VENDÉGVÁRÓ

Látnivalók
Bács-Kiskun megyében

Ez a könyv megrendelhetô:
Well-PRess Kiadó Kft., 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.
Tel.: 46/501-669, fax: 46/501-663
Hangposta: 46/501-672
E-mail: well.kerig@chello.hu, web-áruház: www.vendegvaro.hu

Fogyasztói ár: 2600 Ft

A webáruházban 5%-os kedvezménnyel: 2470 Ft

Well-PRess Kiadó • Miskolc

2002
 Köszönetet mondunk az alábbi önkormányzatoknak,
hogy segítették a kötet létrejöttét:

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata,

Ágasegyháza, Ballószög, Császártöltés,
Dunaegyháza, Dunaszentbenedek, Érsekcsanád,
Foktô, Fülöpszállás, Izsák, Jakabszállás,
Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Ladánybene, Lajosmizse,
Kerekegyháza, Miske, Solt, Soltszentimre, Szabadszállás,
Tass, Tiszakécske, Tompa és Uszód
települések önkormányzatai
TARTALOMJEGYZÉK
Ajánlás 9
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE 10 Izsák 113
Kecskemét 15 Tabdi 115
Séták a városban 20 Csengôd 116
Vissza a színházhoz 34 Akasztó 116
A sportnegyed 42 Kiskôrös 117
A város szélén 49 Soltvadkert 122
Szentkirály 50 Bócsa 122
Felsôlajos 50 Bugac 123
Lajosmizse 50 Kiskunfélegyháza 125
Ladánybene 52 Pálmonostora 130
Kerekegyháza 53 Petôfiszállás 130
Fülöpháza 55 Jászszentlászló 131
Ágasegyháza 56 Szank 132
Ballószög 57 Kiskunmajsa 132
Helvécia 57 Csólyospálos 136
Jakabszállás 58 Kiskunhalas 137
Orgovány 59 Tázlár 141
DUNA MENTI SÍKSÁG 60 Imrehegy 142
Tass 64 Balotaszállás 143
Szalkszentmárton 65 Kunfehértó 143
Dunavecse 66 A TISZA VÖLGYE 144
Apostag 67 Tiszakécske 148
Dunaegyháza 69 Lakitelek 151
Solt 69 Tiszaug 152
Harta 73 Tiszaalpár 153
Dunapataj 74 A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG 156
Ordas 76 Baja 159
Géderlak 76 Kéleshalom 171
Dunaszentbenedek 76 Jánoshalma 171
Uszód 77 Borota 172
Foktô 78 Rém 173
Kalocsa 79 Felsôszentiván 173
Szakmár 87 Csávoly 173
Homokmégy 88 Dunafalva 174
Miske 88 Nagybaracska 175
Hajós 89 Dávod 175
Császártöltés 91 Hercegszántó 176
Kecel 92 Vaskút 177
Érsekhalma 95 Bátmonostor 178
Nemesnádudvar 95 Csátalja 178
Bátya 96 Gara 179
Fajsz 96 Bácsbokod 179
Dusnok 97 Tataháza 180
Sükösd 98 Mélykút 180
Érsekcsanád 98 Tompa 181
Szeremle 99 Kelebia 183
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE 100 Csikéria 183
A Kiskunsági Nemzeti Park 101 Kunbaja 184
Kunszentmiklós 109 Bácsalmás 184
Szabadszállás 111 Madaras 186
Fülöpszállás 112 Katymár 187
Soltszentimre 113 Bácsborsód 187
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 188 Aktív turizmus 208
Kiemelt mûemlékek, befektetési lehetôségek 188 Konferenciaturizmus 211
Turisztikai információk 192 Szálláshelyek, falusi turizmus 212
Közlekedés 193 Gasztronómia 213
Örökség 196 Borturizmus 215
Folklór 199 Védett természeti értékek 217
Kultúra 201 Képjegyzék 222
Rendezvények 202 Irodalomjegyzék 223
Gyógyturizmus 206 Névmutató 224

Fôszerkesztô: Timár Mátyás

Felelôs szerkesztô: Körtvélyesi Erzsébet
Sorozatszerkesztô: Benedek Piroska
Szerzôk: Bagota József (településleírás), Bak Nándor (településleírás), Béla Zoltán (borászat),
Bodor Szilvia (településleírás), Emberné Szloboda Gyöngyi (településleírás),
Gombkötôné Dr. Sendula Judit (településleírás), Halmosi Zoltán (legendák, sztorik), Józsáné Kis Irén (településleírás),
Molnár Péter (közutak, hidak), Nagy Sándor (lovasturizmus), Nagy Tamás (településleírás),
Petrovics Erika (településleírás), Schneider József (idegenforgalom), ifj. Tóth Endre (Kiskunsági Nemzeti Park),
Vargáné Cserny Ilona (településleírás), Timár Mátyás, Varga József (kultúra, rendezvények),
Miklós Károly (vadászat), Kovács Sándor (horgászat), Petôfiné Szabó Éva (termálfürdôk)
Lektor: dr. Bárth János
Címlapfotó: Bosnyák János
Fotó: Timár Mátyás, Vajda Zoltán, Veréb Simon, Yama (Farkas Antal)
Kiadói lektor: dr. Ormos Tamás. Olvasószerkesztô: Filip Gabriella
Praktikus információk: Well-PRess Marketing
Marketingvezetô: dr. Sárvári Józsefné
Könyvterv: Well-PRess Kiadó Kft. – Miskolc
Térképek: Agát Kft. TOP-O-GRÁF Térképészeti Irodája – Budapest
Akvarellek: Nemes István – Baja
Nyomdai elôkészítés: Well-PRess Stúdió. Tördelés: Kovács Judit
E-mail: well.studio@chello.hu
wellpres@axelero.hu
Nyomdai munkálatok: Borsodi Nyomda Kft. – Miskolc. Felelôs vezetô: Ducsai György ügyvezetô igazgató
Tel./fax: 46/341-611 E-mail: borsodinyomda@broadband.hu

Kiadó: Well-PRess Kiadó Kft.

3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 15. Tel./fax: (+36) 46/501-660
E-mail: welldir@axelero.hu
well.titkarsag@chello.hu
Internet: www.wellpress.hu www.vendegvaro.hu

Felelôs kiadó: Körtvélyesi Erzsébet, Esterházy György

A könyv anyagának lezárása: 2002. január 15.

Minden jog fenntartva! © A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos e kiadványt részben
vagy egészben sokszorosítani, vagy más módon rögzíteni és hasznosítani.
ISBN 963 86251 04 ISSN 1219 – 431 X
Az Alföld védett madara, a túzok
Itatás Bakodpusztán
 AJÁNLÁS
Hét éve, 1995-ben indult el országhódító útjára
a VendégVáró útikönyvsorozat a Borsod-Abaúj-
Zemplén megyei látnivalókkal. S íme, ezzel a
kötettel a 19. megyét is körbejárhatjuk.
Ha velünk tartanak, megismerhetik Magyaror-
szág legnagyobb területû megyéjét, ahol a Duna
és a Tisza által közrefogott 8420 km2-nyi terüle-
ten mintegy 540 ezer ember él. Bács-Kiskun me-
gye az ország napfényben leggazdagabb terüle-
tei közé tartozik, ami megalapozta az itt élôk
életét, világhírû szôlô-, gyümölcskultúráját és
paprikatermelését.
Vonzereje természeti látnivalókra, a kulturális
értékekre és a lakosság vendégszeretetére épül.
Ezen a tájon született egyik legnagyobb költônk,
Petôfi Sándor, de ma sem csitulnak a viták,
hogy vajon melyik településen? A „Puszta”, mint
különlegesen sajátos szépségeket kínáló táj, ho-
mokbuckáival, rétjeivel, nádasaival, apró, hófe-
hér falú tanyáival magával ragadja a látogatót.
Jelentôsebb természeti értékeit, az ôsborókást, a
híres szürkemarha gulyákat, a Kolon-tó ritka
orchideáit és páratlan madárvilágát, a Verán-
ka-szigetet és a Rezéti-Dunát, Gemenc érintetle-
nül maradt erdeit a Kiskunsági Nemzeti Park és
a Duna–Dráva Nemzeti Park ôrzi és tárja az
odalátogatók elé.
A Duna és a Tisza vadregényes tájai, a Szelidi-
tó, a Vadkerti-tó, a Duna-völgyi, a Kiskunsági-
fôcsatorna, a számtalan jól ismert csatorna,
valamint a több tucat természetes és mesterséges
tó kellemes feltételeket biztosítanak a vízi turiz-
musnak és a horgászat szerelmeseinek.
A megye gazdag hévíz-feltárásainak felhaszná-
lásával ország- és világszerte jól ismert gyógy- és
hôforrásokra települt üdülôhelyek várják a
gyógyulni, pihenni vágyókat például Kiskun-
majsán, Kiskunhalason, Tiszakécskén, Kiskun-
félegyházán, Kecskeméten, Kerekdombon, Tôser-
dôn, Dávodon, Kiskôrösön, Kunszentmiklóson.
Bács-Kiskun megye kulturális élete is vonzó,
sokszínû, eleven és a táji hagyományokban
gyökerezô. Kecskemét nevét világszerte ismerik
a zenekedvelôk, mert ebben a városban szüle-
tett Kodály Zoltán, a kitûnô zeneköltô. A nevét
viselô intézetben évente több száz külföldi tanár
és diák tanulja a kodályi zenepedagógia alap-
elveit és gyakorlatát.
A megye múzeumai közül páratlan az Európa-
szerte ismert Szórakaténusz Játékmúzeum,
egyedülálló a Magyar Népi Iparmûvészeti Mú-
zeum, Kiskunfélegyházán a Börtönmúzeum,
Kiskunhalason a világhírû Csipkeház, Kalo-
csán az Érseki Könyvtár és a Kincstár, valamint
az Ásványtár, Baján a Duna vízivilágát bemu-
tató gyûjtemény, Kecelen a Haditechnikai Park
emelkedik ki a gazdag látnivalók, gyûjtemé-
nyek közül.
A hagyományos népi mesterségek, a népmûvé-
szet alkotásainak megismerése, a néptáncmû-
sorok, a nemzetiségi együttesek sokszínû ajánla-
tai mással össze nem hasonlítható élményt nyúj-
tanak a látogatóknak.
Az egyházmûvészet emlékei, a mûemlékek,
mint a szecessziós fôtér és a varázslatos Város-
háza Kecskeméten, Kalocsa barokk érsekségi
épületei, Baja mediterrán hangulatú központ-
ja, vagy Kiskunfélegyházán a Szent István tér
meghatározzák a megye látnivalóinak hangu-
latát. Egyre jelentôsebb a két borvidékre, a kis-
kunságira és a hajós-vaskútira épülô borturiz-
mus, páratlan szépségû pincesoraival, évszáza-
dos pincéivel, tüzes boraival.
Korunk újszerû turisztikai kínálatához tartozik
a megyében az egyre színvonalasabban fejlôdô
légi turizmus, a sport- és hobbirepülés fellegvá-
raival Jakabszálláson, Matkópusztán, Kiskun-
félegyházán, Kalocsán.
Jó utazást, kellemes idôtöltést Bács-Kiskunban!
Körtvélyesi Erzsébet Timár Mátyás
felelôs szerkesztô fôszerkesztô
 Kecskemét és kör nyéke

ÁGASEGYHÁZA KECSKEMÉT LADÁNYBENE

BALLÓSZÖG

JAKABSZÁLLÁS LAJOSMIZSE

Budapest felôl – az M5-ös fôúton laposokban, semlyékekben a magasra

érkezve a megyébe – az utazó az Al-
föld legváltozatosabb részét pillantja
meg. A Duna menti síkság és a Tisza
völgye között nagy területû, jórészt
A lovastanyákon homokkal fedett, hullámos felszínû
megrendezett síkság fekszik, földrajzi nevén ez a
lovas és csikós Duna–Tisza közi hátság. Szerkezeti-
bemutatók leg a Duna jégkorszaki hordalékkúp-
Magyarországról területe, amelyen az ôsfolyam számta-
és a világ minden lan ágban folyt át északnyugatról dél-
tájáról vonzzák keleti irányba. A felszínen ma látható
az utazókat. laposok és homokbucka-vonulatok
A környéken azonban már nem a folyó munkájá-
29 lovastanya nak következményei, hanem az
létezik, ebbôl 4 északnyugatról fújó szél építményei:
a megyeszékhelyhez szélbarázdák, garmadák. A buckák
tartozik. közötti lefolyástalan mélyedésekben,
emelkedô talajvíz szikes tavakat alkot,
amelyekbôl réti mészkô és sziksó csa-
pódik ki. A tünedezô természetes ál-
lapot emlékeit megtaláljuk még, ha
délre letérünk a fôutakról, Ladány-
bene határában a Madarasi-tónál,
Kunbaracsnál a borókás buckáknál
és a gyertyános tölgyesnél, Kerekegy-
háza és Fülöpháza határában a Kon-
dor-tó, a Szívós-szék környékén, vala-
mint a fülöpházi homokbuckákon, a
Kiskunsági Nemzeti Park 1992 hektá-
ros területén. A fülöpházi buckavidék
nyugati része változatos formákat mu-
tat. A futóhomokot az uralkodó
északnyugati és délkeleti irányú sze-
lek rendezték a jelenlegi alakzatokba.

10
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE
Földtani és felszínalaktani szempont-
ból nagy jelentôségû, hogy a szél fel-
színformáló munkája ma is megfigyel-
hetô az erôs tagoltságú, részben moz-
gó homokbuckákon. A buckavonula-
tokat homoki csenkeszes, árvalány-
hajas nyílt homokpusztagyepek borít-
ják, melyeken néhol megjelenik a bo-
róka. Az itt élô növények – a napró-
zsa, a homoki báránypirosító, a kései
szegfû, a homoki vértô, a homoki var-
júháj – jól alkalmazkodnak a száraz-
sághoz. A buckaközökben serevény-
füzeseket, a buckaoldalakon borókás
nyárerdôket találunk.
A tájegység rovarfaunája a mostoha
körülmények ellenére is gazdag. Ez a
táplálékbázisa az itt együtt elôforduló
három gyíkfajnak: a homoki, a zöld és
a fürge gyíknak. A madarak közül
említést érdemel az itt költô szalakó-
ta, a búbos banka, a gyurgyalag és a
sárgarigó.
Ahogy haladunk a jelzett fôutak va- Kecskemét
lamelyikén dél felé, jól látható a keleti környékéhez
határrész jellemzôje, a löszös hátság, 14 település tartozik.
míg az utaktól nyugatra esô területe- Ez a kistérség
ket a homokhátság uralja. A buckavo- a Bács-Kiskun
nulatok között mésziszapos, hajdan megyére is oly
lefolyástalan, vízállásos laposok terül- jellemzô tanyás vidék
nek el. Itt található a lajosmizsei határ- szép példája.
szélen a kistáj legmagasabb pontja, a Az itt élôk
Csôdöri-dûlô 137 méteres határhalma. szakértelme,
A terep egyébként alig észrevehetôen az állattartás
lejt északnyugatról, az átlagos 130 mé- körülményei,
teres magasságtól délkeletre, a 110 az állatállomány
méteres magasságig. Kecskemét fôte- megfelelô alapot
rén a jellemzô magasság 119 méter, adott a lovas
míg a szabadidô központ tereprende- turizmus
zésekor összehordott Benkó-domb megteremtéséhez.
magassága meghaladja a 160 métert.
Belsônyír, Talfája, Vacsi-hegy, Kôrösi-
hegy, Borbás, Városföld, Nyárlôrinc, Kossuth Lajos szobra
Szentkirály határrészekben lösz és lö- a református
szös homok, míg a közbeékelôdô templommal
északi szôlôhegyek, Mária-hegy, Kecskeméten
11

A kecskemétiek kérték Budai-hegy, Szolnoki-hegy, Úrrét, Kis-
a török szultánt, fái területén futóhomok borítja a fel-
hogy biztosítsa nekik színt. Tagoltsága mérsékeltebb, mint a
egy csausz homokháti határrészeké, bár Talfájá-
állandó jelenlétét, aki ban kifejezetten szép, típusos löszbuc-
megvédené a várost kás részek is vannak. A tágas mélye-
a sorozatos désekben nagyobb kiterjedésû, mész-
sarcolásoktól. iszapos laposok alakultak ki Nyomás,
Kaptak hát egy olyan Muszály, Ürgés területeken.
kaftánt, amely a rajta Kecskemét felé közeledvén újabb
lévô török írás révén és újabb látnivalókat kínál a termé-
megmentette szet. Hetényegyháza környékén na-
az ittlakókat gyon sok a védett természeti érték. Ez
a martalócoktól. a vidék a feljegyzések és a régészeti
Ez a história a XVII. leletek tanúsága szerint már a kora
század elején jelent középkorban lakott terület volt, de a
meg Telek József török hódoltság alatt elnéptelenedett.
prédikációs Újjászületése Kada Elek Kecskemét
könyvében. egyik leghíresebb polgármestere ne-
Mikszáth Kálmán ezt véhez fûzôdik, ô telepítette ide a XIX.
a történelmi tényt századi filoxérajárvány után azokat a
dolgozta fel napszámos családokat, akik a szôlôte-
a Beszélô köntös címû lepítéseken dolgoztak.
kisregényében. A természetes erdôk maradványai
mellé az elsô világháború után külön-
bözô fafajokat – akácot, nyírt, égert és
erdei fenyôt – telepítettek, így jött létre
a Nyíri-erdô. Ebben a környezetben
áll a magányos, idôs kocsányos tölgy,
a régi alföldi erdôssztyepp egyik utol-
só hírmondója: a „héttölgy” vagy „hét-
A „Móricz-fa” nevét fa”. Az elnevezés azzal magyarázható,
onnan kapta, hogy hogy a fa törzse a talajtól egy méteres
a volt Kisnyíri erdôben magasságban hétfelé ágazott. Sajnos,
Móricz Zsigmond ez napjainkra háromra apadt, leg-
1939-ben parcellát utóbb 1991 tavaszán végzett gyógy-
vásárolt, de az általa metszéssel is eltávolítottak egyet. Be-
sokszor megcsodált csült életkora 180–200 év, törzsátmé-
tölgyfák közül csak rôje egyméteres, magassága 22 méter.
ez az egy maradt meg. A Nyíri-erdô másik értéke a mogyorós-
Az író születésének tölgyes. A homokpusztai kocsányos
századik évfordulóján tölgyek 75–95 évesek. Jellegzetes
emléktáblával jelölték cserjéje a mogyoró. A mogyorós-töl-
meg a parcellát, gyes februárban és márciusban a leg-
és a tölgyet látványosabb, amikor a virágzó mo-
Móricz-emlékfának gyoróbokrok sárgán bókolnak. Na-
nevezték el. gyon sokfajta lágyszárú növény is elô-
12
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE
fordul itt, például orvosi salamonpe-
csét, kis borkóró, homoki nôszirom,
homoki kikerics, patkócím, pusztai
meténg, erdei szellôrózsa. Az egész er-
dô vadrezervátum, gazdag a fácán-, a
dám- és szarvasállomány. A bejárat
közelében lévô erdészházban az
1848–49-es szabadságharc emlékeit
bemutató kiállítás Szulyovszky László
erdész gyûjteménye. Ez a kiállítás, va-
lamint a szabadságharc emlékfala, az
aradi vértanúk emlékére állított 13
kopjafa és az erdészház elôtti nagy ré-
ten álló Szent Hubertus-kápolna or-
szágos hírû kegyeleti hely. A millecen-
tenáriumi emlékmûvet, Farkas Gábor
alkotását, 1998. március 15-én avatták
fel a Hubertus parkban. A Nyíri-erdô –
a vadászatok idejét kivéve – szabadon
látogatható. Hetényegyháza határában
a Nagynyíri út mellett található öreg
kocsányos tölgyfát Móricz-fa néven
ismerik. Életkora kb. 225 év, magassá-
ga 30 méter, átmérôje 2,1 méter, törzs-
kerülete 6 méter, egészségi állapota
kiváló, alakja rendkívül tetszetôs.
Kecskemét környékének vízrajza
ma azt mutatja, hogy a víztereknek és
rendezett medrû csatornáknak alig
van természetes forrása. A megye-
székhelytôl északra a (XIII.-) Baracsi-
csatorna, a Csukáséri-fôcsatorna, dél-
keletre a Félegyházai-vízfolyás, a Csu-
káséri-fôcsatorna, az Alpár–Nyárlô-
rinci-csatorna, keleti irányba pedig a
Peitsik-fôcsatorna szállít felszíni vize-
ket. De jelentôs tavakkal sem büszkél-
kedhetnek a táj települései. Lajos-
mizsén az Iskola-tóban ritkán van víz,
nagy rekonstrukcióra volna szükség
ahhoz, hogy a pihenés, a rekreáció
szolgálatába állítsák. Kecskeméten a
széktói vízmû védterületén, a stran-
don és a szabadidô központban lévô,
együttesen 42 hektárt meghaladó ta-
vak ásott medrû talajvíztavak, akár-
csak a térség horgásztavai Lajos-
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

mizsén, valamint az 5-ös, az 52-es, 54-

es és a 44-es fôutak mentén.
Kecskemét és környéke már az új-
kortól lakott helynek számított. A csi-
szolt kôkorszak embere – a régészeti
feltárások tanúsága szerint – tartott itt
már háziállatokat, és bôrbôl, kôbôl
különbözô eszközöket készítettek. A
magyar honfoglalás elôtt, a réz-, a
bronz-, a szarmata-, a gepida- és az
avarkorból kerültek elô gazdag régé-
szeti emlékek.
A terület a magyar államalapítás
után a királynék birtoka lett, egy 1075-
ben kelt oklevél tanúsága szerint itt le-
geltették a királyi ménest. Természetes
volt a többszöri birtokváltás, amelyet a
török hódoltság követett. Ilyenkor a Duna–Tisza közét is a császári csapa- A puszta tízes
lakosság a mocsaras helyeken keresett tok ellenôrizték, sôt rövid ideig itt volt a Varga-tanyán
menedéket. Az adókat viszont négy- Haynau fôhadiszállása. A kiegyezést
szeresen is meg kellett fizetni: a törö- követôen ez a terület is bekapcsoló-
kön kívül az elmenekült magyar föl- dott az ország és a monarchia vérke-
desúrnak, a vármegyének és a magyar ringésébe, hiszen út- és vasútvonalak
végváraknak is. A térség legnehezebb épültek, az itt nevelt jószágok és az itt
idôszaka az 1683-as felszabadító há- termett gabona, szôlô, gyümölcs távo-
borúkkal kezdôdött, és a kuruc kor- li országok piacaira is eljutott. A la-
szak végéig tartott. Az ellenséges ha- kosság 60%-a a tanyákon élt a XIX– A kecskeméti
dak többször végigsöpörték a környé- XX. század fordulóján. arborétum
ket, és az adókkal a végletekig sanyar-
gatták az itt élôket.
A Rákóczi-szabadságharc után
ezen a vidéken is viszonylag nyugod-
tabb idôszak következett. Meghonosí-
tottak ipari növényeket, fellendült az
állattartás, megerôsödtek a mezôvá-
rosok, a céhes mesterségek, újabb és
újabb tanyák épültek a környéken. Az
1830-as években Kecskemét már az
ország legnépesebb mezôvárosa volt.
A városlakókra jelentôs mértékben
hatottak a reformkor szellemi áramla-
tai. A környékrôl sokan csatlakoztak
az 1848-as forradalom hírével érke-
zôkhöz, lelkesedtek a nemzeti gondo-
latokért, ezrek léptek be a honvédô
seregbe. De az ellenállás hiábavaló-
nak bizonyult, 1849 júliusában már a

13

A Kecskemét Az elsô világháborúban a legtöbb
környékére jellemzô magyar áldozat innen származott, utá-
településszerkezet, na a vörös- és a fehérterror is nagy
a felújított, pusztítást végzett. Nem sokat segített
korszerûsített tanyák a földreform, meg a városokban vég-
rendkívül gazdag bemenô kismértékû fejlôdés – új köz-
lehetôséget kínálnak épületek sora magasodott, általánossá
a lovas turizmus vált a villanyvilágítás, megindult az út-
kedvelôinek. építés és a csatornázás –, mert a ta-
A közel harminc nyavilág lakóihoz mindezek csak hí-
lovastanya, a lovas rek formájában jutottak el.
és csikós bemutatók A második világháború mind em-
vonzzák a látogatót. beri, mind anyagi téren hatalmas
Kecskeméten, pusztítást végzett. Tönkrement házak,
Lajosmizsén, középületek látszanak a korabeli fel-
Kerekegyházán, vételeken. Az újjáépítés, a földreform,
Hetényegyházán, 1950-ben a megyehatár megváltozta-
Köncsög-pusztán tása nyomta rá bélyegét a térségre. Az
országos és új közigazgatási szerep meggyorsítot-
nemzetközi hírû ta Kecskemét városának fejlôdését,
fogathajtó és díjugrató azonban az új megyei intézmények,
lovasversenyeket, szervezetek elhelyezése kezdetben
különleges látszólag megoldhatatlan feladat volt.
lovasprogramokat Az 50-es, 60-as évek fordulóján a falu-
szerveznek. villamosítási program, a városokba
A homokhátságon, költözés, a következô évtizedben a
a homok megkötésére tanyák villamosítása jellemezte a tér-
telepített véderdôkben ség életét. A második évezred utóbbi
apró- és nagyvadak húsz évének pozitív folyamatai követ-
egyaránt élnek. keztében az ipartelepítés, a fejlesztési
Ez a gazdag állatvilág alapok elosztása, a magánosítás, a
és a kellemes külföldi tôke beáramlása, a termék-
környezet vonzó szerkezet-váltás jótékony hatást gya-
a vadászatot kedvelôk korolt az itt élôk mindennapjaira.
számára. Páratlan turisztikai látnivalókat talál-
A horgászok által hat az utazó Kecskeméten és környé-
kedvelt helyek kén. A védett természeti értékek egész
a lajosmizsei, sorát kínálja a Kiskunsági Nemzeti Park
a kecskeméti Igazgatósága, amelynek szakemberei
és a városföldi ökotúrákat vezetnek az idelátogatók-
halastavak. nak. Kecskemét belvárosa Magyaror-
szágon egyedülálló, alapvetôen sze-
cessziós stílusú városközpont. A „hí-
rös” városra jellemzô vallási toleranci-
át tükrözik a fôtér környékén felépített
templomok. Kecskemét nagy szülöttei
emlékét szobrok, köztéri plasztikák is
14
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE
ôrzik, de a múzeumok, köz- és ma-
gángyûjtemények is tükrözik az itteni
múlt gazdagságát. Országosan, sôt
nemzetközi szinten is elismert Bozsó
János néprajzi és festménygyûjtemé-
nye, a Magyar Fotográfiai Múzeum, a
Magyar Naiv Mûvészek Múzeuma, a
Szórakaténusz Játékmúzeum és Mû-
hely. Ezen a tájon a közel húsz múze-
um mellett több galériát és alkalmi tár-
latot is felkereshetnek az érdeklôdôk,
ilyen például Helvécián Kerekes Fe-
renc szobrászmûvész galériája, Géró
György fafaragó mester kiállítása és
organikus építészeti alkotása, Matkó-
pusztán Polyák Ferenc fafaragó mes-
ter tanyagalériája.
A tanyás vidékre jellemzôek a pusz-
tatemplomok, ilyet láthatunk Kerek-
egyháza határában Kunpusztán és
Lajosmizse tanyái között. A tanyai
életmóddal, az itteni gazdálkodás tör-
ténetével ismerkedhetnek meg a kör-
nyék tanyamúzeumaiban. Érdemes
felkeresni Lajosmizsén az országban
elsôként létrehozott Tanyamúzeu-
mot, illetve Helvécián a Wéber-ta-
nyát, Kerekegyházán a Rendek-élôta-
nyát, Ladánybenén pedig Som László
néprajzi gyûjteményét.
A kulturális rendezvények közül ki-
emelkedik, és számtalan külföldi ér-
deklôdôt is vonz a Kecskeméti Tava-
szi Fesztivál, a Hírös Hét Fesztivál, a
Kodály Szeminárium, a Nyári Feszti-
vál, a Népzenei Találkozó. Többéves
múltra visszatekintô képzô- és ipar-
mûvészeti alkotótáborokat szervez-
nek nyaranta Jakabszálláson és Lajos-
mizsén.
A repülés szerelmeseit Jakabszállá-
son beton fel- és leszállópályával,
hangárokkal, úszómedencés szállo-
dával ellátott korszerû repülôtér,
Matkópusztán hangárral, motellel, fa-
házakkal és szabadtéri úszómedencé-
vel felszerelt füves repülôtér várja.
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

Kecskemét, Bács-Kiskun megye székhelye több mint hat évszázados

múltra tekint vissza. A „hírös” város egyfelôl a történelmi hagyomá-
nyok és a modern törekvések példás együttélésének a helyszíne, másfe-
lôl a lehetôségek városa. Kiváló az infrastruktúra, az elmúlt években
soha nem tapasztalt mértékben érkezett a városba a külföldi tôke. A
pezsgô üzleti élet jótékonyan hat a város arculatára, az idegenforga-
lom számára is fejlôdést hoz, hogy újabb szállodák, panziók, vendéglá-
tóhelyek épülnek. Világhírû az itteni rajzfilmgyártás, nemzetközi ér-
deklôdés mutatkozik a zenei és a zománcmûvészeti alkotómûhelyek
iránt. Színháza nemcsak elôadásaival, hanem a társasági életben betöl-
tött szerepével is kiemelkedik. Gyönyörû középületei régmúlt korokról
regélnek, múzeumai, galériái jelentôs kulturális értékeket hordoznak.

KECSKEMÉT mester nevével ellátott terra sigillata

Irányítószám: 6000 (díszkerámia) tál, amely a Széktó kö-
A lakosság száma: 110 000 fô zelében, a máriavárosi téglagyár terü-
letén került elô, további leletek is –
A város nevének eredetére többféle zománcos fibulák, gyöngyök, vörös
magyarázat létezik. Katona József sze- mázas edények – a rómaiakkal keres-
rint: „A hagyomány úgy állítja, hogy kedô félnomád nép emlékeit ôrzik.
közel két helység volt: Kecske és Mét, Szabó Kálmán városi múzeumigazga- A Klapka-házban
melyek összeépülvén lett Kecskemét, tó ásatásai is azt bizonyítják, hogy az kiállított
(…) mivel a királyi udvar kecskéi itt itt élt emberek háziállatokat tartottak, Bozsó-gyûjtemény
legeltettek (a kedves Picsó forrás és a ismerték a bôrmegmunkálást és a fa- Kecskemét
közellévô Gemelzsô-erdô végett), azt zekasságot. jelentôs kiállítóhelye
Kecskehatárnak, vagy amint eleinte
nevezték (Méta és Méga = Megye),
Kecskemétának, Kecske-megyének
hívták”. Mások, így Hornyik János és
Pais Dezsô is a kecske és a mét szó
összetételébôl eredeztették Kecske-
métet. A „mét” értelme ugyanis a szláv
nyelveken járás, menés, tehát a vá-
rosnév jelentése kecskejárás is lehet.
Kecskemét történetérôl a legrégeb-
bi nyomokat a település elsô vaske-
reskedôjérôl elnevezett Czolner téri
Ótemetô megszüntetésekor találták,
1907-ben. Kada Elek, a régészet iránt
is fogékony polgármester bronzkori
népek urnasírjaira bukkant. A temet-
kezésre használt urnák, bronz- és ke-
rámiatárgyak egy fejlett kultúrájú
bronzkori nép körülbelül háromezer
esztendôvel korábbi jelenlétét bizo-
nyítják. Idôszámításunk szerint egy
évszázaddal készülhetett az a Pupus

15
 KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

Az 1700-as évek A X. század végén tûntek fel ezen a keztek pontosan megfizetni, így a tö-
kecskeméti hangulatát vidéken a honfoglaló magyarok. rök hódoltság esztendeiben a város az
idézi a korabeli Kecskeméten a Tanítók Árvaháza akkori Pest-Pilis-Solt vármegye és az
feljegyzés. „Egy tágas (ma Dolgozók Németh László Gimná- egész Duna–Tisza köze egyik legje-
vendégfogadóban ziuma, Kocsis Pál Szakközépiskola és lentôsebb települése volt.
szállásoltak el Katolikus Általános Iskola) 1899-es Kecskemét gazdasági életében év-
bennünket. építésekor feltárt Árpád-kori kunyhó- századokon át az állattartás és a föld-
A kocsma ivójában ban halász- és vadászeszközöket ta- mûvelés volt a meghatározó, de a vá-
éppen az ifjak láltak. ros kézmûves ipara is figyelemre mél-
rendeztek Kecskemét nevét 1353-ban jegyezte tó. A gazdálkodás, a háztartás, a vise-
húsvéti mulatságot elôször íródeák oklevélre. A doku- let és a mindennapi élet különbözô
és táncoltak szilaj mentum szerint Nagy Lajos király területein használt termékek nagy ré-
zenére, de ennél egyik kun hívének, Jánosnak adomá- sze már a XVI. században is a helyi
vidámabb és táncra nyozza Ágasegyháza földjét, amely mesterek mûhelyeibôl kerültek ki,
alkalmasabb zenét elpusztult, lakosaitól elhagyott terület, ezért a céhek jelentôsége egyre nôtt.
még nem hallottam. és amely Kecskemét birtok mellett ta- Buda visszavétele, a török kiûzése
A férfiak zsinóros, lálható. Kecskemét mezôváros (op- nem jelentett felhôtlen örömet Kecs-
báránybôrös, pidum) „születési anyakönyvének” az kemét számára, hiszen az 1703-ban
rézgombokkal kirakott 1368-ban kelt okiratot tartják, amelyet kezdôdött Rákóczi-szabadságharc
kabátot, hosszú Nagy Lajos király és édesanyja, Erzsé- éveken át újabb súlyos terheket jelen-
nadrágot, sarkantyús bet királyné jegyzett. Uralkodók jöt- tett a városnak. Hol a kurucok kértek
csizmát viseltek, tek-mentek, de a királynéi birtok, segítséget, hol a labancok, illetve a
sarkantyúikat Kecskemét élt, jövedelmet termelô, velük szövetséges rácok garázdálkod-
idônként gyarapodó település volt. A királyi tak, és várták el a hadisarcot. Az 1709
megpengették. A nôk mezôváros elônyeit 1439-ig élvezhet- tavaszán pusztító pestisjárvány, a fel-
különféle gyapjúval te a város, akkor magánföldesúri kéz- kelôk hadainak kivonulása után 1710.
hímzett harisnyát be került. A földesúri szolgáltatásokat december 21-én a császári hûség-
hordtak, hosszú a lakosság évente készpénzzel meg- esküvel zárult Kecskemét számára a
hajukat szalaggal váltotta, ezzel önállósága és fejlôdése szabadságharc eseménysorozata. A
copfba kötötték. biztosított volt. város vagyoni veszteségeinek helyre-
A táncosok nagyon A XVI. században Kecskeméten is állításához egy évtized kellett.
lassan kezdtek, de elterjedtek Luther, majd Kálvin tanai. Ebben az idôszakban hozta létre a
a zene ritmusának A római katolikus és a református val- város akkor legjelentôsebb földesura,
változását követve lásúak között 1564-ben történt meg- gróf Koháry István a piarista rendhá-
mozgásuk egyre egyezés „a békösség a templom felôl” zat és iskolát. A ferencesektôl átvett
élénkebbé vált. A tánc Végh Mihály fôbíró házánál. plébániai iskolában kezdtek tanítani a
végén a férfi kezét A mohácsi csatavesztést követôen Nyitráról 1715 februárjában érkezett
partnere derekára 1526. szeptember 29-én Kecskemétet piaristák. A Kohárytól kapott telken új
tette, aki viszont is elérték a pusztító török seregek. A rendház épült fel, amelybe 1724-ben
a férfi vállát fogta át, hódító hadak nagy rablás és gyújtoga- költöztek be, 1735-ben pedig már az
s ebben a helyzetben tás után vonultak tovább. A lakosság új templomot is felszentelték. A pia-
olyan vad forgásba lassan visszatért, és helyreállította a risták áldásos tevékenységének ered-
kezdtek, hogy végül is várost. Állandó török megszállás alá ményei azóta is meglátszanak a város
szédülten rogytak csak Buda elfoglalása után, 1541-ben életében.
a földre. került Kecskemét. Az adókat és illeté- Mária Terézia üdvös reformjai
(Dr. Dalloway angol keket a törökön kívül a vármegyének Kecskeméten is éreztették hatásukat.
lelkész 1740.)” és a távollévô földesuraknak is igye- Új városházát építettek 1747-ben,

16
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

közfeladatnak tekintették az egészsé-

gesebb életmód, az iskoláztatás elô-
mozdítását. Megélénkültek a híres
kecskeméti állat-, kirakodó- és gya-
logvásárok.
Lassan „kivirágzott” az árutermelô
kertészkedés, megkezdôdött a küzde-
lem a futóhomokkal. A hajdan csak
legeltetésre használt pusztát 1801-ben
parcellázni kezdték. Elôször csak a
városi házzal bíró lakosok kaptak föl-
det, 1810-ig erdô, késôbb szôlô ülte-
tésére is adtak engedélyt.
A szabadságharc elôtti évek legje-
lentôsebb eseménye Kecskemét szá-
mára a „megváltakozás” volt 1834-
ben, amikor is eredményes tárgyalá-
sok után Koháry Ferdinánd és lánya,
Antónia, Szász-Coburg Gothai Ferdi-
nánd herceg felesége, 170 ezer pen-
gôforintért és a Vacsi-puszta bérleté-
nek visszabocsátása ellenében le-
mondtak földesúri illetményeikrôl és
jogaikról. Ezt követôen egyre többen
gazdálkodtak. A földigényléseket
újabb puszták bérbeadásával, vásárlá-
sával, legelôk feltörésével, parcelláz-
tatásokkal – egyebek között Borbá-
son, Monostoron, Alpáron, Szentkirá-
lyon, Szentlôrincen, Bugacon, Ágas-
egyházán – elégítették ki.
A reformkor eszméit a helyi, akkor
még kisszámú értelmiség, az iparosok
és a mûveltebb mezôvárosi gazdaré-
teg is elfogadta. Kecskeméten alakult
meg 1831-ben az elsô vidéki kaszinó,
könyvtárral, folyóirat-kölcsönzôvel.
Nagyon fontos szerepet töltöttek be a
város kulturális életében az egyházak
és az iskolák. A református kollégium
fôiskolai rangot kapott, bölcsészetet,
jogot és teológiát tanítottak.
Az 1848-as forradalom hírét a város
népe ôszinte lelkesedéssel fogadta. A
szabadságharcban az akkor 40 ezer
lakosú Kecskemétrôl 4000 férfi szol-
gálta fegyveresen a hazát, több ezer
nô és férfi vett részt a seregek ellátá- A Városháza és a piac
sában, és 600-nál többen vesztették a XX. század elején
életüket. A szabadságharc során,
1849. július 26-án Haynau foglalta el
a várost. A Habsburg-hatalom a le-
gyôzött Magyarországon átszervezte a
közigazgatást, Kecskemét a pest-bu-
dai kerülethez tartozó Pest-Solt me- Csányi János,
gyeszékhelye lett. A csökkentett jog- a Társalkodó címû
körû városi önkormányzat terheit az lap kecskeméti
új megyei hivatalok rendkívüli mó- tudósítója 1840-ben
don megnövelték. A nép azonban örvendezve írja:
ôrizte a szabadság eszméjét. A bujdo- „Egy olyan három
sók, a volt honvédek 1852-ben, a ma- s fél holdnyi buczkás
gyarországi körútján Kecskemétre ér- homoktéren,
kezô Ferenc József császár ellen – amelyen
Noszlopy Gáspár, volt kormánybiztos körülkorlátozva,
vezetésével – merényletet terveztek. csak egy birka sem
De leleplezték ôket, Noszlopyt és két kapott volna elég
társát kivégezték. legelôt, 1837-ik
A szolgabíróságnak történt aláren- évben szôlôvel
deltség Kecskemét számára 1857-ig, beültetvén, már
Ferenc József magyarországi körútjáig 1839-i szüretkor
tartott. Kecskeméti látogatásakor, az idôközben
1857 májusában királyi leirattal város- elhasznált és télire
sá emelte Kecskemétet, amit akkor a eltett szölôfürtökön
régen óhajtott szabad királyi városi felül 154 akó must
cím elnyeréseként értelmeztek. Nem termett….”

17

volt az, de közigazgatási ügyeit önál-
lóan intézhette a település.
Az 1867-es kiegyezés után, 1870-tôl
a város önkormányzati joggal rendel-
kezett, ami jelentôsen hozzájárult a
gazdasági fellendüléshez. Megvásá-
rolták Nagybugac, majd Kisbugac,
késôbb Szentlôrinc pusztát, ezzel
Kecskemét határa meghaladta a 160
ezer kataszteri holdat. A szôlô és a
gyümölcs mellett a kecskeméti sertés,
a baromfi és a zöldség is keresett cikk
lett a hazai és külföldi piacokon. Az
1880-ban Kecskemét elsô emberének
megválasztott Lestár Péter polgármes-
ter, aki elôtte részvénytársasági elnök,
bankigazgató volt, kiváló közgazda-
sági érzékkel megteremtette a város
„aranykorát”. Irányítása idején tudatos
városfejlesztéssel – tekintettel az egy-
re gyarapodó új közlekedési eszkö-
zökre – sugárutakat alakítottak ki. Ez
jó hatással volt az egyházi, a katonai
és a magánépítkezések fellendülésé-
re. Kecskemét központi szerepét he-
lyiérdekû vasútvonalak építésével nö-
velte, 1895-ben elkészült a Kecske-
mét–Fülöpszállás, a következô évben
pedig a Kecskemét–Tiszaug vonal.
A városháza és a színház átadása
elôtt néhány hónappal elhunyt Lestár
Pétert Kada Elek követte a polgár-
mesteri székben, aki a nyereséges ex-
port növelésére, az iparosításhoz
szükséges feltételek megteremtésére
törekedett. Mint a MÁV volt tisztvise-
lôje is szorgalmazta a vasúti szárnyvo-
nalak építését. Az 1897 decemberé-
ben megnyitott Szolnok–Kiskunfél-
egyháza vonal jótékonyan hatott a vá-
ros keleti határrészének fejlôdésére. A
Kecskemét–Lajosmizse, és az ehhez
csatlakozó Kisnyír–Kerekegyháza
szárnyvonalon 1905 februárjában in-
dult meg a forgalom. Ebben az idôben
két helyi pénzintézet alakult, és mel-
lettük két országos hálózatú bank nyi-
18
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE
tott fiókot Kecskeméten. A város elô-
rehaladását szolgálta a könyvtár, a
múzeum és a mûvésztelep alapítása is.
A példátlan fejlôdés lendületében
1911. július 8-án érte a katasztrófa, a
földrengés, Kecskemétet. Mintegy 8,5
millió koronára becsülték a középüle-
tekben, a templomokban, a magán-
épületekben keletkezett károkat. Alig
heverték ki a tragédiát, kitört az elsô
világháború, amely újabb vesztesé-
gekkel járt. A városból tizenhatezren
teljesítettek hadiszolgálatot, ebbôl
3600-an meghaltak, a hadirokkantak
száma 1200 fô volt.
A Tanácsköztársaság rövid és el-
lentmondásos idôszakát, a hírhedt
megtorlásokat is túlélve kereste Kecs-
kemét is a helyét a hazában. Az itt
élôk erejét mutatja, hogy ez a város
sziget lett az Alföldön, a gyümölcs és
a gyermek városának nevezték. In-
tenzívvé tették a szôlô- és gyümölcs-
termelést, meghonosították a kertkul-
túrát, az öntözéses zöldségtermelést,
1921-ben megalakították a Duna–
Tisza Közi Mezôgazdasági Kamarát,
1934-ben elôször rendezték meg a
Hírös Heteket. A Klebelsberg-féle isko-
laépítési akció egyik jelentôs köz-
pontja volt Kecskemét. 1926 ôszén
egyszerre 28 tanyai iskolát avattak fel
a kultuszminiszter és a kormányzó je-
lenlétében. A szakoktatásra és a fel-
sôbb tanintézetekre is komoly össze-
get fordítottak. Ebben az idôszakban
nagyon sok neves szakember vett
részt a város kulturális életében. A ko-
rabeli magyar irodalom legjobbjai –
Németh László, Hont Ferenc, Szabó
Lôrinc, Móricz Zsigmond, Illyés Gyu-
la, Kassák Lajos – itt jelentették meg
munkáikat Tóth László haladó szelle-
miségû Részvény Nyomdájában. A
Trianon utáni elsô nagy nemzetközi
sporteseményt, a Kecskeméti Sakk-
tornát szintén Tóth László szervezte
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE
meg, akárcsak a magyar gyümölcs
napját. Itt mutatták be 1923-ban Ko-
dály Zoltán mûvét, a Psalmus Hun-
garicust. Vásárhelyi Zoltánnak, a ze-
neszerzô zseniális tanítványának kö-
szönhetôen talált egymásra a szülôvá-
ros és nagy fia, Kodály.
Kecskeméttôl is súlyos áldozatokat
követelt a második világháború. A vá-
rosban szervezett 13. Könnyû Had-
osztály kecskeméti ezredének katonái
a Donnál elpusztult 2. Magyar Hadse-
reghez tartoztak. A téglagyári gyûjtô-
táborból 1400 zsidót indítottak kon-
centrációs táborokba, ahonnan 1200-
an nem tértek vissza többé. Amikor a
szovjet csapatok 1944. november 1-
jén elfoglalták Kecskemétet, a város
80 ezres lakosságának legnagyobb ré-
sze, a kényszerkiürítési parancsnak
eleget téve, elhagyta a várost.
Új korszak kezdôdött Kecskemé-
ten, a romokat eltakarítók, az újjáépí-
tôk szándéka szerint a réginél jobb vi-
lág. De az eredmények mellett ellent-
mondásokat is hoztak a következô
évtizedek. A centralizáló közigazgatá-
si átszervezés távlatilag növelte Kecs-
kemét esélyét a városok versenyében.
Az 1950-ben megyeszékhellyé lett vá-
ros nagy léptékû gazdasági, társadal-
mi fejlôdésnek indult. Óriási határá-
ból 1950-ben Bugac és Lakitelek, két
év múlva Hetényegyháza, Helvécia és
Lászlófalva (ma Szentkirály) és Vá-
rosföld vált ki, Ballószög 1954-ben lett
önálló község. Hetényegyháza és
Helvécia Matkó-kerületét lakossági
akaratból csatolták vissza Kecskemét-
hez 1989-ben.
Az 1956-os forradalom csak rövid
ideig adott reményt a társadalmi vál-
tozásokra a kecskeméti tüntetôknek,
felkelôknek. November 3-án a szovjet
páncélosok gyûrûbe fogták a várost,
és másnap hajnalban elfoglalták Kecs-
kemétet. Több száz embert ítéltek el,
fosztottak meg állásától az úgyneve- Erdei Ferenc így ír
zett „rendcsinálás” jegyében. Brutális ebben az idôben
módszerekkel termelôszövetkezetek- a városról: „Ember
be kényszerítették a gazdákat. Az ak- ilyet nem lát másutt
kori politikai túlkapásokra jellemzô, az országban.
hogy Kodály Zoltán 80. születésnapjá- Szôlôsgazda,
nak méltó megünneplését 1962-ben polgármester, tanár,
például csak a pártközpont közbelé- ügyvéd, ha maguk
pésével engedélyezték. között vannak,
A 1960-as évek második felétôl a kollégák, akiknek
felkészültebb megyei vezetôknek kö- egyforma gondja
szönhetôen Kecskemét a vidéki tudo- a szôlô és a
mányos és kulturális élet élvonalába gyümölcsös kert….
került. Növekedett a város vonzereje, Kecskemét varázsa
gazdasági, társadalmi, kulturális kisu- épp abban van,
gárzása. hogy jobbjai minden
A szakosodás, a termelés korszerû- erô ellenében
sítése, a helybéli tudományos intéze- ápolják ezt
tek munkája révén Kecskemét a hazai a szellemet
kertgazdálkodás egyik központja ma- és a parasztság
radt. Megújult a város arculata is, az új jobbjaival együtt
rendezési tervekben az akkoriban fia- komorlanak,
tal és tehetséges építészek – Kerényi ha veszedelem
József vezetésével – elôrelátóan szét- fenyegeti
választották az ipari, mezôgazdasági, a kecskeméti szigetet.
lakó- és üdülôövezeteket. Ennek is Ez a városi vezetô
köszönhetô, hogy számos kecskeméti réteg nem is vesz be
utca megmenekült a földgyaluktól. addig idegent,
Bár így is a paraszti, polgári építkezés amíg szôlôsgazda
szép példáiként szolgáló utcák tûntek nem lesz belôle…”
el a föld színérôl.
Kecskemét 1981-ben lépett a 100
ezres városok sorába. Ezzel az ország
városai között a népesség tekinteté-
ben a nyolcadik helyre került. A rend-
szerváltás után a polgárosulás felté-
teleinek megteremtésével, középüle-
tekkel, bankszékházakkal, üzemcsar-
nokokkal, társasházakkal, iskolákkal,
áruházakkal gyarapodott Kecskemét,
javultak az idegenforgalom feltételei,
mert szállodák, panziók, éttermek
épültek, újabb és újabb programok,
rendezvények születtek.
A mai Kecskemét területéhez tarto-
zik Borbás, Hetényegyháza, Kadafal-
va, Matkó, Méntelek.
19
 KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

A város központja SÉTÁK A VÁROSBAN méten, ilyenkor hazánk sport- és ka-

felé innen sokan tonai repülôgépei mellett bemutat-
a Kaszap utcán át A várost kelet–nyugat és észak–dél koznak a NATO-tagállamok harci re-
igyekeznek. irányú fôközlekedési útvonalak szelik pülôi is. A kecskeméti repülôtér öt év-
Ez az utca a nevét át. Északnyugati irányból az 5-ös fô- tizedes történetét feldolgozó repülô-
egy, a Kada Elek közlekedési útvonalon érkezünk Bu- téri csapatmúzeum elôzetes beje-
képzeletében született, dapest felôl a városba, ahol az út jobb lentés alapján látogatható (Tel.:
Kaszap nevû táltosról oldalán elôször Máriahegy, a Szé- 76/510-800/2233).
kapta. Annak idején chenyiváros, majd a Belváros, Mária- A Dunántúlról nyugati irányból Solt
a polgármester város, Árpádváros mellett haladunk felôl az 52-es fôközlekedési úton ér-
fantáziáját a város el, és déli irányba hagyjuk el a várost kezünk, bal kéz felôl Petôfivárost
egykori árkán túl az 5-ös fôközlekedési úton Kiskunfél- érintve Kecskemétre. Délnyugatról
csobogó bôvizû kút egyháza–Szeged irányába. Keleti Baja felôl az 54-es fôközlekedési út-
mozgatta meg. irányból Békéscsaba felôl a 44-es fô- vonalon juthatunk el a belvárost ölelô
Az öregektôl hallott közlekedési úton érkezünk, és a város körúthoz.
történet szerint Árpád határában az út jobb oldalán elhelyez- Kecskemét vasúti csomópont is, át-
vezér seregének kedô, 2001-ben 50 éves katonai repü- halad rajta a Budapest–Szeged fôvo-
szomját lôtér mellett haladunk el. Itt állomáso- nal, elérhetô Budapestrôl Lajosmizsén
a csodatételhez zik Magyarország egyetlen hadra fog- keresztül szárnyvonalon, innen indul
kölcsönkért vezéri ható harci repülôezrede, amely a má- ki a fülöpszállási és a kunszentmárto-
karddal a földbôl sodik világháború legendás vadászpi- ni szárnyvonal, valamint a kiskunmaj-
egy suhintással lótája, Szentgyörgyi Dezsô nevét vise- sai és a kiskôrösi keskeny nyomtávú
elôvarázsoló vízzel li. A kecskemétiek 1913. április 6-án vonal.
oltotta – nagyjából láthattak elôször a levegôben aero- A vonattal Kecskemétre érkezô lá-
ezen a helyen, ahol plant, Dobos István szállt át vele a togató elôször – helyi szóhasználattal
az utca burkolata Széktóról a Nyomásra. Nagyszabású élve – a Nagyállomást pillantja meg.
a Noszlopy parkkal repülônapot rendeztek 1924-ben. Az Egykori felvételi épületében született
találkozik. elsô kecskeméti tulajdonú vitorlázó- Kodály Zoltán, ezt emléktábla örökí-
Élt egy mondás sokáig gépet pedig 1937 júliusában szentel- ti meg az állomás falán. Amennyiben
errefelé: ték fel. Az 1990-es évektôl kezdôdôen autóbusszal jön az utazó, akkor a vas-
„Ki a Kaszap(kút) rendszeresek a repülônapok Kecske- útállomással szemben lévô távolsági
vizét issza, vágyik
annak szíve vissza”.

Nemzeti színekben
a MIG–29-es

20
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

autóbusz-pályaudvarra érkezik. Na- Noszlopy Gáspár

ponta csaknem félezer járat hoz-visz szobra
utasokat a Noszlopy parkba. Közvet-
lenül, átszállás nélkül elérhetôk olyan
távoli városok is innen, mint: Békés-
csaba, Pécs, Székesfehérvár, Gyôr,
Eger, vagy a határainkon túli: Stock-
holm, Losonc, Temesvár, Arad, Sza-
badka. Az autóbusz-pályaudvar váró-
termének falán emléktábla hirdeti:
„Vasvári Ferenc egykor itt álló házá-
ban tanácskoztak, rejtôztek 1852-ben
a mártírhalált halt Noszlopy Gáspár
vezetésével a Habsburg uralom ellen
fegyveres felkelést tervezô kecskemé-
ti polgárok”. Erre az eseményre 2001
tavaszától az autóbusz-pályaudvarral
szomszédos parkban Noszlopy Gás-
párra szobor is emlékeztet.
A vasútállomással szemben a Kecs- Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi
kemétre oly jellemzô parkosított terek Szervezete ad ki.
egyike, a Kodály Zoltán tér fogadja a Bethlen körút 1. Nem felejtette el
látogatót. Egykor itt állt Kecskemét Tel.: 76/481-350, 76/481-122 a hálás utókor,
nagy fiának, a legnagyobb magyar Mielôtt a városközpont felé ven- hogy hajdanán
drámaírónak, Katona Józsefnek a nénk utunkat, érdemes felkeresni a a népfelkelô vezér,
márvány mellszobra, de jelenleg Bács-Kiskun Megyei Önkormány- Noszlopy Gáspár
csak a talapzata van meg. Az 1968- zat Nemzetközi Zománcmûvészeti irányításával
ban felavatott szoborsétányon a vá- Alkotómûhelyét (Bethlen körút azt tervezték
ros nagyjainak állítottak emléket: Ré- 16.), amely majdnem szemben van a a kecskeméti
vész Imre, Iványi Grünwald Béla, Ko- Katona József Múzeummal. polgárok, hogy
csis Pál, Bíró Lajos, Szalvai Mihály, A mûhelyt – Kátay Mihály kezdeményezé- elfogják a városba
Sziládi Károly, Kada Elek, Kelemen sére, a korábbi nyári alkotótáborok tapasz- érkezô Ferenc József
László, Mathiász János, László Ká- talataira építve – 1975-ben alapították. Lé- császárt és a ’48-as
roly, Horváth Antal, Horváth Döme, tesítésének ötlete Grúziában, a tûz- alkotmány
Kacsóh Pongrác, Budai Jenô, Tóth zománcmûvészet ôshazájában vetôdött fel, visszaállításáig
László, Hornyik János. Sajnos, a szo- mondván: legyen ez a mûhely híd az ôsi ôrizetben tartják egy
borpark hiányos, az évek során több anyag megôrzésében, megújításában kelet köncsögi tanyán.
jeles személyiség portréja eltûnt. és nyugat között. Több mint két évtizede A megrendelt
Itt találjuk a Katona József Múze- annak is, hogy Turi Endre, Pap Gábor és huszáregyenruhák
umot is, amely 1923-tól mûködik a Gyergyádesz László szervezésében évente késedelmes szállítása
múlt század második felében emelt nemzetközi szimpózium ad alkalmat a ha- miatt fújták le
épületben. zai és külföldi mûvészek tapasztalatcseréjé- az akciót.
Igen jelentôs a város történeti, régészeti és re, az új törekvések áttekintésére. Egyedül- Fegyvereit
néprajzi anyaga. Jelenleg kiállítása nincs, álló látványosság az emeleti kortárs zo- felfedezték,
nem látogatható. A közgyûjtemények ku- máncmûvészeti állandó kiállítás. Az elmúlt Noszlopyt kivégezték,
tatóinak, munkatársainak egyik fontos fó- évtizedekben itt dolgozott mûvészek által társait várfogságra
ruma a Cumánia évkönyv, amelyet a Bács- felajánlott, ezernél több mûalkotásának ítélték.

21

A Cifrapalota legjava látható a szigorú igényességgel vá-
Amerigo Tot logatott tárlaton. Egyebek között csodála-
szobrával tos a kínai Gu su Shen Sétáló sárkánya, a
csuvasföldi Praszki Vitti színpompás Lako-
dalma, a japán Mamoru Tanaka Királyi
hallgatása, Elekes Gyula Erdélye, Vcdovkin
Elveszett Szentsége (Madonnája) és Hévízi
Éva Élet vize címû remekmûve.
Nyitva: H–P 8–16 óráig Tel.: 76/482-123.
A zománcmûvészeti kiállítás megte-
kintése után a Bethlen körúton déli
irányba indulva a Rákóczi útra fordu-
lunk rá, amelynek a 17–19. számú
épülete sarkánál, a falon elhelyezett
emléktábla elôtt érdemes megállni
néhány pillanatra.
Ez az izsáki születésû, 1809-ben itt
letelepedett Mátyási Józsefnek, a köl-
tônek, az elsô magyar felvilágosult
22
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE
polgárok egyikének állít emléket.
Egykori lakóháza helyén, a megyei bí-
róság falán olvasható jövendölése:
„Ha fenn marad a nép, s magyarul
szól szája, emlékezetben él annak
poétája…” A költô otthona annak ide-
jén a helyi kulturális élet központja
volt. Késôbb itt lakott Vásárhelyi Zol-
tán Kossuth-díjas karnagy, zeneszer-
zô, aki otthonában köszönthette Bar-
tók Bélát, Kodály Zoltánt. Az itteni vá-
rosi vendégszobában többször szállt
meg Móricz Zsigmond is.
Errefelé szecessziós, egy idôben
egyleti megrendelésekre épült paloták
díszlenek. A Kecskemét-Vidéki Gaz-
dasági Egylet Rákóczi u. 5. számú
egykori székházát Jánszky Béla, a mel-
lette álló Rákóczi u. 3. számú házat, az
úrikaszinót a társmûvészetek alkal-
mazására törekvô barátja, Szivessi Ti-
bor tervezte. Az épületben kapott he-
lyet a Magyar Tudományos Akadé-
mia Regionális Kutatások Köz-
pontja Alföldi Tudományos Intéze-
te, amely az 1970-es években jött létre.
A középen széles sétánnyal – 1949-
ig piac nyüzsgött itt –, fákkal árnyalt,
kétoldalt többsávos úttal szegélyezett
Rákóczi út jól mutatja Kecskemét fej-
lôdését: régi, patinás polgárházak,
egykori paloták, köz- és lakóépületek
kísérnek utunkon. Színvonalas ven-
déglôk, eszpresszók, üzletek mûköd-
nek ezen a forgalmas útvonalon, és itt
találjuk a Városi Mozit is, amelyet
1913 ôszén avattak fel. A krónikások
feljegyezték: erre azért volt szükség,
mert azokat a mozgóképeket, ame-
lyeket 1899. július 16-án vetítettek
elôször a Pápay-féle vendéglôben,
roppant érdekesnek és mulattatónak
tartott a kecskeméti közönség.
Ahogy közeledünk a Szabadság tér
felé, a látvány alapján egyre inkább
elfogadhatjuk azt az állítást, amelyet
sokan hangoztatnak, hogy az ország
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

egyik legszebb városközpontja Kecs-

keméten van.
A Rákóczi út és a Csányi János kör-
út sarkán áll a Cifrapalota, amely
1902-ben Márkus Géza tervei alapján,
különlegességre törekvô szecessziós
stílusban épült. Színes tetôcserepei és
mázas homlokzati díszei a pécsi Zsol-
nay-gyárban készültek. Jelenleg itt
mûködik a Kecskeméti Képtár,
amely a vidék egyik legnagyobb kép-
zômûvészeti kiállítása. Rendkívül gaz-
dag anyaggal, 10 ezer mûtárggyal vár-
ják a látogatókat.
A bemutatott képzômûvészeti alkotások
jelentôs részével 1911-tôl rendelkezik a vá-
ros, ekkor adományozta Nemes Marcell
mûgyûjtô El Greco, Goya, Rubens, Frans
Hals, Rembrandt, Munkácsy Mihály, Lotz
Károly, Székely Bertalan, Ferenczy Károly,
Rippl-Rónai József, Gulácsy Lajos és má-
sok mintegy 80 mûvét Kecskemétnek. Itt
található Tóth Menyhért festômûvész élet-
mûvének törzsanyaga, róla még Miskén is
szó lesz. Vásárlás és hagyatékozás révén
Mednyánszky László, Nagy István, Farkas
István munkáival is gyarapodott a gyûjte-
mény. A képtárban a Kecskeméti Mûvész-
telep alkotóinak munkáiból, a Nemzetközi Pár lépésre a zsinagógától a Nagy- A zsinagóga
Zománcmûvészeti Alkotómûhely és a kôrösi utca és a Szabadság tér sarkán
Nemzetközi Kerámia Stúdió gyûjteményé- álló OTP Bank Rt. Dél-Alföldi Régi- A Beretvást még
bôl is látható válogatás. ójának székházára két emléktáblát is a kiegyezés elôtt
Nyitva: K–Sz 10–17, V. 13–17 óráig tehetnének. Az egyiket azért, mert itt emeletráépítéssel
Rákóczi u. 1. Tel.: 76/480-776. állt az a tornácos ház, amely Hrúz és télikerttel is
A Cifrapalotával szemben, a Rákó- (Rhúz) Mihályé volt, és innen járt a bôvítették.
czi út másik oldalán emelkedik a közeli elemista iskolába 1828 késô ta- Neves
mór–romantikus stílusú zsinagóga, vaszától két éven át késôbbi nagy köl- cigányzenekarok
melyet Zitterbarth János épített 1864 tônk, a kis Petrovics (Petôfi) Sándor. muzsikáltak azokon
és 1871 között. Jelenleg a Tudomány A másik emléktáblát pedig a ház he- a banketteken,
és Technika Háza. lyén felépített, a város leghíresebb fo- amelyeket Jászai
Az 55 méter magas perzsa kupolájú épüle- gadójának tartott Beretvás érdemel- Mari, Blaha Lujza,
tet Kerényi József tervei alapján újították né meg. Jókai Mór, vagy
fel. Itt ôrzik Michelangelo 15 szobrának – A Szabadság tér tengelyének számí- Kodály Zoltán
Melocco Miklós által készített – hiteles tó Rákóczi útról a térre lépve egy tiszteletére adtak
másolatát. 2 méter magas plasztikát láthatunk. a Beretvásban.
Nyitva: H–P 10–18 óráig. Ezt Amerigo Tot ajánlotta Bartók Bélá- Az épületet 1957-ben
Rákóczi u. 2. Tel.: 76/487-611. nak, amikor egészségi állapota miatt bontották le.

