Zöldségtermesztés I vizsgakérdések

1. Ismertesse a zöldségnövény fogalmát! a besorolást tekintve milyen határeseteket ismer a zöldségnövények és más
növénycsoportok között?

Fogalma: 250 faj.(mo- 45-50 faj) a zöldségfélék olyan lágyszárú, általában munkaigényes nevelést kívánó, biológiailag
értékes anyagokat (vitaminok, sókat, íz) tartalmazó növények, melyek egyes részei nyersen vagy egyszerű művelettel
átalakítva emberi táplálékul szolgálnak.

Határesetek:
Zöldség Nem zöldségek
Emberi fogyasztásra termelt borsó bab tök Takarmányozásra használt borsó bab tök, oljatök:
szántóföldi növények
Csemege és pattogtatni való kukorica
Dinnyefélék termesztési és botanikai sajátosságai Szamóca gyümölcsnek számít
miatt
Különböző keményítőtartalmú
gyökgumósok(burgonya, jamszgyökér, táró)
Egyes fűszernövények termesztése alapján(vörös, fok Egyes fűszernövények felhasználásuk alapján(vörös,
hagyma, zeller, petrezselyem) fok hagyma, zeller, petrezselyem)-> fűszernek,
felhasználásuk miatt

2. Értékelje a zöldségfélék táplálkozási jelentőségét!

 vitaminforrások
 ásványi anyag források
 fehérjeforrások
 alacsony energia tartalom
 ballasztanyagképző szerep
 bioaktív anyagok → gyógyászati jelentőség
 íz- és zamatanyag források
 káros anyagokat is felhalmozhatnak

3. Jellemezze a magyar zöldségtermesztés XX. századi történetét a rendszerváltással bezárólag!

 Zöldségfeldolgozó üzemek, főleg konzervgyár
 I. vh. után újraszervezés-> zöldségipar fellendülése
 Két vh. között zöldségvetőmag termesztés fellendülése.
 II. vh. után államosítások -> nagyüzemi termelés, öntözés fejlesztése, gépesítés
 ’60as években 130.000 ha termőterület
 ’70es évekre stabilizálció -> 2 millió tonna évente; magánkertekben fóliázás és technikai fejlődés
 Frissfogyasztási és feldolgozóipar kettéválása
 ’80as évek: intenzív teremsztés kialakulása, támrendszer, csepegtető öntözés, talajtakarás és hibridfajták
megjelenése.

4. Rednszerváltás utáni évek:

 Munkájukat elvesztett emberek zöldséget kezdtek termelni a kárpótlásként kapott kis birtokaikon, ezért nőtt a
termőterület, ’95ig tartott ez a folyamat.
 A kárpótlás után jelentősen csökkent az üzemméret.
 Az egyéni termelőknél jelentősen csökkent a színvonalas termelés és a termésátlag is elmaradt az előző évekhez
képest.
 Az orosz piac elvesztése miatt kisebb lett a nyersanyagigény.
 90es években a túltermelés jelei mutatkoztak.
 Agrárolló nyílt, de mégis túltermelés mutatkozott.
 Külkereskedelmi gátak lebontása -> növekvő import és export
 Megjelentek a multi cégek, és a nagybani piacok elvesztették jelentőségüket.
5. Ismertesse a magyar zöldségtermesztési ágazat erősségeit és gyengeségeit!
A magyar zöldségtermesztés erősségei
 Az ország kedvező adottságai – központi elhelyezkedés, megfelelő mennyiségű víz, jó talajadottságok,
termálenergia
 Termékek kedvező beltartalmi tulajdonságai
 Hagyományok, gyakorlat, szakértelem
 Modern technológiák ismerete és jó ellátottság a szükséges anyagokból és eszközökből
 Nagy kapacitású feldolgozóipar
 Viszonylag olcsó munkaerő

A magyar zöldségtermesztés gyengeségei

 Életképes ágazati stratégia hiánya
 Szabályozási anomáliák (őstermelői rendszer stb.)
 Foglalkoztatási nehézségek
 Feketegazdaság magas aránya
 Termelők nem érdekeltek a szerveződésben
 Koncentrált, nagy árualapok hiánya; egyenetlen,
 idényjellegű ellátás →← áruházláncok igénye
 Információáramlás nem megfelelő
 Tőkehiány + hitelezési anomáliák
 Kistermelők alacsony szintű képzettsége
 Független kutatás és szaktanácsadás hiánya
 Heterogén technológiai színvonal
 Öntözés gyenge infrastruktúrája
 Post-harvest és marketing EU-s átlag alatti szintje

6. Ismertesse szabadföldi zöldségtermesztésünk jelenlegi helyzetét!

 80 ezer ha - 2005-08, 70 e. – 2009, 60 e. - 2010
 fontosabb növények: csemegekukorica, zöldborsó, görögdinnye, zöldbab, vöröshagyma, fejes káposzta
 1,2 – 1,3 millió tonna, ebből feldolgozóiparnak 0,7 millió t
 Az öntözés szerepe
 frisspiaci és feldolgozóipari célú termesztés élesen különvált
 frisspiacinál intenzív technológiai elemek egyre nagyobb szerepe

7. Ismertesse zöldséghajtatásunk jelenlegi helyzetét!

 kb. 4.000 ha (technológiai felület), szűk 400 ezer t
 fontosabb körzetek: Szentes, Szeged-Mórahalom, Kiskunság, Pest-vidék, Békés, Jászság
 zömében fóliaborítású létesítmények
 Fűtés
Üvegházak (100%): 75% termálvíz, 22% földgáz
Fóliasátrak (16%?): 49% földgáz, 29% termálvíz
 fontosabb növények: melegkedvelők - étkezési paprika, paradicsom; hidegtűrők - káposztafélék, salátafélék
 termesztőlétesítmények és termesztéstechnológia folyamatosan korszerűsödik

8. Ismertesse gombatermesztésünk jelenlegi helyzetét!

 Mennyiség (e. tonna)
 Csiperke 19,4; laska 1,5; egyéb 0,2 e. tonna
 Exportra 35-40%
 70% frissnek, 30% konzervnek
 30-35 hektár (10 ha korszerű)
 18-20 nagyobb és 3-400 kisebb termesztő

9. Ismertesse a zöldség-vetőmagtermesztés és forgalmazás helyzetét hazánkban!

A zöldségeket nagyrészt generatív úton szaporítják. Mivel a zöldségek általában apró magvúak ezért a termesztésük nagy
kézimunkaigényú. Elterjedtek a hibrid fajták magjai, ezeket nagyon nehéz elúőállítani, ezért nagyon drágák.
A magtermesztés speciális elemei a az idő és térbeli izoláció, és a szelekció. Általában a vetőmagtermesztést multi cégek
uralják. A vetőmagvak minősítését az ommi végzi. 2005ben 4500ha on végezték a magvak termesztését. a 94%ot a borsó tette
ki.
213fajtát termesztettek, ebből 69 zöldborsó, 37 pedig hungarikumnak számító paprika.
 multinacionális cégek uralják a kereskedelmet
 mindent az ökológiailag és gazdaságilag optimális helyen termeltetnek meg
 csak bizonyos fajok és speciális helyi fajták jönnek szóba hazánkban (zöldborsó, paprika, csemegekukorica, spenót,
vöröshagyma)
 Csökken a helyi típusok és fajták szerepe
 8100 ha (ebből 7600 ha-on standard szaporítás), 94%-a zöldborsó

10. Ismertesse a hazánkban termesztett fontosabb zöldségnövények fogyasztott rész szerinti csop.
Fogyasztott rész Zöldségfaj
Raktározó karógyökér srépa, petrezselyem, pasztinák, feketegyökér
répatest cékla, nyári téliretek, étkezési répa
Gyökgumó gumós zeller
rizóma torma
levélrozetta saláta, cikória, endívia
levéllemez spenót, sóska, mángold, petrezselyem, zeller, metélőhagyma
levélnyél rebarbara, mángold,
elhúsosodott levélalap gumós kömény, póréhagyma
hagyma vöröshagyma, fokhagyma
óriás csúcsrügy fejes káposzta, kelkáposzta, kínai kel
oldalrügy bimbóskel
hajtás, hajtáskezdemény spárga, kerti zsázsa
módosult szár karalábé, retek
elhúsosodott virágkezdemény karfiol, brokkoli, articsóka
termés dinnyefélék, kabakosok
mag zöldborsó, babok, földimogyoró

11. Botanikailag hány évesek, illetve hány évesként termesztjük a fontosabb zöldségnövényeinket?(23-25.o)
Egyéves: 1 vegetációs időszak alatt teljesítik az életciklusukat. nem ilyenek, de annak termesztjük őket: cékla, mángold,
torma, répa, petrezselyem, zeller, pasztinák, cikória.
Áttelelő növény: csak termesztési szempontból van jelentősége. ősz folyamán szaporítjuk, de betakarításuk a következő
évben történik. Pl.: fejes saláta, petrezselyem, spenót, ma hagymafélék a leggyakoribbak.
Kétéves növény: két év alatt teljesítik az életciklusukat. első évben vegetatív részek, második évben generatív részek.
káposztafélék, ernyősök, cékla, mángold, termesztési szempontból: vöröshagyma, dughagymás termesztés technológiája.
Évelő: botanikailag: olyan lágyszárú növények, melyek évelő részeik segítségével megújulnak. torma, sóska, rebarbara,
cikória. termesztéstechnológia szerint az articsókát termesztik évelőként.

12. Sorolja fel a fontosabb zöldségnövényeink származási helyét! (26.o)

Géncentrum Zöldségnövény
Kína uborka, retek, kínai kel, téli sarjadékhagyma
Indo-Maláj sütőtök, uborka, padlizsán
Északkelet india, burma padlizsán, uborka
Indokína, malajzia -
Közép ázsia borsó, lóbvab, vhagyma, fokhagyma, spenót, sdinnye
Közel kelet -
Mediterrán Borsó, cékla, káposztafélék, répa, saláta
Etiópia okra, kerti zsázsa
Dél mexikó kukoricam bab, paprika
Dél amerika
Ecuador peru bolívia burgonya, kukorica, bab, paradicsom, sütőtök, paprika
Chile burgonya
Brazília -

13. Ismertesse az alábbi fogalmakat: fotoszintetikusan aktív sugárzás levélfelület index,

fotoperiodizmus, rövidnappalos növény, hosszúnappalos növény.(27-29.o)
 Fotoszintetikusan aktív sugárzás: a fény látható tartományai játszanak szerepet a növény aktív fotoszintézisében. a
növények úgy alakulnak ki h a legaktívabb sugárzást hasznosítsák.
 Levélfelület index: A növényállományban a növényzet levélfelületét nemcsak abszolút értékben, hanem
tenyészterülethez viszonyítva is meg kell állapítani. ez a levélfelület index(LAI=LA At -1)
  Fotoperiodizmus: A növények egy részében a nappalhosszúság a döntı abban, hogy a virágképzés megindul-e vagy
sem.
 rövidnappalos - A virágzás akkor következik be, ha a nappalhossz rövidebb mint egy kritikus minimum érték. (pl.
csicsóka, krizantém)
 hosszúnappalos - A virágzás akkor következik be, ha a nappalhossz hosszabb mint egy kritikus maximum érték. (pl.
spenót, saláta, hagyma fejképzıdése)
 nappalközömbös - A virágzás bekövetkeztét nem befolyásolja a nappalhosszúság. (pl. paprika, paradicsom,
kabakosok)

14. Ismertesse a zöldségnövények Markov-Haev szerinti hőoptimum csoportosítását! (29.o)

A növények optimális hőmérséklete. +/- 7°C eltérést viselnek el. az optimálisnál 14°C al alacsonyabb hőmérséklet a
fejlődési minimumnak, a 14°C al magasabb hőmérsékletet maximumnak nevezzük.

 13oC: káposztafélék, retek, torma

 16oC: sárgarépa, petrezselyem, cikória, saláta, burgonya, borsó, rebarbara, sóska, spenót
 19oC: cékla, zeller, fokhagyma, póréhagyma, vöröshagyma,spárga
 22oC: paradicsom, tojásgyümölcs, sütıtök, bab, csemegekukorica
 25oC: paprika, sárgadinnye, görögdinnye, uborka, spárgatök

15. Ismertesse az alábbi fogalmakat: transzspirációs együttható, vízfogyasztási együttható,

evapotranszspiráció.( 30.o)
Transzspirációs együttható: Növényélettani és termesztési tanulmányok is a felhasznált víz és a növényi produktum
közötti fontos mutatónak tartják a transzspirációs együtthatót. ez a paraméter a tenyészidő során felhalmozódott
szárazanyag, ill az ehhez felhasznált víz közötti arányt fejezi ki.
Vízfogyasztási együttható: az egységnyi nyers termés előállításához szükséges vízmennyiséget fejezi ki.
Evapotranszspiráció: a vízfogyasztás jellemzésére használjuk, egyaránt mutatja a felvett és az elpárologtatott vizet.

16. Jellemezze a zöldségek talajigényét!

Talajigényük egyöntetű. Középkötött mélyrétegű(1m)(mezőségi talajok), jó szerkezetű(középkötött vályog talaj), jó
vízgazdálkodású, morzsalékos, nem cserepesedő, humuszban és könnyen felvehető tápanyagokban gazdag talajokat
kedvelik.
Genetikai:
– csernozjom talajok
– barna erdıtalaj
– réti és öntéstalajok
– homoktalajok
Kémhatás: valamennyi zöldségnövénynek az enyhén savanyú vagy semleges kémhatású talajok a megfelelőek(5,8-7,5 ph)
meszezéssel tudjuk javítani a talajok kémhatását, vagy savanyíthatunk gipsz kén, tőzeg, és egyes műtrágyák használatával.
Mésztartalom: a zömében meszes alpkőzeten kialakult mo-i talajokon ritkán alakul ki mészhiány.(1% szükséges) szükség
esetén mészkő dolomit, gipsz őrleménnyel tudjuk javítani a talajok mésztartalmát. 5% feletti mésztartalom esetén a mész
gátolhatja zavarhatja egyes makroelemek felvételét.
Sótartalom: a zöldségek zöme sóérzékeny, 0,05% sótartalmú talajok tekinthetők megfelelőnek. 0,3% feletti sótartalomnál
már csak a sótűrő zöldségnövények maradnak ékletben. (minél nagyobb a humusztartalom, annál nagyobb sótartalmat tűr el
a növény)
Szervesanyag tartalom: 3-5% között. 1% alatt nem célszerű termeszteni.

