Keresztyén szellemű óvodai nevelés

Református óvodánk munkatársi közössége – személyes hitük és életük

példájával – szeretetteljes, okosan szerető, segítőkész, toleráns és bátorító
magatartással fordul a rá bízott gyermekek felé, szem előtt tartva az együtt élés
szükséges szabályait.

A református óvoda áldásközvetítő hely, ez nem csupán néhány cselekedetében,

tevékenységében, vagy nevelési eljárásában tükröződik, hanem teljességében
egész szellemiségében megmutatkozik. Munkálkodásunk során Isten iránti
tiszteletünk és szeretetünk a gyermekkor fontosságának felismerésében, a
gyermeki személyiség tiszteletben tartásában, gyermekeink személyes
elfogadásában nyilvánul meg.

Mitől református?
Az óvodában a felnőtt– óvodapedagógus, dajka – szakmailag elkötelezett,
képzett szakember, akit egy munkatársi közösség vesz körül. Mitől református?
A református felnőtt – az Istenhez tartozónak vallja magát. Az
óvodás gyermek – három évestől hatéves korig – lételeme a játék, nem tud nem
játszani. Mitől református? Életének természetes része az imádság, tudja, hogy
szülein kívül Isten is szereti, vigyáz rá. A család –bármilyen szerkezetű
családmodell is – szeretetközösség. Mitől református? A református név
aranyfedezetét a hitben élő családok jelentik, gyülekezeti közösséghez tartoznak.
Tudják, mit jelent a közösséghez tartozás megtartó ereje.
Az óvoda – így, együtt valamennyien – elősegíti a hét éven aluli gyermekek
harmonikus, sokoldalú fejlődését. Mitől református?
Református:

 a felfogásmódjától, hiszen a református óvoda vallja, hogy a gyermek Isten

ajándéka. A céljától, hiszen elsődleges célja, az Isten- és emberszeretetre
nevelés a kisgyermekkor pszichofizikai lehetőségei között;
 a szemléletmódtól, hiszen a hozzáállás, az elköteleződés kihatással van
mindenre;
 a légkörétől, melyben napról napra együtt él felnőtt és gyermek;
 az aprónak tűnő dolgok fontosságától: a köszönés formája, a közvetlen
környezet szimbolikája, az imádságos együttlét, az óvoda gyülekezeti
kötődésének minősége, a kialakított kapcsolatrendszer miatt.
A református óvodában különösen is hangsúlyossá válnak a kis rezdülések, a
mozdulatok, a tekintet, a cselekvésre adott reakciók, a hangnem. Fontos a
természetesség, hiszen ugyanilyen természetességgel, ugyan ezeken a
csatornákon át tud beszélni a gyermeknek a szerető Istenről az Istent szerető
felnőtt.

Ezért a keresztyén szellemű nevelés nem egy kimetszett rövid idő az egész
óvodás napból, nem egy hittanórányi, hanem az egész napot átszövő,
minden részletébe belefonódó minőségi életszemlélet. Annak megélése, hogy
nekünk gondviselő, szerető Istenünk van, ezért van okunk az örömre, van okunk
a hálára. Ebben a felfogásban élményünk napról-napra, hogy a mi munkánk nem
hiábavaló az Úrban.
Feketéné Kavisánszki Györgyi
óvodavezető
A nevelési év beszámolójának elkészítése, az óvodai beszámoló célszerű
szempontjai

1. A nevelési évet értékelő intézményi beszámoló készítésének szempontjai

Írásunkban áttekintjük a nevelési évről szóló intézményi beszámoló készítésének

szűkszavú jogszabályi előírásait, sorra vesszük a tartalmas beszámoló
készítéséhez szükséges szempontokat, majd fölhívjuk a figyelmet olyan praktikus
kérdésekre, mint a beszámoló tartalmi és szerkesztési kérdései, a használható és
áttekinthető adatok közlésének módjai, a formátum, a terjedelem, és számos más
gyakorlati kérdés.
A Köznevelési törvény 70. §-ában meghatározza az intézmény éves
munkatervének és beszámolójának elfogadásával kapcsolatos rendelkezéseket
az alábbiak szerint.