23
 KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

A Kodály-emlékmû nem tudta elvállalni egy direkt Kecs-
kompozíció – kemétnek szóló szobor elkészítését. A
Melocco Miklós Mikrokozmosz a makrokozmosz-
szobrászmûvész ban címû alkotás az egykor itt állt Ko-
és Kerényi József dály-emlékmû szomszédságában ta-
építész által készített, lált végsô otthonra.
népies, barokk A szobortól déli irányba magasodik
hangulatú, pártás fal a Szabadság teret lezáró Újkollégi-
elôtt álló Kodály, um. A várkastélyszerû, erdélyi népi
mint karnagy és építkezésre is utaló épület 1911 és
a 16 fôbôl álló kórus – 1913 között készült Mende Valér ter-
már nincs egykori vei alapján, aki mindössze 24 éves
helyén, mert volt, amikor jelentkezett a feladatra.
megrongálták, Részt vett a munkában a református
egy részét ellopták, gimnázium festômûvész-tanára, Dom-
ezért azt 2001 elején bi Lajos is. A kollégium a népmûvé-
leszereltették onnan. szet motívumait a szecesszió német
Máshová helyezik hajtásával, az angol és a finn kortárs-
majd el, miután törekvések hatásaival ötvözte, de így
kijavítják rajta is nemzeti jellegû épületeink legjelen-
a rongálások nyomait. tôsebbjei közé sorolhatjuk. Ünnepé-
Egyes elemeinek lyességét a 90 méteres homloksík
felhasználásával elôtt emelkedô középrizalit, a magas,
az 1956-os emlékmû aranyosmaróti piros cseréppel fedett
került a helyére sisakú huszártorony (tetôgerincre ül-
2001-ben. tetett torony), és a kocsibejáró növeli.
Tágas, széles lépcsôházon juthatunk
Az Újkollégium fel a páratlan szépségû emeleti díszte-
történetéhez tartozik, rembe, ahol üvegmozaik-festmények
hogy jelentôs díszítik a keskeny, magas ablakokat.
kulturális eseményeket Különösen alkonyati fényben pom-
rendeztek benne. pás látvány a magyar királyság, a
Az elsô emeleten kecskeméti református egyházköz-
márványtábla ség, a helyi református fôiskola címe-
emlékeztet Bartók Béla re, a hánykolódó hullámokon is fenn-
koncertjeire. maradó gálya. Míves munka Kálvin
Kodály Zoltán János és Szegedi Kiss István arcké-
1930-ban több, pe, Bethlen Gábor és Rákóczi
gyermekeknek írt György lovas képe. A középkori ha-
kórusmûve tású üvegfestmények Róth Manó
bemutatóján vett részt. mûhelyében készültek.
Németh László A magasföldszintes elôcsarnokban tekint-
elôadásának telt ház hetô meg Ferenczy István mûvészettörté-
tapsolt. Napjainkban neti jelentôségû rusicai márványból ké-
elsôsorban komolyzenei szült dombormûve. A kiállítási vitrinekkel
hangversenyek szegélyezett folyosóról csak néhány lépés-
helyszíne a díszterem. nyire nyílik a Kecskeméti Református Egy-
házközség Könyvtára. Az 56 ezer kötetes
bibliotéka egyik legértékesebb és legré-
gebbi könyve Euripidész tragédiáinak ve-
lencei kiadása, amelyet 1503-ban az Aldus
tipográfiában nyomtattak. Nekünk, ma-
gyaroknak az egyik legbecsesebb kincs
Sylvester János 1541-ben megjelent Újtes-
tamentuma. Ez az egyetlen épségben ma-
radt példány eredetileg Kanizsai Orsolya
tulajdona volt. A könyvtárban helyezték el
az egyházközség levéltárát is.
Nyitva: H–Cs: 8–16 óráig, P: 8–15.30
óráig, Sz: 8–12 óráig. Augusztusban zárva!
Szabadság tér 7. Tel.: 76/500-380/111.
A Dunamelléki Református Egy-
házkerület Ráday Gyûjteményé-
nek Múzeumát 1983-ban nyitották
meg az Újkollégium Csányi János
körúti szárnyában, a bejárata is onnan
nyílik.
Az állandó egyháztörténeti gyûjtemény
nevét a kálvinista köznemesi famíliáról
kapta. A gyûjtemény értékes darabjai a re-
formáció elôtti idôkbôl fennmaradt, a ka-
tolikus szentmiséken használt kelyhek.
Külön tárlókban helyezték el a XVII. szá-
zadi kecskeméti ötvöscéh: Tar Illés, Tar
György, Cseh György, Csorcsán Mihály al-
kotásait. Nagyon szépek a kazettás fa-
mennyezetek, az egyházi emlékek: az úr-
vacsorai és keresztelô edények, templomi
berendezési tárgyak, egyháztörténeti do-
kumentumok. Figyelemre méltó az udvari
kopjafa-bemutató is. Remélhetô, hogy az
5000 darabos rajzmûvészeti és grafikai
gyûjtemény legértékesebb részét állandó
kiállításon mutatják majd be.
Nyitva: K–V 10–18 óráig, de átalakítás
miatt csak 2002 októberétôl látogatható
újra.
Szabadság tér 7. Tel.: 76/486-226.
A Kálvin tér felé továbbsétálva ha-
marosan megpillantjuk az Ókol-
légium épületét, mely klasszicista stí-
lusban épült 1830-ban, Hofrichter Jó-
zsef vezetésével. Jelenleg itt mûködik
a Károlyi Gáspár Református

24
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

Egyetem Állam- és Jogtudományi

Kara. A fôhomlokzaton és a lépcsô-
ház elsô emeleti pihenôjénél már-
ványtábla emlékeztet az iskola egy-
kori kiváló diákjára, Jókai Mórra. A
második emeleten két professzor, Ta-
tai András és dr. Joó Gyula, valamint
Tóth János jogtudós emléktáblája
látható. A kôkonzolos, rácsos udvari
függôfolyosót 1865-tôl használhatják
a diákok, a tanárok. Ebben az épület-
ben kapott végleges helyet Fuxreiter
András különleges, több évtizedes
gyûjtômunkájának eredménye, a
páratlan szépségû ásványgyûjte-
mény.
Nyitva: H–P 9–12 óráig, 13,30–17 óráig
Kálvin tér 1. Tel.: 76/320-964/116-os
mellék.
A Kálvin térbôl nyíló Vörösmarty
utcán kelet felé sétálva elérjük a
Klapka utcát, a 34. sz. alatt találjuk a
városszerte csak Klapka-házként
emlegetett épületet a Bozsó-gyûjte-
ménnyel. A lokálpatriótaként is is-
mert, nemrég elhunyt Bozsó János
Munkácsy-díjas festômûvész hallatlan
szenvedéllyel, iparmûvészeti érdeklô-
déssel megáldva több évtizedig gyûj-
tötte az elmúlt évszázadok magyar mesvári nyomdatulajdonos, majd pol- A kolostor romjai
népmûvészeti alkotásait. A szépség és gármester fia diákként két évig lakott a református
a célszerûség számtalan remekmûve ebben a házban, ahol nagybátyja, templommal
– cserépedényektôl a vászonfazeka- Klapka Fridrich vendégszeretetét él- és az Újkollégiummal
kig, a faragott beretvatokoktól a suly- vezhette, miközben a kecskeméti pia-
kolókig, a XVIII–XIX. századi polgári rista gimnáziumban tökéletesítette an-
otthonokban, kastélyokban, paloták- gol nyelvtudását.
ban szolgált iparmûvészeti alkotáso- Tel.: 76/324-625. Nyitva: P–V 10–18
kig sok-sok értékes tárgy – látható itt óráig, elôzetes jelentkezés alapján más
500 négyzetméteren. Az egyházmûvé- idôpontokban is.
szeti emlékeket a témához illô kör- A hangulatos Klapka utcán vissza-
nyezetben állították ki. De láthatunk indulva egy nyeregtetôs, alpesi piros
itt képzômûvészeti alkotásokat is, a cseréppel fedett, keretes beépítésû
neves magyar festômûvészek munkái épületen akad meg a szemünk, ez a
mellett természetesen ott vannak a Bács-Kiskun Megyei Levéltár, ame-
„házigazda” festményei is. Az épület lyet 1995-ben avattak fel. A 13–15.
falán egy 1896-ban felavatott emlék- számú tetszetôs épületet Báhner Jó-
tábla tudatja, hogy Klapka György te- zsef tervezte. (Tel.: 76/484-452).

25
 KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

Kodály Zoltán néhány támpillér. A régi épületet a

(1882–1967) XVIII. században barokk stílusban át-
Kecskeméten született, alakították. A templom Kossuth téri
Kodály Frigyes kerítésfalán 1686-os évszám, és az
és Jaloveczky Paulina ikonográfiai jelentôségû, felújításra
frigyébôl. váró tisztítótûzi dombormû látható
Élete második felétôl 1792-bôl.
személyesen is A templomhoz kapcsolódó kolos-
segítette szülôvárosa tort a ferencesek építették. Ma a Ko-
zenei életét. dály Zoltán Zenepedagógiai Inté-
Az 1975 zetnek ad otthont. Az intézet 1975-
szeptemberében ben azért kezdte meg mûködését,
megnyílt hogy Magyarországon és külföldön
Kodály Zoltán segítse a Kodály-életmû fontos részét
Zenepedagógiai képezô zeneoktatási eljárás, az úgy-
Intézet tevékenysége nevezett Kodály-módszer terjesztését
során a magyar és továbbfejlesztését. Azóta az egy-
és külföldi Visszasétálva a központ felé a Klap- kétéves bentlakásos továbbképzése-
ének-zenetanárok ka, a Rákóczi úton, majd a Szabadság ken és a Kodály-szemináriumokon
továbbképzésében, téren át, a Kossuth tér déli oldalánál több mint 3500 hallgató vett részt. Fô-
a magyar iskolai kötünk ki. A kecskemétiek ezt a két ként japán, angol, görög, dél-koreai,
énekoktatásban teret emlegetik fôtérként. A Kossuth amerikai, spanyol zenepedagógusok
és a nemzetközi tér déli oldalánál nevezetes mûemlé- jönnek a kurzusokra. A nagyközön-
megismertetésben ket látunk: ezt a Szent Miklós tiszte- ség két célból látogathatja az intéz-
ér el sikereket. letére felszentelt ferences, vagy ményt. Az egyik a Kodály Zoltán élet-
barátok templomaként is ismert útjának legfontosabb állomásait és
épületet elsô formájában a XIII–XIV. kecskeméti kötôdését bemutató kiállí-
század fordulóján építették gótikus tás. Külön figyelemre méltó Borsos
A Kodály Intézet stílusban. Errôl tanúskodik az oldal- Miklós Kodály-portréja. A másik,
épülete hajó lábazata és a torony mellett álló hogy ebben a környezetben, az év-
százados falak között, a hársfás belsô
udvarban, vagy a hajdani refektóri-
umban különösen hangulatos nyilvá-
nos hangversenyeket rendeznek.
Nyitva: H–V: 10–18 óráig
Kéttemplom köz 1–3. Tel.: 76/481-518.
A város zeneszeretetét bizonyítja,
hogy régi századokban Kecskeméten
sok-sok házban szólalt meg a citera.
Messze szállt a híre az itteni köcsög-
bôgôsöknek, dudásoknak, tamburicá-
soknak és a szalmahegedû mesterei-
nek. Jókai Mór a Hétköznapok címû
regényében mutatta be a hírös város
jogakadémiájának kántáló diákjait, és
az iskola zenekarát. A kecskeméti da-
lárda 1860-ban alakult. Kecskeméten

26
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

1913-ban hangversenyt rendeztek a Felvidékrôl meszet, Orgovány kör- A lobogó köpenyû,

csalódásai miatt a koncertezéstôl más- nyékérôl 40 szekér homoki mészkö- erôt sugárzó, jobbját
fél évre elzárkózó Bartók Bélának. Az vet, a Tiszán a deszkát úsztatták le, a lelkesítôen felemelô
akkor itt tanító Kacsóh Pongrác és téglát pedig helyben égették. Debre- államférfit, és alatta
M. Bodon Pál népzenekutató, zene- cenbôl hozott iparosok kezdték meg a harang alakú
szerzô szervezte a hangversenyt, a kecskeméti templom építését, és talapzaton ülô,
amelyen az Allegro Barbarót elôször Pestrôl már kiûzték a törököt, amikor kaszát tartó
bemutató zeneszerzôt óriási ünnep- 1684. december elsején elhelyezték népfelkelôt Telcs
lésben részesítette a közönség. falán a fatáblát, amelyen megörökí- (Telsch) Ede bajai
A népzenében a Kecskeméthez tar- tették a kivitelezôk nevét: András, születésû szobrász
tozó matkói, kisfái citerások, dudá- László, Máté. Azóta többször átépítet- mintázta 1906-ban.
sok, köcsögösök, nótafák ôrzik a szá- ték a templomot, az 1984-es renová- A francia
zadok lelkét kifejezô ôsi motívumo- láskor elô is bújtak az egykori „szép forradalom
kat. A messze múltban mélyednek a színes virágok”, amelyeket az egyik jelszavait feltüntetô
gyökerek. Mátray Gábor gyûjtemé- oszlopfôn eredeti állapotukban meg- posztamenset
nyébe is bekerült Kecskeméten gyûj- hagytak. Tôry Emil
tött népdal: „Az Alföldön halász le- A templomból kilépve pár lépés mûépítész tervezte.
gény vagyok én.” „Szomjas-Schiffert után ismét a Kossuth téren állunk, A szájhagyomány
György 3500, köztük sok régi stílusú ahol az 1848/49-es forradalom és sza- szerint
népdalt gyûjtött a Duna–Tisza közén. badságharc jeles személyiségének, a mellékalakot
Kodály Zoltánné Sándor Emma Kecs- Kossuth Lajosnak a 320 cm magas, Kacsóh Pongrácról
kemét környékén jegyzett fel népda- 12 mázsás bronzszobra áll. mintázta Telcs Ede.
lokat. Vadkörtefa fehéret virágzik cím-
mel, Kecskeméten rendezték meg
1967 augusztusában az elsô országos
népzenei találkozót, amelyet azóta
számos újabb követett.
A Kéttemplom közben sétálva már-
ványtábla tudatja, hogy itt volt a haj-
dani híres, Elsô Kecskeméti Hírlap-
kiadó és Nyomda Rt., amelyben
Tóth László a népi írók, a modern ma-
gyar irodalom sok-sok értékes alkotá-
sát jelentette meg.
A Kéttemplom közbôl kiérve elôt-
tünk áll az a református templom,
amely a török hódoltság alatti legna-
gyobb „diplomáciai” siker eredmé-
nyeképpen épülhetett fel. A szultán
és a magyarországi török hatalmassá-
gok hallani sem akartak templomépí-
tésrôl, félve attól, hogy esetleg palán-
kot, vagy várat emelnek helyette. Mi-
után lepénzelték a „dolgokat forgató
urakat”, a szultán tanácsadó testületét,
a dívánt 669 arannyal, az ország kü-
lönbözô részeibôl hozták az anyagot:

27
 KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

A Városháza

Mintha tündérpalotát
látnánk, olyan
az elôttünk álló
Városháza.
A szárnyaló
fantáziának,
a felhasznált
anyagnak a remeke
Lechner Ödön
és Pártos Gyula
alkotása.
„Tündérpalotának
bizonyára hinnéd,
Melyet a futó szél
tovalehel innét,
Mintha csak a földbôl
kelne egy-egy ága,
Tornyosan áll s cifrán:
a puszta virága”
(Arany János)
A Városháza épületén keleti stílus- második emeleti ablakok között: Hu-
jegyek vegyülnek a tetôtér kiképzésé- ba, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Cor-
nek franciás megoldásaival, valamint vin Mátyás, Hunyadi János, Szent Ist-
az angliai építészet motívumaival. A ván, I. Ferenc József dombormûve.
palota fô homlokzata kétemeletes, a A város nagyhírû szülöttjére, Kodály
Mielôtt belépünk két oldalszárny és a hátsó front egy- Zoltánra harangjáték is emlékeztet a
az épületbe, vessünk emeletes. Bejárati homlokzatán a ma- városháza bejáratánál. Az általában
egy pillantást gas, háromszögletû oromfal, balda- 12.05-kor, 18.05-kor és nyaranta este
a fôbejárattól balra, chinos erkély, négy oszlopos kocsifel- 20.05-kor kezdôdô programban a 3
az 1934-ben hajtó van. A torony hajdani várkas- oktáv hangterjedelmû elektronikus
felavatott, télyok hangulatát idézi. Falburkolásra szerkezet 10 dallamából hallhatunk,
Katona József nagy számban használtak fel a hazai köztük a Háry-szvit hangjátékát, de
halálát idézô földbôl égetett, a magyar népmûvé- egy mûsorból sem hiányozhat a Kecs-
kômonumentumra. szet stilizált formáival ékesített kerá- kemét is kiállítja nyalka verbunkját…
A Bánk bán miadíszeket. A népi képzelet a karcsú kezdetû dal. Nappal minden egész
szerzôjének csipkeszegést hernyónak, a kunkoro- órakor hallható a 37 harangra kompo-
1830. április 16-án, dó, tömörebb formákat kakastaréj- nált szignál. A muzsika mindig ugyan-
a késôi ebédrôl nak, a gyöngyszerû csomókat tojás az, de másként hat hársfaillatú tavaszi
hivatalába alakjuk miatt kígyótojásnak nevezte estén, nyári verôfényben, vagy gyü-
visszatérve itt, el. A Városházáról történelmi szemé- mölcsérlelô ôszelôn. A palota is válto-
a városháza lyek néznek le a járókelôkre: az épü- gatja színeit attól függôen, hogy a fé-
kapujában „hasadt let homloksíkja elé kiugró rész ormán nyek miként érik a tetôzet és az orna-
meg a szíve”. Árpád látható, a tetôpárkány alatt, a mentika Zsolnay-majolikáit.

28
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

Az 1896-ban átadott Városháza kapcsolatban, hanem Bács-Kiskun Az Öregtemplom

épületébe belépve, azonnal felfigyel- megyére vonatkozóan is segítséget órájának
hetünk az építésben közremûködô al- kaphatnak programjaik összeállításá- a percmutatója
kotók, a társmûvészetek képviselôi- hoz. (Kossuth tér 1. Tel.: 76/481-065) 2 m 42 cm,
nek munkáira. Árkay Sándor tervezte A Kossuth teret szinte lezárja az szabadon lengô
egyebek között a fôbejárati vaska- Öregtemplom, amely 1993 óta a Ka- ingája félpercenként
put. Az elôcsarnokból a 174 helyisé- locsa–kecskeméti Fôegyházmegye engedi tovább
get magába foglaló épület elsô emele- társszékesegyháza. A nótában is meg- a mutatót, vagyis
ti dísztermébe kétszárnyú lépcsôsor énekelt öregtemplom fiatalabb a köze- óránként 120-at
vezet. A pompás közgyûlési teremben li Szent Miklós-templomnál. Az öreg ugrik. Több kilónyi
tökéletesek az arányok, a tér egysé- jelzô az alföldi szóhasználatban na- súlyok mozgatják
ges. A díszítô jellegû karcsú oszlopok gyot, hatalmasat jelent. Valóban hatal- a járó-
és ívek nagy felületeket kereteznek. A mas az 1791-ben, felszentelt templom: és ütôszerkezetet.
terem díszítô festését Götz Adolf, keresztje 76 méter magasan csillog, ez A kézi erôvel,
üvegfestészeti munkáit Kratzmann az Alföld legmagasabb épülete. Ha- mintegy 50 cm-es
Ede, berendezését Rajner Károly vé- rangja 1819-ben készült, súlya 45 kulccsal naponta
gezte. A 12 mázsás, 5 méter magas, 62 tonna, hangja régen egészen Bugacig felhúzott szerkezet
égôs díszcsillárt Várdai Szilárd ter- elhallatszott. A Duna–Tisza köze legis- ma is pontos,
vezte. Mûvészi kivitelezésû a bútorzat mertebb copf stílusú épületét több megbízható.
is, a székek bôrborításában magyaros nemzedék céltudatos tevékenysége
motívumokat láthatunk. A terem hozta létre. Felfelé vonzza a tekintetet Az Öregtemplom
faliképeit – a Pusztaszeri vérszer- a 2-2 jón oszlop, a háromszögletû belsô tere
zôdést és Ferenc József megkoro-
názását – Székely Bertalan festette.
Több történelmi személyiség, Szent
István, Szent László, Könyves Kál-
mán, Nagy Lajos, Hunyadi János,
Hunyadi Mátyás, Zrínyi Miklós, Beth-
len Gábor, II. Rákóczi Ferenc, Szé-
chenyi István, Kossuth Lajos és Deák
Ferenc arcképe is látható a falakon.
(A Díszterem délelôtti, csoportok ré-
szére történô bemutatása megrendel-
hetô a 76/483-683/2153-as telefonszá-
mon a Városháza gondnokságán, il-
letve a Tourinformnál.) Az épületben
jelenleg Kecskemét Megyei Jogú
Város Önkormányzatának irodái
foglalják el a legtöbb helyet. A föld-
szinten a fôbejárattól jobbra van a
Bács-Kiskun Megyei Önkormány-
zat Levéltárának egy része, amely-
ben értékes kéziratokat, több évszá-
zados dokumentumokat ôriznek. Az
épületben mûködik – bejárata az
öregtemplom felôl – a Tourinform
iroda, ahol nemcsak Kecskeméttel

29

A templom fôbejárati
falán három
nagyméretû, míves
emléktáblával tiszteleg
az utókor a hôsi
halottak elôtt.
A bal oldali a császári
és királyi 7. Vilmos
Huszárezred egykori,
az elsô világ-
háborúban elesett
tagjaira emlékezik.
A bejárati ajtótól
jobbra látható
az 1848/49. évi
magyar szabadság-
harc dicsôséges
csatáiban elesett
kecskemétiekre
emlékezô, 1892-ben
elhelyezett, fényes
ünnepséggel felavatott
tábla. A második
világháborús emlék-
táblát Reiger Tibor és
Benke Ferenc tardosi
vörös márványból
készítette,
és 1998. május 31-én
avatták fel.
A feltüntetett hazai és
külföldi
nagyvárosok és
Kecskemét távolságát is
tudató iránydomb
kiválóan bevált
turisztikai
látványosságnak és
gyermekcsúszdának
egyaránt
30
oromzattal kiemelt fôbejárat. A vörös
márvány kapuzat feletti dombormû azt
a jelenetet örökíti meg, amikor Krisz-
tus átadja Szent Péternek az egyház
kulcsait. Középütt a timpanonban Pat-
rona Hungariae-dombormû van. A
kapuzatból tör az ég felé a 35 méter
magasságban erkéllyel övezett hom-
lokzati torony. Az erkélyre szép idô-
ben érdemes felsétálni a toronyban a
lépcsôkön, feledhetetlen panorámá-
ban gyönyörködhetünk a nap bárme-
lyik szakaszában, ha onnan lepillan-
tunk Kecskemét városára. Kecses, lá-
bas korinthoszi pillérek közt, nagymé-
retû, íves ablakok fölött, az ország leg-
nagyobb számlapú toronyórái mutat-
ják az idô múlását.
Az órát 1889-ben készítette a mün-
cheni Johann Manhardt királyi udvari
toronyóragyár.
A bejárati párkányzat két szélén a
négy evangélista látható közös és
egyedi jelképeikkel: Máté angyal,
Márk oroszlán, Lukács ökör, János
sas társaságában. A homlokzati fül-
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE
kékben Szent István és Szent László
szobrát helyezték el. Ahogy belépünk,
elénk tárul a 62 m hosszú és 25 m szé-
les, háromboltszakaszos hajó, ahol
jobbról és balról oldalkápolnák sora-
koznak. Közülük kétszáz éves a jobb
oldalon a szentélyhez legközelebbi
Szent Péter és Szent Pál oltárképe.
A bal oldalon szinte ma is eredeti for-
májában látható Szent István király
szintén 200 esztendôs oltára. Idegen-
forgalmi látványosságnak számít a
Barackos Madonna. A Barackos
(Kecskeméti) Madonna oltára, a város
környékén termesztett nevezetes gyü-
mölcs dicsôítésére készült. A fôalak
mögött a távolban Kecskemét körvo-
nalai fedezhetôk fel. A XX. század ele-
jén, a templom felújításakor hosszú
ideig Kecskeméten dolgozott Rosko-
vics Ignác, aki több jelentôs faliképet
festett a templomban. Legjobb mun-
kája a templom hajójában, a kupolán
elhelyezett, 14 méter átmérôjû fali-
kép, amelyen magyar szentek hódol-
nak Szûz Máriának, hazánk védô-
szentjének. Kecskeméti pásztorok és
földmûvesek körében ábrázolta Ros-
kovics a fôhajó középboltozatán
Kecskemét védôszentjét, az áldást
osztó Szent Miklós püspököt.
A templom mögött 2001-ben avatták
fel Szent István bronzszobrát.
A címerdombot a templomtól pár
lépésre, a gyalogos övezet tengelyé-
ben, az Aranyhomok Szálloda és a
színház metszésvonalában emelték.
Bronzcímereit Pálfy Gusztáv készítette.
A Nagytemplom és az Aranyhomok
Szálloda között, a fáktól kissé eltakar-
va artisztikusan, merész alátámasztás-
sal magaslik Kalló Viktor „600 éves”
emlékmûve, amely a Kecskemétet
fenntartó, gyarapító, jó hírét megala-
pozó, a homokot termékennyé vará-
zsoló ember gyôzelmes erejét sûrítet-
te egyetlen szimbólumba, a nôalakba.
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

A fôteret lezáró épületsorból kiemel-

kedik a Luther-palotaként (Szabad-
ság tér 3.) ismert mûemlék jellegû, két-
emeletes, háromszintes, magas tetôze-
tû épület, amely eredetileg evangéli-
kus püspöki rezidenciának épült 1912-
ben. A faragott erkélyek, a míves tor-
nácok is tükrözik a tervezô Mende Va-
lér igényességét, városszépítô törekvé-
seit. A másik épületet (Szabadság tér
1.) 1874-ben Lestár Péter, a Takarék-
pénztár Egyesület elnöke építtette Pár-
tos Gyula tervei alapján. Íves, oszlop-
soros kirakatait idôközben átalakítot-
ták, 1950-tôl a Magyar Nemzeti Bank
Kecskeméti Területi Igazgatóságá-
nak a székháza. Mellette eredetileg a
Kecskeméti Kereskedelmi és Ipar-
hitel Intézet és Népbanké volt, a
kecskeméti születésû Korb Flóris és
Gierlg Kálmán által tervezett és 1912-
ben elkészült lakóház. Ennek az építé-
sénél alkalmaztak elôször vasbetont.
Halála elôtt néhány hónapig itt lakott
Kada Elek egykori polgármester is, az-
tán 1950-tôl 74-ig pártszékház volt, ma
sajtóházként ismerik. Itt található a Pe-
tôfi Népe címû napilap kiadóhivatala
és szerkesztôsége, a Kecskeméti La-
pok Kft. kiadóhivatala és szerkesztôsé- pénzhiány miatt kissé leegyszerûsítve Az evangélikus
ge, valamint a Magyar Távirati Iroda valósították meg. Építésekor felhasz- templom neobarokk
megyei kirendeltsége. nálták a Magtár utcában leégett kato- orgonájának,
A kecskemétiek szeretett fôterét nai raktár köveit. Romantikus oltárát kiváló akusztikájának
2001 nyarán felújították. A helybéliek Gaál József építette, oltárképén köszönhetôen számos
és az idelátogató vendégek 2001 au- Krisztus az Olajfák-hegyén látható. hangverseny színhelye
gusztusától egy szebb, esztétikusabb, a Az Arany János, majd a Hornyik Já-
mai kor igényeihez jobban igazodó te- nos úton balra végigsétálva a Széche-
ret láthatnak, középpontjában a Hírös- nyi térre érkezünk és megpillanthatjuk
kúttal. Különbözô típusú térkövezési a városi, a helyi közlekedést szolgáló
mintákat, új díszburkolatot és világító- Kunság Volán autóbusz-pályaudva-
testeket, a Városháza elôtt felújított ke- rát. Az Aranyhomok Szálloda keleti
rítést, díszparkokat helyeztek el. falán pedig szemünkbe ötlik Makrisz
Fôtéri sétánk után érdemes betérni Agamemnon nagyméretû ólomplaszti-
az Arany János utcába, ahol elénk tá- kája, amely a termô tájat, a föld, a nö-
rul az 1863. november elsején megál- vény, az ember eltéphetetlen összetar-
dott evangélikus templom. A histó- tozását jelképezi. A szálloda építése a
riai érdeklôdésû Ybl Miklós tervét maga korában nagy vihart kavart,

31

A könyvtártól sokan nem tartották ide illônek. A je-
érdemes elsétálni lenleg 111 szobás épületben számos
az egészségügyi képzômûvészeti alkotás látható. Az
székház Koháry utcai elôcsarnokban Csernus Tibor egyik
oldalán elhelyezett legkedvesebb munkája jeleníti meg az
márványtáblához, „aranyhomokot”. A szálló éttermé-
amely tudatja, ben – a már korábban méltatott –
hogy az Elsô Magyar Bozsó János festményeibôl kisebb
Játékszín Társaság állandó kiállítást állítottak össze.
1796-ban itt lépett A szomszédos szecessziós Ifjúsági
elôször Kecskeméten Otthon felújított termeit két bejáraton
pódiumra. át lehet megközelíteni. Az 1906-ban
Ezen a helyen állt felavatott, akkoriban az ipartestüle-
az 1773–76-ban tekbe tömörült kecskeméti mesterek
épített Arany sas székházát Komor Marcell és Jakab
vendégfogadó, Dezsô tervezte.
köznépi nevén A klasszicizáló építészet helyi emlé-
a Cserepes, amelynek ke az Ifjúsági Otthonnal átellenben lé-
az udvari fészerében vô ortodox templom, amelynek ter-
kialakított alkalmi vezôje Fischer Boldizsár, kivitelezôje
színpadán szerepeltek fia, Fischer Ágoston volt, építése 1829-
elôször Kecskeméten ben fejezôdött be. Ikonosztáza Pádics
hivatásos magyar Péter miskolci mester tehetségét di-
színjátszók. cséri. Homlokzati órapárkányos tor-
Közülük hárman, nya, triglifes fôpárkánya (három füg-
az igazgató gôleges vájattal tagolt, téglalappal dí-
Kelemen László és két szített), a városkép hangulatos motí-
teátrista Szomor Máté vuma. Amikor a 20 bibliai jelenetet
(késôbb városi ábrázoló képfalát restaurálták, a hajó
fôfiskális), és a szentély közötti ikonosztázon 5
valamint kettôs ikont találtak. A fára festett ké-
Nemes András peket azonos méretû és témájú vá-
kecskeméti születésû szonra festett képek takarták. Feltehe-
volt. Egyébként tôen a többszöri restauráláskor vá-
a Cserepesben vett ki lasztották a mentésnek ezt a módját. A
szobát kecskeméti látogatók az ikonokat, a ritkaság-
tanulmányainak számba menô könyveket, kelyheket
megkezdésekor és egyéb kegytárgyakat eredeti szép-
Jókai Mór. ségükben láthatják. A „talált” ikonokat
Itt szállt meg felesége a templombelsô terében helyezték el.
kíséretében Bejelentkezés és információ: Görög
Ferenc József Kulturális Központ. Szabadság tér 7.
1857-ben. Tel.: 76/486-050
A Széchenyi tér és a Simonyi utca
találkozásánál érdemes egy pillantást
vetni a romantikus hangulatú volt fô-
ispáni lakra. A házon elhelyezett
32
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE
emléktábla azt is tudatja, hogy más-
fél évtizedig itt lakott Reile Géza,
Kecskemét népszerû tanácselnöke,
aki az 1960-as években a megyeszék-
hely kommunális elmaradottságának
felszámolására törekedett.
Ha elindulunk a Gáspár András
körúton északkeleti irányba, hamaro-
san megpillanthatjuk a Piaristák te-
rét, amelyet minden oldalról középü-
letek öveznek. Közülük feltétlenül
említésre méltó a kecskemétiek új
büszkesége, az 1996-ban átadott Ka-
tona József Könyvtár, a maga közel
8000 négyzetméteres, 3 szintes épüle-
tével. A zöldtetôs, „kecskeméti han-
gulatú” épületért Pro Architektúra-dí-
jat kapott Mátrai Péter, Major György,
Batta Imre. A muzeális értékeket is
ôrzô könyvtár közel félmilliós gyûjte-
ménnyel – 400 ezer kötet, 22 ezer
hanglemez, több ezer CD és elektro-
nikus dokumentum –, és sokféle szol-
gáltatással várja az olvasókat. A napi
1000 látogatót is befogadó intéz-
ményben szívesen látják a turistákat,
az idelátogató csoportokat, akik meg-
csodálhatják az 1897-ben alapított,
ma már modellértékû könyvtárat.
Napjainkban itt mûködik a Bács-Kis-
kun Megyei Európai Információs
Pont is, ami azt jelenti, hogy az Euró-
pai Unióval, valamint hazánk EU-
csatlakozásával kapcsolatos informá-
ciókat szolgáltatnak a következô tele-
fonszámon is: 76/500-560. Értékes
képzô- és iparmûvészeti alkotásokat
is láthatunk a könyvtárban.
Az elôteret Hanga István és fia remekmívû,
2×2 méteres órája, Benes József Futótûz cí-
mû festménye, és Töröcsik Jolán intarziája
díszíti. Jona Gudvardardottir csobogója és
ifj. Hanga Zsolt, Hanga István és Palatinusz
Zsolt Óriáskönyve a Könyvtári Kávézót te-
szi hangulatosabbá. A Gyermekvilágban
Probstner János „Alexandriai kapu”-ja,
Malovetz Ildikó Horizont címû újszerû szá-
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

mítógépes grafikája az Infotékában kapott ábrázoló „háromemeletes” fôoltár. A Tervezik,

helyet. Medgyessy Ferenc Kövér gondol- templom bejáratánál a piarista ház hogy a város
kodója, és A. Varga Imre Cirkusz címû fest- történetét megörökítô emléktáblát lakosságát
ménye a Magazinolvasóban látható. Az Hütl Dezsô mûegyetemi tanár tervez- megrémítô
országban elsô Bibó-szobor, Eskulits Ta- te, és Körmendi Jenô szobrászmûvész 1911. július 8-i,
más alkotása és Petri Ildikó grafikája az I. készítette 1931-ben. mintegy 8,5 millió
emeletre, Susan és Steven Keményfy ke- Négy ütemben készült a mai Piaris- koronára becsült
rámiája a Zenei gyûjteménybe került. ta Rendház és Diákotthon (Jókai u. kárt okozó
Nyitva: K–SZ 10–19 óráig. 1.). Az alapkôletételt követô ötödik földrengés után
Piaristák tere 8. Tel.: 76/500-550. évben, az 1832-es esztendôben fejez- négy évtizeden át
Fax: 76/500-570. ték be a mai kollégiumi szárny építé- a Piarista
A rövid kitérô után sétáljunk át az sét, amint azt a kapualjban elhelyezett Gimnázium
úton, és nézzük meg a reneszánszot márványtábla is tudatja. Aztán 1860- pincéjében mûködô
felváltó új stílus, a barokk frissességét, ban a középiskola 8 osztályosra bôví- szeizmográfból
összhangját, kecsességét, a részletek fi- tésekor újabb tantermeket építettek. és a hozzá tartozó
nom megmunkálását bemutató, 1729 Tornacsarnokát, amely Kecskeméten mûszerekbôl,
és 1765 között épült piarista templo- az elsô volt, 1888-ban avatták fel. A a kecskeméti
mot, amelyet minden bizonnyal May- rendház folyosóján márványtábla földrengés
erhoffer András tervezett. A templom emlékeztet Sík Sándorra, az iskola volt emlékeibôl állandó
kétemeletes, órapárkányos, lapos gú- diákjára, a költô-akadémikusra, a rend- kiállítást szerveznek.
latetôs tornyát Peitmüller József pesti tartomány egykori fônökére. A piarista
mester építette. A jó ritmusú homlok- épület északi szárnyán felavatott em-
zatát díszítô lendületes szobrokat, a léktábla szerint itt tanult 1804 és 1807
két szélen Szent Lászlót és Szent Ist- között Katona József, 1813-tól 1815-ig
vánt, felülrôl középen a Szent Szüzet, Táncsics Mihály, Hornyik Jánost 1823-
alul, balról jobbra Szent Erzsébetet, ban íratták be, az utolsó kétosztálynyi
Kalazanci Szent Józsefet és Szent Ist- tudományt itt sajátította el Klapka
vánt Conti Lipót Antal készítette. Az György, aki 1834-ben búcsúzott el a
erkélykapun a piaristák és a Koháryak gimnáziumtól. A hitre, a tudásra, a la-
oroszlános címere látható. A négy kóhely szeretetére nevelô iskola
boltszakaszos templom szó- volt diákjaiból eddig hatot vá-
székét Privigyérôl szállítot- lasztottak Kecskemét pol-
ták ide. gármesterévé. A sza-
A Felvidékrôl ér- badságharc cen-
kezett a Szent- tenáriumán
háromsá- avatták
got fel Idegenforgalmi
látványosság
a toronyórák
mesterének,
a régi órák gyûjtôjének,
Hanga István
világórája.
Egy szempillantás
alatt látható, hogy
mennyi az idô a távoli
metropoliszokban.

33

A színházat elôször Erdôsi Imre emléktábláját a rendház
Juhász Gyula kerítésén. A branyiszkói csata hôse
hasonlította 1861-tôl 1878-ig a kecskeméti rendház
ékszerdobozhoz, fônöke volt. Ô vezette elôször magya-
de szépségére számos rul a kegyesrendiek Historia Domusát.
hazai és külföldi A Piarista Gimnáziumot és Álta-
filmrendezô is lános Iskolát (Piaristák tere) Hütl
felfigyelt. Dezsô tervei szerint a hajdani fôreális-
Legalább 20 magyar kola helyén építették fel, erôteljes fô-
és koprodukciós filmet homlokzattal, kör alakú klasszicizáló
forgattak a varázslatos huszártoronnyal. A homlokzati front
hangulatú épületben párkányának két oldalán Bory Jenô
allegorikus szobrai láthatók, az
egyik kompozícióban az ifjaktól kö-
rülvett Kalazanci Szent József keresz-
tet mutat fel, a másikban könyvvel a
kezében áll.
A bejárati csarnokban a márvány-
táblát Borbereki Kováts Zoltán ter-
vezte, ezzel tisztelegve az elsô világ-
háborúban és a Tanácsköztársaság
alatt életüket vesztett egykori piarista
diákok emléke elôtt. A tanári szoba
mellett elhelyezett monumentum a
34
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE
második világháborúban hôsi halált
halt kecskeméti piarista diákoknak ál-
lít emléket.
A piaristákat Kecskeméten letelepí-
tô Koháry István hadvezér, országbí-
ró, költô, a város egykori földesura
tiszteletére, 2001-ben az épület elôtt
szobrot állítottak, amelyeket Markolt
György készített.
VISSZA A SZÍNHÁZHOZ
A Piaristák terérôl egy hosszabb sé-
tával a Koháry István, majd a Csányi
János körutakon haladva megérke-
zünk a Katona József térre, ahol több
látnivaló is van.
A barokkos motívumoknak kö-
szönhetôen „ékszerdoboznak” is ne-
vezhetô a Katona József Színház,
amelyet a praktikum és a mûvészet
két híres építésze, Fellner Ferdinánd
és Helmer Árpád tervezett. Homlok-
zati szobrait Hausbeitner Henrik bé-
csi mester készítette. Az emeleti ab-
lakfülkében, a fôbejárattól jobbra Kis-
faludy Károly, balra Katona József
portréja látható. A 16 hónap alatt fel-
épített, az állóhelyekkel együtt 900
nézôt befogadó színházat 1896. októ-
ber 16-án többek között Jászai Mari
vendégszereplésével nyitották meg.
Katona József nevét 1916. november
11-én vette fel Thália kecskeméti
temploma. Az egymást sûrûn váltó
igazgatóknak sikerült olyan kiváló
színészeket szerzôdtetniük, mint:
Somlay Artúr, Páger Antal, Ladányi
Ferenc, Pethes Ferenc. A szervezôtit-
kárból igazgatóvá elôlépett Radó Vil-
mos – 2001 tavaszán távozott az élôk
sorából – kiváló fôrendezôket válasz-
tott, és jó szemmel fedezett fel pálya-
kezdô tehetségeket is.
Katona József Bánk bán címû drá-
máját Kecskeméten elôször 1847. ok-
tóber 14-én Góts Ede társulata mutatta
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

be. Legnagyobb nemzeti drámánkat „Az Istenek mérges

azóta közel kétszáz alkalommal ját- ostora, a Dögletes
szották a hírös városban, elsôsorban a Betegség”, így
szerzôjérôl elnevezett színházépület- búcsúztatta Blahó
ben. De például harmincegyszer ke- Vince a pusztító
rült színre az emléktáblával megjelölt pestis áldozatait
túloldali Katona József tér 3. számú Kecskeméten.
épületben, ahol a város második – Ne- Az elhalt polgárok
mes Kovács László által épített – szín- közül sokan
háza mûködött 1868 és ’96 között. A a javaikat
magtárként is használt épületben az egyházra
Prielle Kornéliától Újházi Edéig, a hagyták, ebbôl
XIX. századi magyar színészet számos a pénzbôl építették
nagysága fellépett. Kodály anyai meg 1742-ben
nagyszülei bérelték a szomszédos, a Szentháromság-
egykori Nádor vendéglôt. A közel- szobrot, amelyet
ség és az ismertség révén a kulturált vélhetôen Conti
fogadós érdeklôdô, jó hangú lánya Leopoldo Antonio
több alkalommal tapsolhatott a szom- borókacserje és rózsafa virít. A kultú- kôfaragó mester
szédjukban vendégszereplô Blaha ra terének is nevezhetô ez a hely, ide készített.
Lujzának, akinek a dalait is szívesen néznek a Kodály Intézet (Katona
énekelte. József tér 4.) árkádos déli szárnyának
Nagyjából a Katona József tér 14. sziromablakai, itt avatta fel a világon Nemzeti drámánk,
számú irodaháza helyén állt a Posta- elsô ének-zenei iskolaotthonát 1964- a Bánk bán
síp vendégfogadó, a postajáratok ben Kodály Zoltán, aki többször segí- szerzôjének, Katona
váltóhelye, ahol 1843. január 14-én tette személyes jelenlétével, tanácsai- Józsefnek a szobrát
vándorszínész korában Petôfi Sándor val az új típusú oktató-nevelô intéz- a város legdúsabb
is megszállt. ményt. növényzetû
A színház mellett álló, 1943 októbe- A Magyar Fotográfiai Múzeumban, parkjában, trapéz
rében felavatott Mollináry-emlék- a volt Kiszsinagógából kialakított alakú, szentélyfalak
mûvet Kisfaludi Strobl Zsigmond ké- maradványait sejtetô
szítette. A rajta lévô elsô évszám – emelvényre helyezte
1867 – az ezred tulajdonosára, Monte Vigh Tamás.
Passteloy Mollináry Antal lovag altá- A bronzszobor
bornagyra, az 1918-as dátum pedig az körvonalai jól
elsô világháború hôsi halottaira emlé- érvényesülnek
keztet. a fehér mészkô
Szemlélôdésre érdemes a szobrot talapzaton,
övezô liget. Kiskörúti oldalán nyírfák, a színház világos
a színház felé japánakácok, vadgesz- oldalfala elôtt.
tenyék és hársfák, délkeleti szögleté- Az emlékmûvet
ben szivarfák határolják. A kis ivókút Kodály Zoltán
mögött terebélyes juharfa magaso- 80. születésnapján,
dik. Kínából származó páfrányfenyô, 1962. december
szintén távol-keleti az emlékmû köze- 16-án avatták fel,
lében a bangita. A ligetben tiszafa, Illyés Gyula
lucfenyô, ostorfa, jegenye, csörgôfa, jelenlétében.

35
 KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

Az Erdei Ferenc épületben (Katona József tér 12.) 220 re, akkor tárul fel elôttünk a tágas tér
Mûvelôdési ezer eredeti képet, 70 ezer negatívot öblébe kanyargó 11 legjellegzetesebb
Központot ôriznek. kecskeméti utca. Mûemlék jellegû
1975. február 1-jén A kiállítások bemutatják a fotómûvészet templomáért érdemes a térre elsé-
avatták fel. hazai és külföldi nagyjait, tájékoztatnak az tálni. Az 1825–26-ban Rábel Károly
Meseszép, mitológiai új irányzatokról. Könyvtára, adattára, mester, Fischer Mihály pallér és No-
motívumokban fényképgyûjteménye nyitva áll az érdek- vák Gergely ácsmester által kivitele-
gazdag, a fém rejtett lôdôk, a kutatók elôtt. Az ország egyetlen zett Szent Erzsébet-templomot a tér
színeit felvonultató, fotós szakmai könyvesboltja és antikváriu- névadójának özvegye, Czollner Mi-
kifinomult ma is itt mûködik. hályné Béni Erzsébet építtette. A há-
technikájú tükör- Tel.: 76/483-221. zaspár mindkét tagját a templom krip-
zománc kompozíciók Nyitva: Sze–V 10–17 óráig tájába temették el. Az összhatásában
adnak sajátos Az Erkel Ferenc utcán elindulva, a klasszicizáló templom tornya copf stí-
hangulatot, a tágas Katona József utcán folytatjuk utun- lusú. Az 1917-ben itt letelepedett an-
földszinti elôtérbôl kat, és annak a Bánk bán utcai met- golkisasszonyok apácarend évtizede-
az emeletre vezetô széspontjánál, egy hajdani szárazma- kig zárdatemplomként használta. A
két lépcsôfeljárónak. lom helyén kialakult terecskénél, az templom elôtt 1856 nyarán állították
A jobb oldalit, a Hold 5. sz. ház sarokrészénél avattak Kecs- fel a szerény méretû Nepomuki
járását felidézôt keméten elôször irodalmi emléktáb- Szent János-szobrot.
Petrilla István, lát – Katona József tiszteletére 1883. A Czollner teret a László Károly ut-
a bal oldalit, a Nap április 16-án. A ház, ahol 1791. no- cán elhagyva nagyon sok szép ková-
áldásait ábrázolót vember 11-én Katona József született, csoltvas ablak- és kapudíszt, míves ki-
Kátay Mihály Katona Tamás takácsmesteré, a drá- lincset, mértanilag megszerkesztett in-
készítette, az emeleti maíró nagyapjáé volt. Ablakait fia cse- dákat, bimbókat és csodálatos orchi-
kiállítóterem réltette nagyobbra, néhány év múlva deákat találunk itt, az épületek vakola-
nagyméretû pedig maga Katona József alakított ta több helyen szôlôfürtös címert, mi-
Székely-kapuja is rajta. A Bánk bán szerzôjét e házból, tologikus szörnyalakot, angyalfejet,
az ô remeke. kölcsönpénzen temették el. Az elpor- gazdag díszítésû címerpajzsot ábrázol.
Van benne ladt vályogfalak egy részét 1969–70- Visszatérve a város központjába, a
600 ülôhelyes, ben, majd egy évtized múlva újrafa- Kossuth térrôl a Öregtemplom és a Vá-
színházi lazták. Az 1970. november 15-én rosháza közötti fás szoroson sétáljunk
elôadásokra is megnyitott, 1997 óta városi tulajdonú tovább a Deák Ferenc térre, amely
alkalmas nagyterem, és fenntartású emlékházban az író úgy alakult ki, hogy a hajdani, kanyar-
amelyet kiállítótermek kecskeméti diákéveirôl, pályakezdé- gós, a népnyelvben csak Don-kanyar-
és klubszobák sérôl tájékozódhatnak az érdeklôdôk. ként emlegetett utcák lebontása után
egészítenek ki. A falon függ Katona József hitelesnek Kecskemét „szocialista” központjának
Saját csoportjaik, mondható portréja, kiállították a mészár- szánták a kialakult teret. A Deák Fe-
szakköreik közül szék átalakításához készített vázlatát és renc tér 5. szám alatt áll az Erdei Fe-
a legismertebb színháztervét is, itt tartják a Bánk bán szín- renc Mûvelôdési Központ. A név-
a Kecskemét házi pályafutásának dokumentumait, meg- adó bronz dombormûvét Somogyi Ár-
Táncegyüttes. ismerkedhetünk Bánk bán, Tiborc, Melin- pád készítette. Az immár klasszikus-
Szoros szálakkal da, Gertrudis leghíresebb alakítóival. nak számító Futóhomok szerzôje, Er-
kötôdik Tel.: 76/328-420. Nyitva: K–SZ 10–17 óráig dei Ferenc, „második szülôföldjének”
az intézményhez A mai Czollner tér környékén ki- tekintette a Kiskunságot.
a hazai élvonalhoz alakult Külsô- vagy Újvárost 1811- (Tel.: 76/484-594)
tartozó ben említették elôször. Ha a Katona A rendszerváltás elôtt, 1972-ben ké-
Pedagógus Kórus. József Emlékház felôl érkezünk a tér- szült, az akkori hatalom szerint a

36
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

Öregtemplom városképi és ideológiai

fölényét 14 emeletnyi magasságával
ellenpontozó megyei tanács és me-
gyei pártbizottság belsô folyosóval
összekötött épülete. Napjainkban a
megyei önkormányzat székhelye,
amelynek tanácskozótermét Töröcsik
Jolán nagyméretû faintarziája díszíti,
a volt pártbizottság épületének elôte-
rében látható nagyméretû mozaik Ká-
dár György munkája. Az épületben
van a Vállalkozásfejlesztési Alapít-
vány, valamint a Forrás Kiadó és Szer-
kesztôség. A Forrás címû folyóirat,
mint a Kiskunság idôszaki kiadvány
jogutódja, 1969-ben jelent meg elô-
ször. (Deák F. tér 3. Tel.: 76/487-387).
A megyeházától rövid sétával érjük
el a Gáspár A. utcát, ahol valóságos
„múzeumváros” fogad bennünket. El-
sônek térjünk be a Magyar Naiv Mû-
vészek Múzeumába (Gáspár A. utca
11.), amelynek gondosan ápolt park-
ját magas kôkerítés zárja körül. bek között Benedek Péter, Gyôri Elek, 2001. szeptember 28-án
Az ápolt elôkertben Tôke Imre juhász, 3 Gajdos János, Buti István, Kada István, került átadásra
méter magas gemenci tölgybôl faragott egy Süli András, Pethô János képei, Bereczky a Ciróka Bábszínház
pásztort kutyájával megjelenítô szobra, és György, Ôrsi Imre, Gyovai Pál, Polyák Fe- új épülete
Szôrös József archaikus Esôt óhajtója fo- renc és mások fafaragásai láthatók.
gadja a látogatókat. A provinciális barokk Tel.: 76/324-767. Nyitva: K–V 10–17
épület a mûemléki hasznosítás kitûnô pél- óráig
dája. A vagyonosodó kecskeméti családok
a XVIII. században téglaházakat is építet-
tek, közéjük tartozott a Bánó család is,
amelyiknek egyik tagjáról mintázta Jókai
Mór Sonkoly Gergely alakját. Az alacso-
nyabb nyugati szárny a XVIII. században, a
szép arányú, magas tetôs, barokk jellegû
fôépület a XIX. század elején épült és az al-
földi, mezôvárosi, kisnemesi lakóház jel-
legzetes, ma már ritka példája. Amikor a II.
népzenei találkozón 1969-ben Moldován
Domokos felajánlotta naiv mûvészeti gyûj-
teményét, ez a ház látszott a legalkalma-
sabbnak elhelyezésére, kiállítására. A ro-
mos épületet Kerényi József tervei szerint Koday László:
állították helyre. Az országban egyedülálló Az élet meséi
állandó és idôszaki kiállításain azóta egye- (reprodukció)

37
 KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

A Szórakaténusz tudná felsorolni, hogy mi mindenbôl meg-

Játékmúzeum jurtát formálva, gyermekzsivajtól kísérve. Több
idézô épületében százezren keresték fel eddig, sok tízezren
megvalósult vettek részt tanfolyamain a játékkészítô és
a kezdeményezô kézmûves mûhelyben.
elképzelése, amely Gáspár A. u. 11. Tel.: 76/481-469.
szerint a gyerekek Nyitva: K–V. 10–12.30, 13–17 óráig
nemcsak A két múzeum utcájában szép, tor-
megcsodálhatják nácos parasztházakat láthatunk.
a játékgyûjteményt, Néhány lépésnyire innen a Kölcsey
hanem maguk is u. 3. számú, 200 éves polgárházában
létrehozhatnak újakat az Orvos és Gyógyszerészettörté-
neti Múzeum várja a látogatókat.
A ház egyedi jellege a két „kódisállásnak”,
zömök, pilléres, mellvédes ámbitusainak
köszönhetô. Lóránd Nándor kutatásainak
eredményeként, Antall József, a rendszer-
váltás elsô, néhai miniszterelnökének
szakmai támogatásával alakult ki állandó
Azt lehet mondani, hogy már régen kiállítása, a két évszázad orvos- és gyógy-
kinôtte épületét az ország elsô játék- szerészettörténeti bemutató anyag, amely-
múzeuma, a Szórakaténusz Játék- nek egy részét dr. Réthy Aladár gyûjtötte
múzeum és Mûhely, ahol a világ össze.
számos országából gyûjtött, kapott, Tel.: 76/329-964. Nyitva: máj. 15– szept.
közel 15 ezer darabos játékgyûjte- 30-ig K–V 10–14 óráig
ményt láthatjuk. A naiv múzeum ud- Pár perces séta a Petôfi Sándor ut-
varán át közelíthetô meg. cán és máris az Árpád körút, Dózsa
Napjainkban is Kerényi József Ybl- és Kossuth-díjas épí- György út Szamos és Maros utcák kö-
használatos tész tervei szerint 1982-ben készült. Kin- zötti, a két világháború között kiépített
gyógyszerész cseket ôriznek itt, játéktörténeti ritkaságo- zöld térségen, a Boldogasszony té-
munkaeszközök kat, fából faragva, kócból, csuhéból, s ki ren vagyunk. Nagyjából a tér közepén
magas, mészkôbôl faragott jón oszlo-
pon áll a Mária-szobor. Figyelemre
méltó a szobrot hatszög alakban körül-
záró, mákgubó- és tulipánmotívumok-
kal díszített kovácsoltvas kerítés.
A Mária körút és a Dózsa György út
találkozásánál álló Katona József
Gimnázium 1912 és 14 között épült
Löllbach Kálmán tervei alapján. Az
épület a második világháború után
szovjet hadikórház volt, itt ápolták öt
hónapig Grigorij Csuhrajt, a késôbb
világhírûvé vált filmrendezôt.
A Katona József Gimnáziumnál
jobbra fordulva, egy rövid, a gépko-
csiforgalom elôl elzárt utca végén

38
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE
egyedülálló látványosság várja a láto-
gatót: a Magyar Népi Iparmûvésze-
ti Múzeum.
Az épületsor legértékesebb része a 200
éves egykori serház. Az 1980-as évek ele-
jén ajánlotta fel Kecskemétnek a Népi
Iparmûvészeti Tanács tárgyformáló népi
díszítômûvészetünk stílusváltozásait be-
mutató, tízezernél jóval több tételt tartal-
mazó gyûjteményét.
Ideális helyet találtak itt a két Kapoli, Kán-
tor Sándor, Kis Jankó Bori és a népmûvé-
szet, a népi iparmûvészet sok-sok más
mesterének alkotásai. Az egyszerre látha-
tó mintegy 1000 tárgyat a fazekasság, a fa-
ragás, a hímzés, a szövés és a kismestersé-
gek csoportosítása szerint mutatják be, de
itt látható Zana Dezsô népmûvészeti gyûj-
teménye is.
A ser- és pálinkafôzô házat 1703-ban adták
át. A kiegyezés után a serfôzést megszün-
tették és az 1834-ben kibôvített épületet
laktanyaként használták, majd 1917-ben itt
rendezték be a fütyülôs barackpálinkával
világhírûvé vált városi szeszfôzdét.
Serfôzô u. 19/a, Tel.: 76/327-203.
Nyitva: K–Sz 10–17 óráig
A Kecskeméti
Szimfonikus Zenekar
Továbbsétálva a Dózsa György
úton az Ipoly utca után, a Bánáti té-
ren megpillantjuk a Kodály Zoltán
Ének-zenei Általános Iskola, Zene-
iskola, Gimnázium és Szakközép-
iskolát (Dózsa György u. 65.). Az
egykori Ferenc József gyalogsági lak-
tanya fôépületét korszerûsítették és
új, 5000 négyzetméteres szárnnyal
bôvítették azzal a céllal, hogy ez le-
gyen az új Kodály Intézet otthona.
A fôbejárat elôtt áll Szabó István
1964-ben készített bronzszobra az
Éneklô lány. Az iskola Ipoly utcai ud-
varán áll Szavranszkaja moszkvai mû-
vész 1985-ben a városnak ajándéko-
zott Múzsák címû alkotása. Érdemes
visszamenni gondolatban az idôben
Kodály Zoltán életútjához és követôi-
hez visszanyúlva. Amikor a Psalmus
Hungaricus szerzôjét 1947-ben Kecs-
keméten díszpolgárrá avatták, akkor
látta-hallotta elôször a tanítóképzô in-
tézet tanárának, Szentkirályi Mártá-
nak a zeneóvodásait. Folytatásra biz-
tatta az általános iskolai ének-zeneok-
tatásban reformokat kezdeményezô
39
 KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

Valószínûleg pedagógust. Minden akadály ellenére együttesek között tartják számon. Jól
a mai Katona József aztán 1950 októberében Kecskeméten ismert a Kecskeméti Szimfonikus Zene-
utca 7. szám alatt megnyitotta kapuit az ország elsô kar, a Family Brass fúvósegyüttes, a
látta meg a napvilágot énekkel is nevelô általános iskolája. több mint 100 esztendôs, fôként ipa-
1902. november 24-én Más városokban is követték a példát. rosokból álló Kodály Kórus. A tánchá-
minden idôk „Így kívántam, ezt akartam”, örvende- zakban is kedvelt a Csík, a Hegedûs, a
legzseniálisabb zett Kodály 1958-ban az elsô nyolcadi- Táncos Péter Együttes. A Bohém Rag-
magyar komikusa, kosok búcsúztatásakor. Ez az év volt time Jazz Band zenéjével és szerve-
Latabár Kálmán. az ének-zenei tagozatú gimnáziumi zômunkájával is sokat tesz a dzsessz-
Édesapja, oktatás, nevelés kezdete, majd 1981- muzsika megkedveltetéséért. A teljes-
Latabár Árpád Jókai ben zenemûvészeti szakközépiskolai ség igénye nélküli felsorolásból nem
ajánlásával került tagozattal bôvült az intézmény. maradhat ki a Renaissance Consort, a
az évekig Kecskeméten A város zenei együttesei közül az Ars Bach Együttes és a Fúvószenekar
szereplô Kövessy Albert Nova kórust a legsikeresebb európai sem.
társulatába.
„A magasabb
a toronynál,
cérnaszálabb
a vékonynál” színész
és felesége,
Deutsh Ilona zseniális
színésszé lett
gyermekét, Kálmánt,
1902. december
elsején a kecskeméti
református
templomban
keresztelték meg.
A kis Latyi életének
elsô 3 évét töltötte
a városban.

