Lakkszömörce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A lakkszömörce vagy kínailakkfa, Lakkszömörce
[1]
keletilakkfa (Toxicodendron vernicifluum) a
szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába
tartozó fafaj. Termőhelyei Japán és Korea
hegyvidéki területei, India északkeleti területei és
Kína számos tartománya, például Anhuj,
Fucsien, Kanszu stb. A növényből kinyert nedvet,
amely egy természetes eredetű fenolgyanta, már
az őskor óta (az e tárgyban feltárt legkorábbi
régészeti leletek 6000~7000 évesek)[2]
használják különféle célokra ragasztóként,
itatásra, felületkezelő anyagként. Ez az Lakkszömörce
alapanyaga a Japán és Kína művészetében Természetvédelmi státusz
kiemelkedő helyet elfoglaló lakkmunkáknak is. Nem fenyegetett
E növény Magyarország több növénykertjében is
megtalálható. Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők
Tartalomjegyzék (Angiospermae)
Csoport: Valódi kétszikűek
Leírása[3][4][5] (eudicots)
Felhasználása Csoport: Rosidae
A keleti lakk előállítása és felhasználása, Rend: Szappanfavirágúak
jelentősége[6][7] (Sapindales)
A lakkszömörce a gyógyászatban Család: Szömörcefélék
Képek (Anacardiaceae)
Jegyzetek Alcsalád: Anacardioideae
Nemzetség: Toxicodendron
Faj: T. vernicifluum
Leírása[3][4][5] Tudományos név
Toxicodendron vernicifluum
(Stokes) F.A.Barkley
A lakkszömörce gyors növekedésű, húszméteres Szinonimák
magasságot is elérő, gyakran többtörzsű,
lombhullató fa. Gyökérsarjakkal könnyen terjed. Rhus verniciflua Stokes
Kétlaki növény. Fiatal ágai szőrösek, később
Hivatkozások
kopaszak, szürkéssárgák és szemölcsösek. Levele
szárnyaló, 7-13 megnyúlt tojás alakú, száras
A Wikifajok tartalmaz
levélkéje van, amely 6–15 cm hosszú, 3–6 cm
Lakkszömörce témájú
széles, hegyes, alapja kerek vagy széles ívű, ép
rendszertani információt.
szélű. A levelek fonákja kezdetben szőrös, később
megkopaszodik. A virágok kora nyáron, a levelek
A Wikimédia Commons
után nyílnak. A virágzat színe sárgásfehér, 15– tartalmaz Lakkszömörce
20 cm hosszú, laza, függő ernyőben,
témájú médiaállományokat és
levélhónaljban található az ágakon felhalmozva.
Lakkszömörce témájú kategóriát.
Csonthéjas termése apró kavics formájú, lapított,
6–8 mm vastag, szalmasárga.

Felhasználása
Ázsiában a termésének húsából kinyerhető japánviaszért, és a fa megcsapolásával
kinyerhető lakknedvért haszonnövényként ültetik.

A keleti lakk előállítása és felhasználása, jelentősége[6][7]

A keleti lakkot a fák megcsapolásával nyerik ki: a fák kérgén és háncsán bemetszést
ejtenek, s az e sebből szivárgó nedvet edényekben felfogják, összegyűjtik. Az így kinyert
friss lakk még csak korlátozottan alkalmas felületkezelésre, mert ez a fehér színű folyadék
olajos alkotóelemek és víz ingatag keveréke. A friss lakk átlagos összetétele:

65% urusiol, 8% vízoldékony növényi gyanta, 2% cukorfehérjék, 1%>lakkáz enzim, 25%

víz.

Mivel a nyerslakk ingatag természete miatt nem épp tökéletes filmképző (a különböző
fázisok szétválhatnak), ezért azt felhasználás előtt általában nemesítik vagy finomítják. E
folyamat a friss lakk edényekben 2-24 órán át történő állandó keveréséből és 30-40 °C-ra
melegítéséből áll. A finomítás a lakk víztartalmát 3-5%-ra csökkenti, és az ingatag
keveréket egyenletes és állékony emulzióvá alakítja. Az így előállított finomított lakk már
szélesebb körben és jobban felhasználható, mert jó minőségű, egyenletes filmet képez.
Azonban, mivel meglehetősen sűrű és még hígítva is rosszul terül, ecseteléssel felhordva
nem ad tökéletes felületet.

A terülési képesség javítására a finomítás során a nyerslakkba kis mennyiségben (15%-ig)

száradó növényi olajat (dió-, len-, feketecsalán-, tungolaj stb.) keverhetnek. Az így nyert
finomított olajos lakk már ecseteléssel is könnyen felhordható, és sima, csiszolást nem
igénylő felületet ad. (Az olaj hozzáadása azonban rontja a megkötött lakkfilm fizikai
tulajdonságait. Az olaj lágyítja a filmet, így az kevésbé lesz kopásálló, és rontja a bevonat
párazáró képességét, ami így rosszabbul védi a bevont tárgyat a nedvesség károsító
hatásaitól.)