Nkt. 70. § (2) A nevelőtestület (dönt)

1. c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,

2. d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések,

beszámolók elfogadásáról.

A rendelkezések szerint tehát az óvoda (és minden más nevelési-oktatási

intézmény) éves munkaterv alapján végzi munkáját. Az éves munkaterv
megvalósításának értékelését az iskolák esetében a tanév rendjéről szóló
miniszteri rendelet kötelezővé teszi, az óvodák számára a nevelési évről szóló
éves beszámolót kötelezővé tevő jogszabály azonban nincs. Mindezek ellenére
jogos fenntartói elvárásnak tarthatjuk (amelyet a fenntartók gyakorlata és a
praktikum is igazol), hogy az egyes nevelési évek végén az óvodák is
számoljanak be működésükről, ennek részeként szakmai-pedagógiai
tevékenységükről. Mindezek alapján az óvodák beszámolási kötelezettségét és
gyakorlatát általánosnak tekinthetjük. A munkaterv és a beszámoló szakmai
jelentőségét tovább növeli, hogy a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 149. és
150. §-ai az intézmény és az intézményvezető tanfelügyeleti ellenőrzésekor
elrendeli az intézmény utolsó két nevelési évéhez tartozó munkatervek és
beszámolók anyagának ellenőrzését, illetve az intézmények részéről e
dokumentumoknak az informatikai felületre történő feltöltését.

Az intézmény beszámolóját nyilvánvalóan az a személy állítsa össze,

akinek ebben a kérdésben a legnagyobb áttekintő képessége, szakmai
kompetenciája van. Ez általában az intézmény vezetője. Ennek ellenére el kell
azonban kerülni azt formai (vagy akár tartalmi) a hibát, hogy a beszámolót az
intézmény vezetője készíti el, mondván: ő az egyszemélyi felelős az óvodában
folyó nevelőmunkáért, valamint a gazdálkodási tevékenységért is. A nevelési
évről szóló beszámolót tehát jellemzően az óvodavezető állítja össze, de az
óvoda nevelőtestülete fogadja el. A nevelési évről készített beszámolót
nevelőtestületi értekezleten kell megvitatni, amelyről jegyzőkönyvet és jelenléti
ívet kell vezetni. Az olyan intézményeknek, amelyek több tagintézménnyel,
tagóvodával rendelkeznek, egyetlen munkatervet és beszámolót kell készíteniük,
hiszen a jogszabályok a teljes intézmény számára teszik kötelezővé a munkaterv
elkészítését, ebből adódóan azonban a beszámolót is a teljes intézmény
vonatkozásában kell elkészíteni. Ez a tény azonban nem zárja ki azt, hogy az
egyes tagintézmények vezetői és nevelőtestülete külön-külön is értékeljék a
tagintézmény tevékenységét és működését, és az így elkészült részbeszámolót
beemeljék a teljes intézményi beszámolóba. Az egész óvodai intézmény
működését elemző éves beszámoló intézményi szintű nevelőtestületi
megtárgyalásától és elfogadásától azonban nem lehet eltekinteni.

Mint említettük, a nevelési évről szóló óvodai intézményi beszámoló

elkészítését jogszabály ugyan nem írja elő, a fenntartói elvárások és a praktikum
azonban azt diktálja, hogy az óvodák is nevelőtestületi értekezleten végezzék el
a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A
beszámoló anyagát az értekezlet jegyzőkönyvével és a jelenléti ív másolatával
együtt meg kell küldeni a fenntartó számára.