Kecskemét
belvárostérképe

40
 KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

Kecskemét A SPORTNEGYED egy 20×10 méteres termálmedence

53 sportegyesületében várja a vendégeket.
4700 igazolt Az elôretekintô várostervezés szép Az Izsáki úton továbbhaladva érjük
versenyzôt tartanak példája a Kecskemétet Lajosmizsén át el a Sport utcát, ahol többféle létesít-
nyilván. a Budapesttel összekötô vasútvonal ményre találunk. A nyári fürdôrôl,
Az országos délnyugati oldala és az Izsáki út kö- amelyet 1925–26-ban létesítettek és
élmezônyhöz tartozik zött elhelyezkedô negyed. Az elmúlt csaknem 10 ezer négyzetméter lenne
a Petôfi Nyomda évtizedekben ide települt intézmé- a vízfelülete – ha minden medencét
Kecskeméti Kosárlabda nyek elôtt füves, fás sétányok, parkok üzemeltetnének –, Karinthy Frigyes is
Club nôi csapata. csábítják sétára a helybélieket és a elismerôen szólt. Azóta átalakított fô-
A Kecskeméti vendégeket. A kecskemétiek ezt a épületét Szappanos Jenô tervezte. A
Röplabda Klub részt sportnegyedként emlegetik. Er- nyüzsgô strandon állították fel Schaár
férficsapata refelé kerékpárral is sokan járnak, Erzsébet Nô virággal címû szobrát. A
az Extraligában, a nôi mert az 52-es út mentén mintegy 9 ki- strand mellett közvetlenül kemping
együttese az NB I-ben lométeres kerékpárút vezet a vá- van faházakkal és nagy, fás, sátorve-
játszik. A Nemzeti roslakók kedvelt kirándulóhelyére, a résre alkalmas területtel. A strandfür-
Bajnokság élvonalába Csalánosi parkerdôbe, egészen a dôvel szemben 1962-tôl üzemel a 18
kerültek a Spartacus Vándor csárdáig. ezer nézôt befogadó Városi Stadion.
SE asztaliteniszezôi, Messzirôl vonzza a tekintetet a fe- Az itt található Bóbis Gyula Birkózó-
a KTE birkózói. dett uszoda (Izsáki u. 1.) hatalmas csarnok a Kecskeméten született,
A Kecskeméti üveghomlokzata, és itt állt Makrisz már itt nagyszerû eredményeket elért,
Futball Club Agamemnon, a hullámok játékát és a késôbb fôvárosi versenyzôként olim-
az NB. I/B résztvevôje. mozgás örömét kifejezô szobra, az piai bajnokká lett birkózóról kapta
A magyar sport Úszó nôk. Amikor 1968. június 9-én nevét. A stadion edzôpályái szomszé-
büszkeségei közül átadták a létesítményt, ez volt Közép- dosak a Városi Sportcsarnokkal,
a már említett Bóbis Európa legnagyobb, nemzetközi ver- megközelíteni ôket a fedett uszoda
Gyulán kívül senyek rendezésére is alkalmas fedett délnyugati oldalánál húzódó Olimpia
itt diákoskodott uszodája. Az 50 méteres nagymeden- utcáról lehet.
a Helvécián született ce mellett egy kisebb is van az épület- A Sport utca, amikor áthalad a már
Földi Imre súlyemelô, ben, az udvaron pedig két nyitott, és említett vasútvonalon, a Széktói kör-
olimpiai bajnok,
aki emellett
két ezüstérmet is
szerzett a játékokon.
Az egykor
itt versenyzô, szintén
súlyemelô Meszi István
a szöuli olimpián állt
a dobogó második
fokán.

A szabadidô központ,
ahol a mesterséges
tópart vizén
motorcsónak
versenyek csábítják
az érdeklôdôket

42
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

úton folytatódik. A körút bal oldalán dó Csukáséri-fôcsatorna levezette a A tölgyfagyûjtemény

található a Szabadidô park, hatal- vizét. Ennek ellenére a növényzet északi oldala
mas, 42 hektáros mesterséges tóval. megôrizte eredeti fajtaösszetételét. mellett fehérlik
Innen töltötték fel annak idején az út Még ma is döntôen a mézpázsitos, a Sarlós
jobb oldalát, az épülô megyei kór- sziki ôszirózsás-tippanos növénytár- Boldogasszony-
ház telkét, és építették fel a mintegy sulások jellemzik. Gyakori a védett kápolna, amely
160 méter magas dombot. Van itt Csó- mocsári kosbor, az epergyöngyike, a 1718-ban épült,
nakázó-tó, horgászlehetôség, szabad kisfészkû aszat, az agár- és poloska- oromzatos
strand, és gyakran rendeznek motor- szagú kosbor is elôfordul, akárcsak az homlokzattal,
csónak-versenyeket is. A legnagyobb apró nôszirom. A gazdag rovarvilág- huszártoronnyal,
tóba csatlakozik be a Csukáséri-fôcsa- ból szerzi táplálékát a hant madár. félköríves záródású
torna. Láthatunk itt búbosbankát, csókát és kapukerettel.
Ha a Széktói körútról a Szabadidô kis ôrgébicset. A szabadtéri oltárt
park végénél letérünk a Nyíri útra, ha- Nyíri u. 48. Tel.: 76/492-455. Polyák Ferenc
marosan az 1986-ban alapított Arbo- Nyitva: nyáron naponta 8–20 óráig három szilfarönkbôl
rétum faragott kapujához, szépen ki- Ha az arborétumlátogatás után visz- készült alkotását
alakított épületéhez érkezünk. szatérünk az Akadémia körútra, akkor 2001 júliusában
A 62 hektáros területen – amelyhez annak a közepe táján találjuk meg a áldotta meg
2 hektárnyi egyházi ingatlan is csatla- Széchenyi ligetet. Bábel Balázs
kozik – rendszertani, növényföldrajzi A szélrózsa minden irányából ösz- kalocsai érsek.
és jellemzô tulajdonságaik alapján szefutó gyalogutak találkozásánál A legenda szerint
csoportosították az itt megtalálható 62 állították fel 1982-ben Kiss István egykor remeték
növényfajt és alfajt. A látogatók tema- Széchenyi-emlékmûvét. A reformer laktak a közelben.
tikus ösvényeken ismerkedhetnek államférfi „terepasztala”, a XIX. száza- A kis kápolna
meg az e tájon ôshonos növénytársu- di Magyarország plasztikus, bronzból a környék népszerû
lásokkal. Tölgygyûjteménye egyedül- készült térképe elôtt áll, érzékeltetve búcsújáró helye.
álló. Itt van a Mária-kápolna rétje, a vállalt feladat feszültségét, az adott A július 2-ához
amely védett természeti értékként történelmi, földrajzi helyzetet. Tekin- közeli vasárnapon
szerepel. Az itteni ôsgyep megsínylet- tete az Aradi vértanúk tere emlékosz- nagyon sok
te, hogy a délnyugati szegélyén húzó- lopai felé néz… zarándok érkezik
ide. Húsvéthétfôn
nagy számban
keresik fel a hívek
a régi ünnep,
az Emmaus
tiszteletére.
Itt rendezik meg
ugyancsak minden
évben húsvét
hétfôjén a sárkány-
eregetôk országos
találkozóját.

Látkép a Széchenyi
városból,
az ívek mögött
a Széchenyi emlékmûvel

43

A planetáriumban A parkot délrôl szegélyezô Lánc-
1982. május 17-tôl híd utcában lévô iskola a hétvége-
Zeiss-Médium típusú ken nyitott sportpályájával, de külö-
vetítôrendszer nösen az itt mûködô planetáriumá-
szolgálja val, szabadidô központnak is számít.
a csillagászat Lánchíd u. 18. Tel.: 76/505-075.
és az ûrkutatás iránt Gyermekprogram: szombaton 15 óra-
érdeklôdôket. kor, felnôtt program: szombaton 16
A 9 méter átmérôjû órakor.
kupola közepén Az Irinyi utcán sétálva a Bolyai Já-
elhelyezett ZKP típusú nos Gimnázium (49. szám) közelé-
vetítôgép segítségével ben láthatjuk a 30 ezres lélekszámú vá-
a planetárium rosrész 1998-ban felszentelt római ka-
kupoláján élethû tolikus Szent Család-kápolnáját.
csillagos ég jeleníthetô Az Irinyi utcát keresztezô Szent Im-
meg az Északi-sarktól re utca legkorábbi és legjelentôsebb
az Egyenlítôig. épülete az 1899-ben Baumgarten Sán-
Az 1000 évvel korábbi, dor és Herczeg Zsigmond tervei alap-
illetve késôbbi égbolt is ján készült országos tanítói árvaház.
bemutatható. Dísztermének berendezését, díszítését
– magyaros motívumokkal – Irányi Ist-
ván tervezte. Az épület fôbejáratánál
tábla hirdeti, hogy itt született Vásár-
helyi Zoltán karnagy, zeneszerzô, Kos-
suth-díjas kiváló mûvész, karvezetô,
generációk nagyhírû nevelôje. Napja-
inkban a Dolgozók Németh László
Kecskeméten Gimnáziuma, a Kocsis Pál Szakközép-
a helyi járatú iskola és Katolikus Általános Iskola
autóbuszokkal mûködik benne.
mindenhová A Széchenyi körút, Irinyi utca for-
könnyedén el lehet gatagának hátat fordítva a Szövetség
jutni, ezért, téren áll Somogyi Árpád Munkácsy-
ha útvonalainkat díjas szobrászmûvész Pásztorok cí-
gyalogosan mû alkotása. A három, alacsony talap-
hosszúnak, zaton ülô kunkalapos juhász a fûten-
fárasztónak vélik, geres puszták nyugalmát árasztja. Az
a térképre tekintve, ôsi foglalkozást, életformát megidézô
bátran szálljanak kompozíció másolatát a kortársmûvé-
autóbuszra. szet legjavát összegyûjtô dallasi szo-
A gépkocsival borparkban is elhelyezték, méghozzá
érkezôk pedig fô helyen, a bejáratnál.
készüljenek fel arra, Átkelünk a Széchenyi körúton,
hogy a belvárosban majd a Kápolna úton folytatjuk utun-
és közvetlen kat, hamarosan egy képzômûvészeti
közelében parkolási központhoz érkezünk, amelyet a Ká-
díjat kell fizetniük. polna utca, a Munkácsy utca, a Fráter
44
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE
György utca és a Végh Mihály tér
négyszögében alakítottak ki, ez a
Nemzetközi Kerámia Kísérleti Stú-
dió (Kápolna u. 11.).
A „kerámiamûvészet kolostorába”, ahogy
külföldön nevezik, eddig 40 országból lát-
tak vendégül alkotókat. Az itt dolgozó, pá-
lyázatok útján kiválasztott keramikusok-
nak az ötlettôl a megvalósításig biztosítják
a munka feltételeit. A több ezer darabból
álló kerámiagyûjteményük (Munkácsy ut-
ca 14.) egyedülálló a világon. A fehér kerí-
tésû épület elôtt látható Jona Gudvardard-
óttir A hegyek lelke, Pázmándy Antal Ener-
giák és Kovács Gyula Plasztika címû alko-
tása. Jó néhány mûalkotást letétként „ki-
kölcsönöztek” a megyeszékhely tereinek,
intézményeinek szépítésére is.
Bejelentkezés, információ: 76/486-867.
A Losonczy utcában sétálva, az 5.
szám alatt, az egykor szélhordta ho-
mokdombon találunk rá Kecskemét
beépített területének legmagasabban
fekvô lakóházára. A környéken, a Má-
ria utcában, a Hoffmann János utcá-
ban több mûemléki védelem alatt álló
lakóház van. A Mária utca 13. szám
alatti parasztház például egy XVIII.
századi lakóház szerkezeti részeinek
felhasználásával épült. XIX. század
eleji utcai homlokzata klasszicizáló,
oromfala lekontyolt, udvari részében
pillérrel erôsített, kéttengelyes tornác
látható. Ezt az épületet megörökítet-
ték a Rózsa Sándorról készített televí-
ziós sorozatban is.
A homokdomb déli szegélyét a Ká-
polna utcával összekötô csendes
Zimay László utca 6/a házában nem
mindennapi látványosság várja a láto-
gatót. Leskowszky Albert magángyûj-
teményében 1500 hazai és euró-
pai hangszert mutat be, megcsodál-
hatók itt különleges, egzotikus ütô- és
fúvós zeneeszközök is.
Tel.: 76/486-616 Nyitva: H–Sz 9–17 óráig,
elôzetes jelentkezés alapján máskor is.
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

Most hosszabb útra invitáljuk az

utazót.
Ha vonattal vagy autóbusszal érke-
zünk a Noszlopy térre, akkor innen a
Ceglédi úton megyünk a Hunyadi-
város felé. Kecskemét városközpont-
jához közel, a Ceglédi út 2. szám alatt
található a Kertészeti Egyetem Ker-
tészeti Fôiskola Karának a botani-
kus kertje. A mintegy 2 hektáros terü-
let a hozzá tartozó épületekkel együtt
már 1949-tôl a kertészeti oktatást szol-
gálja. Néhány, az Alföldre jellemzô
társulást is kialakítottak, például
gyöngyvirágos-tölgyest, borókás-nyá-
rast. Van a kertben néhány idôsebb,
kb. 80 éves tölgyfa is. (A botanikus
kert egész évben látogatható, szakve-
zetés is kérhetô.) A vasúti keresztezô-
dés után egy szinte ipartörténeti ritka-
ságszámba menô nagyüzem mellett
haladunk el: ez a Bábolna Rt. Kecs-
keméti Baromfifeldolgozó Gyára
(Ceglédi út 11.). A gyárat követô, igen
stílszerûen elnevezett Kacsa-, Kakas-,
Liba közök után jobbra fordulva, a 38-
as busz útvonalán jutunk a Liszt Fe-
renc utcába, ahol a 21. szám alatt van
a Kecskemét Film Kft. Az itt készült
filmek közül az egyik legnagyobb kö-
zönségsikert a 45 országban vetített
Vízipók, csodapók három sorozata je-
lentette. Rendszeresen megtartják a
Kecskeméti Animációs Filmfeszti-
vált, ahol a szakma legjobbjai mutat-
ják be alkotásaikat. (Tel.: 76/481-788)
Következô állomásunk a Kiskun-
sági Nemzeti Park Központja a
Hankovszky-ligetben (Liszt F. u. 19.), ben lakó Buda Ferenc költô-fafaragó A Kiskunsági Nemzeti
amelynek külsô megjelenése a me- 8 méter magas Életfáját. Ezzel közös Park Központjának
gyét jellemzô tanyák hangulatát idézi. kompozíciót alkot a Kecskeméten élô elôtere Kátay Mihály
A tervezô Farkas Gábor a belsô udva- Nagy Kristóf nagyméretû faragott fa- zománcképével
ros (tanyaudvar) megoldást választot- padja. Táji jellegzetességeket idéz az
ta: irodaszárny, lakószárny, gazda- irodai szárny elôcsarnokában Kátay
sági szárny, garázs. Vadgesztenyék, Mihály zománcképe. Állandó kiállí-
gyertyánok, amerikai vasfák társasá- tás mutatja be a vidék jellegzetes nö-
gában helyezték el a sokáig a közel- vénytársulásait és állatvilágát.

45
 KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

Elôzetes kérésre lehetôség van a

Erdei fülesbagoly
gyûrûzése, mérése Lápi póc
nemzeti park látványosságait bemuta-
tó filmek megtekintésére. A 2001 má-
jusában átadott Természet Házának
egyik szerepe, hogy akinek nem áll
módjában bejárni a pusztát, szemé-
lyesen megismerni a tájak szépségeit,
az Kecskeméten láthat belôle ízelítôt.
A Természet Háza Magyarország elsô
nemzeti parki látogatóközpontja,
mely a Kiskunsági Nemzeti Park és
magyarországi nemzeti parkok felé
irányuló turizmus, az ökológiai tudat-
formálás és természeti nevelés, a ter-
mészet és a környezet megismerését
és megóvását segíti elô. Kiállításai
megismertetik a látogatókkal hazánk
nemzeti parkjait, azok jellegzetes élô-
helyeit, és az ott folyó tudományos
munkát. A természettudományos be-
mutatáson túl érzékeltetik a természet
és az ember kapcsolatát is, tekintettel
annak néprajzi és képzômûvészeti ve-
tületeire. Az interaktív foglalkoztató a
természetvédelmi oktató-, és nevelô-
munkát segíti elô aktív élményszerzé-
sen keresztül.
A Zöld-könyvtár és olvasóterme
nyilvános, bárki igénybe veheti. Az
érdeklôdôket informálják a hazai
nemzeti parkok látogatásának feltéte-
leirôl, természetismereti, kulturális
programjairól, szálláshelyeirôl, a ma-
gyar természetvédelem helyzetérôl,
feladatairól, biztosítják a szakmai ér-
deklôdôk, egyetemisták, kutatók tájé-
koztatását. Ez a kiinduló állomása a
nemzeti park terepi és idegenforgalmi
programjainak is. A Kiskunsági Nem-
zeti Park szolgáltatásai: elôadások és
természetismereti foglalkozások a
KNP igazgatóságán. Tanösvény a
Hankovszky-ligetben: szakvezetéses
túrák a nemzeti park egyes területein.
Terepgyakorlatok, szakmai gyakorla-
tok szervezése. Természetvédelmi tá-
borozás. Kolon-tavi madárvárta.

46
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE
A szolgáltatások elôzetes idôpont-
egyeztetéssel vehetôk igénybe.
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága
és Természet Háza
6001 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19.
Tel.: 76/482-611, Fax: 76/481-074.
Területi iroda:
Szeged, Föltámadás utca 29.
Tel./fax: 62/498-058
A Kiskunsági Nemzeti Parkot a Kis-
kunságról szóló fejezetben részlete-
sen bemutatjuk.
A Liszt Ferenc utcán továbbhaladva
az iskolák és lakóépületek által öve-
zett városrészközponthoz, a Hunyadi
térre érkezünk. Az általános iskola
homlokzatán Csík István festômûvész
mozaikja látható. A teret meghatáro-
zó monumentális, csatamezôt idézô
Hunyadi-szobor Kiss István alkotá-
sa, a kompozíciót 1985 decemberé-
ben avatták fel.
Bolle-nyárfák szürkésfehér, szálfa-
egyenes törzsükkel adják a végsô tisz-
teletet a Köztemetô fôbejáratához
vezetô, 1962–64 között kialakított Bé-
ke fasorban. Már a temetô bejáratától
jól látható Katona József hatalmas
síremléke. A klasszicizáló szarkofá-
got kôtömbre helyezték egy boros-
tyánnal befuttatott kiemelkedésen. A
körbefutó hármas lépcsôn Petur bán
bronzalakja mélyed gondolataiba. A
közpénzbôl eltemetett Katona József-
nek ez a harmadik nyughelye, 1963-
ban szállították át az elôzô helyrôl, a
felszámolásra ítélt temetôbôl. A sírem-
léket – Márton Ferenc és Siklódi Lô-
rinc alkotását – 1930-ban avatták fel.
Közelében nyugszanak a régi teme-
tôkbôl átszállított egykori polgármes-
terek, Lestár Péter és Kada Elek földi
maradványai, az emlékükre állított
bronz dombormûvet Kalló Viktor
készítette. A város múltjának meg-
mentôje, Hornyik János is itt alussza
örök álmát, akárcsak Mathiász János,
a híres-neves szôlônemesítô, Murakö-
zy János gerillavezér, festômûvész és
kiváló szôlész. Bástyás kriptája van
Tóth Lászlónak, az egykori polgár-
mesternek és a világszerte elismert
sakkszervezônek.
A Kurucz körúton déli irányba in-
dulunk, és a Kurucz térnél a Mûkerti
sétányra térünk le, hogy megnézzük
a központi mûteremházból és hat
mûteremvillából álló 1909-ben léte-
sült mûvésztelepet. A szecessziós
épületeket Jánszky Béla és Szivessi
Tibor tervezte. Annak idején a nagy-
bányai mûvészkolónia válságát hasz-
nálta ki Kecskemét polgármestere a
mûvésztelep szervezésére. Vezetésé-
vel Iványi Grünwald Bélát bízták
meg, akivel együtt érkezett ide Her-
man Lipót, Olgyay Ferenc, Pólya Ti-
bor és Faragó Géza. Késôbb itt dolgo-
zott Uitz Béla, Czigány Dezsô, Perlott
Csaba Vilmos, Korda Vince, Kisfaludi
Strobl Zsigmond, Kmetty János, Bor-
nemissza Géza, Koszta József. Szíve-
sen látogatták írók is, így például Kas-
sák Lajos csaknem egy esztendôt töl-
tött itt Uitz Béla vendégeként, és az
Egy ember élete címû regényében
szigorú tárgyilagossággal számolt be a
telepiek konfliktusokkal teli életérôl.
A mûtermes lakásokban dolgozik
napjainkban Eskulits Tamás, Lakatos
Pál, Molnár Péter, Pócs Péter. A hely-
béli mûvészek közül rendszeresen ki-
állít itt többek között Bagi Béla, Bala-
nyi Béla, Bella Rózsa, Benes József,
Bodri Ferenc, Csáky Lajos, Fehér
Margit, Gerle Margit, Goór Imre, Hol-
lósy Katalin, Majoros György, Pálfy
Gusztáv, Petri Ildikó, Probstner Já-
nos, Szilágyi Gábor, Turi Endre és a
nemrégiben elhunyt Bozsó János. A
telep két egykori vezetôjének, Iványi
Grünwald Bélának és Révész Imré-
nek a munkásságát méltató emlék-
tábláját 1959 decemberében avatták
47
 KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

A kormány elôször fel. A Mûkertváros Pávás kapuját, lasztását, nemesítését, a kertészeti

1883-ban – Miklós Jakab Mihály iparmûvész-fafaragó al- kultúra fejlesztését. Ezek közül Mi-
Gyula borászati kotását 2001 júliusában avatták fel. klós-telep a legrégebbi, amelyet az
kormánybiztosnak Ezen lehet megközelíteni a Vadasker- 52-es úton elindulva a Vízmû után a
az itt tartott tet és az alkotóházat. Hetényegyházára vezetô útra térve
elôadását követôen – A Kiskunsági Erdôgazdaság az érhetünk el a legkönnyebben. Sutus-
szövetkezett közvetle- 1957-es Hírös Napokon – a Mûkert- falva és az ôsi-új település között
nül egy várossal, városban, a vasút és a Mártírok útja jobbról márványtábla és Móricz Zsig-
nevezetesen által határolt területen, alkalmi vadas- mond 1978-ban felavatott mészkô
Kecskeméttel, kertben – mutatta be a homoki erdôk portréja emlékeztet az író itteni föld-
egy országos értékû jellegzetes állatvilágát. A kecskeméti- vásárlására. A szobor Halász Ferdi-
program, a homoki ek az 1971-es budapesti vadászati vi- nánd alkotása, a környezetét Kerényi
szôlészet közös lágkiállítás után gondoltak állandó va- József tervezte.
megvalósítására. daskert létrehozására, amely immár Hetényegyháza elôtt balra fordulva
Még abban három évtizede dacol a fenntartási táblával jelzett rövid bekötôúton jut-
az évben megkapta gondokkal, a szûkös hellyel. A 2000. hatunk az egykori kormányszôlô er-
a földmûvelésügyi évben korszerûsítési munkákba fog- délyi kúriákat idézô fatornyos köz-
tárca a szarkási– tak, amelyek 2003-ig tartanak és a Va- pontjába. Átellenben, a ligetben,
úrihegyi daskert akkorra méltó körülménye- 1985-ben állították fel Miklós Gyula
homokdombokat. ket biztosít az itt lévô 63 féle állatfaj, kormánybiztos emlékmûvét. A
A telep elsô vezetôje mintegy 250 egyedének, közöttük márvány dombormûvet Stróbl Alajos
Kovitsánszky János például Zámbónak, a hatalmas hím tervei alapján Abt nevû pesti szobrász
lett, akit a kormány- tigrisnek, az alaszkai fehér farkas- faragta. Hetényegyházára egyébként
szôlô lelkének neveztek nak, Karcsinak, a galléros páviánnak kerékpárút is vezet Kecskemétrôl.
el, és Lestár Péter és „háremhölgyeinek”, meg a házi bi- A ceglédi, 441-es út mentén is épí-
akkori polgármesterrel valycsaládnak is. A Vadaskert Ter- tettek ki kerékpárutat, egészen Kato-
a vállalkozás mészetvédelmi Alapítvány tervei- natelepig, ahol még az 1870-es évek-
virágzásának legfelsô ben szerepel egy Vadvár, amely él- ben a sívó homokon teremtették meg
fokára jutottak el. ménypark lesz és egy hüllôház létre- a szôlôtermesztés alapjait. Itt élt a kor
hozása is. egyik legjelentôsebb szôlônemesítôje,
Mûkerti sétány 1. Tel.: 76/401-480. Mathiász János. Házát, birtokát halála
Nyitva: március 31-tôl október 31-ig után megvásárolta az állam, kutatóin-
naponta 9–18 óráig tézetként mûködteti, és egy szerény
Kecskemét elválaszthatatlan a me- szôlészeti-borászati múzeumot is be-
zôgazdaságtól, rendezett itt. Egykori lakóházának
tanintézetek- elôkertjében található Stróbl Alajos
tôl, a ku- 1918-ban Mathiász Jánosról mintázott
tatóál- szobra, és Koltai Nándor mûhelyé-
lomá- ben készült bronzportréja is.
soktól, Katonatelep, Katona Zsigmond utca 5.
hiszen Tel.: 76/501-430.
ezek Elôzetes bejelentkezéssel látogatható.
Katonatelep környékén segítik Katonatelepen lakott és kísérlete-
az 1870-es években a mûve- zett évekig Kocsis Pál Kossuth-díjas
teremtették meg lés, a tájhoz nemesítô is, munkásságát a róla elne-
a szôlôtermesztés alkalmazko- vezett utca elején elhelyezett már-
alapjait. dó fajták kivá- ványtábla méltatja.

48
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

A VÁROS SZÉLÉN Polyák Ferenc fafaragó

alkotásai
A Kossuth vagy az Árpád körútról a
Rávágy térnél kell rátérni az 54-es
vagy Halasi útra, ahol hamarosan A kecskeméti
megpillantjuk a Kecskeméti Kes- fütyülôs
kenynyomtávú Kisvasút állomását. barackpálinkából
Innen indulnak Kiskunmajsára és már 1881-ben vittek
Kiskôrösre a kisvasutak, valamint Kis- Párizsba, 1875-tôl
vasúti Jármûmúzeumot is összeállí- a millenniumig
tottak. (Tel.: 76/325-635) Könyvünk megháromszorozódott
írásának idején a Jakab névre hallga- a barackfák száma,
tó kispöfögôt, amely Bugac puszta de a homok tüzes
példátlanul szép tájain is áthalad, a le- italát még idehaza is
állás veszélye fenyegette. Az érdeké- csak szûk körben
ben létrejött összefogás remélhetôleg ismerték.
megmenti ezt a kétségtelenül hasz- Külföldi hírnevét
nos, és idegenforgalmi látványosság- a kecskeméti
nak sem utolsó kincset, amelynek és a legelôkelôbb
például a Törökfai vasútállomásnak a ausztriai
közelében út menti kôtábla emlékez- Az 54-es fôútról érdemes letérni fürdôhelyeken
tet a híres fehértói baromvásárokra, a Matkó felé, és a településen áthalad- is praktizáló
csárdára. va, annak túlsó szélén betérni az dr. Závory Sándornak
A kisvasút végállomásával szem- egyik tanyára, ahol a Polyák Ferenc köszönheti, aki még
ben, a Rendôrfaluba vezetô Mind- fafaragó szülei egykori tanyájában ga- Herman Ottónak is
szenti körútra rátérve, a Matkói úton lériát alakított ki, ahol az évtizedek ajándékozott
balra fordulva érhetjük el a Zwack alatt készült alkotásait láthatjuk. A ház kecskeméti
Gyümölcspálinka-fôzde és Kiállí- körül szabadon élnek birkák, libák, barackpálinkát.
tás helyszíneit, ahol jelenleg is mûkö- gyöngytyúkok, akárcsak a környék Az 1930-as években
dik a gyár és a területi értékesítési számtalan hasonló tanyáján. Szívesen aztán a budapesti
központ. A város neve összeforrott a látják a betérô vendéget. bálokon is egy-egy
barackkal, a barackpálinkával. 6034 Helvécia, Matkópuszta 226. üveg fütyülôs
A kecskeméti barack népszerûsítésében Tel.: 76/715-210 barackpálinkát
az utóbbi években a Zwack család jár az Érdemes továbbmenni a széles, jól kaptak az elsô bálozó
élen. Látványos múzeumot rendeztek be karbantartott, keményre taposott ho- ifjak, sôt a walesi
korszerû gyümölcspálinka-fôzdéjükben. mokos földúton az egykori ôsgyepen herceg is elfogadott
Bemutatják a barackpálinka és a Zwack kialakított Matkó-Airport Kecske- belôle néhány
család múltját, jelenét, a dr. Zwack által mét néven jegyzett sportrepülôté- üveggel.
II. József császár számára orvosságként rig, ahol már számtalan nemzeti
ajánlott, mindmáig titkos recept alapján és nemzetközi versenyt is ren-
készülô Unicum történetét, és látható itt deztek. Ideálisak a körülmé-
az italgyártás folyamata is. nyek a repülés szerelmesei-
Matkói u. 2. Tel.: 76/481-005. nek, korszerû irányítóto-
Csoportokat elôzetes bejelentkezés rony, hangár, motel, étte-
alapján fogadnak. Egyéni vendégek rem, összkomfortos faházak, nyi-
számára csoportokat indítanak minden tott úszómedence várja az idelátoga-
pénteken 13 órakor. tókat.

49
 KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

A lovasprogramok SZENTKIRÁLY va néven válhatott, majd a lakosság

szerelmesei Irányítószám: 6031 kezdeményezésére 1987-ben vissza-
a Felsôlajoshoz közeli A lakosság száma: 2010 fô kapta ôsi nevét. Az Árpád-házi szent
Új Tanyacsárda és királyok közül Istvánt tartják névadó-
Lovascentrumban A község a 44-es fôútról leágazó juknak.
hódolhatnak Kecskemét–Tiszakécske közötti útvo- Napjainkra újjáéledt a gazdakör, a
szenvedélyüknek. nal mentén terül el. Elôször „Sanctus cserkészmozgalom, a néptánccsoport
A fôútról a 63-as Rex” néven említi I. Lajos király és a népdalkör is. A falu mindkét
kilométerkônél 1354-ben keltezett oklevelében, ami- temploma 1901-ben épült. A római
táblával jelzett kor a területét egy kun nemesnek katolikus, a gótika és a román stílus
útvonal vezet adományozta. A XVIII. század elején keveréke, kertjében látható Szent Ist-
hozzájuk. Egyéni az Ottlik család és Vay Ádám kuruc ván szobra. A református is hasonló
és csoportos utazókat udvari marsall famíliájának a birtoká- jegyeket mutat, mint a katolikus. Au-
is szívesen látnak, sôt ban volt a puszta, amelyet Kecskemét gusztus 20-a körül Szentkirály Napot,
szervezett formában városa fokozatosan megvásárolt. motocrossversenyt, október elején
Budapestrôl a MÁV Önálló községgé 1952-ben Lászlófal- szüreti bált tartanak.
Nosztalgia Kft.
különvonatával is
el tudnak ide jutni. FELSÔLAJOS 1986-ban szervezték önálló település-
A ménes, az ôshonos Irányítószám: 6055 sé az addig Lajosmizséhez tartozó kül-
állatok, az eredeti A lakosság száma: 970 fô területet.
receptek alapján Az itt élô emberek gabonatermesz-
készült ételek egész Az utazó az 5-ös fôúton vagy vona- téssel, állattartással, újabban szôlô- és
napos, sôt éjszakai ton a Budapest–Kecskemét szárnyvo- gyümölcstermesztéssel foglalkoznak.
programot is nalon közelítheti meg. A legújabb Terveikben kiemelt helyet foglal el a
biztosítanak az községek sorába tartozik, mivel csak tanyai turizmus fejlesztése.
Új Tanyacsárdában.

LAJOSMIZSE
Irányítószám: 6050
A lakosság száma: 11 540 fô

A kiskunsági város a Kecskeméthez

közeli homokhátság északi részén ta-
lálható. Megközelíthetô az M5-ös au-
tópályán, az 5-ös fôúton és vonattal a
Budapest–Kecskemét szárnyvonalon.
Úgy hirdeti magát, hogy „Isztambul és
London között félúton” helyezkedik
el. A város a hajdani nagy Ôs-Duna
törmelékkúpján épült. Az elsô telepü-
léseket a tatárjárás után IV. Béla király
által a Balkánról visszatelepített ku-
nok létesítették Mizse-szállás, Lajos-
szállás és Bene-szállás néven, de ezek
elpusztultak. Az 1745. évi redempció
során a három pusztát Jászberény vál-

50
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

totta meg. Az egykori kun puszták ta-

nyai, majd községi és napjainkban vá-
rosi lakossága büszkén emlegeti ôsei-
nek jászberényi származását. A lakos-
ság növekedése következtében 1877-
ben történt meg az önálló községgé
válás Jász-Lajos-Mizse nagyközség né-
ven. A népesség egyre nôtt, 1890-ben
már 7000 lakost számlálnak és határá-
ban 539 tanyát. Óriási tanyavilágát
dr. Bárth János néprajzkutató, fômu-
zeológus, a Bács-Kiskun Megyei Mú-
zeumok igazgatója kutatta és mutatta
be. Az ô nevéhez fûzôdik a Tanya-
múzeum létrejötte is, amelyet 1972-
ben Alsóbenén, a 625. számú Német
tanyából alakítottak ki.
Ebben a hajdani paraszti élet tárgyait, esz-
közeit tekintheti meg az utazó, udvara az
Alföldön található több ezer tanya jelleg-
zetességeit viseli magán. Elôtte Varga Im-
re Magvetô címû, robosztus szobra hinti
az „életet” idôtlen idôkig.
Nyitva: máj. 1-tôl okt 31-ig naponta
10–16 óráig. Tel.: 76/356-010
Régmúlt idôk természetes tanúi
azok a 70–200 éves korú, némely
esetben több mint 6 méter átmérôjû
fák, amelyek a Bács-Kiskun megyei
nyilvántartásban szerepelnek: a mi-
zsei Sáfrány földön található 4, a mi-
zsei Turupuli Péter tanyája elôtti 6
darab, a benei Szabó tanya nyugati
sarkán lévô 1 darab kocsányos tölgy,
a Kónya dûlô keresztezôdésében 1 A Szabadság téren áll a Turulma- A római katolikus
darab, a mizsei Vidra-tanya melletti 1 dár-szobor. A térrôl a Ceglédi úton templom Lajosmizsén
darab vadkörtefa. elindulva, majd a Bem József utcán
Sétánkat a városban a Szabadság balra fordulva érünk a természetes ál-
téren kezdjük, a Dózsa György út és a lapotában megmaradt élôhelyhez az
Ceglédi út sarkán álló római kato- Iskola-tóhoz és környékéhez, amely
likus templomnál, amelyet 1895– 45 ezer négyzetméter kiterjedésû. A
96-ban, a millennium évében építettek viszonylag érintetlen terület, ha nem
Szent Lajos király tiszteletére. A máso- szárad ki, természetes élôhelyül szol-
dik világháború után helyreállították. gál növény-, és madárvilágának. Ren-
Orgonáját 1996-ban felújították, ezzel dezése és a vízháztartás helyreállítása
egy idôben 13 harangból álló harang- után a tó és környéke jelentôs idegen-
játékot szereltek fel a templomra. forgalmi vonzerô lehet. Keleti irányba

51

Lajosmizse mintegy hatutcányira innen a Vásár
madártávlatból tér mellett van a Horgász-tó, amelyet
csatorna köt össze az Iskola-tóval. Az
5-ös fôútvonalon, amely a városban a
Dózsa György nevet viseli, észak felé
haladva pillantjuk meg az út jobb ol-
dalán az 1903-ban épült református
templomot. Útközben megállhatunk
a szinte minden nap kitett kisebb-na-
Hajnal gyobb hordókat, tôtikéket megte-
a nemzeti parkban
52
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE
kinteni Stróbl Alajos kádármester há-
za elôtt. Ezek után érdemes megke-
resni az 1270-ben épült pusztatemp-
lom romjait. A Ceglédi úton elindulva
elhagyjuk a várost, majd átmegyünk
az M5-ös autópályát keresztezô felül-
járón és mivel tábla nem jelzi, hogy
merre van, az út bal oldalán lévô ta-
nyai kocsmánál elfordulunk balra és
végigmegyünk az úton egészen ad-
dig, amíg egy újabb betonút nem ke-
resztezi. Itt jobbra fordulva már meg-
pillantjuk a pusztatemplom idôvel is
dacoló, helyreállított falmaradványait,
ahol jeles egyházi ünnepeken idôn-
ként még szabadtéri misét tartanak.
A város évente visszatérô rendezvé-
nyeit a Lajosmizsei Tavaszi Feszti-
vál nyitja meg, a március 15-e köré
csoportosított eseményeivel. Június
végén, július elején a Nemzetközi
Képzômûvészeti Alkotótábor, au-
gusztus elején pedig a Csutorás
Nemzetközi Népzenei és Néptánc
Tábor résztvevôit várják ide. A Lajos-
mizsei Napok sokrétû programjait
augusztus 20. táján rendezik.
LADÁNYBENE
Irányítószáma: 6045
A lakosság száma: 1700 fô
A települést Lajosmizsétôl lehet
megközelíteni a Kunszentmiklós felé
vezetô közúton. Jászladány pusztájá-
ból 1909-ben vált önálló községgé. A
természet szerelmeseinek kellemes
kikapcsolódást nyújt a község határá-
ban elterülô Madarasi-tó, amely az
egykori tipikus szikes tavak egyike
volt. A hosszú ideje tartó szárazság
miatt részben mézpázsitos gyeppé,
részben zsiókás, nádasos, szikes mo-
csárrá alakult. A védett terület szép
példája a homokbuckás és a bucka-
közi mélyedésekben kialakult szike-
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

sek együttesének. A száraz homokfel-

színt nyílt homokpusztagyep és boró-
kás-nyáras, a szikes mocsári vegetáció
hódította meg. Jellemzô lágyszárú nö-
vényfajtái: homoki csenkesz, homoki
kikerics, kései szegfû, homokviola,
homoki ternye, deres fényperje, pusz-
tai kutyatej, buglyos fátyolvirág, zsió-
ka, sziki káka, nád. Állatvilágából el-
sôsorban a gerinctelenek: a sáskák, a
szöcskék, a homoki bogarak, a lepkék
érdekesek. A tó egykor a récefajok és
a nádi énekesek otthona volt. Napja-
inkban vadászni is lehet a térségben.
A község római katolikus templo-
ma 1948-ban épült.
Ha Ladánybenérôl elindulunk Kun-
baracs felé az úton, mintegy 2 kilomé-
terre a külterületen, a bal oldalon a
Jajgató dûlô 16. szám alatt, a volt Információ: Som László Tanya
széktói iskola épületében és udva- 6045 Ladánybene Pf. 246. a természetvédelmi
rán Som László magán Helytörténe- Tel.: 76/715-550 területen
ti és Néprajzi Múzeumát tekinthet- A porta melletti akácerdôben táborozási
jük meg. lehetôség is adott.Szívesen látják a túrá-
A kiállított tárgyakat a tulajdonos a kör- zókat, jöjjenek akár gyalogosan, akár
nyék tanyáiról, a pincékbôl, padlásokról kerékpárral. Itt sátrat verhetnek, tüzet
gyûjtötte össze. Van itt a vajköpülôtôl az rakhatnak, portyára indulhatnak a Kis-
ôsrégi rádióig, a karbidlámpáig minden. kunsági Nemzeti Park közeli területeire.

KEREKEGYHÁZA után pusztaként használta Jászárok-

Irányítószáma: 6041
A lakosság száma: 6000 fô
Az utazó Ladánybenérôl Kecskemét
felé autózva hamarosan Kerekegy-
házára érkezik. A megyeszékhelytôl
nyugatra fekvô város a Kiskunsági
Nemzeti Parkkal határos. Az Árpád-
házi királyok korában már lakott hely-
ség elsô okleveles említése 1323-ból
ismert. Az ásatások egy majdnem kör
alakú templom alapjait tártak fel, in-
nen kapta Kerekegyháza a nevét. A
hódoltság alatt elpusztult, lakói Kecs-
kemétre menekültek. A XVIII. század-
ban a Jászkun kerület megváltja, ez-
szállás, Fülöpháza és Kunszentmik-
lós. Önálló községgé 1856-ban szer-
vezték, alapítója Farkas János 48-as
honvéd százados, földbirtokos volt.
Azt a házat, amely az elsô letelepülô
számára épült, a község fennállásá-
nak 50. évfordulóján emléktáblával
jelölték meg. A lakosok a szomszédos
magyar településekrôl és a sváb fal-
vakból érkeztek. Tipikus homoki gaz-
dálkodás alakult ki, zöldség-, gyü-
mölcs- és szôlôtermesztéssel foglal-
koztak. A XX. században jellegzetes
termékük a kajszi lett. A második vi-
lágháború elôtt a nagyközség lakossá-
gának többsége tanyákon élt. Az

53

Az I–II. világháború utóbbi idôben a beköltözéseknek kö-
emlékmûve szönhetôen a lakosok száma emelke-
a Szent István téren dést mutat. Több külföldrôl – hét or-
szágból – érkezett család is letelepe-
dett Kerekegyházán. Nem túlzás azt
állítani, hogy a városhoz tartozó terü-
leteken van a legtöbb major és tanya,
ahol szívesen látott vendég a pusztát,
homokot, a tanyai életmódot kedvelô,
de korszerû, összkomfortos körülmé-
Védett halásztanya nyeket elváró utazó. A Rendek-élôta-
54
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE
nyán Tanyamúzeumot is berendez-
tek, ahol a környékre jellemzô gaz-
dálkodás eszközeit is láthatjuk.
6041 Kerekegyháza, Kunpuszta 81.
Tel.: 76/381-762
Lehet vadászni, lovagolni, kocsi-
kázni a pusztában, a Kiskunsági Nem-
zeti Park részét képezô Kondor-tó vi-
dékén, amely szabadon látogatható. A
kerekegyháza–kunpusztai ökotúra-
útvonal a város központjából indul, a
16 km-es út gyalogosan, lóháton vagy
kerékpárral is végigjárható. Ezen az
útvonalon haladva lehet megtekinteni
a kunpusztai eklektikus stílusú re-
formátus templomot, amely a hí-
vek, az itt élô emberek és Baksay
Sándor püspök adományaiból épült
1901-ben a puszta közepén. Napja-
inkban is tartanak itt istentiszteletet. A
Kondor-tó partján a védett Halász- és
S. Nagy-tanya, valamint madárvárta
látható.
A környéken tett túra után tegyünk
egy rövid sétát Kerekegyházán, hi-
szen minden látnivaló egy helyen, a
Szent István téren van. A római kato-
likus templomtól indulunk, amely
Györgyi Dénes tervei alapján, neogót
stílusban épült. Ez az elsô magyaror-
szági vasbetonból készült templom,
ezért ipartörténeti mûemlék. Szent Ist-
ván nevét 1913. augusztus 20-án, fel-
szentelésekor kapta. A templom elôtti
téren van a Paulkovics Iván által
1992-ben készített elsô és második vi-
lágháborús emlékmû, a mellette lévô
díszkutat 1994-ben Jona Gudvar-
dardóttir és Probstner János készítet-
te. A tér átellenes sarkában van az ek-
lektikus stílusban épült, 1913-ban át-
adott református templom. Ennek
a szomszédságában 2000 decemberé-
ben avatták fel Vörösmarty Mihály
szobrát, Acsa Szûcs István alkotását.
A nagy tér több pontján látható mûal-
kotás. A buszmegálló közelében Ba-
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

lás Eszter 1980-ban készített szobra, a

Lány galambbal és Dobány Sándor
1997-ben átadott ivókútja áll. Az or-
vosi rendelô elôtti ivókutat szintén
Balás Eszter készítette 1996-ban.
Ha valakit érdekelnek a különlege-
sen szép, igazi mestermunkának szá-
mító temetkezési emlékek, akkor an-
nak érdemes felkeresni Kerekegyhá-
zán a Köztemetôt a Jókai utcában,
mert a település egyik ôslakosának,
Langó Lászlónak a kápolnája és André
Emanuelnek a síremléke figyelemre
méltó alkotás az 1800-as évekbôl.
Borbély Béláné magángyûjtemé-
nye, amelyben többek között búto-
rok, porcelánok, kézi- és gépi szôtte- Október elsô hétvégéjén a Szlovák– Az 1995-ben
sek, kagylók is vannak, a Jókai utca 7. Magyar Kulturális Nap és Szüreti Fel- Kerekegyházán
szám alatt tekinthetô meg. (Tel.: vonuláson kézmûves bemutatók, szü- alakult Bács-Vár
76/381-510) reti felvonulás és bál várja az érdeklô- Megyei Huszár-
Minden évben április elején rende- dô turistákat is. bandériumnak
zik a Komondor Tours Távlovagló A város népmûvészetét, hagyomá- és az 1998-ban
Kupát, a búcsú és a kenyéráldás nyait, kulturális értékeit számtalan létrehozott tüzér-
ünnepe augusztus 20-án van. rendezvényen is megismerhetjük. alakulatnak
a képen látható
bemutatóit,
FÜLÖPHÁZA tô, a homoki varjúháj jól alkalmazko- a huszárkarusselt
Irányítószám: 6042 dik a szárazsághoz. Rovarfaunája gaz- és a hagyományos
A lakosság száma: 1010 fô dag, ez a táplálékbázisa az itt elôfor- huszárkunsztokat
duló három gyíkfajnak: a homoki, a tartalmazó mûsort
Kerekegyházáról az 52-es fôútvonal zöld és a fürge gyíknak. Madarai kö- nagy siker kíséri
felé lehet megközelíteni. A fôúttól zül említést érdemel az itt költô szala- országos és helyi
északra terül el Közép-Európa egyik kóta, a búbos banka, a gyurgyalag és rendezvényeken.
legérdekesebb részén, a Kiskunsági a sárgarigó. A buckavonulat keleti ré- A Fúvószenekar
Nemzeti Parkhoz tartozó 1992 hek- szén a szél által kialakított medencék- 1951-ben alakult.
táros fülöpházi buckavidéken. A falu ben szikes tavak vannak, amelyek a A 63 tagú énekkar
szomszédságában még néhány moz- nyolcvanas évek aszályos idôjárása repertoárjában
gó homokbucka ma is látható, amikor miatt kiszáradtak. Fülöpszállás terüle- népdalok, mûdalok,
a szél formálja a több méter magas fu- te a természetvédelmi oktatásban fon- klasszikusok is
tóhomokot a lösz felett. A buckavo- tos szerepet tölt be. Az 52-es út déli hallhatók a helyi
nulatokat homoki csenkeszes, árva- oldalán, a 20-as kilométerkô után ok- rendezvényeken,
lányhajas nyílt homokpusztagyepek tatóközpont is mûködik. A buckavi- kórusfesztiválokon.
borítják, itt-ott borókával. A buckakö- dék egy része jelzett turistautakon A Tavaszi Szél
zökben serevényfüzeseket, a bucka- szabadon látogatható. A piros sáv jel- Népdalkör
oldalakon borókás-nyárasokat talá- zésû túraút Fülöpházától indulva 1973-tól gyûjti,
lunk. A naprózsa, a homoki bárány- Ágasegyháza és Orgovány védett ter- énekli
pirosító, a kései szegfû, a homoki vér- mészeti értékeit köti össze. Az oktató- a tájegység dalait.

55
 KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

Ágasegyházán csak központ parkolójából induló tanös- te volt. Napjainkban ezen a vidéken
a mélyen gyökeredzô vény bemutatja a homokbuckák ki- fellendült a tanyai turizmus. Szépen
növényeket érdemes alakulását, jellemzô élôvilágát, az út- berendezett, összkomfortos, nem egy
termeszteni. vonal kb. 2 km hosszú. A Kondor-tó helyen nyitott úszómedencével ellá-
Az 1930-as évek elején partján is van parkoló. A tó környéke tott nádfedeles tanyák várják a vendé-
két ember kiemelkedô csodálatos madárvilágot rejt, életükbe geket.
munkájának a madárvártáról is bepillanthat az ér- Említést érdemel Magyarország leg-
köszönheti a település deklôdô. Szigorú védelem alatt áll az elsô ilyen jellegû helye, a Magony-
jólétét. Platter János ugartyúk. tanya, amelynek napjainkban külföl-
kecskeméti konzerv- Fülöpháza 1907-ben lett önálló di tulajdonosa van, mint oly sok más
gyáros vásárolt 4877 község, addig Fülöpszállás külterüle- társának a térségben.
kataszteri holdat
ahol 15 kútból
villanymotorral ÁGASEGYHÁZA Lajos király korából pedig dénárt,
öntözéses gyümölcs- Irányítószám: 6076 ezüst pitykegombot, gyöngyszemeket,
termesztést valósított A lakosság száma: 1920 fô hajkarikákat tártak fel.
meg: a „szóló szôlô A középkori Ágasegyháza elpusz-
és a csengô barack” Fülöpházáról az 52-es fôútvonalon tult, területe évszázadokig Kecskemét
meghonosítója volt Kecskemét felé indulva, majd jobbra pusztája volt, csak 1925-ben vált önál-
7000 gyümölcsfájával. letérve az izsáki úton érhetô el a ko- ló községgé. A község nevét a mai el-
Fleismann Oszkár rábban Kecskemét szemefényének képzelések szerint két szóból alkot-
pedig 208 holdas híres számító település. Vasúton Kecske- ták. Az elôtag az Ágas, feltehetôen a
telepén szôlô- és métrôl és Fülöpszállás felôl közelíthe- községben épült ágasfás, szelemenes
gyümölcsnemesítéssel tô meg. templomára utal, mivel kô hiányában
foglalkozott, A régészeti kutatások szerint már az fa és vesszôvázas, sárral tapasztott
gyapottermesztéssel ókorban pásztornépek lakták ezt a tá- ágasfával díszített templomot építet-
kísérletezett. jat, errôl tanúskodik a mai Csík-tanya tek itt az Árpád-korban. Az utótag je-
mellett 1925-ben kiszántott gabonás lentése pedig az, hogy az isten háza,
A helyi hagyományokat edény és kôbalta. A Karazai-szige- azaz temploma. Régi templomának
példásan ápolja, és egyre ten pedig Árpád-kori kun telepü- emlékét az a néhány kô ôrizte még az
több helyen népszerûsíti lés nyomait találták 1930-ban: kap- 1930-as években is, amelyeket az
is a Boróka Népdalkör csokat, szobrocskákat, tálakat vittek ágasegyházai országzászló tövénél
és Citerazenekar innen a kecskeméti múzeumba. Nagy helyeztek el.
Az Ágasegyházai-rét – mint az Or-
goványi-rétek területe – a Kiskunsá-
gi Nemzeti Park egyik része. Ez a föld-
rajzi, természeti adottság határozza
meg a település életét.
Ágasegyháza látnivalói elsôsorban
a természetvédelmi területhez kap-
csolódnak. A régi katolikus templo-
mot a törökök elpusztították, a jelen-
legit 1924-ben építették. A reformátu-
sok imaházukat, haranglábukat 1938-
ban építették.
Minden év szeptemberében faluna-
pot tartanak szüreti bállal.

56
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE
BALLÓSZÖG
Irányítószám: 6035
A lakosság száma: 2650 fô
A kiskunsági Homokhátságon ki-
alakult község, Kecskeméttôl délnyu-
gatra az 52-es út, valamint az M5-ös
autópálya Kadafalva felôl közelíthetô
meg. A községet vasútvonal köti ösz-
sze a megyeszékhellyel.
A középkori templomos helyet
Ballóság néven említik elôször. A tö-
rök idôk után a puszta Kecskemét ál-
lattartó területe volt. A laza homokos
területek futóhomokká válása ellen
hozott intézkedések nyomán, az 1800-
as években megindult az erdôsítés, a
szôlôtelepítés és a puszta parcellázása,
tanyásodása. Ennek során fellendült a
termelés. A mai gazdaság megalapozá-
sában nagy szerepe volt Wéber Edének
(1843) és fiának, Wéber Aladárnak a
ballószögi szôlôtelepük, és Csókás Jó-
zsef gyümölcstermesztô gyümölcsösé-
nek és faiskolájának létrehozásával.
Így váltak ôk a homok hôsévé.
HELVÉCIA
Irányítószám: 6034
A lakosság száma: 3810 fô
A kecskeméti táj gyorsan fejlôdô te-
lepülése alig 7 km-re van a megye-
székhelytôl, megközelíthetô a Kecs-
kemét központjából, táblával jelzett
úton és az 54-es fôúton. Vasúton az
1895-ben átadott Kecskemét–Fülöp-
szállás szárnyvonalon és a Kecske-
mét–Kiskôrös keskenynyomtávú vo-
nalon érhetô el.
1952-ben lett önálló község. A telepü-
lés sajátossága az Alföldre jellemzô ki-
terjedt tanyavilág.
A kunsági borvidék kecskemét–kis-
kunfélegyházai körzetének jellegze-
tes borai készülnek Helvécián.
A kecskeméti tanyavilágból kiváló A faluház Ballószögön
Ballószög 1954-tôl önálló község lett,
ma a fiatalság többsége helyben marad.
A község határában több lovas-
tanya, falusi szálláshely fogadja a
vendégeket, Köncsögpuszta térsége
kedvelt kirándulóhely. Ismétlôdô ren-
dezvényei a Majális, júniusban az Alko-
tótábor a Gábor tanyán, júliusban a
Tûzoltó bál, augusztus 20-án a Kenyér-
szentelés, gyümölcs- és termésáldás.
Helvécián a vasútállomás mellett, a
Szabó Sándor telepen megépítették
az olaszországi Minemar-kastély
mását. A Székely Ödön által tervezett
romantikus, lovagvárat idézô épületet
a népnyelv Bagolyvárként emlegeti.
A kastély ma is áll, jelenleg az ország A szôlôtelepet
egyik legnevesebb borászáé, Szerem- 1911-ben
ley Hubáé, a hatalmas pincével, prés- az Országos
házzal egyetemben. Földhitelintézet
A Szabó Sándor telepet elhagyva, vásárolta meg,
amely mintegy 3 km-re van Helvéciá- 1945 után a megye
tól, de szerves része annak, a Götz- egyik legnagyobb
kanyar elôtt van az 1924-ben épült szôlô- és gyümölcs-
református imaház. A Götz-kanyar termelésre
után jobbra a Lôwy-dûlôben lehet szakosodott állami
megtekinteni a gótikus–román stílus- gazdaságát
ban épített, 2001-ben felújított Bo- szervezték meg
csák-házat. Helvécia központtal.
57

Helvécia neve Mielôtt beérünk Helvéciára, érde-
a Balatonfüreden mes megállni rövid pihenôre a Lôwy-
tanárként dolgozott pincénél, hogy megtapasztaljuk a
Eduard Weber környék borainak ízét. A Kiskôrösi
svájci szülôföldjére úton jobbra fordulva hamarosan elér-
utal, jük az Áruház utcát, ahol az a helyre-
aki a ballószögi állított épület áll, amely telepesház
pusztán 1892-ben néven reprezentálja azt az állapotot,
2000 holdas birtokot amikor az ideérkezôk 1892-ben el-
vásárolt. Kezdetben kezdték az építkezést és kényszerûen
92 családot telepített igénytelen házakat hoztak létre. A ta-
ide az ország nyasoros beépítésre szép példa a Ma-
szôlôtermô vidékeirôl. gyarsor, Németsor, Csajágisor, Csóka-
Házakat, iskolát, sor. Ha visszatérünk a Kiskôrösi útra,
templomot építettek. és Orgovány felé indulunk, a Küküllô
Hamarosan több utca sarkán az Egészségházban meg-
százan csatlakoztak tekinthetjük a helytörténeti gyûjte-
az elsô lakosokhoz, ményt, ahol Wéber Ede munkásságá-
akik a futóhomokon ról, a telepesek életérôl, valamint
szôlôt telepítettek, Bozsó János képeibôl készült kiállítást
mintagazdaságot láthatunk. Szemben az 1924-ben épí-
hoztak létre
a legkorszerûbb
termelési eljárásokkal JAKABSZÁLLÁS
és eszközökkel, Irányítószám: 6078
a hozzá tartozó A lakosság száma: 2720 fô
pincészettel.
A falu a Helvécia Helvéciáról továbbindulva érjük el
nevet az alapító az 54-es fôútvonalat, amelyen dél felé
végakaratának fordulva juthatunk el Jakabszállásra.
megfelelôen kapta. Budapestrôl vagy Szegedrôl pedig az
A világban egyébként M5-ös autópályán Kecskemétig, on-
legalább 170 hasonló nan pedig az 54-es fôúton közelíthetô
nevû település, meg. Érinti a Kecskemét–Kiskunmajsa
hegység, folyó van. kisvasút is. Az Árpád-kor óta lakott te-
lepülés a hódoltság korában elnépte-
lenedett, és a szabadszállásiak hasz-
nálták a területet pusztaként, a lakos-
ság fô foglalkozása a pásztorkodás
volt 1895-ig, a puszta kiosztásáig. A
20–60 holdas területeken fokozatosan
áttértek a mezôgazdaságra, ez fel-
gyorsította a népesség növekedését
és majsai, fülöpszállási, szabadszállási
zsellérek szereztek itt földet. Jakab-
szállás 1924-ben lett önálló község,
akkor épült fel a községháza és egy
58
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE
tett evangélikusok imaháza áll. A
Kiskôrösi út bal oldalán láthatjuk a
Zaboretzky Ferenc által épített, neogót
stílusú római katolikus templomot,
amelyet Nagyboldogasszony tiszteleté-
re szenteltek fel 1908. augusztus 15-én.
Érdemes még megtekinteni a 2001
nyarán elhunyt Kerekes Ferenc szob-
rászmûvész galériáját (Helvécia,
Matkó 1/1. Tel.: 76/402-235. Elôzetes
bejelentkezés alapján), valamint Géró
György fafaragó mester kiállítását és
organikus építészeti alkotásait, aki az
ország elsô pusztaszínházával is büsz-
kélkedhet (Helvécia, Széles köz 11/1.
Tel.: 76/429-837).
Helvécián évente nemzetközi tán-
cos tábort rendeznek, ahol a népi és a
modern táncmûvészettel is foglalkoz-
nak. A szüreti napokat október elsô
hétvégéjén tartják.
kápolna, amelyet a ferences rendi
szerzetes atyák gondoznak.
A kecskeméti gazdasági keskeny-
nyomtávú vasút 1928-ban, a telepü-
lést átszelô utak pedig 1939–42-ben
épültek meg, ezzel jelentôsen csök-
kent az elszigeteltség.
A római katolikus templom
1944-ben lett készen, az 54-es fôútvo-
nal és a Kiskunhalasra vezetô út talál-
kozásánál látható. A református
templom jóval késôbb, a ’60-as évek
elején épült, a Petôfi Sándor utcán le-
het eljutni hozzá. A falu központjában
lévô Emlékparkban az elsô és máso-
dik világháborúban, valamint az
1956-ban hôsi halált halt lakosok ne-
vét emlékfalon örökítették meg. Itt
látható Túri Endre szobrászmûvész
tûzzománc térplasztikája is.
A legújabbkor nagyszerû vívmánya,
a repülés is meghódította Jakabszál-
lást. Füves repülôtere 1994-ben kez-
dett üzemelni, kisebb hangárok épül-
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKE

Vitorlázó repülôgépek
a hangár elôtt

Jakabszállás
Wolford-tanyai
alkotóházában
májustól októberig
fafaragók,
csipkeverôk, festôk
munkálkodnak.
De sokan jönnek ide
a különbözô
kulturális
rendezvényekre,
fesztiválokra.
A falu búcsúját
a húsvét utáni
tek, majd szálloda, fedett uszodával, meseit, de az utazónak is kellemes él- 10. vasárnapon
szaunával, patyolattiszta hangárral és ményt kínálnak sétarepüléssel a pusz- tartják, szüreti
2000-tôl szilárd burkolatú fel- és le- ta, a bugaci táj felett. Az Ady Endre ut- felvonulásuk
szállópálya szolgálja a repülés szerel- cától táblázták ki az odavezetô útat. a mulatsággal együtt
messze földön híres.
A települést
ORGOVÁNY zései. Az antantbizottság 62 meggyil- a fôútvonal melletti
Irányítószám: 6077 kolt ember holttestét találta meg a kiépített kerékpárút
A lakosság száma: 3610 fô vizsgálat során. szeli át.
Sétánkat az 1912-ben épült refor-
Jakabszállásról az 54-es fôútról mátus templomnál kezdjük, amely-
jobbra fordulva érjük el a települést. nek féltett kincse a kunszentmiklósi
Megközelíthetô még az 52-es fôútról református egyháztól ajándékba ka-
is Izsákon keresztül, és el lehet jutni pott, 1606-ban készült boroskanna.
ide a Kecskemét–Kiskôrös keskeny- A templommal szemben, a Kossuth
nyomtávú vasúti vonalon is. A köz- Lajos utca túloldalán az 1993-ban fel-
ségtôl északra található a Kiskunsági avatott Kossuth-szobor látható. To-
Nemzeti Park részterülete, a 3753 vábbsétálva Izsák felé, az út bal olda-
hektáros Orgoványi-rétek, amelyrôl lán az 1919-es fehérterror mártírjainak
a Kiskunság bevezetôjében részlete- állított obeliszket láthatjuk. A Szent
sen szólunk. Imre utcával szemben áll az 1928-ban
Orgovány, a kun település a török épült római katolikus templom.
hódoltság alatt elpusztult, és Kun- Petôfinek 1992-ben állítottak emlék-
szentmiklós pusztája lett, ahol külter- táblát a községben.
jes állattartást folytattak, csak 1901- Minden év áprilisában, vagy máju-
ben szervezték önálló községgé. Tipi- sában póni fogathajtó versenyt
kusan tanyás település. A község terü- rendeznek Orgoványban, a kecske-
letén történtek meg 1919-ben Héjjas méti táj legdélebbre fekvô települé-
Iván és Francia Kiss Mihály véreng- sén.

