VENDÉGVÁRÓ

Látnivalók
Hajdú-Bihar megyében

Ez a könyv megrendelhetô:
Well-PRess Kiadó Kft., 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.
Tel.: 46/501-669, fax: 46/501-663
Hangposta: 46/501-672
E-mail: well.kerig@chello.hu, web-áruház: www.vendegvaro.hu

Fogyasztói ár: 2600 Ft

A webáruházban 5%-os kedvezménnyel: 2470 Ft

Well-PRess Kiadó • Miskolc

2001
 A kötet támogatói:
a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatala
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
valamint az alábbi települések önkormányzatai:
Balmazújváros, Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Biharnagybajom, Csökmô,
Egyek, Földes, Hajdúbagos, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás,
Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Hencida, Kaba, Körösszegapáti, Létavértes,
Magyarhomorog, Mezôpeterd, Mikepércs, Nádudvar, Nagykereki, Nyíracsád,
Püspökladány, Sáránd, Szentpéterszeg, Szerep, Téglás, Tetétlen, Tiszacsege,
Told, Újléta, Újtikos, Váncsod,
Kovács Máté Városi Mûvelôdési Központ és Könyvtár – Hajdúszoboszló
TARTALOMJEGYZÉK
Ajánlás 9 Nagyrábé 149
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE 10 Bihartorda, Bihardancsháza 150
Debrecen 14 Sáp, Báránd 151
A Piac utca és környéke 17 Földes 152
A Nagytemplom és a Kollégium 23 Tetétlen 153
A múzeumtól a Vigadóig 28 Kaba 154
Az egyetemek és a Nagyerdô 32 A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE 156
Pihenés, kirándulás, szórakozás 35 Berettyóújfalu 160
Bocskaikert, Hajdúhadház 41 Bakonszeg 163
Téglás 43 Furta 164
Hajdúsámson 44 Zsáka 165
Nyíradony 45 Vekerd 166
Nyíracsád 47 Darvas 167
Nyírmártonfalva 49 Csökmô 168
Nyírábrány 50 Újiráz, Komádi 169
Fülöp, Mikepércs 51 Magyarhomorog 170
Sáránd, Hajdúbagos 52 Körösszakál, Körösszegapáti 171
Hosszúpályi 53 Mezôsas, Mezôpeterd 172
Monostorpályi 54 Biharkeresztes 173
Létavértes 55 Told, Berekböszörmény 174
Újléta, Kokad 58 Bojt, Ártánd 176
Álmosd 59 Bedô 177
Bagamér 61 Nagykereki 178
Vámospércs 62 Kismarja 179
A HAJDÚSÁG 64 Pocsaj 180
Hajdúböszörmény 68 Esztár, Hencida 181
Hajdúdorog 76 Gáborján 182
Hajdúnánás 79 Váncsod 183
Hajdúszoboszló 83 Szentpéterszeg 184
Ebes 91 Derecske 185
Hajdúszovát, Nagyhegyes, Nádudvar 92 Tépe 186
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE 96 Konyár 187
A Hortobágyi Nemzeti Park 100 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 188
Vizek, mocsarak világa 104 Közérdekû információk 189
Szikes puszták 107 Kiemelt mûemlékek, befektetési lehetôségek 196
Erdôk világa 109 Kultúra 200
Állattartás a pusztán 110 Rendezvények 201
Pásztorkodás 111 Folklór 204
A Hortobágy, mint a Világörökség része 112 Gyógyturizmus 206
Látogatás a nemzeti parkban 113 Aktív turizmus 208
Tanösvények, bemutató területek a Hortobágyon 113 Gasztronómia 212
Hortobágy 118 Szálláshelyek 216
Egyek 125 Védett természeti értékek 217
Tiszacsege 126 Képjegyzék 222
Újszentmargita 129 Irodalomjegyzék 223
Folyás, Polgár 130 Névmutató 224
Újtikos 132
Tiszagyulaháza, Görbeháza 133
Balmazújváros 134
A SÁRRÉT 138
Püspökladány 142
Szerep 145
Sárrétudvari 146
Biharnagybajom 147
 Fôszerkesztô: Görömbölyi László
Felelôs szerkesztô: Körtvélyesi Erzsébet
Sorozatszerkesztô: Benedek Piroska
Szerzôk: dr. Bakó Endre, Kocsis Csaba, dr. Nyakas Miklós (településleírások), dr. Aradi Csaba (Hortobágyi Nemzeti Park),
Horváth Benô (védett növények és állatok)
Címlapfotó: Szekeres Tibor
Fotó: Nagy Gábor, Szekeres Tibor, Kocsis Csaba, Kovács Gábor, Rigó Tibor
Praktikus információk: Well-PRess Marketing
Kiadói lektor: dr. Ormos Tamás. Olvasószerkesztô: Filip Gabriella
Marketingvezetô: dr. Sárvári Józsefné
Könyvterv: Well-PRess Kiadó Kft. – Miskolc
Térképek: Agát Kft. TOP-O-GRÁF Térképészeti Irodája – Budapest
Akvarellek: Nemes István – Baja
Nyomdai elôkészítés: Well-PRess Stúdió. Tördelés: Fésüs László
Email: well.studio@chello.hu
wellpres@axelero.hu
Nyomdai munkálatok: Borsodi Nyomda Kft. – Miskolc. Felelôs vezetô: Ducsai György ügyvezetô igazgató
Tel./fax: 46/341-611 Email: borsodinyomda@broadband.hu

Kiadó: Well-PRess Kiadó Kft.

3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 15. Tel./fax: (+36) 46/501-660
Email: welldir@axelero.hu
well.titkarsag@chello.hu
Internet: www.wellpress.hu www.vendegvaro.hu

Felelôs kiadó: Körtvélyesi Erzsébet, Esterházy György

A könyv anyagának lezárása: 2001. szeptember 11.

Minden jog fenntartva! © A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos e kiadványt részben
vagy egészben sokszorosítani, vagy más módon rögzíteni és hasznosítani.
ISBN 963 86137 42 ISSN 1219 – 431 X
A debreceni Nagytemplom
Szürkemarha
 AJÁNLÁS
Hazánknak olyan vidékét ajánljuk e kötet átnyújtá-
sával az olvasónak-utazónak, amely bár nem tar-
tozik a divatos üdülôhelyek sorába, de bátran állít-
hatjuk: van mit megnézni, felfedezni errefelé, az
ország keleti végén, a Tiszántúlon. Mindenki tudja,
hogy a Hortobágy a Világörökség része – de vajon
hányan tudják, hogy milyen érzés szekéren járni a
pusztát, testközelbôl látni a szürkemarhát, a mé-
nest, az ôsi mesterségüket ma is ûzô pásztorokat,
csodálni a madarak vonulását? Mindenki tudja,
hogy Debrecen az ország második legnagyobb vá-
rosa, a magyarországi reformátusság központja,
kétszer néhány hónapra az ország fôvárosa is – de
vajon ismeri-e mindenki a Nagytemplom mellett a
viszontagságoknak kétszáz éve ellenálló líciumfa
történetét; hányan sétáltak már az ezredforduló
éveiben átalakuló-megújuló fôtéren, a korzón; s
tudja-e mindenki, hogy itt látható az ország egyik
leggazdagabb múzeumi gyûjteménye? Hajdúszo-
boszló legendás hírû gyógyvizérôl mindenki hallott
– de hányan próbálták már ki a 2000 nyarán épí-
tett Aquapark óriáscsúszdáit, s hányan tudják,
hogy a fürdôváros modern mûvészeti múzeumá-
ban Picasso, Le Corbusier és Vasarely alkotásai is
megtekinthetôk?
Olyan útikalauzt szeretnénk most az olvasó ke-
zébe adni, amely hasznos útitársként kíséri el a me-
gye városaiba, falvaiba, ismertebb és kevéssé ismert
helyszíneire – alkalmat adva valamikor talán már
látott nevezetességek újra felfedezésére; ráirányítva
a figyelmet a legújabb látnivalókra; nem utolsósor-
ban pedig megkísérelve felkelteni az érdeklôdést a
megye azon tájai iránt is, amelyek mindeddig jó-
részt kívül estek a megszokott kirándulási útvonala-
kon. A Vendégváró-útikönyvek hagyományaihoz
ragaszkodva törekedtünk a minél teljesebb áttekin-
tésre. A megye valamennyi települése szerepel ebben
a kötetben: a közlekedéssel kapcsolatos tudnivaló-
kat, a rövid történeti visszatekintést a jelen látniva-
lóinak bemutatása követi, ahol nem feledkeztünk el
megemlíteni a távolról érkezôk figyelmére is érde-
mes kuriózumokat, visszatérô rendezvényeket,
egyéb különlegességeket. A könyv utolsó fejezetének
hasznos információival próbáltuk megkönnyíteni a
hajdú-bihari utazás megszervezését; tematikus ösz-
szeállításaival pedig igyekeztünk kielégíteni a speci-
ális érdeklôdésû utazók igényeit is.
Ajánljuk ezt a kötetet mindazoknak, akik az or-
szág más részein élnek, s mindeddig nem volt alkal-
muk Hajdú-Bihar felfedezésére. Ajánljuk azoknak
is, akik ebben a megyében élnek, de kíváncsiak a
lakóhelyüktôl távolabbi tájakra. Végül szeretnénk
remélni, hogy érdekes olvasmány lehet ez az úti-
könyv azoknak is, akik saját környezetüket szeret-
nék még jobban, alaposabban megismerni.
Jó utazást, kellemes idôtöltést Hajdú-Biharban!
Körtvélyesi Erzsébet Görömbölyi László
felelôs szerkesztô fôszerkesztô
Debr ecen és kör nyéke
A Hajdúság és a Nyírség találkozásá-
nál, a várost délrôl, délkeletrôl körül-
ölelô erdôs pusztákkal a Bihari-sík-
ságba simulva terül el Debrecen – két-
százezret meghaladó lélekszámával
ma az ország második legnagyobb vá-
rosa, a Tiszántúl központja. Noha ne-
ve már az 1235-bôl származó Váradi
Regestrumban elôfordul, sokáig csak
egy volt a királyi várbirtok elszórt fal-
vai közül. Környezetébôl a tatárjárást
követô évtizedekben kezdett kiemel-
kedni, 1361-ben mezôvárosi rangot
kapott, majd egyre gyarapította kivált-
ságait. Az igazi fellendülés a
XVI–XVII. század fordulójára tehetô:
több vásárútvonal találkozási pontjá-
10
ban mind fontosabb állomásává vált a
távolsági kereskedelemnek, egyben
pedig a környék kézmûipari szükség-
leteinek kielégítését szolgáló piaci
központként is mûködött. A török hó-
doltság idején bár sokat szenvedett a
város, vezetôinek ügyes politizálása
révén mindvégig megôrizte függet-
lenségét. E másfél évszázad alatt a
környékbeli falvak jórészt kipusztul-
tak, megmaradt lakóik Debrecenbe
költöztek, az elnéptelenedett terüle-
tek pedig a város határát növelték –
ennek következtében egészen az
1950-es évek elejéig, amíg a Horto-
bágy is hozzá tartozott, az ország leg-
nagyobb területû városa volt. Törté-
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
nelmi jelentôségét növeli, hogy két-
szer is betöltötte a fôváros szerepét:
elôször 1849 januárja és májusa kö-
zött, amikor a szabadságharc kormá-
nya és országgyûlése székelt itt, majd
1944 decemberében, amikor az Ideig-
lenes Nemzetgyûlésnek adott otthont.
Debrecen az iparosítás terén mesz-
sze elmaradt a hasonló nagyságú ma-
gyarországi városokhoz képest, ke-
reskedelmi központ jellege mellett
leginkább kulturális hagyományaival,
szellemi kisugárzásával vívott ki ma-
gának meghatározó szerepet. A XVI.
századtól a reformáció magyarországi
központja, a Református Kollégium
révén pedig hatásában a fél országra
kiterjedô oktatási centrum. Regionális
szerepét alapvetôen befolyásolta a tri-
anoni békediktátum: Nagyvárad és
Szatmárnémeti elcsatolásával ver-
senytársak nélkül, egyedüli nagyvá-
rosként válhatott a Tiszántúl központ-
jává. Ez jól érzékelhetô a város fejlô-
désében, növekedésében is: 1890-
ben még csupán 55 ezren éltek itt, a
második világháború után (a háború
okozta csökkenés ellenére) csaknem
120 ezer fôs a lakossága, az ezt köve-
tô ötven évben pedig további közel
százezerrel nôtt a lélekszám.
Érdekes, hogy miközben Debrecen
hosszú évszázadok óta kiváltságos
szerepet töltött be a térségben, köz-
igazgatási központtá csak viszonylag
késôn, 1876-ban, Hajdú vármegye
megszervezésekor vált. A kiegyezést
követô években, az egységes közigaz-
gatási rend kialakításának szándéka
szüntette meg a hajdúvárosok sajátos Debreceni
érdekvédelmi szövetségeként mûkö- szimbólumok:
dô, de formálisan Szabolcs vármegyé- a Nagytemplom tornyai
hez tartozó hajdúkerületet. Lényegé- és a fôtéren álló
ben a korábbi hajdúkerületbôl, az Kossuth-szobor
11

A Kálvin téri 1693-tól szabad királyi város, 1790-tôl
bevásárlóudvar pedig önálló törvényhatósági jogokkal
felruházott Debrecenbôl, valamint a
közvetlen vonzáskörzetükbe tartozó
részekbôl, összesen 21 településsel
jött létre az új vármegye – Debrecen
székhellyel. Majd 1950-ben, a ma is lé-
tezô megyerendszer kialakításakor
Hajdúhoz csatolták Szabolcstól Polgár
környékét és néhány nyírségi telepü-
lést, valamint a trianoni diktátum után
megmaradt Csonka-Bihar vármegye
nagy részét, megszervezve ezzel a ma
ismert Hajdú-Bihar megyét.
Ebben a Debrecen környéki régió-
ban járjuk be a megyeszékhelytôl ke-
letre, délkeletre, illetve északra esô
12
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
településeket is. Hosszú idôn át vá-
roshiányos területnek számított ez a
vidék, egészen az 1980-as évek végé-
ig. 1989-ben kapott városi rangot az
1984-ben Hajdúhadház és Téglás ösz-
szevonásával létrejött Hajdúhadház-
téglás, amely 1991-tôl újra különvált, s
mindkettô megtartotta városi címét.
1992-ben Nyíradony, 1996-ban pedig
Létavértes szaporította ebben a kör-
zetben a megye városainak a számát,
az azóta eltelt évek azonban nem vol-
tak elegendôk ahhoz, hogy regionális
szerepük komoly ellensúlyt teremtsen
Debrecennel szemben.
A megyének ez a keleti része – ha-
sonlóan a bihari térséghez – mind a
mai napig megszenvedi Trianon ked-
vezôtlen hatásait. A Debrecen, Nagy-
várad, Szatmárnémeti háromszögben
az új határ kijelölése véget vetett a ter-
mészetes kapcsolatrendszernek, el-
szigetelt határ menti szigetté vált ez a
vidék. Az itt lévô települések lehetô-
ségeit behatárolta a gyenge mezôgaz-
dasági terület, valamint a számottevô
ipar hiánya. Kivételnek számít a 4-es
fôút mentén fekvô Téglás, ahol az
1952-ben alapított Hajdúsági Iparmû-
vek az évtizedek során az ország
egyik háztartásigép-gyártó központjá-
vá vált.
A talajadottságokat a Nyírség Deb-
recen térségéig benyúló száraz horda-
lékkúpja határozza meg, amelynek
felszínét fôként a szél formálta az
idôk során. A Dél-Nyírség tipikus fu-
tóhomok: hatalmas szélbarázdák, mö-
göttük pedig a felhalmozódó homok-
ból ún. garmadák jöttek létre. A buc-
kák magassága eléri a 15–18 métert. A
megyén belül a Nyírség éghajlata vi-
szonylag hûvösebb, valamivel csapa-
dékosabb a többi kisrégióéhoz ké-
pest. A szél változatlanul jelentôs idô-
járási tényezô – különösen tavasszal
gyakori errefelé az ún. homokverés.
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

A megyében itt találhatók a legna- közé, nem csalódik az utazó, ha idôt

gyobb kiterjedésû, összefüggô erdôk. szán a táj felfedezésére. Az erdôk bo-
Debrecent délrôl–délkeletrôl öleli kö- rította nyírségi dombok másutt nem-
rül az erdôs pusztáknak nevezett táj, igen érzékelhetô hangulatot áraszta-
ahol valamikor a kocsányos tölgy volt nak, minden településen akad egy-
az uralkodó fafajta, a mélyebb fekvé- egy érdekes, gyakran kifejezetten ér-
sû részeken pedig nyír, fûz, nyár, kô- tékes, kuriózumnak számító látnivaló,
ris, elvétve éger is tenyészett. A víz- mindezek mellett pedig kiválóan al-
rendezések után ide telepített tájide- kalmas ez a vidék gyalogos- vagy bi-
gen akác ma már az erdô több mint ciklitúrákra, mint ahogy hódolhatnak
ötven százalékát uralja, de megjelent itt szenvedélyüknek a horgászat, a va-
az ugyancsak nem ôshonos nemes dászat, vagy éppen a lovaglás kedve-
nyár, az erdei- és a feketefenyô is. Az lôi is. Nagyerdei hangulat
erdôs puszták keleti nyúlványai egé-
szen az országhatárig húzódnak,
északkeleten a Gúti erdô a folytatása,
de jelentôs összefüggô erdôket talá-
lunk a Debrecen és Hajdúhadház kö-
zötti térségben is.
A nevezetességekkel, látnivalókkal
való ismerkedésünket természetesen
Debrecenben, a „kálvinista Rómában”
kezdjük, ahol a történelmi, kultúrtör-
téneti, építészeti emlékek mellett nem
feledkezünk meg a nagyerdei pihenô-
övezet, a gyógyfürdô meglátogatásá-
ról sem. A megyeszékhelyrôl elôbb
észak felé, Hadházra és Téglásra in-
dulunk, majd kelet felé vesszük az
irányt, bejárva a nyírségi területeket –
egyebek között megtekintve Nyíra-
csádon hazánk egyetlen, ma is hasz-
nálatban lévô Árpád-kori templomát.
Ezután következik a régió déli része –
számos érdekesség között például a
Monostorpályiban látható, különle-
gességnek számító, ún. „tubus-mag-
tárral”; a létavértesi, nem kevésbé rit-
ka ipartörténeti emlékkel, a vízi vágó-
híddal; az álmosdi Kölcsey-kúriával,
és a Bocskai seregei által 1604. októ-
ber 15-én sikeresen megvívott, a sza-
badságharc elsô gyôzelmeként szá-
mon tartott csata emlékmûvével.
Noha ez a vidék – Debrecen kivéte-
lével – nem tartozik az ország kiemelt
turisztikai, idegenforgalmi célpontjai

13
 DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

Európa-szerte ismert „Micsoda körülménynek köszönheti Debrecen létrejöttét, azt nem tudom – írta
és elismert református naplójába 1793-ban a híres angol utazó, Robert Townson, majd így folytatta: –,
kollégiuma révén de azt sem fejhetem meg, hogy mi bírhatott rá harmincezer embert, hogy olyan
Debrecen évszázadok vidéket válasszon magának lakóhelyéül, ahol sem forrás, sem folyó, sem tüze-
óta iskolaváros. lô, sem építôanyag nincs.” Ezek az alapvetô település-földrajzi adottságok két-
A 2000. január 1-jén ségtelenül hiányoznak, mégis találhatunk ésszerû magyarázatot Debrecen év-
megalakult Debreceni százados, olykor visszaesésekkel tarkított, összességében mégis töretlen
Egyetem a város nagy fejlôdésére.
hagyományokkal
rendelkezô egyetemeit
(tudományegyetem, DEBRECEN keleti országrésszel határos országok
orvosegyetem, Irányítószám: 4000, népesség: 215 000 fô egyes nagyvárosai is elérhetôk. Repü-
agráregyetem), lôtere eseti leszállásokra alkalmas.
fôiskoláit, valamint A középkori falu három tájegység, a Debrecen évszázadok óta a térség
a Hajdúböszörményi Nyírség, a Hajdúság és a Hortobágy természetes központja, a trianoni
Wargha István találkozásánál, az árterekkel sûrûn döntés (1920. június 4.) nyomán foko-
Pedagógiai Fôiskolát borított Alföld valamelyest kiemelke- zatosan átvette a Romániához csatolt
modern, nyugat-európai dô, száraz területén alakult ki. Ez egy- Nagyvárad szerepkörét is. 1876 óta
értelemben vett részt jelentôs mértékben hozzájárult a Hajdú megye, 1950 óta pedig Hajdú-
universitássá egyesítette. népesség folyamatos gyarapodásá- Bihar megye székhelye. Regionális
A felsôoktatásban hoz, ráadásul a Hajdúság kitûnô ter- szerepét jelzi, hogy otthont ad számos
betöltött kiemelkedô môföldje, valamint az állattartásra al- kormányzati szerv helyi fiókintézmé-
szerep mellett kalmas Hortobágy közelsége jó lehe- nyének; erôsödô bankhálózatának
az egyetemi tanszékeken tôséget adott a megélhetésre; más- köszönhetôen a térség pénzügyi és
és a városban mûködô részt pedig Erdélyt a Felvidékkel és kereskedelmi életének meghatározó
kutatóintézetekben folyó Lengyelországgal összekötô kereske- helyszínévé vált; az orvosképzést és a
magas szintû delmi útvonal mentén fontos köz- gyógyítást egyaránt szolgáló klinikája
tevékenység hazánk ponttá emelte a települést. pedig a keleti országrész egészség-
egyik tudományos Kétszázezret meghaladó lélekszá- ügyi központjává avatja.
központjának rangjára mával Magyarország második legna- Írásos forrásainkban a XIII. század
emelte. Debrecen gyobb városa a fôvárostól 224 kilomé- elején felbukkanó, késôbb több falut
a református teológiai ter távolságra fekszik. Budapestrôl a magába olvasztó Debrecen 1361-ben
oktatás fellegvára, 4-es fôúton, illetve az M3-as autópá- már mezôváros, s egyben a Debrece-
a reformáció óta lyáról Füzesabonynál letérve, a Hor- ni Dósa család kezén jelentôs uradal-
a kálvini hit erôs tobágyon keresztül vezetô 33-as fô- mi központ. Bihar megyéhez számí-
bástyája, úton közelíthetô meg. 2000-ben foly- tották, de különösen a XVI. századtól
a magyarországi tatódott az M3-as autópálya építése, a kezdve olyan tényleges, majd jogilag
reformátusság tervek szerint 2002-ben eléri Polgárt, is biztosított kiváltságok birtokába ju-
legjelentôsebb központja ahonnan a 35-ös út vezet a hajdú-bi- tott, amelyek nagyfokú függetlensé-
– a „kálvinista Róma” –; hari megyeszékhelyre. A város Kelet- get eredményeztek. 1693-ban szabad
de újabban Magyarország egyik legfontosabb királyi város lett, s így olyan törvény-
római katolikus vasúti csomópontja a Budapest–Zá- hatóság, amelynek vármegyei függé-
püspöki székhely is. hony fôvonalon, amelyen InterCity- se csak alaki. Rendkívül nagy gondot
járatok kínálnak kényelmes utazási le- fordított arra, hogy az állattenyésztést
hetôséget Debrecen és a fôváros kö- és az állatkereskedelmet szolgáló ha-
zött. Autóbusz-pályaudvaráról a szom- tárát növelje. Ezt a folyamatot a XVI.
szédos megyék székhelyein kívül a és XVII. században felgyorsította a tö-

14
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
rök hódoltság, hiszen a környékbeli
települések jelentôs része elpusztult,
a megmaradt lakosság Debrecenbe
költözött, az elhagyott területek pedig
a város határát gyarapították.
Debrecen címerének legelsô ismert
változata 1560-ban bukkan fel. A kô-
be vésett, pajzsba foglalt címerkép
húsvéti bárányt ábrázol, amely fel-
emelt jobb elsô lábával húsvéti zászlót
tart, fejét hátra fordítva. A gyakori –
például Bánffyhunyad és Szentendre
címerében is fellelhetô – Agnus Dei
(Isten Báránya)-ábrázolás miatt is in-
dokolttá vált Debrecen címerének kü-
lönös jegyekkel való kiegészítése,
amelyre I. Lipót idejében – a szabad
királyi városi rangra emeléskor – kü-
lönösen jó lehetôség kínálkozott. Az
ekkor (1693) kapott adománylevél-
ben rögzítették Debrecen ma is hasz-
nálatos címerét. A csücskös talpú
pajzs alsó harmadában, hármas dom-
borulatú mezôn a fent leírt bárány A fôtéri szökôkút,
hátsó és bal elsô lábával egy-egy ki- középpontjában a
nyitott könyvön áll, feje körül arany város jelképével,
színnel ábrázolva a szentség glóriája. a fônixmadárral
A két könyv utalás a Biblia két részé-
re, az Ó- és az Újtestamentumra, de rí-
mel arra a szerepre is, amelyet Debre- A debreceni vásárok
cen a magyarországi protestantizmus, nemzetközi hírûek
és általában a magyar kulturális élet- voltak, s ez mondható
ben betöltött. el a messze földön
A már századok óta sajátos fejlôdési híres debreceni
úton járó mezôváros helyzetében a tö- mesterségekrôl is,
rök hódoltság fokozatosan teremtett új a posztómetszôkrôl,
minôségi állapotot, amelyet a Török szabókról, takácsokról,
család kihalta és Várad török kézre ke- gombkötôkrôl,
rülte (1660) még inkább felerôsített. A a vargákról, csizma-
református hitre tért, és a három hata- diákról, tímárokról,
lom ütközôpontján fekvô város befo- szûcsökrôl,
lyása országos méretekben is jelentôs a kötélverôkrôl,
lett, köszönhetôen gazdaságának, kéz- lakat-, kerék-
mûiparának, kultúrájának és kollégiu- és kocsigyártókról,
mának. A XVI. és XVII. században a tu- csiszárokról,
datos birtokszerzési politika révén ala- szappanfôzôkrôl
15

A város oktatási kult ki Debrecen óriási kiterjedésû –
hagyományaira egészen a Tiszáig nyúló – határa,
emlékeztet amely a város fejlôdésének kellô gaz-
a kollégiumban látható dasági hátteret biztosított. Bár szabad
iskolatörténeti kiállítás királyi városi rangot csak 1693-ban
nyert, a XVII. század folyamán e jogo-
kat már gyakorolta, s e szellemben
mûködött a városi önkormányzat és a
városvezetés is. Sajátos földrajzi hely-
zete pedig nemcsak lehetôvé, de szük-
ségszerûvé is tette, hogy szinte önálló
Annak ellenére, hogy külkapcsolatokat építsen ki Sztam-
a történelmi debreceni bultól Bécsig. Arisztokratikus, valláser-
határt 1952-ben kölcsi alapon mûködô, kálvinista szi-
feldarabolták, térségi gorúságú városvezetése mindenkor a
szerepe az utóbbi közösség érdekeit tartotta szem elôtt, s
évtizedekben ipara, azt hathatósan védelmezte is.
kereskedelme Várad visszafoglalása (1692) merô-
és nem utolsósorban ben új helyzetet teremtett, amennyi-
adminisztrációs központ ben a város ismét egyértelmûen a ma-
volta miatt növekedett. gyar királyság fennhatósága alá ke-
2000-ben, az ország rült. Úgy képzelték megôrizni a város
területének hét régióba addigi jelentôségét, ha megszerzik a
szervezésekor Debrecen szabad királyi városi rangot, amely a
méltán lett formálisan városvezetés jelentôs anyagi és erköl-
is a Hajdú-Bihar, csi áldozatvállalásával sikerült is. 1711
Jász-Nagykun-Szolnok után kizárólagos protestáns kálvinista
és Szabolcs-Szatmár- jellegét kénytelen volt ugyan feladni,
Bereg megyét magába de változatlanul a hazai református-
foglaló észak-alföldi ság fellegvára maradt, s diákjai
régió központja. peregrinációja (külföldi tanulmányút-
16
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
jai) révén a nyugati – elsôsorban pro-
testáns – eszmék befogadásának leg-
fontosabb hazai színtere volt. A kollé-
giumán keresztül, s kiterjedt particulái
(fiókiskolái) által szellemisége a legki-
sebb református közösségben is meg-
jelent. Városi autonómiáját a bécsi ud-
var centralizáló törekvéseivel szem-
ben rendre védelmezni kényszerült,
ugyanakkor jelen volt a magyar Dié-
tán. Fontos változás volt, hogy a XVII.
században felhalmozódott kereske-
delmi tôke jelentôs része feudális
földbirtokokba vándorolt át, amely
közvetve visszahatott a város gazda-
sági életére. Ezt a fajta konzervativiz-
must sokan és joggal támadták, mégis
a magyar értékek olyan átmentését
tette lehetôvé, amely nélkül a magyar-
ság egésze lett volna szegényebb.
1849-ben – Pest-Buda feladása után
– egy ideig a szabadságharc fôvárosa,
a Függetlenségi Nyilatkozat kikiáltá-
sának színhelye. A város következe-
tes Kossuth-kultusza ezzel is magya-
rázható. A II. világháború utolsó idô-
szakában néhány hónapon át Debre-
cen még egyszer betöltötte az ország
fôvárosának szerepét: 1944. decem-
ber 21-én itt ült össze az Ideiglenes
Nemzetgyûlés.
Az addig Biharhoz számított telepü-
lésnek a vármegyei székhelyi rang
(1876) új vonzáskört biztosított, és ez
a szerepe gazdasági, kereskedelmi és
kulturális fejlôdésének újabb lendüle-
tet adott. Gyakorlatilag a dualizmus
korában épült ki mai belvárosa, s új
egyeteme révén az 1920-as, 1930-as
években vonzása tovább nôtt, tiszán-
túli vezetô szerepe ekkor már vitatha-
tatlan. 1950-tôl Hajdú-Bihar megye
székhelye. A sajátos vidékfejlesztési
politika következtében, a kistelepülé-
sek háttérbe szorulásával párhuzamo-
san, lélekszáma rohamosan nôtt, nap-
jainkban több mint 200 000 fô.
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

A PIAC UTCA ÉS KÖRNYÉKE készítette a város nagy szobrászmûvé-

sze, Medgyessy Ferenc. A másfélsze-
Debrecen egyik jellegzetessége a szo- res életnagyságú szobor a forradalmár
katlanul széles fôutca, a Piac utca, Petôfit szavalás közben ábrázolja.
amely a vasútállomástól a Nagytemp- Jobb kezét magasra lendíti, míg jobb
lomig, a Petôfi tértôl a Kossuth térig lába nyugalomban marad. E szándé-
vezet. A fôutca a rendszerváltozáskor kosan nem hagyományos testtartás
kapta vissza eredeti nevét, amely ko- fokozza a szobor dinamizmusát.
rábbi funkciójára utal: valamikor piac A tér és az Iparkamara utca sarkán
mûködött itt, ez volt a város minden- áll az 1910–11-ben a Kereskedelmi és
napi életének nyüzsgô központja. Az Iparkamara székházának készült épü-
ezredforduló éveiben belvárosi kor- let, amelynek díszei az eklektika stílu-
zóvá, a debreceniek és az ide érkezô sának megfelelôen, a ház rendelteté-
vendégek találkozóhelyévé alakulva séhez híven a magyar ipar, kereske-
próbálja visszanyerni, immár a XXI. delem és mezôgazdaság együttesét
század igényeit kielégítve, eredeti fejezik ki. A szobrászati díszek alkotó-
funkcióját. 2000 nyarán kezdôdött el a ja Betlen Gyula. A ház ma a polgár- Domanovszky Endre
nagyszabású átalakítás, amelynek leg- mesteri hivatal intézményeinek ad freskója a Nagyállomás
fontosabb eleme a Nagytemplomtól a otthont. várócsarnokában
Kossuth utcáig terjedô szakasz közúti
forgalom elôli lezárása, sétálóutcává
alakítása volt.
Aki nem vonattal érkezik a városba,
annak is érdemes néhány percre be-
térnie a Nagyállomás épületébe – itt
kezdjük ismerkedésünket a debreceni
látnivalókkal. A II. világháborúban le-
bombázott vasútállomás helyén 1961-
ben adták át a ma is mûködô épületet,
amelynek várócsarnokában – a keleti
és a nyugati falon – található Doma-
novszky Endre két nagyméretû
(egyenként 6,8×12,6 m) sgraffitója. A
faliképek témája a város és a környék
életéhez kapcsolódik: a debreceni
nagyvásár és a debreceni ötösfogat
sokfigurás jelenetei visszafogott, de
mégis hatásos színvilágukkal jól érzé-
keltetik a cívisváros egykori valóságá-
nak hétköznapjait. Mindkét téma a
tárgy sajátos hírneve miatt azonnal ért-
hetô a nem debreceniek számára is.
A Nagyállomás elôtti tér maga is az
1945-ben lebombázott városrész ren-
dezésekor keletkezett. A tér névadó-
jának, Petôfi Sándornak a szobrát a
szabadságharc centenáriumán (1948)

17

A Petôfi térrôl a Piac utca bal olda-
lán indulunk a Nagytemplom irányá-
ba. Elôször az Arany János utca torko-
latánál állunk meg, amelynek két ol-
A hagymakupolás dalán egy-egy érdekes épületet látha-
toronysisakot 1909-ben tunk. Az 53–55 sz. alatt áll az egykori
egy szélvihar letépte. Hungária étterem (ma MacDonald’s),
A kupolát nem állították amelynek legmagasabb csúcsán szár-
helyre, a tornyot nyas botot tartó, s jobb lábára támasz-
a ma is látható kodó Merkúr-szobrot láthatunk,
bástyaszerû kiképzéssel amely a kereskedelem szimbóluma is.
zárták le – innen Az 51. sz. alatti ház egyetlen megma-
a Csonkatemplom radt debreceni képviselôje a roman-
elnevezés tikus stílusú lakóházaknak – 1874-ben
18
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
Csanak József kereskedô építtette
Skalnitzky Antal tervei alapján,
Vecsey Imre építômesterrel. Nem
messze innen érjük el a valamikori Hi-
telbank épületét (45. sz.), amelynek
homlokzatát Lux Alice négy bronz-
szobra díszíti, jelképesen testesítve
meg az Ipart, a Kereskedelmet, a Me-
zôgazdaságot és a Szorgalmat. Az
épület rendeltetéséhez tervezett alle-
gorikus szobrokat a mûvésznô jelké-
pes tárgyakkal (üllô, kalapács, sarló,
búzakéve, kaptár) teszi érthetôvé.
A Piac utca és a Széchenyi utca sar-
kán emelkedik Debrecen legrégibb
református temploma, az ún. Kis -
templom, vagy ahogyan a helybéliek
nevezik, a Csonkatemplom. Helyén
bizonyíthatóan a XVII. század dereka
óta egyházi építmény állott, amely
sok viszontagság után 1719 nyarán le-
égett. A hívek adakozása és Báthori
Szabó András gazdag kereskedô vég-
rendeleti hagyatéka tette lehetôvé az
építkezés anyagi fedezetének elôte-
remtését. A terveket Burainer Boldi-
zsár építômester készítette. A mély,
ingoványos talaj miatt az alapokat
1720 tavaszán tölgyfa gerendarácsra
rakták, s még ebben az évben elké-
szült a háromhajós templomcsarnok
keresztboltozatos lezárása. A torony-
rész építése a hajóval egy idôben kez-
dôdött, s a négyszintes, hagymasisak-
kal fedett torony 1726-ban készült el.
Alapozási gondok miatt a templom
számos javításon ment keresztül, s
közben az utca járószintje is lényege-
sen feltöltôdött. 1790-ben készült az
igen szép megmunkálású, rokokó
szószék és a hangfogó korona, s ek-
kor építették be az északi oldalon a
tér jobb kihasználására a karzatot.
1876-ban, neoromán stílusban, ro-
mantikus felfogásban átalakították, s
ez a mai napig meghatározza az ere-
detileg barokk stílusban épült temp-
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

lom külsô megjelenését. Ekkor bon- ma koncerteknek, egyéb nagyrendez-

tották el kôkerítését, s ekkor vágták a vényeknek helyet adó Bartók Terem.
toronytestbe a Piac utca felôli fôbejá- A bejárat közelében található Hajós
ratot. Itt belépve a templomhajóba, ti- Alfrédnek, elsô olimpiai bajnokunk-
zenöt lépcsôn haladunk lefelé, jól ér- nak, az épület tervezôjének másfélsze-
zékelve a környezô utcák csaknem res életnagyságú bronz mellszobra. Az
kétméteres feltöltését. Ugyancsak ek- 1976-ban épített új szárny építészeti- Az Arany Bika Szálló
kor erôsítették meg a templomhajó fa- esztétikai szempontból vitatható mó- eklektikus stílusú
lát kívülrôl támpillérekkel. A templom don kapcsolódik a régihez. épülete a város egyik
falai között hangzott el 1860. január (Ez egyébként elmondható a Piac jelképe. Gazdag
11-én a császári önkényuralom elleni utca egészére is: a döntôen a XIX–XX. épületdíszeit egy olasz
elsô nyilvános tiltakozás. Ezt az ese- század fordulóján eklektikus stílusban épületszobrász-csoport
ményt a templom falán emléktábla épült, többemeletes házak egységes készítette gyorsan,
adja tudtunkra. hangulatát nagymértékben rontják a és nagy mennyiségben
Mielôtt tovább mennénk a Piac ut-
cán a Nagytemplom felé, kanyarod-
junk be a Széchenyi utcába. A 6. sz.
alatt található az az 1690 körül épült
lakóház, amely a XVIII. század elején
a város elsô postaállomása volt – erre
emlékeztet a ma a házban mûködô
Régi Posta étterem elnevezése. Itt
szállt meg inkognitóban 1714. no-
vember 16-án XII. Károly svéd király,
aki a vesztes poltavai csata után ka-
landos úton, Törökországon keresztül
tért vissza hazájába. A ház falán lévô
emléktábla Füredi Richárd alkotása.
A Piac utca és a Széchenyi utca sar-
kán, a Csonkatemplommal átellenben
álló, az 1820-as évek hangulatát idézô
épület emeleti részén ülésezett 1849-
ben a fôrendiház. Az eseményre már-
ványtábla emlékeztet a lépcsôház
földszinti bejárójában.
Innen rövid sétával – immár a kor-
zón járva – érkezünk a Nagytemplom
elôtti Kossuth térre, amelynek nyugati
oldalán találjuk az Arany Bika Szálló
hatalmas tömbjét. Az eredeti szálló
1913–14-ben épült Hajós Alfréd és Vil-
lányi Lajos terve alapján. Maga a telek
egy gazdag debreceni polgár, Bika Bá-
lint adománya révén évszázadok óta a
városé volt, s itt korábban is vendégfo-
gadó állt. Az épületen belül külön em-
lítést érdemel az emeleti díszterem, a

19
 DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

A Nagytemplom elôtt meggondolatlanul „közbeépített”, úgy- A Kossuth téren áll Margó Ede és
álló szoborcsoport nevezett modern épületek, amelyek Pongrácz Szigfrid Kossuth szoborcso-
talapzatának központi tervezôi és megrendelôi számára látha- portja. A hátterét adó Nagytemplom
helyén a szónokló tóan nem volt különösebben fontos mintegy hitelesíti a mondanivalót.
Kossuth alakja szempont az építészeti-esztétikai össz- Az Arany Bikával szemben nyílik a
emelkedik a tér fölé, hang megtartása. Az Arany Bika új Piac utcából a város egyik történelmi
tôle jobbra szárnya mellett ezt példázza a szom- nevû utcája, az egykor mesterségüket
Szacsvay Imre, szédságában álló Unió Áruház, még in- itt ûzô gubacsapókról elnevezett Csa-
a képviselôház jegyzôje, kább a Szent Anna utca sarkán, a pó utca. A csapók eredetileg a gyapjú
Perényi Zsigmond, 42–48. szám alatti irodaház, amelyben tisztításával, elôkészítésével foglal-
a fôrendiház elnöke, ma az adóhivatal mûködik, de eredeti- koztak, e mesterség speciális változa-
s a debreceniek leg a megyei tanács székházának ta a gubacsapás, a hosszú fürtû gyap-
híres papja, épült; különösképpen pedig a 32–36. jú ruhadarab készítése. Bal oldalon,
Könyves Tóth Mihály. szám alatti Centrum Áruház. Szeren- nem messze a fôutcától a Kodály Zol-
Késôbbi mártíromságuk csére akad jó példa is: a Kertai László tán Zenemûvészeti Szakközépiskola
aláhúzza a kompozíció által tervezett Kálvin téri üzletközpont épületét kell feltétlenül megtekinte-
drámaiságát. 1980-as években elkészült, Udvarház- nünk. A Csapó és a Vár utca sarkán ál-
A másik oldalon nak is nevezett épületegyüttese har- ló házat 1894-ben építették, s 1927-
az édesanyjától búcsúzó, monikus folytatása a Kossuth tér keleti ben bôvítették kétemeletesre. Az
zászlót tartó honvéd oldalán húzódó házsornak, és korsze- egyik elsô vidéki zenede nagytermé-
alakja a magyar nép rû szerkezeti megoldásaival sem képez nek falát Mirkovszky Géza freskói dí-
önvédelmi zavaró kontrasztot a tôle csak néhány szítik, jelképes alakokkal keltve életre
erôfeszítését méternyire álló Nagytemplommal. A a zene világát.
testesíti meg. legújabb példa pedig az Udvarházhoz Visszatérve a Piac utcára, a Csapó
északon csat- utca déli sarkán találjuk az egykori Al-
lakozó Új Vá- földi Palota jól formált, jellegzetes
rosháza: a ko- épülettömbjét, majd ezen az oldalon
rábbi, fantázi- vissza, a Nagyállomás felé haladva, a
átlan irodaház 20–22. sz. alatt a városházát. Az egy-
ötletes építé- emeletes, klasszicista épület Povolny
szeti megol- Ferenc tervei alapján az 1840-es évek-
dásokkal ka- ben épült, timpanonjában a város cí-
pott új, látvá- mere látható. A portikusz (a fôbejárat
nyos homlok- elôtti árkád) fölött az emeleten, a
zatot 2000- homlokzati síkból kiemelve található a
ben, bizonyí- díszterem, maga a ház négyszög alap-
tékaként an- rajzú. Az épület várostörténeti szem-
nak, hogy kel- pontból rendkívül fontos szerepet ját-
lô szándékkal, szott 1849-ben, hiszen itt volt Kossuth
hozzáértéssel Lajos szállása, s itt mûködött a Honvé-
a városkép delmi Bizottmány hivatala is. A köz-
apró színfolt- gyûlési terem bejárata elôtt találjuk
jaivá tehetôk a Marton László ötnegyedes nagyságú
korábban ké- Kossuth mellszobrát. A közgyûlési te-
szült “mo- rem festményei Debrecen alapítását,
dern”, csúf Kossuth, Rákóczi és Széchenyi emlé-
épületek is.) két örökítik meg.

20
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
A városháza déli oldalán, a Széche-
nyi utcával szemben nyílik az egykori
Cegléd utca, a mai Kossuth utca, ame-
lyen több nevezetességet is érdemes
megtekintenünk. Debrecen egyik leg-
szebb épülete a 10. sz. alatt álló Csoko-
nai Színház, amelyet 1865-ben emeltek
Skalnitzky Antal tervei alapján.
A szomszédságában álló volt Pénz-
ügyi Palota eklektikus épülete
1911–12-ben épült Bobula János ter-
vei alapján. A polgármesteri hivatal
irodáinak – egyebek között házasság-
kötô teremnek – helyet adó épület ka-
pubejárójában díszes, dombormûves,
leeresztett zászlót tartó kuruc vitéz ké-
pével díszített emléktábla adja tudtul,
hogy itt állott Komáromi Csipkés
György debreceni fôbíró háza, amely-
ben a szatmári békét elôkészítô tár-
gyalások folytak. A relief Tóth András
szobrászmûvész, a költô Tóth Árpád
édesapjának az alkotása, s eredetileg
az akkor még álló Komáromi Csipkés-
házra készült.
Itt jegyezzük meg, hogy Debrecen
történetében két Komáromi Csipkés
György játszott fontos szerepet. Az
apa 1628 és 1678 között élt, neves
bibliafordító, szobra az egyetem fô-
épülete elôtti parkban áll. A nevét vi-
selô fia kereskedô, majd Bihar várme-
gye alispánja és Debrecen fôbírája –
tehát az ô házáról esik itt szó –, szüle-
tési évét nem ismerjük, de azt tudjuk,
hogy 1730 körül halt meg.
A szomszédos ház a megyei rend-
ôr-fôkapitányság magyaros ízlésû,
szecessziós épülete, amelyet Borsos
József tervezett. Külsô megjelenését a
hódmezôvásárhelyi majolika gazdag
alkalmazása teszi ünnepélyessé. A fô-
bejárat fölött Debrecen szabad királyi
város címere látható.
A rendôr-fôkapitányságtól nem
messze, az utca tengelyében áll az a
neogótikus templom, amelyet dísz-
burkolatának színe alapján „Veres A Szent Anna-
templomnak” is neveznek. Pecz Samu plébániatemplom
tervei alapján 1886–87-ben épült, s belseje
azon ritka református templomok kö- gazdagon díszített.
zé tartozik, amelyek gazdagon alkal- A neobarokk szószék
maztak festett ornamenseket, díszít- és a fôoltár
ményeket és bibliai jeleneteket. A ku- az Oberbauer cég
pola felsô része a csillagos eget utá- munkája
nozza. A festményeket Haranghy Je-
nô készítette 1937-ben.
A templomtól ismét a Piac utca felé
indulunk, majd a színházzal szemben,
a hangulatos, jármûvek elôl elzárt Bat-
thyány utcán sétálunk át a Szent Anna
utcára. Az átellenes sarkon magaso- A korabeli viszonyokat
dik a Szent Anna-plébániatemplom, jellemzi, hogy amikor
amely a Debrecen–Nyíregyházi Egy- kétévi szolgálat után
házmegye 1993-ban történt megalapí- az elsô plébános váradi
tásával székesegyházi rangra emelke- kanonok lett,
dett. A református Debrecen a szabad Csáky püspök
királyi városi rang elnyerésekor – an- megkérdezte tôle:
nak feltételeként – kénytelen volt a ró- „Hány kálvinistát
mai katolikusoknak templomhelyet térített meg?”
kijelölni. A templom a XVIII. század „Én ugyan egyet sem –
elsô felében (1719–1746) Csáky Imre válaszolta a kanonok,
váradi püspök hathatós támogatásával majd hozzátette: –
meglehetôsen lassan épült, s torony Mégis gratulálhat
nélkül készült el. A mai, városképi Eminenciád, hogy
szempontból is jelentôs kettôs torony két évig ott lakván,
Povolny Ferenc tervei alapján, copf én át nem téríttettem.”
21
 DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

szebbike az Angyali üdvözlet – és az

oszlopdíszeket Lohr Ferenc készítette.
A templomtól ismét a fôutca felé
tartunk. Rövid séta után a Szent Anna
utca déli oldalán befordulunk a Nagy-
Gál István utcára, ahol a 25. sz. alatt
találjuk az ún. Tímár-házat, amely
Debrecen egyik jellegzetes mestersé-
gének, a tímárságnak az emlékanya-
gát mutatja be az érdeklôdônek.
(Ez a rövid utca a keleti városrészt érintô
út- és lakótelep-építések nyomán keletke-
zett, valamikor itt, a Szent Anna utcánál ért
véget a vasútállomás közelében induló,
ma is létezô Tímár utca. Ez a magyarázata
annak, hogy a Tímár-ház ma nem a Tímár
utcán található.) Ez egyben az élô népmû-
vészet háza is, idôszaki kiállításai mai
mestereknek adnak bemutatkozási lehe-
tôséget. Mûhelyeiben – csipkeverô, fafara-
gó, hímzô, szûrrátétes, vesszôfonó, kádár,
bôrmûves, fazekas, szövô – kedden és
szerdán élô népmûvészeti bemutatót lát-
hat az érdeklôdô, a népmûvészeti boltban
pedig meg is vásárolhatja az itt készülô
tárgyakat.
A Csokonai Színház stílusban, 1834-ben egészítette ki az Nyitva: keddtôl péntekig 10–18 óráig,
a Kossuth utcán, épületet, amely ekkor nyerte el végle- szombaton 10–14 óráig.
az utcafronttól beljebb ges homlokzati kialakítását is. A Tel.: 52/368-857.
álló épülete a hazai templom mûvészileg talán legna- A Szent Anna utcán visszatérünk a
romantikus építészet gyobb értéke Calasanzi Szent József- Piac utcára. A sarkon álló banképület
kiemelkedô alkotása, nek, a piarista rend alapítójának a má- mellett, az 54. sz. alatt találjuk a sze-
amely mór–bizánci sodik oltárnál álló, gazdagon faragott cessziós stílusban épült megyeházát,
elemek felhasználásával barokk keretbe foglalt szobra. amely Bálint Zoltán és Jámbor Lajos
készült. Az elhelyezés A Kossuth utcához hasonlóan, a ve- magyaros ízlésû tervei alapján épült
bensôséges hangulatot le párhuzamos Szent Anna utca tenge- 1911-ben. Az épület helyén állott az a
teremt, mintegy utalva lyében, a fôutcától közel azonos távol- Fehér Ló fogadó, amelynek udvarán
arra, hogy itt a mûvészet ságra ugyancsak áll egy templom. Az 1798-ban Wesselényi Miklós Nemzeti
szentélye áll. Attila téren emelkedik a centrális szer- Játékszín Társasága az elsô színi elô-
A szobrokkal gazdagon kesztésû, a bizánci építészet hagyo- adást tartotta a városban. Az eseményt
díszített épület mányaira utaló kupolás görög kato- emléktábla adja tudtul. A levelekkel,
az egyetemes likus templom, amely Bobula János palmettás díszekkel, pirogránittal gaz-
és a magyar színházi élet tervei alapján készült 1910-ben. Érde- dagon ékesített, jó ritmusú épület má-
nagyjait idézi, s a város kességnek számít, hogy az épület sodik emeletének homlokzatán, a
kulturális életének szerkezeti megoldása miatt a szoká- dísztermi ablakok két oldalán egy-egy
ma is egyik meghatározó soktól eltérôen nem találunk ikonosz- hajdúvitéz áll; fenn, a tetôzet köze-
központja. táziont. A freskókat – amelyek leg- pén, a huszártoronyból kiemelkedve

22
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
ugyancsak hajdúvitézt látunk. Az ab-
lakok, a tetôzet, a kapualj, az erkély
díszei és figurái a pécsi Zsolnay-gyár
termékei. Különösen gazdagon díszí-
tett a közgyûlési terem, amelyet az
1876-ban megszervezett Hajdú vár-
megye településeinek címerei díszíte-
nek. A színes üvegablakok Kernstok
Károly alkotásai, a honfoglaló hét ve-
zért ábrázolják. A központi helyen ál-
ló Árpád alakja a II. világháborúban
megsérült, ma már helyreállítva teljes
pompájában emeli a terem méltósá-
gát. Az üvegablakok mûvészi értéke
ugyancsak kiemelkedô.
Piac utcai sétánkat az 58. sz. alatt fe-
jezzük be: a falon emléktábla hívja fel
a figyelmünket arra, hogy egykor itt
állt Fazekas Mihálynak, a Ludas Matyi
szerzôjének a háza.
A NAGYTEMPLOM
ÉS A KOLLÉGIUM
Debrecen tulajdonképpeni szíve a
Nagytemplom, a Kálvin tér és a Refor-
mátus Kollégium környéke.
A Piac utca tengelyében álló Nagy-
templom Debrecen jelképe, 1849. áp-
rilis 14-én a Habsburgok trónfosztását
kimondó Függetlenségi Nyilatkozat
kikiáltásának helyszíne. Itt már a kö-
zépkor óta templom állott, amely a re-
formáció óta a reformátusoké. A góti-
kus stílusú András-templom 1802-ben
a város nagy részével együtt leégett, s
ekkor új templom építését határozták
el, a megmaradt falrészletek lehetô-
ség szerinti felhasználásával.
Az új Nagytemplom építését elfoga- A Nagytemplom
dott építési terv nélkül kezdték el monumentális fôhajója
23

1805. április 8-án. A tervezô Péchy Mi-
hálynak bizony elég bosszúságot
okozott a sok aggályoskodás, amely
ôt a terv folytonos változtatására
kényszerítette. 1810-ben a templom
falait tíz öl magasságban felrakták,
1813-ban a bolthajtásokon dolgoztak,
1816-ban pedig a tornyok már 16 öl
magasságban voltak. (Okkal valószí-
nûsítve, hogy többféle öl közül a ke-
rekítve 190 cm-nek megfelelô bécsi
ölt használták mértékegységként, így
a torony akkori magassága mintegy
30 méternyire becsülhetô.) Tudjuk azt
is, hogy a nyugati (szembôl nézve bal
oldali) templomtorony 1818-ban ké-
szült el, s arra ünnepélyes külsôségek
között „Rézbôl készült és arannyal
ékesített Gomb, Vitorla és Csillag téte-
tett”, s a templomtorony gombjában –
régi szokás szerint – emlékeztetô írást
A Református Kollégium helyeztek el. A keleti torony építése
homlokzata 1821. augusztus 6-án fejezôdött be.
24
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
Péchy eredeti tervében szereplô ku-
pola elhagyása miatt a két torony közt
bántó üresség keletkezett, amelyre az
építtetôk a munkálatok elvégzése után
döbbentek rá. Ezért 1823–24-ben a
timpanon mögött ún. frontgalériát
emeltek, balusztersorral és kôvázák-
kal díszítve. Mindkét motívumot
Péchy eredeti tervébôl kölcsönözték.
A középkori részeket is felhasználó
Nagytemplom várostörténeti jelentô-
sége igen nagy. Nemcsak Debrecen
jelképe, hanem a magyar református-
ságé is. Újabban a középkori András-
templom és a Verestorony alapjainak
régészeti bemutatása, láthatóvá tétele
(a Nagytemplom nyugati oldalánál)
még inkább aláhúzza az épület gyö-
kereinek középkori eredetét.
A hatalmas épület 55 méter hosszú,
csaknem 15 méter széles fôhajója kö-
zépkori alapokon áll, a kereszthajó
hossza 38, szélessége valamivel több,
mint 14 méter, a két torony 61 méter
magas. Amennyire impozáns látványt
nyújt a Piac utcát lezáró monumentá-
lis épülettömb, éppen annyira lenyû-
gözi a látogatót puritán egyszerûségé-
vel a tágas, boltozatos belsô tér. A dú-
san aranyozott empire stílusú szószék
Kiss Sámuel terve alapján a pesti
Vogel Sebestyén munkája, egyike Ma-
gyarország legszebb hasonló emléke-
inek. Az úrasztalát és a padokat Do-
hányosi József debreceni mester ké-
szítette.
A Nagytemplom nemzeti történel-
münk egyik kegyeleti helye is. Itt kiál-
tották ki 1849. április 14-én Magyaror-
szág függetlenségét, s választották
meg kormányzó elnökké Kossuth La-
jost. Kossuth ekkor használt széke az-
óta is a Nagytemplom féltve ôrzött
ereklyéje, amely elôtt minden látoga-
tó eltölt egy-egy meghatott percet.
Aki nem riad vissza a fizikai próbaté-
teltôl, a mintegy 260 lépcsôfok meg-
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
mászásától, feltétlenül menjen fel a
nyugati toronyba, amelybôl páratlan
kilátás nyílik a városra. Lépcsômászás
közben vethetünk egy pillantást a Rá-
kóczi-harangra is, amely ugyancsak
megrongálódott az 1802-es tûzvész-
ben, de 1873-ban újraöntötték, s elhe-
lyezték az új templom tornyában. Az
eredeti harangot, amelyet a harminc-
éves háború ágyúiból öntöttek, I. Rá-
kóczi György erdélyi fejedelem ado-
mányozta a debrecenieknek. Ha al-
kalmunk nyílik rá, ne mulasszunk el
meghallgatni egy hangversenyt a
Nagytemplomban: páratlan élmény-
ben lehet részünk, amint a közelmúlt-
ban felújított orgona hangjai betöltik a
hatalmas teret.
Látogatható: április 1.–szeptember 30-ig
hétfôtôl péntekig 9–16 óráig, szomba-
ton 9–13 óráig, vasárnap 11–15 óráig.
Október 1.–március 31-ig hétfôtôl pén-
tekig 9–15 óráig, szombaton, vasárnap
változatlan. A nyitva tartás egyházi szer-
tartás, rendezvény esetén módosulhat!
A Nagytemplom háta mögött talál- Az emeleten
juk a reformátusok ôsi kollégiumát. A különleges látványosság
kollégium épülete az 1802-es tûzvész- a Nagykönyvtár, amely
kor szintén elpusztult. Már korábban tudományos
készültek tervek új kollégium építésé- jelentôségén túl
re, s azt az új helyzetben Péchy Mi- muzeális értékû
hály az anyagi lehetôségekhez alakí- könyvanyaggal
totta. A pénzügyi fedezet elôteremté- és belsô berendezéssel
sére országos adakozás indult, amirôl büszkélkedhet
a kollégium homlokzati felirata tudó-
sítja az utókort: A HELV. VALLÁSTÉ-
TELT TARTÓ MAGYARORSZÁGI
EKKLÉSIÁK ÉS JÓLTÉVÔK ADAKO-
ZÁSÁBÓL ÉPÜLT MDCCCIII-tól
MDCCCXVI-ig.
A magyar klasszicista építészet e
nagyszerû alkotását a kiugró fél-
oszlopok és a timpanonnal elôreugró
rizalit teszi még ünnepélyesebbé. A
fôbejárat homlokzatát Nagy Sándor
János bronz dombormûvei díszítik.
Kettôs oszlopot hordozó széles táblán
Kálvin és Zwingli egymással szembe-
forduló alakja látható. A mellette lévô
oszlopon Arany János bronz dombor-
25

A Nagykönyvtárral mûvét találhatjuk, míg a Füvészkert
szemben léphetünk be utca felôl Csokonai Vitéz Mihály em-
a kollégium lékét örökítették meg. Ugyancsak a
oratóriumába, amely fôbejáraton látható Kölcsey Ferenc
az 1849-ben itt ülésezô portréja, Nagy Sándor János egyik
országgyûlésnek is legszebb alkotása. A sort Fazekas Mi-
otthont adott – hály és Móricz Zsigmond portréja
a padokon ma is egészíti ki. Medgyessy Ferenc bronz
réztáblák jelzik az akkor dombormûve a kollégium hôsi halot-
ott ülô képviselôk nevét. tainak, tanárainak és diákjainak állít
Az oratóriumban emléket.
állították ki A kollégiumban a földszinten gaz-
az András-templom dag egyháztörténeti és iskolatörténeti
1802-es leégésekor kiállítás látható, felidézve a reformá-
megsérült és lezuhant tus egyházi mûvészet és a református
Rákóczi-harang iskoláztatás hagyományait.
egy eredeti darabját A kereskedôváros iskolája a XVI. század-
ban már protestáns szellemû intézmény-
nek számított, jelentôségét egyre növelve
a XVIII. században „az ország iskolája-
ként” tartották számon. Felsorolni lehetet-
len, hogy a nemzet hány nagyszerû sze-
mélyisége indult a hírnév felé a kollégium
falai közül, de talán ennél is nagyobb ha-
tású volt a debreceni intézmény kisugár-
zása az egész magyar oktatásügyre. A tör-
ténelmi Magyarország negyven megyéjé-
bôl érkeztek ide diákok, s ezekben a me-
gyékben összesen 584 partikula, azaz fi-
ókiskola mûködött.
26
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
Az emeletre vezetô lépcsôfordulóban Bal-
tazár Dezsô püspök dombormûvét láthat-
juk, amely ugyancsak Nagy Sándor János
alkotása. Az emeleten különleges látvá-
nyosság a Nagykönyvtár.
A folyosón 1938 óta láthatók Gáborjáni
Szabó Kálmán freskói, amelyek részint a
református Debrecen múltját, részint az
1849-es eseményeket idézik. A debreceni
festô megörökítette a prédikáló Meliust, a
kollégium messze földön híres rézmetszô
diákjait, Csokonait a tanítványai körében,
a Habsburg-ház trónfosztásának jelenetét,
a Kossuth-bankók készítését, valamint az
elsô kollégiumi kántust, a ma is messze
földön híres énekkar elôdjét.
Visszatérve a földszintre, a folyosón Melius
egyszerû, mégis hatásos kô síremléke mel-
lett megyünk el, majd elhagyva a Péchy
tervezte fôépületet, négyszögletes udvarra
érünk. Az árkádsor keleti és nyugati részén
25 bronz dombormû látható, amelyek a
magyarországi reformátussághoz és a kol-
légiumhoz kötôdô nagyságok – például
Szegedi Kiss István, I. Rákóczi György,
Bethlen Gábor, Apafi Mihály, Maróthy
György, Hatvani István, Sinay Miklós –
emlékét idézik. A déli falon Ady erôteljes,
profilnézetû portréja, Beck Ö. Fülöp alko-
tása, mellette másik két portré Irinyi Já-
nost, a biztonsági gyufa feltalálóját és Irinyi
Józsefet, a szabadságharc egyik vezetô po-
litikusát ábrázolja. Nagy Sándor János
dombormûve Degenfeld József grófot, a
kollégium alapítványtevôjét jeleníti meg.
Több dombormû alkotója Medgyessy Fe-
renc: így Balogh Ferencé, Lugossy Józsefé,
Budai Ézsaiásé.
Az északi szárnyban kialakított díszterem-
hez vezetô lépcsô fordulójában 1883 óta
áll Huszár Adolf hatalmas emlékmûvének,
a pesti Duna-parton látható Petôfi-szobor-
nak a gipszmintája. A díszteremben törté-
neti értékû festmények fokozzák a hely
emelkedett szellemiségét.
Nyitva: keddtôl szombatig 9–17 óráig,
vasárnap 9–13 óráig.
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

A kollégium elôtti teret Bocskai Ist- A Csokonai-szobor,

ván egészalakos, kb. másfélszeres mögötte
életnagyságú szobra díszíti, amely a polgármesteri hivatal,
Holló Barnabás alkotása, s a budapes- ami jó példája annak,
ti szobornak a másodpéldánya. Külön hogyan lehet
érdekesség a szobor hajdúvitézekkel építészetileg megújítani
díszített talapzata, amely Debrecen egy „szocreál”
tragikus sorsú mûvészének, Tóth irodaházat
Andrásnak, a költô Tóth Árpád apjá-
nak az alkotása.
A Bocskai-szobor közelében talál-
juk a Gályarabok emlékoszlopát. A
mintegy öt méter magas obeliszk tete-
jén földgömböt, oldalán bronzgályát
láthatunk. Felirata: De Reyter Mihály A Hatvan utca
hollandi tengernagy, a szabadító. folytatásában,
1676. febr. 11. Az emlékmûvet özvegy a Kishegyesi útból
Hegyi Mihályné debreceni asszony jobbra nyílik
költségén emelték 1895-ben, a protes- a Dorottya utca, amely
tánsok által „gyászévtizedként” emle- Csokonai Vitéz Mihály
getett ellenreformációs üldözés ide- ismert mûvének
jén, 1675-ben hitükért gályarabságra fôszereplôjérôl kapta
hurcolt protestáns lelkészek emléké- a nevét. A névadás
re. Egyikük, Kocsi Csergô Bálint így Ha már láttuk Csokonai szobrát, te- nem véletlen:
emlékezett: „Negyvenegy személye- kintsük meg síremlékét is, elhagyva itt juthatunk el
ket indítottanak vala el, de csak har- egy idôre a belvárost. A Nagytemp- az egykori református
mincat vihetének el bennek Neapolis- lom elôtt a Hatvan utcára fordulva, a temetô területén álló
ba; mert hatot Teatéban hagytanak Tóth Árpád utca sarkán megállunk Csokonai-síremlékhez.
vala betegen, három elszökött vala, egy pillanatra, hogy a Fazekas Mihály A kor ízlésének
kettô ismét meghalt vala”. Gimnázium (44. sz.), elôcsarnokában megfelelô vasgúlát
II. János Pál pápa 1991-es debrece- megnézzük a névadó portréját, vala- Beregszászi Pál,
ni látogatásakor a vallási megbékélés mint Oláh Gábor és Tóth Árpád dom- a református kollégium
jegyében koszorút helyezett el az em- bormûvét. tanára tervezte,
lékoszlopnál. A Dorottya utca kivezet minket a az öntést pedig
A Kálvin tér legszebb ékessége Izsó Bartók Béla útra, amelynek belváros az Ungvár melletti,
Miklós Csokonai Vitéz Mihályt ábrá- felôli végéhez közeledve érjük el a turjaremetei öntödében
zoló szobra. Magyaros ruhában, zsi- Honvédtemetô utcát. A név jelzi, végezték. A hat méter
nóros mentében, lanttal a kezében, hogy az utca bal oldalán, az egykori magas, négyoldalú
szôlôtôke mellett jeleníti meg az temetô honvédek nyughelye volt: ma gúlán a következô
anakreoni dalok költôjét, mintegy az történelmi ihletettségû, kör alakú Csokonai-idézetet
ihlet pillanatában. A szobor 1867-ben Panteon, elôtte Marschalkó János Hal- olvashatjuk: „…
készült. A helyi hagyomány szerint a dokló oroszlánja ôrzi az 1849. augusz- a Músáknak szózatja
mûvész a költôt eredetileg vékonyabb tus 2-án, a debreceni csatában elesett a sírt is megrázkódtatja
testalkatúnak mintázta, de ez nem hôsök emlékét. A temetôben találtak … s életet fuvall
nyerte meg a debreceni cívisek tetszé- végsô nyughelyet az elsô és második belé…” Felirata szerint
sét, mondván, hogy ilyen sovány em- világháborúban hôsi halált halt ma- „hazafiak emelték”
ber nem élhetett Debrecenben. gyar és német katonák is. 1836-ban.

27
 DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

Az anekdota szerint A MÚZEUMTÓL A VIGADÓIG gott szobra a természettel együtt élô

a nagyváradi püspök ember jelképe, az elsô hazai Füvész-
Ambrozius kanonokot A Nagytemplom és a kollégium köze- könyv íróinak méltó emléke. A Déri
küldte Debrecenbe, lében, az egykori Pap tava helyén áll térre érve, annak keleti oldalán érde-
hogy visszatérítse a Déri Múzeum épülete. A Nagytemp- mes megszemlélnünk Cser Károly
a Tiszántúlra is eljutott lom elôl, annak nyugati oldalánál in- országépítô István királyunk emlékére
reformáció híveit. dulva a múzeum felé, álljunk meg egy készített reliefjét, s az ún. kôtárat, az
Küldetése átmeneti pillanatra a Füvészkert és a Múzeum egyszerû, alig díszített, de mégis hatá-
sikerrel járt, csak Bálint utca sarkán, a híres líciumfánál. Ör- sos XVI–XVIII. századi sírköveket.
papot nem tudta dögcérnának – Lycium halimifolium – A tér hangulatára Medgyessy Ferenc
meggyôzni. Ôk ketten is nevezik ezt a korábban a környé- nagyszabású szobrai nyomják rá bé-
a gyûlésrôl távozóban is ken egyáltalán nem ritka cserjefélét, lyegüket. A múzeum elôtti természe-
folytatták a vitát, amelynek kései, fává terebélyesedett tes mélyedésbe – ami valójában a ki-
s ennek hevében – ami egyébként csak egészen ritka szárított Pap tavának a medre – lép-
a kanonok letört esetben fordul elô – utódához egy- csôsor vezet le, a lépcsôsor két olda-
egy ágat az útszéli háztörténeti emlék fûzôdik. lán empire kagylókkal díszített me-
líciumbokorról, a földbe Továbbmegyünk a Füvészkert ut- dencét, tulajdonképpen csobogót ala-
szúrta, és így szólt: cán, elhagyjuk a Református Püspöki kítottak ki. A medencék felett Med-
„Akkor lesz valami az új Hivatal épületét, majd a Perényi utcá- gyessy Ferenc négy életnagyságúnál
hitbôl, amikor ez ra befordulva megállunk a Diószegi– nagyobb szobra: a heverô aktok a mú-
a földbe szúrt lícium Fazekas-emlékmûnél, amely a Refor- zeum szellemi tartalmának szimboli-
fává nô!” mátus Kollégium egykor itt elterülô kus megtestesítôi. A tér keleti oldala, a
Mire Bálint pap: füvészkertjének a dísze volt – az épít- Perényi utca felôl a sorban elsô a Nép-
„Akkor fa leszen”. kezések miatt felszámolt növénygyûj- rajz (kezében tülköt tartó férfiakt), a
A líciumfa kora mintegy temény funkcióját késôbb az egyetem következô a Mûvészet (nôalak, bal ke-
kétszáz évre becsülhetô, nagyerdei botanikus kertje vette át. zében kis szobormodellel), a lépcsô
mindazonáltal bármilyen Somogyi Sándor talapzattal egybefara- túloldalán a Tudomány (olvasó férfi-
jól is hangzik, a történet alak), végül a Régészet (gyönyörû nôi
nem tekinthetô alak, fürtös haja sapka alól kandikál
hitelesnek. Hiszen ki, kezében kôbalta). A Régészet nô-
a református hit több alakjában a mûvész testvérét mintázta
mint négy évszázados meg, míg a Néprajz allegóriájában ön-
múltra tekint vissza, magát. A négy szobor 1937-ben el-
efféle viták tehát aligha nyerte a párizsi világkiállítás nagydíját.
zajlottak kétszáz évvel A Déri tér múzeummal szemközti
ezelôtt. oldalán további három Medgyessy-
szobrot csodálhatunk meg: a délnyu-
gati sarkon Móricz Zsigmond ülô
alakját (ezt „magyar Buddhának” is
nevezik), aztán a Debreceni Vénuszt
és a Táncosnôt. A sort negyedikként
Debreczeny Tivadar bronzszobra, a
Merengô zárja – az ülô akt a nôi báj,
finomság és törékenység megtestesí-
tôje. A tér nyugati oldalán a Nemzeti
Bank épületének falát is Medgyessy
A híres líciumfa Ferenc reliefjei díszítik.

28
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

A Déri Múzeum épülete és gyûjte-

ménye a magyar nemzet egyik felbe-
csülhetetlen kincse. Építésére a köz-
vetlen okot a dúsgazdag mûgyûjtô,
Déri Frigyes nagyvonalú ajándékozá-
sa szolgáltatta, amellyel Debrecen
múzeumát egyszerre kiemelte a vidé-
ki múzeumok sorából, és országosan
is jelentôssé tette. Az építkezés Györ-
gyi Dénes és Münnich Aladár tervei
szerint 1926 februárjában kezdôdött, s
1928 tavaszára fejezôdött be, a kiállí-
tások 1930-ban nyíltak meg. Tekintet-
tel arra, hogy az épület eredetileg kul-
túrpalotának épült, a nagyterme külö-
nös gonddal készült, s jelenleg az
épülettôl függetlenül is mûemléki vé-
delem alatt áll. Az alapító Déri Frigyes
emlékét a díszteremben Haranghy Je- ségek eszközei és termékei is. Különösen A Déri Múzeum
nô frízszerû falfestménye örökíti meg. látványos a debreceni cívisház enteriôr- fôbejárata, elôtte
Ugyancsak Déri Frigyes emlékét ôrzi szerû bemutatása. A helytörténeti kiállítás Medgyessy Ferenc
a jobb oldali lépcsôfeljáróban Stróbl második egysége a XVI. és XVII. századi egyik allegorikus
Alajos finoman faragott márvány mell- anyagi kultúrát vonultatja fel, megvilágít- szobra, a tudományt
szobra. Vele szemben található felesé- va a gazdaság helyzetét, a város népessé- ábrázoló,
ge ugyancsak márvány portréja, gének alakulását. A XVI–XVIII. századi olvasó férfialak
amely Kauffungen alkotása. egységnél legjelentôsebb az ipari, keres-
Az épület jelenlegi kiállítása 1978-tól láto- kedelmi fejlôdés bemutatása. Különösen
gatható. szép tárgyak illusztrálják a céhes ipart –
A régészeti egység nemcsak Debrecen, de ilyen például a szappanoscéh aranyozott
a szûkebb környék emlékanyagát is be- ezüstpohara 1736-ból. A negyedik egység Cívisszoba
mutatja. A harmincegy üvegszekrényben Debrecen település- és építéstörténeti a múzeum kiállításán
a neolitikumtól kezdve az Árpád-korig te-
kinthetjük át a föld történetét, közöttük
olyan országosan is kiemelkedô leleteket,
mint a hajdúsámsoni bronzfegyverek.
A komplex helytörténeti kiállítás elsô egy-
sége Debrecen és környékének fejlôdését
mutatja be a XIV. századtól a török megje-
lenéséig, külön hangsúllyal Debrecen te-
lepülésszerkezeti és térbeli kialakulására,
a debreceni uradalom létrejöttére. A ha-
gyományos gazdálkodás és életmód be-
mutatása szervesen épül be a kiállításba, s
annak lényegét a határszerkezet történeti
alakulásával magyarázza és mutatja be. A
földmûvelés és állattenyésztés mellett itt
láthatók a jellegzetes debreceni kismester-

29
 DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

A Déri Múzeumban fejlôdését, és a városi önkormányzat ala- ója, metszetgyûjteménye és képtára – a

páratlan élményt nyújt kulását ismerteti. Jelentôs emlék a város festmények méltán reprezentálják a ma-
a látogatónak elsô kôcímere 1560-ból, a gyönyörû, rene- gyar történeti festészet legjavát. Déri Fri-
a Munkácsy Terem, szánsz stílusú faragott karosszék 1694-bôl, gyes testvére, Déri György ezredes 1938-
ahol megtekinthetjük a városi titkos levéltár ládája 1633-ból. Ér- ban a városnak adományozta egyedülálló
a monumentális tékesek és sajátosan debreceni jellegûek a néprajzi gyûjteményét, amely a Kárpát-
Jézus-trilógiát. 7. és 8. vitrinben látható, az ún. Dobozi-te- medence népmûvészetét öleli fel. A kiállí-
A Krisztus Pilátus elôtt metôbôl elôkerült ékszerek, ruhadíszek, tásban a viszontagságos sorsú gyûjte-
címû kompozíciót viseleti darabok. ménynek ma csak egyes darabjai láthatók.
1881-ben festette Külön teremben találjuk az 1772-ben ala- Látogatható a nyári idôszakban hétfô
Munkácsy Mihály, pított, az Arany egyszarvúhoz címzett pa- kivételével naponta 10–18 óra között,
1884 húsvétjára készült tika berendezését és felszerelési tárgyait. november 1.– április 31-ig 10–16 óráig.
el a Golgota, míg A berendezés festményeinek felbecsülhe- Tel.: 52/322-207
harmadikként a Jézus tetlen mûvészettörténeti értéke van. Ki- A Déri Múzeummal kapcsolatban
és Pilátus második emelkedô látványosság a reformkori pol- említenünk kell néhány további kiállí-
találkozását ábrázoló gári enteriôr, s az ebben a teremben kiál- tóhelyet. Az Irodalmi Múzeum az egy-
Ecce homo 1895–96-ban lított 1848–49-es szabadságharc emlék- kori Borsos-villa épületében talált ott-
került vászonra. anyaga. Különleges darab a debreceni honra, s Debrecen országosan is je-
Utóbbit Déri Frigyes nemzetôrség zászlaja. A kiegyezés utáni lentôs irodalmi életének állít emléket.
ajándékozta a résznél figyelemre méltó Thaly Kálmán Megtekinthetô hétfô kivételével 10 és
múzeumnak, a másik emlékanyaga, íróasztala. 16 óra között. (Borsos József tér 1.),
két festmény Kiemelkedô az egyiptomi, de figyelemre A Holló László-emlékkiállítás a
ideiglenesen került méltó a görög, római és az etruszk anyag Tócóskertben található, Debrecen
Debrecenbe is. Déri Frigyes ázsiai gyûjteménye, a kínai, nagy festômûvészének egykori lakó-
1994-ben, a festô a japán és az indiai mûtárgyak sajátos vilá- házában. A valamikori Hrabéczy-villa
születésének ga felejthetetlen élmény. Különösen látvá- északi falát szinte teljes szélességben
százötvenedik nyos a kiállított fegyvergyûjtemény, nem- kitölti a mûvész 1960-ban készített,
évfordulójára. csak a távol-keleti, hanem az európai és a Életöröm c. freskója: a jellegzetes Hol-
(A kötet megjelenésekor magyar fegyverek is. ló-mû Tisza-parti jelenetet örökít meg.
még folytak Az adományozó jóvoltából országosan is Látogatható keddtôl péntekig naponta
a tárgyalások arról, jelentôs a kiállítás numizmatikai kollekci- 10 és 16 óra közt. (Margit tér 20.)
hogy a három festmény
véglegesen maradjon
Debrecenben,
s így azokat továbbra is
együtt, méltó helyen
tekinthesse meg
a nagyközönség.)

A Munkácsy- terem
a Déri Múzeumban

30
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

A Medgyessy Ferenc Emlékmúze- A Magyar Fájdalom

um gyönyörû klasszicista stílusú, mû- címû nôi torzó
emléki épület. a Trianonban
E könyv írásakor, 2000-ben a ház felújí- megcsonkított országot
tásra vár, a tulajdonképpeni emlékmú- szimbolizálja
zeum nem látogatható, de az épület
egyik szárnya rendszeresen ad helyet
idôszaki képzômûvészeti kiállítások-
nak, azokat hétfô kivételével naponta
10–16 óráig tekinthetjük meg.
(Péterfia u. 25.)
A Kálvin térrôl a Péterfia utcán a
Nagyerdô felé indulva az út bal olda-
lán, a Honvéd utca sarkán elhagyjuk a
város legrégibb, történelmi nevezetes- A Nagyerdô
ségû laktanyáját – valamikor itt húzó- „bejáratánál” álló
dott Debrecen palánkja, itt volt a város emlékmûtôl
egyik kapuja. A megyei hadkiegészítô kellemes sétányon
parancsnokságnak helyet adó épület A Péterfia utca folytatásaként a Bem érkezünk
falán a közelmúltban helyezték el azt tértôl a Nagyerdôig vezetô Simonyi út a Vigadó épületéhez,
a képzômûvészeti alkotást, amely az Debrecen egyik legszebb része, kiala- amelyben ma is patinás
1849. augusztus 2-án a város nyugati kítása a „legvitézebb huszár”, a napó- étterem mûködik.
határában lezajlott debreceni csatára leoni háborúkban hírnevet szerzett A Nagyerdôn feltárt
emlékeztet. A Nagy Sándor József tá- Simonyi óbester nevéhez fûzôdik. A meleg víz
bornok, a késôbbi aradi vértanú által Nagyerdô „bejáratánál”, az út meg- hasznosítására emelt
vezetett hétezres honvédsereg súlyos hosszabbított tengelyben áll Debre- fürdôházzal együtt,
vereséget szenvedett Paszkevics tíz- czeni Tivadar alkotása, amely a 39. 1823 és 1826 között
szeres túlerôben lévô orosz csapatai- gyalogezrednek állít emléket. A deb- Povolny Ferenc tervei
tól. A csata egykori helyszínén, a Hor- receni központú ezred az osztrák örö- alapján épült
tobágy felé vezetô 33-as út jobb olda- kösödési háborúk óta (1756-tól) vett klasszicista stílusban,
lán emléktáblával díszített obeliszk részt az európai nagy háborúkban, s hangulatosan
emlékeztet a szomorú eseményre. 1848–49-ben a magyar oldalon küz- illeszkedik a természeti
A laktanyától már csak néhány mé- dött. Közvetlenül a rendszerváltás értékekben bôvelkedô
tert kell megtennünk, hogy megér- elôtt került vissza az emlékmû tetejé- környezetbe.
kezzünk az út jobb oldalán hosszan re a Szent Korona. A Vigadó épületétôl
elnyúló Bem térre, ahol az Ország- Ezzel megérkeztünk a Nagyerdôre, érdemes rövid
zászló közelében 2000. június 4-én új- Debrecen különös jelentôségû részé- kirándulást tennünk
raavatták a Trianoni emlékmûvet. A re. Itt, ahol nincsenek hegyek, nincse- a Nagyerdô sétányain,
szobrot eredetileg 1933-ban – lord nek folyók és tavak, méltán felértéke- ahol a Debrecenhez
Rothermere ajándékaként – állították lôdik a városba északról szinte be- kötôdô mûvészek –
fel. A Magyar Fájdalom nevet viselô nyúló erdô. Igen, helyesen fogalmaz- többek között
nôi torzó a megcsonkított Magyaror- tunk: megérkeztünk a Nagyerdôre – Arany János,
szágot szimbolizálja, Emil Guillaume és nem a Nagyerdôbe. Ki tudja miért, Ady Endre, Gulyás Pál,
francia szobrász alkotása. A Bem tér így alakult a helyi szóhasználat: deb- Szabó Lôrinc,
2. sz. alatt értékes mûemlék épület áll, receni ember nem megy a Nagyerdô- Tóth Árpád –
a régi serfôzôház, jelenleg galéria mû- be, csak a Nagyerdôre, nem sétál a mellszobraival
ködik benne. Nagyerdôben, csak a Nagyerdôn. találkozhatunk.

