Babes – Bólyai Tudományegyetem

Szociális Munka szak

II. évfolyam

Fogyatékosok törvényszabályozásai és
szociális juttatásai

/Fogyatékosokkal való Szociális Munka/

Készítette:
Szabó Gabriella
Budapest, 2016. 05. 23
Fogyatékkal élők törvényszabályozásai Magyarországon
Az 1998. évi XXVI. törvény kimondja, hogy a fogyatékos emberek a társadalom
egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és
lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni.
E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek
meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex
rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek
esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív
részvételének biztosítása.
E törvény alkalmazásában:
a) fogyatékos személy: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi,
kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho szociális károsodással - illetve ezek bármilyen
halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban
a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja;
b) rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási,
szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének
fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének
elősegítése;
c) segédeszköz:  a fogyatékos személy fizikai vagy érzékszervi képessége részleges vagy teljes
hiányának részleges vagy teljes pótlását szolgáló eszköz;
d) támogató szolgálat:  a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, a mindennapi szükségletei
kielégítését célzó - személyes közreműködés által megvalósuló - szolgáltatás;
e) lakóotthon:  a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, kisközösséget befogadó lakhatási
forma;
f) közszolgáltatás:
fa)  minden közhatalmi tevékenység - ideértve a hatósági, kormányzati és minden egyéb
közigazgatási, valamint igazságszolgáltatási tevékenységet -, továbbá az Országgyűlés, az
Országgyűlésnek beszámolással tartozó szervek, az Alkotmánybíróság, az alapvető jogok biztosa, az
ügyészség, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek által hatáskörük gyakorlása során kifejtett
tevékenység,
fb)  az állam által fenntartott intézmény által nyújtott közszolgálati médiaszolgáltatás, továbbá oktatási,
közművelődési, közgyűjteményi, kulturális, tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi,
egészségügyi, sport-, ifjúsági, foglalkoztatási, közlekedési szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység,
fc) a helyi és nemzetiségi önkormányzat hatásköre gyakorlása során kifejtett minden tevékenység -
ideértve különösen a hatósági és egyéb közigazgatási tevékenységet -, valamint a helyi
önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a nem állami, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi
önkormányzati fenntartó és az egyházi jogi személy által fenntartott, közfinanszírozásban részesülő
intézmény által nyújtott fb) alpont szerinti szolgáltatás, ellátás, tevékenység,
fd)  minden ügyfélszolgálati rendszerben működtetett szolgáltató tevékenység, továbbá
fe)  minden olyan hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató
tevékenység, amely település vagy településrész közellátását szolgálja, használata nem korlátozott,
illetve nem korlátozható;
g) akadálymentesség: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő épített környezet;
h) egyenlő esélyű hozzáférés:
ha)  a szolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő
állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és
kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és
érzékelhető,
hb)  az épület egyenlő eséllyel hozzáférhető, ha mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási,
mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára megközelíthető, a nyilvánosság
számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben
a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók,
hc) az információ egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha az mindenki, különösen a mozgási, látási,
hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára kiszámítható, értelmezhető
és érzékelhető, az ahhoz való hozzájutás pedig az igénybe vevő számára akadálymentes. 1

A pszichiátriai betegek és gondnokság alatt álló személyek gyógykezelésével

kapcsolatos szabályokat az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény határozza
meg, melyek főbb jellemzőit foglalom össze:
• Az egészségügyi ellátáshoz való jog
• Az emberi méltósághoz való jog
• A kapcsolattartás joga
• A gyógyintézet elhagyásának joga
• A tájékoztatáshoz való jog
• Az önrendelkezéshez való jog
• Az ellátás visszautasításának joga
• Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
• Az orvosi titoktartáshoz való jog
• A beteg jogainak érvényesítése
• A beteg panaszainak kivizsgálása

Jogszabályok jegyzéke
• 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
• 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális
intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
• 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális
ellátások térítési díjáról
• 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális
ellátások igénybevételéről
• 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális
ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes
szabályairól
• 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről
és a szociális foglalkoztatási támogatásról
• 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet a személyes gondoskodás
igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre,
szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról

Honnan igényelhető fogyatékosok számára szociális támogatás:

