Tubics Jozsef Elektronika Tetelek PDF

Forrás: http://www.doksi.
hu
-1- Tubics József
1.A. CSOPORTOSÍTSA A KÉTPÓLUSOKAT ÉS ÉRTELMEZZE AZ EGYES CSOPORTOK JELLEMZŐ

TULAJDONSÁGAIT! MAGYARÁZZA EL A NORTON ÉS A THEVENIN TÉTELT, MUTASSON
PÉLDÁT ALKALMAZÁSUKRA! ISMERTESSE A GYAKORIBB R-C, R-L ÉS R-L-C KÉTPÓLUSOK
JELLEMZŐIT!
Kétpólusok: tetszőlegesen bonyolult villamos hálózat, amely két villamos csatlakozóponttal

rendelkezik. Aktív (generátor jellegű) kétpólus: elektromos energia leadására képes.
Passzív (fogyasztó jellegű) kétpólus: elektromos energiát csak felvenni képes.
I I
K. P. U U K. P.
Aktív kétpólus Passzív kétpólus
Aktív kétpólusok:
1. Ideális feszültséggenerátor: az Rb=0, vagyis terhelőáram független kimeneti feszültség
jellemzi. Az ideális feszültséggenerátor váltakozó áramú szempontból rövidzárnak
tekinthető, mivel belső ellenállása 0.
Helyettesítő képe Karakterisztikája

2. Valóságos feszültséggenerátor: egy ideális feszültséggenerátor és egy soros veszteségi
ellenállás (Rg) kapcsolásából épül fel. Jellemző adatok: üresjárási feszültség (Uü=Ug);
rövidzárási áram (Ir=Ug/Rg); belső ellenállás (Rb=Rg).

3. Ideális áramgenerátor: jellemzője, hogy Rb=∞ határérték. Az ideális áramgenerátor
váltakozó szempontból szakadásnak tekinthető, mivel belső ellenállása végetlenül
nagy.

4. Valóságos áramgenerátor: egy ideális áramgenerátor és egy párhuzamos veszteségi
ellenállás (Rg) kapcsolásából épül fel. A valóságos áramgenerátor jellemzői: üresjárási
feszültség (Uü=Ig*Rg); rövidzárási áram (Ir=Ig); belső ellenállás (Rb=Rg).
Forrás: http://www.doksi.hu
-2- Tubics József
Passzív kétpólusok: a karakterisztika meghatározható, bármely összetartozó U-I értékből:

tgα=I/U
Passzív kétpólusok karakterisztikája

1. Soros RL kapcsolás:
U 2 = UR +UL
2 2
UR UL
R= XL =
I I
Z = R2 + X L
2
X L = 2 *π * f * L
y
ω
UL
U
ϕ
x
I UR
2. Párhuzamos RL kapcsolás:
I 2 = IR + IL
2 2
Y 2 = G 2 + BL
2
1 1 1
G= BL = Y=
R XL Z
-3- Tubics József
U IR x
ϕ
IL
I
y ω
3. Soros RC kapcsolás:
UR UC
R= XC =
I I
Z = R2 + X C
2
I UR x
α
UC U
ω
y
4. Párhuzamos RC kapcsolás:
IR IC I
G= BC = Y=
U U U
Y 2 = G 2 + BC Y = G 2 + BC
2 2
1
Z=
G 2 + BC
2
y
ω
IC
I
α
x
U IR
-4- Tubics József
5. Soros RLC kapcsolás:
U 2 = U R + (U L − U C ) 2
2
Z = R2 + (X L − X C )2
U = U R + (U L − U C )
6. Párhuzamos RLC kapcsolás:
I = I R + (I C − I L )
Y = G 2 + ( BC − BL ) 2
-5- Tubics József
Thevenin tétel: bármely aktív kétpólus helyettesíthető egy valóságos feszültséggenerátorral.

Elemeit úgy határozzuk meg, hogy kiszámítjuk a helyettesítendő kétpólus üresjárási
feszültségét és eredő belső ellenállását. A meghatározott két adat megfelel a Thevenin
generátor forrásfeszültségének és belső ellenállásának.
Norton tétel: meghatározása úgy történik, hogy kiszámítjuk a helyettesítendő kétpólus
rövidzárási áramát és eredő belső ellenállását. A meghatározott adatok megfelelnek a
Norton generátor forrásáramának és belső ellenállásának.
-1- Tubics József
1.C. MAGYARÁZZA MEG AZ ALÁBBI JOGI FOGALMAKAT: JOGI SZEMÉLY, MUNKAVISZONY

LÉTESÍTÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE, MUNKÁLTATÓ ÉS MUNKAVÁLLALÓ JOGAI ÉS
KÖTELESSÉGEI, ÉRDEKEGYEZTETÉS! ÉRTELMEZZE A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS FONTOSABB
TARTALMI ÖSSZETEVŐIT!
Természetes személy: maga az ember, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat
Jogi személy: azok a szervezetek, amelyek meghatározott céllal jönnek létre; jogszabály vagy
alapszabály szerint működnek; elkülönült vagyonnal rendelkeznek; jogok illetik meg; kötele-
zettséget vállalhat; kötelezettségeiért elkülönített vagyonával felel.
Munkajog: a munkavégzéssel és a munkajogi problémákkal foglalkozó törvény, a munka

törvénykönyve amely a Magyar Köztársaság alkotmányából van.
- Mindenkinek joga van a munkához, a szabad munkavállaláshoz, és szabadon foglal-
koztathat
- Egyenlő munkáért mindenkinek megkülönböztetés nélkül egyenlő bér jár
- Minden munkavállalónak joga van a jövedelemhez, amely arányos a munka mennyi-
ségével és minőségével.
- Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a pihenéshez
Külön törvény szabályozza a közalkalmazottak és a köztisztviselők által végzett tevé-
kenységeket. A munka törvénykönyv egy általános leírások tára, a munkaviszony és a mun-
kavállalásról. Az adott munkahelyeken a kollektív és a munkahelyi szabályzatok lesznek
azok, amelyek a munkaadóra és munkavállalóra vonatkoznak. Ezek nem lehetnek ellentétesek
a felsőbb jogszabályokkal, a munka törvénykönyvével. Érdekképviseletek alakulnak ki (szak-
szervezetek, üzemi tanács, üzemi megbízott).
Munkaviszony létesítése: munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között munkaszer-

ződéssel jön létre. 5 napnál hosszabb időtartamra írásbeli munkaszerződést kell kötni. Ez nem
állhat ellentétben a munkatörvénykönyvvel és a kollektív szerződéssel, de tartalmát a felek
határozzák meg.
A munkaszerződés kötelezően tartalmazza:
- A személyi alapbért, ami nem kevesebb a mindenkori minimálbérnél
- A munkakört (azok a feladatok, amit köteles a munkavállaló elvégezni)
- A munkavégzés helye
- A munkába lépés napja
- A munkaviszony minősítését (határozott vagy határozatlan idejű)
A munka kezdetén létezik a próbaidő. Ha kikötik a munkaszerződésben, akkor ezen idő
alatt bármelyik fél indoklás nélkül felbonthatja a szerződést. A próbaidő 30 nap, de nem ha-
ladhatja meg a 90 napot. A munkakör betöltésének feltételei: általában pályázattal történik. A
közalkalmazásban lévő állások meghirdetése kötelező a Magyar közlönyben.
Munkaviszony megszűnése: a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli meg-

szűnésével (ebben az esetben végkielégítés jár a munkavállalónak), a határozott időtartamú
munkaszerződés lejártával, a munkaviszony megszűnik. A munkaviszony megszűntethetésé-
nek négy csoportja: közös megegyezéssel, rendes felmondással, rendkívüli felmondással,
azonnali hatállyal a próbaidő alatt.
-2- Tubics József
Rendes felmondás:
- A munkavállaló részéről: indokolnia nem kell, nem jár neki végkielégítés
- A munkáltató részéről: indokolni kell, világosan ki kell derülnie az oknak
(létszámleépítés), végkielégítés jár a munkavállalónak
Rendkívüli felmondás: akkor beszélünk róla, ha valamelyik fél kötelezettségeit szándé-
kosan, vagy súlyosan gondatlanul elmulasztotta.
- A munkavállaló részéről: ittasan jelenik meg a munkahelyén, nem tartja be
a munkavédelmi szabályokat
- A munkáltató részéről: nem a szerződésben leírt munkakörben foglalkoz-
tatja a munkavállalót, nem biztosítja a munkavégzés feltételeit, nem fizeti
ki a munkabért
Másik feltétel, ha valamelyik fél olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony
fenntartását lehetetlenné teszi (zaklatás, alapvető magatartási szabályok sértése).
Megvalósulás: mindkét esetben indoklás szükséges
- Ha a rendkívüliség megállja a helyét, akkor a munkavállaló végkielé-
gítést kap
- Ha ezt a munkáltató teszi, akkor nem jár a végkielégítés és még kárté-
rítést is követelhet.
A kiváltó ok után 15 napon belül ezt a felmondást meg kell tenni, de legfeljebb 6
hónapon belül. Egy esetben nem évül ez el, ha bűncselekmény volt a kiváltó ok.
Felmondási idő 30 nap, de az 1 évet nem haladhatja meg. Végkielégítés függ a
kollektív szerződéstől is.
A munkaviszony megszűnése esetén kiadandó okmányok:
- Az utolsó munkanapon ki kell fizetni a munkavállaló bérét, összes járandó-
ságát
- Igazolások: a munkaviszony megszűnéséről; igazolólap a munkanélküli já-
radék megállapításához; a személyi jövedelemadó bevallásához; társada-
lombiztosítási igazolás
Kollektív szerződés: a munkaviszony létesítésével kapcsolatos törvényi szabályozó a Munka

Törvénykönyve. Helyi szabályozó egy adott munkahelyen a kollektív szerződés. A kollektív
szerződés a gazdasági szervezet és az érdekképviselet között jön létre, amelyet mindkét fél
aláír. Kollektív szerződést minden gazdasági egységnek kötelező megkötni. A megkötött kol-
lektív szerződés a gazdasági egységen belül mindenkire vonatkozik kivétel nélkül. A gazdál-
kodó és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit tartalmazza, oly módon miként a Munka
Törvénykönyve rendelkezik.
Létrehozásának folyamata:
1. A munkáltató és az érdekképviselet felállítja a munkabizottságot
2. Megvitatják a kérdéseket és megalkotják a kollektív szerződést
3. A két fél aláírja
4. Ki kell függeszteni mindenki számára elérhető helyen
A kollektív szerződés hatálya lehet határozott vagy határozatlan idejű.
Kollektív szerződés részei:
- Bevezető rész (általános dolgok)
-3- Tubics József
- Általános rendelkezések
- A dolgozók részvétele a gazdálkodásban (érdekképviselet jogai)
- A munkaviszonnyal kapcsolatos rendelkezések (létesítés, megszűnés)
- A munkavégzéssel kapcsolatos előírások (munkára képes állapot, saját-
ságok, könnyítések)
- A munka díjazása
- Anyagi felelősség és kártérítés
- Juttatások (szociális ellátások)
-1- Tubics József
2.A. CSOPORTOSÍTSA A NÉGYPÓLUSOKAT ÉS ÉRTELMEZZE AZ EGYES CSOPORTOK

JELLEMZŐIT! ISMERTESSE A NÉGYPÓLUSOK PARAMÉTERES EGYENLETRENDSZEREIT!
ÉRTELMEZZE A NÉGYPÓLUSOK ÁTVITELI JELLEMZŐIT, AZ ABSZOLÚT SZINT FOGALMÁT!
Négypólus: olyan tetszőlegesen bonyolult elektromos hálózat, amely 4 villamos

csatlakozóponttal rendelkezik.
1. Aktív négypólusok: legalább egy aktív áramköri elemet tartalmaznak
2. Passzív négypólusok: csak passzív áramköri elemeket tartalmaznak
3. Lineáris négypólusok: minden áramköri elemük lineáris
4. Nemlineáris négypólusok: tartalmaznak nemlineáris áramköri elemeket is
5. Szimmetrikus né gypólusok: kimenetük és bemenetük minden következmény nélkül
felcserélhető
6. Földszimmetrikus négypólusok: bemeneti ezzel egyidejűleg kimeneti kapcsaik minden
következmény nélkül felcserélhetők
Négypólus rajzjele Szimmetrikus négypólus Földszimmetrikus négypólus
Négypólus paraméterei: egy négypólus meghatározottnak tekinthető, ha bemeneti és

kimeneti feszültsége (U1, U2) és árama (I1, I2) ismert. A négypólusok paraméterei olyan
állandók, amelyek segítségével a kimeneti és a bemeneti jellemzők közötti
függvényrendszerek felírhatók. Ezek az egyenletrendszerek a négypólus karakterisztikus
egyenletei.
1. Impedancia (z) paraméterek: u1 = z11 * i1 + z12 * i2 u 2 = z 21 * i1 + z 22 + i2
u1
z11 = Bemeneti impedancia nyitott kimenet esetén
i1 i2 = 0
u1
z12 = Átviteli (transzfer) impedancia nyitott bemenet esetén
i2 i1 = 0
u2
z 21 = Átviteli (transzfer) impedancia nyitott kimenet esetén
i1 i2 = 0
u2
z 22 = Kimeneti impedancia nyitott bemenet esetén
i2 i1 = 0
2. Admittancia (y) paraméterek: i1 = y11 * u1 − y12 * u 2 i2 = − y 21 * u1 + y 22 * u 2
i1
y11 = Bemeneti admittancia rövidrezárt kimenet esetén
u1 u2 =0
-2- Tubics József
i1
y12 = − Átviteli (transzfer) admittancia rövidrezárt bemenet esetén
u2 u1 = 0
i2
y 21 = − Átviteli (transzfer) admittancia rövidrezárt kimenet esetén
u1 u2 =0
i2
y 22 = − Kimeneti admittancia rövidrezárt bemenet esetén
u2 u1 = 0
3. Hibrid (d) paraméterek: u1 = h11 * i1 + h12 * u 2 i2 = −h21 * i1 − h22 * u 2
u1
h11 = Bemeneti impedancia rövidrezárt kimenet esetén
i1 u2 =0
u1
h12 = Feszültség visszahatás nyitott bemenet esetén
u2 i1 = 0
i2
h21 = − Áramerősítési tényező rövidrezárt kimenet esetén
i1 u2 =0
i2
h22 = Kimeneti admittancia nyitott bemenet esetén
u2 i1 = 0
4. Inverz hibrid (d) paraméterek: i1 = d11 * u1 − d12 * i2 u 2 = d 21 * u1 + d 22 * i2
i1
d11 = Üresjárási bemeneti vezetőképesség ([d11]=S)
u1 i2 = 0
i1
d12 = − Rövidzárási áramvisszahatás
i2 u1 = 0
u2
d 21 = Üresjárási feszültségerősítési tényező
u1 i2 = 0
u2
d 22 = Rövidzárási kimeneti ellenállás ([d22]=ohm)
i2 u1 = 0
Négypólusok átviteli jellemzői:

- A bemeneti jel amplitúdó változását a négypólus erősítése határozza meg.
Meghatározás szerint a feszültségerősítés (Au) egy mértékegység nélküli mennyiség,
u
amely a kimeneti feszültség és a bemeneti feszültség hányadosával egyenlő: Au = 2 .
u1
-3- Tubics József
- Ha a feszültségerősítés egységnyinél kisebb, akkor csillapításról van szó, és ezt a

feszültségcsillapítás fejezi ki. A feszültségcsillapítás a feszültségerősítés reciprokával
1 u
egyenlő: = 1.
Au u 2
- A bemeneti és kimeneti áram nagysága közötti összefüggést, az áramerősítés fejezi ki:
i
Ai = 2 .
i1
- A feszültség és áramerősítés együttes hatását, a négypólus teljesítményerősítése fejezi
ki. A teljesítményerősítés a kimenő teljesítmény és a bemenő teljesítmény hányadosa:
P
A p = 2 = Au * Ai
P1
-1- Tubics József
3.A. ÉRTELMEZZE A FÉLVEZETŐ EGYKRISTÁLY TULAJDONSÁGAIT ÉS A SAJÁT VEZETÉS

FOGALMÁT! ISMERTESSE A FÉLVEZETŐK SZENNYEZÉSÉNEK MÓDJÁT ÉS A SZENNYEZÉSES
VEZETÉST! MAGYARÁZZA EL A P-N ÁTMENET MŰKÖDÉSÉT!
A legfontosabb félvezető elemek a germánium ( Ge) és a szilícium ( Si). Atomjaik

kovalens kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. A kristályszerkezet minden egyes atomja
megosztja négy vegyértékelektronját a szomszédos atomokkal úgy, hogy egy-egy elektronja a
legközelebbi atom egyik elektronjával összekapcsolódva párt alkot. A kovalens kötések egy
szimmetrikus tetraéderes szerkezet felépítéséhez vezetnek, amely a kristálynak erősséget és
stabilitást biztosít. Az alapvető félvezető anyagokat (Ge, Si) az alapanyagokból, fizikai és
vegyi tisztítás révén nyerik. A félvezető eszközök gyártására nagytisztaságú monokristályos
(egykristályos) anyagokat használnak.
A félvezetők saját vezetése:

Az olyan félvezetőt, amelyben a szabad töltéshordozók kizárólag úgy jönnek létre, hogy
egyes elektronok a v egyértéksávból a v ezetési s ávba ker ülnek, szerkezeti félvezetőnek
nevezzük.
A szilícium egykristály kristályszerkezetében minden elektront lekötnek a kovalens
kötések. A szilárd halmazállapotú anyagokban az áramvezetés, csak szabad elektronok útján
jöhet létre. Így tehát a szilícium egykristály
ideális szigetelő lehetne. A valóságban ez csak
T=0 K esetén, vagyis abszolút nulla
hőmérsékleten van így, mert nincs olyan
energia, amely mozgásban tartaná az
elektronokat. Amikor a hőmérséklet az abszolút
nullapontból kiindulva emelkedni kezd, az
anyagba jutott hőenergia révén szétbomlik egy- Az elektronok és lyukak mozgása
egy kovalens kötés. Szobahőmérsékleten már
akkora a hőenergia, hogy számos vegyértékelektron kiszabadul a kovalens kötésből, s ez az
anyag vezetőképességét megnöveli.
A kiszabaduló elektron egy szétszakított kovalens kötést (elektronhiányt) hagy maga
után, lyuk keletkezik. A lyuk egy negatív töltés hiányát jelenti, ezért a szomszédos elektronok
egyikéből magához vonz egy elektront. Ez az elektron szintén lyukakat hagy maga után,
vagyis elektromos tért hatására az elektron a pozitív, a lyuk pedig a negatív pólus felé mozog,
vándorol. A szétszakadt kovalens kötésekből származó elektron és lyuk, elektron-lyuk p árt
alkot és a l eírt f olyamatot elektron-lyuk pár hőátadás révén történő (termikus) képzésének
nevezik.
A k ristályban minden szabályosság nélkül, véletlenszerűen mozgó elektron ha egy
lyukkal t alálkozik, a s zétbomlott, hi ányzó k ovalens k ötés új ra l étrejön é s az e lektron é s az
elektron, valamint a lyuk mint szabad töltéshordozó megszűnik. Az ilyen folyamatot
rekombinációnak v agy ú jraegyesülésnek nevezzük. A félvezető anyagon belül mindig
találunk az adott hőmérsékletre jellemző számú szabad töltéshordozó párokat. Ezek a
hőhatással előidézett elektron-lyuk pár ok hoz zák l étre, a félvezető saját vezetését. A
szerkezeti félvezetők saját vezetése, amely egyenesen arányos a termikus töltéshordozók
számával, exponenciálisan növekszik a hőmérséklettel.
A szennyezéses félvezetők tulajdonságai:

A tiszta félvezetőket negatív hőmérsékleti tényezőjű (NTC-ellenállásként) alkalmazzák.
A félvezető anyag vezetőképessége – alacsony hőmérsékletfüggés mellett – idegen atomokkal
való szennyezéssel növelhető. Ha az i degen at om m int t öbblet s zorul b e a k ristály at omjai
-2- Tubics József
közé, ak kor intersticiális szennyezésről, ha pe dig be i s é pül a r ácsszerkezetbe, a kkor

helyettesítő szennyezésről beszélünk.
A négy-vegyértékű Si és Ge kristályrácsba olyan atomok épülhetnek be, amelyek három
vagy öt vegyértékelektronnal rendelkeznek. Az alapvető félvezetők esetén kéttípusú
szennyezésnek van jelentősége: öt-vegyértékű szennyező atomok (foszfor, antimon, arzén,
bizmut); három-vegyértékű szennyező atomok (bór, alumínium, indium, gallium).
A szennyező atomok kiszorítják helyükről a félvezető kristály alapatomjait, de számos
vegyértékelektronjuk nem alkot kovalens kötést a szomszédos atomokkal. A kristályban ezek
a kötetlen elektronok vehetnek részt az áramvezetésben, ezért a szennyezett félvezető a
hőmérséklettől függetlenül jól vezeti az áramot.
N-típusú szennyezés:
Feltételezzük, hogy egy Si-kristályba öt vegyértékelektronnal rendelkező szennyező
atom (P - foszfor) épül be. A szennyező P atom négy elektronja részt vesz a szomszédos Si
atomok elektronjaival létesített összeköttetésekben. Az ötödik elektron, amelyik nem tud
rácskötést létrehozni, csak lazán kötődik atomtörzséhez és így már nagyon csekély
energiaközelítéssel vezetési elektronná válik. Az öt-vegyértékű szennyezőatomok mindegyike
tehát egy szabad elektront hoz létre a kristályban anélkül, hogy egyúttal lyuk is keletkezne,
mivel hiányos kötés nem marad vissza.
Ha a kristályban előforduló szabad elektronok száma sokkal nagyobb, mint a lyukak
száma, akkor N-szennyezésű Si-ról beszélünk. Az ötvegyértékű foszfor atomot mivel elektront
ad le donor atomnak, magát a s zennyezést donorszennyezésnek is nevezzük. Az elektronokat
ebben az esetben többségi töltéshordozónak, a l yukakat pedig kissebségi töltéshordozóknak
nevezzük.
P-típusú szennyezés:
A szerkezeti félvezető anyagok vezetőképességének növelése három vegyértékű
szennyezőatomok kristályrácsba való beépítésével is elérhető. A bóratom a Si-hoz hasonló
nagyságú, és egy Si-atomot helyettesít a kristályrácsban. Ekkor csak három kovalens kötés
jöhet létre, a negyedik kötésből hiányzó elektron helyén egy lyuk keletkezik. Már kis
energiaközelítéssel is lehetővé válik, hogy valamelyik közeli atom egyik elektronja erre az
üres helyre beugorjon és így saját helyét hagyja betöltetlenül hátra. A keletkezett lyuk másik
elektron számára válik betölthetővé, és így a lyuk a szokásos módon vándorolhat a kristályba.
A három vegyértékű szennyezőatomok a lyukak létrehozásával elektronokat vesznek fel,
ezért akceptor vagy P-típusú szennyezőanyagoknak nevezzük őket. A félvezetőt P-
szennyezettségűnek nevezzük. A P -típusú félvezetők esetében a lyukak a többségi, az
elektronok kissebségi töltéshordozók.
Áramvezetés a félvezetőkben:
Homogén (egynemű) szennyezettségű félvezetőkben a töltéshordozók a rács-atomok
külső elektronhéjával vagy más szabad töltéshordozókkal való ütközéseik miatti hőmozgás
révén rendezetlenül, véletlenszerűen mozognak a kristályban. A töltéshordozók mozgásának
félvezetőkben, a hőmozgáson kívül két oka lehet: a töltéshordozók változó koncentrációja;
egy belső, vagy külső elektromos tér jelenléte.
Az inhomogén szennyezettségű félvezetőkben a töltéshordozók mozgása nem
véletlenszerű, hanem arra irányul, hogy egyenletesen kitöltsék a rendelkezésre álló teret. Az
olyan töltéshordozó áramlást, amely koncentráció különbségből adódik, diffúziós ár amnak
nevezzük.
Az elektronok diffúziója következtében a félvezető kristály egyes részei között felborul
az elektromos töltések egyensúlya, viszont az anyag egészében nézve elektromos
szempontból semleges marad. Az elektromos töltéseloszlás változása olyan belső villamos
-3- Tubics József
teret hoz létre, amelynek hatása a töltéshordozókat eredeti helyükre kényszeríti vissza. Ez a
jelenség egy újabb elektromos áramot hoz létre, amelynek iránya a diffúziós áraméhoz képest
ellentétes, de nagyságuk megegyezik. Ha a félvezető kristályban a töltéshordozók kitüntetett
irányú mozgása külső vagy belső elektromos t ér hat ására j ön l étre, ak kor e zt az ár amot
sodrási áramnak vagy driftáramnak nevezzük.
A PN-átmenet működése:
A félvezetőelemek felépítésében P-típusú és N-típusú rétegek egyaránt megtalálhatók.
Ezek között a különböző elektromos vezetőképességű rétegek között, a szennyezőatomok
eloszlásának változása lép fel. Ha ez a változás nagy távolságon jön létre, akkor a két
szennyezett félvezető réteg viselkedése egymástól független. Abban az e setben v iszont,
amikor a szennyezőatomok koncentrációjának változása a vezetés típusának megváltozásával
egy maximálisan 1μm szélességű zónán jön létre, egy PN-átmenetet kapunk.
Egy P és egy N-szennyezésű félvezető hasábból kialakítunk egy félvezetőt. Kezdeti