59
Duna menti
síkság
CSÁSZÁRTÖLTÉS DUNAEGYHÁZA DUNASZENTBENEDEK
ÉRSEKCSANÁD FOKTÔ MISKE
SOLT TASS USZÓD
A Duna menti síkság – a folyam egy-
kori ártere, a Kiskunság és a Duna-
meder között –, Budapesttôl délre az
országhatárig húzódik mintegy 200
kilométer hosszúságban, 10–25 km
szélességben. Felszínét teljes egészé-
ben a Duna homokos-kavicsos, isza-
pos, öntésagyagos lerakódásai borít-
ják. Szerkezetileg fiatal süllyedék,
amelynek centruma Kalocsa környé-
kén van, a folyóvízi lerakódás itt a 80
méter mélységet is eléri. Ez a sül-
lyedék vonta ide a jégkorszak végén a
Dunát is, amely útközben számtalan
60
medermaradványt, meandert, helyi el-
nevezéssel: turjánt, morotvát, ôrjeget,
fokot, eret alakított ki, hagyott hátra.
Oldalazó erózióval a dunántúli lösz ta-
karta pannon földbôl is levágott két
darabot: a solti Ebédlesô-hegyet (127
m) és a Tétel-halmot (112 m). Külön-
ben az egész síkság 90 m körüli ten-
gerszint feletti magasságon fekszik.
A XVIII. század második felében
végzett folyószabályozásig a terület
túlnyomó többsége a dunai ártér vidé-
ke volt. A települések a süllyedésbôl
kimaradt, 100 méter tengerszint feletti
DUNA MENTI SÍKSÁG
magasság körüli felszíndarabokra,
„szigetekre” települtek, mégis sokat
szenvedtek az árvizektôl. A különle-
ges magasságot elérô jeges árvizek al-
kalmával bekövetkezô gátszakadások
nagy veszélyt jelentettek. (1940, 1941,
1956) A védôgátak, csatornák, szi-
vattyútelepek megszabadították ezt a
vidéket az árvizektôl. Az egykori
vízivilág emlékei a mélyebb meder-
fordulókban visszamaradt tavak, ame-
lyek egyike-másika strandolásra is al-
kalmas, mint például az ország negye-
dik legnagyobb tava, a Szelidi-tó. Bár
ezek vízellátása az idôjárástól függô-
en ingadozik, tisztaságukat pedig az
esôzések hiánya nagyon befolyásolja.
A vidék régebbi lápos-mocsári erdôs
jellegét a lecsapolás gyökeresen meg-
változtatta, az egykori nádrengetegek,
mocsári tölgyesek helyén a szántóföl-
deken kívül szikes legelôk, láprétek
találhatók. A Duna mellett és a nedves
medermaradványokban a fûz- és a
nyírligetek emlékeztetnek a hajdani
erdôkre. Különleges növénykultúrák,
így például Kalocsa környékén a fû-
szerpaprika termesztését teszi lehetô-
vé a magas (évente jóval 2000 óra fö-
lé emelkedô) napfénytartam.
A Dunának ez a része hazánkban
alsó szakasznak számít, a megye terü-
letét nyugaton 123 km hosszan hatá-
rolja, és három nagy belvízi öblözetre
tagozódik. Két jelentôs árvize van, a
tavaszi, amelyik veszélyesebb, és a
nyári. A szabályozási munkák ered-
ményeként a bal partja teljes hosszá-
ban töltésezett, ez teszi lehetôvé a
mögötte lévô területek használatát. A
hajdani Duna-ártér, a Duna menti sík-
ság ma szabályozott vízjárású, belvíz-
rendezett terület, amely ezáltal felszí-
ni vizeinek döntô hányadát elveszítet- Hagyományôrzô
te. A kettôs funkciójú – a belvíz elve- együttes mûsora
zetésére és öntözésre használt – Kalocsán
61

A gemenci erdô „lakói” Dunavölgyi-fôcsatorna a Duna-völgy
mélyvonulatában, a hátságperem
közvetlen elôterében húzódik 132 km
A Duna meghatározó hosszan. A rendszer részei a hajdani
eleme ennek a vidéknek, sorvadt medrek: Kígyós-ér, Nagy-ér,
összefûzi a három, Sós-ér és a nagy szelvényû övcsator-
karakterében is nák, mint például a Csorna-foktôi ár-
különbözô kistáj – apasztó csatorna. A Duna-völgy má-
a Csepeli-síkság, sik jelentôs létesítménye a Ferenc-
a Solti-lapály csatorna a Mohácsi-sziget keleti sze-
és a Kalocsai Sárköz – gélyén, ez pótolta a történelmi Ma-
területeit. A folyó gyarországon a bácskai hajózható
nyugatról, a Dunavölgyi- csatornahálózatnak a vízszükségletét.
fôcsatorna keletrôl Az ártereket, a folyópartot fûz-nyár
szegélyezi a vidéket, ligeterdôk, magasabb térszinteken a
délrôl pedig a Sükösd szil-kôris-tölgy ligeterdôk kísérik. A la-
vonalától északkeletre pos mélyedések pangó vizeiben
tartó 54-es fôútvonal zsombékosok, magas sásosok alakul-
északi felén húzható tak ki. A kiszáradó lápokon szittyós,
meg a választóvonal. nedves, majd kékperjés láprétek ural-
A legszebb természet- kodnak.
földrajzi pont ott van, A vizekben és a mocsarakban a ge-
ahol ez a korábban rinces állatok sok védett fajával találko-
erôsen vizenyôs síksági zunk. Így a halak közül a lápi póc, va-
öntésterület, a Homok- lamint két gôte- és kilenc békafaj elô-
hátság, és a bácskai fordulását jegyezték fel. A hüllôket a
lösztakaró találkozik: mocsári teknôs és a vízisikló képviseli.
a császártöltési régi A gerincesek egyik leggazdagabb
téglagyár magas partjánál, csoportja a madaraké, több mint 250
a bajai út mentén. fajuk található itt, jelentôs részüknek
62
DUNA MENTI SÍKSÁG
ez az élôhelye. A nádas mocsarakban
megtalálhatók a foltos és a cserregô
poszáták, a nádi tücsökmadár, a füg-
gô- és a barkóscinege, szomszédsá-
gukban költenek a bakcsók, a szürke,
a vörös és az üstökös gémek, a kis és
nagy kócsagok. Az ártéri erdôkben
költenek a fakopácsok, a különbözô
cinke- és rigófajok, a fülemüle és a fü-
lesbagoly.
A Duna menti mocsarak jellegzetes
emlôsei a vaddisznók. De ôzzel és
dámmal is gyakran találkozhatunk. A
részben Bács megyéhez tartozó Ge-
menc ad otthont hazánk legerôsebb
gímszarvas populációjának.
A Duna mentén az idôszámítás
elôtti VI–V. évezred táján jelentek
meg az élelemtermelés ismeretét ma-
gukkal hozó, mediterrán eredetû föld-
mûvelô népcsoportok, akik a folyó
melletti termékeny ártereken, például
Fajsz és Szakmár térségében teleped-
tek le. Az idôszámításunk utáni négy
évszázad alatt az iráni eredetû szar-
maták sûrû településhálózatot hoztak
létre, de ahogy kezdtek gyengülni,
úgy vesztettek el területeket, majd a
germánok, a szkírek foglalták el a he-
lyüket. Erre utal a Duna mentén meg-
talált gazdag nôi síregyüttes leletanya-
ga, amely Dunapatajon a múzeum-
ban látható. Az avar fejedelmi szék-
hely VI. századi jelenlétére utalnak
azok a leletek, amelyek többek között
a keceli vezéri sírból kerültek elô.
A Duna menti síkságot minden nép-
csoport kedvelte. Kultúrájuk, magas
szintû alkotókészségük, technikai is-
mereteik napjainkban is megmutat-
koznak a kulturális, építészeti, mûvé-
szettörténeti emlékekben, annak elle-
nére, hogy errefelé kevesebb vár és
kastély épült, mint másutt az ország-
ban. A templomok, a paloták, a kúriák,
az emlékmûvek hûen visszaadják az
adott kor hangulatát. A reformáció tér-
DUNA MENTI SÍKSÁG
hódítását például Tass és Dunavecse, a
zsidó hitélet emlékeit Apostag kínálja
fel. A pota népcsoport máig ható szo-
kásait a Kalocsai Sárközben, Kalocsán
és a környezô településeken, például
Homokményen, Szakmáron érhetjük
tetten. A rácok évezredes szokásait
Bátya és Dusnok ôrzi, ápolja. A svábok
szorgalmát, népmûvészetét, szakértel-
mét Császártöltés, Harta, Hajós mutat-
ja be. A Duna folyó mellett élôk közül
nagyon sokan kötôdnek a vízhez, ha-
jós népnek tartják magukat, különösen
így vannak ezzel Foktôn és Fajszon, a
fejedelemfi nevét viselô településen
élôk.
A Duna menti települések közleke-
dési helyzete felemás. Hajón és köz-
úton jól megközelíthetôk északról és
délrôl egyaránt, hiszen a Dunával pár-
huzamosan fut az 51-es számú fôút,
igaz változó minôségû útfelülettel, és
a folyónak a legtöbb település mellett
van valamilyen kikötôje is, de ezek
közül napjainkban nem sok üzemel.
A vasúti közlekedés szempontjából
meglehetôsen mostoha a vidék hely-
zete. A Budapest–Kelebia fôvonalon
Kunszentmiklóstól délre csak a Du-
napatajig kiépített szárnyvonalon
közelíthetô meg. A dunaföldvári hí-
don megszûnt a vasúti közlekedés.
Kalocsát szárnyvonalon lehet meg-
közelíteni Kiskôrös felôl, a bajai Du-
na-hídon kelet–nyugati irányú vasúti
közlekedés van, azonban Dunapataj-
tól délre Hercegszántóig nem közle-
kedik vonat.
Látnivalókban nincs hiány. A Duna
szebbnél szebb kanyarulatai, szigetei
minden évszakban más és más szín-
ben pompáznak. Szalkszentmárton-
ban a Petôfi Emlékmúzeumban pá-
ratlan Petôfi-relikviákat ôriznek és tár-
nak az odalátogató elé. Dunavecse
sem marad le a lánglelkû költô dicsô-
ítése terén. Apostagon a helyreállított,
könyvtárként és faluházként mûködô, Az érseki palota
Európa-díjas zsinagóga állítja meg az Kalocsán
utazót. Solt híven ôrzi a honfoglaló
magyar törzs és az 1848/49-es szabad- A magyarok
ságharc emlékeit. A város határában a honfoglalása után
felújított Duna-híd jól szolgálja az Al- a terület legjelentôsebb
föld és a Dunántúl összeköttetését. egyházi központja
Solt jellegzetes színfoltja a meleghegyi az I. Szent István által
pincefalu, melyet védetté nyilvánítot- alapított második
tak. Hartán különleges látnivalónak érseki székhely,
számítanak a festett bútorok. A két víz, Kalocsa lett. Itt az elsô,
a Duna és a Szelidi-tó között elterülô egyhajós, félkör
Dunapataj egyszerre kínálja az aktív szentélyzáródású
pihenést és múzeuma révén a múlt templomot a XI. század
emlékeinek megismerését. Ordason elején emelték. Ennek
II. Rákóczi Ferenc kedvenc tölgyfája a helyén a XIII. század
még él, a községet védô gátról teljes elején új, háromhajós
szépségében tárul elénk a Duna-part. templom épült.
Kalocsa barokk városközpontja, a Feltehetôen innen
pingáló, hímzô, tojáskarcoló asszo- származik a híres
nyok, és fûszerpaprikája messze föl- kalocsai vörös márvány
dön híres. A romantikus pincesorok királyfej is.
Hajóson, Nemesnádudvaron és Csá- A román kori ötvösség
szártöltésen a vidék legszebb látvá- néhány szép darabja,
nyosságait jelentik, mélyük pedig fi- például kehely
nom borokat rejt. Árpád vezér egyik és pásztorbot került elô
unokájának, Fajsznak a nevét község a Kalocsán feltárt,
ôrzi. A helybéliek szerint „Vajas gyön- Asztrik személyéhez
gyének” nevezett Dusnok igazi hor- kapcsolható érseki
gászparadicsom. sírból.
63

Látkép a Kiskunsági- TASS
fôcsatornával Irányítószám: 6098
A lakosság száma: 3000 fô
A Csepeli-síkság és a Solti-lapály ta-
lálkozásánál, az 51-es út mentén fek-
szik a község. Itt végzôdik az 58 km
hosszú, a dunai vízisport- és horgász-
életben kivételes szerepet betöltô So-
roksári Duna-ág. Vízállását a fôváros
határában létesített Kvassay- és az it-
teni Tassi-zsilip szabályozza. Tass kö-
zelében a víz partján, Szentgyörgy-
pusztán egész sereg horgásztanya,
hétvégi ház sorakozik.
A település nevét és történelmét
1109-ig vezetik vissza, Árpád egyik
unokája, Tas fejedelemfi birtoka volt a
falu. Késôbb Tass a Csepel-szigettel
együtt királyi birtok lett, a királyi asz-
talhoz tartozó tárnokok és ételhordók
szálláshelye volt.
A falu vonattal is megközelíthetô, a
Budapest–Kelebia fôvonalon közös
vasútállomása van Kunszentmiklós
városával. A vasútállomásról autó-
busszal lehet eljutni Tass központjá-
ba. Útközben balra tekintve látható
gróf Nemes János szépen helyreállított
kastélya, amelyben idôsek otthona
64
DUNA MENTI SÍKSÁG
mûködik. Jelenleg nem látogatható. A
kastély nevezetessége, hogy állítólag
Liszt Ferenc is járt benne.
Az út jobb oldalán egy fekete már-
ványkeresztet látunk, amelyet 2000-
ben Kunszentmiklós város és Tass
község népe állíttatott a régi helyére.
A Kiskunsági-fôcsatorna hídján át-
haladva Tass megkapó látképében
gyönyörködhetünk. Már a török hó-
doltság korában a református vallásra
tért át az itt lakó kisnemesek jelentôs
része. Elsô templomukat 1644-ben
építették, majd helyette 1888-ban a
Kálvin téren ma is láthatót. A klasszi-
cista stílusú templom elôtt áll az elsô
világháborús emlékmû, és Horváth
Attila fából faragott 1956-os memen-
tója. A templom mellett a Dózsa
György útra néz a 2001-ben felavatott
Millenniumi emlékmû. A Mun-
kácsy utcán végigsétálva érjük el a
római katolikus templomot, amely
szintén klasszicista stílusban épült
1822-ben. Szép és értékes oltárképét,
a Háromkirályok imádását Spiel-
berger János festette.
Az Egecsei, a Kossuth kôrúton egy
hosszabb sétával érjük el a reformá-
tus temetôt. Itt különleges szépségû
kopjafákat láthatunk, és érdemes
megtekinteni a Földváry család krip-
táját, amelyet Ybl Miklós tervezett.
Földváry Gábor volt a település legki-
emelkedôbb személyisége, ô alapítot-
ta Budapesten a Nemzeti Színházat, a
Vakok Intézetét és az elsô Hitelszövet-
kezetet.
A települést érintô 51-es fôút men-
tén látható a Darányi Ignác, egykori
földmûvelési miniszter családja által
emelt klasszicista mûemlék kas-
tély, ami magánkézben van, csak
messzirôl tekinthetô meg a 1,5 hektá-
ros parkban. Darányi hívta életre a fô-
városban a Földtani Intézetet és a Me-
zôgazdasági Múzeumot.
DUNA MENTI SÍKSÁG
Tasson született Kemény Simon
költô, sokat tartózkodott itteni birto-
kán Hóman Bálint történész, kultusz-
miniszter.
Mintegy 4 km-es mûúton lehet elér-
ni a Soroksári Duna, vagy ahogy so-
kan ismerik, a Kis-Duna torkolatát, a
Tassi-zsilipet. Ez a hely régóta vonz-
za a horgászat szerelmeseit. Szent-
györgypusztán és tôle kissé észa-
kabbra, Dömsöd felé igazi üdülôpara-
dicsom alakult ki, hiszen a süllôzés, a
SZALKSZENTMÁRTON
Irányítószám: 6086
A lakosság száma: 3000 fô
Tasstól délre, az 51-es fôúton né-
hány kilométer megtétele után érke-
zünk Szalkszentmártonra. Vasútállo-
mása az elsô megálló a kunszentmik-
lósi csomóponttól a dunapataji
szárnyvonalon. A Dunántúllal – a túl-
parton lévô Dunaújváros érintésével
– egész évben kitûnô kompjárat köti
össze. A település alig 4 km-re van a
Dunától. A községtôl a folyó partjáig,
a Duna egykori árterében ma is inten-
zív kavicsbányászat folyik. Az így ke-
letkezett tavak nagyszerû horgász- és
strandvizek.
A település több mint 1000 éves
múltra tekint vissza. Állítólag címerük
is az egyik legrégebbi, 1842-bôl való.
Az eredetileg két önálló falu egyike,
Szalk(Zolk) neve elôször 1317-ben
bukkant fel a Zichy család levéltárá-
ban, Szent Mihálynak szentelt temp-
lomát is említi a birtoklevél. Ennek a
templomnak az alapjait 1968-ban, só-
derkitermelés közben találták meg a
Duna közelében. Szent Mártont –
mint települést – elôször 1320-ban
említik az oklevelek, királyi lovászok
faluja lehetett. A két települést a 15
éves háború pusztította el, a XVII. szá-
pontyozás – a Kiskunsági-fôcsator-
nán pedig az amurra történô horgá-
szás – ezreket vonz ide a nyári hétvé-
geken. De a Duna-soron lévô strand
is sok vendéget csábít ide napfürdô-
zésre.
A tassiak az idegenforgalom fejlesz-
tésében látják a jövôt. Szeretnék visz-
szaállítani a Kis-Dunán a hajóközleke-
dést, a Kiskunsági-fôcsatorna mellett
pedig további horgásztanyáknak va-
ló parcellákat alakítanak ki.
zadi újranépesedés során már a jelen- A helyi monda szerint
legi helyre költöztek lakói. Szalkszentmárton
A község látnivalóit könnyedén közepén élt
megtekinthetjük, ha a Petôfi térrôl in- Márton kovács
dulunk. Európában is szinte egyedül- mentette meg
álló ez a szigorúan zárt faluközpont, az árvíz pusztította
amelyben egymás mellett látható Szalk falu lakóit,
klasszicista, barokk, kései barokk, kö- ezért a nép
zépkori épületek sora. Ezért 2000-ben „szentté avatta”,
Európa-díjat kapott a település. A fa- és róla nevezték el
lusi klasszicista építészet igazi remeke késôbb a falut.
a községháza mûemlék épülete a Jó-
kai utcában. A tér jellegzetes épülete
a XVIII. században épült tipikus falu- Emléktábla
si, beálló fogadó a kocsiszínnel. Ezt a Petôfi Sándor
a vendégfogadót bérelte a Petrovics Emlékmúzeum
család 1844 és ’46 között, tudatja ve- falán
lünk az épület falán elhelye-
zett márványtábla, amelyet
1901-ben avattak fel. Itt találha-
tó a Petôfi Emlékmúzeum,
amelyben a költôóriás sok ver-
sének és verses elbeszélésének
kéziratát ôrzik.
A kutatók szerint Petôfi 112 versét
írta Szalkszentmártonban, köztük a
Felhôk-ciklus darabjait, a Zöld Mar-
ci és a Hóhér kötele címû drámáját.
Igen gazdag a település néprajzi,
helytörténeti gyûjteménye is.
Petôfi tér 14.
Nyitva: K–V 9–16 óráig.
Tel.: 76/358-289.
65

Duna-parti részlet Valódi irodalmi zarándokhellyé vált
a kompátkelôvel az idôk során Szalkszentmárton.
A tér jellegzetessége az 1775-ben,
Tavasztól ôszig kései barokk stílusban épült refor-
pezseg az élet mátus templom, amelynek érdekes
Szalkszentmártonon, megjelenést kölcsönöz a vakárkádos
hiszen csodálatos kiképzés. A templomtól szépen kiépí-
víziparadicsom veszi tett sétaút vezet a templom és a köz-
körül, a vadregényes ségháza mögött 2000-ben felavatott
Duna-part Szent Márton-szoborhoz. A teret át-
és a Kiskunsági- szelô Néphadsereg út túloldalán áll a
fôcsatorna nagyszerû Munkácsy-díjas Marton László 1969-
horgászhelyeket kínál.
Dunaújvárossal
kompjárat köti össze DUNAVECSE
(a képen). Irányítószám: 6087
A csatorna mellett A lakosság száma: 4250 fô
félezer hétvégi ház van,
ahol nyári hétvégeken Szalkszentmártonból az 51-es fô-
ezerötszáz vendég is úton déli irányba néhány kilométer
megfordul. után érkezünk a településre. Vasúton
a Kunszentmiklós–Dunapataj szárny-
vonalon érhetô el. Kikötôje van, a
korábbi évtizedekben hajóval is lehe-
tett ide utazni a Dunán, remélhetôleg
erre újból mód nyílik. Dunavecsét ke-
rékpárút köti össze a tôle délre lévô
Apostaggal.
A Nemzeti Múzeumban ôriznek egy
itt talált bronzkori arany kartekercset,
valamint ugyancsak ebbôl a korból
66
DUNA MENTI SÍKSÁG
ben állított egészalakos Petôfi-szob-
ra, valamint a 210 nevet tartalmazó, a
két világháború hôsi halottainak em-
lékét megörökítô, 1996-ban létre-
hozott páros emlékmû.
Rövid sétát téve a Hunyadi utcán,
láthatjuk az 1957-ben felszentelt ró-
mai katolikus templomot, amely-
nek megálmodója, az egykori plébá-
nos sok meghurcoltatáson esett át az
építkezés miatt.
Az utcákat járva még megérezhetünk
valamit abból a régi szalkszentmártoni
hangulatból, amelyet a XVIII. század
végétôl a XX. század elejéig épült közel
félezer, a nemesi udvarházakat utánzó
tornácos parasztház áraszt.
A falu központjától 5 km-re, a sza-
badszállási út mentén, Homokpusz-
tán található az 1822-es összeírásban
is szereplô nyomtatószín és gabo-
natároló épülete, amely agráripari
emlék. (Jelenleg nem látogatható.)
Szalkszentmárton kulturális életé-
nek büszkesége az 1973-ban alakult,
ezüst minôsítést szerzett népi tánc-
csoport, amely itthon és Európa több
országában jelentôs sikereket ért el.
tártak fel urnatemetôt Felsôhegy-dû-
lôben, amelynek tárgyai szintén Bu-
dapesten találhatók.
Az utazó – érkezzen gépkocsival
vagy vonattal Dunavecsére – elôször
az 51-es fôútra nézô mûvelôdési há-
zat pillantja meg a Fô utca bal oldalán,
majd a gyönyörû könyvtárépületet
látja meg az Alkony utca sarkán. Mind-
két intézmény az itt elhunyt Vikár Bé-
láról, a méltatlanul elfeledett kiváló
népzenegyûjtôrôl, etnográfusról, a Ka-
levala mûfordítójáról kapta nevét. Az
1953-tól mûködô könyvtár több mint
32 ezer kötetes. A mûvelôdési házban
gyermek néptánccsoport, csillagászati
klub, bábszakkör, népdalkör és kéz-
DUNA MENTI SÍKSÁG
mûves klub mûködik. Évente itt rende-
zik meg a Március idusa, és a Szep-
tember végén címû emlékesteket.
Sétánkat a Fô utcán folytatva jobb
oldalon a Hôsök terét pillantjuk
meg. Nyugaton a teret Dunavecse leg-
jelesebb mûemléke, egyben legré-
gebbi épülete, a barokk stílusú refor-
mátus templom zárja le. A templom-
hajó 1745-bôl, a Hild József által hoz-
záépített torony pedig 1832-bôl való.
A téren az elsô világháború hôsei-
nek tiszteletére emelt, valamint a
Makovecz Imre által tervezett máso-
dik világháborús és 56-os, közös
emlékmû áll.
A szomszédos Petôfi tér déli olda-
lán található az 1800-as évek elején
épült volt mészárszék, amelyet 1841-
tôl 1844-ig a költô, Petôfi Sándor
édesapja, Petrovics István bérelt. A
Kis lak, ahogy Petôfi írta versében,
eredeti helyén áll, ma Petôfi Hely-
történeti Múzeum.
Az itteni régészeti gyûjtemény különleges-
sége, hogy itt látható néhány darabja annak
a burgusnak, amely a Római Birodalom ke-
leti határát védô kisebb erôdítmény volt.
Érdeklôdni: Petôfi tér 1. Tel.: 78/437-122
APOSTAG
Irányítószám: 6088
A lakosság száma: 2180 fô
Dunavecsérôl az 51-es fôútvonalon
déli irányba haladva érjük el a telepü-
lést. Megközelíthetô még a Kunszent-
miklós–Dunapataj vasúti szárnyvona-
lon is. Dunavecsével kerékpárút is
összeköti Apostagot.
A község határában talált ôskori le-
letek nagy része a Nemzeti Múze-
umba került. A vaskor terméke,
amely a keltákhoz kapcsolható, egy
hólyagos karperec. Az elsô írásos em-
lékük 1217-bôl származik. Az árvizek
A vecseiek híven ápolják Petôfi A hagyomány szerint
Sándor emlékét, ezt jelzi a téren az a római burgust
1948-ban felállított szobor, Szandai a török hordatta szét.
Sándor alkotása. Szintén a költô em- De szerencsére
lékét idézi a Petôfi Emlékház a Zrí- néhány darabja
nyi utca 38. sz. alatt, ahol hazalátoga- Dunavecsén maradt,
tásakor, 1844-ben lakott. így került belôle
Érdeklôdni: polgármesteri hivatal, a múzeumba is,
Fô u. 43. Tel.: 78/438-166. egyet pedig beépítettek
Itt született, és gyermekkorát is itt a református templom
töltötte André Kertész, a világhírû fo- tornyának lábazatába.
tómûvész és Jean Toth festômûvész.
A lakosság közel harmada római A volt tulajdonos,
katolikus, kápolnájuk a Fô utca és a Nagy Pál lányához
Honvéd utca sarkán áll. Jelenleg két írta fellobbanó
templom épül Vecsén, 2002-ben lesz szerelme jeleként
kész a római katolikusok és a nazaré- Petôfi Sándor
nusok temploma. A nazarénusoknak a Zsuzsika-verseket.
és a baptistáknak napjainkban imahá- Szebbnél szebb
za van a nagyközségben. költemények születtek
A Duna-part természetes bujaságá- Vecsén: Hazámban,
ban gyönyörû képet mutat. Kiváló le- Füstbe ment terv,
hetôséget biztosít vízi túrázóknak, tá- Egy estém otthon.
borozóknak, horgászoknak. A Nagy- Ebben az idôben
sziget és a vecsei part strandolásra is talált vissza a költô
kitûnô. A parthoz közel sportpálya, szüleihez, bár nem írta
sportcsarnok, lovarda áll az aktív pi- le, de ide szól
henést választó vendégek rendelke- a Távolból címû verse,
zésére. amely megzenésítve
ma Dunavecse
himnusza.
nagy pusztítást végeztek itt, amikor
1892-ben védôtöltést építettek, hogy
erôsebb legyen a gát, széthordták az
avar korból származó kör alakú Vár-
hátat is.
Sétánkat a Bajcsy-Zsilinszky utcá-
ban álló református templomnál
kezdjük. Az egykor itt állt katolikus
templomban 1318-ban nevezetes ta-
nácskozás folyt. A kalocsai érsek és az
érseki tartomány püspökei itt határoz-
tak a Károly Róbert király által össze-
hívott rákosmezei országgyûlésen kö-
vetendô magatartásról. Ennek a 12
szögletû templomnak a fülkéibe a 12
apostol szobrát helyezték el.
67

A Magyarországon Valószínûleg a nevét is a 12 apostol
létezô mintegy után kapta a település. Az épület
150 zsinagóga közül 1629-ben került a reformátusok tulaj-
mindössze 30 áll donába. Miután ezt lebontották, 1806-
mûemléki védelem alatt, ban építették meg a klasszicizáló
közöttük van stílusú református templomot, ame-
az Európa Nostra-díjas lyet 1873-ban, a jelenleg is látható
apostagi módon átépítettek.
A templomtól a Kossuth utcán át
érkezünk a Nagy Lajos térre, ahol az
emeletes községháza elôtt két emlék-
mû látható. Ezeket az elsô és a máso-
dik világháború hôsi halottainak tisz-
teletére emelték. Az önkormányzat
épületében az emeleten Sparing An-
na iparmûvész grafikáit, akvarellje-
it, textilterveit állították ki. (Érdek-
lôdni a polgármesteri hivatalban le-
het. Tel.: 78/428-455)
A községházától a Hunyadi és az
Iskola utcán sétálva jutunk el a zsina-
góga épületéhez. Az apostagi zsidó-
ság száma a XVIII. század végétôl fo-
lyamatosan nôtt, 1841-ben a falu la-
kosságának 22%-át tették ki. Amikor
az 1768-ban emelt barokk zsinagóga
1820-ban leégett, felépítették helyébe
68
DUNA MENTI SÍKSÁG
a ma is láthatót. Az épület jelenleg
könyvtárként, faluházként a kultúrát
szolgálja, itt kapott helyet Nagy Lajos
Kossuth-díjas írónak, a közeli Ta-
bánytelek szülöttének állandó kiállí-
tása. Az író a Kiskunhalom és a Boltos
kisasszonyok címû regényeiben szü-
lôföldjét és lakóit örökítette meg.
Az egykori zsinagóga épületének
külseje egyszerû, de belül annál
szebb. A szószék köré csoportosított,
pillérekre támaszkodó kilencosztatú
teret lengyelországi mesterek készí-
tették a XVI. században. A tér másik
kiemelt pontja a Jeruzsálem felé nézô
keleti falon kialakított Áron-fülke,
amelyben a Tórát ôrizték. A boltozati
mezôket keretezô stukkók, a falfesté-
sek, az oszlopok formálása a klasszi-
cizáló késô barokk ízlést tükrözik. A
Mi Európánkért-díjat az 1989-es fel-
újítása után kapta meg. A zsinagógá-
val szemben szinte érintetlen állapot-
ban található a zsidótemetô.
A faluház elôtt Szent István király
szobra áll. Sétánkat az Iskola utcában
folytatjuk, a keresztezôdésnél balra
fordulunk a Hunyadi utcába, és a bal
oldalon pillantjuk meg az evangé-
likus templomot, amely 1715-ben
épült barokk stílusban, többször át-
alakították, legutóbb 1827-ben. Kis
kerülôvel jutunk el az 1777. augusztus
20-án felszentelt, többször átépített
római katolikus templomhoz.
Hosszabb sétával érkezünk a mel-
lékágakkal szabdalt Duna-partra,
ahol a Sárosi-erdô, az Öreg-sziget
kellemes kikapcsolódást nyújthat,
akár horgászni, akár csak ha pihenni
kívánunk.
Apostagon minden évben megren-
dezik a nemzetközi enduró motoros
bajnokságot, a mozgáskorlátozottak
fotó- és diafilm-kiállítását, a Nagy La-
jos-emléknapokat és a zsidó kulturá-
lis napokat.
DUNA MENTI SÍKSÁG
DUNAEGYHÁZA
Irányítószám: 6323
A lakosság száma: 1500 fô
Apostagról kétféle módon jutha-
tunk el a Duna-mellék szlovák nem-
zetiségû településére, Dunaegyházá-
ra: az 51-es fôútvonalon, vagy a vele
párhuzamosan futó belsô úton déli
irányba haladva. Az 51-es útról induló
bekötôútnál vasúti megállóhelye is
van a Kunszentmiklós–Dunapataj
szárnyvonalon.
A falu határában két részlegesen
feltárt és egy feltáratlan avar kori te-
metô bizonyítja, hogy már akkor is la-
kott hely volt. A Duna túlpartján állt a
római Intercisa vára, és minden bi-
zonnyal itt volt a vízi átkelôhely.
A település neve – középkori temp-
lomos helyre utaló – Egiházi alakban
egy 1560-ban kelt adománylevélben
bukkan fel elôször. A török hódoltság
alatt elnéptelenedett a falu, de a
XVIII. század elsô harmadában újra-
népesedett evangélikus vallású szlo-
vákokkal. Zömében a felvidéki Nyit-
ra, Árva, Zólyom, Hont vármegyébôl
érkeztek ide az új telepesek. Már
1715-ben iskolát építettek, sôt az elsô,
nádfedeles evangélikus templom
helyett 1775-ben újat építettek – kô-
SOLT
Irányítószám: 6320
A lakosság száma: 7540 fô
Apostagról az 51-es fôúton pár kilo-
métert déli irányba autózva elérjük a
Duna–Tisza köze és a Dunántúl egyik
„fordítókorongját”, Solt városát. A Du-
na középfolyásának bal partján, a Sol-
ti-lapályon, az 51-es, az 52-es, az 53-
as utak metszéspontjában, a duna-
földvári híd közelében, a Kunszent-
miklós–Dunapataj vasúti szárnyvonal
bôl, barokk stílusban. A falu központ-
jában, a polgármesteri hivatallal
szemben található templom tornyát
1820-ban emelték. Az épület oldalán
helyezték el az elsô világháborús
hôsök emlékmûvét.
A templomtól a Mikszáth Kálmán
utcán rövid sétával érjük el az 1982-
ben átadott Szlovák Tájházat.
A nádfedeles, felújított épületben kiállítot-
ták a helyi népmûvészet míves darabjait,
és jól nyomon követhetô az ide települt
tótok használati tárgyainak fejlôdése, az
egykori életmód változása, a szlovák kul-
turális hagyományok ápolása. Kétévente
szlovák nemzetiségi fesztivált rendeznek
a településen, ilyenkor különösen sokan
keresik fel a tájházat.
Érdeklôdni: polgármesteri hivatal. Mik-
száth Kálmán u. 25. Tel.: 78/473-116
A Duna utcában déli irányba halad-
va könnyen megközelíthetô a Solti-
Duna, a vadregényes Duna-sziget.
Tiszta vizû az itteni szabad strand, a
sátorozó turistáknak a sportcsarnok-
ban zuhanyozási lehetôséget biztosí-
tanak, és büfé is van a közelben.
A vállalkozó szellemûeknek ajánl- Solt határában
juk: ha szép kilátásra vágynak, menje- a Királyberke dûlônév
nek fel a Dunaegyházától délkeletre ôrzi azt az emléket,
emelkedô Solti-halom 124 méter mely szerint IV. Bélát
magasan lévô kilátójához. a tatárok elôl 1241–42
körül itt bújtatta a nép.
A király hálából
mentén terül el. Sajnos, vasúton meg- két aranykulcsot adott
szûnt a Dunántúl kapuja lenni, mert a a településnek,
hídon 2000-tôl, a felújítás kezdetétôl és mezôvárossá emelte.
nem járnak vonatok. A kulcsokat
A kôkortól lakott vidéken a honfog- a református templom
laló magyarság Megyer törzse telepe- tornyának gömbjébe
dett le, neve Árpád vezér fiának a ne- helyezték, de amikor
vébôl ered. Az arab eredetû név – Zol- az leégett, a kulcsok
tán, Zsolt, Solt – fejedelmi származású összeolvadtak,
férfiút jelent. eltûntek.
Elsô okleveles említése 1145-bôl is- Innen ered
mert. Mint fontos dunai átkelôhely a az „aranykulcsos város”
XIV. században mezôváros lett. Nevet elnevezés és a címer.
69
 DUNA MENTI SÍKSÁG

A Duna-híd Soltnál. adott a középkori Solt-széknek, illet- megállóhelye. A Törley úton jutunk a
A legutóbbi felújítás után ve Solt megyének. A török hódoltság Béke térre, amelynek északkeleti sar-
2001-ben adták át alatt nem pusztult el, de szinte a sem- kán áll a városháza, elôtte Polyák Fe-
a közúti forgalomnak. mibôl kellett az új életet megteremte- renc robosztus, fából faragott Szent
A vasúti közlekedés ni a XVIII. század elején. A polgári István király-szobra áll. A Posta ut-
megszûnt rajta korban elvesztette rangját, és csak cán közelíthetjük meg a város legim-
1997-ben lett újra város. pozánsabb mûemlékét, az 1816-ban
Sétánkat az Aranykulcs téren kezd- épült Vécsey-kastélyt, az elôtte lévô
jük. Itt van a távolsági autóbuszok szép tér is a grófi család nevét viseli. A
birtokot, amelybôl jelenleg 1,5 hektár
van meg, egykor I. Ferenc császár
adományozta Vécsey Ágostonnak a
grófi ranggal együtt. Kilenc gyermeké-
nek egyike volt az a Vécsey Károly tá-
bornok, akit az 1848/49-es szabadság-
harc bukása után a 13 aradi vértanú
közül utolsóként végeztek ki. A solti-
ak ma is kegyelettel ôrzik emlékét. A
család klasszicista stílusú kastélyát a
város 1983-ban vásárolta meg, és
1986-ban fejezték be a felújítását. Az-
óta itt mûködik a 38 ezer kötetes
könyvtár és a benne elhelyezett tárló
emlékeztet a hôs tábornok életére és
Gróf Vécsey Károly tetteire.
szobra Érdeklôdni: Aranykulcs tér 7.
a 1,5 hektáros parkban Tel.: 78/486-045.

70
DUNA MENTI SÍKSÁG
A kastély udvarán kis tájház áll,
amelyben a hagyományos solti kony-
ha berendezési tárgyait mutatják be a
látogatóknak. A 1,5 hektáros parkban
alakították ki a kegyeleti parkot,
amely az ünnepi megemlékezések
színhelye. A parkot díszítô szobrok,
térplasztikák mellett itt állították fel a
település történetének mementóit:
három ismeretlen, 1849-ben elesett
honvéd síremlékét, az elsô világhábo-
rú áldozatainak emlékmûvét, az
1919-es vörös terror halottainak em-
lékmûvét, a második világháború
helyi áldozatainak emlékmûvét, az
1956-os eseményekre emlékeztetô
kopjafát, valamint a millenniumi
emlékmûvet.
A kastéllyal szemben látható az
1870-ben épült családi kápolna átépí-
tése után kialakított római katolikus
templom. Az eklektikus stílusú épü-
let a torony hozzáépítése után nyerte
el mai formáját.
Visszasétálva az Aranykulcs térre, a
Kossuth úton déli irányba haladva ha-
marosan megpillanthatjuk a refor-
mátus templomot. A templom mai
formáját 1787-ben nyerte el. A román
kori stílusú épület tornyának alapza-
tába és a falakba sok, a 113 méter ma-
gas Tétel-halomról ide hordott ró-
mai követ építettek be. Az évszáza-
dok során többször renoválták, nem-
rég az orgonáját újították fel. Az 1941-
es árvíz idején 80 cm-es víz állt a
templomban. Szomorú emlék, hogy a
második világháború során a szovjet
hadsereg konyhának rendezte be a
templomot, és az úrasztalát használ-
ták elôkészítô pultnak.
A régi református temetôben a fa-
fejfás, kopjafás temetkezés volt a
jellemzô. A XVII–XVIII. századból
származó feliratos fejfákat a Ráday
Múzeum udvarán ôrzik Kecskemé-
ten.
A templom melletti Sákor-csatornát A pincelyukak
íveli át az ország elsô Monier-rend- hosszúsága 5–12 méter,
szerû, kétnyílású, parabola alakú vas- de elôfordul
beton hídja, amelyet 1889-ben épí- 20 méteres vagy
tettek, mindössze 28 nap alatt! Jelen- ennél hosszabb is.
leg is ezen halad át az 51-es fôútvonal Szélességük
forgalma. 2,5–4 méter,
A Kossuth úton továbbhaladva hamarosan magasságuk
elérjük a Deák Ferenc utcát, ahol egy jel- 1,8–2 méter.
legzetes, régi, nádtetôs alföldi parasztház- Itt állnak a hordók
ban rendezték be a Helytörténeti Gyûjte- a borral, a föld feletti
ményt. részben van
Érdeklôdni: polgármesteri hivatal, a préskamra.
Béke tér 1. Tel.: 78/486-014. Ennek a mérete
Solt városának jellegzetes színfoltja általában 4–5 méter.
a meleghegyi pincefalu, az 52-es Ebben vannak
fôútvonal mellett, ahol 54 hektáron a borkészítés eszközei,
mintegy 800 pincébôl – ahogy a nép- a szôlôdaráló,
nyelv nevezi a 300–400 éves „pince- a prés, a kád.
lyukakat” – közös kopárságot (vé- Napjainkban ezeket
dett szôlôbirtokok összessége) hoztak már hétvégi házként
létre. A pincefalut 2001-ben védetté átalakítva is használják.
nyilvánították. A Pince Múzeum a
Kadarka utcai szôlôhegyen elôzetes
bejelentés alapján megtekinthetô.
Polgármesteri hivatal, Béke tér 1.
Tel.: 78/486-014.)
Az Árnyas utcán, amely a Petôfi te-
lepet köti össze Solttal, szintén van
egy pincesor.
A település egykori két kastélyai Pincerészlet
közül a gróf Nemes Albert-félét, az a Meleg-hegyen
71

Lángossütés 52-es fôútvonal mellett, átalakították,
Révbér-pusztán a Park Hotel nevet kapta, de nem
mûködik. A Duna partján, a várostól
déli irányban, a Kalimajorban épült a
Teleki-kastély, amely a megyei köz-
gyûlés kezelésében szállodaként mû-
ködik.
A városhoz tartozó, dunai árterüle-
ten fekvô Révbér-pusztán különle-
ges programban lehet része a turistá-
nak. Lovascentrum és történeti
emlékpark várja az érdeklôdôket.
Megközelíthetô közúton, vízi úton –
A Koch ötösfogat kikötôje van! –, de akár helikopterrel
Révbér-pusztán is. Soltról a Béke térrôl délnyugati
72
DUNA MENTI SÍKSÁG
irányba induló Rév úton pár kilométer
után, a táblákat figyelve érjük el. A
puszta ôsgyepén ôshonos állatok:
rackajuh, szürkemarha, mangalica,
valamint a félvér ménes mesél a múlt-
ról, a táj egykori hangulatáról. A kéz-
mûves ház és a kézmûves udvar népi
iparmûvészeknek ad otthont, az alko-
tók a vendégeknek is szívesen meg-
mutatják a mesterség fogásait. A rend-
szeres lovas bemutatók képet adnak
az évszázadokra visszanyúló magyar
lovas hagyományokról, a pusztai em-
berek lószeretetérôl, a lovak, a csikó-
sok virtuozitásáról. Lovaskocsikázás
közben az utazó bepillanthat a szinte
percenként változó Duna-mellék, a
Solti-Duna, a Hókony természeti
szépségeibe. Láthatja a Rákóczi-sza-
badságharc emlékét ôrzô révbéri Rá-
kóczi-sáncokat. Ezeket a kuruc csa-
patok építették, amikor itt harcoltak a
labancokkal. A programok sorában a
kulináris élvezetek is fontos szerepet
kapnak, hiszen nagyanyáink receptje
alapján készült ételeket, nagyapáink
titkait rejtô tüzes borokat fogyaszthat
a vendég a hangulatos citerazene
mellett.
A Duna partján kempingezni is le-
het, szívesen jönnek ide a fürdôzôk, a
horgászok, a vízi sportok kedvelôi.
Szép kilátás nyílik innen a Dunántúl-
ra, Dunaföldvárra és a szépen csipké-
zett, 2001-ben megújult karcsú hídra.
A város közelében mûködik az
ország legmagasabb rádió-adóállo-
mása.
Solton a rügyfakadást március 15.
táján a Solti Tavaszi Napokkal kö-
szöntik. Minden évben megemlékez-
nek Szent István-napjáról. A Képzô-
mûvészeti Alkotótábort szeptember
második hetében rendezik. Mint min-
den eseményen, az ôszi szüreti felvo-
nuláson és bálon is szívesen látják a
vendégeket Solt városában.
DUNA MENTI SÍKSÁG

HARTA felszínalakító munkája. Mikla-pusztát Miközben a Bajcsy-

Irányítószám: 6326 részletesebben a Kiskunságnál mutat- Zsilinszky utcán,
A lakosság száma: 4000 fô juk be. majd a Kossuth Lajos
Hartai sétánkat a polgármesteri hi- utcán sétálunk egy
Harta Budapesttôl éppen 100 kilo- vatal Templom utca 68. szám alatti ma is aktívan
méterre van. Soltról az 51-es fôúton, a épületénél kezdjük. Az elôtte lévô té- dolgozó bútorfestô
Duna védgátján délnek autózva ju- ren az elsô világháború hôseinek mûhelye felé, útközben
tunk a nagyközségbe. Vasúton a Kun- tiszteletére emlékmûvet állítottak. A érdemes megnézni
szentmiklós–Dunapataj szárnyvona- második világháborúban elesettek azokat a sárgatéglás
lon érhetô el. emlékmûvét 1992-ben emeltette a házakat, amelyekben
Harta elsô írásos említése 1193-ból község lakossága a közeli temetôben. egykor középparasztok
való. Mátyás király és a Jagellók korá- A Templom utcán található a refor- laktak. Egy gazdag
ban földvára megerôsített település mátusok 1835 és 1838 között, klasz- paraszt házát is
volt. A török hódoltság másfél évszá- szicista stílusban épült temploma. helyreállították,
zada alatt elpusztult. Földesura Ráday Majdnem átellenben, az Iskola köznél amelyben
Pál 1715 és ’25 között evangélikus és áll az evangélikus templom, amely- az Egyesületek Háza
református telepeseket hozott a né- nek elôdjét, az imaházat 1759-ben, a mûködik, hiszen
met Rajna-vidék Hessen–Pfalz-i terü- klasszicizáló, késô barokk templomot 26 bejegyzett egyesület
letérôl, késôbb Württembergbôl is. A pedig 1798-ban építették. Érdemes van a nagyközségben.
lakosság sokat küzdött a gyakori ára- betérni a Templom utca 62. számú A bútorfestô
dásokkal. A településen élôk híres épületbe, ahol Helytörténeti Gyûj- Schneider Péterné
dunai hajósok, és az akkori dunai teményt alakítottak ki. A híres hartai népi iparmûvész
malmok elismert szakemberei voltak. festett bútorokat és az európai német szívesen fogadja
A második világháború vége nagy nyelvterületen is egyedinek számító a vendégeket
változásokat hozott, hiszen 287 német népviseletet láthatják itt az érdeklô- a Kossuth Lajos utca
ajkú családot telepítettek ki, és 243 dôk. (Érdeklôdni: Gocsál Péternél le- 79. szám alatti
magyar családot telepítettek be a köz- het. Tel.: 20/96-57-700) mûhelyében, a lakásán,
ségbe. A különbözô nemzetiségû la- A Kossuth Lajos utcában visszasé- ahol mindig sokféle
kosság sorsa a közös munka és a csa- tálva a védgát felé, a József Attila utca kész, félkész,
ládi kapcsolatok révén összeforrt. után pillantjuk meg a Möller Károly hagyományosan
A Duna-part páratlan szépsége, a hartai színekkel
településtôl alig egy kilométerre, nyu- és mintákkal díszített
gatra lévô védett Felsôzátonyi-sziget, tárgyat láthatunk.
amelyre híd vezet, vonzza a természet Tel.: 78/407-148)
szerelmeseit. Jól látható a Duna ka- A hartai díszítés
nyarulatának panorámája, strand és központi motívuma
kitûnô horgászhelyek várják az uta- a reneszánszban
zót. A nagyközség másik, keleti felén gyökerezô, centrális
kezdôdô pusztákra, Kiskékes és Nagy- elrendezésû korsóba
kékes felé a szentkirályi kunhalom- vagy kehelybe állított
ról nyílik szép kilátás. Kicsit távolabb virágcsokor.
a Kiskunsági Nemzeti Park része, a Egyedinek tekinthetôk
6241 hektáros Mikla-puszta várja az a lovas alakokkal
utazókat. Ez a vidék a Duna-völgy díszített szekrények.
egyik legszebb szikes pusztáját ôrzi,
kialakulásában alapvetô szerepet ját-
szott a Duna folyószabályozás elôtti Hartai bútorfestô

73
 DUNA MENTI SÍKSÁG

A fészkelô madárfajok tervei alapján készült Szent István
egyik legértékesebb római katolikus templomot (1943).
képviselôje a jégmadár. A kulturális élet egyik jelentôs szer-
Ez a zömök testû, vezôje a Hagyományôrzô Kulturális
smaragdzöld, Egyesület, amelynek német nemzeti-
a has oldalán aranybarna ségi tánccsoportja 1963-ban alakult, de
színû, hosszú, erôs csôrû Ráday Pál nevét viselô kórusa is elis-
madár rendszerint mert. A tánccsoport a többi sváb falu-
a víz fölé nyúló ágról tól teljesen eltérô német nemzetiségi
lesi zsákmányát. népviseletben lép fel minden rendez-
Mint eleven szigony,
zuhan a vízbe a halért,
azután gyors DUNAPATAJ
szárnycsapásokkal száll Irányítószám: 6328
vissza leshelyére. A lakosság száma: 3820 fô
Hartáról a Duna védôgátján futó 51-
es fôútvonalon érkezünk Dunapataj-
ra. A községben van a Kunszentmik-
Csendélet lósról induló vasúti szárnyvonal vég-
a Szelidi-tónál állomása, tehát vonattal is elérhetô.
vényen. A ruhák domináló elemei a
sötétkék alapon zöld és világoskék vi-
rágminták. Minden évben május else-
jén tartják az Egyesületek Napját, au-
gusztus 20-án Hartai Napokat rendez-
nek, a Hartai ôsz rendezvényeit pedig
október közepén tartják meg.
A nagyközség szabadtéri strand-
fürdôjét 29 Celsius-fokos termálvízre
telepítették.
Természeti szépségekben rendkí-
vül gazdag vidéken – ahogy itt mond-
ják: „Két víz között” – található Duna-
pataj. Védett természeti érték a víz, a
szigetek és a hullámtéri erdôk. A
faluból a Baross utcán a Duna felé ha-
ladva már messzirôl a szemünk elé tû-
nik a folyót szegélyezô galériaerdôk
zöld tömege. A gáton néhány száz
méter után a folyásiránnyal szemben,
bal kéz felé egy terméskôtöltéshez
érünk, itt kezdôdik a természetvé-
delmi terület. A Kis-Duna és a
Nagy-Duna között kialakult zátonyo-
kon összefüggô galériaerdôk díszle-
nek. Botanikailag nagyon értékesek a
mandulalevelû és fehér füzesek. A
lágy szárú növényfajok közül jellem-
zô az éles sás. Az igazi értéket a tájké-
pileg is megkapó vízi világ jelenti. A
szeptember közepére kiszáradó holt-
ág például kiváló táplálkozó helye a
vonuló madaraknak. Az ôszi napsü-
tésben a kiszáradt, kanyargó folyóme-
derben a vastag kavicsüledék sok
kagylót és csigaházat rejt. A Kis-Duna
sekély vize télen is fontos pihenô és
táplálkozó helye a vonuló madarak-
nak. Ilyenkor ezrével tartózkodnak itt
a hazai és téli vendégként érkezô ré-
cék, ludak és gémek. Az emlôsök kö-
zül a vidra érdemel említést.
A Duna mellett a „másik víz” a 360
hektár területû természetvédelmi te-
rületen lévô Szelidi-tó, a maga 73

74
DUNA MENTI SÍKSÁG
hektáros vízfelületével, amely az or-
szág negyedik legnagyobb természe-
tes tava. A jégkorszak után kialakult
morotva tó Patajtól keletre terül el, a
Szakmár felé vezetô közút érinti. Kb.
4 km hosszú, átlagosan 3 méter mély,
és 100–200 méter széles, nyáron akár
30 fokra is felmelegszik. Vize a szike-
sekre jellemzô nátrium- és káliumsó-
kat tartalmaz, jelentôs jodid-ion tar-
talma miatt már a török korban felis-
merték gyógyító hatását. A víz össze-
tétele révén sajátos mikroflóra és fau-
na alakult ki a tóban, különösen gaz-
dag a kékalgák és a kovamoszatok
csoportja. A nagy melegben ezért kel-
lemetlen lehet a kedvelt fürdô- és
üdülôhely vize.
A tó környékének, a Kékesi-rétnek
a botanikai értékei a pusztagyepek, a
láp- és mocsárrétek.
A Szelidi-tó melletti üdülôtelep
ékessége a szépen helyreállított Ben-
cze-kastély, amely jelenleg osztrák tu-
lajdonban van, hasznosítására pályáza-
tot írtak ki. A tó partján a nyári idény-
ben országos kutyakiállítást, 3-3 napos
strandfesztivált és fórumot tartanak.
Dunapataj neve a „Bota” vagy „Pata”
személynévre vezethetô vissza, amely
csatagáj eredetû, jelentése „tevecsikó”.
Elsô okleveles említése 1396-ból való.
Sétánkat a Vasút utcán kezdjük, a
Kodály Zoltán Ének-Zene Tagoza-
tú Általános Iskolánál, amely arról
nevezetes, hogy a második világhá-
ború után községi iskolában elsôként
itt alkalmazták a Kodály-módszert.
Maga Kodály Zoltán is háromszor járt
a neki oly kedves Patajon. Ô tette le
1966-ban az iskola szomszédságában
lévô mûvelôdési ház alapkövét, ez
volt a mester életében az utolsó nyil-
vános szereplés. Halála után az ô ne-
vét vette fel a kultúrház. Az épület
elôtti téren áll Kodály Zoltán félalakos
szobra.
A múzeum eredetileg,
amikor 1937-ben
megépítették, unitárius
templom volt, egészen
1959-ig.
Átalakítása óta itt ôrzik,
gyûjtik és mutatják be
a település tárgyi
és írott emlékeit.
Nemrégiben egy korhû
kovácsmûhelyt is
berendeztek.
Tájház is ôrzi
a tájegység különleges
látnivalóit, emlékeit.
A Vasút utcán balról találjuk az elsô
világháború elesetteinek emlékét ôrzô
Hôsök szobrát, amelyet 1924-ben
emeltek. Az útkeresztezôdés elôtt egy
pompás, félkörívben épült iskolát lát-
hatunk. Az elôtte lévô a parkban áll az
országban másodikként, 1894-ben fel-
állított Kossuth-szobor, Kiss György
alkotása.
Sétánk során több egykori, jellegze-
tes polgárházat láthatunk. Az Ordasi
úton különlegesen szép, az erdélyi
templomokat idézô fatornyos, épület-
együttesben talált otthonra a Pataji
Múzeum.
Bejelentkezés: Múzeum és Tájház A kulturális
Tel.: 30/2614-976, vagy a 78/425-034. rendezvények állandó
Az Ordasi úton találjuk az 1761-ben szereplôi a különbözô
copf stílusban épült, Nepomuki Szent hagyományôrzô
János tiszteletére felszentelt római együttesek,
katolikus templomot. Érdekessége, kulturális csoportok:
hogy 1937-ben a szentély „elhúzásá- a citerazenekar,
nak” módszerével bôvítették. a táncegyüttes,
A Béke téren áll az eredetileg góti- az énekkar.
kus református templom, amely- Messze földön híres
nek a falai a XV. századból származ- a Pataji ôsz keretében
nak, tornya pedig 1773-ban készült. évente megrendezett
Az 1861-ben történt felújítás során országos
nyerte el eklektikus stílusát. pacalfôzôverseny.
75

Ordas kikötôje – ORDAS
a falu melletti védgát Irányítószám: 6335
túloldalán – egykor A lakosság száma: 540 fô
szebb napokat látott.
Remény van arra, hogy Dunapataj felôl a folyó árvédelmi
Dunapatajjal összefogva töltésén futó útról közelíthetô meg
megújulhat, és ismét Ordas. A község neve személynévi
az eredeti célnak eredetû, Árpád-kori lakói királyi szol-
megfelelôen gálatban álltak. Okirat 1239-ben emlí-
használhatják a kikötôt. ti elôször, amikor IV. Béla király 13 vi-
A hajóforgalom tézt rendelt innen szolgálatra a szek-
megindulásával szárdi monostorhoz. A Dózsa György
fellendülhet a turizmus. úti temetô mellett ma is látható az a
GÉDERLAK
Irányítószám: 6334
A lakosság száma: 1100 fô
A második világháború Kalocsától 16 km-re található Gé-
elôtt bontakozott derlak. Franciaországból 1121-ben a
ki a népmûvészetérôl, Premontre-völgybôl kerültek szerze-
népi kultúrájáról híres tesek, papok a kalocsai érsekséghez,
katolikus Géderlakon és ôk építették a Gedir dombjára a
a Gyöngyösbokréta- prépostságot, amelynek a maradvá-
mozgalom. nyait a mai templom alapozásakor ta-
lálták meg. A Gedir-dombtól mintegy
2 km-re volt Lak község, amelynek la-
kói a többszöri áradás miatt 1771 táján
települtek át a dombra, ahol még áll-
tak a monostor templomának falai. A
lakosság kérésére a kalocsai érsek
Dunaszentbenedeken
a templomtól a Rákóczi,
majd a Petôfi utcán át DUNASZENTBENEDEK
lehet elérni Irányítószám: 6333
a Duna-partot. A lakosság száma: 1000 fô
A folyó partja kiválóan
alkalmas a strandolásra, Géderlakról déli irányba, a belsô
a kempingezésre, úton közelíthetô meg a középkori
a vízi sportokra. eredetû település, amely a nevét vala-
A Dunában lévô, mikori templomának védôszentjérôl,
Dunaszentbenedekhez Szent Benedekrôl kapta. A Dózsa és a
tartozó Bum-szigeten Kossuth út találkozásánál áll az 1788-
a vadregényes ban épült református templom. A
kempingezést kedvelôk vele szemben újonnan kialakított
sátorozhatnak. parkban van a millenniumi emlék-
76
DUNA MENTI SÍKSÁG
hatalmas, védett tölgyfa, amely alatt
– a hagyomány szerint – a vezérlô fe-
jedelem, II. Rákóczi Ferenc is megpi-
hent. Az itteni emlékkô is arról ta-
núskodik, hogy 1704 májusában a fe-
jedelem és serege erre járt, itt táboro-
zott. A fa magassága 20 méter, 150
centiméteres a törzsátmérôje, jól fej-
lett a lombkoronája, életkora megha-
ladja a 350 évet.
A falu régi szép épülete az erdélyi
stílusjegyeket mutató, 1785–86-ban
készült református templom.
1802-ben engedélyezte a régi temp-
lom anyagának felhasználásával a
most is látható római katolikus
templom felépítését. A három út ke-
resztezôdésében álló templomot
1808-ban szentelték fel Szent László
királyunk tiszteletére.
Kompátkelôhely a településtôl né-
hány kilométerre van, ez köti össze az
ország egyetlen atomerômûvét üze-
meltetô Paks városával. A túlparton
kikötô is üzemel, ahonnan sétahajó-
ról lehet megtekinteni a kanyargó Du-
nát. Említésre méltó a térségben köz-
ismert paraszt barokk építésû há-
zak sora. Ilyen stílusban építették
meg a faluban a Sportcsarnokot is.
mû. A Kossuth úton északi irányba
haladva érjük el azt a római katoli-
kus templomot, amelyet az ôsi
templom romjaira, égetett téglából
építettek 1720-ban, és újból Szent Be-
nedek tiszteletére szentelték fel. Mi-
vel az 1892-es tûzvészben leégett,
1893-ban újjáépítették, és 1940-ben
felújították, kifestették.
Szeptember elején minden évben
falunapot rendeznek. Nyaranta a re-
formátus fiatalok táborának ad ott-
hont a település.
DUNA MENTI SÍKSÁG

USZÓD
Irányítószám: 6332
A lakosság száma: 1160 fô

Dunaszentbenedekrôl déli irányba

folytatva utunkat, a Kalocsai Sárköz
északnyugati peremén, magas ártéri
erdôk között találjuk Uszódot. A falu
nevének eredete valószínûleg az
úszással kapcsolatos.
A Szabadság út szeli át a falut, ezen
elindulva az Úttörô utca sarkán látjuk
meg az 1870-ben épített, Régiszi Szent
Ferenc tiszteletére felszentelt római
katolikus templomot.
A Batthyány utcában találjuk az
uszódi születésû Benedek Péter népi,
naiv festômûvész mûemlékké nyilvá- tôje is mûködött addig, amíg 1974- A református templom
nított emlékházát. Ebben a falu tör- ben a hozzájuk alig 1,5 kilométerre lé- és környezete
ténetérôl, a mûvész életérôl állítottak vô helyen elkezdték építeni a Paksi az emlékmûvekkel
ki tárgyakat, dokumentumokat, és itt Atomerômûvet. Azok, akik a vízi
láthatók Benedek Péter alkotásai is. sportokat, a horgászatot, a buja nö-
Bejelentkezni a 78/418-010, vényzettel ölelt folyópartot szeretik,
78/418-126-os telefonon lehet. gyakran kötnek ki ezen a romantikus
Ahogy továbbsétálunk a Széchenyi helyen, vagy a szemben lévô Uszódi-
utcán a Hôsök tere felé, láthatjuk azo- szigeten.
kat a szép, régi, népi építésû házakat, A község résztulajdonosa az egyko-
amelyek még ôriznek valamit a ha- ri kalocsai hadirepülôtérnek, amely-
gyományos utcaképekbôl. nek a hasznosítása jelenleg még nem
A Hôsök terén álló református teljesen megoldott.
templomot, a szomszédságában lát- Uszód hagyományôrzô népi tánc-
ható lelkészlakkal együtt 1790-ben együttese messze földön híres, több
építették. A téren áll a két világhábo- kiváló minôsítés birtokosa. Jellegzetes
rúban elesett helybeli és környékbeli táncuk az uszódi gubbantós.
lakosok két emlékmûve, az egyiket A település templomának búcsúját
1935-ben, a másikat 1992-ben emel- a kalocsai Jézus Szíve-búcsú elôtti va-
ték. sárnapon tartják. Barna rétihéja fiókáival
Érdemes egy kis kitérôt tenni a Kos-
suth utca 4. sz. házáig, ahol Boldizsár
Gáborné nívódíjas népmûvész él,
aki bejárta a fél világot, hirdetve az
uszódi népmûvészet, a tojáskarcolás
és -írás, a babakészítés, a falpingálás
szépségét.
Az Árpád utcán elindulva, majd a
Szabolcs utcán jutunk el a Duna-
partra, ahol 1900-tól a település kikö-

77
 DUNA MENTI SÍKSÁG

lakott települést, Foktôt. A víz szerepe

az itt élôk életében a mai napig meg-
határozó, hiszen utcái a Vajas-fok és a
Csorna–Foktô-csatorna köré épültek.
A vízi élet, a népi hajózás tette ismert-
té a települést, híresek voltak az itteni
tombác-, bodonhajó-, ladik- és dereg-
lyekészítô mesterek. Napjainkban saj-
nos már csónakot is csak egyetlen
ember készít olykor-olykor.
A József Attila majd a Fô utcán ha-
ladunk a falu központja felé, átme-
gyünk a Vajas-fokon épült hídon és
jobbra fordulva megpillantjuk a klasz-
szicista stílusban 1843-ban épült, Hild
József által tervezett református
templomot.
Sétánkat a Fô utcán folytatjuk az
1784-ben épült római katolikus
templom felé, amely Patachich
Ádám és Kollonics László érsekek
költségén készült el és a csodatévô
Szent Gergely tiszteletére szentelték
fel. Korábban a Klobusiczky Ferenc
által 1757-ben vályogból épített,
A római katolikus FOKTÔ Loyolai Szent Ignác-templom állt itt.
templom Foktôn Irányítószám: 6331 A Fô utcán továbbsétálva a Vajas-
A lakosság száma: 1800 fô fok szép kanyarulatában Szent János
Látkép a református szobra áll. A református temetô-
templommal Uszódról dél felé pár kilométer ben, az Ady Endre utcában, találjuk
és a községházával megtétele után érjük el a már 1221-tôl Kossuth titkárának, László Károlynak
a sírját.
Foktô tánckultúrájából a helyi lako-
dalmakon még a szerencsések láthat-
nak két elemet, a „rözgôst” és a „se-
lyemcsárdást”. Az ismert, Kalocsán
dolgozó, népi iparmûvész fazekas,
Kovács László is a település lakója, ró-
la a Kalocsáról szóló részben részlete-
sen olvashatnak.
A volt szovjet katonai repülôtérbôl
140 hektár Foktôt illeti, hasznosításá-
val fellendülhet a település élete is.
Tervezik, hogy a környezô települé-
sek összefogásával a védgáton kerék-
párutat építenek délre Kalocsáig, és
észak felé Dunapatajig.

