.
A tevékenység kidolgozása során különös figyelmet kell fordítani a fenntarthatóság kidolgozására, hogy a
projekt lezárását követően lehetőleg működtethető legyen a kialakított szolgáltatás.
Valós szükségletekre reagáló, hiányzó szolgáltatások pótlása:
• adósságkezelési, jogi tanácsadás, iskolai, egészségügyi vagy szociális ellátások kiegészítése,
pótlása.
Meglévő szolgáltatások hozzáférésének javítása
• mozgó szolgáltatások biztosítása, szolgáltatások összekapcsolása, fizikai helyek biztosítása
egyes szolgáltatásokhoz (például: védőnői szoba a közösségi házban), hiányzó eszközök biztosítása
Fontos szempont a tevékenység sikerességének vizsgálata szempontjából, hogy már a program kezdetén
kidolgozásra kerüljenek az után-követés (nyomon követés) szempontjai, azaz az esetek nem mennyiségi,
hanem minőségi értékelése.

Jelen tevékenység kisdolgozásánál is különös figyelemmel kell lenni az 1. pontban megfogalmazott

lehatárolási feltételeknek.

9. Közösségi, gyermek-és ifjúsági programok folyamatos működtetése szegregátumban vagy szegregált

településen, meglévő vagy új közösségi térben, ahol a szülők számára kötelezően kell biztosítani
háztartási – gazdálkodási, pénzkezelési ismeretekkel kapcsolatos foglalkozásokat
A tevékenység célja a meglévő infrastrukturális lehetőségeket kihasználva – a szülőkre irányuló
programok mellett – a gyerekek igényeire és szükségleteire reagáló programok biztosítása, elsősorban a
szabadidő értelmes eltöltése érdekében, másodsorban a készségek fejlesztése és kibontakoztatása
céljából: alacsonyküszöbű szolgáltatások, képzések, továbbképzések, szabadidős és
sportprogramok megszervezése és működtetése, információk nyújtása, önkéntesség meghonosítása,
prevenciós tevékenységek és kortárssegítők bevonása. Ezt a tevékenységet az elődprojektben
résztvevők már az indulástól, az új belépők a szükséges háttérfeltételek megteremtését követően tudják
biztosítani. Az új belépőknek sem kell azonban megvárni a gyerekesély programhoz kapcsolódó
infrastruktúra fejlesztését célzó, várhatóan 2016-ban megjelenő kiírás fejlesztéseinek elkészülését, mivel
a programokhoz ideiglenes helyszínen is biztosíthatnak hátteret.

7
10. Prevenciós és kortárssegítő tevékenységek a deviáns magatartás, a korai iskolaelhagyás, a korai
terhességek, káros szenvedélyek, stb. megelőzése érdekében.
A prevenciós, felvilágosító tevékenységek megszervezésén keresztül cél a korai iskolaelhagyás, a
deviáns magatartás, a káros szenvedélyek lehetőségének csökkentése a járásban élő gyermekek
körében. Eszközei lehetnek:
- iskolai prevencióval foglalkozó munkatárs foglalkoztatása
- tájékoztató, ismeretterjesztő alkalmak szervezése, az iskolán belül és az iskola keretein kívül
- prevenciós, tájékoztató alkalmak szervezése a gyerekek, pedagógusok, szülők számára
- konfliktuskezelési, élménypedagógiai foglalkozások, kortárssegítés,
- közösségfejlesztő programok, művészeti és tevékenységek pl. Szimfónia program, térségi
sportprogramok
A fentiek mellett a prevenciós tevékenységeknél újra lesz lehetőség iskolai szociális munka biztosítására.
(Gyvt. 39.§.)
Az iskolai szociális munka olyan személyes segítő szolgáltatás, amely közvetlenül találkozik a köznevelési
intézmények gyermekeinek, tanulóinak problémáival, így része kell, hogy legyen a gyermekvédelmi
jelzőrendszernek. (Kapcsolódása javasolt a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók jelző- és
támogatásrendszeréhez is.)
Az iskolai szociális munka célcsoportjai elsődlegesen az óvodába, általános iskolába, középfokú
intézménybe járó gyermekek és családjaik, ezen túl az összes köznevelésben részesülő gyermek, s nem
utolsó sorban a tantestületek. Az iskolai szociális munkát végző szakember státuszát tekintve stratégiai
partnere az összes humán szolgáltatónak, csakúgy, mint a gyerekprogram megvalósítóinak. Minden
típusú (egyéni, csoportos, közösségi) szociális munkaformával dolgozhat. Célszerű, ha munkáltatója a
helyi projekt.
A prevenciós tevékenységek során javasolt a több fókuszú, komplex tervezés. Az iskolai/óvodai szociális
munkás együttműködése a védőnővel, a helyi családgondozóval és a BK Gyerekházzal, közösségi
szolgáltató terekkel, jobb hatású lehet, mint egy-egy elszigetelt kezdeményezés vagy önálló program
elem. A védőnői tevékenység jogszabályi előírásai alapján (49/2004.(V.21.) ESZCSM rend. 3. sz.
melléklet illetve 6. sz. melléklet) a kötelező együttműködések a többi humánszolgáltatóval illetve a
családlátogatások fókuszába beépíthetők a prevenció speciális elemei. A gyerekesély programok
helyszíneire is jellemző védőnői kapacitáshiányok a rendelet 6. sz. mellékletének pontérték számítása
alapján azonnal felfedezhetőek. A TÁMOP 6.1.4-es projekt eredményei és javaslatai alapján az
egészségügyi ellátórendszer ide vonatkozó módosulásait figyelemmel kell kísérni és beépíteni a
gyerekprogramok tevékenységébe. (gyerek-út, szülők megtanítása az eltérések észlelésére, stb.)
(http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400049.ESC

11. Iskolai szünetekben és hétvégeken szervezett szabadidős és fejlesztő programok.

A szabadidős és fejlesztő programok szervezése az elődprojektek futamidejében egyik sikeres
tevékenységelem volt. A TÁMOP 5.2.3-as tapasztalatok (nyári napközi, bentalvós és települési táborok,
kirándulások, tematikus táborok, játszóbuszok, stb.) alapján – dokumentáció, „jó gyakorlatok
tanulmányozása és tapasztalatcserék – az új belépők számára is ad muníciót. A gyerekek körében nagy
népszerűségnek örvendő szabadidős (és ezekre építő fejlesztő, tanulást segítő) tevékenységek
résztvevői körének kiválasztásában nagy körültekintés szükséges. A lebonyolításban és a döntések
meghozatalában érintett vezetők, szakemberek megfelelő attitűdjének a szülők megengedő

8
magatartásának eléréséhez, érdemes az elődprojektek és a mentoráló kiemelt projekt tapasztalataira,
módszereire támaszkodni.
A programokat a szünidei étkeztetéshez kapcsolódóan javasoljuk megvalósítani.

12. Munkaerő-piaci és közösségi részvételre felkészítő tevékenységek a gyermek és ifjúsági

korosztálynak
- munkaerő piaci esélyeiket növelő képzések biztosítása (7-8. osztály befejezése, OKJ tanfolyamok),
ehhez utazási költség és a taneszközök biztosítása, stb.
- megszerzett tudás gyakorlatban való alkalmazása érdekében együttműködések kialakítása a járás
területén lévő vállalkozókkal, munkaügyi központokkal
- pályaorientációs és pályaválasztási tanácsadás, motivációs tréningek
- klubok, fórumok megszervezése, önsegítő közösségek kialakítása, támogatása.
- fiatalok munkaerő-piaci részvételére felkészítő készség és képesség kibontakoztató programok
szervezése
- szakmák képviselőinek meghívása iskolákba, hogy megtapasztalják és megismerjék a gyerekek,
valójában milyen tudást igényel az adott munkakör
- a környező egyetemekkel, főiskolákkal, felnőttképzési intézményekkel együttműködés kialakítása a
gyakorlati helyek / idők biztosítása érdekében, a szaktudás bevonása, a munkaerőpiacról való
tapasztalatátadás céljából
- települési gyermek- és/vagy diák / ifjúsági önkormányzatok létrehozása és működési feltételeik
biztosítása.
- a gyermek érdekérvényesítő képességeinek fejlesztése, meglévő struktúra keretein belül. a
gyerekként képviseletet ellátó fiatalok megtanulják az egyeztetés, jogérvényesítés, együttműködés
formáit, melyeket felnőtt korukban készségszinten képesek majd használni.
- állampolgári ismeretek elsajátítását, az állampolgárok önszerveződését, jogérvényesítését, valamint a
közösségek együttműködését elősegítő szolgáltatások és módszerek kialakítása, bevezetése,
fejlesztése.

Civil és önkéntes tevékenységek fejlesztése

13. A hátrányos helyzetű gyermekekre és családjaikra irányuló civil kezdeményezések elősegítése,

önkéntesek bevonása a programok megvalósításába, a bevontak felkészítése, szakmai-módszertani
támogatása, önkéntesek felkészítése, szakmai-módszertani támogatása.
A gyermekek és családjuk helyzetének javítása érdekében tevékenykedő, vagy most szerveződő civil
szerveztek támogatása, az alulról jövő kezdeményezések támogatása. A támogatás eszköze lehet:
- megfelelő helyszín biztosítása már meglévő, vagy szerveződő civil szervezetek számára a meglévő,
szabad kapacitással rendelkező épületekben,
- szakmai, ügyintézési segítségnyújtás civil szervezeteknek
A tevékenységek fenntartása szempontjából kiemelten fontos önkéntesek bevonása a programok
megvalósításába, a bevontak felkészítése, szakmai-módszertani támogatása, önkéntesek felkészítése,
szakmai-módszertani támogatása. Különös tekintettel arra, hogy egy jól működő önkéntes hálózat tagja
motiválóan hathat nem csak a fiatalokra, hanem szüleikre is. Ennek érdekében javasolt tevékenység
formák:
 önkéntesek felkeresése - együttműködések kialakítása köznevelési intézményekkel
 önkéntes kultúra elterjesztése, közösségek kialakítása, működtetése, hálózatosodás

9
 motiváló tájékoztató tréningek szervezés
 hálózat, kapcsolat kialakítása az önkéntes munkát igénylő szervezetekkel, intézményekkel, stb.

Helyi szakemberek együttműködése, támogatása

14. Járási és települési szintű szakmai műhelyek működtetése, a gyerekekkel és családjukkal foglalkozó
azonos szakterületen dolgozó szakemberek számára tapasztalatcserék, tudásbővítés, továbbképzési
és képzési tevékenységek megvalósítása céljából
A munkacsoportok/műhelyek célja a párbeszédhez szükséges közös platform biztosítása. A műhelyek
során szükséges olyan felületet biztosítani, ahol a bevont szereplők nézőpontjai és tudásaik
megjelenhetnek, abból közös tanulságok levonása lehetséges, mely segíti az egyenkénti és a közös
munkát a gyerekek és családjaik helyzetének javítása érdekében. Praktikusan szakmai műhelyek
működtetése során az egyes szakmák képviselői megbeszélhetik a területükön jelentkező aktuális
problémákat, eseteket, megoldási lehetőségeket a mentor projekt képviselőinek részvételével.
A fentiek érdekében szükséges előre meghatározott rendszerességgel és tematikával járási és/vagy
települési szintű szakmai műhelyek/munkacsoportok létrehozás és működtetése.
A munkacsoportok generálása, működtetése, minden esetben a program megvalósító feladata, bevonva
azok kidolgozásába a mentor projekt képviselőit is. Javasolt továbbá, hogy a lehető legtöbb
műhelyen/munkacsoporton vegyen részt egy-egy képviselő az integrált térségi programok részéről,
indokolt esetben vállalva annak vezetését is.
A részvételre való motiválás és a minél hatékonyabb bevonás érdekében javasolt a program kezdetén – a
mentor program képviselőivel együttműködve – vázlatot készíteni az egyes kialakítandó és működtetendő
munkaközösségek, munkacsoportok felépítésére nézve.
Éves tematika kialakítás szükséges a mentorprojekt képviselővel egyeztetve, ugyanakkor indokolt
esetben eseti jellegű téma is feldolgozható. A témaköröket, az egyes tartalmakat a helyi aktualitások, a
helyi szükségletek, a helyi problémák, a helyi szakemberek határozzák meg. Néhány javaslat:
- Szegény, mélyszegény családok helyzete a településen.
- A rászoruló családok részére az egyes humán szolgáltatások összehangolása az adott
településen. (Például védőnő és családgondozó fogadóórái, családlátogatásai, a szociális
szolgáltatás és a központ együttműködésének segítése, stb.
- A gyerekesély program más szolgáltatásával való együttműködés kialakítása (például Biztos
Kezdet Gyerekház, Közösségi ház, IT pont, iskolai szociális munka, stb.)
- Az egyes segítő szolgáltatások (például pedagógiai szakszolgálat) elérésének,
hozzáférhetőségének előmozdítása
- A GYEB ajánlásainak, munkaanyagainak megvitatása és alkalmazása, teljesítése, illetve a GYEB
számára problémafelvetés, megoldási javaslat megfogalmazása.
A szakmai műhelyek/munkacsoportok hosszabbtávú célja, hogy a szakemberek és döntéshozók között
kialakult és működő párbeszéd, a nagyobb rendszereket is átölelő hálózatosodáshoz vezessen.