időpontban a két réteg elektromosan semleges. Az N-réteg szabad elektronjait a
kristályszerkezetben rögzített helyzetű és ötvegyértékű donor ionok töltése, a P-rétegben
található lyukakat a három-vegyértékű akceptor ionok töltése semlegesíti. A két réteg
közvetlen érintkezési felületénél a töltéshordozók koncentrációkülönbsége miatt bizonyos
mértékű diffúzió indul meg:
• az N-szennyezésű rétegből elektronok diffundálnak az átmeneten keresztül a P-
szennyezettségű rétegbe,
• a lyukak viszont a P-szennyezettségű rétegből átdiffundálnak az N-
szennyezettségű rétegbe.
Amikor az N-szennyezettségű rétegből diffundáló elektron áthalad az átmeneten, egy
olyan tartományba kerül, ahol igen nagy a lyukak sűrűsége. A rekombináció valószínűsége
olyan nagy, hogy az elektron, mint szabad töltéshordozó rövid idő alatt megszűnik.
Hasonló körülmények közé kerül a lyuk is az N-szennyezettségű rétegben. Ily módon az
átmenet környezetében a félvezető kristály töltéshordozókban elszegényedik és egy tértöltésű
tartomány keletkezik, amelyet helyhez kötött donor-, illetve akceptor ionok alkotnak. Ez az N-
réteg pozitív töltésű donorionjaitól, a P-réteg negatív akceptorionjai felé irányuló elektromos
teret hoz létre. A többségi töltéshordozókból álló diffúziós áram nagysága az átmenet
környezetében kialakuló erőtér gyors növekedésének hatására fokozatosan csökken. Az
elektromos tér által átsodort kisebbségi töltéshordozók úgynevezett sodródási árama igen
csekély. A többségi töltéshordozók további diffúziója a szomszédos területek felé megszűnik
és kialakul egy energiaegyensúly, amely állandó szinten tartja az átmeneten a
potenciálkülönbséget.
-1- Tubics József
4.A. ISMERTESSE AZ EGY P-N ÁTMENETES FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK FIZIKAI FELÉPÍTÉSÉT ÉS

MŰKÖDÉSÉT! CSOPORTOSÍTSA A FÉLVEZETŐ DIÓDÁKAT ALKALMAZÁSI TERÜLETEIK
ALAPJÁN! RAJZOLJA LE A JELLEMZŐ KARAKTERISZTIKÁKAT ÉS ÉRTELMEZZE A
FELHASZNÁLÁS SZEMPONTJÁBÓL FONTOS PARAMÉTEREKET!
A félvezető dióda olyan elektronikai félvezető

eszköz, a mely egy f ém-, ü veg- vagy műanyagtokba
zárt kivezetésekkel ellátott PN-átmenetet tartalmaz. A
rajzjel háromszögrésze a P-tartományt (anód)
szimbolizálja, míg a függőleges vonalrésze az N-
tartományt (katód). A PN-átmenet a rákapcsolt
feszültség polaritásától függően nyitó-, vagy
záróirányban működtethető. Nyitóirányú a félvezető
dióda előfeszítése, ha a P tartomány az N-réteghez képest pozitív feszültséget kap, ellenkező
polaritás e setében záróirányú előfeszítésről beszélünk. Ha a félvezető dióda nyitóirányú
polarizálással van bekötve a dióda által képviselt ellenállás nagyon kis értékű. Záróirányú
polarizálás esetén a dióda ellenállása igen nagy értékű. A dióda tehát nyitóirányban átengedi
az e lektromos áramot, záróirányban pedig lezárja, ezért a félvezető diódának egyenirányító
hatása van.
A félvezető dióda nyitóirányú előfeszítése (polarizálása):

A dióda nyitóirányú előfeszítése esetén a tértöltési tartományban kialakult villamos
térerősség (E0) egy alacsonyabb E0-EF szintre gyengül, míg a potenciálgát értéke egy UD-UF
értékre csökken. A nyitóirányú előfeszítés csökkenti a diffúziós feszültséget, amely
megakadályozza a többségi töltéshordozók vándorlását.
Kis nyitóirányú feszültség esetén (UF < 100mV) csak nagyon kis erősségű áram folyik,
azaz a PN-átmenet még viszonylag nagy ellenállású. A feszültség növelése eleinte kis
mértékű áramnövekedést eredményez, majd egy bizonyos feszültségszinttől (Si-diódánál
0,6V) nagyon erős áramnövekedés figyelhető meg.
Ameddig a külső UF feszültség nem egyenlíti ki a diffúziós-feszültség értékét, a dióda
árama a nyitófeszültség függvényében exponenciálisan nő. A nyitóirányú feszültséget tovább
növelve, a dióda ellenállásként viselkedik és a karakterisztika lineáris jelleget mutat. Ha a
külső feszültség értéke kompenzálja a diffúziós feszültség értékét, a belső potenciálgát
megszűnik és a PN-átmenet ellenállásként viselkedik.
A feszültség-áram karakterisztika UF > UD feszültségértékre gyakorlatilag lineárisnak
tekinthető. A nyitóirányú áram értéke függ a hőmérséklettől, mivel a hőmérséklet
-2- Tubics József
növekedésével a t ermikus t öltéshordozók s záma exponenciálisan nő, a dióda nyitóirányú

karakterisztikája balra tolódik.
A félvezető dióda záróirányú előfeszítése (polarizálása):

A dióda záróirányú előfeszítése esetén a tértöltési tartományban kezdetben kialakult
villamos térerősség (E0) egy E0 + ER szintre felerősödik, míg a potenciálgát értéke UD + UR
értékre nő. A tértöltési zóna a félvezetőben a záróirányú feszültség függvényében
kiszélesedik.
A PN -átmeneten záróirányú polarizálása esetén nagyon kis értékű áram halad át,
amelynek értéke független a rákapcsolt zárófeszültségtől. Ezt az áramot záróirányú áramnak
vagy visszáramnak nevezzük. A záróirányú áram nagysága a hőmérséklet növekedésével
exponenciálisan nő. Állandó hőmérsékleten nulla záróirányú feszültség esetén a visszáram is
nulla.
A kisebbségi töltéshordozók áramlása már igen kis záróirányú feszültség esetén

megindul és a visszáram néhány tized voltnál telítésbe kerül. Az U R záróirányú f eszültséget
tovább n övelve a ka rakterisztikán eg y kr itikus f eszültségértéket ér ünk el ( UZ – letörési
feszültség), ahol a visszáram először kismértékben, majd rohamosan növekszik. A
karakterisztikának e zt a s zakaszát letörési ta rtománynak nevezzük. A gyors áramnövekedés
két jelenség, általában együttes fellépésének tulajdonítható:
1. Zener-letörés: a kialakuló villamos tér erőhatása elektronokat szabadít ki a
félvezető kristály kötéséből, amelyek szabad töltéshordozóként részt vesznek az
áram létrehozásában. A Zener-letörés mindkét oldalon erősen szennyezett zónájú
diódákban lép fel (Zener-diódák).
2. Lavinaletörés: ha a záróirányú feszültség túllép egy kritikus értéket (UZK), a
félvezetőben jelenlevő szabad elektronok akkora mozgási energiára tesznek
szert, hogy ütközéseik révén további elektronokat szabadítanak ki az atomi
kötésekből. Ennek következtében lavinaszerű töltéshordozó-sokszorozás indul
meg.
A félvezető dióda teljes karakterisztikája:

A félvezető diódák I=f(U) karakterisztikájának meghatározására alkalmas kapcsolásban
alkalmazott feszültségforrás, változtatható kimeneti feszültséget kell biztosítson. A
jelleggörbéből meghatározható a diódák ellenállása: egyenáramú el lenállás ( RF = U F / I F);
differenciális ellenállás (rF = ∆UF / ∆IF).
-3- Tubics József
A dióda teljes karakterisztikáján négy különböző tartományt különböztetünk meg:

I. Letörési ta rtomány: kis záróirányú feszültségváltozás hatására nagy
áramváltozás következik be. Az egyenáramú- és differenciális ellenállás értéke
gyakorlatilag nullának tekinthető. Az átmeneten átfolyó visszáram igen nagy
értéket vehet fel, amelyet korlátozni kell.
II. Zárási t artomány: a visszáram telítési jelleget mutat. Az egyenáramú- és
differenciális ellenállás értéke nagyon nagy. A dióda egyenfeszültség és
váltakozófeszültség esetén is szakadásként viselkedik.
III. Nyitóirányú t artomány, e xponenciális s zakasza ( UF ≤ UD): a diódán átfolyó
áram a nyitóirányú feszültség növekedésével exponenciálisan nő. A PN-átmenet
egyenáramú ellenállása ugyanakkor egyre kisebb lesz.
IV. Nyitóirányú ta rtomány, l ineáris s zakasza ( UF ≥ UD): a diódán folyó áram
minimális mértékben függ a nyitóirányú feszültség változástól. A dióda kis
értékű elektromos ellenállásként viselkedik.
-4- Tubics József
A félvezető diódák csoportosítása:

a. Egyenirányító di ódák: váltakozó áram egyenirányítására, azaz egyenárammá való
átalakítására használják.
b. Zener diódák: feszültségstabilizálásra és feszültséghatárolásra használják.
c. Tűsdiódák: főleg híradástechnikában alkalmazzák magas frekvenciás detektorokban,
frekvenciaváltó áramkörökben és kapcsoló áramkörök alkotóelemeként.
d. Kapacitásdiódák: rezgőkörök feszültségvezérelt hangolására és frekvencia-
modulációt megvalósító áramkörökben használják.
e. Alagútdiódák: magas frekvencián alkalmazzák detektálásra, rezgéskeltésre és
erősítésre.
f. Schottky di ódák: gyorsműködésű digitális integrált áramkörök részegységeként
alkalmazzák.
-1- Tubics József 13. b
5.A. ISMERTESSE A ZENER DIÓDA MŰKÖDÉSÉT, ÉRTELMEZZE A KARAKTERISZTIKA

ALAPJÁN LEGFONTOSABB JELLEMZŐIT! RAJZOLJA FEL A ZENER DIÓDÁS ELEMI
STABILIZÁTOR KAPCSOLÁSI RAJZÁT ÉS MAGYARÁZZA EL MŰKÖDÉSÉT! ISMERTESSE A
KAPACITÁSDIÓDA, A NAGYFREKVENCIÁS DIÓDA, A SCHOTTKY DIÓDA ÉS AZ ALAGÚTDIÓDA
KARAKTERISZTIKÁJÁT, LEGFONTOSABB HASZNÁLATI JELLEMZŐIT!
Zener-dióda működése:
A Zener-diódák a PN-átmenet azon tulajdonságát használják ki,
hogy közelítőleg állandó értékű a záróirányú feszültség a ki vezetései
között, ha l etörési tartományban működik. Nyitóirányú működésük
megegyezik a nor mális Si -diódákéval. Z áróirányban a PN-átmenet
szennyezésétől függő UZK Zener-feszültségig n agy e llenállást, a Z ener-
feszültség el érése u tán ki s el lenállást kép viselnek. A Zener-dióda félvezető rétegeinek
szennyezése erősebb, mint más diódák esetében, mivel a letörési feszültségszintet csökkenteni
kell és megfelelően kis értékű differenciális ellenállás csak így érhető el. A le törési
tartományban t apasztalható k is e llenállású ál lapot a Zener-hatás és lavinahatás (lásd: 4a-
tétel) együttes következménye.
Zener-dióda jelleggörbéje, tulajdonságai:

I. Nyitótartomány: nyitó irányú polarizálás esetén a Zener-dióda karakterisztikája
megegyezik egy közönséges Si-dióda karakterisztikájával (UD=0,7V).
II. Zárótartomány: nagyon kis értékű zárási áram folyik, amely a diódának nagyon
nagy záróirányú ellenállást biztosít.
III. Könyöktartomány: ebben a tartományban kezdődnek meg a letörési jelenségek.
Erősen szennyezett szilíciumdiódák letörési feszültsége 6V-nál kisebb, és a letörési
mechanizmus alapja a Zener-letörés. Ha gyengébben szennyezett az átmenet, akkor
a lavinaletörés lesz a fellépő jelenség.
IV. Letörési tartomány: kis feszültségváltozás nagy áramváltozást eredményez. Ezek a
változások határozzák meg a Zener-dióda, nagyon kis értékű rZ differenciális
ellenállását. A differenciális ellenállás értéke a letörési tartományban meghatározza
a Zener-dióda feszültségstabilizálási képességét. Minél kisebb a differenciális
ellenállás, annál jobb a feszültségstabilizálási képesség.
Jelleggörbét jellemző mennyiségek: kis értékű záróirányú áramok esetén a feszültség

erőteljesen változik az áram változásával, tehát a differenciális ellenállás nagy
értékű, ezért a Z ener-dióda működési tartományának alsó határát egy, IZmin
minimális Z ener-áram határozza m eg. A fellépő áram értéke nem lépheti túl az
IZmax maximális Z ener-áram szintet a d ióda m aradandó k árosodása né lkül, ezért
célszerű áramhatárolást alkalmazni, melyet legegyszerűbb egy ellenállással
megvalósítani. Az UZK jellemző Zener-feszültségen általában azt a feszültséget
értjük, amely esetén egy meghatározott IZK záróirányú ár am folyik. A m inimális
(IZmin) és m aximális ( IZmax) Z ener-áram között elhelyezkedő jelleggörbe szakaszt
működési tartománynak nevezzük.
Zener-diódás elemi stabilizátor:

A letörési tartományban működő Zener-dióda kis differenciális belső ellenállásán (rZ),
nagy ár amváltozás m ellett i s c sak k is f eszültségváltozás j ön l étre. Az R előtét ellenállást (a
bemeneti feszültségingadozásokat veszi fel) és a dióda típusát a következő szempontok szerint
kell megválasztani:
1. Ikimin és Ubemax esetén, a diódán átfolyó áram a megengedhető maximum alatt legyen
2. Az Ikimax és az Ubemin együttes értéke mellett a dióda árama nullánál nagyobb legyen,
mert így a dióda munkapontja a lineáris Zener-tartományban marad.
A Zener-dióda munkapontja a bemeneti feszültségváltozástól függetleníthető, ha az R
helyére áramgenerátort kapcsolunk. Ha a beállítás olyan, hogy Iki << IZ, akkor a munkapont
állandó, legfeljebb IZ hőmérsékletfüggése miatt változhat csekély mértékben.
Kapacitásdióda:
A félvezető dióda tértöltési tartománya a diódával párhuzamosan kapcsolt kapacitásként
viselkedik. Az átmenet két oldalán található különböző típusú töltéshordozók
páronként elemi kondenzátorokat képeznek. Ezeknek az elemi kondenzátoroknak
a párhuzamos kapcsolásából alakul ki az átmenet eredő kapacitása, melyet Cs
záróréteg-kapacitásnak nevezünk. A záróréteg-kapacitás a legtöbbször károsan
befolyásolja a dióda működését, mivel magas frekvencián kicsi impedanciája
rövidrezárja a PN-átmenetet, megszüntetve ennek egyenirányító tulajdonságát.
A kapacitás diódák különleges felépítésű Si-diódák, amelyek feszültséggel szabályozható
kapacitásként működnek. Éles PN-átmenet esetén a záróréteg-kapacitás a zárófeszültség
négyzetének reciprokával egyenlő.
A kapacitásdióda rezgőkörök feszültségvezérelt hangolására és frekvenciademodulációt

megvalósító áramkörökben szokták alkalmazni (TV vevőkészülék hangoló egysége).
A záróréteg-kapacitás feszültségesése
Nagyfrekvenciás dióda (tűsdióda):

A félvezető alapanyagból (Ge, Si) kis lemezt készítenek, amelynek felületére egy rugós
alakra hajlított hegyes huzalt (tűt) helyeznek és áramimpulzus segítségével összehegesztik a
kristállyal. A huzal ötvözőanyagként megfelelő akceptoratomokat tartalmaz (Wolfram),
amelyek az áramimpulzus hatására bekövetkező erős felhevülés során behatolnak az N-típusú
félvezetőkristályba, és nagyon kis átmérőjű és mélységű P-típusú tartományt alakítanak ki. A
tű hegye körül így alakul ki a mikro-átmenet.
A tűs diódák nagy előnye, hogy az átmenet kicsiny felülete miatt igen kicsi a
rétegkapacitása. Ezért alkalmas nagyfrekvenciás működésre is. A semleges rétegek soros
ellenállása meglehetősen nagy, ezért karakterisztikája elég erősen eltér az ideálistól.
A tűsdiódák egyik különleges típusa az aranytűs dióda, amely egyesíti a tűs és a
rétegdióda előnyeit. Az aranytűs dióda 30÷50 MHz frekvenciahatárig alkalmazható. Főleg a
híradástechnikában al kalmazzák m agasfrekvenciás de tektorokban, f rekvenciaváltó
áramkörökben és kapcsoló áramkörök alkotóelemeként.
Schottky-diódák:
A Schottky-diódák egy fém-félvezető közötti átmenet tulajdonságait használják ki. Az
N-szennyezettségű félvezető rétegre vékony aranybevonatot visznek fel a fém vákuumban
történő párologtatásával. A f ém-félvezető felületen keresztül diffúziós folyamatok
indulnak el, amelynek során az N-rétegből elektronok vándorolnak át a fémrétegbe. A
diffúzió k övetkeztében a z é rintkezési fe lület k ét o ldalán té rtöltési-zóna é s e bben e gy
potenciálgát alakul ki.
A záróirányú áram értéke igen csekély. A Schottky-diódák nagyon magas frekvenciákig
működnek kielégítően (GHz). Nyitóirányú feszültségesésük csupán 0,3÷0,4 V. A
gyakorlatban a gyorsműködésű digitális integrált áramkörök részegységeként alkalmazzák.
Alagútdiódák:
Az alagútdióda egy nagymértékben szennyezett P++N++ -átmenetből áll. A félvezető
rétegek erős szennyezése következtében, már kis záróirányú feszültségek esetén is kis
ellenállású ál lapotba k erül. N yitóirányú polarizálás e setén j elleggörbéjén e gy ne gatív
jelleggörbe-tartomány i s k ialakul (PV-szakasz). A jelleggörbe P és V pontja között a
dióda differenciális ellenállása negatív előjelet vesz fel. Ezt a jelenséget nagyon
előnyösen használják ki rezgőkörök csillapításának megszüntetésére. A megfelelő
hatásfok el érése érdekében főleg magasfrekvencián (1÷100 GHz) alkalmazzák
detektálásra, rezgéskeltésre és erősítésre.
Alagútdióda jelleggörbéje
6.A.ISMERTESSE A BIPOLÁRIS TRANZISZTOROK FELÉPÍTÉSÉT ÉS MŰKÖDÉSI ELVÉT!