78
DUNA MENTI SÍKSÁG

Kalocsa, a Közép-Duna mente patinás, hangulatos városa egyidôs a

magyar államisággal, és 1000 év óta a magyar katolikusok egyik köz-
pontja. Figyelemre méltóak a város történelmi központjának barokk
építészeti, egyházi emlékei: a Mayerhoffer András által tervezett fô-
székesegyház, amelyben fenséges hangzású Angster-orgona szól; vagy
az érseki palota, ahol a párját ritkító kódex- és ôsnyomtatvány-gyûj-
temény található. Igazi különlegesség a világ elsô paprikamúzeuma,
ahol nyomon követhetjük a „piros arany” történetét, attól a pillanattól
kezdve, hogy átkelt az óceánon. A tájház ôrzi a város és a vidék nép-
mûvészeti emlékeit, de a híres kalocsai falpingálás szép példája már
a vasútállomáson is látható.

KALOCSA tos gazdasági telepek lassan falvacs-

Irányítószám: 6300 kákká formálódtak. 1898. január 1-jén
A lakosság száma: 18 500 fô két község kötelékébe szervezôdve
(Homokmégy, Szakmár) elszakadtak
Ezt a vidéket az évezredek során a Kalocsától. A város és a hozzátartozó
medreit gyakran váltogató Duna ala- huszonöt szállás népe együtt alkotta a
kította ki. Már a kôkorszak óta lakott, pota néprajzi csoportot. A környék
megerôsített helyen I. István király gazdálkodásában mindig nagy szerep
1001-ben érsekséget alapított. Elsô ér- jutott a Dunának. Ez a halászatot, a
seke a pápától a királynak a koronát hajózást, a vízimalmok sokaságát je-
hozó Asztrik püspök volt, akinek ne- lentette, de fontos ágazat volt az árté-
vét tér ôrzi, szobra a sétáló utca elején ri legelôkön járatott állatok tartása is. Kalocsán
található. A XIII. század elejétôl több- A fûszer- és gyógynövényként terje- a partos házat
nyire a kalocsai érsek töltötte be a dô paprikára az elsô írásos utalás, hogy paprikafûzérekkel
kancellári tisztséget. Az érsekek közül az 1703. évi összeírás csanádi jobbágy- díszítik a helyi
több kiváló hadvezér volt, például lajstromában szerepel a Paprika csa- népviseletbe öltözött
Csák Ugrin és Tomori Pál. Az utóbbi, ládnév. A paprika 1748-tól az asszonyok
mint az utolsó középkori kalocsai ér-
sek, a mohácsi csatában a magyar csa-
patok fôvezére volt. A török elôl a la-
kosság északra menekült, a harcok-
ban többször felperzselték Kalocsát,
és a hódoltság megszûnésekor kis
jobbágyfalu lett.
A kalocsai jobbágygazdák a város
hatalmas árvízjárta határában a XVIII.
században nem az alföldi tanyák ôsei-
hez hasonlóan szétszórtan, hanem
csoportosan hozták létre gazdasági
telephelyeiket, a szállásokat. Ezeket a
gazdasági telephelyeket több mint
egy évszázadon át városi lakosként,
idôszakosan használták. A XIX. szá-
zad második felében egyesek vég-
képp szállásukra költöztek. A csopor-

79
 DUNA MENTI SÍKSÁG

érseki uradalom számadásaiban is sze-

repel. A város határában csak a XIX.
század végén kezdték el nagyobb ará-
nyú termesztését. Volt idô, amikor a
kalocsai védett paprikavidék 32 falu
határára terjedt ki. Kezdetben a dunai
vízimalmok ôrölték az itt termett papri-
kát, 1820-ban épült Bátyán az elsô szá-
razföldi malom, de a feldolgozás házi-
ipari jellege mégis sokáig fennmaradt.
A Kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizs-
gáló Állomást 1917-ben nyitották meg,
itt kísérletezte ki Horváth Ferenc az el-
sô csípôsségmentes paprikát.
A város a Kalocsai Sárköz középsô
részén, a Duna bal partján helyezke-
dik el. Északról és délrôl az 51-es fô-
Falpingálás úton, keletrôl Kiskôrös felôl, délkelet-
A Népmûvészeti Házban rôl pedig Jánoshalma felôl közelíthetô
meg közúton. Vasúton a Budapest–-
Kelebia nemzetközi fôvonalról Kiskô-
röstôl szárnyvonalon érhetô el, bár
csak napi négy pár vonat közlekedik.
Egykor hadi célokat szolgáló, Foktô-
vel és Uszóddal közös repülôterét je-
lenleg csak sportrepülôk használják.
Aki vonattal érkezik Kalocsára, elô-
ször a vasútállomást nézheti meg. Az
épület falait a pingáló asszonyok he-
lyi motívumokkal díszítették. A pálya-
udvar egy részét múzeumként üze-
meltetik. A külsô falakon, a folyosó-
kon, de különösen a lezárt váróterem-
ben a falpingálás magasiskolájának
remekei láthatók.
Egyénileg az állomásfônökségen lehet
belépôt váltani (Kossuth u. 64. Tel.:
78/461-811), csoportosan pedig a Koro-
na Tours szervezésében tekinthetô meg
(Szent István király u. 6. Tel.: 78/461-
819, 462-186, 461-676)
A vasútállomásról az utazó a Kos-
suth Lajos utcán át juthat el a város-
központba. Az útvonal elején a Csaj-
da kertben található a fedett uszoda,
amelynek szomszédságában hôforrást
találtak, ennek a hasznosításához

80
DUNA MENTI SÍKSÁG

nagy reményt fûznek a város vezetôi. szerkezetet újjáépíttetô Kollonics

Továbbhaladva patinás épületek mel- László a tornyok csúcsára helyezett
lett visz az út, ezekben egészségügyi aranyozott gömbökbe egy emlékira-
intézmények mûködnek. A kórházzal tot, valamint szentek ereklyéit záratta.
szemben, a Tompa Mihály utca 5–7. A XIX. századi változtatások késztet-
sz. alatt van a Népmûvészeti Tájház. ték Városy Gyulát a templom restau-
A magyar népmûvészet külföldön is is- rálására. Foerk Ernô és Petrovácz
mert ága a Kalocsa környéki. Híres az itte- Gyula kiépítette az érseki kriptát, a
ni hímzés, tojás-, bútor- és falfestés. Ma- körfolyosót, a templom berendezé-
gyarországon egyedül itt pingálják az asz- sét pedig egységesítették, visszaállítva
szonyok a lakószobák falát, a házak torná- olasz barokk stílusát. A szentélyfolyo-
cát. A hímzéssel a gyolcsingeket, pruszli- só falában Martinus Ravesu XIII. szá-
kokat, kötényeket, fôkötôket, kendôket, zadi sírkövét láthatjuk. A két hatal-
valamint az ágyra való ruhákat díszítik. mas torony közötti fôbejáratot íves er-
Számos író, elôrajzoló asszony vált híres- kélyt tartó jón oszlopok szegélyezik. A fôszékesegyház
sé, világszerte ismertté: Király Ilus, Pirisi
Julis, Peák Pöre, Balaton Mári. A partos
ház (1–2 méter közötti, mesterségesen
emelt dombra épült ház) látványosan mu-
tatja be a XX. századi parasztház idealizált
berendezéseit.
Tel.: 78/461-560. Nyitva: Április 1.–ok-
tóber 31-ig naponta 10–18-ig
A város központjában, a Szenthá-
romság téren találjuk a nagy múltú
kalocsai érsekség által emelt pompás,
barokk épületeket, intézményeket. A
szabálytalan alakú térnek nevet adó
Szentháromság-oszlopot 1786-ban
Salm Lipót építette. Talapzatán Nepo-
muki Szent János, Szent Sebes-
tyén, Szent Flórián dombormûve
látható, és az egykori mûvész meg-
örökítette a templom építését is.
Kalocsa egyik építészeti kincse a
fôszékesegyház, amely tömegével
és látványával uralja a teret. Az elsô
templomot 1010 táján építtette Asztrik
érsek, a másodikat a XIII. század ele-
jén Csák Ugrin. A tatárok által meg-
rongált templomot Nagy Lajos király
idején újjáépítették, de azt 1602-ben a
magyar hajdúk felgyújtották. A ma is
látható barokk fôszékesegyházat Csá-
ki Imre bíboros terveztette, és utódai
1735–54 között építettek fel Mayer-
hoffer András tervei alapján. A tetô-

81

Bory Jenô
Asztrik dombormûve
Felette a timpanonban Andrejka Jó-
zsef Patrona Hungariae-dombor-
mûve látható. Ezt a három építtetô ér-
sek címere fogja közre. A tornyokat
összekötô hídon Péter és Pál apos-
tolok között Mária szobra látható,
valamennyi Hartmann János alkotá-
sa. A torony déli oldalán Bory Jenô
Asztrik-dombormûve kapott helyet.
A templom arany, rózsaszín és fehér
színekben tündöklô belsô tere lenyû-
gözi a belépôt. A mély szentély meg-
ôrizte a román kori templom formáját,
de a magas fôhajó csehsüveg boltoza-
tával a barokk templomok hatását
kelti. A fôoltárképet Kupelwieser Li-
pót 1857-ben festette. A párizsi világ-
kiállításon is feltûnést keltô kép Szûz
Mária mennybemenetelét ábrázol-
ja. A Fájdalmas Szûz oltár alatt
Szent Piusz földi maradványa fekszik
aranyozott koporsóban, melyet 1741.
július 11-én Patachich Gábor hozatott
a római katakombákból. A szószéket
aranyozott fából faragták, oldalain a
négy evangélista közel életnagyságú
szobrával. A fôszékesegyház ékessé-
82
DUNA MENTI SÍKSÁG
ge a hatalmas méretû, jellegzetesen
francia hangzású orgona, amelyet a
pécsi Angster József épített 1876–77
között. Többször játszott rajta a Kalo-
csára látogató Liszt Ferenc.
A fôszékesegyház északi oratóriu-
mában 1988-ban nyitották meg az
Érseki Kincstárat.
Itt állították ki a XII. századból származó
sírleleteket, a XIII. századi vörösmárvány
királyfej másolatát, valamint a drágakö-
vekkel ékesített, aranyozott, ezüst Szent
István hermát
Szabadság tér 1. Tel.: 78/462-166.
Nyitva: hétfô kivételével naponta
9–12, 14–17 óráig.
Az érseki palota helyén hosszú év-
századokig a kalocsai vár állt, amely-
ben az érsekek is laktak. A vár hajdani
bástyáját (lakótornyát) beépítették a
mai palotába. A barokk stílusú palotát
Batthyány József érsek kezdte építtetni
1775-ben Oswald Gáspár tervei alap-
ján. Amikor az érsek 1776-ban eszter-
gomi prímás lett, már állt a fôtéri front
épülete. Utána Patachich Ádám érsek
építtette a könyvtári szárnyat, ezzel
megalapította a nevezetes Fôszékesegy-
házi Könyvtárat. A XVII. század utolsó
Tomori Pál szobra
DUNA MENTI SÍKSÁG
évében született a nyugati szárny. A
palota dísztermében áll többek között
Liszt Ferenc zongorája, amelyen több
hangversenyt adott. A palota kápolná-
ját Maulbertsch freskói díszítik.
Pompás barokk környezetben, fa-
ragott polcokon, szekrényekben ôr-
zik a 140 000 kötetes, nevezetes fô-
székesegyházi könyvtárat.
Szabadság tér 1. Tel.: 78/462-166.
Nyitva: hétfô kivételével naponta
9–12, 14–17 óráig.
A Szentháromság tér város felôli ol-
dalán van a Nagyszeminárium, me-
lyet még 1757-ben kezdtek el építeni
és 1807-ben a második emelet ráépí-
tésével alakították ki mai barokk for-
máját. Ebben mûködik jelenleg a Vá-
rosi Mûvelôdési Központ. Elôtte a
parkban áll Tomori Pál hajdani kalo-
csai érseknek, a mohácsi csata ma-
gyar vezérének szobra, Füredi Ri-
chárd 1928-ban készült alkotása.
A gyûjteményt
a XVIII. században
alapították. Ritkaságai
közül külön
említésre méltó:
a 60 kódex,
az 508 ôsnyomtatvány,
a XI. századból való
hártya (pergamen)
kézirat,
a XIII. században
készült Philosophia
Aristotelis,
egy 1483-ból való
kéziratos napló
és Luther Márton által
használt,
névaláírásával ellátott
biblia
A fôszékesegyházzal szemben, a
Szentháromság tér 2–3. szám alatt, az
1770-es években Patachich Ádám
építtette copf stílusú házban van a
nyugdíjas papok otthona. A Szenthá-
romság tér 4. sz. háza az egykori ér-
seki jószágkormányzóság volt, a
XVIII. század utolsó harmadában
épült, késô barokk stílusban. Jelenleg
itt mûködik a Kalocsa Hotel.
A fôszékesegyházzal szemben látha-
tó Szent István-szobor Kirchmayer
Károly szobrász és Vadász György
építész alkotása, amelyet a szent király
halálának 950. évfordulóján emeltek.
Mögötte az 1930-ban felállított Hôsi
emlékmû, Sidló Ferenc bronzszob-
ra kapott helyet.
Az érseki palota kerítése elôtti kis
parkban Liszt Ferenc szobra áll, a
zeneszerzô, zongoramûvész többször
tett látogatást Haynald Lajos érsek-
nél.
83

A Kunszt József utca A térrôl néhány lépés után a Hu-
elején áll nyadi u. 2. sz. alatti lakóházhoz érke-
a méltánytalanul zünk, amelyet copf stílusban Katona
elhanyagolt, egykori István történetíró, kalocsai kanonok
érseki uradalomhoz építtetett 1795–96-ban. Ebben kapott
tartozó, XVIII. századi, helyet az Érseki Gazdasági Levéltár.
várszerû, 6 tornyos Tel.: 78/462-166/10
uradalmi majorság Nyitva: H–P, 8–16 óráig
épülete. Az Asztrik téren vadgesztenyefák
Kovács László fazekas, ôrzik a romantikus homlokzatú zár-
a népmûvészet mestere, daépületet, amelynek egy részébe
megvásárolta a majorság 1991-ben visszaköltözött a Miasszo-
egy részét, mintegy nyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanô-
200 négyzetmétert vérek Társulata.
és fokozatosan Az Érsekkertet északnyugatról a
Fazekas Házat alakít ki Vajas-csatorna kanyarulata határolja,
belôle, ahol ifjú az arborétumszerû parkban áll Petôfi
tehetségek Sándor szobra.
sajátíthatják el Visszasétálva a Szentháromság tér-
a mesterség fortélyait. re, elindulunk a Kalocsát délkeleti
Már 1987-tôl évente irányba átszelô Szent István király
megtartják itt úton, a tulajdonképpeni fôutcán,
a fazekasok országos amelynek az 1–3. szám alatti hajdani
találkozóját. kanonoki házát nagyon szép ková-
Bejelentés nélkül is csoltvas erkéllyel, érseki címerrel éke-
szívesen látott vendég sítették fel. A vele szemben látható 6.
az utazó sz. alatt a Szent István Házat is
a Fazekas Házban. Patachich Gábor építtette. Ebben van
(Kunszt J. u. 8. a Korona Tours, a környék megha-
Tel.: 78/465-259) tározó idegenforgalmi vállalkozása. A
ház pincéjének részletei valószínû-
leg középkori eredetûek, jelenleg ét-
terem üzemel benne. Tetôterében a
Paprika Múzeum mutatja be a vidék
jellegzetes fûszernövényének történe-
tét, termesztését.
Tel.: 78/461-819. Nyitva: IV. 1.–X. 1-ig
naponta 10–18 óráig
A Szent István király út 12–14. sz.
alatti, 1879-ben eklektikus stílusban
épült ház volt hajdan a Kisszeminá-
rium. Jelenleg általános iskola mûkö-
dik itt. A Kisszemináriumot a Sóha-
jok hídja köti össze a volt jezsuita
rendházzal. Ebben a hatalmas épü-
letkomplexumban templomot, gim-
náziumot és bentlakásos kollégiumot
84
DUNA MENTI SÍKSÁG
tartottak fenn a jezsuiták. Az egykori
oktatási intézménynek, a Stefaneum-
nak nevezetes diákja volt Magyar
László Afrika-kutató, Stein Aurél
Ázsia-kutató, Prohászka Ottokár püs-
pök és Klebelsberg Kunó kultuszmi-
niszter.
A Szent István király út 25. szám
alatt található a Viski Károly Múze-
um.
A helyi viseletet, életmódot, valamint kü-
lönlegesen szép ásványtani és numizmati-
kai érdekességeket bemutató kiállításokat
láthatunk. A Kalocsai Sárköz tájmúzeumá-
ban többek között 6300 természettudomá-
nyi, 4300 régészeti, 349 történeti, 7264 nu-
mizmatikai, 6742 néprajzi, 86 képzômûvé-
szeti tárgyat, 17 505 fotónegatívot, 4710
diát és 9414 könyvet ôriznek. Az ásványtár
anyagát jezsuita tanárok gyûjtötték Tóth
Mike vezetésével.
Tel.: 78/462-351.
Nyitva: III. 15.–X. 31-ig K–V 9–17 óráig
A fôutcán dél felé sétálva feltûnik a
Kalocsai Fegyház és Börtön, amely az
ország legnagyobb nôi, zárt büntetés-
végrehajtási intézete. A börtönnel
szemben van a városháza, amelynek
érdemes megnézni a lépcsôházát dí-
szítô szép, színes ólomüveg képe-
ket.
A fôutcának a Városház és az Ady
Endre utca által határolt szakaszán sé-
táló utcát alakítottak ki. Itt helyezték el
2000 augusztusában azokat a szobro-
kat, amelyek Kalocsa történetének
meghatározó személyiségeit örökítik
meg. Sorrendben az Ady Endre utcától
indulva itt látható: Asztrik, Csák Ugrin,
a második székesegyház építtetôje,
Batthyány József, a gimnázium alapí-
tója, Patachich Ádám, a Fôszékesegy-
házi Könyvtár létrehozója, Kunszt Jó-
zsef, Haynald Lajos, a csillagvizsgáló
és az arborétum alapítója, Grôsz József
érsek, az 1950-es évek koncepciós pe-
rének elítéltje.
DUNA MENTI SÍKSÁG

A Szent István király úttal párhuza- Schöffer Miklós szobra

mosan fut a Hunyadi utca, ahol a Kalocsán,
23–25. sz. alatt találjuk a Szent Ist- a Malatin tér sarkán
ván Gimnázium patinás épületét. látható
Ebben mûködik a Haynald Lajos-fé-
le csillagvizsgáló.
A kibernetikus szobrászat nagy
alakjáról elnevezett Schöffer Múze-
um kiállítása a Szent István király út
76. sz. házban tekinthetô meg. (Tel.:
78/462-253. Nyitva: K–V 10–17 órá-
ig) A névadó, Schöffer Miklós Fényto-
rony címû különleges, kibernetikus
mozgásokat végzô alkotása a Malatin
tér sarkán látható.
A központban van a Kunság Volán
autóbusz-pályaudvara is, amely Kalo-
csa városának naponta közvetlen ösz-
szeköttetést biztosít például Egerrel,
Szolnokkal, Gyôrrel, Székesfehérvár-
ral, Araddal, óránként Budapesttel és forgalmi központot építettek ki az
Bajával, de könnyen elérhetô innen egykori révcsárda helyén épült Juca
Kecskemét és Szeged, valamint a von- néni csárdája köré. Az ide érkezôk
záskörzetébe tartozó települések is. rácsodálkozhatnak az élô kalocsai
Az autóbusz-pályaudvarral szem- népmûvészet mesterségbeli titkaira,
ben, a Malatin tér 5. szám alatt találha- de ki is próbálhatják saját kézügyessé-
tó a Porcelán Manufaktúra, ahol Ka- güket. Bepillantást nyerhetnek a Ka- Kikötô
locsa és környéke népmûvészetének locsa környéki táncok rejtelmeibe, és a Meszesi Duna-parton,
motívumaival díszítik a szebbnél hallhatják a környék népdalait. különhajókkal
szebb porcelánokat. (Tel.: 78/426-017)
A tér mellett található a Jubileumi
Emlékpark egy nagy tóval.
Kalocsa kikötôjét az 51-es útról a
Foktôt jelzô táblánál jobbra fordulva,
azonnal a Meszesi útra térve, mintegy
5 km megtétele után érhetjük el. A
meszesi Duna-partra vezetô út men-
tén sorakozó, egykor védett fákat, az
500 db 70 éves jegenyenyárt az 1990-
es évek végén balesetveszély miatt ki-
vágták. Az új telepítésû fák még nem
adják vissza a régi hangulatot. A kikö-
tôbe gyakran érkeznek vízi túrázók,
de a Korona Tours jóvoltából üdülô-
hajók is kikötnek: a barokk város
megtekintésére, folklór programra,
lovasbemutatóra. Valóságos idegen-

85

Kocsikázás a pusztában Ha igénylik, lovas programokon
vehetnek részt a közeli Bakod-pusz-
tán. A változatos és pergô ritmusú be-
mutató során megismerkedhetnek a
ló és lovasa évezredes „titkos” kap-
csolatával. A végtelenbe veszô pusz-
tában láthatják a magyar paraszti élet
ezernyi színét: a legelészô gulyát, a
rackanyájat, a mangalicakondát.
Információ: 6300 Kalocsa
Szent István király u. 6.
Tel./fax: 78/461-819, 461-676, 462-186.
A Meszesi kikötôbe érkezik a Tolna
megyei Gerjenbôl a kompjárat, amely
rendszeresen hozza-viszi az utasokat
az Alföld és a Dunántúl között. A Du-
na-part igazi horgászparadicsom.
A Foktôi út mentén, közvetlenül
Kalocsa város határában terül el a
volt katonai repülôtér, amelynek a
város mellett Foktô és Uszód is társtu-
lajdonosa. A légi sportélet az Aeroport
Egyesület jóvoltából kibontakozóban
86
DUNA MENTI SÍKSÁG
van, de az értékes terület széles körû
hasznosítása még várat magára.
Kalocsának sajátos hangulatú ren-
dezvényei vannak. A legpatinásabb a
Duna Menti Folklórfesztivál, a há-
romévente megrendezett esemény
nagyon sok vendéget vonz Kalocsára.
A város és az érsekség minden évben
augusztus 15. és 20. között tartja a
Szent István-napokat. Évente június
második hétvégéjén háromnapos ko-
molyzenei ünnepet rendeznek, 2001-
ben tartották a IX. Kék Madár Feszti-
vált. Minden év ôszén, szeptember
közepén ünneplik meg a táj világhíres
termékének a szüretéhez kapcsolódó
Paprika-napokat, ennek keretében
tudományos tanácskozást, képzômû-
vészeti kiállítást, komolyzenei gálát,
folklórfesztivált, szüreti felvonulást és
bált rendeznek, és rendszeresen meg-
hirdetik a paprikás ételek fôzôverse-
nyét is.
DUNA MENTI SÍKSÁG
SZAKMÁR
Irányítószám: 6336
A lakosság száma: 1520 fô
Kalocsáról a Kiskôrös felé vezetô
úton is lehet menni Szakmárra, a Ha-
lom felé elágazó bekötôúton. Van egy
közvetlenül kiépített útja is, amelyet
Kalocsán, az 51-es fôúton tábla jelez.
A falu elsô okleveles említése 1299-
bôl való. A török hódoltság alatt el-
pusztult. Területe a XVIII. században
Kalocsa város határához tartozott.
Földjét, rétjeit, a szállásnak nevezett
gazdasági telephelyeit a kalocsai job-
bágyparasztok használták. Az úgyne-
vezett kalocsai felsô-szállásokból vált
önálló községgé 1898-ban.
A pota népcsoport teremtette meg a
messze földön híres kalocsai paraszt-
stílust, a hímzésben, a pingálásban, a
népviseletben. Ebben élenjártak a szak-
mári asszonyok, a híres pingálók szá-
ma több mint egy tucat. A pingáláshoz
tejjel kevert porfestéket használtak.
Elôször csak a kemenceajtót, a „tévôt”
festették, majd a fehérre meszelt kony-
ha falát, késôbb kijöttek a pitvarba, az-
tán a szoba két ablakának közét, utána
pedig a ház oromfalán az eresz alját
festették ki. A pingáló asszonyok kép-
zeletének motívumgazdagsága kime-
ríthetetlen: a rózsa, a tulipán mellett
megjelenik a liliom, az árvácska, a
szegfû, a tátika, a gyûszûvirág, az orgo-
na, a pipacs, a búzavirág, az akácvirág,
a rozmaring, a dohánylevél és gyakori
a madárábrázolás is. Kedvelték a tüzes,
ragyogó színeket, de az idôsebbek li-
lás, szomorú árnyalatú színekkel is
dolgoztak. Az 1930-as években a pin-
gáló asszonyok csoportokat alakítot-
tak, így festették ki a kalocsai vasútál-
lomást és a Népmûvészeti Házat.
A falfestéssel egy idôben alakult ki a
mintaírás és a hímzés mûvészete. Ele-
inte az elônyomott fehér lyukhímzés
volt a népszerû, 1860 körül elônyom- Dr. Bárth János egyik
da nyílt Kalocsán. Késôbb az íróasszo- tanulmányában
nyok a mintákat lila vagy kék festékbe olvasható:
mártott lúdtollal szabadon, rögtönöz- „A város (Kalocsa)
ve rajzolták az anyagra. Ezek nyomán és a szállásokat össze-
varrták ki fehér pamuttal az egyszerû, fogó négy község
könnyen áttekinthetô kompozíciójú (Homokmégy,
kerekrózsás, hosszúrózsás, rozmarin- Öregcsertô, Szakmár,
gos, szíves, nyolcas, szôlôfejes, szilva- Drágszél)
magos, szederindás, harcsás mintá- parasztlakossága –
kat. A komponálásmód lehet koszo- a környezô helység-
rús, csíkokban futó, csokros vagy do- beliek által potának
bált. A múlt század második felében nevezett népesség –
megindult a színesedés, de napjaink- önálló néprajzi
ban is tovább él a fehérhímzés. Már a csoportot alkot, amely
korai hímzéseknél megtalálható a rise- a történelmi múltba
linezés, ezt a varrógépek megjelené- gyökerezô
sével tökéletesítették. A másik új tech- összetartozás tudatával
nika az üres varrás, más néven a lábat- azonos nyelvi
lan riselin, a harmadik a madéra, a ne- sajátosságaival, színes
gyedik a rátétes. A híres íróasszonyok díszítômûvészetével és
száma legalább húszra tehetô. viseletével különbözik
Hagyományôrzô népi tánccsoport- környezetétôl.”
jukban megtalálhatók a kisiskolások-
tól a felnôttekig minden korosztály. A A szakmári népviselet
térség táncmûvészetébôl gyakran ad- menyasszonyi
nak ízelítôt a Korona Tours rendezvé- ruhájának messze
nyein is. földön a csodájára
Szakmáron már a török hódoltság jártak, ma sem mennek
elôtt volt római katolikus kápolna, el mellette szó nélkül.
amelynek alapjaira egy újabbat emel- A pöndöly, a felsô
tek 1759-ben, majd amikor az is elpusz- szoknyák, a kötények,
tult, 1838-ban felépítették a Sarlós Bol- az ingvállak, a réklik,
dogasszony-templomot, amely az az ujjasok, a téli felsô
1878-as bôvítés során nyerte el mai for- ruhadarabok,
máját. Tornyát az 1939-es felújításkor, a a lábbelik, a fejdíszek,
környéken egyedülálló módon, ha- a népi ékszerek mind-
rangjátékú órával látták el. A Szent Ró- mind csodaszép
kus-szobrot a kolerajárvány emlékére alkotásai e vidéknek.
emelték a XIX. század végén. A két vi- A községben elô
lágháború áldozatainak 1992-ben állí- pingáló és hímzô
tottak emlékmûvet a Bajcsy-Zsilin- asszonyok bemutatják
szky és a Kiskôrösi utca találkozásánál. tudásukat
A település határában 200 hektáros rendezvényeken,
mesterséges tórendszer van, amely a fesztiválokon,
Csorna–Foktô-csatornával együtt a idegenforgalmi
horgászat szerelmeseit szolgálja. programokon.
87
 DUNA MENTI SÍKSÁG

bronzkori edényeket találtak. Késôbb

A Sima-tó az ôrjegben HOMOKMÉGY
Irányítószám: 6341
A lakosság száma: 1700 fô
Kalocsáról a Kiskôrös felé vezetô
útról leágazó mellékúton közelíthetô
Az 1444-ben említett meg a Kalocsai Sárköz keleti részén,
középkori Homokmégy, az ôrjeg mocsarai mellé épült köz-
miként ség. Határában van a tájegység legma-
a szomszédságában lévô gasabb pontja a Halomi-högy (106
többi falu is, méter), ahol szôlômûvelés közben
a török hódoltság idején
elpusztult.
A mai Homokmégy MISKE
területe a XVIII–XIX. Irányítószám: 6343
században Kalocsa város A lakosság száma: 1950 fô
határához tartozott.
A kalocsai alsó-szállások A község Kalocsától délre, a Vajas és
önállósodásával a Sárvíz összefolyásánál, a Kalocsai
1898-ban lett önálló Sárköz vízerekkel szabdalt magas árte-
község. Az örjeget – rén fekszik. Közúton az 51-es fôútról,
mintegy 1000 hektáros Kalocsáról, Drágszélrôl és az 54-es fô-
tôzegtelepeivel, útról Hajós felôl közelíthetô meg.
legelôivel, kaszálóival – Miske elsô okleveles említése 1345-
1997-ben bôl való, nevének alapja a Mihály sze-
természetvédelmi mélynév kicsinyítô, becézô alakja. A
területté nyilvánították. község mai határán belül helyezke-
avar kori temetô, majd gazdag hon-
foglalás kori sírok, aztán X–XI. száza-
di sírok kerültek elô ezen a környé-
ken. Az Árpád-korban a halom olda-
lán királyi udvarház létesült, amelyet
I. Béla 1061-ben a szekszárdi apát-
ságnak adományozott.
A falu római katolikus plébániája
1877-ben keletkezett, új templomu-
kat 1878-ban Szent Adalbert tiszte-
letére szentelték fel. A templom mel-
lett emlékmûvet állítottak a világhá-
borúban elesettek tiszteletére.
Jelentôs az itteni hímzô háziipar, hí-
res tojásfestô, pingáló és hímzô asz-
szonyok szülôhelye Homokmégy. A
kulturális rendezvények állandó sze-
replôje a hagyományôrzô népi tánc-
együttes. A szüreti felvonulást és bált
hagyományosan szeptember második
szombatján tartják.
Tervek szerint a mácsai szálláson
ifjúsági szálláshely létesül, hogy a kö-
zeli Halomban meglévô lovas iskola a
lovasturizmus, a vidék pedig a kerék-
páros turizmus egyik fontos pontja le-
gyen.
Az utóbbi idôben egyre jelentôseb-
bé válik a vadászturizmus is Homok-
mégy életében.
dett el a középkori Hontoka, a kalo-
csai érsek egyik egyházi nemesi szé-
kének központja. A középkori Miske
elpusztult. A kalocsai érsek jobbágy-
falujaként jórészt római katolikus
szlovákokkal népesedett újjá 1719-tôl.
Az 1548. évi összeírás templomos
helyként említi Miskét, az egykori
templom romjait a XIX. század elején
még látni lehetett.
Miskén élt Tóth Menyhért festômû-
vész, a község kezelésében lévô szü-
lôházát emlékházzá alakították, beje-
lentkezéssel látogatható a Tóth Meny-

88
DUNA MENTI SÍKSÁG
hért soron. (Érdeklôdni: polgármesteri
hivatal, Fô u. 18. Tel.: 78/367-004).
Az elsô és a második világháború
hôsi halottainak emlékmûve a Szent
Imre és a Templom tér találkozásánál
áll. A polgármesteri hivatallal szem-
ben a téren állították fel 2000-ben a
millenniumi emlékmûvet.
Az 1941-es árvíz elvitte a kalocsa–-
miskei úton lévô hidat, az akkor kimo-
sott kobolya népszerû horgászhely.
A falu búcsúját Szent Mihály-napján
(szeptember 29-én), vagy az azt köve-
tô vasárnapon tartják.
Jól ismerik a környéken a Miskei
Rozmaring Hagyományôrzô Egyesü-
letet, valamint Czár Jánosnak, a nép-
mûvészet mesterének fából, nádból
készített gyermekjátékait.
HAJÓS
Irányítószám: 6344
A lakosság száma: 3260 fô
Miskérôl déli irányba autózva érjük
el a Duna-völgyi fôcsatorna mellett
fekvô községet. Megközelíthetô még
az 54-es fôútvonalról Kecel felôl és az
51-es fôútról az 54-es fôút Sükösdrôl
induló leágazásától. Páratlan szépsé-
gét az adja, hogy a régi Duna-meder
árterületének kiemelkedésén terül el.
A falutól keletre húzódó földtani tö-
résvonal egy agyagos domborulatot
alakított ki, elválasztva egymástól két
talajtípust, a homokot és a kötöttebb
talajt. Az elôbbin szôlôt és gyümöl-
csöt, az utóbbin fôként takarmánynö-
vényt termesztenek. Az itteni termé-
szetvédelmi terület a 121 hektáros
Hajósi Kaszáló és Löszpart. Botanikai
szempontból jelentôs a láp- és mo-
csárrét, valamint a löszpart és a lösz-
mélyutak növényvilága.
A pincefalutól délkeletre, erdészeti
utakon érhetjük el a kb. 19 hektáros
A római katolikus
templomot
Szent Mihály
tiszteletére szentelték
fel 1738-ban,
ezt 1768-ban szilárd
anyagból újjáépítettek,
az 1882-es villámcsapás
után a károkat
kijavították,
így a templom
ma is áll.
Keresztelô Szent János
szobrát 1778-ban
állították fel
a templom mellett.
másik védett természeti értéket, a
Pulykási erdôt. A hazai nyárfafajok
közül száz évvel ezelôtt még gyakori
volt a fekete nyár, itt jelenleg két vé-
dett erdôfoltot alkotnak a 90–100 éves
fekete nyárfák. Az idôs fák magassága
eléri a 30 métert, törzsük zömök, ol-
dalágaik megvastagodtak, kérgük sö-
tétszürke, repedezett. A Pulykási erdô
fáinak többsége elérte a lehetséges
legvégsô kort. Sajnos, sok egyed ki-
száradt, ahogy az erdészek mondják:
„lábon haltak meg a fák”. A tisztáso-
kon a homokpuszták növényfajai
díszlenek: a homoki vértô, a fekete kö-
körcsin, a homoki árvalányhaj. A
környék madarainak jó fészkelési le-
hetôséget jelentenek a kiritkult öreg
nyárfák. A fekete nyárerdô maradvá-
nyait más, fiatalabb korú akácos-feny-
ves erdôk határolják. Az erdôrész ne-
hezen közelíthetô meg.
A Kalocsai Sárköz délkeleti pere-
mén lévô Hajós neve a hajó köznév-
bôl ered, ami azt sejteti, hogy a kö-
zépkorban a mainál jóval nagyobb
89

A barokk kastély címere.
Itt lakott Batthyány József
érsek a kalocsai érseki
palota megépültéig
Ez a kor a Mária Terézia-
féle nagy reformok ideje
volt, és a nagyralátó
Batthyány érsek
Mária Terézia titkos
tanácsosaként
tevékenykedett. Hajósi
tartózkodása alatt
rengeteg fontos levél,
szerzôdés, földesúri
rendelkezés született.
Saját kezûleg
kommentálta jobbágyai
panaszleveleit, amivel
egyedülálló az érsekek
sorában.
Hajósi tartózkodásának
és ügyintézésének
jeles emlékei
az „Actum Hajós”
dátumozású iratok
és dokumentumok.
90
vizek vették körül a települést. Most a
Dunavölgyi-fôcsatorna, a falut át-
meg átszelô Malom-ér és annak tóvá
duzzadó része, valamint a Sipsa–Ha-
jósi-csatorna jelenti a vizeket.
A középkori Hajós a török hódolt-
ság alatt elpusztult. A kalocsai érsek
1722-ben német telepesekkel sváb fa-
lut hozott itt létre, amely 1756-ban
mezôvárosi jogot is kapott.
A Köztársaság téren érdemes meg-
állni a barokk stílusú római kato-
likus, Boldogságos Szûz Mária-
templomnál. A községben már
1724-ben kápolna állt, majd egy ro-
mos klastrom helyén 1728-ban fel-
épült a mai templom, amelyet Csáky
Imre kalocsai érsek építtetett. Hajós
hazánk egyik legismertebb búcsújáró
helye. A híres kegytemplom csodaté-
vô Mária-szobrát a svábok hozták
magukkal. Néhány évtizeddel ezelôtt
még tízezrek zarándokoltak Hajósra
Nepomuki Szent János ünnepe (május
16.) utáni szombaton, hogy tiszteleg-
jenek a Hajósi Boldogasszony elôtt,
merthogy a Kárpát-medencében egye-
dülálló módon nem pünkösdkor és
nem Mária-napon van a búcsú. Ez a
szentbúcsú nem keverendô össze a
falusi, azaz a torkosbúcsúval. Mint a
DUNA MENTI SÍKSÁG
többi római katolikus faluban, Hajó-
son is van templombúcsú, amelyet
Szent Imre ünnepén tartanak.
A templom mellett álló plébániát a
XVIII. század végén, copf stílusban épí-
tették. A kálvária stációit 2001-ben újí-
tották fel. A templom elôtt álló Nepo-
muki Szent János-szobrot könyvünk
megjelenése idején renoválták.
A templommal szemben található
kastély a Duna–Tisza köze egyik leg-
jelentôsebb mûemléke. Patachich
Gábor kalocsai érsek 1739-ben ezen a
helyen építtetett egy kis földszintes
nyári lakot, amelyet vélhetôen vadá-
szatok alkalmával használt. A szellôs
dunántúli kastélyokhoz szokott utód-
ja, Batthány József érsek nem szere-
tett a dohos kalocsai várban lakni,
ezért a hajósi nyári lakot 1766–67-ben
szép barokk kastéllyá alakíttatta, és itt
lakott az érseki palota megépültéig.
Megnagyobbíttatta, emeletet építtetett
rá, tornyokat rakatott a sarkaira, dí-
szes kapukkal látta el. Az ablakok
gyönyörûséges vasrácsaira is érdemes
egy pillantást vetni.
Hosszabb sétával jutunk el a Fô ut-
cán, majd az Ady Endre utcán át az
54-es fôút mentén elhelyezkedô hófe-
hér falú, legalább 1200 pincébôl álló
Hajósi Pincefaluba. A Hajós–Vas-
kúti Borvidék ugyan tipikusan alföl-
di, jellegében mégis eltér az Alföld
többi bortermelô területétôl. Míg
azoknál a homokos talaj dominál, ad-
dig itt és Bácskában az egészen enyhe
lejtésû dombokat lösz, löszös vályog-
talaj alkotja. Ez a régió Magyarország
legmelegebb területe. Viszonylag szá-
raz klímáját a szôlô jól viseli. Bár ez a
vidék régebben elsôsorban a tömeg-
bortermelésre rendezkedett be, az
utóbbi két évtizedben néhány minô-
ségi bora is állandóan a piacon van.
Fôbb fehér szôlôfajtái: a rizling, a
chardonnay, a cserszegi fûszeres, a
DUNA MENTI SÍKSÁG

leányka. A talajviszonyok következté-

ben a régió fehérborai viszonylag lá-
gyak, savszegények. Ezt a lágyságot
sikeresen kompenzálják a vörös bor-
szôlôfélék fajtaadottságai: kadarká-
ból, cabernet souvignonból, zweigelt-
bôl, kékfrankosból készülnek a kör-
nyék vezetô vörösborai, amelyek kö-
zül néhány a hegyvidéki borokkal is
összevethetô minôséget képvisel.
Közel húsz éve, 1982-tôl a május
végén megrendezésre kerülô Orbán
Napi Borünnep minden európai or-
szág rendezvénynaptárában megtalál-
ható, és tízezreket vonz látványos
programjaival. Ilyenkor megkoszo-
rúzzák a pincefalu fôterén a 2001-ben
felújított Orbán-szobrot, a szôlômû-
velôk és kocsmárosok védôszentjét. A
települést a pincefaluval kerékpárút
köti össze.
A hajósi alkotótáborban évek óta
rendszeresen július 1-jétôl három hé-
tig dolgoznak a képzômûvészek. Az
itt született alkotásokból jó néhányat
meg lehet tekinteni a községházán.
(Rákóczi u. 12. Tel.: 78/404-107)

CSÁSZÁRTÖLTÉS
Irányítószám: 6239
A lakosság száma: 2900 fô
A hajósi pincéktôl az 54-es fôúton
északkeleti irányba haladva érjük el a
települést. Császártöltés 1744-tôl szá-
mítja létezését, akkor érkeztek ide az
ôsök Németországból, az Ulmtól dél-
nyugatra fekvô Oberschwabenbôl. A
falut az egykori Duna-ártér szélén ma-
gas löszpart zárja, ez a parti fecskék
kedvelt fészkelô helye. Földrajzilag
tehát igen érdekes a település fekvé-
se, mert a síkvidékbôl hirtelen ki-
emelkedô löszdombokon terül el. Ez
a telecskei löszhalmok nyúlványa, a
bajai–keceli magas löszpart. Legma-
Hajóson kiemelkedô
gasabb pontja a 143 méter magas Bo- jelentôségû a szôlô-
szorkány-hegy. és a borkultúra.
Az 54-es fôútról a Kossuth utcán át Ezt bizonyítja
lehet eljutni a település védett termé- a pincefalu, a maga
szeti értékéhez, a löszpuszta-marad- 1200 pincéjével.
ványokhoz. Ezek a jégkorszak idején A korábban épült
kialakult, feltöretlen löszterületek még présházak vályogból,
ilyen állapotban is számos, ritka és vé- az újabbak téglából,
dett növényfajt ôriznek. Az eredeti kôbôl épültek,
zsályás, barázdás csenkeszes állo- némelyik muzeális
mány még felismerhetô. Gyakori nö- értékû
vényfajok a sarlós gamandor, a ligeti
és az osztrák zsálya, a homoki pimpó,
a homoki kikerics, a tarka sáfrány.
Helyenként elôfordul a tavaszi hérics,
a csuklyás ibolya, a sárga hagyma, a
bunkós- és a kígyóhagyma. Megtalál-
ható még a szártalan csüdfû, a

91
 DUNA MENTI SÍKSÁG

Császártöltésen szennyes ínfû, az apró nôszirom is. ható. A tájházat a kecskeméti Katona
régi hagyományai Állatvilágának nevezetes képviselôi a József Múzeum munkatársai rendez-
vannak a szôlô- és gyurgyalag és a parti fecske. A gyur- ték be 1998 nyarán.
borkultúrának. gyalagot könnyû felismerni színpom- Kossuth Lajos u. 167. Tel.: 78/343-926.
A löszfalba vájt több pás tollairól, hosszú, hajlott csôrérôl. Nyitva: H–Cs. 7–12 óráig. 12.30–16
száz pince, amelyek Lágy, bugyborékoló hangját messzirôl óráig, P: 7.30–13 óráig
sorokba rendezôdve meghalljuk. A parti fecske a legkisebb A közelben lévô téren a svábok ki-
övezik a települést, népi európai fecske, csapatosan jár táplálék telepítésének emlékére szoborcso-
építészetünk ritkaságai után, és telepesen költ. Mindkettô vo- portot állítottak 2000-ben, alkotói Fish
közé tartoznak. nuló madár. A jól megközelíthetô terü- Kovács László hartai, Lôrincz László
A Hajós–Vaskúti let szabadon látogatható, de mivel táb- császártöltési és Simonfi Péter tarcali
Borvidéknek ezen lák nem jelzik, érdeklôdni kell a helyi fafaragó.
a részén, amely az egész lakosoktól. A község képét korábban meghatá-
terület 30%-át jelenti, A település központjában, a Kos- rozó parasztbarokk stílusú házak
a napsütéses órák suth Lajos utca és a Keceli út sarkán mára már eltûntek, de fôutcáján még
száma évente áll az 1921-ben épült, festett üveg- látható néhány a régi nagygazdahá-
2050 felett van. ablakokkal díszített, oldaltornyos ró- zak közül.
mai katolikus templom. A Kossuth Több száz embert vonz a hagyomá-
utca túloldalán 1999-ben adták át a nyosan augusztus második hétvégé-
„A szôlô Teleházat, amely a közösségi élet jén tartott falunap és vásár, valamint a
a napsugártól érik, / színtere. szüreti fesztivál és a búcsú október-
Míg édes lett hány A Teleházzal közös telken áll a né- ben, Simon–Júdás ünnepén. Ezeken a
miliom napsugár / pi barokk homlokzatú Sváb Tájház, rendezvényeken mindig nagy sikerrel
Lehelte rája élete amelynek három termében tematikus szerepel a német nemzetiségi hagyo-
melegét, / helytörténeti és néprajzi kiállítás lát- mányôrzô tánccsoport is.
Hány százezer,
hány miliom napsugár!” /
(Petôfi Sándor: KECEL Az 54-es fôúton a városba érve, az
Apostol) Irányítószám: 6237 Avar tér elôtt szép szökôkutat lá-
A lakosság száma: 9250 fô tunk. Továbbhaladva az út jobb olda-
A magyarországi svábok lán találjuk a Szabadság-emlékmû-
lakta Császártöltésen Császártöltésrôl az 54-es fôúton ér- vet, Eskulits Tamás alkotását. Az út
az idôsebbek még kezünk Kecelre. A város közúton bal oldalán a temetôben pedig érde-
gyakran használják Kecskemétrôl az 54-es fôúton, mel- mes megnézni a második világhá-
a régi, sok száz éves lékúton pedig Kiskôrösrôl és Kiskun- borús emlékmûvet, és a XVIII. szá-
sváb nyelvjárást halasról közelíthetô meg. A település zadban épült, barokk stílusú római
a mindennapi határában halad a Kiskôrös–Kalocsa katolikus temetôkápolnát.
beszédben is. vasúti szárnyvonal. A városközpontba érve láthatjuk az
A faluban 1970-tôl Kecel elsô írásos említése 1198-ból 1878-ban eklektikus stílusban épült
mûködik német maradt fenn, majd 1424-ben egy egykori községházát, amelyben je-
nemzetiségi észak–déli irányú, hosszan elnyúló lenleg a polgármesteri hivatal mûkö-
fúvószenekar, két házsorról szólnak a krónikák egy dik (Fô tér 1.). A városháza mellett áll
az együttes minden év nyílt vizû, hosszú tó partján. Patachich Gábor kalocsai érsek
tavaszán találkozik A mai Kecel születésének dátuma szobra, Lebó Ferenc alkotása. A
és közös mûsort ad 1734. április 22., amikor Patachich szemben lévô Róna ivókútnál 9 má-
a régió hasonló Gábor kalocsai érsek kiadta az újrate- zsa súlyú gömböt forgat a víz. A
zenekaraival. lepítés oklevelét. szomszédos Ligetben – amely helyi

92
DUNA MENTI SÍKSÁG

védettség alatt áll – három mûalkotás

látható: az elsô világháborús em-
lékmû, az 56-os események me-
mentója és egy forgógömbös szö-
kôkút.
A Szabadság téren a Római iste-
nek kútja található, Eskulits Tamás
alkotása. A kompozíció központjában
Diana, Venus, Bacchus, Faunus is-
tenek szobrait 12 vízsugár veszi körül.
Ugyancsak ezen a téren található a
Helytörténeti Múzeum, ahol elsô-
sorban a város és a környék múltját,
hagyományait mutatják be, de helyt
adnak idôszaki kiállításoknak is. (Be-
jelentkezés a Városi könyvtár és Mû-
velôdési Házban, Szabadság tér 17.
Tel.: 78/321-344)
Továbbsétálva a Kossuth Lajos ut-
cán az 1802-ben, barokk stílusban
épült Szentháromság-templomhoz
érkezünk, amelynek különlegessége,
hogy fôoltára klasszicista stílusban
készült. A templom kertjében találha-
tó – 1820 óta – Nepomuki Szent Já-
nos szobra. Ezek az egyházi építmé-
nyek helyi védettség alatt állnak,
ahogy a közeli Szentháromság-szo-
bor és a feszület is.
Hosszabb sétával érhetô el a Solt-
vadkerti úton és a Nádas utcán az
ôsök kútja. Az elnevezés arra utal,
hogy valószínûleg egykor a városon múzeum leglátványosabb része a több Légvédelmi rakéták
napjainkban is átfolyó Rekenye–Bo- mint 3 hektáros szabadtéri kiállítás és szo- a haditechnikai
gárzó-csatorna mentén helyezkedett borpark. Itt tekinthetôk meg a Magyar parkban, Kecelen
el a mai település ôse. Honvédségben eddig használt különbözô
A II. Rákóczi Ferenc úton, az Ipar- harci eszközök, például a T–34-es harcko-
telepen található Pintér Mûvek Ha- csi, páncélozott harci jármûvek, rakétaki-
ditechnikai Múzeum és Park meg- lövô állások, lokátorok, föld-levegô, leve-
tekintésére legalább fél napot ajánla- gô-levegô rakéták, a MIG–15-ös repülôgé-
tos betervezni. pektôl a MIG–23-as, SZU–22-es, L–39-es
A fegyvermúzeumban többek között Ká- repülôgépekig, csata- és csapatszállító he-
dár János vadászfegyverei is megtekinthe- likopterekig, a megszûnt folyami flottilla
tôk. A tüzérmúzeumban a magyar hajóinak különféle típusáig minden.
tüzérség eszközeit, öltözékeit láthatjuk. A 6237 Kecel, II. Rákóczi Ferenc út,
makettházban sok száz különféle harci Ipartelep. Tel.: 78/321-444, 321-199.
eszköz miniatûr másolatát helyezték el. A Nyitva: mindennap 8–18 óráig.

93

Napjainkban néhány Megtekintésre érdemes a két újon-
országosan jegyzett, nan épült modern templom is. Az
hagyományossá vált 1981-ben felszentelt római katolikus
rendezvényrôl is híres Szentcsalád-templom a Kalocsai
a város. utcában van. Az Evangélikus Pün-
Az országos roncsderbit kösdi Közösség 1992-ben átadott
júniusban rendezik meg. temploma pedig az Erdô utca és a
A nyár legnagyobb Császártöltési út keresztezôdésénél
attrakciója az Országos található.
Arató-, Harmonika- A helyi hagyományok ôrzôje, éb-
és Bor-Sörfesztivál rentartója a megyehatáron túl is nép-
július elsô hétvégéjén. szerû Kecel Folklóregyüttes.
Az Országos Fogathajtó Nemrég készült el a kenderföldi
Versenyt július utolsó horgász- és csónakázótó, ahol
hétvégéjén tartják meg. nemcsak a horgászat szerelmesei, ha-
Minden évet – december nem családtagjaik is találnak maguk-
elsô hétvégéjén – nak egész napos elfoglaltságot.
a szemet Két pompás természetvédelmi te-
gyönyörködtetô rülettel büszkélkedhetnek a keceliek.
Flóra Nemzetközi A nagyobb területû, mintegy 250 hek-
Virágkiállítás táros, 1984 óta védett, a Duna-völgyi-
és Kötészeti Versennyel fôcsatorna mentén elterülô ôrjeget a
zárják. városból kivezetô Vasút úton haladva
lehet megközelíteni. A Duna egykori
medervonulatát kísérô hatalmas mo-
csárvilág és turjános maradványa ez a
lápos. Magassásosok, mocsár- és láp-
rétek, fûzlápok és kaszálók váltják
egymást. Helyenként kôrises-égerláp
94
DUNA MENTI SÍKSÁG
erdôk, a magasabb helyeken homok-
pusztai növényzet díszlik. Az egész
évben vizes, tocsogós, tôzeges lápré-
tek uralkodó növénye a kormos
csáté, a gyakran pangóvizes lápokon,
lápréteken tömegesen elôfordul a lá-
pi sás. Jellemzô növényfajok még az
illatos hagyma, a nyár végén virító
buglyos szegfû, az ôszi vérfû, a gyík-
virág, a nyúlkömény, az ördöghara-
ptafû és a kornistárnics. Számos vé-
dett és fokozottan védett állatfaj él itt,
a mélyebb vízborítású részeken a lá-
pi póc és a réti csík. Az ember szeme
elé ritkán kerül, nagyon óvatos állat.
A terület ritka kisragadozója a herme-
lin, de megtalálható itt a molnárgö-
rény és a vidra is. Bár ez a terület sza-
badon látogatható, mind a megköze-
líthetôsége, mind a terepviszonyok,
valamint a védett természeti értékek
zavarása miatt a tömeges turizmus
céljaira nem ajánlott. A Sima-tóban
horgászni lehet.
A másik védett természeti érték a
Berek-erdô. A Duna–Tisza közének
mocsaras, lápos területén a magyar
kôrises-láperdô eredeti állapotát erô-
sen rontja az évek óta rendszeresen
visszatérô nyári aszály. A feltöltôdés
következtében már helyenként a
tölgy-kôris-szil ligeterdô is megjele-
nik. A felsô koronaszintet a magyar
kôris, a szürke nyár, a kocsányos tölgy,
a vénic szil és a vadkörte alkotja.
Cserjeszintjében jellemzô a varjútö-
visbenge, a veresgyûrû som, a kánya-
bangita és a galagonya. A gyepszint
különlegessége a fehér zászpa, a mo-
csári és a parti sás mellett a zsombék-
sás. A sûrû erdôben otthonra talál a
kis tarka harkály és a fekete harkály
is.
Kecel a Kiskunsági Borvidékhez
tartozó szôlô- és bortermelô vidék, er-
rôl részletesen a Kiskunságnál lesz
szó.
DUNA MENTI SÍKSÁG
ÉRSEKHALMA
Irányítószám: 6348
A lakosság száma: 730 fô
Kecelrôl az 54-es fôúton dél felé ha-
ladva, majd a táblával jelzett bal olda-
li bekötôúton érjük el a kalocsai ér-
sekség egykori birtokán, a Hild-pusz-
tán a XX. században formálódott új te-
lepülést. Mielôtt betérünk a faluba, ér-
demes elmenni a Hildre vezetô úton a
löszpartig, és a szintén védett termé-
szeti értéket képviselô Érsekhalmi
NEMESNÁDUDVAR
Irányítószám: 6345
A lakosság száma: 2200 fô
Érsekhalmáról az 54-es fôúton dél
felé haladva érkezünk a településre. A
községet kelet felôl az 54-es fôút hatá-
rolja, nyugaton és északon egy csoda-
szép, szinte derékszögû kanyarulattal
a Dunavölgyi-fôcsatorna karéjozza.
A középkori Nádudvar a török idôk-
ben elpusztult. Az elnéptelenedett fa-
luba Csáky Imre kalocsai érsek, mint
földesúr, 1723–24-ben németeket te-
lepített.
Elsô okiratos említése 1431-bôl
származik. Mai római katolikus
temploma 1807-ben épült, a régi he-
lyén, amelyet még az idetelepített né-
metek számára építtetett Patachich
Gábor kalocsai érsek 1736-ban.
A templom elôtt szépen helyreho-
zott Szentháromság-szobor áll.
A községháza 1905-ben épült.
Egy 1877-ben készült feljegyzés
szerint a legfôbb jövedelemforrás ab-
ban az idôben a bor volt, 1447 katasz-
teri holdon termelték a különbözô
szôlôfajtákat: kadarkát, kék góbért,
csókaszôlôt, rácfeketét, fehér musko-
tályt, rakszôlôt, mézesfehéret, vörös
dinkát, kövidinkát, szlankamentát. A
Hétvölgybe, ahol bronzkori földvá- A Dunavölgyi-
rak maradványai és löszfalba vájt kö- fôcsatorna mentén
zépkori barlangrendszer található. húzódnak
Sajnos a feltárására nincs elegendô a Hildi-tavak,
pénz, ezért alig látható valami belôle. amelyekbôl a környék
A község központjában, a Fô utcán legjobb ízû halait
található az 1989-ben épített római foghatják ki
katolikus templom, amelynek oltár- a horgászok.
képét Bakallár József készítette. A te-
lepülést körülvevô almáskert északi
felén, a Szôlôtelepen van egy kastély-
ként emlegetett úrilak, de ez nem lá-
togatható.
fôútvonalról a történelmi pincesor,
a Petôfi Sándor utca vezet be a falu Nemesnádudvar
központjába. Ez a Hajós–Vaskúti újkori elsô temploma
Borvidék egyik legszebb pincesora. kisméretû volt,
A fennmaradt pincék a virágzó szôlô- 14 öl hosszú,
termelésre is utalnak. Érdemes végig- 5 öl széles, és 4 és fél
sétálni a Kender-, a Máriavölgyi, a öl magas.
Felsô-Sükösdi pincesoron, megcsodál- Fából készült
ni a régi szép épületeket, és a hûs pin- tornyocskája még
cékben megkóstolni a tüzes borokat. külön állt.
A Temetôi pincesor megtekintése után Két harangját
a temetôben érdemes megnézni a vi- a hívek vásárolták,
lágháborús emlékmûvet. oltárát fából faragták,
A szôlômûveléshez kapcsolódik, orgonája kezdetben
Szent Mihály-napjához kötôdôen, nem volt.
szeptember utolsó vasárnapja körül a
három napon át tartó Nádudvari Új-
bor Ünnepe. Eddig összesen mintegy
10 ország, több mint 40 mûvészeti
csoportja, összesen több mint 3000
táncos, énekes és zenész színesítette
az évente több ezer érdeklôdô ember Szívesen jönnek ide
programját. a vízi sportok
A Falumúzeum a Knab panzióban szerelmesei is.
van a Szécsényi utcában (Bejelentke- Kedveltek az evezôs,
zés: 79/378-060) csónakos, hajós túrák,
A Nemesnádudvari Német Hagyo- hiszen a Duna-völgyi-
mányôrzô Tánccsoport 1951-tôl járul fôcsatornán le lehet
hozzá a sikerhez és az üldöztetések, csorogni a Dunáig
hányattatások ellenére élenjárt a vidé- Bajára, onnan pedig
ken, példáját más településeken is kö- tovább sokfelé vihet
vették. vízen is az utunk.
95
 DUNA MENTI SÍKSÁG

gukat rácoknak nevezô boszniai hor-

vátok telepedtek le a faluban.
A Kalocsai (51-es) út és a hozzá
halszálkaszerûen csatlakozó utcák ha-
tározzák meg a község képét. A falun
átvezetô fôúton találjuk a patinás
Szent János-szobrot. Innen a Temp-
lom utcán jutunk el a Boldogságos
Szûz Születésének tiszteletére fel-
szentelt római katolikus templom-
hoz, amelynek messzirôl látszik az
aranyozott vörösréz lemezekkel fe-
dett tornya. A templom elôtt Szenthá-
romság-szobor áll. Visszatérve a fô-
útra érdemes megtekinteni a két vi-
lágháború hôseinek tiszteletére
állított emlékmûvet, a Széchenyi
Bátya a XX. században BÁTYA utcában pedig a kálváriát.
a Kalocsai Sárköz Irányítószám: 6351 A XVII–XVIII. század fordulóján a
legnagyobb paprikaôrlô A lakosság száma: 2360 fô megmaradt magyar népesség mellé
települése volt. betelepedett katolikus délszlávok,
Az 1891-ben épített, Kalocsáról az 51-es fôúton dél felé, akik magukat rácoknak nevezték, sa-
Merkler Lajos 20 kôpáros pár kilométer után érkezünk a Kalo- játos bátyai kultúrát teremtettek,
paprikamalma a világon csai Sárköz magas árterén fekvô tele- amelyben harmonikusan elegyednek
a legnagyobbnak pülésre, amelyet keletrôl a Vajas-fok, a magyar és a rác elemek. Hagyo-
számított, sajnos hivatalos nevén a Sárközi 1-es számú mányôrzô népi táncegyüttesük, a
hírmondója sem maradt, fôcsatorna határol. Kalocsáról egyéb- Vodenica (Vízimalom) az évente
hogy az utókornak ként kerékpárúton is megközelíthetô februárban megrendezésre kerülô
bemutathatnánk. a falu. folklór fesztiválon, a rác prélón is
Az 1930-as évekig Bátya elnevezése a magyar, idô- mindig nagy sikerrel szerepel.
13 dunai vízimalomban sebb fiútestvért jelentô szóból szár- A Duna védôgátján a Kalocsától Bá-
ôrlettek paprikát Bátyán, mazik. I. Béla király 1061-ben kelt tyáig vezetô kerékpárutat a környék
míg gabonát csak adománylevele említi elôször a tele- településeivel közösen Bajáig meg-
egy dunai és egy dízel pülést ezen a néven. A XVII. század hosszabbítják, a Fajszig terjedô sza-
malomban lehetett végén és a XVIII. század elején önma- kaszt a bátyaiak már elkezdték építeni.
ôrletni.
Az államosítás után
megszûnt a körzet FAJSZ 2001-ben kezdôdött meg Fajsz köz-
paprikafeldolgozó ipara. Irányítószám: 6352 igazgatási területéhez tartozó terüle-
Napjainkban a házi A lakosság száma: 2000 fô ten, a településtôl délre az új Duna-
feldolgozás él tovább, híd építése, amely nagy lendületet
minden év ôszén Bátyáról az 51-es fôúton déli irány- ad a térség idegenforgalmának is.
paprikafüzérek ba haladva, majd nyugatra, a Duna fe- A több ezer éve lakott hely nevét
karéjozzák a bátyai lé fordulva, a Kalocsai Sárköz nyugati Árpád vezér egyik unokájától, Fajsz
porták házait. peremén érjük el a települést. A Du- fejedelemtôl kapta, akinek errefelé
Messze földön híres nántúlról a Dombori üdülôteleprôl in- volt a szálláshelye. Elsô okleveles em-
a bátyai paprikás rétes. duló komppal lehet megközelíteni. lítése 1212-ben Ince pápának a veszp-

