Professional Documents
Culture Documents
Eszköztár:
A virág kialakulása
A nyitvatermők törzse onnan kapta a nevét, hogy az ide tartozó növények virágaiban a termőlevél
nem zárul magházzá, a magkezdemények szabadon ülnek a termőleveleken. A nyitvatermők fás
szárúak, fák vagy cserjék. Ritka kivétellel örökzöldek. Többnyire kis felületű pikkely- vagy tűleveleik
vannak, amelyeket vastag viaszos réteg is borít. Leveleiken keresztül keveset párologtatnak, és nem
annyira érzékenyek a fagyokra és a hőségre. Ennek tulajdonítható, hogy sok fajuk tág hő- és
szárazságtűrésű. Hajtásukban gyakoriak a gyantajáratok, fájuk ezért ellenálló, kevéssé korhad.
Nyitvatermők szaporodása
A fenyők toboza és magjaA nyitvatermők
termős virágában a magkezdemények szabadon ülnek a termőleveleken. Virágaik egyszerű
szerkezetűek, takaróleveleik nincsenek, virágzatba tömörülnek. Egyivarúak, ami azt jelenti, hogy csak
egyféle ivarlevelet, porzót vagy termőt tartalmaznak. A virágpor a szél közvetítésével jut a
termőlevélre. A magkezdeményekből a megtermékenyítés után magvak fejlődnek, a
nyitvatermőknek nincs termésük. A nyitvatermők rendszerint egylakiak, tehát az egyedeken porzós
és termős virágok is találhatók. Néhány fajuk kétlaki, amelyekben egy növényen csak egyféle virág
fejlődik. Virágaik csoportosan állnak, virágzatot alkotnak.
Nyitvatermők rendszerezése
MamutfenyvesA nyitvatermő növényeket több
osztályba sorolják a kutatók, közülük a legnagyobb fajszámú és egyben legelterjedtebb a fenyők
osztálya. A fenyők termős virágai tobozvirágzatot alkotnak, amelynek fásodásával alakul ki a toboz. A
toboz fás pikkelyleveleinek tövében két-két szárnyas mag ül. Leveleik kis felületű, vastag
viaszréteggel fedett tűlevelek. A fenyők legtöbb faja örökzöld. A fenyőknek hazánkban csak kevés
képviselőjük őshonos, de sok faj egyedeit parkokban, kertekben dísznövényként ültetik.
Magvaspáfrány megkövesedett
maradványaA nyitvatermők első képviselői több mint 300 millió évvel ezelőtt, a felső devonban
jelentek meg, amikor az éghajlat egyre hűvösebbé és szárazabbá vált. A nyitvatermők jobban
alkalmazkodtak ezekhez a környezeti feltételekhez, és fokozatosan kiszorították a víz- és
hőigényesebb harasztok képviselőit az erdőségekből. Virágkorukat a földtörténeti középkorban élték.
Ősi típusaikból alakultak ki a zárvatermő növények.
Magvaspáfrányok