31

Az új egyetem AZ EGYETEMEK
nagyszabású terveit ÉS A NAGYERDÔ
Korb Flóris mûegyetemi
tanár 1914-ben A Nagyerdôn kapott helyet az egykor
készítette el, négy fakultásra tervezett debreceni
a megvalósítás azonban egyetem. Az intézményt 1912-ben ala-
a világháború és az azt pították, s 1914-ben a Református Kol-
követô összeomlás miatt légiumban el is kezdhették tanulmá-
nem az elképzelések nyaikat a bölcsészeti, a hittudományi,
szerint haladt. a jogi és az orvosi kar hallgatói. Az
Az egyetem központi 1921-tôl gróf Tisza István nevét viselô
épületét (amely késôbb universitas az ötvenes évek elején az
a Kossuth Lajos átszervezések áldozata lett, de szeren-
Tudományegyetem, csére a debreceni felsôoktatás tovább-
jelenleg pedig ra is megôrizte országosan kiemelkedô
a Debreceni Egyetem szerepét. 1951-tôl az orvosi kar önálló
fôépülete) egyetemként mûködött; 1949-ben a re-
csak 1928-ban formátus egyház átvette a hittudomá-
kezdték építeni, nyi oktatást; az ugyancsak 1949-ben
s 1933-ra fejezték be. megszervezett természettudományi
A klinikatelepen kar és a bölcsészkar 1952-tôl Kossuth
azonban már 1914-ben Lajos Tudományegyetemként fogadta
elkezdôdött a munka, a hallgatókat; a jogászképzést pedig
1918. október 23-án felfüggesztették. A kilencvenes évek
felavatták az orvosi kar végén a KLTE keretében újraindult a
fôépületét, jogászképzés, néhány évvel korábban
1927-re pedig befejezték pedig elkezdôdött a közgazdászkép-
az építkezést. zés. A sors különös fintora, hogy a fel-
sôoktatás intézményi reformja nyomán
az egykor szétválasztott karok újra
egyesültek, s az agráregyetemmel, va-
lamint a város és a környék fôiskolái-
val együtt 2000. január 1-jétôl Debrece-
Az egyetem ni Egyetemként mûködnek tovább.
fôépületének A város belsô része és a Nagyerdô
három emelet magas, között fontos közlekedési kapcsolatot
üvegtetôvel fedett teremtô Egyetem sugárút tengelyének
díszudvara megannyi meghosszabbításában áll a Debreceni
gólyabál, diplomaosztó Egyetem impozáns fôépülete. A hatal-
és idôszaki kiállítás mas ajtók valamelyikén belépve széles
helyszíne; a körbefutó lépcsôn jutunk a díszudvar elôtti mell-
függôfolyosókon pedig védhez, ahol néhány percre megállva
helyet találnak egyszerre érezhetjük magunkat a tu-
maguknak a szerelmes domány templomában és az egyetemi
diákok csakúgy, ifjúság zsibongó találkozóhelyén.
mint a vizsgára készülô Szemben az Egyetemi Könyvtár, az
szorgalmas hallgatók. emeleti folyosók díszudvarra nézô fa-
32
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
lán pedig híres személyiségek nevei
emlékeztetnek a debreceni felsôokta-
tás gazdag hagyományaira.
A neobarokk épület elôtt a város
legegységesebb, francia stílusban ter-
vezett, monumentális, ugyanakkor
bensôséges parkja látható. A téren
négy, tevékenységével Debrecen re-
formációjához kötôdô, de országosan
ismert személyiség szobra áll. Melius
Juhász Péter (1536–1572) alakját Füre-
di Richárd formázta: a debreceni refor-
mátus egyház szervezôjét könyvvel a
kezében, hitvita közben ábrázolja a
mûvész. Huszár Gál (?–1575), a nagy
reformátor nevéhez fûzôdik a debre-
ceni nyomda alapítása, amire a kezé-
ben lévô nyomdászszerszám utal – a
mû Ohmann Béla alkotása. Pásztor Já-
nos mintázta meg Szenczi Molnár Al-
bertnek (1574–1634), a református
zsoltárok halhatatlan mesterének alak-
ját. Komáromi Csipkés Györgynek
(1628–1678), a bibliafordítónak és a
debreceni szellemiség kiemelkedô
képviselôjének szobrát Kisfaludi Strobl
Zsigmond alkotta.
Az Egyetem tér délnyugati sarkán
nyíló Bolyai utcán negyedórás sétával
juthatunk el az agráregyetem épület-
együtteséhez, amely két monumentá-
lis mûalkotással hívja fel magára a fi-
gyelmet. Megyery Barna szobra Euró-
pa elrablását formázza, egyszersmind
a bika alakjában a magyar szürkemar-
hát is megörökítve. Kiss István öt ló-
ból álló szoborkompozíciója minden
oldalról nézve tökéletes egységet al-
kot, s mondanivalóját tekintve is jól il-
leszkedik az épület rendeltetéséhez.
Térszervezô ereje példamutató.
Térjünk még vissza a Debreceni
Egyetem központi épületéhez! A nyu-
gati oldalánál elsétálva az 1970-ben
átadott modern kémiai intézethez ju-
tunk; mellette egy terebélyes tölgy
koronája alatt láthatjuk Varga Imre
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
Professzor címû szobrát. Az asztal
mellett ülô alak a Református Kollégi-
um legendás polihisztorának, Hatvani
Istvánnak állít méltó emléket. To-
vábbhaladva balra a matematikai inté-
zet épületét hagyjuk el (elôtte Seges-
dy György krómacél kompozíciója
áll), hogy aztán megérkezzünk az
Egyetemi Botanikus Kert bejáratához.
A kert eredeti növényvilága azonos a
Nagyerdôével, teljes egészében vé-
detté nyilvánították, de a mintegy öt-
ezer növényfaj között láthatunk itt
trópusi ritkaságokat is. Európai hírû a
kétezer fajt, tízezer növényt képviselô
kaktuszgyûjtemény.
A kert naponta 8–18 óra között tart
nyitva, a pálmaház ugyancsak minden
nap 10–12 és 13–15 óra között látogat-
ható.
Ismét visszatérünk az egyetemi fô-
épülethez, majd a Nagyerdei körúton
az itt körforgalomszerûen, egy irány-
ban közlekedô villamos járásával el-
lentétes irányban haladva elôbb az or-
vosegyetem 1973-ban átadott elméleti
tömbje mellett haladunk el.
Közvetlenül mellette elérjük a klini- A tér közepére
kák bejáratát, s az 1918-ban IV. Károly szökôkutas
király és Zita királyné által felavatott díszmedencét építettek,
orvoskari fôépületet. Érdemes belép- amelyet 1965-tôl hat,
nünk a fôkapun, hogy egy rövid séta életnagyságúnál
során magunk is érzékeljük Korb jóval nagyobb
Flóris nagyszerû tervének közel egy akt kútfigura díszít
évszázad múltán is elismerést érdemlô
megvalósulását. Az egyes klinikáknak
helyet adó, egységes stílusban emelt,
világos szerkezetben elhelyezett épü-
leteket az áttekinthetô úthálózat mel-
lett három kilométeres alagúthálózat-
tal is összekötötték, ami egyaránt szol-
gálta a zavartalan, idôjárási viszontag-
ságoktól védett betegszállítást, a
gyógyszerellátást és az élelmezést.
Az orvosegyetemi fôépület elôtti te-
ret Varga Imre Professzorok címû szo-
borkompozíciója díszíti. Ezen a he-
lyen egykor Kisfaludi Strobl Zsig-
mond egyik legjobb szobra állt, amely
az egyetem névadóját, Magyarország
miniszterelnökét, gróf Tisza Istvánt
ábrázolta.
A Tisza-szobor 2000 októberében
ismét visszakerült a térre – szembôl
33

A térre visszahelyezett
Tisza-szobor
leleplezése
nézve a fôépülettôl balra, az elméleti
tömb lábánál kialakított új helyére.
A Biogalt elhagyva a Nagyerdô fái
között vezet az utunk. Ez már a védett
terület eredeti állapotában ôrzött ré-
A klinikák mellett sze – szemben a Nagyerdei körúttal
a Pallagi úton észak felé határolt résszel ez nem parkerdô, itt
haladva érjük el nincsenek beépített területek, termé-
a Biogal gyógyszergyárat, szetes ösvényeken sétálva szívhatunk
s az elôtte álló tiszta levegôt a város „tüdejének” kel-
nevezetes szobrot. lôs közepén. A Nagyerdô nem a mé-
Pátzay Pál Kígyóölôje retérôl kapta a nevét – hiszen voltak
a zsidómentô svéd sokkal nagyobb kiterjedésû erdôk is a
diplomatának, város környékén –, inkább az itt ôs-
Wallenbergnek állított honos, két-háromszáz éves kort meg-
emléket Budapesten, érô, 25–26 méter magasra növô ko-
de politikai csányos tölgyek ihlették meg a név-
megfontolásokból adókat. A másik – a laikus számára
eredeti helyérôl kevésbé nyilvánvaló, de tudományos
eltávolították. szempontból sokkal inkább valószí-
Így kerülhetett 1948-ban nûsíthetô – magyarázat: a régi magyar
– más címmel és „eszmei nyelvben a nagy melléknevünk egyik
tartalommal” – jelentése öreg, régi. Ebben az össze-
a debreceni függésben a „nagy” tulajdonképpen
gyógyszergyár elé. arra utal, hogy ez az erdô már az ere-
34
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
deti debreceni határ része, s nem ké-
sôbbi szerzemény volt, mint a város
többi erdeje. Oklevelesen bizonyítha-
tó, hogy a Nagyerdô a XV. században
már régen a debreceniek kezén volt!
A Pallagi út a Nagyerdô északi pe-
remén elterülô egykori Pallagpusztára
vezet, amit ma már egyszerûen csak
Pallagként emlegetnek a helybeliek.
Az utóbbi évtizedekben mind kedvel-
tebb családi házas lakóövezetté váló
településrész a mezôgazdasági okta-
tásban korábban betöltött szerepérôl
nevezetes. Az 1867-ben megalakult
Gazdasági Felsô Tanintézet jogutódja-
ként 1901-ben kezdte meg mûködé-
sét itt a Magyar Királyi Gazdasági Aka-
démia, amelynek örökét késôbb az
agráregyetem vette át. Az egykori
akadémia épületében ma a Balásházy
János Mezôgazdasági Szakközépisko-
la mûködik.
A Pallagi úton visszaindulunk a vá-
rosba, de a klinikáknál balra fordulva
egy ideig a Nagyerdei körúton hala-
dunk, majd ismét balra kanyarodva
rátérünk az azt keresztezô Ady Endre
sugárútra. Impozáns látvány tárul
elénk: a Nagyerdô fái között futó asz-
faltcsík meghosszabbításában feltûnik
a Köztemetô díszes kovácsoltvas ka-
puja, mögötte pedig a ravatalozó és
krematórium épülete, a magyar teme-
tôkultúra talán legszebb emléke. A
város 1928-ban jelölte ki a Nagyerdôn
a mai Köztemetô helyét, miután sorra
megszûntek a belvároshoz közeli sír-
kertek. A ravatalozó és az alagsorban
kialakított halotthamvasztó Borsos Jó-
zsef városi építész tervei alapján 1932-
re készült el magyaros stílusban, sze-
cessziós felfogásban, de utánozhatat-
lanul szép megfogalmazásban. Anya-
ga, a nagy szilárdságú debreceni klin-
kertégla nemcsak idôtálló, hanem sa-
játosan komor színével különös mû-
vészi szerepet is betölt. Ugyanez
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

mondható el a sejtelmes hangulatot PIHENÉS, KIRÁNDULÁS,

árasztó tetôzet lilás színhatású csere- SZÓRAKOZÁS
peirôl is. Az épület díszítéseként a
nagyszentmiklósi kincs darabjai visz- Debrecen, a „kálvinista Róma” gazdag
szatérô motívumként jelennek meg – történelmi, kultúrtörténeti és építé-
az épület timpanonját az ivócsanak szeti emlékein, látnivalóin kívül szá-
ékesíti. mos lehetôséget nyújt az ide látogató-
A köztemetô fôbejáratánál Néme- nak a pihenésre, szórakozásra, kikap-
thy László háromalakos Krisztus- csolódásra is. Kezdjük ezek sorát a
szobra látható (1931), amely a gyászt, debreceniek és a vendégek által egy-
az együttérzést és a feltámadást egy- aránt kedvelt városi kirándulóhely, a
szerre sugallja. A krematórium elôtti Nagyerdei körút által határolt parker-
medence végében Nagy Sándor János dô kínálatának bemutatásával.
Halat szorító fiú szobra áll, amely tu- A mai gyógyfürdô helyén már az
lajdonképpen kútszobor, csobogó. 1820-as években bôvizû forrásra buk-
Az épület maga gazdagon díszített kantak, amire fürdôházat is telepítet-
mûalkotásokkal. Az árkádok alatt tek. Az igazi fordulat azonban az
Toroczkai Oszvald két pozitív és ne- 1930-as években következett be, ami-
gatív sgraffittója látható. A téglafalba kor Pávai Vajna Ferenc fôgeológus
visszakapart mûalkotásnál csak két vezetésével olaj után kutattak, de he-
színt – a téglavöröset és a homokszínt lyette 68 Celsiusfokos gyógyvízre A Nagyerdei
– használhatott, s így komor, visszafo- bukkantak. Gyógyfürdô fôbejárata
gott remekmû jött létre. A terembe lé-
pôt Kovács János freskóival díszített
három fal fogadja. A II. számú ravata-
lazóban Haranghy Jenô mûveivel ta-
lálkozhatunk: a secco Attila temetését
ábrázolja, lendületesen komponálva,
biztos vonalvezetéssel elkészítve. A
ravatalozó elôtt, egyszerû sírkô alatt
nyugszik Borsos József, a krematóri-
um tervezôje.
A köztemetôben a magyar sírem-
lékmûvészet kiemelkedô darabjaival
találkozhatunk, amelyek közül több
neves mûvész alkotása. Fazekas Mi-
hály egyszerû oszlopát Tóth András
tervezte. A bejárattól jobbra találhat-
juk a gyönyörû Sesztina-síremléket,
amely derékba tört tölgy mellett gyá-
szoló nôalakot ábrázol. A síremlék
Somogyi Sándor alkotása. Mûvészileg
magas értékû Rácz Lajos Medgyessy
Ferenc által készített síremléke, a
Magvetô, amely a magyar szorgalom-
nak, kitartásnak, s biblikus hitnek állít
maradandó emléket.

35
 DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

gyógyhellyé nyilvánított létesítmény

Állatkerti idill A gyógy- és strandfürdô egyik fôbe-
járatát az orvosegyetemi fôépülettel
Az aktív pihenéshez is szemben, a Nagyerdei körúton talál-
remek környezetet ad juk. A csodálatosan szép környezet-
a Nagyerdô ben, természetvédelmi területen lévô,
teljes körû szolgáltatást nyújt. Az or-
szágban összesen tizenkét ehhez ha-
sonló van. A debreceni gyógyfürdô
elsôsorban reumás jellegû mozgás-
szervi, nôgyógyászati és idült felsô-
légúti betegségek gyógyítására alkal-
mas, de hatásos sérülések utókezelé-
sére is. A nyolc hektáron elterülô für-
dô fejlesztése a régi Vigadó fürdôhá-
zának bôvítésével kezdôdött. Késôbb
a gyógy-idegenforgalom fellendítésé-
nek érdekében a termálfürdô épületé-
re modern, négycsillagos, 240 férôhe-
lyes szálloda épült, megfelelve mind a
szállodai elhelyezés, mind a gyógy-
ászati kezelés követelményeinek. A
szabadban májustól szeptemberig
nyitva tartó, feszített víztükrû verseny-
medence, hullámfürdô, gyermekme-
dencék és gyógymedencék is rendel-
kezésre állnak.
A Vigadó mellett 1984-ben nyílt
meg az új termálfürdô, amelynek fa-
szerkezetû, kupolás, a természeti kör-
nyezetbe remekül illeszkedô fürdô-
csarnoka, valamint a hozzá csatlako-
zó gyógyászati rész Kertai László ter-
vei alapján épült. A gyógyfürdô ter-
mészetesen egész évben fogadja a
vendégeket, s az ôszi–téli–tavaszi sze-
zonban ezen a bejáraton közelíthetô
meg a fedett uszoda is.
Itt említjük meg, hogy Debrecen-
ben van még két strandfürdô, a Kere-
kes telepi és a Kassai úti. Egyre na-
gyobb népszerûségnek örvend a vá-
rostól mintegy tíz kilométernyire, a
Balmazújváros felé vezetô út mellett,
Nagymacs közelében kialakított Tó-
fürdô is.
A gyógyfürdô elôtt, annak elhasz-
nált vizét felhasználva hangulatos
csónakázótavat alakítottak ki, mellet-
te vendéglátó egységgel. A tó fürdô-
vel átellenes oldalán induló Ady End-
re sugárúton érjük el a botanikai érde-

36
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

kességeket is kínáló Állatkertet, a kis-

gyermekes családok kedvelt kirándu-
lási célpontját. Mellette várja a látoga-
tókat a Vidámpark, amely a szabadidô
eltöltésének más formáját nyújtja.
Közvetlen közelben található a nagy-
erdei stadion, számos felejthetetlen
sportesemény színhelye. Elôtte áll
1960 óta Garami László alkotása, az
épület rendeltetését hangsúlyozó fér-
fiakt, a Gerelyvetô. Az utóbbi évek-
ben az ugyancsak a Nagyerdôn, az
Oláh Gábor utcában kialakított sport-
centrum fejlesztése nyomán a stadion
sportbeli jelentôsége csekély, jobbára
csak az augusztus 20-ai Virágkarnevál
gálamûsorának ad helyet.
Ugyancsak kedvelt Debrecen kör-
nyéki kirándulóhely a várost délkelet-
rôl körbeölelô, erdôs pusztáknak ne-
vezett terület. Az 1970-es évek köze-
pén kezdôdött fejlesztések révén má-
ra sokféle szolgáltatást nyújtó szabad-
idôközpontok sora várja a horgászás, menettáncosok, majorettek, néptán- A legtöbb érdeklôdôt
csónakázás, lovaglás – vagy egyszerû- cosok, zenekarok színesítik. A kísérô vonzó rendezvény
en csak az erdei barangolás szerelme- rendezvényekkel tarkított, egész na- az augusztus 20-ai
seit. Különösen kedvelt a Vekeri-tó pos kavalkád végén a virágkocsik es- Virágkarnevál,
környéke, ahol az erdôs-ligetes kör- te újra felvonulnak a Piac utcán, hogy amelyre több százezer
nyezetben a legfiatalabbaktól az idô- végül látványos tûzijáték zárja a prog- látogató érkezik
sebbekig mindenki találhat kedvére ramot. a városba
való idôtöltést. A nagyerdei mellett itt Minden év márciusában két héten
található a város másik nagy kem- át kínál gazdag zenei és színházi
pingje is. Az erdôs puszták kiránduló- programot a Debreceni Tavaszi Fesz-
helyeit Debrecenbôl legkönnyebben tivál. Kiemelkedô rendezvénye a
autóval, a 47-es fôútról a táblával jel- Debreceni Jazz Napok, amely 1972
zett elágazásnál lekanyarodva érhet- óta hívja évrôl évre a városba a mûfaj
jük el, de rendszeres autóbuszjárat is hazai elitje mellett a nemzetközi
közlekedik ide. dzsesszélet néhány kiválóságát is.
Debrecen számos, idegenforgalmi A kétévente, általában július elsô
szempontból is jelentôs rendezvény hetében megrendezésre kerülô Bar-
helyszíne. Kiemelkedik ezek közül a tók Béla Nemzetközi Kórusverseny
minden év augusztus 20-án több száz- európai rangú zenei esemény, amit jól
ezer érdeklôdôt vonzó Virágkarnevál, érzékeltet, hogy 2000-ben, a 19. talál-
amely az évtizedek során valódi kar- kozóra tizenhárom országból érkez-
nevállá nôtte ki magát: a tizenöt-húsz, tek kórusok a városba. Ugyancsak
egy-egy jelenetet megformáló „virág- kétévente, szintén a páros években
kocsi” felvonulását hazai és külföldi rendezik meg a Katonazenekari

37

Fesztivált, amelynek szokásos idô-
pontja június vége. A látvány és a ze-
ne szempontjából egyaránt különle-
ges élményt nyújtó nemzetközi sereg-
szemle a debrecenieken kívül is egy-
re több érdeklôdôt vonz a városba.
Kiemelkedô képzômûvészeti ren-
dezvény az Országos Nyári Tárlat,
amely háromévente ad alkalmat a
hazai képzômûvészek bemutatkozá-
sára. A tárlat öt héten át várja a látoga-
tókat júliusban–augusztusban, a Nyári
Egyetem idôszakában.
Bár nem a tömeges idegenforgalmat
célozza, a város és az ország szem-
A korzóvá alakított fôtér pontjából egyaránt kiemelkedô jelen-
kedvelt pihenô- tôsége miatt külön említést érdemel a
és találkozóhelye sok évtizedes hagyományokra vissza-
a debrecenieknek tekintô debreceni Nyári Egyetem. A
és a városba érkezô Kossuth (az átszervezés óta Debrece-
turistáknak egyaránt, ni) Egyetem és a város által közösen
de a nyári szezonban szervezett kurzusokon több ezren is-
hét végeken itt zajlanak merkedtek meg a magyar nyelv alap-
a Cívis Korzó jaival, vagy éppen tökéletesítették
rendezvényei is nyelvtudásukat, miközben színvona-
38
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
las elôadásokat hallgattak az ország
életérôl, az itt zajló társadalmi folya-
matokról. Megfordultak itt magyar-
országi szolgálatra készülô diploma-
ták, hazánk és nyelvünk iránt érdeklô-
dô egyetemisták, külföldön élô, nyel-
vünket egyáltalán nem vagy csak alig
beszélô második-harmadik generáci-
ós magyarok – hogy az itt szerzett él-
ményeikkel hazatérve jó hírét vigyék
Debrecennek, Magyarországnak.
Mostanában formálódó, újszerû
kezdeményezés a Cívis Korzó, amely
jellegét tekintve képzô- és népmûvé-
szeti vásárral egybekötött szórakozta-
tó fesztivál. Nyaranta tíz hétvégén vár-
ja a debrecenieket és a városban lévô
vendégeket, helyszíne a Piac utca
Nagytemplom elôtti szakasza, a kor-
zó. Napközben gyermekprogramok,
sportversenyek szórakoztatják az egy-
begyûlteket, esténként rockkoncer-
teket és komolyzenei hangversenye-
ket rendeznek, de van itt filmvetítés,
színházi elôadás, utcabál is.
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
BOCSKAIKERT
Irányítószám: 4241, népesség: 1900 fô
A település Debrecentôl 15 kilométer-
re fekszik a Budapest–Záhony villa-
mosított vasúti fôvonal mellett, a falut
átszelô 4-es fôút két oldalán. Mai for-
májában alig valamivel idôsebb száza-
dunknál: 1899. február 21-én alakult
meg a bocskaikerti hegyközség, miu-
tán egy évvel korábban debreceni és
hajdúhadházi lakosok telkeket kezd-
tek vásárolni a felparcellázott homo-
kos területen. A zártkerti jellegû tele-
pülés elég gyorsan fejlôdött, s lakói a
két világháború között már számotte-
vô zöldség- és gyümölcstermesztést
folytattak. A második világháború
után Bocskaikertet az alig 3 km-re fek-
vô Hajdúhadházhoz csatolták, s mos-
toha bánásmódban részesítették. En-
nek ellenére mind többen költöztek ki
a településre, mára a lakosság megkö-
zelíti a kétezret. 1993-ban népszava-
zás eredményeként a község elnyerte
önállóságát, s azóta a fejlôdés még na-
gyobb ütemben folytatódik.
Területét egykor benépesítették, de
a kis jobbágyfalvak az idôk során el-
pusztultak. Már 1158-ból van híradás
az itteni erdôségrôl. A XV. század ele-
jén Debrecen földesura, a Dósa csa-
lád birtokolta, majd Hunyadi Mátyás
HAJDÚHADHÁZ
Irányítószám: 4242, népesség: 13 000 fô
A megyeszékhelytôl 18 km-re, a 4-es
fôút mentén fekszik Hajdúhadház. Ál-
lomása (Budapest–Záhony fôvonal) a
város keleti oldalán helyezkedik el,
közel a nagykiterjedésû lakott terület-
hez, de igen távol a nyugati és déli ré-
szektôl. A 4-es fôút már évek óta elke-
rüli a város belterületét, de Téglással,
a szomszédos településsel megmaradt
anyjának, Szilágyi Erzsébetnek a tulaj- Németh László
dona. A török idôkben a terület el- a Magam helyett címû
néptelenedett, lakói Debrecenbe hú- munkájának a fejezeteit
zódtak vagy elpusztultak. írta Bocskaikertben.
A múlt század végi elsô „foglalók” Családi problémák
közé tartozott a Poroszlay család, és egy makacs vérhas
amelynek villája ma a polgármesteri keresztülhúzta
hivatalnak ad otthont, de a kisebb tu- számításait,
lajdonosok között találjuk Gulyás Ist- így nem lett számára
vánt, a debreceni Református Fôgim- a Bocskaikert
názium tanárát, Gulyás Pál költô apját. a „Boldogság szigete”.
Késôbb a költô maga is kerttulajdonos „Kirándulását” megírta
lett a Bocskaiban, s több versének él- napló és emlékezés
ményét a növényi vegetáció misztériu- formájában is.
ma adta. Ô csábította oda Németh
Lászlót, aki 1943 áprilisától 1943 au-
gusztusáig élt a Weszprémiéktôl vásá-
rolt házban. Egykori lakóházán, a róla
elnevezett utcában tábla emlékeztet ott
töltött hónapjaira. Említésre méltó az
Ökumenikus Emléktemplom és a köz-
oktatatási és közmûvelôdési intéz -
mény új épülete, amely díszére válna
nagyobb településnek is. Utcát nevez-
tek el Gulyás Pálról és Dienes Jánosról,
a neves debreceni festôrôl is.
Bocskaikert látványossága a mint-
egy 2 hektáros, 75 éves kocsányos töl-
gyes, valamint a minden év szeptem-
berében megrendezett mezôgazdasá-
gi termékbemutató, ahol a lakosság
felvonultatja méltán híres zöldség- és
gyümölcstermését.
az összeköttetést biztosító, régi, ön-
kormányzati kezelésû közút. A 4-es
fôútból ágaznak ki azok az utak, ame-
lyek a várost összekötik Hajdúviddel,
Hajdúböszörménnyel, Hajdúsámson-
nal. Ezeken az utakon sûrû távolsági
autóbusz-forgalom zajlik. A járatok
több helyen megállnak, a központban
is. Hajdúhadház megközelíthetôsége
elsôrangú, ipara mégsem számottevô,
a település népességmegtartó képes-
sége közepesnek mondható.
41

Hajdúhadházat 1984-ben
– mivel már korábban
észak felé kezdett
bôvülni, beépülni –
egyesítették
a tôle 3 kilométerre
fekvô Téglással.
Az egyesített település
lakossága
a Bocskaikerttel együtt
csaknem elérte
a 20 ezret, s 1989-ben
városi rangot kapott.
1991-ben azonban
a lakosság akaratának
megfelelôen különváltak,
majd a Bocskaikert
is kiszakadt a társulásból.
Hadház azonban
továbbra is megtartotta
a városi címet.
A Földi János-
emlékszoba
42
A város futóhomokra települt, így
tájilag a Nyírség karakterét mutatja. A
régészeti feltárások szerint már a réz-
korban élt itt ember. A népvándorlás
korából igen gazdag leletanyag ma-
radt, például a szarmata kori Ördög-
ároknak a nyomai (népvándorlás ko-
rabeli földsánc) ma is megtalálhatók.
A honfoglaló magyarok is hamar be-
népesítették, noha elsô okleveles em-
lítése csak 1312-bôl való. A történé-
szek szerint az elsô honfoglaló lakók
a kabarok lehettek. Az 1600-as éve-
kig, a hajdúk letelepítéséig a Gutke-
led nemzetség birtokolta a térségben
kialakult falvakat, amelyek az 1500-as
évek második felében a török pusztí-
tás nyomán elnéptelenedtek. Bocskai
István 1605. december 12-én, Korpo-
nán kelt kiváltságlevele értelmében
kb. 1000 hajdú települt ide. A hajdúk
a mindenkori fejedelemnek katonai
szolgálattal tartoztak, ugyanakkor
mentességet kaptak a földesúri terhek
alól. A város szerkezete is a sajátos ka-
tonai-védelmi rendszer szolgálatában
állt, a városmagban az „Óvár”-ral. A
hagyományos szerkezeti tagolódás a
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
népesség növekedésével, a telkek fel-
aprózódásával felbomlott. 1876-ban
Hajdúhadház – mint rendezett taná-
csú város – Hajdú vármegyébe kapott
besorolást, majd 1891-tôl nagyközség.
1924-ben visszanyerte városi rangját,
de 1936-tól 1984-ig ismét község volt.
Az urbanizációs színvonal és a vá-
roskép határozott fejlôdést mutat. A
dr. Földi János utcának a fôtérré széle-
sedô szakaszán (Bocskai tér) impo-
záns látványt nyújt a Skalnitzky Antal
tervei alapján 1873-ban neoromán
klasszikus stílusban épült, kéttornyú
református templom, amely a felújítás
óta különösen figyelemre méltó. Mel-
lette, a könyvtár után a polgármesteri
hivatal épülete következik, majd alig
párszáz méterre, átellenben, az utca
másik oldalán a Földi János Emlékház.
Ez a gyûjtemény ôrzi a debreceni nagy tri-
ász, (Földi, Csokonai, Fazekas) legidô-
sebb tagjának, a hajdúkerület egykori
„fizikusának” (orvosának!), a kiváló költô-
nek, botanikusnak, nyelvújítónak életdo-
kumentumait, fôleg másolatokban. Az
emlékházat a Déri Múzeum tartja fent.
Földi János dicsôségére emlékosz-
lopot is emeltek. Alig távolabb, de a
református templom oldalán, a Földi
és a Rákóczi utca sarkán áll az 1970-es
évek végén épült, modern római ka-
tolikus templom. Továbbhaladva, a
fôutcán található Égerházi Imre festô-
mûvész alkotóháza, amely állandó ki-
állítást is kínál.
Az utóbbi években a város önkor-
mányzatának kulturális bizottsága
nagy szeretettel ápolja Hajdúhadház
hagyományait, értékeit. A Rákóczi ut-
cán, közel a vasútállomáshoz találha-
tó az emlékház, amely értékes fény-
képekkel, eredeti levelekkel, kézira-
tokkal, újság- és folyóiratcikkekkel
dokumentálja többek között Madai
Gyula író, költô, egykori országgyûlé-
si képviselô, a város szülötte; É. Kiss
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
Sándor helytörténész, nyelvmûvelô;
Nagy Sándor történész, író; Mocsár
Gábor író életútját.
A kiállítóhelyek látogathatóságáról,
nyitva tartásáról érdeklôdjünk a polgár-
mesteri hivatalban. Tel.: 52/384-103
Ápolják Bocskai István emlékét is.
A fejedelem mellszobra a fôtéren, a
könyvtárral, illetve a polgármesteri hi-
vatallal szemközt lévô parkban, a
Bocskai téren áll. Városképi jelentôsé-
TÉGLÁS
Irányítószám: 4243, népesség: 6200 fô
A mérnöki pontossággal megtervezett
település a megye északi határán, a 4-
es fôút mentén, Debrecentôl 21, Nyír-
egyházától 26 km-re fekszik. Megkö-
zelíthetôsége jó, közigazgatási terüle-
tén nemzetközi közút és villamosított
vasútvonal halad keresztül. Az ország
más részein élôk közül talán kevesen
tudják, hogy 1952 óta itt mûködik a
Hajdúsági Iparmûvek, ahol 1957-tôl
készítenek háztartási gépeket – köz-
tük évtizedeken át a hazai háztartások
korszerûsödésének szinte jelképévé
vált Hajdú automata mosógépeket. A
város földrajzilag a Dél-Nyírséghez,
gazdaságilag a debreceni agglomerá-
cióhoz tartozik. 1984. január elsején
összevonták a szomszédos Hajdúhad-
házzal elôbb Hadháztéglás, majd a la-
kossági tiltakozás csillapítására Haj-
dúhadháztéglás néven. Az összevo-
nás mindkét településre, de különö-
sen Téglásra nézve volt sérelmes. A
rendszerváltás után helyi népszavazás
eredményeként ismét önálló lett, s
megtartotta városi rangját is.
A környék településhálózatának is-
meretében bizonyosra vehetô, hogy
írásos felbukkanása (1312) elôtt is la-
kott hely. Nevét valószínûleg valamely
jellegzetes téglaépítményérôl kaphat-
gû épület még a Vadas Csárda (Földi A téglási kastélyt
János u. 62.). körülvevô ún.
Hajdúhadházon január 22-én, a ma- Angolkert kialakítása
gyar kultúra napján rendszeresen író- a XIX. század végén
olvasó találkozót, pünkösdkor nép- gróf Dégenfeld
táncgálát rendeznek; szeptemberben Gusztáv érdeme,
a szüreti felvonulás és az azt követô aki külföldrôl hozatott
mulatság vonz sok érdeklôdôt; de- különleges fafajtákat.
cember 12-én, a korponai kiváltságle- A Nyírség ôshonos fái
vél emlékére pedig minden évben közé telepítve azokat,
megünneplik a város napját. tulajdonképpen
botanikus kertet
alakított ki, amelynek
ta. Legkorábbi ismert birtokosai a tanulmányozására
Gutkeled nembeliek, a XVII. század- a debreceni Református
ban került a Lorántffyak révén a Kollégiumból is hoztak
Rákócziak birtokába. Birtokai védel- ki diákokat.
mére Rákóczi György, akkor Bethlen Az Angolkert 1953 óta
hadainak fôparancsnoka, 1621-ben természetvédelem
földesúrként hajdúkat telepített téglási alatt áll. A 131 hektár
részbirtokára. A Rákóczi-szabadság- kiterjedésû terület fô
harc idején a Hajdúkerület része, a jellemzôje az ôshonos
hajdúvárosok regimentjében teljesít kocsányos tölgyes,
katonai szolgálatot is. 1711 után kincs- de összesen mintegy
tári tulajdonba került, s 1799-ben kap- 60 fafajtát találhatunk
ta Bek Pál királyi adományként, aki- itt, pl. az amerikai vagy
nek mérnöki tudása révén az 1800 feketediót, ezüsthársfát,
évek elejétôl alakult ki mai, szabályos, jegenyefenyôt,
egymásra merôleges utcákból álló te- óriás olasz nyárfát,
lepülésszerkezete. A földmérô mér- platánféléket,
nök halála után, házasság révén a tulipánfát, vasfát,
Dégenfeld grófok tulajdona. A túlnyo- s különbözô
móan református lakosságú, s addig cserjeféléket, mint
Szabolcs megyéhez tartozó település fagyalt, gyöngycserjét,
1876-tól Hajdú megye része. sóskaborbolyát.
Az ún. Dégenfeld-kastélyt Bek Pál
kúriájából (1804) klasszicista stílus-
ban Dégenfeld Schomburg Imre épít-
tette át, amely a XIX. században a tér-
ség egyik politikai-kulturális-közéleti
központja volt. Megfordult itt többek
között Kazinczy Ferenc és Széchenyi
István is. Az egyemeletes, négyszög-
letes alaprajzú épület a település szé-
lén, enyhén emelkedô magaslaton, a
4-es fôútról is megközelíthetô helyen,
az Úttörô u. 15. sz. alatt található.
43

A Dégenfeld-kastély A parkon keresztül érkezô látogatót
kiugró, oszlopokra épített kocsialá-
hajtó fogadja, amelynek lapos tetejét
terasznak képezték ki, kovácsoltvas
védôkorláttal ellátva, jelentôsen emel-
ve az épület ünnepélyes megjelené-
sét. A kastély homlokzata páros ab-
lakritmussal öt rizalitra van felosztva.
Az ablakokat klasszikus párkánykere-
tezés díszíti. Az oldalhomlokzatok ki-
alakítása hasonló, mint a fôhomlokza-
té, csak rizalitok nélkül. A földszinti
helyiségek téglaboltozattal készültek,
az ablakoknál is boltozat kialakításá-
val. Az épület részben alápincézett.
A hátulsó, egykori gazdasági udvar-
ban áll a XIX. század második felében
épült, romatikus jegyeket hordozó is-
tálló. Az igényes kiképzésû gazdasági
Téglási nevezetesség,
hogy a város óvodája HAJDÚSÁMSON
országosan is korai Irányítószám: 4251, népesség: 9200 fô
alapítású.
A Dégenfeld Schomburg A település Debrecentôl 13 km-re
család 1845-ben északkeletre fekszik a Debrecen–Má-
Brunswik Teréz tészalka fôút mentén. Autóbusz-közle-
segítségével nyitott kedése jó. A Debrecen–Mátészalka
„kisdedóvót”, vasútvonalon megállóhelye van. Jó
amely azóta közlekedési adottságai révén a lakos-
folyamatosan mûködik. ság jelentôs hányada Debrecenben ta-
44
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
épület jelzi a kor általános igényessé-
gét is. A stílusjegyek alapján valószí-
nûen Vecsey Imre debreceni építô-
mester munkája, akinek a környéken
több nagyszerû alkotásáról tudunk.
(A kastélyt az önkormányzat megvá-
sárolta, meghirdették hasznosításra, de
komoly érdeklôdô e kötet írásakor
még nincs. Az emlékszoba bezárt. A
kastélyt és a parkot is ôriztetik. Csak re-
mélhetjük, hogy a jobb sorsra érdemes
épület hamarosan megtalálja méltó
funkcióját – addig csak kívülrôl, tisztes
távolból veheti szemügyre az utazó.)
Téglás mûemlék jellegû, barokk stí-
lusú református temploma és a refor-
mátus parókia 1768-ban készült el.
Görög katolikus temploma napjaink-
ban épült, a görögkereszt alaprajzú, a
bizánci építészet hagyományait idézô
épületet 1997-ben szentelték fel. A
görög katolikus egyházközség Téglá-
son 1956-ban alakult meg. Az elsô és
második világháborús emlékmûvét
1992. augusztus 21-én avatták fel.
Téglás hagyományôrzô és hagyo-
mányteremtô rendezvénye a minden
év szeptemberében megtartandó, lo-
vasversennyel egybekötött szüreti
mulatság. Számottevô a vadász-ide-
genforgalom, amely a környék adott-
ságaira, erdôs-ligetes jellegére épül. A
vendégek elhelyezésérôl két panzió
és az Angolkertben lévô Vadászház
gondoskodik.
lál megélhetést. Jelentôs bronzkori
emléke az 1907-ben elôkerült ún.
„hajdúsámsoni kincs”, amely tizenkét
harci baltából és díszes kardból áll.
Korai említésû (1213), a XIV. század-
ban a debreceni uradalom tartozéka.
A XVII. század elején megoszlott a ba-
jomi és a diószegi uradalom között.
Debrecen városa a XVII. században a
tudatos terjeszkedés révén jóformán
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
az egész falu birtokosa lett. Jövedel-
me a református kollégium fenntartá-
sára szolgált. Az addig Bihar megyé-
hez tartozó település 1876-ban az ak-
kor szervezett Hajdú megye része lett,
majd 1950-tôl Hajdú-Bihar megye
debreceni járásához tartozott.
A település központjában, a Kos-
suth utcán található a barokk stílusú,
mûemlék jellegû református templom,
amely 1657-ben épült, 1703-ban bôví-
tették, 1896-ban és 1898-ban jelentô-
sen átalakították. A vaskos torony és a
díszesen kiképzett toronysisak méltó-
ságteljes megjelenést ad a templom-
nak. Figyelemre méltó a fôtéren álló
elsô világháborús emlékmû 1935-ben
avatott, négyalakos, bronzból öntött
szoborcsoportja, Némethy László al-
kotása. Középen, a legmagasabb ta-
lapzaton fegyveres, búcsút intô kato-
nát láthatunk, tôle jobbra, alacsonyab-
ban ekét tartó idôs parasztember alak-
ja, míg vele átellenben, a legalacso-
nyabb talapzaton édesanya gyerme-
kével teszi teljessé a kompozíciót.
Az Oncsatelepen Bardi János mesz-
sze földön ismert vaskályhagyûjtemé-
nyét tekinthetjük meg.
NYÍRADONY
Irányítószám: 4254, népesség: 7750 fô
A város Hajdú-Bihar megye északke-
leti peremén, Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyével határos részen található. A
megyeszékhelytôl 35 kilométerre, a
Debrecent Mátészalkával összekötô
fôút és vasútvonal mellett fekszik. A
városhoz tartozó Aradványpusztának
és Tamásipusztának is van önálló vas-
úti megállóhelye. A város a megye
gazdaságilag elmaradott, ligetaljai ré-
széhez tartozik, azon belül viszont a
kistérség meghatározó központja.
1950-ig Szabolcs megyében a ligetal-
A Szabadság téren
látható a község
szülöttjének,
az 1936-os berlini
olimpia ökölvívó
bajnokának,
Harangi Imrének
az emlékfája.
Az olimpiai emléktölgy
helyi természetvédelmi
érték.
Hajdúsámson
határának egy része
a Hajdúsági Tájvédelmi
A Monarchia idején a vaskályha a tágabb Körzethez tartozik.
környék vasgyárai révén olyan ipari ter- Debrecenbôl errefelé
mékké vált, amelynek mintázása tudatos tartva a változatos
mûvészi igényességgel történt. térformákon jól
A kiállítás bejelentésre látogatható, tel.: érzékelhetjük az utolsó
52/200-907 (Krúdy utca 21.). jégkorszak
szélfúvásainak
felszínalakító hatását,
jai járás székhelye. A város is, a járás is amihez hozzájárultak
ekkor került Hajdú-Bihar megyéhez. az egykori folyóvizek
1992. január elsején a település meg- is. Védelem alatt áll
kapta a városi rangot. a határban
Legkorábbi birtokosai a Gutkeled a pusztagyepekkel
nembeliek. Adony és Gut a nemzetség és nedves homoki
szabolcsi szállásközpontja volt. A rétekkel tarkított
nemzetségbôl kisarjadt családok ke- martinkai legelô,
zén a XV. században is hatalmas bir- és a hozzá kapcsolódó
toktestek voltak, ide tartozott Adony tölgyes.
is. Neve egyébként személynévbôl A tájvédelmi körzet
származik, így a magyar helynévadási kiemelt értékei közé
szokások ismeretében állítható, hogy tartozik a tarka sáfrány,
legrégebbi településeink közé tarto- az egyhajúvirág és
zik. 1347-ben Adonymonostora, 1428- a liláskék
ban pedig Monostoradony néven magyar nôszirom.
45
 DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

A második világháborús 1888-ban felújították. A zömök torony

emlékmû a görög az alacsony templomhajóval hangula-
katolikus templom elôtt tosan alakítja a településképet. A
templombelsôt Szegedi Molnár Géza
freskói és Németh Ferenc üvegablakai
díszítik, amelyek az 1950-es években
készültek. Ekkor számolták fel a régi
ikonosztáziont is. Négy alapképe –
közel életnagyságban – Mihály arkan-
gyalt, Krisztust, Szûz Máriát és Szent
Miklóst ábrázolta.
Az 1824-ben épült római katolikus
templom díszítése secco technikával
készült, a Szent György-ábrázolás
egyúttal a templom védôszentjét jele-
níti meg. (Deák F. és Kossuth L. u. sar-
ka) Torony nélküli, haraglábbal ellá-
tott kis református temploma 1937-
ben épült (Vörösmarty u.).
A város tájházában (Hunyadi u. 7.)
helyi vonatkozású néprajzi gyûjte-
mény található a régi paraszti élet tár-
említik. Ekkor a Báthoryak ecsedi ura- gyaiból. Az épület e kötet írásakor,
dalmához tartozott, majd a Zelemérie- 2000-ben felújítás alatt áll.
A néhány éve ké, késôbb a Szakolyiaké. Valamennyi Az Árpád térrôl a Kossuth utcán el-
megalakult család a Gutkeled nemzetségbôl szár- indulva, majd rátérve az Acsádi útra –
Ligetalja–Gút mazott. A XVI. és XVII. században a igény esetén akár sétakocsit is bérel-
Idegenforgalmi falu – akárcsak a tágabb környék – az hetünk –, a város határától két-három
Egyesületet ország viszontagságos sorsa miatt igen kilométer távolságban érhetjük el a
négy önkormányzat sok szenvedésen ment keresztül, gúti mûemlék templomromot. A
s néhány magánszemély amely nem maradt nyom nélkül a la- Gutkeledek Farkas ága 1289-ben osz-
alapította, amelynek kosság összetételére sem. Az átmene- tozott ôsi családi birtokukon, s a két
feladata elsôsorban tileg elnéptelenedett településre jelen- részre szakadt terület egyikén, Belsô-
a gúti erdô természeti tôs román beszivárgás történt, amelyet Gúton épült fel az az Árpád-kori ro-
értékeire alapozva elmélyített a XVIII. század elején a mán stílusú templom, amelynek rom-
a térség Károlyiak nevéhez fûzôdô szlovák és jait láthatjuk itt. A feltárt alapfalak sze-
idegenforgalmának román betelepítés. Birtokosa a XVIII. rint a 8,8 méter hosszú, 6,9 méter szé-
és turizmusának század elején a királyi kincstár volt, les belsô méretû templomhajóhoz 5,6
az erôsítése. amelytôl 1746-ban megvette gróf méter hosszú, 4,7 méter széles szen-
A városban jelentôs Károlyi Ferenc. tély tartozott, amelyhez 5,6 méter
a vadász-idegenforgalom. Mûemléki védelem alatt áll a tele- hosszú és 2,9 méter széles sekrestye
A mûvelôdési ház pülés XVIII. században épült görög csatlakozott. A megmaradt falrészeket
szervezésében minden katolikus temploma (Árpád tér). A egészen keskeny ablaknyílások tagol-
nyáron képzômûvészeti csehsüveg boltozattal lezárt, egyhajós ják kívül-belül kúpos kialakítással,
alkotóház mûködik, templomot 1812-ben átépítették, ek- amelyek nyílásszélessége alig éri el a
az ott készült mûveket kor toldaléksekrestyével látták el. A 8 cm-t, magasságuk 71 cm. Minden
kiállításon mutatják be. három emeletre osztott toronyrészt bizonnyal ólomüveg ablakok vagy

46
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

hólyag nélküli bevilágító nyílások

voltak. A szalmával vagy rôzsével
égetett téglák minôsége jó, sok közöt-
tük a csillogó felületû, több színben is
elôforduló ún. vasas tégla. A temp-
lomrom konzerválása, kiegészítése
1995-ben fejezôdött be. A mûemléki-
leg szakszerûen bemutatott templom-
rom a kellemes, erdôs-ligetes környe-
zetben csábító kirándulási célpont.
Továbbhaladva a gúti erdôben, a
templomromtól mintegy két és fél ki-
lométerre, de már Nyírmártonfalva
közigazgatási területén védett kocsá-
nyos tölgyfa található, Hubertusról, a
vadászok védôszentjérôl elnevezve.
Nyíradony közigazgatási területén,
Tamásipusztán található az a másik
védett kocsányos tölgyfa, amelynek
kerülete 550 cm, magassága mintegy
25 méter. Életkora 250 év, s így a me-
gye legidôsebb fái közé tartozik.
Ugyancsak Tamásipusztán találhatjuk
Nyíradony másik védett fáját, a 150 cm
törzskerületû, mintegy 25 méter ma-
gas, százévesnél idôsebb ostorfát.

NYÍRACSÁD
Irányítószám: 4262, népesség: 4200 fô
A megye egyetlen, ma is mûködô Ár-
pád-kori templomával büszkélkedô
település a megye északkeleti részén
található. A legközelebbi vasútállomás
Nyírábrány. Ha a megyeszékhelyrôl
érkezünk, közúton is célszerû Nyír-
ábrányig a 48-as fôúton haladni, majd
innen Nyíracsád felé letérve megtenni
az összesen 34 kilométeres távolságot.
Az évszázadokon át Szabolcs megyé-
hez tartozó település 1950-ben lett
Hajdú-Bihar megye része.
A régészeti leletek bizonyítják, hogy
e tájon az avarok és a magyar honfog-
lalók is megtelepedtek. A település
legkorábbi birtokosa a Gutkeled nem-
A millennium évében
zetség, s az ô kezükön volt a XV. szá- avatták fel a templom
zadban is. 1393-ban mint a Dorogiak közelében,
elkobzott birtokát említik, amely ek- az Árpád téren
kor az albisi Zólyomiaké, 1410-ben Birizdó Gabriella
pedig a Parlagiak adománybirtokai a Korona felajánlása
közt szerepel. A XVII. században Vé- címû alkotását
csey-birtok, késôbb a gróf Bethlen és
a Nemes családok tulajdona, közvetle-
nül a jobbágyfelszabadítás elôtt pedig
több köznemesi família birtokolja. A
XVII. század második felében valószí-
nûleg átmenetileg elnéptelenedett. A
XVII. és XVIII. században jelentôs gö-
rögkeleti népesség szivárgott a faluba,
akik az unió után görög katolikusok
lettek, s templomot is építettek. A köz-
ség legrégibb címeres pecsétnyomója
a XVIII. század elejérôl származik,
amely a szilárd községi élet jele.

47
 DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

tulajdonában lévô úrasztali pohár és

terítô évszáma is. 1761-ben jelentôs
átalakításokat végeztek, középkori
faliképeit az 1902-es helyreállításnál
fedezték fel. A legtöbb fennmaradt
középkori templomunkat oly mérték-
ben átalakították, hogy eredeti töme-
gére nehezen ismerni rá. Ez alól a
nyíracsádi kivétel.
Az egyhajós, zömök támfalakkal
megerôsített mûemlék templom kora
gótikus stílusban épült a XIII–XIV.
században. Építészeti és régészeti fel-
tárására 1995-ben került sor, Czagány
Kálmán építész irányításával ekkor fe-
jezôdött be a templom teljes felújítása
Az Árpád-kori A település legfontosabb látványos- is. (A feltárást Benkhardt Lilla régész
református templom sága kétségtelenül a Petôfi téren álló és Deák Klára restaurátor végezte, az
Árpád-kori református templom. Egy építészterveket H. Nádori Klára és
1840-ben felvett, akkor 106 éves em- Deák Zoltán építészek készítették.)
bertôl származó visszaemlékezés sze- Ekkor tárták fel a reformáció elôttrôl
rint a templom falai valaha pusztán, származó freskókat is, amelyeket ad-
tetô nélkül álltak, s azt a megerôsödô dig mészréteg takart. Az egyhajós
A község nagy kincse gyülekezet náddal fedette be. Ez a templom szerves része a harangláb. A
a határ jelentôs részén XVIII. század elején történhetett, ame- helyreállítás eredményeként az Ár-
elterülô gúti erdô, lyet alátámaszt a református egyház pád-kor falusi szakrális építészetének
amely szervesen egyik gyöngyszemében gyönyörköd-
kapcsolódik hetünk itt. A templom elôtti tér maga
a községhez. is mûemléki védelem alatt áll. A temp-
A megyében egyedül lom és a tér a hagyományôrzôje, a fa-
itt található ragadozó luközösség nagy ünnepeinek helyszí-
vadmacska. ne és összetartozásának jelképe.
A nyíracsádi erdôrész A görög katolikus templom (Kos-
gazdag vadászterület, suth u.) a XVIII. század végén épült,
az erdô szélén az 1950-es években jelentôs felújítá-
pihenésre alkalmas son, kiegészítésen esett át. Ekkor ké-
erdei parkot is találunk. szültek el freskói is, amelyek a temp-
lomfestészetben járatos Benke László
munkái. Tôle a megyében még Egye-
ken, Nagylétán, Püspökladányban ta-
lálhatunk freskókat. A templom iko-
nosztázionja majdnem teljesen eredeti
állapotban maradt ránk, a templom
építésekor, vagy közvetlenül utána ké-
szülhetett, tehát a XVIII. század végén
Millecentenáriumi és XIX. század elején. Az elsô emele-
emlékmû ten hat-hat egész alakos apostol-képet

48
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

láthatunk; a második emeleten négy- zolja, amint a Nemzeti dalt szavalja. A Nyírmártonfalva
négy 30×30 cm-es kép jeleneteket áb- szobrot 1948-ban, a forradalom 100. legnagyobb értéke
rázol Krisztus és Mária életébôl; a har- évfordulóján állították fel. a belterülettôl északra
madik emeleten hat-hat apostol egész A Petôfi-szobor mellett helyezték el húzódó gúti erdô,
alakos képe; míg a negyediken öt-öt 1995-ben a világháborús emlékmû amely gazdag
pátriárka félalakos képe található. A szerepét betöltô bronzszobrot, Laka- vadállománynak
középsô részen alul Krisztus király tos Aranka alkotását. A fôtéren talál- ad otthont
(Pantokrator), felette Mária a gyer- ható még a millecentenáriumi emlék- (dámszarvas,
mekkel látható. A képek iskolázott mû, amely Kövér József helyben lakó vaddisznó, ôz, nyúl,
mestert feltételeznek. Az ovális és és alkotó szobrászmûvész munkája. fácán, fogoly),
négyszögletes keretek jó ritmusban A község központjától a Kossuth víztározói
váltják egymást, a szemlélôben a ki- utcán elindulva, nyolc kilométerre, de (fürüsztôlaposi
egyensúlyozottság érzetét keltik. már Nyíradony közigazgatási terüle- és halápizugi) pedig
A fôtéren, a református templom tén található a gúti templomrom, a vízimadarak
kertjében áll Berky Nándor Petôfi amely ligetes, erdôs környezetével fészkelôhelyei.
szobra. Az életnagyságnál valamivel kellemes kirándulási célpont. (Részle- A belterülethez
nagyobb, mészkôbôl készült alkotás a tesen lásd a Nyíradonyról szóló rész- mintegy öt kilométerre
költôt légiesen, átszellemülten ábrá- ben.) találhatjuk a tájba
simuló Vadászházat,
amely az étkezési
NYÍRMÁRTONFALVA 1910-ben kapta. A helyi hagyomány lehetôségen túl
Irányítószám: 4263, népesség: 2150 fô egyébként úgy tudja, hogy a reformá- 15 fônek képes szállást
tus vallásúak a szomszédos, de most nyújtani. A gúti erdô
A község rendkívül hangulatos tájba Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében védelem alatt álló fája
simul bele. A Dél-Nyírséghez tartozó lévô Mihálydiból települtek át. Refor- a nyírmártonfalvi
település Debrecentôl 30 kilométerre mátus temploma 1867-ben épült, a határban álló,
fekszik, a 48-as fôúton közelíthetô községben görög katolikus és római a vadászok
meg, ahonnan Vámospércsnél egy 6,5 katolikus templom is található. védôszentjérôl
kilométeres bekötôútra kell rátér- elnevezett
nünk. A legközelebbi vasútállomás Hubertus-tölgyfa.
szintén Vámospércsen található. Az A tölgyfától érdemes
évszázadokon át Szabolcshoz tartozó elgyalogolni a
település 1950-ben került Hajdú-Bi- nyíradonyi határban
har megyéhez. álló Árpád-kori
Nevét elsô birtokosáról kaphatta. templomromhoz,
Korai említésû (1217), de csak 1461- amely a fától mintegy
ben bukkan fel ismét oklevelekben. A két és fél kilométerre
török hódoltság alatt elpusztult, s csak található. (Részletesen
a XVIII. század vége felé települt újra, lásd a Nyíradonyról
ruszin lakossággal. Ekkor vármegyei szóló részben.)
köznemesek birtoka. A jobbágyfel-
szabadítás elôtt száz fôt alig meghala-
dó, s szinte kizárólag görög katolikus
népesség lakta, de ekkor már egyér-
telmûen magyar falunak mondják.
Ekkor Martonfalvának is nevezik. A
település a Nyírségre utaló elôtagját A gúti vadászház

49

A török hódoltság idején NYÍRÁBRÁNY
elpusztult, s csak Irányítószám: 4264, népesség: 3950 fô
a XVIII. század végén
települt újra szlovák, A Ligetaljának mondott tájegységhez
rutén és román tartozó település Debrecentôl 30 kilo-
telepesekkel. méterre, a 48-as fôút mentén, a román
Ekkor földesuráról, határ mellett érhetô el. Itt közúti
az Eördögh famíliáról kishatárátkelô is mûködik Érmihály-
Ördögábrány néven falva felé. Vasútállomása egyben határ-
emlegették, majd állomás is, vasúti és közúti összekötte-
a magyar–szlovák tése van Szatmárnémeti, Nagykároly és
lakosságúnak mondott Nagyvárad irányába. A korábban Sza-
község a bolcs megyéhez tartozó település
Szentgyörgyábrány 1950-ben került Hajdú-Bihar megyé-
nevet vette fel. hez. A község neve a bibliai Ábrahám
A falu 1901-ben egyesült személynévbôl származik. Legkorábbi
a szomszédos birtokosai a Gutkeled nembeliek, s az
Budaábránnyal, innen származó családok birtokolják a
ekkortól Nyírábrány XV. században is. Elsô írásos említése
a neve. 1279-bôl való, amikor IV. László szom-
szédság és rokonság címén a Gutkeled
nembeli Báthoryaknak adta. Szerepel
a család 1311-es osztálylevelében is.
A fôteret a község nagy szülöttjérôl,
Ábrányi Kornél zeneszerzôrôl (1822–
Ábrányi Kornél
mellszobra
50
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
1903) nevezték el. Az itt lévô emlék-
parkban áll mûkôbôl készült mell-
szobra, amelyet 1923-ban avattak fel.
A fôtéren magasodó mai görög kato-
likus templom a volt izraelita temp-
lom keresztirányú bôvítésével jött lét-
re. Freskóit 1953–54-ben készítette
Szegedi Molnár Géza (1906–1960), a
magyar egyházi festészet jelentôs al-
kotója. A falu római katolikus templo-
mát Vay Dániel adományából 1867-
ben építették, a szentélyben és a mel-
lékoltárnál lévô festmények a Vay és
az Ábrányi családok ajándékai. Refor-
mátus temploma 1938-ban épült.
Az elsô világháborús, kétalakos,
bronz emlékmûvet a görög katolikus
templom kertjében állították fel, míg a
második világháborús emlékmû a ró-
mai katolikus templom kertjében ka-
pott helyet.
A község legjelentôsebb mûemléke
az Eördögh-kastély (Iskola u.). A kör-
nyezetbôl kiemelkedô dombos föld-
háton lévô egyemeletes épületet a föl-
desúr megrendelésére Povolny Fe-
renc, az Egerbôl Debrecenbe szárma-
zott építész tervezte, akinek klasszi-
cista ízlése a debreceni városháza ter-
vezésénél mutatkozott meg a legjob-
ban. Az építésztervezô Nyírábrányban
az egyik legszebb klasszicista stílusú
kúriát építette fel. A bejárati részt kör
keresztmetszetû, dór oszlopokkal alá-
támasztott kocsialáhajtó emeli ki,
amelynek teteje terasznak van kiké-
pezve. A kertre nézô déli homlokzat a
klasszicista stílus nyugodt tisztaságá-
val hívja fel magára a figyelmet. (E kö-
tet írásakor, 2000-ben új tulajdonost
keresnek, aki méltó funkciót adna a
kastélynak, egyúttal gondoskodna an-
nak felújításáról, megóvásáról is.)
A település északnyugati határának
egy része a Hajdúsági Tájvédelmi Kör-
zethez tartozik, ahol kellemes kirán-
dulást tehetnek a természet kedvelôi.
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

FÜLÖP megyei köznemeseknek volt zálog-

Irányítószám: 4266, népesség: 2000 fô vagy birtokrésze. Nyírábrány megala-
kulásakor (1901) a község része.
A település a megye legkeletibb ré- 1946-tól Nyírábrányból kiválva Bán-
szén, a román határ mellett található, házapusztával együtt lett önálló köz-
Debrecentôl 40 kilométerre. A Nyír- ség.
ábránytól néhány kilométerre észak- Mindhárom felekezetnek van itt
keletre fekvô falu zsáktelepülés, ami temploma. Mind a görög katolikus,
jelentôs korlátot szab fejlôdésének. mind a római katolikus templom új,
Az egykori középkori falut már az elmúlt évtizedekben épült. A római
1554-ben, a töröknek hódolt helyek katolikus templom mellett régi ha-
között említik, akárcsak a mai fülöpi rangláb látható. A reformátusoké tu-
határban fekvô, egykor szintén önálló lajdonképpen imaház, egyszerû ha-
falut, Bánházát is. Fülöp a XVII. szá- ranglábbal, 1976-ban avatták fel. Leg-
zadban pusztabirtok, ahol részint a régebbi építészeti emléke Bánházán A mikepércsi templom
vámospércsi hajdúknak, részint vár- látható, egy 1796-ban épült kápolna. vélhetôen korábbi
elôzményeket
felhasználva
MIKEPÉRCS A Hajdúbagosra vezetô úton, a szô- 1793–95-ben épült.
Irányítószám: 4271, népesség: 3300 fô lôskertek alatt találjuk az ezerévesnek Az Alföldön jellegzetes
mondott, de a valóságban mintegy egyhajós,
Elérhetôsége jó: Debrecentôl délre, 300 éves védett tölgyfát, amelynek síkmennyezetû,
alig 10 kilométerre fekszik a Szeged magassága 20–22 méter, törzskerülete oldalbejárós
felé vezetô 47-es fôút mentén, vasút- 150 cm. toldalékkal kialakított
állomása is van. Bihar megyétôl 1876- templom elôtt
ban került az akkor szervezett Hajdú kétemeletes,
megyéhez. négyszögû torony áll.
A források 1270-ben említik elô- A négy fiatoronnyal
ször. A török hódoltság elôtt közép- készült toronysisak
nemesi birtokosok kezén van. Hajdú- az erdélyi református
joga Báthory Gábor erdélyi fejede- fatemplomok hatását
lemtôl származik: a Gyulafehérváron tükrözi. 1968-ban
1608. május 26-án kelt oklevelében a templomtornyot
hat jobbágytelket adományozott há- átépítették
rom hajdútisztjének. Bethlen Gábor és újrazsindelyezték.
újabb hajdúkat telepített Mikepércsre, A késôbbi mûemléki
valószínûleg több hullámban is. A tö- helyreállítás során
rök kiûzése után (1692) 12 családdal visszaállították
írták össze. A nagy hajdúvárosok kö- az eredeti tûzôrfigyelô
zé tartozó Vámospércstôl való meg- körüljárót is.
különböztetés miatt a XVIII. század- A templom ékes
ban Kispércs néven is szerepel. Haj- bizonyítéka –
dújogának elvesztése után a váradi a nyírbátori
káptalan birtoka lett. haranglábhoz
Református temploma karcsú, zsin- hasonlatosan –
delyes, négy fiatornyos tornyával Erdély szellemi
messzirôl hívogató látványosság. és építészeti hatásának.

51
 DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

Hajdúbagos SÁRÁND jük, de legkésôbb 1626-ban már a haj-

belterületétôl Irányítószám: 4272, népesség: 2250 fô dúk birtokában volt.
északkeletre, A török kiûzése után egykori elôjo-
a Nagynyomás nevû Debrecentôl 13 kilométerre fekszik, a gait az udvar nem ismerte el, s így a
legelôrészen található 47-es út mentén. A megyeszékhelyrôl bihari volt kishajdú városok nagy ré-
az 1976-ban védetté induló vasúti mellékvonal itt válik szével az Eszterházyak derecskei ura-
nyilvánított, ketté Létavértes, illetve Nagykereki fe- dalmához került.
kb. 300 hektáros lé. 1950-ig Bihar megyéhez tartozott. A faluközpont látványossága refor-
földikutya-rezervátum, Korábban Bakósáránd néven is sze- mátus temploma, amely a régi helyén
amely jóformán repel a forrásokban, elsô említése épült 1861-ben. Az egyhajós, hangsú-
a populáció utolsó 1219-bôl való. A XVI. században ma- lyos toronnyal ellátott templom jól il-
magyarországi gánföldesúri birtok. Kiváltságolt tele- leszkedik az alföldi református temp-
menedéke. pülés, privilégiumlevelét nem ismer- lomépítészeti hagyományokba.
A földikutya mintegy
arasznyi hosszúságú,
vörhenyes bundájú, HAJDÚBAGOS 1626-ban már az igaz hajdúvárosok
föld alatt élô állat, Irányítószám: 4273, népesség: 1950 fô között tartotta számon. Katonai ereje
amely a járatokban, Várad elestéig (1660) számottevô. A
üregekben kitûnô A földikutya-rezervátumáról országo- török kiûzése (1692) után 1702-ben az
szaglása és a légmozgást, san ismert település a 47-es fôút men- udvar Eszterházy Pál nádornak ado-
hômérsékletet érzékelô tén fekvô Sárándtól keletre, onnan mányozta, s így a derecskei uradalom
sörtéi segítségével alig 3 kilométerre fekszik. A falunak része lett. Öntudatos, egykori kiváltsá-
tájékozódik. vasútállomása is van a Debrecen– gaira büszke, református kultúrájára
A legelô egyben ôsgyep, Létavértes közötti vonalon. 1950-ig és iskolájára sokat adó település.
amely számos ritka Bihar megye része. Mûemlék jellegû református temp-
állat- és növényfajnak Írott formában elôször 1291-ben loma a XV. század végén épült, 1805-
ad otthont. bukkan fel, elsô ismert birtokosai ma- ben jelentôsen átépítették, utoljára
A sok ürge miatt gánföldesurak. A XVII. század elején 1972-ben alakították át. Méltóságtel-
gyakorta látni itt hajdúváros lett, ennek idôpontját nem jes, zömök tornyával nagy idôk tanúja.
ragadozó madarakat is. ismerjük, de az erdélyi törvénytár A templom falán lévô emléktáblák ad-
ják tudtul, hogy itt született Sinay Mik-
lós (1730–1808), a debreceni kollégi-
um professzora, itt halt meg Molnár
Borbála (1760–1825), a kor kultúré-
letének jeles nôalakja, de járt itt Kazin-
czy Ferenc, és Domby Márton, Csoko-
nai elsô életrajzírója is. A templom-
kertben az 1973-ban elhelyezett, dom-
bormûvel ellátott pad felirata emlé-
keztet arra, hogy maga a költô is meg-
fordult Bagoson: „Itt járt Csokonai”.
Szabó Károly fafaragó népmûvész
természeti értéket képviselô kertje a
Templom u. 2. sz. alatt egzotikus fák-
kal, ritka növényekkel várja a látogatót.
A rezervátumot keletrôl az Ördög-
árok (szarmata kori földsáncrendszer)

52
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
maradványa választja el a hajdani
nagy kiterjedésû pusztai tölgyesek
emlékét idézô erdôtôl, amelynek né-
hány idôs, tatárjuharos tölgyfoltja utal
az eredeti faállományra. A védett terü-
let átnyúlik Hosszúpályi határába, s a
HOSSZÚPÁLYI
Irányítószám: 4274, népesség: 5400 fô
A 47-es fôútról Sárándnál leágazó
úton érjük el a Debrecentôl 18 kilo-
méterre fekvô települést, amelynek
vasútállomása is van a Debrecen–
Létavértes vonalon. 1950-ig Bihar vár-
megyéhez sorolták. A határhoz tarto-
zó Fehértó pusztán még a XIX. század
végén is jelentôs idegenforgalmat le-
bonyolító sóstófürdô mûködött az ot-
tani szikes tavon.
Területén bronzkori halomsírok ke-
rültek elô, a népvándorlás korának az
egyik legszebb emléke az a földsánc-
rendszer, amelyet a szarmata-jazigok
római hadmérnökök irányításával épí-
tettek. 1219-ben bukkan fel elôször
írásos emlékekben, 1291-ben már je-
lentôs község. Az 1552-es összeírás
szerint is nagyobb település. A XVII.
század elején (1621) az Eödönffy csa-
lád birtoka. A hajdúk itteni megtelepe-
désére mutatnak jelek, noha kiváltság-
levele nem ismert. A sok bajt hozó
XVII. századot lakottan vészelte át. A
község a XVIII. században a diószegi
uradalomhoz tartozott, a XIX. század-
ban a Zichyek birtoklása volt a legje-
lentôsebb. 1848-ban a község ország-
gyûlési képviselôje Irinyi József, aki a
márciusi ifjak, és a szabadságharc
egyik vezetô egyénisége volt.
Római katolikus temploma (Sza-
badság tér 31.) 1833 és 1836 között
épült klasszicista stílusban. Az épület
értékét növeli, hogy belsô berendezé-
se, a fôoltár, a padok, a szószék szin-
Debrecen–Hosszúpályi mûútig tart. A
földikutya-rezervátum mellett pihe-
nôház található, ahonnan érdemes el-
látogatni a közelben lévô Vekeri-
tóhoz, amely csónakázási és horgá-
szási lehetôséget biztosít.
tén ebben a stílusban készültek. A gö-
rög katolikus egyházközség 1768-ban
alakult az addig görögkeleti vallású
lakosokból. Mai templomuk 1866-ban
készült. Református temploma (Sza-
badság tér 24.) 1803 és 1807 között
épült klasszicista stílusban, majd
1863-ban romantikus ízlés szerint át- A Római katolikus
építették. templom festményei
A Zichy család kúriája (Szabadság közül kiemelkedô
tér 31.) a XVIII–XIX. század fordulójá- látványosság
ról származik, késô barokk stílusban a fôoltárkép, amelyet
építették. A több ütemben készült, 1883-ban helyeztek el,
három utcára nézô, földszintes U ala- s a Szeplôtelen Szüzet
kú épület utcai homlokzata egysége- ábrázolja eszményien
sen zárt, csak az ablaknyílások tagol- szép nôként,
ják, míg az udvari részen íves zárású rózsaszín-sárga színek
nyílásokkal kialakított folyosó szegé- dominanciájával.
lyezi. Az udvarban épült fôbejáratot Alkotója Sárdy István,
elôreugró kocsialáhajtó emeli ki, a XIX. század második
amelyet késôbb romantikus felfogás- felében élt kolozsvári
ban átépítettek. festômûvész
53

A négyzetes alaprajzú,
copf stílusjegyeket
hordozó gazdasági
épület földszintjét olyan
magasra tervezték, hogy
oda egy rakott szekér
kényelmesen beférjen.
Az emeletek magassága
kb. 3 méter. A szinteket
famennyezetek
választották el,
szintenként apró,
szellôzésre és világításra
szolgáló ablakokat
nyitottak. A magtárak
téglából készültek,
kôkeretes bejárati ajtóval,
cseréppel fedett
sátortetôvel.
E magtártípus elôhírnöke
a XX. században
elterjedt modern
gabonatárolónak,
a silónak. A földszintes,
hagyományos
magtárépület szintén
a copf stílus jegyeit
hordozza, az oromfalban
két, jellegzetes,
vízszintesen fekvô,
tojásdad alakú,
világításra és szellôzésre
szolgáló nyílással.
A cseréppel fedett
nyeregfedél alatt
a padlásteret is
magtárnak képezték ki.
54
A kastély falán emléktábla tudósít
Bem József látogatásáról és Liszt Fe-
renc vendégeskedésérôl.
Az udvari részen késô barokk stí-
lusban épült emeletes magtárépület
áll, amelynek földszintjén eredetileg
istállók voltak, szépen tagolt csehsü-
veg boltozattal, amelyet árkádos nyi-
tott folyosó tesz építészetileg hangu-
latosabbá. Az emeleti magtárrészt ko-
vácsoltvas ajtók zárták le. A tulajdo-
MONOSTORPÁLYI
Irányítószám: 4275, népesség: 2150 fô
A tubus formájú magtárairól neveze-
tes település Hajdú-Bihar megye kele-
ti részén, Debrecentôl 21 kilométer tá-
volságra, a 47-es fôútból Sárándnál le-
ágazó út mentén található, vasútállo-
mása is van. 1950-ig Bihar megyéhez
tartozott.
A pályi monostor 1222-ben bukkan
fel az írott forrásokban, s minden bi-
zonnyal az Ákos nem alapította. Ma-
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
nos az egész épületet már az 1930-as
években magtárnak alakította át. Je-
lenleg diszkó üzemel benne.
A Pocsaj felé vezetô úton található a
község tájháza (Nagy u. 11.), amely
mûemlékileg hitelesen helyreállítva,
gazdasági melléképülettel, a népi élet
tárgyaival berendezve várja a vendé-
geket.
Bejelentésre látogatható,
tel.: 52/375-002.
gára a falura utaló adatunk azonban
már 1219-bôl is van. Az 1234. évi ko-
lostorjegyzék szerint maga a monos-
tor a premontreieké volt. 1322-ben
Debreceni Dósa birtoka. Monostoros-
pályi névvel 1552-ben harminc telek-
kel írták össze. A község a jelek sze-
rint a török hódoltság végén elnépte-
lenedett, s az 1692-es összeírás nem
említi. 1713-ban már tizenhárom ház-
tartással szerepel újra a jegyzékekben.
A XVIII–XIX. században vármegyei
köznemesi családok birtoka. A falu
1737-ben címeres pecsétnyomót ké-
szíttetett. 1848–49-ben a községbôl
sokan álltak be a legendás 10. hon-
védzászlóaljba.
A döntôen református falu templo-
ma az újratelepedéskor, az 1710-es
években épült, 1857-ben jelentôsen
átépítették. A vaskos, zömök, kétszin-
tes torony hangulatosan formálja a te-
lepülésképet.
A község igazi nevezetessége az a
magtárépület-együttes, amely a Kos-
suth u. 28. alatt található, s 1826-ban
épült. Eredetileg a Gorove-kúriához
tartozott, maga a kúria azonban a
második világháború után elpusztult.
Épen maradt viszont a kétemeletes,
négyszintes, ún. tubusmagtár, és egy
földszintes, hagyományos magtár.
Védelem alatt áll a Bethlen u. 2.
alatt található parasztház, két szobá-
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

val és szabadkéményes konyhával. A

két szoba fûtésére búbos kemencét
építettek, amelynek füstjárata csatla-
kozik a konyha szabad kéményéhez.
Az épületet az udvari részen végig fu-
tó, nyitott ámbitus teszi hangulatosab-
bá, amelynek utcai végét tömör kôfal-
lal zárták le. A folyosó végében alá-
pincézett kamra tartozik az épülethez.
A magántulajdonban lévô épület je-
lenleg (e kötet írásakor, 2000-ben)
rossz állapotban van, csak kívülrôl te-
kinthetô meg.
A községtôl északra, a Csorda-kút
melletti úton egy kilométert megtéve
érjük el azt a közel 70 éves, hathektár-
nyi feketefenyvest, amely az e tájegy-
ségbe telepített homoki fenyvesek
egyik utolsó képviselôje. A fenyves
mellett a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet
védett területe található. A Debrecen-
tôl idáig terjedô erdôs puszták az Al-
föld számos ritka növény- és állatfajá-
val az egykori növénytakaró utolsó
összefüggô darabjának tekinthetô. A
környéken ma is megtalálható a nagy-
vadak közül az ôz, a kisvadak közül
pedig a róka, nyest, görény és a nyúl.
A mocsaras területek megélhetést
nyújtanak a gólyának, a szürke gém-
nek, a bíbicnek és a búbos vöcsöknek.

LÉTAVÉRTES
Irányítószám: 4281, népesség: 7150 fô
A megyeszékhelyrôl három irányból
is megközelíthetjük az onnan 24 kilo-
méterre, a magyar–román határ men-
tén fekvô várost: a 47-es fôútról Sá-
rándnál, vagy a 48-as fôútról Vámos-
pércsnél letérve, illetve az Erdôs-
pusztákon átvezetô bánki úton. Vas-
útállomása egyúttal végállomása is a
Debrecen–Létavértes szárnyvonal-
nak. Mai formájában 1970-ben jött lét-
re Nagyléta és Vértes községek egye-
A feketefenyves
sítésébôl – 1950-ig mindkét falu Bihar
megyéhez tartozott. A trianoni dön-
téssel Romániához került Székelyhíd
szerepét átvéve Nagyléta járási szék-
hely (1920–1955). Létavértes 1996
szeptemberétôl város. A környék or-
szágosan is nevezetes monokultúrás
tormatermesztésérôl.
Nagyléta 1291-ben jelentékeny egy-
házas helyként bukkan fel elôször írá-
sos forrásban. 1552-ben 88 telekkel
Báthory András birtoka. A török hó-
doltság korában a kétfelé adózó sáv-
ba esett, s 1614-ben Sólyomkô várá-

55

Irinyi János (1817–1895) hoz tartozott. Tudjuk, hogy 1613-ban
vegyész, a zajtalanul Nagylétán is éltek hajdúkatonák, de
gyulladó (biztonsági) kiváltságlevelüket nem ismerjük. Iga-
gyufa feltalálója, zi viszontagságait Várad török kézre
1848–49-ben az állami kerülése után élte meg: az 1692-es
gyárak fôfelügyelôje, összeírás már három éve néptelennek
a nagyváradi mondta – ekkor a szentjobbi urada-
fegyvergyártás egyik lom része, s erdélyi kincstári birtok.
szervezôje, késôbb Hamar újratelepült, 1715-ben már 69
a debreceni családdal írták össze. A XVIII. század-
István gôzmalom ban a Dietrichstein család tulajdona,
igazgatója. Testvére volt nevükhöz jelentôs román betelepítés
Irinyi József (1822–1859), fûzôdik. A XIX. században uradalmi
a márciusi ifjak egyike, központ, neves jószágigazgatója Irinyi
a Tizenkét pont egyik János (1787–1856), a híres Irinyi-fiúk
fogalmazója, apja. A dualizmus korában létesült itt
a szabadságharc jelentôs takarékpénztár, két olvasóegylet, há-
vezéregyénisége, rom temetkezési egyesület, önkéntes
1848–49-ben tûzoltóság, s még több társadalmi
a hosszúpályi kerület egyesület. A trianoni döntéssel a határ
országgyûlési jelentôs része Romániához került.
képviselôje. Vértes csak 1435-bôl adatolható,
Kevesen tudják, hogy ekkor azonban egyházas hely. Az
mûfordítóként ô ültette 1692-es összeírás lakatlannak találta.
át elôször magyarra A lakosság azonban visszaszivárgott, s
Becher Stowe: tevékenyen vett részt a Rákóczi-sza-
Tamás bátya kunyhója badságharcban. Az 1713-as összeírás
címû regényét. már 68 jobbágycsaláddal vette szám-
ba. Birtokosai vármegyei közneme-
sek. A XIX. század derekán a község-
56
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
ben több salétromszérû is volt, ahol
„ásták”, illetve fôzték a hadicélokat
szolgáló salétromot, amit innen a deb-
receni salétromhivatalba szállítottak.
A nagylétai mûemlék jellegû refor-
mátus templom (Árpád tér) korábbi
alapokon 1807 és 1813 között épült,
átépítették 1858 és 1862 között, vala-
mint 1886-ban. A vértesi református
templomot (Kassai u. és Katona J. u.
keresztezôdése) 1806 és 1813 között
emelték, s 1863-ban romantikus je-
gyeket is alkalmazva átépítették.
A nagylétai görög katolikus temp-
lom (Batthyány u. 53.) a XIX. század
elején épült a görög katolikus templo-
moknál szokatlan, mélyen átélt klasz-
szicista stílusban, copf jellegû torony-
sisakkal. A templomhajó hosszanti ol-
dalának építészeti megoldása és tago-
lása különösen kellemes benyomást
kelt. Ikonosztázionja igazodik a klasz-
szicista külsôhöz. A képfal nyolc
féloszlopon nyugszik, felépítése
rendhagyó. A három emelet teljes ma-
gasságában, középen Krisztus király
(Pantokrator)-ábrázolás vonja magára
a figyelmet. Az emeleteken álló és
fekvô, kör alakú és ovális festménye-
ket láthatunk Mária és Krisztus életé-
bôl. A munkácsi egyházmegyéhez tar-
tozott másik nagylétai görög katolikus
(rutén) templom (Kossuth u. 29.)
1859-ben épült.
A vértesi görög katolikus templom
(Bács u.) szintén XIX. századi. Legje-
lentôsebb értéke a Debrecenben és
környékén a reformátusoknak is dol-
gozó Dozsnyai Károly (1813?–1850?)
oltárképe, amely Tiziano után 1840-
ben készült. Családok adományából
1940-ben készült Veress Géza
(1899–1970) három nagyméretû és
több kisebb freskója. Az üvegablako-
kat, a mennyezet és az oldalfalak fres-
kóit 1958-ban a templomfestészettel
foglalkozó Benke László készítette.
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
A római katolikus fiókegyház Hosz-
szúpályi plébániájához tartozik, a ká-
polnát 1899-ben emelték.
A város fôterén (Árpád tér) lévô
emlékkertben áll a világháborús hôsi
emlékmû. A kétalakos mûkô szobor
haldokló zászlótartót ábrázol, egy ôt
mentô, felfogó idôsebb, sisakos kato-
nával. A vértesi részen, az egykori
községháza falán 1932-ben elhelye-
zett, nagyméretû emléktáblán örökí-
tették meg a hôsi halottak nevét.
A város (Nagyléta) adott otthont a
reformkorban múlhatatlan érdemeket
szerzett Irinyi családnak. Irinyi János
mellszobra hangulatos környezetben
állít emléket a magyar szellem egyik
kellôen meg nem becsült alakjának,
Ispánki József szobrászmûvész alko-
tását 1982-ben avatták fel. Testvére
volt Irinyi József (1822–1859) a sza-
badságharc jelentôs vezéregyénisége,
Emléküket a városavató (1996) alkal-
mából átadott emlékszoba ôrzi az Iri-
nyi utca 1. sz. alatt. Az Irinyi család-
nak a városban önálló sírkertje van.
Ugyancsak 1996-ban adták át az
Újléta felé esô Kossuth kertben a pa-
raszti bortermelés és szôlômûvelés
eszközeit bemutató Tájházat.
Irínyi János síremléke
A vízivágóhíd, az Irinyi-emlékszoba A város párját ritkító
és a Tájház bejelentésre látogatható, ipari mûemléke,
tel.: 52/376-101. a vízi vágóhíd
A városban emléktábla ôrzi a (Debreceni u. 58.)
nagylétai születésû Iosip Vulcannak, a a tulajdonképpeni
jelentôs román irodalmárnak, a ma- Nagyléta és Vértes
gyar kultúra egyik román közvetítôjé- között, a Konyári-Kálló
nek az emlékét. nevû vízfolyás felett
A város régi álma teljesült akkor, található.
amikor a rendkívül erôs 1848-as ha- Ennek célszerû oka
gyományokkal és Kossuth-kultusszal volt, hogy a vágóhíd
bíró településen a városavatást köve- „melléktermékét”
tôen felállíthatták Kossuth Lajos az élô vízfolyás
egész alakos szobrát, Gyôrfi Lajos takarította el.
szobrászmûvész alkotását. Ugyancsak Az agráripari mûemlék
Gyôrfi alkotása a 2000. augusztus 19- jellegû épületben
én felavatott Oroszlános díszkút is. a hentes és mészáros
A ligetes létavértesi táj természetes mesterség emlékei is
folytatása a debreceni erdôs puszták- megtekinthetôk
nak. A település északi részén, Újléta
felé természetvédelmi területet talál-
hatunk, ahol érdemes gyalogos, vagy
akár lovas túrákat tenni. Utóbbira a
Piremon pihenôközpontban a Ker-
tek–Erdôk–Ligetek Egyesület Liget-
farmja kínál lehetôséget, itt igény ese-
tén szálláshelyet is kaphatunk. A vá-
rosban önálló vadásztársaság mûkö-
dik, a helyi horgászegyesület saját ha-
lastóval is rendelkezik.
57
 DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

ÚJLÉTA Neoklasszicista stílusban épült re-

Irányítószám: 4288, népesség: 1100 fô formátus temploma, két szinten is ta-
golt templomtornyával a falukép
A kertészeti és fôleg tormamonokultú- meghatározó látványa. Érdekes, bár
rájáról nevezetes község a megye- korántsem szokatlan megoldásként a
székhelytôl 26 kilométerre, a Vámos- templomtorony a templomhajóból
pércset Létavér- emelkedik ki.
tessel összekö- Helyi védelem alatt áll az 1924-ben
tô út mellett épült községi iskola is.
fekszik, valami- A község nevezetes emléke az
vel közelebb 1896-ban épült borospince, amely a
Vámospércs- XIX. század végi helyi kertkultúrának,
hez. Vasútállo- a szôlészetnek–borászatnak tárgyia-
mása nincs. sult emléke. A magántulajdonban lé-
A községet vô ún. Tóbi-tanya pincéje kívülrôl te-
1865-ben alapí- kinthetô meg. Tájjellegû borfajtája, az
tották reformá- újlétai ezerjó valamikor nevezetes
tus vallású, Bal- volt.
mazújvárosról A községben 2000 augusztusában a
származó ma- Petôfi u. 13. sz. alatt a hagyományos
gyar telepesek. paraszti élet tárgyait bemutató tájház
Egyháza 1873- nyílt. (Bejelentésre látogatható, tel.:
ban alakult, 52/211-812.)
temploma Határa az erdôs puszták legszebb
1894-ben épült, része. A védett Ócsai-kaszáló és az ún.
1890-ben szer- Kiserdô, amely az egyhajúvirágról (ki-
vezôdött telje- kerics) is nevezetes, kellemes kirán-
sen önálló köz- dulási célpont.
séggé. 1950-ig A terület a Hajdúsági Tájvédelmi
Bihar várme- Körzet része, Európa legjelentôsebb
gye része. egyhajúvirág-termôhelye.

Újléta
református temploma KOKAD
Irányítószám: 4284, népesség: 750 fô
A megyeszékhelytôl 27 kilométerre,
Létavértes közelében, a magyar–
román határ mentén fekszik a telepü-
lés. Saját vasútállomása nincs, de az
alig két kilométerre lévô Létavértesen
a vasút is elérhetô.
Forrásainkban korán, 1219-ben fel-
bukkan, s lakott volta a XVII. századig
kimutatható. Az 1692-es összeírás la-
kott helyként nem említi, de teljes
pusztulása nem valószínû. A lakosság
a XIX. század derekán is jórészt refor-
mátus magyar. A Zichyek diószegi
uradalmához tartozott, s kertészkedé-
se (dinnye, dohány, burgonya) volt
jelentôs, amelyet a homokos-mocsa-
ras határ indokolt.
A község XVIII. századi eredetû re-
formátus templomát 1872-ben átépí-
tették (Petôfi u.). Kétszintes toronysi-
sakkal ellátott tornya a templomhajó
síkjából kiugorva meghatározza a
község képét. A Bocskai téren álló
görög katolikus temploma ugyancsak
mûemléki értékû.

58
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE

ÁLMOSD
Irányítószám: 4285, népesség: 1800 fô

A megye keleti részén, Debrecentôl

34 km-re, a magyar–román határ mel-
lett fekvô település Vámospércs és
Létavértes irányából egyaránt megkö-
zelíthetô. A legközelebbi vasútállo-
más a létavértesi.
1261-ben említik elôször az Ákos
nembeli Álmosdi Chyre nemzetség
birtokaként. 1332-ben egyházas köz-
ség. A XV. században épül csúcsíves
téglatemploma. Az 1552-es összeírás
23 jobbágyportával említi. A falu a
XVI. század derekán áttért a reformá-
tus hitre. Határában zajlott 1604. októ-
ber 15-én éjjel Bocskai hajdúinak raj- áll, bent két kisebb méretû festett fa- Álmosdról a Rákóczi
taütése a császáriakon, amely a sza- szobrot és viszonylag ép ikonosz- úton a magyar–román
badságharc elsô gyôzelme volt. Várad táziont láthatunk. határ felé indulva,
török kézre kerültekor (1660) elpusz- A református templom kertjében külön erre a célra
tulhatott, az 1692-es összeírás már rendkívül érdekes elsô világháborús készített szilárd
harminc éve lakatlannak mondja. emlékmû látható, amelyet egy isme- burkolatú úton haladva
1715-ben újra lakják. A XVIII. század- retlen olasz hadifogoly-mûvész készí- érjük el a tényleges
ban vármegyei köznemesek birtoka. tett Nagyváradon. A mûkô szobor le- csatatéren az álmosdi
Az úrbéri felmérés idôpontjában roskadó fiatal nôalakot ábrázol. ütközet lenyûgözô
(1770) szabadmenetelûeknek mond- A község fôterén áll az az emlék- emlékmûvét, amelyet
ják magukat. Egyik birtokosa, Chernel mû, amely egyszerre kívánta megörö- a község és a Hajdú-
József végrendeleti örökségeként or- kíteni az elsô világháború hôseinek és városok Szövetsége
szágosan is elsôk között kisdedóvó az álmosdi csatának (1604. október kezdeményezésére,
létesülhetett (1862). Az idôk során 15.) az emlékét. Az életnagyságnál nagy szervezômunka
egész sor köznemesi család birtokol nagyobb, kétméteres talapzaton álló és összefogás
itt, többek között a Kölcseyek is. bronzszobor hajdúvitézt formál, bal- eredményeként
A község középkori eredetû refor- ra, lentebb parasztember az unokájá- 1996-ban az egykori
mátus templomát (Bocskai u. 1.) a ko- val, jobbra pedig két I. világháborús csata napján, október
rábbi részeket felhasználva 1805-ben katona. Felirata: 1604–1934. okt. 15. A 15-én avattak fel.
újraépítették, majd 1822 és 1824 kö- nem túl szerencsés kompozíciót za- A hatalmas, faragott
zött tovább alakították. A templom- varja a bronz és a mûkô együttes kôtömbökbôl álló,
kertet vaskos kôfal vette körül, amely használata. Az emlékmû Nagy Sándor csatajelenetekkel,
valószínûleg XVI. századi eredetû, s János alkotása. ágyúkkal díszített
védelmi célt is szolgálhatott. A zö- A fôtérhez közel, az Iskola u. 4. sz. rusztikus emlékmû
mök, vaskos torony a szépen tagolt alatt lévô általános iskola külsô falán gondolatisága magával
toronysisakkal hatásosan formálja a látható az az emléktábla, amely Bocs- ragadó. Gyôrfi Lajos
faluképet. Ugyancsak mûemlék jelle- kai Istvánnak állít emléket. A bronz szobrászmûvész
gû görög katolikus temploma, amely dombormûves táblát 1954-ben he- nagyszerû alkotása már
1850-ben épült (Táncsics M. u.). A be- lyezték el, a rajta lévô mellképet Estók messzirôl felhívja
járatnál egy kis fülkében Mária-szobor Sándor készítette. magára a figyelmet.