96
DUNA MENTI SÍKSÁG
rémi püspökhöz intézett levelében
fordult elô.
Páratlanul szép, megtekintésre ér-
demes a község központjában – a
Szent István utcában található –, a
környék templomaitól teljesen eltérô,
1909–1910-ben épült neoromán ró-
mai katolikus templom. A Szent
István tiszteletére felszentelt templom
elôtt Szentháromság-szobor áll.
A templomhoz hasonló stílusban
építették fel 1911-ben az emeletes
községházát, amelyen az azóta el-
végzett tetôtér-beépítés sem tudott
sokat rontani. Megkapó a két épület
DUSNOK
Irányítószám: 6353
A lakosság száma: 3590 fô
Fajszról az 51-es fôúton érkezünk a
helybéliek szerint „Vajas gyöngyé-
nek” nevezett Dusnokra. Nevét III. Bé-
la király 1193–96 között kelt ado-
mánylevelében említik elôször. A XVII.
század végén és a XVIII. század elején
önmagukat rácoknak nevezô boszniai
horvátok költöztek Dusnokra.
Az elsô templomot Patachich Gá-
bor kalocsai érsek emeltette vályog-
ból 1744-ben, Szent Fülöp és Jakab
apostolok tiszteletére. Ez, a község
nagy részével együtt leégett az 1780-
as tûzvészben. A jelenlegit, a leégett
helyén építették 1814-ben, freskóit
Márton Lajos, oltárképét Kákonyi
Asztrik festette.
A Kossuth Lajos utca végében, a te-
metôben áll a két világháború em-
lékmûve. Az István király téren a
Hét vezér-emlékmû látható. Régi,
értékes emlék a Nagy-híd melletti
Szent János-szobor.
A szabadidô parkban 2001-ben már
kilencedik alkalommal rendezték
meg a rác nemzetiségû lakosság ha-
összhangja. Szépen illeszkedik a kör-
nyezetbe az a fehér márvány szo-
bor, amelyet a település névadója,
Fajsz fejedelem tiszteletére 2001 nya-
rán emeltek a községházával szem-
ben kialakított téren.
Az Árpád úton látható a vidék – ta-
lán Bács-Kiskun megye – egyik legré-
gibb út menti keresztje.
A Duna partján gyakran találko-
zunk horgászokkal. Úgy tartják, itt
van a Duna mente legnagyobb és leg-
eredményesebb kishalász egyesülete.
Messze földön híres a fajszi halászlé
és a halpaprikás.
gyományôrzô kulturális és szórakoz-
tató fesztiválját, a Rác pünkösdöt.
Ezen a rendezvényen is fellép az
1957-tôl 64-ig Gruppa, 1991-tôl pedig
Zsisica néven ismert hagyományôrzô
néptánccsoport és zenekar. Szent
Iván-napján, július 24-én este a káp-
rázatosan szép panorámájú, a telepü-
lés körül kanyargó Vajas-fokon fák-
lyás csónakázást tartanak.
A Vajas már kora tavasztól kiválóan
alkalmas evezôs túrákra, gazdag hal-
állománya miatt horgászparadicsom
is. Napjainkban befektetôket várnak a
vízi és szabadidô centrum kiépítésé-
hez, ugyanis azt tapasztalták, hogy az
eddigi evezôs túrák résztvevôi szíve-
sen térnek vissza Dusnokra.
A településhez tartozik a Lenes er- A boszniai, dalmáciai
dô, a hajdani fôkáptalani uradalom er- rácok a monda szerint
deje, ahol a Gemenc Rt. vadászházát úgy telepedtek meg
elôzetes bejelentkezéssel lehet igény- a dusnoki mocsarak
be venni. és erdôk között,
6500 Baja, Szent István tér 2. (Pf.: 81) hogy Matily és Perity
Tel.: 79/324-144, Fax: 79/324-181 a Garáb erdôben
A falu határában található egy több levágta a török vezér
száz éves tölgyfa, amely az ordasi Rá- fejét, ezzel
kóczi-fával együtt a valamikori ártéri szabadították meg
keményfaerdôk egyik utolsó életben magukat a török
maradt példánya. zaklatásaitól.
97

SÜKÖSD
Irányítószám: 6346
A lakosság száma: 4180 fô
Dusnokról az 51-es fôúton déli
irányba haladva találjuk azt a bekötô
utat, amely Ósükösdre vezet. Évszá-
zadokon át itt, a hajdani mocsarak kö-
zött feküdt Sükösd. Örökös panaszai
miatt földesura, a kalocsai érsek a
XIX. század elején felköltöztette a fa-
lut a magaspartra, a Háromkereszt-
ként emlegetett régi kálvária és foga-
dó mellé.
Visszatérve az 51-es fôútra, a Duna-
völgyi-fôcsatornán áthaladva érke-
zünk Sükösdre. A falu központjában
áll az 1821-ben épült római kato-
likus templom. A fôúton szép,
parasztbarokk házakat láthatunk,
majd a Grúber Panzió elôtt jobbra
fordulunk, és mintegy 1,5 kilométeres
A Holt-Duna séta után érkezünk a Szent Anna-ká-
Érsekcsanádnál
98
DUNA MENTI SÍKSÁG
polnához. A panzió helyén, illetve
környékén állt évszázadokig a Há-
romkereszt és a róla elnevezett foga-
dó. A kápolnát 1747-ben engesztelé-
sül emeltette Pocskai Gergely érseki
erdôkerülô, aki a monda szerint egy
vadászaton véletlenül agyonlôtte a
kislányát. A Szent Anna-kápolna fö-
démszerkezetét 1997-ben felújították,
a világhírû Rómában élô pap-festô-
mûvész Prokop Péter pedig gyönyörû
freskót készített benne. A kegyhelyre
messzi vidékrôl eljönnek a hívô em-
berek minden évben a július utolsó
hétvégéjén tartott Anna-napi búcsúra.
A rendkívüli természeti szépségek-
kel megáldott községnek idegenfor-
galmi szempontból nagy elônye,
hogy a Gemenci Tájvédelmi Terület a
Duna Sükösd felôli szakaszára is ki-
terjed. Az erdô, a gazdag vadállo-
mány, a vadregényes horgászvizek
vonzzák a turistákat.
ÉRSEKCSANÁD
Irányítószám: 6347
A lakosság száma: 2980 fô
Sükösdrôl az 51-es fôúton déli irány-
ba autózva érkezünk a településre.
A honfoglaló ôsök által is kiválasz-
tott települést oklevélben elôször
1391-ben említik Chanad néven.
Közvetlenül a falu mellett halad el a
Dunavölgyi-fôcsatorna, és 4 km-re
van a Duna, amelynek kikötôjéhez
kiépített út vezet. Innen is indulnak
hajók az átellenben lévô Veránka-
szigetre, a Gemenci-erdô egyik leg-
szebb részére.
Az érsekcsanádi tölgyes védett ter-
mészeti érték. Az erdô a község déli ré-
szén, az 51-es fôútvonalról induló Új
soron, majd a Rózsadomb úton át kö-
zelíthetô meg. Az itt tenyészô kocsá-
nyos tölgyek legalább százévesek, át-
DUNA MENTI SÍKSÁG
menetet képeznek a gyöngyvirágos és
pusztai tölgyesek között. Aljnövényze-
tét az erdei ibolya, a gyöngyköles, a
hamvas szeder és a siskanádtippan al-
kotja. Az erdô jellemzô cserjéi az egy-
bibés galagonya és a varjútövis benge.
A tisztásokon a sédkender, a szappan-
gyökér, a mécsvirág és a nagy csalán
díszlik. Megtalálható itt az erdei szellô-
rózsa, a gumós kôtörôfû, a selymes bog-
lárka, a széles levelû salamonpecsét, az
enyves zsálya és a ligeti perje is.
A település látnivalói egy helyen
vannak. A Deák Ferenc úton áll az
1810-ben épített református temp-
lom, nem messze tôle az 1892-ben fel-
szentelt római katolikus templom.
A Deák úttal átellenben kezdôdik a
Dunára vezetô út. A település és a
Duna-völgyi-fôcsatorna között terül el
a 4 hektáros szabadidô park, ahol
minden év augusztus elsô szombatja
köré csoportosítva rendezik meg a
Csanádi Nyár programját. Mintegy
5–8 ezer ember fordul meg ilyenkor
errefelé, hiszen 200–300 bográcsban
fô a halászlé, ahogy mondják: „Hal-
evô nép vagyunk”. Erre bizonyság,
hogy évente fejenként 44 kg halat fo-
gyasztanak a csanádiak.
SZEREMLE
Irányítószám: 6512
A lakosság száma: 1650 fô
Bajáról az 51-es fôúton dél felé in-
dulva majd a Duna védgátján folytat-
va utunkat érjük el a települést, amely
a Szeremlei-Duna-ág és a Sugovica
partján, Gemenchez simulva terül el.
Ez már a Mohácsi-sziget területe.
Már a honfoglalás korában is éltek
itt emberek, és azóta is folyamatosan
lakott helynek számít, bár a XVI–
XVIII. században többször változtatta
helyét a falu. Szeremlén sétálva na-
Mónus György egykori
tengerészkapitány
alkotását,
a Védôangyalt
2001-ben avatták fel
a könyvtár elôtt
A Szent István királlyal
Hagyományosan október elsô összeütközésbe került
szombatján tartják a szüreti mulatsá- Ajtonyt 1028-ban
got. Itt is, ahogy minden jelentôsebb a nagy király
kulturális rendezvényen fellép a sár- unokaöccse,
közi népmûvészet emlékeit és az egy- Csanád harcban
kori gyöngyösbokréta-mozgalom ha- legyôzte.
gyományait ôrzô 60 éves Aranyalmák Feltételezhetô,
Táncegyüttes. hogy a település
A Duna-parton 600 méteres fel- és Csanád vezér
leszállómezô várja a sportrepülôket. birtoka volt.
gyon sok karakteres, szép homlokzatú
házat láthatunk. A Fô utcán található a
neoromán római katolikus temp-
lom, és az 1797-ben épített reformá-
tus templom. Itt van az elsô világhá-
ború emlékmûve is. A Rózsa, vagy a
Petôfi utcán érjük el a varázslatosan
szép Szeremlei-Duna-ág partját. A köz-
ség egyik legszebb hagyománya a
pünkösdhétfôi ladikázás. Ilyenkor a lá-
nyok, asszonyok, ha van még nekik,
felveszik a gyönyörû szeremlei népvi-
seletet és a párjukkal ladikba ülnek. A
szeremlei menyecske szépségét dal-
ban is megénekelték.
99
 A Kiskunság
és kör nyéke
A Duna–Tisza közi hátság egy ré-
szét Kiskunságnak nevezzük, ez a te-
rület azonban jóval túlnyúlik a kis-
kunok egykori szállásvidékén. Északi
határa a dél-cserháti Monori–irsai-
dombvidék, délen pedig Baja–Mély-
kút vonalában van az átmenet. Kiter-
„Hová szívem lelkem jedése az észak-bácskai területtel
Mindig mindenhonnan együtt 9000 négyzetkilométer.
vissza-visszavágyott, Történeti értelemben a Kiskunság
Újra láttam végre nagyon könnyen meghatározható. A
születésem földjét, történész, a néprajzkutató azt a terüle-
A szép Kiskunságot!” tet tekinti Kiskunságnak, amelyet
(Petôfi Sándor) 1745-ben a redemptio idején megvál-
100
FÜLÖPSZÁLLÁS
KISKUNMAJSA
SZABADSZÁLLÁS
tottak: Kiskunhalas, Fülöpszállás,
Szabadszállás, Kunszentmiklós, Kis-
kunfélegyháza, Kiskunmajsa határát,
pusztáit, illetve a Kiskunságba ékelô-
dô, jászsági települések által használt
pusztákat. Kiskunságnak kell tekinte-
ni a XX. századi megyerendezések so-
rán más megyébe szakadt Kiskun-
lacházát és Kiskundorozsmát is. Nem
Kiskunsági helység, inkább különle-
ges néprajzi sziget Soltvadkert, Kiskô-
rös, Akasztó, Izsák. Bugac sem a Kis-
kunság része, hiszen évszázadokon át
Kecskemét jeles pusztája volt.
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK
Magyarország egyik legjellegzete-
sebb földrajzi tája a Duna–Tisza köze.
Az itt található természeti értékek
megóvását a – hazánkban második-
ként 1975-ben alakult – Kiskunsági
Nemzeti Park Igazgatóság látja el,
amelynek a területe, összkiterjedése
75 620 hektár, ebbôl 48 198 hektár a
kilenc különálló egységbôl álló Kis-
kunsági Nemzeti Park (KNP), míg a
fennmaradó részt a tájvédelmi körze-
tek (TK) és természetvédelmi terüle-
tek (TT) teszik ki. A védett területek
négy tájegységbe tartoznak: a Duna-
völgy az egyik, az öntésterületen ki-
alakult szikes pusztákkal és tavakkal.
A másik tájegység a Duna–Tisza közi
hátság, a Duna hordalékából formá-
lódott homokbuckákat, homokpusz-
tát, lefolyástalan mocsarakat, marad-
ványerdôket foglalja magába. Az Al-
só-Tisza vidék a folyószabályozás so-
rán leszakadt holtágakat, még termé-
szetközeli állapotban megmaradt ár-
téri erdôket, a mentett területen talál-
ható, kapcsolódó szikeseket öleli fel.
Bácska magyarországi részén a ho-
mokbuckás területek – Illancs – és az
uralkodóan löszös térség néhány hek-
táros maradványfoltjai, a meredek
dunavölgyi löszpartok a természetvé-
delmi értékek hordozói, alkotják a ne-
gyedik tájegységet.
A kiemelkedô természeti értékek
nemzetközi elismeréseképpen a kis-
kunsági nemzeti park területének két-
harmadát az UNESCO Ember és Bio-
szféra (MAB) programja 1979-ben
Bioszféra Rezervátummá nyilvánítot-
ta. A vizes élôhelyek fokozott védel-
mét szolgáló Ramsari Egyezmény ha-
tálya alá tartozik Bács-Kiskun megyé-
ben a KNP Felsô-kiskunsági tavainak
vidéke, a Kolon-tó. A különleges Mozgó homokbucka
101

A természetvédelem célja természeti értékek megóvása érdeké-
a Duna–Tisza köze ben a KNP egyes részeit csak korláto-
jellegzetes arculatának, zottan, engedéllyel – amely az igazga-
a táj természeti tóságon igényelhetô – vagy szakmai
értékeinek, földtani kísérôvel látogathatók.
és felszíni alaktani A Peszéradacsi rétek 5757 hektáron
képzôdményeinek, a Kiskunsági Nemzeti Park része.
vizeinek megôrzése, Kunpeszértôl északra a helyi elneve-
ezen értékek zésû Nagy tölgyfa erdôtagban gyöngy-
tudományos kutatása virágos-tölgyes-nyáras, 19 hektáros er-
és oktatási, dô található. A kocsányos tölgyes fe-
ismeretterjesztési célú hér és szürke nyárral, mezei szillel
bemutatása. társul a területen. Elegyfaként elôfor-
Alapvetô feladatuk még dul a tatár juhar és a vadalmafa. A
az évszázadok alatt cserjefajok közül az ostorménbangi-
kialakult tanyai ta, a kányabangita, a fagyal, a gala-
életforma, gonya, a veresgyûrûsom érdemel em-
a hagyományos lítést. A lágy szárú növényzet jellemzô
gazdálkodási módszerek, faja a gyöngyvirág, az erdei gyöngykö-
az ôsi háziállatfajták les, az erdei szálkaperje és az alföldi
fenntartása. ritkaságnak számító ligeti perje. Kü-
lönlegesség még a salamonpecsét, a
kis borkóró, a homoki nôszirom, a
pusztai meténg, az erdei szellôrózsa.
Ettôl kissé északabbra van a nyíres-
nyáras, amely valamikor láprét volt. A
nyíres-nyáras kora eléri a 70 évet, a
magasabb szegélyekben megtalálható
tölgyeké pedig a 100 évet. Aljnövény-
zetére a gyöngyköles, a ligeti perje, az
102
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
erdei szálkaperje és a gyöngyvirág jel-
lemzô. Ezen a területen Kunpeszérhez
legközelebb a gyöngyvirágos-tölgyes
van a maga 3 hektáros területével,
ahol a kocsányos tölgyek életkora el-
éri a 100 évet is. Elegyfaként néhány
fehér nyár, tatár juhar, vadalma for-
dul itt elô. A cserjefajok közül a fagyal,
a galagonya, az ostormén, a kánya-
bangita, a veresgyûrûsom a leggyako-
ribb. Az aljnövényzetét három orchi-
deafaj: a széles levelû és a vörösbarna
nôszôfû, valamint a kétlevelû sarkvi-
rág képviseli. Elôforduló lágy szárú
növényfaj a tavaszi csillagvirág és az
epergyöngyike is. Tömeges a hófehér
gyöngyvirág, ritka az erdei gyöngykö-
les és az erdei tisztesfû. Állatvilága sta-
bil közösséget alkot. Az itt lakó és táp-
lálkozó madarak közül tipikus a négy
harkályfaj. A ragadozók közül az ege-
részölyv, a héja és a karvaly elôfordu-
lása jellemzô. Ez a terület a veszélyez-
tetett parlagi vipera egyik legjobb élô-
helye. A szabadon látogatható terület
megközelítése elég körülményes.
A Holdályi-fenyves, a maga 7
hektárjával Kunbaracstól keletre a
Lajosmizsei út mentén, egy 2000 hek-
táros összefüggô erdôterület része-
ként, az Erdészeti Tudományos In-
tézet kutatási, kísérleti területe. A vé-
dett állomány 80%-ban hamvas és
mézgás égerbôl áll. Kisebb csoportok-
ban nyír is elôfordul. Homoki termô-
helyen, száraz jellegû fekete fenyves-
ben a két égerfaj együttes elôfordulá-
sa egyedülálló, ezért értékes ritkaság-
nak tekinthetô. A terület a kedvezôt-
len útviszonyok miatt csak gyalogo-
san közelíthetô meg.
Az 1958 óta védett Büdöskúti er-
dôterület közel 7 hektáros része – a
Lajosmizsére vezetô út bal kanyarula-
tában található – a szürke nyárral
elegyes, gyöngyvirágos-tölgyes. Cser-
jeszintben a fagyal és a fekete bodza
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE

is megjelenik. Az aljnövényzet jellem- Tartós szegfû

zô, tömeges faja a gyöngyvirág. A
megközelítési nehézségek miatt fel-
keresését csak gyakorlott turistáknak A KNP területei:
ajánljuk. Aki azonban vállalja az utat, Felsô-kiskunsági
annak kellemes botanikai élményben puszta,
lesz része. Felsô-kiskunsági szikes
Kunbaracs szomszédságában a bo- tavak, izsáki Kolon-tó,
rókás buckák és a gyertyános-töl- Fülöpházi buckavidék,
gyes védett természeti érték, egy része Orgoványi rétek,
a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tarto- Bócsa–Bugac
zik. A geomorfológiai szempontból buckavilága és pusztái,
igen értékes, gazdag formakincsû, bo- Szikra- és Alpári-rét,
rókás-buckás terület meszes homokta- Mikla-puszta,
laján a Kárpát-medencére jellemzô nö- Peszéradacsi rétek.
vény- és állattársulások alakultak ki. A A Természetvédelmi
sok bennszülött növényfajt tartalmazó Területek (TT):
nyílt homokpusztagyep borókás-nyá- használják. Különösen érdekes a Du- Szelidi-tó, császártöltési
rasokkal változik. Jellemzô lágy szárú na–Tisza közi homokháton ritkán elô- Vörös-mocsár,
növényfaj: a kis sárgavirágú napró- forduló cserjefajok, a tatár juhar, az Hajósi kaszáló
zsa, a homoki csenkesz, a kései szegfû, ostormén- és kányabangita, a mogyo- és löszpart,
a buglyos fátyolvirág, a borzas len, a ró, a fagyal, a galagonya, a veresgyû- Kiskunhalas Fejetéki-
kékvirágú báránypirosító, amelynek rûsom jelenléte. mocsár, Kiskôrösi
gyökértörzse a színezôanyagként fel- A Felsô-Kiskunsági puszta kiter- turjános, Péteri-tó,
használható piros alkamint tartalmaz- jedése majdnem a legnagyobb a maga Kéleshalmi
za. Tömeges a szürkészöld csomókat 11 061 hektárjával a KNP területébôl. homokbuckák,
alkotó homokviola, a homoki kikerics, A mély fekvésû, 90–100 m tengerszint csólyospálosi földtani
a fekete kökörcsin, a deres fényperje, a feletti magasságú hajdani Duna-ártér feltárás, kunfehértói
pusztai kutyatej. Állatvilágából külö- az Alföld második legnagyobb szikes holdrutás erdô,
nösen a gerinctelen fauna értékes. Ki- pusztája. Az elszikesedett területeken a bácsalmási gyapjas
emelkedô fajai: a pusztai hangyalesô, gyûszûvirág termôhelye.
a sutabogár, a ragadozó homokfutrin-
ka. A gerincesek közül figyelemre
méltó: a barna ásóbéka és a homoki
gyík, amely hazánkban éri el elterjedé-
sének északi határát.
A borókás buckáktól nem messze,
a kunbaracsi határ másik védett ter-
mészeti értéke a gyertyános-töl-
gyes. A tölgyesek termôhelye bar-
kánok tágas öbléhez, mély fekvésû
homoki teknôkhöz kötött. Jellemzô a
gyöngyvirág tömeges jelenléte. Elô-
fordul az Alföldön ritka ligeti perje, az
ennél gyakoribb erdei görvélyfû is. Az
utóbbi sajátos illatú, a népi gyógyá-
szatban gennyedô sebek gyógyítására Szarvasbangó

103

Az izsáki Kolon-tó
fajgazdag láprétjeinek
védett növényritkaságai
közül elsôsorban
az orchideákat kell
megemlíteni, melynek
9 faja él itt. Leggyakoribb
orchideák a vitézkosbor,
hússzínû ujjaskosbor,
gyapjas csûdfû (a képen)
mocsári kosbor,
pókbangó. Jellemzô
védett fajok a szibériai
és a korcs nôszirom,
valamint
az epergyöngyike.
A fennmaradt
tölgy-kôris-szil ligeterdôk
a Duna–Tisza közére
egykor jellemzô
tájképet idézik.
A terület jelentôs része
csak engedéllyel vagy
szakvezetôvel
látogatható.
A Felsô-kiskunsági szikes
tavak jelentôs része is
Fülöpszállás határát
gazdagítja.
A Duna-völgyi-fôcsatorna
és a Kiskunsági-fôcsatorna
által határolt Kelemen-
szék páratlan,
háborítatlan természeti
szépség. A madárles
és a Borza-tanya lehet
a turista számára
kiindulópont, hiszen
itt találkozik
a község határában
a Duna-menti síkság
a Homokhátsággal.
(Információ:
Kiskunsági Nemzeti Park.)
104
meszes-szódás, úgynevezett szolon-
csák-szolonyec puszta alakult ki. Szi-
kes rétek, legelôk, szikfokok, vadszikes
foltok váltogatják egymást a beékelô-
dô löszhátakkal. Növényzetét jórészt
sótûrô-sókedvelô fajok alkotják, mint:
a veresnadrág csenkesz, sóvirág, ka-
milla, sziki üröm. A löszfoltok védett
növénye a törpe nôszirom és az agár-
kosbor. Állatvilágának kiemelt jelentô-
ségû faja a túzok, amelynek egyik leg-
erôsebb hazai állománya található itt.
Jellegzetes fajok még a kékvércse, az
ugartyúk, a nagy goda és a piros lábú
cankó. Az egykori halastavak termé-
szetvédelmi felújításakor állandó és
idôszakos vizes élôhelyeket alakítot-
tak ki. Ezek elsôsorban a költô- és vo-
nuló madárvilág és a kétéltûek számá-
ra nyújtanak életfeltételeket. Az ôs-
gyep jelenlegi állapotának fenntartá-
sában az évszázados hagyományok-
kal rendelkezô külterjes állattartás is
szerepet játszik. A puszta néprajzi ér-
tékeit, sajátos élôvilágát a KNP Táj-
múzeuma mutatja be Kunszentmikló-
son. A terület jelentôs része csak en-
gedéllyel látogatható.
A Felsô-kiskunsági szikes tavak
Szabadszállástól Akasztóig 3905 hek-
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
táron terülnek el. A talajfelszín mélye-
déseiben lefolyástalan szikes tavak
(Zab-szék, Kelemen-szék, Pipás rét)
és mocsarak (Kisréti-tó, Fehér-szék)
alakultak ki. Míg a folyószabályozás
elôtt ezeket a területeket a Duna
rendszeresen elöntötte, vízutánpótlá-
suk jelenleg kizárólag csapadéki ere-
detû. A tavak jellemzôje, hogy nyár
végére kiszáradnak. A szikes tavak
magas sótartalmú vize Közép-Európá-
ban egyedülálló mikroflórának és fau-
nának a kialakulásához vezetett,
melyre a sziki fészkelô közösség épül.
Ennek jellegzetes tagjai a gulipán, a
gólyatöcs és a széki lile. A szikes mo-
csarak adnak otthont a bölömbiká-
nak, a nyári lúdnak, a barna rétihé-
jának, valamint számos nádi énekes-
madárnak. A tavak ôsszel és ta-
vasszal a tömegesen átvonuló vízima-
darak számára is kiváló pihenô- és
táplálkozóhelyet biztosítanak.
A tavakat szikes gyepek veszik kö-
rül. A növényzet leggyakoribb tár-
sulásalkotó fajai a zsióka, a fehér tip-
pan, a sziki zsázsa, a sziki mézpázsit
és a bárányparéj.
A terület jelentôs része csak enge-
déllyel vagy szakvezetôvel látogatható.
Az izsáki Kolon-tó 2962 hektáros
területe is a Kiskunsági Nemzeti Park
része. A Ramsari Egyezmény alapján
nemzetközi jelentôségû vadvizes élô-
hely. A Duna jégkorszak utáni mellék-
ágában kialakult, hajdan nyílt vízfelü-
letû tó ma a nádas mocsarak, fûzlá-
pok, zsombékosok igazi hazája. A tavat
láp- és ligeterdôk, fajgazdag láprétek,
mocsárrétek, nyugat felôl pedig ho-
mokbuckás területek övezik. Északról
dél felé haladva elôször az egybefüg-
gô nádasok tûnnek szemünkbe. Leg-
fontosabb értékük, hogy rendszere-
sen itt költenek a hazánkban elôfor-
duló gémfajok. A gazdag madárvilág
mellett ritka halfajok, a lápi póc és a
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
réti csík, a hüllôk közül a mocsári tek-
nôs, vízi sikló és a fürge gyík, vala-
mint az emlôsök közül a vidra is meg-
találhatók. Ritka növényfaja a lápi
csalán. A megmaradt kicsiny nyílt víz-
foltok gyakori növényei a tündérró-
zsa és a közönséges rence.
A mintegy 1800 hektáros Ágasegy-
házi rét nádasokat, nedves kaszáló-
kat, szikes gyepeket, rétet foglal magá-
ba, ezeknek az élôvilágát az idôszakos
vízhatások határozzák meg. Több or-
chideafajt rejtenek, vitézkosbort, hús-
színû ujjaskosbort, buglyos szegfût,
kornistárnicsot. A helybéliek nagyon
kedvelik a Szent György, vagy nyúlfü-
le gombát. Az árvalányhaj, a kék virá-
gú szamárkenyér, a királydinnyés ho-
mok ma is jellegzetesek e tájon. Az
ágasegyházi rétek, kaszálók állatvilá-
gának legkiemelkedôbb faja a benn-
szülött Metelka-medvelepke. Jellemzô
madarai: vadkacsa, a nagy goda, a bí-
bic, a piroslábú cankó, a nagy póling,
a kócsag, a gém, a vadliba, a gyík, a fá-
cán, a vadnyúl, az ôz, a róka, a náda-
sok vizében pedig csuka és ponty él.
Az 1973-as csatornarendszer megépí-
tésével megcsappant a madár- és hal-
állomány.
Az Orgoványi nagyrét alkotja a
terület nyugati részét. Itt szikesek –
beleértve a kiszáradt Csíra-széket is –
és homokterületek találhatók. Bár az
orgoványi homokbuckák formakin-
cse megegyezik a fülöpházi és a bu-
gaci területekével, növényzete a kettô
közötti átmenetet mutatja. A buckák
növényzetére itt a nyílt homoki gyep
a jellemzô, de a boróka nagyobb
mennyiségben fordul elô. A homoki
gyepre jellemzô fokozottan védett csi-
kófark szép állományai találhatók itt.
A terület jelentôs része csak engedély-
lyel, vagy szakvezetôvel látogatható.
Fülöpszállás határában található az
a védett magyar kôrises égerláp és
láprét, amelyet mindenki Káposz- Gyurgyalagpár
táskert néven ismer. Az itt található
kôrisek csontfehér, rugalmas fájából –
szívós kôris – sportszereket készíte-
nek. Jelentôs fafaj még a mézgás éger,
amely csak az igen nedves talajokat
kedveli. A gyökerein élô sugárgom-
bák a levegô szabad nitrogénjeit meg-
kötik. Fájának ipari felhasználása sok-
oldalú. Vízi építkezéseknél jól hasz-
nálható, állandóan víz alatt tartva tar-
tós, nem korhad. Velence például
égercölöpökre épült. Az erdôben gya-
kori a feketeribizli, a kutyabenge, a
nyúlánk sás. Mélyebb helyein a béka-
liliom és a kígyónyelvpáfrány díszlik.
A nedves rétek szembetûnô növé-
nyei: a buglyos szegfû, a szibériai nô-
szirom, a kornistárnics. Az erdô har-
monikusan illeszkedik a környezô fát-
lan területekbe, egyben menedéket
jelent néhány védett madárnak is. Él
itt erdei fülesbagoly, vadgerle, zöld Információ:
küllô és egerészölyv is. Kiskunsági Nemzeti
Bócsa–Bugac buckavilága és Park Igazgatósága
pusztái 11 488 hektárt tesznek ki. A és Természet Háza
KNP legnagyobb és egyben legössze- 6001 Kecskemét,
tettebb területét homokpuszták, buc- Liszt Ferenc u. 19.
kavonulatokon megtelepült homoki Tel.: 76/482-611.
erdôk, szikes puszták, és a valamikori Fax: 76/481-074
105

Küszvágó csér szikes tavak, mocsarak, lápok, lápré-
tek, nedves kaszálók maradványai al-
kotják.
Természetvédelmi szempontból ki-
emelt figyelmet érdemelnek a boró-
kás-nyárasok, legismertebb a bugaci
ôsborókás. A mészben gazdag válto-
zatos formakincsû homokfelszín érté-
kes növényvilágnak adnak otthont.
Jellemzô fajok a borzas len, a homoki
kikerics, a homoki nôszirom, a piros
madársisak, a tartós szegfû és a gyap-
Pozsgás zsázsa jas csüdfû.
106
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
Rovarvilága nagyon gazdag. Érde-
kessége a fûrészlábú szöcske egyetlen
alföldi elôfordulása. Hüllôfaunája
nemzetközi szempontból is jelentôs
az itt élô, veszélyeztetett parlagi vipe-
ra miatt. Leggyakoribb emlôse az üre-
gi nyúl, nagy szerepet játszik az ôsbo-
rókás növényzetének alakulásában.
Bugac neve nemzetközileg is is-
mert, már az 1930-as évektôl kezdve
kedvelt idegenforgalmi célpont volt.
Itt áll hazánk elsô nemzeti parki mú-
zeuma, mely a hozzá kapcsolódó sza-
badtéri építményekkel együtt a pász-
torélet hagyományait mutatja be. A
pusztán folytatott hagyományos állat-
tartás, az ôsi jellegû háziállatfajták a
génmegôrzési feladatok mellett ide-
genforgalmi igényeket is kielégítenek.
A homokpuszta és a kijelölt túraútvo-
nalak szabadon, a terület többi része
csak engedéllyel, szakvezetôvel láto-
gatható.
A Duna–Tisza köze nagy részét ma-
gába foglaló mai Bács-Kiskun megye
területe mindig az ország középsô ré-
szét jelentette. Bár a nemzeti história
sorsdöntô mozzanatai csak kis rész-
ben kötôdnek e tájhoz, központi fek-
vésénél fogva a magyar történelem va-
lamennyi eseményét megszenvedte a
két folyó között élô nép. Minden kor-
szakban színtere volt a háborús viszon-
tagságoknak, a hatalmi harcoknak, az
átvonuló csapatok pusztításainak.
Részben ez a magyarázata annak, hogy
a korábbi évszázadokból viszonylag
kevés mûemlék épület és mûvészet-
történeti emlék maradt ránk. Nagyobb
erôdítmények és várak nem is épültek
ezen a tájon. A török hódoltság elôtti
emlékek jó része a föld alá került. Az
egykori gótikus templomok emlékét
ôrzi a soltszentimrei Csonkatorony,
valamint az egykori kunbaracsi temp-
lom gótikus boltozatának ásatások
közben elôkerült töredéke.
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE

A román kori ötvösség említésre

méltó szép darabja a Szabadszállás
határában talált bronztál. Igényes ma-
gyar királyi mûhelyben készülhetett a
Kiskunmajsa határában elôkerült kí-
gyóspusztai kun sír övcsatja. Gótikus
kincsleletek kerültek elô Fehértón,
Bodoglár pusztán. Ugyancsak gótikus
motívumokkal díszítették a Szabad-
szállás–Aranyegyházán feltárt szíjvé-
get. A reformáció térhódításának ered-
ményeként a XVII. században egymás
után épített templomot ezen a tájon
Szabadszállás és Kiskunhalas refor-
mátus gyülekezete. A barokk építészet
legjelentôsebb emlékei közé tartoz-
nak a XVIII. században épült kiskun-
félegyházi és kiskunhalasi új templo-
mok is. A klasszicista építészeti stílus
jegyében épült Szabadszálláson, Kun-
szentmiklóson, Kiskunhalason a vá-
rosháza. A szecessziós építészeti stílust
a kiskunfélegyházi városháza, a kis-
kunhalasi általános iskola képviseli.
Bács-Kiskun megyében minden táj-
nak van teljes gyûjtôkörû tájmúzeu-
ma, melyek szervezetileg a kecske-
méti székhelyû Katona József Múze-
umhoz tartoznak. A kiskunsági mezô-
városokét a halasi Thorma János, a
XVIII. században újjáépített Kiskunsá-
gét a félegyházi Kiskun Múzeum ku-
tatja, gyûjti, rendszerezi és mutatja be. mint például Kiskunfélegyháza és A puszta –
Ezeken kívül több helytörténeti gyûj- Kiskunmajsa népi mûveltségében ki- mint sajátos
temény, emlékház, kiállítóhely segíti a mutatható a jászsági hatás, amely az- szépségeket kínáló táj –
vidék alaposabb megismerését, meg- zal magyarázható, hogy a XVIII. szá- pásztorhagyományaival,
ismertetését. Különös jelentôségûek a zadban ezeket a településeket jászok- különleges lovas
Petôfi-emlékmúzeumok. kal népesítették be újra. A kiskunsági programjaival,
A Kiskunság népi mûveltsége sok- népmûvészet legszebb darabjai a a szinte határtalan
színû. A tôsgyökeres magyar lakossá- pásztorfaragások, a szûcsmunkák, a lovaglási lehetôségeivel
gú, alapvetôen református vallású te- használati eszközök, a kiskunsági az apró, hófehér falú
lepülések, mint például Kunszent- Madonnák és az út menti keresztek. tanyák között, magával
miklós és Szabadszállás, kultúráját a Több település nem sorolható ragadja az idelátogatót.
protestáns puritanizmus és a hódolt- egyik néprajzi tájegységhez sem.
ság kori baranyai beköltözések egy- Ilyen például a XVIII. században tele-
aránt befolyásolták. A Kiskunság jel- pített Akasztó, az evangélikus német
legzetesen katolikus településein, Soltvadkert, vagy az evangélikus

107

Négyesfogathajtó szlovák Kiskôrös, ahol például a szlo-
verseny Izsákon vák népviselet még ma is élô hagyo-
mány a legidôsebbek körében.
Rendkívül értékes történelmi, kul-
turális, gazdasági és idegenforgalmi
értékeket ôriznek a Kiskunság telepü-
lései. Kiskunfélegyházán többek kö-
zött a Kiskun Múzeum udvarán szél-
malom látható, a börtönmúzeum pe-
dig igazi kuriózum.
Kiskunmajsa egyre jobban fejlôdô
Valóságos szabadtéri idegenforgalmát elsôsorban annak
néprajzi múzeum köszönheti, hogy a Kiskunság terüle-
a Kiskunság is. te is rendkívül gazdag, ha nem a leg-
A nehéz megélhetéssel gazdagabb geotermikus energiában.
küszködôk mindig A Jonathermál fürdôje nemcsak Ma-
keresték a dalokban, gyarországon, hanem Európában is
táncokban, jól ismert, népszerû immár, 2001 má-
a megmunkált anyagban jusától a 13 elemes élményfürdô még
kínálkozó szépséget. inkább azzá teszi. Bács-Kiskun megye
Díszített tárgyakkal, gazdag hévízfeltárásait kihasználva
szövéssel, faragással, több üdülôhelyen virágzásnak indult
muzsikálással, énekléssel, a gyógyturizmus. Ebben a térségben
tánccal tették szebbé Kiskunmajsa mellett Kiskunfélegyhá-
mindennapjaikat. za, Kiskunhalas, Kunszentmiklós,
Még nincs 100 éves, Kiskôrös kellemes stranddal, pihenô-
de ez idô alatt parkkal, színvonalas szolgáltatások-
világhírûvé lett kal várja a gyógyulásra, pihenésre ér-
a kiskunhalasi csipke, kezôket. Nyári szezonban kedvelt
a népi iparmûvészet üdülôhely Izsák, Soltvadkert és Kun-
kiemelkedô terméke. fehértó.
108
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
Kiskunhalas a csipkekészítést olyan
magas fokra emelte, hogy annak híre,
értéke vetekszik a brüsszelivel. De a
halasi és majsai libamáj is jelentôs sze-
repet játszik a térség idegenforgalmá-
ban.
A Kiskunsághoz egyre jobban hoz-
zátartozik a borturizmus is. A Kunsá-
gi Borvidék nemcsak az Alföld, ha-
nem hazánk legnagyobb területû bor-
vidéke. A térségben jelentôs borter-
melô települések: Bócsa, Izsák, Solt-
vadkert, Kiskunhalas, Kiskôrös, Csen-
gôd, Tabdi, Imrehegy, Tázlár. Nem
történelmi borvidék abban az érte-
lemben, hogy bár régebben is termel-
tek itt szôlôt, de a nagyszabású szôlô-
telepítés csak a XIX. század végén, az
országos filoxéravész után kezdôdött
itt, mivel a filoxéra nem kedveli a ho-
mokos talajt. A szélsôséges klíma, a
forró, napsütéses nyár és a csapadék-
szegénység kedvez a szôlômûvelés-
nek.
A fehérborszôlôk közül a legelter-
jedtebbek: az olaszrizling, az ezerjó,
a pozsonyi- és izsáki(sár)fehér, kövi-
dinka, zöldveltelini és ottonel musko-
tály. A vörösbor szôlôfajták közül: a
kadarka, a kékoportó, a kékfrankos, a
zweigelt, a cabernet sauvignon és
cabernet franc a legfontosabbak.
Emellett a csemegeszôlô termelése is
kiemelkedô ezen a vidéken. Fehérbo-
raik a talajnak megfelelôen többnyire
lágyak, gyakori a magas cukor- és al-
koholtartalom. A vörösborok savai
egyértelmûek, hiányzik belôlük a
komplexitás. Egyre több a borver-
seny, és néha-néha az országos bor-
versenyeken is kiváló eredményeket
érnek el az itteni termelôk. Legutóbb
például Imrehegy egyik borásza, Béla
Zoltán nyert aranyérmet az országos
borversenyen. A pezsgôgyártásban is
szép eredményeket érnek el, ezen a
téren kiemelkedik Izsák.
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE

KUNSZENTMIKLÓS
Irányítószám: 6090
A lakosság száma: 8940 fô

A városba Budapestrôl az M0-s kör-

gyûrûrôl Kiskunlacháza, Apaj érinté-
sével juthatunk el. Megközelíthetô
még az 51-es fôútról Tass felôl, az 52-
es fôútról északi irányba Szabadszál-
láson keresztül, az 5-ös fôútról és az
M5-ös autópályáról pedig Lajos-
mizsén át. Érinti a Budapest–Kelebia
nemzetközi vasútvonal, Tass község-
gel közös a vasútállomása. Innen in-
dul ki a Dunapatajig tartó vasúti
szárnyvonal.
Sétánkat a Kálvin téren kezdjük. A
kálvinista ôsök alapították 1647-ben a A Városháza elôtt kapott helyet az A Városháza
„scholát”, a mai Baksay Sándor Re- elsô világháborús emlékmû, illetve
formátus Gimnázium ôsét, amely- a költô, Petôfi Sándor mellszobra.
nek épületét 1999-ben nyilvánították A város büszke arra, hogy többször A Szent Miklós római
mûemlékké. Múzeumi könyvtára megfordult itt Petôfi, itt írta például katolikus templom
már a XIX. században is jelentôs bibli-
otéka volt.
A nagy múltú, messze földön híres intéz-
ménybôl került ki több mint három évszá-
zada Kunszentmiklós, a Felsô-Kiskunság
és a Duna-mellék értelmiségének jelentôs
része. A gimnázium mellett, a református
parókián van Herman Ottó szerint a leg-
magyarabb pap, Baksay Sándor püspök,
szépíró, néprajzkutató és mûfordító em-
lékszobája. A múzeumi könyvtár és az
emlékszoba elôzetes bejelentkezéssel lá-
togatható.
Baksay Sándor Református Gimnázium
és Szakközépiskola. Kálvin tér 17.
Tel.: 76/351-154, 351-550
A Kálvin téren látható az 1792-ben
épített késô barokk stílusú reformá-
tus templom. Tornyát a XIX. század-
ban ifjú Hild József építtette át.
A tér nyugati oldalán álló mûemlék
jellegû Városháza 1825-ben épült,
klasszicista stílusban. Falán fekete
márványtábla ôrzi Petôfi Sándor
1845. évi látogatásának emlékét.

109

A kôkortól lakott
vidéket a honfoglaló
magyarság is megszállta.
Kunszentmiklós
templomos hely volt,
erre utal a neve is.
A kunokat, Kötöny király
szilaj népét IV. Béla
idején, a XIII. században
telepítették le a tatárdúlás
perzselte vidékre.
A török igája után,
1702-ben jobbágysorba
taszították és a német
lovagrend számára
elzálogosították
a kiskunokat.
Majd a kiskunok,
közöttük
a szentmiklósiak is
1745-ben pénzben
válthatták meg
szabadságukat.
Ez volt a redemptio.
A Nyakvágó csárda
110
a Megy a juhász a szamáron címû ver-
sét. A költô sírig hû barátja, Bankós
Károly itt született, nevét utca ôrzi,
amely a fôtérrôl nyugat felé nyílegye-
nesen vezet a kívül neoromán, belül
neogótikus stílusú Szent Miklós-
templomhoz. A mai római katolikus
templom elôdjét 1787-ben építették.
A központtól déli irányba indulva a
Kossuth Lajos utcán át a Marx tér 1.
szám alatt találjuk meg a Virágh-
kúriát. Lakója volt Virágh Gedeon
honvéd ôrnagy, aki az 1848–49-es sza-
badságharc idején huszárait hazahozta
Csehországból. A kúria épületében van
a Kiskunsági Nemzeti Park Helytör-
téneti Múzeuma. A gyûjtemény gaz-
dag néprajzi, történelmi, irodalomtörté-
neti és természetrajzi anyagot ôriz.
Tel.: 76/351-271. Nyitva: márc. 1.–ápr.
31.-ig K, Cs, Szo.: 10–14 óráig. máj.
1.–aug. 31.-ig K–V: 10–14 óráig
A Kecskeméti útról nyíló Bacsó Bé-
la utcában van a város szülöttének,
Diószegi Balázs Munkácsy-díjas fes-
tômûvésznek a szülôháza. A helyre-
állított épületben a mûvész jellegzetes
stílusú, a kiskunsági tájat, embereket
ábrázoló képeit állították ki.
A kiskunsági tanyavilág építészetét
reprezentálja a város határában lévô,
a Kerekegyházára vezetô út mentén
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
található Selyem-tanya. A XIX. szá-
zad közepén épült kisparaszti állattar-
tó tanya védett, múzeumként és kuta-
tószállásként üzemel. (Nagyállás. Be-
jelentkezés telefonon: 76/351-198.)
Az egykori pest–péterváradi pos-
taút állomása volt a szabadszállási út
mellett lévô Nyakvágó csárda. Nevét
az 1801-ben történt bûnesetrôl kapta,
amikor a csaplárné nyakát szerelem-
féltésbôl elvágták. Az épületben ki-
sebb néprajzi gyûjtemény látható.
V. ker. 32. Bejelentkezés telefonon:
76/351-201
Kunszentmiklós napjainkban válik
a gyógyturizmus egyik jelentôs helyé-
vé azzal, hogy a fürdô területén feltárt
hôforrást termálvízzé nyilvánították,
és erre alapozva fejlesztésekbe kezd-
tek. Ennek elsô eredménye a városi
Sportcsarnok Marx téri tanuszodája.
Tel.: 76/351-255, 351-336.
Nyitva: máj. 1.–szept. 31-ig H–P 6–19
óráig, Szo.–V 10–19 óráig.
Nagy divat a városban a rongyszô-
nyegszövés, a gyékényfonás, a Fo-
gyatékosokért Alapítványnál játéko-
kat készítenek. Él náluk citerakészítô,
citeramûvész is.
Kunbábony területén került elô az
ún. kunbábonyi avar fejedelmi arany-
lelet, amelyet a kecskeméti Katona Jó-
zsef Múzeumban ôriznek, amikor ép-
pen nem szerepeltetik a világ valame-
lyik nagy régészeti kiállításán.
Minden év szeptemberének máso-
dik hétvégéjén rendezik a Szentmiklósi
Napokat, ilyenkor változatos prog-
ramok fogadják az ide látogatókat.
Az itteni hagyományokat ôrzi a né-
pi tánccsoport, valamint az országos
arany minôsítést elért Szappanos Lu-
kács Népzenei Együttes. A népi kultú-
ra hagyományait közvetíti a nyaranta
rendezett Töröksíp népmûvészeti tá-
bor is, valamint a hagyományos októ-
beri szüreti felvonulás és bál.
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE

SZABADSZÁLLÁS
Irányítószám: 6080
A lakosság száma: 6780 fô

Kunszentmiklósról a déli irányba

futó úton érjük el a Solti-lapály és a
homokhátság találkozásánál, a Felsô-
kiskunsági szikes tavak mellett fekvô
várost. Megközelíthetô még az 52-es
fôútról is, valamint vonaton elérhetô a
Budapest–Kelebia fôvonalon.
A Kiskunsági Nemzeti Park címû fe-
jezetben bemutatott Felsô-kiskunsági
szikes tavak mellett védett természeti
érték még a Kerekegyházára vezetô
út mentén a 125 méter magas Strázsa-
hegy, a Duna–Tisza közére jellemzô
homokbucka. A terület felszíne rend- klasszicista stílusban épített emeletes A fôtér a Városházával
kívül tagolt, helyenként 45 fokos lej- Városháza. Az országban ez volt az
tôk, „szurdokvölgyek” tarkítják. A te- elsô emeletes városháza. Itt rendezték
lepített erdôk megváltoztatták a ter- be azt a kiállítást, amely tablókon mu-
mészetes növényzetet. Az üde „völ- tatja be a költô, Petôfi Sándor szülei-
gyekben” turbolyás akácosok, a szá- nek Szabadszálláson töltött 23 eszten-
raz buckaoldalakon feketefenyvesek, a dejét.
buckatetôkön borókásnyárasok te- Kálvin tér 1. Tel.: 76/558-008. Nyitva:
nyésznek. A gyepszinten a homok- H–Cs 8–16 óráig, P 8–13.30 óráig.
pusztákra jellemzô lágy szárú nö-
vényfajok élnek: homoki csenkesz,
borzas len, deresfényperje, báránypi-
rosító, homokiviola, pusztai kutyatej.
A buckatetôkrôl szép kilátásban gyö-
nyörködhetünk, tiszta idôben akár 50
kilométerre is ellátni.
Szabadszállás elsô okleveles említé-
se 1279-bôl való Szombatszállás né-
ven, amelynek eredete a tulajdonos
kun családtól származik. Jelenlegi ne-
vén a XV. századtól ismert. A török
hódoltság alatt sokat szenvedett a te-
lepülés, de nem pusztult el. A XVII.
századi tömeges betelepülések elle- A Kossuth Lajos
nére itt maradt meg legnagyobb és az Árpád utca
arányban a kun népesség. A fejlôdô sarkán ritka szép
Szabadszállás 1820-ban mezôvárosi látványosságnak számít
rangot kapott. a fazsindelyes
A Kálvin tér jellegében ma is ôrzi a Kis Szent Teréz római
mezôvárosi múltat. Itt áll az 1826-ban katolikus templom

111

Sok vita folyt A Kálvin téri református templom
Petôfi Sándor születési elôdje még 1628-ban épült, az idôk
helyérôl. Az elfogadott folyamán többször átépítették, jelen-
álláspont Kiskôrösre legi, barokk stílusát 1771-ben nyerte
teszi ezt az eseményt, el. E templom falai között hirdették ki
de ennek ellenére 1818-ban, hogy házasságot köt Petro-
Szabadszállás is vics István és Hrúz Mária, s itt keresz-
saját szülöttének tekinti telték meg a költô öccsét, Istvánt
a költôt. Petôfi szülei 1825-ben.
a városi mészárszéket Szász Károly református püspökre,
és a csintovai csárdát kiváló mûfordítóra, az akadémia egy-
bérelték. Idôvel száraz- kori tagjára, márványtábla emlékez-
malmot mûködtettek, tet a református parókia falán.
földet vásároltak. A városházával szemben áll az
Petôfi itt töltötte egykori úri kaszinó szép épülete,
gyermekéveit, és ide tért amely jelenleg áruház. A Kálvin téren
vissza vakációra is. található az elsô világháború em-
Az 1848-as országgyûlési lékmûve.
választásokon itt lett A Honvéd utca 1. szám alatt egy
képviselôjelölt, és itt szép mûemlék jellegû, a közelmúltban
kellett elszenvednie felújított épület, az öttömösi Geréby
a választási kudarcot. család egykori kastélya látható,
amelyben jelenleg szülészet mûkö-
József Attila édesanyja is dik. (Tel.: 76/559-010) Vele szemben
Szabadszálláson született, a Mindszenty téren áll a második vi-
a költô többször lágháború hôseinek emlékmûve.
megfordult itt élô A gyógyszertár elôtt pedig Rozsnyai
rokonainál. Mátyás, világhírû gyógyszerész mell-
A Muszálykertben szobrát láthatjuk. Ô találta fel az ízte-
éldegélt, a verseiben len kinint.
Dörmögô néven József Attila tiszteletére emlékszo-
bemutatott nagypapa is, bát rendeztek be a város határában, a
aki „avas szalonnán élt,
mint az idô”. A költô
édesanyja 1919-ben halt FÜLÖPSZÁLLÁS
meg Budapesten, Irányítószám: 6085
amikor József Attila A lakosság száma: 2650 fô
éppen ideutazott
élelemért. Így ír errôl Szabadszállásról déli irányba indul-
Kései sirató címû va keresztezzük az 52-es fôutat,
versében: amelynek a túloldalán érjük el Fülöp-
„Utoljára Szabadszállásra szállást. Déli irányból közúton Kiskô-
mentem”. rösrôl Soltszentimrén át közelíthetô
meg. Áthalad rajta a Budapest–Kele-
bia vasúti fôvonal, és Kecskeméttel
köti össze az 1895-ben épült vasúti
szárnyvonal.
112
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
Kerekegyházára vezetô út bal oldalán
az egykori csôszházban.
A magyar színjátszás kiemelkedô
egyénisége volt Prielle Kornélia szín-
mûvésznô, aki férje, a szabadszállás-
ról származó Rozsnyai Kálmán író és
mûfordító révén kötôdött a városhoz.
A színésznô felújított síremléke a
Bercsényi Miklós utcai református te-
metôben található.
Napjainkban a városnak két kultu-
rális mûhelye van: A József Attila Kö-
zösségi Ház és a Helyôrségi Klub.
Mindkettô 300–400 fôs nagyteremmel
és klubtermek sokaságával áll a lakos-
ság rendelkezésére.
A település hagyományôrzô cso-
portjai között vannak országosan és
nemzetközileg is ismertek, ilyen az Eg-
res Kiss Lajos Táncegyüttes, a Kiskun
Népdalkör és a Vadrózsák Citerazene-
kar. Nagyon jó vendégcsalogatónak
számítanak az évente több napon át
programot biztosító júliusi Kulturális
Napok rendezvényei.
Szívesen jönnek ide a horgászok is,
mert a halakban bôvelkedô Kiskunsá-
gi-fôcsatorna, a Duna-völgyi-fôcsa-
torna és a Kurjantó–Nagyszéktó-fô-
csatorna övezi a város határát egymás-
sal majdnem párhuzamosan észak–
déli irányban.
A magasabb halmokból több évezre-
des kultúrák leletei kerültek elô, sôt,
avar kori temetkezési helyet is feltártak
a régészek. Fülöpszállás a legrégebbi
kun települések egyike, II. István ki-
rály uralkodásakor, 1124-ben szállták
meg a kunok, s elôször a Buzgánszál-
lás nevet viselte. A tatárjárás után Fülöp
fermói püspök jött ide a kunokat téríte-
ni, állítólag az ô nevét viseli a falu.
A látnivalókat egy helyen, a Kis-
kunság téren találjuk. A községháza
patinás épülete 1908-ban épült.
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
A református templom
SOLTSZENTIMRE
Irányítószám: 6223
A lakosság száma: 1420 fô
Fülöpszállásról déli irányba indulva
érjük el a települést. Vasúton pedig a
Budapest–Kelebia fôvonalon lehet el-
jutni ide. A községtôl nyugatra a
Duna-völgyi-fôcsatorna, keletre pe-
dig a Kolon-tó található.
Soltszentimrén a Hôsök terén talál-
juk az elsô világháborús emlékmû-
vet. Szemben, a Rákóczi utca sarkán
IZSÁK
Irányítószám: 6070
A lakosság száma: 6340 fô
Soltszentimrérôl északi irányba
vissza kell térni Fülöpszállásra, on-
nan az 52-es fôúton Kecskemét felé
autózva érjük el az Izsák felé vezetô
utat. Közúton Kecskemétrôl Ágasegy-
házán át, az 54-es fôútról pedig Ja-
kabszállás után Orgoványon át, Kalo-
csáról pedig Kiskôrösön át jutunk el
A falu református temploma
1750-ben épült, barokk stílusban.
Elôtte a település lakói közül a hábo-
rúkban elesettek emlékmûve áll. Tô-
le délre, a Herpai V. utca elején talál-
juk a barokk homlokzatú római ka-
tolikus imaházat.
Székely Gábor helytörténész jóvol-
tából, Fülöpszálláshoz való kötôdése
révén, 2001 augusztusától Felsôkis- A Kiskunság tér
kunsági Emlékház van a községben. nyugati oldalán álló
Festmények, tanulmányok, életmûírá- sörözô és bolt épületén
sok, használati tárgyak találhatók a emléktábla hirdeti,
Petôfi utca 8. szám alatti házban, és hogy Petrovics István
az országban fellelhetô újabb Petôfi- 1833-tól 1836-ig
relikviákat is kiállították. a Nagy Kortsma és
(Bejelentkezés Székely Gábornál. Morgó Vendégfogadót
Tel.: 1/358-0153) bérelte ezen a helyen
áll az 1937-ben, a Szent Imre-évhez
kapcsolódóan épített római katoli-
kus templom. Az utca túloldalán az
1936-ban emelt református temp-
lom látható. Emellett érdemes megte-
kinteni a helybéliek összefogásával Soltszentimre
létrehozott Állandó Helytörténeti határában van
Kiállítást. A kiállításon a település a Bárómajor, ahol
történetét dokumentumok, használati érdemes megnézni
tárgyak mutatják be. a XIV. századi erôdített
Kulcs: Általános Iskola pusztatemplom
Szent Imre út 18. maradványát,
Tel.: 78/445-253 a Csonkatornyot.
A legenda szerint
a ma látható,
Izsákra. De jöhetünk Kecskemétrôl szépen helyreállított
vonaton is a híres itteni szôlôfajta, a templomot
sárfehér hazájába. maga Szent István
A város határát nyugatról uraló király építtette Imre fia
Kolon-tóról – mint a Kiskunsági Nem- emlékére.
zeti Park egyik területérôl – a régió be- A páratlan
vezetôjében részletesen szóltunk. A tó nevezetességhez
déli, láprétekkel tarkított része igen sé- a települést elhagyva,
rülékeny terület, ezért a turizmus itt tanyák és szôlôk között
nem megengedett. A nádas szegélyén, kanyargó,
a védett terület határán felépített kilá- kb. 4 kilométeres úton
tótorony szabadon látogatható, vala- érkezünk.
113

Kócsagok mint az Izsák belterületével határos,
a nemzeti parkban lovas pálya melletti partszakasz alkal-
mas a tó élôvilágának megfigyelésére.
A nemzeti park a Magyar Madártani
Több, Izsákról Egyesülettel közösen madármegfigye-
elszármazott ember lô táborokat és szakvezetôvel madár-
szerzett irodalmi, megfigyelô túrákat szervez, melyekre
tudományos babérokat. elôzetesen be kell jelentkezni. A Ko-
Mátyási Józsefrôl, lon-tó közelében található a mûemlék
a kiváló költôrôl jellegû, a XIX. század második felében
és az elsô magyar épült Bognár-tanya, amely egy halász-
felvilágosult polgárról családé volt valamikor. Jelenleg a Kis-
már Kecskemétnél kunsági Nemzeti Park vendégháza.
szóltunk. Ádám Gerzson Információ: Polgármesteri hivatal 6070
irodalomtörténészt, Izsák, Szabadság tér 1. Tel.: 76/374-144
a színes útregények Az 1055-bôl származó tihanyi alapí-
íróját, az elsô kecskeméti tólevélben birtokmegjelölésként hasz-
hírlap alapító- nált „Culun agua” valószínûleg azonos
szerkesztôjét az izsáki Kolon-tóval. Itt, vagy a köz-
Madarassy Lászlót, vetlen közelben volt a III. Ince pápa ál-
a nyelvész- tal jóváhagyott iratban jelölt Ischasci. A
természettudós, területet Kun László egyik birtoklevele
mûegyetemi tanárt, Isakként említi. Egyházi okiratban
az MTA fôtitkárát 1474-ben nevezték Izsáknak.
Szily Kálmánt – A város fôterén, a Kossuth téren áll
emléktáblája van a szépen helyreállított városháza. Itt
a városházán –, látható az 1924-ben Siklódy Lôrinc ál-
és a szôlônemesítô tal készített elsô világháborús mo-
Szegedi Sándort illik numentum. A vörös kôbôl formált
megemlíteni. második világháborús emlékmû-
114
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
vet 1990-ben, a Székely György mû-
termébôl kikerült 56-os emlékmû-
vet 1992-ben avatták fel. A Kossuth
téren látható a bástyaszerû tornyot
utánzó kétoldali feljárással készült
1848–49-es emlékmû is.
A fôtérrôl a Batthyány utcán át ju-
tunk a Kálvin térre, ahol megtekint-
hetjük az 1700-as évek végén épített
barokk református templomot.
Majd visszatérve a Kossuth térre a
Kecskeméti úton közelítjük meg a Bé-
ke utca sarkán álló, 1801 és 1815 kö-
zött, klasszicista stílusban épült, Szent
Mihály tiszteletére felszentelt római
katolikus templomot. Fôoltárának és
két mellékoltárának a képeit Pesti
Schwarz József festette. Kertjébe
1962-ben hozták át azt a barokk
Pietàt, amely 1763-tól az Uzsovics-
kastélyban látható.
A Kossuth úton északi irányba ha-
ladva jutunk a Zlinszky utcába, ahol a
Pálinka és Helytörténeti Múzeu-
mot találjuk.
A gyûjtemény segítségével nyomon kö-
vethetjük a szôlô- és gyümölcstermelés
múltját, feldolgozásának lehetôségeit.
Izsákon 1875-ben, szinte elsôként az or-
szágban kezdtek foglalkozni a sárfehér
szôlôfajta termesztésével, ami nemcsak
hírnevet szerzett az itt élôknek, hanem ez
lett a pezsgôgyártás alapja is. A múzeum-
ban a szôlômûvelés, bortermelés, pezsgô-
gyártás régi eszközei, dokumentumai mel-
lett kiállították a pálinkafôzéshez kapcso-
lódó tárgyakat is.
Tel.: 76/374-340. Nyitva: ápr. 1.–okt.
31-ig naponta 10–18 óráig
A város bortermelésére jellemzô,
hogy az itteni összes tárolóban 350
ezer hektoliter bor fér el egyszerre, ez
Magyarország legnagyobb ilyen jelle-
gû kapacitása. Az itteni termés az or-
szág bortermelésének 8–10%-át jelen-
ti. Erre épül a külföldön is jól ismert
izsáki pezsgôgyártás.
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE

A kultúra világában elôször Tán-

csics Mihály tette híressé Izsákot. Az
íróként, politikusként és az 1848. már-
cius 15-i forradalom jelentôs szemé-
lyiségeként ismert Táncsics 1822 és
1824 között tanított az itteni katolikus
iskolában, ô vezette be az egységes
olvasókönyvet. Táncsics Mihály
mellszobra a fôtéren, az általános is-
kola elôtt áll.
A pihenni, sportolni vágyók szíve-
sen keresik fel a szép környezetben
lévô, május 1-jétôl szeptember végéig
nyitva tartó strandot, ahol a 25 méte-
res medence mellett két kisebb meleg-
vizes medence is várja a vendégeket.