17. Ismertesse a nitrogén szerepét a zöldségtermesztés szempontjából! 38.o

nitrát (NO3-), ammónium (NH4+), [karbamid(NH2-CO-NH2), elemi nitrogén (N2)]
• reutilizálható- mobilizálható és újra felhasználható
• vegetatív növekedés, termésméret, termésátlag
• kevés N ⇒ elégtelen növekedés, kisebb termés
• N/K (N/P) arány _ vegetatív/generatív egyensúly
• sok N ⇒ minıségromlás; rosszabb beltartalom, tárolhatóság; betegségérzékenység; sókártétel

18. Ismertesse a foszfor szerepét a zöldségtermesztés szempontjából! 40.o

foszfátokként (HPO4 2-, H2PO4-)
• reutilizálható
• generatív folyamatok (virágképzıdés,termés-kötıdés, magképzıdés),gyökérképzıdés
• hiánya termésképzési zavarokat, rossz gyökérnövekedést eredményez
• nehezen felvehetı tápelem ⇒ hiánya általában relatív
19. Ismertesse a kálium szerepét a zöldségtermesztés szempontjából! 40-41.o
ionos formában (K+)
• reutilizálható
• generatív fejlıdés irányába hat
• megfelelı minıség (beltartalom, színanyagok), tárolhatóság, betegség- és hidegtőrés kialakítása
• hiánya minıségromlást okoz
• túlzott ellátása kation felvételi zavarokat (esetleg sókártételt) okozhat

20. Ismertesse a kalcium és a magnézium szerepét a zöldségtermesztés szempontjából! 41-42.o

Kalcium
ionos formában (Ca2+)
• nem reutilizálható
• sejtnövekedés, tenyészıcsúcs, sejtfal szilárdsága, pektintartalom, tárolhatóság
• hiánya alapvetı minıségromlást és tenyészıcsúcs elhalást okoz
• a legnehezebben felvehetı makroelem ⇒hiánya általában relatív
• túlzott ellátás - kation felvételi zavarok (ionantagonizmus, pH)
A legnehezebben felvehető makroelem. A kalcium stabilizálja a sejtmembránt és a sejtfalat. Fontos szerepet játszik a
sejtnövekedésben.
Hiány: Akkor alakul ki ha vízellátási vagy párolgási zavarok vannak. Tenyésztőcsúcs barnulást, levél kanalasodást okoz.
Fiatal levelek elsötétednek.

Magnézium:
ionos formában (Mg2+)
• reutilizlható
• klorofill alkotóeleme ⇒ fotoszintézis
• energiaháztartás; enzim katalizáló szerep; pH szabályozás
• hiánytünete eléggé gyakori, homok és savanyú talajokon különösen
• K:Mg és Ca:Mg arány döntı a felvételében
Magnézium: a mg a klorofil egyik alkotóeleme. a fehérjeszintézis fontos szereplője. Eléggé hasonlítanak a hiánytünetei a
kaliuméhopz. azzal a különbséggel h a sárgulás a levél nyéltől kezdődik el.

21. Jellemezze a termesztőberendezések burkolására használt anyagokat!

Olyan fóliával vagy üveggel fedett létesítmény, amelyben palántanevelést vagy hajtatást végzünk.
Célja: védelem külső környezeti tényezőktől és a belső környezet szabályozása.
Burkolásuk műanyaggal:
•PE - sima, alacsony sűrűségű (LDPE), laminált
•PVC
•EVA - többrétegű fóliákban
•PC (polikarbonát)
•PMA (poli-metil-akrilát)
•FRP (üvegszálerősítésű poliészter)
Spektrális tulajdonságok
•UV blokkolás (-400 nm-ig)
•rövid IR blokkolás (800-1200 nm)
•hosszú IR visszatartás (7,000-14,000 nm)
•lumineszcens fóliák (alacsony hőmérsékletű testek fénykibocsátása)
•fotochrom fóliák
Kémiai stabilitás
•UV stabilitás
•kémiai anyagokkal szembeni stabilitás

Fizikai tulajdonságok
•Vastagság: 0.3-0.4 mm
•Csepegés mentesség
•Portaszítás
•Mechanikai ellenálló képesség
Üvegburkolás:
 Fényáteresztése, hő ellenállása jobb. Hőtágulás kisebb. Élettartama hosszabb. Törékeny. 3-4 mm vastag, drágább, nem
rugalmas, adalékanyagokat nem tartalmaz.

23. Jellemezze a zöldségtermesztésben használt vetésforgó típusokat.

Vetésforgó alapelemei: összetétel, arány, sorrend, körforgás.
Rövid (2-3év), középhosszú (4-10év), hosszú idejű vetésforgó.

Kertészeti vetésforgók:
Négyszakaszos: A növényeket szerves trágya igényük szerint csoportosítjuk. Első szakasz: szerves trágyát igénylő
fajok(káposzta, karfiol ubi stb.), 2.szakasz: hagymafélék, spárga, srépa, petrezselyem, 3.szakasz: pillangós növények,
4.szakasz évelők.
Bolgár rendszerű: intenzív termelés, (kettős vagy többes termelés) nagy adagú szervestrágya, barázdás öntözés.
Öntözött zöldséges: nagy vízigényű fajok, kettős többes termesztés, jelentős istállótrágya használás.
Zöldséghajtató: nagyon intenzív termesztés. konténeres, talaj nélküli az elterjettebb.

Kombinált:
Szántóföldi: a forgó nagyrészében kalászosakat termesztenek, de a kertészeti növényfajok is jól beilleszthetők ebbe a
teremesztésbe.
Zöldség-magtermesztő: tér és időbeli izolációt kell biztosítani.
Gyógynövényes: 5-25% a gyógynövények aránya, a többi mg növény. figyelembe kell venni hogy sok a 2 éves faj.
hátránya: a gyógynövények méreganyagokat hagynak a talajban.
Faiskolás:

24. Ismertesse a fajtaminősítés folyamatát!

MgSzH Központ Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága végzi
1. bejelentés állami elismerésre és fajtaoltalmi vizsgálatra → fajtajelölt
2. fajtavizsgálat – DUS, (VCU)
– DUS = Distinctness, Uniformity, Stability; laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott megkülönböztethetőség,
egyöntetűség és állandóság megállapítását, valamint a fajtaleírás elkészítését jelenti.
– (VCU = Value for Cultivation and Use; GÉV)
– Fajtaoltalom – UPOV (International Convention for the Protection of New Varieties of Plants) ,
CPVO (Community Plant Variety Office)
3. Fajtaminősítő Bizottság (elismerés, megszüntetés,visszavonás, meghosszabbítás, bejegyzés)
4. fajtajegyzékre vétel - nemzeti (5 van) (A és B rész), uniós, (szállítói), leíró, ajánlati