RAJZOLJA FEL KARAKTERISZTIKÁIT, MAGYARÁZZA EL A KARAKTERISZTIKA MÉRÉSSEL
TÖRTÉNŐ FELVÉTELÉNEK MENETÉT! JELLEMEZZE A TRANZISZTORT ALAPEGYENLETEIVEL,
NÉGYPÓLUS-PARAMÉTEREIVEL! HELYETTESÍTŐ KÉP ALAPJÁN ISMERTESSE
FREKVENCIAFÜGGŐ TULAJDONSÁGAIT!
Felépítés, működési elv:

A bipoláris tranzisztor háromelektródás eszköz amely három, egy kristályban kialakított
N-P-N vagy P-N-P elrendezésű, szennyezett félvezető tartományból áll. Ennek megfelelően
megkülönböztetünk N PN, i lletve P NP t ranzisztorokat. Az eg yes t artományok: e mitter ( E) –
töltéshordozókat k ibocsátó e lektróda; báz is ( B) – vezérlő elektróda; kollektor (C) –
töltéshordozókat gyűjtő elektróda.
NPN tranzisztor PNP tranzisztor
Az emitter és kollektor megközelítőleg azonos szennyezettségű és mindkét típusú

tranzisztornál erősebben szennyezett, mint a bázistartomány. A bázis alacsony
szennyezettsége miatt a szabad töltéshordozók száma kicsi, ezért a bázisrétegnek kicsi a
vezetőképessége. Normális működés esetén az emitter és a bázis közötti PN-átmenet vezetési
irányban, a bázis és a kollektor közötti PN-átmenet pedig záró irányban kell üzemelnie. Kis
jelű Si-tranzisztorok esetén az UBE=0,6÷0,8V, az UCE=5÷18V.
NPN tranzisztor PNP tranzisztor

A bipoláris tranzisztorok előfeszítése
Az NPN és PNP tranzisztor elvi működése megegyezik. A PNP tranzisztor többségi

töltéshordozói a lyukak, kisebbségi töltéshordozói az elektronok. Az NPN tranzisztorok esetén
az e lektronok a t öbbségi t öltéshordozók, a l yukak p edig k isebbségi t öltéshordozóként
viselkednek.
A bázis-emitter átmenet nyitó irányú előfeszítése lehetővé teszi az emitter tartományban
található lyukak rendezett mozgását (IE). A bázistartomány kiürített rétegnek tekinthető a
kollektor-bázis átmenet záróirányú előfeszítése, a bázisréteg kicsi szennyezettsége és
vékonysága miatt. Ennek következtében a bázistartományba jutott lyukak elenyésző része
rekombinálódik az itt található elektronokkal és létrehozza a kis értékű bázisáramot (IB).
Mivel a lyukak a bázistartományban kisebbségi töltéshordozónak számítanak, diffúzióval a
kollektor tartományba áramlanak és létrehozzák a kollektor elektródán keresztül az IC áramot.
A tranzisztor többségi töltéshordozói áramelágazást hoznak létre, melynek összetevői az
emitteráram, a bázisáram és a kollektoráram. Az e mitteráram a k ollektor- és a báz isáram
összegeként adódi k: IE= IB+ IC. A tranzisztorban létrejövő áramelágazást, egy árameloszlási
IC i
tényezővel fejezik ki: A = egyenáram és α = C váltakozó ár am e setén. A a tranzisztor
IE iE
nagyjelű, vagy egyenáramú áramerősítési tényezője,α pedig a kisjelű vagy váltakozó áramú
áramerősítési tényezője. Számértékük közelítően megegyezik.
A t ranzisztorokon há rom f eszültség l ép f el: a z U CE, a z U BE és az U CB feszültség.
Kirchhoff második törvényének megfelelően: UCE=UCB+UBE. A tranzisztort az UBE feszültség
révén az IB bázisáram vezérli. Segítségével változtatható az emitterben áramló lyukak, illetve
elektronok mennyisége, ami az emitter és a kollektoráram értékét meghatározza.
Ha UBE=0 akkor, IB=0 és IC=0. Ekkor a kollektor és az emitter szakasz ellenállása nagy.
Ha a báz is-emitter fe szültség tú llépi a b ázis-emitter hat árréteg z árófeszültségét, m egindul a
bázisáram. Az UBE feszültség és az IB növelésével az IC kollektoráram nő és a kollektor-emitter
szakasz e llenállása f okozatosan c sökken. A z U BE és I B adott é rtékén a tranzisztor te ljesen
kivezérelté válik és a kollektor-emitter szakasz ellenállása eléri a legkisebb értékét.
Tranzisztor karakterisztikái:
A négypólusként ábrázolt tranzisztor egyértelműen jellemezhető a ki- és bemenetén
fellépő feszültségekkel és áramokkal. A négy jellemzőt összekapcsoló függvények grafikus
ábrázolása révén kapjuk a tranzisztor karakterisztikáit.
Tranzisztor jelleggörbéi báziskapcsolásban:
Báziskapcsolásban fellépő feszültségek és áramok, NPN tranzisztor esetén

- Bemeneti j elleggörbék: a bemeneti karakterisztika az IE és az UBE közötti
kapcsolatot ábrázolja, ha UCB biztosított. A jelleggörbe exponenciális változást
mutat.
- Kimeneti jelleggörbék: az IC és az UCB közötti kapcsolatot ábrázolja, különböző
emitteráramoknál. A jelleggörbe megközelítően vízszintes egy adott IE értékre,
tehát a kollektoráram nagyon kis mértékben függ a kollektor-bázis feszültség
nagyságától.
bemeneti jelleggörbe kimeneti jelleggörbék

Tranzisztor jelleggörbéi emitter kapcsolásban:
Emitter kapcsolásban fellépő feszültségek és áramok, NPN tranzisztor esetén

- Bemeneti jelleggörbék: az UBE és az IB közötti kapcsolatot ábrázolja. Hasonló a
nyitóirányú dióda jelleggörbéhez.
- Kimeneti j elleggörbék: az IC és az UCE közötti viszonyt ábrázolja. Az egyes
jelleggörbék meghatározott bázisáram értékekre érvényesek, amelyet a
karakterisztika felvétele során állandó értéken kell tartani.
bemeneti jelleggörbe kimeneti jelleggörbe
Áramokra vonatkozó átviteli (transzfer) jelleggörbék:

Ezt a jelleggörbét áramvezérlési jelleggörbének is nevezik. A kollektoráram és a
bázisáram összetartozó értékeit adják meg, állandó UCE feszültségnél.
Áramvezérlési jelleggörbék
Tranzisztor alapegyenletei, négypólus paraméterei:
Aktív működés közben folyó áramokra vonatkozó alapegyenletek: IE=IC+IB;
IC=A*IE+ICB; IB=(1-A)*IE-ICB.
u BE iC iC
Négypólus paraméterek (hibrid): h11 = ; h21 = ; h 22 = .
iB uCE = 0
iB uCE = 0
u CE iB = 0
hibrid paraméteres helyettesítő kép admittancia paraméteres helyettesítő kép
Tranzisztor frekvenciafüggése:
A belső kapacitások miatt a tranzisztor vezérelhetősége nagyfrekvenciás irányban
romlik, ugyanakkora bemeneti áramváltozás kisebb kimeneti áramváltozást hoz létre, vagyis
az áramerősítési tényezők nagyfrekvencián csökkennek.
A váltakozó áramú helyettesítő kapcsolásban a csatoló kondenzátorokat közepes
frekvencián, váltakozó áramú szempontból rövidzárnak tekintjük. Alacsonyabb frekvenciákon
ezek a k ondenzátorok s zintcsökkenést okoznak, mivel frekvenciafüggő feszültségosztót
alkotnak az őket terhelő ellenállással. A s zintcsökkenés ál talában nem l ehet nagyobb mint 3
dB.
1 1
C be = C ki =
2 * π * f a * (rbe + R g ) 2 * π * f a * (rki + Rt )
Bemeneti csatolókondenzátor áramköre
Kimeneti csatolókondenzátor áramköre

7.A. CSOPORTOSÍTSA A TÉRVEZÉRLÉSŰ TRANZISZTOROKAT FELÉPÍTÉSÜK SZERINT,

MAGYARÁZZA EL MŰKÖDÉSÜKET! KARAKTERISZTIKÁJUK ÉS HELYETTESÍTŐ KÉPÜK
ALAPJÁN ÉRTELMEZZE JELLEMZŐIKET! SOROLJON FEL TIPIKUS ALKALMAZÁSOKAT!

1. Záróréteges térvezérlésű tranzisztor ( JFET): a JFET csatornáját a félvezető
térfogatában két záróirányban polarizált PN-átmenet határolja. Ezt a fajta tranzisztort
N é s P c satornás v áltozatban k észítik. A csatorna két végére fémezéssel kapcsolt
elektródák a D d rain és a z S s ource. A vezérlőelektróda a G gate. A JFET
tranzisztor szerkezetét egy nagyon vékony gyengén szennyezett réteg alkotja, amely
két erősen szennyezett, a csatornával ellentétes szennyezettségű félvezető réteg között
helyezkedik el.
Ha a csatorna két elektródájára feszültséget kapcsolunk (UDS) és a gate elektróda
feszültsége (UGS) nulla, a két PN-átmenet záró irányú polarizálást kap. Az N -típusú
csatornában a D dr ain e lektródától az S s ource e lektróda f elé ár amló e lektronok
árama U GS= 0 f eszültségnél a l egnagyobb, mivel e bben az e setben a c satorna
szélessége m aximális. Ezen t ulajdonsága m iatt, a z áróréteges térvezérlésű
tranzisztorokat önvezetőknek is nevezzük.
Elvi felépítés Zárórétegek

Minél nagyobb a zárófeszültség annál kisebb a vezetőréteg keresztmetszete, tehát
az ellenállása is. A csatorna-ellenállás növekedése a csatornán folyó ID áram
csökkenését eredményezi. A zá róréteg szé lessége a z UGS feszültség s egítségével
vezérelhető. A szükséges vezérlőteljesítmény minimális értékű, mivel a kisebbségi
töltéshordozók mozgásának eredményeképpen egy elhanyagolható nagyságú
záróirányú áram folyik. Az UGS feszültségnek a vezérelhetőség biztosítása miatt N
csatornás JFET esetén negatívnak, míg P csatornás eszköz esetén pozitívnak kell
lennie. Az UDS feszültség N csatornás JFET esetén pozitív, P csatornás esetén negatív.
2. Növekményes ( önzáró) t ípusú M OSFET: a tranzisztor aktív része egy P-típusú,
gyengén szennyezett Si alapkristályból áll, amelyet szubsztrátnak neveznek. Az
alapkristályban kér erősen szennyezett N-típusú vezető szigetet alakítanak ki, amelyek
csatlakozással ellátva a tranzisztor S source- és D drain-elektródáját alkotják. A
kristály külső felületén termikus oxidációval nagyon jó szigetelő tulajdonsággal
rendelkező szilícium-dioxid fedőréteget növesztenek, amelyen az S és D
csatlakozások számára ablakot hagynak. A szigetelő rétegre vékony fémréteget
visznek fel, ez lesz a gate vezérlőelektróda, amely ily módon elszigetelődik a
kristálytól.
Ha a gate elektróda szabadon van, bármilyen polaritású feszültséget kapcsolunk a
drain é s a s ource k özé, a t ranzisztor zárva m arad, az az ne m f og ár am folyni a k ét
kivezetés között. A gate-elektródára pozitív feszültséget kapcsolva a source-hoz képest

a szubsztrátban elektromos tér keletkezik. A külső elektromos tért hatására a
szubsztrátban található elektronok közvetlenül a SiO2 szigetelőréteghez vándorolnak,
és az S és D elektróda között egy N-típusú vezetőcsatornát alkotnak. Az ID drain áram
megindul. A csatorna vezetőképessége az UGS feszültséggel szabályozható.
Elvi felépítés Rajzjel

A M OSFET t ranzisztornak az a j ellegzetessége, hogy U GS= 0 f eszültségnél l e va n
zárva, ezért nevezik önzáró tranzisztornak. A növekményes elnevezés arra utal, hogy a
csatorna elektrondúsulás révén keletkezik.
3. Kiürítéses (önvezető) típusú MOSFET: ha az SiO2 szigetelőréteg alatti szubsztrátban
gyenge N-típusú szennyezést valósítanak meg, akkor vezetőképes összekötés lép fel az
S é s D között ané lkül, hogy a gat e-elektródára f eszültséget k apcsolnánk. Az ilyen
felépítésű tranzisztort önvezető MOSFET-nek nevezik.
Az önvezető MOSFET esetén ID≠0, ha UGS=0. Vezérlése mind pozitív, mind
negatív gate-feszültséggel lehetséges. Két üzemmódban működhet:
- Dúsításos ü zemmód ( UGS>0): a pozitív gate-feszültség a csatorna
elektronokkal való feldúsulásához és nagyobb vezetőképességhez vezet.
- Kiürítéses ü zemmód ( UGS<0): a negatív gate-feszültség a csatorna
elektronokban való elszegényedéséhez és vezetőképességének
csökkenéséhez vezet.
Elvi felépítés Feszültségviszonyok

A működés elvek érvényesek a P csatornás típusra is, ha megfordítjuk az
alkalmazott feszültségek polaritását.
Karakterisztikák:
1. JFET: mivel a bemeneti vezérlőáram gyakorlatilag 0-nak tekinthető, nem határozható
meg bemeneti jelleggörbe. Az átviteli jelleggörbe esetén az UGS feszültségtartomány
negatív. Azt a z UGS feszültséget, a melynél a z ID nulla, Up elzáródási feszültségnek
nevezik.
A kimeneti jelleggörbék, egyenként egy adott UGS feszültség mellett érvényesek.
Megfigyelhető, hogy az U DS feszültség növekedésével nő az ID. Az U DS=Uk
(könyökfeszültség) feszültségértéknél a cs atorna ker esztmetszete a d rain kö zelében
eléri m inimumát, és ennek kö vetkeztében a f eszültség t ovábbi n övelése n em
befolyásolja I D értékét, amely elér egy telítési értéket. A kimeneti karakterisztikát két
tartományra osztjuk:
- Elzáródás mentes t artomány ( UDS≤Uk): kis értékű UDS feszültségnél ID

közelítően egyenesen arányos az UDS feszültséggel.
- Elzáródásos tartomány (UDS>Uk): a tranzisztor drain árama csak az UGS
feszültség függvénye.
Átviteli jelleggörbe Kimeneti jelleggörbe

Jellemző adatok:
- Egy P munkapontra vonatkoztatva a JFET meredekségét (S), az átviteli
∆I D
jelleggörbe meredekségével definiáljuk: S =
∆U GS U = állandó
DS
- Az ID áram, UDS-től való függését a differenciális kimeneti ellenállás

∆U DS
(rDS) határozza meg: rDS =
∆I D U = állandó
GS
- A bemeneti ellenállás (rGS) nagyon nagy és közelítőleg állandó értéket

képvisel
2. Növekményes M OSFET: az I D áram c sak ak kor j elenik m eg, ha az U GS feszültség

túllép eg y h atárértéket, amely ahhoz szükséges, hogy az elektrondúsulás nagysága a
csatornában megfelelő értéket érjen el és kialakuljon a vezető híd. Az U DS feszültéség
növelésével a z I D áram eg y t elítési ér téket ér el. Ez a jelenség a gate és a drain
közelében lévő csatorna potenciálkülönbségének csökkenésével magyarázható, amely
a csatorna elektronokban való szegényedéséhez vezet.

Jellemző adatok:
- Az átviteli jelleggörbe S meredeksége egy P munkapontban a MOSFET
∆I D
vezérlési tulajdonságát jellemzi: S =
∆U GS U = állandó
DS
- A kimeneti jelleggörbe meredeksége egy P munkapontban az eben a

pontban érvényes, rDS differenciális kimeneti ellenállást adja meg:
∆U DS
rDS =
∆I D U = állandó
GS
3. Kiürítéses MO SFET: UGS=0V feszültségen egy bizonyos értékű ID áram folyik. Ha

UGS>0, akkor a csatorna vezetőképessége és az ID nő. A kimeneti jelleggörbék
magasabban helyezkednek el. Ha UGS<0, akkor a csatorna vezetőképessége és az ID
csökken. A kimeneti jelleggörbék alacsonyabban helyezkednek el.
Helyettesítő kép: admittancia paraméterek source és drain kapcsolásokra vonatkozóan

i1 iG iG
y11 = ⇒ y11s = ≈0 ⇒ y11d = ≈0
u1 u2 =0
u GS u DS = 0
u GS u DS = 0
i1 iG iG
y12 = − ⇒ y12 s = ≈0 ⇒ y12 d = ≈0
u2 u1 = 0
u DS uGS = 0
u DS uGS = 0
i2 iD iD
y 21 = − ⇒ y 21s = ⇒ y 21d =
u1 u2 =0
u GS u DS = 0
u GS u DS = 0
i2 iD iD
y 22 = ⇒ y 22 s = ⇒ y 22 d =
u2 u2 =0
u DS uGS = 0
u DS uGS = 0
Inverz hibrid helyettesítő kép Admittancia helyettesítő kép


8.A. ISMERTESSE A NÉGYRÉTEGŰ DIÓDA, A KÉTBÁZISÚ DIÓDA, A DIAC FELÉPÍTÉSÉT,

MŰKÖDÉSI ELVÉT ÉS HASZNÁLATI JELLEMZŐIT! MAGYARÁZZA EL A TIRISZTOR ÉS A TRIAC
MŰKÖDÉSÉT, RAJZOLJA FEL KARAKTERISZTIKÁJUKAT ÉS ÉRTELMEZZE LEGFONTOSABB
JELLEMZŐIKET! SOROLJON FEL ALKALMAZÁSI PÉLDÁKAT!

1. Négyrétegű dióda: szilícium alapú eszköz, amely négy egymás után kapcsolódó
PNPN félvezető rétegből áll, három váltakozó irányú PN-átmenetet alkotva.
Elvi felépítés Áramköri jelölések

A három PN-átmenet mindegyike egy-egy diódát alkot, amelyeket D1, D2 és D3
jelöl. A négyrétegű dióda anódja (A) erősen szennyezett P réteg, katódja (K) erősen
szennyezett N réteg. A kö ztes r étegek s zennyezettsége l egalább két n agyságrenddel
kisebb, ami záróirányban kis visszáramot és nyitóirányban nagy billenési feszültséget
(UB) eredményez.
2. Tirisztortetróda: olyan négyrétegű tirisztor szerkezet,

amelynek anódoldali és katódoldali kapuelektródáját is
kivezették. Működésének jellegzetessége, hogy gyújtása
illetve o ltása m indkét vezérlőelektródáján keresztül
kiváltható.
Rajzjel
3. DIAC: kétirányú, félvezető kapcsolóeszköz. Két s tabil üz emi ál lapota van, egy nagy
ellenállású állapot, amelyet zárási vagy blokkolási állapotnak is neveznek és egy kis
ellenállású állapot, amelyet vezetési állapotnak is neveznek. A vezetési állapotba való
átmenet a rákapcsolt feszültség polaritásától függetlenül egy meghatározott UB0
feszültségnél, az áttörési feszültségnél következik be.
Kétirányú dióda Kétirányú tirisztordióda

A D IAC al kalmazásai: a triac vezérlésére dolgozták ki. Leginkább érintkező nélküli
kapcsolóelemként alkalmazzák.
4. Tirisztor: megegyezik a négyrétegű dióda felépítésével azzal a különbséggel, hogy

egy további kivezetéssel, vezérlőelektródával rendelkezik. Két stabil üzemi állapotuk
van: eg y nagy- és e gy k is e llenállású á llapot, am elyek k özött az át kapcsolás a
vezérlőelektródán keresztül valósítható meg. Az elektródák elnevezése: anód (A);
katód (K); vezérlőelektróda, vagy kapu (G). A vezérlőelektróda csatlakozási pontjától
függően megkülönböztetünk, P vez érelt va gy katódvezérlésű tirisztorokat, é s N
vezérelt vagy anódvezérlésű tirisztorokat.
Katódoldalról anódoldalról vezérelhető Rajzjel (általános, katód-, anód-vezérlésű)

Miután a tirisztor bekapcsol, megmarad ebben az állapotban függetlenül a
kapuelektróda potenciáljától. Ez a tény különbözteti meg alapvetően egy tirisztor
kapuelektródájának szerepét és egy tranzisztor bázisának szerepétől. A t irisztor nagy
ellenállású állapotban van mindaddig, amíg az anód-katód feszültsége túl nem lépi az
UB0 billenési f eszültséget é s anódár ama e l ne m éri az I L reteszelési á ramértéket. A
vezetés megszűntetésére két lehetőség van: az anódáram csökkentése az IH tartóáram
értékére; az anódfeszültség negatív polaritásának biztosítása.
Feszültség-áram jelleggörbék
Alkalmazása: váltakozó áramú körben gyújtásvezérlésre használják.
5. TRIAC: szerkezeti felépítése két antiparalell kapcsolású tirisztor egy kristályban való
elhelyezésével. A Ti2 tirisztor csak akkor válik vezérelhetővé, ha a kapuelektróda
kivezetése alá egy kis méretű N-típusú réteget visznek be.
Tirisztor antiparalell kapcsolása Egyesítés egyetlen kristályba Közös elektróda létrehozása

A tirisztorhoz has onlóan, a t riac k arakterisztikáján i s m egkülönböztetünk az
anódfeszültség m inkét i rányában: vezetési ta rtományt; á tmeneti ta rtományt;
blokkolási tartományt. A nyitott állapotba vezérlés négy különböző módon történhet.
Ezeket gyújtási módusoknak nevezzük: az I. m ódusban a t riac a k arakterisztika I .
térnegyedében működik. A II. m ódusban a vezérlőelektródára negatív feszültséget
kapcsolnak. A III. m ódusban a triac a karakterisztika III. térnegyedében működik A
IV. módusban a vezérlőelektródára pozitív feszültséget kapcsolnak.
Alkalmazása: kis teljesítményű izzólámpa, elektromos fűtés vagy az egyfázisú
váltakozó áramú motorok szabályozása. Konkrét alkalmazás: teljes hullámú
szabályzó.
Áram-feszültség jelleggörbe
9.A. ÉRTELMEZZE AZ OPTOELEKTRONIKA ALAPFOGALMAIT! MAGYARÁZZA EL A

FOTOELLENÁLLÁSOK, FOTODIÓDÁK, FOTOTRANZISZTOROK MŰKÖDÉSÉT, ÉS ÉRTELMEZZE
JELLEMZŐ TULAJDONSÁGAIKAT! ISMERTESSE AZ OPTIKAI KIJELZŐK FELÉPÍTÉSÉT,
MŰKÖDÉSÉT ÉS HASZNÁLATI JELLEMZŐIKET! MUTASSON BE PÉLDÁT AZ OPTOCSATOLÓ
ALKALMAZÁSÁRA!
Optoelektronikai alapfogalmak:
Fényáram (fluxus, jele: φ): a fény terjedésére merőleges, tetszőleges nagyságú felületen
időegység alatt áthaladó fényenergia mennyiség. Fénytechnikai mértékegysége a lumen (lm).
Pontszerű fényforrás fényerőssége (jele: I): az a fényenergia mennyiség határozza meg,
∆φ
amelyet időegység alatt az 1m sugarú gömb 1m2 felületén át kisugároz: I = , ahol Ω a
∆Ω
térszög nagysága. Mértékegysége a candela (cd).
A megvilágítás erőssége ( jele: E ): a szemlélő előtt megjelenő, megvilágított A felület
∆φ
világosságára jellemző: E = . Mértékegysége a lux (lx).
∆A
Fotoellenállás:
A fotoellenállás egy záróréteg nélküli passzív félvezető elem, amely
fénysugárzás hatására változtatja az ellenállását. Megvilágítás nélkül a
fotoellenállásra nem esik fény, a töltéshordozók nincsenek gerjesztve, emiatt a
fotoellenállás nagy ellenállást képvisel. Megvilágítás alatt a fény töltéshordozókat gerjeszt,
így a fotoellenállás ellenállása kisebb értékű lesz. A fotoellenállás ellenállása a megvilágítás
erősségének függvénye, és igen széles határok között változik. Állandó fényerősség esetén a
fotoellenállás ellenállásának értéke a következőktől függ: a f otoellenállás al apanyagától é s
szennyezettségének mértékétől; a megvilágított felület nagyságától; a vezető pálya alakjától.
A fotoellenállások fontos jellemzője a sötétellenállás és a világos-ellenállás, valamint a
maximális f otoérzékenység hullámhossza és a megszólalási idő. Az R0 sötétellenállás a
fotoellenállás sötétben mért ellenállása. Az R1000 világos-ellenállás az 1000 lux megvilágítási
erősség esetén mért ellenállásérték. A tr megszólalási idő az az idő, amely a sötét állapotot
követően 1000 lux erősségű fénnyel megvilágított fotoellenállás esetén addig telik el, amíg az
áram az R1000-nél érvényes értékének a 65%-át el nem éri.
Alkalmasak lassú változást igénylő szabályozás- és vezérléstechnikai feladatok
ellátására. Pl.: fénysorompók, közvilágítás-kapcsolók, megvilágítási erősség mérőkben és
vészjelzőkben.
A PN-átmenet viselkedése fényhatás esetén:

H a megvilágítás hatására megfelelő energiával rendelkező fotonok hatolnak be a PN-
átmenetbe, akkor belső fényelektromos hatás következtében helyi töltéshordozó párok
keletkeznek. A tértöltési tartományban jelenlevő villamos erőtér a keletkezett töltéshordozó
párokat szétválasztja. A szétválasztott töltéshordozók kifelé folyó áramként megjelenhetnek a
külső áramkörben. A fotoáram mind nyitóirányú, mind záróirányú külső feszültség esetén is
záróirányban folyik.
Fotodiódák:
Különleges felépítésű félvezető diódák, amelyek PN-átmenete
fénysugárzással megvilágítható. A fotodiódákat leggyakrabban záróirányban
működtetik. Záróirányban pol arizálva, a m egvilágítás hat ására z áróirányú
áramuk megnő. A zárási áram növekedése egyenesen arányos a megvilágítás erősségével. A
fotodióda S fényérzékenységét a zárási fotoáram és a megvilágítás hányadosaként határozzuk

I  µA 
meg: S = R   .
E  lx 
A fotodióda záró árama a megvilágítás erősségével arányosan növekszik, ezért
különösen jól alkalmazhatók fénymérésre. Sok helyen alkalmazzák még a szabályozás- és
vezérléstechnikában.
Fototranzisztorok:
Megvilágítható bázis-kollektor átmenettel rendelkező speciális szilíciumtranzisztorok. A
záróirányban előfeszített PN-átmenet megfelelő megvilágítása esetén, a fellépő elektromos
hatás révén keletkező töltéshordozók megnövelik ezt az áramot és IB=0 beállításban ennek az
áramnak a (B+1)-szerese jelenik meg a kollektor körben. Tehát közös emitter kapcsolásban a
kollektor a fototranzisztor B egyenáramú áramerősítési tényezőjének megfelelően megnövelt
fotoáramot állít elő. Alkalmazási területei megegyeznek a fotodiódákéval, azonban nagyobb
érzékenységet, de alacsonyabb határfrekvenciát biztosítanak.
Rajzjele és helyettesítő kapcsolása
Fénykibocsátó dióda (LED):

Speciális felépítésű diódák, amelyek az elektromos energiát fényenergiává
alakítják. Ezeknek a diódáknak az alapanyaga vegyület típusú félvezető. A ki s
hatásfok ellenére számos előnyös tulajdonsággal r endelkeznek: hasznos k imeneti
fényelőállításhoz alacsony áramot és feszültséget igényelnek; majdnem késedelem
nélkül reagálnak a vezérlő jelre; n agyon ki csi h elyen el férnek, ü tésállók és
élettartamuk nagy on na gy. A fotodióda fényerőssége egy bizonyos nyitóirányú
áramértéken felül már nem változik számottevően. Mivel a fénydióda nagyon kis értékű
dinamikus ellenállással rendelkezik nyitófeszültsége fölött, ezért általában áramgenerátoros
táplálást alkalmaznak.
Elsődlegesen jelző és kijelző-elemként kerülnek felhasználásra különböző műszer-
előlapokon, hétszegmenses és alfanumerikus kijelzőkben.
Lézer dióda:
A lézer fény kibocsátására és erősítésére alkalmas eszköz, amelynek működése a
kényszerített fénykibocsátás jelenségén alapszik. A dióda alapanyaga vegyület típusú
félvezető. A hagyományos fénydiódákhoz viszonyított előnyük: nagy, 20% f eletti át alakítási
hatásfok; v iszonylag nagy s ugárzási te ljesítmény; a kibocsátott f ény r endkívül ki csi
széttartása. Alkalmazzák információk digitális rögzítésére és olvasására alkalmas
berendezésekben (CD lemezjátszó, CD ROM) és az üvegszálas digitális információ-
átvitelben.
Folyadékkristályos (LCD) kijelzők:

Eltérően a fénydiódáktól nem bocsátanak ki fényt, hanem csak külső megvilágítás esetén
láthatók. Működésük a folyadékkristályok azon tulajdonságán alapszik, hogy külső elektromos
feszültség hatására változtatják fénytani tulajdonságaikat. A folyadékkristály külső feszültség
nélkül átlátszó, külső feszültség esetén pedig sötét. A f olyadékkristályok ol yan s zerves
vegyületek, a melyek s zilárd- és f olyékony h almazállapotban i s úgy v iselkednek, m int a

kristályok.
Térvezérlésű folyadékkristályos kijelzők: alapállapotban a folyadékkristályok átengedik
a fénysugarakat. Ha a folyadékkristályokat megfelelően nagy erősségű elektromos térbe
helyezzük, a folyadékot alkotó molekulák térbeli elhelyezkedése megváltozik, és az anyag
zavaros lesz. Megvilágítás hatására a zavaros folyadék tejfehérnek látszik. Ez a jelenség a
villamos tér megfelelő térbeli alkalmazásával, tetszőleges karakterek megjelenítését teszi
lehetővé. A kijelzőket kondenzátorszerűen alakítják ki; a két fegyverzetre feszültséget
kapcsolva állítják elő a szükséges elektromos teret. A vezérléshez váltakozó feszültséget
használnak, mivel az egyenfeszültség elektrolízist indít el, ami a folyadékkristály élettartamát
jelentősen csökkenti. A váltakozó feszültség frekvenciája legalább akkora legyen, hogy a
szem számára ne legyen érzékelhető a villódzó hatás.
Dinamikus szórás elvén működő folyadékkristályos kijelzők: működésükhöz nagy
vezérlőteljesítmény szükséges. Az elektromosan vezető folyadékkristályban a rákapcsolt
váltakozó feszültség hatására részecskemozgás indul meg, aminek következtében a folyadék
zavaros lesz. Megvilágítás hatására a zavaros részek kifehérednek. Főleg nagyméretű kijelzők
esetén kerülnek felhasználásra.
Numerikus kijelzők:
Decimális számok kijelzését teszik lehetővé. A legegyszerűbb
megoldás az úgynevezett hétszegmenses kijelző, amely több egyedi elem
felhasználásával több számjegy egyidejű megjelenítésére alkalmas. A
nagyszámú csatlakoztatás csökkentése miatt a hétszegmenses kijelzők egyik
kivezetése közös mindegyik szegmens-elem esetén. A szegmensek
vezérlését integrált áramkörös dekódolókkal oldják meg.
Alfanumerikus kijelzők:
Számjegyek és betűk megjelenítésére használják. Az alfanumerikus kijelzők
csoportjában két típust különböztetünk meg: 16 szegmenses és pont-mátrix kijelzőket. A 16
szegmenses kijelző vezérlése speciális, digitális integrált áramkörökkel történik. A pont-
mátrix kijelzők jobb felbontással rendelkeznek, mint a 16 szegmenses kijelzők. A nagyszámú
kijelző elem gazdaságos vezérlése az oszlopok multiplexelésével oldható meg.
16 szegmenses kijelző 35-ös pont-mátrix kijelző

-1- Tubics József
10.A. ISMERTESSE A FÖLDELT EMITTERES ALAPKAPCSOLÁS MUNKAPONT-BEÁLLÍTÁSÁNAK

SZEMPONTJAIT ÉS MÓDSZEREIT! MAGYARÁZZA EL A KISJELŰ VEZÉRLÉS JELLEMZŐINEK
MEGHATÁROZÁSI MÓDJÁT HELYETTESÍTŐ KÉP ALAPJÁN! ÉRTELMEZZE A KAPCSOLÁS
FREKVENCIAFÜGGÉSÉNEK OKAIT KIS- ÉS NAGYFREKVENCIÁS TARTOMÁNYBAN!
Munkaponti adatok meghatározása:

A kapcsolás munkapontját bázisellenállással vagy bázisosztó alkalmazásával állíthatjuk
be. A bemenet a bázis-emitter, a kimenet a kollektor-emitter, a közös elektróda az emitter. A
kapcsolást felépítő elemek, és az ok szerepe:
- R1, R2 munkapont-beállító
- RE munkapont-beállító és munkapont-stabilizáló
- RC munkapont-beállító, és munkaellenállás
- Cbe, Cki egyenfeszültség-leválasztó, valamint váltakozó feszültség csatoló
- CE, az RE ellenállást váltakozó áramú szempontból rövidrezárja
- T tranzisztor az erősítő elem
Földelt emitteres erősítő

A munkaponti adatokat szerkesztéssel az alkalmazott tranzisztor IC = f(UCE)
karakterisztikái alapján, az egyenáramú munkaegyenes segí6ségével határozhatjuk meg. A
szerkesztésnél az M-munkapontot az A-osztályú beállításra érvényesen, a munkaegyenes
közepén kell felvenni. A kapcsolás egyenáramú munkaellenállása ebben az esetben RC+RE.
Ha az UT, RC és az RE értékét ismerjük, a tranzisztor négy munkaponti adata (IC, UCE, IB, UBE)
a karakterisztikáról leolvasható.
A tranzisztor IC=f(UCE) karakterisztikái

-2- Tubics József
Munkapont beállítása:
A bázisosztót alkotó ellenállások értéke, a munkaponti adatok segítségével
U − U BE − I E * RE U + I E * RE
meghatározható: R1 = T ; R2 = BE
I0 + IB I0
Kisjelű vezérlés jellemzői:
Hibrid paraméteres helyettesítő kapcsolás

- Feszültségerősítés: közepes működési frekvencián (1kHz) dolgozunk, tehát a
kondenzátorok rövidzárnak tekinthetők. A feszültségerősítés a kimeneti fesz. és a
bemeneti fesz. hányadosa:
 1 
u be = i B * h11 u ki = − h21 * i B *  × RC × Rt  , tehát
 h22 
h21  1 
AU = − *  × RC × Rt  aU = 20 * lg AU
h11  h22 
- Áramerősítés: a kimeneti áram és a bemeneti áram hányadosa:
u be u ki
ibe = iki = −
R1 × R2 × h11 Rt
R1 × R2 × h11
Ai = − AU * ai = 20 * lg Ai
Rt
- Teljesítményerősítés: a teljesítményerősítés és áramerősítés abszolút értékének
szorzata: A p = Au * Ai , a p = 10 * lg A p
- Bemeneti e llenállás: az az ellenállás, amely az erősítő bemenetét lezárja, ha a
meghajtó generátort nem vesszük figyelembe: rbe = R1 × R2 × h11
- Kimeneti e llenállás: az az ellenállás, amely az erősítő kimenetét lezárja, amikor a
1
terhelő ellenállás nem terheli a kimenetet: rki = × RC
h22
Frekvenciafüggés:
A váltakozó áramú helyettesítő kapcsolásban a csatoló kondenzátorokat közepes
frekvencián, váltakozó áramú szempontból rövidzárnak tekintjük. Alacsonyabb frekvenciákon
ezek a kondenzátorok szintcsökkenést o koznak, mivel frekvenciafüggő feszültségosztót
alkotnak az őket terhelő ellenállással. A s zintcsökkenés ál talában nem l ehet nagyobb mint 3
dB.
-3- Tubics József
1 1
C be = C ki =
2 * π * f a * (rbe + R g ) 2 * π * f a * (rki + Rt )
Az e mitter k ondenzátor al acsony f rekvencián m ár s zakadás. K isfrekvenciás
erősítéscsökkenést okoz, de megnöveli a kapcsolás bemeneti ellenállását is. Méretezésnél az a
cél, hogy az erősítő alsó határfrekvenciáján is közelítően zárja rövidre az emitter ellenállást.
10
CE =
2 * π * f a * RE
-1- Tubics József
11.A. ISMERTESSE A FÖLDELT KOLLEKTOROS ÉS A FÖLDELT BÁZISÚ ALAPKAPCSOLÁSOK

MUNKAPONT-BEÁLLÍTÓ MÓDSZEREIT! MAGYARÁZZA EL, HOGYAN HATÁROZHATÓK MEG A
KAPCSOLÁSOK VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ JELLEMZŐI ÉS A FREKVENCIAFÜGGÉSÜK
HELYETTESÍTŐ KÉP ALAPJÁN! SOROLJON FEL ALKALMAZÁSI TERÜLETEKET!
Kollektor kapcsolású erősítőfokozat:

A kollektor váltakozó áramú szempontból földpotenciálon van a t ápfeszültséget szolgál-
tató generátor pozitív pólusával együtt. A bemeneti jelgenerátor ebben a kapcsolásban a bázis
és kollektor közé kapcsolódik, a kimeneti jel
az emitter és a kollektor elektródák között áll
rendelkezésre.
Az el emek s zerepe és a kapcsolás m ű-
ködése: R1 és R2 munkapont-beállító; RE
munkapont-beállító, munkapont-stabilizáló
és munkaellenállás; Rt terhelő-ellenállás;
Cbe, Cki egyenfeszültég-leválasztó és válta-
kozó feszültség csatoló kondenzátorok; T
tranzisztor erősítő elem. Feltételezve, hogy a
bemeneti feszültség a pozitív félperiódusban nő, ez a bemeneti csatolókondenzátoron keresz-
tül növeli az UBE feszültségét és az IB áramot. A növekvő bázisáram felerősítve jelenik meg az
emitter körben és az IE növekedése előidézi az RE emitterellenálláson eső feszültéség növeke-
dését, tehát az uki kimeneti feszültség nő. A bemeneti jel az erősítő fokozaton keresztül, nem
szenved f ázisfordítást. Megállapítható, hogy a z e mitterpotenciál k öveti a báz ispotenciált,
ezért a ka pcsolást emitterkövető erősítőnek nevezzük. A tranzisztor egyenáramú munkapont
beállítása ugyanúgy történik, mint az emitter kapcsolású erősítő fokozatoknál.
Váltakozó feszültségű jellemzők:
- Feszültségerősítés: a kapcsolás feszültségerősítése megközelítően egységnyi-
nek tekinthető és az erősítés során nincs fázisfordítás:
 1 
S *  × RE × Rt 
Au =  h22  .
 1 
1 + S *  × RE × Rt 
 h22 
- Bemeneti ellenállás: rbe = R1 × R2 × [h11 + h21 * (RE × Rt )]
r
- Áramerősítés: Ai = − Au * be
Rt
- Teljesítményerősítés: A p = Au * Ai
1  h11 + R g × R1 × R2 
- Kimeneti ellenállás: rki = × RE ×  
h22  h21 
-2- Tubics József
Alkalmazás: a közös kollektoros erősítőfokozatot, jellemzői alkalmassá teszik, hogy

erősítők utolsó fokozataként alkalmazzák. A kapcsolás kis kimeneti ellenállása, jó illesztést
valósít meg a terhelő-ellenállás és az erősítő között.
Báziskapcsolású erősítőfokozat:
Az egyenáramú munkapont-beállítás feszültségosztós megoldású, a munkapont hőmér-
sékletváltozás okozta eltolódásának kompenzálását emitterellenállás biztosítja. A báziskon-
denzátornak köszönhetően váltakozó
áramú szempontból a bázis földpoten-
ciálon van.
Az elemek szerepe és a kapcsolás
működése: R1, R2 munkapont-beállító;
RE munkapont-beállító és munkapont-
stabilizáló ellenállás; RC munkapont-
beállító és munkaellenállás; Rt terhelő-
ellenállás; Cbe, Cki egyenfeszültég-
leválasztó és váltakozó feszültség csatoló kondenzátorok; CB a tranzisztor bázisát váltakozó
áramú szempontból földeli; T tranzisztor erősítő elem. A bemeneti jel pozitív félperiódusában
az emitterpotenciál nő, ami az UBE feszültség csökkenéséhez vezet, mivel a bázispotenciál ál-
landó. A z U BE csökkenésének következményeként cs ökken a z I E és a z I C, am i az R C
kollektorellenálláson eső feszültség csökkenéséhez vezet. Ez a kollektorpotenciál csökkenését
eredményezi, és így az uki kimeneti feszültség növekszik. Megállapítható, hogy a k apcsolás
nem fordít fázist.
Váltakozó feszültségű jellemzők:
h11
- Bemeneti ellenállás: rbe = RE ×
h21
1
- Kimeneti ellenállás: rki = × RC
h22
- Feszültségerősítés: Au = S * (RC × Rt )
RC × Rt
- Áramerősítés: Ai = −
Rt
Alkalmazás: előnytelen be- és kimeneti ellenállás-viszonyai miatt általában

magasfrekvenciás, hangolt erősítőkben alkalmazzák. A nagyfrekvenciás hangolt erősítők be-
menetének és kimenetének transzformátoros illesztése viszonylag könnyen megoldható. A
bemenet és a kimenet között elhelyezkedő bázisréteg hatására, csökken a bemenet és a kime-
net között fellépő káros visszahatás.
-1- Tubics József
12.A. MAGYARÁZZA EL A TÉRVEZÉRLÉSŰ TRANZISZTOROKKAL FELÉPÍTETT

ALAPKAPCSOLÁSOK MUNKAPONT-BEÁLLÍTÁSÁNAK MÓDJÁT! ISMERTESSE HOGYAN
HATÁROZHATÓK MEG HELYETTESÍTŐ KÉP ALAPJÁN A KAPCSOLÁSOK VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ
JELLEMZŐI!
Source kapcsolású erősítőfokozat:

A ka pcsolás be menete a gat e-source, a k imenet a dr ain-source, a k özös e lektróda a
source. A működés során a tápegység egyenáramú teljesítménye alakul át a vezérlő ug generá-
tor által meghatározott ütemben váltakozó áramú teljesítménnyé, és az így felerősített feszült-
séget az Rt terhelés használja fel.
Feltételezve, hogy az ube bemeneti
feszültség pozitív irányban nő, ez a válto-
zás csökkenti az UGS záróirányú feszültsé-
get, és az ID csatornaáram növekszik. A
csatornaáram növekedése előidézi az RD
ellenálláson eső feszültség növekedését,
amely ugyanakkor az UDS feszültség
csökkenését eredményezi. Ezt a változást
a Cki csatolókondenzátor a kimenetre köz-
vetíti, és így a kimeneti feszültség csökken. Mivel az u ki feszültség változása ellentétes irányú
az ube feszültség változásával, a source-kapcsolás fázist fordít.
Munkapont be állítása: a munkaponti adatokat az alkalmazott tranzisztor
I D = f (U DS ) U = állandó karakterisztikái alapján az
GS
egyenáramú munkaegyenes segítségével határozzuk

meg. A sze rkesztésnél a z M -munkapontot a z A -
osztályú be állításra é rvényesen, a m unkaegyenes
közepén kel l f elvenni. A kapcsolás egyenáramú
munkaellenállása eben az esetben: RD+RS. Ha a
tápfeszültség, és az egyenáramú munkaellenállás
értékét ismertnek tekintjük, a tranzisztor három
munkaponti adata a karakterisztikáról leolvasható.
A két munkapont-beállító ellenállás értéke, a mun-
kaponti adatok ismeretében számítással meghatá-
U
rozható: RS = GS ; RD = (RD + RS ) − RS .
ID
Váltakozó áramú jellemzők:
 1 
- Feszültségerősítés: Au = − y 21 *  × RD × Rt 
 y 22 
r
- Áramerősítés: Ai = − Au * be
Rt
-2- Tubics József
- Bemeneti e llenállás: az az ellenállás, amely az erősítő bemenetét lezárja, ha a

meghajtó generátort nem vesszük figyelembe. rbe = RG
- Kimeneti ellenállás: az az ellenállás, amely az erősítő kimenetét lezárja, amikor
1
a terhelő ellenállás nem terheli a kimenetet. rki = × RD
y 22
Drain kapcsolású erősítőfokozat:

A kapcsolás bemenete a gate-drain, a kimenet a source-drain, a közös elektróda a drain.
Az ube bemeneti feszültség pozitív irányban nő, ez a változás csökkenti az UGS záróirányú
feszültséget, és az ID csatornaáram nö-
vekszik. A csatornaáram növekedése
előidézi az RS ellenálláson eső feszültség
növekedését. Ezt a változást a Cki csato-
lókondenzátor a kimenetre közvetíti, és
így a kimeneti feszültség pozitív irány-
ban változik. Mivel az u ki feszültség vál-
tozása követi az ube feszültség változását,
a drain-kapcsolás nem fordít fázist.
Munkapont be állítása: a munkaponti adatokat az alkalmazott tranzisztor

I D = f (U DS ) U = állandó karakterisztikái alapján, az
GS
egyenáramú munkaegyenes segítségével határozzuk

meg. A sze rkesztésnél a z M -munkapontot a z A -
osztályú be állításra é rvényesen, a m unkaegyenes k ö-
zepén k ell felvenni. A kapcsolás egyenáramú munka-
ellenállása eben az esetben: RS. A gate-osztó két el-
lenállásának értéke a munkaponti adatok ismeretében
U − U GS − I D * RS
kiszámítható: R1 = T ;
I0
U + I D * RS
R2 = GS
I0
Váltakozó áramú jellemzők:
 1 
y 21 *  × RS × Rt 
- Feszültségerősítés: Au =  y 22 
 1 
1 + y 21 *  × RS × Rt 
 y 22 
-3- Tubics József
rbe
- Áramerősítés: Ai = − Au *
Rt
- Bemeneti ellenállás: rbe = R1 × R2
1 1
- Kimeneti ellenállás: rki = × RS ×
y 22 y 21
Gate kapcsolású erősítőfokozat:

A kapcsolás bemenete a source-gate, a kimenet a drain-gate, a k özös elektróda a gat e.
Az ube bemeneti feszültség pozitív félperiódusában növekszik az UGS záróirányú feszültség,
és az ID csatornaáram csökken. A csa-
tornaáram növekedése előidézi az RD
ellenálláson eső feszültség növekedését.
Ezt a változást a Cki csatoló kondenzátor
a kimenetre közvetíti, és így a kimeneti
feszültség pozitív irányban változik.
Mivel a z u ki feszültség v áltozása k öveti
az u be feszültség v áltozását, a gat e-
kapcsolás nem fordít fázist.
-1-
12.B ISMERTESSE AZ ELEKTRONIKUS KÉSZÜLÉKEK DOBOZAINAK KIALAKÍTÁSI

MÓDOZATAIT! JELLEMEZZE A RACK RENDSZERT ÉS TÉRJEN KI ALKALMAZÁSÁNAK
ELŐNYEIRE! MUTASSA BE A HŰTŐBORDÁK TERVEZÉSI ÉS SZERELÉSI LÉPÉSEIT!
Az elektronikai berendezések mechanikai felépítése eltér a hagyományos technológiától.