59

A Kölcsey-kúria, A község talán legismertebb neve-
falán emléktáblával zetessége a XVIII. század végén épült,
ma kiállítóhelyként szolgáló, mûem-
lék jellegû kúria, amelyet a Kölcsey
család emelt (Kölcsey F. u. 25.).
Eredetileg zsindelyes, most nádtetôs, népi
klasszicista épület ámbitusa íves lezárású,
szabadkéményes pitvarral és a mögötte
lévô éléskamrával. A pitvarból nyílt a két,
boglyakemencével fûtött, alsógerendás,
fiókos síkmennyezetû szoba. A lakóépület
folytatásaként eredetileg külsô kamra ál-
lott, alatta borospincével. Ezt a kamrát a
késôbbiekben egybeépítették a kúriával.
A nagyméretû szobákat késôbb elválasz-
tották.
Az épületben 1812 és 1815 között élt Köl-
csey Ferenc, a Himnusz költôje. Az épület
egyik részében ma Kölcsey-kiállítás, a má-
sik részében a községi könyvtár található.
A pincében az Érmellék szôlôkultúráját
bemutató kiállítás látható. Az udvar kertjé-
ben 1975 óta Kölcsey Ferenc mellszobra
áll, amely Márton László alkotása.
A kiállítás nyitva hétfô kivételével na-
ponta 10–12 és 14–16 óra között, elôze-
tes bejelentés alapján Tel.: 52/388-038.
60
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
A Rákóczi u. 21 sz. alatt található
Mucsi Ferenc kovácsmester mûhelye,
amely a XIX. század végi és a XX. szá-
zad eleji falusi kovácsmesterség hite-
les bemutatása. A teljes szerszámkész-
let mellett megtekinthetjük a kovács-
mester által készített tárgyakat is (pat-
kók, szekérvasalások stb.).
A kiállítás elôzetes bejelentés után meg-
tekinthetô hétfô kivételével naponta
10–12 és 14–16 óra között.
Bejelentkezés Szilágyi Margit gondnok-
nál, tel.: 52/318-018.
A Táncsics u. 22. sz. ház a Bihar és
Hajdú megye életében nevezetes sze-
repet játszó Miskolczy család kúriája.
Jelenleg tsz-tulajdon.
A mögötte lévô park botanikai rit-
kaságokkal ékes. Kiemelkedô termé-
szeti értéket képviselnek a lucfenyôk,
a hársak, a juharfélék. A bejáratnál
egy soktörzsû, természeti ritkaság-
ként számon tartott, 250 cm törzsát-
mérôjû vadgesztenyefa áll. A kertben
találhatjuk Miskolczy Lajosnak, Hajdú
vármegye elsô fôispánjának fekete
gránit síremlékét.
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
BAGAMÉR
Irányítószám: 4286, népesség: 2600 fô
A hagyományaira büszke érmelléki te-
lepülés a megye északkeleti részén, a
megyeszékhelytôl 31 kilométerre, a
magyar–román határ közvetlen köze-
lében fekszik. Az egykor Nagyvárad
vonzáskörzetébe tartozott település
helyzetét a trianoni diktátum tette pe-
riférikussá. Innen a megyeszékhely
ma már Létavértesen és Vámospér-
csen keresztül is elérhetô, de vasútál-
lomása nincs. Az évszázados hagyo-
mányokra visszanyúló kertkultúra,
szôlôkultúra mellett újabban egyre na-
gyobb teret hódít a tormatermesztés.
Írásos említése 1281-bôl való, egy-
házas és magyar község. 1552-ben a
váradi káptalan birtoka. Báthory Gá-
bor 1611-ben kelt kiváltságlevelével
hajdúvitézeket telepített a községbe.
Bagamér így erdélyi fejedelmi kivált-
ságolású, ún. kishajdúváros lett. Vá-
rad visszafoglalása évében – 1692-ben
– is lakott hely. Hajdúszabadságát el-
vesztve a váradi káptalan lett újra a
birtokosa. Az viszont biztos, hogy a
kiváltságolás tudata az itt lakókban
nem veszett ki. Az úrbéri felmérés
idején szabadmenetelûek, s a telepü-
lést mezôvárosnak (oppidum) mond-
ják. A lakosság túlnyomó része refor-
mátus és magyar.
A község kiemelt helyén, magasla-
ton álló református templomát közép-
kori alapokon mai formájára 1887-
ben építették át (Bocskai u.). Vaskos
tornyával, tagolt, kétszintes toronysi-
sakjával meghatározza a település ké-
pét. Az építészetileg szerencsésen ta-
golt oldalhajó emelkedetté teszi a
templom látványát. Parókiáján meg-
fordult Csokonai Vitéz Mihály is. A
Rákóczi utcán álló görög katolikus
templom 1852–1854 között épült újjá.
Ebbôl a korból való ma már hiányos
és részleteiben átfestett ikonosztá- A Református templom
zionja. A templom freskóit Szilágyi Já- a dombtetôn
nos készítette 1970-ben. Baptista ima-
háza 1991-ben készült el (Bocskai u.).
Az egykori református iskola épüle-
tében nyílt meg 1996-ban a község ál-
landó helytörténeti és néprajzi kiállí-
tása (Bocskai u. 17.).
A enteriôr-szerûen berendezett bemutató
a XIX. század végének és a XX. század
elejének bagaméri hangulatát idézi. A lak-
berendezési tárgyak mellett a paraszti élet
mindennapjainak nélkülözhetetlen kellé-
kei is láthatók.
A kiállítás bejelentésre látogatható, tel.:
52/388-142 vagy 52/388-131.
A nagyközség elsô világháborús hô-
seit egy turullal, babérággal díszített
emlékoszlop örökíti meg, rajta már-
ványtáblán olvashatjuk az elesettek
névsorát. A második világháború ál-
dozatainak emlékmûve egy megsza-
kadt, íves falrészletet formál, rajta az
áldozatok nevével, felette Bagamér
bronzba öntött címerével.
A nagyközség iskolájának udvarán
(Rákóczi u. 2.) két, egyenként 30–35
méter magas numíbiai jegenyefenyô
található – ma már eredeti hazájukban,
61

az észak-afrikai Atlasz hegységben is
rendkívül ritkák. Figyelemre méltó,
hogy jól tudtak alkalmazkodni a hazá-
jukhoz képest szokatlanul hideg itteni
telekhez.
Bagamér természeti szempontból
legértékesebb része a Hajdúsági Táj-
védelmi Körzethez tartozik, a község
északnyugati határán, a Kék-Kálló
Az erdôs ligetes táj, völgyében. Növénytanilag különösen
a vadakban gazdag
erdôségek vonzó
lehetôséget kínálnak VÁMOSPÉRCS
a hazai és a külföldi Irányítószám: 4287, népesség: 5500 fô
vadászoknak.
Az egykori A legkisebb „öreg hajdúváros” a me-
hagyományokat folytatva gye északkeleti részén, az országhatár
a nagyközségben többen közelében, a 48-as fôút mentén, Deb-
is foglalkoznak recentôl 20 kilométer távolságban
lótartással, elsôsorban fekszik. A nagyközségnek a Debrecen
versenylovak –Nagykároly vasútvonalon megálló-
tenyésztésével. helye van. A település a környezô kis-
A helyi lovasok térség (Ligetalja) természetes köz-
nemzetközi hírnevet is pontja, közlekedési csomópont, s
szereztek, s itt rendezik egyben az országban egyedülálló tor-
meg minden évben ma-monokultúrás vidék (Újléta, Ál-
az egyre nagyobb mosd, Bagamér) centruma is.
érdeklôdést kiváltó Elsô írott említése 1291-ben történt,
Kelet-Magyarországi késôbb a vámszedô hely kiváltságát
Évadnyitó Lovasversenyt. Mátyás megerôsítette. A korponai ki-
62
DEBRECEN ÉS KÖRNYÉKE
értékes a falutól északra elterülô ún.
Tukó-hegy. Az egykori nyírségi fehér-
nyáras erdô maradványaként áll itt
három nyárfa. Magasságuk 22 méter,
törzskerületük 700 centiméter. Kivéte-
les természeti értéket képvisel a Rétal-
ja és a Malomgát területe is. Ez utóbbi
helyen a ma már ritka lila színû ma-
gyar kökörcsin, turbánliliom, homoki
nôszirom tenyészik.
váltságlevél (1605. december 12.) a
hajdúknak adományozott helyek kö-
zött említi. Korai forrásanyaga a haj-
dúvárosok szempontjából is jelentôs.
A XVII. század végén városi szerve-
zettel tagja az akkor létrejött Hajdúke-
rületnek, s az is marad a Hajdúkerület
megszûntéig, Hajdú vármegye meg-
szervezéséig (1876). A trianoni diktá-
tum után elszigeteltsége fokozódott.
Mûemlék jellegû református temp-
loma középkori alapokon 1610-ben
már valószínûleg állt. Bôvítették 1802-
ben, 1838-ban és 1906-ban. A jelenle-
gi formájában késô barokk templom,
hajója kelet–nyugati irányú, tornya 32
méter magas, háromszintes, órapárká-
nyos. A parókia egyik szobáját máig
Görgey-szobának nevezik, annak em-
lékére, hogy itt tartózkodott Görgey
Artúr honvédtábornok a III. és VII.
hadtesttel a debreceni csata idején
(1849. augusztus 1–2.), s itt fogadta
Szemere Bertalan miniszterelnököt és
Batthyány Kázmér külügyminisztert.
Az eseményrôl emléktábla tudósítja
az utókort (Nagy u. 23.).
A nagyközség fôterén 1948 márciu-
sában avatták fel azt az emlékoszlo-
pot, amely az elsô és második világ-
háborús emlékmû szerepét is betölti.
A neveket megörökítô táblákat Petôfi-
dombormû egészíti ki. A millennium
alkalmából az emlékmûvet a község-
házához helyezték át.
A Hajdúság
HAJDÚNÁNÁS HAJDÚDOROG
HAJDÚSZOVÁT HAJDÚSZOBOSZLÓ
Keletrôl a Nyírség futóhomokja, nyu-
gatról a Hortobágy szikes pusztája
fogja közre a Hajdúságot, amely csak-
nem 70 kilométer hosszan, 15–20 ki-
lométer szélességben húzódik a me-
gye középvonalában, észak–déli
irányban, hogy aztán a Hajdúszobosz-
ló–Derecske vonal mentén belesimul-
jon a Bihari-síkságba. Ezen a területen
valamikor szigetként, egyben a Nyír-
ség és a Hortobágy között vízválasz-
tóként emelkedett ki a Pannon-hát,
aminek következtében a folyóvízi el-
öntés is csak késôbb, a környezet fel-
töltôdése után következett be. Az
észak-északkeleti szelek a nyírségi
hordalékkúpból finom porüledéket
szállítottak ide, s a hidegebb sztyepp
éghajlaton ebbôl képzôdött a változó
vastagságú, néhány métertôl a déli,
64
magasabb részein akár a húsz métert
is elérô lösztakaró.
A tengerszint feletti magasság sze-
rint két részre szokás osztani: a keleti
felét alkotja a Hajdúhát, ennek legma-
gasabb pontja Debrecen közelében
165 méter; míg a nyugati, déli terüle-
tek valamivel 130 méter feletti, csak-
nem teljesen sík részek. A Hajdúság
éghajlatára is jellemzô az, ami az
egész megyére: az Alföld többi részé-
nél nyáron szárazabb, télen kissé hi-
degebb a klímája, miközben az átlag-
nál jóval erôteljesebb az idôjárási ele-
mek (hômérséklet, páratartalom, fel-
hôzet) 24 órán belüli változása. A júli-
usi középhômérséklet (21–21,5 Celsi-
us-fok) valamivel alacsonyabb a Hor-
tobágyénál, de magasabb a Nyírségi
területekénél. Az évi csapadékmeny-
A HAJDÚSÁG
nyiség 500–550 mm, ami viszont meg-
lehetôsen egyenetlenül oszlik el – a
legcsapadékosabb hónapban 2,5-szer
annyi esô esik, mint a legszárazab-
ban, ami országosan a legmagasabb
eltérésnek számít. A csapadékmeny-
nyiség egyébként összességében is
kevés a mezôgazdasági termelés biz-
tonságához, 100–150 milliméternyit
kell mesterségesen pótolni – amit ter-
mészetesen az öntözés költségei miatt
nem mindenütt tudnak megtenni. Ez
a vidék egyébként az ország egyik
legjobb termôterülete, a mezôgazda-
ság ma is meghatározó szerepet ját-
szik a Hajdúságban.
A föld mélye is hatalmas kincset
rejt: Hajdúszoboszló környéke jelen-
tôs földgázlelôhelynek számít, s ép-
pen a szénhidrogén-kutatások során
tárták fel a számos betegséget enyhítô
gyógyvízkészletet. Ennek köszönhe-
tôen Hajdúszoboszló ma Európa-hírû
fürdôváros, de erre a gyógyvízkincsre
épült a debreceni gyógyfürdô is. Szá-
mos környékbeli településen ugyan-
csak mûködik termálfürdô, sok he-
lyen viszont anyagi források híján jö-
vôbeni feladatnak számít az idôlege-
sen lezárt hôforrások gyógyászati,
idegenforgalmi célú kiaknázása.
A Hajdúság nemcsak természetföld-
rajzi, de történelmi szempontból is
egységes tájegységnek tekinthetô – az
elnevezése is történeti eredetû. A haj-
dúk valamikor marhahajcsárok vol-
tak, akik az 1514-es Dózsa-féle pa-
rasztfelkeléstôl kezdôdôen mind
gyakrabban jutottak katonai szerep-
hez is, késôbb már a harcoló szegény-
legényeket és az alkalmanként hozzá-
juk csatlakozó alföldi parasztokat ne-
vezték így. Bocskai István a Habsbur- Gyerekek és felnôttek
gok ellen vívott függetlenségi harcai- víziparadicsoma
hoz megnyerte az ún. szabad hajdúk a hajdúszoboszlói
jelentôs részét, akiknek helytállását Aqua park
65

A Hajdúk kútja busásan megjutalmazta. Letelepítette
Hajdúdorogon ôket, földet adott nekik, különleges
jogokat élvezhettek. Így alakult ki a
hét hajdúváros: Böszörmény, Dorog,
Hadház, Nánás, Polgár, Szoboszló és
Vámospércs – közülük azonban Pol-
gár alig több mint száz évvel késôbb,
1715-ben elveszítette kiváltságait. A
megmaradt hat hajdúváros a szomszé-
dos Szabolcs vármegyével szemben,
érdekeinek védelmére a XVII. század
végén Böszörmény székhellyel létre-
hozta a Hajdúkerületet, amely egé-
szen 1876-ig, Hajdú vármegye létre-
jöttéig önálló, sajátos közigazgatási
egységként mûködött. A történelmi
összetartozás jellemzô megnyilvánu-
66
A HAJDÚSÁG
lása volt, hogy ettôl kezdve – a Hajdú-
kerület keleti peremén fekvô, mindin-
kább Debrecen vonzásába kerülô
Vámospércs kivételével – a városok
neveiben következetesen szerepel a
„hajdú” elôtag, s ma is így ismerjük
ezeket a településeket.
A Hajdúság települései közé sorol-
juk ma is az említett hajdúvárosok kö-
zül Hajdúböszörményt, Hajdúdoro-
got, Hajdúnánást és Hajdúszoboszlót,
ehhez a vidékhez tartozik Hajdúszo-
vát is (amely egyébként soha nem
rendelkezett hajdúkiváltságokkal!),
valamint két, Szoboszlóhoz közeli fa-
lu, Ebes és Nagyhegyes. Könyvünk-
ben ehhez a régióhoz soroltuk Nád-
udvart is, amelynek keleti, déli határa
a löszhát része, nyugaton-délnyuga-
ton azonban már a Hortobággyal és a
Sárréttel határos.
A régió hagyományos központja
Hajdúböszörmény, Debrecen után a
megye második legnagyobb városa.
1876-ban, a Hajdúkerület megszûnté-
vel ugyan elvesztette sajátos közigaz-
gatási jelentôségét, de regionális sze-
repét továbbra is megtartotta kereske-
delmi, gazdasági, nem utolsó sorban
pedig szellemi téren. Ami egyáltalán
nem a szerencsés véletlennek, hanem
a városvezetés nagyon is tudatos tevé-
kenységének volt köszönhetô. Jól
mutatja ezt az utazó számára is a vá-
ros fôtere (sokak szerint alföldi váro-
saink központjainak egyik legszebbi-
ke), aminek kialakítására, építészeti
megformálására éppen a Hajdúkerü-
let megszûnte utáni évtizedekben ke-
rült sor. Ma is jó hírû a több évszáza-
dos hagyományokra visszatekintô
gimnáziuma, és a városban mûködik
a megye egyetlen, Debrecenen kívüli
felsôoktatási intézménye is.
A régió másik kiemelkedô jelentô-
ségû települése Hajdúszoboszló,
amely az 1925-ben talált gyógyvíz
A HAJDÚSÁG
okos hasznosítása, a fürdô tudatos fej-
lesztése révén képes volt kilépni a kö-
zeli Debrecen árnyékából, s önálló ar-
culattal, önmaga által kivívott hírnév-
vel tesz újabb és újabb, látványos lé-
péseket a nemzetközileg is elismert
fürdôváros státusának betöltéséért,
megerôsítéséért.
Utazásaink során eljutunk majd a
két másik hajdúvárosba is. Hajdúná-
náson egyebek között a mûemlék re-
formátus templom és az ország egyik
legszebb Kossuth-szobra számít kü-
lönleges látnivalónak; de érdemes itt
meglátogatni (sôt, akár ott több napot
tölteni) a gyógyfürdôt, a kuriózumok
kedvelôi pedig megtekinthetik a
strand közelében az ország elsô
struccfarmját is. Hajdúdorogon a gö-
rög katolikus székesegyház a legérté-
kesebb, s bizonyos értelemben a leg-
érdekesebb látnivaló. Az egyházkerü-
let központjává vált az egykori hajdú-
város, ami azért különös, mert a haj-
dúvárosokra általában jellemzô volt a
református hit korai térhódítása, majd
annak megtartása.
Nádudvart az 1970-es, 1980-as
években kiemelkedô eredményeket
produkáló termelôszövetkezete tette
nevezetessé – s talán nem túlzás azt
állítani, hogy várossá is –; de szellemi,
kultúrtörténeti értelemben legalább
ekkora értéke a településnek a ma
már világszerte ismert fekete kerámia
technológiájának, népmûvészeti ha-
gyományainak töretlen ôrzése, gene-
rációkról generációkra való átörökíté-
se. Ebes, Nagyhegyes és Hajdúszovát
a látogató számára talán kevéssé fon-
tos célpont, de igyekszünk megmutat-
ni itt is mindazt, amiért érdemes letér-
ni a fôútról, szánni egy-egy órát ezek-
re a településekre is.
A Hajdúságban egyébként a megye
legurbanizálódottabb részén járunk –
a Debrecennel együtt tizenhat hajdú-
bihari város közül öt fekszik ezen a
vidéken. Megtalálhatjuk itt az alföldi
kisvárosok hangulatát; élvezhetjük a
fejlett idegenforgalmi infrastruktúra
szolgáltatásait; végigjárhatjuk az érté-
kes, ritka mûemlékeket, a gazdag mú-
zeumi gyûjteményeket; órákat, vagy
talán napokat, heteket tölthetünk a
gyógyvíz „fogságában”. És persze
mindezek mellett számos alkalmat ta-
lálhatunk a szórakozásra, kikapcsoló-
dásra, sportolásra – egyszóval mind-
arra, ami hozzátartozik egy élmé-
nyekkel teli, ugyanakkor pihentetô Hajdúböszörmény
utazáshoz, kiránduláshoz. fôtere
67
 A HAJDÚSÁG

A Bocskai-szobor, A hajdúvárosok legnagyobbika, az egykori Hajdúkerület székhelye ma is a Haj-

azt a pillanatot örökíti dúság gazdasági, kulturális központja. Mûemléki értékû településszerkezete
meg, amikor évszázadok emlékét idézi, a XIX. század végi nagyszabású városrendezés nyo-
a fejedelem átnyújtja mán kialakított fôtere a legszebbek közé tartozik az Alföldön, nagy hagyomá-
a nagy kiváltságlevelet nyú középiskolája mindmáig ôrzi-fejleszti a református szellemiségû oktatás
a fegyvert fogott örökségét. Hajdúböszörmény Debrecen közelsége ellenére is képes volt meg-
hajdúság képviselôjének. tartani jelentôségét, regionális szerepét, önálló arculatát.
Az 1907-ben átadott
szobor a kor egyik
legjobb alkotása. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY bágyon, majd a Keleti-fôcsatornát el-
A gondolat jó tizenöt Irányítószám: 4220, népesség: 32 150 fô hagyva a táblával jelzett elágazásnál
évvel korábban balra kanyarodunk, és Balmazújváros
fogalmazódott meg: A város Debrecentôl alig 20 kilomé- érintésével jutunk el Böszörménybe.
a megszûnt Hajdúkerület terre, a 35-ös fôút mentén fekszik. Ha A másik lehetôség: az autópálya után
települései ezzel a fôváros felôl érkezünk ide, két út továbbmegyünk Miskolc felé a 3-as
a szoborral akartak között választhatunk. Az M3-as autó- fôúton, majd Nyékládházánál térünk
emléket állítani pályáról Füzesabonynál a 33-as fôútra rá a 35-ös fôútra, és azon utazunk Ha-
a fejedelemnek. térünk rá, keresztülautózunk a Horto- jdúböszörményig. Ha az M3-as újabb
szakasza is elkészül – a tervek szerint
2002–2003 táján –, akkor célszerû lesz
azon egészen Polgárig menni, s ott rá-
térni a 35-ös útra. Összességében el-
mondható, hogy a város közúti kap-
csolatai jók: az innen sugarasan indu-
ló országutakon könynyen elérhetjük
mind a környékbeli településeket,
mind a nagyobb távolságra kényel-
mesebb utazást kínáló fôútvonalakat.
Hajdúböszörménynek vasútállomá-
sa is van a Debrecen–Tiszalök mel-
lékvonalon. Az utóbbi években ún.
Interpici céljáratok indulnak innen
Debrecenbe, ott csatlakozva a kom-
fortos szolgáltatást nyújtó InterCity-
vonatokhoz. Ha valaki netán helikop-
terrel szeretne ide érkezni, arra is van
mód: e célra alkalmi leszállóhelyet je-
löltek ki a sportpályán.
Hajdúböszörmény a mai nagy kiter-
jedésû határával magában hordozza
történetiségét. A több tájegység jelleg-
zetességeit egyesítô városhatár föld-
rajzi nevei eleven történelemkönyv-
ként ôrizték meg a környék egykor
volt településhálózatát, a hajdani víz-
viszonyokat és a hajdúváros valami-
kori határhasználati rendjét.

68
A HAJDÚSÁG
A város neve (Böszörmény) a régi
magyar nyelvben mohamedán vallá-
sú, valószínûleg török nyelvû csatla-
kozott népcsoportot jelentett. A „bö-
szörmények” az Árpád-korban fontos
kereskedelmi és gazdasági tevékeny-
séget is folytattak, mígnem a tatárjárás
megsemmisítette ôket. Írásos források
a települést elôször 1248-ban említik,
Nagyböszörmény néven. A XIV. szá-
zadban a debreceni uradalom része,
1410-ben már mezôváros. A XV. szá-
zadban elôbb Brankovics György bir-
toka, majd a Hunyadiaké. Ekkor ke-
rülhetett ide a város jelentôs, mintegy
10 százalékra tehetô görög katolikus
lakosságának elsô csoportja is. A Hu-
nyadiak alatt a debreceni uradalmon
belül alközponti szerepet töltött be. A
XVI. század elején került a Báthoryak
tulajdonába.
A hajdú elôtag azokra a fegyverfor-
gatókra utal, akikkel a XV. század vé-
gétôl találkozhatunk ezen a vidéken,
s akik gyôzelemre vitték Bocskai Ist-
ván – a magyar történelemben egyet-
lenként sikeres – szabadságharcát.
Böszörmény nem szerepel Bocskai
István ún. „nagyhajdú” adományleve-
lében (1605. december 12.), szerepel
viszont Kálló városa, amelyet a haj-
dúk súlyos bonyodalmak miatt nem
vehettek birtokba. A helyzetet a haj-
dúvitézekkel szövetségre lépô Bátho-
ry Gábor tisztázta, akinek cserelevelé-
vel Kállóból 1609-ben Böszörménybe
települhettek át Bocskai István kivált-
ságolt hajdúi.
A város a XVII. század folyamán
komoly katonai erôt jelentett, elsôsor-
ban a mindenkori erdélyi fejedelmek
– fôként Bethlen Gábor és a két Rákó-
czi György – szolgálatában. Böször-
mény a harmadik hajdúfelkelés kap-
csán (1631) fontos szerepet játszott a
Rákóczi-ház erdélyi fejedelmi trónra
kerülésében is.
A város településszerkezetét a haj- Böszörmény
dúk a katonai védelemnek megfelelô- a XVII. század végén
en módosították, palánkkal, kapukkal kialakuló, eleinte hét,
vették körül. Várad török kézre kerül- késôbb Polgár
tekor (1660) az Erdélyt és a Partiumot kiváltságának
pusztító törökök a hajdúvárosok kato- megszûnése után
nai erejét végletesen aláásták. (1717) hat
A helyi társadalom belülrôl réteg- hajdúváros –
zett és ellentmondásokkal terhelt volt Böszörmény, Dorog,
ugyan, de a gerincét azok a hajdúne- Hadház, Nánás,
mesi jogot is magukénak mondható Szoboszló
tehetôs parasztpolgárok alkották, és Vámospércs –
akik saját egyéni boldogulásuk mel- sajátos közigazgatási
lett sokat tettek azért, hogy a város egységének,
szellemisége példaadó legyen. E té- a Hajdúkerületnek
ren meghatározó szerepet játszott a a központja lett.
református egyház, és annak iskolája, Katonai jelentôségének
a mai gimnázium ôse. csökkenésével egyre
A város híres református lelkésze inkább olyan
volt a zsoltáríró Nagy István, akinél szabadalmas hellyé
Csokonai Vitéz Mihály is rendszere- alakult, amelynek
sen vendégeskedett. igazi jellemzôje
A polgári átalakulás másként jelen- a szabadparaszti
tett fordulópontot itt, mint országo- fejlôdés, a belsô
san. A hajdúkiváltságok felszámolása autonómia
nem váltott ki egyértelmû lelkesedést, és a nemesi vármegye
de a forradalom szabadságharccá ala- joghatóságának
kulásával a város népe egyre na- elkerülése volt.
gyobb szerepet vállalt a nemzet önvé- Mindez együttesen
delmi harcában. Hajdúböszörmény jelentette
székhelye lett az itt felállított 17. a jobbágyvilág által
(Bocskai) huszárezrednek, s az olyannyira áhított
ugyancsak Bocskai nevét viselô 52. és hajdúszabadságot.
53. gyalogzászlóaljnak. Szervezôje a
város országgyûlési képviselôje, Sillye
Gábor, a Hajdúkerület utolsó fôkapi-
tánya, egy idôben Debrecen és Sza-
bolcs megye kormánybiztosa volt.
A kiegyezés utáni években (1867)
az egységes, modern közigazgatás
megteremtésének jegyében megszün-
tették a Hajdúkerületet, s fôként a haj-
dúvárosokra alapozva 1876-ban meg-
alakult Hajdú vármegye. A székhely
azonban Böszörménybôl az addig Bi-
harhoz tartozó Debrecenbe került át.
A hajdúvárosok Vámospércs kivételé-
69

Hajdúböszörmény méltán
híres településszerkezete
a város legfôbb
mûemléki értéke.
Gyôrffy István kutatásai
óta – aki e településtípust
felfedezte – a város-
szerkezet hazai
és külföldi tankönyvek
tárgya. Legszebb példája
annak a kétbeltelkes,
más néven ólaskertes,
vagy kertes
településtípusnak,
amelyet a magyar Alföld
sajátos életformája
termelt ki. Kialakulása
a messze múltban
gyökerezik: 580-ban már
említik a város négy,
meghatározó
keresztutcáját.
E településforma mai
szemmel nézve is
modern. Térben ugyanis
elkülönült egymástól
a lakóház és a gazdasági
tevékenység színtere,
az úgynevezett kert
vagy ólaskert. Ennek
katonai-védelmi
és gazdasági okai
egyaránt voltak. Az ilyen
típusú települések jól
felismerhetôen három
részre tagolódtak.
A város mértani
középpontjában álló,
erôdített templomot
a sûrûn beépített belsô
városmag vette körül,
amelyet körkörösen
kertek öveztek.
A belsô városmagban
álló lakóházak
mindegyikéhez tartozott
egy-egy kert.
70
vel ekkor ragasztották nevük elé a
„hajdú” elôtagot, mintegy megörökít-
ve ezzel az együvé tartozás, a közös
történelmi múlt emlékét.
A dualizmus korában alakult ki a mai
városközpont, akkor jött létre a mai in-
tézményhálózat magva, egyre-másra
szervezôdtek a polgári társadalom
jellegzetes olvasókörei, s a társadalmi
érintkezés egyéb formái. 1883-ban már
hetilap is volt a városban. A századfor-
dulón a modern ipar is megjelent, élet-
képes pénzintézetek mûködtek, s a ta-
gosítások lezártával modernizálódott a
mezôgazdaság is. Az elsô világháború
hatalmas véráldozatokkal járt: a hozzá-
tartozók közel ezer halottat gyászoltak,
a város felnôtt férfilakosságának egyti-
zedét. A Városháza díszterme elôtt a
hôsi halottak nevét márványtáblán örö-
kítették meg. A város a második világ-
háborút is megszenvedte: elôbb a zsi-
dó lakosságot hurcolták el, majd a
megpróbáltatás a szovjetek emberva-
dászatával, a „málenkij robottal” folyta-
tódott. Az ezt követô évtizedek sem
váltak igazán a város javára: a téeszesí-
téssel szétverték a szerves fejlôdés so-
rán kialakult, hagyományos agrártársa-
dalmat, a lélekszám csökkent, megnôtt
az ingázók száma is. Hajdúböször-
mény gazdaságát a mesterséges iparte-
lepítés révén csak az 1970-es évekre si-
került stabilizálni.
A kétbeltelkes településszerkezet
alapjait az ide települô hajdúvitézek
megörökölték (1609), majd azon – vé-
delmi szempontok miatt – célszerû
változtatásokat hajtottak végre. A bel-
sô városmagot árokkal és palánkkal,
kapukkal erôsítették meg, amelynek
karbantartására különös gondot fordí-
tottak. A hajdúgazdaság a belsô telek,
a kert és a határbeli tartozékok hár-
masságán alapult, amely hármassá-
gon belül a belsô telek birtoklásának
jogilag is különös jelentôsége volt.
A HAJDÚSÁG
A XVIII. században – párhuzamo-
san a hajdúság katonai szerepének
megszûnésével és az ország török
uralom alóli felszabadulásával – a te-
lepülésszerkezet is módosult. Az árok
mentén a belváros és a kertség közöt-
ti övezetben, az árok felszámolásával
párhuzamosan jött létre az „árokalja”
a maga szûk telkeivel és zsúfolt be-
építésével. Az egykori árok vonalve-
zetését a mai „kiskörút” jelzi. Késôbb,
a népesség növekedésével párhuza-
mosan egy-egy kertben lassanként
több lakóház is épült, amelyek meg-
közelíthetôségét a zsákutca egy sajá-
tos formája, az ún. „zug” tette lehetô-
vé. Ezek egy része utcává fejlôdött,
más része viszont ma is a település-
szerkezet egykori változásának meg-
kövült tanúja. A kertek gazdasági sze-
repét a XIX. században fokozatosan a
határbeli tanyák vették át, amelyek ily
módon szervesen illeszkedtek a város
településszerkezetéhez. A tanyaépü-
letek többsége egy városbeli ház tar-
tozéka volt. A XIX. század második
felében a város lakóövezetének ter-
jeszkedése elérte az egykori kertség
peremét, amelynek túloldalán létre-
jött a városszerkezet új eleme, az ún.
„új osztás”, s egyben létrejött az ún.
nagykörút is. Ezzel a város hagyomá-
nyos szerkezete elérte a benne rejlô
lehetôségek végsô határát.
Hajdúböszörményben a XVIII. szá-
zadi várostérkép alapján akár ma is tá-
jékozódhatunk. Amennyiben körbe-
megyünk a Kálvin tér–Korpona u.–
Ady tér–Madách I. u.–Bethlen G. u.–
Király Jenô tér–Polgári u.–Vörösmarty
u.–Árpád u. útvonalon, a történelmi
belsô városmagot járjuk körbe. A Kor-
vin J.–Mátyás király–Szilágyi Erzsé-
bet–Fazekas Gábor–Hunyadi János–
Kemény János körút pedig az egykori
város kertségi sávját határoló nagy-
körút vonala.
A HAJDÚSÁG

Városi sétánkat célszerû a történel-

mi városmag szívében, a Bocskai té-
ren kezdeni! A tér mai formájában a
XIX. század végi, nagyszabású város-
rendezés eredményeként alakult ki.
A fôtér közepén álló hatalmas refor-
mátus templom középkori elôzmé-
nyekre nyúlik vissza, eredetileg
gótikus stílusban épült, amely erôd-
fallal, sarokbástyával körülvéve a haj-
dúváros erôdtemploma volt. 1880 és
1882 között nyerte el mai, romanti-
kus, historizáló formáját Feszl Frigyes
tanítványa, Cziegler Gyôzô tervei
alapján. Belsô kiképzése méltó külsô
megjelenéséhez. A monumentális
mennyezeti faszerkezet Ulrich Ede
budapesti mûasztalos munkáját dicsé-
ri. Impozáns látványt nyújt az épület
stílusához igazodó orgona, amely a
világhírû Angster-cég terméke, s egy-
ben vidéki orgonáink egyik legna-
gyobbika. A közelmúltban az orgonát
felújították. A templombelsôben, a
szószék felett látható az a városcímer,
amely a korábbi templom kazettás
mennyezetét díszítette, s amelyet
1882-ben az épület stílusához illô ke-
retbe foglalva helyeztek ide. Ugyan-
csak a régi templomból származik az
a két barokkos díszítésû tábla, ame-
lyen bibliai idézetek olvashatók.
A templom látogathatóságáról érdek-
lôdhetünk a református parókián, tel.: térképét mintázza. Számuk is jelké- A református templom
52/228-287. pes, a hét alak mindegyike egy-egy Bocskai téri fák fölé
A tér meghatározó látványa Holló hajdúvárost jelenít meg. Az elôtérben magasodó tornya
Barnabás szobrászmûvész kétalakos elhelyezett, bronzpánttal összefogott
Bocskai-szobra. Helyén valamikor a malomkô a városok egységére, a
régi városháza állott, amelyet a nagy- XVII. század második felében bekö-
szabású térrendezés kedvéért bontot- vetkezett életformaváltásra; a bronz-
tak el. pánton elhelyezett, s a nagyhajdú
A református templom mellett he- adománylevélbôl vett idézettel pedig
lyezték el Kiss István hétalakos szo- a hajdúkiváltságokra utal.
borcsoportját, a Táncoló hajdúkat. A A tér délkeleti sarkán áll az egykori
játékos formai megoldás a nemes haj- hajdúkerületi székház (Kossuth u. 1.).
dúvárosok kerületének megalakulá- Ma már tudjuk, hogy építése három
sára utal, a talapzat is a hajdúvárosok szakaszban történt. A legkorábbi – a

71

Szoborkert a múzeum tér felé esô – szárny egy része 1762 és
udvarán 1765 között épült Jenovai János deb-
receni mester terve alapján. Hatalmas
pincebörtönnel ellátott, földszintes,
zsindelytetôs épület volt, amelynek
börtönében többek között Angyal
Bandi, a híres betyár is raboskodott.
Hosszabb tervezgetés után 1802 és
1808 között, de a XVIII. század szelle-
mében erre a földszintes épületre
emeletet húztak, illetve a mai Kossuth
Részlet a helytörténeti utca irányában egy másik szárnnyal
gyûjteménybôl meghosszabbították. A terv, és rész-
72
A HAJDÚSÁG
ben a kivitelezés a kor neves építészé-
nek, a debreceni Rachbauer József-
nek az érdeme. A harmadik építési
szakaszban készült el a földszintes
börtönszárny és a tér felôl a fôbejárat-
nak szánt, középrizalitos, emeletes
épületrész. A bôvítés gondolata Sillye
Gábor hajdúkerületi fôkapitánytól
származik, a terv Balthazár János haj-
dúkerületi mérnök és Vecsey Imre
debreceni építész munkája.
Az egykori hajdúkerületi székház
tér felôli szárnyában ma a városi bíró-
ság mûködik, az épület mûemlékileg
legértékesebb, a Kossuth utcáról nyí-
ló részében pedig a Hajdúsági Múze-
um kapott helyet.
A boltozatos kapualjban a városnak haj-
dúkiváltságot adó Báthory Gábor mell-
szobra, Fekete Tamás alkotása fogadja a
látogatót. A kapualjból a múzeum udvará-
ra lépve megtekinthetjük az ott kialakított
szoborparkot. Azoknak a személyiségek-
nek állítottak itt emléket, akik tudomá-
nyos, irodalmi, képzômûvészeti vagy po-
litikusi tevékenységükkel hozzájárultak a
város és a hajdúság hírének öregbítéséhez:
Káplár Miklós festômûvész (Hadik Magda
alkotása), Király Jenô festômûvész-tanár
(R. Kiss Lenke), Csokonai Vitéz Mihály
költô (Tóth Julianna), Gyôrffy István nép-
rajztudós (Nagy Géza), Veres Péter író
(László Péter) és Sillye Gábor hajdúkerüle-
ti fôkapitány (Tóth Sándor), valamint a két
erdélyi fejedelem, Bocskai István (Fritz Já-
nos) és Bethlen Gábor (Ströchert Kristóf).
Az emeletre vezetô lépcsô fordulójában
Konyorcsik János háromnegyedes élet-
nagyságú Hajdúkatona címû szobra mel-
lett haladunk el, hogy aztán megtekintsük
A Hajdúság története és néprajza címet vi-
selô állandó kiállítást.
Az elsô két teremben a Polgár-Csôszha-
lom újkôkori tell-telep anyaga látható, a
másodikban a Polgár-Basatanya mellett
elôkerült, nemzetközileg is jelentôsnek
számító rézkori temetô maradványainak
A HAJDÚSÁG
bemutatásával találkozunk. A régészeti
szakirodalom a kora rézkori idôszakot
ezen leletek nyomán nevezi tiszapolgári
kultúrának. A hajdúböszörményi határban
1858-ban elôkerült világhírû bronzkori le-
letet, az ún. „böszörményi kincset” diorá-
mán tekinthetjük meg, az eredeti darabok
a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatók.
A harmadik teremben a hajdúdorogi Te-
metôhegyen elôkerült nagy sírszámú,
ezért a Tiszántúlon egyedülálló honfogla-
lás kori, kora Árpád-kori temetô emlékei;
majd a negyedik teremben a böszörmé-
nyek kora Árpád-kori falujából származó,
a Hajdúböszörmény-Téglagyár területén
elôkerült, vas eszközökben gazdag, ezért
jómódú településre utaló leletek tekinthe-
tôk meg. A kiállítás ötödik terme a fegy-
verforgató hajdúságnak állít emléket. Ki-
emelkedô darabjai a korabeli fegyverek,
nemesi armálisok, az erdélyi törvénytár
(Approbata Constitutiones) elsô kiadása.
A hatodik teremben átfogó képet kapunk
a város hagyományos gazdálkodásáról, a
földmûvelésrôl, az állattenyésztésrôl, a
szôlômûvelésrôl, a méhészetrôl. Az egy-
kor messze földön híres böszörményi
csengô páratlanul szép együttesét is itt
szemlélhetjük meg.
Rendkívül szép tárgyakban bôvelkedik a
kiállítás hetedik termében a céhes- és kéz-
mûipar bemutatása. A böszörményi kis-
bunda a nôi viselet egyik darabja volt, va-
lódi helyi jellegzetesség. Az egykori köz-
gyûlési teremben látható a Hajdúkerület
történetét fontos tárgyi emlékekkel bemu-
tató tárlat. Említésre érdemes Nánási Oláh
Mihály hajdúkerületi fôkapitány (1760–
1838) empire szalongarnitúrája, vagy a 17.
(Bocskai) huszárezred zászlaja. A népélet
és a páratlanul érdekes temetkezési szo-
kások bemutatása után a dualizmus korá-
nak helyi társadalmáról és egyleteirôl kap-
hatunk képet.
Látogatható: hétfô kivételével április
1.–október 31-ig 10–18 óráig; október
1.–március 31-ig 10–16 óráig. Elôzetes
bejelentésre tárlatvezetést biztosítanak. A Bocskai Gimnázium
(Tel.: 52/229-038). homlokzatán
A hajdúkerületi székházzal szem- a következô felirat
közt, a tér északi oldalán, az Iskola u. olvasható:
és a Dorogi u. által határolt területen „A TUDOMÁNYOKNAK
áll a Bocskai Gimnázium épülete, EMELTE
amelyet 1864-ben a debreceni Vecsey H.BÖSZÖRMÉNY
Imre tervei alapján kezdtek építeni, és VÁROS KÖZÖNSÉGE
1865-ben adtak át rendeltetésének. ÉS A HAJDÚ
Dokumentumok igazolják, hogy a he- BIRTOKOSSÁG
lyén már az 1600-as évek elején is is- MCCCLXIV”
kola volt, nevezetesen a Debreceni
Református Kollégium partikulája,
magyarul fiókiskolája. Érdemes meg-
említeni, hogy Hajdúböszörmény a re-
formáció egyik bástyájának számított,
hosszú idôn át római katolikus közös-
ség nem is volt a városban. A gimnázi-
um tért ölelô, romantikus stílusú épü-
lete jól illeszkedik a város hangulatá-
hoz. Alaprajza U alakú, amely lehetô-
vé tette a további bôvítést is.
A gimnázium mellett, a térbôl nyíló
Iskola utca túloldalán látjuk a hajdani
Központi Leányiskola (ma református
iskola) és a Központi Fiúiskola (ma ál-
talános iskola) épületét. Az elôbbi a
XIX. század végén, az utóbbi 1910-
ben épült, eklektikus stílusban zárva
le a fôtér addig hiányzó térfalát.
73
 A HAJDÚSÁG

Vörösmarty utcán megyünk át a Pol-

gári útra, ahol a város településszer-
kezetére jellemzô kétágú zugban ta-
láljuk (Polgári u. 92–100.) a mûemlé-
kileg hitelesen helyreállított XVIII–
XIX. századi lakóházakból álló Káp-
lár-kempinget. Az idegenforgalmi
rendeltetés szerencsésen találkozik itt
a népi mûemlékek megôrzésének
szándékával.
A közelben nyíló zugban lakott a
város híres festômûvésze, Káplár Mik-
lós, akinek egykori lakóhelye ma em-
lékház (Hortobágy u. 10.). Az 1853-
ban épült népi mûemlék házban az
A fôtérbôl nyíló Iskola A városháza késô eklektikus épüle- életmû legjavát bemutató kiállítás az
utcában, a mai általános te 1905–1907 között Dobay Károly eltûnô pásztoréletnek, a Hortobágy
iskola helyén korábban városi mérnök tervei alapján épült, tö- világának állít felejthetetlen emléket,
a református egyház megében, megjelenésében a magyar de képet kaphatunk itt a mûvész élet-
parókiája állt, annak megyeházák hangulatát idézi. Lezárja útjáról is. (Látogatható hétfô kivételé-
lakója volt Nagy István a Bocskai tér keleti oldalát, de déli vé- vel naponta 10–14 óráig.)
költô-lelkész, akit szoros gével már kissé átnyúlik a Kossuth L. A Polgári úton továbbhaladva, a vá-
barátság fûzött Csokonai utcára. Az épület homlokzatán a város ros szélénél érjük el a 35-ös fôutat,
Vitéz Mihályhoz. címere látható. mellette pedig a Nyugati temetôként
Az anekdota szerint ô A fôtér nyugati végében találjuk a emlegetett, újranyitott egykori refor-
volt az a „kálomista pap”, Sillye Gábor Mûvelôdési Központ mátus temetôt, amely ma városi köz-
akivel megesett a Petôfi modern épületét, mögötte pedig a vá-
A híres csónak alakú fejfák
Sándor Csokonai címû, ros díszpolgárának, Varga Imre szob-
ismert versében rászmûvésznek a második világhábo-
megörökített történet, rú áldozataira emlékeztetô mûvét. A
amikor is a pincébôl bazaltkockákból kirakott Európa-tér-
a költô csapért (mert képen álló, gyászoló nôi alak a mû-
a házban nem talált) vész egyik legmeghatóbb alkotása.
a szomszédba ment: Az emlékmûtôl nem messze, az on-
A szomszédban valami nan induló Újvárosi utcán érjük el az
lakzi volt, / Elébe hoztak 1898-ban felszentelt kéttornyú görög
ételt és italt; / „És ím, katolikus templomot. A városképileg
az étel és bor mellett / jelentôs épület hajóját a közelmúltban
És a zenének hanginál / statikai okok miatt lebontották, s he-
Csapot, papot, mindent lyette szerényebb kivitelben készítet-
felejtett / Csokonai Vitéz tek újat. Tovább haladva, az Újvárosi
Mihály.” út külsô szakaszán jutunk el az 1860-
A felvilágosodás as évek derekán épült, s az államala-
kiemelkedô alakjának pító Szent Istvánnak ajánlott római
böszörményi látogatásaira katolikus templomhoz. Az Újvárosi
ma tábla emlékeztet utat védett platánfasor szegélyezi.
az iskola falán. A két templom között félúton nyíló

74
A HAJDÚSÁG

temetôként szolgál. Az egyik parcellá- ezred emlékmûvét, Varga Éva szob- A KOTTA (Klubok
jába csak a jellegzetes hajdúböször- rászmûvész alkotását. Országos Turisztikai
ményi sírjel, a csónak alakú fejfa állí- Hajdúböszörmény nevezetes napja Találkozója) fesztivál
tásával lehet temetkezni. A közelmúlt- szeptember tizenharmadika: ezen a 1992 óta mind több
ban szakszerûen helyreállították a napon állította ki Báthory Gábor azt érdeklôdôt vonzó
még megmaradt, régebbi fejfákat is. a cserelevelet, amelynek révén a könnyûzenei
Az újratemetkezések során itt kerül- kállói hajdúk Böszörménybe települ- rendezvénysorozat.
tek elô a XIX. század második felébôl hettek át. Minden évben színes prog- Augusztus elején
származó, egyedülállóan értékes, fes- ramok egészítik ki az ünnepi megem- a Fürdôkert
tett, virágos koporsók. A ravatalozó lékezést, aminek keretében a város 4,5 hektáros területe
közelében kapott helyet Káplár Mik- kitüntetéseit is átadják az arra érde- tökéletes helyszín
lós síremléke, Medgyessy Ferenc reli- meseknek. az egyszerre zajló,
efjével díszítve. Ugyancsak évente visszatérô prog- különbözô programok
A Bocskai térrôl a Kossuth L. utcán ram a Hajdúhét (augusztus 13–20.), megtartására –
elindulva jutunk el a Kálvin térre, az amely egy 1937-ben megrendezett általában
elsô világháborús emlékmûhöz. A két- nevezetes ünnepségsorozat felújítása. 60–70 együttes
alakos, erôt és fájdalmat, múltat és je- Ekkor lovasversenyek, kultúrmûso- fellépésére lehet
lent szimbolizáló kompozíció Gách rok, egyéb nagyszabású rendezvé- számítani.
István szobrászmûvész alkotása, ame- nyek teszik vonzóvá a várost a más-
lyet Horthy Miklós kormányzó jelen- honnan érkezôk számára is. Különle-
létében avattak fel 1927-ben. A Kálvin ges program a jellegzetes hajdúsági Varga Imre második
téren áll a város második református pásztorétel népszerûsítését szolgáló világháborús
temploma, amelyet 1899-ben adtak át. slambucfôzôverseny – a bírálat a pol- emlékmûve
A Kálvin térbe torkollik a Rákóczi u., gármester feladata. A rendezvényso-
ahol védett platánfák alatt sétálhatunk. rozat a város fôterén
A Kálvin térrel átellenben, a város- látványos tûzijá-
központból Debrecen felé vezetô út (a tékkal zárul.
Kossuth L. u. folytatása innentôl Balta-
zár Dezsô u.) túloldalán, a Szent István
téren tekinthetjük meg Horváth Tibor
Csodaszarvas címû alkotását. Az ere-
detmondánk szent állatát jelképezô
szobrot a magyar honfoglalás ezerszá-
zadik évfordulóján, 1996-ban állították
fel itt.
Ismét visszatérünk a fôtérre, s a vá-
rosháza északi végénél nyíló Petôfi
utcán sétálunk el az ún. Petôfi-ház-
hoz, amely 1911-ben az akkori kor-
mánypárt, a Magyar Nemzeti Munka-
párt palotájaként épült. Hamarosan a
város egyik közéleti színtere lett, ma
is társas összejövetelekre szolgál. Az
utca végén, az Ady téren az 1848–49-
es szabadságharc 150. évfordulójának
tiszteletére állították fel a Hajdúkerü-
let által kiállított Bocskai (17.) huszár-

75

A Zeleméri családnak A Hajdúsági Nemzetközi Mûvészte-
nevet adó falu gótikus lep 1963 óta minden év júliusában
plébániatemploma fontos találkozóhelye a Kárpát-me-
a XVII. század elején dencei magyar képzômûvészeknek. A
pusztult el, nyitó- és zárókiállítás, valamint a mû-
a falu maradék
lakossága behúzódott
Böszörménybe HAJDÚDOROG
Irányítószám: 4087, népesség: 9750 fô
A hazai görög katolikus egyház köz-
pontját a megye északi részén, Debre-
centôl 36 kilométerre, a 35-ös fôútról
Hajdúböszörményben letérve érhet-
jük el. A 35-ös útról eljuthatunk ide
Polgárnál letérve, Hajdúnánáson ke-
resztül is – ez akkor célszerû irány, ha
Miskolc felôl érkezünk. Közút köti
76
A HAJDÚSÁG
vésztelep nyitott programjai a város
határain messze túlmutató érdeklô-
désre tarthatnak számot.
Hajdúböszörmény környékén is fi-
gyelmet érdemel néhány látnivaló.
Debrecen felé indulva mintegy tíz ki-
lométer távolságra található a zelemé-
ri templomrom, amelyet a Bodaszôlôi
bekötôúton érhetünk el. A város leg-
régibb mûemléke ez, írásos formában
a pápai tizedjegyzék említi 1332-ben.
Maga a templom egy neolitkori mes-
terséges halmon áll. A közelben, a be-
kötôút mellett egy másik halmot is lát-
hatunk, annak Telekhalom a neve.
Miskolc felé indulva mintegy húsz
kilométerre fekszik Pród. Maga a falu-
név az egyik legkorábbi említésû
(1067) magyar településnév. A pródi
halom szintén újkôkori mesterséges
halom, 1882-ben a magyar régészet
nagy alakjai, Rommer Flóris és Ham-
pel József dolgozott itt.
Hajdúdorog irányában alig tíz kilo-
méterre találjuk a Hajdúböszörmény-
hez tartozó Hajdúvidet. Szintén el-
pusztult középkori falu, bár a közép-
kori faluhely nem a jelenlegi belterü-
leten állott. Itt II. Rákóczi Ferenc mell-
szobra (Bányai József alkotása) emlé-
keztet arra, hogy a fejedelem 1703
augusztusában a közeli Verébsárnál
táborozva szólította fel csatlakozásra
Debrecent és a hajdúvárosokat.
össze a közeli, de már Szabolcs-Szat-
már-Bereg megyében fekvô Újfehér-
tóval, ahol a 4-es fôútra csatlakozha-
tunk. Vasútállomása is van, a Debre-
cen–Tiszalök vonalon.
A református többségû hajdúváro-
sok között az egyetlen túlnyomóan
görög katolikus lakosságú, amely tér-
ségi helyzetét is meghatározza: 1912
óta a görög katolikus szertartású, ma-
gyar katolikus egyházmegye (püs-
A HAJDÚSÁG
pökség) központja. A városban nyílt
meg a rendszerváltozás után (1991) az
elsô hazai görög katolikus gimnázi-
um, amelynek beiskolázási körzete
több megyére, s közel kilencven tele-
pülésre terjed ki. A város görögkato-
likus lakossága összefüggésbe hozha-
tó a magyar nyelvû görög katolikusság
létrejöttével. Bizonyosan állíthatjuk,
hogy a XVII. században az itt élô,
elôbb görög keleti, majd az egyházi
unió (1648) után a görög katolikus la-
kosság meghatározó nyelve a magyar
volt.
Hajdúdorog gazdag régészeti emlé-
kekben, különösen jelentôsek a nép-
vándorlás kori leletek. A város határá-
ban eddig négy honfoglalás kori és
kora Árpád-kori temetôt tártak fel.
1938-ban a Temetôhegy nevû határré-
szen egy bagolyfejes csontvég került
elô; a Kati-dûlôben folyó ásatások pe-
dig Árpád-kori települést, templomot,
nagy sírszámú temetôt, és az Alföld
eddig egyetlen korabeli kovácsmû-
helyét hozták felszínre.
Elsô írásos említése 1301-bôl való,
akkor a Gutkeled nemzetség birtoka.
A XVI. század végén a tokaji urada-
lomhoz tartozó település jelentôs
A görög templom
ikonosztázionja
öt szinten elhelyezett
54 ikonból áll.
Valószínûleg egyetlen
mester irányítása alatt
készült, késô barokk
szellemben.
A gazdag aranyozású
keret és a világoszöld
szegély kiemeli
az ikonok hatását.
A diakónusi ajtókon
Szent Mihály és Gábriel
arkangyal látható,
míg a királykaput
ószövetségi jelenetek
pusztuláson ment keresztül. Szerepel díszítik. A három ovális
Bocskai István kiváltságlevelében secco feltehetôen
(1605. december 12.), valószínû azon- a XVIII–XIX. század
ban, hogy a hajdúk ekkor még nem fordulóján készülhetett,
vették birtokba. 1616-ban magánföl- közülük kettôt –
desúri hajdútelepként bukkan fel, de az Érckígyót és
a harmadik hajdúfelkelés után, 1632- az Ígéret földjét –
ben II. Ferdinánd kiváltságlevele a vá- 1989-ben restaurálták.
ros jogait a többi hajdúvároséval
egyenrangúnak ismerte el. A XVII.
század végén a Hajdúkerület egyik
városa. Településszerkezete kétbeltel-
kes (részletesen lásd a Hajdúböször-
ményrôl szóló fejezetben), középen a
hajdúvárosokra jellemzô erôdített
templommal. Társadalomszerkezete
hasonlított a többi kiváltságolt hajdú-
városhoz, amelynek mértékadó réte-
gét a hajdúnemesek (a belsô telkek
birtokosai) adták. Görög katolikus jel-
legébôl adódóan sajátos színfoltot je-
lentett a hajdúvárosok között. A város
szülötte, Görög Demeter (1760–1833)
jeles kultúrpolitikus, irodalmár és tér-
képkészítô, akinek tevékenysége az
egyetemes magyar kultúra közkincse.
1848–49-ben, a Hajdúkerület kato-
nai alakulataiba Hajdúdorog öt száza-
dost és több száz katonát adott. 1876-
ban Hajdú megye része, városi rangjá-
77
 A HAJDÚSÁG

A városba érkezô ról 1886-ban a vele járó terhek miatt

érdeklôdôk számára lemondott. Hajdúdorog 1900-ban –
felejthetetlen élmény évszázados törekvésétôl vezérelve – a
az a húsvétkor tartott, Szentszéknél kezdeményezte a ma-
csak itt élô népszokás, gyar nyelvû görög katolikus püspök-
amelyet pászkaszentelés ség felállítását, amely 1912-re meg is
néven emlegetnek. valósult.
Az évszázadokra A négy fôút keresztezôdésében ki-
visszanyúló össznépi alakult városközpont közelében, a
ünnepen a lakosság Böszörményi úton magasodik a mû-
apraja-nagyja részt vesz emlék görög katolikus székesegyház,
húsvét vasárnapján. amelyet feltehetôen XVII. századi ala-
A családok szép sorjában pítása után 1752–53-ban építettek egy-
a templomkert hajós, barokk stílusú templommá.
meghatározott részén 1868 és 1876 között háromhajós bazi-
teszik le kosaraikat, likává alakították, két oldalt és az iko-
benne pászkával, nosztázionnal szemben karzatokkal. A római zarándoklat emlékét idézô
sonkával, tojással, A templom mellett található a város pápa-szobor (Lakatos Aranka alkotása)
borral, elôkészítve azt legrégibb mûemléke, az erôdfal ma-
a szentelésre. radványa, szabályos osztásban körte likus, és az 1901-ben elkészült refor-
A pászkakosár alakú lôrésekkel. Dorog római kato- mátus templom is.
a családokban likus templomát már a pápai tized- A város címerével ékesített város-
nemzedékrôl jegyzék is említi (1338), maga az háza a hajdúváros közigazgatásának
nemzedékre öröklôdik. erôdfal a XV. század végén, a XVI. székhelye volt, ma is ezt a szerepet
A szentelést végzô papot század elején épülhetett. A hajdúk tölti be, valószínûleg a XVIII. század
helyi fiatal legényekbôl idetelepülte után kiemelt fontosságot végén épült. A polgármesteri hivatal
verbuválódott „Krisztus- kapott. Magassága a talajszinttôl szá- elôtt áll Görög Demeternek, a város
katonák” kísérik fekete mítva 2,3 méter, vastagsága 90 centi- nagy szülöttjének, neves kultúrpoli-
ruhában, zölddel díszített méter. Eredetileg ugyanolyan sarok- tikusnak a mellszobra, amelyet Tóth
sapkában, vállhoz emelt bástyája volt, mint amilyen Hajdúszo- Sándor szobrászmûvész mintázott.
karddal. A Krisztus- boszlón ma is látható. Görög Demeter (1760–1833) Bécsben,
katonák fô feladata A millennium évében a templom- mintegy Bessenyei nyomdokain ha-
a nagypénteki temetési kertben avatták fel azt az emlékmû - ladva a Hadi és más nevezetes Törté-
szertartástól a húsvéti vet, amely XIII. Leó pápa egész ala- netek, majd a Magyar Hírmondó szer-
feltámadásig ôrizni kos szobrával díszítve örökíti meg a kesztôje. Magyarország vármegyéit
Krisztus sírját, amelynek magyar nyelvû szertartás engedélyez- bemutató, általa szerkesztett térkép-
félórás, órás váltásban tetése érdekében Rómába zarándok- sorozat a történeti kutatás máig nélkü-
tesznek eleget. ló küldöttség névsorát. A zarándoklat lözhetetlen eszköze.
nem volt eredménytelen: X. Pius pá- A város fôterén (Petôfi tér) valami-
pa 1912. június 8-án Christifideles kor itt állott kerekes kút helyén ma a
Graeci kezdetû bullájával engedé- hét hajdúváros címerével díszített Haj-
lyezte a hajdúdorogi magyar nyelvû, dúk kútját találjuk. Fürtös György
görög katolikus szertartású egyház- iparmûvész a Zsolnay-gyár kerámiáját
megyét. Az emlékmû Lakatos Aranka használta a hajdúvárosok történeti
alkotása. egységét, egymásrautaltságát megtes-
A városközpont képét formálja még tesítô alkotáshoz. A Fehértói út másik
az 1859-ben felszentelt római kato- oldalán, a Vasvári Pál téren a második

78
A HAJDÚSÁG
világháború áldozatainak állít emlé-
ket Varga Imre alkotása – Jákob küz-
delme az angyallal – ószövetségi pél-
dázat nyelvén fogalmazza meg az em-
ber lelki nagyságát a példátlanul ne-
héz körülmények között.
Jákob küzdelme az angyallal
(Varga Imre alkotása)
HAJDÚNÁNÁS
Irányítószám: 4080, népesség: 19 100 fô
A patinás hajdúvárost a 35-ös fôútról
lekanyarodva közelíthetjük meg – ha
a megyeszékhely felôl érkezünk, ak-
kor Hajdúböszörménynél, ha Miskolc
felôl, akkor Polgárnál hagyjuk el a fô-
utat. Alig tíz kilométerre innen észak-
ra, de már Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyében fekszik Tiszavasvári, ahol
a 36-os fôutat érhetjük el – Nyíregyhá-
za és a 4-es fôút felé ez a célszerû
irány. A nem túl szerencsés közleke-
dési viszonyok alaposan megváltoz-
nak az M3-as autópálya Polgárig hú-
Szemet gyönyörködtetô látványos- Hajdúdorogon
sága a fôtérnek az a Székelykapu, a több mint ezer méter
mely az erdélyi településekkel való mélyrôl feltörô,
szoros kapcsolatot testesíti meg. Szé- 64,5 Celsius-fokos
kelyudvarhely és Hajdúdorog közösen hévíz hasznosítására
állította fel 1995-ben Pap Jenô, Pap Fe- 1983-ban strandot
renc és Pál Ernô népi fafaragók remek és gyógyfürdôt
munkáját. Az 1848–49-es forradalom építettek.
és szabadságharc századik évforduló- A víz gyógyhatása
ján került helyére a Magyar hôsök em- nagyjából azonos
lékmûve, tisztelegve ezzel a polgári át- a környéken
alakulás hajdúdorogi hôsei elôtt is. ismertekkel.
Hajdúböszörmény felé indulva, a A fürdô közel kilenc
városközponttól nem messze található hektár területen
(Rózsa u. 18. sz.) az a zsúpfedeles né- fekszik, tartozik
pi lakóház, amely háromosztatú szer- hozzá kemping
kezetével a XIX. század paraszti építé- és horgásztó is.
szetének a hagyományait jeleníti meg.
A Helytörténeti és néprajzi kiállítás múze-
umi igényû, új kiállítása szakmai hiteles-
séggel mutatja be Hajdúdorog régészeti
emlékeit, néprajzi értékeit, reprezentálja a
város múltját, s országosan is érdeklôdés-
re számot tartó egyháztörténetét. Különö-
sen értékes az a pecsétnyomó gyûjte-
mény, amely a hajdúváros Dorog egész
történetét átfogja. Hajdúnánás története
Nyitva: bejelentésre látogatható, nagyban hasonlít
Jackovics u. 5. sz., tel.: 52/389-840. a többi
hajdúvároséhoz,
sajátossága viszont,
zódó szakaszának elkészülte után, hogy itt lényegesen
várhatóan 2002–2003 táján. Vasútállo- több címeres
mása is van a Debrecen–Tiszalök nemeslevéllel
mellékvonalon. rendelkezô
Határában a neolitikumtól kezdve hajdúnemes család
találhatunk régészeti emlékeket, s a volt, mint másutt.
honfoglaló magyarság megtelepedé- Nánás az 1848–49-es
sére is vannak adataink. A városhatár szabadságharcban
korai településhálózata azt bizonyítja, jelentôs katonai
hogy a honfoglalás korától szállások- szerepet vállalt
kal, majd falukkal, falukezdemények- a hajdúvárosok
kel sûrûn tarkított volt, de maga alakulataiban.
Nánás nem tartozott az állandóan la- 1876 óta Hajdú megye
kott helyek közé. Annak ellenére, része, városi rangját
hogy a XIII. század elején bizonyítha- folyamatosan
tóan lakott hely, egy évszázaddal megôrizte.
79
 A HAJDÚSÁG

Már messzirôl látható

a mûemlék református
templomnak a fôtér,
és a város fölé
magasodó tornya.
A templomépítés anyagi
fedezetének részbeni
elôteremtésére
az egyház
szimbolikusan „eladta”
az ülôhelyeket
a híveknek, ezt ma is
jelzik a padokon látható
bevésett nevek

késôbb hiányzik a pápai tizedjegy- váruradalomhoz tartozó egyszerû job-

zékbôl, s csak 1508-ban bukkan fel új-
ra az oklevelekben. A jobbágyfalu
életében Bocskai hajdúkiváltságolása
hozott alapvetô változást. A fejedelem
Kassán, 1605. december 12-én kelt ki-
Az ország egyik legszebb váltságlevelében ugyanis a 9254 haj-
Kossuth-szobra áll dúvitéznek adományozott helyek kö-
a városháza elôtt zött szerepel Nánás is, s ezzel a tokaji
bágyfalu egyszeriben kiváltságolt, ne-
mesi szabadságjogok birtokába kerü-
lô mezôvárossá vált. A város késôbb a
Hajdúkerület egyik meghatározó tele-
pülése, s mivel a város három hajdú-
kerületi fôkapitányt is adott, gyakran
tartották itt a hajdúkerületi gyûlése-
ket. Mind az elsô, mind a második vi-
lágháború sok áldozatot követelt, az
utóbbinál a zsidó lakosság tragikus
sorsa mellett különösen fájó a Gulag-
ra hurcoltak nagy száma (600 fô).
A város impozáns, tágas fôtere
(Köztársaság tér) mély benyomást
tesz az ide látogatóra. A tér délkeleti
sarkán álló városháza romantikus je-
gyeket hordozó épületét 1874-ben
adták át. Tervezôje és építôje Vecsey
Imre, aki azonos a debreceni Csoko-
nai Színház és a hajdúböszörményi
Bocskai Gimnázium épületének kivi-
telezôjével – ez magyarázza a köny-
nyen felfedezhetô, rokon elemek al-
kalmazását. A városháza elôtt láthat-
juk az ország egyik legszebb Kossuth-
szobrát, Horvay János alkotását. A vá-
ros díszpolgárának választott politi-
kust kétszeres életnagyságban, szó-
noklás közben ábrázoló mûvet 1904-
ben helyezték el a téren.

80
A HAJDÚSÁG
A fôtér déli oldalát az egykori járás-
bíróság (ma középiskolai kollégium)
zárja le. Az 1909-ben Somogyi Gyula
városi mérnök és Jablonszky Ferenc
építész tervei alapján készült kétszin-
tes, eklektikus épület a város egyik
legszebb középülete. Elôtte, az egy-
kori országzászló talapzatán áll La-
borcz Ferenc Petôfit ábrázoló mell-
szobra.
A fôtér északi oldalán gyönyörû,
copf stílusú, 60 méternél magasabb
tornyával szinte a város fölé emelke-
dik a mûemlék református templom.
A hajdúk letelepülte után, 1617-ben
már említik a templom lelkészét, s
1621-ben egyházkerületi gyûlés is volt
falai között. A valószínûleg középkori
elôzményeket is felhasználó épület
többször súlyosan károsodott, majd
1762 és 1765 között bôvítették. 1791-
ben gyakorlatilag teljesen átépítették,
de a félig kész épület egy villámcsapás
nyomán leégett. Kultúrtörténeti érde-
kesség, hogy ekkor az egyház a szent-
mihályi (ma Tiszavasvári) „phizikus-
sal” „mennykôfojtót” (villámhárítót)
szereltetett az épületre (1794). A ké-
sôbbiekben még többször bôvítették.
A torony építésének idejét pontosan
nem tudjuk, valószínûleg külön állha-
A rekonstruált
sarokbástya
tott a templomtesttôl. A tornyon olvas-
ható 1810-es évszám jelezheti a copf
stílusú, fiatornyokkal díszített karcsú
sisak elkészültét.
A templom fôtér felôli oldalánál
1927-ben avatták fel az elsô világhá-
borús emlékmûvet, Kalotay K. Ottó
alkotását. Az angyalos országcímerrel
és a város címerével ékesített talapza- A templomot
ton olvashatók a hôsi halottak nevei. a hajdúvárosokban
Hajdúnánás véráldozata a hazáért or- szokásos módon
szágos méretekkel mérve is nagy volt. egykor sarokbástyákkal
A kétalakos bronzszobor igazi kör- védhetôbbé tett erôdfal
plasztika, bármely nézetbôl is repre- vette körül. Az egyik
zentatív. Alapgondolata a múlt és a je- sarokbástyát a földben
len egymásba fonódása: a korhû ru- lévô maradványok
házatba öltöztetett hajdú ôs ad útmu- felhasználásával,
tatást kései katonaleszármazottjának. a régi ábrázolások
A hangulatot a törött ágyúkereket be- és a Hajdúszoboszlón
futó repkény mélyíti el. ma is álló bástya
A fôtér nyugati oldalán áll a Mûve- alapján rekonstruálták,
lôdési Központ épülete, amelynek he- két irányban
lyén szálloda volt, de korábban a je- meginduló falszakaszt
lenlegi épület is szállodaként szolgált. is hozzáépítve.
Az 1895 szilveszterére elkészült épü- A bástya belsô terében
letet 1988-ban egy 380 fôt befogadó az egykori
színházteremmel bôvítették. erôdtemplom makettje
A fôtér közelében, a Bocskai István látható, a falon pedig
utcán találjuk a római katolikus a második világháború
templomot, amelyet 1895-ben épí- helyi áldozatainak
tettek Samassa József egri érsek neveit olvashatjuk.
81

Hajdúnánás sokakat
vonzó értéke,
nevezetessége a fürdô.
1958-ban 1019 méteres
mélységbôl 67 Celsius-
fokos gyógyvíz tört
a felszínre, s a termál-
kincsre úszó-, gyógy- és
gyermek-medencék
épültek. Vize alkalmas
a reumatikus,
mozgásszervi
és nôgyógyászati
betegségek gyógyítására.
A felújított fedett részben
a fürdô télen is fogad
vendégeket, talán ennek
is köszönhetô, hogy
mind több a külföldi
látogató is.
A betegségükre
enyhülést keresôk
a gyógyászati
szolgáltatások széles
körét vehetik igénybe.
82
kezdeményezésére. Elôtte itt állott az
1863-ban Szent Istvánnak felszentelt
kis kápolna. Az alapvetôen reformá-
tus városba a római katolikusok na-
gyobb számban a XIX. században szi-
várogtak be, jórészt az egri káptalan
valamely birtoktestéhez tartozó tele-
pülésekrôl.
A Bocskai utcán továbbhaladva, a
túloldalon érjük el a Városi Könyvtár
épületét, amely a város nagy írója,
Móricz Pál nevét viseli. Az eklektikus
stílusú, szép épület az elsô világhábo-
rú elôtt készült el, s korábban otthont
adott a Takarékpénztárnak – erre a
homlokzati méhkasdíszítések ma is
utalnak – és az Úri Kaszinónak is.
1948-tól az MDP, majd az MSZMP szék-
háza volt. 1982-ben új pártházat épí-
tettek, azóta mûködik itt a könyvtár.
Sétánkat folytatva a Bocskai utcán,
hamarosan a Kôrösi Csoma Sándor
Gimnázium épületéhez érünk. 1621-
ben már említik a város partikuláját (a
debreceni Református Kollégium fi-
ókiskoláját), 1656-ból a rektor (a fiúk
tanítója) nevét is ismerjük. A hajdúvá-
rosok általában nagy gondot fordítot-
tak arra, hogy az oktatás és a kultúra
minél szélesebb körben közkinccsé
váljon – így volt ez Hajdúnánáson is.
A fokozatosan fejlesztett gimnázium
A HAJDÚSÁG
mai épülete Soós Gábor hatalmas
adománya révén 1906-ban készült el.
A teljes, tehát nyolcosztályos gimnázi-
umban az elsô érettségi vizsgát 1908-
ban tartották.
A Bocskai utcáról a gimnázium kö-
zelében nyíló Jókai utcára fordulva, a
vasúton túl, a fürdô közelében érke-
zünk meg a struccfarmhoz, amely
Hajdúnánás különleges idegenforgal-
mi látványossága. Az országban elsô-
ként létesült telepen jól érzik magukat
az afrikai madarak, tenyésztésük kifi-
zetôdô, húsuk, bôrük, tolluk jól hasz-
nosítható. A telep 1993 óta az érdek-
lôdôk elôtt is nyitva áll. A belvárosi
Strucc Vendéglôben (Kossuth u. 13.)
meg is kóstolhatjuk a struccból ké-
szült specialitásokat.
A városközpontba visszatérve fel-
tétlenül tekintsük meg a Tájházat,
amely a templomtól nyugati irányban,
a Hunyadi u. 21. sz. alatt található.
Maga a ház a hajdúsági népi építészet
szellemében, a népi klasszicizmus jegyé-
ben a XVIII–XIX. század fordulóján épült.
Berendezése a nánási módos hajdúgazda
életkörülményeit mutatja be, s helyet ad
az ún. „szülôföldgyûjteménynek”. Ízelítôt
kaphatunk itt a szalmafonás hagyománya-
iból is – Hajdúnánás a XIX. században a
hazai szalmaipar egyik központja volt.
Nyitva: Bejelentésre látogatható, tel.:
52/381-249.
A város határában 20 hektárnyi hor-
gászterület szolgálja a pontyra, amur-
ra, kárászra, keszegre, törpeharcsára
lesôk kedvtelését; a 24 000 hektárnyi
kisvadas területen pedig fácánra, ôz-
re, vadkacsára lehet vadászni – de ha
valaki e sport kevésbé véres változa-
tát kedveli, hódolhat az agyaggalamb-
lövészetnek is.
Másfajta, de nem kevésbé szóra-
koztató kikapcsolódást kínál a város-
központban a kétpályás, automata te-
kepálya.
A HAJDÚSÁG

„Szoboszló az én képeskönyvem, örökösen nézegetem, olvasgatom: jól esik Hajdúszoboszlónak

belé merülni, abban gyönyörködni, vigasztalódni, tanulni belôle” – írta a XX. teljesen más címere
század elsô felében Szép Ernô, akinek e szavakért hálából szobrot állított a vá- van, mint a korponai
ros. Évtizedek óta százezrek érkeznek ide, vagy térnek vissza a „reumások kiváltságlevélben
Mekkájába” vigasztalódni – enyhíteni fájdalmaikat az európai hírû fürdôváros említett többi
páratlan összetételû gyógyvize által. nagyhajdú városnak.
Ez természetes is,
hiszen a szoboszlói
HAJDÚSZOBOSZLÓ A három kistáj – a Hortobágy, a Be- lovas hajdúk
Irányítószám: 4200, népesség: 24 100 fô rettyó-vidék és a Sárrét – találkozásá- Bocskai Istvántól külön
nál fekvô üdülôváros klimatikus vi- adománylevelet,
Hajdúszoboszló a fôvárostól 202, a szonyai rendkívül kedvezôek. A 25 s így külön címert
megyeszékhelytôl 22 kilométerre, a 4- Celsius-fok körüli átlaghômérsékletû is kaptak, amelyet
es fôút mentén fekszik. Budapestrôl napok száma évente 80–85, míg a a Halasi Fekete Péter
az M3-as autópályán is megközelíthe- fagypont alatti átlaghômérsékletûeké kapitány alatt
tô: Füzesabonynál kell letérnünk a mindössze 30–35. A környékén ter- katonáskodó
33-as útra, majd a Hortobágyon át, a mészetes vízfolyások – a Hortobágy- hajdúvitézek
Keleti-fôcsatornánál elkanyarodva, ba igyekvô Kösibe torkolló Kadarcs 1606. szeptember 2-án
Nagyhegyesen keresztül érkezünk és Pece – találhatók, s a határban hú- Kassán vehettek át.
Hajdúszoboszlóra. Vasúton is kényel- zódik a Keleti-fôcsatorna mintegy 15 A címerrel jártunkban-
mesen utazhatunk: állomásán a hazai kilométeres szakasza is. keltünkben ma is
és nemzetközi gyorsvonatok, vala- Az egyik legkorábban említett ma- gyakran találkozunk
mint az InterCity-járatok is megállnak. gyar település, elôször a garamszent- a városban.
Számos autóbuszjárat végállomása, a benedeki apátság alapítólevelében A szoboszlói címer
megyeszékhelyen kívül Szegedre, (1075) bukkan fel Szoboszlóvására legközelebbi
Kecskemétre, Miskolcra, Ózdra, Eger- néven. A Váradi Regestrum 1214-ben párhuzama egyébként
be, Gyöngyösre és Veszprémbe is in- a kolozsi várispánság tartozékaként Nagyszalontáé, amely
dulnak innen menetrendszerû autó- említi, 1333-ban már bizonyíthatóan város hajdújoga
buszok. Repülôtere – amely kisebb egyházas hely. Sorsa ekkortájt fonó- ugyancsak
motoros gépek leszállására alkalmas – dott össze Debrecennel: a debreceni Bocskai Istvántól
regionális szerepet tölt be. uradalom tartozéka, birtokosai a származik.

Az elefántos medence
a szoboszlói strandon

83

Az ún. Bánomkert XV. században a Hunyadiak. Régésze-
délkeleti részén, ti feltárással is alátámasztható feltevés
a várostól északkeletre, szerint ekkor épült erôdített templo-
1925. október 26-án ma. Szolnok eleste után (1552) a tö-
1090 méter mélységbôl rök hódoltság övezetébe került az ak-
kitûnô minôségû kor még falu Szoboszló. A XVI. szá-
földgáz tört fel, magával zad végén kirobbant tizenötéves há-
hozva a „forró aranyat”, ború újabb pusztítást hozott, noha
a 73 Celsius-fokos, Szoboszló tartósan sohasem néptele-
különös illatú, barnás nedett el. Ekkoriban a tokaji urada-
színû, páratlan lom tartozéka. Bocskai István 1606.
összetételû gyógyvizet is. szeptember 2-án, Kassán kelt ado-
Ez utóbbi persze csak mánylevelében a lovas hajdúknak
késôbb derült ki, amikor adományozta. Külön érdekessége a
az árkokban, gödrökben szoboszlói fejlôdésnek, hogy az újon-
összegyûlt forró vízben nan létrejött hajdúközösség, Nagy-
rendszeresen ruhát Szoboszló nemes hajdúváros mellett
mosó asszonyok Szoboszlóvásár utódjaként évtizede-
néhány hét után kig létezett Kis-Szoboszló, a parasztfa-
észrevették, lu, ahol a jobbágyközösség élt. Az it-
hogy enyhülni kezd teni hajdúság fontos katonai szerepet
az ízületeiket évek óta játszott az Erdélyi Fejedelemség és a
kínzó fájdalom. Magyar Királyság között folyó hatalmi
Felfigyeltek erre játszmában. A szoboszlói hajdúk a vá-
a balneológusok, rost hajdúpalánkkal vették körül.
vegyészek, orvosok, A város 1660-ban súlyos pusztulást
s a tudományos szenvedett a töröktôl, a lakosság nagy
vizsgálatok része az erôdtemplom falai között vé-
eredményeként dekezett, majd ott lelte halálát. A vá-
elkezdôdhetett ros katonai ereje ezzel derékba tört, s
az Európa-hírû Várad török kézre kerülte után a sza-
fürdôváros mindmáig bolcsi hajdúvárosok közül a legnehe-
tartó fejlôdése. zebb helyzetben volt. A török hódolt-
ság legszélén, a „török torkában” a
bujdosók, majd Thököly kurucainak
egyik kedvelt támpontja a város. Itt
választották a kurucok vezérévé Thö-
köly Imrét.
A XVII. század végén a szabolcsi
hajdúvárosokból megalakult Hajdú-
kerület tagja, s a XVIII. században
egymás után négy hajdúkerületi fôka-
pitányt is adott. Bérelt pusztabirtokai
révén határa tágas, kiterjedt, ahol fej-
lett állattartás és földmûvelés folyt.
Mint Böszörmény után a második leg-
népesebb hajdúváros, komoly áldo-
84
A HAJDÚSÁG
zatokat hozott egyháza és iskolája
fenntartásáért, amiben meghatározó
volt a debreceni Református Kollégi-
umhoz való kötôdése.
A szabadságharc küzdelmeibôl,
akárcsak a többi hajdúváros, dereka-
san vette ki részét. Meghatóan érde-
kes, bár racionálisan is jól magyaráz-
ható, hogy a hajdú nemzetôrök csak a
Bocskai István fejedelemnek tulajdo-
nított, s féltve ôrzött zászló alatt voltak
hajlandók hadba vonulni.
1876-ban megszûnt a Hajdúkerület,
aminek a hajdúvárosok közül talán
egyedül Szoboszló örült, hiszen min-
dig is szorosabb volt a kapcsolat az új
székhellyel, Debrecennel, mint a ko-
rábbi központtal, Böszörménnyel.
Szoboszló Hajdú vármegye rendezett
tanácsú városa lett, lélekszáma gyor-
san növekedett, a XIX. század végén
több mint 15 000 fôs a lakossága. A
dualizmus korában gyors fejlôdésnek
indult, amihez az is hozzájárult, hogy
erre vezették a vasúti fôvonalat.
Az igazi fordulópontot azonban az
1925-ös esztendô hozta. Hosszas tár-
gyalások után a város 1924-ben enge-
délyezte Pávai Vajna Ferenc bányafô-
tanácsosnak és Pekár Gyula geofizi-
kusnak a kutatófúrást, amelynek célja
földgáz feltárása volt – bár Pávai Vajna
már ekkor sejtette, hogy termálvíz is
lehet a felszín alatt.
A városvezetés hamarosan felismer-
te a hôforrásban rejlô lehetôségeket, s
a hatóságokkal folytatott, sokszor éles
hangú tárgyalások után 1927 júliusára
elkészült a fövenyfürdô, majd egy hé-
vizes kádfürdô is. Az öt hétig nyitva
tartó fövenyfürdôt naponta mintegy
800 ember látogatta. A város anyagi
ereje azonban nem tette lehetôvé a
fejlesztést. Erre részvénytársaság ala-
kult, amely 1928-ban megépítette az
elsô vasbeton medencét. A városve-
zetés azonban felbontotta a szerzô-
A HAJDÚSÁG
dést, kártalanította a tulajdonosokat, s
újra maga vette kézbe a hôforrás
hasznosításának ügyét. Ezzel egy idô-
ben indult meg a debreceni fürdô fej-
lesztése is, ami a két város között éles
összeütközésekhez vezetett. Törté-
nelmi távlatból nézve úgy tûnik, hogy
a versengés mindkét város fürdôkul-
túrájának jót tett. A viták közepette a
belügyminiszter 1934-ben a hajdúszo-
boszlói fürdôt nyilvánította gyógyfür-
dôvé.
Ezzel párhuzamosan megindult az
üdülôk és szállodák építése, s a fize-
tôvendég-szolgálat révén a lakosság
bevételei is növekedtek. 1941-ben
négy szálloda és nyolc üdülô már ko-
moly fürdôvárosi infrastruktúrát jelen-
tett, miközben a város további kutak-
ra szerzett hasznosítási jogot. 1930-tól
elkezdôdött a szervezett üdültetés,
1937-ben megépült a hullámmeden-
ce, az elfolyó víz hasznosítására 1939-
ben csónakázótavat létesítettek, 1941-
ben már volt kádfürdô, 1942-ben pe-
dig pezsgôfürdô is. A fürdô társadalmi A nemrégiben felújított
hatása Hajdúszoboszló életében fel- gyógyfürdô
becsülhetetlen volt, hiszen hosszabb nyitott medencéit
távon átalakította a város mindennapi télen-nyáron
életét, sokaknak munkahelyet is biz- használhatják
tosítva. a vendégek
Hajdúszoboszló legnagyobb töme-
geket vonzó létesítménye ma is a mél-
tán európai hírû gyógy- és strandfür-
dô. A gyógyfürdô nemrégiben átalakí-
tott, felújított, impozáns épülete egész
évben várja a látogatókat, akik min-
den igényt kielégítô, komplex szol-
gáltatást kapnak itt. A különbözô hô-
fokú medencékben, vagy éppen a
szaunában kellemes órákat tölthetnek
a pihenésre, felüdülésre vágyók; a
szoboszlói kúrától gyógyulást remé-
lôk pedig negyvenféle, gyógyvízre
alapozott kezelést vehetnek igénybe.
Különösen jótékony hatású ez a víz az
ízületi betegségekre, gerincbetegsé-
gekre, gyulladásokra, izomfájdalmak-
ra, nôgyógyászati megbetegedésekre,
bizonyos sportsérülésekre.
85
 A HAJDÚSÁG

ció pedig a 2000 nyarán megnyitott

Aquapark, ahol korábban csak a távo-
li, híres tengerparti üdülôhelyeken el-
érhetô élményekhez juthatnak a „vízi
ôrületek” megszállottjai. A 113 méte-
res óriás csúszda, a négypályás ver-
senycsúszda, a 101 méteres „fekete
lyuk”, az „ôrült folyam” és a többi kü-
lönlegesség jelzi, hogy a fürdôváros
nem elégszik meg a reumás betegsé-
gük gyógyítására vágyók igényeinek
kielégítésével.
A fürdô szomszédságában, a Má-
tyás király útján egymást érik az üdü-
lôszállók, amelyek többsége saját
gyógyfürdôvel és szakorvossal, szak-
ápolóval is rendelkezik. A nyári sze-
Igazi fürdôvárosi A gyógyfürdôhöz csatlakozó har- zonban esténként benépesül az utca,
hangulat minchektáros parkban az ország a sétáló, vagy éppen a kávézók, étter-
a Mátyás király utcán egyik legszebb strandját alakították ki mek teraszain üldögélô vendégek so-
– gyógy-, strand- és gyermekmeden- kasága hamisíthatatlan fürdôvárosi
cékkel, hullám- és pezsgôfürdôvel, hangulatot kölcsönöz a környéknek.
nyitott és fedett versenyuszodával, és A központi épület bejárata elôtt áll
természetesen a strandolást szolgáló a dombormûvekkel díszített, négy
megannyi szolgáltatással. A park ré- méter magas emlékoszlop, amely a
sze a csónakázótó, a legújabb attrak- település elsô írásos említésének 900.
évfordulójára készült, 1975-ben. A
gyógyfürdô bejáratával szemben lévô
parkban találjuk Pávai Vajna Ferenc-
A Harangházban nek, a gyógyvíz megtalálójának mell-
46 harangot helyeztek szobrát (Somogyi Árpád alkotása). A
el, köztük a meghiúsult strand fôbejáratánál áll Szabó László
világkiállításra szánt modern szoborkompozíciója, A növe-
ún. Világharangot kedés szimbóluma, vele szemben pe-
és a Kölcsey-harangot. dig Matl Péter mészkô–bronz ivókút-
A különleges mûvészi jából enyhíthetik szomjukat a fürdôbe
alkotást harangjáték igyekvôk. Már a strand területén pil-
teszi teljessé. lanthatjuk meg Pátzay Pál Törülközô
A teret mûvészileg nô címû, másfélszeres életnagyságú
tervezett ülôbútorok bronzszobrát, amely a szigligeti alko-
egészítik ki, tóházban lévô eredeti alkotás másod-
a háttérben pedig példánya. Itt említjük meg, hogy
a magyar címerre utaló szoboszlói sétáink során mind a köz-
hármas dombon területeken, a parkokban, mind a
Gyôri László szobrai szállodák, intézmények belsô terei-
állnak: a Csodaszarvas, ben számos képzômûvészeti alkotás-
az Életfa és a Turul. sal találkozhatunk.