- Jó gyakorlatok megismerése céljából tapasztaltcserék szervezése. Az országban sok terülten

működnek olyan önszerveződő, minimális ráfordítással működő gyakorlatok, melyek bármely járásban
segíthetik, javíthatják a gyermekek és családjaik helyzetét.
- A gyerekkel és családjaikkal folytatott munka hatékonyságának növelése érdekében képzések és
továbbképzések tervezhetőek (a kiemelt projekt képzései nem ide értendők, azok a 19. pontban
tervezendők).

10
- Tréningek, képzések, továbbképzések szervezése a szakemberek körében történt felmérések
alapján.

15. A projekt szakmai megvalósítói, szükség esetén az együttműködő partnerként bevont szervezetek
szakemberei számára
a. szupervízió, coaching,
A szupervízió az iskolai, óvodai szociális munkások, családgondozók, védőnők, pedagógusok, óvónők, és
egyéb a szociális területen dolgozók számára ajánlott.
A szupervízió, miről szólhat?
 A résztvevők eddigi tapasztalatainak feldolgozása és a további feladatok végrehajtásába való
integrálása a hatékonyság érdekében.
 Önismeret fejlesztése, reflektivitás erősítése.
 Az elfáradás, túlfáradás okainak feltárása, megelőzése, kezelése.
 Tapasztalatok feldolgozása a szakmai személyiség fejlődése és pályaút tükrében.
 A nehézségek, szakmai elakadások feldolgozása, stressz kezelése.
 Természetesen minden résztvevő által hozott téma fókuszba kerül, elsősorban a résztvevők
szükségleteiből építkezik a támogatás.

A szupervízió formái:
Egyéni szupervízió
A folyamatban kizárólag egy fő résztvevő, és egy fő szupervízor vesz részt.
Előnye: a figyelem kizárólag egyetlen résztvevőre irányul, az alkalmak, mély, intenzív és bizalmas
témákat is felvethető szupervíziós munkára adnak lehetőséget.
Javasolt egy folyamat minimum 6 alkalom.
Csoportos szupervízió
Hasonló területen dolgozók csoportos szupervíziója javasolt, melyben a kölcsönös tapasztalatok,
különféle látásmódok, szemléletek, hatékony tanulást, szupervíziós munkát eredményeznek.
Összesen 4-6 alkalom javasolt létszámtól függően, kéthetente (esetenként hetente is lehet)
Létszám: minimum 3 fő – maximum 9 fő

A szupervizor és coach szakemberek független szakemberként működnek, azaz a szupervízióra,

coachingra szóló megbízáson kívül nincs függelmi viszonyuk a projektgazdával, vagy a projekt szakmai
irányításával.

A coaching tanácsadás tartalma:

Döntés-előkészítés fejlesztése a hatékony vezetés érdekében, a vezetői kompetenciák fejlesztése,

teljesítmény növelése, időgazdálkodás, delegálás, konfliktus és stresszkezelés fejlesztése, és
mindenegyéb, ami a vezető magányosságát feloldja.
Coaching a szociális/gyermekjóléti területen dolgozó középvezetők, intézményvezetők (döntéshozók)
számára ajánlott.

b. a hálózatos együttműködést támogató csapatépítő programok (rendezvények, tapasztalatcserék)

lefolytatása a projekt első félévében, tréner bevonásával
Lásd: szakemberek közötti együttműködés megerősítése
11
Egy hatékony csapatnak (munkacsoportnak, hálózatnak) támogató környezetre van szüksége. Kellenek
különféle készségek, célirányosság, és szükség van arra, hogy a csapattagok kommunikáljanak
egymással, tanuljanak az interakcióból. A tréner feladata, hogy folyamatosan megfigyelje a nonverbális
jeleket és segítse a problémamegoldást, visszajelzéseket adjon.

c. az előítéletek leküzdését, a harmonikus együttélést szolgáló érzékenyítés, szemléletformálás,

konfliktuskezelés, stb.
Eszközei:
 helyi közösségeken belüli konfliktusok kezelése mediáció igénybevételével
 intézményekben, szolgáltatásokban dolgozók, döntéshozók érzékenyítése

Biztos Kezdet szemlélet elterjesztését célzó tevékenységek

16. Szülők számára – különösen óvodás kor alatti gyermekkel - gyermeknevelést támogató motivációs
képzések, rendezvénysorozatok szervezése.
Sok esetben a szülők társadalmi, gazdasági helyzetükből, vagy éppen korukból fakadóan nehezen jutnak
hozzá a gyermekneveléshez szükséges hasznos és fontos információkhoz. Ezért kiemelten fontos a
szülők számára elérhető és közérthető képzések és rendezvények szervezése.
Kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatal, illetve az első baba érkezését váró szülőkre, családokra. Ennek
eszközei lehetnek:
- tájékoztató, felvilágosító fórumok szervezése a szülőknek csoportosan (védőnővel,
fejlesztőpedagógussal, stb.)
- várandós és szülő klubok létrehozása
- baba-mama klubok működtetése
- a szakemberek és szülök találkozására rendszeres és elérhető színtér biztosítása
- az otthoni fejlesztéshez szükséges minimális információk átadása, bemutatása, közös elsajátítása