25. Ismertesse a vetőmag-minősítés folyamatát!

MgSzH (Vetőmagvizsgálati és Hatósági Osztály) végzi; vagy saját jogú (standard)
Folyamata:
1.vetőmagtermesztés bejelentése
2. szántóföldi ellenőrzés
– szigetelőtávolság
– gyomosság, kultúrállapot
– idegen fajok, fajták száma
– fejlettség
– egészségi állapot
3. jegyzőkönyv felvétele
4. mintavétel
5. laboratóriumi vizsgálatok
– tisztaság – tisztasági %
– idegen mag tartalom
– nedvességtartalom
– faj- és fajtaazonosság vizsgálata
– csírázóképesség – csírázási %
– életképesség vizsgálata
– egészségi állapot
6. fémzárolás, mintavétel: területileg illetékes vetőmag felügyelőség végzi.
„A minősített szaporítóanyag-tétel csomagolási egységének lezárása (…) úgy, hogy a csomagolási egység megsértése nélkül
a tételhez hozzáférni ne lehessen. fémzárolt vetőmag: „…lezárt, megmintázott megvizsgált és alkalmasnak minősített
vetőmag.
7. kitermesztés

26. Ismertesse a vetőmagvak értékmérő tulajdonságait!

• faj- és fajtaazonosság
• tisztaság
• idegen mag tartalom
• csírázóképesség
• csírázási erély
• használati érték (Cs% * T%)/100
• ezermagtömeg
• osztályozottság
• nedvességtartalom (min. 4-5, max. 12-14%)
• egészségi állapot

27. Ismertesse a zöldségtermesztésben alkalmazott fontosabb vetőmag-kezelési eljárásokat!

• koptatás
• csávázás (por, nedvesített, nedves),inkrusztálás (Különleges nedvescsávázási eljárás, amikor is a különböző vegyszereket
több rétegben, ragasztóanyag felhasználásával viszik fel a mag felületére.)
• drazsírozás, pillírozás (rétegzett,hagyományos)
• kalibrálás (méret szerinti osztályozás)
• előcsíráztatás
• hőkezelés
• apró magvak keverése
• felragasztás papírra, szalagra
28. Csoportosítsa a zöldségnövényeket szaporítási módjuk szerint!
Szaporítás: Termesztett növények életfolyamatainak újrakezdésére irányuló tevékenység.
Mikroszaporítás: laboratóriumi, steril körülmények között, speciális táptalajokon történik. pl.: spárga
Makroszaporítás:
1.Ivartalan:
 burgonya – szárgumó
 torma – gyökérdugvány
 fokhagyma – sarjhagyma
 rebarbara – tőosztás
 gomba – micélium
2.Ivaros (legtöbb zöldséget ilyen módon szaporítjuk):
Módjuk:
 kizárólag helyrevetve - zöldborsó, zöldbab,
spenót, sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, cékla,
retek
 zömében helyrevetve - vöröshagyma,
póréhagyma, csemegekukorica, bimbóskel
 helyrevetés és palántázás is gyakori - ipari
paradicsom, főszerpaprika, konzervuborka,
spárgatök, brokkoli
 zömében palántázva – étkezési paprika és
paradicsom, dinnyefélék, salátafélék,
káposztafélék
 kizárólag palántázva - tojásgyümölcs, zeller,spárga

29. Melyek a zöldségnövények oltásának előnyei és hátrányai, és mely zöldségfajok esetében

alkalmazzák ezt az eljárást?
• Oltás elınyei:
– rezisztens gyökérzet → monokultúra
lehetısége
– stressztőrıbb gyökérzet → biztonságosabb
termesztés
– intenzívebb növekedés → nagyobb
 termésátlag, nagyobb termésméret
• Oltás hátrányai:
– nagyobb költség
– hosszabb palántanevelési idı
– késeibb szedéskezdet?
– rosszabb beltartalom?

• oltott zöldségfajok:
– sz.f. – görögdinnye (1000 ha), sárgadinnye
– hajtatás – paradicsom (100-150 ha), paprika
(20-25 ha), kígyóuborka, tojásgyümölcs,sárgadinnye

30. Mi a helyrevetés előnye és hátránya a palántázáshoz képest?

Előnye: olcsóbb a palántázásnál, egyszerűbb eljárás, a helyre vetett növények gyökere mélyebbre hatol, javítva az
állomány szárazságtűrését.
Hátránya: összehasonlítva a palántázással kevésbé kiszámítható eredményű, bizonytalanabb, nagyobb az egy területre
való vetőmagigénye. kevésbé kiegyenlített állomány, hosszabb tenyészidő, plusz munkaművelet a tőszámbeállítás.

31. Mi a palántázás előnye és hátránya a helyrevetéshez képest?

Előnye: biztonságosabb termesztés, kiegyenlítettebb növényállományt eredményez. korábbi szedés, nagyobb
termésátlag, a tenyészidő rövidülésével másodvetésre is lehetőség van
Hátránya: jóval nagyobb költség, nagyobb eszköz és kézimunkaigény, esetleges fűtési költség. növényvédelmi
problémák határozottabban jelentkeznek.

32. Ismertesse és értékelje a különböző palántanevelési módokat!

Szálas palántanevelés: a termesztőberendezés talajába vetik a (600-1000db/m2), legolcsóbb, legegyszerűbb eljárás,
kevésbé lehet befolyásoolni a koraiságot, és termesztésbiztonságot. (fűszerpaprika, paradicsom, káposztafélék, salátafélék)
visszaszorulóban van
Földlabdás palántanevelés: a palánta a földlabdával kerül kiültetésre, nagyobb eszköz, és helyigényű módszer, jobb
eredést, nagyobb biztonságot nyújtó eljátrás. lerövidül a kiültetés utáni regenerációs idő. a tápkockákat géppel készítik.
Tálcás palántanevelés: uaz mint a földlabdás. földdel töltött műanyag tálcák.
Tápkockás, cserepes palántanevelés: ua mint a földlabdás.
Gyepkockás palántanevelés: a szomszéd palánták átnőhetnek egymás kockáiba
Ládás palántanevelés: megkönnyíti a palánták mozgatását. a palántákat 1cm es távolságra teszik egymástól h
megakadályozzák a gyökérátnövést.

Szálas palántanevelés: mára már visszaszorulóban van, kevésbé biztonságos

Földlabdás palántanevelés: elterjedt módszer, rendszeresen alkalmazzák, gépesíthető, viszont drágább mint a szálas
nevelés.

33. Ismertesse a tűzdelés szerepét és jelentőségét!

Más néven pikírozás művelet alatt azt értjük, melynek során, a szaporító tálcákba nagy sűrűséggel vetett növényeket(2
leveles állapotban) palántanevelés céljára átültetjük.
Nem minden faj tűri a tűzdelést. (kabakosok)
Palántanevelő hely, és így fűtési költség takarítható meg. egyenletesebb lesz az állományunk.
Ugyanakkor 1-2 héttel megnöveli a palántanevelés időtartamát, a nagy kézimunkaigény miatt.
Fajok: zeller, paradicsom, paprika, tojásgyümölcs.