2. A beszámoló tartalma

A nevelőtestület, az óvoda vezetői és a fenntartó számára az intézményről szóló

beszámolóban összefüggően, átláthatóan kell bemutatnunk az óvoda
működésével kapcsolatos legfontosabb adatokat. Ezek közül főként a
következőket ajánlhatjuk a beszámolóba történő beemelésre:

A gyermekekkel és a foglalkoztatottakkal kapcsolatos adatok:

 az ellátott gyermekek számával kapcsolatos létszámadatok alakulása,

  az óvodai csoportok száma, csoportonkénti létszáma, korcsoportok
szerinti megoszlása,

 az óvodai felvételi adatok alakulása,

 a pedagógusok létszámának alakulása,

 a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, valamint a technikai

személyzet állománya,

 az intézmény működése veszélyhelyzetben, a gyermekek és a dolgozók

biztonságát szolgáló vezetői intézkedések,

 az intézmény költségvetésének legfontosabb mutatói.

Az óvodai nevelőmunkával kapcsolatos tevékenység elemzése, a nevelési év

kiemelt feladatainak megvalósulása:

 a gyermekek számára biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes környezet

biztosítása,

 hogyan biztosítja az óvoda a gyermekek nyitottságára, érdeklődésére és

életkori sajátosságaira alapozva a gyermekek értelmi fejlesztését és
nevelését,

 milyen változatos tevékenységi formákkal biztosítják a gyermekek

számára a motiváló, fejlesztő tevékenységeket,

 hogyan van jelen az anyanyelvi nevelés az óvoda valamennyi

tevékenységi formájában és a nevelőtevékenység egészében,

 az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének

kialakítása,

 az intézmény önértékelési tevékenységével kapcsolatos kötelező

értékelési szempontokat cikkünk következő fejezetében részletesen
olvashatják.
Gazdasági helyzet, gazdálkodási feladatok:

 az intézmény gazdasági helyzete, gazdálkodási mutatói,

 a dologi és egyéb költségek arányának alakulása a költségvetésben,

 a dologi kiadásokon belül a legszorosabban értendő napi működési

költségek (energia, telefon, irodaszerek, stb. aránya),

 a fenntartói támogatás, normatív támogatás, saját bevételek hármas

arányai az intézmény költségvetésében,

 a játék- és eszközfejlesztés, és beszerzés, az óvodai bútorzat állománya,

 technológiai, technikai fejlődés, az informatikai feltételek biztosítása,

 az előző időszakban történt felújítás, jelentősebb karbantartási feladatok.

Az adatok közlési módja témakörönként más és más lehet. A legjellemzőbb

közlési módok a következők:

 szövegkörnyezetbe ágyazott szöveges adatközlés,

 táblázatos formában való adatközlés egyszeres vagy többszörös

táblázatban,

 grafikus adatközlés, grafikus és táblázatos adatközlés,

 az előbb említett módszerek együttes alkalmazása.

Nagy hiba, ha az adatok közlésekor mindig ugyanazt a módszert követjük. Ez

beszámolónkat szárazzá, unalmassá és nehezen követhetővé teszi. Nem célszerű
minden adatot szöveges formában közölni, de ugyanígy hiba, ha minden adatot
táblázatokba rendezve azokkal tűzdeljük tele intézményünk beszámolóját.

Tipikus hibák az adatközlési folyamatban:

 amikor a szerkesztő sablonosan egyetlen adatközlési módszert alkalmaz,

  amikor valamelyik módszer alkalmazása öncélúan „rátelepszik” a
beszámolóra,

 amikor egy táblázatban túl sok mindent kíván szerepeltetni a szerző, a

táblázat áttekinthetetlenné válik,

 a beszámolóban szereplő szöveges adatokat a beszámolóhoz

csatolt mellékletek hada egészíti ki.

Ha a beszámoló túlságosan terjedelmes, akkor a legtöbb olvasóból

felületességet, „beleolvasás-szerű” feldolgozást vált ki, ezzel gátolja a lényegre
törő, átfogó kép kialakulását. Ezért javasolhatjuk, hogy a nevelési évről szóló
beszámoló terjedelme ne haladja meg a 10-12 oldalt.