86
A HAJDÚSÁG
A fürdô elôtti park különleges lát-
ványossága a millenniumi esztendô-
ben felavatott Harangház, amely lát-
ványos építészeti alkotásként (Rácz
Zoltán építész munkája) ad keretet a
különleges alumíniumötvözetbôl ké-
szült harangoknak. A harangöntés e
sajátos eljárására világszabadalmat
szerzett az Oborzil Edit–Jeney Tibor
mûvészházaspár – a haranggyûjtemény
a szoboszlói származású Oborzil Edit
adományaként került a városba.
A parkból a város központját alkotó
Hôsök tere felé indulva, a Szilfákalja
út mentén jobbra találjuk az alig né-
hány száz lelkes görög katolikus kö-
zösség által 1994-ben építtetett, a kor-
szerû anyagokat a bizánci stílus jegye-
ivel ötvözô templomot, amelynek ter-
vezôje Lengyel István, az ikonok al-
kotója Latorcainé Újházi Aranka.
Már csaknem a Hôsök terénél érjük
el a Kovács Máté Városi Mûvelôdési
Központ és Könyvtár modern épüle-
tét, ahová érdemes betérni néhány
percre. (Az intézmény névadója, Ko-
vács Máté (1906–1972) ötgyermekes
szoboszlói parasztcsaládból szárma-
zott. Felkészültségét a hazai iskolák
mellett a párizsi Sorbonne, s a külföl-
di tanulmányutak is segítették. 1945
után a kultúrtárca államtitkára, or-
szággyûlési képviselô volt. A mûvelô-
déspolitikus és a könyvtártudomány
professzora kiemelkedô szerepet ját-
szott a demokratikus iskolarendszer, a
népmûvelés, a vidéki könyvtárak fej-
lesztésében, az elsô magyar könyvtári
törvény elôkészítésében.). A folyosón
láthatjuk Kepes Ágnes Lakodalmasok
címû mázas kerámiaképét, valamint
Szabó Iván Tinódi-reliefjét. A föld-
szinten lévô színpad két oldalát
Várady Sándor fémdomborításai dí-
szítik, az épület elôtt pedig a Millenni-
umi szoborpark elsô darabja, Szabó
László Repülô halak címû alkotása áll.
Figyelmet érdemel
az új görög katolikus
templom
építészeti megoldása
A városon átvezetô 4-es fôút men- A néphagyomány
tén hosszan elnyúló Hôsök tere Haj- szerint a csergetés
dúszoboszló nyüzsgô központja, üz- egy XVII. századi
letekkel, szórakozóhelyekkel, gondo- szilveszteri esemény
zott parkkal, és persze számos látni- emlékét ôrzi, amikor
valóval. A tér közepén áll Bocskai Ist- a szoboszlóiak
ván lovas szobra (Marton László alko- szembeszálltak a várost
tása), amely a fejedelem alakjának megtámadó martalóc
szokatlan megformálásával hívja fel törökökkel.
magára a figyelmünket. Ugyancsak itt, Miközben folyt a harc,
a fôtéren áll a második világháborús a gyermekek a várost
emlékmû, s itt találjuk a polgármeste- övezô nádasba, illetve
ri hivatal egyemeletes épületét, a a templomerôd falai
XIX–XX. század fordulóját idézô kis- mögött olyan nagy
városi építészet szép példáját. lármát csaptak, hogy
A Hôsök tere a helyszíne évrôl évre azt a törökök felmentô
a település legérdekesebb népszoká- seregek zajának hitték,
sának, a szilveszteri csergetésnek is. és elmenekültek.
Szilveszter késô délutánján nagy tö- Az ôket üldözô férfiak
meg gyûlik itt össze, hogy láthassák gyors visszatalálása
és hallhassák a csergetôket, akik ko- érdekében az itthoniak
lompolnak, karikásokat pattogtatnak. harangoztak
Öt órakor a református templom tor- és kivilágították
nyának ablakait kivilágítják, és mint- a torony ablakait.
egy félórán át harangoznak. A helytörténeti
A fôúthoz a Hôsök terével átellenes kutatások
oldalon csatlakozó Kálvin téren áll e szájhagyományt
a város legértékesebb mûemlék- nem támasztották alá.
87

A megmaradt együttese, a református templom és a
sarokbástya és erôdfal hozzá tartozó erôdfal. A város megha-
tározó többségének istentiszteleti he-
lye középkori alapok felhasználásával
mai formájában 1711–1717 között
épült barokk stílusban. A templomot
egy évszázad múltán, 1818-ban klasz-
szicista elemek felhasználásával bôví-
tették, és copf toronysisakkal látták el.
Belseje a református templomok han-
gulatához illôen egyszerûségében is
A templomkertben emelkedett. Talán a legszebb beren-
helyezték el 1910-ben dezési tárgy a szószék mögötti Mózes-
Hajdúszoboszló nagy szék, 1816-os évszámmal, valamint
szülöttjének, tojásdad alakú csillag- és virágdíszes
a pedagógus motívummal. A templombelsô egésze
Gönczy Pálnak klasszicista ihletettségû. A szószék te-
(1817–1892) rítôje 1937-bôl való, gyönyörû város-
a mellszobrát, címerrel díszítve. Úrasztali felszerelé-
aki a dualizmus sei a református egyházmûvészet re-
korának kiemelkedô mekei. Különösen szép darab az
gondolkodója, 1639-es évszámot viselô kenyérosztó
Eötvös József tál, aminek közepét a város Bocskai-
államtitkára volt. tól kapott címere díszíti. Említést ér-
Mellette áll 1927 óta demel az a fedeles ónedény is, ame-
a város elsô világháborús lyet 1714-ben Csanády Sámuel hajdú-
emlékmûve – kerületi fôkapitány adományozott az
mindkét alkotást egyháznak.
Somogyi Sándor A templom körül látható a védôfal
készítette. egy szakasza a megmaradt sarokbás-
88
A HAJDÚSÁG
tyával. Maga a fal a régészeti kutatá-
sok szerint XV. századi eredetû, de azt
a hajdúvitézek a saját igényeik szerint
tovább erôsítették. A mintegy húsz
méter hosszú falon láthatók a hajdúk
által annak idején nyitott körte alakú
lôrések, maga a sarokbástya kör ala-
kú. Az 1961-es helyreállítás során a ki-
fagyott, elporladt, sérült téglákat pó-
tolták, a sarokbástya tetôzetét pedig
zsindelyfedéllel látták el. Valamennyi
hajdúváros temploma erôdített volt, a
szoboszlói azonban különbözött a
többitôl: vizesárokkal vették körbe, a
vizet az akkor még vízimalmok hajtá-
sára is alkalmas Köselybôl vezették
ide. A hely szomorú nevezetessége,
hogy 1660-ban itt, a „templom keríté-
sében”, azaz az erôdített templom te-
rületén védekezett a hajdúváros el-
szánt lakossága a török ellen. Szejdi
budai basa rettenetes bosszút állt, csa-
patai lemészárolták az ottrekedteket.
Az eseményt az erôdfalon elhelyezett
emléktábla örökíti meg, a sarokbás-
tyában pedig erôdtörténeti kiállítást
láthatunk.
A református templommal szem-
ben, a fôtérbôl nyílik a Bocskai utca,
elején a barokk stílusú római kato-
likus templommal, amelynek freskóit
a katolikus egyházi mûvészet jeles
képviselôje, Takács István készítette
az 1930-as években. A templomhajó
mennyezetképének témája Árpád-há-
zi Szent Erzsébet jó cselekedetei. A di-
adalíven a régi Szoboszló elevenedik
meg Hortobágyra utaló motívummal,
de a mûvész megjeleníti a gyógyvíz
megtalálását, s egy munkás gyógyulá-
sának csodás jelenetét is. A magyar
szentek világát és a hely szellemét
szerencsésen egyesíti a Szent László-
legenda újrafogalmazása, amely a víz
feltörését ábrázolja.
A város nagy gondot fordít a Bocs-
kai István Múzeum fejlesztésére, ami-
A HAJDÚSÁG
nek látványos eredményeit a Bocskai
utcában sorakozó kiállítóhelyeken
magunk is tapasztalhatjuk.
A Bocskai u. 12. sz. alatt látható a Hajdú-
szoboszló története a kezdetektôl napjain-
kig címû, 1995-ben újrarendezett várostör-
téneti gyûjtemény. A kiállítás legbecse-
sebb darabja az országosan is számon tar-
tott Bocskai-zászló, amelyet a hagyomány
szerint a fejedelem adományozott a hajdú-
vitézeknek. A zászló címerképe azonos a
szoboszlóiaknak adományozott kiváltság-
levél címerével, egyben a város címerével
is. Külön nevezetessége a zászlónak, hogy
alatta vonultak hadba a hajdúszoboszlói és
a hajdúsági nemzetôrök az 1848–49-es
szabadságharcban. Történeti és képzômû-
vészeti szempontból egyaránt jelentôs a
hajdúdorogi mester, Szûts János (1758?–
1837) Bocskait ábrázoló alkotása, amely a
hajdúság által oly igen tisztelt fejedelmet
hadvezérként, teljes harci díszben mutatja.
Eredetileg a hajdúszoboszlói régi városhá-
zát díszítette a kép, amelyen folyóírással
olvasható: „pingáltatta Nemes Nemzetes és
Vitézlô Czeglédy János Feô Hadnagy Úr
több elôjáró társaival együtt Tulajdon
költségeken…”. A kiállításon a Bocskai-
kultusznak számos további emlékével is
találkozhatunk. Rendkívül szép darabok itt
a városigazgatás emlékei, a bírói szék, a bi-
lincs, a városláda, a tûzjelzô kürt és a kü-
lönbözô pecsétnyomók. Külön érdekes-
ségnek számítanak az egyletek, dalárdák
zászlói, illetve a Hajdúszoboszlóhoz kötô-
dô neves emberek tárgyi emlékei. A már
említett Gönczy Pál mellett folytathatjuk a
sort Szép Ernôvel (1884–1953), Fehér Gá-
borral (1893–1941), Hôgyes Endrével
(1847–1906), Kenézy Gyulával (1860–
1931), Pávai Vajna Ferenccel (1886–1944).
Itt kapott helyet a tájegységre jellemzô ro-
vargyûjtemény is, melynek különösen lát-
ványos része a lepkékbôl álló egység.
A múzeum udvarán, a 100 négyzetméteres
fedett színben a környéken egyedülálló
látványosságnak számít a mezôgazdaság-
A római katolikus
templom érdekessége,
hogy krakkói érsek
korában misét celebrált
itt Karol Wojtyla,
akit ma II. János Pál
pápaként ismer a világ.
történeti kiállítás, amely a XIX–XX. század
fordulójának technikai eszközeit vonultat-
ja fel. Az udvar másik különlegessége az
Oborzil Edit–Jeney Tibor mûvészházaspár
által különleges technológiával, alumíni-
umból készített harangok együttese.
A Bocskai u. 21. sz. alatt 1993 óta
fogadja a látogatókat a Hajdú-Bihar
megye népmûvészete és a Szoboszló
élô népmûvészete címû kiállítás.
Az elôbbi a megye egészérôl ad átfogó ké-
pet, az utóbbi több régi mesterség hajdú-
szoboszlói mûvelôinek remekeit tárja az
érdeklôdô elé. Az egyes darabok mellett
ott találjuk az alkotó nevét és címét, így A Nemzetközi
meg is látogathatjuk ôket saját mûhelyük- Modern Múzeum
ben. alapítója a Párizsban
A Nemzetközi Modern Múzeum élô, de hajdúszoboszlói
(Bocskai u. 14.) 1996-tól fogadja a lá- kötôdésû Joseph Kadar
togatókat, akik ízelítôt kaphatnak itt a festômûvész,
kortárs mûvészet remekeibôl. aki életének másfél
A múzeum gyûjteményében Picasso, Le évtizedét
Corbusier, Renoir, Vasarely és más híres- Hajdúszoboszlón
ségek mûvei mellett magyar kortárs töltötte.
89

mûvészek munkái is megtalálhatók. A ki-
állítás érdekessége, hogy itt nemcsak a
klasszikus, hagyományos technikával ké-
szített alkotások, hanem elektrografikai,
komputergrafikai és más modern eljárá-
sokkal készült mûvek is láthatók. A múze-
um kertjében (mely nyáron zenei rendez-
vények helyszíne is) láthatjuk Csutoros
Sándor, Gyôri László, Ezsiás István,
Schéner Mihály, Szabó László és Rácz
György szobrait.
Cseh Gusztáv és Szombati László
mûvészi örökségét tárja elénk a Mú-
zeumi Galéria (Bocskai u. 11.).
Az udvaron szabadtéri fejfakiállítás enged
bepillantást a környékbeli református te-
A Csanádyak három metôk világába. A kiállított anyag Hajdú-
hajdúkerületi szoboszló mellett Földesrôl, Kabáról,
fôkapitányt is adtak Hajdúszovátról és Nádudvarról származik.
a hajdúvárosoknak, Itt található a Bocskai István Múzeum idô-
de késôbb is fontos szaki kiállítóterme is, amely változatos be-
szerepet játszottak mutatóknak, tárlatoknak ad otthont.
a közéletben. A Bocskai István Múzeum kiállítóhelyei
Emléküket ôrzi megtekinthetôk hétfô kivételével na-
a klasszicista stílusú, ponta 9–13, illetve 14–18 óráig; a téli
mûemlékileg hitelesen idôszakban a délutáni nyitva tartás egy
helyreállított épület órával rövidebb. (Tel.: 52/362-165)
90
A HAJDÚSÁG
Itt célszerû megemlítenünk két to-
vábbi kiállítást: a Gönczy Pál-emlék-
szobát a róla elnevezett általános is-
kolában (Bocskai u. 6–8.) találjuk; az
egyedülállóan érdekes fürdôtörténeti
bemutatót pedig a gyógyfürdô terüle-
tén tekinthetjük meg.
A Bocskai utca végén, a róla elne-
vezett gimnázium elôtt áll Hôgyes
Endre (1847–1906) szobra, Meszes
Tóth Gyula haraszti mészkôbôl fara-
gott alkotása. A hazai orvostudomány
kiemelkedô alakja, akit „magyar Pas-
teur”-ként is emlegetnek, Hajdúszo-
boszló szülöttje.
A várost felfedezô sétáink során ér-
demes elmennünk a Csanády térre (a
Hôsök terérôl a piac mellett a Beth-
len, majd a Kenézy utcán juthatunk
ide), ahol a 8. sz. alatt láthatjuk a haj-
dúváros Szoboszló különösen értékes
építészeti emlékét, a Csanády-házat.
Ugyancsak fontos szerepet játszottak
a hajdúváros életében a Czeglédyek.
Egykori lakóházuk mûemlék: az ún.
Czeglédy-ház a fôváros felé kivezetô
fôútból a városhatár közelében nyíló
Vasvári Pál utcán, a 41. sz. alatt talál-
ható.
Élô népmûvészetnek ad otthont az
ún. Fazekas-ház, amely a nádudvari
fekete kerámia mesterének, Fazekas
Istvánnak a mûhelye és otthona. A re-
formátus templom mellett induló
Gönczy Pál u. folytatásában, az Ady u.
2. sz. alatt lévô kiállítás és mûhely elô-
zetes bejelentkezés után látogatható
(tel.: 52/361-358). Maga a mester nád-
udvari származású, ôsei mesterségét
folytatva hitelesen ôrzi a fekete kerá-
mia hagyományait.
A város hagyományosan nagy gon-
dot fordít arra, hogy színvonalas
programokat kínáljon a fürdôvendé-
geknek, az ide érkezô turistáknak.
Szinte az egész üdülési szezont átfogó
rendezvénysorozat a Hajdúszoboszlói
A HAJDÚSÁG

Nyár, amelynek keretében egymást Aki sportolni is

érik a színházi elôadások, a népzenei- szeretne
és folklórprogramok, kirakodóvásá- a Hajdúszoboszlón
rok. Augusztus elsô hétvégéje a szo- töltött napokban,
kásos idôpontja a Hajdúszoboszlói számos lehetôség
Lovas Napoknak, amely jó alkalom a között válogathat.
helyi lovas hagyományok felelevení- A strand területén,
tésére, ápolására – helyszíne a repülô- az üdülôkben és
tér. A strand fôbejáratánál nyáron a város különbözô
gyakran fogadja térzene az érkezôket, pontjain sportpályák
s minden szezonban rendeznek két- várják az aktív pihenés
három fürdôbált is. kedvelôit,
Ha pedig valakit a fürdô szolgálta- a repülôtéren mûködô
tásai, a város látnivalói, a helyi prog- Aero-klub pedig akár
ramok, sportolási és szórakozási lehe- ejtôernyôzésre,
tôségek együttesen sem elégítenek ki, vitorlázásra,
kellemes kirándulásokat tehet a kör- hôlégballonozásra
nyéken. Alig húsz kilométert kell is kínál lehetôséget.
megtenni Debrecenig, és hasonló tá-
volságban érhetjük el innen a horto-
bágyi puszta látnivalóit is.

EBES litikai okok miatt kitelepítettek éltek –

Irányítószám: 4211, népesség: 4450 fô az ô emléküket ôrzi a református
templomkertben 1997-ben felállított
A község Debrecen és Hajdúszobosz- emlékmû.
ló közt nagyjából félúton, a 4-es fôút
és a Budapest–Nyíregyháza vasúti fô-
vonal mellett található, földrajzi hely-
zete kifejezetten szerencsés. Az egyik
legkorábbi településünk, elsô írásos
említése 1067-bôl való. A tizenötéves
háború (1591–1606) pusztításait la-
kottan vészelte át, de 1660-ban mégis
elnéptelenedett. A pusztabirtokot
Debrecen városa a XVII. században
megszerezte, s a XIX. század derekán
már jelentôs tanyavilág alakult itt ki.
Ebes a történeti debreceni határ fel-
számolásakor, 1952-ben vált önálló
községgé.
Építészetileg szép, az Árpád-kor
hangulatát idézô református templo-
mát 1997-ben avatták. Azóta épült ka-
tolikus templom is. A falu határában A kitelepítettek
1952-ben és 1953-ban a Szegedrôl po- emlékmûve

91

A Papszer nevû határrész HAJDÚSZOVÁT
a debreceni plébánosé Irányítószám: 4212, népesség: 3200 fô
volt, a reformáció után
bár formálisan a városé, Hajdúszoboszlótól délkeletre, a für-
azt a debreceni dôvárosból Derecskére vezetô út
református lelkészek mentén, körülbelül félúton érjük el
használták. Hajdúszovátot. A település 1898-ban
A káposztatermelésérôl ragasztotta nevéhez a „hajdú” elôta-
híres jobbágyfaluban got, noha soha nem volt hajdúkivált-
volt prédikátor sága. Elsô írásos említésével az 1330-
Buday Ferenc, as években találkozunk. Birtokosai
a debreceni gyakran változnak, a XVI. században
Református Kollégium Bajom tartozéka, 1608-ban Báthory
késôbbi nagyhírû Gábor Nagy András hajdúgenerális-
professzora. nak adományozza.
Szovát nevezetessége a református
templom a védôfal maradványával. A
mai templom 1785–1787 között épült
késô barokk stílusban, sík mennye-
zettel, három emeletre osztott torony-
nyal. Késôbb (1857–1861) klasszicista
NAGYHEGYES
Irányítószám: 4064, népesség: 2700 fô
A falu Hajdúszoboszló és Balmazújvá-
ros között félúton, a 33-as fôút közelé-
ben fekszik. Az elpusztult középkori
falu, Hegyes területén Debrecen a
A feketekerámia- XVII. század elején szerzett résztulaj-
edényeirôl és dont, majd késôbb egyre nagyobb te-
termelôszövetkezetérôl rületek tartoztak a városhoz. Az erôsen
nevezetes Nádudvart tanyásodott terület a történeti debrece-
elkerülik a fôutak, de jól ni határ megnyirbálása során, 1952-
megközelíthetô akár ben vált önálló községgé. A falu öku-
a 4-es, akár a 33-as fôút menikus templomát 1996-ban adták át.
felôl. Az elôbbirôl
Püspökladánynál,
Kabánál vagy NÁDUDVAR
Hajdúszoboszlónál Irányítószám: 4181, népesség: 9300 fô
térhetünk le, ha ide
igyekszünk; az utóbbiról A várost sûrû autóbuszjáratok kötik
pedig a Keleti-fôcsatorna össze a környezô településekkel, né-
mellett, a Kadarcsi mileg ellensúlyozva a fôutaktól való
csárdánál kell Nádudvar távolságot és a vasúti összeköttetés
felé kanyarodni. hiányát.
92
A HAJDÚSÁG
ízlésben átépítették. A torony ma
csonka: 1944. október 17-én találat ér-
te. Eredetileg 39 méter magas volt, ma
23 méteres, tetôszerkezete ideiglenes-
nek tekinthetô. A templommal egyko-
rú az iparmûvészeti remeknek tartott
szószék és az úrasztala. A lôréses vé-
dôfal XVI. századi, s hasonlatos a haj-
dúvárosok védôfalaihoz. A parókia
1794-ben, barokk stílusban épült, át-
építés miatt homlokzata szecessziós
jegyeket mutat. Az épületben helytör-
téneti kiállítás, valamint a 110 éves,
hírneves helyi énekkar emléktárgyai-
ból álló gyûjtemény látható. Az 1924-
ben felállított elsô világháborús em-
lékmû szuronyára támaszkodó, sebe-
sült, bekötött fejû katonát ábrázol, az
oszlop tetején szárnyát kitáró turul-
madárral. 1990-ben avatták a második
világháborús emlékoszlopot.
Külterületén húzódik a Keleti-fô-
csatorna, amelynek partja a szabadidô
eltöltésének kedvelt színhelye, sokan
építettek itt hétvégi házat, horgászta-
nyát. Legjelentôsebb mûemléke a
közigazgatási területén, a Keleti-fô-
csatorna partján, a 33-as fôút mentén
álló Kadarcsi csárda, amely a XIX. szá-
zadban része volt a hortobágyi csár-
dahálózatnak. A klasszicista stílusban
épült, ma is mûködô csárda falán
bronz emléktábla örökíti meg Ecsedi
István néprajztudósnak, a Hortobágy
szerelemesének az emlékét.
A település a XIX. században meg-
különböztetett szerepet vívott ki ma-
gának: elôbb Szabolcs, majd Hajdú
vármegyében volt járási székhely, az
elôbbiben 24 község tartozott hozzá.
Jelentôségét azonban hamarosan el-
veszítette, mert maradi gondolkodású
nagybirtokosai, akik 45 ezer holdas,
A HAJDÚSÁG

hatalmas határának a többségét bírták,

nem engedték meg, hogy földjeiken
átvezessék a vasutat és a közutat, így a
község kimaradt a kereskedelmi vér-
keringésbôl. A XX. század elején egy
vasúti szárnyvonal megépült Kabáig,
ami némi élénkülést eredményezett,
de a régebbi pozíciót ezzel sem sike-
rült visszaszerezni. (A szárnyvonal ma
iparvágányként mûködik, személyfor-
galom nincs rajta.)
Nádudvaron sem alakultak egészsé-
gesen a birtokviszonyok, aminek kö-
vetkeztében sok volt a szegényparaszt
és a föld nélküli napszámos, akik ku-
bikmunkával keresték mindennapi
kenyerüket. 1945 után az ország egyik mítottak a nádudvariak. Ezt azonban Az újjáépített strand- és
legnagyobb termelôszövetkezetét hoz- rövidesen megbosszulták: egy tatár gyógyfürdô
ták itt létre, amely kissé kirakata is volt hordát küldtek a falura, sok lakosát a Jókai utca és Ady-tér
a mozgalomnak. Kétségtelen eredmé- megölték. sarkán található.
nyeivel azonban az iparszerû mezô- A hajdúk letelepítése után egyik Nátrium-karbonátos
gazdasági termelés fellegvárává vált, s birtokosa volt Nagy András hajdúge- gyógyvize a reumatikus
mint ilyen, kiemelkedô szerepet töltött nerális, aki a török kérésére lebontat- és ízületi betegek
be a térségben. A mezôgazdaságtól ta a községet övezô palánkot. 1660- számára gyógyulási
független ipar azonban nem honoso- ban Szejdi budai basa serege égette lehetôséget nyújt.
dott meg. fel a települést. A túlélôk és leszárma- Az idelátogatók
Az ôsi települést a Váradi Regest- zottaik csak a század végére népesí- szállás és étkezési
rum említi elsônek. Neve alapján tették be újra a falut, de a kurucok el- lehetôséget találnak
eredetileg királyi-hercegi birtok volt, len mozgósított rácok 1705-ben ismét a Trófea Vadászházban,
egy idôben a kolozsi várnépek is lak- megtizedelték, vagy elûzték a lakos- több panzióban
ták. A nád pedig a dél felôl idáig nyú- ságot. és étteremben.
ló Sárrét nádas környékére utal,
amely évszázadokon át az itt élôk
egyik legfontosabb életfeltételét szol-
gáltatta, védelmet, tüzelôt, építôanya-
got adott. A tatárjárás után helyi birto-
kosok a földesurak.
A XV. század végén már vámos
hely, rövidesen oppidumnak, mezô-
városnak emlegetik. A XVI. század
elején a mesés gazdagságú Bíró Gás-
pár volt a földesura, akinek olykor tíz-
ezer szarvasmarhája is akadt eladó. A
község 1554-tôl fizette a töröknek a
hódoltsági adót.
A néphagyomány szerint 1580-ban
egy portyázó török csapatot megfuta-

93

Az 1848–49-es
forradalom
és szabadságharc
eseményei sem kerülték
el a települést.
A néphagyomány szerint
a Debrecenbe igyekvô
Kossuth Lajos és kísérete
1849. január 4-én
kénytelen volt
a faluban éjszakázni.
A koronázási ékszereket
szállító szekér ugyanis
a község mellett elakadt
a sárban, s mire
a falubeliekkel együtt
sikerült azt kiszabadítani,
biztonságosabbnak
látszott, ha csak másnap
indulnak tovább.
94
A XVIII. század végén több nádud-
vari család a fazekasmesterségbe kez-
dett. A XX. század harmincas éveitôl a
hatvanas évekig a lakosság létszáma
túllépte a bûvös tízezres határt, azóta
némileg fogyott a népesség, ám a de-
mográfiai összetétel ma is kedvezô-
nek mondható.
Nádudvar mindkét temploma mû-
emlék. A református barokk stílusban
épült 1774-ben, 1878-ban átalakítot-
ták. A kora klasszicista római kato-
likus templomot 1819-ben emelték. A
református parókia népi barokk stí-
lust formáz. (A hagyomány szerint itt
szállt meg Kossuth Lajos). Itt kapott
helyet a helytörténeti gyûjtemény ál-
landó kiállítása. Mindkét templom és
a parókia a városközpontban találha-
tó, az Ady Endrérôl elnevezett térrôl,
illetve a Fô utcáról megközelíthetô.
Az állandó helytörténeti kiállítás nyitva
keddenként 10–12, szombatonként
14–16 óráig, illetve elôzetes bejelentés
alapján az egyeztetett idôpontban (tel.:
54/480-381, 54/481-273).
Nádudvar a Hortobágy kapujában
fekszik. Határának jelentôs része a
Hortobágyi Nemzeti Park tájvédelmi
körzete. A lakosság életét mindenkor
nagymértékben befolyásolta a horto-
bágyi puszta közelsége és természeti
adottsága. Megélhetési forrás volt a
nádfeldolgozás és a gyékényfonás. A
pásztorkodás és a pásztorélet eszkö-
zeinek – karikás, kulacs, szûrhímzés –
készítése. Az évszázadok során a
konyhai és paraszti élet fontos kellé-
kének, az agyagedényeknek, arató-
korsóknak a készítésével a fazekas
családok foglalkoztak. A népi mester-
ségek folytatására a hagyományok át-
örökítésére a város iskolát alapított.
Mûhelyeiben megtekinthetô, hogyan
készülnek az agyagedények, fafara-
gások, szövések, kosarak, hímzések,
bôrdíszmûvek.
A HAJDÚSÁG
A Fô utcán rendezték be mûhelyei-
ket és bemutató termeiket a Fazekas-
testvérek (Lajos, István, Ferenc), id.
Fazekas Lajos, a népmûvészet meste-
re gyermekei, akik feketekerámia-
edényeikkel, dísztárgyaikkal a nép-
mûvészet és népi iparmûvészet leg-
magasabb szintjét képviselik. A feke-
te cserép immár világszerte ismert.
Alapanyagát a város határában kibá-
nyászott agyag szolgáltatja, amely sa-
játos égetési technikával feketévé vá-
lik. A motívumokat égetés elôtt ka-
viccsal dörzsölik rá.
Fazekas-ház (Fazekas Lajos)
Fô u. 159.
Fazekas István bemutatóterme
Fô u. 64.
Fazekas Ferenc bemutatóterme
Fô u. 152.
A Fazekas családon kívül K. Nagy
József és családja (Lukács Dénes u.
67.) illetve Dobiné Vass Júlia (Völgyalj
u. 16.) is ôrzi ezt az ôsi mesterséget.
A város központjában, az Ady téren
1984-ben épült fel az Ady Endre Mû-
velôdési Központ, a térség egyik meg-
határozó mûvelôdési intézménye,
amely korszerû belsô kiképzésével
igen sokirányú mûvelôdési és szóra-
kozási formát tesz lehetôvé, a város-
ban élôk kedvelt találkozóhelyeként
is szolgál.
A város több utcájában (Csillag u.,
Kiskert u. stb.) ma is láthatók nádtetôs
parasztházak, ôrizve a népi építészet
évszázados jegyeit.
A strandfürdô is központi helyen, a
Jókai utcában található. Nátrium-kar-
bonátos vize gyógyító hatású, környe-
zete pihentetô. A város állandó ren-
dezvényei közül legtöbb látogatót az
augusztus 20-ai hagyományôrzô nép-
rajzi kiállítás vonz.
A város határában lehetôség nyílik
ritka madárfajok tanulmányozására,
lovasturizmusra és horgászatra.
Mo 273
A Hortobágy
és a T iszahát
vidéke
ÚJTIKOS TISZACSEGE
EGYEK BALMAZÚJVÁROS
A Hortobágy különös szerepet kapott
a XX. század második felében. A fô-
ként külföldieknek szóló idegenfor-
galmi propagandában a „délibábos
Hortobágy” a gulyás–csikós–gémes-
kút hamis pusztaromantikájának egyik
megtestesítôje volt; már-már olcsó
mutatvánnyá degradálódott a ménes
meghajtásával, a karikás ostor pattog-
tatásával. Pedig a puszta nem ez –
pontosabban: nemcsak ez. Hiszen va-
lóban van itt ménes – amely azonban
a hazai lótenyésztés hagyományainak
ôrzését, továbbfejlesztését szolgálja;
96
vannak itt csikósok – akiknek kivéte-
les lovas produkciói nem cirkuszi mu-
tatványok, hanem elhivatott szakem-
berek „mesterfogásai”; és persze látha-
tunk gémeskutat, meg szürkemarhá-
kat terelô gulyást is. De ha igazán kí-
váncsiak vagyunk a pusztára, szán-
junk rá néhány órát, hogy a gyalogös-
vényeken vagy kerékpárutakon járva,
esetleg szekéren zötykölôdve, távol a
fôutaktól magunk is részévé váljunk a
természetnek. Testközelbôl érzékel-
jük a növény- és állatvilág szerves
együttélésének ma már oly ritkán lát-
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
ható példáját, a hatalmas, nyílt, füves
legelôket itt-ott megszakító mocsaras
mélyedésekben ideális otthonra lelt
számos különleges madárfaj egy-egy
példányát, a puszta valódi hangulatát.
A Hortobágy évezredeken át a Ti-
sza ártere volt, felszínét az árvizekbôl
leülepedett agyagos hordalékon ki-
alakult szikesek határozzák meg. A
szikesedés ma is folytatódik, de már
környezeti hatások következtében,
aminek legfontosabb eleme a Tisza
szabályozása volt. Ezt a látszólag egy-
hangú, asztal simaságú területet itt-ott
megtörik a részben feltöltött, vizenyôs
mocsarak különleges növénytársulá-
sai, a ritka madarak élôhelyei. A dom-
borzati változatosságot itt a centimé-
terekre, esetleg egy-két deciméternyi-
re kiemelkedô szikes padkák, hátak,
fokok jelentik. Ez a vidék a megye
legmelegebb része, a nyári középhô-
mérséklet 21,5–22 Celsius-fok körül
alakul, de jó esély van arra, hogy júli-
usban akár a 22 Celsius-fokot is meg-
haladja. Az átlaghômérséklet csak
azért nem magasabb ennél, mert nagy
a napi hôingadozás: a nappalok tik-
kasztó hôségét a hûvösebb, felfrissü-
lést hozó éjszakák teszik elviselhetôb-
bé. A havi középhômérséklet ingado-
zása is a Hortobágyon a legmagasabb
az országban: a legmelegebb nyári és
a leghidegebb téli hónap átlaghômér-
séklete között 24,5 Celsius-fok a kü-
lönbség. A tíznél több halastó mellett
három észak–déli irányú, jelentôsebb
vízfolyást találunk a Hortobágyon.
Természetes képzôdmény, bár bizo-
nyos részein ma már inkább csatorna
a pusztát középen átszelô Hortobágy
folyó, míg a Keleti- és a Nyugati-fô-
csatorna a terület peremén szállítja a
Tisza vizét.
A Hortobágy valamikor sûrûn lakott
vidék volt, az ártér kiemelkedésein,
szárazulatain több mint ötven telepü-
lésen éltek itt. Részben a történelem A Kilenclyukú híd
97
 A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
Különösen jelentôs volt viharai pusztították el ezeket a falva-
a magyar szürke kat, de elnéptelenedésüket jelentôs
állomány, az állatokat mértékben befolyásolta az is, hogy a
lábon hajtották puszta egyre nagyobb része került a
a vásárokra – gyakran környezô mezôvárosok, szabad királyi
távoli, külhoni piacokra városok birtokába – a birtokszerzés-
is. Az így kialakult ben különösen Debrecen járt az élen.
„csapások” fontos A jobbágyok lassan elhagyták a meg-
kereskedelmi maradt falvakat is, beköltöztek a na-
útvonalakká váltak gyobb településekre, mezôvárosokba,
az idôk során. a puszta pedig nyílt, füves legelôivel a
A Hortobágyon vezetett sok évszázados hagyományokkal ren-
át például az erdélyi delkezô állattartás színterévé vált.
sóbányákat Budával Az immár a Világörökség részeként
összekötô, ún. Só-út, is számon tartott Hortobágyi Nemzeti
de postaútvonal is Park a természetvédelem, a gazdálko-
vitt át a pusztán. dási tevékenység és az idegenforga-
Az utak mentén lom sajátos egységét próbálja megva-
húsz–harminc–negyven lósítani. Miközben ôrködik a növény
kilométerre egymást és állatvilág érintetlensége felett, to-
követô csárdák (amelyek vábbra is helyet ad az itt honos, ha-
egymástól való távolsága gyományos állattartásnak, bizonyos
az egykori állathajcsárok fajok génbankjaként is szolgál, fontos
napi járásához igazodik) terepe a tudományos kutatásnak,
ma fôként a turistákat ugyanakkor igyekszik mindezen érté-
látják vendégül. keket láthatóvá tenni az érdeklôdô
nagyközönség számára is. A híres Ki-
lenclyukú híd lábánál kialakult Horto-
bágy község idegenforgalmi központ,
ahol szálláshelyet kínálnak, bemutat-
A Nagycsárda a turisták
kedvelt pihenôhelye
98
ják a puszta világát, nem utolsó sor-
ban pedig kirándulásokat szerveznek
azok számára, akik testközelbôl sze-
retnék megismerni a Hortobágy válto-
zatos növény- és állatvilágát, a csikó-
sok és gulyások mai életét.
A több mint száz éve minden esz-
tendôben megrendezett hídi vásár ma
is országos jelentôségû, de immár
nem az állatkereskedôk seregszemlé-
je, hanem tízezreket vonzó idegenfor-
galmi látványosság – a hagyományôr-
zés, a folklór jegyében. A kirakodóvá-
sáron felvonulnak itt a sok évszázados
hagyományokra visszatekintô pász-
tormûvészet jelenkori képviselôi –
nemcsak láthatjuk, de meg is vásárol-
hatjuk a különféle díszített-faragott
botokat, csengôket, ostorokat, tükrö-
ket, borotvatartókat, sípokat, só- és
paprikatartókat, vagy éppen a remek-
mívû lószerszámokat, meg a csikóska-
lapokat.
De a puszta látnivalói mellett egyéb
értékeket, érdekességeket is kínál ez
a vidék. Bejárjuk itt a Hortobágy kör-
nyékét is – elmegyünk például Tisza-
csegére, ahol egyaránt különleges él-
ményt nyújt az 1800-as évek életmód-
ját ôrzô-bemutató zsellérház, valamint
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
a Tisza-part, a védett Kácsa-szigettel,
a part menti galériaerdôkkel, vagy ép-
pen a gáton északra Tiszadobig, délre
Kisköréig vezetô, sportos kirándulás-
ra is alkalmat adó kerékpárúttal. A
mind népszerûbb üdülôhelyen akár
hosszabb ideig is érdemes idôzni: a
termálstrand, a vízparti horgászhelyek
a kellemes kikapcsolódás óráit ígérik
a pihenni vágyóknak. Eljutunk Bal-
mazújvárosba, ebbe a tipikus mezô-
városba, ahol az épített környezet
szép emlékeinek (Semsey-kúria, re-
formátus és római katolikus templom)
és a múzeum gyûjteményeinek meg-
tekintése mellett felidézhetjük az iro-
dalomtörténet jelentôs alakjainak em-
lékét is. Itt született, hosszú ideig itt
élt Veres Péter (mûemlék jellegû, egy-
kori lakóházában ma emlékmúzeu-
mot találunk), a város szülötte Len-
gyel Menyhért, egy darabig itt tanított
Sarkadi Imre, s ugyancsak innen in-
dult rövid pályafutására a tragikus
sorsú színész, Soós Imre, aki éppen
Sarkadi egyik írásából készült Körhin-
ta címû filmben nyújtott emlékezetes Csikósok
alakítást. Útba ejtjük majd a Tiszahát
településeit Tiszacsegétôl Polgárig,
majd még tovább, Tiszagyulaházáig, a
megye legészakibb csücskéig.
Olyan vidéken járunk tehát Hajdú-
Bihar ezen régiójában, ahol egyaránt
megtaláljuk az elmúlt évszázadokat
idézô építészeti emlékeket, valamint
az Alföld paraszti kultúrájának, nép-
rajzának tárgyi emlékeit – ráadásul
pedig részesei lehetünk annak az
egyedi élménynek, amit az immár a
Világörökséghez tartozó Hortobágy-
puszta kínál a látogatónak.
És persze lehet itt szórakozni, pi-
henni, kikapcsolódni a tízezres töme-
geket vonzó nagyrendezvényeken, a
csendes Tisza-parton, a gyógyvizével
hívogató termálstrandon. Gondoljuk
csak meg, micsoda élmény a csikósok
hazájában lóra ülni! Merthogy ezt is
megtehetjük, ha van hozzá bátorsá-
gunk, tapasztalatunk – akár Mátán, a
hortobágyi lótenyésztés központjá-
ban is.
99
 A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE

A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK

Nehezen feltárulkozó táj. Csak az ismerheti meg igazán, aki belenéz a végte-
lenbe, de le is hajol, s felfedezi a gyepek élôvilágának sokszínûségét. Aki meg-
lesi a mocsarak halászó gémjeit, meghallgatja a tovafutó nyári forgószelek ze-
néjét a csenkesz gyepén, felfedezi neszeit, csendjét, észreveszi a vágtató mé-
nesben a természet ôserejét, és ebben a természeti csodában megtalálja a ma-
ga – az ember – helyét. Aki mindezt át akarja élni, annak szeretettel és türelem-
mel kell közelednie a pusztához, mert a puszta – ahogy Móricz Zsigmond írja
– „… csak annak ad akinek akar. Olyan mint a szûz lány. Kényes és válogatós.
Csak szerelembôl.”

A Hortobágy nevét tudományos leírá- és újra ámulatba ejt, s végleg magá-

sok, utazók, költôk, írók, képzômû-
vészek tették ismertté az egész világ
elôtt. Természeti gazdagsága, a pusz-
ta végtelensége, nyugalma, sokszor
szinte már nyomasztó szépsége min-
denkit színvallásra bír. Nem maradhat
közömbös vele szemben senki. A
pasztellszínek gazdagsága, a vadlu-
dak, darvak égre írott V betûi, a déli-
báb csodálatos természeti tünemé-
nye, az ég és föld összeborulása, a
végtelenség egyedülálló hangulattal
tölti el a pusztát szemlélô embert.
Nem fukarkodik csodáival. Állandó
A téli Hortobágy megújulásával, változatosságával újra
hoz láncol.
A tájképi értékek, a növény- és állat-
világ különös összetétele, sajátos nép-
rajzi-kultúrtörténeti emlékei, az élô
pásztorhagyományok, azaz valameny-
nyi tulajdonsága együtt teszi pótolha-
tatlan, feltétlenül védendô kinccsé.
Ennek a csodálatos világnak nyúj-
tott oltalmat – létrehozva Magyaror-
szág elsô nemzeti parkját, a Hortobá-
gyi Nemzeti Parkot (HNP) – az Orszá-
gos Természetvédelmi Hivatal elnö-
kének 1972-ben született határozata.
A Hortobágy, a Közép-Tiszavidék
legsíkabb kistája, szinte napjainkig a

100
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
Tisza árterülete volt. Kiterjedése 2300
km2. Keleten a Hajdúsági löszhát, dé-
len a Nagykunság és a hajdan mocsa-
ras Sárrét, nyugaton pedig a Tisza, il-
letve a folyó homokos dûnesorai ha-
tárolják. E táj legszebb, legértékesebb
részein, mintegy 65 ezer hektáron ala-
kult meg 1973. január elsején a HNP.
Alapítása óta a nemzeti park jelentô-
sen bôvült. Természetvédelmi olta-
lom alá kerültek a valamikori mocsa-
rak helyén létesült, madárvilágukról
híres halastavak és a Tisza-tó Porosz-
lói medencéjének legnagyobb része,
így területe ma meghaladja a 80 ezer
hektárt.
Ha meg akarunk ismerkedni a Hor-
tobágy mai értékeivel, elôször vallató-
ra kell fognunk az elmúlt évezredeket.
Alföldünk mai felszíne a negyed-
korban alakult ki. Az utolsó jégkori le-
hûlés után a Kárpát-medence éghajla-
ta lassan melegedett, de a tájat még
ekkor is hideg, száraz pusztai klíma
uralta. A csapadékosabb fenyô–nyír
kort (i. e. 10000–7000) a Hortobágy
ártéri idôszakának tekinthetjük. A ké-
sôbbi szikesedés feltételeit az ekkor
lerakódott, sóban gazdag öntésiszap
teremtette meg. A térség ettôl az idô-
szaktól egészen a múlt század köze-
péig, a folyók szabályozásáig a Tisza
és a Berettyó szabad árterülete volt.
A boreális idôszak, az ún. „mogyo-
rókor” (i. e. 7000–5000) szárazabb,
melegebb klímája a löszpusztákra jel-
lemzô fajok megjelenésének kedve-
zett. Az Alföldet beágazó folyók közül
kiemelkedô hátakat sztyeppnövény-
zet boríthatta, míg a folyók árterüle-
tén – így a mai Hortobágyon – az idô-
szakos vízborítás és szárazság a nátri-
umsókban gazdag öntéstalajokon szi-
kesedéshez vezetett. Ezeknek a korai
keletkezésû szikes talajoknak a ma-
radványai ma is fellelhetôk.
A rákövetkezô tölgyfázis (i. e.
5000–2500) csapadékosabb, még me-
legebb klímája a löszhátakon a tatár-
juharos – erdôssztyepp fajokban gaz-
dag – tölgyesek kialakulásának ked-
vezett. A folyók megnôtt vízhozama,
a nagy áradások a mocsári élôhelyek
terjeszkedésének feltételeit biztosítot-
ták. Hogy a Hortobágy ebben az idô-
szakban sem erdôsödött be, azt a szi-
kes talajnak, és a nomád állattartó kul-
túrák megjelenésének köszönhette. A szürke-gulya
101
 A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
Alföldünk utolsó természetes képe
a nagy kiterjedésû mocsarakkal, ré-
tekkel, szikes pusztákkal, kisebb lösz-
puszta- és erdôfoltokkal tarkított táj
A Hortobágy lehetett. Ilyen volt a Hortobágy is. A
legszembeötlôbb felszíni változásoknak ezt a gazdag sorozatát
képzôdményei ma az életközösségek sokszínûségé-
a kurgánok (kunhalmok), ben fedezhetjük fel.
melyek a honfoglalás Az ember kultúrtevékenysége ezt a
elôtt itt élt népek képet napjainkig folyamatosan alakí-
temetkezési és ôrhelyei totta. Az Alföld ôslakói valószínûleg
lehettek. Nagy részük – égetéssel irtották az erdôket, hogy
mai ismereteink szerint – újabb legelôket alakítsanak ki helyü-
emberi kéz mûve, kön az állataik számára. A legeltetés is
nem számítva néhány fontos tájformáló tényezô volt, így a
hozzájuk nagyon nomád pásztorkodó népek életmódja
hasonló természetes is hozzájárul az elsô történelmi puszta
eredetû buckát, kialakulásához.
övzátonymaradványt. A puszták területének további nö-
Általában 3–10 m vekedése a XVI–XVII. században, a
magasak és 50–60 m török hódoltság idején következik be.
átmérôjûek. A kisebb települések elpusztulnak, la-
A lapanyagok csak kosságuk a mezôvárosokban telep-
méreteikben térnek el szik le. A szántók visszagyepesednek,
tôlük, magasságuk nem a palánkvárak építése, lôpor készítése
haladja meg a másfél pedig tovább csökkentette az erdôk
métert. A sík tájon ezek területét.
a csekélynek tûnô A török kiûzése után megindult in-
szintkülönbségek is tenzív mezôgazdasági mûvelés to-
nagyon jelentôsnek vább zsugorítja az alföldi erdôk terü-
bizonyulnak, amit sajátos letét. A folyók szabályozása, a mocsa-
növényzetük is mutat. rak, lápok lecsapolása – amely már
102
két évszázada megindult, s a XIX. szá-
zadban, a Tisza gátak közé szorításá-
val utolsó szakaszához ért – alakította
ki a Hortobágy szikes pusztáinak mai
képét. Az áradások elmaradásával
megszûnik a termékeny iszappal tör-
ténô elborítás. A nátriumsókat bôség-
gel tartalmazó ártéri talajokon a vízvi-
szonyok megváltozása ismét szikese-
dést okozott. Az így kialakult, s a Hor-
tobágyra jellemzô szolonyec szikes
talajok egy része újabb keletkezésû, a
folyók szabályozása után jött létre. A
fátlan, elszikesedett talajú pusztát ek-
kor kizárólag legeltetéssel hasznosí-
tották. Nagy méneseket, gulyákat,
juhnyájakat tartottak mindenütt. A
rövidfüvû szikes legelôk kialakításá-
ban és fenntartásában a legeltetésnek,
az állatok taposásának, trágyázásának
igen fontos szerepe volt – és van ma
is. A Hortobágy csapadékszegény (évi
500–550 mm) területén, ahol a fák ter-
mészetes felújulása amúgy is lassú, az
erdôirtásokkal, ármentesítéssel meg-
változtatott mikroklimatikus adottsá-
gok, a talaj elszikesedése, a sok lege-
lô állat együttes hatása lehetetlenné
tette az erdôsülést, bár annak éghajla-
ti feltételei ma is adva vannak. A mai
képet tehát döntôen a természet for-
málta, de a külterjes állattartás és a
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
vízrendezés sem elhanyagolható té-
nyezô.
A Hortobágy felszíne dél felé, illet-
ve a Hortobágy folyó irányába eny-
hén lejt. Tengerszint feletti magassága
86–92 m között változik. Legmaga-
sabb pontja a nemzeti park nyugati
peremén, Nagyiván és Tiszaörs között
emelkedô Bürök-halom (105 m).
A Hajdúhát közelében, a puszta ke-
leti peremén lepusztult löszhátmarad-
ványok, a Tisza mellett pedig övzáto-
nyok kiemelkedései teszik változato-
sabbá a felszínt, s jelzik egyben a táj
közeli határát. Az elhagyott ôsi folyó-
medrek nyomai légi felvételeken raj-
zolódnak ki a legjobban, sejtetni en-
gedik az ôsi vízjárta Hortobágy erede-
ti arcát, de eltérô növényegyütteseik
is errôl árulkodnak.
A felsorolt nagyobb felszíni formák
mellett feltûnô a sziki mikroformák
óriási gazdagsága. Szikfenekek, folyá-
sok, szikes laposok, padkás sziki for-
mák teszik változatossá a felszínt. A
sokszor csak néhány centiméteres
szintkülönbségek meghatározói a szi-
kesedési folyamatoknak, s ezen ke-
resztül a különbözô mértékben elszi-
kesedett talajon kialakult növény- és
állatvilág elrendezôdésének.
A Hortobágy éghajlata nem külön- Magasról szemlélve
bözik jelentôsen a szomszédos tájegy- a Hortobágyot, mint
ségekétôl. Fontos sajátossága a csapa- valami óriási színes
dék egyenlôtlen eloszlása, a gyakori szônyeg terül el
nyári aszály. A vegetációs idôszak alattunk.
hôösszege magas (3200 oC), csapadéka E tarka szôttesben
viszont igen alacsony (200–300 mm). három színfolt
Nagyon ritkák a szélcsendes napok egymásba fonódása
(évi 1–10), gyakoriak a forgószelek. a Hortobágy három
A Hortobágy, mint fiatal, még min- élôhelytípusát, három
dig alakulóban lévô táj növény- és ál- arcát árulja el.
latföldrajzilag nem választható élesen A nyáron aranysárgára
külön az Alföld többi tájegységétôl. A égett, végeláthatatlan
fennmaradt erdôk, mocsarak ôrzik az szikes legelôk közt
ôsi, ártéri Hortobágy növény- és állat- sötétzöld színnel hívják
világának maradványait. fel magukra a figyelmet
A magasabb fekvésû, elöntésektôl a vízi-mocsári
nem háborgatott hátak, kurgánok a élôhelyek.
határos tájegységek lösznövényzeté- Dús növényzetük közt
vel mutatnak kapcsolatot. A száraz, csak itt-ott csillan meg
szikes puszta élôvilága a korábbi geo- nyílt vízfelület.
lógiai korokban kialakult szikesek A mocsarakénál
maradványflórájának és faunájának világosabb szín jelzi
szétterjedése, és az újabban betele- az erdôfoltokat.
pült fajokkal való keveredése útján E három élôhelytípus
alakult ki. jól elkülöníthetô,
A flóra- és faunaelemek nagy része ugyanakkor egymással
a környezô területekkel közös, de itt a szoros kapcsolatban
környezeti adottságok miatt sajátos állva, a táj évezredes
elrendezôdésben, sajátos arányokat fejlôdésére is utal.
mutatva jelennek meg.
103
 A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
A Hortobágyra – mint Igen kevés az itt kialakult, bennszü-
általában minden lött faj, ami a táj fiatal voltára utal. Élô-
szélsôséges környezeti világának gerincét, mint mindenütt az
adottságú területre – Alföldön, az eurázsiai, európai és kö-
jellemzô, hogy zép-európai elterjedésû élôlények ad-
viszonylag kevés faj ják. A puszta flórájának és faunájának
sokszor feltûnôen nagy értékes „színezô elemei” a Fekete-ten-
egyedszámban fordul ger környékérôl, a Balkánról, a medi-
elô. Mégis változatossá terrán vidékrôl származnak.
teszi élôvilágát az, hogy Különösen érdekesek tudományos
a különbözô és természetvédelmi szempontból
élôhelytípusok mozaikos
elrendezôdést mutatnak.
VIZEK, MOCSARAK
VILÁGA
A Hortobágy élôvilágával való ismer-
kedést a vízi, mocsári élôhelyekkel
kell kezdeni, hiszen a víz mindig dön-
tô szerepet játszott a felszín alakításá-
ban, a szikesedési folyamatokban, s
meghatározója a száraz puszta életé-
nek is. A nemzeti park vízivilágának
része néhány Tisza-holtág, a Horto-
bágy folyó; az ôsi, árvízjárta táj marad-
ványai – a Kunkápolnási mocsár és az
Egyek–Pusztakócsi mocsarak –, s ide
tartoznak a száraz puszták közé éke-
lôdött kisebb-nagyobb idôszakos víz-
állások. Az ember is gazdagította a ví-
Mételyfû zi élôhelyek sorát. Ma csatornák há-
104
azok a fajok, amelyeknek elterjedési
határai az Alföldön (Hortobágyon)
húzhatók meg, esetleg összefüggô el-
terjedési területüktôl elkülönült, sziget-
szerû elôfordulást mutatnak, kihasznál-
va a Hortobágy számukra kedvezô kör-
nyezeti adottságait. Természetesen az
ilyen fajok megôrzése a legnehezebb.
Megjelenésük vagy eltûnésük gyakran
távoli területeken lezajló folyamatokkal
áll összefüggésben.
lózzák be a Hortobágyot, és közel
6000 hektár a halastavak területe.
Mesterséges élôhelynek kell tekinteni
a Tisza duzzasztásával kialakított Ti-
sza-tavat, amelynek több mint a fele a
nemzeti parkhoz tartozik. A HNP vízi
élôhelyeinek területe meghaladja a ti-
zenötezer hektárt, de tavasszal, a hó-
olvadás után kialakuló idôszakos víz-
borításokkal ez a terület gyakran
megduplázódik. A puszta legértéke-
sebb vizes élôhelyei a nemzetközi je-
lentôségû vadvizek megôrzését bizto-
sító Ramsari szerzôdés értelmében is
védelmet élveznek. Az igen érzékeny
vizes élôhelyek fenntartása, fejleszté-
se a pusztai élôhelyek védelmének
kulcskérdése.
Ha a mocsarak nyílt vizétôl kiindul-
va haladunk a száraz puszta irányába,
olyan képet kapunk, ami jól szemlél-
teti a különbözô növénytársulások
kapcsolatait, egymásutániságát, de se-
gítségükkel nyomon követhetjük az
állatvilágnak a növényzettôl való füg-
gését, a különbözô környezetben
megjelenô, eltérô állattársulásokat is.
A mocsarak nyílt víztükrét nyáron
úszó virágmezô borítja. A tündérfá-
tyol sárga leple tele van tûzdelve a
tündérrózsa fehér virágaival. Gyakori
hínárnövény a sulyom, s az utóbbi
idôkben terjedô kolokán. Hatalmas
szônyegeket alkot a víz alá merülô
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE

süllôhínár, és a sárga virágával felszín- pusztán. Ezek közül talán legfeltû- A Kunkápolnási
re emelkedô rovarfogó rence. Megta- nôbbek a szitakötôk. Lárváik vízben mocsár
lálható a páfrányok közé tartozó ruca- élnek, s ragadozó életmódot folytat-
öröm és mételyfû is. nak. Igen gyakori a lapos acsa, az ap-
A jól átmelegedô, dús növényzetû, ró légi vadász. Valamennyi Magyaror-
sekély víz változatos állatvilágnak ad szágon elôforduló pusztai szitakötôfaj
otthont. A gerincteleneknek csak né-
hány fontosabb csoportjáról tehetünk
említést, hiszen többségük még alig
ismert.
A puhatestûek közül leggyakoribb
a nagy mocsári csiga és a tányércsiga,
de közönséges a laposhéjú tavikagyló
és a borsókagyló is.
Az alsóbbrendû rákok közül gyako-
ri vízibolhák – pl. kis vízibolha – óriá-
si tömegekben elszaporodva táplálé-
kul szolgálnak más szervezeteknek,
így a parti madaraknak is. Az idôsza-
kos vizekben, sokszor a vízzel telt ke-
réknyomokban ritka levéllábú rákfa-
jok találhatók.
A vízi rovarvilág is igen változatos.
Sok olyan faj fejlôdik a hortobágyi
mocsarakban, amelyeknek kifejlett
alakjaival mindenütt találkozhatunk a Nagy kócsag

105

Legnyüzsgôbb,
leglátványosabb
a madarak élete.
A Hortobágy
Közép-Európa egyik
legnagyobb vízimadár-
gyülekezô helye.
Állandóan mozgó,
érkezô-tovavonuló
százezres tömegeiket
szinte lehetetlen
felbecsülni. A gyakori
nagy lilik, kis lilik, tôkés
réce, csörgô réce mellett
olyan ritkaságok is
megjelennek, mint
a vörösnyakú lúd,
vörös ásólúd, bütykös
ásólúd, énekes hattyú
és a kis hattyú.
Az iszapos, erôsen
felmelegedô vízben
olyan halfajok élnek,
amelyek az oxigénben
szegény környezetet
is elviselik: a réti csík,
a compó, az igen szívós
természetû kárász
és a vad-
vagy nyurgaponty.
106
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
megtalálható a Hortobágyon. A víz-
ben élô poloskákból érdemes meg-
említeni a botpoloskát és a vízi skor-
piót. Nyáron óriási tömegekben rajza-
nak a víztükör fölött a kérészek és az
árvaszúnyogok. Lárvájuk fontos hal-
táplálék. A vizek pókfaunájának legis-
mertebb tagja a búvárpók.
A kétéltûek közül egyik legkisebb
békánk, a vöröshasú unka a leggya-
koribb, de mindenütt elôfordul a mo-
csári béka és a kecskebéka is. A déli
elterjedésû ásóbéka és a nem ritka
zöld varangy csak szaporodási idôben
keresi fel a vizeket. A farkos kétéltû-
ekbôl a pettyes gôte él a hortobágyi
vizekben. Igen gyakori a vízisikló,
egyre ritkul a mocsári teknôs.
A nyílt víztükrök, úszó-lebegô hí-
nármezôk fészkelô madarainak élete
is igen érdekes. Legfeltûnôbbek, leg-
hangosabbak a telepesen fészkelô fa-
jok. A dankasirályok már április elején
elfoglalják fészkelô helyüket a nádtör-
melékkel borított sekélyebb tisztáso-
kon. Egyes években ezer párnál is
több fészkel együtt.
Telepalkotó fajok a szerkôk is.
Gyakran a dankasirályokkal vegyes
kolóniában él a mediterrán–trópusi
elterjedésû, hazánkban igen ritka faty-
tyú szerkô, és a jóval gyakoribb kor-
mos szerkô. Az utóbbi azonban több-
ször a mocsarak zsombékos szegély-
zónájában, a szintén ritka fehérszár-
nyú szerkôvel együtt alkot telepet. A
mocsarak mélyebb, nyílt vizein növé-
nyekbôl építik tutajfészkeiket a vöcs-
kök. Négy fajuk, a búbos vöcsök, a fe-
ketenyakú vöcsök, a vörösnyakú vö-
csök és a kis vöcsök is fészkel a Hor-
tobágyon, gyakran csatlakozva a szer-
kôkhöz, sirályokhoz. A mélyebb vize-
ket kedvelik a szárcsák, és a bukóré-
cék: a cigányréce és a barátréce. Ezek
fészkeiket már inkább a rejteket adó
nád-gyékényszegélyekbe építik.
A tisztásokat körülvevô nád-, káka-,
gyékényrengetegek világa botanikai és
zoológiai szempontból egyaránt érté-
kes. Legnagyobb összefüggô állomá-
nyokat a nád alkot. Igen változatos
azoknak az élôhelyeknek az állatvilá-
ga, ahol a nád között kisebb-nagyobb
foltokban a keskenylevelû gyékény,
kötô káka, sziki káka vagy harmatkáka
jelenik meg. Az elöregedett, avas ná-
dasokban, telepekben fészkel a vörös
gém, s ritkábban a szürke gém is. Az
utóbbi években megtelepedett nagy
kócsag állománya szépen gyarapszik.
A nádasok sûrûjében rejtett életet él a
bölömbika és az apró termetû törpe-
gém. Itt telepszik meg a nagyon óvatos
nyári lúd, és a csapongó röptérôl
könnyen felismerhetô barna rétihéja. A
nádvilág énekesmadarakban is na-
gyon gazdag. Télen-nyáron megfigyel-
hetô a barkóscinege és a nádi sár-
mány. Nagytermetû, érdes hangú éne-
kesmadár a nádirigó, nádszálakra köti
mûvészien szôtt fészkét. A nádasok rit-
ka madártani értéke a változatos dalú
sitke, amely déli elterjedésû faj.
A nádasok szélére érve a nedves
rétvilág következik, átmenetet mutat-
va a száraz puszta felé. Leggyakoribb
növényei a hernyópázsit, fehér tip-
pan, ecsetpázsit, vesszôs füzény és a
sziki lórom. E kiterjedt, változatos fel-
építésû világnak is több híres fészke-
lôje van. Ezek legérdekesebbjei a tör-
pe vízicsibe és a csíkosfejû nádipo-
száta. Mindkettô európai ritkaság! Az
idôszakos vizek újabban megtelepe-
dett két faja a gulipán és a gólyatöcs.
A mocsarat övezô térségekben né-
ha megtelepszik a réti fülesbagoly,
évenként változó mennyiségben fész-
kel a kanalasréce. A hortobágyi rétek
jellegzetes madara a goda.
A mocsarak és rétek emlôsei közül
a vidra, a pézsmapocok és a vaddisz-
nó a legnevezetesebbek.
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE

SZIKES PUSZTÁK

A vízivilág szinte észrevétlenül érint-

kezik a száraz, szikes pusztával, azzal
változatos mozaikszerkezetet alkot-
va. A két élôhelytípus határa a csapa-
dékviszonyoknak megfelelôen éven-
te jelentôsen eltolódhat. Az elsô pil-
lantásra egységesnek tûnô puszta nö-
vényzete és állatvilága alapján egy-
mástól nagyon különbözô részekre
bontható.
A gyengén szikesedett löszhátakon
a mezôgazdaság által szinte teljesen
eltüntetett, felszántott löszpusztarét
nyomai lelhetôk fel. Jellegzetes növé-
nyei: az osztrák zsálya, az apró virágú
magyar szegfû, a kunhalmokon fenn-
maradt tarajos búzafû, a macskahere
és a lila ökörfarkkóró.
A rossz minôségû, II. osztályú szi-
kesek növénytársulása a cickafarkas
füves puszta, míg a III. osztályú tala-
jon az alacsonyabb növésû, vakszikes
foltokkal tarkított, ürmös szikes pusz-
tai növényzet él. A mélyfekvésû, rossz
minôségû talajon a nedves szikfoki
növényzetet, a padkalejtôkön a száraz
szikfoki társulás változatainak mozai-
kos elrendezôdését követve más-más
Szikes táj
állategyüttes találja meg a számára
Sziksófû
kedvezô létfeltételeket. A felsorolt nö-
vénytársulásokat alkotó legfontosabb
fajok: sziki mézpázsit, kígyófarkfû,
vékonyka útifû, sziki üröm, sziki cic-
kafark, bárányparéj, székfû, veres-
nadrág csenkesz, sóvirág.
A száraz puszta rovarvilágában fô-
leg a növényevô fajok jelentôsek. Kü-
lönösen nagy tömegben fordulnak
elô az egyenesszárnyúak, elsôsorban
a sáskák. Néhány gyakoribb faj: ten-
gerzöld sáska, rövidnyakú sáska és
rövid szárnyú rétisáska. A bogarakból
a gyalogcincérek és a trágyában fejlô-
dô ganajtúrófajok a legközönségeseb-
bek. Feltétlenül figyelmet érdemel az

107
 A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
Székicsér érdekes életmódot folytató, nagy ter-
metû cselôpók.
A löszhátak, a pusztát övezô szán-
tóföldek jellegzetes madara a túzok. A
nemzeti park területén mintegy 150
db él. A vízmentes hátakon gyakori az
ürge, a hörcsög, a sün, a hermelin és
a menyét. A ritka emlôsök közé tarto-
zik a szigorú védelem alatt álló mol-
Ürgék nárgörény.
108
A száraz puszták változatos fészke-
lô és táplálkozó madáregyütteseit át-
tekinteni is nehézkes lenne. A szike-
sek legismertebb madarai: a bíbic és a
pacsirta.
A kopár szikeseken él Magyaror-
szág madárvilágának egyetlen benn-
szülött alfaja, a sziki pacsirta. Fészkét
szakadozott szikpadka szélén építi,
üröm- vagy csenkeszcsomók tövé-
ben. Néhány pár fészkel belôle mind-
össze. A kopár szikesek másik ritkasá-
ga a székicsér, legszívesebben a gulya
közelében alakítja ki viselkedéstani-
lag is nagyon érdekes fészektelepeit.
A bárányparéjos, ürömcsomós
gyeptípusok titokzatos lakója az ugar-
tyúk. A legkopárabb száraz vaksziken
telepszik meg a széki lile. Nagyon vál-
tozatos a száraz puszta kóborló, vo-
nuló madárvilága is. Messze tájakról
érkezik hozzánk a fakó rôtszínû pusz-
tai ölyv, madárvilágunk ritka, érdekes
tagja. A nyár végén érkezô havasi lilék
hosszú évek során a pusztának azo-
nos részeit szállják meg. A tavasszal,
ôsszel tocsogós síkot óriási madártö-
megek lepik el, hiszen bôséggel áll
rendelkezésükre táplálék. A vonuló
és az itt fészkelô fajok nyugalma érde-
kében a nemzeti park határain belül a
vízivad vadászata egész éven át tilos!
A ludak, vadrécék csapatai mellett
leggyakoribb faj a pajzsos cankó.
Rendszeres vonuló a daru, elhullajtott
dísztollai a pásztorok kalapját ékesítik.
A téli puszta énekesmadár-vendé-
gei az északi tundraterületekrôl ér-
keznek hozzánk. A téli kenderike ez-
res csapatai mellett rendszeresen
megjelenik a hósármány, a sarkantyús
sármány és a havasi fülespacsirta. A
nyüzsgô madárseregeket gyors röptû
ragadozók követik. Gyakran megcso-
dálhatjuk a vándorsólyom erôteljes
vágását, és a parányi törpesólyom
ügyességét.
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
ERDÔK VILÁGA
A nemzeti parkhoz tartozó Tisza-árté-
ri erdôk képe hasonlíthat legjobban a
valamikor vízjárta Hortobágy erdei-
hez. Szépek a folyó menti bokorfüze-
sek, a nyárasok, és a magas ártéri ke-
ményfaligetek maradványai.
Az ártéri erdôk élôvilágának érde-
kes színfoltjai a vegyes gémtelepek.
Leggyakoribb fajaik: a szürke gém és
a bakcsó, de szép számmal elôfordul
a kis kócsag és az üstökös gém is. Az
erdei gémtelepeken csak kivételesen
fészkelnek az inkább nádasokhoz kö-
tôdô nagy kócsagok és kanalasgé-
mek. Az erdôk legrejtettebb zugainak
ritka fészkelôje a fekete gólya, barna
kánya és a rétisas.
Az ártéri erdôk szomszédságában, a
Tisza meredek partfalaiban a jégma-
dár és a gyurgyalag költ.
A szárazabb termôhelyeken talál-
hatjuk a hajdani ártéri keményfalige-
tek vízrendezések után jelentôsen át-
alakult maradványait, az ohati és A századfordulón
újszentmargitai tölgyeseket – ezek még fátlan pusztát
több érdekes növénytársulás mozaik- a 30-as évektôl kezdték
darabjaiból állnak. Az erdôtípus jel- fásítani, de a ma itt
legzetes lágyszárú növényei a csillag- megtalálható erdôk,
virág, magyar zergevirág, odvas kelti- fasorok többségét
ke, réti ôszirózsa és a sziki kocsord. A az 50-es években
lösztölgyesekkel való rokonságot a ültették. Sajátos
tatárjuhar jelenléte is bizonyítja. telepített erdôk
Az erdôk madárvilága is igen válto- a kerekerdôk
zatos. Nagy kékvércse-kolóniák ala- és az ún.
kulnak ki az elhagyott varjúfészkek- szárnyékerdôk,
ben. Nevezetes fajok még a szalakóta amelyek a háziállatokat
és a banka. Az emlôsök közül borz és védik az idôjárás
vadmacska is él itt. Az ohati tölgyes viszontagságai ellen.
fontos telelôhelye az Északkelet-
Európából idevándorló rétisasoknak.
A múlt század középsô harmadá-
ban telepített erdôknek az állatvilága
leginkább azokból a fajokból tevôdik
össze, amelyek a pusztán szerzik meg
táplálékukat. Ilyen erdôk nyújtanak
fészkelési lehetôséget a vetési varjak-
nak, és a fészkeiket elôszeretettel el- Tisza-ártéri liánok
foglaló kékvércséknek. függönytársulása
109
 A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
Bivalyok ÁLLATTARTÁS
A PUSZTÁN
A HNP sajátos értéke a pusztai élôhe-
lyeket ma is formáló és fenntartó há-
ziállat-állomány. Legelô állat nélkül a
Hortobágy nem képzelhetô el.
Ugyanilyen érték a külterjes pásztor-
kodás, hagyományaival, építkezési
formáival és mûvészetével.
Legfontosabbak az ôsi magyar- és a
tájra jellemzô honosult fajták. A ma-
gyar szürke szarvasmarha több gulyá-
ban járja a pusztát. A Hortobágyon
maradt meg legnagyobb számban a
racka, a magyarok ázsiai eredetû ôsi
juhfajtája. Fehér és fekete változatából
110
összesen kétezernyit tartanak itt ha-
gyományos módon. Idegen eredetû
lóból önálló tájfajtává, sziki lóvá ala-
kult a hortobágyi nóniusz. Törzskan-
cáinak válogatott csikói fogathajtó és
ugró versenyeken számos nemzetkö-
zi díjat szereztek már. Az elmúlt évti-
zedekben, a pusztulóban lévô háziál-
latfajták közül visszatelepítették a bi-
valyt, de gyarapszik a korábban meg-
fogyott magyar pásztorkutyák – puli,
komondor, kuvasz – száma is.
A felsorolt háziállatok megôrzésé-
nek nem csupán bemutatási, idegen-
forgalmi céljai vannak; meghatározó a
szerepük a gyepek természetvédelmi
kezelésében is.
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
PÁSZTORKODÁS
A nomád pásztorkodás alapfeltétele a
bôséges legelô, és az itatáshoz szük-
séges víz. Ezeket a feltételeket a Tisza
mindig biztosítani tudta. A pusztára a
török hódoltság idején a „szilaj pász-
torkodás” volt jellemzô, az állatokat
egész évben a legelôn tartották. A
mocsarak labirintusa rejtekhelyet biz-
tosított a pásztorok és jószágaik szá-
mára. Ebben az idôben – korabeli fel-
jegyzések szerint – mintegy húszezer
számosállatot legeltettek a pusztán. A
szarvasmarhákat hajdúk védték a feu-
dális magáncsapatoktól és a portyázó
törököktôl.
Az ô feladatuk volt, hogy az ország
fontos kiviteli cikkét – a szürke szar-
vasmarhát – fegyveres kísérettel az
osztrák, német és észak-itáliai váro-
sok piacára hajtsák. A török kiûzése
után kialakult külterjes (félszilaj) tartá-
si forma napjainkig fennmaradt.
Tavasszal Szent György napján (áp-
rilis 24.) hajtották ki az állatokat a
legelôre, ahonnan Szent Mihály nap-
ján (szeptember 29.) tértek vissza a te-
lepülések melletti védett telelôhe-
lyekre.
A pusztai pásztorok feje a számadó
volt, ô fogadta fel a bojtárokat, és ô
vette át kihajtáskor az állatokat a gaz-
dáktól. Rackajuh
111
 A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
Túzokpár A HORTOBÁGY, MINT
A VILÁGÖRÖKSÉG
RÉSZE
A Hortobágynak az az egyik csodája,
hogy egyszerre természeti öröksé-
günk és kultúrtörténeti emlékünk. Ez
a kettôs örökség csak az ember és a
természet harmonikus kapcsolatában
maradhatott meg számunkra. Évezre-
dek kultúrtörténetének tanúi a halom-
sírok – kurgánok –, melyeknek lankái
nem megtörik, hanem kiemelik a
puszta végtelenségét, térben és idô-
ben mélységet adva a tájnak. A pusz-
ta a középsô rézkortól hatalmas nyílt
legelô. Nomád pásztorkodó népek,
majd honfoglaló eleink választották
otthonuknak sajátos világát. A hagyo-
112
mányos földhasználati formák – a kül-
terjes állattartás – egyszerre voltak a
táj formálói és a természeti értékek
megôrzôi. A pusztának ezt a felbe-
csülhetetlen értékét ismerték fel az
UNESCO szakemberei, amikor elfo-
gadták a nemzeti park jelölését, és a
„kulturális táj” kategóriában Világ-
örökséggé nyilvánították ezt a csodá-
latos vidéket. Elsô nemzeti parkunk
1999. december 1-jén a Világörökség
része lett! Büszkék lehetünk arra,
hogy ismét bekerültünk a természet-
védelem aranykönyvébe, szûkebb
hazánk jó hírét megismerhetik határa-
inkon túl is, és érezhetjük annak örö-
mét, hogy adhatunk másoknak, adha-
tunk a világnak egy felbecsülhetetlen
kincset.
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
LÁTOGATÁS
A NEMZETI PARKBAN
Ahhoz, hogy megôrizzük a puszta sa-
játos hangulatát, megóvjuk élôvilágá-
nak sokszínûségét, szabályoznunk
kell idegenforgalmát. A biológiai sok-
színûség fenntartása érdekében a
puszta legféltettebb élôhelyei – a
Nemzetközi Természetvédelmi Unió
elôírásai szerint – mint természeti
övezetek, csak a kutatók számára nyi-
tottak.
A kezelt természeti övezet gazdag
élôvilágát csak a nemzeti park által
megbízott, kiképzett vezetôk kísére-
tében lehet megtekinteni. Ez az öve-
zet az ökoturizmus színtere.
Az átmeneti, vagy turisztikai övezet
látványosságai vezetô nélkül, szaba-
don látogathatók. Itt zajlanak a na-
gyobb tömegeket vonzó hagyomá-
TANÖSVÉNYEK,
BEMUTATÓ TERÜLETEK
A HORTOBÁGYON
HALASTAVAK (ÖREG-TAVAK)
A halastavakat a vadlibavadászatok
tették híressé. Ma a madárvilág ked-
velôinek a paradicsoma szinte min-
den évszakban. A halastavaknak igen
fontos szerepe volt a Tisza szabályo-
zása után kiszáradt mocsarak élôvilá-
gának átmentésében. Debrecen váro-
sa már az 1800-as években foglalko-
zott a halastavak létesítésének gondo-
latával, de az elsô medencék építésé-
hez csak az elsô világháború idején,
1915-ben kezdtek hozzá a rossz ter-
môképességû, kopár, vízállásos Csú-
nyaföldön és Liba-laposon. Ezt a ha-
lastórendszert – amely Hortobágy–
Halastó vasútállomástól északra he-
lyezkedik el – ma Öreg-tavak néven
nyos pusztai programok, csikós be- Az ornitológusok
mutatók. Természetesen itt is be kell körében már a nemzeti
tartani azokat az írott és íratlan szabá- park megalakulása
lyokat, amelyek egyaránt szolgálják a elôtt híres volt ez
természeti kép és a látogatók védel- a terület több mint
mét. A kijelölt állomásokon informá- kétszáz páros
ciós táblák segítik a tájékozódást. kanalasgém telepérôl.
Mindenkinek tudnia kell, hogy a A védelmi
nemzeti park területén minden nö- intézkedéseknek
vény- és állatfaj védett, így azok zava- köszönhetôen
rását, elpusztítását a törvény tiltja. A a madárvilág jelentôsen
háziállatokhoz csak gazdáik engedé- gazdagodott.
lyével szabad közeledni. A turisztikai Megtelepedtek
lehetôségekrôl, a látogatás szabályai- a más tájakon
ról a HNP debreceni központjában kipusztulástól
minden érdeklôdô részletes felvilágo- veszélyeztetett
sítást kaphat. kis kárókatonák,
Cím: 4024 Debrecen, Sumen u. 2. legtöbbször
Tel: 52/349-922, 52/529-920, bakcsókkal,
fax: 52/410-645, üstökös gémekkel,
e-mail:mariann@hnp.hu, kis kócsagokkal
Internet: www.hnp.hu alkotnak vegyes
kolóniát. Szépen
gyarapszik a hetvenes
ismerjük. Területe 1850 hektár, de a években megtelepedett
régi medencék egy része elnádaso- nagy kócsag fészkelô
dott, mocsarasodott állapotban van, állománya is.
és a mûvelésbôl kivonták. Az igazi ritkaságokra
A halastavak tavasszal és ôsszel vo- kíváncsi madarászok
nuló madarak tízezreinek adnak ott- a világszerte
hont. Lenyûgözô látvány a tavaszi veszélyeztetett
szelek fodrozta vizeken gyülekezô, kis lilikek
táplálkozó, az ösztönök titkos paran- és a vörösnyakú ludak
csára messzi északi költôhelyeikre kedvéért keresik fel
igyekvô madártömegek kavargása. A a tavakat.
csapatok összetétele és nagysága ál-
landóan változik. Egyesek csak né-
hány órát töltenek a tavakon, s meg-
pihenve folytatják útjukat, mások akár
hetekig élvezik a halastavak kínálta,
táplálékban gazdag, védett élôhelyek
vendégszeretetét. Az Öreg-tavak terü-
lete az egyik legnagyobb madárszálló.
Évezredek evolúciójának genetikai
információkba rögzített emlékezete
irányítja a madárseregek érkezését.
Sok faj szinte óramûpontossággal
113
 A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
Madárpihenô jelenik meg az ôsi ösztönöknek enge-
delmeskedve, mások vándorlását a ta-
vaszi szelek, vagy a nappalok hosz-
szabbodása, a hômérséklet változása
irányítja. Tavasszal a vadludak, ôsszel
a darvak vonulása a halastavak lebi-
lincselô látványossága. Az ôszi daru-
húzás évrôl évre egyre több vendéget
vonz. A lenyugvó naptól vöröslô ha-
lastavakra érkeznek az elsô csapatok
zsinórban, vagy jellegzetes V betûket
rajzolva az égre. Ahogy az alkony a
tájra ereszkedik, a légifolyosók egyre
mozgalmasabbá válnak. Növeksze-
nek a behúzó csapatok, nô a hangza-
var az éjszakázó helyen. A sötétség
beállta elôtti pillanatokban hirtelen
felbomlik a rend, már nem szabályos
alakzatban, hanem szinte felhôszerû-
en zúdulnak le a homályba veszô ta-
vakra a madarak tízezrei.
EGYEK–PUSZTAKÓCSI MOCSARAK
Az Egyek–Pusztakócsi mocsárvilág
valaha közel tízezer hektáron terült el
Tiszafüred, Egyek határának löszhá-
taktól, övzátonyoktól tagolt területén.
A hajdani nagy tiszai áradások a mo-
114
csarak vizét rendszeresen megújítva
zúdultak végig a Hortobágyon, érint-
ve a zámi és kunkápolnási mocsara-
kat is. A Tisza szabályozásával meg-
szakadt a folyó és a mocsarak közötti
természetes kapcsolat, ami nagy vesz-
teségeket okozott a vízi élôvilágban.
A nemzeti park megalakulása után
a természetvédelem azonnal hozzálá-
tott a kiszáradóban, pusztulóban lévô
mocsarak megmentéséhez, s egy fel-
töltô csatorna megépítésével megújí-
totta a Tiszával megszakadt kapcsola-
tot. Elsôként a mocsár legnagyobb
ágához, a Fekete-réthez jutott el az él-
tetô víz. Késôbb a mocsár többi ágát,
a Kis-Jusztus és Csattag-mocsarakat, a
Hagymás-, Meggyes-, Bôgô-laposokat
is sikerült összekapcsolni a vízpótló
rendszerrel. A táj változatos szerkeze-
te szinte kínálta annak ökoturisztikai
fejlesztését. A mocsarak között lösz-
gyepek, szikes rétek, kopár legelôk,
kisebb erdôfoltok gazdagítják a tájat.
A sok látnivaló bemutatását segíti
az egyek–pusztakócsi kerékpárút,
amelynek kiinduló pontja a nemzeti
park nyugati fogadóháza a 33-as fô-
közlekedési út egyeki elágazásánál, a
Patkós csárda mellett, ahol kerékpár
bérlésére is nyílik lehetôség. Innen a
középkori sószállító úton („sóúton”) –
amely valaha összekötötte Debrecent
Tiszafüreddel – kereshetjük fel az is-
mertetô táblákkal is jelzett túraállomá-
sokat.
Természetesen útközben is akad
látnivaló bôven. Az útmenti fákon
szalakóták, kékvércsék, kis ôrgébi-
csek figyelhetôk meg. Rövid kerékpá-
rozás után feltûnnek az Egyek határá-
ig húzódó Csattag-lapos nádasai, gyé-
kényesei, s nem messze tôlük a Megy-
gyes-lapos változatos, nyílt víztükrök-
kel tagolt szegélye. Mindkét terület
igen alkalmas a madárvonulás megfi-
gyelésére, de fészkelési idôben is sok
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
látnivalót kínál. A mocsarak gátján to-
vábbhaladva elérkezünk a Fekete-
réti dongaút bejáratához, amelyre is-
mertetôtábla hívja fel figyelmünket.
Innen közel egy kilométer hosszú sé-
tával közelíthetjük meg a mocsár bel-
sejében álló megfigyelôtornyot. Itt ér-
demes egy kicsit elidôzni, megfigyel-
ni a közeli nagykócsag- és vörösgém-
telepek mozgalmas életét, a vizek fö-
lött csapatokban röpködô, táplálékot
keresô kormos és fattyúszerkôket. A
dongaút érinti a mocsár jellegzetes
növénytársulásait, így alkalom kínál-
kozik – a tájképi hangulaton túl – az
élôvilág változatosságának felfedezé-
sére is. A mocsár szélének másik
megállója a Górés tanyai madárvédel-
mi állomás, ahol a sérült madarak
gyógyításával, az aktív természetvé-
delmi munkával ismerkedhet meg a
látogató. A tanya melletti magas kur-
gánról gyönyörködhetünk a hatszáz
hektárnyi Fekete-rét változatos felépí-
tésében, nyüzsgô madáréletében. A
halom lábánál ismertetôtábla mutatja
be mindazt, amit a kurgánok kialaku-
lásáról, történetérôl tudnunk kell. A
kerékpárút évszázadok üzenetét hor-
dozó állomása, a ma csárdamúzeum-
ként üzemelô Meggyes csárda követ-
kezik. A Meggyes-halom oldalában
álló épület az 1700-as évek derekától
a közelmúltig fogadta a vendégeket
Hajdú-Bihar, Szolnok és Heves me-
gyék határán.
SZÁLKAHALMI TANÖSVÉNY
A szálkahalmi tanösvény a rövidfüvû
szikes puszta élôvilágának, mikro-
formakincsének, a külterjes pásztor-
kodásnak és az ôsi magyar háziállat-
fajtáknak a bemutatóhelye. A terület
nevét a tanösvény kiindulópontja (a
33-as fôút mellett, a 79-es kilométer-
kônél, félúton a Kadarcsi és Nagy-
hortobágyi csárdák között) közelében Barkóscinege
álló kurgánról (kunhalomról) kapta.
Ez a halom – hasonlóan a pusztán ta-
lálható több mint száz társához – a ké-
sôi rézkortól itt élt nomád pásztorko-
dó népek valamelyikének halomsírja,
ôrhalma lehetett. A tanösvény a lösz-
pusztagyep-maradványok mellett a
szolonyec szikes talajokra jellemzô
szinte valamennyi növénytársulásról
hiteles képet ad. A szárazpuszta több
idôszakos vízborítású élôhelyet ölel
körül – mézpázsitos, nedves szikfok-
társulások, szikes mocsári és réti nö-
vények színesítik a tájat. A pusztarész
mély fekvésû középpontjában a Fecs-
ke rét helyezkedik el. Vízborítását az
összefolyó csapadék és a partján lévô
artézi kút biztosítják. Tavasszal és ôsz-
szel vonuláskor parti madarak, vadlu-
dak, récék ezres csapatai idôznek a
vízen. Szegélyében szívesen dago-
nyázik a bivalygulya és a mangalica-
konda. A jobb minôségû gyepeken a
szürkegulya és a ménes legel, míg a
kopárosokkal tarkított ürömfüves
gyepeket a rackajuh járja. A legelôk
fölött gyakran megfigyelhetôk az
ürgékre vadászó kerecsensólymok,
115
 A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
parlagi sasok és pusztai ölyvek. A tan-
ösvény melletti löszhátra telepített
akác szárnyékerdô népes vetésivarjú-
telepnek ad otthont. Az elhagyott var-
júfészkeket foglalják el a rovarokra,
pockokra vadászó kékvércsék és er-
dei fülesbaglyok. Az erdô sarkán álló
megfigyelôtoronyból körültekintve
kirajzolódnak elôttünk egy valamiko-
ri vízfolyás körvonalai, feltûnik a sziki
mikroformák gazdagsága, a növény-
társulások sajátos mozaikszerkezetét
a zöld és sárga szín megannyi árnya-
lata jelzi.
Egérfarkfû ÉSZAKI PUSZTÁK
Aki a Hortobágy valamennyi arcával
meg akar ismerkedni, annak látnia
kell a puszta északi területeit, Daras-
sa-, Cserepes-, Bagota-pusztákat. A
nemzeti parknak ez a hangulatos ré-
sze a Balmazújvárost Tiszacsegével
összekötô úton közelíthetô meg. A
Kishortobágyi csárdát elhagyva, a
nemzeti park Darassa-pusztai bemu-
tatóházában „Ragadozómadár-véde-
116
lem a Hortobágyon” címû kiállítás kí-
nál érdekes látnivalót az arra járónak.
Ez egyben az északi puszták kapuja.
Itt igazi erdôspusztai táj fogadja a láto-
gatót, ahol kisebb-nagyobb facsopor-
tok, kerek erdôk tagolják a szikes le-
gelôket. A pusztarészt keresztülszelô
út néhány megállópontja október hó-
napban a daruvonulás szerelmesei-
nek kedvelt találkozóhelye. Ma már
az út mellett fedett megfigyelôhely
várja a vendégeket. Az alkonyat elôtti
idôszakban rendszeresen 10–20 ezer
daru húz át a megfigyelôpontok fö-
lött. Több csapat az út két oldalán le-
szállva rövid pihenôt tart, ahonnan
csak a sötétség beállta elôtt repülnek
tovább a halastavi éjszakázó helyekre.
TERMÉSZETI LÁTVÁNYOSSÁGOK
A pusztához – ugyanúgy, mint a vág-
tató ménes – hozzátartozik a délibáb
fénytüneménye, az augusztusi éjszaka
csillagkupolája, a lenyugvó nap földet
érô vörös korongja; hozzátartoznak a
forgószelek, pusztai viharok, az év-
szakok színváltozása. Ezek azok a va-
rázslatok, amelyek megismeréséhez
türelem kell, amelyek nélkül nem le-
het teljes a puszta hangulata, „békes-
sége, tömör nyugalma”.
A Hortobágy szeretettel és ezernyi
csodával várja a vendégeket. Móricz
féltô szavai nemcsak a puszta megôr-
zésének gondját, kötelességét róják
ránk, de szívhez szóló vendégváró
szavak is: „… fáj a szívem a szép Hor-
tobágyért, amelyik úgy szép, ahogy
van – még itt van, s nem hiszem, hogy
egy-kettôre meg lehessen változtatni.
De míg itt van, mindenki zarándokol-
jon el, s nézze meg – ezt a hatalmas
kertet, a magyarságnak ezt a nemzeti
kincsét –, mert ennél rendkívülibb
nincs ebben az országban semmi lát-
nivaló.”
 A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
A Hortobágy-puszta tehát HORTOBÁGY
igen tágan értelmezhetô Irányítószám: 4071, népesség: 1750 fô
földrajzi meghatározás.
Neve a debreceni A körülötte lévô pusztáról elnevezett
szójárásban és a magyar község Debrecentôl 37 km-re, a Hor-
irodalmi nyelvben alig tobágy központi területén található,
százötven esztendôvel ott, ahol a 33-as fôút a Kilenclyukú hí-
ezelôtt terjedt el. don vezet át a Hortobágy folyó fölött.
Oklevelesen Budapestrôl gépkocsival célszerû az
bizonyíthatóan csak M3-as autópályán utazni Füzesabo-
a XIX. század húszas– nyig, majd ott rátérve a 33-as fôútra, a
harmincas éveiben pusztán keresztül jutunk el Horto-
kezdték használni bágyra. A községnek vasútállomása is
a Debrecen tulajdonában van a Debrecen–Füzesabony vonalon.
levô, a Hortobágy folyó Hortobágy a debreceni határ felda-
melletti pusztabirtokok rabolásakor (1952) elôbb Balmazújvá-
és legelôk megjelölésére roshoz került, majd 1966-ban önálló
a Hortobágy-puszta község lett. A fiatal település és kör-
gyûjtônevet. Nevének nyéke ma kiemelt idegenforgalmi
eredete régóta központ – többnyire ide érkezik elô-
foglalkoztatta ször a pusztára kíváncsi utazó, innen
a kutatókat. indul a Hortobágy nevezetességei-
Ma már bizonyos, hogy nek, értékeinek felfedezésére. Te-
a Hort és a Bágy földrajzi gyük hozzá: fontos hely volt ez min-
nevek összevonásából, dig. Itt áll a Nagyhortobágyi csárda, s
együttes használatából itt tartották századokon át a híres
keletkezett, s eredetileg hídivásárokat is.
magát a folyót jelentette, Maga a település egyébként a leg-
s a Hortobágy folyónév csekélyebb mértékben sem viseli ma-
elnevezése ragadt rá gán a Hortobágy életmódbeli, népraj-
a környezô pusztákra. zi, építészeti hagyományait. A község
A török hódítás elôtt évtizedeken át elsôsorban a Hortobá-
falvakkal sûrûn gyi Állami Gazdaság dolgozóinak la-
betelepült volt, kóhelyéül szolgált, ha úgy tetszik,
s a falunevek szocialista falu volt, az 1960-as, 70-es
a Hortobágy-puszta évek vidéki építészetére jellemzô tí-
egyes határrészneveiben pusházakkal, szabályos utcarendszer-
éltek, s élnek tovább rel, korán kiépített teljes infrastruktú-
mind a mai napig. rával. Szerencsére a csárdát és annak
környékét nem tüntette el az akkori-
ban olyannyira jellemzô átalakítási
ambíció.
A Hortobágy, vagy ahogyan koráb-
ban, fôleg a XX. század elsô felében
nevezték, a Nagy-Hortobágy-puszta,
sajátos földrajzi tájegység. A magyar
föld legtágasabb legelôterülete, amely
118
a magyarság sajátos szokásrendet tar-
tó egyik jellemzô ôsfoglalkozását, az
állattenyésztést annak számos régi vo-
násával és formájával századokon át
megôrizte. (Földrajzi és természeti is-
mertetését lásd az elôzô, a Hortobágyi
Nemzeti Parkról szóló fejezetben.) A
Hortobágy-puszta legnagyobb része a
történeti debreceni határhoz tartozott,
de a mintegy 2300 négyzetkilométert
felölelô tájegység ettôl jóval kiterjed-
tebb, nyugaton átnyúlik a szomszé-
dos Jász-Nagykun-Szolnok megye te-
rületére is.
Az itt folyó nagyarányú állattartás
révén nélkülözhetetlen szerepet ját-
szott Debrecen város gazdálkodásá-
ban, csakúgy, mint az egyes cívisgaz-
dák gyarapodásában. A vízrendezés
elôtti Hortobágy alapvetôen különbö-
zött a maitól, árvizek öntözte területe
kiválóan alkalmas volt a nagyállatok –
mindenekelôtt az igénytelen magyar
szürke – tartására. Hajdú megye meg-
szervezésekor (1876) a területrende-
zés körüli viták során is fontos szem-
pontja volt a debrecenieknek, hogy a
Hortobágy nem tartozhat idegen tör-
vényhatósághoz (adott esetben Sza-
bolcshoz), mert az a városnak komoly
hátrányokat okozhatott volna.
A debreceniek gazdasági és igazga-
tási központja elôbb Ohaton, majd
Mátán volt, s az inspektor innen foga-
natosította a Debrecen városa által
hozott határozatokat, szabályzatokat.
A megszerzett és bérelt pusztabirto-
kok területét a debreceniek a jószág-
tartással összefüggésben már igen ko-
rán szállásokkal, tanyákkal népesítet-
ték be. Az elsô szállások kezdetleges
építmények – földbe vájt kunyhók,
karámok, hodályok, nádkosarak –
voltak, de a célnak megfeleltek. Deb-
recen városának ugyanis a nagyará-
nyú állattartás miatt nem állott érde-
kében a török hódítás alatt elpusztult
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
falvak újraélesztése. A Hortobágy
hasznosítása a debreceni határhasz-
nálat szerves része lett. A határ külsô,
nyugati (a Tiszáig terjedô) részét le-
geltetésre használták, a belsô részt (a
város körüli, mintegy 10 km-es öveze-
tet) – az erdôk kivételével – földmû-
veléssel hasznosították, majd a város
lakóinak 1724-tôl béresföldek formá-
jában kiosztották. Ebben az idôben
kezdôdik a puszta célszerûbb haszno-
sítása, jószágjárásokra való felosztása
is. A hortobágyi puszta földjének mû-
velése a korábbi századokban soha-
sem volt jelentôs. Legeltetésre is alig
volt alkalmas, mivel a legelô változó
állapota, egyszer a szélsôséges idôjá-
rás, máskor a Tisza féktelen áradása, s
az azt szinte rendszeresen követô, s a
jószágok között pusztító dögvész erô-
sen befolyásolta az állattartást. Árvíz
idején a pusztának csak kis része ma-
radt szárazon. A föld általában szikes,
száraz és meleg volt, csak hûvös és
nedves években adott állandó „lege-
lômezôt”. Száraz és meleg években
júliusra már teljesen kiégett a gyep.
A csárdaépületek a török kiûzése A Nagycsárda
után, az Alföldön megritkult telepü-
léshálózat hátrányainak csökkentésé-
re, a nagy határú szabad királyi és me-
zôvárosainkba vezetô, forgalmas utak
mentén épültek – általában olyan tá-
volságra egymástól, amekkorát terhes
szekerekkel két etetés-itatás között, a
vásárba lábon hajtott jószágokkal pe-
dig reggeltôl estig meg lehetett tenni.
A Tisza szabályozásán kívül az
1891. augusztus 5-én átadott vasútvo- A csárdákhoz mindig
nal változtatta meg legjobban a puszta csatoltak megfelelô
képét. A vasút új gazdasági lehetôsé- legelôterületet is,
geket hozott, meggyorsította a fejlô- alapvetô szempont volt
dést, és vele a pusztát egy idôre az iro- az utazó ember
dalmi érdeklôdés és a tudományos, és a pásztorok igényei-
néprajzi kutatás középpontjába állítot- nek a kielégítése.
ta. Segített abban is, hogy 1892-tôl a Az így kialakult csárda-
hídivásárt (a június 20-át követô napo- hálózat hozzátartozott
kon) hivatalosan is megrendezhették. a XVIII–XIX. századi
A hatóságok szemében szerfelett gya- magyar Alföld
nús, úgynevezett zöldvásárok már ezt képéhez. A Hortobágy
megelôzôen is rendszeresek voltak. kiterjedt területén
A történeti debreceni határ 1952-ben a XIX. században
történt, máig vitatható feldarabolása mintegy negyven
egy sor új község létrejöttét segítette csárdaépület volt.
119
 A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE

Itt említjük meg, hogy elô, másrészt a régebbiek gyarapodá- igényes dombormû Füredi Richárd
a Hortobágyon átvezetô sát is szolgálta. Így jött létre például szobrászmûvész alkotása. Itt említhet-
33-as fôút mentén Nagyhegyes, de így jutott jelentôs új te- jük meg, hogy Hortobágy községben,
Tiszafüred és Debrecen rületekhez Balmazújváros is. az iskola elôtt Petôfi Sándor 150. szü-
között ma is mûködô A Hortobágy számára végzetes ve- letésnapján, 1973-ban avatták fel So-
csárdákat találunk: szedelmet jelentett az 1950-es évek- mogyi Árpád borosjenôi mészkôbôl,
az egyeki elágazásnál, ben eluralkodott szemlélet, amely finoman faragott mellszobrát. Felirata
a Hortobágyi Nemzeti mennyiségi mutatók révén próbált Petôfi Sándor kézírását utánozza.
Park nyugati fogadó- nagyon is vitatható gazdasági ered- A hortobágyi csárdában igény esetén
házának a közelében ményeket felmutatni. A szocialista vállalnak a hagyományoknak megfele-
a Patkós, ezt követi tervgazdálkodás délibábja virágzó lô rendezvényeket, programszervezé-
Kaparó, majd a Kilenc- szántóföldeket, gyapotmezôket álmo- seket, néphagyományon alapuló mû-
lyukú híd mellett dott a végtelen legelôk helyén. A szo- sorrendezést. Nyári idôszakban reggel
a Nagyhortobágyi, morú eredményt a táj máig látható, 8-tól este 11-ig tart nyitva. Érdeklôdni
a Keleti-fôcsatorna eleven sebei jelzik. lehet az 52/369-139-es telefonon.
partján a Kadarcsi, A Hortobágy természetes központja Az egyeki elágazást elhagyva egy
végül pedig, már a Nagyhortobágyi csárda és környé- darabig Jász-Nagykun-Szolnok megye
a megyeszékhely ke. Debrecen városa a mátai hídhoz területén vezet a fôút, majd ismét Haj-
határában, ahol a 33-as 1699 nyarán a postaállomáson kívül dú-Biharba érkezve, a Nyugati-fôcsa-
fôútból elágazik kocsmaházat építtetett – a mai horto- torna hídja elôtt balra ágazik le az a
a Debrecent bágyi csárda elôdjét –, és az oda ki- bekötôút, amelyen néhány kilométer
Balmazújvároson át rendelt kocsmárost a vám szedésével autózással elérhetjük a megyehatáron
Tiszacsegével összekötô is megbízta. A növekvô forgalmú ven- álló egykori Meggyes csárdát.
út, a Látóképi. dégfogadót elôbb bôvítették, majd A múzeumként szolgáló csárdát a tiszafü-
A legenda szerint 1781-ben egy teljesen új, nagyméretû redi kommunitás építtette az 1760-as,
a Látóképi csárda csárda építését határozták el. Az új 1770-es években a forgalmas hortobágyi
küszöbének tengerszint épületben két szobasort alakítottak ki, út mellé, amelyen a tiszai révtôl szállítot-
feletti magassága éppen az északi oldalon három, a déli olda- ták a máramarosi sót az alföldi települé-
megegyezik a debreceni lon két szobával. Középen volt a sza- sekre – a csárda elôtti földutat ma is Só út-
Nagytemplom torony- badtûzhelyes konyha. Az épület vala- nak nevezik. Az 1880-as években került
gombjáéval. Ez azonban mennyi helyisége barokk stílusban, magánkézbe, legnevesebb gazdája a híres
sajnos nem igaz. A csárda enyhén ívelt teknôboltozattal épült. pásztorfamília, a Czinege család volt.
129,1 m magasan van, Ezt az épületet a forgalom gyors nö- Meg kell jegyeznünk, hogy a csárdába
a Református Kollégium vekedése miatt hamarosan, már az sajnos idôrôl idôre betörnek, e kötet
falában elhelyezett 1800-as évek elején bôvítették a Deb- írásakor éppen kirabolták. Csak remél-
magassági pont pedig recenben akkor uralkodó klasszicista hetjük, hogy sikerül pótolni az elhur-
119,6 métert jelez – stílusban. A megnagyobbított csárda colt tárgyakat, sikerül megoldani a csár-
amibôl nyilvánvaló, hogy déli homlokzatát 15 boltívvel kialakí- da védelmét is, és így továbbra is meg-
ha a Látóképi csárda tott árkádos folyosóval díszítették, ké- maradhat a pusztán ez a különleges lát-
küszöbmagasságát sôbb két boltívet befalaztak. Ebben a nivaló.
a 61 méteres templom- csárdaépületben járt Petôfi Sándor Pusztai barangolásaink során ugyan-
torony gombjához 1842-ben, s itt írta a Hortobágyi kocs- csak érdemes útba ejteni a Kishorto-
igazították volna, azt még márosné angyalom címû versét. Ezt bágyi csárdát, amelyet a Balmazújvá-
a legügyesebb betyár, megörökítendô, Debrecen városa a rost Tiszacsegével összekötô út men-
a legjobb lovával se igen költô születésének századik évfordu- tén, a Hortobágy folyónál találunk. A
tudta volna átugratni, lóján, 1923-ban a csárda falán dom- XVIII–XIX. század fordulóján barok-
nemhogy átlépni. bormûves emléktáblát helyezett el. Az kos jelleggel, boltozatos szobákkal

120
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE

épült csárda falán emléktábla adja A Pásztormúzeum elôtt

tudtunkra, hogy fontos támpontja volt 1968-ban avatták fel
ez a XIX. századi vízszabályozást vég- Somogyi Árpád
zô térképész mérnököknek. A Kishor- szobrászmûvész
tobágyi csárdában szállást is kapha- Pásztorfiú címû
tunk, mellette kemping várja a sátoro- alkotását.
zás híveit, s innen kellemes gyalogos Az életnagyságnál
túrával eljuthatunk a nemzeti park nagyobb bronzszobor
Darassa-pusztai bemutatóházához is. pásztorkalapban,
A „csárdatúráról” térjünk vissza bô gatyában, ülve
Hortobágy községbe, látogassuk meg ábrázolja a rideg
az itteni nevezetességeket. A Nagy- körülményekhez
hortobágyi csárdával szemben a ré- szokott pusztai embert.
gebbi, faoszlopokon álló szekérállás
helyén 1785-ben téglából épült fel az
ún. Nagyállás.
A 34,3 méter hosszú és 13,5 méter széles
belvilágú építmény a puszta szekerezôi-
nek, kíméletlen hideg esetén a jószágnak
is helyt adott. A szekérállás falvastagsága Nyitva: április 1.–október 31-ig 9–17
95 centiméter, a két végfalon nagy fesztá- óráig; november 1. –március 31-ig elô-
volságú kocsibehajtóval. A fedélszékkel zetes bejelentés után tekinthetô meg.
és gerendákkal lezárt belsô tér 3,5 méteres Érdeklôdni lehet az 52/369-119-es tele-
magassága még a megrakott szekereknek fonszámon.
is szabad mozgást engedett. Az egykori A csárdaépület közvetlen közelé-
szekérállás ma a Pásztormúzeumnak ad ben áll a puszta jelképe, a Kilenclyu-
helyet, ahol a Hortobágy egykori világát, a kú híd. Az 1697-ben épült fahíd az el-
különbözô szekértípusokat, a pásztorélet használódás és a nagy forgalom miatt
rendjét bemutató kiállítást tekinthetünk egy idô után már nem felelt meg a kö-
meg. vetelményeknek, egyre többet kellett

Vízhordó asszonyok –
szoborcsoport
a Kilenclyukú híd
közelében

121

A híressé vált
Kilenclyukú kôhídnak,
a történelmi
Magyarország
leghosszabb közúti
kôhídjának a folyó
két partján lévô, ún.
ellenfalak közt mért
távolsága 92,13 méter,
míg teljes hossza
167,3 méter.
A pusztai állathajtás
könnyebbségére szolgált
az a tervezôi lelemény,
amely a feljárókat
szélesedôre tervezte:
a felhajtott gulyát, ménest
a híd így mintegy kitáruló
karként fogadta,
megkönnyítve ezzel
a jószágot hídra terelni
igyekvô pásztorok,
csikósok dolgát.
Az utóbbi években
megnôtt a Hortobágy
iránti érdeklôdés, sokan
szeretnék közelrôl is
megfigyelni a puszta ôsi
háziállatait, megismerni
a pásztorkodás
történetét, de csak rövid
idôt tudnak a pusztán
tölteni. Fôként az ô
kedvükért létesült
néhány éve az állatpark,
ahol nemcsak a pusztán
legelô szürkemarhával,
rackával, mangalicával
találkozhatunk, de
megismerkedhetünk
a valamikori pásztor-
tanyák parlagi baromfi-
fajtáival és a magyar
galambfajtákkal is.
122
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
javítani, s így a fenntartása is egyre
több pénzbe került. Debrecen városa
ezért már 1825-ben elhatározta annak
lebontását, s helyette új kôhíd építé-
sét. Több tervváltozat megtekintése
után Povolny Ferenc javaslatát fogad-
ták el, amelynek kivitelezéséhez
1827-ben kezdtek hozzá, s 1833-ban
fejezték be, a régi fahidat pedig ekkor
lebontották.
A csárdaépület közvetlen közelé-
ben található a Hortobágyi Galéria
(Petôfi tér), amelynek idôszaki kiállí-
tásai kapcsolódnak a Hortobágy nép-
mûvészetéhez és az Alföld, a puszta
által ihletett képzômûvészethez.
Nyitva: április 1.–október 31-ig 9–17
óráig, a téli idôszakban a nyitva tartás
egy órával rövidebb. Érdeklôdni lehet
az 52/369-039-es telefonszámon.
A puszta legújabb látványossága a
Mátán kialakított sport- és pihenôköz-
pont, az Epona Lovasfalu, amely a Hor-
tobágy hírnevének, a lótenyésztés ha-
gyományainak ápolását ötvözi a kor-
szerû vendégfogadás infrastruktúrájá-
val. Ha a csárdától indulva átmegyünk
a Kilenclyukú hídon, rögtön a folyó túl-
oldalán tábla jelzi az alig másfél-két ki-
lométerre lévô Mátáig vezetô utat.
Debrecen lótenyésztésére vonatko-
zó írásos anyagok 1671-tôl állnak ren-
delkezésünkre. A fajtáját tekintve ve-
gyes állományba elôször 1885-ben ke-
rült be a nóniusz mén, s az azóta eltelt
több mint egy évszázad során az itteni
ménes a fajta egyik fô tenyészkörze-
tévé vált. A második világháborúig
Debrecen városi ménese komoly hír-
nevet szerzett lovaival, s a debreceni
ötösfogat világszerte ismert fogalom-
má vált. A Hortobágyon a nóniusznak
a Mezôhegyesen tenyésztettnél ki-
sebb, keményebb, finomabb küllemû
és fôként pejszínû, ún. „hortobágyi”
vagy „sziki” tájfajtáját nevelték ki. A
mezôhegyesi törzskancaállomány
1961-ben miniszteri rendelettel a Hor-
tobágyra került, s a ménes ma 60 kan-
cájával a fajta legnagyobb tenyészete.
Elkerülhetetlenné vált a lóállomány
frissítése, amihez keresztezési partne-
rül az angol telivért és a holsteini fajtát
használták. Ezzel az 1980-as évek vé-
gére megteremtették egy 30 kancával
mûködô, sportcélú tenyészet alapjait.
Mára a két fajta tenyésztése elkülönült,
a nóniuszban a fajtafenntartás, a fél-
vértenyésztésben pedig a holsteini faj-
tából származó csôdörök révén a
nemzetközi elvárásoknak is megfelelô
sportlónevelés a cél.
Az Epona Lovasfalu központjában
áll az 58 szobás, négycsillagos hotel,
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE

Különleges élményt
nyújt az utazónak
a pusztai szekerezés,
amelynek során
közvetlen közelrôl
tekinthetjük meg
a Hortobágy természeti
értékeit, az ôshonos
állatokat, s egy rövid
lovasbemutatót is.
Erre a pusztaprogramra
jelentkezhetünk
az Epona Lovasfaluban
(lásd fentebb) és
Szálkahalomnál
(a 33-as fôút mellett,
a 79-es kilométerkônél,
félúton a Kadarcsi
és a Nagyhortobágyi
csárdák között).
körülötte pedig maga a „falu”, a 20 lo- netérôl, a pusztán élô pásztorok mes- A nyári szezonban
vasapartmanház. A vendégek kényel- terségérôl. általában 10-kor,
mét sportpályák, uszoda, termálvizes Az állatkert körül egy szürkegulya járja a 12-kor és 14 órakor
medence, éttermek és bárok szolgál- pusztát. E védett fajta története szorosan indulnak a szekerek,
ják, és persze rendelkezésünkre áll itt kapcsolódik a magyarság történelméhez. szezonon kívül
a lovassport valamennyi kelléke, be- Eredetén még vitáznak a tudósok, de két- elôzetesen
leértve egy fedett lovardát is. A komp- ségtelen, hogy mai formája itt, a Kárpát- érdeklôdjünk
lexum szolgáltatásait, a szervezett medencében alakult ki. A XIV. században a lehetôségekrôl
pusztai programokat a szálloda ven- már hatalmas létszámban tenyésztett, érté- az 52/369-020-as
dégei mellett igénybe vehetik az al- kes hústermelô fajta volt. A tôzsérek által telefonszámon.
kalmi látogatók is. Érdeklôdni az felvásárolt marhát a hajdúk százezrével
52/369-020, vagy az 52/369-092-es te- hajtották lábon egészen Velencéig, Nürn-
lefonszámon lehet. Ha erre járunk, bergig. Kitûnô minôségét jellemzi a kora-
feltétlenül érdemes egy sétát tenni a beli áruvédelmi rendelet, amely szerint a
pusztába illô épületek között, végül magyar marháéval együtt e külföldi piaco- Az Epona Lovasfalu
pedig elfogyasztani egy kávét a szál- kon sem volt szabad más fajta húsát árul- névadója kelta eredetû
lóval szemközt, az istállótól üvegfallal ni. A hajdani mészárosok azért értékelték istenség, a lovak,
elválasztott Nyerges presszóban. nagyra a magyar vágómarhát, mert az a öszvérek, szamarak
Mátáról visszatérve a 33-as fôúton hosszú út megtétele után sem veszített mi- védô istennôje, akinek
jobbra, Füzesabony irányában te- nôségébôl. kultusza a gallokkal
szünk meg néhány métert, majd az öt- A park „állatsimogatója” a fiatalabb kor- való sûrû érintkezés
venes évek elején a Hortobágyra kite- osztály számára készült: a kiránduló gyere- következtében
lepítettek emlékére állított vaskereszt- kek rackabárányokkal, kecskegidákkal ta- a római birodalom
nél balra fordulunk, és egy bekötô- lálkozhatnak itt, esetleg meg is simogathat- öszvérhajcsárjai,
úton jutunk el a Pusztai Állatparkba. ják ôket. Az állatpark környéke további fuvarosai, lovászai
Az állatkert kiállítóterme átfogó ké- látnivalókat is kínál. Malomházánál – vala- és lovas katonái között
pet rajzol a külterjes állattartás törté- ha itt egy vízimalom állt – a Hortobágy nagyon népszerû volt.

123
 A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE

A puszta évenként
visszatérô, s régi
hagyományokra
visszatekintô rendezvény
a Hortobágyi Nemzetközi
Lovasnapok, amelynek
szokásos idôpontja
hosszú idôn át július
elsô hétvégéje volt,
helyszíne pedig a mátai
lovaspálya és annak
környéke. A lovasnapok
fô attrakciója
a nemzetközi díjugrató
verseny, amely néhány
éve éppen színvonala
miatt bekerült
a Volvo Világkupa
versenysorozatába.
Ennek viszont az az ára,
hogy évrôl évre igazodni
kell a nemzetközi
versenynaptárhoz – folyó malomágának rendezésével, a víz- hamisítatlan hortobágyi hangulattal aján-
az aktuális idôpontról pótló rendszer kiépítésével hangulatos ví- dékozza meg az erre járó vendéget.
érdeklôdhetünk zi élôhely alakult ki. A közeli Pentezug A Pusztai Állatpark egész évben nyitva
az Epona Lovasfaluban puszta a vadlovak (przewalski lovak) lege- tart, szakvezetés igény szerint kérhetô.
(tel.: 52/369-020). lôje. A malomházi hídtól déli irányba néz- Érdeklôdni lehet az 52/369-105-ös tele-
Ugyancsak több évtizedes ve, Angyalháza és Pentezug nyílt legelôje fonszámon.
hagyományra
visszanyúló látványossága
a Hortobágyi Hídivásár,
amelyet augusztus 18–20.
között rendeznek
a Nagyhortobágyi
csárdával szemközti
területen. Ma már
idegenforgalmi
látványosság, ahol
különlegességnek
számító népmûvészeti
tárgyakat vásárolhatunk,
amelyek közül a helyszín
miatt is kiemelkednek
a pásztorkellékek –
a csikóskalap, a bicska,
a kés, a csengô,
a kolomp, a karikás ostor.

124
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE

EGYEK reg pusztán telepedett le, maga a falu A három kistáj –

Irányítószám: 4069, népesség: 6300 pedig katolikus lakosokkal települt a Hortobágy,
be. Az új lakosok sajátos, de a környé- a Tisza-hát és a
A négy megye – Jász-Nagykun-Szol- ken jellemzôtôl elütô kultúrát honosí- Tiszafüredi–kunhegyesi
nok, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén tottak meg. síkság – találkozásánál
és Hajdú-Bihar – találkozásánál fekvô Egyek népi építészete jellegzetes, a szinte asztallap
község legkönnyebben a 33-as fôút- napsugarat utánzó fa oromzatával simaságú határt csak
ból a Hortobágyi Nemzeti Park Nyu- egyedi érték, az alföldi magyar népi a három–hat méter
gati Fogadóházánál (vagy másik tájé- építészet sajátos változata. A faluban magasan kiemelkedô
kozódási pontot említve a Patkós csár- több mint 60 lakóház viseli magán kunhalmok, más néven
dánál) leágazó, Tiszacsege és Polgár ezeket a jegyeket. Módos gazdáé volt kurgánok törik meg.
felé vezetô úton érhetô el, alig öt kilo- a Tisza u. 17. sz. alatti épület, amelyet A kunhalmok
méter megtétele után. Ha a Hortobágy egykori tulajdonosa 1887-ben végren- mesterséges építmé-
központjából, Hortobágy községbôl deletileg hagyott a falura, hogy abban nyek, Egyek
utazunk ide, két utat is választhatunk. óvoda mûködjék. A csehsüveges bol- környékén több mint
A 33-as fôúton elmegyünk a Patkós tozattal ellátott ház a provinciális késô harminc látható
csárdáig, és onnan kanyarodunk a fa- barokk szép emléke. belôlük. A régészeti
lu felé; vagy a 33-asról 8 kilométer Egyek fôterén áll az elsô világhábo- kutatások szerint
után jobbra letérünk, és Ohat érintésé- rús emlékmû, amelyen Krisztus tart Krisztus elôtt 4000.
vel, a pusztán vágunk át. Egyeknek karjaiban egy elesett katonát. (Hor- és 1000. között
vasútállomása is van a Debrecen–Fü- váth Béla alkotása.) Közelében látha- keletkezhettek.
zesabony vonalon. tó egy Nepomuki Szent János-szobor, A halmok több célból
Írásos emlékeinkben viszonylag majd attól nem messze, egy magasla- épültek, és számos
késôn (1332) bukkan fel, de bizonyo- ton az 1804-ben épített római katoli- szerepük lehetett.
san korai település. A falunév is pusz- Általában ôskori
ta személynévbôl származtatható, ami temetkezôhelyek vagy
a legkorábbi helyneveinkre jellemzô. települések (tellek),
Elsô birtokosai a faluról magukat el- de esetenként
nevezô középbirtokos Egyekiek, úgynevezett
majd az egri káptalanhoz tartozott a testhalmok, vagyis
terület. Szolnok eleste (1552) után a harcok után létesült
töröknek adózó helyek között írták tömegsírok.
össze, 1615-ben pedig a bajomi vár A megmaradt kurgánok
tartozékai között tartották számon. jelentôsége
Lakossága áttért a református hitre, s felbecsülhetetlen:
1621-ben már református templomát Egyek területe
említik az oklevelek. A jelek szerint az a bronzkori kultúra
oly sok vészt hozó XVII. századot la- jelentôs magyarországi
kottan vészelte át. Ránk maradt legré- lelôhelye.
gibb úrasztali (református) kelyhe
1694-bôl való. A XVIII. század máso-
dik felében az egri káptalan a földes-
úri terhek növelését erôszakos ellen-
reformációval kapcsolta össze. Ennek Az elsô világháborús
az lett a következménye, hogy a re- emlékmû a római
formátus lakosság 1787-re elhagyta katolikus templom
telkeit, s fôleg az Arad megyei Kispe- elôtt

125
 A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
A polgármesteri hivatal kus templom, Szent Péter és Szent Pál
kôszobraival. A Szent József tiszteleté-
re szentelt templomot Benke László
négy nagyméretû freskója díszíti: há-
rom a mennyezeten, egy az apszison.
A diadalív elôtt látható Szent Imre re-
TISZACSEGE
Irányítószám: 4066, népesség: 5400 fô
A népszerû Csege Az egyre jelentôsebb üdülô- és pihe-
motoros hajó nôhellyé váló nagyközség a Tiszától
126
liefje, amelyet 1931-ben, a Szent Imre-
emlékév tiszteletére helyeztek el. A
hatalmas méretû fôoltárkép a Szent
családot ábrázolja, Kováts Ferenc egri
mûvész alkotása.
Figyelmet érdemel az 1925-ben
emelt (ma a II. Sz. Általános iskolának
helyet adó) székely stílusú épület,
amelynek homlokzatán a vérszerzô-
dés harmonikusan felépített jelenetét
láthatjuk, tengelyében Árpáddal és a
magyar címerrel.
A Tisza-part természeti értékeivel,
sportolási lehetôségeivel, horgászhe-
lyeivel vonzó kirándulási célpont. Fel-
tétlenül érdemes megtekinteni a Hor-
tobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó, s az
egyeki határban lévô ohati ôstölgyest,
a kékvércse, a kabasólyom, a héja és
egyéb ritka madarak otthonát. Egyek-
rôl kompon átjuthatunk a Tisza túlpart-
ján fekvô Tiszadorogmára, onnan pe-
dig a 35 kilométernyi autózással Mezô-
kövesdre, a matyóföld fôvárosába.
mindössze két kilométerre fekszik. A
megyeszékhely vagy a fôváros felôl
érkezve a 33-as fôút egyeki elágazásá-
nál (a Patkós csárdánál) kell lekanya-
rodnunk, hogy innen mintegy húsz
kilométerre elérjük Tiszacsegét. Meg-
közelíthetjük a 35-ös úton, Polgár fe-
lôl is, innen 31 km a távolság. A Deb-
recen–Füzesabony és a Miskolc–Nyír-
egyháza vasútvonalakhoz csatlakozó
mellékvonalon állomása is van. A fo-
lyó túlpartján fekvô Ároktôvel (s így a
szomszéd megye dél-borsodi terüle-
teivel) komp köti össze. A valamikor
jelentôs tiszai átkelôhely a tiszafüredi
és a polgári Tisza-hidak megépítése
óta inkább csak a szûkebb régión be-
lüli, illetve a turistaforgalmat szolgálja.
A falu nevének nincs egyértelmû
magyarázata. Egyes vélemények sze-
rint puszta személynévbôl alakult ki, s
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE

így megfelel a legkorábbi magyar A lakosság

helynévadási szokásoknak. Mások a többségének lelki
Tisza közelségére való tekintettel a ré- otthont adó, középkori
gi magyar halászat egyik módjával, a eredetû mûemlék
szégyével hozzák összefüggésbe. (A református templomát
gerendákból összerótt, az anyame- 1773-ban bôvítették,
derbôl kiszakadó mellékágak elre- majd 1887-ben barokk
kesztését szolgáló, vizafogásra alkal- stílusban átépítették.
mas halászóeszközt nevezték szégyé- A református
nek.) A népetimológia, a népi törté- templomkertben áll
neti tudat azonban inkább a kecsegé- a község
vel (Acipenser ruthenus) hozta össze- elsô világháborús
függésbe a helynevet, amely azonos a emlékmûve,
Tiszában gyakori halfajta utolsó két Debreczeny Tivadar
szótagjával. A község lenyomatról is- alkotása
mert pecsétjének címerképe a CSEG-
HE ANNO 1696 köriraton belül halat,
kecsegét ábrázol.
Az akkor Szabolcs megyéhez tarto- nyos szántóföldi mûvelés mellett egy-
zó települést 1248-ban említik elô- re jelentôsebb dohány-, dinnye-, ken-
ször, amikor az egri püspökség birto- dertermesztéssel. A hortobágyi pász-
kába került. Földrajzi fekvésénél fog- torok egyik kibocsátó faluja, így a
va a Tisza bal partján jelentôs átkelô- hortobágyi pásztorkultúra alakítója és
hely, birtoklása kereskedelmi és kato- befogadója is. A Tisza szabályozása
nai szempontok miatt is fontos volt. A jelentôsen befolyásolta Tiszacsege
túlparton lévô Ároktô a valamikori sorsát. Az 1854–1856 között megépült Az 1833-ban épült
Csörsz árka emlékét ôrzi. A római védôtöltés mentesítette a község leg- mûemlék zsellérház
hadmérnökök által irányított, és a
szarmaták által készített árokrendszer
népvándorlás kori védelmi vonal volt.
A terület az Árpád-kor végén a Sárti-
vánvecse nembeliek birtoka, a XVI.
században a bajomi vár tartozékai kö-
zött tartották számon. A török hódolt-
ságot lakottan vészelte át, majd a la-
kossága áttért a református hitre. A
XVIII. században a Vayak birtoka lett.
A Vay család birtokosztozkodása nyo-
mán a határban a XVIII. század végé-
tôl négy uradalmi központ alakult ki:
a Nagymajor, a Kismajor, a Cserepes
és a Szilágy. Fontos tiszai átkelôhely
volta miatt rendszeresen szerepel
hadtörténetírásunkban is.
Kétbeltelkes település (ennek jel-
legzetességeit lásd a Hajdúböször-
ményrôl szóló részben), a hagyomá-

127
 A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
Tiszacsege legfôbb értékesebb szántóföldjeit az árvizek-
idegenforgalmi tôl, 1906-ban pedig a falu alatti hajtû-
vonzerejét mindenekelôtt kanyart választották le a Tiszáról, s ez-
a Tisza-part és által vált mûvelhetô szántófölddé a
a termálfürdô adja. Tiszaköze határrész.
A nagyközség területén Népi mûemlék az az 1833-ban
1972-ben 80 Celsius- épült zsellérház (Óvoda u. 26.), amely
fokos hévizet tártak fel, nádfedeles, vályogfalas szerkezetével,
sok oldott ásványi belsô beosztásával a XIX. század leg-
anyaggal. elesettebb társadalmi rétegének élet-
A víz csontbetegségek, viszonyait idézi, fontos bizonyítéka-
bôr-, izom-, és ízületi ként annak, hogy a szegénység nem
bántalmak, reumatikus jelentett igénytelenséget.
betegségek gyógyítására A ház formája, szerkezete és belsô elren-
alkalmas. dezése a népi építészet több évszázados
A termálkincsre tapasztalatát örökíti át napjainkra. Az épü-
alapozott fürdô három let utcai részén kisméretû kamra, majd
medencéjével 1982-ben egy konyha, hátul pedig egy szoba talál-
nyitotta meg kapuit. ható. A szoba fûtésére és a kenyér sütésé-
A medencék mellett egy re búbos kemence épült, amelyet a kony-
csónakázótó is szolgálja hából fûtöttek. A kemence alsó részét
a kikapcsolódást, padkaszerûen képezték ki, amelynek a fal
a strand szomszédságá- felé esô zárt részét nevezték sutnak. A ke-
ban pedig kemping várja mence füstje a szabad kéményen keresz-
a hosszabb idôt tül távozott. A kémény falát a tetôtérben,
itt tölteni szándékozókat. sôt, a tetôn kívül is nádból készítették,
amelyet agyagtapasztással védtek. A he-
lyiségek ablakai igen kisméretûek. Az aj-
tók zárására fából készült kallantyú szol-
gált, amelynek vas alkatrésze nem volt.
Az épület múzeumi kiállítóhely, a kulcs
a közelben (Óvoda u. 37.) lakó Mag
128
Miklósné gondnoktól kérhetô el, aki
szívesen vállalkozik a ház bemutatásá-
ra, a gyûjtemény ismertetésére is.
Mûemléki védelem alatt áll az ún.
tüzelôs ól (Rákóczi u. 38.), amely az
egykori falusi életmód szokásaiba en-
ged bepillantani.
A tüzelôs ól a kétbeltelkes települé-
sek egyik sajátos építménye volt az ál-
lattartásra szolgáló kertben – a tüzelô-
eszköz révén télen is alkalmassá vált
hosszabb emberi tartózkodásra. Az
eredeti cél a jószágok vigyázása volt,
de egyúttal a legényemberek kedvelt
tartózkodási helyének is számított. A
tüzelôs ólak megjelenése a kertség
benépesülésének elsô szakaszát je-
lentette.
A Petôfi u. 1. sz. alatt megtekinthet-
jük egy módos nagygazda lakóházát is.
A határ legnevesebb mûemléke a
sok legendát ôrzô és tudományos vi-
tát is kiváltó nagymajori kastély,
amely a XVIII. század végén, vagy a
XIX. század elsô éveiben épült a
Vayak vadászkastélyaként. Stílusa bie-
dermeier felé hajló empire ízlésre vall.
A szokatlanul nagyméretû, négyzetes
alaprajzú, kétemeletes kastélyépület
alapozása és pincerésze két méter
széles terasszal elôreugrik, aminek
valószínûleg az lehetett az oka, hogy
az eredetileg 25×25 méteres alapterü-
letûre tervezett épületet 19×19 méte-
resre csökkentették. A pince közepén
a folyosóból kilenc, egyenlô méretû,
teremszerû fülke nyílik boltozatos
mennyezettel, s 60×60 centiméteres,
tehát igen kisméretû bejárati nyílással.
A kis ajtónyílásokat kovácsoltvas dí-
szítésû ajtó zárta le. A szokatlan elren-
dezés és a méretek pontos okát nem
tudjuk – a fülkék feltehetôen részben
bor, részben gabona tárolására szol-
gálhattak, de az sem zárható ki, hogy
a vadászatok fontos segítôit, az agara-
kat tartották itt. (A kastély e kötet írá-
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
sakor lepusztult állapotban vár felújí-
tásra, és egy olyan mûködtetôre, aki
méltó funkciót tud adni az értékes
épületnek.)
Különleges élményt kínál az ide lá-
togatóknak a Tisza-part, amelynek
nagy része a folyó mindkét oldalán
védett természeti érték. Kiemelkedô
jelentôségû a csegei oldalon a Holt-
Tisza által körülzárt, szinte bioszféra-
rezervátumnak számító Kácsa-sziget,
amely hihetetlenül gazdag növény- és
állatvilágával ma is megmutatja azt az
élôhelyi formát, amely a Tisza szabá-
lyozása elôtt jellemzô volt az Alföld
nagy részére. Védett költôhelyein töb-
bek között a barna kánya és a fekete
gólya is fészkel.
A komp mellôl, a tiszacsegei kikö-
tôbôl a nyári szezonban rendszeresen
útjára indul a Csege motoros, amely-
nek fedélzetérôl megcsodálhatjuk a
folyót szegélyezô, páratlan szépségû
galériaerdôket. (Bôvebb felvilágosí-
tást kérhetünk a helyi Tourinform-
irodában: Fô út 38., tel: 52/394-205.)
Tiszacsegérôl kellemes kirándulá-
sokat tehetünk a Hortobágy közeli tá-
ÚJSZENTMARGITA
Irányítószám: 4065, népesség: 1750 fô
A valamikori hatalmas polgári határ-
ból kivált község a megye nyugati ré-
szén, a Tisza közelében, a Tiszacsegé-
rôl Polgárra vezetô út mentén találha-
tó. Az 1891-ben átadott Ohatpuszta-
kócs–Polgár vasútvonalon megálló-
helye van.
A középkorban virágzó falu állt itt,
amelyet 1261-ben említenek elôször.
Nevét temploma védôszentjérôl, An-
tiochiai Szent Margitról kaphatta, bir-
tokosa az egri káptalan. 1608-ban a
hajdúknak adományozták. Végleges
pusztulása 1627 és 1631 közötti idôre
jaira (a község határa jórészt a Horto- A Tisza-tavi
bágyhoz tartozik), az egyre terjedô rendezvények sorába
kerékpáros turizmus kedvelôi pedig a illeszkedô Csege
Tisza gátján vezetô kerékpárúton Napok a helyi
észak felé Tiszadobig, délre Tiszafü- kismesterségek mûve-
redig kerekezhetnek. Hódolhatnak lôinek bemutatójával,
szenvedélyüknek a vadászok és a vásárral, kulturális
horgászok is: vadászható a környéken mûsoraival augusztus-
ôz, vaddisznó, vadnyúl, fácán, vadka- ban vonz egyre több
csa és fogoly; a Tisza-part élô- és holt- érdeklôdôt; mint ahogy
vizei pedig egyenesen horgászparadi- népszerû rendezvény
csomnak számítanak. a szeptember végi,
bállal egybekötött
szüreti felvonulás,
tehetô, ezután a polgári hajdúk pusz- és az október elsô va-
tabirtokként használták. Az egri káp- sárnapjára esô búcsú is.
talan a török kiûzése után perrel visz-
szaszerezte. Majorsági központként a Újszentmargita
XVIII. század derekától fokozatosan környékén jelentôs
benépesedett. A lakosság tekintélyes természeti értékeket
hányada a szintén káptalani birtokról, találunk: keletre
Egyekrôl származott, de Polgár mel- a bagotai pusztát
lett fontos kibocsátóközpont volt túzokpopulációjával
Ároktô és Tiszacsege is. és ragadozó madarai-
Az uradalmi épületben 1863-ban val; a falu nyugati
elôbb egy kápolnát rendeztek be, határában pedig
majd 1895-ben Szent Margit szûz és a szigorúan védett
vértanú tiszteletére felszentelték az új sziki tölgyest,
római katolikus templomot, amely- a Hortobágyi Nemzeti
nek mellékoltára lett a régi kápolna Parkhoz tartozó
oltára. újszentmargitai erdôt.
129
 A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
A valamikori díszes kis
templom 1892-ben épült
az újszentmargitai
plébánia
leányegyházaként
Folyás és Örvényszög
római katolikus lakói
számára.
Kemény harcok után
a visszavonuló németek
a már rommá lôtt
templomot
1944 októberének
végén felrobbantották.
Mellette német, magyar
és orosz hadisírok
vannak.
POLGÁR
Irányítószám: 4090, népesség: 8750 fô
A megye északnyugati határán, a Ti-
sza bal partján, három megyeszék-
helytôl közel azonos távolságra fek-
szik. A 35-ös fôúton az egyik irányban
Miskolc 49, a másik irányban Debre-
cen 57 kilométerre esik innen, a 36-os
fôút pedig az 51 kilométerre lévô
Nyíregyházával köti össze Polgárt. A
Tiszaújváros és Polgár közötti Tisza-
híd miatt régóta fontos közlekedési
csomópont, de a várhatóan 2002–
2003-ban idáig elkészülô M3-as autó-
pálya tovább növeli szerepét, vélhetô-
en új lendületet adva a térség gazda-
sági fejlôdésének is. A városnak mel-
lékvonali vasútállomása is van.
Határában jelentôs régészeti leletek
kerültek elô: az alföldi kora rézkori
kultúrát az itteni lelôhelyrôl tisza-
polgári kultúrának nevezi a szakiro-
130
FOLYÁS
Irányítószám: 4095, népesség: 450 fô
A megye legkisebb és legfiatalabb tele-
pülése Újszentmargita és Polgár kö-
zött, utóbbitól nyolc kilométerre fek-
szik. A falunak vasúti megállóhelye
van. A polgári határ részeként évszá-
zadok óta az egri káptalan birtoka, s
mint ilyen gazdasági központ, folya-
matosan növekvô külterületi lakott
hely. Tipikusan mezôgazdasági tele-
pülés, alsó fokú oktatással, új római
katolikus templommal. 1992-tôl önálló
község.
Határában találunk néhány kunhal-
mot is, de legmeghatóbb, szomorú
látványossága az a romtemplom,
amely a belterület közvetlen közelé-
ben, de már a határban örök figyel-
meztetésként ôrzi ma is a második vi-
lágháború pusztítását.
dalom. Elsô írásos említése 1229-bôl
való. Valószínûleg várbirtok lehetett,
neve eredetileg annyit jelenthetett:
várhoz szolgálattal tartozók faluja. A
mezôváros nagy kiterjedésû határába
évszázadok alatt egykori falvak is be-
olvadtak. Polgár és Szentmargita
1501-ben került véglegesen az egri
káptalan birtokába. A tizenötéves há-
ború, a Bocskai-szabadságharc, majd
az ezt követô második hajdúfelkelés
során létrejövô jogbizonytalanság,
illetve az általános politikai helyzet
eredményezte, hogy Homonnai Dru-
geth Bálint fôkapitány, császári biztos
1608 áprilisában Szikszón kelt levelé-
ben Polgárt és Szentmargitát a hajdúk-
nak adományozta. E jogilag törvény-
telen állapotot a hajdúvitézek mind-
addig fenntarthatták, amíg tényleges
katonai erôt jelentettek. A török ki-
ûzése után azonban az eredeti tulaj-
donos, az egri káptalan pert indított
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE

birtokai visszaszerzéséért, amelyet lomban lévô képek többségét a XIX.

meg is nyert, s hosszas huzavona után századi romantikus festészet jeles al-
a hajdúk Polgárt 1717-ben üresen kotója, Kovács Mihály készítette 1858-
hagyták. A káptalan a mezôvárost ban és 1861-ben. A fôhajó bal oldalán
1727-ben telepítette újra, immár felvi- forgatható képet találunk, amelynek
déki eredetû, katolikus vallású jobbá- egyik oldalán húsvéti jelenet látható,
gyokkal. A káptalani birtoklás alatt a másik oldalán pedig a karácsonyi ün-
hatalmas határban egy sor gazdasági nepekhez kötôdô kép, Mária a gyer-
központ jött létre, amelyek közül több mek Jézussal. Ez utóbbi harmonikus
a XX. században önálló községgé vált. kiegyensúlyozottsága, derûje és szép-
1950-ig Szabolcs megyéhez tartozott, sége, a részletek kimunkáltsága,
akkor járási székhelyként Hajdú-Bihar anyagszerû megjelenítése a képet a
megyéhez csatolták. Az egykori me- kor mûvészetének élvonalába emeli. A római katolikus
zôváros, majd nagyközség 1993-ban A Szent László-kép a romantikus templom
nyerte el a városi rangot.
A település központjában, a 35-ös
fôút átvezetô szakaszából nyíló Sza-
badság útja és a Táncsics utca által
közrezárt területen található a Kálvá-
ria domb, ahol a stációk fülkéit – Jé-
zus Golgotára vezetô útjának jelképes
állomásait – vasöntvények díszítik,
pontosan felidézve a Bibliában leírt
jeleneteket. A térben hatásosan elhe-
lyezett állomások az 1769-ben épült
Kálvária kápolnához vezetik el a láto-
gatót.
A város központjában, a Szabadság
téren áll a római katolikus templom,
amely a korábbi szerényebb méretû
barokk templom helyén épült 1856-
ban Hild József tervei alapján. A feltû-
nôen tágas, és tömegében is méltóság-
teljes templom a kései klasszicista épí-
tészet szép példája. A templom elôtti
parkban két mészkôszobor áll, amely
két szent királyunkat, Istvánt és Lász-
lót ábrázolja. A templomtérben
Kákonyi Asztrik, az egyházi mûvészet
modern mestere 1970-ben készített
lila-sárga hatású freskókat. A színes
üvegablakok 1910-bôl származnak, a
festett faszobrok a XIX. század végén
készülhettek. A bejárattól jobbra lévô
kápolnában Sztehló Lili színes modern
üvegmozaikját láthatjuk, amely Máriát
ábrázolja a gyermek Jézussal. A temp-

131
 A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
A Kálvária dombon áll festészet szép darabja. A mûvész nagy
egy figyelemre méltó királyunkat magyar harcosként, teljes
obeliszk is, amelyet fegyverzetben ábrázolja, gazdagon dí-
a polgári születésû szített részletekkel, háttérben lovon
egri kanonok, száguldó harcosokkal.
Kovács Mátyás A fôtéren, a templom mellett, an-
állíttatott családja nak Debrecen felé esô oldalánál a fô-
emlékére. Felsô részén, útról is jól látható az elsô világháborús
mindhárom oldalon hôsi emlékmû. Somogyi Sándor szob-
egy-egy mûvészi rászmûvész mûkô alkotása gyászoló
értékû dombormû
látható, József
a gyermek Jézussal, ÚJTIKOS
Krisztus feltámadása, Irányítószám: 4096, népesség: 1050 fô
és Szent Erzsébet
a koldussal. A falu Polgártól nyolc kilométerre, a
Nyíregyháza felé vezetô 36-os fôút
mentén fekszik, vasútállomása is van.
Újtikos magja az egri káptalan gazda-
sági központjaként jött létre a XIX.
században, s a polgári birtoktest része
volt. Az 1930-as években ezt a terüle-
tet az egri káptalan átadta az állam-
nak, s a földbirtokreform keretében
1938–39-ben megkezdôdött az új falu
telepítése.
Összesen 116 ún. telepes család ér-
kezett ide a környékbeli települések-
rôl, döntô hányaduk az akkori elkép-
zelések szerint életképes méretû pa-
132
harcost ábrázol ôsmagyar viseletben,
tört kardjára támaszkodva.
Polgár fejlôdô idegenforgalma az
1970-es években felkutatott, 72 Celsi-
us-fokos termálvízre alapozódott. A
város északi részén, Tiszaújváros felé
két-két meleg vizes, illetve gyermek-
medencét, valamint egy úszómeden-
cét alakítottak ki. A strandfürdô május
elsejétôl szeptember végéig tart nyit-
va. Mellette 300 férôhelyes kemping,
csónakázótó és húszhektáros parker-
dô szolgálja a pihenni vágyókat. A kö-
zeli Tisza-part sportolásra és horgá-
szásra egyaránt alkalmas, a vadászok
pedig a környéken fôként fácánra,
vadkacsára, fogolyra és ôzre lôhetnek.
Polgártól alig tíz kilométerre, a Ti-
sza túlsó partján fekszik Tiszaújváros,
ahol kellemes órákat tölthetünk a kö-
zelmúltban épült, minden igényt ki-
elégítô termál- és strandfürdôben. A
másik nagy attrakció itt a Tiszai Vegyi
Kombinát szabadidôközpontjában té-
len-nyáron nyitva tartó mûjégpálya,
ahol kánikula idején akár fürdôruhá-
ban is korcsolyázhatunk.
raszti gazdasághoz és lakóházhoz ju-
tott. A tervezôk gondoskodtak arról,
hogy a községben kiépüljön a legfon-
tosabb intézményhálózat, de a római
katolikus templom (Széchenyi tér) a
háború közbejötte miatt csak 1959-
ben készülhetett el. A település Tikos
néven 1946-ban lett önálló község,
1948-tól Újtikos a neve. 1970-tôl Pol-
gár társközsége, s csak 1991-ben lett
ismét önálló.
A községben az egykori Nagyso-
ron, a mai Petôfi utcán szemügyre ve-
hetjük az 1939–40-ben épült „telepes”
házakat. A falutól északra, a vasút
mellett megtekintésre érdemes hely a
Borockás, amely az egri káptalan ma-
jorsága, gazdasági központja volt.
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE

TISZAGYULAHÁZA Az új falu betelepítésében elsôsor-

Irányítószám: 4097, népesség: 900 fô
A Tiszához közel fekvô település a
megye legészakibb községe. A 36-os
fôútról Újtikosnál letérve, egy hat ki-
lométeres bekötôúton érhetjük el.
A község 1907-ben egy belügymi-
niszteri rendelet nyomán jött létre
részben döntôen a folyó túlpartján
fekvô Tiszaszederkényhez tartozó
grófi birtokokból, részben a polgári
határ egy részébôl.
ban polgári lakosok vettek részt.
1970-tôl Polgár társközsége, majd a
rendszerváltozást követôen újra önál-
ló település.
Katolikus templomát közvetlenül a
telepítés után, szerény református
templomát 1942-ben építették.
Határa viszonylag háborítatlan, jó
vadászterület – fôként fácán, vadka-
csa, fogoly, vaddisznó, nyúl és ôz
kapható puskavégre. A Tisza-part kel-
lemes horgászhely.

GÖRBEHÁZA rendkívüli hosszúsága, amelyet a fa-

Irányítószám: 4075, népesség: 2850 fô lun átvezetô 35-ös fôúton végighalad-
va magunk is jól érzékelhetünk. Ez
Az egyik legéletképesebb mestersé- egyáltalán nem véletlen: a határ minél
gesen telepített községünk a 35-ös fô- jobb kihasználása érdekében a háza-
út mentén, Polgártól 12 kilométerre kat szándékosan építették az országút
fekszik. A falu története a szomszédos közelébe.
Polgáréval fonódott össze, területe az Görbeháza határában ritka növény-
egri káptalan polgári birtoktestébôl társulásokra és gazdag állatvilágra
szakadt ki. Az 1910-es népszámlálás bukkanhatunk. A táj a Hortobágyi
szerint Görbeház-puszta lakott hely, Nemzeti Park közvetlen közelében
165 lélekkel. fekszik. Falurészlet
Nevét az alföldi ember számára
szokatlan alaprajzi elrendezésû, L ala-
kú (tehát görbe) csárdaépületérôl
kapta. A Nagyatádi-féle földreform ér-
telmében Görbeház-pusztán 1924-
ben új telepes község jött létre. A falu
ténylegesen 1925 és 1929 között épült
fel, tervszerû mérnöki kiosztásban.
Népessége gyorsan növekedett, hi-
szen 1939–40-ben az országos birtok-
politikai intézkedések következtében
újabb telkeket osztottak ki. Ekkor
önállósodása már nem volt kétséges,
de erre formálisan csak 1945-ben ke-
rült sor.
A Jézus Szíve tiszteletére szentelt
modern római katolikus temploma –
Hevesy Sándor tervei alapján – 1940-
ben készült el. A község egyik érde-
kessége a nagyságához viszonyított

133
 A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
A század második BALMAZÚJVÁROS
felében Balmaz Irányítószám: 4060, népesség: 18 750 fô
Mátyás király anyjának,
Szilágyi Erzsébetnek A szikes puszta és a hajdúsági löszhát
a birtokába került, találkozásánál, a város híres szülötté-
s a jobbágyok – talán nek, Veres Péternek a szavaival élve,
a királyi hatalmat is ma- „a Hortobágy mellyékén” terül el a vá-
guk mögött érezve – erô- ros. Bár a fô közlekedési utak elkerü-
vel elfoglalták a gazdál- lik, mégis könnyen elérhetjük. Ke-
kodásra, letelepedésre resztülszeli a Tiszacsegét Debrecen-
alkalmasabb Hímest. nel összekötô út (Tiszacsegétôl 29,
Az eseményrôl egy Debrecentôl 23 kilométert kell meg-
1477-ben kelt oklevél tennünk, hogy ideérjünk); de a Horto-
így számolt be: bágyon átvezetô 33-as fôútról is meg-
„…Erzsébet úrnô, király közelíthetjük, ha a Keleti-fôcsatorna
urunk édesanyja … közelében lévô elágazásnál lekanya-
Thegzes mesternek … rodva még 7 kilométert autózunk. Aki
birtokát, a Szabolcs vasúton érkezik, annak a Debre-
megyében fekvô Hímes cen–Füzesabony vonalon kell utaznia
pusztát, mely Balmazújvárosba.
a Kadarcsnak nevezett A régészeti és nyelvtörténeti kutatá-
folyó mellett … áll, sok szerint valószínûsíthetô, hogy
jogtalanul elfoglalta, ezen a tájon a honfoglaló magyarok-
és ennek a preadiumnak hoz csatlakozott népcsoportok (a régi
a határain belül és magyar nyelvben: böszörmények) te-
határain egy mezôvárost lepedtek le, amire egyébként a megye
Újváros néven újólag két másik településének, Hajdúbö-
elnevezni … megületni szörménynek és Berekböszörmény-
és telepíteni akar…” nek a neve ma is utal. A Balmaz név-
bôl viszont nem a népcsoportra, ha-
nem annak származási helyére követ-
keztethetünk: a feltételezések szerint
egy ókori, a Fekete-tenger vidékén ál-
lott türk város nevének analógiájára
A Semsey család egyik született. A település korai történetét
tagja, Semsey Andor segítenek megfejteni azok a XX. szá-
(1833–1923) bôkezû zadi éremleletek is, amelyek legré-
támogatója volt gebbi darabjainak keletkezési évét a
a kultúrának numizmatikusok 1240-re datálják. Az
és a tudománynak. arany- és ezüstmûvességgel foglalko-
Az 1860-as években zó kálizok vélhetôen a tatárjárás kö-
az ô adományából zeledtével rejtették el értékeiket –
építették fel a pesti mindhiába. A tatár hordák ugyanis
állatkert madárházát, teljesen elpusztították a vidéket, a te-
majd az 1890-es években lepülések megszûntek létezni, a meg-
az Országos Földtani maradt lakosság is kénytelen volt el-
Intézet épületét. hagyni korábbi otthonát.
134
Balmaz neve írásos forrásokban a
XV. században bukkan fel elôször, s e
század folyamán birtokadományozá-
sok és peres ügyek kapcsán gyakran
szerepel egy Hímes nevû faluval
együtt, amely a kutatások szerint a vá-
ros mai belterületén helyezkedett el.
A XV. század második felétôl mezô-
városi rangot élvezô település a XVIII.
század közepén Mária Terézia adomá-
nyaként az Andrássy család birtokába
került, s az új földesúr Balmazújvárost
robotra kötelezett jobbágyközséggé
tette. 1766-ban német református csa-
ládok költöztek Újvárosba, akiket ere-
detileg Hartára és Soltvadkertre telepí-
tettek, de az ottani katolikus ôslakos-
ság elüldözte ôket. A németek építet-
ték fel a Grossdeutschgassét, a mai
Kossuth utcát, ami tulajdonképpen
kezdete volt a Balmazújvárost idôköz-
ben megszerzô Semsey család által
végrehajtott községrendezésnek, a
szabályozott utcahálózat kialakításá-
nak. A telepesek elsô lakhelyét ma is
Németfaluként emlegetik a helybéliek.
A XIX. század második felében a la-
kosság egyre növekvô elszegényedé-
se következtében Újvárosban mind
gyakrabban került sor agrárszocialista
megmozdulásokra, 1898-ban egy ara-
tósztrájk halálos áldozatot is követelt;
az itteni mozgalmak vezettek 1908-
ban az Országos Földmûvelô Mun-
kásegylet megalakulásához. A bal-
mazújvárosi szegényparasztság sorsá-
ról több mûvében festett érzékletes
képet a népi írók táborába tartozó Ve-
res Péter, aki itt született, hosszú idôn
át itt élt és alkotott.
Akár Debrecen, akár Tiszacsege fe-
lôl utazunk Balmazújvárosba, egy-egy
csárda mellett vezet el az utunk. Deb-
recent elhagyva a Látóképi csárdánál
kell a 33-as fôútról lekanyarodnunk,
hogy még tíz kilométert megtéve elér-
jük Újvárost.
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
Tiszacsege felôl érkezve Újváros
elôtt nagyjából hasonló távolságra, a
Hortobágy folyót átívelô híd lábánál
találjuk a provinciális barokk stílusban
épült, mûemlék Kishortobágyi csár-
dát, amely nemcsak étkezési, de szál-
láshelyként is szolgál – részben ven-
dégszobáival, részben a mellette kiala-
kított kempingben.
Öt kilométernyi sétával elérhetjük
innen a Hortobágy madárvilágát be-
mutató Darassai Természetrajzi Kiállí-
tóházat, de ha kedvünk tartja, a csár-
dától pusztakocsikázásra, lovas túrára
is indulhatunk.
Akármelyik irányból érkezünk is
Balmazújvárosba, az utak a fôtérre ve-
zetnek (Kossuth tér), amely impozáns
parkjával, szobraival a település egyik
fô látványossága. A tér északnyugati
oldalán áll az eklektikus stílusú város-
háza, amelyet 1911-ben építettek az
1833-ban emelt klasszicista stílusú,
földszintes városháza helyére.
A tér szemközti oldalán magasodik A fôtér fái alatt, számos
a mûemlék római katolikus templom, képzômûvészeti
amely 1781 és 1786 között, az And- alkotás között láthatjuk
rássyak birtoklása idején épült, ba- Kiss István
rokk stílusban, barokk berendezéssel. szoborkompozícióját,
Megtekintésre érdemes látnivaló itt a mellette Kossuth Lajos
Hubert Maurer németalföldi mester mellszobrát
által a XVIII. század elején festett ol-
tárkép, amelyet 1796-ban az új föld-
birtokos, Semsey András adományo-
zott az egyháznak. A templom mel-
lett, a Debreceni úton áll az 1889-ben
katolikus kegyúri iskolának épült, ma
a Semsey Andor Múzeumnak helyet
adó, provinciális barokk stílusjegye-
ket mutató, mûemlék jellegû ház.
Az állandó kiállítás megismerteti a látoga-
tót a város történetével, a környék népraj-
zával, gazdag növény- és állatvilágával, de
képet kaphatunk itt a város életében meg-
határozó szerepet játszó Semsey család
történetérôl is.
Nyitva: hétfô kivételével 10–16 óráig,
tel.: 52/320-217
135
 A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
A legenda szerint A Debreceni út másik oldalán, a
a múlt században templommal szemközt láthatjuk az
az ivó falán függött egyemeletes, klasszicista stílusban
egy férfialakot ábrázoló 1840 körül épült Semsey-kúriát. (Az
festmény, amely építkezés dokumentumai az idôk so-
mögött egy fülkében rán elkallódtak, a szakértôk a stílusje-
a betyárok gyekbôl következtetnek az idôpont-
elrejtôzhettek ra.) Eredetileg csak az úttal átellenes
a pandúrok elôl. oldalon, az udvar felôl volt bejárata,
A képen lévô férfi ahol a négy kôoszlopon álló kocsiát-
szemén lyukat vágtak, hajtó födéme egyben az emeletrôl
azon keresztül láthatta megközelíthetô, süttôi márványpad-
a rejtôzködô, hogy lós, díszes vasrácsos korláttal körül-
mikor jöhet elô – innen vett, nagyméretû terasz. Az épület be-
a Látókép elnevezés. járata ma a Debreceni útról nyílik,
A csárda másik ahol négy jón oszlopon nyugvó tim-
nevezetessége, panon alkotja a homlokzatot. (Sajnos,
hogy állítólag a küszöb a kúria évtizedek óta rangjához mél-
tengerszint feletti tatlan funkciókat tölt be, jelenleg bú-
magassága megegyezik torbolt mûködik benne.)
a debreceni A fôtér délnyugati oldalán áll a vi-
Nagytemplom szontagságos körülmények között,
toronygombjának 1804-tôl az 1830-as évek végéig épült
magasságával. barokk, mûemlék református temp-
(Ami sajnos nem igaz, lom, amelyet végül 1844-ben szentel-
ennek „bizonyítása” tek fel. A monumentális belsô térben
a Hortobágy községrôl 1200 ülôhely van, az 1813-ból szárma-
szóló fejezetben zó szószék, a Mózes-szék és az úrasz-
olvasható.) tala diófából készült. Az egyszerûsé-
get tükrözô templom régi, 15 regiszte-
res, 2 manuálos mechanikus orgonája
1856-ban épült, de 1999-ben a déli
karzaton elhelyeztek egy új, 3 manu-
álos, 82 változatú, hangversenyek tar-
tására alkalmas orgonát is.
A város másik református templo-
ma a Németfaluban áll: a betelepített
németek leszármazottai a XIX. század
végén egybeépítették az imaházat és
a harangtornyot. A mûemlék jellegû
épület a fôtérrôl a Nádudvari, majd ar-
ról lekanyarodva a Kossuth utcán kö-
zelíthetô meg.
A Kossuth tér körüli épületek meg-
tekintése után érdemes néhány percet
eltölteni a fôtér fái alatt, ahol számos
képzômûvészeti alkotásra bukka-
136
nunk. A tér északkeleti oldalán (a Ró-
na Áruházzal szemben) találjuk az or-
szág elsô Kossuth-szobrainak egyikét,
amelyet eredetileg 1898. március 15-
én lepleztek le, de az idôk során több-
ször áthelyezték, ma már negyedik he-
lyén áll. (Az eredeti mészkôtalapzat és
a szobor mûkô másolata a múzeum-
kertben tekinthetô meg.) Az államférfi
mellszobra jelenleg egy márvány hen-
geren díszlik, mellette – vele közös
alapzaton, kissé meglepô társításként
– pedig Kiss István 1988-ban felállított,
háromalakos agrárszocialista kompo-
zíciója kapott helyet, amelynek mun-
kást, parasztot, értelmiségit ábrázoló
figurája a rendszerváltozás elôtti kor-
szak ideológiáját sugározza. Alig né-
hány méternyire innen láthatjuk
Hondromatidisz Rigasz fehér mészkô-
bôl készült, lehajtott fejû, karján virá-
got tartó nôalakját, amely a második
világháború áldozatainak állít emlé-
ket. A szobrot a földön félkörben kö-
rülölelô mûkô posztamensek már-
ványtábláin az áldozatok neve olvas-
ható. (A második világháború súlyos
megrázkódtatást hozott a városra: a
harctéri áldozatok mellett száznál több
zsidót vittek el innen koncentrációs tá-
borokba, 1945 januárjában pedig az
oroszok 550 polgári lakost hurcoltak
el kényszermunkára, „málenkij robot-
ra” a Szovjetunióba, ahonnan csak-
nem százötvenen soha nem tértek
vissza.) A tér közepén másfélszeres
életnagyságú katonaalak, és mögötte
hatméteres oszlopon kitárt szárnyú tu-
rulmadár emlékeztet az elsô világhá-
ború áldozataira; majd a tér délkeleti
sarkában, a mûvelôdési ház bejárata
mellett, Veres Péter ülôalakos szobrá-
nál fejezhetjük be fôtéri sétánkat.
Újváros bôvelkedik irodalmi ha-
gyományokban: innen származott
Lengyel Menyhért, a világhírû dráma-
író; egy rövid ideig 1953-ban itt taní-
A HORTOBÁGY ÉS A TISZAHÁT VIDÉKE
tott Sarkadi Imre, akinek egyik mûvé-
bôl készült a Körhinta címû híres film,
fôszerepében a fiatalon elhunyt,
ugyancsak balmazújvárosi születésû
Soós Imrével. A leghíresebb szülött a
népi írók táborának jelentôs alakja,
Veres Péter (1897–1970), akinek egy-
kori házában (Kadarcs u. 6.) emlék-
múzeum várja az író élete és munkás-
sága iránt érdeklôdô látogatókat.
A Veres Péter
emlékmúzeum a
Kadarcs utca 6. szám
alatt várja az
érdeklôdôket
A város fôterének közelében, a
Semsey-kúria mögötti parkban, há-
romhektáros területen fekszik négy
medencéjével a termál gyógy- és
strandfürdô. Az 1180 méteres mély-
ségbôl feltörô, 61 Celsius-fokos hévi-
zet 1994-ben gyógyvízzé nyilvánítot-
ták, az orvosok elsôsorban idült ízü-
leti betegségekben szenvedôknek
ajánlják.
Az író emlékét idézik
a tárgyak
137
A Sárrét
TETÉTLEN
SZEREP BIHARNAGYBAJOM FÖLDES
Ha valamelyik sárréti községben egy
kicsit mélyebbre ásnak, ma is elôfor-
dul, hogy porladó halcsontvázra
akadnak. A magyarázat egyszerû: alig
150 évvel ezelôtt a vidéket még víz és
mocsár borította, az itt élô emberek
gyakran különbözô vízi alkalmatossá-
gokkal voltak kénytelenek közleked-
ni. Szinte hihetetlen, hogy valaha Püs-
pökladányból Biharnagybajomig meg
lehetetett tenni az utat tutajjal; s hogy
1885-ben Szerepen K. Nagy Sándort
az utolsó két pákász még elvitte egy
kis ladikon a zsugorodó mocsárvilág
belsejébe! Szûcs Sándor, a Sárrét ne-
138
ves néprajzkutatója a területet így ha-
tárolta be: „a Nagysárrét magva a Püs-
pökladány, Szerep, Sárrétudvari, Bi-
harnagybajom, Nagyrábé, Bihartorda,
Bakonszeg, Darvas, Füzesgyarmat,
Szeghalom, Dévaványa, Túrkeve, Kis-
újszállás, Karcag által bezárt terület,
mely a Hortobágy medre mentén Kar-
cag és Nádudvar között az Ágota csár-
dáig nyúlt fel. A Bakonszegnél medrét
vesztô Berettyó vize itt terült szét, és
csak Szerep alatt Bihar, Békés, Jász-
Nagykun-Szolnok hármas határa táján
szorult ismét holmi csekély mederbe,
de elfért itt a Tisza vize is – idáig ért a
A SÁRRÉT
folyó áradása.” A Kissárrét pedig a
Körös ártere volt Komádi, Csökmô,
Szeghalom, Vésztô és Magyarhomo-
rog határai között.
A mai sárréti kisrégió a történelmi
Sárrétnek csak egy része. Ugyanakkor
tájföldrajzi értelemben Hajdúszovát,
Földes, Kaba és Tetétlen nem tartozik
a Sárréthez. A múlt században meg-
kezdett ásatások kétségtelenné tették,
hogy a mocsaras nádrengeteg ellené-
re már i. e. 5000 körül megtelepedett
itt az ember. Honfoglaló ôseink, be-
nyomulva a Kárpát-medencébe, eze-
ken a területeken is korán megvetet-
ték a lábukat.
A tudomány szerint a Sárrét átmene-
ti földrajzi-történelmi képzôdmény
volt. A vidék ma ismert elnevezése
csak a középkor végén kezdett elter-
jedni a korábbi Nagysár helyett. Még
ezután is sokáig csak magát a nádas
mocsarat nevezték így, a vidék neve
Rétköz volt. De már Anonymus „lutum
Zerep”-rôl, azaz Szerep-mocsárról em-
lékezett meg, Rogerius mester „Siral-
mas ének”-ében pedig mint szemtanú
jegyezte fel, hogy a nép a tatárok elôl
a nádasokba, erdôségekbe menekült,
ahol a biztonságos utakat, ösvényeket
csak néhányan ismerték. A százötven
éves török iga alatt többször jártak er-
re fosztogató, idegen hadak, amelyek
ugyan nagy károkat okoztak, de a ná-
dasok, mocsarak sûrûjébe nem tudtak
behatolni.
Az évszázadokon át fennálló sajátos
környezet sajátos életmódot alakított
ki. A folyószabályozó és mocsárlecsa- A Sárrét híres
poló munkálatok befejezéséig a la- kutatójának,
kosság jövedelmének legfontosabb Szûcs Sándornak
forrása az állattenyésztés volt, emel- a munkásságával
lett a szigeteken földmûvelést is foly- ismerkedhet meg
tatott, s vízi életet élt – azaz halászott, a látogató
csíkászott, rákászott, pákászott, na- a biharnagybajomi
dályt szedett, gyékényt, nádat vágott. emlékházban
139

Ennek a vidéknek Mûvelni csupán az ártérbôl kiemelke-
hatalmas természeti dô magasabb hátakat, szigeteket tud-
értéke, a ma még ta. A pákászok közül a darvászok él-
nagyrészt kiaknázatlan vezték a legnagyobb megbecsülést,
termálvíz. rangjuk, akár a pásztornépek között a
Lezárt, fürdôépítésre, csikósoké. Errôl a nép dalai és ado-
befektetôre váró mái egyaránt tanúskodnak. Egyes csa-
termálkút számos ládok nemzedékrôl nemzedékre pá-
községben van, de fürdô kászkodásból éltek. Nádból készítet-
csak Püspökladányban, ték – nem túlzás –, a bölcsôt és a ko-
Nádudvaron, Kabán porsót is. A felesleget pedig eladták. A
és Földesen. mocsarak lecsapolása elôtt a Sárrét
Püspökladányban volt Európa egyik leggazdagabb ma-
a víz minôsége dárlelô helye mind a vízimadarak tö-
és összetétele szinte megét, mind a fajok számát tekintve.
azonos A vízszabályozás után elôtérbe ke-
a hajdúszoboszlói rült a földmûvelés, megszûnt a rideg-
hôforrások vizével, pásztorkodás, eltûnt, illetve megrit-
és máshol is kult az egykor paradicsomi madárvi-
gyógyhatású. lág. Rövidesen kicserélôdött az állat-
De egyik település sem állomány is. Ráadásul a tulajdonvi-
mondható fürdôhelynek, szonyok nem alakultak egészségesen.
üdülôtelepnek, A XIX. század végére fokozódott a tel-
hiányzik hozzá kek szétaprózódása, a parasztok kis
az idegenforgalmi háttér. parcellákat béreltek ötödében; de a
A falusi turizmus kapitalista gazdálkodás fejlôdésével
vonzereje is párhuzamosan a tulajdonosnak vagy
a télen-nyáron nagybérlônek a kisbérletek felszámo-
vendégváró gyógyfürdô lása, s helyette napszámosok fogla-
lehetne. koztatása állott érdekében. Érthetô te-
hát, hogy a sárrétiek nem lelkesedtek
egy emberként a mocsarak kiszárítá-
sáért. A XIX. század végén felütötte
fejét a szociális elégedetlenség, meg-
erôsödött ezen a vidéken az agrárszo-
cialista mozgalom.
1856-ban Bodoki Károly mérnök
tervei szerint kezdôdtek (s évekig tartó
szüneteltetés után, 1879-ben fejezôd-
tek be) a Sebes-Körös és a Berettyó
mederbe szorításának, a mocsár lecsa-
polásának munkálatai, amelynek so-
rán több millió köbméter földet moz-
gattak meg. 1865-ben a Berettyót el-
zárták a Sárréttôl – kiöntése nem táp-
lálta többé a lápvidéket –, s Szegha-
lomnál a Sebes-Körösbe torkolló ásott
140
A SÁRRÉT
csatornán vezették le. Közben megépí-
tették (1858) a Püspökladány–
Nagyvárad vasútvonalat, a közutakat,
beleértve a Budapest–Debrecen állami
utat is. A Sárréti Telephon Társaság
1890-ben alakult, a századfordulón
már minden községházán be volt kap-
csolva a távbeszélô, az elsô világhábo-
rúig a gázvilágítás. Megkezdôdött a
modernebb követelményeket kielégí-
tô tudatos községrendezés és fejlesz-
tés. Községházákat, utakat, járdákat
építettek, követték a mind szigorúbb
egészségügyi és állategészségügyi elô-
írásokat. A vidék gazdaságilag inkább
Nagyvárad, szellemileg Debrecen von-
zásában élt, lévén több mint nyolcvan
százalékban a református lakosság –
de római katolikus egyházközség is
volt szinte minden településen.
„A pákászok vízi világa ma már a
múlté, a vadvizeket lecsapolták, a ná-
dasok helyét mindenütt mûvelik. A
sárréti emberek mostoha életét, az ak-
kori világot feledtetik a mai viszo-
nyok…” – írta Szûcs Sándor az 1970-
es években. De a viszonylagos jólét
átmenetinek bizonyult, pedig a sárré-
ti nép is megadta az árát. Az 1945-ös
földosztás után már mutatkoztak az
eredményei a hároméves emberfeletti
paraszti munkának, amikor a kor-
mányzat, szovjet példára erôltetni
kezdte a szövetkezeti gazdálkodást.
A hatvanas évek második felétôl
mintegy másfél évtizedig tartó lassú
fellendülés következett a mezôgazda-
ságban, de ez sem tudta ellensúlyozni
a térség elmaradottságát. Számottevô
ipari létesítmények híján az elvándor-
lás, az elöregedés folytatódott.
A rendszerváltással sem enyhült a
régió amúgy is hátrányos helyzete. A
települések önerôbôl nem tudnak be-
ruházásokat megvalósítani, munkahe-
lyeket teremteni, az állami költségve-
tés csak az oktatási, egészségügyi,
A SÁRRÉT
közigazgatási intézmények alapmû-
ködését fedezi.
A régió természetes központja Püs-
pökladány, amely országos jelentôsé-
gû vasúti központ, iskolaváros és tér-
ségi szinten ipara sem jelentéktelen. A
térség központjában nincs kórház,
csak egy utókezelô, de mûködik
szakorvosi rendelôintézet és mentôál-
lomás. A kistérség közlekedési infra-
struktúrája változatos képet mutat. A
4-es fôút áteresztôképessége ala-
csony, egyre kevésbé tudja lebonyolí-
tani a felgyorsult hazai és nemzetközi
forgalmat – mielôbb idôszerû lenne
négysávosra szélesítése. A Románia
felé irányuló tranzitforgalom jelentôs
része a 42-es fôútra terelôdött (Püs-
pökladány–Berettyóújfalu–Biharke-
resztes–Ártánd), ami felújítása ellené-
re is nehezen bírja a megterhelést; de
ráférne némi rekonstrukció az alsóbb-
rendû utakra is.
A sárréti régióban a turista ma már
nemigen lát délibábot, de annál több
alföldi élményben lehet része. Ez
nemcsak a síkvidék sajátos látványát, Sok látogatót vonz
növényzetét, állatvilágát jelenti Püspökladány mellett
(Nagyrábén például a több százéves a Farkas-szigeti
kocsányos tölgyet, a püspökladányi Arborétum
Farkas-szigeten az erdészeti génrezer-
vátumot, a Hamvas-csatorna melletti
tölgyeket, Bihardancsháza határában
a túzokcsapatot stb.), hanem a falusi
templomokat, amelyek szinte minden
településen nevezetesek, rangos mû-
emlékek vagy mûemlék jellegûek.
Püspökladányban múzeum és arboré-
tum, számos köztéri szobor, Földesen
a Karácsony Sándor-emlékkiállítás,
Biharnagybajomban a Szûcs Sándor-
emlékház, a kovácsmúzeum, a szere-
pi Csonkatorony, a bárándi barokk
emlékek, a tetétleni Zichy-kastély, a
kabai fürdô érdemel figyelmet. Egy-
szóval, minden település híres vala-
mirôl, s olyan érték birtokában van,
amely ugyan nem világszenzáció, de
a maga nemében országosan egye-
dülálló – s feltétlenül érdemes arra,
hogy egy-egy órára megálljon itt az
erre járó utazó.
141

A település a három PÜSPÖKLADÁNY
részre szakadt ország Irányítószám: 4150, népesség: 17 000 fô
zivataros évtizedeiben
viszonylagos nyugalmat Püspökladány Budapesttôl 175 kilo-
élvezett, bár 1595-ben méterre, délkeleti irányban, Debre-
a török feldúlta. centôl 50 kilométerre délnyugati
Egy idôben irányban fekszik a 4-es fôútvonal, il-
Rákóczi-birtok; letve a Budapest–Záhony vasútvonal
idôs Rákóczi György mentén. A település a Tiszántúl köze-
adományozta pén, az Alföld hajdani mocsárvilágá-
a református templom ból kiemelkedett hátságra épült. Fon-
harangját. tos közlekedési csomópont: vasúton
II. Rákóczi Ferenc négy irányból is megközelíthetô (Bu-
számûzetése után dapest, Debrecen, Szeghalom, Bihar-
Ladány a királyi kincstár keresztes). Ladány, ahogy a helybeli-
tulajdonába ment át. ek emlegetik (a város mai nevét csak
1819-ben a király 1901-tôl használják) három tájegység,
a nádornak a Hortobágy, a Nagykunság és a
adományozta, Nagysárrét találkozási pontján jött lét-
aki elcserélte re. 1876-ig, Hajdú megye megszerve-
a vallásalapítvány zéséig Szabolcs vármegyéhez tarto-
acsai birtokával. zott. A középkorban nem volt számot-
Így Püspökladány tevô hely, népessége elmaradt a köze-
határának nagyobb li Nádudvar vagy Kaba lélekszáma
része egészen mögött. Csak a múlt században vált je-
az 1945-ös földosztásig lentôs településsé, vasúti csomópont-
a vallásalapítványi tá, a Bécsbôl, Pest-Budáról keletre tar-
uradalom része volt. tó kereskedelmi forgalom tranzitállo-
másává: az országos fôútvonal itt ága-
zott el Debrecen–Szatmár, illetve
Nagyvárad–Kolozsvár felé – ma is itt
indul a 4-es fôútból a Biharkereszte-
sen át Romániába tartó 42-es fôút. A
város megközelíthetôsége tehát kitû-
nô.
Ásatások bizonyítják, hogy nagyon
régóta lakott hely, honfoglaló ôseink
is benépesítették a vidéket. Ennek el-
lenére elsô említése csak 1351-ben
történt Ladány néven. Birtokosai a
Zelemériek, Bajoniak és a váradi püs-
pökök voltak – ez utóbbiak és a Bajo-
niak között csaknem egy évszázadon
át birtokper is folyt. 1423-ban az egri
káptalan kiküldöttje megemlékezett a
falu Szûz Mária tiszteletére emelt fa-
tornyos kôtemplomáról. Az oppidum-
142
A SÁRRÉT
ban – már a XVII. század végétôl így
emlegették az oklevelek a települést,
noha a mezôvárosi (oppidum) rangot
csak 1847-ben kapta meg – a XVI. szá-
zad derekán teret nyert a kálvini
irányzatú reformáció.
Ladány az elsô világháború után já-
rási székhellyé emelkedett. A két vi-
lágháborúban katonai emberveszte-
ségei igen számottevôek voltak, bár
maga a község nem szenvedett mara-
dandó károkat. Talán ennek is kö-
szönhetô, hogy az 1945. január 22-én
spontánul megalakult Nemzeti Bizott-
ság hatékony munkába kezdett, de
1949-ben a diktatúra felszámolta, s
helyette megszervezte a tanácsot.
Püspökladány továbbra is járási szék-
hely maradt, vezetô szerepét megôriz-
te 1984, a járások megszûnése után is.
A régióban ugyanis némi ipari fejlô-
dés itt mutatkozott, továbbá kiépült a
városi típusú intézményrendszer, inf-
rastruktúra a közoktatás, a közmûve-
lôdés, az igazságszolgáltatás, a pénz-
forgalom stb. területén. Püspökladány
1986-ban kapott városi rangot.
A 17 ezer lakosból kb. 3500 az isko-
lások száma, az általános iskolákon
kívül szakmunkásképzô, mezôgazda-
sági szakiskola, gimnázium és zeneis-
kola alkotja az oktatási intézményhá-
lózatot. A középiskolai tanulók jelen-
tôs hányada városkörnyéki települé-
sekrôl jár be, vagy kap itt kollégiumi
elhelyezést. A város gazdasági élete –
néhány kisebb ipari üzem és a vasút
kiemelkedô fontossága ellenére – ma
is fôleg mezôgazdaságon nyugszik.
Noha a kisvállalkozások száma gom-
ba módra szaporodik, a munkanélkü-
liség mértéke meghaladja mind az or-
szágos, mind a megyei átlagot.
A Püspökladányba vonattal érkezôt
elôször az igényesen felújított állo-
másépület ragadja meg, amelyet írása-
iban Krúdy Gyula is többször megem-
A SÁRRÉT

lített – itt kezdjük városnézô sétánkat.

A központ felé haladva formás családi
házaival tipikus mezôvárosi látványt
nyújt a látogatónak a széles Rákóczi
út, amely beljebb, a Petôfi és Bocskai
út keresztezôdésének környékén már
városiasabb képet ölt.
A centrumhoz közeledve érjük el a Karacs
Ferenc Múzeumot (Rákóczi u. 28.), amely-
nek állandó kiállítása A bihari Nagy-Sárrét
története a lecsapolástól 1914-ig címmel a
hagyományos életmód tárgyi emlékeit tár-
ja a látogató elé. Jelentôs a múzeum fotó-
anyaga is. Névadója Karacs Ferenc (1770–
1838) térkép és rézmetszô, Püspökladány-
ban született, Debrecenben, Pesten és
Bécsben tanult, hazatérve a Léderer-
nyomdában helyezkedett el, s nagyszabá-
sú térképészeti munkálatokba fogott. Fô
mûve a 21 táblából álló Európa Magyar At-
lasza címû munka.
Nyitva tartás: hétfô kivételével 10–16
óráig. Tel.: 54/451-684.
A múzeum közelében mûködô La- A közelmúltban felújított vasútállomás
dányi Galéria (Rákóczi u. 18.) idôsza- Park a belvárosban
ki képzômûvészeti kiállításoknak ad
helyet.
Nyitva: hétfôtôl péntekig 10–16 óráig,
szombaton 10–12 óráig.
A múzeum szomszédságában tárul
a szemünk elé a római katolikus
templom és a park, benne az 1848–
49-es forradalom és szabadságharc
emlékmûvével, a városban élô és dol-
gozó Gyôrfi Lajos alkotásával. Mögöt-
te a diákotthon klasszicizáló épülete
emelkedik, a névadó, Karacs Ferenc
szobrával.
A centrumban találjuk a Budapest
Tourist idegenforgalmi irodát (Bocs-
kai u. 2.), ahol szálláslehetôségek és
programok iránt érdeklôdhet a turista.
Itt van a város sétálóutcája is, amely
kellemes hangulatot áraszt márvány
díszkútjával, s a régió szimbolikus
madarát megjelenítô, darupárt formá-
zó szobrával. Püspökladány terein,

143
 A SÁRRÉT

áll a mûemlék jellegû református

Egyre több köztéri parkjaiban egyre több köztéri alkotás
alkotás díszíti a várost nyújt esztétikai élményt a járókelôk-
nek – szoborparkot találunk a belvá-
Sokan keresik fel rosban és a strand bejáratánál is.
a fürdôt, amelynek A központból a Rákóczi utca folyta-
gyógyhatású vize tásában, de már a Kossuth utcán to-
a hajdúszoboszlói vábbhaladva érkezünk meg a Kálvin
gyógyvízhez hasonló térre, ahol a térbôl nyíló Batthyány ut-
összetételû ca tengelyének meghosszabbításában
templom, amely a város jelképévé
vált. A templom vonzó városképet vil-
lant fel a körülötte lévô parkkal. Késô
barokk stílusban épült 1792-ben,
1840-ben tûz martaléka lett, de 1859-
ben felújították, és tûzôrségi toronyfi-
gyelôvel látták el. A síkmennyezetû,
egyhajós templom a barokk jellegnek
megfelelôen, félköríves lezárással ké-
szült. A hajó belsô kiképzése, tagolá-
sa megegyezik a külsô homlokzati
megjelenéssel. A toronytest a temp-
lom végfalán épült. Az aprólékos mû-
gonddal emelt templom helyenként a
provinciális barokk és a copf stílus
vonásait is képviseli.
A város szívébôl a Petôfi úton in-
dulva juthatunk el a strand- és termál-
fürdôhöz, amelynek szomszédságá-
ban kemping és csónakázótó is mû-
ködik. Püspökladány talán legfôbb
idegenforgalmi vonzerejének számít
az egész évben nyitva tartó termálfür-
dô, amelynek gyógyhatású vize ve-
tekszik a hajdúszoboszlói gyógyvíz-
zel, elsôsorban az ízületi fájdalmakra
hoz enyhülést.
Ha a Petôfi úton elhagyjuk a várost,
a 4-es fôúton átkelve érkezünk meg
az ún. Farkas-szigetre, ahol 1924-ben
alapították meg az elsôsorban a szikes
talajok fásításával kapcsolatos kutatá-
sokat szolgáló, de késôbb díszítô jel-
legû telepítést is folytató arborétumot.
A fôbejáratnál tábla igazítja el a láto-
gatót, aki az irodaépület elôtt Kaán
Károly és Magyar Pál szobrát tekint-
heti meg – mindketten az alföldi szi-
kes területek fásításának úttörôi közé
tartoztak. A séta során elôször a ba-
zsarózsák, oszlopos borókák és tuják
tûnnek fel különleges szépségükkel,
fôként májusban, június elején. To-
vábbhaladva, az útelágazásnál látható
kocsányos tölgy csoport az arborétum
legidôsebb állománya, még 1928-ban

144
A SÁRRÉT

telepítették. A sûrû tölgyesben kb. 40

féle fa és cserje él együtt. Majd az ar-
borétum ritkaságai tárulnak a látogató
elé: vasfa, török mogyoró, iráni va-
rázsfa, japáncseresznye stb. Az arbo-
rétumban az idôk során mintegy 1000
fajtát telepítettek, belôlük 600 ma is
él. Visszatérve és kívül kerülve a bejá-
rón, az észak felé haladó mûúton ju-
tunk el Ágota-pusztára, amely már a
Hortobágyi Nemzeti Park része. A
Hortobágy–Berettyó csatornát átívelô,
felújított mûemlék fahíd egészen ritka
látnivaló.
A város adottságai révén kedvez a
horgászoknak, vadászoknak, a szeke-
rezést, sôt a lovaglást kedvelôknek.
Püspökladányban erôs a lokálpatrióta
érzület, gyakran összehívják az elszár-
mazottakat. Sok civilszervezet, alapít-
vány, egyesület mûködik itt. Állandó
rendezvény a Sárrétmenti Gyermek
Népzenei és Néptáncfesztivál május-
ban, a Sárrétmenti Vállalkozói Hetek
novemberben.

Kaán Károly szobra

SZEREP
Irányítószám: 4163, népesség: 1700 fô
A kisközség Hajdú-Bihar megye dél-
nyugati peremén, Debrecentôl 60 ki-
lométerre fekszik. Megközelíthetô
vasúton Püspökladány és Biharnagy-
bajom (Szeghalom) felôl, közúton
Püspökladány (Hosszúhát), illetve
Sárrétudvari irányából. Az autóbusz a
község központjából indul és érkezik,
a vasútállomástól kb. két kilométert
gyalog kell megtenni. A falu nyugati
határában folyik a Hamvas-csatorna,
délen a Sárréti-csatorna, illetve az ah-
hoz csatlakozó Ó-Berettyó. Szerep
sem a múltban, sem a jelenben nem
mondható kiemelkedô településnek,
bár a XIX. század második felében
messze földön híres volt gróf Kornis
Károly kastélya, parkja, istállója. Lakói a Farkas-szigeti
ma is elsôsorban mezôgazdasági ter- Arborétumban
melésbôl élnek.
Anonymus a Gesta Hungarorum-
ban (1200 körül) azt írta, hogy a hon-
foglalók útja az Omsó ér felôl (az Ér
folyó alsó szakasza) Szeghalom irá-
nyába a Szerep sár (lutum Zerep)
mellett haladt. A község neve elsônek
a Váradi Regestrumban fordul elô.
Osváth Pál még azt jegyezte fel híres
könyvében, hogy a vízszabályozás
elôtt, például 1851-ben a szerepi határ
volt a legkisebb, „a község, mint ten-
geren egy kis sziget, úgy lebegett a
roppant víz között. Ekkor csupán
udvari felôl egy másfél öl keskeny
mindkét oldalról búja náddal szegé-
lyezett földtöltésen lehetett Szerepre
bejutni.”