34. Ismertesse a palántanevelés során alkalmazott ápolási munkákat!

Hőszabályozás: fűtéssel és szellőztetéssel van rá lehetőség, optimális hőmérséklet tartása
Fény szabályozás: pótmegvilágítás alkalmazása, (csak szükség esetén), nagyteljesítményű asszimilációs lámpák, 10nm
enként 1 400wos lámpa.
Öntözés: víz és páratartalom biztosítása. egyenletes és gyakori legyen. alacsony kapacitású szórófejek, árasztásos,
felszivatásos rendszerű öntözés.
Tápanyagpótlás: öntözőműtrágyával, bár az alkalmazott palántaföldek elegendő mennyiségben tartalmaznak tápanyagot.
Edzés: oly módon szabályozzuk a környezetet, hogy a palántákat felkészítsük a kiültetés után rájuk váró környezetre
Palánták szétrakása: a palánták önárnyékolását megakadályozására, megnyúlás elkerülésére alkalmazzuk.
 Növényvédelem: nagy növénysűrűség következtében gyorsabban terjedbnek a vírusok

35. Ismertesse a trágyaszerek csoportosításának lehetőségeit!

Eredet szerint:
 szerves eredetű(istálló, híg, baromfi, zöld, stb),
 szervetlen eredetű: természetes trágyák (mésztartalmű készítmények, agyagásványok),
műtrágyák.
Halmazállapot szerint:
 Szilárd(be kell dolgozni talajba),
 folyékony(hígtrágya, műtrágya szuszpenziók),
 légnemű(co2)
Összetétel szerint:
 mono trágyák(egy vagy több tápelemet vegyület formájában tartalmaznak),
 komplex trágyák(teljes tápelemsort tartalmaznak)
Oldódás szerint:
 vízben maradék nélkül oldódók(0,02%maradhat oldhatatlan állapotban),
 kevés maradékkal oldódó(szűrés után tápoldatozásra alkalmas),
 jelentős mennyiségű üledékkel oldódó(talajra kell kiszórni),
 vízben nehezen oldódó(alaptrágyák)
Hatástartam szerint:
 inhibítoros műtrágya(mikrobiológiai okai vannak a lassú bomlásnak),
 lassú lebomlású műtrágyák(vízben oldhatatlan tápanyagok(kémiai gát a gyors felszívódásban),
 szabályzott tápanyagleadású műtrégyák(a vegyületeket fizikai burokkal veszik körbe)

36. Melyek a visszapótló trágyaadag mennyiség megállapításának lépései?

Táblázatok segítségével 6 lépésből áll:
Talaj termőhelyi kategóriába sorolása
Várható termésszint megtervezése
Talaj tápanyagszintjének megállapítása
Fajlagos műtrágyaigény megállapítása
Tervezett termés hatóigényének kiszámítása
Módosító tényezők figyelembevétele korrekcióként

37. Értékelje a különböző trágya kijuttatási módokat a zöldségtermesztés szempontjából!

Tápanyagutánpótlás, trágyázás: a növények táplálását, illetve a talajtermékenység növelését szolgáló anyagok talajba,
levélre vagy légtérbe történő kijuttatása.
Talajfelszínre való kijuttatás: általábvan géppel történik. sortrágya, fejtrágya, egéstz területes trágya, fészektrágya
Öntözővízzel való kijuttatás: zöldséghajtatásban és intenzív termesztésben kizárólagossá vált. esőszerű, mikrofejes,
csepegtető.
Lombfelületre történő kijuttatás: kényszer módszer, a perzselés miatt alacsony koncentráció.
Légtérbe történő kijuttatás: széndioxid

38. Értékelje az alap-, az indító- és a fejtrágyázás szerepét a zöldségtermesztésben!

Alaptrágyázás: tenyészidőszakon kívül, általában szabadföldön, ősszel végzik. általában szervestrágyát, kálium, foszfor
műtrágyákat juttatunk ki.
Indítótrágyázás: közvetlenül a vetés előtt végzik, gyorsan felvehető formában tartalmazza a tápanyagokat, célja a növények
kezdeti fejlődésének segítése
Fejtrágyázás: a vegetációs időben végezzük, gyorsan ható trágyaszerekkel, ezzel tudjuk fenntartani a talaj optimális tápanyag
tartalmát.

39. Ismertesse az EU úgynevezett nitrát-rendeletének a zöldségtermesztésre is vonatkozó rendelkezéseit!

 Jó mezőgazadasági gyakorlat(91/676/EGK rendelet = 49/2001 kormányrendelet)
 Nitrátérzékeny területen betartása kötelező
 Évente maximum 170 kg N/ha-nak megfelelőszervestrágya (17-34 t/ha) használható fel
 12.01. és 02.15. között tilos szerves trágyát kijuttatni
 Két héten belül be kell dolgozni a szerves trágyát
 Betakarítás után (ősszel) tilos gyorsan ható N trágyát kijuttatni
 Talajvizsgálat öt évente kötelező

40. Melyek a zöldségtermesztés öntözési fejlesztésének legfontosabb indokai?

Termésbiztonság: Öntözés hiánya miatti termésbizonytalanság. kedvezőtlen csapadék eloszlás.
Termés mennyisége, minősége: öntözött területről nagyobb menyiségű, és jobb minőségű növényt takaríthatunk be
Termesztés időzítése: Fontos a termés időzítése, öntözéssel ez az idő megvalósítható
Termesztés intenzitása: az intenzív termesztés technológia egyik alapeleme az öntözés.

41. Értékelje a felületi és az altalajöntözést!

Altalajöntözés: Ennél az öntözési módnál az öntözővizet a talajban a művelési zóna alatt vezetik. A perforált csöveken
felszivárog a víz.
Teljesen gépesíthető és automatizálható. Nincs talajromboló hatás. Túlnedvesedés nem alakul ki. Nincsen párolgási
veszteség. Vízveszteség általában nagyon kicsi. A szántóföldön használatos öntözési módok közül ez a legkedvezőbb.
Fontos az öntözővíz minősége-> szikesedés. Költséges. Sekélyen gyökeredző fajoknál nem ajánlatos. A pórusok eltömődése
egyenetlenné teheti az öntözést. Talajszikesítő hatás, rossz öntözővíz esetén.
Felületi öntözés: az öntözővizet a talaj felületén vezetve juttatjuk a talajba. (A világban elterjedt öntözési módok közül az
összes öntözött felületnek kb. 95%-át teszi ki, Magyarországon viszont 10% alatti.)
Módok:
 árasztással: tereprendezéssel kalitkákat alakítanak ki + vízelvezető és lecsapoló rendszerek. Rizstermesztésnél
használják. Szerkezet romboló hatás és eliszapolódás. Korszerűtlen, egyenetlen vízeloszlás.
 csörgedeztetéssel: a magasabb térszintről az alacsonyabb felé lassan haladó csörgedező öntözővíz ún. vízfátyol
alakjában, mozgás közben nedvesíti át a talajt.
 áztatással: a vizet a táblák felületén létesített barázdákban - általában szakaszosan vezetik a növényzethez

42. Értékelje az esőszerű öntözési módot!