TABDI
Irányítószám: 6224
A lakosság száma: 1250 fô
Izsákról déli irányba haladva, a Kis-
kôrös felé vezetô útról jobbra fordul-
va érjük el a községet. A Buda-
pest–Kelebia vasúti fôvonal a telepü-
léstôl nyugatra halad, a vasúti megál-
lótól részben földút vezet Tabdiba.
Itt található a Kiskunsági Nemzeti
Park természetvédelmi területe, a Tab-
di kôrises égerláp, amely az Alföl-dön
egykor kiterjedt láprétek, nedves ka-
szálók, láperdôk összefüggô maradvá-
nya. Növényzete Európában egyedül-
álló az orchideafajták miatt. Van itt:
agárkosbor, vitézkosbor, mocsári kos-
bor, pókbangó. Honos még a szibéri-
ai nôszirom, a mocsári páfrány.
Részletesebben a Kiskôrösi turjá-
nosnál mutatjuk be a területet.
Tabdi 1950. január elsején
lett önálló község. Alig két hó-
nap elteltével megalakult a
Tabdi Önkéntes Tûzoltó
Egyesület, amely nemzetközi
és országos hírnévre tett szert
az évtizedek során azzal, hogy
Minden év
például a nôi tûzoltók országos elsô szeptemberében
helyezést értek el 1969-ben, és Auszt- rendezik meg Izsákon
riában is sikerrel szerepeltek Magyar- a több évtizedes múltra
ország képviseletében. A község ren- visszatekintô Sárfehér
dezte 1995-ben a Gróf Széchenyi Napokat.
Ödön Diáktûzoltó Kupaversenyt. Ilyenkor mezôgazdasági
A Szent Erzsébet tiszteletére fel- termékeket, kisipari
szentelt római katolikus templomot és háziipari alkotásokat
1960-ban építették vályogból a Szent mutatnak be,
István és a Kossuth Lajos út találkozá- szakmai és kulturális
sánál. tanácskozásokat
Az 1900 és 1903 közötti idôben tartanak.
Dankó Pistának, a híres cigányprí- A Sárfehér Napokon
másnak és zeneszerzônek volt nyara- a legnagyobb tömeget
lója Tabdi és Csengôd határában. A a Kolon-tó közelében
villát eladták, az olasz tulajdonos át- kiépített fogathajtó
alakíttatta és a Boróka tanyával együtt pályán rendezett
a turizmus szolgálatába állította. országos egyes-kettes-
négyes fogathajtó
versenyek vonzzák.
Szibériai nôszirom

115
 A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE

Csengôd is a Kunsági CSENGÔD inkban a Dózsa György utca. Mivel

Borvidékhez tartozik, Irányítószám: 6222
érdemes megkóstolni A lakosság száma: 2390 fô
az itteni bort.
Az októberi falunap Tabdiból északnyugati irányba ha-
rendezvényei már ladva jutunk Csengôdre, de az 53-as
hagyományosan fôútról Akasztón át is megközelíthetô.
nagy tömegeket Vasúton a Budapest–Kelebia fôvona-
mozgatnak meg, lon érhetjük el a községet.
jó hangulatúak, Árpád fejedelmet fia, Zsolt követte a
és szívesen látják fejedelmi székben, akinek a szálláshe-
az utazókat is. lye a mai Solt területén volt. Az ô vité-
ze, Csenged és az emberei települtek
le ezen a helyen, a település róla kap-
ta a nevét. Csengôd 1912-re vált önál-
ló községgé, ekkorra a községházát
is felépítették a fôutcában, ez napja-
döntôen római katolikusok éltek
Csengôdön, 1900. július 4-én elkezd-
ték a templomot építeni és 1901. ok-
tóber 21-én (!) megszólalt a nagyha-
rang, jelezve a világnak egy keresz-
tény közösség összefogásának sike-
rét. A templomkertben áll a második
világháborús, és a millenniumi
emlékmû.
Az itteni evangélikus gyülekezet
1950-ben kezdte el a templom építé-
sét a Szabadság utcában, de az össze-
fogás ellenére is csak 1963-ban tudták
megáldani. Figyelemre méltó a temp-
lom melletti református imaház hom-
lokzata is.

Az egykori AKASZTÓ akasztó sár miatt. Más elképzelés sze-

Duna-meder és folyó- Irányítószám: 6221 rint a község egykori földesurának
ágak maradványai, A lakosság száma: 3680 fô pallosjogkiváltságáról nyerte a nevét.
a Kígyós-ér, Döbrögéc pusztán 1965-ben római ko-
a Duna-völgyi- Csengôdtôl nyugatra található ri régészeti lelet került elô, Viktória
fôcsatorna, valamint Akasztó. A településen átvezet a Solt bronzszobrát a budapesti Nemzeti
a tavak és vízerek és Tompa közötti 53-as fôút. A hagyo- Múzeumban ôrzik. A Fô utcán a pol-
halban gazdag mány és Pesthy Frigyes szerint a neve gármesteri hivatal mellett áll a római
horgászvizek, igazi onnan ered, hogy a messzirôl jött uta- katolikus templom, amelyet 1744-
horgászparadicsomnak sok tovább nem folytathatták útjukat, ben egy régi, gótikus toronyhoz épí-
számítnak többnyire a Duna kiöntése, a kerék- tettek barokk stílusban, majd 1939-
ben háromhajóssá bôvítették. A temp-
lom elôtti téren látható a két világhá-
ború áldozatainak hôsi emlékmûve.
Akasztó nevezetessége a Stadler-
stadion, ami egy városnak is díszére
válna, Megközelíthetô a Csengôdi és
az Ady Endre utcán.
Az 53-as fôútnak a község déli szé-
lén kivezetô szakasza mellett megte-
kinthetjük – mindenféle bejelentés
nélkül – az arab ménest. A tulajdonos,
a többszörös magyar bajnok tájlovagló
rendszeresen tart itt lovastalálkozókat.
Akasztón szeptember második hét-
végéjén tartják a Mária-napi búcsút,
és az ilyenkor szokásos szüreti bálba
is várják a vendégeket.

116
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE

Kiskôrös a nemzet nagy költôje, Petôfi Sándor szülôhelye, valamint a

szôlô és a bor városa. A városközpont új, emberléptékû épületei, tá-
gas terei mellett sikerült megôrizni a történelmi hangulatú utcarésze-
ket és épületeket is. Zarándokhely, a Petôfi-kultusz ôrzôje ez a város,
hiszen a lánglelkû forradalmár versei – számtalan nemzet nyelvére le-
fordítva – egyet jelentenek ma is a szabadság legszentebb eszméivel.

KISKÔRÖS A török kiûzése után a Wattay csa-

Irányítószám: 6200 lád kapta meg adománybirtokul a kis-
A lakosság száma: 15 550 fô kôrösi pusztát és az 1718-as újratelepí-
téskor az északi vármegyékbôl szlo-
Akasztóról az 53-as fôúton érjük el vák nyelvû lakókat hoztak: Turóc, Az önkényuralom éveit
Petôfi szülôvárosát. De több út ke- Nyitral, Hont és Pest vármegyékbôl követôen, az 1880-as
resztezôdésében fekszik, hiszen átha- jöttek az új telepesek. A családnevek évek elejétôl kezdetét
lad rajta az 53-as fôút, a Kalocsáról ma is ôrzik az egykori származáshe- vette az egyre jobban
Izsákra vezetô út, Szegedrôl is meg- lyet. A vallásüldözéstôl sokat szenved- erôsödô Petôfi-kultusz.
közelíthetô Kiskunmajsán, Soltvad- tek az itt letelepedett evangélikusok, Kiskôrös lakossága
kerten át és könnyen elérhetô az 54- az 1723–24-ben épített fatemplomukat már ekkor büszke volt
es fôútról is. Áthalad rajta a Buda- például lerombolták és 53 évig még – a helyszínt illetô viták
pest–Kelebia nemzetközi vasútvonal, vallásukat sem gyakorolhatták. Aztán ellenére! –
innen indul ki a Kalocsára menô II. József türelmi rendelete után 1783- nagy szülöttére,
szárnyvonal és keskeny nyomtávú ban hozzákezdtek az új templom épí- Petôfi Sándorra,
vasúti kapcsolata van Kecskeméttel. téséhez. A település II. Józseftôl 1784- aki 1823. január 1-jén
A kedvezô természetföldrajzi ténye- ben megkapta a mezôvárosi rangot. a városban látta meg
zôknek köszönhetôen hamar megte- Az 1848–49-es szabadságharc alatt a napvilágot.
lepedtek itt az emberek. Az elsô nyo- a kiskôrösi szlovákság is felsorakozott
mok az újkôkorból (i. e. VI. évezred) Kossuth zászlaja alá, 1848 júliusában
származnak. Egy 1891-es ásatáskor és augusztusában 4000 Pest megyei
átfúrt kôbaltát találtak, ami a Nemze- nemzetôr Kiskôrös határában gyako-
ti Múzeumban látható. Az írott doku- rolta a fegyverfogást. Petôfi szülôháza
mentumok 1247-ben és 1275-ben
tesznek elôször említést Kiskôrösrôl,
mint lakott helyrôl. A település neve
bizonyíthatóan a vidéken ôshonos kô-
riserdôbôl származtatható. IV. (Kun)
László 1277-ben például Kenrus né-
ven említi, Mátyás 1469-ben Kewres-
nek írja, majd 1529-ben szerepel
Kyskeres néven. A török uralom alatt
1529. április 11-én földig rombolták a
várost, ekkor pusztult el az az oszlo-
pos templom is, amely talán még az
Árpád-házi királyok idején épült. A
templom újjáépítését többször felve-
tették, de 1876-ban utolsó, még meg-
lévô oszlopát is lerombolták, és a he-
lyére zsinagógát építettek.

117

Petôfi Sándor
1823–1849
A költô szülôházának
homlokzati márvány-
tábláján ez olvasható:
„Itt született Petôfi
1822. december 31-én”.
Az 1780-as években
épült házat
1821-tôl 24-ig
Makovinyi Márton
borbélymestertôl
bérelte a Petrovics
család. A ház bejárati
ajtójának
szemöldökfája felett
a költô sorait
olvashatjuk:
„Szent a küszöb,
melyen beléptem én, /
Oh szent a szalma
kunyhók küszöbe. /
Mert itt születnek
a nagyok, az ég /
A megváltókat
ide küldi be.”
A Magyar Írók
és Mûvészek Társasága
megvásárolta a költô
szülôházát azzal a céllal,
hogy múzeumot
létesítsen benne.
1880. október 16-án,
az ünnepélyes átadáson
Jókai Mór a következô
szavakat mondta:
„Üdvöz légy,
emlékezetes hajlék
aki Petôfit születni
láttad,
új gazdád, a magyar
irodalom nevében
üdvözöllek…”
118
A gazdasági fejlôdés magával hozta
a Budapest–Zimony vasútvonal meg-
építését, amelyet 1882. december 5-én
adtak át a forgalomnak, és ezzel Kis-
kôröst is bekapcsolták az ország köz-
lekedési hálózatába. Sajnos az utazó
már nem láthatja a vonal legszebb vas-
útállomását, mert a második világhá-
ború vége felé felrobbantották. Azon-
ban a mostani vasútállomás váróter-
mében az elsô Petôfi-szobor másola-
tában gyönyörködhetünk. Nemcsak a
vasútállomáson, hanem a négy irány-
ból közúton érkezôket is ez a felirat
fogadja: „Üdvözöljük Petôfi szülôvá-
rosában”. Ha személygépkocsival ér-
kezünk, minden irányból a Petôfi tér-
re érkezünk, ahol kitûnô lehetôség
van a parkolásra. A tér keleti szegleté-
ben bújik meg a szerény, fehérre me-
szelt, nádfedeles ház, a költô szülô-
háza.
Az elsô szoba jobb sarkában áll az az
ágy, amelyben a költô megszületett. Mel-
lette Petrovicsék öreg almáriumát látjuk.
Ez a két bútordarab bizonyítottan a Petro-
vics család tulajdona volt, a többiek csu-
pán korabeliek.
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
Az udvaron gémeskutat, pincelejárót és a
világ elsô Petôfi szobrát látjuk. A Geren-
day testvérek által készített szobrot 1861-
ben, jóval az enyhülést hozó kiegyezés
elôtt, bátor és lelkes lokálpatrióták állítot-
ták fel a ma már nem létezô, lebontott
evangélikus iskola elôtt.
Petôfi tér 5. Tel.: 78/312-566.
Nyitva: hétfô kivételével minden nap
9–17 óráig
Csak néhány lépés a kertben, és a
világon egyedülálló szoborparkban
sétálunk. Az természetes, hogy min-
den nemzet az utókornak megörökíti
politikusait, államférfijait, mûvészeit,
de Petôfi mûfordítóinak szoborparkja
különleges, érdekes, hiszen itt napja-
inkban 11 különbözô nemzetiségû
mûfordító emlékét ôrzik. Itt látható az
Aradon kivégzett 1848–49-es tábor-
nokok emlékmûve is. A szobor-
parktól pár lépésre található az Em-
lékmúzeum, amelyet 1997. december
31-én adtak át. A bemutatott anyag
méltó Petôfihez.
A mûfordítók szoborparkján átsé-
tálva egy tágas térre érünk, ahol az ár-
Bem apó mellszobra
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
nyas galagonyafák alatt találjuk Petôfi
„dicsô tábornokának”, két nemzet hô-
sének, Bem Józsefnek a mellszobrát,
amelyet 1969. szeptember 29-én lep-
leztek le.
Pár lépésre ettôl, nyugati irányba
feltûnik egy fekvô márványtábla,
amelynek szövege: „E helyen állott a
halhatatlan költô, Petôfi Sándor szü-
letésének idején atyjának, Petrovics
Istvánnak Kiskôrös községtôl bérelt
mészárszéke 1821–1824-ig”. A mé-
szárszék épületét a nagyvendéglôvel
együtt – amelyben a szájhagyomány
szerint a kor híres betyárja, Bogár Im-
re is mulatott – 1914-ben lebontották.
Régi fotók és az emlékkiállításon lát-
ható makettek is tanúskodnak arról,
hogy milyen impozáns épület volt.
Innen balra a második világhábo-
rú kiskôrösi áldozatainak fekete
márvány emlékmûvénél emlékez-
hetünk a mártírokra.
Ízlésesen megépített járda kanya-
rog az egész alakos bronzszobor-
hoz, amelynek posztamensén lakoni-
kus rövidséggel ez áll: Petôfi. A költô
lángoló tekintete messze néz, kezé-
ben életének két nagy szimbóluma:
lant és kard. Alkotója Szentgyörgyi Ist-
ván. Állíttatta Kiskôrös község és az
akkori járás közönsége 1927. július
31-én.
A szobor mögött, a Dózsa, a Kos-
suth és a Petôfi út találkozásánál a vá-
rosháza eklektikus, emeletes épüle-
tében gyönyörködhetünk. Díszes
homlokzatán a város 1884-bôl szár-
mazó címere látható. A városháza
1893-ban Lehoczki János építômester
tervei alapján készült.
A Petôfi teret övezô épületek közül
még érdemes megnézni az 1826-ban,
neobarokk stílusban épült római ka-
tolikus templomot. A belsô festés
érdekessége, hogy a második világhá-
ború idején Kiskôrösre menekült len-
gyel festômûvész, Karol Malczyk egy- A költô mûfordítóinak
szerû kiskôrösi emberekrôl mintázta a szoborparkrészlete
szenteket, és a bibliai jelenetek sze-
replôit.
A városháza melletti téren látjuk az
1849–49-es forradalom és szabadság-
harc emlékére 1948-ban felavatott
Centenáriumi emlékmûvet.
A kisváros Petôfi terérôl könnyen
megközelíthetô a reprezentatív, sze-
met gyönyörködtetô sétatér, a Luther
tér, melyet az 1794-ben, a protestáns
templomokra jellemzô egyszerûség-
gel épült evangélikus templom zár
le. Itt keresztelték meg 1823. január
elsején Petôfi Sándort.
A Luther téren van a Petôfi Képtár,
amely állandó és idôszakos kiállításo-
kat mutat be.
Érdeklôdni: Tel.: 78/311-988
A városi parkra néz Kiskôrös egyik
legszebb épülete, a Szarvas fogadó,
amely Lehoczki János tervei alapján
épült 1914-ben, és 2001-ben korhûen
újították fel.
A Petôfi Sándor úton találjuk az
1915-ben, szecessziós stílusban épült
zsinagóga restaurált épületét, amely
ma hangversenyteremként mûködik.
119
 A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE

A zsinagóga melletti Hosszabb sétával a Kossuth úton,

terecskén áll majd a Szent István utcán, a 23. sz.
1986. május 24-étôl – alatt találjuk a Szlovák tájházat.
Bányai János Az épület egyszerû alföldi hosszúház,
adományának nádtetôvel, fehérre meszelt falakkal, lába-
köszönhetôen – zatán jellemzô gálickék színnel – a ma-
a „feleségek felesége”, gyarországi szlovákok, tótok kedvenc szí-
Szendrey Júlia ne. Az 1839-ben épült házban ismerked-
egész alakos szobra hetünk meg a századfordulón élt kiskôrö-
si középparaszt lakáskultúrájával, életkö-
rülményeivel, viseletével és szokásaival.
Bejelentkezés: Tel.: 78/312-315
Gyalogos városismertetô sétánk
után az utazónak ajánljuk, hogy az 53-
as úton Solt felé haladva az Erdôtelket
jelzô táblánál forduljon balra és hama-
rosan az Erdôtelki út 13. szám alatt
megpillanthatja a városi strandfür-
dôt. Mellette egy igazán korszerû – az
56 Celsius-fokos nátrium-kloridos, jó-
dos, brómos, fluoridos gyógyvízre
épült – gyógyászati és fitness lehetô-
A homlokzatán márványtábla emlé- séget kínáló komplexumot talál szál-
keztet a holocaust kiskôrösi áldozata- lodával.
ira: „Megölte ôket a gyûlölet, ôrizze Az országban egyedülálló a Dózsa
emléküket a szeretet”. György út (53-as fôút) 38. szám alatt
lévô Közúti Múzeum.
A kiállítási anyag alapját Lévárdi Imre né-
hai útmester gyûjteményébôl válogatták
ki, de az utódok gondoskodnak a további
A református templom gyarapításról is. A gyûjtemény mai vezetô-
mellett egy táblácskákkal je az alapító unokája. Érdekes színfolt a
teli híd hívja fel háború elôtti útmester berendezett irodá-
magára a figyelmet. ja. Értékes a XIX. századi mérföldkô, a
Ezek a táblák kontinens második alumíniumhídja, az el-
a világ minden részérôl sô részletes katonai térképlapok az 1700-
ide érkezett Ten-Sing as évekbôl.
fesztivál résztvevôinek Tel.: 78/311-935. Nyitva: márc. 1.–nov.
nevét ôrzik. 30-ig 9–16 óráig. Elôre bejelentett cso-
A híd valóságos, portokat egész évben fogadnak.
de jelképes is, A szôlômûvelés ugyan már a XVIII.
hiszen több mint század közepétôl ismert volt Kiskô-
1800 fiatal vett részt rösön – ezt bizonyítja a mai Izsáki út
a rendezvényen mentén húzódó öregszôlôk (starie
(Éneklô Keresztény vinice) területe is –, de jelentôsebb
Fiatalok Világtalálkozója) szôlôkultúráról csak a történelmi bor-
1997-ben vidékeken pusztító filoxéravészt kö-

120
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
vetô nagyarányú telepítések után be-
szélhetünk. Ekkor alakult ki a kétszin-
tes, gyümölcsfákkal vegyes szôlômû-
velési forma, amely megalapozta az
ország legnagyobb bortermelô vidé-
kének kialakulását.
A Kiskunsági borvidék híres borá-
szai a Kiskôrösi Gondûzô Borlo-
vagrend tagjai. Segítségükkel az uta-
zó bepillanthat a homoki borászat vi-
lágába, és megízlelheti a tüzes alföldi
borokat.
Borok Háza. Elôzetes bejelentkezéssel
látogatható. Tel.: 78/311-147
Minden év szeptemberének elsô
napjaiban rendezik meg, a Kiskôrösi
Szüreti és Szlovák Nemzetiségi Napo-
kat, amely a szôlô- és gyümölcskultú-
ra szakmai fejlesztése mellett, a helyi
lakosság szlovák identitástudatát is
erôsíti. Ilyenkor szakmai tanácskozá-
sokra, vadászati, borászati kiállítások-
ra, népi iparmûvészek, mesterek be-
mutatójára, sportrendezvényekre, szü-
reti felvonulásra és bálra várják az ér-
deklôdôket, az utazókat.
A köztudatban Szücsi-erdô néven
vonult be az 1974-ben védetté nyilvá-
nított, majd 1990-ben miniszteri rende-
lettel Kiskôrösi Turjános Természetvé-
delmi Terület néven egyesített Kiskôrö-
si Szücsi-erdô és Tabdi Kôrises égerláp,
amely a városközponttól mintegy 2–3
kilométerre északra, 549 hektáron terül
el. Közel 300 növényfaj élôhelye,
amelybôl néhányat említünk csak meg.
A leggyakoribb fafajok: rekettyefûz,
rezgô, fehér, fekete és szürke nyár, ko-
csányos tölgy, magyar kôris. Az erdô-
ben már a jég alatt fejlôdnek a gólyahír
hajtásai, majd megjelennek sárga virá-
gai, márciusban a változó, a réti, a mo-
csári boglárka, késôbb a pongyolapity-
pang, a sárga nôszirom nyílik. Április
végére a szibériai nôszirom nyúlánk
termetû, kékeslila színû virágai 60–90
cm-re magasodnak. Ebben a hónap-
ban nyílik még a szürkéskék virágú A város amatôr
epergyöngyike, és a Szücsi-erdô legkü- mûvészeti együttesei
lönösebb orchideája: a pókbangó. közül ki kell emelni
Májusban virágzanak a kosborok: a Szlovák Nemzetiségi
elôször a mocsári, ezután a hússzínû Népdalkört,
ujjas-, majd a vitézkosbor, júniusban a Szivárvány
pedig a vörösbarna poloskaszagú kos- Néptáncegyüttest,
bor. A nyárelô a pázsitfüvek virágzásá- Kiskôrös Város
nak ideje. Az ôszike, az ôszi kikerics, a Fúvószenekarát
harangvirág, a csengettyûvirág – mely és Majorette Csoportját.
két méterre is megnô –, a buglyos szeg-
fû, a kornistárnics az ôsz virágai. Ösz-
szességében több mint 100 féle nö-
vény virágát csodálhatjuk meg a Szüc-
si-erdôben. Érdemes elgondolkodni
azon, hogy a Földön található növény-
fajokat arányosan elosztva 740 négy-
zetkilométerre jutna egy, Magyarorszá-
gon 46 négyzetkilométerre, a Szücsi-
erdô területén pedig nem egészen 0,4
hektáronként találunk egy növényfajt.
A gerinces állatok közül megtalálha-
tó itt néhány békafaj, mocsári teknôs,
vízisikló, fürge gyík, menyét, róka, ôz,
47 madárfaj. A ragadozó madarak kö-
zül az egerészölyv, a vörös vércse, a A Közúti Múzeum
hamvas rétihéja fészkel itt, téli vendég gyûjteményében
a gatyásölyv. A gyurgyalag pedig a található
1980-as évek végétôl fészkel is errefe- az a régi gôzhenger,
lé. Ne feledjük: minden itt a legszebb! amely az emlékezetes
Ha leszedjük a védett virágot, igen ha- tévésorozat,
mar elhervad, gyökeresen sem telepít- a Robog az úthenger
hetô át, hiszen számára csak az erede- címû filmnek volt
ti élôhelye az ideális élettér. a gépi fôszereplôje
121
 A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE

A dr. Gratzer István SOLTVADKERT csolódik Lehoczki Ferenc géplakatos

és a Bajcsy-Zsilinszky Irányítószám: 6230 találmánya, a csettegô, ez a könnyû,
Endre utcán jutunk el A lakosság száma: 7880 fô 4 kerekû, 2 személyes, platós, motori-
a Vadkerti-tóhoz, zált szerkezet a homokos földutak jár-
de kerékpárút is vezet Kiskôrösrôl az 53-as fôúton érjük el gánya.
ide a városból. A nép- a várost. Áthalad rajta az 54-es fôút, és A Hôsök terén áll az elsô világhá-
nyelv Büdös-tónak Szegedrôl is megközelíthetô közúton borús emlékmû. A Kossuth Lajos
ismeri, mert régebben Kiskunmajsán keresztül. Érinti a Buda- úton jobbra fordulva érdemes megte-
a tó vízének kémiai pest–Kelebia nemzetközi vasútvonal. kinteni az 1994-ben felújított város-
összetétele olyan Kerékpárút köti össze Kiskôrössel. házát.
kigôzölgéseket A látnivalókat az 53-as és az 54-es A két fôút találkozásánál kis terecs-
produkált, mint fôút metszéspontja körül találjuk. két alakítottak ki, itt látható a máso-
a „kénezett gyúlószesz”, Az itteni három templom érdekes- dik világháború emlékmûve, és az
amely kellemetlen, sége, hogy egymásnak háttal állnak, 1836-ban klasszicista stílusban épült
büdös illatot árasztott, ami azonban nem jelent ellenséges vi- evangélikus templom. A teret el-
igaz, gyógyító hatású is szonyt! A Szentháromság utcában ta- hagyva a Bocskai István utcán a leg-
volt a vize, de ez lálható az 1808-ban épült, majd 1916– régibb, ma is álló, 1794-ben barokk
napjainkra megszûnt. 26 között nagyszabású felújításon át- stílusban épült, 1993 és ’96 között fel-
A csepp alakú tó esett római katolikus templom. In- újított református templomot lát-
74 hektáros, amelynek nen a Hôsök tere felé sétálva, a Szent- hatjuk.
megközelítôleg a fele háromság utca bal oldalán pillantjuk A városban évente színpompás ma-
nádas, hosszúsága meg a Szent Orbán-szobrot, amely jálist, október második hétvégéjén pe-
1162 méter, szélessége a Kiskunsági borvidékhez tartozó dig háromnapos szüreti fesztivált tar-
962 méter, átlagos víz- soltvadkerti borászok védôszentje is. tanak, szántóversennyel, bállal, kiállí-
mélysége 1,23 méter. A szôlô- és gyümölcsmûveléshez kap- tásokkal.
Partján kellemes strand,
kemping, panziók,
vállalati üdülôk, BÓCSA és fából készült permetezôgép. Több
vendéglátóhelyek Irányítószám: 6235 élôállat, például szamár, póniló növeli
szolgálják a pihenni A lakosság száma: 1940 fô a látnivalók sorát. Mindez belépôdíj
vágyókat. A horgászok nélkül, állandóan megtekinthetô.
pontyot, amrt, csukát, Soltvadkertrôl az 54-es fôúton érhe- Bócsáról indult az 1918-ban szüle-
süllôt, angolnát és más tô el a község. A település szélén, az út tett Zákány Antal költô, aki Szabad-
halakat is foghatnak. jobb oldalán különleges látnivalókért kán halt meg 1987-ben. A község hí-
A föld mélye érdemes megállni. Az aprócska mes- res szülötte a Bugacon elhunyt, kima-
gyógyhatású, terséges tó partján Li–2-es repülôgép gasló tehetségû fogathajtó, Abonyi
36 Celsius-fokos látható. Ez a típus volt a második világ- Imre.
termálvizet rejt. háború után a MASZOVLET néven be- A Kecskeméti útról a Felszabadulás
Erre építve Egészségügyi indult magyar polgári légi közlekedés téren és a Boróka utcán át rövid séta
Parkot álmodtak utasszállító repülôgépe, amelybôl után érkezünk a Templom utcában
a Vadkerti-tó partjára, ezenkívül egy darab van Magyarorszá- álló római katolikus templomhoz.
fitness–sport–szabadidô gon. Különleges traktorokat is meg- A legenda szerint a település elsô,
központtal, 25 méteres nézhetünk itt: Hoffert, Lansbuldogot, úgynevezett pusztatemplomának a
feszített víztükrû mûködôképes Schaffhausen Meili romjai egészen a XVIII. század végéig
úszómedencével. DC–3-ast. Az itt kiállított óriási szôlô- megmaradtak. Ezeket a köveket a
Késôbb 180 fôs prés 25 éves, de megtekinthetô itt soltvadkerti református templomba
gyógyszállót is építenek. Svájcból származó kombájn, vetôgép építették be.

122
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE

A Kossuth Lajos utca 10. szám alatt

található az úgynevezett Oncsa-ház,
amelyben a Bócsai Helytörténeti
Gyûjtemény kapott helyet. Ennek
egyik megalapítója Huley Alfréd
evangélikus lelkész.
Bejelentkezés: Tel.: 70/214-4374
Maga Bócsa, a bugac–bócsai ho-
mokbuckák és homokpuszták déli ré-
szén, szervesen a Kiskunsági Nemzeti
Parkhoz tartozik. Errôl a 11 488 hektá-
ros területrôl, védett természeti érté-
keirôl már a régió bevezetôjében szól-
tunk.

Szürke marha csorda

BUGAC het bejutni. Messzirôl feltûnik a Bugacpusztán
Irányítószám: 6114 Kerényi József tervei alapján 1975-ben
A lakosság száma: 3700 fô felépült Pásztormúzeum kúp alakú
építménye.
Bócsáról az 54-es fôúton észak felé Ez Magyarország elsô nemzeti parki mú-
autózva érkezünk a településre. Az zeuma, amely a terület jellemzô élôvilá-
M5-ös autópályáról, az 5-ös fôútról és gát, a puszta történetét, a bugaci pásztor-
Kiskunfélegyházáról is gyorsan meg- élet emlékeit, tárgyait, eszközeit, termé-
közelíthetô a Kiskunsági Nemzeti szetes környezetében tárja elénk.
Park legnagyobb kiterjedésû, legvál- Nagybugac tanya 135. Tel.: 76/372-688. A Pásztormúzeum
tozatosabb, hazánkban és külföldön Nyitva: május 1-jétôl október 31-ig, na- a bugaci pásztorélet
is legismertebb területe. A Jakab kis- ponta 10–17 óráig emlékeit természetes
pöfögônek a településen és még a A bugaci csikósok ügyességét és környezetben
pusztában néhány helyen is van meg- a régi pásztorhagyományokat a mutatja be
állója.
A rendkívüli természeti értéket kép-
viselô ôsborókás mellett mocsarak, lá-
pok, láprétek, nedves kaszálók, szi-
kes tavak, szikes puszták, homoki er-
dôk, homokpuszták váltakoznak. A
homokbuckákon kialakult borókás-
nyáras erdôk számos ritka növény- és
állatfajnak adnak élôhelyet.
A nemzeti park bugaci területének
bejárata a Karikás csárdánál találha-
tó, itt vásárolhat a látogató belépôt és
információs kiadványokat. A bejárat
közelében a régmúltban használatos,
nádból és fából készült pásztorépít-
mények hû másait láthatjuk. A pusztá-
ra gyalogosan, vagy lovas kocsin le-

123

fôszezonban naponta ismétlôdô lovas
bemutatók jelenítik meg. A puszta
egykori hangulatát a legelészô ôsi
magyar háziállatok, a híres szürke
gulya idézi fel.
Nem mindennapi látnivalókat kínál
a helyi erdészeti központtal szomszé-
dos, gyönyörû környezetben kialakí-
tott Alföldfásítási Múzeum. Itt be-
mutatják az Alföld természetes képét,
valamint a fásítás történetét az 1700-as
évektôl napjainkig.
Bugac, Felsômonostor 545.
Tel.: 76/372-511, fax: 76/372-603.
Nyitva: máj. 15.–okt. 15. K–Szo. 9–17,
V 9–13 óráig
A 2 km hosszú Bugaci tanösvény
a kisvasút Hittanya megállójától a
Pásztormúzeumig vezeti a látogatót.
Az információs táblák segítségével tá-
jékozódhatunk a puszta élôvilágáról,
a rideg állattartás hagyományairól.
Az Alsó-puszta és a Bugaci nagy-
Magányos lovas erdô a piros keresztjelzésû és a piros
a pusztában sávjelzésû turistautakon látogatható.
124
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
A puszta jelentôsebb rendezvényei
a Pünkösdi Napok, valamint a Bugaci
Napok szeptember elején. Ez utóbbi-
nak kiemelkedô része az Abonyi Imre
fogathajtó világbajnok emlékére ren-
dezett Fogathajtó Országos Minôsítô
Verseny. (Információ és program-
igénylés: Bugac Tours Tel.: 76/372-
688, 76/482-500)
A település központjában, a Sza-
badság téren áll az 1934-ben felszen-
telt római katolikus templom. A
középkori, román stílusú, bugac-
monostori templomra a XIX. század
végi ásatásokon elôkerült és a Nem-
zeti Múzeumnak ajándékozott ruhá-
zati fémdíszek emlékeztetnek csu-
pán.
Mûemlék jellegû a XIX. század má-
sodik felében épült népies Buzsik
csôszház, amely ma a Kiskunsági
Nemzeti Park vendégháza. (Infor-
máció és bejelentkezés a Kiskunsági
Nemzeti Parknak az elôzôekben meg-
adott címén és telefonszámán.)
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE

Az Alföld szívében lévô településen számos híres ember született, ne-

velkedett, többek között: Petôfi Sándor, Móra Ferenc, Holló László,
Szántó Piroska. Ôket egész életükön át elkísérte a város emléke, az itt
élôk szemlélete, küzdelmei, eredményei, ebbôl merítettek erôt, hitet a
jövô formálásához. A szabadságvágytól áthatott ôsök maradandót al-
kottak az építészet, a kultúra, a gazdaság területén egyaránt. A fôút-
vonalak, vasúti pályák metszéspontjában lévô településen összetartó
közösséggé kovácsolódott az egyre gyarapodó lakosság.

KISKUNFÉLEGYHÁZA Az 1848-as forradalom követeléseit

Irányítószám: 6100
A lakosság száma: 33 110 fô
A várost Budapestrôl és a megye-
székhelyrôl gyorsan el lehet érni az
M5-ös autópályán. Áthalad rajta az 5-
ös fôút, de Bajáról és Csongrád felôl is
jól elérhetô közúton. Vasúti kapcsola-
tai szintén kedvezôek, áthalad itt a
Budapest–Szeged fôvonal, Csongrád,
Szolnok és Kiskunmajsa felé pedig
szárnyvonalakon közlekednek a vo-
natok.
Kiskunfélegyháza elôször Feledhaz
néven Zsigmond király 1389-es okle-
velében szerepel. Ekkor a király a kö-
zépkori falut és a környékén lévô kun
földek egy részét feleségének, Borbá-
lának ajándékozta, ettôl kezdve az itt
élôket királynôi kunoknak tekintet-
ték. A mezôvárosi rangot 1774-ben
kapta meg a település.
A török terjeszkedése miatt a XVI.
század folyamán a megmaradt lakos-
ság elmenekült, a terület pusztává lett,
csupán legelôként használták, 1643-
ban Kecskemét bérelte. Ezt a hatal-
mas félegyházi pusztát azután 1743–
44-ben az észak–déli népmozgás so-
rán elôször római katolikus jászsági
magyarok népesítették újra. Félegy-
háza lakossága is részt vett a redemp-
tióban 1745-ben. Ide helyezték a Kis-
kun Kapitányság székhelyét 1753-
ban, valamint a rabítélôszéket is Kis-
kunhalasról. Mária Teréziától mezô-
városi rangot kaptak 1774-ben.
a helyi társadalom különbözô rétegei
eltérôen fogadták, a honvédseregben
kb. 300-an harcoltak, Kossuth Lajos is
járt a városban, akinek emlékét azóta A helyi gazdasági
is ápolják. A megtorlás idôszaka Hay- tevékenység erejét
nau seregeinek 1849. július 28-i bevo- mutatja, hogy céhbe
nulásával kezdôdött, a fôvezér az tömörültek a szûcsök,
Ótemplom plébániáján rendezte be szíjgyártók, nyergesek,
fôhadiszállását. csizmadiák, molnárok,
Az 1900-as évek elejétôl megerô- mészárosok,
södtek az oktatási intézmények, élénk és 1885-ben
társadalmi, kulturális élet folyt Kis- Holló József
kunfélegyházán. Helyi újságok jelen- elnökletével
tek meg, könyvnyomda alakult, a vá- ipartestület alakult.
rosi múzeum 1902-ben jött létre. A lakosság nagy része
Az elsô világháború ezernél több mezôgazdasági
halottat „követelt” a várostól. A két vi- termelésbôl élt,
lágháború között – néhány középület- a szôlô- és gyümölcs-
tôl és tanyasi iskolától eltekintve – alig termesztés mellett
gyarapodott a város. A második világ- a dohánytermesztés is
háború több mint 2700 életet követelt meghonosodott.
Félegyházától. A háború után jelentôs Híres volt
társadalmi, gazdasági változások men- a kiskunfélegyházi
tek végbe ezen a településen is. baromfi.
Kiskunfélegyháza bôvelkedik látni- Kiskunfélegyháza város
valókban, jóllehet építészeti különle- saját területére
gességei, megbecsült mûemlékei, az 1887-ben alkotott
ismert történelmi okok miatt, alig „szôlôhegyi
200–250 évesek. szabályrendelete”
A vonattal érkezôt a félegyházi vas- megelôzte
útállomás épülete fogadja, amely az elsô, 1894. évi
1936-ban készült el Bódi Elek, Eng hegyközségi törvényt.
Károly és Mayláth József tervei alap- A kereskedôk dolgát
ján. Innen csodálatos, több mint 100 könnyebbé tette
éves platánsor vezet a város központ- a várost érintô,
ja felé. A Kossuth Lajos út két oldalán 1854-ben megépült
lévô fák védett természeti értékek, elsô vasútvonal.

125

A liget túloldalán, egészségi állapotuk jó, ápolásuk, pót-
a Fadrusz János utcában lásuk rendszeres.
nyílik az egykor A Blaha Lujza téren, a Hôsök ligeté-
fürdôszállásnak épült ben található a város legnagyobb köz-
kastélyszerû íves téri szobra, az elsô világháború hôsi
épülettömb, amelyet emlékmûve, a Hôsök szobra, Varga
Hegedûs Ármin tervezett. Ferenc alkotása. A tüzér- és huszárez-
Eredetileg gôzfürdônek red emlékére állították 1941-ben.
és reprezentatív Szintén a Hôsök ligetében helyezték
szállodának szánták, el 1985-ben Kossuth Lajos és Petôfi
jelenleg fedett uszoda, Sándor mellszobrát, Pálffy Gusztáv
gyógy- és strandfürdô alkotásait.
mûködik itt. Figyelemre méltó a volt tanítókép-
Termálvizét 1994-ben zô impozáns épülete, amelyet 1902-
gyógyvízzé minôsítették. ben Baumgarten Sándor tervei alap-
Az itteni fürdôkúra ján építettek. Jelenleg a Petôfi Sán-
a mozgásszervi dor Gépészeti Szakközépiskola
betegségek idült mûködik benne. Homlokzatán em-
szakaszában a gerinc léktábla ôrzi egykori diákja, Darvas
és a perifériális ízületek József író nevét.
kopásos elváltozásának Az árnyas platánsoron sétálva a vá-
kezelésére alkalmas. ros központja felé, a Szent István-
A gyógyturizmust templomhoz érkezünk, amely Pár-
kedvezôen szolgálja tos Gyula tervei alapján 1873–80 kö-
az az adottság, zött épült, az akkor közkedvelt neore-
hogy a fürdô közvetlen neszánsz stílusban. A fôoltárkép
szomszédságában Szent Istvánt ábrázolja, amint koroná-
található a Városi Kórház. ját felajánlja a Magyarok Nagyasszo-
A strandfürdô területén nyának. Az oltár- és a stációképek
teniszpálya, kispályás Takács István alkotásai. A falfestés
labdarúgópálya is van. Lohr Ferenc és Tary Lajos munkája
Az uszodában 1938–39-bôl.
kondicionáló terem, Az itt látható Szentháromság-osz-
szauna mûködik. lop valószínûleg a pestisjárvány utáni
(Blaha Lujza tér 1. fogadalmi emlék a késô barokk idejé-
Tel.: 76/463-201) bôl. Talapzatát Jablonszky Vincze és
Jablonszky Andor készítette.
A templom mögötti negyed föld-
szintes házaival, zegzugos utcáival
máig ôrzi az alföldi kisvárosok egyko-
ri jellegzetes képét.
A Félegyházához sok szálon kötôdô
író, Móra Ferenc nevét viseli az itteni
gimnázium is. Az Alpár Ignác által
tervezett Római Katolikus Fôgimná-
ziumot 1896-ban kezdték építeni. Itt
tett érettségi vizsgát Móra Ferenc, em-
126
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
lékét márvány dombormû ôrzi a be-
járatnál. Az elsô emeleten Holló László
és Szántó Piroska emléktáblája kö-
zött a Morell Mihály által adományo-
zott kép és szobor áll. Mindhárman az
iskola híressé vált tanulói voltak.
Ha a Damjanich utcán besétálunk
a Daru utca sarkáig, a Kneffel-féle
ház elôtt megpillantjuk Móra Ferenc
szobrát, Istók Ferenc 1956-ban ké-
szült alkotását. A ház különlegessége,
hogy ezen alkalmaztak elôször napra-
forgó és liliom formájú díszítéseket. A
szecessziós épületet Újszászi János és
Maylát József tervezte. Nem messze
innen, a Damjanich utca elején lát-
hatjuk a Kiskunfélegyházi Egyesült
Protestáns Egyház templomát. A
neogótikus homlokzatú épületet
Újszászi János és Maylát József ter-
vezte.
A Kossuth Lajos úton, a dalban is
megénekelt „ligetös” fôutcán, több fi-
gyelemre méltó épület van. A Kiss
Lajos-féle ház erkélyeit hullámvona-
lak, alatta görögös férfifejek díszítik.
Az egyemeletes Szarvas vagy
Klazsik sarokházat 1871-ben építet-
ték a romantika stílusában. Az emele-
ti ablakok alatt szépen formált mély-
dombormûvek láthatók. A hajdani
Európa Szállót építtetôjérôl Feuer-
háznak nevezték. Funkciója gyakran
változott az idôk folyamán, így az át-
építések miatt a XIX. századi eklekti-
kus stílusjegyek csak nyomokban lát-
hatók rajta. A Heinrich-féle épület-
ben volt a Közgazdasági Takarék-
pénztár 1910-tôl.
Kiskunfélegyháza jelképe a városhá-
za. Dísztermét szintén a szecesszió
különös színvilága és a természetet
stilizáló motívumkincs jellemzi. Itt
van Kossuth Lajos és Holló László élet-
nagyságú portréja.
A városháza elôtt a Szent János té-
ren található egykori nemesi kúriák
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
a XIX. század elsô felébôl valók. A
hajdani Tarjányi-féle kisnemesi kúri-
ában, a méltóságteljes, dór oszlopos,
tornácos épületben, napjainkban a
Szakmaközi Mûvelôdési Ház mû-
ködik. A tér középpontjában áll Ne-
pomuki Szent Jánosnak, a város
védôszentjének a szobra, amelyet
1799-ben tettek arra a helyre, ahol a
városalapítók elsô fatemploma állt. A
szobrot Mayer János kôfaragó és Rit-
ter János képfaragó készítette.
A városháza mellett található a Ko-
rona épülettömbje, amelyet Szentpá-
ly József tervezett 1886-ban. Volt eb-
ben Úri Kaszinó, szálloda és ven-
déglô, jelenleg a Móra Ferenc Mû-
velôdési Központ mûködik itt.
A Kocsis- vagy Holló-féle ház
1873–74-ben készült a romantika je-
gyében. Falán emléktábla jelzi, hogy
itt született Holló László festômû-
vész, a „magyar Rembrandt”.
A városházával szemben lévô Petôfi
téren található a Hoffer-ház, amelyet
1899-ben építtetett Hoffer Imre, a Fél-
egyházi Takarékpénztár igazgatója. A
Petôfi tér középpontjában a Petôfi-
szobor áll, mely 1922-ben került a vá-
rosba, korábban, 1897-tôl Segesváron
volt. Alkotója az erdélyi, gyergyócso-
mafalvi Köllô Miklós. A szobor mögött
szerényen húzódik meg az 1848-as
centenáriumi díszkút, amely Náná-
si Sándor tervei alapján készült. Petôfi
híres verssorát vésték rá: „lantom,
kardom tiéd óh szabadság”.
A szoborral szemben található a
Hattyúház, amely az oromzatán lévô
hattyút ábrázoló kocsmacégérrôl kap-
ta a nevét. Klasszicista stílusban,
Mayerhoffer János tervei alapján épí-
tették 1819–20 között. Történelmi vi-
ták és tények ellenére a félegyháziak,
különösen az idôsebbek nagy része a
lelke mélyén még mindig itteni szüle-
tésûnek tartja a XIX. század legna-
gyobb költôjét Petôfi Sándort, akinek
a szülei bérelték annak idején a Haty-
tyúházat. Ma a Városi Könyvtár van
az épületben, és itt látható a Petôfi-
kiállítás is.
Szent János tér 9. Tel.: 76/461-429.
Nyitva: H–K–P. 8–17.30,
Sze.–Cs: 12–17.30, Szo: 8–12 óráig
A Hattyúháztól hangulatos sétáló ut-
cán jutunk a Béke térre, melyet kelet
felôl egységes barokk épületegyüttes
zár le: az Ótemplom vagy Sarlós Bol-
dogasszony-templom és a mellette
álló parókia. A helyi szóhasználat sze- Kiskunfélegyháza
rint „egycsövûként” emlegetett temp- jelképe a városháza,
lom több részletben épült 1744 és 1752 Vas József és Morbitzer
között, illetve 1803-ban késô barokk Nándor tervei alapján
stílusban. A fôoltár klasszicista stílus- épült 1909 és 1911
ban készült 1790 körül, az oltárkép között a szecesszió
Mária és Erzsébet találkozását örökíti szellemében.
meg, ezt Fazekas Antal festette meg Homlokzatán a város
1816-ban. A copf keresztelôkút 1780- címerét tulipános
ból, a rokokó szószék és a mellékoltár- motívumokkal,
ok 1763-ból valók. A templom elôtti magyaros
két szobor is figyelemre méltó. A Fáj- ornamentikával veszik
dalmas vagy Bánkódó Krisztus szép körül a Zsolnay Gyár
hullámvonalú, faragott, festett homok- majolikadíszítései.
kôalkotás, ami 1774-bôl való. A Ma-
gyarok Nagyasszonyának szobrát
Szabó Flórián tanító állíttatta Trianon
tragédiájának emlékezetére. A mész-
kôszobor Corte Guidon alkotása. A Városháza
127

A Hattyúház ma A templom mögötti épület a Petôfi-
könyvtárként mûködik ház, itt lakott szüleivel a költô. A ház
falán lévô emléktáblát – az elsôt az
országban – Reményi Ede kezdemé-
nyezésére állították 1887-ben. A Petô-
fi-házban 1993 augusztusában nyitot-
ták meg a Petôfi-emlékszobát,
melyben korabeli dokumentumok,
fényképek, emléklapok, levelek lát-
hatók.
Petôfi u. 9. Tel.: 76/461-468. Nyitva:
márc. 1.–okt. 31-ig, Sze–P. 9–12 óráig
Az Oskola utcára néz a Constanti-
num épülete. A Schuster Constantin
püspök által alapított leánynevelô in-
tézet elsô részét 1908-ban Vas József
tervei alapján építették.
A dr. Holló Lajos úton elôször Hof-
fer József egykori lakóházát pillant-
juk meg. A figyelemre méltó, szim-
metrikus homlokzatú, fûrészes díszí-
tésû polgárház 1907-ben készült
Ziegler Géza tervei alapján.
Érdemes megállnunk néhány perc-
re a város talán legszebb és legkedve-
sebb köztéri alkotásánál, Kun Éva
1994-ben felavatott A Jó és a Rossz
címû szobránál.
Sétánkat folytatva olyan épület-
együtteshez érkezünk, amely orszá-
128
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
gos ritkaságnak számít, ez a volt Ke-
rületi Ház, vagy más néven Kiskun
Kapitányság, ma a Kiskun Múzeum
mûködik benne. (Dr. Holló Lajos u. 9.)
Építésének ideje az 1753-as és az 1794-es
évekhez kötôdik, leegyszerûsített barokk
stílusú. Az épület homlokzatán a füzéres
díszítés is jelen van. Az 1902-ben alapított
múzeumot 1940-ben helyezték ide. Félegy-
háza úgy lehetett igazán a Kiskun Kerület
székhelye, ha rendelkezett tömlöccel. A
mai Börtönmúzeumban raboskodott a
hajdani betyárvilág rettegett alakjainak
egész sora. Ennek az idôszaknak a hiteles
ábrázolása miatt Európában egyedülálló a
Magyar büntetôjog emlékei címû állandó
kiállítás. A Megôrzött múlt címû állandó
kiállítás egyik különlegessége a Kiskun
Madonna, amely a Kiskunság paraszthaj-
lékainak szobadísze és kultusztárgya volt.
Szántó Piroska kétszeres Munkácsy-, Kos-
suth-díjas és érdemes mûvész elôtt állan-
dó kiállítással tiszteleg szülôvárosa a mú-
zeumban. Nagy a kultusza a városban a
szintén itt született Holló László festômû-
vésznek is, a Szinyei-, Munkácsy- és Kos-
suth-díjas, érdemes és kiváló mûvész al-
kotásaiból is állandó kiállítást rendeztek a
múzeumban.
Szélmalom a múzeum udvarán
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
A múzeum udvarán állították fel 1962-ben
az eredetileg 1860-ban épült, Pajkos Sza-
bó-féle tornyos szélmalmot. A közelében
néhány szépen restaurált, faragott kereszt
látható.
Tel.: 76/461-468, 76/462-542. Nyitva:
márc. 1.–okt. 31-ig. Sze–V: 9–17 óráig
A Dr. Holló Lajos úton folytatva sé-
tánkat, szembetûnik a Városi Bíró-
ság épülete, amely 1929-ben épült
Orbán Ferenc tervei alapján.
Az Oskola utcában Faragó József
fafaragó kiállítóterme és mûhelye
várja a látogatókat. A mûvész a Kis-
kunság ôsi pásztor- és parasztvilágá-
ban gyökerezô motívumkincseket fel-
használva sajátos faragott világot te-
remtett.
Oskola u. 4/a.
Bejelentkezés tel.: 76/467-939.
A Petôfi telep házai elôtt, az 5. sz. fô-
út mentén Kovács Ferenc szobor-
parkja látható. A városkörnyéki tanya-
világból származó szobrász jelentôs
nonfiguratív térplasztikái kerültek ide.
Visszatérve a városházához, déli
irányba indulunk a Szegedi úton,
majd balra letérve találjuk a szép Mó-
ra Ferenc teret. Itt áll a híres Angya-
los kút, melynek ártézi vizét már
1897-ben is itták a környékbeliek.
A tér jellegzetes épülete a Kalmár
kápolna. A kis istentiszteleti helyet a
Szentháromság tiszteletére építtette
Kalmár József kiskunkapitány és fele-
sége, Fazekas Anna 1875–76-ban,
Pártos Gyula tervei alapján. Homlok-
zata reneszánsz, az oldalablakok góti-
kus stílust utánoznak.
A Szegedi úton déli irányba tovább-
haladva eljutunk a Kálvária útig. A
Kálvária 1828-ban került a Móravá-
rosba. Hét-hét fehérre meszelt, képfül-
két tartalmazó stációoszlop vezet a
Hétfájdalmú Szûz tiszteletére felszen-
telt kápolnához, melyet 1829-ben Fis-
cher Ágoston tervei alapján, félig föld-
be süllyesztve, félkörívesen építettek,
a tetején három kereszttel és szobor
alakokkal. Könyvünk írása idején
született döntés a kálvária és a kápolna
rendbetételére, a tervek szerint többek
között új képek készülnek a stációk-
hoz, mert a régiek eltûntek.
Itt a Móravárosban, Kiskunfélegy-
háza kertvárosi részén a Platán-isko-
la elôtt egy szépen gondozott, arboré-
tumszerû parkban áll Pálffy Gusztáv
Pingvinek címû szobra.
A Móra Ferenc utca 19. sz. alatt
van a Móra Ferenc Emlékház.
Tel.: 76/461-468. Nyitva: márc. 1.–okt.
31-ig. Sze.–P: 9–12 óráig
Az utcán északi irányba haladva ér-
jük el a Bajcsy-Zsilinszky Endre utat,
és a keresztezôdésnél megpillantjuk
Eskulits Tamás alkotását, Bajcsy-Zsi-
linszky Endre ülô szobrát, amelyet
1989-ben helyeztek el a Novák Márta
által készített háttér elôtt. Ezzel majd-
nem szemben a Tarjányi-ház sze-
cessziós épületének kovácsoltvas
kapujára érdemes egy pillantást vet-
ni. A napraforgómintás kapu Tóth
Károly, Grand Prix-díjas félegyházi la- Bajcsy-Zsilinszky Endre
katosmester kezemunkája. szobra
129
 A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE

A Péteri-tó a Kiskunsági PÁLMONOSTORA franciaországi tanár, Alain Guillon

Nemzeti Park Irányítószám: 6112 vásárolt meg, és alapítványt hozott
természetvédelmi A lakosság száma: 2150 fô létre a renoválására, így talán meg-
területe. mentik ezt az értékes mûemléket. A
740 hektáron terül el. Kiskunfélegyházáról az 5-ös fôúton malomban 1947-tôl nem ôrölnek, az
A változatos adottságú dél felé haladva a bal oldali elsô bekö- utolsó molnár Bagi Ferenc, szociális
halastórendszer tôúton érjük el a települést. A falu a otthonban él.
elsôsorban madártani Pálmonostora elnevezést valószínûleg Pálmonostoráról az 5-ös fôúton déli
szempontból jelentôs. a közeli, a mai Petôfiszállás területén irányba továbbhaladva átmegyünk a
Eddig több mint található pálos rendi kolostorról kapta. Dong-éri-fôcsatorna hídján, majd az út
200 madárfajt figyeltek Egykori római katolikus templo- jobb oldalán letérünk arra a földútra,
meg itt. A nádas jelentôs mát 1897-ben újjáépítették, egy ma- amely a közeli Péteri-tó oktatóházá-
gémtelepet rejt. gaslaton áll a Táncsics utcában. hoz vezet. Elsôsorban bejelentkezés-
A tavakon sok récefajt A Postaházi dûlô 10. szám alatt van sel és kísérôvel látogatható a terület.
lehet megfigyelni. a Bagi-féle szélmalom, amelyet egy Bejelentkezés a KNP telefonszámán.
Az ôszi és tavaszi
madárvonuláskor
a tó fontos pihenô- PETÔFISZÁLLÁS lostort. A Szentkútként ismert kegy-
és találkozóhely. Irányítószám: 6113 helyre nagyon sok zarándok érkezik a
A lakosság száma: 1710 fô Kisasszony-napi búcsúra.
Nemcsak a pünkösdi és a Kisasz-
Az egyik pásztor éjjel Az 5-ös fôútról balra fordulva, be- szony-napi búcsú és vásár idején ér-
Majsa irányába hajtotta kötôúton érjük el a települést. Vonat- demes felkeresni ezt a helyet. A Szûz
a nyáját, amikor tal a Budapest–Szeged fôvonalon le- Mária születése, avagy Kisboldog-
egy addig ismeretlen het eljutni Petôfiszállásra. asszony tiszteletére felszentelt temp-
forrásra akadt. A középkori kun településre még a lom 1875-ben épült, egy Szent István
A forrásból egyre XIX. század elején is emlékeztetett az korabeli templom alapjaira. A freskó-
erôsödô fény áradt, egykori pusztatemplom romja. A fel- kat Takács István, a színes üvegabla-
amelybôl a Boldogságos jegyzések szerint ezt az épületet 1805- kokat Knapp István készítette 1965-
Szûz Mária alakja ben bontottak el és a kiskunfélegyhá- ben. A kápolna 1896-ban épült a mil-
bontakozott ki, majd zi Ótemplom melletti Nagyoskolába lennium alkalmából, itt látható a Ska-
a helyrôl mennyei építették be az anyagát. Akkoriban pulárés Szûz Mária szobra. Az ár-
hangokat hallott. még ennek a területnek Ferencszállás kádsort, a 14 színes üvegablakkal a
Akkor 1791-et írtak. volt a neve. De a középkori Ferenc- pálosok építették 1949-ben. A Szent
A csodás esemény híre szállás elpusztult. Területe az újkor- Kereszt-kápolnát Rácz Károly épí-
gyorsan elterjedt, ban Félegyháza pusztája volt. A kö- tette 1979-ben. A lourdes-i barlang
nemsokára lobogókkal zelben kialakult kegyhely miatt Bozóky István mûköves munkája
és keresztekkel jöttek egyidôben Pálosszentkút néven tar- 1976-ból. A Prágai Kis Jézus-fülké-
a hívek a ferencszállási tották számon, mostani nevét önálló jét 1980-ban Sugár Gyula készítette.
kis erecskéhez. községgé válásakor, 1952 januárjában A kolostort 1940-ben a pálosok építet-
Két év múlva kapta Mezôsi Károly kutató javaslatá- ték.
megtiltották, ra, ugyanis itt volt a költô édesapjá- A Szentkúti Gyûjtemények Háza,
hogy a forráshoz nak, Petrovics Istvánnak a legelôbér- ahol a Mária Múzeum volt, 1992-tôl a
jöjjenek, de ennek lete. pálosoké, a kiállítás anyaga azonban
dacára a zarándokok A Rákóczi úton juthatunk át a tele- jelenleg Máriabesnyôn van.
száma nem csökkent, pülésen, és a táblával jelzett útvona- 6113 Petôfiszállás, Tanya 473.
hanem egyre nôtt. lon érjük el a pálos plébániát és ko- Tel.: 76/379-091

130
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
JÁSZSZENTLÁSZLÓ
Irányítószám: 6133
A lakosság száma: 2700 fô
Petôfiszállást a Kossuth Lajos úton
elhagyva az útkeresztezôdésnél délre
fordulunk, majd a vasútvonallal pár-
huzamosan haladva jutunk Jászszent-
lászlóra. Vasúton a Kiskunfélegyhá-
za–Kiskunmajsa vonalon érhetô el a
dorozsmai–majsai homokhát északi
részén lévô község, amelyen áthalad
a Dong-éri-fôcsatorna.
Csodálkozva kérdezhetné az ide-
gen, hogy miért neveznek a Kiskun-
ság közepén egy községet Jásznak?
Ennek a magyarázata a következô. A
középkori Szentlászló elpusztult.
Szentlászló pusztát a redemptio után
három jászsági település: Jákóhalma,
Mihálytelek és Jászfelsôszentgyörgy
birtokolta. A területén létrejött tanya-
világ 1874-ben vált önálló községgé.
Minden látnivaló egy helyen össz-
pontosul, az Alkotmány és Rákóczi
utca között. Itt áll az 1904-ben épült
római katolikus templom, amelyet
1929-ben újítottak fel, mert életveszé- Vonulnak a libák
lyessé vált, majd 1987-ben tatarozták.
Az elôtte lévô négy térplasztika közül
a legjelentôsebb a település névadóját
mintázza meg, ez a Szent László-em-
lékmû a csorgókúttal, Markolt
György alkotása. Az elsô világhábo-
rús emlékmûvet 1924-ben készítette
Csiszér János. A második világhá-
borúban elesettek emlékmûvét
1990-ben állították fel. A negyedik
egy kôkereszt.
Jászszentlászlón a Jóléti Szolgálat
Alapítvány évek óta sikeresen mû-
ködteti a Kézmûvesházat, ahol
egész évben dolgoznak a fazekasok,
nyaranta pedig gyerekek tanulják a
fafaragást, a szövést, a népi mestersé-
geket. (Békásparti dûlô 6. Tel.:
77/492-135)
A szabadidôközpontban héthek-
táros horgásztavat létesítettek. (Pol-
gármesteri hivatal, Dózsa György
u. 8. Tel.: 77/381-010)
Minden évben június végén tartják
a község búcsújához kapcsolódva a
Szent László Napokat.
131

Gy Szabó Béla
emlékkiállítása. ahol
szinte teljes életmûvét,
mintegy 560 alkotását
láthatjuk
Jászszentlászlóról
Szank felé haladva
mielôtt elérnénk
a községet, érdemes
balra letérni – tábla jelzi
– a Bányász Parkba,
ahol a környék
gázlelôhelyeinek
munkaeszközeit
mutatják be.
(A környékrôl kerül ki
az ország
földgáztermelésének
egynegyede.)
Bár meglátni ritkán
lehet a zömök testû
ugartyúkot (a képen),
de nagy,
sárga szemeirôl
könnyû felismerni.
Tollazata homokszínû,
rövid és vaskos
a csôre, a lába
világossárga. Éles,
jajongó hangját fôleg
alkonyatkor hallhatjuk.
Fészket nem épít,
többnyire két tojásból
álló fészekalját
a homokra rakja.
Fôleg rovarokból álló
táplálékát alkonyatkor
gyûjti ez a vonuló
madár.
132
SZANK
Irányítószám: 6131
A lakosság száma: 2650 fô
A falun 1928 óta áthalad a Kecske-
mét–Kiskunmajsa között keskeny
nyomtávon közlekedô „Jakab” kispö-
fögô is.
A falu elsô írásos említése 1451-bôl
származik, a fennmaradt oklevélben
még Zank szállásként szerepel. Ez a te-
rület az újkorban Kunszentmiklós
pusztája volt, és csak 1874-ben lett
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
önálló tanyaközség. Az egykor virágzó
pásztorélet emléke a számadójuhász
pusztaháza, amely átalakítva ma is áll
Felsô-Szankon, Füstös-tanya néven.
A fôutca mentén találjuk Szank lát-
nivalóit. Közülük is kiemelkedik az
1980-ban épült Közösségi Ház,
amelyben páratlan szépségû famet-
szeteket és festményeket láthatunk, itt
állították ki Gy. Szabó Béla szinte tel-
jes életmûvét, mintegy 560 alkotást.
A mûvész, aki Gyulafehérváron született
és Kolozsvárott élt, sokat betegeskedett és
a szanki református egyház fôgondnoká-
nál, Esze Tamásnál vendégeskedve
gyógyult meg 1932 és ’38 között. Több al-
kotása is született ezen a tájon. Teljes élet-
mûvét a községre hagyta.
Béke u. 40/a. Tel.: 77/495-162.
Nyitva: keddtôl péntekig 10–12 óráig,
13–18 óráig, szombaton: 10–13 óráigig.
Ettôl eltérô idôpont, vagy tárlatvezetés
igénylése a 77/495-702 telefonon hétfôtôl
péntekig 8–15 óráig. Kulcs: Felföldi Fri-
gyesnél, Béke u. 33/c. Tel.: 77/495-072
A polgármesteri hivatallal szembeni
parkban áll a két világháború em-
lékmûve. Szanki sétánk során érde-
mes megtekinteni a római katolikus
és a református templomot is.
KISKUNMAJSA
Irányítószám: 6120
A lakosság száma: 12 300 fô
Szankról a délkeleti irányba futó
úton érjük el Kiskunmajsát. A város
utak találkozásánál fekszik, innen fél
órán belül elérhetô közúton Szeged,
Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Solt-
vadkert, Ópusztaszer. Vonaton az
1911-ben átadott kiskunfélegyházi,
illetve az 1912-ben Kiskunhalasig meg-
hosszabbított szárnyvonalon érhetô el.
Kiskunmajsán van a végállomása
Közép-Európa leghosszabb keskeny
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
nyomtávú vonatának, a Jakab kispö-
fögônek, amely Kecskemétrôl indulva
150 perc alatt ér ide naponta három-
szor. Könyvünk megjelenése idején
jött létre az az alapítvány, amelynek
célja a megszüntetésre ítélt vonat
megmentése.
Kiskunmajsáról Soltvadkert irányá-
ba kb. 4 km-re Bodoglár után balra ta-
láljuk a Bodoglári homokbuckákat. A
720 hektáros igazi kiskunsági bucka-
vidéket 1984-tôl védetté nyilvánít-
ották. Az észak–nyugti, dél–keleti
irányba rendezôdött, meredek oldalú
buckák minden évszakban sok szép-
séget rejtenek a bennszülött, pannon
jellegû és kontinentális elemekben
gazdag, nyílt homokpuszta gyeppel és
a gazdag cserjeszintû galagonyás-
nyáras erdôfoltokkal. Amikor tavasz-
szal virágba borul, feledhetetlen lát-
vány. A cserjék között az egybibés ga-
lagonya, a sóskaborbolya, a kökény, a
varjútövisbenge, a lágy szárú növény-
fajok közül: a homoki csenkesz, a ho-
moki kikerics, a tartós és kései szegfû,
boglyas fátyolvirág, a homoki ternye,
a báránypirosító, a homoki imola, a
csikófark, a deres fényperje, a pusztai
kutyatej, a naprózsa fordul elô. Leg-
féltettebb állattani értéke az igen ritka
ugartyúk, hazai állományának nagy
része él itt a Kiskunságban.
A területen kijelölt utak vezetnek a
legszebb és legjellegzetesebb helyek-
re. Nyár elején a virágzó árvalányhaj
kényezteti el az arra járó utazót.
Kiskunmajsa a hadak országútján
fekszik. Amikor a tatárjárás, a mohácsi
csata után néptelenné váló országré-
szeket IV. Béla király igyekezett újra
betelepíteni, 1244-ben visszahívta a
bolgár földre menekült kunokat. A
kunok állandó letelepedése hosszú
ideig tartott. A Duna–Tisza közén fel-
ütött szállások kezdetben hét székhez
tartoztak, közülük a halasi szék fel-
ügyelte Majos szállást, amely Mayos-
sa Istvánról, a terület egykori birtoko-
sáról kapta nevét. A mai Majsa közsé-
get Mária Terézia alapította, az elsô
telepesek 1743-ban érkeztek Kertész
György fôbíró vezetésével, templo-
mot, szárazmalmot építettek, házakat
emeltek, kocsmát, boltot nyitottak.
Majsát V. Ferdinánd király 1837. feb-
ruár 6-án nyilvánította várossá, majd
1837. augusztus 27-én hirdették ki:
Majsa mezôváros lett.
A látnivalók a Petôfi térrôl néhány
perces sétával elérhetôk. Itt áll a város A templom
egyetlen temploma, a Boldogságos szentélyének külsô
Szûz Mária tiszteletére felszentelt, falán egy emléktábla
késô barokk stílusú római katolikus és egy bronz emlékmû
templom. Ennek elsô újkori elôdjét található, amelyet
még vesszôbôl és sárból építették Mezôfi Ilona
1743-ban a tószegi telepesek. Szilárd és Barth Károly
anyagból készült a következô 1761- készítettek a település
ben. Hozzávetôleg a mai szentéllyel 250. évfordulójára
volt azonos. Bolthajtással fedték és 1993-ban.
téglapadlóval borították, tornyában A dombormû felett
két harang szólt. Mivel hamarosan ki- az 1996-ban
csinek bizonyult a templom, átépítet- Figura László
ték, a munkát 1809-ben fejezték be. kiskunmajsai fafaragó
Az alacsony tornyot pedig 1835-ben által restaurált
42 méter magasságúra emelték. A je- Szent Péter-
lenlegi orgonát 1908-ban a Rieger és Szent Pál-szobrok
gyár készítette, többször átépítették, láthatók.
133
 A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE

A Nepomuki A kórusablakkal egy vonalban két

Szent János-szobor,
a római katolikus
templommal
jelenleg elektromos játszóasztala van,
A 36 regiszteres, 2230 sípos hangszer
nagyságát és hangzását tekintve Bács-
Kiskun megye elsô öt orgonája között
van. A templom fôbejáratának két ol-
dalán korinthoszi oszlopok vannak.
Arany János
mellszobra
szobor található egy-egy félköríves
fülkében. A bal oldali Szent Istvánt, a
jobb oldali Szent Lászlót ábrázolja.
A templommal szemben egy 1703-
ban készült, kôbôl faragott, festett, ba-
rokk Nepomuki Szent János-szo-
bor áll. A fákkal beültetett téren talál-
ható Szentháromság-szobrot 1882-
ben készítette Jablonszky Vincze kôfa-
ragó mester. Az 1914–19-ben elesett
hôsök emlékmûvét, Csábi Lajos al-
kotását 1937-ben helyezték el a téren.
Ettôl nem messze magasodik Petôfi
Sándor 1948-ban felállított szobra. A
parkban sétálva érdemes megállni né-
hány percre a fából faragott Szabad-
ság emlékmû elôtt. A térre nézô isko-
la mellett – amelyet a fatornyos régi
helyén 1929-ben emeltek – a névadó,
Arany János bronz mellszobra áll.
A költô portréja az iskola egykori ta-
nítványa, Mezôfi Ilona alkotása és
ajándéka. Csillag Miklós Dózsa-port-
réja a gimnázium elôtt látható.
A templommal szemben, a tér túlol-
dalán a Fô utcában, a belsô udvarán
fehér boltíves megyebiztosi épüle-
tet 1786-ban építették fel. Napjainkba
a boltíves folyosót beüvegezték, és a
Városháza kapott benne helyet.
A Fô úton a városházától elindulva,
az útkeresztezôdésnél jobbra fordul-
va, a Félegyházi út elején találja meg
az utazó a Konecsni György Hely-
történeti Múzeumot.
Kiskunmajsa emlékei közé tartoznak a
környéken talált faszobrok, a Kiskun Ma-
donna és a Pietà. Az állandó kiállítások kö-
zül mindenképpen érdemes megtekinteni
a néprajzi kiállítást, amely Kiskunmajsa
történelmét mutatja be néprajzi elemeken
keresztül. Az állandó kiállításon szerepel-
nek még a Kiskunmajsán született és euró-
pai hírnevet szerzett Konecsni György,
grafikusmûvész, illetve Járitz Józsa Majsán
készített képzômûvészeti alkotásai.