A keleti lakk könnyen színezhető földfestékekkel és ásványi anyagokkal (hematit, cinóber,

vörös okker, azurit stb.), illetve festhető növényi festőanyagokkal (sárkányvér, sáfrány
stb.). Azonban csak olyan színezékek használhatók jól, amelyek kibírják a savas
környezetet. Ezért a leggyakoribb színezék a vörös vasoxid (barnásvörös), a cinóber
(narancsvörös) és a korom (fekete). A festett lakk különleges változata a vasreszelék
hozzákeverésével előállított fekete lakk (ez színét a lakkban a vas hatására lezajló kémiai
változásoknak köszönheti).

A keleti lakk természetes fenolgyanta. Ez a gyanta sokoldalúan felhasználható

ragasztóanyagként és felületkezelő anyagként egyaránt. A megkötött gyanta hőálló és
ellenáll minden köznapi oldószernek (víz, szesz, híg savak stb.) is, ezért a keleti lakk
felhasználásával készített tárgyak meglepően tartósak. A lakktárgyak készítésének számos
módja ismert, de a legtöbb lakktárgy fa vagy bambusz alaptest lakkal történő bevonásával
készül. Azonban a lakk alkalmas cserépáruk, fém, üveg, papír és bőr bevonására is.

A keleti lakkal végzett munkát nehezíti, hogy a benne

található urusiol erősen túlérzékenyítő hatású, így az arra
érzékenyeknél viszketést, a bőr kivörösödését,
felhólyagzását, de akár súlyos rohamot vagy halált is
okozhat.

A mai Kína területén a régészeti leletek tanúsága szerint az

időszámítás előtti XIII. századtól már bizonyosan készültek
művészi lakktárgyak. A Han-dinasztia idején a lakkáruk
készítését már a kormányzat szervezte és ellenőrizte,
császári lakkműhelyeket hoztak létre, ahol a lakktárgyak
készítésének különböző lépéseit más-más mesterek
végezték.

A szoros értelemben vett lakkművészet Japánban nem Tamamusi szentély, miniatűr

sokkal az Aszuka-kor előtt kezdődött. Fejlődése során buddhista szentély az
hamar Japán egyik meghatározó művészeti ágává vált. Aszuka-korból, a Hórjúdzsi
Fontosságát mutatja, hogy a Nara-kor folyamán a kincstári templom gyűjteményéből.
hivatal mellett létrehozták a lakkművesek céhét, a Taika-
reformok során pedig a földosztást követően minden
családot köteleztek, hogy telkeiken a selyemhernyók tenyésztéséhez szükséges eperfák
mellett lakkszömörcefákat is ültessenek.[8]

A lakkszömörce a gyógyászatban
A lakkszömörce a hagyományos ázsiai gyógyászat egyik fontos növénye, számos betegség
kezelésére használták, használják. Újabban széles körű kutatások folynak rákellenes
hatásainak feltárására.[9][10][11]

Képek

Jegyzetek
5. http://www.pfaf.org/user/plant.aspx?
1. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A
LatinName=Rhus+verniciflua
magyar és a tudományos
növénynevek szótára. Budapest: 6. Elmar Weinmayr: Nurimono. 1996.
Mezőgazda. 242., 243., 480., 524. o. 7. Raymond Bushell: The Inro
ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999] Handbook: Studies Of Netsuke, Inro,
2. Archivált másolat (https://web.archive. And Lacquer. 1979.
org/web/20141017104830/http://www. 8. Itō Nobuo, Maeda Taiji, Miyagawa
rekihaku.ac.jp/english/publication/reki Torao, Yoshizawa Chū: Japán
haku/143witness.html). [2014. október művészet. 1980.
17-i dátummal az eredetiből (http://ww
w.rekihaku.ac.jp/english/publication/re
kihaku/143witness.html) archiválva].
(Hozzáférés: 2014. október 13.)
3. http://www.efloras.org/florataxon.aspx?
flora_id=2&taxon_id=200012744
4. http://www.emk.nyme.hu/index.php/5273/?
&L=0
9. Jeong-Chae Lee, Ju Kim, Yong-Suk
Jang: Ethanol-eluted Extract of Rhus
verniciflua Stokes Inhibits Cell Growth
and Induces Apoptosis in Human
Lymphoma Cells.
http://jbmb.or.kr/jbmb/jbmb_files/%5B36-
4%5D0307281353_337-343.pdf
Archiválva (https://web.archive.org/we
b/20141015195927/http://jbmb.or.kr/jb
mb/jbmb_files/%5B36-4%5D0307281
353_337-343.pdf) 2014. október 15-i
dátummal a Wayback Machine-ben
10. S. K. Lee, H. S. Jung, W. K. Eo, S. Y.
Lee, S. H. Kim, B. S. Shim: Rhus
verniciflua Stokes extract as a
potential option for treatment of
metastatic renal cell carcinoma: report
of two cases.
http://annonc.oxfordjournals.org/conten
11. Michael Samoszuk, Jenny Tan and
Guillaume Chorn: The chalcone
butein from Rhus verniciflua Stokes
inhibits clonogenic growth of human
breast cancer cells co-cultured with
fibroblasts.
http://www.biomedcentral.com/1472-
6882/5/5

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lakkszömörce&oldid=23536802”

A lap utolsó módosítása: 2021. február 9., 05:25

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben
más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.