3. A nevelési évről szóló beszámoló kötelező önértékelési feladatai

Az intézményi önértékelés szabályait tartalmazó óvodai önértékelési kézikönyv

negyedik kiadása 4.3.3.1 fejezetében rögzíti az évenként történő intézményi
önértékelés kötelező szempontrendszerét. Ezek között az előírások között – az
intézményvezetők számára még egyáltalán nem közismert, végképpen nem
elfogadott módon – szerepel az az előírás, hogy az intézményi önértékelés
keretében évente kell vizsgálni azon elvárások intézményi teljesülését, amelyek a
fenti fejezet táblázataiban vastag betűvel szedettek.

Tekintettel arra, hogy az intézmény átfogó belső intézményi önértékelése

ötévente egy alkalommal történik meg, meg kell találni minden intézményben azt
a szervezeti keretet, amelyhez csatolva a fenti éves intézményértékelési
teendőket el lehet végezni, azaz a kötelezettségeknek eleget lehet tenni. Ezt a
keretet célszerűen biztosíthatja az évet lezáró beszámoló: ebben az esetben
célszerűnek látszik, hogy a beszámoló egyik önálló fejezete a szóban forgó
kötelező intézményértékelési szempontokat tartalmazza. Szakmailag az is
korrekt módszer, ha az éves intézményi önértékelési folyamat végső fázisában,
közeledve a nevelési év lezárásához egy önálló dokumentumban kerül sor a
szempontok kötelező értékelésére. Az azonban bizonyos, hogy a kötelező
értékelési metódus esetleges elmulasztása az intézményi és a vezetői
tanfelügyeleti ellenőrzések alkalmával hiányosságként fog jelentkezni.

Az óvodák számára kiadott intézményi önértékelési kézikönyv negyedik

kiadásának 4.3.3.1 fejezetében szereplő táblázatból most külön szerkesztve
kiemeljük a vastagon szedett részeket, amelyeket az óvodáknak az éves
önértékelési tervében feltüntetett módon évente vizsgálniuk kell:

 A nevelési év végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő

nevelési év tervezése.

 Az intézményben a gyermeki fejlődést folyamatosan követik, a gyermeki

fejlődést dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit
összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.

 Az óvodapedagógusok a gyermekek eredményeiről fejlesztő céllal

folyamatosan visszacsatolnak szüleinek/gondviselőjének és az életkornak,
fejlettségi szintnek megfelelő formában a gyermeknek.

 Az intézmény vezetése és érintett óvodapedagógusa információkkal

rendelkezik minden gyermek szociális helyzetéről.

 A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a

közösségfejlesztésben.

 Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket:

 helyben szokásos megfigyelésen, vagy más alapon megszervezett mérések

eredményei

 esetleges sport, más versenyeredmények: országos szint, megyei szint,

települési szint elismerések o6 éves kor után óvodában maradó mutatók,
elégedettségmérés eredményei (szülő, óvodapedagógus, pedagógiai
munkát segítők)
  neveltségi mutatók

 Az óvodapedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési

körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az
intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg.

 Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges

információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés

 Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partnereit (az

információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).

 A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását

folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.

 Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program

megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a
fenntartó felé.

 Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel

rendelkezik a nevelő/ tanító munka humánerőforrás-szükségletéről.

 A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült

problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.

4. Az intézményi beszámolóra vonatkozó legfontosabb előírások,

javaslatok összegzése

Az alábbiakban – támaszkodva a cikkben eddig kifejtett gondolatokra –

összefoglaljuk azokat a tanácsokat, amelyeket érdemes végiggondolni, mielőtt a
nevelési évről szóló beszámolónkat elkészítjük, illetve megküldjük a fenntartó
képviselőjének!

 Időben kezdjünk hozzá a beszámoló anyagának összeállításához! A

célszerű határidő legalább a beszámoló nevelőtestületi megtárgyalását
időpontját megelőző két-három hét.
 A beszámoló anyagának összeállítását az a személy végezze, akinek az
intézmény teljes működésére a legnagyobb rálátása van. Ez a személy
legtöbb esetben az intézmény vezetője.