A 30as évek elején fejlesztették ki. 70 es években egyeduralkodóvá vált ez a fajta öntözés.
Fonots a cseppméret megválasztása,(1mm) fontos megválasztani az öntözés időzítését, mert nagy öntözővíz veszteséggel
számolhatunk. egyenlően tudunk vele öntözni,
2 elterjedt módszer: lineár, és vízágyús módszer.

+minden öntözési célra alkalmas

+ a kijuttatás intenzitása szabályozható
+ könnyen automatizálható
± hűtőhatás
±mikroklíma páratartalmának növelése
– párolgási veszteség
– szélérzékeny
– egyenetlen elosztás
– talaj- és növényromboló hatása lehet
(cseppméret)

43. Értékelje a csepegtető öntözési módot!

Támrendszeres, zöldséghajtatásos, intenzív termesztés szerves része a csepegtető öntözés.

+ víztakarékos
+ energiatakarékos
+ könnyen automatizálható
+ precíz, egyenletes vízkijuttatás
+ tápanyagok kijuttatásához ideális
+ a sorközökbe nem juttat ki vizet
+ nem nedvesíti a növényt
± nem növeli a páratartalmat
– drága (?)
– jobb minőségű vizet igényel - eltömődés
– kevés féle öntözési célra alkalmas
44. Sorolja fel és jellemezze a zöldségtermesztésben alkalmazott öntözési célokat!
• Nedvesség tároló öntözés
• Talajművelést könnyítő előöntözés
• Talajátmosó öntözés
• Kelesztő öntözés
• Beiszapoló öntözés
• Vízpótló öntözés
• Trágyázó öntözés
• Frissítő öntözés
• Párásító öntözés
• Fagy elleni öntözés
• Betakarítást elősegítő

45. Milyen esetben érdemes fitotechnikai műveleteket alkalmazni a zöldségtermesztésben?

Fitotechnika: közvetlenül a növényre ható, termőre fordulást és termésérést segítő technikák. Nagy kézimunkaigényű, ezért
csak nagy értékű zöldségek esetében gazdaságos. Hajtatásban és intenzív zöldségtermesztésben alkalmazzuk őket.

46. Ismertesse röviden a zöldségtermesztésben alkalmazott támrendszereket és hajtásrögzítsi módokat!

Termőfelület növelése érdekében támrendszert alkalmazunk, ez rögzítést igényel:

Kötözés: zsineggel, tenyészidőszak elején, egyszer.
Hajtásvezetés: hetente egyszer.
Támrendszerek típusai:
1. Egyedi: Karózás- kis üzemben alkalmazzuk.
2. Csoportos:
- Kordonos :földbe vert karókhoz kétoldalról zsinegeket rögzítenek és ezek közé vezetik a hajtásokat.( paprika)
- Huzalos támrendszer: gyakori eljárás. szabadföldi zöldség és szőlőkben alkalmazzák. Lehetnek egysorosak
és ikersorosak. Ikersorosnál nagyobb tőszám alkalmazható, és jobb lesz a mikroklíma, ugyanakkor nehezebb
lesz a fitotechnikai munkák és a betakarítás menete.
Tekerés: mint a fóliasátorban a telepen….

Támrendszert igénylő fajok szabadföldön:

– konzervuborka
– étkezési paradicsom
– étkezési paprika
– sárgadinnye
– kifejtő bab
– cukorborsó
Támrendszert igénylő fajok a hajtatásban:
– kígyóuborka
– étkezési paradicsom
– étkezési paprika
– tojásgyümölcs
– sárgadinnye

47. Ismertesse a növényi részek eltávolításával járó fitotechnikai módszereket!

Céljuk:
– intenzívebb fejlődés elősegítése
– termék minőségének javítása
– betakarítás megkönnyítése
– érés gyorsítása
Metszés: növények hajtásrendszer eltávolítása. arányos termőfelület létrehozása a cél. koraiságot fokozza, levegős jobban
kezelhető állomány, növeli a termésnagyságot.
Tetejezés: a termesztés vége előtt meghatározott idővel eltávolítjuk a főhajtás végét, hogy a növény ne kezdjen el olyan
terméseket hozni, amit idő hiányában nem tudna kinevelni.
Levelezés: alsó, elöregedett levelek eltávolítása, a növény a termésre fordítsa az energiát.
Termésritkítás: terméselaprózódás megelőzésére
Oldalgyökerezés, hajtásválogatás: tőlevélrózsa leveleinek eltávolítása, 1 menetben végzik a két műveletet, és egy évben
kétszer (május-június, július-augusztus)
Fattyazás: csemegekukoricánál, a sarjhajtások eltávolítása.

48. Mely zöldségnövények esetében használnak halványítást, illetve etiolálást, és milyen célból teszik ezt?
Halványítás:
Egyes növények a napfényen fejlődve keserednek: a spárga, a cikóriasaláta, a karfiol.
Más növények termését halványítással növelhetjük: a póréhagyma és a halványító zeller.
A művelet a levelek összekötözésével, betörésével, valamint földdel, illetve fóliával való takarással végezhető.
A levelek összekötözése és betörése a hagyományos karfiolfajták termesztésében alkalmazott eljárás.
Földtakarással halványítják az egyes spárgafajtákat, a cikóriasalátát, a póréhagymát és a haványító zellert.
Ma már erre a célra fekete fóliát használnak. Ez jobb és egyszerűbb módszer.
Etiolálás: Egy bizonyos fejlődési fázisában az egész növényt elzárjuk a fénytől. pl.:halványító-spárga

49. Ismertesse és értékelje a különböző kötődést elősegítő módszereket!

Trópusi növényekkel gyakran lehetnek gondok.(paprika, paradicsom, tojásgyümölcs korai hajtatásában) megoldható
nemesítéssel, valamint környezeti tényezők szabályozásával. viszont történhet mechanikai, kémiai, biológiai eljárások
alkalmazásával.
Kémiai módszer: virágzást elősegítő hormonhatású szerek. (régebben uborka, paradicsom), de a nagymértékben csökkent a
használata, a túladagolás veszélye miatt.
Biológiai módszer: poszméhek. minimális kézimunkaigény, leghatékonyabb módszer. nem rontja a minőséget. hátránya:
méhkímélő vegyszerezést kell alkalmazni
Vegyszeres érésszabályozás: elősegítik az együtt érést, de nem alkalmazható étkezési célú termesztésnél.
Mechanikai módszer: A támrendszer drótját ütögetik. nagy kézimunkaigény, kisebb virág és termés sérülés előfordulhat.

50. Mely tényezők teszik speciálissá, különösen nehézzé a zöldségfélék betakarítását?

 A zöldségnövények termései a legtöbb esetben szerteágazó szárakon helyezkednek el,
 A gépi betakarítás időpontjában – a nem teljes együttérés miatt – számolnunk kell a nem teljesen érett, vagy túlérett
termés jelenlétével is,
 A zöldségfélék termései lédúsak, sérülékenyek, tehát kíméletes kezelést igényelnek,
 A betakarítással együtt jelentős tisztítási feladatot is el kell végezni.
 A gépi betakarításhoz olyan fajták kinemesítése vált szükségessé, amelyek közel egyszerre érnek, termésük a
mechanikai hatásoknak jól ellenáll, és az előző fajtákénál nagyobb terméshozamúak.