Az alkatrészek gyártását már nem egyedi vagy tömeggyártási eszközökkel, berendezésekkel
gyártják, hanem számítógéppel vezérelt eszközökkel. Ezek lehetnek:
- Leszabó gépek
- Widemann jellegű lyukaszók
- CNC vezérlésű hajlító
- CNC vezérlésű eszterga – maró gépek
A professzionális berendezés mechanikai felépítése:

- Előlap: olyan mechanikai építőelem, amelyben a műszeregység üzemeltetéséhez
szükséges kezelő- és jelző-elemek, csatlakozók, szerelvények, valamint feliratok
helyezhetők el. Pl.: rekeszelőlap – kártyarendszereknél alkalmaznak; fiókelőlap –
kártya-, rekeszkészülék és vegyes fióknál alkalmaznak.
- Váz: az a térben erősen tagolt mechanikai építőelem, amely alkatrészek,
alkatrészcsoportok, keretek, ill. egyéb szerelvények egybefogására alkalmas és
ezeknek részleges mechanikai védelmet biztosít.
- Burkolat: többnyire olyan lemezekből készült építőelem, amely a kész szerkezet
befedése, árnyékolása, védelme mellett esztétikai követelményt is kielégít.
- Ajtó: olyan építőelem, amely a készülékszekrény kezelőelemeinek, csatlakozóinak,
szerelvényeinek az elzárhatóságát biztosítja üzem közben, kinyitva viszont
megkönnyíti az ellenőrzést, javítást.
Építőegységek:
- Rekesz: olyan szerelési építőegység, amelynek méretei a fiókméreteknél kisebbek,
ezáltal a fiókban elhelyezhetők. Dobozba helyezve önálló készülék építésére alkalmas.
Építőelemei szerint lehet:
o Kártyarekesz: olyan szerelt építőegység, amely áramköri kártyák befogadására
alkalmas
o Készülék-, műszerrekesz /plug-in/: olyan szerelési építőegység, amely önálló
készüléknek, műszeregységnek tekinthető
- Fiók: olyan szerelési építőegység, amelynek magassági és szélességi méretei
illeszkednek a dobozok és burkolt szekrényvázak belső méreteihez, és a teljes
készülék, műszer vagy a készülék egyes funkcionális egységeinek elhelyezésére és
rögzítésére alkalmasak:
o Készülék-, műszerfiók: olyan szerelési építőegység, amely készülékdobozba
vagy szekrényvázba helyezve a teljes készülék, ill. annak befogadására
alkalmas
o Kártyafiók: olyan építőegység, amely készülékdobozba, vagy szekrényvázba
helyezve áramköri kártyák külön befogadására alkalmas
- Burkolt szekrényváz: burkolattal bíró szilárd szerkezet, amely a rekeszek, ill. fiókok
befogadására alkalmas. Villamos szerelvények esetén felületvédelemmel kell ellátni.
- Asztali készülék: rekeszeket vagy fiókokat befogadó készülékdoboz.
- Fiókos szekrény: rekeszeket vagy fiókokat befogadó burkolt szekrényváz.
-2-
A műszeriparban rendkívül elterjedt a 19” (colos) vázszerkezet rendszer. A KGSZ

81.0207-es szabványsorozat foglalkozik. A 19”-os vázrendszer előírásainak megfelelően
kialakított műszerek, készülékek esetében az előlapnak a készülék felerősítésére szolgáló
oldalt kiálló részét több cég külön levehető szegletként képezi ki. A szegleteket eltávolítva a
műszer asztali készülékként használható. Az asztali készülékeknek vázrendszerbe
behelyezhető kialakítása az alábbi előnyökkel jár:
- Egyféle típust kell csak gyártani, amely asztali készülékként és vázrendszerbe
behelyezve egyaránt használható
- A készülék mindkét felhasználási mód esetén azonos körülmények között működik. A
készülék doboza, burkolata a vázrendszerben is teljesíti feladatát, pl. árnyékol,
környezeti hatások ellen védelmet nyújt.
- Levehető felerősítő szeglet alkalmazása esetén kedvező térkihasználás érhető el
mindkét alkalmazási móddal.
A műszeriparban a Kontakta gyár által „Kontasett” néven forgalomba hozott 19”-os
vázrendszer, egyre jobban elterjed. A rendszer előnye, hogy tömegben, extrudálással
alumíniumötvözetből gyártható idomdarabokból készül, és ezért könnyű, gazdaságos
konstrukció.
Hőtani alapfogalmak:
Hővezetés: a hőnek részecskéről részecskére való továbbítása, a részecskék kinetikai
energiájának kicserélése útján.
Átmeneti e llenállás: a szabályos vezetéses hőkezelés egyik változata a határfelületen
fellépő hővezetés. A határfelület felszíne elsősorban a fizikailag néhány ponton érintkező
felületek közötti egyenetlenségekből áll. Az érintkező felületek között a hőközlés a légrésen
és a fizikailag érintkező pontokon keresztül egyaránt hővezetés útján megy végbe. Az
elektronikai készülékekben használt kitöltő anyagok: szilikonzsírok, híg szilikongumik és a
lágy fémek, mint például az indium.
Hőszállítás (konvekció): szilárd test és a vele érintkező áramló gáz vagy folyadék
közötti hőátadás. A felülettel érintkező közeg részecskéi viszik fel a hőenergiát, majd
tovaáramolnak. Ha a közeg áramlása a felmelegedés okozta sűrűségváltozás miatt jön létre, a
hőszállítási folyamatot természetes konvekciónak nevezzük.
Hősugárzás: a hősugárzó hőcsere a testek által, hőmérsékletüktől függő mértékben
kisugárzott, ill. elnyelt elektromágneses hullámok útján jönnek létre. A hőátadás hősugárzás
útján anyagi közvetítő közeg nélkül, elektromágneses hullámok segítségével jön létre. A 0,1
és 100 μm közötti hullámhosszak tartományát hősugárzási tartománynak nevezik. Egy testnek
az a képessége, hogy valamilyen hullámhosszon hőenergiát sugározzon, a test
hőmérsékletétől és a sugárzó felület jellemzőitől függ.
Hűtőbordák:
A hűtőbordák alkalmazásának célja, hogy a felület nagyságát járulékos hőátadási
felülettel megnöveljük. Alakjuk igen változatos, így többek között négyszögletes, parabolikus,
hiperbolikus és hengeres hűtőbordák vannak. A legáltalánosabb geometriai alakzat a
függőleges négyszögletes hűtőborda. Egy hűtőborda felülete és a környezeti hőnyelő közti
hőátadásra a Ф=ηKA/tfel-tk/ egyenlet vonatkozik. A hűtőborda η hatásfoka annak mértékét
adja meg, hogy a hűtőborda mennyire képes külső csúcsának hőmérsékletét a bordahő
hőmérsékletével azonos értéken tartani. Állandó hőmérsékletprofilú hűtőbordák esetében a
külső hőátadási egyenlet általános alakjára redukálódik: Ф=KA/tfel-tk/.
A hűtőbordák hatásfoka diagrammok segítségével határozhatók meg. A görbék
használatához szükség van a hűtőborda magasságának, vastagságának, hővezető-
-3-
képességének, valamint a teljes konvekviós és hősugárzási együtthatónak az ismeretére vagy

legalább ezek becsült értékére.
A hűtőborda egészére vonatkozó KA érték a sugárzási és a szabad konvekciós hővezető-
képességből tevődik össze, és a KA=αAfel+αrAr összefüggéssel írható fel. Az α szabad
korrekciós tényező a bordák magasságával és egymástól való távolságával van kapcsolatban,
amennyiben α a hűt őborda teljes
Afel konvekciós felületére
vonatkozik. A maximálisan
elérhető érték a lapos lemezhez
tartozik, ezért általános tervezési
szabálynak tekintendő, hogy a
bordákat egymástól olyan
távolságban kell elhelyezni, hogy
az egyes bordafelületek
konvekciós áramlási profilja ne
hason egymásra. A borda
magasság – távolság arányánál
/h/k az 1:1…2:1 értékek jó
szabad konvekciós hőátadást
biztosítanak.
Anyagtakarékosság céljából olyan lapos keresztmetszetet kell választani, hogy nagy
legyen a kerület adott területű keresztmetszet esetén. Különös gondot kell fordítani a
hűtőborda és a hőforrás, pl. tranzisztor közötti hőellenállás minél kisebb értéken való
tartására. Nagyobb teljesítmények esetén jól meghúzható csavaros kötést kell alkalmazni és az
érintkező felületeket a hőt viszonylag jól vezető, az üzemi hőmérsékleten ki nem olvadó
szilikonzsírral kell bevonni. A fémesen érintkező pontok közül a szilikonzsír az összeszorító
erő hatására kiszorul, ott nem zavarja a hőátadást, a levegő kiszorításával a többi helyen
viszont javítja.
-1- Tubics József
13.A. MAGYARÁZZA EL KARAKTERISZTIKÁK ALAPJÁN A BIPOLÁRIS ÉS A TÉRVEZÉRLÉSŰ

TRANZISZTOROK MŰKÖDÉSÉT KAPCSOLÓÜZEMBEN! RAJZOLJON FEL TIPIKUS INVERTER
KAPCSOLÁSOKAT, ELEMEZZE MŰKÖDÉSÜKET, RAJZOLJA FEL ÁTVITELI
KARAKTERISZTIKÁJUKAT ÉS ÉRTELMEZZE IMPULZUS-ÁTVITELI TULAJDONSÁGAIKAT!
Bipoláris tranzisztor kapcsolóüzemben:

Logikai áramkörben közös emitteres alapkapcsolásban, mint kétállapotú kapcsolóelem
működik. A t ranzisztor telített é s le zárt á llapota megfelel e gy b ekapcsolt, ille tve k inyitott
kapcsolónak. Az RC kollektor ellenállás munkaegyenese a tranzisztor kimeneti jelleggörbéiből
kimetszi a telített, illetve a lezárt állapotnak megfelelő A és B munkapontokat. A telített tran-
zisztor kollektorán egy kis UL maradék feszültség lép fel. Emiatt az alacsonyabb logikai fe-
szültségszint értéke, UL sohasem l ehet pon tosan 0V , hanem annál egy kissé pozitívabb. A
lezárt tranzisztoron keresztül mindig folyik a kollektor-emitter m aradékáram. Ezért a na-
gyobb feszültségszint értéke UH sohasem éri el az U T tápfeszültség ér tékét, hanem a mara-
dékáram által az RC munka-ellenálláson létrehozott feszültségeséssel ennél kisebb.
Elvi és helyettesítő kapcsolás Kimeneti jelleggörbe-sereg
MOS térvezérlésű tranzisztor kapcsolóüzemben:

Az integrált logikai áramkörökben a MOS térvezérlésű tranzisztorokat alkalmazzák. A
bipoláris tranzisztorhoz hasonlóan használható kétállapotú üzemmódban is. Ha az U GS kisebb
mint az U T0 küszöbfeszültség, ak kor a M OS t ranzisztor lezárt ál lapotban v an, a dr ain-
feszültség az U T-tápfeszültséggel egyenlő. Abban az esetben, ha UGS egy adott mértékben na-
gyobb U T0-nál, akkor a t ranzisztor telítési tartományban vezet, és a dr ain-feszültsége m ajd-
nem nulla.
Elvi kapcsolás N-csatornás MOS átviteli jelleggörbéi
Inverterek:
A negáció művelet legegyszerűbben egy kapcsoló
üzemű emitter-kapcsolású tranzisztorral valósítjuk meg. A
–Us segédfeszültség a tranzisztor stabil lezárását biztosítja.
Ha az A bemenet L szinten van a tranzisztor zárt álla-
potban v an é s k ollektorán k özel t ápfeszültség ( H szint)
mérhető. Ha A bemenetre pozitív feszültség (H szint) kerül
a tranzisztor vezetni fog. A vezető tranzisztor kollektor-
emittere között L szint mérhető. Tehát teljesül a NEM kap-
-2- Tubics József
csolat. Az inverter kimeneti feszültsége függ a terhelő áram nagyságától, így a kimeneti fe-
szültség széles tartományban változhat. Ezért ezt a k apcsolást szabad szintű inverternek ne-
vezik.
Az inverterek másik fajtája a megfogott szintű inverter. A kimeneti feszültség terhelés-
től való függetlenségét egy DM jelű „megfogó” diódával küszöböljük ki, mely dióda a kimeneti
feszültséget eg y Uki=UM+0,6V s zinten r ögzíti. H a a t erhe-
lőáram megnő, a dióda kinyit, így a kimenet feszültségét a
terhelő áramtól függetlenül állandó értéken tartja.
-1- Tubics József
14.A. INDOKOLJA A TÖBBFOKOZATÚ ERŐSÍTŐK ALKALMAZÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGÉT!

ISMERTESSE AZ ERŐSÍTŐFOKOZATOK CSATOLÁSÁNAK MÓDJAIT ÉS HATÁSUKAT A
MUNKAPONT BEÁLLÍTÁSÁRA! ISMERTESSE AZ EREDŐ ERŐSÍTŐJELLEMZŐK
MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDJÁT!
Többfokozatú erősítők:
A gyakorlati alkalmazások esetén szükséges igen nagy feszültségerősítést egyetlen erő-
sítőfokozat általában nem képes teljesíteni. A nagy erősítés és az egyéb jellemzők biztosítása,
csak több megfelelő típusú erősítőfokozat láncba kapcsolásával valósítható meg. A fokozatok
egymás után kapcsolt négypólusoknak tekinthetők.
Közvetlen csatolás rövidzárral:

Az alsó határfrekvenciát (fa=0) és az erősítő stabilitását figyelembe véve a közvetlen
csatolás a többfokozatú erősítők legkedvezőbb csatolási módja. Ez az egyetlen csatolási mód
egyenfeszültségű jelek erősítésére. Ugyanakkor váltakozó feszültségű jelek erősítésére is al-
kalmas. A közvetlen csatolt erősítőket DC-erősítőknek nevezzük.
Többfokozatú, közvetlen csatolású erősítő

A második erősítőfokozat munkapontját az első fokozat állítja be. Feltételezve, hogy a
két tranzisztor azonos munkapontban dolgozik, ez csak úgy állítható be ha RE2>RE1 és
RC2<RC1. Ennek következménye a második fokozat erősítéscsökkenése az előzőhöz viszonyít-
va. Ha a f okozatok munkapont-beállító elemei megegyeznek, akkor a második fokozat mun-
kapontja eltolódik és csökken a kivezérelhetősége.
Közvetlen csatolás feszültségosztós szinteltolóval:

A szinteltolók olyan négypólusok, amelyek az egyes fokozatok közé kapcsolva úgy hozzák
létre a szükséges egyenfeszültség esést, hogy közben a felerősítendő jelet minimális értékben
csillapítják.
Az egyenfeszültség megfelelő leosztását az R3, R 4 ellenállásokból álló f eszültségosztó

biztosítja. A kapcsolás hátránya, hogy az erősítendő jelet is osztási arányának függvényében
leosztja.
-2- Tubics József
Közvetlen csatolás diódás szinteltolóval:

Kis egyenfeszültség-különbségek esetén alkalmazhatók eredményesen. A k apcsolás a
dióda nyitóirányú t artományának l ineáris s zakaszát h asználja ki . Az R e llenállás a di óda
munkapontját állítja be. Az egyenfeszültségű szinteltolás mértéke megegyezik a di óda nyitó-
irányú feszültségével. Több diódát sorba kapcsolva 2-3V-ig hozható létre szinteltolás az átvi-
teli jellemzők jelentősebb romlása nélkül.
A diódás szinteltoló előnye, hogy a T1 kollektor-feszültség változását csillapítás nélkül

továbbítja a T2 tranzisztor bázisára, mivel a dióda kis értékű differenciális ellenállásán elha-
nyagolható feszültségesés jön létre.
Közvetlen csatolás Zener-diódás szinteltolóval:

Nagyobb szinteltolás megvalósítására alkalmas. A Z ener-dióda m unkapontját az R e l-
lenállás, a letörési tartományban állítja be. Ebben az esetben a diódán a Zener-feszültséggel
azonos feszültségesés jön létre. A Zener-dióda differenciális ellenállása nagyon kicsi, ezért a
hasznos jelet csillapítás nélkül viszi át a T2 bázisára.
A kapcsolás hátránya, hogy a Zener-dióda működése a letörési jelenségek következté-

ben nagy zajtényezővel rendelkezik, ezért nagy erősítésű fokozatoknál nem célszerű alkal-
mazni.
Közvetlen csatolás tranzisztoros szinteltolóval:

A T2 PNP-tranzisztor a T1 kollektor-feszültségét ellentétes irányban tolja az RC2 és RE2
ellenállások értékeinek függvényében, így a T3 tranzisztor bázisának előfeszítése megfelelően
alacsony szintű lesz.
-3- Tubics József
A közvetlen csatolt erősítők legnagyobb problémája a munkapont eltolódás, vagy a drift. A

munkapont eltolódása, vándorlása azért okoz gondot, mert az egyenfeszültség és a jel között
nincs semmilyen különbség. A bemeneti áram kicsiny változása mindenképpen nagy változá-
sokat idéz elő a kimeneti teljesítményben.
RC csatolás:
A Ccs2 csatoló kondenzátor reaktanciája az első fokozat kimeneti ellenállásával és a má-
sodik fokozat bemeneti ellenállásával feszültségosztót képez. Ez a leggyakrabban alkalmazott
csatolási mód váltakozó feszültségű jelek erősítésére. Az ilyen csatolású erősítőket AC-
erősítőknek nevezzük.
Ahhoz, hogy a csatoló kondenzátor ne befolyásolja a hasznos jel átvitelét, reaktanciája

sokkal kisebb kell legyen a második fokozat bemeneti ellenállásánál. A megengedhető szint-
1
csökkenés 3dB. Ekkor a kondenzátor kapacitása: C cs 2 = . Az első és
2 * π * f a * (Rki1 + Rbe 2 )
második fokozat feszültségerősítése:
 1   1 
Au1 = − S *  × RC1 × Rbe 2  ; Au 2 = − S *  × RC 2 × Rt 
h  h 
 22(1)   22(2 ) 
Az erősítő feszültségerősítése: Au=Au1*Au2.
Transzformátoros csatolás:
N1
Feltételezzük, hogy a két transzformátor áttétele a =. A transzformátoros csatolást
N2
főleg magasfrekvenciás váltakozó feszültség erősítőkben használják. Alkalmazásának előnye,
hogy illesztést valósít meg az erősítő fokozatok között. Nagy stabilitás érhető el vele és a
transzformátor tekercseiben nem nagy az egyenáramú veszteség.
-1- Tubics József
15.A. ÉRTELMEZZE A VISSZACSATOLÁS FOGALMÁT, FAJTÁIT! CSOPORTOSÍTSA A NEGATÍV

VISSZACSATOLÁSOKAT ÉS ISMERTESSE AZ EGYES TÍPUSOK HATÁSÁT AZ ERŐSÍTŐK
JELLEMZŐIRE! RAJZOLJON FEL TIPIKUS KAPCSOLÁSI MEGOLDÁSOKAT!
Visszacsatolás fogalma, fajtái:

A v isszacsatolás lényege, hogy az erősítő kimeneti jelének egy részét visszavezetjük a
bemenetére egy vi sszacsatoló n égypólus s egítségével. A bemeneti jel és a visszacsatolt jel
fázishelyzetének függvényében megkülönböztetünk:
- Negatív visszacsatolást: a visszacsatolt jel fázisa ellentétes a bemeneti jel
fázisával, a két jel egymás ellen hat
- Pozitív visszacsatolást: a kimeneti jelnek a bemenetre visszavezetett része
fázisban van a bemeneti jellel, a két jel összeadódik. A nagyobb mértékű
visszacsatolás begerjedést idéz elő, ezért erősítőkben nem alkalmazzák
Ha Uv és Ube azonos fázisúak, a hurokerősítés pozitív előjelű és pozitív visszacsatolásról

beszélünk. Ha Uv és Ube ellentétes fázisúak, a hurokerősítés negatív előjelű és negatív vissza-
csatolás jön létre.
A p ozitív visszacsatolás jelerősítésre nem alkalmas, mivel kedvezőtlenül befolyásolja
az erősítő jellemzőit. Jelentősége viszont annak tulajdonítható, hogy erős pozitív visszacsato-
lás esetén a β*Au hurokerősítés megközelíti az 1-et, és a visszacsatolt erősítés végtelen nagy
értékű lehet. Ez azt jelenti, hogy az erősítő begerjed és bemeneti jel nélkül is képes kimeneti
jelet szolgáltatni. Ezen az elven működnek az oszcillátorok.
Negatív visszacsatolás:
Attól függően, hogy a visszacsatolt jel a kimeneti feszültséggel vagy a kimeneti áram-
mal arányos, megkülönböztetünk feszültség- és áram-visszacsatolást. További felosztás sze-
rint lehet soros és párhuzamos visszacsatolás.
A kimeneti feszültség kevésbé változik a negatív visszacsatolás következtében, ez csak
úgy lehetséges, ha az erősítő kimeneti ellenállása csökken. A n egatív f eszültség-
visszacsatolás az erősítő kimeneti ellenállását csökkenti.
Negatív áram-visszacsatolás estén, az erősítés csökken, tehát a kimeneti feszültség is
csökken. Megállapítható, hogy a kimeneti feszültség nagyobb mértékben változik a negatív
visszacsatolás következtében. Ez csak úgy lehetséges, ha az erősítő kimeneti ellenállása nő. A
negatív áram-visszacsatolás az erősítő kimeneti ellenállását növeli.
A soros negatív visszacsatolás növeli az erősítő bemeneti e llenállását:
rbev = (1 + β * Au ) * rbe . A párhuzamos negatív visszacsatolás csökkenti az erősítő bemeneti
rbe
ellenállását: rbev = .
1 + β * Au
-2- Tubics József
Az ideális erősítő bemeneti ellenállása végtelenül nagy, kimeneti ellenállása pedig vég-
telenül k icsi. Ezért az erősítőknél a bemeneti ellenállás növelése és a kimeneti ellenállás
csökkentése a cél. Ennek megvalósítására az erősítő bemenetén soros-, kimenetén feszültség-
visszacsatolást alkalmaznak.
ibe
Ube’
AU Uki Rt AR Uki Rt
Ube iv
Uv βU Uki βS Uki
Soros feszültség-visszacsatolás Párhuzamos feszültség-visszacsatolás

rbe-nő; rki-csökken; Au-csökken; Ai- -- rbe-csökken; rki-csökken; Au- --; Ai- csökken
iki ibe iki
Ube’
AS Ai
Ube Rt iv Rt
Uv βR Βi
Soros áram-visszacsatolás Párhuzamos áram-visszacsatolás

rbe-nő; rki-nő; Au-csökken; Ai- -- rbe-csökken; rki-nő; Au- --; Ai-csökken
Soros negatív áram-visszacsatolás:

Az áramerősítés független a visszacsatolástól, a fe-
szültségerősítés viszont csökken. A bemeneti ellenállást és
a kimeneti ellenállást egyaránt növeli a visszacsatolás.
Párhuzamos negatív feszültség-visszacsatolás:

Párhuzamos feszültség-visszacsatolás alkalmazásakor
a feszültségerősítés független a visszacsatolástól, az áram-
erősítés pedig csökken. Ennek a visszacsatolásnak a hatásá-
ra mind a bemeneti, mind a kimeneti ellenállás csökken.
-3- Tubics József
Soros negatív feszültség-visszacsatolás:

Ha az ube bemeneti feszültség nő,
nő az uki kimeneti feszültség, tehát az
uv visszacsatoló feszültség is nő. A
visszacsatoló feszültség növekedése a
T1 tranzisztor vezérlőjelét csökkenti,
tehát a b emeneti j el n övekedése el len
hat.
Párhuzamos negatív áram-visszacsatolás:

A T1 tranzisztor nyugalmi
bázisáramát feszültségosztós meg-
oldással az R1, R2 ellenállások ál-
lítják be, felhasználva az RE2 és
R’E2 soros eredőjén fellépő feszült-
ségesést. Ezáltal egy egyenáramú
negatív v isszacsatolást is lé tesí-
tünk, a mit a munkapont s tabilitá-
sának a n övelésére al kalmaznak
(hőmérsékletváltozás esetén).
-1- Tubics József
16.A. ISMERTESSE A BIPOLÁRIS ÉS TÉRVEZÉRLÉSŰ TRANZISZTOROKBÓL FELÉPÍTETT