 A Köznevelési törvény előírásai szerint a beszámolási kötelezettség a

nevelőtestületet terheli: tehát az intézmény beszámolóját a nevelőtestület
fogadja el!

 A beszámoló nevelőtestületi megtárgyalásáról és elfogadásáról szóló

jegyzőkönyvet és az értekezlet jelenléti ívét érdemes a beszámolóhoz
csatolni.

 A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a nevelési-oktatási intézmény

munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, így a
nevelési évről szóló beszámoló megvitatása, elfogadása is.

 Az intézményről szóló beszámolóban összefüggően, a nevelőtestület és a

fenntartó számára is átláthatóan kell közölnünk az óvoda működésével
kapcsolatos legfontosabb adatokat.

 Nagy hiba, ha az adatok közlésekor mindig ugyanazt a módszert követjük.

Ez beszámolónkat szárazzá, unalmassá és nehezen követhetővé teszi. A
beszámolóban váltogassuk az adatközlési módszereket!

 A szöveges beszámolót követő terjedelmes mellékletek sokaságával

jellemezhető szerkesztési mód hibás, szakmailag nem indokolható voltát
sokan még nem ismerték még föl!

 A csatolt mellékletek helyett célszerű a szövegbe beépítenünk a

táblázatokat, grafikonokat, képeket!

 Ügyeljünk a helyes szerkesztési módra: az egyes bekezdések ne

ötletszerűen kezdődjenek, hanem az egyes résztémák szerint különüljenek
el!
  A lényegi működést elemző részben feltétlenül szóljunk az intézmény
szakmai fejlődését, illetve gazdasági helyzetét meghatározó pedagógiai és
gazdálkodási tényezőkről!

 Beszámolónk alapvetően az elért eredményeket mutassa be! Jóval kisebb

terjedelmet szabad szánnunk a (mégoly jogosnak tűnő) egyéb adatok,
például versenyeredmények bemutatására!

 Ma már alapvető elvárás, hogy beszámolónkat

esztétikus formában készítsük el! Az is elvárható, hogy a szöveget
kiegészítő elemeket is alkalmazzunk anyagunkban a megfelelő helyeken.

 Beszámolónknak készítsünk méltó címlapot, amely az intézménnyel és az

anyaggal kapcsolatos legfontosabb információkat tartalmazza!

 A címlapon szerepeljen: készítette, elfogadta, az intézmény logója, címere

vagy képe.

 A beszámoló elkészítése, nevelőtestületi megvitatása, a nevelőtestületi

értekezlet jegyzőkönyvének elkészítése után a határozatokat csatoljuk a
beszámolóhoz, majd helyezzük irattárba az anyagot!

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő

Óvodai jogviszony kezdete

Az óvodás gyermekek felvétele esetén mikor kezdődik az óvodai jogviszony?

Kötelező-e az óvodai ellátásnak a nevelési év első napjához való kötése? Az
óvodai felvétel időpontja okvetlenül egybeesik-e a tényleges óvodai
szolgáltatások igénybe vételének időpontjával? Az óvodai felvételek
folytonossága. A cikket egy óvodavezető kolléga kérdésére válaszolva
készítettem el.

Az óvodai felvétel folytonossága, az óvodai jogviszony és az ellátás kezdőnapja

Tisztelt Tanár úr! Kedves Gábor!

Bízom benne, hogy levelem jó egészségben találja! Ismét szeretnék kérdezni

Öntől! A most folyó óvodai felvételi eljárás kapcsán felmerült a kérdés az
óvodavezető kollégák körében, hogy az óvodát kezdő gyermekek esetében mit
jelent az óvodai jogviszony kezdő dátuma és a szolgáltatás tényleges
igénybevétele? Sajnos az óvodás gyermekek esetében a KIR kitöltési útmutató
sem fogalmaz egyértelműen.