51. Értékelje a kézi betakarítást a zöldségtermesztés szempontjából! 100-101.o

Kézzel általában a friss fogyasztásra szánt terményt szedik, mert a géppel szedett zöldség minősége alacsonyabb.
Három művelet különíthető el egymástól: a szedés, ide értve a termény leszakítását, letörését, vagy a talajból történő
kihúzását, a szedett termény gyűjtése valamint a kihordás Aszerint, hogy e három művelet milyen mértékben gépesített,
beszélhetünk segédeszközös, segédgépes és teljesen gépesített betakarításról.
Típusai:
 Segédeszközös: mindhárom részfolyamat kézzel történik, de a szedés eszközök segítségével
 Segédgépes: kézi szedés és gépi gyűjtés és kihordás jellemzi
 Gépi segítésű

52. Értékelje a gépi betakarítást a zöldségtermesztés szempontjából!

A géppel betakarított terményt a hűtő- és konzervipar dolgozza fel.
A zöldségfajok sokféleségéből adódóan szinte fajonként más és más betakarítógépre van szükség. A legtöbb zöldségnövény
teljesen gépesített betakarítása a 70-es évek végére megoldódott. A kézzel szedetthez viszonyítva alacsonyabb minőségű és
kisebb mennyiségű.
Sík- és ágyásos művelésnél a szokásos sortávolság 25-30 cm, a tőtávolság 8-12 cm. A művelőút 1,5-1,6 m. Az állomány
betakarítása szempontjából kedvező, ha a talajfelszín egyenletes, rögösödésre nem hajlamos és gyommentes. Célszerű
megvárni, míg a levélzet megdől, részben leszárad.
Lehet egy vagy több menetben.
Típusai:
 Vágó- vöröshagyma
 Ásó- gyökérzöldség
 Nyűvő- káposztafélék
  Fésülő-hüvelyes, fűszerpaprika

53. Milyen módszereket ismer a betakarítási érettség megállapítására?

Szubjektív – szín, méret, keménység, (illat),
növényi részek elszáradása
Objektív – keménység, szárazanyagtartalom,
Brix°, (hőösszeg)

54. Mely tényezők befolyásolhatják egy adott termény tárolhatóságát?

Faj: 2 csoport hosszú és rövid tárolási idejű növények.(6-9 hónap, 1-3 hét),
Fajta: a nagyobb szárazanyag tartalmú fajták tovább tárolhatók.
Környezeti tényezők: a túl sok eső rontja a tárolhatóságot, homok talajon termelt növényt rövidebb ideig lehet tárolni mint
agyagos talajon termett növényt.
Termesztéstechnológia: a termesztéstechnológia befolyásolja a termés eltárolhatóságát(sok szerves trágya: kevés
szárazanyagtartalom), a túl bő öntözöttség is rontja a tárolhatóságot. Betakarításkor sérült terményeket nehezebb tárolni, és a
fertőzött termény is hasonlóan viselkedik.
Betárolt termény állapota: sérüléstől, betegségektől, károkozóktól mentes legyen, kevés szárazanyagtartalommal
rendelekzzen.
Tárolási körülmények: légzési intenzitás csökkentése, nedvesség, oxigén csökkentése. relatív páratartalom(90-95%),
alacsony hőmérséklet beállítása(0-10°c fok)
Tárolási mód: szabályzott tároló házak, egységek.

55. Értékelje a szabadföldi tárolási módokat!

Ha a terményt nem zárt térben hanem szabadföldön ill. szín és árnyékoló tető alatt helyezzük el. Ebben az esetben a
környezeti tényezőket nem tudjuk szabályozni, ezért nagyban függ a környezettől.
Típusai:
 Árkos vagy barázdás: szabadföldbe 30 cm mély és 50 cm széles árokban helyezi kel a terményt, majd szalmával
hidegebb idő esetén földdel takarjuk. pl.: káposztafélék és gyökérzöldségek
 Prizmás: 1-2 méter széles és 1 méter magas prizmákat képeznek. Alsó részükén szellőzőkürtőket alakítanak ki.
Takarásuk szalmával, földdel. pl.: gyökérzöldségek, vhagyma.
 Halmos: Alapja rács, hossza 80 méter is lehet keresztmetszete háromszög alakú. Beépített ventillátorok. Szalma és
földtakarás.
 Gúlás vagy szalmabálás: terményt ládákba rakják majd ezeket raklapokon elhelyezve gúlát építenek belőlük, ezen
nyeregtetőt alakítanak ki. 5-6 m magas és 9 m széles és 25m hosszú is lehet. Takarás szalmával és ponyvával
történik. Tárolótéren belül szellőző és közlekedő utak.

56. Értékelje a különböző típusú tároló-létesítményeket!

 Egyszerű típusú: Zárt, de nem kimondottan tárolásra létrehozott helyek: padlás, verem, pince, raktár.
Szabadföldinél drágábbak, de védenek a fagytól. Szellőztetésük ventillátorokkal történik, ezek lehetnek kézi vagy
automata rendszerűek. Környezeti hatásoktól függ, ezért nagy értékű zöldségféléket nem tárolnak bennük.
 Korszerű létesítmények: Tárolási paraméterek a külső környezettől függetlenül szabályozhatók. Komoly hűtő és
fűtőberendezésekkel, hőszigeteléssel ill. gázszigeteléssel rendelkeznek. Kialakításuk, üzemeltetésük és
karbantartásuk drága, azonban ezekben tárolható legtovább a termény.
Típusok:
- Hűtőtároló- hőmérséklet és páratartalom szabályozható.
- Szabályozott légterű tároló- hőmérséklet és páratartalom mellett az oxigén és szén-dioxid tartalom is
szabályozható.

57. Ismertesse a tárolókban történő egyes termény elhelyezési módok előnyeit és hátrányait!
Halmos elhelyezés: a szabadtéri halmoshoz hasonló módon történik, a padlózatban kialakított szellőzőrendszerrel történik.
Maximum 4 m magas lehet
Hátránya: egyenetlen szellőzés. Szellőzés mentes helyeken romlási gócpontok. pl.: vhagyma
Tartályládás elhelyezés: korszerű tárolási mód, fontos hogy a ládák oldalfala ne legyen zárt, mert a termény nem fog
szellőzni. Nem kell szellőzőrendszer, a ládák alkotják a csatornákat.
Előnyei: Különböző zöldségek jól elkülöníthetően tárolhatók, gócpontokat könnyebb észrevenni, eltávolítani.
Hátrányai: Rossz térkihasználás, ládák miatt többlet költség, ládamozgató gépek szükségessége.
Boksz-palettás elhelyezés: a ládás továbbfejlesztett változata, speciális tartályládák szükségesek, oldaluk zárt viszont aljuk
rácsos. előnyei hátrányai ugyanazok, mint a tartályládás tárolásnak, csak jobb a helykihasználás.