145
 A SÁRRÉT

A református templom A falu nevezetessége a Zovárd

elôtt áll a világháborúk nemzetség által Szent György tisztele-
áldozatainak tére állított monostor, illetve a kora
emlékmûve gótikus mûemlék jellegû falmarad -
vány, amit közönségesen Csonka -
toronynak neveznek. Püspökladány
felé, Hosszúhát és Szerep között, a
határban, tehát egy kissé távolabb a
mai falu betelepült övezetétôl, mint-
egy négy méter magasan emelkedik
ki a környezetébôl. A torony külön-
bözô méretû téglákból áll, jelezve,
hogy építészetileg nem egyöntetû a
maradvány, az évszázadok során
újabb testek épültek be a falába.
A község belterületén érdemes
megnézni a református templomot és
a nemrég épült általános iskolát.

SÁRRÉTUDVARI fekszik. Közúton Püspökladány, Bá-

Irányítószám: 4171, népesség: 3350 fô
Az egyetlen település, amely nevében
ma is ôrzi a tájegység történelmi jelle-
gét. Mind vasúton, mind közúton
megközelíthetô. Akárcsak Szerep, a
Püspökladány–Szeghalom vonalon
A háborúban
elesettekre emlékeztetô
katona-szobor
ránd vagy Biharnagybajom felôl lehet
a településre jutni. A vasútállomás egy
kicsit távol esik a község központjá-
tól. Mivel a nagyközség hosszan terül
el, a menetrendszerû autóbuszok
több helyen megállnak, természete-
sen a falucentrumban is.
Neve 1910-ig Biharudvari volt, ami
mutatja, hogy királyi, hercegi birtok-
nak vagy várnak szolgálattal tartozó
népek lakták. Elsônek a Váradi Re-
gestrum említi. A tatárjárás elôtt a
Zovárd nemzetség faluja, majd földes-
ura a váradi püspök. A XIV. században
a Bessenyeiek is igényt tartottak rá, de
sikertelenül. 1514-ben az udvari job-
bágyok is csatlakoztak a bajomi pa-
rasztfelkeléshez. A XVI. században
igen népes településnek számított, la-
kossága ekkor tért át a református hit-
re. 1555-tôl a töröknek adót kellett fi-
zetnie, s rövidesen az erdélyi fejede-
lem kincstári birtoka lett. 1660-ban
egy tatár horda elôl a lakosság a kör-
nyezô lápokba menekült. A török elle-
ni felszabadító háború során különö-

146
A SÁRRÉT
sen sokat szenvedett, fôleg a hadak el-
látására kellett erôn felül pénzt, élel-
met, szénát adnia. Osváth Pál híres le-
írásában igen keveset, mindössze
másfél oldalnyit szentelt a község
múltjának, többször is kérdôjeleket
rajzolva a mondatok után. Annyi bizo-
nyos, hogy az 1732-es megyeössze-
írásban már ismét a váradi püspök Ud-
vari földesura, legnagyobb birtokosa
Osváth idejében is a váradi latin szer-
tartású püspökség. K. Nagy Sándor
1885-ben azt vette észre a községben,
hogy „majd minden ház nádfedelû,
rendesen van tornác, amelynek felsô
részét cifrára festik, s a kerítéseket is
nádfal képezi”. 1929-ben a püspökla-
dányi járásba osztották be. Lakóinak
száma a második világháború után
megközelítette az ötezret.
A falu egyik látnivalója a mûemlék
jellegû református templom, amely
BIHARNAGYBAJOM
Irányítószám: 4172, népesség: 3150 fô
Vasúton és közúton egyaránt megkö-
zelíthetô település, a Püspökladány
–Szeghalom vonalon. Az autóbuszok
itt is több helyen megállnak, értelem-
szerûen a centrumban is, míg a vasút-
állomás eléggé távol esik a nagyköz-
ség fôterétôl. Noha lakossága keve-
sebb, mint Sárrétudvarié, szomszédjá-
nál mégis minden idôben jelentôsebb
szerepet töltött be a térség életében.
Egykor vára volt, késôbb mezôváros
lett, majd járási székhely, egy idôben
pedig a magyar olajipar fellegvára. De
kivételes pozíciója mára elhalványult.
Lakossága elsôsorban mezôgazdasági
termelésbôl él, a legnagyobb munkál-
tató ma is a termelôszövetkezet. Az el-
múlt évtizedekben fejlôdésnek indult
ipara ma ismét stagnál, fellendülés ta-
lán a kisvállalkozásoktól várható.
1613-ban épült, s 1767-ben megna- A környék védett
gyobbították. madara a túzok, amely
A polgármesteri hivatal szomszéd- turisztikai kuriózumnak
ságában, a mûvelôdési házban talál- számít. A község igen
ható a helyi múzeum, illetve az alsó gazdag régészeti és
épületben Zagyva László, a legendás néprajzi emlékekben,
helyi karnagy emlékszobája. az ásatások további
Nyitva szerda délelôtt. Kossuth u. 61. értékes leleteket
Tel.: 54/474-018. hozhatnak felszínre.
A községi könyvtárat a helyi szüle- A lakosságban megvan
tésû népi költôrôl, Nagy Imrérôl ne- a készség
vezték el, aki a „költô” ragadványne- a hagyományok
vet kapta sorstársaitól. Nagy Imre ápolása iránt, ennek
(1896–1942) a pórok költôjének ne- egyik megnyilatkozási
vezte magát, hiszen versvilágának formája
legfôbb témája a paraszti életküzde- az elszármazottak
lem. Sinka István méltó társa és barát- évente megrendezett
ja volt, a Sárrét költôje, aki több versé- találkozója.
ben idézte fel a tájjellegû hagyomá- De minden évben
nyokat. A kissé távol esô Zrínyi utcai, megtartják itt a térségi
egykori lakóházát emléktábla jelöli. aratóversenyt és
Szobrot is emelt neki a hálás utókor. a szüreti felvonulást is.
Elsôként Biharnagybajom nevét is a A második világháború
Váradi Regestrum említi. Kettôs falu után lényeges változást
volt, az egyik – a Békés megyei – a hozott Nagybajom
helyi szabadoké, a másik – a Bihar életébe, hogy
megyei – a bihari várnépeké. A XIII. megkezdték
századtól a falu birtokosa a Bajoni- a korábban már
Borsi ág, amely késôbb pallosjogot felkutatott
kapott. A Bajoni család késôbb a vár- olajlelôhelyek
megye egyik legjelentôsebb családja, kiaknázását.
tagjai megtalálhatók Mátyás király ud- A MASZOLAJ, a közös
varában és hadjárataiban is. Egyikük, magyar–szovjet vállalat
Zrínyi Miklós sógora Szigetvár védel- 1947-tôl 1950-ig
mében halt hôsi halált. Udvarházukat 1000 embert
1514-ben a felkelt parasztok elfoglal- foglalkoztatott.
ták és feldúlták. 1959-ben csaknem
Templomát Szent András apostol 6000-re duzzadt
tiszteletére építették kora gótikus stí- a lakosság száma.
lusban. 1540–1550 körül épült a híres Az olajbányászat
Bajomi vár, amelynek nevezetes vár- azonban a 60-as
nagya volt Csukath Péter. Az ô emlé- években befejezôdött,
két ôrzi ma is a róla elnevezett, 1500 Bajom regionális
méter széles várárokmaradvány. szerepköre
A Habsburgok mezôvárosi rangra elveszett.
147
 A SÁRRÉT

A Szûcs Sándor- 1850-ben mezôváros, Bihar várme-

emlékház,
falán a Sárrét
tudós kutatójának
dombormûve
emelték, évente két országos vásárral.
Bajom az erdélyi törvénykönyvekben
a kiváltságos hajdúvárosok között van
felsorolva, de ennek okleveles igazo-
lása nincs. Várát a törökök Várad el-
foglalása után lerombolták. Bajom né-
Az elesett katona pe az elsôk között csatlakozott a re-
szobra – és a háború formációhoz, egyik lelkipásztoruk,
áldozataivá vált Nógrádi Mátyás a XVIII. században
bajomiak névsora egyházkerületi püspök volt.
gye sárréti járásának székhelye. Az el-
sô világháború után Nagyvárad nélkül
az egész térség légüres térbe került. A
nagyközség jelenleg sem tölt be ki-
emelkedô szerepet, sem a gazdaság-
ban, sem a kulturális életben, noha is-
kolai és népmûvelési hagyományai,
elsôsorban a református egyház jóvol-
tából, igen gazdagok.
Sokszínû volt a község háziipara is,
fôként a gyékényfonás, amelyet még
a 60-as években is ûztek, de ez az ôsi
tudomány mára kiveszett a kovács-
mesterséggel együtt, amelyre azon-
ban a község egyik látnivalója, a ko-
vácsmúzeum ma is emlékeztet. A má-
sik nevezetesség a Szûcs Sándor-em-
lékház.
Szûcs Sándor neve fogalom a Sárréten.
Tudós volt, de nem az elmélet, hanem a
gyakorlat embere. Hatalmas gyûjtômun-
kát végzett, amelyet részben tanulmá-
nyok, részben néprajzi elbeszélések kere-
tében tett közkinccsé. Soha nem hagyta el
szülôfaluját, jóllehet egy idôben a debre-
ceni egyetemen tanított, majd a karcagi
múzeum igazgatója lett. Házát az államra
hagyta azzal a kikötéssel, hogy közgyûjte-
ményt helyezzenek el benne, mely a sár-
réti közmûvelôdés ügyét szolgálja.
Mindkét kiállítóhely látogathatóságáról
felvilágosítást kaphatunk a mûvelôdési
házban: Várkert u. 35., tel.: 54/472-030.
Érdemes megtekinteni a falu mû-
emlék jellegû református templomát
is, amely a XVII. században épült. Iga-
zi gyöngyszem a fô utcán az 1876-ban
épült községháza, amelyet a millenni-
um évében állítottak helyre eredeti
formájában. Biharnagybajom valami-
kor híres volt lóállományáról. A lova-
goltatás és az apróvadvadászat felújí-
tásához egyelôre hiányoznak a meg-
felelô szálláshelyek, bár a tágas pa-
rasztporták alkalmasnak látszanak a
falusi vendéglátásra.

148
A SÁRRÉT

NAGYRÁBÉ A hôsök emlékét idézô

Irányítószám: 4173, népesség: 2650 fô daru-szobor

Hajdú-Bihar megye, egyben a Sárrét

legdélibb fekvésû községe. Csak köz-
úton érhetô el Biharnagybajom, illet-
ve Bihartorda felôl, félúton fekszik
két város, Püspökladány és Berettyó-
újfalu között. Vasútállomás legköze-
lebb mintegy 10–15 kilométerre, a
Püspökladány–Biharkeresztes vona-
lon elhelyezkedô Sápon vagy Bihar-
nagybajomban található. A kelet–nyu-
gati irányban hosszan elnyúló község
sohasem játszott kiemelkedô szerepet
a régió életében, leginkább nagy ki-
terjedésû határáról volt nevezetes. La-
kói ma is a mezôgazdasági termelést
tekintik fô jövedelemforrásuknak.
Nagyrábé létezésérôl is a Váradi
Regestrum tudósít elsônek. A község
sokáig a Rábéi család birtoka, majd rö-
vid ideig Werbôczy István is részese-
dett belôle. A XVI. század közepétôl a
Bajoniak jószága. 1595-ben Rábé, az
azóta elpusztult Rétszentmiklós és
Dancsháza olyan közel voltak egy-
máshoz, hogy majdnem egybeépül-
tek. Közösen építettek templomot, tar-
tottak papot. A község ezekben az
években sokat szenvedett a töröktôl,
kétszer is elpusztult templomával
együtt. A két kisebb község végképp
áldozatául esett az 1659-es Szejdi-
dúlásnak; Nagyrábére még a Rákóczi-
szabadságharc idején is tartott a visz-
szatelepülés. A ma is meglévô, mûkö-
dô templomot 1809-ben emelték. A
hagyomány szerint az elsô Nagyrábé a
Berettyó által formált szigeten épült, a
második Nagyrábé határába beolvadt
Kisrábé is. Birtokosa ekkor már a
váradi püspökség, amelynek az 1864-
es úrbéri elkülönítés után a 15 ezer
holdas határból 7 ezer maradt a tulaj-
donában, 3700 hold a lakosságé volt, a
többi felett a Des Echerolles Kruspér
Füstpusztán,
a Des Echerolles család
egykori majorsági
központjában található
a vidék egyik
nevezetessége,
a 250–300 évesre
becsült kocsányos
tölgy, mely az ott lévô
kastéllyal együtt
család rendelkezett. Egykori kastélyuk (ma vadászház) még
ma is áll, s érdekes látnivalót kínál. ôrzi az angol stílusban
Helyenként középkori hangulatú, né- kialakított park
hol neobarokk díszítésû, saroktor- hangulatát.
nyokkal tagolt, kicsit franciás, roman- A fa magassága
tikus épület. kb. 20–22 méter, törzse
Noha a település nem tartozik az is- 480 cm kerületû,
mert falvak közé, potenciálisan igen lombkoronájának
kedvezô idegenforgalmi adottságok- átmérôje 30–35 méter.
kal rendelkezik, mind természeti, A fa egészséges
mind néprajzi vonatkozásban. Két állapotban élte túl
szálláshely: panzió és fogadó várja az elmúlt évtizedeket,
máris a vendégeket. Itt is adva van a mintegy utolsó
termálvíz, amelynek hasznosítására mohikánja az egykori
már elkészültek a tervek. Területét ér- tölgyerdôknek.
demes lenne a Bihari Tájvédelmi Kör-
zethez sorolni, mert a Bihardancsháza
felôli határban itt is él még hazánk Minden évben majálist,
legnagyobb testû madara, a túzok. októberben szüreti
A község központjában álló, 1809- fesztivált rendeznek
ben épült zsindelytetejû református a községben, a vers-
templom védett mûemlék épület. A és prózamondó
mûvelôdési ház parkjában kialakított verseny pedig
tájház a település múltját, az itt élô leginkább a bihari írók,
emberek egykori életvitelét, a táj élô- költôk, Szabó Pál,
világát mutatja be. Sinka István, Nadányi
Rétszentmiklósi út 2., tel.: 54/ 470-014. Zoltán, Nagy Imre
Megtekinthetô elôzetes bejelentkezés és mások munkásságát
után minden nap. hivatott ápolni.

149

Bihartorda 1946–47-ben
igen jelentôs szerepet
töltött be a népfôiskolai
mozgalomban, amelynek
zászlóvivôje helyben
a Nemzeti Parasztpárt
Bihar megyei
szervezete volt.
A község a Mártonffy-
kastélyt és 22 hold földet
ajánlott fel a létesítendô
intézmény számára,
de a Sárréti Népfôiskola
az egész Sárrét
összefogásával jött létre
1946. december 1-jén.
Igazgatója Szûcs Sándor
volt. Tanfolyamait
azonban hamarosan
megszüntette
a szabadmûvelôdést
elfojtó hatalom.
Bihardancsházán
a XIX. század közepén
Fényes Elek még
800 lakost regisztrált,
ami ugyan gyorsan
500–600-ra apadt,
de még a XX. század
közepén is meghaladta
a 400 fôt, egészen
1960-ig. Attól kezdve
lakosságának több mint
40 százalékát vesztette el,
ami országosan is
feltûnô. Lakóinak
47 százaléka nyugdíjas.
150
BIHARTORDA
Irányítószám: 4174, népesség: 1050 fô
A megye délnyugati fertályán fekvô
község a 42-es fôútról a Földesrôl le-
ágazó mellékúton; vagy Berettyóúj-
falu irányából Bakonszeg, illetve
Nagyrábé felôl közelíthetô meg. A
legközelebbi vasútállomás a 7 kilo-
méterre lévô Sápon található.
Torda valamikor szebb napokat élt
meg, egy 1789-es adat szerint akkor
1100-an lakták. A Váradi Regestrum
1221-ben említi elôször, mint a bihari
vár várjobbágyainak faluját, akikbôl
késôbb jómódú köznemesek szár-
maztak. Közülük is kiemelkedett a
Tordai család, amely 1452-ben pallos-
jogot kapott. A községnek már 1770
elôtt volt pecsétje, ami rendezett köz-
igazgatásra utal. Az 1700-as évek vé-
gén a község birtokosa a kamara. A
XIX. században a falu termékeny ha-
BIHARDANCSHÁZA
Irányítószám: 4175, népesség: 250 fô
Dancsháza úgynevezett zsáktelepü-
lés, ami annyit tesz, hogy csak egy út
vezet a faluba, Bihartorda felôl. Lég-
vonalban, illetve dûlôúton Nagyrábé
és Sáp sincs messzebb 10 kilométer-
nél. Ez utóbbinak vasútja miatt van je-
lentôsége. Dancsházára Berettyóújfa-
luból autóbuszjáratok indulnak.
Jóllehet a falu határa ôsidôk óta la-
kott hely, a zsákutcajelleg és a kedve-
zôtlen domborzati adottságok követ-
keztében egyre jobban veszített vonz-
erejébôl. Lakossága napjainkban alig
haladja meg a 200 fôt, ami ritkaság-
számba megy a nagy létszámú telepü-
léseirôl nevezetes Hajdú-Bihar me-
gyében.
A falut elsôként egy 1384-bôl való
oklevél említi. Birtokosa volt egy
A SÁRRÉT
tára a Fáy család tulajdonában volt.
Ekkoriban sok iparos és kereskedô la-
kott a községben. A falu szerepköre
azonban utak és a vasút hiányában a
század harmadik harmadában megin-
dult modernizálás során egyre csök-
kent, 1871-ben kisközséggé fokozták
le. 1960-ban még több mint 1600-an
lakták, azóta viszont folyton csökken
a népesség, lakossága elöregedett. A
falu ma Berettyóújfalu, illetve Nagy-
rábé vonzásában él.
A község legrégibb és legértéke-
sebb épülete az 1790-ben épült refor-
mátus templom. Az alföldi késôi pro-
vinciális barokk stílusú épületet 1890-
ben átalakították, és toldalékbejáróval
egészítették ki. Az átalakítás során
klasszicista elemek kerültek az épület
homlokzatára. 1944-ben elpusztult a
toronysisak, s az ideiglenes lefedést
csak 1970-ben látták el új toronyvég-
zôdéssel.
Rábéi Vdancs nevezetû földesúr, majd
a Bajoni család kezére került. Késôbb
a bajomi vár uradalmához tartozott, s
1608-ban, mint ennek része, Nagy
András hajdúgenerális tulajdona lett.
ôt azonban hûtlenség miatt az erdélyi
fejedelem megölette. Sokáig nem volt
földesura a községnek. 1717-ben pe-
csétnyomója készült, lakói kuriális ne-
mesek voltak, akik az 1840. évi or-
szággyûlés adókivetésébôl név sze-
rint is ismeretesek.
A község lakossága 1595-ben tért át
a református hitre. A ma is álló refor-
mátus templom 1830-ban épült. Ez az
egyetlen látnivaló a faluban, meg né-
hány régi parasztház. Vonzerôt jelent
azonban az ún. ásványi részen talál-
ható, kb. 40–45 darabból álló túzokál-
lomány. A Halomszer-dombnak ne-
vezett helyrôl honfoglalás kori sírok
kerültek elô.
A SÁRRÉT
SÁP
Irányítószám: 4176, népesség: 1100 fô
A kisközségek sorába tartozik Sáp is,
amelynek lakossága alig haladja meg
az 1000 fôt. Adottságait javítja, hogy a
Püspökladány–Biharkeresztes–Nagy-
várad vasútvonalon helyezkedik el.
Közúton a 42-es fôút Földesnél elága-
zó mellékútján érhetô el. Autóbusz-
közlekedését a 17 kilométerre lévô
Berettyóújfaluból irányítják.
Vasútállomása révén bizonyos fon-
tosságra tett szert a régióban: Sáp bo-
nyolítja le Földes, Bihardancsháza és
Bihartorda vasúti forgalmát is. Mûem-
lék állomásépületét (Vasút u. 45.) a
faluba nem vonattal érkezôknek is ér-
demes megtekinteniük.
BÁRÁND
Irányítószám: 4161, népesség: 3050 fô
A Budapest–Biharkeresztes vasútvo-
nalon Püspökladány után az elsô állo-
más Báránd. A településen halad át a
42-es fôút, amely Budapestet köti
össze az ártándi határátkelôvel. A köz-
séget sûrû autóbuszjárat érinti, elsô-
sorban Püspökladánnyal és Földessel
kitûnô az összeköttetés. Két fô útvo-
nala, a 42-es országos fôút és a 4801-
es összekötô út a település közép-
pontjában egymást keresztezve nagy
teret alkot – itt található a két temp-
lom, a piactér és több közintézmény.
A vidéket a régészek megállapítása
szerint különbözô népek régtôl fogva
benépesítették. Elsô említése egy kel-
tezetlen, de IV. László (1272–1290) ko-
rából származó oklevélben történik.
Sokáig a váradi püspökség volt a bir-
tokosa, Szolnok 1552-es eleste után
kénytelen behódolni a töröknek. A
következô évtizedekben többször le-
égett, 1703 és 1707 között a rácok dúl-
A települést egy 1264-bôl származó Bethlen Gábor
okirat említi elôször. A XIV–XV. szá- felülvizsgálta a nemesi
zadban a sápi és földesi Nagy csalá- kiváltságokat igazoló
dok faluja, késôbb a határ nagyobb okmányokat,
része kisnemeseké volt. A XIX. század és megerôsítette ôket.
végén, már Bihar megyei státusban, A XVII. és XVIII.
(korábban Szabolcs vármegye) a vas- században Szabolcs
útépítésnek köszönhetôen a környe- vármegye
zô településekhez képest Sáp elônyös jegyzôkönyvei
helyzetbe jutott, ezt azonban késôbb bizonyítják, hogy
elveszítette. Sáp lakói nemesi
A községben idegenforgalmi érdek- kiváltságokkal éltek.
lôdésre tarthat számot az állomásépü- Hajdan a templom
leten kívül az 1892-ben épült reformá- körül erôd, a községen
tus templom. kívül pedig vár állott,
A község minden év májusában amelynek épen maradt
megrendezi a motoros találkozót , tégláit beépítették
amelynek egyre nagyobb a látogatott- az állomásépületbe.
sága.
ták fel. Újranépesedése után ismét a
nagyváradi püspökség tulajdonába Mivel Báránd a Sárrét
került. A két világháborúban a közsé- nyugati szélén,
get – lévén fôútvonalon – sok meg- a Hajdúsággal
próbáltatás érte. Noha Báránd évszá- és a Kunsággal
zadok óta Bihar megyéhez tartozott, érintkezve helyezkedik
Várad közelsége ellenére a korán re- el, lakói közül sokan
formátus hitre tért községben Debre- a vasútnál szolgáltak,
cen hatása jobban érvényesült, miután számottevô fuvaros-
papjait, tanítóit a Református Kollégi- réteg is kialakult –
umból kapta. A napjainkban 3000 lel- a különféle hatások
ket számláló település már a múlt szá- következtében Báránd
zadban 4000 fôt meghaladó népessé- hamarabb kezdett
gével a nagyközségek sorába emelke- polgárosulni, mint
dett, egy idôben a Nagysárrét legna- Sárrét bármelyik
gyobb települése volt. községe.
A falu közepén, egymás közelében Ez megmutatkozott
álló két templom érdemel különös fi- a lakók viseletében,
gyelmet a látogatótól. A református szokásaiban, zenei
1612-ben épült, Mária Terézia uralko- ízlésében, sôt
dása alatt megnagyobbították. A gyü- vallásában is.
lekezet gazdag múltját bizonyítja, A sárréti régió legtöbb
hogy az eklézsia birtokában több igen községében csak
régi egyházi edény van. Bárándon református templom
1744-ben állították vissza az ôsi római van, Báránd ez alól
katolikus plébániát, gróf Csáky Miklós is kivétel.
151
 A SÁRRÉT

Földes a XIX. században nagyváradi püspök kezdeményezésé- Nepomuki Szent János-szobrot,

egyenletesen fejlôdött, re templomát 1747–52 között emel- amely szintén barokk alkotás, továb-
de a térségben ték, majd Schlauch Lôrinc püspök bá a Kossuth-szobrot és a második vi-
kiemelkedô szerepet 1892-ben megnagyobbíttatta. lágháborús emlékmûvet. A község-
nem játszott. Mindkét templom barokk stílusban ben a helyi építészeti stílushoz illesz-
Erre csak a második épült, ami ritkaságszámba megy nem- kedô vendégház léte jelzi, hogy kellô
világháború után került csak a Sárréten, de az Alföldön is. A beruházás és propaganda mellett len-
sor, amikor híres fôtéren szemlélheti meg a látogató a ne jövôje a falusi turizmusnak.
termelôszövetkezete,
a Rákóczi, iparszerû
termelést kezdett FÖLDES mat. A Debrecen–Hajdúszovát–Föl-
folytatni. Irányítószám: 4177, népesség: 4750 des járaton kívül berettyóújfalui indí-
Ezek a rendszerek tású autóbuszok is részt vesznek az
ma is megvannak. Nagyközség a Hajdúság szélén, a bi- utasforgalomban. Az autóbusz-állo-
A rendszerváltozás óta hari Sárrét határán. Demográfiai érde- más a nagyközség egyik központi he-
a fejlôdés töretlen, bár kesség, hogy 1949-ben lakossága lyén, a postával szemben található.
nem dinamikus, 5889 fô volt, ám a 1960-as évektôl Történelme során a település Sza-
erôsödik apadni kezdett, egészen az 1990-es bolcs, majd Hajdú vármegyéhez tarto-
a magángazdaság, évekig. Csak közúton közelíthetô zott. Szabolcshoz nem fûzôdnek kel-
növekszik a vállalkozói meg, vasútállomása nincs. Püspökla- lemes emlékek, mert a vármegye so-
kedv, de még nem dány (Báránd) felôl, a község délnyu- káig nem akarta elismerni a község
domináns. gati határát érintve halad el a 42-es fô- kuriális nemesi elôjogát. 1779. április
Ennek ellenére Földes út, amelynek következô állomása Be- 14-én fejezôdött be a 15 évig tartó per,
az elmúlt tíz évben rettyóújfalu. Tetétlen, Hajdúszovát, amelynek koronájaként a községnek
körzeti központi Derecske felôl, délrôl pedig Sáp irá- végre igazságot szolgáltattak – ennek
szerepre tett szert. nyából is vezetnek be forgalmas mel- emlékére április 14-e ünnepnap a te-
Infrastruktúrája lékutak, amelyeken sûrû autóbuszjá- lepülésen. A község elsô okleveles
modernizálódott, mert ratok bonyolítják le a személyforgal- említése a Váradi Regestrumban for-
a lakosság számára nem dul elô. Középkori templomát Szent
újdonság a személyes István tiszteletére emelték, ezt oklevél
teherviselés vállalása, 1483-ban említi. A község sokáig a
már annak idején – Földesi család és a földesi illetôségû
képletesen szólva – Nagy család faluja. 1465-ben Mátyás
a mozit is téglánként király helyi nagybirtokosoknak ado-
hordták össze, s a törpe mányozta. A XVI. században a török-
vízmûvet is lakossági nek adózik. 1560-ban Szejdi pasa
hozzájárulásból építették. részben elpusztította a községet,
amely a század végén Szapolyai János
jóvoltából több kiváltságot élvezett.
A XVII. század végi és XVIII. század
eleji szabolcsi oklevelek szerint Föl-
des lakossága kuriális (egytelkes, job-
bágytalan) nemesi kiváltságokat élve-
zett.
Az elsô világháborús A község számos nevezetességgel
emlékmû a református büszkélkedhet. Elsô helyen a 900 hek-
templom elôtt táros szabadidôközpontot és a fürdôt

152
A SÁRRÉT
kell említenünk. Motel és panzió is ta-
lálható a községben. Nevezetes épü-
let a polgármesteri hivatal és a kívül-
belül impozáns méretû református
templom is.
Földes beírta nevét a magyar mûve-
lôdés történetébe azáltal, hogy több
híres szülötte és lakója volt, a helyiek
szerint eddig a magyar kultúra 60 jeles
személye kötôdött a településhez.
Csak a legkiemelkedôbbeket említ-
jük: a XIX. századból például a Ma-
gyar Tudós Társaság létéért harcoló
Balásházy Jánost (eemléktábla a terme-
lôszövetkezeti székház falán, a róla
elnevezett Kertmúzeum: Gúnárkert, a
42-es fôút mellett); a XX. századból a
tragikus sorsú Csáth Géza írót és ze-
nekritikust, Karácsony Sándort, a ne-
ves filozófust és pedagógust, aki itt
már a húszas években parasztgimná-
ziumot létesített (állandó emlékkiállí-
tás Karácsony Sándor tér 6., tel.: 54/
464-008). Nem véletlen, hogy a nevét
viselô országos hatókörû mûvelôdési
társaságnak Földes a székhelye. Olim-
pikonokat is nevelt a község a birkó-
TETÉTLEN
Irányítószám: 4184, népesség: 1500 fô
A település a Báránd, Kaba, Hajdú-
szovát, Földes által határolt területen
fekszik, keleti határát metszi a Keleti-
fôcsatorna. Vasútja nincs, a legköze-
lebbi vasútállomás 7 kilométerre,
Kabán érhetô el. Közúton Kaba és
Földes felôl közelíthetô meg, a kör-
nyezô településekkel szilárd burkola-
tú utak kötik össze. A szomszédos
községekbe helyközi autóbuszjáratok
visznek.
A község egyetlen történelmi kor-
szakban sem játszott kiemelkedô sze-
repet, jobbágyfalu volt, majd cselédek
és kisbirokosok lakták. Birtokosai kö-
zó Pércsi József és Gál Henrik szemé- A környékbeliek
lyében. Birizdó Gabriella festômûvész kedvelt pihenôhelye
tûzzománcképeit egyre nagyobb fi- a fürdô
gyelem övezi. Antos Mária személyé-
ben pedig egy csuhébaba-készítô né-
pi iparmûvészt tisztelhetünk.
A községben évente visszatérô ren-
dezvény Földes napja április 14-én, és
a szüreti felvonulás szeptember utol-
só szombatján. Földesen harminc éve
tört fel 1344 méteres
mélységbôl
zött volt a Debreczeni család, Laza- a 64 Celsius-fokos,
revics István rác despota, a Földesi, bô hozamú, sóban
Dancsházi, Bajoni családok. Többször gazdag termálvíz,
elpusztult, 1775-ben népesítette be amely gyógyászati
Bónis Ferenc földesúr. 1815-ben a szempontból kiváló
Zichy grófok egyik ágának tulajdoná- tulajdonságú.
ba került, akik felpezsdítették a falut. A központ
Hatvanholdas parkot alakítottak ki, a fürdôzésen túl
felújították a kastélyt és a csillagvizs- számos szabadidôs
gálónak is helyet adó kápolnát. A csa- és sportlehetôséget
lád híressége volt Zichy Géza, a félka- is kínál.
rú zongoramûvész, Liszt Ferenc tanít- A strandhoz
ványa, aki 1884 ôszén mesterét csak- a századelô hangulatát
nem 3 hétig vendégül látta. Elutazása ébresztô kabinsor
elôtti napon Liszt Ferenc hangver- is tartozik,
senyt adott, amelyre meghívták a kör- de komfortos
nyezô úri családokat. Liszt Ferenc ott- faházakban is kínálnak
tartózkodásának 100. évfordulójára itt szálláslehetôséget.
153
 A SÁRRÉT

Az 1802-ben a ifj. Bartók Béla jelenlétében emlék-

földbirtokos költségén táblát avattak. Ma is látható az ún.
épült református Liszt ház, mely az egykori parkban
templom állt, közel a kastélyhoz, egy kis völgy
által elválasztva, mely egykor halastó
volt. (Kossuth u. 65). A Zichy-birtokot
az örökös megromlott anyagi helyze-
te miatt 1930-ban parcellázták, egy ré-
szét a kastéllyal együtt Lilian Harvey
filmszínésznô vette meg. A fogyókú-
rareklám-filmcsillag egészen a har-
mincas évek végéig élt ott, állandó té-
mát adva a debreceni és fôvárosi la-
poknak. Tetétlen 1991-ben nyerte
vissza önállóságát, közigazgatásilag
ugyanis csaknem húsz éven át
Kabához tartozott, gazdaságilag Nád-
udvarhoz és Ladányhoz kötôdött.
A kastélyon és parkon kívül érde-
kes látnivaló a református templom,
amely 1802-ben épült fel, mégpedig
néhai Komáromi Imréné Bónis Judit
földbirtokos költségén.

KABA szonylag épen maradt templomáról

Irányítószám: 4183, népesség: 6700 fô Kabaegyháza néven ismerték. A XIV.
században évtizedekig Literáti Mihály
Földrajzi helyzete rendkívül kedvezô: tárnokmester tulajdona, a következô
a 4-es fôút, illetve a Budapest–Záhony században fôleg a Szepesi családé.
vasútvonal mentén fekszik. Többek
között ennek, s a környék kiváló mi-
nôségû földjeinek köszönheti, hogy
cukorgyárat telepítettek területére. A
sûrû, villamosított vonatjáratok közül
csak az InterCityk nem állnak meg ál-
lomásán, amely elég távol esik a
nagyközség központjától, de az érke-
zô fontosabb vonatok utasait helyi au-
tóbusz szállítja a központba. Naponta
tucatnyi vonatpár érinti. Távolsági au-
tóbuszforgalma is jelentôs minden
irányban.
Kabát elsônek a Váradi Regestrum
említi 1213-ban, templomáról egy
1355-ös okiratból értesülünk. A tatár-
járáskor a falu elnéptelenedett, de vi-

154
A SÁRRÉT

1549-ben már fizette a töröknek az anyagot találtak. A község elöljáró-

adót, a szolnoki szandzsák 95 telepü- sága a meteoritot a debreceni Refor-
lése között az adó nagysága szerint a mátus Kollégiumnak adományozta, s
17. volt, vagyis jelentôs település le- az intézmény késôbb lehetôvé tette,
hetett. A század végén Bocskai István hogy más országok tudósai is anali-
kereki várának tartozéka, de nagy zálják az égi ajándékot.
pusztulás érte. 1608 késô ôszén Kabán érdemes megnézni az eme-
Báthori Gábor jóváhagyásával tele- letes községházát, a régi református
pültek át a kállói hajdúk a pusztabir- és az új katolikus templomot, s meg-
tok Kabára. Nemesi kiváltságaikat a éri ellátogatni a nagyközség központ-
fejedelem 1613-ban megerôsítette, jában lévô termálfürdôbe, amelynek
mert nem támogatták Nagy András vize összetételénél fogva különösen
hajdúgenerálist, aki a fejedelem ellen reumatikus betegségek gyógyítására
fordult, s ezért életével fizetett. 1660- alkalmas. A templomkertben a millen-
ban Szejdi Ahmed budai pasa serege nium évében avatták fel István király
felégette a települést, az elfogott férfi- mellszobrát, Gyôrfi Lajos alkotását. A református templom
akat megölette. A század végén Esz-
terházy Pál nádor zálogba, majd ado-
mányként kapta a falut, s nem ismer-
te el a hajdúkiváltságokat. 1702-ben
kezdték vezetni az akkor már mezô-
város jegyzôkönyvét, a Kabai Kóde-
xet, amelybôl tudható, hogy 1707-ben
a Rákóczi-szabadságharcban küzdô
kabaikat a rácok támadták meg, és el-
pusztították a falut. Kaba csak a szá-
zad végére népesült be ismét. Fontos
szerepet játszott az 1848–49-es sza-
badságharcban, mint önkénteseket és
élelmiszert adó település. Kaba polgá-
ri fejlôdése az 1865-ös úrbéri egyez-
ség után lendületesen indult, s az elsô
világháborúig tartott. 1871-ben mezô-
városi rangot kapott, amelyet 1886-ig
viselt. A két világháború között több
kisebb ipari üzem is létesült. A máso-
dik világháború idején a község heves
német–szovjet páncélos csaták szín-
helye volt. A település 1981 óta nagy-
község. Noha a cukorgyár nagyüzem-
nek mondható, s rajta kívül több ki-
sebb üzem és vállalkozás mûködik, a
nagyközségben a mezôgazdasági ter-
melés a domináns.
Kaba elsôsorban arról nevezetes,
hogy határában 1857-ben meteorkô
hullott, amelyben az elemzôk szerves

155
A Ber ettyó
és a Körös vidéke
MAGYARHOMOROG NAGYKEREKI VÁNCSOD
MEZÔPETERD TOLD
KÖRÖSSZEGAPÁTI HENCIDA
CSÖKMÔ BERETTYÓÚJFALU
Hajdú-Bihar megye déli, Békés me-
gyével határos része alkotja ezt a régi-
ót, amely kelet felé a magyar–román
határig terjed, északon a mélyen le-
nyúló nyírségi területekig tart, észak-
északnyugaton a Hajdúsággal érintke-
zik, nyugatról pedig a Sárrét határolja.
Ez utóbbi csak a jelenkori területi be-
sorolás szerint igaz, hiszen a Sárrét
vízrajzi értelemben valamikor szoros
összeköttetésben állt a Berettyó vidé-
kével; folyómedrekkel, vízfolyások-
kal sûrûn behálózott táj volt ez. A Sár-
rét mocsarait, lapályait a Berettyó táp-
lálta, csak az 1800-as évek utolsó har-
madában befejezett vízszabályozás
választotta le a folyó vízgyûjtô terüle-
156
tét a mai Sárréttôl. A térség alacsony
fekvésû, nagyrészt lösziszappal borí-
tott hordalékkúpon a Berettyó és a
Körösök által formált sík vidék. Éghaj-
lata kontinentális jellegû, az évi kö-
zéphômérséklet valamivel meghalad-
ja a 10 Celsius-fokot, a csapadék-
mennyiség megközelíti a 600 millimé-
tert – ezzel a megye legkevésbé szá-
raz területeihez tartozik.
Három várost találunk ezen a vidé-
ken: a vitathatatlan központ, Berety-
tyóújfalu 1979-tôl viseli e rangot,
Biharkeresztes 1989-tôl, Derecske pe-
dig 1991-tôl város. Ezek az évszámok
önmagukban is jelzik a térség sajátos,
sok szempontból hátrányos, a fejlô-
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE

dést akadályozó helyzetét. Valamikor javuló kapcsolatok révén a jövôben

a történelmi Magyarország Bihar vár- hozhat a jelenleginél meghatározóbb
megyéjéhez tartozott ez a terület, a vi- kereskedelmi, gazdasági elônyöket is.
dék ezer szállal kötôdött a székhely- A másik város, Derecske nagyjából
hez, Nagyváradhoz. A trianoni szerzô- félúton fekszik Debrecen és Berety-
dés egy csapásra elvágta ezeket a kö- tyóújfalu között, s nemcsak a megye-
telékeket, Magyarországon hagyva a székhely, de a szintén nagy múltú
vármegye töredékét, természetes köz- Hajdúszoboszló közelsége is komoly A Bakonszeg melletti
pontok, önálló kereskedelmi, gazda- erôpróbát jelent az önálló regionális Remete-tó a környék
sági erôforrások nélkül. Kényszerû- szerep megteremtésében. kedvelt kirándulóhelye
ségbôl lett tehát Csonka-Bihar várme-
gye székhelye Berettyóújfalu, amely
gyors fejlôdésnek indult az 1920-as,
1930-as években. Ám a ma létezô me-
gyék 1950-es megszervezése, Hajdú-
Bihar megye létrehozása véget vetett
ennek a szerepnek. Újfalu ugyan to-
vábbra is régióközpontként funkcio-
nált, középfokú oktatási intézményei
a környékbeli településrôl is fogadták
a tanulókat, kórháza révén az egész-
ségügyi ellátásban is kiemelkedô je-
lentôségre tett szert, ám gazdasági
szerepe továbbra sem volt meghatá-
rozó. A hetvenes évek mesterséges
iparosítása ide is hozott ugyan né-
hány üzemet, ami alighanem hozzájá-
rult a városi cím elnyeréséhez, a dön-
tô fordulathoz azonban kevésnek bi-
zonyult. Ráadásul a vidék mezôgaz-
dasági adottságai is kedvezôtlenek, a
talaj termôképessége meg sem közelí-
ti például a Hajdúság lösztakarójáét.
A két újabb város (Biharkeresztes
és Derecske) egyelôre inkább saját
városi jellegének megerôsítésében
igyekszik a helyi lakosság számára is
érzékelhetô eredményeket elérni, ke-
vésbé meghatározó a regionális szere-
pük. A magyar–román határ közelé-
ben Biharkeresztes fontos átkelôhely
(vasútállomása határállomásnak szá-
mít; a közúti határátkelô néhány kilo-
méterre innen, Ártándon van ugyan,
de valójában Biharkeresztes a határ
elôtti utolsó jelentôs település), ami a
két ország közötti kiegyensúlyozott,

157

Népi mûemlék A térség viszonylag sûrû, aprófalvas
vert falú zsellérház településhálózattal rendelkezik – leg-
Szentpéterszegen alábbis a megye egészéhez, más terü-
leteihez képest. Aprófalvakon itt az
ezer fô alatti községeket értjük (szem-
ben Borsod-Abaúj-Zemplén vagy Ba-
ranya két-háromszáz lelkes, vagy még
annál is csekélyebb lakosságú apró-
falvaival), és persze a „sûrû” telepü-
léshálózat is csak viszonylagos: Haj-
dú-Biharban átlagosan mindössze 1,3
település jut 100 négyzetkilométerre,
ami – Békéssel együtt – messze a leg-
alacsonyabb az országban.
A régió közlekedési kapcsolatai
meglehetôsen jók. Észak–déli irány-
ban a 47-es, nyugat–keleti irányban
pedig a 42-es fôút szeli át, éppen Be-
rettyóújfalunál keresztezve egymást.
A 42-es úttal párhuzamosan halad a
Budapest–Záhony fôvonalról Püs-
pökladánynál leágazó nemzetközi
vasútvonal, amely Berettyóújfalu és
Biharkeresztes érintésével Nagyvá-
radnál köti össze az országot Romá-
niával. Hozzá kell tenni, hogy mind a
közúton, mind a vasúton inkább át-
158
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE
menô, és sokkal kevésbé célforgalom
zajlik; hosszabb távon mégis segíthet
a térség gazdasági felzárkózásában –
különösen, ha majdan sor kerülhet
a fôutak korszerûsítésére, esetleg
gyorsforgalmi utakká való bôvítésére.
A régió belsô úthálózata ugyancsak
megfelelônek mondható, bár itt a bur-
kolatok állapota sok kívánnivalót
hagy maga után. Turisztikai szem-
pontból viszont kedvezônek mond-
ható, hogy a sík területeken vezetô,
csekély forgalmú mellékutak kiválóan
alkalmasak kerékpártúrák szervezé-
sére, lebonyolítására.
A gazdasági elmaradottság mellett
(vagy annak ellenére) jelentôs kultúr-
történeti hagyományokat ápolhat Bi-
har. Legelsôként említendô a „bihari
remete”, Bessenyei György munkás-
sága, aki 1785-ben pusztakovácsi (ma
Bakonszeg) birtokára vonult vissza, s
1811-ben bekövetkezett haláláig itt ír-
ta mûveit. Ehhez a térséghez kötôdik
a két világháború között a népi írók-
nak fórumot adó Kelet Népe folyóirat,
amelyet Berettyóújfaluban adtak ki, s
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE

szerzôje, szerkesztôje volt mások mel-

lett a tágabb vidék két híres szülötte, a
balmazújvárosi Veres Péter és a
biharugrai Szabó Pál. Említhetjük még
az országosan talán kevésbé ismert
Nadányi Zoltánt is, aki az 1955-ben
bekövetkezett haláláig mûvelt finom
szerelmi lírájával kiérdemelte a „biha-
ri trubadúr” címet.
A térség látnivalóinak feltérképezé-
sét Berettyóújfaluban kezdjük, ahol
az 1200-as évekbôl ránk maradt
herpályi csonka torony az egyik kü-
lönleges látnivaló, de nem mulasztjuk
el a református templom Liszt-orgo-
nájának megtekintését sem. Innen
délre indulunk, Bakonszegen a Bes-
senyei-kúriánál tiszteleghetünk a test-
ôrköltô emlékének, Zsákán megál-
lunk a Rhédey-kastélynál, Furtán
megcsodáljuk a messze földön híres
hímzés gyönyörû darabjait. Bejárjuk
majd a Körösök vidékét, a határ men-
ti településeket, Nagykerekiben meg-
nézzük a Bocskai-várkastélyt, majd a
régió északi felének falvain keresztül
jutunk el Derecskére. Minden telepü-
lésen akad egy-egy látnivaló: egy
szép templom, egy népi építészeti je-
gyeket ôrzô épület, vagy egy tájház,
ahol a helyi néprajzi, népmûvészeti
hagyományokkal ismerkedhetünk
meg – érdemes tehát újra meg újra
megállni, netán néhány kilométeres kitûnô vadászterület, a horgászok pe- Ha innen, a herpályi
kitérôt is tenni Bihar értékeinek ked- dig számtalan helyen remélhetnek templomromtól,
véért. maguknak zsákmányt. Kellemes, pi- a környezetébôl
Szép élményeket gyûjthetnek ma- hentetô órákat tölthetünk a berettyó- valamelyest
guknak ezen a vidéken a természet újfalui strandon, vagy éppen a Bakon- kiemelkedô
szerelmesei is: csak példaként említ- szeg melletti Remete-tónál, amely magaslatról
jük itt a Nagykereki és Bojt között 77 mind kedveltebb célpontja a szabad- körbenézünk,
hektáron elterülô, védett Nagy-rétet, vízi fürdôzés kedvelôinek. még ma is láthatjuk,
amelynek értékes madárvilágából ki- Mindent egybevetve tehát: ha Bihar merre kanyarogtak
emelendô a Tiszántúlon csak ritkán nem is tartozik az ország felkapott, a sárréti vizek
elôforduló tücsökmadár, de fészkel itt népszerû üdülô- és kirándulóhelyei a folyószabályozás
barna rétihéja, törpegém, bölömbika, közé, itt az ideje, hogy felfedezzük elôtt
sárga billegetô, nádi sármány és éne- magunknak ezt a sok kellemes meg-
kes nádiposzáta is. Hencida környéke lepetést tartogató vidéket.

159

BERETTYÓÚJFALU
Irányítószám: 4100, népesség: 16 700 fô
A bihari régió természetes központja
Debrecentôl 35, a magyar–román ha-
tártól 25 kilométerre, a 42-es és a 47-
es fôútvonalak találkozásánál fekszik,
Püspökladány felôl vasúton is megkö-
zelíthetô. A szomszédos megyék
székhelyeirôl, nagyvárosaiból rend-
szeres autóbuszjáratok érkeznek a vá-
ros központjában lévô buszpályaud-
varra.
Berettyóújfalu a megye ötödik leg-
népesebb városa. Központi szerepét
jelzi, hogy alap- és középfokú oktatá-
si intézményeiben közel négyezer di-
ák tanul, s itt mûködik a környék
egészségügyi ellátását szolgáló, hét-
Díszkút a száz ágyas területi kórház is. A városi-
városközpontban as fejlôdést mutatja a kilencvenes
160
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE
években megépült uszoda és sport-
csarnok is.
A Berettyó és az Ér szövevényes
vízhálózatával borított vidék szárazu-
latain már az újkôkor végén fejlett
mezôgazdasági kultúrát honosított
meg a megtelepedett lakosság. A hon-
foglalás után Berettyóújfalu mai he-
lyén és határában 14–15 falu alakult
ki, Herpály központtal. A települések
elsô írásos említése a XIII. században
történik a Váradi Regestrumban. Be-
rettyószentmárton vám- és pénz-
szedôhely, Mátyás király 1481-ben vá-
sártartási jogot adományoz a telepü-
lésnek. Berettyóújfalu 1608. május 23-
án Báthori Gábor fejedelemtôl nyer
hajdúkiváltságot, de ezt a privilégiu-
mát elveszíti a század végére. A XIX.
század közepén elkezdôdik a Berety-
tyó szabályozása, jelentôsen megvál-
tozik a táj arculata: megszûnik a régi
„vízi világ”, lassan visszahúzódik a
mocsár, a sárrét. 1858-ban átadják a
Püspökladány–Nagyvárad vasútvona-
lat, ez további lendületet ad a gazda-
ság fejlôdésének. Az elsô világhábo-
rút követôen Berettyóújfalu lesz
Csonka-Bihar vármegye székhelye.
Faluváros, ahogy a helyi irodalmi élet
kiemelkedô alakja, Nadányi Zoltán
költô nevezi. „Ez a falu várost evett”:
új megyeháza, polgári iskola, kórház,
leventeház, tisztviselôtelep épül az
1920-as években. 1950-ben, Hajdú-
Bihar megye létrejöttével a település
elveszíti korábbi rangját, de az ötve-
nes évek végétôl több ipari üzem is
települ Berettyóújfaluba. 1979-ben is-
mét városi rangot kap, ami tovább
erôsíti meghatározó szerepét a bihari
térségben.
Mielôtt Berettyóújfalu központjá-
ban tennénk egy sétát, a 42-es és a 47-
es fôút keresztezôdésétôl nem messze
felkeressük a herpályi templomro -
mot, amelyet a 42-es úton Biharke-
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE
resztes felé indulva, majd balra leka-
nyarodva érünk el. A kutatások sze-
rint ez a – hosszú ideig önálló – tele-
pülésrész egyházas hely volt, ahol a
XII. században monostor épült. A két-
tornyú, monumentális építmény a
századok során szinte teljesen elpusz-
tult. A déli tornyot, amely 1854 óta
magányosan mered az égre, Csonka-
toronynak nevezték el a helybéliek.
Az 1970-es, 1980-as évek régészeti fel-
tárásai során részben sikerült rekonst-
ruálni az alapokat, ezek a toronnyal
együtt ma is megtekinthetôk.
Berettyóújfalu központja a Kálvin
tér, ahol a millennium évében újraállí-
tották az országzászlót, amelynek ta-
lapzatán olvashatjuk a bihari lokálpat-
rióták kedvenc Nadányi-idézetét: „Él
Bihar! Élteti szent hite!” A tér köze-
pén, a régi községháza épülete elôtt
áll Kurucz Imre szobrászmûvész alko-
tása, a második világháborús emlék-
mû. Az egykori községháza épületé-
nek elsô emeletén kap helyet (a ter-
vek szerint 2001-tôl) az 1974 óta mû-
ködô Bihari Múzeum gazdag helytör-
téneti gyûjteménye, amely e kötet írá-
sakor elhelyezési gondok miatt sajnos
nem látogatható.
A park dísze az emléktáblával jelölt
két „olimpiai tölgy”. Az idôsebbet a
háromszoros olimpiai bajnok kardví-
vó Kabos Endre ültette 1936-ban, a
fiatalabbat pedig az ugyancsak be-
rettyóújfalui kötôdésû Bujdosó Imre,
aki az 1988-as szöuli olimpián arany-
érmet nyert kardcsapat tagjaként lé-
pett nagy elôdje méltó örökébe.
A Kálvin teret átszelô 47-es fôút túl-
só oldalán magasodik a mûemlék re-
formátus templom, falánál a Hôsök
emlékmûve. Ezen a helyen évszá-
zadok óta templom állt. Mária Terézia
ajándékozta a berettyóújfalui gyüle-
kezetnek azt a paticsfalú épületet,
amely 1816-ban leégett. Helyére
1817-ben késô barokk stílusban épí- A Liszt-orgona
tettek kôtemplomot, a puritán belsô
tér közepén copf stílusú szószékkel,
úrasztalával. A torony külsô falán, a
bejárat mellett Liszt Ferenc portré-
dombormûves emléktáblája hirdeti,
hogy a templomban, a fôbejárattal
szemben látható orgona – legalábbis
részben – egykor Liszt Ferenc féltett
hangszere volt. A templom elsô orgo-
náját 1840-ben építették, majd
1935–36-ban bôvítették, átépítették.
A Kálvin térrôl a Kossuth utcán (ami
egyébként a 47-es fôút városon belüli Liszt Ferenc 1882
szakasza) Debrecen irányába indu- és 1886 között
lunk, s a 6. szám alatt érjük el a régi a Zeneakadémián
vármegyeházát. Az épületet az 1920- játszott azon
as években emelték, amikor Berettyó- a hangszeren, amelyet
újfalu volt a Trianon után kialakult 1907-ben szétszedtek
Csonka-Bihar vármegye székhelye. Az és a debreceni
1950-es évektôl a járási központnak városi zenedének
adott otthont, majd a járások megszû- ajándékoztak.
nése után különbözô közintézménye- Ott azonban nem
ket helyeztek itt el. A bejárat mellett tudták felállítani,
emléktábla adja tudtunkra, hogy 1926- 1935-ben megvásárolta
tól vármegyei fôlevéltárosként itt dol- a berettyóújfalui
gozott Nadányi Zoltán költô. református egyház,
Továbbhaladva a Kossuth utcán, és az alkatrészeket
elôbb az 1905-ben épült katolikus beépítették
templomot, majd a bíróság épületét a református templom
hagyjuk el, hogy aztán a gimnázium orgonájába.
161

A református templom
a fôtér parkja felôl
elôtt megtekintsük a névadó Arany Já-
nos szobrát, Kiss István alkotását. In-
nen az út túloldalán térünk vissza a fô-
térre, de közben érdemes egy pillanat-
ra (gyerekek társaságában akár hosz-
szabb idôre is) megállni a Bessenyei
lakótelep játszóterénél, amelynek fá-
ból készült díszei, játszóeszközei ifj.
Szabó István szobrász és Szabó Már-
A város rendszeresen ton építész keze munkáját dicsérik.
visszatérô rendezvényei A Kálvin tér közelében találunk két
közül leglátogatottabb épületet, amelyek személyes vonatko-
az augusztusi, zásaik miatt érdekesek. A Szent István
Szent István-napi téren álló mozi az államosítás elôtt
program, az esti Makk Károly, a neves filmrendezô
tûzijátékot több ezren édesapjáé volt; a Dózsa György út (ez
csodálják meg. a 47-es fôút várost átszelô szakaszá-
De sok érdeklôdôt vonz nak a Kálvin tértôl Békéscsaba felé in-
tavasszal a Bihari duló része) 11. sz. alatti épület pedig
Népmûvészeti Kiállítás az egykori Konrád vaskereskedés –
és Vásár, ôsszel pedig Konrád György több regényében is
a versenyautó-kiállítás megírta a városhoz fûzôdô élményeit.
és ralibemutató. Innen nem messze, a 17–19. szám
A Bihari Népmûvészeti alatt, a városházán nézzük meg Gom-
Egyesület alkotóházában bos Ferenc fotómûvész Berettyóújfalui
(Tavasz körút 10.) pillanatok címû állandó kiállítását.
a városban és a bihari Nyitva: hivatali idôben, hétfôtôl pénte-
régióban élô kig 9–16 óra között Tel.: 54/500-030
népmûvészek munkáit A házasságkötô termet Bodnár Esz-
láthatjuk. ter iparmûvész goblenjei, a nagyter-
162
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE
met L. Ritók Nóra grafikái díszítik. A
városházával szemközti parkon átsé-
tálva a piacra érünk, ahol különösen a
nagypiaci napokon, csütörtökön és
szombaton válogathatunk kedvünkre
a különféle portékák között. A piac
túloldalán Kurucz Imre szobrászmû-
vész Napbanézô címû alkotása mö-
gött tûnik elô a Városi Strandfürdô és
Uszoda bejárata. A strand meleg vizé-
nek gyógyító hatását nemcsak a ta-
pasztalat, de a hivatalos mérések is
igazolják, az uszoda és a szauna télen
és nyáron egyaránt várja vendégeit. A
strand és a csónakázótó között elha-
ladva jutunk ki a fôtérre visszavezetô
Bajcsy-Zsilinszky útra, amelynek sar-
kán áll a Nadányi Zoltán Mûvelôdési
Központ Kós Károly-stílusú épülete.
Az egykori leventeház évtizedek óta
közmûvelôdési célokat szolgál, a
szervezôk minden hónapban nívós
kiállításokkal lepik meg a képzômû-
vészet kedvelôit.
A Kálvin tértôl kissé távolabb, a Dó-
zsa György út és a vasútállomáshoz
vezetô Ady Endre utca találkozásánál
2000-ben az önkormányzat újra felál-
líttatta az 1950-ben lerombolt Ezred-
évi emlékmûvet, amelyet hangulatos
park övez. Az esti megvilágításban
még monumentálisabbnak tûnik a
több mint hét méter magas talapzaton
álló turulmadár.
Berettyóújfalu idegenforgalmi inf-
rastruktúrája alkalmas arra, hogy
hosszabb idôt töltsünk a városban.
Kellemes kirándulásokra indulhatunk
innen a környék nevezetességeihez,
vagy éppen a mind kedveltebb fürdô-
helyekre. Akár kerékpárral is fel-
kereshetô a bakonszegi Remete-tó
(10 m), a földesi strand (27 km), a Ke-
leti-fôcsatorna (10 km), de a bátrab-
bak átrándulhatnak a szomszédos Bé-
kés megyébe, a füzesgyarmati strand-
ra (40 km) is.
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE
BAKONSZEG
Irányítószám: 4164, népesség: 1350 fô
A „bihari remete”, Bessenyei György
egykori lakóhelye, Bakonszeg a Be-
rettyó folyó partján, Berettyóújfalutól
hét kilométerre fekszik, de közúton
megközelíthetô Bihartorda és Zsáka
felôl is. Kevesen tudják, hogy a
Tiszalöknél induló Keleti-fôcsatorna
idáig hozza a Tisza vizét, hogy aztán a
Kék-Kálló közvetítésével elérje a Be-
rettyót.
A település melletti halmok már a
honfoglalás elôtt is lakottak voltak,
Bakonszeg neve azonban csak 1438-
ban bukkan fel elôször írott források-
ban. A falu határában található a Ká-
dár-domb: a hagyomány szerint itt
nyugszik Kádár vitéz, akinek kopo-
nyájába nyíl fúródott 1658-ban, az új-
falui malomgátnál a tatárokkal vívott
küzdelemben.
Újfalu felôl érkezve az elsô bal olda-
li mellékutca sarkán találjuk az 1787-
tôl haláláig itt élt Bessenyei György
(1747–1811) egykori házát, amelyet
1965-ben alakítottak emlékházzá. Ne
lepôdjünk meg, ha zárt kapuk fogad-
nak: a kulcsokat a Hunyadi utca 150.
szám alatt ôrzik, ott kérhetünk bebo-
csátást. Az emlékház kiállítása tabló-
kon mutatja be a híres író-filozófus
munkásságát. Bessenyei itt írta filozó-
fiai regényét, a Tarimenes utazását,
amely csak 1930-ban jelent meg
nyomtatásban. Az udvart Kurucz Imre
öreg Bessenyeit ábrázoló mellszobra
díszíti. A lakóháztól nem messze obe-
liszk magasodik a Berettyó-parton, a
„bihari remete” egykori nyughelyén –
a költô hamvait 1940-ben elszállították
innen, s Nyíregyházán helyezték örök
nyugalomba. A gránit síremléket Gyu-
lai Pál avatta fel 1885-ben.
A Bessenyei-ház közelében, a fôut-
cából (Hunyadi utca) jobbra nyílik a
Remete-tóhoz vezetô út. A Kék-Kálló A Bessenyei-kúria
és a Keleti-fôcsatorna találkozásánál a költô mellszobrával
mesterségesen kialakított kellemes ki-
rándulóhely szabadtéri strandja 1988
óta fogadja a látogatókat.
Tovább haladva a Hunyadi utcán, a
83. szám alatt találjuk a Nadányi–Mis-
kolczy-kkúriát. Az 1800 körül késô ba-
rokk stílusban emelt, majd eklektikus
elemekkel átalakított, mûemlék épü-
letben mûködô Awassi Rt. tárgyalóter-
mében elôzetes egyeztetés alapján
megtekinthetjük a juhtenyésztés és a
pásztorélet történetét bemutató kiállí-
tást. Az egykori kúria udvarán Lakatos
József sárvári mûvész Kostemetô címû A szobrászmûvész
kompozícióját láthatjuk. úgy láttatja
A fôutca és a Zsákai út keresztezô- a „bihari remetét”,
dése mellett kialakított parkban áll ahogy Nadányi Zoltán
Gyôrfi Lajos szobrászmûvész alkotá- (a neves irodalmár,
sa, a Nadányi Zoltánról készült relief. költô-mûfordító
Zsáka felé indulva a Berettyón egy új, az 1920-as években
1999-ben átadott, Nadányi Zoltánról volt a falu lakója) írta
elnevezett hídon vezet át az út. Innen híres versében:
zarándokolhatunk el a Kádár-domb- „Én nem a testôrt
hoz is, de erre helyi idegenvezetés tisztelem, / hanem
nélkül ne vállalkozzunk. A környezô azt aki hazatért, /
vizeken (Kék-Kálló, Berettyó, Keleti- otthagyva minden
fôcsatorna) kiváló alkalom nyílik a csatatért. / És állt
horgászásra. a parton dísztelen.”
163
 A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE

1959-tôl Varga Dánielné FURTA eszközeit, a kenyérsütéshez egykor hasz-

Juhász Erzsébet sajátítja Irányítószám: 4141, népesség: 1300 fô nálatos tárgyakat, a paraszti háztartás cse-
el a rajzolás-tervezés répedényeit, valamint egyéb szerszámo-
fortélyait a nagynénjétôl. Berettyóújfalutól 14 kilométerre, a 47- kat.
A helybéliek „Erzsike es fôút mentén érjük el a messze föl- Nyitva tartásról érdeklôdjünk a polgár-
nénije” 1973-tól népi dön híres hímzésérôl nevezetes köz- mesteri hivatalban, tel.: 54/441-005
iparmûvész, 1986-ban séget. Vasút nincs a közelben, de me- Az utcában álló református templom
elnyerte a Népmûvészet netrendszerû autóbuszjárattal több neoromán stílusú fehér tornya 37 mé-
Mestere címet, irányból is megközelíthetô. A falu lé- ter magas. A régi templomok helyén
1992-ben pedig „tradíció lekszáma a XIX. század egyes évei- 1815 és 1827 között építették a koráb-
védjegyet” kapott ben, majd a századfordulót követôen biaknál nagyobb újat, a torony 1872-
a furtai férfi népviselet egészen a 60-as évek derekáig meg- ben készült el. Az egyház hímzett úr-
tervezéséért. haladta a kétezret, de napjainkban la- asztali terítôjét 1825-ben Orbán
Elkészített egy teljes kóinak száma alig 1300. Furta neve György kurátor készíttette. Feltétlenül
legényviseletet: hímzett elôször az 1552. évi Bihar megyei ösz- érdemes elsétálni a „sorosi” faluré-
inget, bôgatyát, szeírásban fordul elô. A hányatott sor- szen emelkedô római katolikus temp-
hozzá legénykötôt sú falu a XVII. század közepén, a tö- lomhoz. A plébánia 1782-ben kezdte
és jegykendôt. rök-tatár dúlás nyomán elnéptelene- meg mûködését, és a templom is ek-
dik, de hamarosan ismét lakott hely. kor épült: gazdagon tagozott provin-
Furtai sétánkat célszerû a Petôfi ut- ciális barokk stílusú, de copf stílusele-
ca 1. szám alatt kezdeni, a polgármes- meket is tartalmaz. Klasszicista mel-
teri hivatalban. A nagyteremben állan- lékoltárát a XIX. század elsô felében
dó kiállításon tekinthetjük meg a hí- emelték. A felújított plébánia és a
ressé vált furtai hímzés legszebb da- templom mûemléki védelem alatt áll.
rabjait. Az itt élô emberek hagyo-
Falurészlet a református templommal
mányszeretetének köszönhetô, hogy
a XIX. század végére a fonás-szövés
körébôl kifejlôdik, majd általánossá
válik sajátos ornamentikájával, forma-
nyelvével a furtai hímzés. Kezdetben
szinte kizárólag vásznat, vagy lenféle
A helyi kulturális élet anyagot használnak, fehér pamuthím-
értékes színfoltja zéssel. Az elsô világháborút követôen
az 1964-ben megalakított jelenik meg a fehér alapon piros,
citerazenekar. majd a kék alapon fehér pamuthím-
Elsô öltözet ruhájukat zés. A huszadik század elsô évtizede-
Varga Dánielné rajzolta iben N. Juhász Katalin tervezi, és raj-
elô és szabta ki, majd zolja elô a mintákat.
negyvenhét asszony A községházától jobbra, az általá-
hímezte, hogy kész nos iskola régi épületében helyezték
legyen az elsô fellépésre, el a ma is gyarapodó helytörténeti
az elsô sárréti napokra. gyûjteményt, amelynek létrehozásá-
A furtai hímzés ban egy sikeres pályázat mellett nagy
legnagyobb szerepet játszott a falu lakosainak
népszerûsítôje a mai adományozása is.
napig a Szabó József A régi paraszti kultúrából kapunk itt egy
vezette citerazenekar. kis ízelítôt. Együtt látjuk a szövés és fonás

164
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE

A két világháború között még élt a

májusfaállítás hagyománya. A legé-
nyek májusfaállításkor éjféltájban ko-
lompot rázva, ostort csattogtatva, va-
lamint a pásztorkürtöt meg-megfújva
mentek végig a falun. „Akinek van
vénlánya, / Hajtsa ki a csordára!” – ki-
abálták ilyenkor. 1992-ben mégsem
ennek, hanem a szüreti mulatságnak
teremtettek ismét hagyományt. Azóta
az ôsz kezdetével megrendezik a szü-
reti felvonulást a karikás-cserregtetô
versennyel. A rendezvényt nemcsak
az itt lakók várják, szívesen látogatják
azt a környezô és a távolabbi telepü-
lésekrôl is.
A híres furtai hímzés

ZSÁKA szerint az Árpád-kori Izsólaka hely- A Rhédey-kastély

Irányítószám: 4142, népesség: 1850 fô név az 1330-as években rövidül bástyaszerû építészeti
Izsákára. Az 1514-es Dózsa-féle pa- megoldásaival hívja fel
A település a 47-es fôút mentén fek- rasztháborút követôen erôsítik meg magára a figyelmet
szik Berettyóújfalu és Szeghalom kö-
zött. Vasútja nincs, de menetrendsze-
rû autóbuszjáratok érintik az említett
két város irányából, közúton elérhetô
Komádi és Bakonszeg felôl is. A falut
kerékpárút is összeköti a szomszédos,
vele szinte egybeépült Furtával.
A település az 1940-es években volt
a legnépesebb, lakóinak száma akkor
megközelítette a 3500 fôt. A lakosság
lélekszáma az 1980-as évek végétôl
fokozatosan 2000 alá csökkent. Az
1970-es és 1980-as években négy,
egymáshoz közel fekvô település –
Furta, Zsáka, Vekerd, Darvas – szék-
helyközsége, 1992-ben a társközségi
jogviszony megszûnt, a falvak ismét
önállóan szervezik életüket.
Zsákának 1724-bôl két pecsétnyo-
mója is ismert. Az egyiken ez áll:
ZYAKA HELSÉG PECSETYE ANNO
1724; másikon pedig: ZVAKA
HELSÉG PECSÉT AO 1724. Zsáka a
Váradi Regestrum szerint már
1214–35 között létezett. A kutatások

165

A Bihari-sík Tájvédelmi az Izsákai család udvarházát, és ké-
Körzet egy-egy szelete szül el 1540-re a zsákai vár. Igazi erôs-
Zsáka környékén is sége azonban nem a sárfalakban rej-
megtalálható. lett, hanem abban, hogy vízjárta, jól
Aki ismerôje védhetô helyen épült – ezzel magya-
a természetnek, rázható, hogy Bocskai István az erdé-
látnivalóban gazdag lyi hadjárata elôtt idehozatta kincseit.
túrákat tehet A vár a Szejdi-dúlásnak még ellenállt,
a település határában. de a XVII. század végére állapota egy-
A természetvédelmi re romlik, bár Thököly még két alka-
területen legeltetô lommal is itt száll meg 1693-ban. Miu-
juhászok gémeskutakból tán Nagyváradot felszabadították a tö-
itatják a jószágot, rök uralom alól, Biharban is megin-
és a nyári idényben dult az elnéptelenedett falvak vissza-
az ôsi, ún. guggonülô települése. A lakosság egy része visz-
(másik népies szatért Zsákára, és gyarapodott a tele-
elnevezéssel: pülés lélekszáma a románok betele-
seggenülô) hodályokban pülésével is. Az 1930-as népszámlálás
tartják állataikat. szerint a község 4312 fôs létszámának
többségét a 3388 magyar és a 910 ro-
mán ajkú lakos alkotja.
Ha Berettyóújfalu felôl érkezünk,
kövessük a régi fôút nyomvonalát.
Baloldalon a régi malom lepusztult
épületét látjuk, ahol még ma is észre-
vehetô a két oldalszárny közé befala-
zott szélmalom. Az elôtte álló Kurta
kocsma megôrizte az épület eredeti
stílusát. Egykor „cédulaház” volt, ahol
a hídpénz céduláját lehetett kiváltani,
késôbb a malomhoz tartozott.
Egy kettôs kanyar után, az út jobb
oldalán, a Szabadság tér 2. szám alatt
találjuk az egykori Rhédey-kastélyt,
amely 1858-ban épült. Az épület sajá-
tos, bástyaszerû elemekkel díszített
formájával hívja fel magára a figyel-
VEKERD
Irányítószám: 4143, népesség: 200 fô
A zsáktelepülés 20 kilométerre Be-
rettyóújfalutól, a 47-es fôútból leága-
zó 2 km-es bekötôút végén fekszik.
Kevés a közvetlen buszjárat, így az
ide tömegközlekedési eszközzel
166
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE
met, magán viselve a XIX. század ked-
velt építészeti stílusának, a romanti-
kus historicizmusnak a jegyeit. A kas-
tély épületében a könyvtár és a zsákai
alkotótábor munkáinak anyagából
készült kiállítás fogadja az érdeklôdô-
ket. Külön teremben mutatják be Ma-
darász Gyula festményeit, amelyeket
a szülôfalujának adományozott. A
mûvész 1935-ben született Zsákán,
1961 óta kiállító mûvész, aki itthon és
külföldön egyéni, illetve csoportos ki-
állításokon egyaránt bemutatkozott;
jelenleg Debrecenben él.
A kastély megtekintése után sétál-
junk el az innen néhány méternyire ál-
ló, késô barokk stílusban a XVIII. szá-
zad végén épült, mûemlék református
templomhoz. Érdekessége a toronysü-
vegen található csillag és zászló közöt-
ti félhold, amely talán a bihari vidéket
dúló török világ emlékét ôrzi.
A bakonszegi úton, a Kossuth utca
15. szám alatt találjuk a falu mûemlé-
ki védelem alatt álló, több mint két-
száz éves görögkeleti templomát. A
jelenleg is látható templomot 1791-
ben emelték a korábbi fatemplom he-
lyén, késô barokk stílusban, Mihály és
Gábor arkangyalok tiszteletére. A
templomot építésének 200. évfordu-
lójára renováltatták. Érdekességnek
számít, hogy a ma is meglévô haran-
got Pintye János és felesége, Pántya
Flóra öntette saját költségén 1906-
ban, egy szántóföldön talált ágyúcsô
darabjából.
igyekvônek gyakran meg kell tennie a
negyedórás sétát, ha a fôúttól be akar
jutni az Ölyvös-ér partján elterülô
községbe.
A falu 1992 óta önálló önkormány-
zattal bír, körjegyzôségének székhe-
lye Zsáka. Közel kétszázan lakják, ke-
vesebb mint a fele ez a XIX. század
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE

végi, illetve a XX. század eleji lélek- A vekerdi görögkeleti

számnak. A XIV. században keletke- templom késô barokk
zett község elsô említését már 1480- stílusban épült
ból ismerjük. Az 1626. évi erdélyi tör- 1782-ben,
vény Bocskai által telepített hajdúvá- kazettás mennyezettel.
rosként tartja számon Vekerdet, amely Ekkor készül el
késôbb rövid idôre elnéptelenedik. a templombelsô
I. Rákóczi György 1630-ban rác haj- gazdag ikonosztáza is,
dúknak adományozza, majd a község népies barokk
a XVII. század végére ismét lakatlan- stílusban
ná válik. Végleges újratelepülése
1720-ban indul meg, román jobbá-
gyok beköltözésével. A lakosság
többségét mindig a görögkeletiek al-
kották. A falu mûemléki védelem alatt
álló templomát a Kossuth utca 7. szám
alatt találjuk. A település határának je-
lentôs része természetvédelmi terület.

DARVAS keletiek (óhitûek) alkották. Mind a

Irányítószám: 4144, népesség: 750 fô két felekezetnek volt temploma és
külön iskolája a XIX. században úgy,
A falut, amely 24 km-re fekszik Be- hogy mindkét iskolában vegyesen jár-
rettyóújfalutól délnyugatra, és 20 km- tak a gyerekek. Ha Berettyóújfalu fe-
re Szeghalomtól északkeletre, a 47-es lôl érkezünk, a falu mindkét templo-
fôút osztja ketté. Jó út vezet innen az mát a Rákóczi utca jobb oldalán talál-
alig 10 km-re esô, Békés megyei juk, mindkettô a XVIII. század utolsó
Füzesgyarmatra: a régebbi (1990–91- éveiben épült.
es) térképek még egy rövid szakaszon
földutat jelölnek, de az már a múlté.
Darvas címerállata a sárréti vizeken
egykor tömegében élt daru. Valószí-
nûsíthetô, hogy a vízimadár nemcsak
címerállat: a település talán az egyko-
ri daruállásokról kapta a nevét. A
Csáky család – Osváth Pál leírása sze-
rint – az ôsi birtokon 1421-ben oszto-
zott meg, és ekkor kaphatta Csáky Ist-
ván fia Darvast. A települést sokszor
érte támadás a török hódoltság alatt,
így az egy idôre elnéptelenedett, de
„1717-ben másodszor ültetett meg”. A
Berettyó szabályozása elôtt, a XIX.
század közepéig többször is fenyeget-
te árvíz a falu lakóit. A település lakói- A római katolikus
nak többségét reformátusok és görög- templom

167
 A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE

Csökmô központjában, a községhá-

za melletti kopjafán a második világ-
háborúban elesettek névsorát olvas-
hatjuk. Mellette a sebesült katona fá-
ból faragott szobra egy másik helyi
mester munkáját dicséri. A községhá-
zától nem messze láthatjuk az 1948-
ban felállított Kossuth-mellszobrot.
Innen Szeghalom irányába indulva
rövid sétával elôször a barokk stílus-
ban épült református templomot
hagyjuk el, majd megérkezünk a Falu-
házhoz. Az épület mellett Bak Géza
és Kusmiczki Sándor sárkányfejes fa
játszóterét találjuk, a bejárattól jobbra
Sárkányhúzás a CSÖKMÔ pedig Tóth Gyula helyi fafaragó Csi-
falunapon Irányítószám: 4145, népesség: 2350 fô kós szobrát. A Faluház elôterében a
bihari vidék kortárs mûvészének, Kár-
Hajdú-Bihar megye legdélibb telepü- páti Gusztávnak a monumentális fest-
lésén keresztül vezet a 47-es fôút. A ménye köszön ránk, amely a sárkány-
Békés megyei Szeghalom 11 km-re, a húzás történetének állít emléket.
A réges-régi történet legközelebbi bihari város, Berettyóúj- A sárkányhúzásra emlékeznek a
szerint Csuba Ferenc falu 30 km-re található. Újirázon ke- csökmôiek a Sárkány-nappal 1992 óta
megharagudott resztül elérhetô Vésztô és Komádi is. minden év augusztusában, ahol a ki-
a csökmôiekre, Csökmô még a lassú népességfogyás rakodóvásár mellett gazdag program-
és elhatározta, csúfos után is jelentôs településnek számít. mal várják az érdeklôdôket. A rendez-
bosszút áll rajtuk. A település elsô ismert írásos emlí- vény elmaradhatatlan része a szekérre
Rávette a falu bölcseit, tése a Váradi Regestrumban történik épített sárkány húzása.
húzzák ki a nádasból 1219-ben. Lakosságát többször is
Horgásztó a falu határában
a kincset ôrzô sárkányt. pusztítja a tatár, majd a rácok dúlják
Morgó, veszedelmes fel a falut 1704-ben. A XVIII. század
hangok hallatszottak, második felében, amint az egy 1776-
amikor nekiveselkedtek ban rajzolt sárréti térképen látható,
a kötélnek az emberek. már templommal rendelkezô falu. A
„Fújja a mérget – tódítá XIX. századi folyószabályozás teljesen
Csuba a szót – azokra, megváltoztatta a lakosság életmódját,
kiknek titkos ügye a vízi világ megszûntével a mezôgaz-
volt más feleségével.” daság vált meghatározóvá.
Ezt meghallva a bíró Csökmô rendezett település. Hozzá
elengedte a kötelet, tartozik Kóróssziget is, amely egyre
majd követték ôt sorra inkább magán viseli az üdülôfalu jel-
a többiek is. Amilyen leget, több házat vásároltak már meg
mérgesek voltak régen, itt külföldiek is. A helyi vadásztársa-
most olyan büszkék ság vadászházat üzemeltet, ahol
a csökmôiek, ugyancsak gyakran megfordulnak
ha a sárkányhúzás visszatérô német, osztrák, olasz,
kerül szóba. lichtensteini vendégek.

168
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE
ÚJIRÁZ
Irányítószám: 4146, népesség: 750 fô
A 47-es fôútról Csökmôn kell letér-
nünk ahhoz, hogy 8 km után Újirázra
érjünk. Autóbusszal kissé körülmé-
nyes a közlekedés, de személygépko-
csival és kerékpárral jól megközelít-
hetô a Hajdú-Bihar és Békés megye
határán, a Sebes-Körös jobb partján
fekvô település. Alig 3 km-re innen, a
folyó túlsó partján, Kótpusztán vasút-
állomás van, a Szeghalomtól a román
határig vezetô vonal érinti ezt a vidé-
ket is.
A legfiatalabb bihari település, Iráz
története reményteljesen indul, de
1598-ban úgy tûnt, a tatárdúlás végleg
megpecsételi a település sorsát. 1912-
ben a nagyváradi káptalan település-
fejlesztésbe fog, és 12 év alatt a sem-
mibôl új falu jön létre. A tudatos fej-
lesztés során épült iskola, körgát,
paplak, és az elsôk között egy katoli-
kus templom.
KOMÁDI
Irányítószám: 4138, népesség: 6850 fô
Nagyközség Berettyóújfalutól délre, a
Sebes-Körös közelében. Vasútállomá-
sa a településtôl 2 km-re, a Vész-
tô–Körösnagyharsány mellékvonalon
található. A 47-es fôúttól, Furtától 15
kilométerre fekszik, de megközelíthe-
tô Gyula, Biharkeresztes, Csökmô irá-
nyából is. A település évek óta törek-
szik a városi cím megszerzésére,
mindeddig sikertelenül.
A település elsô ismert birtokosai a
Komádiak voltak, akiknek egyik tagja
pallosjogot szerzett birtokaira. Egy
1421-ben keltezett, Csáky családi ok-
levélben Komadi, illetve Komady né-
ven említik a falut. Az 1626. évi erdé-
lyi törvény Bocskai által telepített haj-
Az elsô telepesek
emlékmûvét,
amelyet
az önkormányzat
állíttatta
közadakozásból
az 1990-es évek elején
A falu központjában 36 méteres tor-
nyával magasodó katolikus templo-
mot 1912-ben emelték. Közelében ta-
láljuk az elsô telepesek emlékmûvét.
1992 óta minden október második he-
tében több ezer vásárlót, érdeklôdôt
vonzó búcsú helyszíne a település.
dúvárosként tartja számon a telepü-
lést. A kiváltságok elvesztése után A közeli tórendszernél
Komádi kincstári birtok lesz, majd a kiélhetik
derecskei Eszterházy-uradalom része. szenvedélyüket
A lakosság az Eszterházy család bir- a horgászás
toklási jogát sohasem ismeri el. 1863- szerelmesei,
ban kiegyeznek: 10 000 holdat áten- a Körös közeli partján
gednek az uradalomnak, 50 000 Ft-ért pedig hangulatos
pedig megváltják a földesúri jogokat. sétákat tehetünk.
A hercegi ház földjét aztán Tisza Kál- Június utolsó
mán vásárolja meg, aki birtokának szombatján
nagy részét a lakosság között felpar- a Szent Iván-napi
cellázza. A két világháború között a kulturális
Komádihoz tartozó Dobaipusztán ta- rendezvényekre,
nít Barsi Dénes író, a Kelet Népe október elsô
egyik alapítója, az irodalmi folyóirat szombatján pedig
elsô számainak egyik szerkesztôje. a hagyományos szüreti
Ha Furta felôl érkezünk Komádiba, mulatságra várják
rögtön szembetûnik az égbe szökô tv- a látogatókat
torony. A Fô utca bal oldalán elôször a komádi szervezôk.
169
 A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE

Tegyünk egy sétát A tér végén az 1839-ben (a leégett

a központban, korábbi helyén) barokk stílusban
a Hôsök terének épült mûemlék református templom
fái alatt. fehér tornya magasodik. A berende-
Itt látjuk zés – a szószék és a padok – ugyan-
az elsô világháborúban csak a XIX. századból valók.
elesettek emlékmûvét, A tér másik oldalán, a Hôsök tere
a második világháború- 14. szám alatt találjuk az úgynevezett
ban meghaltak Zonda sarki épületet, amelyben 1998
névsorát, valamint óta helytörténeti gyûjteményt látogat-
Gyôrfi Lajos hatnak az érdeklôdôk.
szobrászmûvésznek A kiállítást általában naponta 9–12 órá-
az 1848–49-es ig lehet megtekinteni, de célszerû az
szabadságharc idôpontot elôre egyeztetni.
emlékét idézô (Érdeklôdjünk a polgármesteri hivatal-
alkotását ban: 54/438-001)
A Kossuth utcán várja vendégeit –
hétfô kivételével – a strandfürdô,
a piacot hagyjuk magunk mögött, amely június 1-jétôl általában szep-
majd a postát, végül a mûvelôdési tember közepéig tart nyitva. Innen
központot a könyvtárral. A Fô utca nincs messze a szabadidôközpont,
másik oldalát a Róna étterem, a Körös ahol csoportok elszállásolására is van
Áruház és az ABC zárja le. lehetôség.

MAGYARHOMOROG
Irányítószám: 4137, népesség 1050 fô

A község Komáditól alig 4 km-re fek-

szik, csendes határ menti település.
A falut a XIII. század elsô harmadá-
ban már lakták, a Váradi Regestrum
említi, hogy ebben az idôben egy
homorogi ember is állott a forróvíz- és
tüzesvas-próbával ítélô törvényszék
elôtt. Az Árpád-korban kôbôl épült
Ha Komádi felôl temploma is volt a településnek. A tö-
érkezünk Homorogra, rök veszedelem azonban elûzte az itt
az Árpád utcán lakókat, sokáig pusztán állott a terüle-
a XX. század elején te, amelyet ez idô alatt a komádiak
épült baptista imaházat használtak. A települést 1729-ben „ül-
látjuk. Az útról balra ték” meg másodszor, református ma-
letérve vethetünk gyarok. A késôbb betelepülô, kis lé-
egy pillantást lekszámú román lakosság fokozato-
a falu 1894-ben épített san asszimilálódott, 1880-ban épített
református templomára kápolnájukra már csak a legidôseb-
(képünkön) bek emlékeznek.

170
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE

KÖRÖSSZAKÁL románokkal települ újra. Bár feleke- A természet-

Irányítószám: 4136, népesség: 950 fô
A Kis-Sárrét sík vidékén fekvô telepü-
lés a Biharkeresztest Komádival
összekötô mellékúton közelíthetô
meg. A legközelebbi város 19 km-re
innen Biharkeresztes. Ha nincs saját
jármûvünk, a falut elérhetjük közvet-
len autóbuszjárattal Berettyóújfalu és
Komádi felôl is.
A települést a Szakali család birto-
kaként említi egy 1248-as határjáró
oklevél, mint Csehi falu határosát. Bi-
har vármegye 1552. évi összeírásában
két Szakál nevû helységet is találunk.
A törökök elôl futó szakáliakat 1608-
ban Komádi fogadta be. Az 1740-ig
pusztán állott terület magyarokkal és
zeti megoszlás szerint mindig is a gö- kedvelôknek érdemes
rögkeleti vallásúak voltak többség- egy kirándulást tenniük
ben, az 1930-as népszámlálás jelentôs az alig 10 km-re fekvô,
magyar többséget regisztrál: 1198 la- de már Békés megyei
kosból 836 magyar, 360 oláh és 2 né- Biharugrára.
met anyanyelvû. Az egykori halastavak
Körösszakál központjában, a Piac a vízimadarak
téren találjuk a falu református temp- paradicsoma,
lomát. Rövid séta után – Komádi irá- az irodalombarátok
nyába haladva – a Templom utca bal pedig
oldalán érjük el az 1788-ban késô ba- elzarándokolhatnak
rokk stílusban épült, mûemlék görög- a kiváló bihari író,
keleti templomot. Szabó Pál
A falu érintetlen természeti környe- szülôházához.
zetben, a Sebes-Körös jobb partján te-
rül el. A folyó, valamint a homokbá-
nya-tavak révén kiváló horgászási le-
hetôségek várják az idelátogatókat.

KÖRÖSSZEGAPÁTI templom elôtt. A településen a XVIII.