A mi gyakorlatunkban az új gyermekek felvételének időpontja a következő

nevelési év szeptember 1. napja, és az óvodai ellátást is ettől az időponttól veszi
igénybe a szülők többsége. A kérdésem arra irányul, hogy a gyermek óvodai
jogviszonya mikor kezdődik el? Akkor, amikor megszületik a felvételi határozat?
Esetleg más, ettől eltérő időpontban? Az óvodai felvételről szóló határozatban
mi csak a felvétel időpontját jelenítjük meg, ami szeptember 1. Helyesen járunk
el?

Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel régi kérdező partnere: HJI

Tisztelt Óvodavezető Kolléga!

Lehet, hogy nem elég pontosan értem a kérdést, hiszen nincs ebben a konkrét
kérdésben óvodai gyakorlatom, bár az első unokám éppen a Margaréta óvodába
készül! De a jogszabályok megkeresésében és értelmezésében szívesen állok az
óvodavezető kollégák rendelkezésére és segítségére. Bizonyára arról van szó,
hogy az óvodai elhelyezés (nevezhetnénk óvodai jogviszonynak is, de a
jogszabály az előbbi elnevezést használja) melyik napon jön létre, illetve melyik
naptól jogosult az óvodás gyermek (szülője) igénybe venni a tényleges óvodai
ellátást.

A Köznevelési törvény (a továbbiakban rövidítésben Nkt.) így fogalmaz:

Nkt. 49. § (1) Az óvodai felvétel… jelentkezés alapján történik. Az óvodába a

gyermek – e törvényben foglalt kivétellel – harmadik életévének betöltése után
vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét… bármikor kérheti, a
gyermekek felvétele folyamatos.

Más korlátozó rendelkezéssel sem a Köznevelési törvényben, sem a 20/2012.

(VIII.31.) EMMI rendeletben nem találkoztam. Ez azt jelenti, hogy az
óvodavezetőnek az óvodai elhelyezésről szóló döntése határozhatja meg a
felvétel napját. Nyilván annak messzemenő figyelembe vételével, hogy az
óvodai elhelyezés napján a gyermek életkora feleljen meg a jogszabályokban
foglaltaknak. Mivel az óvodai csoportok működtetését nevelési évre tervezzük,
természetes, hogy a most jelentkező gyermekek többsége számára az óvodai
elhelyezést a következő nevelési év első napjától, azaz szeptember 1-jétől lehet
biztosítani. Teljesen jogszerű tehát, ha az augusztus 31. után óvodakötelessé
váló gyermekek esetében a felvételi határozat a nevelési év első napját, azaz
szeptember 1-jét jelöli meg az óvodai felvétel napjaként. Ez persze nem zárja ki
azt, hogy – amennyiben az óvoda az ehhez szükséges személyi és egyéb
feltételeket biztosítani tudja – nem veheti föl a gyermeket ettől korábbi
időpontban, pl. augusztus 23-tól, vagy akár az óvodai elhelyezésről szóló
döntést követő napon, esetleg néhány nap múlva. Az idézett Nkt. 49. § (1) bek.
utolsó mondata is világosan elrendeli: a gyermekek felvétele folyamatos.