17. A Biztos Kezdet szemlélet megjelenésének elősegítése a szakemberek és szülők kapcsolata

tekintetében a bölcsődékben, óvodákban, iskolák alsó tagozatán, és más kisgyermekkori
szolgáltatásokban (előadások, csoportok, foglalkozások, stb.).
A Biztos Kezdet szemlélet filozófiája, módszerei – a már működő Gyerekházak kialakítása és a képzések
során – többnyire ismertek a pályázó járásokban; az elődprojektek dokumentumai és az internet
számtalan szakanyaggal rendelkezésre áll. A módszerek továbbfejlesztése ettől függetlenül ajánlott és
szükséges. Javasolt olyan típusú „tanulási/tanítási kisebb programok” szervezése, amelyeknek a funkciója
a résztvevő ember életminőségének megváltoztatása, a munkaerő-piaci kilátások javulása és más,
hasznos egyéni célok (kompetenciák, magabiztosság, önbecsülés) elérésének segítése. Egy példa: olyan,
hátrányos helyzetű, alacsonyan képzett (többnyire nők) fiatal szülők felzárkóztató képzése, akik nagyon
fiatalon abbahagyták az iskolai tanulmányokat, vagy már egy ideje inaktív munkanélküliként, igen
alacsonyan kvalifikált, alkalmi munkát vállalva élnek. A kisgyerekes szülők motiválása a gyerekeken
keresztül jól működik. Ahogyan a koragyerekkori programok szervezésében, itt is törekedni kell az
alacsony küszöbűség megvalósítására. A motivációt egyénileg kell felmérni és személyre szabott
módszerekkel kiváltani, fenntartani, majd önkéntes tanulói hálózattá szervezve a fiatal szülőket, a
fokozatosság elvével dolgozni. A munkára nagyon alkalmasak a közösségi terek olyan helyiségei, ahol a
szülők és a gyerekek egy időben elérhetőek, illetve ahol úgy érzik, ők is közel vannak a gyerekeikhez. Jó,
ha a lehetőségekhez más alkalommal is hozzáférhetnek, előzetes egyeztetéssel. Ez is segítheti a

12
tervezett, beosztó, önálló tanulás megteremtését.
A tanulás tanulásának képességét kell, hogy elsajátítsák az ilyen típusú program-elemben résztvevők,
miközben például IT-kompetenciát szereznek, jártasságuk lesz az önálló tanulás módszereiben, így a
későbbiekben a gyerekeik tanulásánál is magabiztosabban tudnak segíteni.

Hiányzó szakemberek pótlása

18. A járás területén hiányzó, vagy a szükségletekhez képest nem megfelelő mértékben rendelkezésre
álló szaktudás és szakértelem programba vonásának elősegítése (gyermekorvos, szakorvosi ellátás,
gyógytornász, pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pedagógiai asszisztens,
dietetikus, mediátor, óvodai, iskolai-, telepi szociális munkás stb.)

A projektnek együtt kell működnie a járást vagy annak településeit célzó pályázati programokkal,
kiemelten azokkal, melyek a gyerekesély program beavatkozási területeire irányulnak, vagy a társadalmi
felzárkózást segítik. Használják egymás kapacitását, eredményeit, építsenek közös utakat, fejlesztéseket,
de ne legyen párhuzamos és ugyan oda ható, azonos tevékenység a pályázati programok között!

A tevékenység lényege olyan, a szükségletfelmérések és stratégiák (Kistérségi/Járási Tükör,

Gyerekesély Stratégia és Cselekvésterv, Szükségletfelmérés), alapján illetve a közösségi tervezés
eszközével megállapított szolgáltatások biztosítása a járás területén, melyek a gyermekek és családjaik
helyzetét javíthatják. Cél a hiányzó vagy a meglévő, de különösen a hátrányos helyzetű lakosság számára
nem hozzáférhető szakemberek elérhetőségének biztosítása. Mivel ez a tevékenység erősen átfedhet a
8. sz. tevékenységgel, illetve sok esetben fontos a szakemberek és szolgáltatások közötti együttműködés,
mindenképpen azzal együtt ajánlott megtervezni és működtetni.
A tevékenység sikerességéhez nagyban hozzájárul, ha az intézményi és szolgáltatási struktúrához
kapcsolódva a létrehozott vagy megerősített szolgáltatásokban dolgozók a jelzőrendszer tagjaivá válnak,
illetve ha a projekt keretében bevont és a szolgáltatásokban dolgozó szakemberek között érdemi
együttműködés tud kialakulni, ha elindul a hálózatosodás.
Az elődprojektben résztvevők esetén a 2007-2013-ban létrehozott közösségi házakban, közösségi
szolgáltató terekben kötelező hiányzó, vagy korábban nem megfelelő mértékben elérhető szakemberek
bevonásával programokat, szolgáltatásokat működtetni.

Az EFOP 1.4.1 Integrált gyermekprogramok szakmai támogatása c. kiemelt projekttel való

együttműködés

19. .a megvalósítók, szükség esetén az együttműködő partnerként bevont szervezetek szakembereinek

részvétele a kiemelt projekt által szervezett képzéseken, szakmai műhelyeken, szakmai
rendezvényeken, (a résztvevők számára csak az utazási és szállás és étkezés költség biztosítandó
jelen projektből, a képzés költségét a kiemelt projekt biztosítja)
20. monitoring adatok biztosítása - a kiemelt projekt által működtetett online monitoring rendszer
megfelelő mennyiségű és minőségű adatokkal, időben történő feltöltése érdekében,
21. együttműködés a kiemelt projekt szakértőivel/munkatársaival.

Az együttműködés részleteiről együttműködési megállapodás rendelkezik. A kiemelt projekt képviselői és

a helyi projekt kedvezményezettje közti együttműködési megállapodás a támogatási szerződés

13
aláírásának feltétele. A kiemelt projekttel való együttműködési megállapodás-minta külön a felhívás
szakmai mellékletei között szerepel.

A program kommunikációja

22. A program hatékony helyi kommunikációja a célcsoportok és döntéshozók felé

Nincs külön módszertani elvárás.

Könyvvizsgálat

23. A projekt befejezésekor kötelező a projektszintű könyvvizsgálat elvégzése, az erről szóló

könyvvizsgálói jelentést a záró elszámolás részeként szükséges benyújtani
Nincs külön módszertani elvárás.

Általános (nem az egyes tevékenységkehez köthető) módszertani ajánlások

Közösségfejlesztés, közösségi tervezés

A gyerekesély program komplexitásra törekvő, egymásra épülő tevékenységeiben a közösségi munka

szemlélete, módszerei adekvát módon otthonra kell, hogy leljenek, hiszen a cél az, hogy a rossz helyzetű
gyerekes családok valódi tagjai legyenek annak a lakónépességnek, ahol egyéni hátrányos helyzetük és
lakóhelyük kedvezőtlen paraméterei miatt lehetőségeik korlátozottak, elfogadottságuk elégtelen. Sarkítva,
két közösségről is szó lehet: egy befogadásra váró és egy befogadásra képes (vagy hajlamos) csoport
érdekei, sérelmei, konfliktusai azok a tények, amelyeket kezelni, összesimítani szükséges, ahol lehetőleg
mindenki komfortosan érezheti magát. A feladat az, hogy a régről megcsontosodott, sztereotípiáktól,
előítéletektől sem mentes helyzeteket kell a közösségépítés, fejlesztés módszereivel (is) újra értelmezni
annak érdekében, hogy az adott település, régió gyerekeinek élet esélyeit az átlagoshoz, elfogadott
szintűhöz lehessen közelíteni. A célhoz sok apró lépésen, intézkedésen keresztül vezet az út, amelyeket
a gyerekesély programokban tevékenység elemeknek nevezünk, de mindegyik faktor eredője azonos
irányba kell, hogy mutasson!

A közösségi munka olyan, a társadalmi integrációt elősegítő tevékenység, amely hatékonyan képes
fokozni a társadalom kezdeményező- és cselekvőképességét, segíteni a szociális intézményrendszer
átalakulási és újraalakulási folyamatait, összehozni a társadalom különböző szereplőit és partnerségi
kapcsolatokat kiépíteni helyi, térségi és társadalmi szinten, és képes fokozni a társadalom demokratikus
önszerveződését. A közösségfejlesztés ennél fogva hozzásegíti a kirekesztett, marginalizált, alacsony
érdekérvényesítő társadalmi csoportokat ahhoz, hogy érdekeiket felismerjék, megfogalmazzák és
2
konfrontálják is azokat, az érdekeik érvényesítését gátló társadalmi intézményekkel, csoportokkal.
A partnerségre törekvő, együttműködésre épülő közösségi munka nem csupán egy vagy több
beavatkozás, akciók sorozata, hanem egy szemléletmód.

2
Hallgató Éva – Vercseg Ilona: A KÖZÖSSÉGI MUNKA SZEREPE A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOKBAN c. tanulmány
felhasználásával PAROLA 2008

14
A közösségi alapú munka mindig aktivitásra épít, a kezdeményezésre helyezi a hangsúlyt. Cselekvésbe
von olyan, esetenként marginalizált helyzetben élő csoportokat is, akik látszólag nem is igénylik már az
együttműködést – önbizalomhiányuk, végtelenül hátrányos helyzetük, esetleg a tanult tehetetlenség
jelensége okán -, illetve olyan problémák kezelésére is alkalmas, amelyeket nem, vagy nem eléggé lehet
egyénileg orvosolni. A közösségfejlesztés olyan tevékenység, amely preventív szemléletű, a közösségek
megtartására törekszik és képes is rá, valamint erősen épít az emberek közötti szolidaritásra. Aktívan
használja az empowerment (képessé tevés) módszerét. A közösségfejlesztés, közösségszervezés
módszereivel a gyerekesély programok számos tevékenységének megvalósítása könnyebb.
Az aktív részvétel elve alapján a célcsoportok bevonása, a program céljainak megértése és azzal való
azonosulás – bár némileg időigényesebb egy-egy plakát elkészítésénél és kihelyezésénél – mélyebb
elköteleződéssel jár, ötleteket, inspirációt ad a szereplőknek. Ehhez szükség van kívülről jövő
közösségfejlesztő szakemberekre, akik a folyamatokat kísérik, támogatják, tükörként visszajelzik az
eredményeket. A közösségfejlesztő szakember nem ad megoldást, hanem elősegíti, katalizálja, hogy az
adott probléma a helyi közösség számára felszínre kerüljön, és kimunkálódjon a konszenzuson alapuló
megoldás.

A tervezési szakaszban is javasolt a közösségfejlesztés módszertanának lépéseit követni, hiszen egy

adott közösség fejlesztésének indoka értelemszerű, és a módszereket is egyértelműen támasztja alá
maga a cél: „A közösségi munka – nálunk még csak elvileg - összjáték az állam, az önkormányzat és a
helyi lakosok között. A közösség és a társadalom szolidaritása és integrációs szándéka, erkölcsi és
3
pénzügyi támogatása nélkülözhetetlen!”
A közösségi munka leggyakrabban – hitvallásának megfelelően, a helyi aktivitás minél szélesebb körének
bevonásához – az aktivizáló módszereket használja.
Ezek lehetnek: interjú, közösségi beszélgetések, helyi önszerveződő körök, mozgalmak szervezése,
tanuló körök/csoportok, tankatalógus.
Egyéb technikák, szervező módszerek:
Tervezési módszerek – Jövőműhely, közösségi felmérés
A helyi nyilvánosságot szervező módszerek
Szektorok közötti együttműködés, partnerség
Együttműködési és fejlesztési tervek készítése

A közösségfejlesztés folyamata

1-2.Felkérés és felderítési, helyzet feltárási szakasz (e kettő lehet külön is, együtt is a tevékenység
során). A felkérő lehet önkormányzat, intézmény, civil, baráti társaság, egyebek. A közösségfejlesztési
folyamat egy településen a lakosság vagy/és szervezeteinek megszólításával és bevonásával –
aktivizálásával – kezdődik, majd a problémák felismerésével és azok nyilvánossá tételével folytatódik,
melynek során mind többen kapcsolódnak a folyamathoz.
3.Szervezési szakasz: A feladatok és a helyi közösség véleményének, cselekvési potenciáljának
feltárása és azok összerendezése, találkoztatása.

3
Vercseg Ilona: A közösségi munka módszere és folyamatai I. fejezet in: Közösségi munka a családsegítésben,
2011. Szerk. Nagyné Varga Ilona. Debrecen. Szociotéka sorozat

15
4. Tervezési szakasz. A problémák rangsorolása és a problémamegoldó folyamatok tervezése.
Cselekvési terv és az önsegítő projektek elkészítése.
5. Intézmény-létrehozási szakasz. Formális közösség életre segítése a helyi aktív magból (például:
egyesület). Képzések, a cselekvéshez szükséges attitűd kialakítása, nyilvánosság biztosítása. „Akció-dús”
fázis.
6. Hálózatépítés szakasza. Külső, belső partnerek keresése, aktivizálása, kommunikáció fenntartása,
kapcsolatépítés országos (nemzetközi) léptékben, konfliktuskezelés, stb.
7. Koordináció szakasza. Az esetleges elakadások segítése, a folyamatok értékelése, a továbblépés
tervezése. Az egyre sokrétűbb és szerteágazó munka koordinálása; döntéshozói, jogalkotói befolyásolás.

Közösségi házak, közösségi szolgáltató terek

A szegregált lakóhelyek száma ma Magyarországon nagy (egyik felmérés szerint 1663 db), és a
tendenciák nem a csökkenés, hanem éppen a terjeszkedés felé mutatnak azzal, hogy a gettósodó
települések összefüggő területeket kezdenek alkotni. „A társadalmi és területi egyenlőtlenség különösen
súlyos formája, amikor nem csupán egy-egy település szegregált részén élő családok
mélyszegénységével szembesülünk, hanem egész falvak gettósodnak el a foglalkoztatás teljes hiánya és
a népességcsere miatt. Ezek az aprófalvak – bizonyos régiókban – akár összefüggő területet is
alkothatnak. Ezeken a területeken az alapvető szolgáltatások nem, vagy csak nagyon korlátozottan
4
hozzáférhetőek, ami tovább fokozza az itt élők kirekesztettségét.”
Ezért a szinte már gettóvá vált kistelepüléseken is sürgetően szükséges többfunkciós, komplex
szolgáltatásokat nyújtó közösségi házakat, szolgáltató tereket kialakítani és működtetni. Erre (és más
szükséges infrastrukturális fejlesztésekre) egy 2016-ban megjelenő felhívás az EFOP 1.4.2 projekt
nyertesei számára lehetőséget fog biztosítani. Ugyanilyen fontos az elődprojektekben létrehozott
közösségi terek további folyamatos működtetése.

A szegregált elhelyezkedés a kirekesztés egyéb formáinak a meglétét is jelenti. A probléma nem fogható
fel pusztán lakhatási kérdésnek, a „járulékos tünetek” – iskolázatlanság, foglalkoztatás hiánya,
jövedelemhiány, a gyerekek fizikai és mentális ellátottságának katasztrofális helyzete – kezelése nélkül
mélyre ható változás nem következhet be. A különböző szolgáltatások, segítő szakemberek résztudásai
és részsegítségei önmagukban nem elegendőek a problémák hatékony kezeléséhez. A szociális
integráció alapfeltétele az intenzív családgondozás, a szakszerű közösségi munka és a rendszeres
szakmaközi megbeszélések, egyeztetések, valamint a gyerekeket és fiatalokat célzó, az ő iskolai
sikerességüket segítő szolgáltatások és programok működtetése.

Mindezek alapvető eszközei annak, hogy a szegregátumban élők az integrációs folyamat tevőleges
részesei, aktív résztvevői legyenek, a településen élők pedig érdekeltté váljanak a szegregáció minden
formájának csökkentésében, felszámolásában.
A ház és szolgáltatásainak legfontosabb funkciója, hogy mindenki számára nyitott közösségi ház funkciót
töltsön be, ami a helyi program „bázisa”, amelyre ráépíthetők a közösség erősítését (szocializáció,

4
Virág Tünde: A gettósodó térség - Szociológiai Szemle 2006/1, 60–76.
http://www.szociologia.hu/dynamic/0601virag.pdf

16
gazdasági boldogulás, társadalmi részvétel, társadalmi kontroll, kölcsönösség) támogató beavatkozások,
mint például a szülők és gyerekek szabadidejének értelmes, szervezett kitöltését szolgáló elfoglaltságok.

A közösségi szolgáltató ház biztosíthatja a település lakóinak találkozási lehetőségét, helyet adhat kisebb
közösségek rendszeres programjainak, segítheti a megfelelő információkhoz való folyamatos hozzáférést.
Különböző szolgáltatások munkatársainak bevonásával helyben elérhetővé teszi a szociális és
gyermekjóléti, valamint a védőnői, munkaügyi stb. ellátásokat, lehetővé teszi a számítógép és internet-
használatot. A felsorolt szakemberek jelenlétével a közösségi szolgáltató ház komplex szociális funkciót
tölthet be az adott településen élők részére, tudatosítva ezzel a ház létének szükségességét.

A közösségi ház elsődleges célcsoportját a gyerekes családok alkotják, kitüntetett figyelemmel a

fiatalokra, gyerekekre.

A tapasztalatok alapján elsősorban a szegregátumokban (de egyre több helyen nem csak ott, hanem a
település egyéb részein is) élő családok nagy része nem tudja megfelelően biztosítani különböző okok
folytán az elsődleges szocializációs színteret gyermekeik számára. A közösségi szolgáltató ház az általa
biztosított szakemberekkel, programokkal hiánypótló funkciót tölthet be. A szociális munka mindennapi
használatában gyakorolt képessé tevés technikáival ehhez szükséges ismeretekkel, szkillekkel erősítheti
meg a családokat. Példaként jól szemléltetetheti ezt a tanulást segítő foglalkozás, amikor az otthoni fizikai
környezet nem biztosítja a nyugodt tanulást.
A szolgáltatások között – a helyi adottságoknak és szükségleteknek megfelelően – többféle alternatív
napközbeni ellátás képzelhető el (játszóház, gyerek-klubok, játszótérprogramok, közösségépítő és
közösségfejlesztő, kortárssegítő, pályaorientációs foglalkozások stb.) Az óvodán, iskolán kívüli, a
gyerekek fejlődését segítő tanfolyamok és foglalkozások, valamint a tanév során délután-esténként, illetve
szünidőben napközben is biztosított szabadidős, sport, kulturális stb. programok, klubok működtetése
mind ebbe a kategóriába tartozik.
A házaknak alkalmasnak kell lenniük arra is, hogy a lakhatási körülményekből és a családok szűkös
anyagi lehetőségeiből adódó problémákat enyhítsék. Lehetőséget kell biztosítaniuk az ellátási terület
infrastrukturális ellátottságából és az ott élők szegénységéből fakadó szükségletek kielégítésére: mosás,
tisztálkodás, varrás, főzés, stb. A programoknak, tevékenységeknek és a nyitva tartásnak a helyi
igényekhez való rugalmas alakításával (nem hivatali munkaidő a munkatársaknak), valamint az alacsony
küszöbűség az integráló szándékot és hatást hivatott biztosítani.