1
Magyar Jogtár: hatályos jogszabályok gyűjteménye
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800026.TV
 • kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett
tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye szerinti települési
önkormányzat jegyzőjénél kérelmezhető
• a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri
hivatalánál, a megyei kormányhivatal járási hivatalánál, továbbá a
kormányablaknál lehet benyújtani
o aktív korúak ellátása - rendszeres szociális segély
o lakásfenntartási támogatás
• kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett
tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye szerinti járási hivatalnál
kérelmezhető
• a járási hivatal hatáskörébe tartozó ellátás esetén a kérelmező lakcíme szerint
illetékes járási hivatalnál, a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési
önkormányzat polgármesteri hivatalánál, a kormányablaknál lehet benyújtani
o időskorúak járadéka
• a települési önkormányzat képviselő-testületénél kérelmezhető
• az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél lehet
benyújtani
o átmeneti segély
o közgyógyigazolvány
Rendszeres szociális segély igénylésének kritériumai:
Egészségkárosodott, hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személy és
családja részére nyújtott ellátás, ha saját maga és családjának megélhetése más
módon nem biztosított:
Egészségkárosodottnak nevezzük azt a személyt aki:
• aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette
• aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett
• akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése
alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket
• aki vakok személyi járadékában részesül
• aki fogyatékossági támogatásban részesül
Lakásfenntartási támogatás:
Szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy
nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik
viseléséhez nyújtott hozzájárulás (villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a
távhőszolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez
vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a
közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez)
 • jogosult az a személy,
- aki adósságkezelési szolgáltatásban részesül
- akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem
nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át
(71.250), és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona
Közgyógyellátás
Szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és
helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított
hozzájárulás.
A közgyógyellátási igazolvánnyal térítésmentesen vehetőek igénybe a
társadalombiztosítási támogatásba befogadott egyes gyógyszerek, gyógyászati
segédeszközök, gyógyászati ellátások
Jogcímei:
• Közgyógyellátás méltányossági jogcímen
Kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási
helyén lakik, a tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat jegyzője dönt
• Közgyógyellátás alanyi jogcímen
• Közgyógyellátás normatív jogcímen
Kérelmező lakóhelye, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási
helyén lakik, a tartózkodási helye szerinti járási hivatal dönt
Közösségi ellátások
Pszichiátriai/ szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás
o lakókörnyezetben történő segítségnyújtás az önálló életvitel fenntartásában
o meglevő képességek megtartása, fejlesztése
o háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást
igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérése
o pszicho szociális rehabilitáció, szociális és mentális gondozás
o orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való
részvétel ösztönzése és figyelemmel kísérése
o megkereső programok szervezése az ellátásra szoruló személyek elérése
érdekében
Szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás
o orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való
részvétel ösztönzése és figyelemmel kísérése
o megkereső programok szervezése az ellátásra szoruló személyek elérése
érdekében
 o szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez
szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatások
o kríziskezelés az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és
életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére

Támogató szolgáltatások
Fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása a lakáson kívüli
közszolgáltatások elérésének segítése, valamint - életvitelük önállóságának
megőrzése mellett - a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén
o alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz,
közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás,
szállító szolgálat működtetése)
o általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő
egészségügyi-szociális ellátásokhoz, fejlesztő tevékenységhez való
hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása
o információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a
társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása
o jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása
o segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához,
családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való
részvételükhöz,
o egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos
személyek speciális szükségleteihez igazodóan,
o segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának
megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős
kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek
biztosítása
o fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások
elérhetőségének, igénybevételének elősegítése
Szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy (fogyatékossági
támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi
pótlékban részesülő személy)

Rehabilitációs intézményi ellátások:

Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye
- ellátja azt a 18. életévét betöltött pszichiátriai beteget, aki rendszeres
vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs
más mód
Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye
- ellátja azt a 16. életévét betöltött szenvedélybeteget, aki rendszeres vagy
akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód
Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye
- azoknak a fogyatékos, mozgás-, illetőleg látássérült személyeknek az
elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, átképzése és
rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között
valósítható meg
- előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését,
megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást