5.

Stratégiai tervezés a köznevelési intézményben

Stratégiai tervezés a köznevelési intézményben

Magyarországon a köznevelési intézmények egymással versenyhelyzetben vannak

A stratégiai szemléletet a versenyhelyzet kényszeríti rá az intézményekre. A versenyt a jogi

környezet hozta létre azzal, hogy szabaddá tette az iskolaválasztást, hogy az iskolákat
szakmailag önállókká tette és hogy az intézményi finanszírozás létszám-alapú. Ezt csak erősíti

az egész Európára jellemző demográfiai probléma: a gyerekek létszámának csökkenése.

21.§ A köznevelési intézmény jogi személy, amely - az állami intézményfenntartó központ

által fenntartott intézmény kivételével - a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel
rendelkezik. A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján
jön létre.”
„Erősödik az intézmények szakmai önállósága, hiszen a pedagógiai programot, a szervezeti és
működési szabályzatot, de még a házirendet is a nevelőtestület határozza meg, és ezeket az
eddigiekkel ellentétben nem kell jóváhagynia a fenntartónak.”

2012. évi CXXIV. törvény

A törvény egyértelművé teszi, hogy az iskola kidolgozhatja saját stratégiáját, tehát

meghatározhatja azokat a célokat, feladatokat, amelyeket meg akar valósítani,
megvalósíthatónak tart.

A stratégiai tervezés dokumentumai a pedagógiai program és a minőségirányítási program, az

operatív tervezés dokumentumai a pedagógiai program, a minőségirányítási program és a
szervezeti és működési szabályzat; a napi működés tervezésének programja az éves
munkaterv.

A stratégiai tervezéskor alapos környezetelemzést kell végezni. Más stratégiát kell kialakítani
a lakótelepi, a falusi, a belvárosi iskolának, vagy az elit középiskolának, mint a
szakmunkásképző intézetnek. A stratégia kialakításakor mindenképp számolni kell a
környezettel, a legtágabb értelemben, melyben a szervezet, esetünkben az iskola működik.
Tudni kell, hogy milyen társadalmi rétegre számíthatok megfogalmazott céljaim
megvalósításakor, iskolapolitikámat, stratégiai terveimet kik támogatják.
Általában megállapíthatjuk, hogy minden iskolának magának kell megfogalmaznia, hogy a
tanítás, a tudás mellett milyen nevelési értékeket tud, akar tartós célként kitűzni stratégiai
tervében.

Az intézményvezetés feladata épp az, hogy az adott körülmények között tudjon olyan
stratégiát kidolgozni, mely biztosíthatja az iskola hosszú távú eredményes működését, és
ehhez találja meg, biztosítsa a gazdasági feltételrendszert, költségvetési és pályázati
pénzekből.

A stratégiai tervezést befolyásoló tényezők

Politikai Gazdasági tényezők Szociokultúrális Technológiai tényezők

tényezők tényezők

▪ állami ▪ versenytársak, ▪ demográfiai trendek, ▪ információtechnológi

törvényhozás, a – Internet,

▪ állami jog, ▪ partnerek, ▪ életstílusbeli ▪ minőségfejlesztés,

változások az
iskolába járó
gyerekek
családjaiban,

▪ nemzetközi ▪ foglalkoztatottság ▪a változásra való ▪ képzési programok,

jog, , akarat és képesség,

▪ általános ▪ keresetek szintje, ▪ a tudás, mint érték az ▪ képzési technológiák

jogok, intézmény (pl. alternatív
mikrokörnyezetében pedagógia,
, kooperatív technikák,
kéttannyelvűség,
stb.).

▪ adózás, ▪ gazdaságpolitika, ▪ etika.

▪ helyi ▪ költségvetés.
rendelkezése
 k

Az intézmény működését hosszú távon meghatározó dokumentumok elkészítésének rendje,

tartalma, egymáshoz való viszonya. A pedagógiai program az intézmény működését hosszú
távon meghatározó dokumentum.

Elkészítésének lépései:

 Helyzetelemzés (éves értékelés, törvényi változások, irányított önértékelésből levont

következtetések).
 Alapelvek, célok, sikerkritériumok meghatározása.
 A célok elfogadása.
 A pedagógiai program módosítása, megerősítése.
 Nevelőtestületi elfogadás.
 Fenntartói előterjesztés.
 Fenntartói elfogadás.
 Partnerek (tanulók, szülők) tájékoztatása.
 Javasolt célkitűzések és feladatok éves cselekvési lebontása.
A stratégiai tervezés megvalósítására vonatkozóan többféle modellt ismerünk. Ezek közösek
abban, hogy a szervezet helyzetének (külső-belső környezetének) megismeréséből indulnak
ki, az erősségekre építve arra törekszenek, hogy kihasználják a lehetőségeket és elkerüljék a
veszélyeket. Tartalmazzák a szervezet jövőképét, amelynek elérése érdekében célokat
fogalmaznak meg

A célok eléréséhez időben ütemezett tevékenységekre, és a megvalósításukért felelős

személyekre van szükség. A közös értékek kialakítása érdekében a stratégiai terv készítésébe
valamilyen szinten a szervezet valamennyi tagját jó bevonni. A stratégiai tervezés
meghatározó lépése a helyzetelemzés. Annak minél objektívebb módon történő
meghatározása, hogy hol tartunk, miben kell változnunk, illetve milyen változásra vagyunk
egyáltalán képesek. A helyzetelemzés legjobban elterjedt módszere a SWOT analízis.

A stratégiai arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan tud az intézmény a legjobban
működni az adott célok, erőforrások és változó lehetőségek esetén.
Meg kell fogalmazni általános és konkrét célokat. Céljaink legyenek világosak,
megvalósíthatóak.

Meg kell határozni a birtokunkban lévő legjelentősebb erőforrásokat, erősségeket,

gyengeségeket. Melyek azok a feltételek, amik hiányoznak. Figyelembe kell venni a humán
erőforrásokat, anyagi forrásokat, lehetőségeket és a felszereltséget. Az iskoláknak-óvodáknak
meg kell keresniük a meghatározó sajátos, egyedi kompetenciáit. Azokat a pontokat melyek
versenyelőnyt jelentenek a számunkra.

A köznevelés szabályozási háttere

 Alaptörvény, 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési tv.

 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési tv.
 A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és annak végrehajtási
rendelete 138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet;
 A Munka Törvénykönyve – bizonyos esetekben;
 A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló.