A gyerekek számára a foglalkozások idején biztosítani kell a megfelelő étkezést (tízórai, uzsonna, nyári
programok esetén napi egyszeri meleg étkezés, illeszkedve a szünidei étkeztetéshez) és annak civilizált
körülményeit.

A közösségi szolgáltató házak biztosíthatják helyi és egyéb adományok (ruha, bútor, használati eszközök,
játékok, könyvek stb.) fogadását, a szétosztás szakszerű koordinálását és ezek segítségével a
településen (nem kizárólag a szegregátumban) élő hátrányos helyzetű családok támogatását.

Működtethetnek játék-, könyv-, gyerekbútor stb. kölcsönzést, ezzel is segítve az alapvető javakat
nélkülöző családokban élő gyerekek fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtését.
A szolgáltatásaik között kapjon helyet a családok háztartásvezetési, gazdálkodási, a lakások
karbantartásához és a kertek megműveléséhez kapcsolódó ismereteiknek bővítése, és az ehhez

17
szükséges eszközök, szerszámok kölcsönzése. A ház környezetében kialakításra kerülhet (ha van rá
lehetőség), egy minta kert, amelynek segítségével ösztönözhető, gyakorlatban megtanítható a
településen élők számára - a házba látogató gyermekek, fiatalok és szüleik aktív bevonásával, valamint a
technikai háttér biztosításával, (vetőmag, szerszámok) - a háztáji kertgazdálkodási munka. Ide
kapcsolható számtalan kreatív tanácsadás, foglalkozás, klub gyerekek, szülők részére egyaránt, ahol
játékosan is és komolyabban is nagyon sok készséget lehet elsajátítani, amely aztán segíti majd a
pályaválasztásukat, álláskeresésüket és megmaradásukat a munkában.

Új közösségi ház létesítése esetén a közösségi tervezés módszerével is törekedni kell arra, hogy az adott
célcsoport tagjaiból minél többen vegyenek részt a szolgáltató (közösségi) ház épületének és
szolgáltatásainak megtervezésében, az épület át- vagy kialakításában és aktív működtetésében. Az ott
élő munkanélküli, vagy foglalkoztatást helyettesítő juttatásban részesülő szülők, felnőttek,
közfoglalkoztatottak, valamint kortárssegítők, helyi önkéntesek bevonása elősegítheti a közösségi ház
egész évben és a hét minden napján történő, folyamatos működtetésének biztosítását, ami a társadalmi
kohézió erősítésének egyik leghatékonyabb eszköze is.
A helyben élők képviselőiből javasolt egy helyi „közösségi tanács” megalakítása, mely folyamatosan az
közösségi házban folyó szakmai munka és a helyi lakososok közötti kapcsolattartást szolgálja, kitűzi az
elérendő célokat, segít a bevonásban, figyelemmel kíséri a célok megvalósulásának aktuális helyzetét,
platformot kínál az érdekegyeztetés számára.

Mindezeket a feladatokat hosszabb-rövidebb ideig helyi felnőtt önkéntesek, középiskolások, egyetemi

hallgatók is támogathatják. A közösségi ház támogatja és koordinálja a helyi önsegítés elindulását.

A szakmai munka egyik záloga a szociális munkás és közösségi munkás, valamint más szakemberek
állandó jelenléte, amely nem lehet időszakos jellegű. A megkezdett tevékenységek akkor lehetnek
hatékonyak, akkor hoznak eredményt, ha a komplex szolgáltatásokat és támogató munkát hosszú ideig,
több éven keresztül, rendszeresen biztosítják.
Több év alatt értelmezhető lehetne, - jól mérhető adatokat lehetne és kellene azok körében gyűjteni, akik
a program ideje alatt rendszeresen látogatták a közösségi házat, az indikátorok konkrétabb
meghatározásával és bemeneti adatok gyűjtésével – hogy milyen hozzáadott értéket biztosít a program,
hány gyermek tanul szakmát, hányan helyezkednek el a munka világában, csökkent-e, és ha igen milyen
arányban a fiatalkori terhességek száma, stb.

A közösségi szolgáltató házak hatékonyan segíthetik azt, a telepes programokban is megjelenő célt,
miszerint a fejlesztések eredményeképpen a település teljes lakossága által elérhető szolgáltatások
jöjjenek létre, melyek egyrészt segítik a hátrányos helyzetű térségben, településeken élők életét, másrészt
fejlesztik és erősítik a helyi közösséget, segítenek a szegregált település/településrész integrációjában.
Éppen ezért érdemes és szükséges a házakban – többek között – nyilvános internet-elérési pontot,
számítógép hozzáférést megteremteni, amely a gyermekek, fiatalok és szülők információhoz való
hozzájutását, munkakeresését, a digitális írástudás fejlesztését szolgálja.

Közösségszervező tevékenységük révén ezek a szolgáltatások alapját képezhetik helyi civil szervezetek
kialakulásának vagy a már meglévők megerősödésének, melyek a program befejezése után is segíteni
tudják a szegregáció felszámolását és az integrációs folyamatot.

18
Nyitva tartás: A közösségi ház nyitva tartásánál figyelembe kell venni egyéb intézmények és
szolgáltatások működési rendjét – különös tekintettel az iskolára, főleg, ha sok gyerek jár a 16.00-ig nyitva
tartó iskolába. A gyerekesély program más szolgáltatásaival is összhangban kell lennie a nyitva
tartásnak. (IT pontok, stb.) Legfontosabb szempont azonban az, hogy figyelembe vegyék a településen
élő családok igényeit és szükségleteit, továbbá lényeges a hétvégi (szombati nyitva tartás és a pénteki
hosszított) nyitva tartás.
Minimális nyitva tartási óraszám heti 40 óra és legalább egy hétvégi nap.