Irányítószám: 4135, népesség: 1100 fô század derekán jött létre az óhitûek
egyháza, és erre az idôpontra tehetô a
A Sebes-Körös mentén, Biharkeresz- templom építése is. A Jókai u. 32.
testôl 15, Berettyóújfalutól 22 km-re, a alatt meglátogathatjuk Kusmiczki Sán-
magyar–román határ közelében fekvô dor fafaragó mûhelyét – a mester A református templom
községhez tartozik a közeli Körmösd-
puszta is.
A település az Árpádok uralkodása
idején Keresszeg tartozéka. Az Apáti
nevet az egykori apátságától, a Körös-
szeg elônevet a vártól nyerte az 1938-
as Bihari monográfia szerint. A vélhe-
tôen Bocskai alapította hajdútelepet
1658-ban az erdélyi csapatok, 1660-
ban a törökök pusztítják. A népesség
növekedését gyorsítja, hogy a Belé-
nyesi-medencébôl románokat telepí-
tenek a faluba.
Komádi felôl érkezve a Kossuth ut-
ca és a Béke utca keresztezôdésénél
áll a falu református temploma. Az
1766-ban emelt épületet 1822-ben na-
gyobbították meg, és akkor építették
hozzá a tornyot is. Néhány perc séta a
fôutcán, és ott állunk a görögkeleti

171

Kedves anekdota járt használati és dísztárgyak készítésével
a Sárréten a sasiakról. foglalkozik.
Az egyszeri szolgabíró Ha erre járunk, okvetlen keressük
a sasi elöljáróságra fel a Körmösdpusztai vésztározót. Az
hagyta két sovány agarát 1997-es feltöltés után nagy tömegek-
hajdanán, hogy etessék, ben jelentek meg az egykori vízi világ
amíg távol van. madarai. A leggyakrabban nagy lili-
A jámbor emberek nem ket, kisebb számban vetési ludat fi-
láttak elôtte ilyen gyeltek meg. A vöcskök mind a négy
jószágot, és ezért hazánkban fészkelô faját észlelték a
bekötötték a jászol elé tározón. A kontyos réce fészkelése a
a kutyákat.
Mire a szolgabíró
visszatért, már a végüket MEZÔSAS
járták a hû ebek, mert Irányítószám: 4134, népesség: 750 fô
nem ízlett nekik
a sasi koszt. Apró bihari település Berettyóújfalu-
Hosszú ideig tartotta tól 12 km-re, délkeleti irányban. Meg-
magát a mondás ezek közelíthetô a Berettyóújfalut Körös-
után, hogy „megbecsülik, szegapátival összekötô úton; Berety-
mint Sason az agarat”. tyóújfaluból és Komádiból rendszeres
autóbuszjárat indul ide. Lakóinak lé-
lekszáma 1930 óta fokozatosan csök-
ken, az itt élôk jelentôs része mezô-
gazdaságból él.
A falu elsô írásos említése a Váradi
Regestrumban történik 1213-ban.
1552-ben 21 telekbôl áll, de hamaro-
MEZÔPETERD
Irányítószám: 4118, népesség: 650 fô
A 42-es fôút mentén, félúton Be-
rettyóújfalu és Biharkeresztes között
fekszik Mezôpeterd, ahonnan közút
vezet déli irányba Mezôsasra, északra
Váncsodra. Vasútállomása a Püspök-
ladány–Biharkeresztes fôvonalhoz
kapcsolja a települést.
A hagyomány az ôs Peterdi családot
tartja e helység elsô birtokosának, és
ezt tanúsítja egy 1552-ben keltezett
okirat is.
A török idôkben elpusztult faluba
1733-ban telepednek újra románok és
magyarok. A görögkeleti egyház
172
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE
környéken csak itt bizonyított. A vi-
szonylagos nyugalomnak köszönhe-
tôen már borzas gödény, ismert ne-
vén pelikán is elôfordult a területen.
A kulturális élet színfoltja a minden
évben megrendezett Bihari Román
Napok, de a helyiek számára jelentôs
esemény a határnyitás is, amikor
évente egyszer a körösszegapátiak ta-
lálkozhatnak a határ túloldalán élô,
keresszegi lakosokkal.
san elpusztul. A XVII. században két
hajdútelepítés is lezajlik, de a török
pusztítások következtében ismét el-
néptelenedik a település. A hajdúki-
váltságok megszûnése után Mezôsas
is a derecskei uradalom részévé válik.
A település központjában álló em-
lékmû Gyôrfi Lajos szobrászmûvész
alkotása. Fehér, mûemlék református
temploma 1773-ban épült, majd 1886-
ban nyerte el mai alakját. A templom
egymanuálos, tízregiszteres orgonája
megsérült a második világháborúban,
ezért sokáig némaságra volt ítélve –
1993-ban felújították.
anyakönyveit 1829-ig cirill betûkkel
vezették.
A falu mûemlék római katolikus
templomát a 42-es fôút váncsodi el-
ágazásánál találjuk, a Kossuth utca 10.
szám alatt. 1758-ban szentelték fel a
barokk épületet, amelyet a XIX. szá-
zad második felében romantikus stí-
lusban átalakítottak, de a klasszicista
fô- és mellékoltár, a keresztelôkút és a
szószék a század elsô felébôl való. A
Petôfi utca elején áll Kurucz Imre
szobrászmûvész második világhábo-
rús emlékmûve; néhány perc járásra
innen pedig megtekinthetjük a falu
XVIII. század végén épített görögke-
leti templomát is.
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE

BIHARKERESZTES
Irányítószám: 4110, népesség: 4450 fô

A kisváros a 42-es fôút mentén, Berety-

tyóújfalutól 15 km-re, a magyar–
román határtól mindössze 6 km-re fek-
szik. Vasútállomása egyben határállo-
más is. A fôút új szakasza 2000 máso-
dik felétôl elkerüli a várost, tehermen-
tesíti a Széchenyi utca forgalmát.
Biharkeresztesrôl fontos mellékutak
ágaznak el Berekböszörmény és Nagy-
kereki irányába, és csak innen közelít-
hetô meg szilárd burkolatú úton két
közeli kistelepülés, Told és Bojt.
A kisváros térségi szerepét megtar-
totta a járások 1970-es megszüntetése,
s ezzel a járási központ rangjának el-
vesztése után is. 1964-ben alapított
gimnáziumát a megyei önkormányzat,
a közelmúltban létrehozott zeneisko-
láját a református egyház mûködteti. A
városi címet 1989-ben kapta meg.
A város határában több jelentôs ása-
tást is végeztek az utóbbi évtizedek-
ben: a II–XI. századból való leletek a réti csendbiztos nyugszik. Osváth Pál A mûemlék református
debreceni Déri Múzeum és a Magyar 1831-ben született Kismarján, fô mûve templom Árpád-kori
Nemzeti Múzeum kiállításait gyarapít- a „Bihar Vármegye Sárréti Járása leírá- alapokra épült,
ják. Egyes vélekedések szerint a tele- sa”, amely 1875-ben jelent meg Nagy- mai formájában
pülés eredeti neve Fancsal volt, amely váradon, és mindmáig az egyik legbe- 1867 óta látható
név alatt már a XIII. században emlí- csesebb forrása a bihari helytörténet
tik. Az 1910-ig Mezôkeresztes néven kutatóinak. Halálának 90. évforduló-
ismert helység a XIV. században a ján avatták fel mellszobrát (Gyôrfi La-
nagyváradi püspöké; 1552-ben a vi- jos alkotását) a város központjában, az
dék legnépesebb birtoka 86 házhely- Ady Endre és a Kölcsey utca sarkán.
lyel. Az 1732-es összeírás ismét a A Széchenyi utcáról (az elkerülô út
nagyváradi püspököt tünteti fel birto- megépítése elôtt ez volt a 42-es fôút
kosként. Egyes kutatások szerint a kö- városon átvezetô szakasza) a városhá-
zépkorban mezôvárosi rangja lehetett, za közelében fordulunk be a nyáron
ami a XVII–XVIII. század során elfelej- mindig virágos Ady Endre utcába. A
tôdött, és mezôvárosi besorolást újra 12. szám alatt található a helytörténeti
csak a Bach-korszak idején kapott, ak- gyûjtemény, ahol a régi paraszti kul-
kor már vásártartási joggal együtt. túra eszközeit láthatjuk.
Ha Berettyóújfaluból érkezünk Bi- A kiállításnak nincs külön nyitva tartá-
harkeresztesre, a helységnévtáblát el- sa, a könyvtár vezetôjét keressük meg,
hagyva, bal kéz felôl egy temetôt lá- ha be szeretnénk térni egy kis szemlé-
tunk, ahol Osváth Pál, az egykori sár- lôdésre.

173

A XIX. század dereka
jelentôs változásokat
hozott, amit Osváth Pál
így összegzett:
„Ez idôig Keresztes olyan
jelentéktelen falu volt,
hogy az uraság tiszti
lakán kívül több kerített
udvar a községben nem
volt, ekkor azonban
a járásbíróság, majd
az adóhivatal (…),
a császári és királyi
szolgabírói hivatal,
az árvabizottmány,
a császári és királyi
csendôr és pénzügyi
laktanyák itt telepíttetvén
meg, rövid idôre úgy
kinôtte magát, hogy
a járás elsô rendû helyei
közt helyet foglalhat”.
A Hortobágyi Nemzeti
Park munkatársai
2000-ben védett
halfajra bukkantak
Biharkeresztes határában:
a város mellett kanyargó
Ölyvös-csatorna
az 1974 óta védett
lápi póc élôhelye.
A nyolc-tíz centiméteres,
ôsi pannóniai
bennszülött halfaj
a Sárréten ismert volt,
de utána fokozatosan
elvesztette életterét.
174
A mozi után jobb kéz felôl esik a
gimnázium épülete az új kollégium-
mal. Nemcsak a helyi panzióban, ha-
nem itt, a diákotthonban is találhatunk
szálláslehetôséget. A régi épületszárny
elôtt áll a gimnázium névadójának,
Bocskai Istvánnak a mellszobra, Ku-
rucz Imre szobrászmûvész alkotása.
Az utca a Hösök terébe torkollik,
ahol már messzirôl látjuk a katolikus
templomot. Az egyházközség 1866
körül alakult, templomukat 1870-ben
szentelték fel. A Hôsök tere jobb ol-
dalán a takarékszövetkezet új épülete
köti le figyelmünket. A tér túloldalán,
a Deák Ferenc utca sarkánál egymás
mellett láthatóak az elsô világháború
áldozatainak, a második világháború-
ban elesetteknek, és az 1848–49-es
TOLD
Irányítószám: 4117, népesség: 350 fô
A háromszáz lelkes kis falu Bihar-
keresztestôl 6 km-re fekszik, délnyu-
gatra. Keskeny bekötôút vezet ide, és
tanácsos is visszafordulni, mert a falu
zsáktelepülés, nem célszerû a vidéket
nem ismerônek a toldi határ földútja-
in próbálkozni. Toldon nem ritka je-
lenség a jégesô. Az 1997-es természe-
ti csapás súlyos károkat okozott a te-
lepülésen, néhány napra idefigyelt az
országos média is.
BEREKBÖSZÖRMÉNY
Irányítószám: 4116, népesség: 2000 fô
A település a magyar–román határ
mellett, Biharkeresztestôl 10 km-re,
délre terül el. Körösszegapáti 5 km-re,
a bihari térség legnagyobb városa,
Berettyóújfalu 27 km-re van innen.
Közvetlen autóbuszjárat ritkán adódik
Biharkeresztes, illetve Berettyóújfalu
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE
hôsöknek emléket állító alkotások.
A tér nyugati végén (Damjanich u. 1.)
áll a mûemlék református templom.
Az egykori, Árpád-kori templom há-
rom ablaka ma is látható, a templom
mai formáját az 1867-es felújítás során
nyerte el. A karzatok mellvédjét ba-
rokkos faragások díszítik, amelyek
külön figyelmet érdemelnek. A temp-
lom faragott szószéke 1860 körül ké-
szült.
A város visszatérô rendezvényei
közül kiemelkedik a Határmenti Kiál-
lítás és Vásár, amelytôl a környékbeli
települések gazdasági fellendülését
remélik a szervezôk. Biharkeresz-
tesen 2000-ben már második alkalom-
mal szerveztek mûvésztelepet román
és magyar alkotók részvételével.
A falu egyházas hely már a XIV. szá-
zad elején. Birtokosai sokáig a Tól-
diak vagy Tholdiak. Az 1552. évi vár-
megyei összeírás mint lakott helyet
említi, de egy 1646-os „örökvételi ok-
mányban” csupán a berekböszörmé-
nyiek tulajdonában lévô pusztaként
szerepel.
A Kossuth utca jobb oldalán találjuk
a XVIII. században késô barokk stílus-
ban épült mûemlék református temp-
lomot, amely jelenlegi formáját az
1833-as átépítés során nyerte el. A kö-
zelmúltban felújították.
felé, ezért sokan Körösszegapátitól
gyalog teszik meg az utat, ha nincs
idejük megvárni az autóbusz-csatla-
kozást.
A község régi település, írásos for-
rásban 1291-ben bukkan fel elôször.
Püspöki tizede 100 kepe, ami azt bizo-
nyítja, hogy egyháza a XIII. században
a legnépesebbek közé tartozik. Felte-
hetôen a falu egykori lakói, a böször-
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE
mények dolga lehetett az Árpád-kor-
ban a vámok és adók beszedése. (A
„böszörmény” szó a régi magyar
nyelvben mohamedán vallású, bol-
gár–török etnikumú népet jelentett,
ebbôl következôen a vidék – hasonló-
an Hajdúböszörményhez – vélhetôen
a honfoglalás kori, csatlakozott népek
szálláshelye lehetett.) A XIV. század-
ban két települést találunk a helyén:
Berek-Bezermen, és Naghbezermen,
amelyeket mint a keresszegi vár tarto-
zékát a Csáky családnak adományoz-
nak. A török–tatár dúlást követôen te-
lepedett meg a lakosság a falu mai he-
lyén. Az itt élôk a XVI. század derekán
áttértek az „új hitre”, a faluban már
1567-ben létezik református eklézsia.
A település az 1692-es összeíráskor
nemes város, legrégebbi pecsétnyo-
mója is ebbôl az idôbôl ismert. Az
1848–49-es szabadságharc idején a
község egy század nemzetôrt állított
ki. Az 1930-as népszámláláskor 3188
fôt tartottak nyilván, akik egy kivétel-
lel valamennyien magyar anyanyelvû-
ek voltak.
A község fôterén látható Kossuth
Lajos mellszobra, és az elsô és máso-
dik világháborúban elesettek emlék-
mûve. A fôtérbôl nyíló Köztársaság
utca két oldalán húzódó hársfasor vé-
dett természeti érték. Az utca jobb ol-
dalán találjuk a falu református temp-
lomát. A templomkertben látható,
Kusmiczki Sándor és Bak Géza fafara-
gók által készített kopjafát az aradi
vértanúk emlékére állíttatta az egy-
házközség 1999-ben.
Az 1997-ben történt régészeti feltá-
rásnak köszönhetôen bemutatható és
könnyen nyomon követhetô itt a mû-
emlék templom története. Láthatók a
XI. századi alapfalak, amelyre a XIII.
század közepén gótikus templomot
emeltek. Az épület tetôszerkezete
1660-ban leégett, ezt kijavították
A Kossuth-mellszobor,
háttérben a református
templommal
Sajátos helyi népszokás
Berekböszörményben
a „kolompolás”.
Akkor indul útnak
néhány falubeli,
1678–79-ben. 1783-ban különálló tor- ha valamely házban
nyot emeltek, amit 1824-ben építettek hitetlenül (házasság
össze a templommal, egyidejûleg a nélkül) összeállnak,
szentély lebontásával és a keleti irány- vagy a házaspár
ban történt bôvítéssel. A nyugati fô- szétköltözés után újra
homlokzaton látható a gótikus épület összeköltözik.
bélletes faragott kapuja. A festett vi- Mindenféle zajkeltô
rágmotívumokkal díszített belsô be- eszközökkel rettenetes
rendezés a XVIII. században készült. zenebonát csapnak
(A lelkészt keressük, ha belülrôl is sze- a kiszemeltek
retnénk megtekinteni a templomot.) háza elôtt.
A Szabadság utca 3. szám alatt fel- Ha megvendégelik
kereshetjük a helyi fafaragót, Bak Gé- ôket, elnémulnak, ha
zát. A nagyobb munkákat Kusmiczki nem, minden este újra
Sándorral, a szomszéd faluban élô al- kezdôdik az éktelen
kotóval közösen készítik. Fajátékaik, ricsaj, és csak
játszótereik megtalálhatók Hajdú-Bi- a kilencedik napon
har megye több településén. A fafara- marad abba
gó lakásán megnézhetjük a nagyobb a fülsiketítô lárma.
munkákról készült fotókat, és meg- A kilencedik napon
csodálhatjuk faragott bútorait, díszes aztán felvonulással ér
tárgyait – az ivócsanakokat, kulacso- véget a vigasság:
kat, ládikákat. álmenyasszonnyal,
A horgászok a keresztesi útfél bal álvôlegénnyel,
oldalán található egykori bányatónál és az állagziba hívoga-
hódolhatnak szenvedélyüknek. tó álvôféllyel.
175

Természetvédelmi BOJT
terület Irányítószám: 4114, népesség: 700 fô
a Kiskörös-csatorna
hídjától jobbra esô A határ menti kisvárostól, Bihar-
Nagy-rét. keresztestôl 6 km-re, egy bekötôút
Az itt fészkelô végén fekszik a zsáktelepülés, Bojt.
madárfajok közül Megközelítése autóbusszal lehetsé-
a szakértôk ges, de a járatok ritkasága miatt ez
a legjelentôsebbnek elég körülményes. Sokan, ha vasúton
a réti tücsökmadarat érkeznek, a biharkeresztesi állomás-
tartják, de értékesek itt tól autóstoppal vagy gyalog vágnak
a vízi és réti neki az útnak.
növénytársulások is. Az egykori „selyem” Bojtnak ma
már nyoma sincs. A lakosság lélekszá-
ma még a XIX. század derekán is
meghaladta az 1000 fôt, de a téeszesí-
tés megpecsételte a település sorsát,
az 1960-as években megkezdôdött a
rohamos elvándorlás. Feltehetôen
egykori birtokosairól kapta a nevét.
ÁRTÁND
Irányítószám: 4115, népesség: 600 fô
Biharkeresztes közelében, azzal csak-
nem egybeépülve, a 42-es fôút men-
tén fekszik a várostól 1990-ben elvált,
s azóta újra önálló Ártánd. A település
jelentôségét meghatározza a közúti
határátkelô: itt bonyolódik a romániai
kamionforgalom több mint 50 száza-
léka, de a határ túloldalán szinte látó-
távolságban lévô Nagyvárad révén ki-
emelkedô a személyforgalom is.
A település környéke évszázadok
óta lakott hely, amit a XX. században
A magyar–román feltárt régészeti leletek igazolnak. Rá-
határszakasz egyik bukkantak itt magányos korai avar
legfontosabb lovassírra, V–VI. századi germán sírra,
átkelôhelye ez. honfoglalás kori eszközökre, de 1965
Ha tehetjük, használjuk és 1972 között feltártak itt egy ötven-
is ki: látogassuk meg síros, III–IV. századi germán temetôt
Bihar vármegye egykori is. Egy Árpád-kori adományozólevél
székhelyét, Ady azt bizonyítja, hogy a települést
„Pece-parti Párizsát”, Rikadu-Arthand (Rikachi Arthand) né-
Nagyváradot. ven 120 házzal I. Géza a garamszent-
176
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE
Az 1552-es megyei összeírásban
Bojthy Gáspárt, mint négy porta birto-
kosát találjuk. Lakossága korán áttért
a református hitre, az 1567-ben már
létezô gyülekezet a váradi esperes-
séghez tartozott. A település hajdanán
nevezetes volt ügyes vesszô- és gyé-
kényfonóiról: a vesszôbôl szekérka-
sokat fontak, a gyékénybôl ponyvá-
kat készítettek, portékájukkal a
váradi, debreceni és a kunsági vásá-
rokra jártak.
A település központjában találjuk a
falu református templomát, amelynek
építési ideje ismeretlen, de az írott
források azt bizonyítják, hogy 1776-
ban már állt. 1837-ben építették hoz-
zá a délnek nyúló hajót. A templomtól
nem messze, a mûvelôdési házban
helytörténeti kiállítás látható.
benedeki apátságnak adományozta.
1552-ben az Ártándy család a falu bir-
tokosa, a XVII. század elsô éveiben a
község Bocskai Istváné. Ártánd régi
egyházas hely, lakói hamar áttértek a
református vallásra.
A falu egyik nevezetessége a Rákó-
czi utca 79. szám alatti egykori Ho-
dossy-kastély, amely ma óvoda. Eb-
ben az épületben tartotta fôhadiszál-
lását Rüdiger tábornok, az orosz sere-
gek fôparancsnoka, és itt állította ösz-
sze a világosi fegyverletételre vonat-
kozó követeléseit. A homlokzaton
emléktáblán olvashatjuk az 1848–49-
es szabadságharcban elesett ártándiak
nevét. Hodossy Miklós, akit Kossuth
1848. november 20-án kinevezett az
erdélyi hadsereg kormánybiztosává,
nemcsak birtokosa, de fogsága után
egy ideig lakója is volt a háznak.
Innen nem messze, az elsô jobb ol-
dali elágazás vezet a Tófürdôhöz. A tó
vize alkalmas úszásra, látogatása évek
óta ingyenes, de fürdôzéskor a bal-
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE
esetek elkerülése érdekében legyünk
körültekintôek.
A falu központjában, a polgármes-
teri hivatal elôtt áll az elsô és második
világháború áldozatainak emlékmû-
ve. A Templom utcában találjuk a falu
1822-ben épült klasszicista mûemlék
református templomát, amelynek tor-
nyában 1937-ben helyezték el „a ma-
gyar feltámadás harangját”.
A Tófürdônél 1994 óta minden év-
ben megrendezik a Határmenti Ifjúsá-
gi Találkozót. A július közepén három
napon át tartó rendezvény az utóbbi
BEDÔ
Irányítószám: 4128, népesség: 350 fô
A legkisebb bihari települések egyike
Biharkeresztestôl 6 km-re, északkelet-
re fekszik. Viszonylag jól megközelít-
hetô menetrendszerû autóbuszjára-
tokkal is.
A faluban büszkék a román tradíci-
ókra, az iskolában a mai napig tanítják
a román nyelvet, és ápolják a hagyo-
mányokat. A cigány kisebbség is soká-
ig ôrizte anyanyelvét. Az 1939-ben
született, roma származású Choli
években valamelyest veszített jelentô- Érdemes megállni
ségébôl, de még így is több száz ér- Bedôn a Rákóczi utcán
deklôdôt vonz a kulturált környezet- a görög katolikus
ben lebonyolított, jól szervezett talál- templomnál, ahol
kozó. Az ôszi szüreti felvonulás is lát- a torony tetején látható
ványos, hangulatos. A menetben kettôs kereszt mutatja,
együtt vonulnak a helyi Tamota más ez a templom,
együttes képzett táncosai és a határ mint a szomszéd
romániai oldaláról, Borsról érkezô fia- településeké.
talok. A határ mellett fekvô Kavicsbá- Az épületet 1845-ben
nya-tavat szívesen látogatják a horgá- kezdték el építeni,
szok. A mûködô kavicsbánya hatal- de csak 1852-ben
mas vízfelülete egyébként télen-nyá- fejezték be, ekkor
ron lenyûgözô látvány. szentelték fel.
Az ikonosztáz
képeit vászonra
Daróczi József költô-mûfordító így festették, majd ezt
vall a bedôi évekrôl: „magyarul vi- erôsítették fel
szonylag hamar megtanultam, de sok- a képfalra.
kal elôbb tanultam románul”.
Bedô az 1552-es vármegyei össze-
írásban szerepel elôször, hét portával.
1566-ban egy idôre a kincstár birtoká-
ba kerül, de az 1732-es megyei össze-
írás szerint újra a nagyváradi prépos-
té. A település 1779-ben mint görög
katolikus hitközség kezdte anya-
könyvét vezetni. Bár a lakosai beszél-
tek magyarul, egyházi és családi
ügyeiket románul intézték.
A görög katolikus
templom belseje
177

Sokan egy Szent László- NAGYKEREKI
legendából eredeztetik Irányítószám: 4127, népesség: 1400 fô
Kereki nevét.
A történet szerint Biharkeresztestôl északkeletre, a 42-
a László király holttestét es fôúttól 10 km-re, a román határ kö-
szállító barátokra zelében fekszik a település, amely
ráesteledett, ezért végállomása a Debrecen–Nagykereki
betértek a faluba. vasútvonalnak. Jól megközelíthetô te-
Hiába fogták ki a lovakat, hát tömegközlekedési eszközökkel,
a halottaskocsi kerekei de autóval akár Hencida és Pocsaj irá-
önmaguktól megindultak nyából is eljuthatunk ide. Az 1960-as
a testtel, és meg sem évek elejétôl tartó elvándorlás jelzi,
álltak addig, míg hogy a falu a mai napig nem heverte
a nagyváradi templomig ki a térség természetes központjának,
nem értek. a közeli Nagyváradnak az elvesztését
A helység elsô írásos – ami persze elmondható a vidék töb-
említése a Váradi bi településérôl is.
Regestrumban található A XV. század végén Corvin János,
Keki, Keyke, majd ezt követôen az Ártándiak birto-
Egyházaskereky ka. Bocskai István megerôsíti a birtok
változatokban. várát, igazi erôdítménnyé alakítja. A
XVI. században a község lakói áttér-
nek a református hitre. Örvendi Pál
várkapitány 1604-ben a hajdúk és a
lakosság segítségével sikerrel veri
vissza a császári csapatok ostromát.
Bocskai István hajdúkiváltságot ado-
mányozott a településnek, kiemelte
lakóit a jobbágysorból, akikhez az el-
pusztult Kölesérirôl több hajdúcsalád
is költözött. Ezt követôen birtokosa és
lakója a várnak Bethlen Katalin, aki-
nek férje, Zólyomi Dávid a Kôvári bör-
tönben hal meg. A várat nagy pusztu-
lás éri az 1660-as Szejdi-dúlás idején.
A Zólyomi család kihaltával a község
kincstári birtok lett. 1831-ben és 1873-
ban támad a kolera: a járvány több
mint száz áldozatot szed a faluban.
Ha Biharkeresztes felôl érkezünk,
haladjunk végig a Kossuth utcán: a
Az erôdítmény paraszti építkezéseknek már csak itt
híres lakója az 1620-as maradt mutatóba egy-egy darabja,
években Báthori Anna, egy kôlábas góré, vagy egy paraszt-
akinek alakjával több barokk homlokzat. A polgármesteri
irodalmi mû is hivatal elôtt áll az elsô és második vi-
foglalkozik. lágháború áldozatainak emlékmûve.
178
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE
A település központjában, a Kossuth
utca 1. szám alatt magasodik a mûem-
lék református templom. A jelenlegi
épülethez 1790-ben fognak hozzá, de
a késô barokk templom tornya csak
1837-ben készül el, 1863 óta borítja
bádogfedél. Az orgonáját 1998-ban
újították fel holland adományból. A
templommal szemben található óvo-
da 100 éves fennállását ünnepelte
1999-ben.
A templomból kilépve, balra indu-
lunk tovább, hogy eljussunk a telepü-
lés legnevezetesebb épületéhez. Az
egykori torony, majd a magtár falai
tûnnek fel elôször. A rendezett park-
ban áll Bocskai István mellszobra,
Pátzay Pál alkotása. A kastély fehér fa-
lainál ér véget a park. Joseph Kriczig
császári fôbiztos a XVIII. század elsô
felében még az egykori vár ép részé-
ben lakott, amelyet 1749-ben vásárol-
nak meg Mensáros Györgyné Magya-
ry Kossa Judit részére. Férje halála
után ô, majd leánya és veje a földesúr.
A várnak, amely Bocskainak fontos
gyôzelmet hozott, nincs többé szere-
pe. A lepusztult lakóépület helyén
1752–84 között barokk kastély épül,
délkeleti részén toronyszobával. A
Csanády család nevéhez fûzôdnek
még a XIX. századi jelentôs változá-
sok: 1850-ben az épület oszlopos
klasszicizáló elôtérrel bôvül, és 1870-
ben romantikus–neobarokk átépítés-
sel nyeri el mai formáját. A kastély
1878–1927-ig a Lakatos családé. A kö-
vetkezô tulajdonos már nem lakta az
épületet.
Hangulatos belsôudvarról jutunk a folyo-
sóra. A falakat XIX. századi kovácsoltvas
tárgyak díszítik: kandeláber, cégérek, ka-
pupánt és betétrácsok. A folyosón a
„Bocskai és a hajdúk a magyar történe-
lemben” címû kiállítás tablókon és kora-
beli metszetek segítségével mutatja be a
vár történetét, valamint Bocskai és a haj-
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE
dúk szerepét. A nagyteremben három
gipszalak: Bocskai István és két hajdú kor-
hû ruhában. A körbástya becses darabja a
felújított habán kályha.
A parkba és a kastélyba csak úgy tu-
dunk bejutni, ha a körbástyánál a Bocs-
kai utcán balra fordulunk. Az épületben
kapott helyet a könyvtár. (A könyvtáros
szívesen végigkalauzol a termeken. Ha
KISMARJA
Irányítószám: 4126, népesség: 1300 fô
A település Pocsaj és Nagykereki kö-
zött, Biharkeresztestôl északra, a 42-
es fôúttól 18 km-re található. Megkö-
zelíthetô Biharkeresztesrôl és Berety-
tyóújfaluból autóbusszal, valamint
Debrecen és Nagykereki felôl vonat-
tal. A nagy múltú település lakóinak a
száma az 1910-es évek végétôl több
mint öt évtizeden keresztül 2500-on
felül volt, napjainkra azonban a lélek-
szám alig éri el ennek a felét.
A vasútállomástól tízperces séta a
település központja. Itt látható az
1804-ben épített késô barokk mûem-
lék református templom. Bádogos tor-
nyát kétszer is szélvihar döntötte le.
1916 után még helyreállították az ere-
deti állapotot, de 1956-ban már meg-
A Bocskai-kastély
további pusztulását
az Országos Mûemléki
Felügyelôség
1955–1962-ig tartó
helyreállítása
akadályozza meg.
1987–1989 között teljes
rekonstrukcióra került
sor. Mind a kastély,
mind annak környezete
mûemléki védelem
alatt áll.
hétvégén csoportosan szeretnénk meg-
tekinteni a kiállítást, vele egyeztessünk
idôpontot, tel.: 54/420-216.)
A település kiválóan megközelíthe-
tô kisforgalmú mellékutakon, ezért
kerékpáros túrázók kedvelt úti célja.
A kastélyt könnyû elérni azoknak is,
akik vasúton érkeznek, mert alig há-
romperces séta innen a vasútállomás. 1579-ben
Bocskai István birtoka
a falu, aki jobbágyai
maradt a bástyaszerû végzôdés – ez a számára
bihari térség egyedüli csonka templo- adómentességet jár ki
ma. Kismarján a mezôvárosi rangot a fejedelemnél.
adó Bocskait úgy tartják számon, mint Az 1606-ban Kassán
a falu szülöttét, nagy tisztelet övezte kelt szabadalomlevele
mindig is, ezt példázza a Bocskait áb- részletesen szabályozza
rázoló festmény a templomban. Az a mezôvárossá tett falu
épület melletti hársfasor helyileg vé- szervezeti és mûködési
dett természeti érték. A templom mel- feltételeit, biztosítva
lett található Bocskai István-mellszob- ezzel – többek között –
rot a költô Tóth Árpád édesapja, Tóth a szabad igazság-
András készítette. A Bocskai-szobor szolgáltatás és a szabad
mellett áll az elsô és második világhá- bíróválasztás jogát.
borús emlékmû. I. Lipót 1692-ben,
A település kulturális életét új hagyo- III. Károly 1738-ban
mányok teremtésével igyekeztek gaz- erôsíti meg a város
dagítani az elmúlt években. Az egyik kiváltságait.
egy szórakoztató rendezvény, a szüreti A protestáns hitre tért
mulatság; a másik ünnepélyesebb – ok- település 1800-ig
tóber 15-én, az álmosdi csata napján az ôsi katolikus
megkoszorúzzák a Bocskai-szobrot. templomot használja.
179

POCSAJ
Irányítószám: 4125, népesség: 2700 fô
Debrecentôl 32 km-re, Berettyóújfalu-
tól 27 km-re fekszik az Ér-fôcsatorna
és a Berettyó folyó mellett, a
magyar–román határ közelében. Esz-
tárral közös vasútállomása a Debre-
cen–Nagykereki mellékvonalon talál-
ható. Megközelíthetô autóbuszjárattal
is, Debrecen, Berettyóújfalu és Bihar-
keresztes irányából. Lakossága a biha-
ri településekhez hasonlóan az 1960-
as évek óta jelentôsen csökkent.
Pocsaj határában az egykori Leány-
várat avar kori erôdítménynek tartja a
hagyomány. A legelsô írásos feljegy-
zés a XIII. századból származik. A po-
csaji vár a XVII. században a Rákóczi-
ak birtoka. I. Rákóczi György megerô-
síti, négy bástyájához „24 egyöntetû
lövôszerszámot” hozat. A várat 1660-
Pocsaj egyik ban Szejdi serege beveszi, földig ron-
legjellegzetesebb tatja, a védôket levágja, a gyerekeket
építészeti öröksége és a nôket rabszíjra fûzeti. Az elnépte-
a nagyszámú, kerítésbe lenedett faluba a XVIII. század elején
épített kôlábas góré, görögkeleti vallású románok költöz-
amelyben a tengerit nek, akik 1755-ben áttérnek a görög
tárolják. Különösen katolikus hitre. Pocsajon vonul ke-
szembetûnô ez a Piac, resztül az oroszok elôl hátráló Gör-
a Petôfi és a Nagy utcán gey-sereg, de mivel a hidat nem sze-
180
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE
dette fel maga után, az orosz csapatok
akadálytalanul követték.
A Petôfi utcán áll a mûemlék refor-
mátus templom. Az 1786-ban épített
vályog templom összerogyott. Az új,
késô barokk stílusú templom 1801–
1809-ig épült, majd 1880-ban tornyát
négy kis fiatoronnyal ékesítették. A
padok egykorúak a szószékkel, a XIX.
század elsô felébôl valók, klasszicista
stílusban készültek. A bejárattal szem-
közti karzaton kapott helyet a temp-
lom orgonája. Ha a Szabadság utca fe-
lôl indulunk el az Árpád utcán, a bal
oldalon álló feszületnél kell lefordul-
nunk a görög katolikus templomhoz.
A templom építésének dátuma nem
ismert. Mennyezetén gazdagon díszí-
tett freskók és seccók díszítik.
A létavértesi útról jobbra, a helyi ter-
melôszövetkezet gazdasági épületei
között jutunk el a Kopaszdombra, a
Leányvárhoz. Az avatatlan szem nem
sokat lát a gazos talajon, de a síkvidéki
embernek olyan érzése van itt, mintha
hegyvidéken járna. Innen nem messze
található a Földvár maradványa.
A falu határának országos jelentôsé-
gû természeti értéke a Tövises. A mint-
egy 3 kilométer hosszúságú morotvát
a rétegvizes források táplálják. Az itt
található növénytársulások és ritkasá-
gok miatt – mint a lápi vidrafû, gyilkos
csomorika, iszapfû, keskenylevelû
gyapjúsás és a kúszócsalán – a szak-
emberek ezt a lápot tartják az egyik
legfajgazdagabbnak a Tiszántúlon.
A pocsaji Oláh Mihályné (Szidi néni)
göbös technikával készített vászon-
szôttesei sok kiállításon vettek részt az
országban. Árpád utcai lakásában, a
36. szám alatt szívesen megmutatja
munkáit, de láthatjuk a szövôszék mel-
lett dolgozni is. A Kossuth utca 47.
szám alatt ma is mûködik egy kovács-
mûhely, és ha szerencsénk van, meg-
nézhetjük a mestert munka közben.
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE

ESZTÁR
Irányítószám: 4124, népesség: 1450 fô
A község Berettyóújfalutól 21 km-re
északkeletre fekszik, de nagyjából
ugyanekkora utat kell megtennünk,
ha Derecske vagy Biharkeresztes felôl
akarunk Esztárba jutni. Pocsajjal kö-
zös vasútállomása a Debrecen–Nagy-
kereki mellékvonalon található.
Az évtizedeken át tartó népességfo-
gyás az 1990-es években megállt, la-
kóinak száma 1400 és 1500 fô között
ingadozik.
A régészeti leletek tanúsága szerint
az újkôkor óta mindig volt itt élet. A
falu elsô írásos említése 1215-bôl szár-
mazik. A település vámszedôhely, en-
nek következtében a jelentôsebb fal-
vak sorába emelkedik. A XVII. század
végén a falu sokat szenved a török–ta-
tár pusztítástól, a lakosság a nádasok-
ban és a szomszédos településeken
húzza meg magát. A települést magyar
jobbágyok népesítik újra, a XVIII. szá-
zad eleji román bevándorlás elkerüli
Esztárt. Az 1784–87 között zajló össze-
írás 144 házban 194 családot számlál.
Esztár központjában négy utca ta-
lálkozik. Itt láthatjuk az 1896-ban állí-
tott millenniumi emlékoszlopot, in-
nen nem messze, a Mûvelôdési Köz-
pont parkjában pedig József Attila
mellszobrát. A Petôfi utca jobb olda-
lán találjuk a református templomot,
amely az esztáriak szerint a bihari tér-
ség legmagasabb temploma. Az
HENCIDA
Irányítószám: 4123, népesség: 1300 fô
A falu Berettyóújfalutól, egyben a 42-
es fôúttól 13 km-re fekszik. Legköny-
nyebb megközelíteni Újfaluból autó-
buszjárattal, de könnyen elérhetô más
jármûvel Nagykereki (12 km), vala-
A mûemlék
Erdôdy-kúriát
az 1990-es években
felújították,
ma az általános iskola
mûködik benne.
A nyári vakációk idején
szállást tudnak adni
az épületben, és
az étkezés is
megoldható a közeli
Idôsek Otthonának
a konyháján
(Petôfi utca) – ahol
kérésre szívesen
elkészítik a vidék
eklektikus református templom 1870- tájjellegû ételeit,
ben épült a falu szülöttének, Irinyi a hurkatésztás levest,
Sándornak a tervei szerint, aki ebben a káposztás lángost,
az idôben a pécsi reáliskola rajztaná- vagy a „vízben
ra. Orgonáját Friedl Lipót építette kullogó” cukros,
1894-ben. A keleti homlokzat elôtti elnyújtott tésztát.
torony 40 m magas, a 10 méter széles
és 26 méter hosszú belsô térben 790
ülôhelyet alakítottak ki.
Az Árpád utcán, a templomtól kissé
távolabb áll az Erdôdy–Szunyogh-
kúria, amelyet a XVIII. században épí-
tettek copf stílusban, de homlokzati
megjelenésében tükrözôdik a barokk A Berettyó jobb partján
hatás is. A XIX. század elején klasszi- fekvô település neve
cista stílusban épült hozzá az oszlo- a mesékbôl ismert,
pos, fedett kocsibehajtó. sok történet végzôdik
A horgászok számos alkalmas he- így: „Hencidától
lyet találhatnak kedvenc idôtöltésük- Boncidáig…” Hencida
re a határban folyó Berettyón csak- ezért az elsô adandó
úgy, mint a falu horgásztaván. alkalommal
felvette az erdélyi
Bonchidával
mint Pocsaj (10 km) irányából is. a kapcsolatot:
Hencida és környéke régészeti leletek 1992-ben újfalui
tanúsága szerint régóta lakott hely fiatalok kerékpároztak
volt. A korábbi település elpusztult a el a Kolozsvár melletti
török idôkben, visszatérô lakosai a ré- településre,
gi falu helyétôl távolabb, a mai köz- hogy ezzel is
ség területén telepedtek le. A békére elôsegítsék
azonban még várni kellett, mert a a közeledést.

181

A helytörténeti kiállítás kuruc–labanc háborúskodástól és a
részlete rácdúlásoktól sokat szenvedett a köz-
ség.
A legtöbb látnivalót a Templom té-
ren találjuk. A református templom
építésébe 1783-ban kezdtek a falubeli-
ek. Barokk stílusban épült, és 1885-
A szájhagyomány szerint ben emelték a tornyát. A templom kü-
a régi világban három lönös zöld színérôl úgy tartja az emlé-
szekér murvát kért kezet, hogy az a „próféta színe”, azaz
a török Váradról. a török idôket idézi. Angster János or-
A falu kényszeredetten gonája több mint 100 esztendôs. Az
próbált eleget tenni úrasztalát a Temesvár melletti Béka-
a furcsa kérésnek, csatornából elôkerült, elsüllyedt török
merthogy az „m” betût gálya maradványaiból készíttette Papp
„k”-nak olvasták – így István és neje a XX. század elején.
aztán három szekér A Templom téren áll a régi reformá-
fehércselédet indítottak tus iskola. Az épületben található a
útnak. Az asszonyok helytörténeti gyûjtemény, ahol megte-
viszont a hídon kinthetô a község régi címere, pecsét-
megmakacsolták nyomatok, honfoglalás kori leletek és
magukat: ôk bizony nem kisparaszti gazdasági eszközök.
mennek tovább egy
tapodtat sem, mert
a bíró felesége, aki GÁBORJÁN
a legnagyobb k… Irányítószám: 4122, népesség: 950 fô
a faluban, nincs
közöttük. Azóta Berettyóújfalutól 10 km-re fekvô bi-
mondják, hogy hari település, a Berettyó folyó jobb
megütötte magát, mint partján. Megközelíthetô Berettyóújfa-
hencidai menyecske luból és Hencida felôl autóbuszjárat-
a hídon. tal. Lakóinak száma a bihari települé-
182
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE
Elôzetes bejelentkezés a klubkönyvtár
vezetôjénél: az 54/417-012 vagy 417-
182 telefonszámon. Itt egyébként szál-
láslehetôségrôl is kérhetünk felvilágosí-
tást.
A közeli kis utcában egy régi ko-
vácsmûhely szerszámait tekinthetjük
meg.
A helyi horgászegyesület kezelésé-
ben lévô Gyûrüszegi víztározónál
horgászati lehetôség várja az érdeklô-
dôket.
Évek óta természetvédelmi terület a
község határában található Csere-er-
dô, egy mocsári ôstölgyes, ligeterdô.
Olyan szórványosan vagy ritkán elô-
forduló növényeket láthatunk itt, mint
a magyar zergevirág, a réti kardvirág,
a tarka gyöngyperje vagy a kéküstökû
csomorlya. A XX. században az erdô
területe jelentôsen megfogyatkozott,
az állandó védelem és törôdés mellett
is pusztul.
Valamikor árumegállító és vásártar-
tási joga volt a településnek. Ezt a ha-
gyományt szeretnék feleleveníteni az
1995 óta rendszeresen ismétlôdô ál-
lat- és kirakodóvásárokkal, amelyeket
évente május második, illetve szep-
tember harmadik vasárnapján rendez-
nek meg. Az állatvásárt az Erzsébet li-
getben tartják, ahol lovak, szarvas-
marhák, birkák és sertések cserélnek
gazdát. A Csokonai utca ilyenkor
megtelik árusokkal, akik mindenféle
portékát kínálnak az idesereglô vá-
sárlóknak.
sek többségéhez hasonlóan sokáig
csökkenô tendenciát mutatott. Az
1990-es években ismét emelkedett,
de még nem érte el az 1000 fôt. Az
utóbbi évtizedben új iskolaépülettel,
faluházzal gyarapodott a település, és
felújították a templomot is. A telepü-
lés elsô írásos említése 1217-bôl ma-
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE
radt fenn, a Váradi Regestrumban. A
XIV. században a falu papja 44 garast
fizetett a pápának (ennél többet csak
Bihar község fizetett errôl a vidékrôl),
ami arra utal, hogy Gáborján ekkori-
ban jelentôs település. A XVII. század-
ban Gáborján katonatelep volt, lakói
a környezô várakban szolgáltak. Az
1692. évi összeírás nemes városnak
mondja, lakosai a hajdúknál valami-
vel nagyobb szabadságot élveztek.
Késôbb Eszterházy-birtok lett a falu,
majd a XIX. század második felében
Móricz Pál és Leszkay Gyula a legna-
gyobb birtokos a településen.
Rendezett település, ahol kellemes
sétát tehetünk a fôutcán: a templom
felé haladva a jobb oldalon érdemes
megfigyelni a paraszt–barokk hom-
lokzatokat.
A polgármesteri hivatal után, az
elsô és második világháborús emlék-
mû mögött találjuk a felújított mûem-
lék református templomot. Az eredeti
templom a XVII. század közepén
épült, majd 1860-ban romantikus stí-
lusban átépítették és bôvítették. A XX.
század elején „bibliás Gáborjánnak”
nevezték a falut, mert itt még a mun-
kába menve is betértek az emberek a
templomba.
VÁNCSOD
Irányítószám: 4119, népesség: 1400 fô
A falu a 42-es fôúttól 5 km-re, Mezô-
peterdtôl északra található. Rendsze-
res autóbuszjárat köti össze a telepü-
lést a 18 km-re fekvô Berettyóújfalu-
val, ha vasúton érkezünk, a mezôpe-
terdi állomástól kell eljutnunk az on-
nan 4 km-re esô Váncsodra.
A település elsô írásos forrása 1213-
ból való. Vanchod 1382-ben a Hor-
vath, 1454-ben a Váncsodi, Vajai és a
Dombrádi családok birtoka. Reformá-
Az elsô és második
világháborús emlékmû
Gáborján iskolájában
tanított Végh Antal író
az 1950-es években.
A templomtól néhány perc séta a Élményeit a Fekete
Berettyó. Jobb partján nincs töltés, szivárvány címû
ezért a nagyobb árvizek rendre el- regényében örökítette
árasztják a kerteket, néha a mellék- meg, amelyben nem
épületeket is elérik. A Fô utca végén mindig különülnek
balra fordulva innen is eljuthatunk a el az írói fantázia
védett Csere-erdôhöz, amelynek érté- szüleményei, és
keirôl a szomszéd falu, Hencida be- a valóban megtörtént
mutatásánál írtunk. események.
tus egyháza az elsôk között jön létre a
megyében, 1567-ben a váradi refor-
mátus esperességhez tartozik. A viha-
ros XVII. század végén, az 1692-es
összeírás pusztaként említi, de 1731-
ben már ismét feltûnik a község pe-
csétje.
A falu központjában, a Kossuth té-
ren találhatjuk a mûemlék református
templomot. Késô barokk stílusban
épült az 1790-es években, majd ezt
bôvítették, részben át is alakították
1802 és 1806 között. Különösen szép
látvány az esti megvilágításban. Ha
183
 A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE

gyerekekkel vagyunk, álljunk meg a

templomtól lejjebb, a gáborjáni útfé-
len a játszótéren – a Somogy megyei
Böhönyérôl érkezett szép játékokat,
1994-ben vehették birtokba a gyere-
kek. A falu egységes, rendezett képet
mutat: csinos buszvárókkal, több he-
lyen esztétikus padokkal, virágokkal,
háborús emlékmûvel, és a közszemlé-
re tett, felújított kocsifecskendôvel, a
régi tûzoltószertár becses darabjával.
A falu északi határában folyik el a
Kis-Körös, a kedvelt horgászhely. A
település délnyugati határrésze ter-
mészetvédelmi terület, legnagyobb
madarunk, a túzok egyik élôhelye.

Az elsô és második
világháborús emlékmû SZENTPÉTERSZEG luból közvetlen autóbuszjárattal is
Irányítószám: 4121, népesség: 1300 fô megközelíthetô a község.
Ez a hely már a honfoglalás korában
A falu 6 km-re fekszik Berettyóújfalu- lakott volt, de a tatárjárást követôen el-
tól, a 42-es és a 47-es fôútvonalak ke- néptelenedett. Szentpéterszeg 1411-
resztezôdésétôl keletre. Berettyóújfa- ben a debreceni uradalom tartozéka,
1566-ban az erdélyi kincstáré lesz. A
Szejdi-dúlást követôen sokáig újra la-
katlanná vált a település, az 1692. évi
összeírás nem is említi. Az 1700-as
években ismét a káptalané a birtok.
A településen jellegzetes paraszt-
barokk épületeket találunk a Vörös-
hadsereg és a Kossuth utcán. A Dózsa
György utca 1. szám alatt egy vert fa-
lú zsellérházat látunk, amely népi mû-
emlék, 1997 óta tájházként üzemel.
Ha zárva találjuk, a közeli Faluházban
kérhetünk bebocsátást, ahová amúgy
is érdemes betérnünk az ott mûködô
Bihari Galéria anyagának megtekinté-
séért. Az 1996-ban létesült galéria a
bihari térséghez kötôdô képzômûvé-
szek, kézmûvesek alkotásait vonultat-
ja fel. A gyûjtemény becses része a fa-
lu szülötte, Fekete Borbála (1933–
1992) hagyatéka. A mûvész elôbb a
IV. Béla szobra faluban, majd a debreceni tanítókép-
a templom téren zô fôiskolán tanított, részt vett a deb-

184
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE
receni Medgyessy Ferenc képzômû-
vészeti kör munkájában, és rendsze-
res látogatója volt a tokaji mûvészte-
lepnek. Olajképeinek jelentôs része
tájkép, de láthatunk tôle a kiállításon
tûzzománcképeket is.
A Kossuth utcán találjuk a falu
templomát, amely 1790-ben épült, a
tetejét 1834-ben javították, és 1862-
DERECSKE
Irányítószám: 4130, népesség: 9500 fô
A megyeszékhelytôl 20 kilométerre
fekvô várost a Debrecent Szegeddel
összekötô 47-es fôút osztja ketté. Jól
megközelíthetô autóbusszal Debrecen
és Berettyóújfalu felôl, de közvetlen
buszjárat köti össze a népszerû fürdô-
várossal, Hajdúszoboszlóval is. A tele-
pülésnek vasútállomása is van a Deb-
recen–Nagykereki mellékvonalon.
A régészeti leletek tanúsága szerint
ez a vidék már a honfoglalás elôtt is
lakott hely volt. Az elsô írásos emlék a
XIII. századból, a váradi püspökség ti-
zedösszeírásából való. Sokáig a deb-
receni uradalom tartozéka, 1543-ban
itt hívták össze a tiszántúli rendek
részországgyûlését. Az erdélyi tör-
vénybe iktatott szabadalmát Derecske
városa 1605-ben Bocskai István feje-
delemtôl nyerte el, majd kiváltságai-
ban I. Rákóczi György is megerôsíti az
Erdély András kapitánysága alatt álló-
kat 1631-ben. Késôbb Eszterházy Pál
az elmaradt nádori fizetés fejében
kapja meg birtokul Derecskét, jogait
azonban csak a Rákóczi-féle szabad-
ságharc után tudja érvényesíteni, mert
a kiváltságaiktól megfosztott hajdúk
nem akartak belenyugodni sorsuk
változásába. Derecske lakosságának
többsége évszázadok óta református.
A központban, az autóbusz-állo-
mással átellenben, a fôút túloldalán
ben bádoggal fedték be. A templom-
tól nem messze, a polgármesteri hiva-
tallal szemben áll IV. Béla egész ala-
kos szobra, Gyôrfi Lajos alkotása.
Az évente május elsô hétvégéjén
tartott néptáncfesztivál, valamint a
szeptember utolsó szombatjára esô
szüreti felvonulás egyaránt sok érdek-
lôdôt vonzó, látványos rendezvény.
magasodik a mûemlék református
templom klasszicizáló épülete,
amelynek hangulatos kertjében egy-
más közelében tekinthetjük meg az
elsô és második világháborús, vala-
mint az 1848–49-es forradalom és sza-
badságharc hôseit megidézô emlék-
mûveket.
A református egyház az ôsi kato-
likus templomot bírta egészen 1843-
ig. A régi templomot kôfal vette körül
ôrtornyokkal, de ezeket lebontották.
A XVII. századi eredetû templomot a
XIX. század közepén átépítették, ek-
kor nyerte el késô klasszicista formá-
ját. Nézzük meg belülrôl is: figyelem-
re méltó az iparmûvészeti igénnyel
készült úrasztala és az intarziás szó- Derecske a városi rang
szék, amelyekkel az 1880-as években elnyerését követôen,
gyarapodott az egyház. az 1990-es években
A monumentális építmény mellett igyekezett
szerényen húzódik meg az ugyancsak visszaszerezni
mûemléki védelem alatt álló római a korábban elvesztett
katolikus templom. Az 1745-ben kistérségi szerepét.
emelt épületet Csáky Miklós püspök Ezekben az években
szenteli fel, majd 1865-ben építenek épült a mentôállomás,
hozzá új kôtornyot, az átalakítás so- a sportcsarnok,
rán kapja meg romantikus stílusje- a krízisház,
gyeit. Érdemes megnézni a XVII. szá- és megvalósult
zad második felébôl származó, népies az itt lakók régi óhaja,
rokokó fôoltárat is. rendôrôrs is van
Az autóbusz-állomástól nem mesz- a városban.
sze, a fôúton található a Mûvelôdési Derecske az 1990-es
Központ (Köztársaság u. 107.), amely- évek végére
nek falát Balczó Edit Magyar költôk a legvirágosabb bihari
címû dombormûve díszíti. településsé vált.
185
 A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE

A XIX. században
a derecskei mesterek
honosítják meg
a rátétes szûrdíszítést.
Egyik utolsó
képviselôjük,
Erdei Lajos, majd fia
igyekezett átmenteni
ezt a technikát más
tárgyak díszítésére is.
Tanítványuk, Sárközi
Béláné szûrrátétkészítô
népi iparmûvész (akit
meg is látogathatunk
a Rózsa u. 22. szám alatt)
ma is alkalmazza
a terítôk, párnák, futók
díszítésénél a rátétre
jellemzô hagyományos Bekanyarodva a szemközt nyíló Rá- jus utolsó hétvégéjén nemzetközi kó-
motívumokat. kóczi utcába, a gyógyszertár elôtt lát- rustalálkozónak ad otthont a reformá-
A népmûvészeti hatjuk a Felszabadulási emlékmûvet, tus templom. Júniusban szervezik a
hagyományok másik Lessenyei Márta alkotását. Derecskei mûvésztelepet, amely az országban
derecskei ôrzôje sétáink során megállapíthatjuk, hogy egyedülálló módon, elsôsorban a
Bartha József fafaragó a városban viszonylag sok régi pa- sokszorosító grafika mûhelye. Szep-
népi iparmûvész, raszti épület ôrzi a XIX. század népi tember utolsó szombatja a szüreti mu-
aki használati és építészetének jegyeit. latság ideje, utcai felvonulással, egész
dísztárgyait a felvidéki és Minden január utolsó hétvégéjén napos programmal, fôzôversennyel
dunántúli domborfaragás tartják a derecskei borversenyt – csa- és csikósbemutatóval.
motívumaival díszíti – ládias hangulatban, a környék szôlô- A környéken kiváló vadászterepek
az ô mûhelyét termelôinek részvételével. Húsvét találhatók, gyakran keresik fel a kül-
a dr. Mustó Sándor u. 15. elôtt hat héttel rendezik a farsangi ala- földiek is a helyi vadásztársaságot. A
szám alatt koskodó felvonulást, a téltemetést. földesi útfélen, a kiserdei víztározó a
kereshetjük fel. Külön érdekessége ennek a szalmá- horgászok kedvelt helye. A tavat öve-
ból készült boszorkány égetése. Má- zô kiserdô védett természeti érték.

TÉPE A község már az Árpád-korban be-

Irányítószám: 4132, népesség: 1200 fô
A 47-es fôútról rövid bekötôút visz a
Berettyóújfalutól 11 km-re, Derecské-
tôl 4 km-re fekvô zsáktelepülésre. A
Debrecen és Berettyóújfalu irányából
érkezô autóbuszjáratok gyakoriak, de
ritkán mennek be a település köz-
pontjába, általában a fôút melletti
megállókban szállnak le az utasok.
népesült. Elsô ismert említése a Váradi
Regestrumból, 1214-bôl való. A XIII.
század végén nemesi birtok, Gábor-
jánnal és Tordával egy birtoktestet ké-
pez. Az 1626. évi törvény az 1605-ben
létesített hajdúvárosok közé sorolja.
1661-ben Apaffi Mihály megerôsíti a
kiváltságot, de sok bihari hajdútelepü-
léshez hasonlóan I. Lipót megfosztja
az itt lakókat korábbi jogaiktól.

186
A BERETTYÓ ÉS A KÖRÖS VIDÉKE

A falu központjában magasodik a

mûemlék református templom. 1635-
ben épült, majd 1745-ben és 1798-ban
átépítették. A hétszáz férôhelyes
templom mai alakját 1908-ban nyerte
el. A Bajcsy-Zsilinszky utca 18. sz.
alatt találjuk a nagyváradi káptalan
egykori préposti kastélyát. A klasszi-
cista stílusú, mûemlék épületet 1820-
ban fejezték be. A karcsú torony bá-
dogfedésû sisakzáródása barokk stí-
luselemeket visel. A kastélyban ma
szociális otthon mûködik.

KONYÁR
Irányítószám: 4133, népesség: 2250 fô

A község a 47-es fôúttól és Derecske

városától 8 km-re, a Kék-Kálló jobb
partján terül el. Megközelíthetô autó-
busszal Derecske és Pocsaj irányából
is, vasútállomása a Debrecen–Nagy-
kereki mellékvonalon van. Lélekszá-
ma a XX. század derekán meghaladta
a 3000 fôt, ma azonban nem éri el a
2300-at sem.
Konyár az Ákos nemzetség telepíté-
seként alakult a XII. században. Nevé-
vel elôször 1213-ban találkozhatunk
írott formában, a Váradi Regestrum-
ban. 1605-ben szállják meg a hajdúk,
de I. Lipót ezt a települést is megfoszt-
ja a hajdúkiváltságoktól. A XVIII. szá-
zadban Eszterházy Pál derecskei ura-
dalmához tartozik a konyári határ. A
konyári sóstó híres fürdôhelynek szá-
mított a XX. század elején, ahová a
csúzos és köszvényes betegek jártak
gyógyulni.
A török pusztítás után, 1741–44 kö-
zött a falu egyik magaslatára építették
a konyáriak barokk stílusú református
templomukat. Egy régi jegyzôkönyv
tanúsága szerint Szentjóbi István os-
kolamesternek a törökdúlást megidé-
zô rövid versét helyezték el akkor a
torony gombjában. Ahogy gyarapo- A tépei préposti kastély
dott a gyülekezet, úgy bôvítették több
ízben is a templomot, 1893-ban nyer-
te el mai alakját. Az égbe szökô to-
rony barokkos sisak kialakítása már
messzirôl feltûnik az érkezônek. A
tornyot övezô erkélyt sokáig használ-
ta megfigyelôállásként a tûzôrség. A
mûemlék templomba a barokk stílusú
fakarzat és a kereszthajónál elhelye-
zett szószék miatt is érdemes betérni.
A település határának egyik része
természetvédelmi terület, ahol a szi-
kes tavak jellegzetes növénytársulá-
sait és madarait fedezhetik fel maguk-
nak a természet kedvelôi. Július má-
sodik szombatján a hagyományôrzô
országos aratóversenyt tartanak Ko-
nyáron: újabban már nemcsak az öre-
gek, de a fiatalok is vágják a rendet.
Az ôszi konyári napok rendezvényso-
rozata gazdag kulturális programok-
kal várja az érdeklôdôket.

187
 Magyar Posta
Részvénytársaság
Debreceni Igazgatósága

4046 Debrecen, Múzeum u. 3.

Tel.: 52/412-111, fax: 52/410-173

Igénybe vehetô
szolgáltatásaink:
• Postai szolgáltatások
• POSTAMAT készpénzfelvétel bankkártyával
• Különféle megtakarítási, betéti formák, értékpapírok
• Lakáskassza-szerzôdések
• Biztosítások: kötelezô gépjármû-felelôsség,
élet-, utas- és balesetbiztosítások
• Címzett és címzetlen nyomtatványok terjesztése ,
szórólapok, hirdetési újságok stb. továbbítása, kézbesítése
• Postafaxok továbbítása belföldre, külföldre
• EMS gyorsposta
• Futárszolgálat
• Bélyegújdonságok
• Szerencsejátékok

A fenti szolgáltatásokon kívül

egyéb termékek széles választékával is
További információ: várjuk tisztelt ügyfeleinket
www.posta.hu Hajdú-Bihar megye valamennyi postáján!
KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK
Mit tegyünk, ha megbetegszünk, bajba kerülünk?
Hol kaphatunk választ kérdéseinkre?
Az utazásunkat, pihenésünket szeret-
nénk zavartalanul eltölteni, de sajnos
bármikor elôfordulhat, hogy egy vá-
ratlan betegség, vagy egyéb ok miatt
segítségre van szükségünk. Az alábbi
összeállítással a rászorulók helyzetét
próbáljuk enyhíteni azzal, hogy
igyekszünk megkönnyíteni azok el-
érését, akik segíthetnek a bajban.
KÓRHÁZAK:
Debreceni Egyetem Klinikája
Debrecen, Nagyerdei krt. 98.
Tel.: 52/411-600, 489-400, 411-717
Kenézy Gyula Kórház-Rendelôintézet
Debrecen, Bartók Béla u. 2–26.
Tel.: 52/511-777
Berettyóújfalui Kórház-Rendelôintézet
Berettyóújfalu, Orbán B. tér 1.
Tel.: 54/507-555
RENDELÔINTÉZETEK:
Debrecen, Bethlen u. 11–17.
Tel.: 52/416-222
Debrecen, Bartók Béla u. 2–26.
Tel.: 52/511-777
Berettyóújfalu, Orbán B. tér 1.
Tel.: 54/507-555
Hajdúböszörmény, Kálvin tér 7–9.
Tel.: 52/228-593
Hajdúnánás, Kossuth u. 10.
Tel.: 52/381-811
Hajdúszoboszló, Szilfákalja u. 1.
Tel.: 52/364-222
Püspökladány, Kossuth u. 1.
Tel.: 54/451-164
ORVOSI ÜGYELETEK DEBRECENBEN:
Felnôtt orvosi ügyelet
Debrecen, Külsôvásártér 14.
Tel.: 52/414-333
Gyermekorvosi ügyelet
Debreceni Egyetem Klinikája,
Nagyerdei krt. 98. Tel.: 52/416-275
Fogorvosi ügyelet
Debrecen, Szent Anna u. 11.
Tel.: 52/416-261
Baleseti ügyelet Kenézy Kórház
Debrecen, Bartók B. u. 2–26.
Tel.: 52/511-777
ORVOSI ÜGYELETEK A MEGYE VÁROSAIBAN
BERETTYÓÚJFALU
Bajcsy-Zs. u. 3–5. Tel.: 54/402-110
HAJDÚBÖSZÖRMÉNY
Korpona u. 13. Tel.: 52/228-143
HAJDÚNÁNÁS
Kossuth u. 10. Tel.: 52/381-598
HAJDÚSZOBOSZLÓ
Szilfákalja u. 1–3. Tel.: 52/362-618
PÜSPÖKLADÁNY
Kossuth u. 1. Tel.: 54/451-164.
Balmazpharm Kft.
és kapcsolt vállalkozások:
Balmazpharm–A Bt.
Hanor Bt.
Egészségügyi Centrum
4060 Balmazújváros
Bocskai u. 2–4.
Tel.: 52/370-839, 52/580-020
Állatpatika
4060 Balmazújváros, Bocskai u. 2–4.
Tel.: 52/370-010, 52/580-027
Ingyenes állatorvosi szaktanácsadás.
Ôrangyal Gyógyszertár
Tel.: 52/370-839, 52/580-021
Nyitvatartási idôn túl
állandó ügyeleti szolgálat!
SEGÉLYKÉRÔ HÍVÓSZÁMOK
MENTÔ: 104
RENDÔRSÉG: 107
TÛZOLTÓ: 105
RENDÔRSÉG
Elôfordulhat, hogy sürgôs rendôri se-
gítségre van szükségünk. Legjobb, ha
ilyenkor a legközelebbi rendôrkapi-
tányságon kérünk segítséget.
Hajdú-Bihar Megyei
Rendôr-fôkapitányság
4024 Debrecen, Kossuth u. 20.
Tel.: 52/516-400
Hajdúnánás
Állategészségügyi
Centrum
Létesítményünk az állategészségüggyel
kapcsolatos minden területen
segíteni tudja az ide betérôket.
Igényüknek megfelelôen választhatnak
a 24 órás ügyelettel mûködô
állatgyógyszer-árusítás,
a betegellátó állatorvosi szolgálat
és a hivatalos ügyek intézését szolgáló
Kerületi Fôállatorvosi Hivatal kínálta
lehetôségek közül.
Kedvenceit felkészült szakemberekbôl
álló csapatra bízhatja,
amely készséggel áll
az állattartók rendelkezésére.
A létesítmény komplex szolgáltatásával
egyedülálló kezdeményezésnek
számít a maga területén
Cím:
4080 Hajdúnánás, Bocskai u. 94.
Telefon/fax: 52/383-664
Mobil: 60/486-112
189
 KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK

Autópálya sajnos nem vezet a megyébe, de Hajdú-Bihar és Debrecen megkö-

zelíthetôsége közúton is elfogadhatónak, vasúton pedig kiválónak mondható.
A megyén belüli úthálózat alkalmas arra, hogy viszonylag kényelmesen, egy
vagy két számjegyû utakon eljuthassunk számos településre, de utazásaink so-
rán idônként alsóbbrendû utakat is igénybe kell vennünk. Aki jobban kedveli
a vasutat, a szárnyvonalak révén számos úti cél elérésére választhatja a közle-
kedésnek ezt a formáját, de számítania kell rá, hogy olykor a legközelebbi vas-
útállomástól közúton – például a helyközi autóbuszjáratokon – kell megköze-
lítenie a kiválasztott települést.

KÖZLEKEDÉS VASÚTON vonatok. E könyv írásakor három

KÖZÚTON
Budapest felôl érkezve két út között
választhatunk: vagy a Szolnokot érin-
tô 4-es fôúton, Püspökladánynál lé-
pünk a megyébe, vagy az M3-as autó-
pályáról Füzesabonynál a 33-as fôút-
ra térve, a Hortobágyon keresztül jut-
hatunk el a megyeszékhelyre. A 4-es
fôút Ladány után érinti Hajdúszo-
boszlót, majd Debrecenen áthaladva
északi irányban Nyíregyházával te-
remt kapcsolatot. Püspökladánynál
ágazik el a 4-esbôl a délkeleti irány-
ba, a magyar–román határ felé vezetô
42-es fôút, amelyen Berettyóújfalu és
Biharkeresztes érintésével a határ túl-
oldalán Nagyváradra is eljuthatunk.
További fontos útvonal a Debrecent –
Nyékládházánál a 3-as fôúthoz csatla-
kozva – Miskolccal összekötô 35-ös; a
megyeszékhelyrôl délre, Békéscsaba
és Szeged irányába induló 47-es; va-
lamint a kelet felé vezetô 48-as és az
északkeletre induló 471-es fôút is.
A fôvárossal, illetve az ország közép-
sô és nyugati területeivel való közúti
összeköttetésben fontos változást
hoz az M3-as autópálya meghosszab-
bítása – a tervek szerint 2002-ben
Polgárnál éri el a megyét a kettôs be-
tonszalag. Különösen lerövidítheti a
Debrecen–Budapest közötti utazást a
meghosszabbított autópálya akkor,
ha Polgár és Debrecen között elké-
szül az ugyancsak tervezett gyorsfor-
galmi út.
A megyén halad át a Budapest–Zá-
hony vasúti fôvonal, amelyen kényel-
mes InterCity-járatokon utazhatunk a
fôváros és a megyeszékhely között.
Ezek a szerelvények Debrecenen kí-
vül kivétel nélkül megállnak a fürdô-
városban, Hajdúszoboszlón, a leg-
több pedig Püspökladányban is. Ez
utóbbi azért fontos, mert a fôvonalból
itt ágazik el délkelet, Nagyvárad irá-
nyába a hazánkat Romániával össze-
kötô egyik vasútvonal. Az InterCity-
járatok az említett megyebeli városo-
kat európai színvonalon kötik össze a
fôvárossal, és a két szomszédos me-
gyeszékhellyel: Szolnokkal és Nyír-
egyházával is. Néhány éve indulnak
Debrecenbôl olyan InterCity-vonatok,
amelyekkel Nyíregyháza érintésével
Miskolcra is eljuthatunk.
Amint az ország más részein, Hajdú-
Biharban is egyre több, a vasúti fôvo-
naltól távolabb esô települést kapcsol-
nak ehhez a kényelmes közlekedési
lehetôséghez a helyi InterPici motor-
InterPici-vonal mûködik a megyében:
az egyik Hajdúnánásról és Hajdúbö-
szörménybôl szállítja az utasokat; a
másik a már Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyében fekvô Mátészalkáról indul-
va a hajdú-bihari Nyíradony érintésé-
vel érkezik Debrecenbe; míg a harma-
dik keletre indul a megyeszékhelyrôl,
Nyírábránynál átlépi a magyar–román
határt és Nagyváradig közlekedik.
Felvilágosítás a vasúti menetrendrôl,
utazási lehetôségekrôl:
MÁV Menetjegyiroda
4025 Debrecen, Rózsa u. 4.
Tel.: 52/417-934
Nagyállomás, Debrecen
4024 Petôfi tér 12.
Tel.: 52/316-607
Vasútállomás, Püspökladány
4152 Vasút u. 1. Tel.: 54/430-345
Természetesen minden nagyobb vas-
útállomáson adnak felvilágosítást
menetrendi, jegyvásárlási ügyekben.

190
KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK

NEMZETKÖZI FORGALOM
AUTÓKLUB
Az autósokat ma már országszerte
fejlett infrastruktúra szolgálja: egy-
mást érik a benzinkutak, az általános
és márkaszervizek. Egyetlen szerve-
zeten belül mégis talán az immár
százéves Magyar Autóklub nyújtja a
legsokoldalúbb szolgáltatásokat (se-
gély, autómentés, mûszaki és turiszti-
kai szolgáltatás stb.), ezért hívjuk fel
erre az esetleg rászorulók figyelmét.
Mûszaki állomás
Debrecen, Kassai u. 96.
Ny.: hétfô–péntek 7.30–16.00
Tel.: 52/446-404, 415-144
A „sárga angyalok” országos hívó-
száma: 188 (éjjel-nappal)
A szolgálat célja, hogy az ország
bármely pontján, legfeljebb 40 per- van lehetôség. Mindkét határállomás A keleti országrész Hajdú-Bihar me-
ces várakozás után a helyszínre ér- folyamatosan tart nyitva. Érdemes gyén kívüli kedvelt kirándulóhelyei –
kezzen a „sárga angyal”. megemlíteni, hogy könyvünk írása- például Gyula, Eger, Tokaj, Parádfür-
A legfontosabb segélyhívószámok: kor, 2001 elején magyar részrôl min- dô – naponta induló járatokkal érhe-
Általános segélyhívó: 112 den feltétel adott a Létavértes mellet- tôk el Debrecenbôl. Fontos megemlí-
Mentôk: 104 ti határátkelô megnyitásához, de mi- teni, hogy hetente háromszor – hét-
Tûzoltók: 105 vel a román oldalon még nem ké- fôn, szerdán és pénteken – a Balaton-
Rendôrség: 107 szültek el a szükséges beruházások, hoz is indulnak innen autóbuszok.
Hajdú-Bihar megye keletrôl Romániá- egyelôre bizonytalan a forgalom A nemzetközi járatokkal két szomszé-
val határos, így a területére több határ- megindulásának idôpontja. dos országba is utazhatunk: a szlová-
átkelô is esik. A nemzetközi vasúti A debreceni repülôtér is fogadhat a kiai Kassára, illetve a romániai Szat-
közlekedés egyik fontos átkelôhelye nemzetközi forgalomban részt vevô márnémetibe, Nagybányára, Székely-
Biharkeresztes, ahol számos nemzet- gépeket – ennek feltételeirôl azon- udvarhelyre és Nagyváradra.
közi gyorsvonat lépi át a határt. Ke- ban mindig érdemes elôre tájékozód- A megyén belüli, úgynevezett hely-
vésbé kiemelt jelentôségû, de a határ ni: Airport Debrecen, közi autóbusz-közlekedés járataival
menti forgalom szempontjából ugyan- 4002 Mikepércsi út Debrecenbôl eljuthatunk valameny-
csak fontos vasúti átkelôhely Nyíráb- tel.: 52/411-510, fax: 410-165. nyi településre, következésképpen a
rány – amint korábban említettük, megye bármely településérôl bár-
ezen a vonalon jár a Debrecent Nagy- AUTÓBUSSZAL A MEGYÉN KÍVÜL mely településre – noha bizonyos vi-
váraddal összekötô InterPici-vonat is. ÉS A MEGYÉBEN szonylatokban vállalnunk kell az akár
A megyéhez tartozó határszakasznak Debrecent és a megyét 11 másik me- többszöri átszállás kényelmetlenségét
ugyanezen a két pontján található gyével kötik össze a Hajdú Volán Rt. is. A Hajdú Volán különös gondot for-
közúti határátkelô is. közvetlen autóbuszjáratai – a legtöbb dít arra, hogy a kiemelt érdeklôdésre
A Biharkeresztes melletti Ártándon autóbusz Borsod-Abaúj-Zemplén számot tartó kirándulóhelyeket – Haj-
(tel.: 54/430-351) személy- és teher- (Miskolc, Mezôkövesd, Kazincbarci- dúszoboszló, Hajdúböszörmény,
forgalmat egyaránt lebonyolító átke- ka, Ózd), Heves (Eger, Gyöngyös, Hortobágy, Tiszacsege – gyorsan és
lôt találunk, Nyírábránynál. (tel.: Heves) és Békés (Békéscsaba, Gyula, kényelmesen érhessék el az autó-
52/208-019) csak személyforgalomra Szarvas,) megyébe indul. busszal utazók.

191

Felvilágosítás: Helyközi, távolsági
és nemzetközi utazás
Autóbusz-állomás
Debrecen Külsôvásártér
(Széchenyi és Nyugati u. sarok)
Tel.: 52/413-999
Autóbusz-állomás
Hajdúszoboszló, Fürdôpark
Tel.: 52/361-408
Autóbusz-állomás
Berettyóújfalu, Szent István tér
Tel.: 54/402-091
Ingyenesen hívható zöld szám:
80/201-302
KÖZLEKEDÉS DEBRECENBEN
A megyeszékhely tömegközlekedése
„három lábon áll”: autóbusszal, villa-
mossal és trolival érhetjük el a város
egyik pontját a másikról. A helyi jára-
tú autóbuszokat a Hajdú Volán Rt.
üzemelteti, a villamos és a troli pedig
a DKV Debreceni Közlekedési Rt.-
hez tartozik.
A város talán legfontosabb autóbusz-
vonala a 31-es jelû, amely a Nagyállo-
mástól indulva érinti a belvárost,
majd a nagy lakótelepeken keresztül
eljut a város északi széléig. Természe-
tesen számos egyéb vonal is segíti a
közlekedôket, a vonalhálózatról ér-
demes tájékozódni a Nagyállomás vá-
rócsarnokában, az autóbusz-pályaud-
varon a Külsôvásártéren, vagy a na-
gyobb buszmegállókban elhelyezett
térképek segítségével.
Az elôre váltott autóbusz-vonaljegy
ára 2001-ben 90 Ft, de szükség esetén
a gépkocsivezetônél is lehet jegyet
kapni, igaz, ekkor 115 forintot kell fi-
zetni érte. Kirándulóknak ajánlható a
napijegy, ami 240 forintért kapható.
Fontos tudnivaló, hogy Debrecenben
az autóbuszokra az elsô ajtón lehet
felszállni, kivéve a reggeli és délutáni
csúcsidôszakot, amikor minden ajtó
igénybe vehetô a le- és felszállásra.
192
KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK
Felvilágosítás helyi menetrendi
ügyekben
Hajdú Volán Rt.
Helyi Forgalmi Üzeme, Debrecen
Déli sor 55. tel.: 52/413-333,
(éjjel-nappal hívható).
Az elektromos üzemû tömegközleke-
dési eszközök (magyarul a villamos és
a troli) üzemeltetôje a DKV Debreceni
Közlekedési Rt. A közös gazda a vá-
rosba érkezô idegen számára kissé
meglepô járatszámozásokban is meg-
nyilvánul: a 2-es, 3-as és 3A jelzésû tro-
lik mellett 1-est hiába is keresünk – azt
ugyanis a ma már csak egyetlen vona-
lon közlekedô villamos viseli. Érde-
mes megjegyezni, hogy évtizedekkel
ezelôtt a ma is létezô, a várost észak–
déli irányban átszelô, a Nagyállomás-
tól a Nagyerdôig közlekedô vonalon Vásárolhatunk napijegyet (318 Ft) és
kívül néhány másik, a belvárosból ke- hetijegyet (csak villamosra 564, csak
letre és nyugatra induló villamosok is trolira 587, mindkettôre 756 Ft),
segítették a helyi közlekedést: villa- amely a váltás napjától számított 7
mos járt a Szent Anna utcán, a Csapó naptári napon jogosít utazásra.
utcán és a Hatvan utcán is. Jelenleg is- Itt említjük meg, hogy aki sokat köz-
mét szó van arról, hogy a jövôben bô- lekedik a városban, ráadásul vala-
vül a környezetbarát villamoshálózat. mennyi közlekedési eszközt kényte-
A trolik jól kiegészítik a villamosköz- len igénybe venni, vásárolhat villa-
lekedést. A 2-es jelzésû az úgyneve- mosra, trolira és autóbuszra egyaránt
zett külsô körúton szinte körbejárja a érvényes napi, illetve heti jegyet – az
várost, míg a 3-as jelzésû kelet–nyu- elôbbi 400, az utóbbi 1347 forintba
gati irányban, a belvárost érintve köti kerül.
össze Debrecen két szélét.
Az autóbuszhoz hasonlóan a villamo- Felvilágosítás
sokon is elôre váltott jegyekkel közle- a villamos- és troli-közlekedéssel
kedhetünk – több mint másfélszáz kapcsolatban
helyen, fôként a vonalak mentén lévô DKV Közlekedési Rt.
újságospavilonokban, élelmiszerbol- 4024 Blaháné u. 2. Tel.: 52/348-722
tokban szerezhetjük be a bilétákat.
2001-ben a villamosra és trolira érvé- DKV Rt. forgalmi osztály
nyes vonaljegy ára 82 Ft, de ha úgy- 4031 Salétrom u. 3.
nevezett gyûjtôjegyet veszünk, akkor Tel.: 52/310-600, 342-087
tíz darab áráért (820 Ft) tizenegyet ka-
punk. Ha a villamos vagy troli vezetô- DKV Rt. forgalmi ügyelet
jétôl szerezzük be a jegyet, 110 forin- (villamos indítóállomás)
tot kell fizetnünk. 4025 Petôfi tér Tel.: 52/311-632
 KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI Budapest, Zoltán u. 16., Telefon: 061/331-1500) 1996. ja-
nuár 1. óta a Magyar Államot, mint tulajdonost képviselve foglalkozik a közvagyon (kincstári
vagyon) vagyonkezelésbe adásával, közvetlen vagyonkezelésével, tulajdonosi ellenôrzési fel-
adatok ellátásával, valamint a közvagyonra vonatkozó információszolgáltatással. Így a KVI köz-
pontja és 19 megyei kirendeltség kötelezettsége az állami vagyon hasznosítása, állagmegôrzése
és a rábízott, de közfeladat ellátásához nem szükséges vagyon (ingó, ingatlan, portfolió) értéke-
sítése. Kiemelt tevékenysége a közcélokat szolgáló állami tulajdonban maradó vagyontárgyak
hatékony kezelése, ezen belül pedig nemzeti kincsünk fontos részét alkotó mintegy 300
mûemlékegyüttes állagromlásának megakadályozása, a helyreállítás, vagyonkezelésbe adás.
Hajdú-Bihar megye 201 mûemléke zömmel önkormányzatok, egyházak kezén, magánszemé -
lyek birtokában és közülük 3 kiemelten védett a Magyar Állam tulajdonában álló. (A debreceni
Déri Múzeum, a hajdúböszörményi „Hajdúkerület Székház”, a nagykereki Bocskai-várkastély).
Ezek a nemzeti értékek történelmünk tanúi, így fokozott figyelmet, gondoskodást és állagvédel-
met követelnek, hogy az utókor számára is bemutathatóvá váljanak.
A KVI Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltsége (4034 Debrecen, Vágóhíd u. 26., telefon: 0652/446-511)
sokat tett eddig is e cél elérése érdekében, saját anyagi forrásait felhasználva, más vagyon-
kezelôk segítségét is igénybe véve.
A mûemlékek között vannak használatban levôk és olyanok, melyek felújításához, hasznosítá-
sához a KVI szívesen veszi az ötleteket, javaslatokat és anyagi támogatásokat, felajánlásokat.

DEBRECEN, DÉRI MÚZEUM

A Déri Múzeum elôdje az az 1902-ben alapított városi múzeum volt, amely Löfkovits Artur
ékszerész kezdeményezésére magángyûjtôk adományaiból jött létre.
A múzeum létrehozásának, megépítésének – a helyi alapítványokon és gyûjteményeken túl –
nagy lendületet adott Déri Frigyes magyarországi születésû, Ausztriában élô selyemgyáros, aki
híres gyûjteményét 1920-ban felajánlotta a magyar kormánynak, és Debrecent választotta ki a lé-
tesítmény helyéül. Debrecen város az akkori Füvészkertben a Pap tava lecsapolt mocsaras ré-
szét bocsátotta az építkezés rendelkezésére azt a területet, ahol Móricz Zsigmond Nyilas Misije
oly sokat kóborolt.

196
KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

A város legmélyebb pontján már a tervezés is olyan tömegformálást tett lehetôvé, amely sajátos
karaktert adott az épületnek. A Múzeum terveit Györgyi Dénes és Münich Aladár készítette.
Az impozáns épület 1926–1928 között épült fel. A hajdani Pap tava helyén kialakított park és
szökôkút üde, esztétikus keretet adott a neobarokk stílusú épületnek. Hatalmas platánfái alatt,
árnyas padokon pihenhetik ki a városnézôk fáradalmaikat, szembenézve Medgyessy Ferenc a
szökôkutat uraló allegorikus bronzszobraival.
A múzeum büszkesége a három monumentális Munkácsy-pannó. A múzeum tulajdona az Ecco
Homo, kölcsönkép a Golgota és a Krisztus Pilátus elôtt.
Napjainkban folyik a küzdelem a két kölcsönkép tulajdonjogának megszerzéséért, hogy a há-
rom remekmû együtt legyen megcsodálható továbbra is. A Déri Múzeumot a Hajdú-Bihar Me-
gyei Önkormányzat ingyenes használatra kapta meg, múzeumtevékenység céljára.
Az épület felújításáról, állagmegóvásáról a Kincstári Vagyoni Igazgatóság gondoskodik. Az épü-
let esztétikailag szinte kifogástalan állapotban van, de funkciójának megfelelô mûködtetése
jelentôs összegû, szinte folyamatos felújítást igényel.

HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI „HAJDÚKERÜLET SZÉKHÁZ”

Hajdúböszörmény, mûemléki szempontból legjelentôsebb középülete – a Bocskai téri reformá-
tus templomot és a zeleméri romtemplomot leszámítva – a Hajdúkerület egykori székháza,
amely impozáns épülettömbjével meghatározó módon formálja a város arculatát, mindenekelôtt
az Alföld egyik legromantikusabb terét, a Bocskai teret.
Mûemlékekben szegénynek számító Hajdú-Bihar megyében az épület különös jelentôségû, lé-
vén a megye legrégibb középülete!
A magyar feudális közigazgatás egyik sajátossága volt, hogy a törvényhatóságok sokáig nem
rendelkeztek állandó központtal, a városok gyakorlatilag sorrendben, felváltva adtak otthont a
kerületi közgyûléseknek. Ennek ellenére 1669-ben határozatot hoztak, hogy a kerületi
közgyûléseket Böszörményben, mint központi fekvésû helyen tartják. Mária Terézia 1757-ben
hozott igazságszolgáltatási reformja során eltiltotta a hajdúvárosokat a halálbüntetés gyakorlatá-
tól, s azt a Hajdúkerületre ruházta át. Emiatt a városban börtönt kellett építtetni.

197
 KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

1762. március 17-én közgyûlési határozatot hoztak a börtön építésére vonatkozóan, s a tervezé-
si, kivitelezési munkák ezen évben meg is kezdôdtek.
A jelenlegi székházépület központi magja az a börtönépület, mely a mai Kossuth u. és Bocskai
tér sarkán épült. Földszintes épület volt, alatta hatalmas pincebörtönnel. Ma a Hajdúsági Múze-
um foglal benne helyet.
Az épület bôvítésének szükségessége a megnövekedett feladatok miatt már 1780-as évek elején
felvetôdött, melynek fô szorgalmazója Sztáray Mihály királyi biztos volt. A terveket és a kivitele-
zési munkát Rachbauer József debreceni építômester végezte, aki ebben a szakmában ekkor
osztatlan tekintélynek örvendett. A kivitelezési munkákat 1792-ben kezdték meg, többszöri terv-
módosítás után. Ez a bôvítmény a Kossuth utcai múzeumi épületrész. A kivitelezési munkákat
1805 nyarán Jarabin András egri kômûvesmester vette át. Az épület hivatalos átadására 1808 au-
gusztusában került sor. 1821-ben a jelentkezô talajvízproblémák miatt a pincebörtönben a pin-
ceszint emelési munkáit végezték el homoktöltéssel, illetve tégla járólapok lerakásával.
A Hajdúkerület Székház harmadik építési szakasza közvetlenül a kiegyezés után kezdôdött. Egy-
részt a megnövekedett adminisztrációs feladatok miatt volt szükség rá, másrészt az elôzô építés
után szerkezeti, statikai problémák jelentkeztek az épületben, melyet szükséges volt kezelni. Az
elsô terveket 1867-ben Balthazár János készítette, s Vecsey Imre vitelezte ki. Ezen ütemben ke-
rült felépítésre a Hajdúkerület utcai földszintes épületrész, valamint a Bocskai térre nézô
(jelenleg bíróságként használt) épületrész. Az épület földszinti börtönszárnyát 1928-ban átalakí-
tották, a legutolsó nagy helyreállítása pedig 1968-ban volt.
A VÁB 5230-2/1993. számú Határozat alapján került a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésé-
be, mely épület múzeumi része 1996. január 1. napjával került a Hajdú-Bihar Megyei Önkor-
mányzat ingyenes használatába. Az épületben jelenleg a Hajdúsági Múzeum, valamint a Hajdú-
böszörményi Városi Bíróság mûködik.

NAGYKEREKI BOCSKAI VÁRKASTÉLY

A település a XVI. századtól erdélyi fejedelmi birtok.
A település görbe egyutcás falu, melynek központi ré-
szén helyezkedik el a várkastély, a várépület építése
a XII–XIII. századba nyúlik viszsza. A várépület körül
alakul ki a település központi magrésze. A vár egyike
volt az Erdély határán álló bihari részek erô-
dítményeinek.
A vár 1551-ig János Zsigmond birtoka. 1553-ban a
részországgyûlés ezen vár falai között határozta el
Izabella királynô hazahozatalát.
1557-tôl 1560-ig az Erdélyi fejedelemség uralja, 1576-
ig az Ártándi família a vár birtokosa.
A Bocskai család 1524-tôl tart igényt a várra az Ártándi
családdal kötött szerzôdés alapján. Bocskai 1578-ban
kapta meg a várat, melyet élete végéig megtartott.
Komoly várrá 1582–1595 között fejlôdött. Bocskai ha-
lála után többszöri tulajdonosváltást követôen Beth-
len Gábor erdélyi fejedelem tulajdonába kerül a vár,

198
KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

aki 1629-ben Bethlen Katalinnak adományozza. 1660-ban Szejdi török pasa pusztítja el a várat.
A török horda átvonulása után Csanády Sámuel hajdúkerületi fôkapitány újítja fel az épületet a
XVIII. században élt örökösök kastéllyá formáltak.
A vár tervezôinek, építtetôinek nevét homály fedi, s sajnos nem maradt fent mérnöki leírás, rajz
sem. A kastély mai arculatát a Csanádyak alatt a XIX. század elsô felében kapta. 1850-ben a
déli bejárathoz klasszicista stílusú oszlopos csarnokot építettek, majd az 1870-es években ro-
mantikus stílusban lett bôvítve.
A XVII. századi várfalak 1945-ig megmaradtak, akkor a helybeliek házépítésre használták fel a
kôanyagot. A leromlott állapotú épületet 1955–1962 között az Országos Mûemléki Felügyelôség
helyi kezdeményezésére építették újjá a történelem során kialakult homlokzati formák figyelem-
be vételével. 1987-1989-ben a Megyei Mûemléki Albizottság nagyarányú segítségével jelentôs
helyi költségvetési támogatásból a XVIII. század végi kastély teljes rekonstrukciójára került sor.
A település építészete elsôsorban a bihari síkság építészetére emlékeztet, vagyis jellemzôek az
utcára épített kôlábas górék, félcsapott végû nádas, tornácos házak, kôlábas kerítések, melyek
sajnos az utóbbi évtizedek alatt lassan eltûnnek.
A várépület négyzetes alakú, alápincézett földszintes kialakítású, magastetôvel. A belsô udvart
három oldalról boltozott, árkádos folyosó övezi. A fôbejárat a délnyugati oldali részén helyez-
kedik el. Az északi oldalon levô bejárat késôbb létesült. A keleti részen áll a kör alakú torony-
szoba. A földszinti helyiségek mennyezete keresztboltozati rendszerben épült.
Az 51/1995. (V. 10.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó várkastély a VÁB 5332/1992. számú ha-
tározatával került a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésébe.
Az ingatlan a Nagykereki Községi Önkormányzat ingyenes használatában van. Az épületben
községi könyvtár kapott helyet, valamint a debreceni Déri Múzeum helytörténeti kiállításai lát-
hatóak itt. Az épületet a községi önkormányzat ezenfelül mûvelôdési célra is igénybe veszi.
A romantikus múltú épületben lehetôség van kisebb konferenciák, szimpóziumok szervezésére is.