DIFFERENCIÁLERŐSÍTŐ KAPCSOLÁSI MEGOLDÁSAIT, A MUNKAPONT-BEÁLLÍTÁS MÓDJÁT ÉS
A KISJELŰ VEZÉRLÉS LEHETŐSÉGEIT! MAGYARÁZZA EL, HOGYAN TÖRTÉNIK A VÁLTAKOZÓ
ÁRAMÚ JELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSA HELYETTESÍTŐ KÉP ALAPJÁN!
Differenciál erősítő:
A műveleti erősítők bemeneti fokozati az eredő áram- és feszültségdrift lehetőleg kis
szinten tartására a bemeneten differenciál fokozatokat alkalmaznak. A differenciálerősítők két
szimmetrikus erősítőfokozatból épülnek fel.
Bipoláris tranzisztorral Térvezérlésű tranzisztorral

A tranzisztorok bázisa (FET-nél a kapuelektródái) képezi a földhöz képest a szimmetri-
kus bemeneti pontokat. A szimmetrikus kimeneti feszültség (Ukis) a két kollektor (FET-nél a
két drain-elektróda) között jelenik meg. A differenciálerősítő ideálisnak tekinthető, ha a két
tranzisztor paraméterei és a megfelelő ellenállások tökéletesen egyformák, tehát felépítésé-
ben és tulajdonságaiban szimmetrikus a kapcsolás.
A valóságos differenciálerősítők esetén is a szimmetrikus felépítésre törekszünk, de a
tökéletes szimmetria csak megközelítő. Azonos bemeneti feszültség beállítása nem eredmé-
nyez azonos kollektoráramot. A n emkívánatos aszimmetria m iatt n ulla b emeneti je lnél is
Ukis≠0. Ennek a kompenzálása ellentétes aszimmetria létesítésével lehetséges, amelyet nullá-
zásnak, vagy ofszetkiegyenlítésnek nevezünk.
Differenciálerősítő nullázási lehetőségei

Differenciális vezérlés:
A két bázist, illetve vezérlőelektródákat a földhöz képest különböző jelek vezérli. Töké-
letes szimmetriát feltételezve, a két tranzisztor áramainak változása is azonos nagyságú és
fázisú, azonosan változik tehát a két kollektor potenciálja is. Ezért szimmetrikus kimeneti jel
nincs: U kis = − Aus * (U be1 − U be 2 ) = 0 .
-2- Tubics József
Differenciálerősítő vezérlése
Feltételezzük, hogy a differenciálerősítőt az Ube1 és Ube2 feszültségek vezérlik. A két
bemeneti feszültséget mindig felbonthatjuk egy Ubek közös módusú és egy Ubes szimmetrikus
(differenciális) feszültség-összetevőre: U be1 = U bek + 1 * U bes , U be 2 = U bek − 1 * U bes . Ebből a
2 2
szimmetrikus és a közös módusú bemeneti feszültség: U bes = U be1 − U be 2 ,
U bek = * (U be1 + U be 2 ) .
1
2
A bemenetekre kapcsolt vezérlő jelek hatására a kimeneteken keletkező feszültségek is
két összetevőkre bonthatók. A tranzisztorok úgy működnek, mintha terheletlen em itter-
1
kapcsolású f okozatok lennének, amelyek erősítése: Aus = − * S * rki , m egegyezik a s zim-
2
metrikus (differenciális) erősítéssel.
Közös módusú vezérlés:

A differenciálerősítő két párhuzamosan kapc solt, e mitter-kapcsolású f okozatnak te-
kinthető. A kimeneten fellépő feszültségváltozás mindkét kollektoron azonos fázisú:
R
∆U ki1 = ∆U ki 2 = − C * ∆U k .
2 * RE
∆U ki1 ∆U ki 2 R
A közös módusú feszültségerősítés: Auk = = =− C .
∆U k ∆U k 2 * RE
A közös módusú feszültségerősítés ideális es etben 0 . A valóságos differenciálerősítők
esetén a kimeneti közös módusú feszültség nem marad tökéletesen állandó, hanem a bemeneti
jel hatására változik. Ugyanakkor a közös módusú erősítés sem nulla. A valóságos differenci-
álerősítők minőségét a differenciális és közös módusú feszültségerősítések hányadosa fejezi ki,
amelyet közös módusú feszültség-elnyomási tényezőnek (KME) neveznek.
-1- Tubics József
17.A. ISMERTESSE A TELJESÍTMÉNYERŐSÍTŐKÉNT HASZNÁLT TRANZISZTOROK

KIVEZÉRLÉSÉNEK KORLÁTAIT, AZ ERŐSÍTŐOSZTÁLYOKAT ÉS AZOK JELLEMZŐIT!
RAJZOLJON FEL TELJESÍTMÉNYERŐSÍTŐ KAPCSOLÁSOKAT, MUTASSA BE A MUNKAPONT
BEÁLLÍTÁSÁNAK ÉS A VEZÉRLŐJEL ELŐÁLLÍTÁSÁNAK LEHETSÉGES MÓDJAIT!
MAGYARÁZZA EL AZ EGY- ÉS ELLENÜTEMŰ ÜZEMMÓDOKAT, ISMERTESSE JELLEMZŐIKET,
TERHELÉSHEZ VALÓ ILLESZTÉSÜKET!
Tranzisztor vezérlése sztatikus üzemmódban:

A munkapont beállításához meghatározott egyenfeszültséget kell vezetni a tranzisztor
kimeneti és bemeneti kapcsaira. A kapcsokkal sorba kapcsolt ellenállások szablyák meg a
bemeneti és kimeneti körben folyó egyenáram nagyságát. Ha el akarjuk kerülni a nagy ampli-
túdójú v áltakozó ár amú jelek t orzulását, a m unkapontot a j elleggörbe e gyenes s zakaszának
közepére kell helyezni. Ilyenkor képes a tranzisztor a legnagyobb bemenőjelet lineárisan fel-
dolgozni. Ez a beállítás biztosítja a legnagyobb kimenőjelet, tehát a legnagyobb kivezérelhe-
tőséget is.
Elvi kapcsolás Jelleggörbék

Annak függvényében, hogy a tranzisztor munkapontja vezérlés nélküli állapotban a ka-
rakterisztika melyik szakaszán helyezkedik el, a következő beállításokat különböztetjük meg:
- A osztályú beállítás: a munkapont a karakterisztika lineáris szakaszán van el-
helyezve (MA) és vezérlés alatt a lineáris szakaszon mozog. A tranzisztor mű-
ködése lineárisnak tekinthető.
- B osztályú beállítás: a munkapont (MB) a jelleggörbe zárási pontjában van. A
tranzisztor működése csak az egyik félperiódusban tekinthető lineárisnak.
- AB o sztályú b eállítás: a munkapont (MAB) az A- és B osztályú beállításnak
megfelel két munkapont között helyezkedik el. A tranzisztoron a fél periódus-
időnél hosszabb ideig folyik áram vezérlés esetén.
- C osztályú beállítás: a munkapont (MC) a jelleggörbe zárási szakaszán helyez-
kedik el. A tranzisztoron a fél periódusidőnél rövidebb ideig folyik áram vezér-
lés esetén.
-2- Tubics József
A tranzisztor munkapont-beállítása
Teljesítmény-tranzisztor kivezérlésének korlátai:

Teljes kivezérlésnek nevezzük a tranzisztor telítődéséig és lezárásáig történő vezérlését.
A munkapont és a kivezérlés megválasztásának korlátai: PD = I C * U CE
- Legnagyobb veszteségi teljesítmény (PDmax vagy P tot) hiperbolája (kollek-
tor disszipációs hiperbola). Ez a környezeti hőmérséklettől és a hőelveze-
téstől függ.
- Legnagyobb kol lektor-feszültség ( UCEmax), amelyen túl már a letörés kö-
vetkezik
- Legnagyobb kollektoráram (ICmax), amely fölött megnő a torzítás
- Telítési tartomány, amely kisebb feszültségeken a kivezérelhetőséget kor-
látozza
- Lezárási tartomány, amely kis áramerősségek esetén határt szab a kivezér-
lésnek
A-osztályú teljesítményerősítő:
Az alacsony hatásfok miatt viszonylag kis jelteljesítmény előállítására alkalmazzák. Na-
gyon kis torzítása miatt, nagyobb teljesítményű fokozatok vezérlésére használják.
Ellenütemű teljesítményerősítő:
Két teljesítménytranzisztort két egyenlő nagyságú de fázisban 180°-kal eltérő feszültség
vezérli. Ebben az esetben hol az egyik, hol a másik tranzisztor vezet, miközben a másik lezárt
állapotban van. A vezérlésnek ellenütemben kell bekövetkeznie, így a terhelésen egy-egy
-3- Tubics József
tranzisztor váltakozó áramának a kétszerese jelenik meg. Az ilyen teljesítményfokozatok csak

alacsony minőségi követelményeket képesek kielégíteni a transzformátoros csatolások miatt.
Olyan helyeken alkalmazzák, ahol a rendelkezésre álló tápfeszültség túl kicsi (zsebrádiók).
Komplementer teljesítményerősítő:
A megvalósításnál alkalmazott két tranzisztor ellentétes réteg-elrendezésű. Ebben az
esetben nincs szükség a bemeneti fázisfordító transzformátorra, mivel a vezérlőjel pozitív
félperiódusa az NPN, negatív félperiódusa a PNP tranzisztort nyitja ki és vezérli.
Működés:
- Ha nincs vezérlőjel, mindkét tranzisztor
lezár, ezért az áramkör nem vesz fel
egyenáramú teljesítményt
- A vezérlőjel pozitív félperiódusában T1
nyit (T2 lezár), a terhelésen a vezérlőjel
nagyságától függő I1 áram folyik
- A vezérlőjel negatív félperiódusában T2
nyit (T1 lezár), a terhelésen a vezérlőjel
nagyságától függő I2 áram folyik
A teljesítménytranzisztorok munkapontját a D1
és D2 nyitóirányban polarizált diódák állítják be. A
diódák kis értékű differenciális ellenállása váltakozó áramú szempontból gyakorlatilag rövidre
zárja a két tranzisztor bázisát. Az áramkör stabilitását az R5 ellenállással megvalósított negatív
visszacsatolás is növeli, ami hatékonyan csökkenti a fellépő torzításokat.
-1- Tubics József
18.A. ISMERTESSE AZ EGYENFESZÜLTSÉG ERŐSÍTÉSÉNEK PROBLÉMÁIN KERESZTÜL AZ

INTEGRÁLT MŰVELETI ERŐSÍTŐK FELÉPÍTÉSÉT ÉS JELLEMZŐ RÉSZÁRAMKÖREIT!
RAJZOLJA FEL A MŰVELETI ERŐSÍTŐS ALAPKAPCSOLÁSOKAT, ÉRTELMEZZE VÁLTAKOZÓ
ÁRAMÚ JELLEMZŐIKET! ISMERTESSE A MUNKAPONT-BEÁLLÍTÁS MÓDJÁT ÉS ÁRAMKÖREIT!
SOROLJON PÉLDÁKAT MŰVELETI ERŐSÍTŐK ALKALMAZÁSÁRA.
Felépítés:
A bemeneti fokozatban egy differenciálerősítő helyezkedik el. Feladata az eredő áram-

és feszültségdrift kis szinten tartása a bemeneten. Két szimmetrikus erősítőfokozatból épülnek
fel. A következő fokozatban fázisösszegzőt helyeznek el, ami a differenciálerősítő szimmetri-
kus kimeneti jelét aszimmetrikussá alakítja át. Ezt az aszimmetrikus jelet szintillesztés után
egy újabb feszültségerősítő fokozat erősíti megfelelő szintre. A kimeneten elhelyezkedő vég-
erősítő fokozat egy újabb szinteltoló fokozaton kapja a vezérlőjelet. Az újabb integrált műve-
leti erősítők kimenetét a túlterhelés ellen áramkorlátozó elektronika védi.
A „-” jellel jelölt bemenetet invertáló vagy fázisfordító bemenetnek nevezik, mivel erre
a bemenetre kapcsolt feszültség a kimeneten fordított pol aritással,
illetve 1 80°-os f ázistolással jelenik meg. Az erősítő az invertáló be-
menetére kapcsolt feszültséget felerősíti és invertálja.
A „+” jellel jelölt bemenetet neminvertáló vagy fázist nem for-
dító bemenetnek nevezik, mivel a rákapcsolt feszültség azonos polari-
tással, ille tve a zonos f ázishelyzetben jelenik meg a kimeneten. Az
erősítő neminvertáló bementére kapcsolt feszültséget felerősíti, de nem invertálja.
Működés szempontjából a műveleti erősítő a vonatkoztatási ponthoz képest szimmetri-
kus t ápfeszültséget i gényel. Ha a műveleti erősítő két bemenetére különböző feszültséget
kapcsolunk, akkor a kimeneten a két feszültség felerősített különbsége jelenik meg.
Ideális műveleti erősítő: Au 0 = ∞ ; Rbe = ∞ ; Rki = 0 ; Auk = 0 .
Nem invertáló alapkapcsolás:

A bemeneti jel (U be ) ebben az esetben a nem invertáló bemenetre van kapcsolva, és fá-
zisfordítás nélkül felerősítve jelenik meg a kimene-
ten. A műveleti erősítő negatív visszacsatolással van
ellátva, amelyet az R1, R2 ellenállásokból álló osztó
alkot.
Az erősítés pozitív előjele azt mutatja, hogy az
áramkör a felerősített jel fázisát nem fordítja meg. Mi-
vel értékét csak a visszacsatoló hálózatban lévő ellenál-
Rs
lások határozzák meg. u be = u ki * 
R s + Rv
u R + Rv R
Au = ki = s = 1+ v
u be Rs Rs
Egy különleges nem invertáló erősítő kapcsolás a feszültségkövető. Ez egy olyan nem
invertáló erősítő, amelyben R2=0 és R1=∞. Ennek megfelelően Auv=1, vagyis a kimeneti jel
-2- Tubics József
reprodukálja a bemeneti jelet. Előnye ennek a kapcsolásnak,

hogy a bemeneti jelet magas impedancián fogadja, és alacsony
impedancián áll rendelkezésre a kimeneten.
Invertáló alapkapcsolás:
A bemeneti jelet (U be ) az invertáló bemenetre kapcsoljuk és a kimeneten egy olyan fel-
erősített kimeneti feszültség (U ki ) jelenik meg, amelynek fázishelyzete ellentétes a bemeneti
feszültség fázisával.
u be
Feszültségerősítés: I s + I v = 0 ; I s = − I v ; I s = ;
Rs
u ki
Iv = − , ezekből az egyenletekből következik:
Rv
u R
Au = ki = − v
u be Rs
Bemeneti ellenállás: Rbe = Rs
Auv
Kimeneti ellenállás: Rkiv = Rki *
Au 0
Alkalmazások: I-tag, D-tag, felüláteresztő szűrő, aluláteresztő szűrő

-1- Tubics József
19.A. ISMERTESSE A SZINUSZOS JEL ELŐÁLLÍTÁSÁNAK MÓDJÁT ÉS AZ OSZCILLÁCIÓ

FELTÉTELEIT! RAJZOLJON FEL R-C ÉS L-C OSZCILLÁTOR KAPCSOLÁSOKAT, ELEMEZZE
MŰKÖDÉSÜKET ÉS ISMERTESSE MINŐSÉGI JELLEMZŐIKET!
Oszcillátorok működési elve és felépítése:

Az oszcillátorok vagy rezgéskeltők olyan elektronikus áramkörök, amelyek egyenáramú
energiát felhasználva csillapítatlan periodikus elektromos feszültséget vagy áramot állítanak
elő. Az előállított periodikus jel alakja lehet: nem szinuszos, összetett, nagy felharmonikus
tartalmú jel; szinuszos időbeli lefolyású.
A szinuszos elektromos rezgéseket előállító áramköröket harmonikus, vagy szinuszos
oszcillátoroknak nevezzük. Bármilyen oszcillátornál szükség van egy frekvencia-meghatározó
elemre, amely megszabja az előállított rezgés frekvenciáját és a frekvencia időbeli stabilitását.
Ha egy feltöltött kondenzátor energiája egy induktivitáson keresztül kisül, csillapított elekt-
1
romos rezgések keletkeznek, amelyek frekvenciája: f 0 = .
2 *π * L * C
A rezgőkör energiatartalma a veszteségek következtében folyamatosan csökken. A rez-
gések fenntartása csak úgy lehetséges, ha a rezgőkör egy aktív elem áramkörébe kerül, amely
képes a veszteségek kompenzálására: negatív ellenállású karakterisztika-szakasszal rendelke-
ző elem alkalmazásával; pozitív visszacsatolással ellátott erősítő felhasználásával.
Oszcillátorok működési elve és felépítése:

Pozitív visszacsatolás esetén egy erősítő eredő erősítése növekszik a visszacsatolás-
Au
mentes állapothoz képest: Auv = , ahol az Au az eredeti erősítő erősítése és Auv a
1 − β * Au
visszacsatolt rendszer erősítése. Ha a hurokerősítés értéke megközelíti az egyet ( (β * Au → 1) ,
az erősítés nagysága az előbbi összefüggés szerint végtelen nagy értékűvé válik. Ez a gyakor-
latban azt jelenti, hogy a visszacsatolt erősítő a β * Au = 1 érték elérésekor bemeneti jel nélkül
is szolgáltat kimeneti jelet.
LC oszcillátorok:
Az LC oszcillátorok frekvencia-meghatározó eleme egy LC-kör; a rezgőkör csillapítá-
sának kompenzálását egy erősítő biztosítja. Az LC oszcillátorokat főleg magas frekvenciás
tartományokban alkalmazzák, mivel alacsony frekvencián a szükséges kapacitások és induk-
tivitások nagyon nagyok. A nagy jósági tényezőjű rezgőkörök a nagyfrekvenciás technikában
könnyen megvalósíthatók. Ebben az esetben a rezgőkör feszültsége igen szélsőséges működé-
si feltételek mellett is szinuszos.
Meissner-oszcillátor: jellegzetessége, hogy transzformátoros visszacsatolással működik,
és a frekvencia-meghatározó elem a primer tekercsel párhuzamosan kapcsolt kondenzátorral
kialakított rezgőkör. A rezgőkört alkotó L tekercs és C kondenzátor képviseli a váltakozó
áramú munkaellenállást. A maximális kimeneti feszültség,
a t ranzisztor k ollektorán rezonanciafrekvencián l ép f el:
1
f0 = .
2 *π * L * C
A pozitív visszacsatolás megvalósítására a kimeneti
feszültség egy bizonyos részét az L2 tekercsel lecsatolják,
és az RV, CV soros tagon keresztül visszavezetik a tranzisz-
tor bázisára. A visszacsatolási tényezőt a visszacsatoló te-
kercs (L2) és a rezgőköri tekercs (L) menetszámarányával,
-2- Tubics József
a csatolás nagyságával és az RV ellenállás változtatásával állíthatjuk be.

Hartley-oszcillátor: a közös emitteres kapcsolásban működő, bipoláris tranzisztorból
épül fel. Az oszcillátor különlegessége, hogy a rezgőkörhöz a tekercs három ponton kapcso-
lódik. A rezgőkör induktivitását megosztva alakítunk ki harmadik csatlakozási pontot. Az L
és C elemekből álló rezgőkör határozza meg a rezonanciafrekvenciát és az oszcillátor kimene-
ti feszültségének a frekvenciáját.
Colpitts-oszcillátor: a pozitív visszacsatolás nagyságát kapacitív feszültségosztó hatá-
rozza meg. A visszacsatolás annál nagyobb, minél nagyobb Cb, Ca-hoz viszonyítva. A
hangolókapacitás értéke: C = C a × C b .
RC oszcillátorok:
Kisfrekvenciás tartományban olyan oszcillátorokat alkalmaznak, amelyekben RC háló-
zatok határozzák meg a rezgési frekvenciát, kiküszöbölve a nagy értékű és mértékű induktivi-
tásokat. Előnyük az LC oszcillátorokhoz viszonyítva, hogy sokkal szélesebb frekvenciatarto-
mányt képesek lefedni egy adott Cmax/Cmin arány esetén.
Fázistolós R C oszcillátor: a berezgés fázisfeltételét, vagyis a 180°-os fáziseltolást há-
rom RC tag hozza létre egy bizonyos frekvencián. Ahhoz, hogy a berezgés bekövetkezzen, a
csillapítást erősítéssel kell ellensúlyozni, méghozzá akkora erősítéssel, mint amekkora a csil-
lapítás. Az oszcilláció frekvenciája olyan értékű lesz, amelynél az RC tagokból álló lánc pon-
tosan 180°-os fázist fordít.
A berezgési frekvencia értéke három, azonos elemekből álló ( R1 * C1 = R2 * C 2 = R3 * C 3 ),
1
fázistoló láncnál: ω 0 = .
6 * R *C
Mindkét kapcsolás a kapu ill. a bázis-karakterisztika görbültségét használja fela kimene-
ti jelszint szabályozására.
Bipoláris tranzisztorral Térvezérlésű tranzisztorral

Wien-hidas RC oszcillátor: a híd kimeneti feszültsége rezonanciafrekvencián nulla. Eb-
ben az esetben a Wien-híd nem használható visszacsatoló hálózatként, mivel az erősítő beme-
netére nem jut feszültség. Az oszcillátoroknál ezért a Wien-
hidat kismértékben kiegyenlítetlenné teszik és az R3, R4
frekvenciafüggetlen osztó megválasztásával az erősítő beme-
netére jutó jel szabályozható. Ha a frekvenciafüggetlen osztó
osztásarányát a kimeneti jelszinttől függővé tesszük, haté-
kony szintszabályozás valósítható meg.
A pozitív visszacsatolást a Wien-híd R1C1, R2C2 eleme-
ivel valósítják meg, amelyek a rezgési frekvenciát is megha-
tározzák. A negatív visszacsatoló hálózat feladata a rezgési
amplitúdó határolása és stabilizálása. Az itt található R4 változtatható ellenállástól függ a lét-
rehozott rezgések amplitúdójának nagysága. Ha R1=R2=R és C1=C2=C, a kapcsolás rezgési
-3- Tubics József
1
frekvenciája a következő összefüggéssel határozható meg: f 0 = . A berezgési
2 *π * R * C
1 R4
feltétel akkor teljesül, amikor: Auv = = . Az oszcillátor rezgési frekvenciáját folya-
3 R3 + R 4
matosan tudjuk változtatni egy kettős potenciométer alkalmazásával, vagy a fokozatokban a
C1 és C2 kapacitások értékének átkapcsolásával.
-1- Tubics József