Alapszolgáltatások

- Állandó segítő jelenlét (információs és mentális tudásátadás)

- Információs „pult” (szolgáltatásokról, ellátásokról, intézményi elérhetőségekről,
álláslehetőségekről, közhasznú információkról),
- Internet használat,
- Komfortszolgáltatások (Mosási lehetőség, Tisztálkodási lehetőség),
- Főzési lehetőség,
- Játékhasználat, játék lehetőség gyerekeknek korcsoportonként, az egyes életkoroknak megfelelő
játékkal,
- Szülők számára háztartási – gazdálkodási, pénzkezelési ismeretekkel kapcsolatos foglalkozások,
- Tematikus csoportok indítása,
- Közösségi rendezvények szervezése és megvalósítása.

A közösségi ház integrált szolgáltatásai

A közösségi ház igény szerint helyet kell, hogy biztosítson az alábbi szolgáltatásokhoz:
- Kihelyezett IT pont
- Ifjúságsegítők, kortárssegítők programjai
- Tanulószoba
- Védőnői fogadó óra
- Családgondozói fogadó óra
- Ingyenes jogi tanácsadás
- Baba – mama klub
- Ifjúsági közösség programjai
- Munka-, álláskeresési-, pályaorientációs tanácsadások, klubok működése
- stb.

Minden szolgáltatás (alap- és integrált szolgáltatás) megtervezésébe be kell vonni a helyi közösséget.
Lásd közösségi tervezés módszerei, illetve ezen túl módszer lehet még:
- Egyéni beszélgetések
- Családlátogatások, interjúk, szükségletfelmérés
- Fókuszcsoport
- Közösségi beszélgetések, fórum
- Közösségi meghallgatás
- Ötlet láda (anonim módon)
- Szolgáltatási paletta összeállítása és egyeztetése a helyi közösséggel

19
A védőnői és családgondozói fogadóóra biztosítása előtt elengedhetetlenül fontos egyeztetni a települési
szakmaközi megbeszélésen, ahol ajánlott írásbeli megállapodásba foglalni a fogadóórák időpontját,
tartalmát, gyakoriságát-rendszerességét, a fogadóórát végző személyét. Igény esetén változtatni és arról
az igénybe vevőket hatékonyan tájékoztatni szükséges.

A program keretében megvalósuló tevékenységek többségére alkalmas és hasznos színtere lehet az

adott teleépülésen működő közösségi tér vagy gyerekház is.

A közösségi ház tárgyi feltételei

- eszközök információ átadáshoz (számítógép, nyomtató, scanner, telefon)

- eszközök közösségi programokhoz (megfelelő helyiség, bútorok, székek, konyhai felszerelés,
szabadtéri programokhoz felszerelés)
- kiskert programhoz felszerelés
- gyermekjátékok, foglalkoztató, fejlesztő eszközök

A közösségi ház személyi feltételei

A közösségi ház szakmai stábja minimum 2 fő. 1 fő 8 órás közösségi ház-vezető és 1 fő 8 órás
munkatárs. Ha lehetőség van rá, a 3-4 fő sem túlzás.

1 fő 8 órás (közösségi ház-vezető) munkatárs végzettségére a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. sz.
mellékletének a családsegítőre vonatkozó képesítési elvárások vonatkoznak. A képesítési előírások alól
5
határozott időre, de legfeljebb öt évre felmentés adható , ha

a) az érintett személy a képesítés megszerzése érdekében már szakirányú oktatásban vesz részt,

b) a pozícióra nem áll rendelkezésre a képesítési előírásoknak megfelelő személy, és az érintett személy
vállalja a szükséges szakirányú képesítés megszerzését, vagy

c) az érintett személy az előírt végzettséget a nyelvvizsga hiánya miatt nem szerezte még meg.

A munkába állásnál élvezzenek előnyt a közösségi szociális munka és a szociális csoportmunka területein
tapasztalattal bíró szakemberek.

A közösségi ház vezetői posztot betöltheti egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember is,
amennyiben próbaideje alatt sikeresen elvégezte az MMSZ által szervezett telepi munkához szükséges
(közösségi ház vezetői) készségek megszerzésére irányuló képzést/tréninget.

A ház munkatársai közül legalább 2 fő köteles elvégezni az EFOP 1.4.1-15 program keretében
megvalósuló MMSZ által szervezett 40 órás képzést.

5
1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és
működésük feltételeiről 6§ (5)

20
Indikátorok értelmezése, számítása

A rászoruló gyermekeket érintő programokat pozitív kimenettel elvégző személyek száma

A felhívásban megfogalmazott definíció úgy értendő, hogy a támogatott programba bevont résztvevők
közül azok száma, akiknél a program kedvezően befolyásolta az iskolaérettséget vagy a középfokú
tanulmányaik sikeres lezárását, vagy ezen kedvező eredmények későbbi (a programidőszakon túli)
elérésének esélyét.

Az indikátor teljesítésénél olyan tevékenységekben/szolgáltatásokban való részvétel számolható el,

amelyek az alábbi eredmények valamelyikének elérését célozzák:

- iskoláskor előtti korosztályoknál: elősegítik a gyermek motorikus, kognitív, szociális, érzelmi fejlődését;
hozzájárulnak esetleges fejlődési lemaradásának korai észleléséhez és a fejlesztéshez;

- iskolás korú gyermekeknél: csökkentik a gyermek hiányzásainak számát; a bukások számát; megelőzik
lemorzsolódását; segítik a gyermek érdemjegyeinek javítását, előmozdítják az érettségit adó képzésbe
való jelentkezését, pályaorientációját; megelőzik a korai terhességet; javítják a gyermek egészségi
állapotát, megelőzik vagy csökkentik a szenvedély-függőséget

A fenti tevékenységektől remélhetjük, hogy a térségben javuljon az iskolaérett gyerekek aránya és/vagy
növekedjen a középfokú tanulmányaikat sikeresen lezáró hátrányos helyzetű tanulók aránya.

Az egyes tevékenységek, szolgáltatások esetében – ahol ez megvalósítható – dokumentálni kell, hogy az

indikátorba beszámítandó gyereknél milyen javulás következett be. Ehhez saját eredményesség-
méréseket célszerű kidolgozni és alkalmazni.

25 éven aluliak

Az egyes programokban, szolgáltatásokban résztvevők adatait, többek között a születési időt is az MTA
által üzemeltetett online monitoring rendszerben rögzíteni kell. A rendszerből így könnyen lekérdezhető a
25 éven aluli résztvevők száma.

21