Ha tehát a szülő kéri az óvodai elhelyezést, és azt az óvodavezető azt tudja

biztosítani, akár azonnal is felvehető. A normatíva elszámolása miatt
természetesen az az egyszerűbb, ha a gyermeket a nevelési év első napjával
veszik föl, de nem okoz megoldhatatlan problémát a nevelési év közben történő
felvétel sem.
Az óvodavezető az óvodai elhelyezésről szóló határozatában tehát
meghatározhatja azt a konkrét időpontot, amelytől biztosítja a gyermek óvodai
elhelyezését. Sőt azt is kijelenthetjük, hogy az óvodai felvételről szóló
határozatnak feltétlenül tartalmaznia kell az óvodai felvétel pontos időpontját,
mert ennek hiányában a szülőt bizonytalan helyzet elé állítanánk. E döntésnél
természetesen figyelemmel kell lenni a szóban forgó gyermek óvodalátogatási
kötelezettségére. Figyelni kell azonban arra is, hogy a felvétel napján, azaz az
óvodai jogviszony kezdetekor a felvett óvodásnak feltétlenül be kell töltenie a 2
és fél éves életkort, hiszen az Nkt. 8. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az
óvoda – a törvényben pontosan meghatározott bizonyos feltételek teljesülése
esetén – azt a gyermeket veheti föl, aki a felvételétől számított fél éven belül
betölti harmadik életévét. Ha tehát egy 2019. január 1-jén született (a következő
nevelési évben tehát még nem óvodaköteles) gyermek szülője felvételi kérelmet
nyújt be, és azt az óvoda teljesíteni tudja, akkor a felvételről szóló határozat
keletkezési dátumától függetlenül a gyermek számára az óvodai ellátást
(jogviszonyt) legkorábban 2021. július 1-jétől lehet biztosítani, hiszen ezen a
napon tölti be a 2 és fél éves életkort.

Nincs olyan hatályos rendelkezés, amely szerint elkülönülhetne az óvodai

felvétel határozatban közölt időpontja a tényleges óvodai ellátás időpontjától, és
ennek nem is lenne értelme. Az iskolák esetében a Köznevelési törvény 50. § (1)
bekezdésében tartalmaz olyan kitételt, hogy a házirend a tanulói jogok
gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. Ez azért fontos, mert az iskola
a tanulót jellemzően júniusban veszi föl, a tényleges iskolai ellátás azonban csak
szeptember első napján kezdődik. Az óvodákra ilyen vagy ehhez hasonló
rendelkezés, azaz az óvodai felvétel és a tényleges óvodai ellátás igénybe
vételének külön választását lehetővé tevő rendelkezés nincs. Az óvodai felvétel
dátuma tehát általában azonos a tényleges óvodai ellátás igénybe vételének
időpontjával, hacsak a szülő másként nem kéri. Ezt továbbgondolva azt is
kijelenthetjük, hogy ha az óvodavezető határozatot hozott arról, hogy egy adott
naptól biztosítja a gyermek óvodai felvételét, akkor nincs olyan lehetősége, hogy
a tényleges óvodai ellátás igénybe vételét ettől eltérő naptól biztosítsa.
Természetesen kivételt képeznek azok az esetek, amikor az óvoda működése
egy adott időszakban műszaki vagy egyéb problémák miatt nem biztosítható.
Tanácsként tehát az fogalmazható meg, hogy az óvodai ellátásról szóló
határozatban az óvodai felvétel időpontját úgy határozzuk meg, hogy az adott
naptól a gyermek tényleges óvodai ellátása is biztosítható legyen.

A gyermekek folyamatos óvodai felvételéről szóló törvényi rendelkezés egyúttal

azt is biztosítja, hogy az óvodába történő felvételi, átvételi kérelem az év során
bármikor benyújtható. Ha az óvodai elhelyezés iránti felvételi vagy átvételi
kérelmet nem az óvodakötelesek számára a tavaszi időszakban kijelölt
időpontban nyújtják be, az nem képezi akadályát a kérelem elbírálásának és az
óvodai felvételnek, átvételnek. Gondoljunk ebben az ügyben például azokra az
óvodakötelesekre, akik a nevelési év közben lakóhelyet változtatnak, és új
lakóhelyükön például egyetlen óvoda működik.

Megvizsgáltam a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletnek az óvodai elhelyezésről

szóló rendelkezéseit, amelyek a rendelet 50. §-ában találhatók. Semmi olyan
szabályozást vagy orientációt nem találtam a jogszabályban, amely az óvodai
felvétel időpontjával, az óvodai ellátás tényleges igénybe vételével kapcsolatban
az elmondottakon túl bármilyen érdemi rendelkezést tartalmazna.