20.A. ÉRTELMEZZE AZ IMPULZUSOK JELLEMZŐIT! CSOPORTOSÍTSA A JELFORMÁLÓ
ÁRAMKÖRÖKET, ISMERTESSE FELÉPÍTÉSÜKET ÉS MŰKÖDÉSÜKET! RAJZOLJON FEL NEM
SZINUSZOS JELET ELŐÁLLÍTÓ ALAPÁRAMKÖRÖKET ÉS MAGYARÁZZA EL MŰKÖDÉSÜKET!
Impulzusok jellemzői:
Az impulzus olyan áram, vagy feszültség melynek értéke két nyugalmi állapot között
ugrásszerűen változik.
Az elektronikus áramkörök állapotának bármilyen megváltozása berezgési és lecsengési

folyamatokkal jár együtt, amelyek hatása a jel időtartamához képest vagy elhanyagolható,
vagy nem hanyagolható el. Ennek következtében a valóságban csak bizonyos pontossági hatá-
rok között léteznek szabályos impulzusalakok.
Paraméterek:
- Amplitúdó (Umax)
- Periódusidő (TA): a 0,1*Umax amplitúdó értékhez tartozó időtartam
- Impulzus idő (Ti): a 0,5*Umax amplitúdó értékhez tartozó idő
- Felfutási idő (Tf): azon időtartam, amíg az impulzus amplitúdója 0,1*Umax ér-
tékről 0,9*Umax értékre változik
- Lefutási idő (Tl): azon időtartam, amíg az impulzus amplitúdója 0,9*Umax érték-
ről 0,1*Umax értékre csökken
- Felfutási meredekség (vf): a felfutási idő alatt bekövetkezett amplitúdó változás:
0,9 * U max − 0,1 * U max
vf =
Tf
- Lefutási m eredekség (vl): a lefutási idő alatt bekövetkezett amplitúdó változás:
0,1 * U max − 0,9 * U max
vl =
Tl
U max − U t
- Tetőesés (ε2): az Ut és Umax viszonya %-ban kifejezve: ε 2 = * 100
U max
-2- Tubics József

U ε − U max
- Túllövés (ε1): az Uε és Umax viszonya %-ban kifejezve: ε 1 = * 100
U max
Ti
- Kitöltési tényező (k): az impulzusidő és a periódusidő viszonya: k =
TA
Differenciáló négypólus:
Feltételezzük, hogy a kezdeti időpillanatban a kondenzátor töltetlen. A négyszögimpul-
zus értéke t=0 időpillanatban 0 V-ról egy pozitív U értékre változik. A kondenzátor rövidzár-
ként viselkedik, mivel nem tudja követni a feszültség gyors változását, így a teljes U feszült-
ség megjelenik az ellenálláson. A kondenzátor a töltőáram hatására elkezd töltődni az ellenál-
láson pedig csökken a feszültség. A kondenzátor t öltési f olyamata e xponenciális gör bével
írható le, aminek következtében az ellenálláson folyó áram exponenciális változású feszült-
séget hoz létre. A kondenzátor töltődésének, valamint az ellenálláson eső feszültség csökke-
nésének sebességét az RC szorzat értéke határozza meg. Ezt a szorzatot időállandónak nevez-
zük: τ = R * C .
A négyszögimpulzus értéke t1=0 időpillanatban az U értékről 0 V-ra változik. A kon-
denzátor kisül, de mivel ez a folyamat olyan gyors mint az impulzus változási sebessége, az
impulzus lefutó éle megjelenik az ellenálláson. A kondenzátor exponenciális kisülési folya-
matának megfelelően az ellenálláson is változik a feszültség.
Integráló négypólus:
Feltételezzük, hogy a kezdeti időpillanatban a kondenzátor töltetlen. A négyszögimpul-
zus felfutó élének megjelenésekor a kondenzátor rövidzárként viselkedik és kivezetésein 0V
feszültség al akul ki . A kondenzátor fokozatosan feltöltődik és rajta közel U feszültség lesz
mérhető. A négyszögjel lefutó élének megjelenésekor az előző folyamat fordítva játszódik le.
A kondenzátor töltődésének illetve az ellenálláson eső feszültség csökkenésének a sebességét
itt is az RC szorzat határozza meg.
Differenciáló négypólus Integráló négypólus
Differenciáló négypólus ki- és bemeneti jellemzői Integráló négypólus ki- és bemeneti jellemzői
-3- Tubics József

Diódás vágóáramkörök:
Olyan impulzusformáló négypólusok, amelyek az impulzusok amplitúdó-határolását va-
lósítják meg. Ezekben az áramkörökben a dióda kapcsolóelemként működik. A nyitóirányban
előfeszített félvezető dióda úgy viselkedik, mint egy kis értékű ellenállás, a záróirányban elő-
feszített dióda, pedig mint egy nagy értékű ellenállás.
Diódás vágóáramkör Diódás vágóáramkör
Astabil billenőkapcsolás:
Egyetlen stabil állapottal sem rendelkezik, négyszögfeszültséget állít elő. Feltételezzük,
hogy a T1 tranzisztor vezet, a T2 zárva van. A C2 kondenzátor az R2 ellenálláson keresztül
töltődik. Amikor a kondenzátor feszültsége eléri a T2 tranzisztor nyitófeszültségét, a T2 kinyit
és lezárja a T1 tranzisztort. Vagyis az áramkör átbillen a másik állapotába.
A T2 tranzisztor csak addig vezet, amíg a C2 kondenzátor az R1 ellenálláson keresztül
nem töltődik fel annyira, hogy a T1 tranzisztort kinyissa. Ha a T1 tranzisztor kinyit, lezárja a
T2-t és az áramkör újra átbillen.
A kapcsolás folyamatosan a két állapot között billeg. Az időtartamok az időzítő elemek
értékétől függenek: t1 = 0,7 * R1 * C1 ; t 2 = 0,7 * R2 * C 2 .
Astabil billenőfokozat Feszültség-idő ábra

-4- Tubics József

Bistabil billenőkapcsolás:
Bistabil multivibrátornak, vagy flipflopnak is nevezik. Két stabil állapota van. A kime-
net állapota csak akkor változik, ha az átbillenési folyamatot egy bemeneti jel kiváltja.
Monostabil billenőkapcsolás:
Egyetlen stabil állapota van, azaz bemeneti vezérlőimpulzus nélkül a kimeneti feszült-
ség egy rögzített értéken marad. Ha egy külső vezérlőjellel a másik állapotába billentjük, ezt
az állapotát csak meghatározott ideig tartja meg, majd visszabillen stabil állapotába.
Schmitt-trigger:
Olyan bistabil billenőkör, melynek kimeneti jele a bemeneti jel amplitúdójának nagysá-
gától függ. Ez az áramkör egy küszöbérték kap csoló. A
billenések nem ugyanazon a feszültségszinten következ-
nek be. Ezt a jelenséget az áramkör h iszterézisének ne-
vezzük.
-1- Tubics József

21.A. RAJZOLJA FEL A STABILIZÁLT TÁPEGYSÉGEK TÖMBVÁZLATÁT ÉS ISMERTESSE AZ
EGYES RÉSZÁRAMKÖRÖK FELÉPÍTÉSÉT, MŰKÖDÉSÉT! MAGYARÁZZA EL A DISZKRÉT
ALKATRÉSZEKBŐL ÉS INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖKBŐL FELÉPÍTETT, ANALÓG ÉS
KAPCSOLÓÜZEMŰ STABILIZÁTOROK MŰKÖDÉSÉT! KÉSZÍTSEN MÉRÉSI UTASÍTÁST A
STABILIZÁLÁSI JELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSÁRA!
Stabilizált tápegység:
- Hálózati transzformátor: a hálózati feszültséget ez egyenirányító számára szükséges

értékre változtatja. Ha az egyik tekercsre váltakozó feszültséget kapcsolunk, a létre-
jövő váltakozó áram fluxusváltozást idéz elő, amely a másik tekercsben indukált vál-
takozó feszültséget hoz létre. A bementi oldalon lévő tekercset primer tekercsnek, a
kimeneti oldalon lévőt pedig szekunder tekercsnek nevezzük.
- Egyenirányító: a bementére kapcsolt váltakozó feszültséget egyenirányítja (szűret-
len egyenfeszültséget állít elő).
- Szűrő áramkör: feladata az egyenirányított feszültség ingadozásainak csökkentése
és a váltakozó áramú összetevők kiszűrése. Lehet pufferkondenzátor, RC és LC szű-
rő.
- Stabilizátor: a stabilizált tápegységekben alkalmazzák, feladata a kimeneti áram
vagy feszültség stabilizálása.
o Feszültség s tabilizátor: olyan áramkörök, amelynek feladata, hogy egy
fogyasztó feszültségét állandó értéken tartsa a tápfeszültség, a terhelő-
áram és a környezeti hőmérséklet változása esetén. Két fajtája van:
 soros s tabilizátor: a szabályzó elem a terheléssel sorosan van
kapcsolva
 párhuzamos s tabilizátor: a szabályzó elem a terheléssel párhu-
zamosan van kapcsolva
o Áram s tabilizátorok: olyan négypólus típusú áramkörök, amelynek fel-

adata, hogy egy adott terhelésen átfolyó áramot a bemeneti feszültségtől,
a terhelő ellenállás nagyságától és a környezeti hőmérséklet változásától
függetlenül állandó értéken tartson.
Zener diódás elemi feszültség-stabilizátor: lásd 5. A tétel
Áteresztő tranzisztoros feszültségstabilizátor:

Egy közös kollektoros alapkapcsolásnak felel meg, amelynek az egyik munkapont-
beállító eleme egy Zener-dióda, az emitter-ellenállás szerepét, pedig az Rt terhelő-ellenállás
tölti be. Az R1 ellenállás és a Zener-dióda elemi stabilizátort alkot.
-2- Tubics József

A terhelő áram azonos az emitter árammal és megválto-
zása a bázis áram és a bázis-emitter feszültség megváltozását
okozza. A bázisáram megváltozása változtatja az elemi stabi-
lizátor terhelőáramát, a bázis-emitter feszültség megváltozá-
sa, pedig a tranzisztor áteresztő-képességét befolyásolja. A
két jelenség a kimeneti feszültség változását eredményezi.
Integrált feszültségstabilizátor:
Visszacsatolással és soros szabályzó elemmel rendelkező feszültség-stabilizátoroknak
tekinthetők. Az első generációs integrált feszültségstabilizáló áramkörök jellegzetessége,
hogy minden belső áramköri egység bemenete és kimenete a felhasználó számára hozzáférhe-
tő. Ezek a típusok kis teljesítményű, több mint három kivezetéses tokozásban kerülnek for-
galmazásra.
A második generációs integrált feszültség-stabilizátorok több előnyös tulajdonsággal
rendelkeznek az előző típushoz képest: beépített túláramvédelem, beépített frekvenciakom-
penzálás, az alkalmazásokban maximum három külső diszkrét elem beépítését igénylik, ma-
ximális terhelőáramuk amper nagyságrendű.
Kapcsoló üzemű feszültségstabilizátor:

Felépítés szempontjából három fő részből áll:
 Teljesítmény-kapcsoló: általában egy tranzisztor vagy tirisztor
 Szűrő: aluláteresztő karakterisztikája van és a kimeneti feszültség időbeli közép-
értékét képzi
 Vezérlőegység: feladata a teljesítménykapcsoló vezérlése és a kimeneti feszült-
ség stabilizálása
A kapcsoló periodikusan zár viszonylag magas frekvenciával. A teljesítménykapcsoló
kimenetén négyszögjel alakú feszültségimpulzusokat kapunk, amelyek amplitúdója közelítően
megegyezik a bemeneti feszültség amplitúdójával. Kitöltési tényezője olyan, hogy időbeli
középértéke megegyezzen a kívánt stabilizált feszültség értékével.
Az LC szűrő feladata, hogy elektromos energiát tároljon, amíg a teljesítménykapcsoló
zár, és a tárolt energiát az Rt terhelésének leadja, miközben a teljesítménykapcsoló kinyit. A
stabilizátor legfontosabb egysége a vezérlőegység. A kapcsolójel előállítását két modul végzi:
referencia-feszültséggel ellátott szabályzó és az impulzusszélesség-modulátor.
A felerősített hibajelet a következő egységek állítják elő: referencia-feszültségforrás,
kimeneti feszültségfigyelő áramkör, különbségképző és erősítő áramkör. A impulzusszéles-
ség-modulátor fűrészgenerátorból és komparátorból áll. A komparátor által bekapcsolt telje-
sítménykapcsoló vezetési ideje, a hibajel előjelétől és nagyságától függően változik.
A stabilizátor fő hátránya, hogy a kapcsoló üzemű működés erős rádiófrekvenciás zavart
okoz. A megfelelően
magas kapcsolási frek-
vencia és a megfelelő
árnyékolás alkalmazása
hatékonyan csökkenti
ezeket a zavaró hatáso-
kat.
-1- Tubics József

24.A. ISMERTESSE A VILLAMOS JELEK KÉPI MEGJELENÍTÉSÉNEK ELVÉT! RAJZOLJA FEL AZ
OSZCILLOSZKÓP TÖMBVÁZLATÁT, MAGYARÁZZA EL MŰKÖDÉSÉT! RÉSZLETEZZE A
SZINKRONIZÁCIÓT BIZTOSÍTÓ ÁRAMKÖRÖK MŰKÖDÉSÉT! ISMERTESSE TÖBB JEL EGYIDEJŰ
MEGJELENÍTÉSÉNEK ELVÉT ÉS FONTOSABB ÁRAMKÖREIT! SOROLJON FEL PÉLDÁKAT AZ
OSZCILLOSZKÓPOK MÉRÉSTECHNIKAI ALKALMAZÁSÁRA!
Képi megjelenítés:
A vizuális megjelenítő olyan elektronikus készülék, amely a fizikai folyamatokat vagy
állapotokat látással teszi érzékelhetővé. A készüléken megjelenített kép csak bizonyos ideig
szemlélhető, rövid idő után eltűnik, vagy megváltozik. A vizuális megjelenítő elsődleges fel-
adata a folyamat időbeli változásának, valamely állapotának vagy jellemzőjének a bemutatá-
sa, mérése.
Katódsugárcső: Az elektronágyúból nagy sebességgel érkező elektronok az ernyőnél
egy pontban találkoznak, és az ernyő falán lévő fénypor bevontba csapódnak. Az elektronok
mozgási energiáját a fénypor atomjai felveszik, gerjesztett állapotba kerülnek, majd a felvett
energiát fényként kisugározzák. A jelenséget lumineszkálásnak nevezik.
Oszcilloszkóp felépítése működése:

A katódsugárcső eltérítő egysége erősítőkkel vezérelhető. Megkülönböztetünk függőle-
ges (Y), és vízszintes (X) erősítőt. Az ernyőn megjelenő ábra x vagy y irányú méretét, vagyis
az eltérítés mértékét az erősítők előtti osztóval állíthatjuk be. A legnagyobb érzékenységet
leosztás nélküli állapotban kapjuk. Ekkor a vizsgálható feszültség nagyságát az erősítés mér-
téke határozza meg. Nagyobb feszültség esetén az erősítő bemenetére jutó feszültséget a kí-
vánt mértékben leosztjuk.
Az osztó és a függőleges bemenet között AC/DC kapcsoló van. A vizsgálandó jelet

mindig a függőleges erősítő bementére (YIN) kell csatlakoztatni, a vízszintes bemenetet (XIN)
csak különleges célra használjuk.
Álló vagy szinkronizált ábrát akkor kapunk, ha az időlap-generátorral a vizsgált jelet
mindig ugyanabban a fázishelyzetű pontban kezdjük rajzoltatni, vagyis a jelet abban a pilla-
natban indítjuk el, amikor a vizsgált jelnél új periódus kezdődik. Erre való a szinkron- vagy
triggeráramkör, amely vezérelhető az Y-erősítő jelével és valamilyen külső jellel.
-2- Tubics József

Szinkronizáló-, trigger-áramkör:
Az időlap-generátor indításához meredek felfutású impulzus szükséges, amelyet a
triggeráramkör állít elő az Y-erősítő jeléből vagy a külső szinkronbementre adott jelből. Kö-
vetelmény, hogy az indítási szintet szabályozni lehessen, továbbá a pozitív és negatív indítást
is megvalósítsa. Az indító tűimpulzust erősítés és formálás után differenciálással állítják elő.
A triggerjel forrását kiválasztó K1 kapcsolóról a jel egy elválasztó erősítőre jut. Kimene-
ti feszültségének szabályozásával állítják be a triggerszintet, majd erősítik egy differenciáló
erősítővel. Az erősítő kimenetéről két ellentétes fázisú jel vehető le, amelyek közül K2 kap-
csolóval lehet választani. A jel alakja a kapcsoló kimenetén még megegyezik a K1 kapcsoló-
val kiválasztott jel alakjával, a formálás csak ezután következik egy Schmitt-triggerrel, majd a
kimenetén lévő differenciáló-áramkörrel.
Több jel egyidejű megjelenítése:

Erre a kétcsatornás oszcilloszkópok alkalmasak. A kétcsatornás azt jelenti, hogy egy-
szerre két jel vizsgálható. Gyakrabban használják az elektronkapcsolós megoldást, amelynél a
függőleges erősítőnek csak egy részét kell megkettőzni (AC/DC kapcsolót és a bemeneti csat-
lakozót). A két csatorna jelét elektronikus kapcsoló felváltva kapcsolja a közös függőleges
erősítőre olyan gyorsan, hogy a szemünk észre sem veszi.
Többsugaras oszcilloszkópokban a triggeráramkörhöz egy új kapcsoló tartozik, amely
belső szinkron üzemmódban a szinkronjel forrását választja ki. Szinkronozni az A és B csa-
torna jelével egyaránt lehet.
Áramkörei: katódsugárcső áramköre; függőleges erősítőrendszer; időlap-generátor; víz-
szintes erősítőrendszer; triggeráramkörök; hitelesítőosszcillátor; elektronkapcsoló.
Méréstechnikai alkalmazás:
Feszültségek, frekvenciák, rezgések mérése. Erősítők kimeneti jeleinek vizsgálata.
Négypólusok jelátviteli jellemzőinek meghatározása. Impulzusok tulajdonságainak mérése.
Szabályzási tagok bemeneti és kimeneti jeleik közötti összefüggések vizsgálata.
-1- Tubics József
25.A. ISMERTESSE AZ ANALÓG MULTIMÉTEREKBEN ALKALMAZOTT ANALÓG-DIGITÁL

ÁTALAKÍTÓK ELVI MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEIT, ÁRAMKÖREIKET ÉS MŰKÖDÉSÜKET!
RAJZOLJA FEL A DIGITÁLIS MULTIMÉTER TÖMBVÁZLATÁT. ÉRTELMEZZE AZ EGYES
RÉSZEGYSÉGEK FELADATÁT ÉS MŰKÖDÉSÉT! HASONLÍTSA ÖSSZE AZ ANALÓG ÉS A
DIGITÁLIS MÉRÉST!
Az analóg-digitális átalakítás elve:

Az analóg-digitális átalakítás két jellegzetes szakaszra bontható: mintavételre és digitá-
lis kódol ásra. Azokban az átalakítókban, amelyekben mérés közben a vett minta nagysága
nem változhat meg, külön áramkörrel a szinttartásról is gondoskodni kell.
A mintavétel bizonyos időközönként történik, amelyet az átalakítóra jellemző átalakítási
vagy konverziós idő határoz meg. A konverziós idő az átalakító működési módjától függően
lehet állandó érték, de a mért feszültség nagyságával arányosan növekvő is.
A mintavételezés folyamata során a mérendő és folytonos analóg mennyiséget – általá-
ban feszültséget – tartományokra (egységekre) bontjuk. Az egységek lehetnek azonosak, de
különböző nagyságúak is.
Az A/D átalakító azt állapítja meg, hogy a mért mennyiség hányszorosa az egységnek,
vagyis a mért mennyiség mérőszámát adja. Ha a mérőszámot nem lehet a kvantum egész
számú többszörösével kifejezni, akkor az átalakító a hozzá leg-
közelebb eső számhoz kerekít, és a mérési elvből származó hiba
keletkezik, amelyet a kijelző utolsó számjegyénél a ±1 digites
eltérés fejez ki. A hiba arányos a kvantum nagyságával, külön-
böző nagyságú kvantumok esetén a legkisebb kvantumhoz tar-
tozó értékkel.
A kvantumokat nagy stabilitású UR referencia-
feszültségből állítjuk elő, azonos kvantumok esetén annak N =
2n részre osztásával. A referenciafeszültség értéke megegyezik
az A/D átalakító bemenetére adható legnagyobb feszültséggel.
-2- Tubics József
Átalakítási módszerek
Az átalakítás módja szerint megkülönböztetünk közvetlen és közvetett átalakítót. Köz-
vetlen módszer esetén a mérendő feszültséget egyetlen lépésben alakítjuk digitális jellé, míg
közvetett módszernél előbb vele arányos idővé vagy frekvenciává, majd ezt kódoljuk digitális
számértékké.
Közvetlen(komparátoros) átalakítók: a párhuzamos vagy komparátoros A/D átalakító-
ban az UR referenciafeszültséget egy nagy pontosságú osztóval N = 2 n darab ∆U eg ységre
bontjuk, majd az így kapott feszültségeket egy-egy komparátor bementére vezetjük. A kom-
parátorok másik bemenete össze van kötve, és erre a közös bemenetre csatlakozik a mérendő
Ux feszültség.
Ux hatására mindazok a komparátorok átbillennek, amelyek pozitív bemenetére na-
gyobb feszültség jut, mint az osztó kimeneteiről érkező feszültség. A kódoló az átbillenéseket
logikai 1 szintként érzékeli és a mintavételt engedélyező STROBE jel hatására egy logikai
kapukból álló hálózattal binárisan kódolt számmá alakítja. A legkisebb értékű bitet LSB-nek,
legnagyobbat MSB-nek nevezik.
A működési elvből következik, hogy a kódoló kimenetén minden engedélyező jel hatá-
sára azonnal megjelenik a mért érték, vagyis a komparátoros átalakító rendkívül gyorsan mű-
ködik. Nagy hátránya azonban, hogy az elkészítéséhez soktagú és pontos osztó, és ugyanennyi
komparátor szükséges. Ha pl. a felbontóképességet és ezzel együtt a kimeneti jel bitjeinek a
számát növelni akarjuk, akkor minden további bitnél kétszeresre kell növelni az osztó elemei-
nek és a komparátoknak a számát is. A komparátoros átalakítót főleg hang- és képjelek digi-
talizálására alkalmazzák.
A számláló típusú A/D átalakító: minden mérés a számláló nullázásával kezdődik, ami
a digitális kimeneti jelet, és ezzel együtt a D/A átalakító bemeneti jelét is nullára állítja. Ennek
következtében az utóbbi kimenetén és a Ko komparátor invertáló bemenetén UD = 0 V jelenik
meg. A komparátor másik bementére a pozitív polaritású UX feszültség jut, ezért átbillen, és
az ÉS kapu egyik bemenetére H szintet ad.
A számlálási folyamat mindaddig tart, amíg UD el nem éri UX értékét. Ekkor a kompará-
tor átbillen, és megakadályozza további órajel impulzusok átjutását, a számláló kimenetén
pedig az UX = UD-nek megfelelő bináris érték lesz.
-3- Tubics József
Számlálás közben az átalakító kimenetére csatlakozó kijelző egyre nagyobb és gyorsan

változó értéket mutat. A mért értéket emiatt csak akkor lehet elolvasni, ha a számlálás befeje-
zése után egy bizonyos ideig kijelezzük. Erre szolgál a várakozási idő. A mérési és várakozási
idő miatt ezzel az átalakítóval gyors mérés nem végezhető, nagy előnye viszont az egyszerű
felépítés, valamint az, hogy a mérés pontossága nem függ az órajel frekvenciájától.
Digitális multiméter:
A digitális multiméterek ma már az analóg multimétereknél is elterjedtebbek, mert szer-
vizcélokra használható változataik kis méretben és olcsón előállíthatók, üzemi és laboratóriu-
mi változataikkal, pedig nagy mérési pontosság érhető el, sőt a mérés automatizálható.
A digitális multiméter jellemző szolgáltatásai:
− Egyenfeszültség mérése
− Váltakozó feszültség mérése
− Egyenáram mérése
− Váltakozó áram mérése
− Ellenállás mérése
− Dióda, tranzisztor, valamint szakadás és zárlat vizsgálata, sőt több típus alkal-
mas frekvencia, kapacitás, tranzisztorparaméter stb. mérésére is. A leggyako-
ribb és legjellemzőbb megoldás az 5-14. Ábrán látható
Az ellenállásmérő egység: az ellenállásmérő minden multiméternek, így a digitális mul-
timéternek is fontos üzemmódja. Az analóg multiméterek többsége az ellenállást feszültség-
mérős elven méri, amelyhez nemlineáris skála tartozik. Digitális műszerekben ezt nem lehet
megvalósítani, vagyis olyan ellenállás-feszültség átalakítási módszert kell választani, amely
esetén a kimeneti feszültség arányos a mért ellenállással.
A digitális műszerek általában áramgenerátoros módszerrel mérnek, amelynek az a lé-
nyege, hogy állandó áramerősség esetén, az ellenálláson fellépő feszültség arányos az ellenál-
lás értékével.
-4- Tubics József