58. Ismertesse a hűtés szerepét és hatásait!

Szerepe: a biológiai légzés kiindulási terméke az oxigén és az adott hőmérséklet, ennek megváltoztatásával csökkenthetjük a
légzés intenzitását.
Hatásai:
 Az áru hőmérsékletének csökkentése.
 Légzés és etilén-termelés lelassítása.
 Romlás ütemének csökkentése.
 Vízvesztés ütemének csökkentése.
 Kórokozók fejlődésének gátlása.

59. Ismertesse az áruvá készítés folyamatát!

Tisztítás: külső szennyeződések, termény felesleges részeinek, eltávolítása. Mosással történek kefék alkalmazásával a vizes
termény könnyen megromolhat, ezért mosás után a terményt leszárítják.
Válogatás, osztályozás:
A válogatás célja h a tételből kivegyük a beteg, méreten aluli, sérült növényeket. Ez általában kézzel történik.
Az osztályozás alapja: minőség és méret. Ez történhet kézzel és géppel is.
Csomagolás: Védi az árut, gátolja a párolgást. A csomagolásnak figyelemfelkeltőnek kell lennie. Fel kell tüntetni rajta a
származási helyet, a termelő vonalkódját.
Fogyasztói csomagolás: önmagában szállításra alkalmatlan.
Gyűjtő és szállítási csomagolás: nyilvántartást, raktározást, szállítást, állagmegőrzést szolgálja. Egységnyi csomagolt vagy
csomagolatlan áru összefogását teszi lehetővé.
- Egyutas: egyszer használják, nem kerülnek vissza a termesztőhöz.
- Többutas: újra és újra visszakerülnek a forgalmazóhoz.
Lehetnek: tartályládák, rekeszek, ládák, dobozok, tálcák, zsákok. hálók, tasakok, zacskók, zsugorfóliák

60. Ismertesse a fajta- és a szaporítóanyag használatra vonatkozó szabályozásokat!

Fajtahasználat: EU előtt minden az OMMI által kiadott fajtajegyzékben szereplő növény termeszthető volt, EU csatlakozás
után a nemzetközi fajtajegyzékből válogathatunk, ami lényegében a csatlakozott országok közös fajtajegyzéke. 18.000 fajta.
Ajánlati fajtajegyzék, mely hazai körülmények között gazdaságoson termeszthető.
Szaporítóanyagok: 2003-ban új szaporítóanyag törvény, melyekhez 2004ben és 2006ban rendeletek kapcsolódnak a
zöldségtermesztésre vonatkozóan. Forgalomba csak az OMMI és az EU-s országok hasonló intézménye által minősített és
fémzárolt vetőmag hozható. Nincs I és II osztályú vetőmag csak megfelelt és nem megfelelt.
Csak engedélyezett üzemből származó, kellően egynemű, megfelelő kísérőokmányokkal ellátott palántákat szabad
forgalmazni. Az előállítási módnak meg kell felelnie a zöldség szaporítóanyag rendeleteknek és a növény egészségügyi
előírásoknak. OMMI ellenőrzi és engedélyezi.

61. Ismertesse a frisspiaci EU-s szabványok felépítését!

Szigorú szabályok a frisspiaci termelésre. 23 önálló rendeletből áll, és 25 zöldségfajra terjed ki.
A szabványok egységes felépítésűek- 6 azonos című fejezetből állnak:
- Termék meghatározása: faj/fajta pontos leírása
- Minőségi előírások: minimum követelményeknek meg kell felelnie az árunak, és áron alul sem kerülhet a
pultra. Megkülönböztetünk extra, első és másodosztályú árut.
- Méret előírások: a terménynek fajtól függően meg van határozva a tömege hossza átmérője, meg van
határozva egy minimális méret, amit a terménynek el kell érnie.
- Megengedett eltérések: meghatározott százalékot tartalmazhat az eltérő méretű és minőségű árúból.
- Külső megjelenés előírásai: csomagolással kapcsolatos előírások, egyöntetű csomagolás.
- Jelölési előírások: a termék forrását kell feljegyezni olvashatóan, letörölhetetlenül.

62. Ismertesse a TÉSZ-ekkel kapcsolatos EU-s szabályozást!

TÉSZ- olyan szervezet, amelynek fő célja a tagok (személyek, vállakozások) áruik termelésének megszervezése, közös áruvá
készítése, tárolása és értékesítése.
Termelők csak TÉSZ-eken keresztül kaphatnak támogatást. Megkülönböztetünk előzetes és véglelegs elismerést. Az
előzetes elismeréshez minimum 8 tag és éves 125 milliós bevétel szükséges, míg a végelges elismerést 5 év után kapják meg,
évi 250 milliós bevétel teljesítése után.
Előnye: tagok terményeit egyesíti -> folyamatos nagy tömegű és egyöntetű minőségű áru biztosítása. Ezért jobb pozícióban
vannak minta az egyéni vállalkozók, nagyobb a kereskedelmi súlyuk. Emellett az eszközök beszerzésénél is alacsonyabb
árakat tudnak elérni mivel többet vásárolnak azokból.
Kvótarendszer: 130.000 tonnás kvóta az ipari paradicsomra. Ezt sem használjuk ki, ha továbbra sem akkor csökkentik.
Intervenciós felvásárlás: célja, hogyha az adott évben a termény nem értékesíthet a piacon, akkor azt kivonja és cserébe
támogatást nyújt, de ez messze elmarad az értékesített áru bevételétől. Csak a TÉSZ tagok kaphatnak ilyen támogatást,
egyéni vállalkozók nem. A kivont árunak minőségileg meg kell felelnie az előírásoknak. Jótékonykodásra, takarmánynak
felhasználható ellenkező esetben megsemmisítendő.
Belépő árrendszer: Az EU saját termelőinek védelmében az E-n kívüli országokból érkező árura vámot vet ki + belépési ár.
Ha ez még így is olcsóbb mint az EU-s akkor kiegészítő vámot kell fizetni.

63. Mit kell biztosítania egy jól működő TÉSZ-nek a tagjai és a partnerei számára?
Tagoknak:
- Korrekt információszolgáltatás
- Termelés koordinálása
- Input anyagok beszerzése, hitelezés
- Termesztéstechnológiák kidolgozása, korszerűsítése
- Szaktanácsadás, tagok képzése, integrált növényvédelem elterjesztése
- Áru post-harvest (tárolás, hűtés, csomagolás)
- Áralku, árstabilizáció
- Értékesítési biztonság
- Nyomonkövethetőség, minőségbiztosítás kidolgozása
Kereskedelmi partnereknek:
- Nagy mennyiségű áru
- Homogénebb minőségű árualap
- Folyamatos, pontos szállítás

64. Milyen elemei vannak a TÉSZ-ek működési programjának?

1. Termeléstervezés költségei
2. Termékminőség javítása (szaktanácsadás, minőségbizt., nyomonkövet., post-harvest)
3. Marketing, reklám
4. Kutatás és kísérleti termelés
5. Képzések – termelők, alkalmazottak, szaktanácsadók
6. Válságmegelőzés és kezelés (termelés 5%-a 100%-os finanszírozás mellett kivonható)
7. Környezetvédelem (min. 10%)