199
 KULTÚRA

Debrecen évszázadok óta a tágabb régió szellemi, kulturális központja, amely

szerepét mind a mai napig ôrzi. A város kulturális élete sokszínû: színházi elô-
adások, koncertek, képzômûvészeti kiállítások várják az itt élôket és a városba
látogatókat, de számos évrôl évre ismétlôdô nagyrendezvény is vonzza a közön-
séget. A megye településein rendszeresen ismétlôdô rendezvényekrôl készült
összeállításunkkal szeretnénk segítséget adni az utazóknak a hajdú-bihari kirán-
dulást színesítô egyéb programok kiválasztásához. A települések betûrendjében
soroljuk fel az egyes rendezvényeket, megjelölve a rendezô intézményt, és azt a
telefonszámot, ahol további információ kérhetô. Idôpontként általában csak a
hónapot adjuk meg, hiszen a rendezvények általában hét végére esnek, a pon-
tos dátum évrôl évre változik – errôl érdemes elôre érdeklôdni. Ahol a rendezô
és a telefonszám hiányzik, ott városokban a helyi mûvelôdési ház, egyéb telepü-
léseken pedig a polgármesteri hivatal ad részletesebb felvilágosítást.

Külön is említést érdemel a város A debreceni Csokonai Színház ma

több mint két évszázados hagyomá-
nyokra visszatekintô színházi élete.
Az elsô elôadást 1798-ban Wesselényi
Miklós Nemzeti Játékszín Társasága
tartotta a Fehér Ló fogadó udvarán,
amelynek helyén ma a megyeháza
épülete áll (Piac u. 54.). A Kossuth ut-
cán ma is látható kôszínház 1865-ben
készült el, 1916-tól viseli Csokonai Vi-
téz Mihály nevét. A nyitó elôadáson
Katona József Bánk bánját mutatták
be, az akkori társulatnak Blaha Lujza
is tagja volt. Késôbb is megfordultak
itt a hazai színjátszás nagy alakjai
(Ódry Lehel, id. Latabár Kálmán, Ró-
zsahegyi Kálmán, hogy csak néhá-
nyat említsünk a legismertebb nevek
közül); az elsô világháború utolsó
éveiben alakult új színháznak, az
Arany Bika mögötti Vígszínháznak
pedig az akkor pályáját kezdô
Honthy Hanna volt körülrajongott
primadonnája. (Ez a színház késôbb
megszûnt, évtizedeken keresztül a hí-
res Víg Mozi mûködött itt, de a mul-
tiplex korszak beköszöntével ez is
befejezte tevékenységét.) Késôbb, a
XX. század második felében, az 50-
es, 60-as, 70-es években ugyancsak
számos, késôbb országos hírnévnek
örvendô színész indult innen – elég
említeni Latinovits Zoltán, Mensáros
László vagy Hofi Géza nevét.
prózai és operatagozattal mûködik,
de a közönség rendszeresen láthat a
könnyebb mûfajhoz tartozó zenés da-
rabokat, valamint balettelôadásokat
is. Az épületben két játszóhelyre vár-
ják a közönséget: a sokszereplôs,
nagyszabású elôadások helyszíne a
nagyszínpad, a kamaradarabokat pe-
dig a Horváth Árpád Stúdiószínpadon
mutatják be.
A megyeszékhely közönsége színvo-
nalas zenei produkciókat is láthat: a
városban mûködik a Debreceni Fil-
harmonikus Zenekar, a Kodály Kórus,
de gazdag hagyományokkal büszkél-
kedhet a Kollégiumi Kántus is. A ze-
nei produkcióknak fôként az Arany
Bika Szálló Bartók Terme, valamint a
Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fôiskola
hangversenyterme ad otthont.
A megye többi városaiban, települé-
sén fôként a helyi mûvelôdési házak
szervezik a kulturális programokat –
ottjártunkkor mindig érdemes tájéko-
zódni az aktuális kínálatról.
KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK
KÖLCSEY FERENC MEGYEI
KÖZMÛVELÔDÉSI INTÉZET
4026 Debrecen, Kálvin tér 2/a.
Tel.: 52/413-977 Fax: 52/416-040
E-mail: kolcsey.muvint@matavnet.hu
Filharmónia
Kelet-Magyarország Kht.
Hangversenyek rendezése, jegyárusítás,
információ kulturális programokról.
Filharmónia Kelet-Magyarország Kht.
4024 Debrecen, Vár u. 10/c., I. em. 3.
Tel./fax: 52/314-139
(Kálvin téri üzletközpont,
Papp Optika felett)
AQUILA UTAZÁSI IRODA
4026 Debrecen
Péterfia u. 46. 2/11.
Tel.: 52/456-744 Fax: 52/456-744
E-mail: aquila@elender.hu
DIÓSZEGI SÁMUEL ERDEI MÛVELÔDÉS
HÁZA REGIONÁLIS KÖRNYEZET- ÉS
TERMÉSZETVÉDELMI OKTATÓKÖZPONT
4032 Debrecen, Kartács u. 25.
Tel.: 52/453-254 Fax: 52/453-254
Biharkeresztes
A város mûvelôdését a közép-
és általános iskolák, a városi könyvtár,
a helytörténeti gyûjtemény,
a mûvelôdési ház biztosítja.
Évente június végén rendezik meg
a nemzetközi alkotótábort, festôk,
szobrászok, keramikusok részvételével.
A tábort a polgármesteri hivatal rendezi:
Információ: Polgármesteri Hivatal
4110 Biharkeresztes, Széchenyi u. 57.
Tel.: 54/430-001

200
RENDEZVÉNYEK

BALMAZÚJVÁROS Bartók Béla Nemzetközi Április

Nemzetközi Mûvészeti Fesztivál
– július
Városi Kulturális Napok – augusztus
DEBRECEN
A Debreceni Kulturális és Fesztivál
Központ Kft. által szervezett
nagyrendezvények
Debrecen, Petôfi tér 10.
T.: 52/319-311
e-mail: festival@debrecen.com
Március
Debreceni Tavaszi Fesztivál
Debreceni Jazz Napok
Április
Debreceni Tavaszi Autókiállítás
Város Napja
Június–augusztus
Cívis Korzó – 10 hétvégén
Június
Nemzetközi Katonazenekari
Fesztivál – kétévente
Kórusverseny – kétévente
Július
Országos Nyári Tárlat – háromévente
Debreceni Nyári Színház
Augusztus
Debreceni Sörkarnevál
Debreceni Virágkarnevál (20-án)
Szeptember
Debreceni ôszi Autókiállítás
UFÓ-konferencia
Október
Debreceni ôszi Fesztivál
November
Debreceni Irodalmi Napok
A Kölcsey Ferenc Megyei
Közmûvelôdési Intézet által
szervezett nagyrendezvények
Debrecen, Kálvin tér 2.
T.: 52/413-977
Március
Utazási Vásár
Debreceni Kortárs Art Expo
– kétévente
Május
Szomszédolás, Országos és Nemzet-
közi Gyermek Néptánctalálkozó
Augusztus
Nemzetközi Veterán Autó-Motor
Találkozó – kétévente
December
Debreceni Karácsonyi Mûtárgy-
aukció Kiállítás és Vásár
Nyitott Városháza Karácsonyi
Programjai
Inf.: Debrecen Megyei Jogú Város
Polgármesteri Hivatala, Kézmûves
Alapítvány, tel.: 52/511-400
EGYEK
Képzômûvészeti Kiállítások
– március, október
Falunap, népzenei találkozó
– augusztus 20.

Rendezvények Hajdúszoboszlón
Május Strandnyitó programok
Gyermeknapi szórakoztató rendezvények a strand területén
Július Fürdôbál (benne: Hajdúság Szépe-választás)
Szoboszlói folkhétvége
magyar és különbözô nemzetiségek népzenéinek, népmûvészeinek
bemutatkozása a Fesztivál téren
Augusztus Fürdôbál (benne: Miss Wet T-Shirt Kebelszépségverseny
és Mister Strand Macho-választás)
Kösely-kupa Fogathajtó és Díjugrató Lovasverseny a Repülôtéren
Szoboszlói Dixieland Napok a Fesztivál téren
Fürdôbál (benne: Strand szépe-választás)
Gyôri László Millenniumi emlékkútjának avatója
Városi ünnepség
Szent István király és az Új kenyér ünnepe alkalmából a Fesztivál téren
Szeptember Hajdúvárosok találkozója a város egész területén
A hajdúk Szoboszlóra telepítésének emlékére
rendezett városi ünnepség
Felvonulás a hajdúvárosok csoportjainak részvételével
Október Nemzetközi Arena-kupa Úszóverseny (Árpád uszoda)
December Szilveszteri csergetés

Tourinform–Hajdúszoboszló
4200 Hajdúszoboszló, Szilfákalja u. 2.
Tel./fax: 52/361-612, e-mail: hajduszoboszlo@tourinform.hu

201

Kovács Máté Mûvelôdési
Központ és Könyvtár
Vannak akik üdülésük
minden pillanatát tartalmasan
szeretik eltölteni.
Nekik ajánljuk nyári rendezvényeinket.
A nyár minden estéjén:
zenés mûsor a Fesztivál téren
(a strand bejárata mellett)
• Július utolsó hete:
Szoboszlói Folkhétvége
népzenével, néptánccal
és népi kismesterségek bemutatójával
• Augusztus elsô hétvégéje:
fogathajtók, díjugratók,
népies parasztszekerek viaskodása
a Kösely-kupa elnyeréséért
• Augusztus második hétvégéje:
kiváló muzsikusok improvizálása,
örömzenélése
a Szoboszlói Dixieland Napokon
• Szeptember elsô hete:
Hajdúvárosok Találkozója
hajdúörökösök emlékezése egykori
fejedelmükre, Bocskai Istvánra
• Minden hónapban egy-egy kortárs
mûvész kiállítása a Szoboszlói Galériában
Legyen a Kovács Máté Városi
Mûvelôdési Központ és Könyvtár
rendezvényeinek vendége!
4200 Hajdúszoboszló, Szilfákalja u. 2.
Rendezvényeink után érdeklôdjön:
Tel.: 52/558-800
Fax: 52/557-693
E-mail: hszobvmk@axelero.hu
Internet: www.mmi.hu /org/dir078
202
HORTOBÁGY
Február–március
Hortobágyi Alkotótábor
Inf.: Hortobágyi Természetvédelmi
és Génmegôrzô Kht.
Tel.: 52/369-105
Június
Országos Gulyásverseny
Inf.: ua.
Július
Nemzetközi Lovasnapok
(a pontos idôpont a nemzetközi ver-
senynaptártól függ)
Inf.: EPONA Lovasklub Kft.,
tel.: 52/369-020
Augusztus
Hortobágyi Hídivásár
Inf.: ua.
Október
Magyar Vizslaverseny
Inf.: Hortobágyi Természetvédelmi
és Génmegôrzô Kht., tel.: 52/369-105
HAJDÚDOROG
Nemzetközi fafaragó tábor – június
vége, július eleje
Inf.: Görög Demeter Mûvelôdési
Ház, tel.: 52/389-840
HAJDÚNÁNÁS
Hajdúnánási Kulturális Napok
– április
Inf.: Móricz Pál Mûvelôdési Központ
és Könyvtár, tel.: 52/381-941
HAJDÚSZOBOSZLÓ
Május–június
Cívis Nemzetközi Mûvésztelep
Július–augusztus
Fürdôbál és Hajdúság Szépe Verseny
Inf.: Hajdúszoboszlói Gyógyfürdô
Rt., tel.: 52/360-344
Július
Szoboszlói Folk Hétvége
Inf.: Kovács Máté Városi Mûvelôdési
Központ és Könyvtár,
tel.: 52/361-224
Augusztus
Hajdúszoboszlói Dixieland Napok
Inf.: ua.
RENDEZVÉNYEK
KABA
Kabai Szóló Népdaléneklési Verseny
– március
Inf.: Kabai Mûvelôdési Központ,
tel.: 54/460-178
NAGYRÁBÉ
Egésznapos szüreti vigasság
– október
Inf.: Kossuth Lajos Mûvelôdési Ház
és Könyvtár
Tel.: 54/470-014
NYÍRADONY
Ligetalja Napok – június
Inf.: Dél-Nyírség Ligetalja Települési
Önkormányzatok Egyesülete,
tel.: 52/203-692
NYÍRACSÁD
Ligetalja Napok – június
Inf.: Dózsa György Mûvelôdési Ház,
tel.: 52/206-410
Pityókatokány és társai
– pörköltfôzôverseny – június
Inf.: Ligetalja–Gúth Idegenforgalmi
Egyesület
Tel.: 52/207-271
Szent István Napok – augusztus
19–20.
Inf.: Dózsa György Mûvelôdési Ház,
NYÍRMÁRTONFALVA
Szüreti felvonulás és mulatság
– október
Inf.: Mûvelôdési Ház, tel.: 52/207-030
TISZACSEGE
Meghívásos terepmotorverseny
– július. Inf.: Tiszakommisz Kft.,
tel.: 52/373-338
Meghívásos és bajnoki gyorsasági
motorverseny – augusztus
Inf.: Tiszakommisz Kft., tel.: ua.
Tisza-kupa díjugrató lovasverseny,
huszártalálkozó, lovas napok
– augusztus
Inf.: Pratis Kft., tel.: 52/394-394
Szüreti felvonulás és mulatság
– szeptember
VÁMOSPÉRCS
Lovasverseny – május
 Hajdúböszörmény
Minden évben megrendezésre kerülnek az alábbi rendezvények

Hajdúsági Gazdanapok (március)

Ezen a mezôgazdasági értékekben bôvelkedô területen 1996 óta kerülnek
megrendezésre a Hajdúböszörményi Gazdanapok.
A rendezvénysorozat gazdag szakmai programot kínál:
kiállítások, bemutatók, konferenciák, valamint kirakodóvásár.

Gyermeknap (május utolsó szombatján)

Évek óta megrendezésre kerül a több ezres tömeget megmozgató városi
gyermeknap, melynek rendezvényei: többek között az aszfalt-rajzverseny,
családi vetélkedô, az ejtôernyôs bemutató, valamint a nagyszabású koncertek.
A rendezvényt egész nap kirakodóvásár színesíti, este lézershow és tûzijáték zárja.

Hajdúsági Nemzetközi Mûvésztelep (június–július)

Közel 40 éves múltra tekint vissza. A kolónia tevékenysége az évek során egyre
gazdagodott, színesedett. Kezdetben rajztanárok, amatôrök
továbbképzôjeként mûködött, majd egyre inkább hivatásos festôk látogatták,
valóban alkotó táborrá vált fôiskolai tanárok irányításával.

KOTTA Fesztivál (Klubok Országos Turisztikai Találkozója) (július–augusztus)

A KOTTA állandó házigazdája a Fürdôkerti Ifjúsági Szabadidôközpont.
A programokat ideális helyen, egy 4,5 hektáros, fás-ligetes parkban rendezik.
A Klubok Országos Turisztikai Találkozóját mára hazánk legismertebb ifjúsági
fesztiváljai közé sorolják, évek óta magas rangú közismert személyiségek nyitják
meg a rendezvénysorozatot.
Hajdúhét (augusztus)
A Hajdúhét eseményeinek városunk kulturális és sportintézményei adnak
otthont. A szabadtéri mûsorok a Bocskai téren kerülnek megrendezésre.
Napjainkra a rendezvénysorozat olyan kulturális és gazdasági
megmozdulássá vált, amely a környék lakóira is jelentôs vonzást gyakorol.

Augusztus 20. Szent István ünnepe

Szeptember 13. Város Napja

• Szeresd a várost! – utcai futóverseny
• Díjugrató Lovasverseny
• Kiállítások

Hajdúsági Ôsz (október)

A programokat a Hajdúböszörményi Ütôhangszeres Együttes térzenéje nyitja meg,
és a helyi lovasok, szüreti gazdák felvonulása teszi látványossá. Folyamatosan a város és a térség mûkedvelô együttesei
lépnek fel, miközben kisül a hajdúböszörményi jellegzetes cukros-májas hurka. Mintegy 50 üstben fônek a Hajdúság jellegzetes
ételei. Továbbá szakmai rendezvények, tanácskozások, kiállítások, fórumok, tájékoztató, stb. kerülnek megrendezésre.
 FOLKLÓR

Hajdú-Bihar megyét járva gyakran találkozhatunk a népmûvészeti hagyomá-

nyok ápolásának egy-egy megnyilvánulásával. Számos településen állandó
vagy idôszaki kiállítások adnak képet a környékbeli tárgyalkotók tevékenysé-
gérôl, de sok helyen meglátogathatjuk egy-egy mester mûhelyét is. A megye
tárgyalkotó népmûvészeit a Népmûvészeti Egyesületek Szövetségének Hajdú-
Bihar Megyei Szervezete fogja össze, amely mind a tagok létszámát tekintve,
mind pedig minôségi szempontból a legjobbak közé tartozik az országban. Jel-
zi ezt, hogy a tagság 70 százaléka népi iparmûvész, 10 százaléka pedig a Nép-
mûvészet Mestere címmel is büszkélkedhet.

KÉZMÛVESEK, NÉPMÛVÉSZEK

A népmûvészeti egyesület tagjai a kö-

vetkezô anyagféleségekkel, népmû-
vészeti ágakkal foglalkoznak: textil
(hímzés, szövés), csipkekészítés, ba-
baviselet, szalma és gyöngy tárgyak
készítése, vesszôfonás, szûrrátét, fém-
megmunkálás (réz, vas), bôr, folton-
folt, paszományos, mézeskalácsos, fa-
zekas, faragó (szaru, csont, fa).
A szervezet alkotómûhelye a Debre-
cen határában, az Erdôspusztákon, a
Hosszúpályi úton mûködô Népmû-
vészeti Alkotóház, amelyet a Kölcsey
Közmûvelôdési Intézet tart fenn. A
népmûvészeti egyesület mesterei az
alkotóházban nyaranta kézmûves tá-
borokban oktatják egy-egy mester-
ség alapjainak elsajátítását gyerekek-
nek és felnôtteknek egyaránt. A Debreceni Népi Együttes táncosai

Bemutató a Tímár-házban
Ezekrôl a táborokról a Kölcsey Köz-
mûvelôdési Intézet internetes olda-
lán kaphatunk aktuális informá-
ciókat.
Az egyesület munkatársaitól további,
részletes információk kérhetôk:
Népmûvészeti Egyesületek
Szövetségének Hajdú-Bihar
Megyei Szervezete
4026 Debrecen, Kálvin tér 2/a
Tel.: 52/413-977, fax: 52/416-040
e-mail: kolcsey.muvint@axelero.hu,
ehubert@freemail.hu
Internet: www.mmi.hu/org/kolcsey
NÉPTÁNCEGYÜTTESEK
A hagyományôrzés különösen szép
formája a néptánc, hiszen ennek ele-
meivel különösebb elôképzettség
nélkül is sokan megismerkedhetnek,
egy-egy táncház alkalmával akár
több százan is próbálkozhatnak az
alaplépésekkel. Értékes ága ez a nép-
mûvészetnek azért is, mert akik rend-
szeresen mûvelik, elôbb-utóbb a szû-
kebb környezetbôl kilépve megis-
merkednek más tájak jellemzô tánca-
ival is. Hajdú-Bihar megyében évtize-
dek óta mûködnek professzionális

204
FOLKLÓR
teljesítményt nyújtó, nemzetközileg
is elismert együttesek. Napjainkban a
következô csoportok produkcióival
találkozhatunk a különbözô fesztivá-
lokon, néptáncversenyeken, alkalmi
rendezvényeken:
DEBRECENI HAJDÚ TÁNCEGYÜTTES
4025 Debrecen, Hatvan u. 32.
Tel./fax: 52/419-638
DEBRECENI NÉPI EGYÜTTES
4032 Debrecen, Pallagi u. 3/a
Tel.: 52/498-789, 20/933-5762
DATE HORTOBÁGY TÁNCEGYÜTTES
KULTURÁLIS EGYESÜLET
4029 Debrecen, Böszörményi u. 138.
Tel.: 52/508-437, 20/911-7877
FORGÓRÓZSA TÁNCEGYÜTTES
4034 Debrecen, Faraktár u. 67.
Tel.: 30/965-7671
FÔNIX NÉPTÁNCEGYÜTTES
4033 Debrecen, Süveg u. 3.
Tel.: 52/447-345
BOCSKAI NÉPTÁNCEGYÜTTES
4220 Hajdúböszörmény,
Bocskai tér 4.
Tel.: 52/229-799
Hortobágyi Hídivásár
AZ ÉVENTE RENDSZERESEN ISMÉTLÔDÔ,
NÉPMÛVÉSZETI ELEMEKET IS
FELVONULTATÓ RENDEZVÉNYEK
DEBRECEN
Szomszédolás, Országos
és Nemzetközi Gyermek
Néptánctalálkozó – május
Inf.: Kölcsey Ferenc Megyei
Közmûvelôdési Intézet
tel.: 52/413-977
HAJDÚSZOBOSZLÓ
Szoboszlói Folk Hétvége – július
Inf.: Kovács Máté Városi Mûvelôdési
Központ, tel.: 52/361-224
HORTOBÁGY
Hortobágyi Hídivásár
– augusztus 20–23.
Inf.: EPONA Lovasklub Kft.,
tel.: 52/369-020
KABA
Kabai Szóló Népdaléneklési Verseny
– március
Inf.: Mûv. Központ, tel.: 54/460-178
NÉPMÛVÉSZETI BEMUTATÓ
HELYEK A MEGYÉBEN:
DEBRECEN
Tímárház – Kézmûvesek Háza
4024 Debrecen,
Nagy Gál István u. 6.,
tel.: 52/368-857
Ny.: keddtôl péntekig 10.00–18.00,
szombaton 10.00–14.00, november
1-jétôl május 31-ig a hétközi nyitva
tartás egy órával rövidebb
HORTOBÁGY
Pásztormúzeum
4071, Petôfi tér 1.,
tel.: 52/589-322
Nyitva: május 1.–október 31.,
hétfôtôl vasárnapig 10–18 óráig,
NÁDUDVAR
Fazekasház – Fazekas Lajos
4181, Fô út 159.,
tel.: 52/480-425
Nyitva: hétköznap 8–20 óráig,
hét végén 8–13 óráig.
A Fazekasházban kiállítás és a fekete
kerámia készítésének bemutatása
(korongozás, mintázás) várja
a látogatókat.
205
 GYÓGYTURIZMUS

Bátran állíthatjuk: Hajdú-Bihar megyében az ország egyik legjelentôsebb ter-

málvízkészletét rejti a föld mélye. Ráadásul a XX. század elsô évtizedeiben itt
folyt szénhidrogén-kutatás kapcsán felszínre tört víz nemcsak meleg, de gyó-
gyító hatásáról százezrek bizonyosodtak már meg. A két leghíresebb – s egyút-
tal a legtöbb szolgáltatást, a legkomfortosabb idegenforgalmi infrastruktúrát kí-
náló – gyógyfürdôt Hajdúszoboszlón és Debrecenben találjuk, de a megye más
pontjain is ráakadhatunk egy-egy gyógyfürdôre, vagy gyógyhatású (tehát csak
egy hajszállal „gyengébb” minôsítésû) vízre. A gyógyfürdôkben fejlett
gyógyászati, balneológiai ellátás is várja a gyógyulni vágyókat.

HAJDÚ KASTÉLY–SCHLOSS HOTEL HUNGUEST HOTEL BÉKE A MEGYÉBEN TALÁLHATÓ

(ANNO 1999)
4200 Hajdúszoboszló
Kölcsey u. 42.
Tel.: 52/364-458 Fax: 52/364-458
Internet:
www.hotels.hu/hajduschlosshotel
HAJDÚNÁNÁSI CAMPING
Pál-Kovács Dezsô
4080 Hajdúnánás Fürdô u. 22.
Tel./fax: 55/381-802
Mobil: 30/925-0932
4200 Hajdúszoboszló GYÓGYFÜRDÔK
Mátyás király sétány 10. DEBRECENI TERMÁL FÜRDÔ
Tel.: 52/361-411 Fax: 52/361-759 Nagyerdei Park Tel.: 52/411-888
E-mail: e-mail: debrcn@debrecen.com;
reserve@hotelbeke.hunguesthotels.hu dbgyogy@mail.datanet.hu
Ny.: termál: 8.00–12.00 és
TAKÁCS KÁROLYNÉ 13.00–18.30; uszoda: 6.00–18.30
4200 Hajdúszoboszló A fürdô alkálikloridos, hidrogén-karbo-
Bessenyei u. 5. nátos, 63 °C-os gyógyvize fôként a
Tel.: 52/359-740 mozgásszervi, reumatikus, felsô légúti,
E-mail: nô- és bôrgyógyászati betegségek ke-
hajduszoboszlo30@freemail.hu zelésében hatásos.

A Debrecen elsô fürdôjét 1960-ban A hagyományos elektroterápiás és

nyilvánították gyógyfürdôvé, vizét hidroterápiás kezelések mellett lé-
gyógyvízzé. Az alkálikloridos, hid- zer- és fototerápiás, valamint mág-
rogén-karbonátos, 63 oC-os hévíz nesterápiás kezelések is igénybe
fôként mozgásszervi, reumatikus, vehetôk. Vendégeink számára
felsôlégúti, nô- és bôrgyógyászati nagy biztonságot jelent a magas
betegségek kezelésé- színvonalú diagnoszti-
ben hatásos. A Debre- kai és operációs háttér-
ceni Gyógyfürdôben 3 rel rendelkezô Debre-
szakorvos ellenôrzése ceni Orvostudományi
mellett, 50 fôs szakasz- Egyetem közelsége. Az
szisztencia közremû- impozáns gyógyfürdô-
Termál Hotel ködésével 40 különbö- komplexum termálfür- Strand Hotel**
Debrecen zô gyógykezelés vehe- dôjével és gyógyászati 4032 Debrecen,
Gyógyszálló**** Nagyerdei krt. 9–11.
tô igénybe. Tevékeny- tevékenységével egész
4032 Debrecen, Tel./fax:
ségünk három alappil- évben, a strandfürdô
Nagyerdei park 1. 52/327-339
lére a prevenció, a te- májustól szeptemberig www.debrecen.com/
Tel.: 52/514-111,
fax: 52/311-730 rápia és a rehabilitá- fogadja a pihenni vá- dbgyogy
www.debrecen.com ció. gyókat. e-mail: debrcn@
/dbgyogy 4032 Debrecen, Nagyerdei park 1. debrecen.com
e-mail: debrcn@ Tel.: 52/514-100, fax: 52/346-883
debrecen.com www.debrecen.com/dbgyogy
e-mail: dbgyogy@maildatanet.hu
A minôségi egészségturizmust szolgálja a 240 férôhelyes, légkondicionált,
TERMÁL HOTEL DEBRECEN GYÓGYSZÁLLÓ **** és az 53 férôhelyes STRAND HOTEL**
A szállodák különtermei konferenciák lebonyolítására is alkalmasak

206
GYÓGYTURIZMUS

HAJDÚNÁNÁSI STRAND- ÉS GYÓGYFÜRDÔ

4080 Hajdúnánás Fürdô u. 7.
Tel.: 52/381-858 Fax: 52/381-272
E-mail: epszolg1@axelero.hu
Ny.: strand: június 1–szeptember 15. 8.30–18.30;
fedett gyógyfürdô egész évben 9–17 óráig nyitva.
A 67 °C-os gyógyvíz elsôsorban a mozgásszervi megbe-
tegedések tüneteinek csökkentésére alkalmas.
HAJDÚSZOBOSZLÓI GYÓGYFÜRDÔ
Szent István park 1–3. Tel.: 52/360-344
Ny.: egész évben minden nap 7-tôl 18 óráig.
A fürdônek 3 fedett és 4 nyitott medencéje van. A 73 °C-
os termálvíz elsôsorban reumatikus megbetegedések
enyhítésére alkalmas, de jótékony hatással van a nô-
gyógyászati megbetegedésekre, valamint sportsérülé-
sek, törések gyógyulását is elôsegíti.
Keringési betegségben szenvedôknek nem javasolt.
NÁDUDVARI GYÓGYFÜRDÔ
Ady E. u. 2–4. Tel.: 54/525-500
Ny.: május 1.–szeptember 15-ig 10–19 óráig,
szeptember 16.–április 30-ig 13–19 óráig
A fürdônek 4 nyitott medencéje van, a 46 °C-os gyógy-
víz elsôsorban reumatikus megbetegedések enyhítésé-
re alkalmas, de jótékony hatást fejt ki nôgyógyászati
betegségek esetében is.
TISZACSEGEI TERMÁL FÜRDÔ
Bocskai u. Tel.: 52/373-041
Ny.: május 15.–szeptember 30: mindennap 9–18-ig
A fürdô 81 °C-os vize gyógyító hatását fôként a reumá-
ban, az izomfájdalmakban és sömörös betegségekben
szenvedôk körében fejti ki.

STRANDOK A MEGYÉBEN

BALMAZÚJVÁROS: Kastélykert u. 1. T.: 52/370-313

BERETTYÓÚJFALU: Népliget u. T.: 54/400-131
DEBRECEN: Debreceni Gyógy- és Strandfürdô,
Nagyerdei park 1. T.: 52/346-000
HAJDÚDOROG: Tokaji u. T.: 52/389-761
KABA: Rákóczi u. 65. T.: 54/460-546
KOMÁDI: Kossuth L. u. 42–44. T.: 54/438-060
POLGÁR: Fürdô u. 1. T.: 52/391-374
PÜSPÖKLADÁNY: Petôfi u. 62–64. T.: 54/451-063
A strandok általában május 1-jétôl szeptember 15-ig
tartanak nyitva,
de szezon kezdete és vége olykor függ az idôjárás ala-
kulásától is.

207
 AKTÍV TURIZMUS

Az alföldi tájak általában nem tartoznak a számon tartott túraterepek közé, ám

téved, aki azt gondolja, hogy ezeken a vidékeken nincs mód akár a sporttelje-
sítmény, akár az élményszerzés szempontjából emlékezetes gyalogtúrákra. Sôt,
éppen a viszonylag könnyebb terepviszonyok miatt az is megpróbálkozhat itt
a természetjárással, aki a hegyek között nemigen vállalkozna efféle megpróbál-
tatásokra. Ugyanezen okok miatt jó lehetôségek nyílnak ezen a vidéken a ke-
rékpározásra is, ráadásul a megye egyes régiói bejárhatók csekély forgalmú,
ezért kevéssé balesetveszélyes mellékutakon is. A mind jelentôsebbé váló
ökoturizmus kedvelôi is találhatnak maguknak alkalmas célpontot, hiszen itt
található a Hortobágyi Nemzeti Park, amely európai mércével mérve is külön-
legességnek számít, mind a felszíni formák, mind pedig az itt megfigyelhetô
növény- és állatfajok szempontjából.

GYALOGTÚRÁK ta ki ezt a jelvényszerzô mozgalmat. 9. Haláp vm.–Bodó-hegy–Bánki er-

1. AZ ALFÖLDI KÉKTÚRA HAJDÚ-BIHAR
MEGYEI SZAKASZA
Az Alföldi Kéktúrának valamivel
több mint 200 km-es része esik a me-
gye területére: Szabolcs-Szatmár-Be-
reg megye határán, a Gánás-hegynél
indul ez a szakasz, hogy aztán a nyír-
ségi vidékeken át az útvonal megkö-
zelítse Debrecent, a megyeszékhely
keleti határában az erdôs pusztákon
vezet keresztül, majd a megye keleti
részén délnek tartva Körösszakálnál,
a Sebes-Körös hídján éri el Békés
megyét.
Az útvonal: Gánás-hegy–Nyíracsád
–Buzitapuszta–Zudortanya–Hármas-
hegyalja, „Zsuzsi” erdei vasút vég-
áll.–Halápi csárda–Bánk–Kati-híd–
Patkány–Szûcs-tanya–Liget-farm–Ál-
mosd–Székelyhidi út–Létavértes–
Cserekert–Pocsaj–Kismarja–Nagy-
kereki Bocskai vár–Bojt–Hencida–
Gáborján–Berettyóújfalu 47. út köz-
úti híd–Bakonszeg–Zsáka–Furta ref.
templom–Szász-tanya–Körösszakál,
Sebes-Körös hídja
A távolság 205 km.
2. HAJDÚ-PORTYA, JELVÉNYSZERZÔ TÚRA
A megyei természetbarát szövetség a
síkvidéki túrázás népszerûsítésére ír-
Az alább felsorolt 15 túra közül 10-et
kell teljesítenie annak, aki eleget kí-
ván tenni a feltételeknek – de termé-
szetesen ajánlhatók ezek a túraútvo-
nalak az alkalmi természetjáróknak,
akik alkalmanként megelégszenek
egy-egy kellemes kirándulással.
A TELJESÍTHETÔ TÚRÁK:
1. Bocskaikert vm.–Hadházi nagyer-
dô–Téglás–Téglási parkerdô,
távolság: 15 km
2. Nyíradony vá.–Guti templomrom
–Tûzôrzô-hegy–Tisztavíz vm.,
távolság: 17 km
3. Bocskaikert vm.–Monostori erdô–
Pallag–Nagyerdô–Víztorony,
távolság: 16 km
4. Nagyerdei víztorony–Meszes–Rá-
kóczi-erdô–Zeleméri csonkatorony,
távolság: 14 km
5. Martinka vm. – Hármashegyalja –
Hármashegy – Haláp vm.,
távolság: 14 km
6. Sámsoni úti vm.–Halápi csárda–
Bodóhegy–Bodzás-tó–Nagycsere vm.
távolság: 15 km
7. Vámospércs vá.–Állóhegy–Mol-
nár tanya–Halápi csárda,
távolság: 14 km
8. Haláp vm.–Molnár tanya–Bodzás-
tó–Látóhegy–Kondoros vm.,
távolság: 14 km
dô–volt Ludas-csárda–Bánk am.,
távolság: 14 km
10. Bánk vá.–Mézeshegyi-tó–Vekeri-
tó–Szarka kapitány síremléke (hon-
védsír), távolság: 14 km
11. Vekeri-tó–Mézeshegyi-tó–Bánk–
Látóhegy–Kondoros vm.,
távolság: 14 km
12. Fancsikai templomrom–Erdôs-
pusztai bemutatóház–Bodzás tó–
Szentjánoshegyi templomrom–Ör-
dögárok–Kondoros vm.,
távolság: 15 km
13. Kónya vm.–Feketeerdô–Vókonya
–Kishortobágyi csárda,
távolság: 15 km
14. Gyökérkút vm.–Ohati erdô–
Nagymajor vm., távolság: 14 km
15. Püspökladány Bánomkert–Farkas-
sziget–Ágotapuszta–Bánomkert,
távolság: 16 km
3. ZOLTAI LAJOS-EMLÉKTÚRA
A túra útvonalai egyénileg is teljesít-
hetôk, de a megyei természetjáró
szövetség – általában novemberben
– szervezett túrákat is indít. A termé-
szetjárás szépségein túl ezeken az út-
vonalakon megtekinthetjük a túra
névadója, a kiváló néprajztudós által
feltárt Debrecen környéki templom-
romokat is.

208
AKTÍV TURIZMUS
A TÚRAÚTVONALAK:
1. Kondorosi csárda–Ördögárok–Új-
lak–Szentjánosfalva, templomrom–
Fancsika, templomrom–9-es autó-
busz mh., távolság: 16 km
2. Martinka autóbusz-végáll.–Soma-
falva, templomrom–Hármashegyalja
–Haláp, templomrom–Haláp vmh.,
távolság: 17 km
3. Dombostanya vmh.–Parlag temp-
lomromok–Rucás dûlô–Bocskaikert,
nagyerdô–Bocskaikert vmh.,
távolság: 12 km
4. Zelemér, templomrom–Tócó-
völgy–Szentgyörgyfalva, templom-
rom–Alsó-Józsa–Debreceni Nagyer-
dô–Debrecen, 31-es busz végáll.,
távolság: 14 km
5. Nyíradony vá.–Gút, templomro-
mok–Hubertus fa–Tûzôrzô–Tamási-
tó–Szatmári út–Tisztavíz vmh.,
távolság: 19 km
A gyalogtúrák, a természetjárás iránt
érdeklôdôknek további részletes in-
formációt adnak a megyei szövetség Fazekas-ház (Nádudvar), Bocskai
munkatársai. Múzeum, ref. templom, gyógyfürdô
Hajdú-Bihar Megyei–Debrecen (Hajdúszoboszló)
Városi Természetjáró Szövetség 3. nap: Hajdúszoboszló–Hajdúszovát
4025 Debrecen, Simonffy u. 1/c –Derecske–Konyár–Hosszúpályi–
Tel./fax: 52/342-951 Vekeri-tó–Fancsikai tavak–Debrecen,
Internet: www.extra.hu/hbdtjsz1 távolság: 68 km
látnivalók: ref. templom, csôszház
KERÉKPÁRTÚRÁK (Hajdúszovát), ref. és r. k. templom
(Derecske), református és r. k. temp-
Egy három-, egy két- és egy egynapos lom (Hosszúpályi), csónakázótó, sza-
túrát ismertetünk, hogy ki-ki edzett- badidôközpont (Vekeri-tó)
sége, felkészültsége, vállalkozó ked-
ve szerint választhasson közülük. Az 2. ERDÔSPUSZTÁK-TÚRA – 2 NAPOS
útvonal mellett felsoroljuk azokat a
látnivalókat is, amelyekre érdemes Könnyû, sok helyütt erdôs-ligetes te-
idôt szakítani a kerekezés közben. repen, helyenként kerékpárúton, napi
7–8 órai kerékpározással teljesíthetô.
1. PUSZTA-TÚRA – 3 NAPOS 1. nap: Debrecen–Hajdúsámson
–Nyíradony–Gút–Nyíracsád–Nyírmár-
Könnyû terepen, napi 7–8 órai ke- tonfalva–Vámospércs–Bagamér–Ál-
rékpározással teljesíthetô. A 33-as fô- mosd–Létavértes, távolság: 86 km
úttól eltekintve az utakon nincs nagy látnivalók: református templom, nép-
forgalom. mûvészeti gyûjtemény (Hajdúsám-
1. nap: Debrecen–Balmazújváros– son), görögkeleti templom, népmûvé-
Kishortobágyi csár- szeti gyûjtemény (Nyíradony), román
da–Tiszacsege kori templomrom, vadászházak (Gút),
távolság: 57 km Árpád-kori és görögkeleti templom
látnivalók: Veres Péter (Nyíracsád), Kölcsey Emlékmúzeum,
Emlékház, Helytört. Mú- álmosdi csata emlékmûve (Álmosd)
zeum (Balmazújváros), 2. nap: Létavértes–Pocsaj–Esztár–Kis-
Kishortobágyi csárda, marja–Nagykereki–Pocsaj–Hosszú-
Hortobágyi N P Daras- pályi–Vekeri-tó–Fancsikai tavak–
sai Bemutatóháza, Falu- Debrecen, távolság: 75 km
múzeum (Tiszacsege), látnivalók: református templom (Po-
Tisza-part csaj), népi lakóház (Esztár), templom-
2. nap: Tiszacsege–Te- kert, templom (Kismarja), Bocskai-
lekháza–Hortobágy– vár (Nagykereki) – Hosszúpályitól
Kadarcsi csárda–Nádud- lásd a Puszta-túra 3. napjánál leírtakat
var–Hajdúszoboszló 3. Vekeri-tó túra – 1 napos
távolság: 79 km (a nád- A táv ugyan rövid, de a mozgást ked-
udvari kitérô kihagyásá- velôk útközben számos egyéb spor-
val 55 km) tolási lehetôséget találnak: lovaglás,
látnivalók: Kilenclyukú úszás, csónakázás.
híd, Nagy csárda, Pász- Debrecen–Fancsikai tavak–Víg-kend
tormúzeum (Horto- major–Vekeri-tó–Debrecen
bágy), Kadarcsi csárda, távolság: 40 km
209

HORGÁSZAT
Aki a horgászbotot sem felejti ki az
útipoggyászából, annak nem kell tar-
tania attól, hogy Hajdú-Biharban jár-
va nem hódolhat majd szenvedélyé-
nek. A Hajdú-Bihar Megyei Horgász
Szervezetek Szövetsége, valamint a
csaknem húsz horgászegyesület gon-
dozásában lévô horgászvizek megye-
szerte számos alkalmat kínálnak a
halfogásra. A megyei szervezet keze-
lésében lévô, a legjobbak közé tarto-
zó horgászvizek:
Keleti-fôcsatorna
A Balmazújváros–Hajdúböszörmény
közötti hídtól a bakonszegi zsilipig
53 km, 227 hektár.
Fogható halak: ponty, keszegfélék,
amúr, csuka, süllô, harcsa, balin
Napi területi engedély: 700 Ft
Hortobágy-fôcsatorna
(Hortobágy folyó)
A Debrecen–Füzesabony vasúti híd-
tól a borsósi duzzasztóig 2,4 km,
11,4 hektár.
Fogható halak: ponty, keszegfélék,
amúr, csuka, süllô, balin
Napi területi engedély: 300 Ft
Horgásztó Csökmô mellett
210
Látóképi tó
A 33-as fôút déli oldalán, a 95–96-os
kilométerszelvények között, 60 ha.
Fogható halak: ponty, keszegfélék,
amúr, csuka, süllô, balin, busa
Napi területi engedély: 800 Ft
Fancsikai tavak
Debrecentôl keletre, az erdôs pusz-
ták területén, 130 hektár.
Fogható halak: ponty, keszegfélék,
amúr, csuka, süllô, balin, busa
Napi területi engedély: 800 Ft
A napi területi engedélyek 2001-ben
érvényes árát tájékoztató jelleggel kö-
zöljük. Az ifjúsági engedélyek általá-
ban féláron kaphatók, természetesen
válthatók heti, illetve éves engedélyek
is. Mind a „kiemelt” horgászvizekkel
kapcsolatos további információkról,
mind az engedélyek beszerzési lehe-
tôségeirôl, mind pedig a megyében
mûködô horgászegyesületekrôl –
egyszóval mindenrôl, ami egy hor-
gászt érdekelhet –, a megyei szövet-
ség munkatársai adnak felvilágosítást.
Hajdú-Bihar Megyei Horgász
Szervezetek Szövetsége
4024 Debrecen, Blaháné u. 4.
Tel.: 52/456-714
VADÁSZAT
Vitathatatlan, hogy Hajdú-Bihar nem
tartozik az ország leghíresebb va-
dászterületei közé, de téved, aki azt
hiszi, hogy ezen a vidéken nem hó-
dolhatnak szenvedélyüknek e sport
megszállottjai. Szép számmal fordul-
nak elô itt az alföldi rétek, mezôk ap-
róvadjai, a nádasok, vízpartok vízi-
madarai, a szántóföldeken gyakori a
fácán, a nyírségi erdôkben pedig fel-
lelhetô a vaddisznó és az ôz is. Több
mint ötven megyei vadásztársaság
jelzi, hogy bizony akad puskavégre
AKTÍV TURIZMUS
Megyeszerte mûködnek
vadásztársaságok, amelyek
vendégeket is szívesen fogadnak
való vad errefelé is, legyen szó akár
a Tisza-mentérôl, a Berettyó és a Kö-
rösök vidékérôl, a Sárrétrôl vagy a
már említett nyírségi erdôkrôl.
Aki a megyében szeretne vadászni,
legjobb, ha a helyi vadásztársaságok-
kal veszi fel a kapcsolatot – amiben
segítenek az országos és a megyei
vadászszervezetek:
Országos Magyar Vadászkamara,
1027 Budapest, Medve u. 34–40.
Tel./fax: 1/212-2226, tel.: 1/355-6180,
fax: 1/375-8378.
Országos Magyar Vadászkamara
Hajdú-Bihar Megyei Szervezete
4026 Debrecen, Péterfia u. 4.
Tel: 52/417-447
Országos Magyar Vadászati
Védegylet,
1027 Budapest, Medve u. 34–40.
Tel.: 1/355-0697, fax: 1/375-8378.
Hajdú-Bihar Megyei
Vadgazdálkodók és Vadászok
Szövetsége
4026 Debrecen, Péterfia u. 4.
Tel./fax: 52/417-447
AKTÍV TURIZMUS
SPORT, HOBBI
Utazásaink közben – különösen, ha
hosszabb idôt töltünk el egy helyen –
kellemes idôtöltést jelenthet néhány
sportolásra fordított óra. Akár azért,
hogy otthonunktól távol is hódolhas-
sunk megszokott szenvedélyünknek,
akár azért, hogy éppen az újabb él-
mények szerzésének reményében
próbáljunk ki olyasmit, amivel addig
nem próbálkoztunk. Mindkét tábor-
nak szeretnénk segítségére lenni
sportolási lehetôségeket felsorakoz-
tató címlistánkkal – hangsúlyozva,
hogy az idegenforgalmi infrastruktú-
ra fejlôdésével ezek a lehetôségek
szinte napról napra bôvülnek, érde-
mes tehát szálláshelyünkön, vagy a
helyi idegenforgalmi irodákban ér-
deklôdni az aktuális kínálatról.
Vitorlázó- és sárkányrepülés
A hajdúszoboszlói Aeroclub szakosz-
tályaiban a következô lehetôségekkel
várják az érdeklôdôket: ejtôernyô,
hôlégballon, siklóernyô, motoros sár-
kányrepülô, vitorlázórepülô, moto-
ros-repülô, hobbi- és sportrepülés,
pilótakiképzés, ejtôernyôs képzés,
tandemugrás, utas- és sétarepülés.
Utas- és sétarepülésre általában a hét-
végeken, nyári szezonban kedden és
csütörtökön is van lehetôség.
Felvilágosítás, jelentkezés, érdeklô-
dés Kreith Eduárd klubvezetônél,
az 52/362-673-as telefonszámon,
vagy a hajdúszoboszlói repülôtéren.
Lovaglási lehetôségek
A megye számos vidékén találko-
zunk lovastanyákkal, sôt, általában a
nagyobb városokban is hódolhatunk
szenvedélyünknek. Aki akar, fel-
ügyelet mellett sajátíthatja el az ala-
pokat, vagy ha ezen már túl van,
„száron” lovagolhat egy-egy órát, de
annak sincs akadálya, ha valaki te-
replovaglásra szeretne vállalkozni –
amihez egyébként a gyönyörû alföldi
erdôk kiváló környezetet kínálnak.
A lovaglási lehetôségek száma folya-
matosan gyarapodik, az aktuális kí-
nálatról érdeklôdjünk a Tourinform-
irodákban, vagy szálláshelyünkön,
vendéglátóinknál.
ÖKOTURIZMUS
Ökológiai szempontból nem csupán
a megye, de talán az ország egyik
legfontosabb védett tájegysége a
Hortobágyi Nemzeti Park. A park te-
rületének egyes részei csak a kuta-
tók, szakemberek által kereshetôk
fel; vannak olyan területek, ahová
csak szakavatott kísérôvel mehetünk;
és vannak a nemzeti parknak szaba-
don látogatható részei is. Érdemes te-
hát tájékozódnunk elôre – így nem-
csak a rendelkezésünkre álló lehetô-
ségekrôl kaphatunk pontos informá-
ciókat, de azt is megtudhatjuk, meny-
nyi idôt vesz igénybe a túra, gyalog,
vagy esetleg kerékpárral célszerû
megtenni az útvonalat, bérelhetünk-
e kerékpárt, vagy magunknak kell
gondoskodni arról. Könyvünk más
részében, a Hortobágyi Nemzeti Par-
kot részletesen bemutató fejezetben
található ismertetés a legfontosabb
látogató útvonalakról, így itt csak az
információszerzés lehetôségeit is-
mertetjük újra.
A turisztikai lehetôségekrôl, a látoga-
tás szabályairól részletes tájékoztatást
kaphatunk a nemzeti park igazgató-
ságának munkatársaitól:
Hortobágyi Nemzeti Park
igazgatósága
4024 Debrecen, Sumen u. 2.
Tel.: 52/349-922, 52/529-920
Fax: 52/410-645
E-mail: mariann@hnp.hu
Internet: www.hnp.hu
Kaphatunk információkat Hortobágy
községben is, ahol az aktuális prog-
ramokról, lehetôségekrôl (például a
szekértúrák indulási idôpontjairól) is
tájékoztatják az érdeklôdôket:
Puszta-inform Iroda
4071 Hortobágy, Petôfi tér 1.
(a Nagyhortobágyi csárda mellett)
Tel./fax: 52/369/119
A Hortobágy mellett akad a megyé-
ben jó néhány egyéb, a természeti ér-
tékek kedvelôinek figyelmére érde-
mes látnivaló is – ezekre könyvünk-
nek a megye egyes településeit be-
mutató részében mindenütt igyekez-
tünk felhívni a figyelmet, segítve ez-
zel egy-egy alkalmi, egy-két órás ki-
rándulás, természetjárás megszerve-
zését.
211
 GASZTRONÓMIA

A megyét járva gyakran találkozhatunk egy-egy, az ország más vidékein nem,

vagy alig ismert étellel, esetleg sajátos készítési móddal. Így van ez a hagyomá-
nyok ôrzésében élenjáró Hortobágyon is – a hortobágyi húsos palacsinta orszá-
gosan ismert étel, de például a pásztorok jellegzetes étke, a slambuc talán so-
kak számára szolgál újdonságként. A hortobágyi Nagycsárda szakácsaitól kap-
tunk néhány receptet (négy személyre), hogy az utazó otthon is megpróbál-
kozhasson a pusztai ízek „reprodukálásával”.

BIRKAPÖRKÖLT HORTOBÁGYI LIBAMÁJ ZSÍRJÁBAN, GYÖNGYTYÚKLEVES

Hozzávalók: 1,2 kg birkahús (lehet
csontos), 10 dkg sertészsír, 2 gerezd
fokhagyma, 1,5 dl vörös bor,
16 dkg tisztított vöröshagyma,
2 db csemegepaprika, 2 db csemege-
paradicsom, só, köménymag, bors,
rózsapaprika, petrezselyemzöld.
A birkahúst 2×2 cm-es kockákra vág-
juk, hideg vízben jól megmossuk, a fi-
nomra vágott vöröshagymát zsíron
zsemleszínûre pirítjuk. Hozzáadjuk a
zúzott fokhagymát, az ôrölt kömény-
magot, megszórjuk paprikával, bele-
tesszük a birkahúst, majd vízzel felen-
gedjük, hogy ellepje a húst. Sózzuk,
és fedô alatt gyors tûzön (lehetôleg
nyílt lángon) pároljuk. Gyakran meg-
keverjük, s ha már zsírjára sült, kevés
vörösbort öntünk alá. Ügyeljünk arra,
hogy a hús rövid lében pörkölôdjön.
Ha a hús megpuhult, hozzáadjuk a
kockára vágott zöldpaprikát és para-
dicsomot, majd készre fôzzük.
A birkapörkölt akkor jó, ha a leve se
nem túl sûrû, se nem túl híg. Sós víz-
ben fôtt, petrezselymes burgonyával
tálaljuk.
TEPERTÔVEL
Hozzávalók: 60 dkg hízott libamáj,
50 dkg bôrös libaháj, 6 dkg tisztított
vöröshagyma, 5 dkg tisztított lila
hagyma, 3 gerezd fokhagyma,
5 dl tej, 1 db csemege zöldpaprika,
1 db csemegeparadicsom, 2 db ba-
bérlevél, só, egész bors, ôrölt bors,
ôrölt szurokfû.
A libamájat hártyáitól megtisztítjuk,
hideg vízben jól megmossuk. A sütés
elôtti napon fokhagymás tejben áztat-
juk, hûtôszekrényben tároljuk. A liba-
hájat megmossuk, nagyobb darabok-
ra vágjuk, és kevés vizet öntve alá,
feltesszük sülni. Szeletelt vöröshagy-
mát, fokhagymát adunk hozzá, majd
kisütjük. A libamájat tiszta ruhával szá-
razra törüljük, egy lábasba tesszük,
majd rászûrjük a kisült libaháj zsírját.
Hozzáadjuk a babérlevelet, a borsot,
a zöldpaprikát és a paradicsomot, ki-
csit sózzuk, borsozzuk, szurokfûvel
fûszerezzük, majd megsütjük. Sütés
után hagyjuk lehûlni, úgy szeleteljük,
a zsírjából apró golyócskákat formá-
lunk, ezeket mellétesszük. Lila hagy-
mával és pirítóssal tálaljuk.
Hozzávalók: 1 kg gyöngytyúk,
10 dkg sárgarépa, 8 dkg gyökér,
5 dkg zeller, 5 dkg karalábé,
5 dkg vöröshagyma, 10 dkg karfiol,
5 dkg fejes káposzta, 5 dkg zöldbor-
só, 1 gerezd fokhagyma, 1 db cse-
mege zöldpaprika, 1 db csemege-
paradicsom, 1 csomag petrezselyem-
zöld, só, egész bors, gyömbér.
A megtisztított, megmosott tyúkot
nyolc részre vágjuk, a májával és zú-
zájával együtt hideg vízben feltesz-
szük fôni. Ha felforrt, lehabozzuk,
megsózzuk. Fûszerzacskót készítünk,
ebbe rakjuk az egész borsot, a gyöm-
bért, vöröshagymát, fokhagymát, a
zacskót az edény füléhez erôsítjük.
Gyöngyözô forrással, mérsékelt tû-
zön fôzzük. Amikor a tyúk már majd-
nem megpuhult, hozzáadjuk a ve-
gyes zöldségeket. Készre fôzzük,
10 percig a tûzrôl levéve pihentetjük,
majd leszûrjük.
A húslében külön kifôzzük a tésztát,
ami lehet finommetélt, eperlevél vagy
csigatészta is.

212
GASZTRONÓMIA
BORJÚPAPRIKÁS
Hozzávalók: 80 dkg borjúhús
(színhús), 10 dkg vöröshagyma,
10 dkg sertészsír, 1 kanál liszt,
1 gerezd fokhagyma, 1 db csemege
húsos paprika, 1 db csípôs paprika,
1 db csemegeparadicsom, 3 dl tejföl,
1 dl tejszín, só, édes-nemes paprika.
A finomra vágott vöröshagymát zsí-
ron zsemleszínûre pirítjuk, hozzáad-
juk a finomra vágott, inkább zúzott
fokhagymát, majd megszórjuk papri-
kával. Kevés vízzel felengedjük, majd
„beforraljuk”. Ha zsírjára pirult, bele-
tesszük a megmosott és darabokra
vágott borjúhúst. Sózzuk, gyors tûzön
pároljuk, idônként megkeverjük, s ha
zsírjára sült, kevés vizet öntünk alá.
Amikor a hús már jó puha, hozzáad-
juk a zöldpaprikát, a csípôs paprikát
és a paradicsomot. Ha már majdnem
kész, akkor a tejfölt és a tejszínt a
liszttel jól elkeverjük és a pörkölthöz
adjuk, majd készre fôzzük. Tojásos
galuskával tálaljuk, a pörkölt tetejére
kevés tejfölt teszünk. (A Nagyhorto-
bágyi csárdában ezt az ételt magyar
szürke bioborjú húsából készítik.)
HORTOBÁGYI HÚSOS PALACSINTA
Hozzávalók: 8 db sós palacsinta,
2 adag (40 dkg) borjúpaprikás,
5 dkg vaj, 3 dl tejföl, 1 kanál liszt,
1 db csemegepaprika, 1 db csemege-
paradicsom, 10 dkg reszelt sajt,
1 csomag petrezselyemzöld, só, ôrölt
bors.
A kész borjúpaprikást mártásából ki-
szedjük, majd finom lyukú húsôrlôn
megdaráljuk. Serpenyôben vajat heví-
tünk, hozzáadjuk a darált borjúhúst,
kevés sóval, ôrölt borssal, finomra vá-
gott zöld petrezselyemmel ízesítjük.
10–15 percig pirítjuk, majd a 8 pala-
csintába egyenletesen elosztjuk. A
palacsintákat henger alakúra formáz-
zuk, tûzálló tálba helyezzük, és a kész
mártással (amibe a lisztet és a tejföl
felét is belekeverjük) a palacsintákat
bevonjuk. Dekoráljuk szeletekre vá-
gott csemegepaprikával, paradicsom-
mal, meglocsoljuk a tejföllel, meg-
szórjuk reszelt sajttal.
BOGRÁCSGULYÁS
Hozzávalók: 50 dkg marhahús,
6 dkg sertészsír, 12 dkg tisztított
vöröshagyma, 12 dkg rózsaburgo-
nya, 18 dkg vegyes zöldség (sárgaré-
pa, petrezselyem), 1 db csemege
paprika, 1 db csemegeparadicsom,
1 csomag zeller- és petrezselyem-
zöld, 2 dl csontlé, 4 adag házi
csipetke, só, ôrölt csemegepaprika,
egy csipetnyi csípôs paprika, kö-
ménymag.
A marhahúst megtisztítjuk az inaktól,
majd apró, 1×1 cm-es kockákra vág-
juk, jól megmossuk és félretesszük.
A finomra vágott vöröshagymát zsí-
ron aranysárgára pirítjuk, hozzáadjuk
a finomra zúzott fokhagymát és a kö-
ménymagot. Meghintjük a csemege-
paprikával, hozzáadjuk a marhahúst,
sózzuk, és nyílt lángon pörköljük.
Hozzáadjuk a csontlevet, majd fedô
alatt tovább fôzzük addig, amíg a
marhahús megpuhul. Az apró kocká-
ra vágott burgonyát, a vegyes zöldsé-
geket, a zöldpaprikát és a paradicso-
mot, valamint a csokorba kötött zel-
ler- és petrezselyemzöldet a húshoz
tesszük, majd házilag készített csipet-
két adunk hozzá és készre fôzzük.
ROPOGÓS KACSACOMB BURGONYAPÜRÉVEL,
PEZSGÔS KÁPOSZTÁVAL
Hozzávalók: 4 kacsacomb (egész),
10 dkg sertészsír, 2 gerezd fokhagy-
ma, só, ôrölt bors, majoránna,
ôrölt bazsalikom,
4 személynek burgonyapüré
és pezsgôs káposzta.
A kacsacombokat megtisztítjuk, bô,
hideg vízzel alaposan megmossuk.
Az így elôkészített combokat sózzuk,
borsozzuk, majoránnával, bazsali-
kommal fûszerezzük. Serpenyôben
egymás mellé helyezzük, rávágjuk a
fokhagymát, olvasztott zsírral meglo-
csoljuk, majd sütôbe téve, saját zsírjá-
val locsolva ropogósra sütjük.
Köretnek burgonyapürét adunk: a sós
vízben fôtt burgonyát még melegen át-
törjük, tejföllel és vajjal habosra verjük.
213

Pezsgôs káposzta: Kevés zsíron sze-
letekre vágott vöröshagymát pirí-
tunk, kevés cukorral, köménymaggal
ízesítjük, ezután hozzáadjuk a szele-
tekre vágott káposztát (lehet vörös
is), majd az egészet meglocsoljuk egy
kevés pezsgôvel, végül fedôvel leta-
karva készre pároljuk.
A fenti receptek szerint készült ételeket megkóstolhatjuk a Hortobágyi
Nagycsárdában, ahol mindig szívesen fogadják az utazókat
214
GASZTRONÓMIA
SLAMBUC (ÖHÖM)
Hozzávalók: 40 dkg tisztított
burgonya, 40 dkg száraz lebbencs-
tészta, 15 dkg füstölt szalonna,
1 db cseresznyepaprika, só.
A slambuc tésztából és burgonyából
készült pásztorétel, elkészítése sza-
bad tûzön, bográcsban történik. A
szalonnát apró kockákra vágva meg-
pirítjuk, majd felengedjük egy liter-
nyi vízzel. A szintén kockákra vágott
burgonyát a lébe tesszük, és félig
megfôzzük. Hozzáadjuk a kissé meg-
tört lebbencstésztát, sózzuk, belevág-
juk a paprikát, majd tovább fôzzük,
ügyelve arra, hogy a tészta ne ragad-
jon a bogrács aljához. Slambucfôzô
kanál segítségével tudjuk meglazítani
a tésztát, addig a bográcsot leemeljük hén rózsaszínûre pirítjuk, idôközön-
a tûzrôl. Amikor a tészta a burgonyá- ként megforgatjuk. Friss salátát
val összefôtt, akkor lassú tûzön eny- adunk mellé.
VENDÉGLÁTÁS
HATÁRPONT PRESSZÓ – T&T
HATÁRPONT KFT. Nyírábrány
4264, Határôr u. 133.
Tel./fax: 52/208-096
E-mail: tati@mail.datanet.hu
HÍDÍ CSÁRDA
HIDI-DUÓ 2001 BT.
4100 Berettyóújfalu,
42. sz. fôút, Keleti hídfô
Tel.: 54/470-353
KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK
Hajdú-Bihar Megyei
Kereskedelmi és Iparkamara
4025 Debrecen, Petôfi tér 10.
Tel.: 52/500-710
Fax: 500-720
E-mail: hbkik@hbkik.hu
 Klub Barabás
4001 Debrecen, Vár u. 11.
Tel.: 52/502-231
Fax: 52/502-230
E-mail: lklubwip@axelero.hu
www.matav.hu/uzlet/klubvip
Meghitt hangulatú vasárnapi családi ebédre vágyik?
Üzleti partnerével szeretne tárgyalni egy exkluzív helyen?
Gyertyafényes vacsorára hívná kedvesét?
Vagy csak egyszerûen kedveli az új ízeket?

Akkor Ön válassza a Klub Barabást Debrecen központjában

a Kálvin téren, amely 1998. augusztus óta fogadja új
és visszatérô vendégeit. A tévhittel ellentétben nem zárt a Klub Étterem.
Mindenki számára nyitott a szórakozóhely.
A klubba belépve az egyedi, de harmonikus színvilág varázsolja el
az embert. A sárga és a barna színek árnyalatai nyugalmat árasztanak.
Polgári hangulatú, visszafogottan elegáns, éppen ezért családias,
otthonos hely, ahol bárki szívesen tölt el rövidebb-hosszab idôt.

Az étterem, az élôzene és a terített asztalok hívogatóan csalogatják

az érkezôt. 100 fôs étterem, valamint három különterem – 30-20-10 fô
befogadására alkalmas – és egy társalgó (ahol dohányozni is lehet)
biztosítja az üzleti megbeszélések, kisebb-nagyobb
családi összejövetelek sikerességét.
Esküvôket, protokolláris rendezvényeket, konferenciákat,
termékbemutatókat, elôadásokat rendeznek, amelyekhez
a technikai eszközöket – internet, írásvetítô, telefon stb. – is biztosítják.

Az étterem sajátossága, hogy a felszolgált ételek mennyisége

duplája a máshol megszokottnak.
Ennek ellenére az árak szolidak, II. osztályúak.
 SZÁLLÁSHELYEK

A megyébe érkezô utazónak szálláshelyre is szüksége van, hogy egy-egy élményekben gazdag, de fárasztó nap után
kényelmesen pihenhessen, erôt gyûjtve az újabb kirándulásokra, barangolásokra. Az idegenforgalmi szempontból fej-
lettebb tájakon igazán széles a választék, de nyugodtan mondhatjuk: ma már a megye bármely részén találhatunk ma-
gunknak alkalmas szállodát, panziót, kempinget – szerencsés esetben tervezett „állomáshelyünkön”, de ha ott éppen
nem, akkor elérhetô, elfogadható közelségben biztosan. A szálláshelyükön sokféle, magas színvonalú szolgáltatást
igénylôk is nyugodtan útnak indulhatnak: nekik azt javasoljuk, hogy az alkalmasnak ítélt szállodába vissza-visszatérve,
onnan egynapos kirándulásokat szervezve fedezzék fel maguknak a megyét. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ezred-
forduló éveiben intenzíven fejlôdnek a megye idegenforgalmi szolgáltatásai, ami a szálláslehetôségekre is vonatkozik
– érdemes tehát érdeklôdni a megyében mûködô Tourinform-irodák aktuális ajánlatairól is.
Címjegyzékünkben kategóriánként (szállodák, panziók, turistaszállók, kempingek), azokon belül a települések betû-
rendjében közöljük a szálláshelyek címét, telefonszámát. Itt próbálunk segítséget adni azoknak is, akik az egyre nép-
szerûbb falusi turizmusnak szeretnének hódolni: megtalálhatják azoknak a nevét, címét, telefonszámát, akik a megyé-
ben felvilágosítást adhatnak az aktuális lehetôségekrôl.

HADHÁZI IMRÉNÉ KOROKNAI FALUSI VENDÉGFOGADÓ

4200 Hajdúszoboszló, Halasi
Fekete Péter tér 4.
Tel.: 52/558-712
Fax: 52/558-711
Aqua Apartmanház
4200 Hajdúszoboszló
Mátyás király sétány 3.
Tel.: 30/983-2638, 30/312-5814
E-mail: hanzi@axelero.hu
Kiemelt üdülôövezetben
4-6 személyes luxusapartmanok
teljes felszereltséggel,
zárt parkolóval kiadók.
Kellemes környezetben várjuk
kedves vendégeinket!
Hotel Italia
4161 Báránd, Szélmalom u. 1.
Tel.: 54/466-193 4024 Debrecen, Wesselényi út 4.
Mobil: 30/279-2682
Tel.: 52/420-891, fax: 52/530-313
E-mail: koroknaib@freemail.hu
E-mail: baumann.reisen@axelero.hu
A szálloda a város szívében található
Debreceni Sportcentrum a vasútállomástól 500 méterre,
Szolgáltató Kft. a fôutcától 700 méterre.
Kiválóan alkalmas felnôtt-,
diákcsoportok vagy egyéni turisták
4032 Debrecen,
fogadására egyaránt. Belsô zárt parkoló.
Oláh Gábor u. 5
Kerékpárút 1000 méterre kezdôdik
és kb. 30 kilométer hosszan tart
Tel.: 52/417-655, fax: 52/326-728
az erdôspusztai területen.
Hotel Sport A szállóban található egy 70 személyes
Western Pub sörözô.
Egycsillagos Sportcentrumhoz tartozó
szállodánk
Debrecen legszebb helyén Csoportoknak autóbuszbérlés
biztosított.
a Nagyerdô közepén található.
21 kétágyas, fürdôszobás szobával Youth Hostel-kedvezmény.
Üdülési csekk elfogadás
és egy apartmannal
állunk kedves vendégeink
rendelkezésére.

A Sportcentrum területén
sportpályákkal
– füves és salakos
labdarugópályák, világszínvonalú
atlétikai pálya, teniszpályák –
szauna, szoláriummal,
kondicionálóteremmel
és fedett csarnokkal
alkalmas edzôtáborok fogadására,
sport és egyéb jellegû
rendezvények
lebonyolítására

216
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

Hajdú-Bihar megye kétségkívül legfontosabb, legértékesebb és egyben legismertebb természeti kincse a Világörökség
részeként is számon tartott Hortobágyi Nemzeti Park, amelynek részletes ismertetésére külön fejezetet szántunk a Hor-
tobágy nevezetességeit bemutató részben. Ezzel azonban távolról sem merül ki a figyelemre méltó különlegességek lis-
tája – megyeszerte találkozhatunk egy-egy természetvédelmi területtel, tájvédelmi körzettel, védett fával, növénnyel.
Csak példaként említjük a Püspökladány melletti, Farkas-szigeti Arborétumot, vagy a Hajdúbagosi Földikutya Rezervá-
tumot. Nem utolsósorban pedig a Debreceni Egyetem botanikus kertjét, amelynek eredeti növényvilága azonos a deb-
receni Nagyerdôével (ezért teljes egészében védetté nyilvánították), de a mintegy ötezer növényfaj között láthatunk itt
trópusi ritkaságokat is. Európai hírû a kert kétezer fajt, tízezer növényt képviselô kaktuszgyûjteménye is. Az alábbi lis-
tával azoknak szeretnénk segíteni, akik a természet ritkaságainak felfedezésére, megismerésére szerveznek maguknak
útiprogramot.

VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK:

Hortobágyi Nemzeti Park
Bihari-sík Tájvédelmi Körzet
Hajdúsági Tájvédelmi Körzet
Közép-Tiszati Tájvédelmi Körzet
Bihari legelô Természetvédelmi Terület
Debreceni Nagyerdô Természetvédelmi Terület
Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum
Hencidai Csere-erdô Természetvédelmi Terület

A Botanikus kert Debrecenben

217

Homoki nôszirom – Iris humilis ssp. arenaria
Dolomit sziklagyepekrôl az Alföld ezüstö-
sen csillogó homokja lecsalogatta ezt az ap-
ró termetû virágunkat. Mindössze 6–12 cm
magas. Levelei szürkések, virága világossár-
ga, torka kissé kékes. Áprilisban, májusban
virágzik.
Nád – Phragmites australis
Az egész földön, a sarkkörtôl a trópusokig
megtalálni a vizes területeken, a part szegé-
lyében. Sok élôlény lel otthonra és táplá-
lékra bennük. A természetes vizek tisztítá-
sában is fontos szerepet játszik.
Magyar zergevirág – Dornicum hungaricum
Magas, akár 1 m-re is megnövô karcsú nö-
vény, szép sárga virágaival általában cso-
portosan találkozunk. Kitavaszodott töl-
gyes ligetekben, de olykor sztyeprétekre ki-
merészkedett példányaiban is gyönyörköd-
hetünk. Áprilisban, májusban virágzik.
218
Keskenylevelû gyékény - Tipha angustifolia
A náddal együtt szinte minden víztér part-
ján megtaláljuk. Közeli rokonától, a széles
levelû gyékénytôl karcsúbb levelei, a porzó
és a torzsa közötti szabad rész különbözte-
ti meg. Ahol széleslevelû rokonával jelent-
kezik, ott a mélyebb vízben találjuk.
Magyar nôszirom-Iris aphylla ssp. hungarica
Homoki tölgyesek ritkásain, homoki réte-
ken, találkozunk jellegzetes mélylila „sza-
kállas” virágaival. 15–30 cm magasságával a
kisebb hazai nôsziromfajainkhoz tartozik.
Április végétôl május közepéig virágzik.
Lila ökörfarkkóró -Verbascum phoeniceum
Lilás, hosszú kocsányon ülô virágaival jól
elkülönül rokonaitól, melyekre leginkább
fürtszerû virágzata emlékeztet. Többségé-
ben száraz gyepekben fordul elô. Májustól
kezdve sokszor utak mentén, árkok partján
is elôtûnnek sötét ibolyaszínû fürtjei.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Magyar kökörcsin – Pulsatilla pratensis
Szeldelt levelei alatt bókoló bíborlilás virá-
gai jóval világosabbak közeli rokonai virá-
gainál. Korán virágzanak, fagy ellen az
egész növényt finom ezüstös szôrzet borít-
ja. Virágzáskor még 5–10 cm-es növény ter-
mésérleléskor már a 20–30 cm.
Orvosi székfû – Matricaria recutita
Szikeseken elôforduló törpe változata rend-
kívül hatásos, antibiotikumokat tartalmazó
gyógynövény. Jellegzetes illatáról, sárga,
kúpos, fehér szirmokkal övezett virágairól
könnyen felismerjük.
Közönséges rence – Urticularia vulgaris
Mocsarakban, tápanyagban szegény állóvi-
zekben találkozhatunk e húsevô nö-
vénnyel. Vízben szétágazó gyökérzetén kis
gumói vannak, amelyekkel a vízben élô
apró élôlényeket fogják. Így egészítik ki a
környezet nitráthiányát.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Sziki cickafark – Achillea asplenifolia
A cickafarkfélék közül pirosas rózsaszín vi-
rágaival tûnik ki. Jellegzetes, többszörösen
szeldelt ezüstöszöld levelei szikes területet
jeleznek. Május végétôl virágzik.
Tarka sáfrány – Crocus variegatus
Egyik legszebb sáfrányfajunk. Mindössze
4–10 cm, belül lilás rózsaszín, kívül csíko-
zott csupavirág növény. Tavaszt hirdetô vi-
rágai homokpusztákon, homoki réteken és
száraz, homoki tölgyesekben élnek.
Sulyom – Trapa natans
Víz felszínén úszó rombusz alakú leveleit
mozaikszerûen rozettába rendezi. Apró fe-
hér virágai nem feltûnôek. Termésének
kétsoros szakállal ellátott tüskéit a fürdô-
zôk kerülik. Gesztenyére emlékeztetô ízû
magját régen szívesen fogyasztották.
Magyar szegfû – Dianthus pontenderae
Pannóniai bennszülött fajunk, karcsú, kö-
zepesen magas, 30–50 cm, sokvirágú. Elsô-
sorban száraz gyepekben fordul elô. Élénk
rózsaszín virágáról, és nagy, sötétbarna
külsô csészepikkelyeirôl könnyen felismer-
jük. Májustól augusztusig virágzik.
Turbánliliom – Lilium martagon
Fôleg a gyertyános-tölgyes erdôzóna ma-
gaskórós társulás virága. Maga a növény el-
érheti az 1 m magasságot. Rózsaszín-lilás,
feketén pettyezett turbánszerûen visszahaj-
ló virágai, laza virágzatba rendezôdnek.
Egyhajú virág – Bulbocodium verum
Egy elôzô zord korból, a jégkorszakból itt
maradt növény. Homoki tölgyesek, ho-
mokpuszták ritka virága. Megvárja a napot
és csak áprilisban, levéllel együtt bátorko-
dik bontogatni rózsaszínû szirmait. Talán
tavaszi napimádata tartotta itt.
Réti kardvirág – Gladiolus imbricatus
A keleti országrészen, üde hegyi rétek rit-
ka, féltett ékszere. Bíborvörös, áttetszô vi-
rágait június–július között bontogatja. Hogy
ezt a csodálatos szépségû védett virágunkat
itt is megtaláljuk, azt a Körös menti üde láp-
réteknek köszönhetjük.
Tündérfátyol – Nymphoides peltata
Nagyobb állóvizek partmenti szegélyében
fordul elô. Egyedei általában nagyobb kö-
zösséget alkotnak. Kb. 10 cm átmérôjû. A
víz felszínén úszó leveleire támaszkodva
fátyolos szegélyû virágait a víz fölé emeli.
Sóvirág – Limonium gmelini
Ahol nyár végén feltûnnek virágainak lilás-
kék fürtjei, ott szikes talajra kell gyanakod-
nunk. Virágfürtjeit lengetve búcsúztatja a
nyarat. Legközelebbi rokonai a tengerek
partján érzik jól magukat. Van úgy, hogy
egészen a víz széléig elbátorkodnak.
219

Lapos acsa – Libellula depressa
Fôleg állóvizek mellett, májustól augusztu-
sig láthatjuk. Hamvaskék, rövid, széles pot-
rohú hímjei szinte megállás nélkül pásztáz-
nak a víz felett. Zsákmányukat röptükben
fogják. A nagy sebesség miatt sokszor hal-
lani éles pattanást, amint egy rovart elkap.
Lápi póc – Umbra krameri
Ôshonos halfajunk. Régen állatok takarmá-
nyozására használták. A lápok megfogyat-
kozásával számuk is nagyon lecsökkent.
Ma már védett. Kis mérete miatt (max.
10 cm) gazdasági jelentôsége nincs.
Kék vércse – Falco vespertinus
Hazánk kiterjedésének déli határát képezi.
Zsákmány keresése közben sokszor egy
helyben „szitál”. Fôleg rovarokkal táplálko-
zik. Telepesen költ, vetési varjak, szarkák
elhagyott fészkében. Mérete nem haladja
meg a 30 cm-t. Télen délre vonul.
220
Búvárpók – Argyroneta aquatica
Rajzfilmek közvetítésével elhíresült, igen
mérgezô harapású, egységesen szürke szí-
nû pókfajunk. Különleges képessége, a víz
alatti, levegôvel feltöltött harangfészek ké-
szítése. Ezzel próbál biztonságosabb körül-
ményeket teremteni az utódai számára.
Réti csík – Misgurnus fosilis
Sajátos béllégzése folytán jól bírja az oxi-
génben szegény vizeket, mocsarakat. Fôleg
növénytörmelékkel, és a benne élô állatok-
kal táplálkozik. Szálkamentes húsáért régen
tömegekben fogták. Ma már védett.
Kontyos réce – Aythya fuligula
A gácsér tollazata fekete-fehér. Tarkóján
látható konty alapján könnyû a többi réce-
fajtól megkülönböztetni. Tavak környékén
természetes mocsarakban társasan költ.
Nagyobb csapataival a tavaszi és az ôszi át-
vonulások ideje alatt találkozhatunk.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Nappali pávaszem – Inachi io
Erdei tisztásokon gyümölcsösökben buk-
kanhatunk e színpompás lepkénkre. Ôsz-
szel kikelt példányai áttelelnek, ezért mele-
gebb idôben már márciusban találkozha-
tunk velük. Hernyója csalánon nevelkedik.
Bábja fejjel lefelé csüng.
Hörcsög – Circetus circetus
A mai napig sok fejfájást okoz a gazdáknak.
Táplálékát kétoldali pofazacskóba gyûjtve
szállítja. Raktárainak méreteirôl legendák
szólnak. Szép sárga-barna-fekete foltos
prémjébôl bundát készítettek.
Nagy lilik – Anser albifrons
Valamivel kisebb (65–75 cm) és sötétebb is,
mint a nyári lúd. Az idôsebb példányok csô-
re rózsaszín, fölötte, fehér homlokfoltot lát-
ni. Repülés közben sebesebb szárnycsapá-
sáról és jellemzô hangjáról felismerhetjük.
Csapatokban vonulnak át fölöttünk.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Nádi sármány – Emberiza schoeniclus
Háta sötétbarna fekete sávokkal, feje és
melle fekete. Mocsarak, vizek menti náda-
sokban, kisebb nádfoltokban él. Fémes,
lassan induló, majd hirtelen megszakadó
hangját sokszor hallani a nádasok mentén.
Költözô madarunk.
Fekete gólya – Ciconia nigra
A fehér gólyánál kisebb, melle a begy alatt
fehér, a test többi része fémesen színjátszó
fekete. Nagyon óvatos madár. Ha találko-
zunk vele, biztosra vehetjük, hogy zavarta-
lan természetes környezetben járunk.
Pézsmapocok – Ondatra cibeticus
Értékes gereznája miatt telepítették át Ame-
rikából. Egy Prága melletti tenyészteleprôl
szabadult el 1905-ben. Ma már egész Euró-
pában elterjedt. Testhossza elérheti a 40
cm, és 2 kg tömeget. Hátsó lábujjai között
úszóhártya található, farka oldalról lapított.
Túzok – Otis tarda
Európa legnagyobb testû madara, a háborí-
tatlan pusztai területeket kedveli. A legve-
szélyeztetettebb madaraink egyike.
Búbos vöcsök – Podiceps cristatus
Erôteljes téglavörös tollgallérjáról, jellegze-
tes tollfüleirôl könnyen felismerjük. Legna-
gyobb vöcsökfajunk (48 cm). Növényekbôl
készült úszó fészkét nádas, gyékényesek
szélén a vízre építi és rögzíti.
Vadmacska – Felix silvestris
A házimacskától vastagabb, vége felé szé-
lesedô farka, erôteljesebb feje, nagyobb
teste különbözteti meg. Erdôkben, ártere-
ken, mindenütt ahol meghúzódására meg-
felelô odút talál, elôfordulhat. Kiváló va-
dász, rengeteg rágcsálót pusztít.
Réti tücsökmadár – Locustella naevia
Háta zöldesbarna csíkokkal sûrûn sávozott,
hasoldala sárgásfehér. Jellegzetesen lekere-
kített farkával ügyesen mozog a nádasok
sûrûjében. Ritkán kerül szem elé. Fészkét a
nádasok közötti sûrû fôcsomók, gyékények
közé rejti.
Vetési varjú – Corvus frugilegus
Tollazata kékesen csillogó fekete. Az öre-
gebb példányok torka és csôrtöve csupasz,
messzebbrôl fehéresnek tûnik. Nagy csapa-
tokban fészkel a mûvelt földek melletti ki-
sebb erdôfoltokban, városi parkokban.
Földikutya – Spalax leucodon
E sztyeppi faj elterjedésének nyugati határa
országunkban van. Alkalmazkodott a föld-
alatti élethez: farka, fülkagylója visszafejlô-
dött. Vak, gombostûnyi szemét szôrzete be-
nôtte. Utolsó példányai a Hajdúbagosi Föl-
dikutya Rezervátumban élnek.
221

Biharkeresztes
A XIII. század elején épült település
élete az országhatárhoz kapcsolódik.
Jelentôs átmenô forgalmat bonyolít le
Románia felé. Népszerû rendezvénye
a minden év áprilisában megrendezésre
kerülô határ menti találkozó és vásár,
mely lehetôséget kínál üzleti
találkozókra, személyi kapcsolatok
kialakítására és a környezô települések
kulturális bemutatkozására.
Információ:
Polgármesteri Hivatal
4110 Biharkeresztes
Széchenyi u. 57.
Tel.: 54/430-001
222
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
KÉPJEGYZÉK
Kocsis Csaba: 160
Kovács Gábor: 8, 100, 101, 103, 104, 105ab, 107ab, 108ab, 111, 112, 114,
115, 116, 117
Kovács Gergely: 102
Nagy Gábor: 12, 13, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29ab,
30, 31, 33, 34, 35, 36ab, 37, 42, 44, 45, 46, 47, 48b, 49, 50, 52, 53, 54, 55, 56,
57ab, 59, 60, 61, 62, 65, 66, 67, 68, 71, 72ab, 73, 74ab, 75, 76, 77, 78, 79,
80ab, 81, 82, 83, 85, 86a, 87, 88, 89, 90, 91ab, 95, 97, 98, 99, 121ab, 122, 123,
124a, 126b, 127ab, 128, 130, 131, 132, 133, 135, 137ab, 139, 141, 143a, 144a,
146ab, 148ab, 149, 152, 154ab, 155, 157, 158, 159, 161, 162, 163, 164, 165ab,
167ab, 169, 170a, 173, 175, 177, 179, 180, 181, 182, 183, 186, 187, 190ab,
191, 192, 200, 204bc, 205ab, 206, 208, 209, 210a, 211, 217
Lisztes László: 109, 110
Rigó Tibor: 40, 119, 124b, 204a, 222
Szekeres Tibor: címlap, 7, 11, 15, 38, 63
Egyéb (a települési önkormányzatok által rendelkezésünkre bocsátott)
fotók: 48a, 51, 58, 86b, 93ab, 125, 126a, 129, 143b, 144b, 145, 153, 168,
170b, 171, 184, 210b
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

IRODALOMJEGYZÉK

Nyakas Miklós: A bihari részek református egyházi javainak összeírása 1809-bôl, Bihari Múzeum Évkönyve I.,
Berettyóújfalu, 1976
Módy György: Adatok a bajomi vár tartozékainak történetéhez, Hajdúsági Múzeum Évkönyve, I., 49–60., 1973
Dankó Imre: A Körösköz–Bihari Hajdúság, Gyula, 1959
Bakó Endre: A Sárrét, CEBA, 1999
A világ közepe (Szerep község története), szerk.: Kovács Béla Sándor, 1988
Báránd története és néprajza, szerk.: Balassa Iván, 1985
Berettyóújfalu története, szerk.: Varga Gyula, Berettyóújfalu, 1981
Biharnagybajom története és néprajza, szerk.: Újvári Zoltán, 1992
Bihar vármegye, szerk.: Nadányi Zoltán, Bp., 1938
Osváth Pál: Bihar vármegye sárréti járása leírása, Nagyvárad, 1875
Kováts Zoltán: Darvas, Furta, Vekerd és Zsáka népességfejlôdése a XVIII. századtól napjainkig, Bihari Múzeum
Évkönyve VI–VII., Berettyóújfalu, 1991
Derecske története és néprajza, szerk.: Gazdag István, Derecske, 1998
Hajdú-Bihar, Debrecen, 1978
Hajdú-Bihar évszázadai, szerk.: Angyal László András, Debrecen, 2000
Nyakas Miklós: Hajdú-Bihar megye címerei, 123., Hajdúböszörmény, 1991
Hajdú-Bihar megye kézikönyve, fôszerk.: Süli-Zakar István, CEBA, 1998
Hajdú-Bihar mûemlékei, irodalmi emlékhelyei, népmûvészete, szerk.: Szôllôsi Gyula, Debrecen, 1972
Hajdú-Bihar megye népmûvészete, szerk.: Gazda László és Varga Gyula, Bp., 1989
Hajdú-Bihar megye településeinek atlasza, Gyula, 1997
Kathy Imre–Sz. Kürti Katalin: Hajdúböszörmény építészete, képzômûvészete, szerk.: Nyakas Miklós, 113.,
Hajdúböszörmény, 1979
Hajdúböszörmény városi útikalauz, 61., Hajdúböszörmény, 1992
Gonda Ferenc: Kaba története
Sz. Kürti Katalin: Köztéri szobrok és épületdíszítô alkotások Debrecenben és Hajdú-Biharban, Debrecen, 1977
Magyarország városai, 2. köt., fôszerk.: Karvalics László, 1996
Várady József: Református templomaink, Debrecen, 1987
M. Nepper Ibolya: Sárrétudvari és környéke a XIII. századig, Bihari Múzeum Évkönyve, VI–VII., 13–61.,
Berettyóújfalu, 1991
Szentpéterszeg Falukönyve 2., Szentpéterszeg, 1998
Szûcs Sándor tanulmányai, szépirodalmi mûvei
Molnár Ambrus: Tanulmányok Nagyrábé történetébôl, 1985
Tiszántúl református templomai, szerk.: Várady József, Debrecen, 1991
Módy György: Udvari története a XV. század derekáig, Bihari Múzeum Évkönyve VI–VII., Berettyóújfalu, 1991
Vezetô a Déri Múzeum kiállításaihoz, szerk.: Dankó Imre, Debrecen, 1978
Zsáka Falukönyve, szerk.: Jordán Sándor, Zsáka, 1996

223
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

Álmosd 59 Hajdúböszörmény 68 Nyírábrány 50

Ártánd 176 Hajdúnánás 79 Nyíracsád 47
Bagamér 61 Hajdúszoboszló 83 Nyíradony 45
Bakonszeg 163 Hajdúbagos 52 Nyírmártonfalva 49
Balmazújváros 134 Hajdúdorog 76 Pocsaj 180
Báránd 151 Hajdúhadház 41 Polgár 130
Berekböszörmény 174 Hajdúsámson 44 Püspökladány 142
Berettyóújfalu 160 Hajdúszovát 92 Sáp 151
Bedô 177 Hencida 181 Sárrétudvari 146
Bihardancsháza 150 Hortobágy 118 Sáránd 52
Biharkeresztes 173 Hosszúpályi 53 Szerep 145
Biharnagybajom 147 Kaba 154 Szentpéterszeg 184
Bihartorda 150 Kismarja 179 Szikes puszták 107
Bocskaikert 41 Kokad 58 Téglás 43
Bojt 176 Komádi 169 Tépe 186
Csökmô 168 Konyár 187 Tetétlen 153
Darvas 167 Körösszakál 171 Tiszacsege 126
Derecske 185 Körösszegapáti 171 Tiszagyulaháza 133
Debrecen 14 Létavértes 55 Told 174
Ebes 91 Magyarhomorog 170 Újtikos 132
Egyek 125 Mezôpeterd 172 Újiráz 169
Esztár 181 Mezôsas 172 Újléta 58
Folyás 130 Mikepércs 51 Újszentmargita 129
Földes 152 Monostorpályi 54 Vámospércs 62
Fülöp 51 Nádudvar 92 Váncsod 183
Furta 164 Nagyhegyes 92 Vekerd 166
Gáborján 182 Nagykereki 178 Zsáka 165
Görbeháza 133 Nagyrábé 149

224