-1- Tubics József
26.A. ISMERTESSE A FREKVENCIA- ÉS IDŐMÉRÉS ELVÉT! RAJZOLJA FEL A DIGITÁLIS

FREKVENCIA- ÉS IDŐMÉRŐK TÖMBVÁZLATÁT ÉS ELEMEZZE MŰKÖDÉSÜKET! SOROLJON FEL
PÉLDÁKAT MÉRÉSTECHNIKAI ALKALMAZÁSUKRA.
Digitális frekvencia- és időmérés elve:

A digitális frekvencia- és időmérők univerzális műszerek. Különböző fizikai mennyisé-
geket lehet velük mérni: frekvencia, periódusidő, időtartam, frekvenciaarány, fázisszög. A
műszer feladata jelimpulzusok megszámlálása, amelyhez mérési hibát nem okozó digitális
áramkörök állnak rendelkezésre. Digitális időmérésnél egy ismert frekvenciájú jelből szár-
mazó i mpulzusokat s zámlálnak ismeretlen i deig egy számlálóval. Digitális f rekvenciamé-
résnél fordítva, ismeretlen frekvenciájú jelből származó impulzusokat számlálnak meg is-
mert ideig.
Digitális frekvencia- és időmérő felépítése:

A digitális frekvenciamérő minden mérendő jelet a jelformáló erősítővel előbb meredek
felfutású impulzusjellé a lakít, majd ennek 1s al att l ejátszódó pe riódusait s zámolja meg és
jelzi ki, amely éppen a frekvencia. A mérési elvet emiatt számláló típusú mérésnek is neve-
zik.
A mérés a vezérlőegység által meghatározott időszakonként történik, és mindig a szám-

láló nullázásával, majd a kapu nyitásával kezdődik. Az időalap által nagyon pontosan megha-
tározott idő letelte után a kapu zár, és a számlálás befejeződik. Ha az időalap 1s-ig tarja nyit-
va a kaput, akkor a mérés végén a számlálóban pontosan a frekvenciának megfelelő érték
lesz. A számlálóban lévő érték kétféle módon használható fel:
1. Tároló nélkül: a kijelző közvetlenül a számlálóra csatlakozik. Ekkor a kijelzőn
látszik a számlálási folyamat, a mérés befejeződéséig egyre nagyobb értéket mu-
tat A kapu zárása után a számláló tartalmát egy bizonyos ideig ki kell jelezni, és
a következő mérés csak ennek letelte után kezdődhet. A kijelzés időtartamát a
felhasználó saját igénye szerint potenciométerrel választhatja meg.
2. Tárolóval: a tároló a mérést gyorsítja, mert a kapu zárása után a vezérlőegység a
számláló tartalmát azonnal átírja a tárolóba, és amíg a kijelzés tart, megkezdőd-
het a következő mérés. A kijelző mindig a számlálóban lévő értéket veszi fel,
vagyis az átírással a régi érték automatikusan törlődik.
Az időalap-áramkör nagy pontosságú kristály-oszcillátorból és frekvenciaosztóból áll.
Az időalap értéke általában 1s, de túl nagy frekvencia esetén ennél kisebbet, míg túl kicsi
frekvencia esetén ennél nagyobbat célszerű használni.
Méréstechnikai alkalmazások:
Periódusidő mérése: főleg kis frekvencia esetén mérünk, mert ekkor a frekvenciamérés
nagyon pontatlan lenne. Periódusidő mérésekor a kaput nem az időalap, hanem a mért jel ve-
zérli, és éppen T ideig tartja nyitva.
-2- Tubics József
Időtartam mérése: a számlálás és a periódusidő-mérés kombinációjával keletkezik oly

módon, hogy az időalap impulzusait számoljuk a START és STOP jelek által meghatározott
időben. A START és STOP jelet a vizsgált jelekből állítjuk elő.
Frekvenciaarány mérése: két frekvencia összehasonlítására alkalmas. A kijelzőn meg-
jelenő érték azt mutatja meg, hogy az egyik frekvencia hányszor nagyobb a másiknál. A mé-
résnek csak akkor van értelme, ha az egyik frekvencia a másiknak sokszorosa, különben nagy
mérési hiba keletkezik.
Digitális frekvenciamérő jelei

-1- Tubics József
22.A. RAJZOLJA FEL AZ ANALÓG MULTIMÉTER TÖMBVÁZLATÁT! ISMERTESSE AZ

EGYENFESZÜLTSÉG-MÉRŐ ÉS A MÉRŐÁTALAKÍTÓK KAPCSOLÁSI MEGOLDÁSAIT!
ÉRTELMEZZE AZ ANALÓG MULTIMÉTER JELLEMZŐIT!
Analóg multiméter felépítése:

Az elektronikában leggyakrabban használt műszerek az univerzális feszültségmérők
vagy multiméterek. Megoldástól függően mérnek:
− Egyenfeszültséget;
− Váltakozó feszültséget legfeljebb néhány MHz-ig;
− Ellenállást;
− Egyenáramot;
− Váltakozó áramot;
Tartozékokkal:
− Nagyfrekvenciás feszültséget 1-2 GHz-ig;
− Egyenáramú nagyfeszültséget 30 kV-ig.
A felsorolás a kialakítások gyakoriságát is kifejezi. A legtöbb multiméter csak az első
három (esetleg négy) mennyiség mérésére alkalmas, de egyes különleges megoldásokkal
minden felsorolt mennyiséget mérnek.
A műszer alapja az egyenfeszültség-mérő. Ezt egészítik ki a többi mennyiség mérésére
alkalmas áramkörök és tartozékok. Emiatt fontosabb jellemzői (bemeneti ellenállás, mérési
tartomány stb.) is az előzőekben megismert egyenfeszültség-mérőével egyeznek.
Az üzemmódválasztó kapcsoló első két állása (+;-) egyenfeszültség mérésekor
polaritásváltásra alkalmas. Ha a mért egyenfeszültséget téves polaritással csatlakoztattuk
volna, nem kell a mérővezetékeket levenni és felcserélés után újra csatlakoztatni, elegendő a
kapcsolót átváltani. Az egyenfeszültség-mérő hitelesítésére a P1 trimmerpotencióméter
szolgál.
Váltakozó üzemmódban az egyenfeszültséget mérő műszer elé egyenirányítót iktatnak

(mérés közvetlen módszerrel). Ebben az állásban a rendszer P2-vel hitelesíthető.
A következő üzemmódban a műszer ellenállást mér, amire az elektronikában rendkívül
nagy szükség van. Ebben az állásban nemcsak az ellenállás értéke ellenőrizhető 1-5%
pontossággal, hanem a zárlatok és szakadások helye is könnyen meghatározható, sőt diódák
és tranzisztorok hibái is megállapíthatók. Az ellenállás méréséhez U0 segédfeszültség
-2- Tubics József
szükséges, amelynek értéke idővel változhat. Korrigálására – lényegében az ellenállásmérő

hitelesítésére – való a P3 potenciométer, amely forgatógombbal a műszer előlapján állítható.
Néhány műszer áramerősség mérését teszi lehetővé, sőt ebben az üzemmódban külön
csatlakozó szükséges.
Oszcilloszkópokban, monitorokban és tévékészülékekben 1-30 kV-os egyenfeszültség is
előfordul, amelyet valamilyen módon mérni szükséges. Az univerzális feszültségmérő ezt a
feladatot kiegészítő előtét-ellenállással oldja meg, amely a műszer tartozékaként ún.
nagyfeszültségű mérőfejet alkot, és amely a mérési tartományt egészen 30 kV-ig növeli.
Analóg multiméter áramkörei:

A v áltakozófeszültség-mérő rész: a műszer, váltakozó feszültséget közvetlen
módszerrel mér, az egyenirányító a bemenet és az egyenfeszültség-mérő rész között önálló
egységet alkot. Ebben az üzemmódban a műszer legkisebb méréshatára általában 1 V, a
legnagyobb 300V.
Általában csúcs-egyenirányítót al kalmaznak, amelyben szilícium- és vákuumdióda
egyaránt lehet. Szilíciumdióda esetén csak néhány kHz-ig, vákuumdióda esetén 5-20 MHz-ig
mér. Még akkor is, ha az egyenirányító a műszer házán belül helyezkedik el, és
mérővezetékkel kell csatlakozni a mért áramkörhöz.
Nagyobb frekvenciájú jelek mérésére is alkalmas műszereknél a mérő-egyenirányító a
műszer házán kívül mint nagyfrekvenciás mérőfej helyezkedik el, de más megoldásokban
beépített egyenirányító és külső nagyfrekvenciás mérőfej is van, és ekkor a műszerrel néhány
Hz-től több GHz-ig lehet mérni.
A csúcs-egyenirányítónál a csúcsérték és az effektív érték közötti 2 -es korrekciót
közelítő pontossággal az egyenirányítóban lévő soros ellenállás és az egyenfeszültség-mérő
bemeneti ellenállása által alkotott osztó végzi el, a rendszer a P2 potenciométerrel
hitelesíthető.
Az ellenállásmérő rész: ellenállás mérésére a műszerek többsége a feszültségmérő
módszert használja. Ennek lényege: az ismeretlen RX ellenállásból és egy nevezetes értékű RN
ellenállásból feszültségosztót készítenek, amelynek bemenetére egységnyi feszültséget adnak,
és az osztó kimeneti feszültséget feszültségmérővel mérik.
Az árammérő rész: ilyen szolgáltatása csak kevés műszernek van, ugyanis jó minőségű
árammérő univerzális feszültségmérővel nehezen készíthető. A tömbvázlata szerint
áramerősség mérésekor külön bemenetre kell csatlakozni. Ide kapcsolódnak a méréshatárváltó
kapcsolóval kiválasztható söntellenállások is. A mutató kitérése arányos a söntön kialakuló
U = I ⋅ R feszültséggel, vagyis a söntön átfolyó árammal, ezért a feszültségmérő skálája
áramerősség mérésekor is használható.
Analóg egyenfeszültség-mérők felépítése:

Az egyenfeszültség-mérő a leggyakrabban használt műszer, azonban olyan változata,
amely csak egyenfeszültség mérésére alkalmas, rendkívül ritka. Néhány egyszerű áramkörrel
kiegészítve sokoldalú univerzális feszültségmérővé alakítható.
A műszer jellemző méréshatárai 1, 2, 10, 30, 100, 300 és 1000 V, de ritkán a 0,01 V-os
és a 0,1 V-os méréshatár is előfordul. A kijelzője 20…1000 µA alapérzékenységű
lengőtekercses műszer, amelyen a méréshatárokhoz igazodó 100-as és 30-as osztású skála
-3- Tubics József
van, ezáltal nem kell műszerállandót számítani, a leolvasás és a mért értek megállapítása
egyszerű.
Analóg egyenfeszültség-mérők áramkörei:

Feszültségosztó: a műszer bemenetén a méréshatárok előtét-ellenállásokkal vagy
feszültségosztóval válthatók. A mai FET-es bemenetű mérőerősítők bemeneti ellenállása
kellően nagy, ezért gyakoribb a feszültségosztós megoldás.
Váltakozófeszültség-szűrő: ha a műszerrel olyan feszültséget mérünk, amelynek nagy
váltakozó összetevője is van, vagy mérés közben a bemenetére a környezetből túl nagy 50 Hz-
es hálózati feszültség kerül, akkor a választott méréshatárban az erősítő túlvezérlődik, és
emiatt a kijelző hibás értéket mutat. A váltakozó komponens hatását legegyszerűbben
alulátersztő szűrővel csökkenthetjük.
Mérőerősítő: a mérőerősítő a műszer legfontosabb része. Követelmény, hogy bemeneti
ellenállása az osztó ellenállásánál sokszorta nagyobb legyen, az erősítő s hőmérséklet és a
tápfeszültség ingadozásira ne változzon. Erre legjobb a differenciálerősítő, amely két teljesen
azonos erősítőlemezt tartalmaz. Legegyszerűbb esetben a műszer a kimeneti körben
helyezkedik el, mert akkor az erősítés nagy.
Védőáramkörök:
− Zéner-diódás védelem
− Ellenpárhuzamos diódás védelem az erősítő bemenetén, kimenetén
-1- Tubics József

23.A. CSOPORTOSÍTSA AZ ELEKTRONIKUS JELGENERÁTOROKAT AZ ELŐÁLLÍTOTT JELALAK
ÉS A MŰKÖDÉSI FREKVENCIATARTOMÁNY SZERINT! RAJZOLJA FEL AZ EGYES
CSOPORTOKBA TARTOZÓ GENERÁTOROK TÖMBVÁZLATÁT, ISMERTESSE MŰKÖDÉSÜKET!
ÉRTELMEZZE A GENERÁTOROK JELLEMZŐ ADATAIT!
Jelgenerátorok csoportosítása:
A jelgenerátorok elektronikus jelforrások. Működésük alapja elektronikus rezgéskeltő
(Oszcillátor). A jelgenerátorokat az elektronikában passzív és aktív két- és négypólusok frek-
vencia-átvitelének és –erősítésének mérésére használják. A frekvencia változtathatósága sze-
rint lehet: állandó és szabályozható frekvenciájú.
Frekvencia szerint megkülönböztetünk:
- Infrafrekvenciás
- Hangfrekvenciás: 20Hz-20kHz
- Széles sávú
- Rádiófrekvenciás: 0,1-30MHz
- URH-TV
- Mikrohullámú
Jelalak szerint lehetnek:
- Szinusz-generátor
- Négyszög- és háromszög-generátor
- Impulzusgenerátor
- Zajgenerátor
Felhasználhatóság szerint:
- Hanggenerátor
- Szignálgenerátor
- Impulzusgenerátor
- Függvénygenerátor
- Zajgenerátor
Hanggenerátor:
Hangfrekvenciás erősítők és más négypólusok frekvencia-átvitelének és –erősítésének
mérésére, hangszórók ellenőrzésére, valamint hidak táplálására használják. Jellemző frekven-
ciatartománya 20Hz-20kHz.
-2- Tubics József

Oszcillátor: a teljes frekvencia tartományt három sávra osztva fogja át. A sávokon belül
a frekvencia folyamatosan változtatható. Az oszcillátorral szemben támasztott követelmény,
hogy torzítása legyen kicsi és a frekvencia változtatása közben az amplitúdó csak ±1dB-nél
kisebb mértékben ingadozzon. A feltételek legkönnyebben Wien-hidas oszcillátorral teljesít-
hetők.
Folyamatos osztó: a kimeneti feszültség pontos beállítására való. Általában két lineáris
potenciométer alkotja, amelyek egymással sorban vannak kapcsolva, és értékük jelentősen
különbözik. A nagyobb a durva, a kisebb a finom szabályzó.
Erősítő: az erősítő 1…10W-os kiváló minőségű hangfrekvenciás teljesítményerősítőnek
felel meg. Frekvencia-átvitele a kívánt tartományban csak 0,1…1dB-t ingadozhat, és torzítása
nem haladhatja meg az oszcillátor torzítását. Ezt úgy érjük el, hogy a szükségesnél nagyobb
teljesítményűre tervezzük, de teljes mértékben nem használjuk ki, és negatívan erősen vissza-
csatoljuk.
Szakaszos osztó: a legkisebb impedanciájú illesztett kimenet táplál, a jelet 0,1…1mV-ig
képes leosztani. A váltás 20dB-es lépésekben történik. A nagy leosztás miatt π-kapcsolást
használnak.
Feszültségmérő: a kimeneti feszültség mérésére általában nagyon egyszerű hangfrek-
venciás feszültségmérőt használnak. Felhasználáskor előnyösebb az analóg rendszerű, mert
ennek dB skálája is van, amely lehetővé teszi a kimeneti jel értékének közvetlen dB-es leolva-
sását is.
Négyszöggenerátor:
A jelet közvetlen módszerrel, vagyis relaxációs oszcillátorral állítja elő. Ennek megfe-
lelően astabil multivibrátorból, erősítőből és osztóáramkörökből áll.
Az astabil multivibrátor szimmetrikus felépítésű. A frekvenciasávokat a kapacitások

cseréjével lehet kiválasztani, a sávon belüli hangolást együttfutó kettős potenciométerrel. A
sok felharmonikus miatt széles sávú és kis kimeneti impedanciájú erősítő szükséges, amely az
oszcillátortól a kimenetig DC csatolású.
Impulzusgenerátor:
A négyszög- és függvénygenerátoroktól abban különböznek, hogy a frekvencián és az
amplitúdón kívül az impulzusszünet-arányt, vagyis a kitöltési tényezőt, sőt a kimeneti jel kés-
leltetését is képesek szabályozni. Általános impulzus csak ilyen generátorokkal állítható elő.
-3- Tubics József

A frekvenciát belső oszcillátor vagy külső generátor határozza meg, azonban jelalakja
bármilyen lehet, a jelformáló áramkör tűimpulzussá alakítja. Ez lesz az alapjel, ezzel egyezik
meg a kimeneti jel frekvenciája, és ehhez képest történik a késleltetés is.
Az elválasztó f okozatról ez a jel mindkét polaritással levehető, és az oszcilloszkópos
mérésekhez szükség esetén felhasználható. A késleltető-áramkör az alapjel tűimpulzusának
hatására Tk időtartamú impulzust ad, amelyből jelformáló áramkör a felfutás pillanatában ne-
gatív, lefutáskor pedig pozitív tűimpulzust állít elő. Ezzel indítjuk az impulzusidőt meghatá-
rozó ár amkört, amelynek kimenetén Ti időtartamú impulzus jelenik meg. A multivibrátor
kimeneti jeléből az erősítő és az osztó állítja elő a kívánt nagyságú és polaritású jelet a kime-
netek számára.
Jelgenerátorok jellemzői:
- Frekvenciatartomány
- Frekvenciapontosság és –stabilitás
- A kimeneti feszültség nagysága, pontossága, állandósága
- A kimeneti feszültség terhelhetősége
- A kimeneti feszültség torzítása
- A kimeneti impedancia nagysága
- Modulálhatóság

Tubics Jozsef Elektronika Tetelek PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Tubics Jozsef Elektronika Tetelek PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Forrás: http://www.doksi.

-1- Tubics József

1.A. CSOPORTOSÍTSA A KÉTPÓLUSOKAT ÉS ÉRTELMEZZE AZ EGYES CSOPORTOK JELLEMZŐ

Kétpólusok: tetszőlegesen bonyolult villamos hálózat, amely két villamos csatlakozóponttal

Aktív kétpólus Passzív kétpólus

Helyettesítő képe Karakterisztikája

Helyettesítő képe Karakterisztikája

Helyettesítő képe Karakterisztikája

-2- Tubics József

Helyettesítő képe Karakterisztikája

Passzív kétpólusok: a karakterisztika meghatározható, bármely összetartozó U-I értékből:

Passzív kétpólusok karakterisztikája

-3- Tubics József

-4- Tubics József

5. Soros RLC kapcsolás:

6. Párhuzamos RLC kapcsolás:

-5- Tubics József

Thevenin tétel: bármely aktív kétpólus helyettesíthető egy valóságos feszültséggenerátorral.

-1- Tubics József

1.C. MAGYARÁZZA MEG AZ ALÁBBI JOGI FOGALMAKAT: JOGI SZEMÉLY, MUNKAVISZONY

Természetes személy: maga az ember, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat

Munkajog: a munkavégzéssel és a munkajogi problémákkal foglalkozó törvény, a munka

Munkaviszony létesítése: munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között munkaszer-

Munkaviszony megszűnése: a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli meg-

-2- Tubics József

Kollektív szerződés: a munkaviszony létesítésével kapcsolatos törvényi szabályozó a Munka

-3- Tubics József

-1- Tubics József

2.A. CSOPORTOSÍTSA A NÉGYPÓLUSOKAT ÉS ÉRTELMEZZE AZ EGYES CSOPORTOK

Négypólus: olyan tetszőlegesen bonyolult elektromos hálózat, amely 4 villamos

Négypólus rajzjele Szimmetrikus négypólus Földszimmetrikus négypólus

Négypólus paraméterei: egy négypólus meghatározottnak tekinthető, ha bemeneti és

2. Admittancia (y) paraméterek: i1 = y11 * u1 − y12 * u 2 i2 = − y 21 * u1 + y 22 * u 2

-2- Tubics József

3. Hibrid (d) paraméterek: u1 = h11 * i1 + h12 * u 2 i2 = −h21 * i1 − h22 * u 2

4. Inverz hibrid (d) paraméterek: i1 = d11 * u1 − d12 * i2 u 2 = d 21 * u1 + d 22 * i2

Négypólusok átviteli jellemzői:

-3- Tubics József

- Ha a feszültségerősítés egységnyinél kisebb, akkor csillapításról van szó, és ezt a

-1- Tubics József

3.A. ÉRTELMEZZE A FÉLVEZETŐ EGYKRISTÁLY TULAJDONSÁGAIT ÉS A SAJÁT VEZETÉS

A legfontosabb félvezető elemek a germánium ( Ge) és a szilícium ( Si). Atomjaik

A félvezetők saját vezetése:

A szennyezéses félvezetők tulajdonságai:

-2- Tubics József

közé, ak kor intersticiális szennyezésről, ha pe dig be i s é pül a r ácsszerkezetbe, a kkor

-3- Tubics József

Egy P és egy N-szennyezésű félvezető hasábból kialakítunk egy félvezetőt. Kezdeti

-1- Tubics József

4.A. ISMERTESSE AZ EGY P-N ÁTMENETES FÉLVEZETŐ ESZKÖZÖK FIZIKAI FELÉPÍTÉSÉT ÉS

A félvezető dióda olyan elektronikai félvezető

A félvezető dióda nyitóirányú előfeszítése (polarizálása):

-2- Tubics József

növekedésével a t ermikus t öltéshordozók s záma exponenciálisan nő, a dióda nyitóirányú

A félvezető dióda záróirányú előfeszítése (polarizálása):

A kisebbségi töltéshordozók áramlása már igen kis záróirányú feszültség esetén

A félvezető dióda teljes karakterisztikája:

-3- Tubics József

A dióda teljes karakterisztikáján négy különböző tartományt különböztetünk meg:

-4- Tubics József

A félvezető diódák csoportosítása:

-1- Tubics József 13. b

5.A. ISMERTESSE A ZENER DIÓDA MŰKÖDÉSÉT, ÉRTELMEZZE A KARAKTERISZTIKA