134
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE

Elsôsorban a mozgás-
szervi betegségekben
szenvedôk találnak itt
enyhülést a kiskun-
majsai termálfürdôben,
de segíti ez a víz
a nôgyógyászati
problémák megoldását,
és a mûtétek, törések
utáni rehabilitációt is.
Az impozáns, fedett
csarnokban feszített
víztükrû úszómedence,
és szauna áll a pihenni,
gyógyulni vágyók
rendelkezésére.
A szabadban
gyönyörûen parkosított
Félegyházi u. 5–7. Tel.: 77/381-409. mányôrzô Egyesület, amelynek mû- strand, fákkal övezett
Nyitva: K–Szo: 10–12 óráig, 13–17 óráig. vészeti csoportja a magyar néptánc át- gyógymedence,
A múzeumhoz szorosan kötôdik a örökítésével, tanításával, színpadra ál- gyermekpancsoló,
Tájház, amely Kiskunmajsa egyik lításával foglalkozik, és nyaranta fellé- élményfürdô, játszótér
legrégebbi építészeti emléke az Ady péseikkel szórakoztatják a Majsára lá- található.
Endre utcában. togatókat, sôt külföldre is elviszik a
Az egykori tulajdonosára utal elnevezése: magyar népi kultúrát. A Majsai Napo- Régi nyomdagép
Kenyérsütôház. Értékes berendezése egy kat a templomnak a Kisasszony-napi a Konecsni György
volt majsai orvos adománya. Az 1850 kö- búcsújához igazodva tartják. Helytörténeti
rül épült, nádtetôs, háromosztású, közép- Különleges, sokszínû a Sör- és Für- Gyûjteményben
padkás, szabadkéményes építmény a Kis- dôfesztivál, ame-
kunság jellegzetes népi építészeti emléke. lyet minden év-
Bejelentkezés tel.: 77/381-409. ben július utolsó,
Nyitva: V: 10–12 óráig vagy augusztus el-
A múlt század elején épült napsu- sô hétvégéjén tar-
garas lakóházakból is van még – nép- tanak a város leg-
rajzilag értékesek és az ide látogató- kiemelkedôbb
nak érdekesek. idegenforgalmi
A házak deszkából készült oromza- objektumában, a
ta barnára pácolt, két részre osztott. termálfürdôben.
Felsô háromszöge a Szentháromságot Az üdülôtelepet
jelképezi, középen a sugárzó, min- a Jászszentlászlóra
dent látó istenszem, amelynek bajel- vezetô úton lehet
hárító szerepet tulajdonítottak. Az al- elérni, de kerék-
só mezô kazettás díszítésû. párút is összeköti
A város lakosai törekednek a múlt Majsával.
értékeinek ápolására, felelevenítésé- A fürdô az 1700
re. Ennek az egyik „központja” az méteres mélység-
1995-ben alakult Mayossa Hagyo- bôl feltörô 72

135

Celsius-fokos nátrium-hidrokarboná-
tos gyógyvízre épült. A termálfürdô
tôszomszédságában lévô európai
színvonalú üdülôfalu éttermeivel, kü-
lönleges ételeivel, a motel összkom-
fortos szobákkal, a kemping faházak-
kal, sátorhelyekkel, lakókocsik szá-
mára kialakított területtel várja az uta-
zókat.
Remek lehetôség kínálkozik itt a
horgászoknak, két helyen is hódol-
hatnak szenvedélyüknek. A város ke-
leti részén található a 10 hektáros
Marisi-tó. A másik, Jonathermál kem-
ping területén lévô tó egyik jellegze-
CSÓLYOSPÁLOS
Irányítószám: 6135
A lakosság száma: 1800 fô
Kiskunmajsáról délkeleti irányban
érjük el a települést, amelynek a hatá-
rában van a Kiskunsági Nemzeti Park
2 hektáros természetvédelmi területe,
a földtani feltárás. A környezô ta-
nyavilág építkezéseinél fontos szere-
Részlet pet játszó hajdani „kôvágó hely” ki-
az ’56-os Múzeum emelkedô földtani értékei a fiatal (ho-
kiállításából locén) réti mészkô és dolomit.
136
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
tessége, hogy a víz hômérséklete ál-
landóan 0 Celsius-fok feletti, így télen
is lehet itt horgászni, valamint a meg-
szokott halak mellett nagy számban él
a tó vizében afrikai harcsa.
A környék megismeréséhez remek
közlekedési eszköz a Jakab kispöfögô.
A keskenynyomtávú vasutat a termál-
fürdôig szeretnék meghosszabbítani.
A túralovaglást, a kocsikázást, a téli
lovas szánkózást, a lovas iskolát kere-
sôk is megtalálják számításukat Kis-
kunmajsán. Sôt a sportrepülôk, a vá-
rost Kiskunhalas felé elhagyva le- és
felszálló mezôt találnak.
Érdeklôdni a polgármesteri hivatalban
lehet. Kossuth Lajos u. 62.
Tel.: 77/486-049, 486-057
A község 1945-ben lett önálló, köz-
pontjában, a Kossuth Lajos úton áll a
katolikus templom.
A szüreti felvonulást és bált szep-
tember végén, október elején rende-
zik meg.
A Csólyospálosról Kiskunmajsára
vezetô út mellett lévô egykori tanyasi
iskolát megvásárolta az 1956-os forra-
dalom Corvin-közi hôse, Pongrácz
Gergely és létrehozta az 56-os Múze-
umot azokból a tárgyi, írásos, képi
emlékekbôl, amelyeket megkapott.
A kizárólag magánerôbôl fenntar-
tott gyûjteményben vannak eredeti
zászlók, szláv nyelvû óriástérképek,
ruhák, festmények, fegyverek – az
udvaron több löveg és harckocsi is áll.
6120 Kiskunmajsa, Maris puszta 244.
Bejelentkezés tel.: 77/481-765.
Harkakötönytôl északra egész tó-
rendszer közöttük a Harka-tó – 133
hektár – és a Dong-ér pompás hor-
gász-, vadászparadicsom. A Harka-tó
madár- és növényvilágát a helyi isko-
la túraútvonalak kialakításával igyek-
szik bemutatni.
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE

Halas a világhírû varrott csipke városa. Olyan táji központ Budapest- A halasi csipke
tôl 134 kilométerre, ahonnan csillagtúrákat tehetünk, ugyanis Kecske- különlegességére
mét, Baja, Kiskunfélegyháza, Szeged, Kalocsa, Szabadka 50–60 kilomé- jellemzô,
terre van tôle. Az erdôs-borókás, homokbuckás táj a természet kedve- hogy a világ
lôit, a vadászokat egyaránt vonzza. A környezô tavak pihenésre, csó- legfinomabb
nakázásra, horgászásra egyaránt alkalmasak. Halas a „szôlô és bor lencérnájából készítik,
városa” is, pincéinek mélye felfedezésre vár. Mûemlékekben is bôvelke- súlyra számítva
dik a város, a szakrális épületek mellett galériák, múzeumok várják a az aranynál is
vendégeket, de van itt csillagvizsgáló is. A Csipkeházban megcsodálha- értékesebb.
tó, hogyan készül a halasi csipke. Magas jódtartalmú gyógyvizére Az 1904-es St. Louis-i,
épült, télen is üzemelô fedett termálfürdô mellett strand és kemping is az 1937-es párizsi,
mûködik. Kiskunhalas kulturális értékeit bizonyítja, hogy itteni köz- majd az 1958-as
gyûjtemény lett – 1999-ben „Az Év múzeuma” és az „Év könyvtára”. A brüsszeli
város példamutató kapcsolataiért 1999-ben Európa-diplomát kapott. világkiállításon is
nagydíjjal tüntették ki.
KISKUNHALAS szerény fejlôdés korszaka volt. A XIX.
Irányítószám: 6400 század elején és a reformkorban to-
A lakosság száma: 30 510 fô vább épült, fejlôdött a város. Az
1848–49-es szabadságharcba több Az 1938-ban készült
Kiskunhalast észak–déli irányban száz nemzetôrt, honvédet küldött a halasi csipke
átszeli az 53-as fôút. Vasúton elérhetô település. 4300 munkaóra alatt
a Budapest–Kelebia nemzetközi fôvo- A kiegyezést követô közigazgatási készült,
nalon. változások során megszüntették a súlya 35 gramm
Halas környékét a Magyarországra
1246 körül betelepített hét kun nem-
zetség közül a Csertán nemzetség vet-
te birtokába. Elsô írásos említése
1347-bôl származik. A XV. század kö-
zepétôl a Hunyadi család birtokolta. A
hódoltság alatt elnéptelenedett A tö-
rök kiûzése után, az 1699-es össze-
íráskor az itt élôk 68 százaléka a Dél-
Dunántúlról érkezettnek vallotta ma-
gát. Az 1693-ban vésett városi pecsét-
ben a körirat még három felfelé úszó
halat övez. Az 1755-bôl származó pe-
cséten három keresztben egymásra
tett halon kiskun vitéz áll. Ez Kiskun-
halas ma is használt címere.
A város a Kiskunság többi helysé-
gével együtt, a redemptióval (önmeg-
váltás) nyerte vissza szabadalmas jog-
állását 1745. május 6-án. Halas 1754-ig
a Kiskunság központja volt. Nyakas
protestáns magatartása miatt ekkor el-
vesztette a kiskun kapitányság szék-
helyének rangját. A XVIII. század a

137

Halasnak igazi hírnevet széttagolt Jászkunságot, és 1876-tól
a csipke hozott. Halas városa a Kiskunsággal együtt
Az 1900-as évek elején Pest–Pilis–Solt–Kiskun vármegye ré-
sikeres kísérletek sze lett. A XX. század elejétôl egyre
történtek a magyar növekszik a szôlô- és gyümölcster-
varrott csipke mesztés jelentôsége. Országszerte is-
létrehozására. mert a Kiffer körte és a halasi homoki
Valamennyit felülmúlta bor. A kereskedelem és az áruterme-
a leheletfinomságú lés fejlôdését elôsegítette, hogy a
halasi csipke Budapest–Belgrád vasúti fôvonalat
amelynek 1902-es 1882-ben Kiskunhalas érintésével épí-
megszületésében tették meg.
nagy szerepe volt A hatvan éven keresztül itt tevé-
Dékáni Árpád kenykedô Szilády Áron református lel-
iparmûvésznek, kész – képviselô, történész, mûfordító,
a helyi gimnázium akadémikus – erôs egyénisége, mûkö-
rajztanárának. dése nyomán jelentôsen fejlôdött az
Az ô terveit oktatás, és múzeum jött létre 1874-ben.
valósította meg Az elsô világháború lelassította a
Markovits Mária város fejlôdését és több mint ezer hô-
csipkevarró olyan magas si halottat vesztettek.
mûvészi színvonalon, A két világháború között burkolatot
hogy a halasi csipke kaptak a legfontosabb utcák, elké-
méltó versenytársa lett szült a Csipkeház, iskolák épültek,
a velencei és a brüsszeli bôvült a kórház, megnyílt a sóstói és a
csipkének. fehértói strand. A második világhábo-
Ma is varrnak rú újból több mint ezer áldozatot kö-
Halason csipkét, vetelt. A háború után nagy mértékû
ez is megtekinthetô mezôgazdasági, majd késôbb ipari
készítés közben, fejlôdés indult meg a városban. Miu-
a korábbi gyönyörû tán Halas a történelmi Magyarország
darabokkal együtt. hatodik legnagyobb határú városa
A halasi csipke minden volt, ezért jelentôs közigazgatási vál-
jelentôs nemzetközi tozást eredményezett, hogy 1947-ben
kiállításon óriási Pirtó, 1952-ben Kunfehértó, Balota-
sikert arat. szállás, Zsana önálló község lett,
Bodoglár és Tajó pusztát pedig 1972-
ben a Kiskunmajsához csatolták.
Bár a járások megszûnésével csök-
kent Kiskunhalas közigazgatási szere-
pe, azért közbiztonsági, tûzvédelmi,
munkaügyi, egészségügyi, szociális,
oktatási, kulturális, idegenforgalmi té-
ren a város a vonzáskörzet jelentôs
központja maradt.
Vonattal érkezve Kiskunhalasra a
Kossuth úton indulunk sétánkra. A
138
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
Csillagászati Obszervatórium a
Kossuth u. 43. sz. alatt található. (Be-
jelentkezés tel.: 77/423-355). A Kos-
suth úton a következô látnivaló
II. Rákóczi Ferenc szobra.
A Kossuth u. 39. szám alatt vadá-
szati kiállítás és trófeagyûjtemény
van. Itt afrikai vadászatok trófeáit le-
het megtekinteni, kizárólag az oktatá-
si év tanítási napjain.
Bejelentkezés tel.: 77/422-433.
A Széchenyi úti (53-as fôút) keresz-
tezôdés után balra a Csipkeházhoz ér-
kezünk, melynek kerítése elôtt a vá-
rosból elszármazott Mezôfi Ilonának
és férjének, Barth Károlynak köszön-
hetôen a Csipkevarrók szobra áll. A
szoborpár Markovits Máriát és Déká-
ni Árpádot, a halasi csipke elsô készí-
tôit ábrázolja. A kerítéssel övezett
parkban látható a két világháború kö-
zött, 1935-ben, a hagyományos, tor-
nácos parasztházak mintájára épített
Csipkeház és Csipkemúzeum.
Kossuth u. 37/a. Tel.: 77/421-797,
77/421-982. Nyitva: naponta 9–12 óráig,
13–16 óráig. Csipkekészítés csak mun-
kanapokon!
A Csipkeházzal szemben lévô Hô-
sök ligetében egy szép lovas szobor
áll. Visszatérve a Kossuth útra, a vá-
rosközpont felé haladva megpillant-
juk a Busuló kuruc szobrát, Damkó
József alkotását. Tulajdonképpen ez a
Rákóczi-kori halasi csata emlékmûve.
A Dékáni Árpád utcán érkezünk a
Szövetség térre, ahol a százezer köte-
tes Városi Könyvtár várja az olvasó-
kat és látogatókat. Itt a protestáns
szellemiséget tükrözô, egykor Hala-
son tanított Szilády Áron és Thury Jó-
zsef tudományos munkásságát tükrö-
zô orientalisztikai dokumentumokat
láthatunk, a magyar ôstörténet és tör-
ténelem mai kutatói számára is alap-
vetô fontosságú forrásmunkákat talá-
lunk. Az itteni könyvritkaságok közül
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE

kiemelkednek a helytörténeti jellegû A Köztáraság útján

kiadványok. Gyárfás István történész, az egyemeletes,
a város egykori jegyzôje a jászok és a tûztornyos városházát
kunok történetérôl szóló munkájával pillantjuk meg.
írta be a nevét a magyar történelemtu- A klasszicista részt
dományba. Az úgynevezett paraszt- 1833–34-ben építették,
költôk, Gózon István, Bacsó László és Fischer Ágoston
Vas Imre kézzel írott verseskönyveik- tervei alapján.
ben saját mûveik mellett a korabeli A szecessziós bôvítés
népszerû verseket, énekeket is leje- 1906-ban készült el
gyezték. A könyvtár elôtti parkban Hikisch Rezsô
stílszerûen Az olvasó nô szobra áll. elképzelései szerint.
A Szövetség térrôl a Paprika Antal Az épületet szépen
utcán érkezünk vissza a Kossuth Lajos parkosított terek veszik
útra, a Városi Levéltár, a Sportcsar- körül.
nok és az Általános Mûvelôdési
Központ épületegyütteséhez. Ennek
Kossuth úti sarkánál áll a Hild-tér-
plasztika.
Sétánkat folytatva a Kossuth úton a let, az 1784-es kiskunhalasi céhlevél és vá-
Szilády Áron Református Gimná- rosábrázolás, valamint Thorma János ki-
zium tekintélyt sugárzó épülettömb- emelkedô festményei. A múzeum állandó
jét látjuk, amelynek elôdje a debrece- kiállítása – Halas, a Kiskun mezôváros – a
ni Református Kollégiumhoz tarto- település történetét mutatja be. A Thorma
zott. Az iskola 1892-ben épült, Kauser Galériában láthatjuk a festô alkotásait, kö-
József tervei alapján. zülük kiemelkedik a mûvész két legna-
Itt van a Szilády Galéria is, ahol ál- gyobb történelmi festménye, a Talpra
talában kéthavonta cserélik az idôsza-
kos kiállításokat. A nyári, iskolai szü-
netben zárva tartanak.
Kossuth u. 14.
Tel.: 77/421-215, 421-033.
Nyitva: H–P 8–17 óráig, Szo: 8–12 óráig A református
A Bethlen Gábor tér keleti sarkán áll templom épületének
a Garbai-szobor, átellenben pedig a különlegessége
szökôkútban gyönyörködhetünk. a külsô falnál látható
A Városháza utcán jutunk el a Köz- szégyenkô.
társaság útra, ahol a 2. szám alatti Nagyon értékes
épületben van Kiskunhalas nagy szü- az empire stílusú
löttérôl, a híres századfordulós festô- szószék és papi
mûvészrôl elnevezett Thorma János ülôhely.
Múzeum. A templom falán
Az épület Kolozsvári-ház néven egyike a 1995-ben helyezték el
szép, egykori eklektikus polgárháznak a Csokonai
1887-bôl. A 70 ezer darabos gyûjtemény Vitéz Mihály ittjártára
legértékesebb emlékei: a csólyospálosi emlékeztetô
üveg kürt, a balotai honfoglalás kori sírle- dombormûvet.

139

A városban ma is élnek magyar és az Aradi vértanúk. A múzeum
a huszár hagyományok, állandó numizmatikai kiállításának címe:
erre építve minden Magyarországi pénzek, kiskunhalasi ér-
májusban mék. Az udvari kiállítási színben a
huszártalálkozót tartanak. XVIII–XIX. századi nagyméretû néprajzi
Májusban Nemzetközi tárgyak láthatók.
Díjugrató Lovasversenyt Nyitva: kedd–péntekig 9–17 óráig,
is rendeznek. szombaton 9–13 óráig, 14–17 óráig.
A Határôr Dózsa SE Tel.: 77/422-864.
versenyzôje többek A múzeum idôszaki kiállításainak
között Szegedi Gábor, helye a Gyûjtemények Háza a szom-
többszörös magyar szédos, Bokányi Dezsô utca 4. szám
és Európa-bajnok alatt (Tel.: 77/422-864). Mellette a Kö-
kettes fogathajtó, zösségek Házában (Bokányi u. 8.
aki a világon akkoriban Tel.: 77/420-032) gyakran kapnak he-
egyedülálló Pusztatízes lyet országos hírû és helybeli mûvé-
produkciójával szek, gyûjtôk tárlatai.
a Guiness rekordok A Hôsök terén átsétálva a sokat em-
könyvébe is bekerült. legetett Szilády Áron szobrát láthat-
Augusztus juk. Innen kezdôdôen az út is róla van
és szeptember igencsak elnevezve. Itt található a klasszicizáló,
gazdag rendezvényekben, késô barokk stílusú református
mert egymást követik templom, amely 1772-ben, illetve
a Halasi Hetek 1814–23 között épült. A XIX. század
és a Nemzetközi Szüreti eleji építkezést Schwörtz János és Fri-
Fesztivál rendezvényei: gyes tervei alapján végezték. A temp-
kulturális lom melletti téren áll az elsô világhá-
és sportesemények, ború emlékmûve, valamint a máso-
érdekességek, dik világháború emlékoszlopa.
ünnepi mûsorok, Kissé távolabb találjuk a költô, Petôfi
tûzijáték, Sándor szobrát. A szép városképhez
szüreti felvonulás, hozzátartoznak az eklektikus polgár-
vásár, bál... házak. Ilyen a Gyárfás-ház (Köztár-
Október a Csillagászati saság u. 7.), és a Szilády utcában a
Napok jegyében telik el. Gál-ház (14. sz.), a Dobozy-ház (27.
sz.) és a Rocsek-ház (31. sz.).
Hosszabb sétát teszünk a kórházala-
pító fôorvosról elnevezett dr. Monsz-
part László úton, majd balra fordu-
lunk a Brinkus Lajos úton, és már lát-
juk is a városi strand és gyógyfür-
dô parkjában a 400 éves védett tölgy-
fákat. A gyógyfürdô három különbö-
zô hômérsékletû, fedett medencével,
a szabadban úszómedencével, fahá-
zakkal, kempinggel várja egész évben
a vendégeket. A gyógyvízzé nyilvání-
140
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
tott 48 Celsius-fokos hévíz mozgás-
szervi panaszok, baleseti sérülések,
ízületi betegségek, nôgyógyászati pa-
naszok gyógyítására javasolt. A szom-
szédban lévô kórház a szükséges or-
vosi felügyeletet tudja biztosítani.
A további látnivalókat gépkocsival
ajánlatos megtekinteni, mivel távolabb
vannak az eddigiektôl. A Dr. Monsz-
part úton indulunk vissza a városköz-
pontba, ahonnan a Köztársaság úton
megyünk dél felé, és amikor elérjük a
Petôfi utat, az 1. szám alatt megtekint-
jük az 1857–60 között, klasszicista ro-
mantikus stílusban épült zsinagógát.
Innen a Szent Imre úton érkezünk a
Szentháromság térre, ahol a barokk
katolikus templomot pillantjuk
meg, amely 1770-ben készült el
Gföller Jakab vezetésével. A templo-
mot 1940-ben háromezer személy be-
fogadására tették alkalmassá. Érdemes
megnézni a templom mellé áttelepített
kálváriát, amelynek fô értéke a két
lator népies barokk szobra a XIX. szá-
zad elejérôl.
Észak felé megyünk innen, a Szent
Imre, a Köztársaság, a Szilády Áron
úton, majd a Posta és a Székely utcán
a Bajcsy út 5. számig, a XIX. század
elején klasszicista stílusban épült
Végh-kúriáig. A boltíves tornácú
épületben képtár mûködik, itt látható
a Munkácsy-díjas festô, Diószegi Ba-
lázs gyûjteményes kiállítása.
Tel.: 77/422-350.
Nyitva: Cs–P–Szo: 14–18 óráig.
A Bajcsy úton érkezünk a Szabad-
ság térre, ahol a Felsôvárosi római
katolikus templom áll. Megtekinté-
se után a Kölcsey úton északkelet felé
keresztezzük a Széchenyi utat, és már
messzirôl megpillantjuk a XIX. század
második felében épült Sáfrik-féle
mûemlék szélmalmot.
A Kölcsey úton visszatérünk a Szé-
chenyi (53-as fôút) útra, amelyen
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE

északi irányba haladva hagyjuk el Ha-

las városát. Az út jobb oldalán a Sóstó
mellett fizetô strand, horgásztanya
várja a pihenni vágyókat. A tóval szem-
ben az 1862-ben épült Sóstói csárda
is mûemlék jellegû épület, késô klasz-
szicista, teknôboltozatos teremmel.
A város környékén még megtalál-
hatók az egykori mocsárvilág marad-
ványai. A Nagy-tó forrásvidékét, a
Fejetéki mocsarat 1992-ben nyilvání-
tották védetté. A viszonylag jó vízellá-
tású, 25 hektáros terület Halastól
északra található – fûzfoltokkal tarkí-
tott magas sásos növényzettel. Ki-
emelt botanikai értékei a vidrafû és a
posvány kakastaréj.
A másik védett természeti érték Kis-
kunhalas belterületének déli részén, a
Tinódi utca végén van. Az egykori
bulgárkertészet öntözôgödrét 15 da-
rab 70 év körüli mocsárciprus sze-
gélyezi. Ez a floridai tengerparti mo-
csárvilág különleges, tûhullató fenyô
fajtája, melynek sajátossága, hogy kúp
alakú léggyökerei akár 1,5 méter ma-
gasak is lehetnek. Az 1930-as évek-
ben ültették a napjainkban 20 méter
magas, több mint 40 cm átmérôjû fá-
kat. A termôhely megfelelô, az évek
óta tartó szárazság ellenére az öntözô-
gödör fedezi a fák vízigényét. Fejlôdé-
süket 1956 óta figyelemmel kíséri az
Erdészeti Kutató Intézet.

TÁZLÁR
Irányítószám: 6336
A lakosság száma: 1930 fô
Kiskunhalasról az 53-as fôúton in-
dulunk észak felé és a táblával jelzett
úton érjük el Tázlárt.
A falu neve egy 1424-es oklevélben
szerepel elôször. A középkori kun
Tázlár elpusztult. A XVIII. században
ez a terület különbözô földesúri csalá-
A Sáfrik-féle
dok kezén volt, akik a XIX. században szélmalom
birtokaik egy részét felparcellázták.
Az eladott földeken tanyák sokasága
jött létre. A homokhódító gazdák so-
rában nagy szerep jutott a szegedi
származásúaknak. A „homokhódító
pionírokról” egyébként nagyon szé-
pen írt Erdei Ferenc. Nekik Tázlár je-
lentette „Amerikát”, itt teremtették
meg a maguk új világát. Tázlár, vala-
mint a szomszédos Kisbócsa, Nagy-

141

A hagyomány szerint bócsa, Kötöny és Harka területébôl
sokszor megfordult 1872-ben önálló községet hoztak létre
Tázláron a híres betyár, Tázlár néven. De ezt a nevet 1907 és
Bogár Imre és bandája. 1947 között átmenetileg Prónayfalvá-
Úgy tartják maguk közé ra változtatták. A hatalmas kiterjedésû
fogadták a Kiskunság Tázlár tanyaközségbôl vált ki 1906-
két híres betyárját: ban Bócsa, 1949-ben pedig Harkakö-
Baksi Gyurit töny község.
és Dönti Pétert. A látnivalók a faluközpontban van-
Bogár Imre egyik este nak, az Árpád út elején. A kalocsai ér-
társával megjelent sekség 1906 októberére római kato-
a felsôtelepi Berniczky- likus kápolnát hozott létre, mellé a
kastélyban, ahol nagytemplom az 1950-es években
nagy riadalmat keltett. épült fel. A templomkertben található
Bogár Imre az éppen a világháború áldozatainak emlék-
vacsorázó úrnôhöz mûve.
fordult, A Templom közben van a reformá-
és az volt a kérése, tus és evangélikus hívek régi, közös
hogy ihasson a poharából, temploma, az épületet 1994-ben fel-
s azután békében újították, bôvítették, toronnyal egé-
elvonulnak. szítették ki.
Miután kérését Messze földön híres a tázlári citera-
teljesítették, zenekar és a Rozmaring asszonykó-
a betyárok csendben rus. A két együttes a helyi rendezvé-
elvonultak. nyeken is rendszeresen fellép. A falu-
napot minden évben juniálissal össze-
kötve tartják. A szüreti bál októberben
van. Könyvünk megjelenése idején
kezdték építeni azt a holland érde-
IMREHEGY
Irányítószám: 6238
Csikófark A lakosság száma: 890 fô
Kiskunhalasról a Keceli úton közelít-
hetjük meg a települést. Mielôtt odaér-
nénk, elhaladunk a 143 méter magas
Kakas-hegy mellett, majd megpillant-
juk az egykor a kalocsai érsekséghez
tartozó Káptalani pincészetet. A 150
éves múltra visszatekintô épületegyüt-
tes mûemlékvédelem alatt áll. Jelenleg
a borversenyeken is kiváló eredmé-
nyeket elérô Béla Borászat mûködik
benne. Elôzetes bejelentkezéssel láto-
gatható. (Tel./fax: 78/321-019)
142
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
keltségû golf- és countryklubot,
amely a környezô tavak egyikére ala-
pozva a község idegenforgalmát kí-
vánja fellendíteni.
Védett természeti értéket képvisel-
nek a homokbuckák, amelyek Pirtó
külterületének még két helyén talál-
hatók meg. A nagyobbik területhez a
temetô mellett délnek vezetô föld-
úton juthatunk el. A kisebbik részt a
falutól 1,5 km-re északra, az 53-as fô-
út bal oldalán találjuk.
Az északnyugat–délkelet irányú
buckarajok jellemzô növénytársulása
a borókás-nyáras. Olyan érdekes és
nevezetes lágy szárú homoki növé-
nyek élnek itt, mint a varjúháj, a vér-
tô, a kikerics, a nôszirom és a vörös-
barna nôszôfû. A buckaoldalakon
még gyakori a homoki árvalányhaj.
Nevezetes növény a kétlaki csikófark,
amely a legszikárabb homokon él és
mindössze 15 cm magas, levéltelen
cserje. Májusban hozza apró virágait.
Piros termésébôl asztma elleni gyógy-
szert készítenek. Az állatvilág legszí-
nesebb képviselôi az itt élô lepkefa-
jok: az alföldi gyopárbagoly és a
nagyfoltú bagoly.
Imrehegy viszonylag fiatal telepü-
lés. A keceli határ déli részébôl és a
halasi határ északi peremébôl alakí-
tották önálló községgé 1952-ben.
A pár utcából álló falu méreteiben
egyetlen kimagasló épülete a római
katolikus templom a Kossuth utcában.
A polgármesteri hivatal elôtti parkban
emlékkô áll a háborúk áldozatainak
tiszteletére.
A Kiskunhalasról Szegedre vezetô
út mentén van Zsana. A település a
környék legjelentôsebb ásványkin-
cse, a földgázkitermelés, pontosab-
ban az 1980-as években történt hatal-
mas gázkitörés révén vált híressé.
A KISKUNSÁG ÉS KÖRNYÉKE
BALOTASZÁLLÁS
Irányítószám: 6412
A lakosság száma: 1760 fô
Kiskunhalasról az 53-as fôúton dél
felé haladva érkezünk a Balotaszállás-
ra vezetô bekötôúthoz. De jöhetünk
vasúton is, a Budapest–Kelebia nem-
zetközi vonalon szépen helyreállított
vasútállomása van a falunak.
A Dorozsma–Majsai homokháti kis-
tájon fekvô község a nevét állítólag
Balta kun kapitányról kapta. Elsô írá-
sos említése 1493-ból való. A hódolt-
ság alatt elpusztult, majd Halas pusz-
tája volt. Csak 1952-ben lett önálló
község. Római katolikus templo-
ma 1999-ben épült. Nemrégiben egy
különleges emlékparkot hoztak létre
– mintegy 110 fafajból –, de ez egye-
lôre nem látogatható.
A sorompó elôtti házban él egy
nyugdíjas, Gyuris Károly, aki egykor
citerákat készített, napjainkban pedig
KUNFEHÉRTÓ
Irányítószám: 6413
A lakosság száma: 2400 fô
Kiskunhalasról a Baja felé vezetô
úton dél felé indulva érjük el Kunfe-
hértót. A százéves vasútvonal Kiskun-
halason és Jánoshalmán keresztül kö-
ti össze az ország és a megye más te-
lepüléseivel. Határának védett terüle-
te a virginiai holdrutás erdô, amely a
Kiskunsági Nemzeti Park része, mint-
egy 120 hektáron. Itt van a páfrányok
közé tartozó, nagyméretû virginiai
holdruta egyetlen termôhelye Magyar-
országon. Ez a növény lett címerük
egyik különlegessége is.
A település déli részén található a
160 méter magas Zsivány-hegy.
Bács-Kiskun megyében a maga ne-
mében páratlan és követésre méltó
Gyuris Károly
csuhéfonó
Az Öttömös felé
vezetô út mentén,
a volt állami gazdaság
területén van
csuhéból formál szebbnél szebb játé- egy magántulajdonban
kokat, használati tárgyakat. Az idôs lévô egyedi,
mester szívesen látja az utazót, bemu- Dietrich-féle szárnyas,
tatja tudományát és alkotásait. (I. ke- nádfedeles
rület 79. szám. Tel.: 60/330-565) pinceprésház.
az, ahogy Kunfehértón és a hozzá tar-
tozó üdülôtelepen segítik a tájékozó-
dást. Az útkeresztezôdésekben vilá-
gos, egyértelmû, esztétikus és többfé-
le információt tartalmazó táblákat he-
lyeztek el.
A falu egyébként az úgynevezett
Mészöly-tanya köré települt és az álla-
mi gazdaságnak, valamint a tó partján
kialakult, közel 1000 hétvégi háznak
köszönheti létét.
A Fehér-tó az 1920-as évektôl vált
közkedveltté. Sekély vize a fürdôzô-
ket, a napimádókat, nádasai a horgá-
szokat csábítja ide. Többször végve-
szélybe került, de napjainkra virágzó
üdülôparadicsom alakult itt ki.
A kulturális élete különösen nyáron
jelentôs, a Kunfehértói Nyár 1992 óta
kínál színes, sokrétû programot az itt
élôknek és az idelátogatóknak.
143
A T isza völgye
TISZAKÉCSKE
A Tisza Bács-Kiskun megyét vi-
szonylag rövid szakaszon határolja,
Tiszakécske, Lakitelek, Tiszaug és
Tiszaalpár települések tartoznak eb-
be a körbe. A Tisza árvizei napjaink-
ban késôbb érnek ide, mint a mellék-
folyóké, de az árhullámok szintemel-
kedése mégis itt a legnagyobb. Ezek-
tôl napjainkban hatalmas gátrendsze-
rek védik a part menti településeket.
A Tisza ezen a szakaszon már völgy-
ben folyik, amely azonban igen szé-
les, és a Kiskunság peremétôl keleten
Szentes, Hódmezôvásárhely vonaláig
terjed. Ezen a sávon a felszínt végig fi-
atal folyóvízi üledék borítja, jóformán
minden szintkülönbség nélkül. Egye-
dül az egykori folyómedrek maradvá-
nyai tagolják a tájat.
A Közép-Tisza vidékének éghajlatá-
ra jellemzô a nyári napfénybôség. Ez-
zel jár természetesen az aszályos me-
144
leg nyár is. A napfény és a meleg je-
lentôs mértékben hozzájárul a lakitel-
ki és szikrai szôlôkbôl készülô homo-
ki borok különlegességéhez.
A hajdani ártéri erdôknek csak itt-
ott van némi maradványa. Legszebb
közülük a Lakitelek melletti Tôserdô.
Ezen a tájon – a Közép-Tiszai Tájvé-
delmi Körzet részeként – ártéri erdô-
ket, kubikerdôket, hullámtéri nedves
réteket találunk. Az ártéri ligeterdôk-
ben nemes nyár, hamvas szeder,
nagycsalán, a kubikerdôkben hullám
és széltörônek telepített fehér fûzek, a
nedves réteken mezei zsálya, indás
pimpó található. A kubikerdôkben
számos békafaj hallatja a hangját, a li-
geterdôkben aranyos bábrabló keresi
táplálékát.
A Tiszakécskéhez tartozó Tisza-
bögnél terül el a nagy kiterjedésû Ger-
je-sík egy kisebb területe, ahol több
A TISZA VÖLGYE
vízimadár – réce, bölömbika, gulipán,
dankasirály, barna rétihéja – költ. A
nyár végén gázlómadarak tömege le-
pi el a tavakat. A hófehér kócsagok,
kanalas gémek, gólyák és szürke gé-
mek látványa felejthetetlen élmény.
A terület növényvilága is kínál kü-
lönlegességeket, ilyen például a szi-
bériai nôszirom, a mocsári nôszirom,
a hússzínû ujjaskosbor. A szikes
pusztai területeken tavasszal pompá-
zik a kamilla, hajnali és esti órákban
az illóolajokban gazdag kakukkfû illa-
ta érzôdik a levegôben. A sziki ôsziró-
zsa és a magyar sóvirág kék-lila vi-
rágtömege az ôsz beköszöntét jelzi.
A Holt-Tisza Tiszakécske alatt ter-
mészetes lefûzôdéssel keletkezett,
mintegy 200 évvel ezelôtt. Az árvízvé-
delmi töltések megépülése után a bel-
vizek tárolása mellett halgazdaság-
ként is hasznosították, ezért több tó-
egységre bontották. A közel 100 hek-
táros holtág és a környezô nádasok
igen gazdag növény- és állatvilágnak
adnak otthont. Nyaranta láthatunk itt
kócsagokat, kanalas gémeket, fekete
gólyákat, szürke és vörös gémeket és
számos vadkacsafajt. A vadkacsák 95
százaléka tôkés réce, de található
ezenkívül barát-, csörgô- és cigányré-
ce, a vonulási idôszakban pedig kana-
las- és nyílfarkú réce is. Mellettük jól
megfér a szárcsa és a búbos vöcsök. A
növényvilág érdekessége a fekete, fe-
hér nadálytô, mely számos bajra
gyógyír. A terület sétaúton körbejárha-
tó.
A Vásárhelyi Pál tervei alapján vég-
rehajtott folyószabályozás során levá-
gott, mintegy 7 km hosszú folyóka-
nyarulat, a Holt-Tisza egy része Tôser-
dô alatt található. Ennek északi ágától
300–500 méter távolságra, még észa-
kabbra lévô természetes holtág, a
Dög-Tisza húzódik, amelynek termé-
szetes feltöltôdése olyan mérvû, hogy
napjainkban inkább mocsárnak Ôszi Tisza
145

Az utazó nem csalódik,
ha erre a tájra vezeti
felfedezô kedve.
Tiszakécskén az év
minden napján
megcsodálhatja
a természet szépségeit,
az élô- és „holt” vizek
harmóniáját. A kécskei,
a kerekdombi
és a Tôserdôn lévô
termálfürdôkben
gyógyulhat, felüdülhet
a család. Különösen jól
érezheti magát mindenki
a többszörösen megújult
kécskei fürdôben,
ahol 2001 júliusától
élményfürdô is várja
a vendégeket. Ha részt
veszünk a Kécske
Fesztivál, vagy a Kécskei
Napok rendezvényein,
akkor bepillanthatunk
a vidék kulturális életébe
is. Bács-Kiskun megye
egyetlen tiszántúli
települése Tiszaug
büszkén mutatja meg
régmúlt értékeit
Tájházában.
A 2001 júliusától
megújult, korszerûsített,
a vasúti és közúti
közlekedést elkülönítve
bonyolító Tisza-hidat
és környékét is érdemes
felkeresni Tiszaugnál.
Aki pedig Tiszaalpáron
ellátogat a Várdombra,
és letekint az Alpári-rétre,
a Holt-Tisza kanyarulatára,
az könnyen el tudja
képzelni, hogy milyen
lehetett Árpád idejében
ez a vidék.
146
nevezhetô. Az ôsi árterületen fekvô,
részben még ma is a hullámtérhez tar-
tozó védett terület – a maga 382 hek-
tárjával – a Kiskunsági Nemzeti Park
egyik legértékesebb része. A Holt-, és
a Dög-Tiszában hihetetlen tömegben
tenyésznek a gyökerezô és lebegô hí-
nárfajok. A vízpartok fô zöldtömegét
a békabuzogány, a virágkáka és a
nyílfû adja. Kisebb foltokban a nád és
a gyékény is elôfordul. A magas növé-
nyek között húzódik meg az égszín-
kék virágú mocsári nefelejcs. A parttól
a mélyebb vizek felé távolodva elô-
ször a „vizek királynôje”, a tündérró-
zsa, majd a tavirózsa következik.
Nagy levelei között lebegô életmódot
folytat az apró békalencse, a kerek le-
velû békatutaj és a szúrós levelû
kolokán. Gyakori a kerekszájú, a
pajzs- és a rácsoscsiga.
A holtág csendes, növényekkel be-
nôtt vizében szaporodik a törpehar-
csa. Itt is él a tengeri tôkehalak egyet-
len hazai rokona, a menyhal, és az alj-
zaton tartózkodó kistestû vágó csík.
Kitûnô élettere van itt a mocsári tek-
nôsnek és a vízisiklónak.
A madárvilágot csónakkirándulás
során figyelhetjük meg a legjobban.
Gyakran látjuk az odvas fûzfában pi-
henô pocgémet, az üstökös gémet, a
bakcsót és a szürke gémet. Különös
mutatványokat végez a tündér- és ta-
virózsa levelein lépkedô vízityúk.
A táj jellegzetes képének kialakítá-
sában nagy szerepet játszanak a vizet
kísérô ártéri erdôk: a fûz, a tölgy, a
kôris, a szilfa ligetei. Számos idegen
fafajt is betelepítettek: akácot, óriás
és korai nyárfát, feketefenyôt, ameri-
kai kôrist, bükköt, zöld és mezei ju-
hart, ostorfát és platánfát. Kisebb er-
dôfoltokban a kíméletnek köszönhe-
tôen megmaradtak az alföldi erdôk
büszke óriásai, a kocsányos tölgyek.
A gyepszint leggyakoribb fajai a kü-
A TISZA VÖLGYE
lönbözô sások, a földön futó pénzle-
velû lizinka, a sárga nôszirom, a sa-
lamonpecsét, a salátaboglárka, a nyá-
ri tôzike.
A futóhomokfelszíneknél alacsony-
fekvésû gyöngyvirágos-tölgyesek talál-
hatók, melyeket mogyoró, fagyal,
kecskerágó tarkít. A viszonylag érin-
tetlen erdôkben két, különösen érté-
kes növényfajunk él: a mocsári páf-
rány és a lápi vagy kúszó csalán.
Az állatvilág képviselôi közül itt a
legnagyobb esztétikai és „zenei” él-
ményt a madarak nyújtják: a fakopács,
a szén- és kékcinege, a fekete- és az
énekes rigó, a vörösbegy, a barát- és a
kis poszáta, a fülemüle változatos
éneke csodálatos. Néhány éve megte-
lepedett itt a legnagyobb testû hazai
harkályfaj, a fekete harkály, és gyako-
ri errefelé a szajkó is.
Az emlôsök legérdekesebb képvi-
selôje a tavi- és a törpedenevér. Az er-
dôben megtaláltató a róka, az ôz és a
vaddisznó is.
A Kiskunsági Nemzeti Park itteni,
1039 hektáros legkisebb, de talán leg-
változatosabb területének festôi szép-
ségét, a Szikrai és az Alpári-rét vonz-
erejét az adja, hogy a Holt-Tisza ágak
és az azokat kísérô liget és láperdôk,
ártéri mocsarak és mocsárrétek hábo-
rítatlanok. A morotvákkal szabdalt táj
ôrzi a szabályozás elôtti Tisza tájképi
szépségeit. Itt találkoznak egymással
a Duna–Tisza közi Homokhátság ma-
gasabb és a Tisza-völgye mélyebb
fekvésû területei. Az eltérô felépítésû
területek markáns rétegtani határán
források fakadnak, 50–60 Celsius-fo-
kos termálvizeket rejt a föld, amelyek-
re látogatott fürdôk települtek.
Az árvízjárta Alpári-rét élôvilága
igen gazdag. A víz felszínén bontja
szirmait a fehér tündérrózsa és sárga
virágú rokona, a tavirózsa. A vízpar-
tok ritka, szép növénye a rózsaszín
A TISZA VÖLGYE

szirmú békaliliom, a partszegélyen

ôsszel virágzik a Kárpát-medence
bennszülött növénye, a Tisza-parti
margitvirág. A nedves kaszálókon
májusban jelenik meg a mocsári kos-
bor. Az alpári Holt-Tisza az igen ritka
tündérfátyol élôhelye. Az égerláp er-
dô aljnövényzetében él az Ôs-Tisza
egykori medrét jelzô lápi csalán.
A hullámtereken szokásos nyár- és
fûzligeteket találunk. A végeláthatat-
lan fûzligetekre épül Tiszaalpár híres
kosár- és vesszôfonó hagyománya.
Az Alpári-rét tavaiban él a csak egy-
két milliméterre megnövô vízidara. A rejti. Valamennyi hazai gémfaj megta- A tiszavirág lárvakora
buja aljnövényzetû ártér gazdag ma- lálható itt. A sûrû nádrengetegben 3 év. A lárvák a Tisza
dárvilágnak ad otthont. Február vé- költ a nagy és kis kócsag. Az avas ná- mederfalaiba fúrt
gén már kopog a nagy tarka harkály, das derékba tört szálaira építi fészkét lyukakban élnek.
énekel a széncinege és a kékcinege. a kanalasgém. A bölömbika jelenlétét A kifejlett egyedek
Ekkor vonul át a területen a vörös- messze hangzó búgó hangja árulja el. élete csak pár órára,
begy. Szürke nyárfa odújában költ a A terület a jelzett túraútvonal és tanös- nászuk idejére terjed.
fekete harkály. A ritka szürke küllô vény mentén látogatható. Az informá- Ez a csapatos rajzás
egy élôhelyen költ gyakori rokonával, ciós táblák is tájékoztatnak az adott a vízen a „tiszavirágzás”
a zöld küllôvel. Az Alpári-rét a Duna- terület természeti értékeirôl, látnivaló-
Tisza köze egyik értékes gémtelepét iról. A szikrai Holt-Tisza

147
 A TISZA VÖLGYE

A folyópartot Tiszakécske a vizek városa: a Tisza egyik nagy kanyarulata és a Holt-

galériaerdôk szegélyezik, Tisza között terül el a föld mélyébôl feltörô vizeirôl is híres település.
ahol számos védett A Tisza-parti üdülôterületen 52 Celsius-fokos a gyógyvíz, a Kerekdom-
növény- és állatfaj talál bon pedig 63 Celsius-fokos a termálvíz. A Tisza, amely a várost 22,5
menedéket, élôhelyet. kilométer hosszan határolja, sok turistát vonz a városba. A környék
Az erdôt idôs fák természeti gazdagsága – a Hortobágyi Nemzeti Park, a Közép-Tiszai
alkotják, néhol a fákra, Tájvédelmi Körzet védett növény- és állatvilága, az élô Tisza és a Holt-
bokrokra felkapaszkodó Tisza vadregényes tája – idegenforgalmi szempontból is jelentôs érté-
növények – fôleg ket képvisel. Mûemlékekben, látnivalókban szintén gazdag a település.
a vadszôlô – Különlegességnek számít, hogy az évek során Tiszakécske a magyar
fátyoltársulást alkotnak, citeramozgalom központjává vált.
és így olyan ez a vidék,
mint egy trópusi TISZAKÉCSKE A Tisza-parton 300 méter hosszan
dzsungel. Irányítószám: 6060 homokos szabad strand mûködik, a
A folyó minden év A lakosság száma: 12 200 fô strand alsó szakasza a vízi túrák kikö-
június–júliusában lezajló tôhelyeként szolgál. A strand feletti
látványossága Kecskemétrôl a 44-es fôúton két szakaszon hajóállomás üzemel, itt
a „Tisza virágzása”. irányból is elérhetô. A borbási elága- akár 30 férôhelyes hajót is lehet bérel-
zástól Szentkirályon keresztül és ni, de fogadják a magán kishajókat is.
Lakitelek után Kerekdombon át – (Felvilágosítás: polgármesteri hivatal,
amely a városhoz tartozik – jutunk a Kôrösi u. 2. Tel.: 76/441-355)
vizek városába. Közúton Nagykôrös- A vatikáni levéltárban ôrzött egyhá-
rôl és Szolnokról is megközelíthetô. zi tizedjegyzék tesz elôször említést a
Vasúton az 1897-ben felavatott Szol- településrôl 1332-ben „Cechke” né-
nok–Kiskunfélegyháza vonalon érhe- ven. Az újkorban 1950-ig két Kécske
tô el. A vízi közlekedés fejlesztése fo- létezett. Ókécskén laktak a régebbi
lyamatban van. idôk óta e tájon élô reformátusok,
Újkécskén pedig a XVIII. században
érkezett katolikusok. A két község
Tiszakécske néven egyesült 1950-
ben, 1986-ban kapott városi rangot.
Tiszabögön a Kincsem Part Mille-
centenáriumi Emlékhelyen egy
XII–XIV. századi gótikus templom
maradványai és korábbról származó
sírhelyek láthatók, valamint itt he-
lyezett el egy oltárt Tiszakécske Vá-
ros Önkormányzata és a római kato-
likus egyházközség.
A városba gépkocsival érkezôknek
a Szent Imre tér környékén, a Kossuth
út elején ajánljuk a parkolást. A város-
háza szépen helyreállított épülete a
Szent Imre térre néz. Elôtte a parkban
a második világháború polgári ál-
A római katolikus dozatainak és az 56-os sortûz áldo-
templom zatainak emlékmûve látható.

148
A TISZA VÖLGYE

A Szent Imre tértôl északra, a Béke té- A Templom tér

ren áll az 1815 és 1820 között épített ékessége
klasszicizáló, késô barokk stílusú Szent- a régi fatemplom
háromság-templom. A mûemlék helyén 1909-ben
épület helyén valamikor egy vályogból felépített, neogótikus
emelt templom állt, abból került át a református templom.
mai templomba egy szép rokokó, fából Elôtte áll 1938-tól
készült Mária-szobor. A klasszicista Szabolcska Mihály
fôoltár a XIX. század elején készült. A lelkész-költô szobra,
fôoltárképet közvetlenül a második Morvai Mihály alkotása
világháború után Márton Lajos, a fal-
képeket alig több mint két évtizeddel
ezelôtt Nemsics Antal festette. Az épít-
tetôk foglalkozására emlékeztet a do-
hánylevél alakú toronysisak, a belsô
oszlopfôk lecsüngô szôlôfürtöket ábrá-
zoló díszítése. A templom elôtt álló,
1844-bôl származó feszület mûemlék,
akárcsak az 1853-ból való Nepomuki
Szent János-szobor.
A templomtól a Szolnoki úton észak környezetben, népmûvészeti értékek A Béke úton
felé haladva érjük el a Béke utat, ame- között láthatók az olajfestmények, ak- továbbsétálva érkezünk
lyen a 142. sz. épületben találjuk az varellek és pasztellképek. az Erkel fasorhoz,
Arany János Mûvelôdési Közpon- Kossuth u. 82. Nyitva: péntek, szombat amelynek déli végénél
tot. Itt nyaranta a Tiszakécskei Képzô- 10–12 óráig, 14–18 óráig, vagy bejelen- áll az egykori
mûvészeti Alkotótábor idôszakos kiállí- tésre a 76/441-386-os telefonon. zsinagóga.
tását tekinthetjük meg. Az alkotótábor A Kossuth úton kelet felé sétálva Az épületben
1977-ben indult. Alapítói között volt: kécskei polgárházakat látunk. napjainkban
Bozsó János, Bagó Bertalan, Batári A templom tôszomszédságában, a a Városi Könyvtár
László, Gyulai Béla, Jánosi Sándor, Se- volt ókécskei községháza épületében mûködik.
res János, Würtz Ádám és még sok ha- alakítják ki a Helytörténeti Gyûjte- (Kossuth u. 40.
zai alkotómûvész. A tábor ma már ményt, itt mutatják majd be a régi Tel.: 76/441-107)
nemzetközi: osztrák, japán, mexikói
mûvészek is járnak ide. Évente július
végén, augusztus elején, szeptember
végén és október elején töltenek egy-
egy hetet a városban és környékén az
alkotók. A tábor végén egy-egy mûvü-
ket ajándékozzák a vendéglátóknak,
ezért a mûvelôdési központban több
száz itt született alkotást ôriznek.
Tel.: 76/441-250. A tárlatot csak az alko-
tótáborok zárása utáni hetekben lehet
megtekinteni.
A Kossuth úton érdemes betérni
Gyalai Béla festômûvész Mûterem
Galériájába. A hangulatos ókécskei

149

Tiszkécskén évente korok használati tárgyait. A Templom
meghirdetik téren találjuk a Református Kollégi-
az Országos és um Iskola Galériáját.
Nemzetközi Citeratábort. Bejelentkezés: 76/440-107
A város együttesei Az Erkel fasorban sétálva pillantjuk
gyakran szerepelnek meg Móricz Zsigmond mellszob-
hazai és külföldi rát, Kampfl József 1985-ben készült
kulturális alkotását a Móricz Zsigmond Gim-
rendezvényeken, názium elôtt. A fasor végén, a Strand
népzenei fesztiválokon. utca elején, a Sportligetben van az
A város kulturális 1200 méter hosszú, 1971. augusztus
életében jelentôs 20. óta üzemelô Kisvasút állomása. A
szerepet tölt be: vonat évente május 1-jétôl augusztus
a Tisza ’ 83, a Bokréta, 31-ig közlekedik naponta reggel 9
és a Kodály Zoltán órától este 6-ig a Tisza-parti termál
Citerazenekar, fürdôig. (Bôvebb felvilágosítás, hely-
a Városi Zeneiskola foglalás: 76/441-872).
Fúvószenekara, Ha szerencsénk van, akkor kisvas-
a Szent Cecília úttal is mehetünk a termálfürdôbe.
Egyházmegyei Kórus, Mielôtt ezt megtennénk, vessünk egy
a Régizene Együttes, pillantást az Attila utcától északra
a Tiszakécske épülô Európa-falura. Itt az Európa
Néptánc Együttes, Falu Baráti Kör Egyesület az euró-
valamint pai népmûvészetek faluját kívánja fel-
a Napsugár Bábcsoport. építeni. A házak három funkciót tölte-
nek majd be: mindegyikben az adott a
nemzetre jellemzô néprajzi kiállítás
lesz, szálláshelyként mûködnek, és
népmûvészeti tevékenységet is foly-
tatnak bennük.
A Strand utcán sétálva a Tisza-part
A gyermekvasút felé a Miskó István sétányon jutunk fel
150
A TISZA VÖLGYE
a kilátóhoz, ahonnan jól látható a pá-
ratlan szépségû folyókanyarulat. A Ti-
sza partján, valamint a Strand és a Für-
dô utcán is megközelíthetô a Tisza-
parti Termálfürdô, Kemping és
Vendéglô. Az 1344 méter mélyrôl fel-
törô 53 Celsius-fokos gyógyvíz mûté-
tek utáni rehabilitációra, reumatikus,
ízületi, mozgásszervi megbetegedé-
sek, nôgyógyászati problémák gyógyí-
tására alkalmas. Az egész évben üze-
melô fürdôben 1350 négyzetméter a
hat medence teljes vízfelülete. A fedett
uszodában 33 méteres medence talál-
ható. Legújabban hat elemet felvo-
nultató élményfürdô is várja a vendé-
geket. (Tel./fax: 76/441-363, 441-147)
A városi egyesületek részvételével
évente megrendezik a majálist. A
Kécske Fesztivált június elején, a
Tiszakécskei Vendégvárót július köze-
pén tartják. Augusztus 20-ához kap-
csolódik a Kécskei Napok rendez-
vénysorozata. A Kécskei Szüret szep-
tember végén szüreti felvonulással és
bállal várja a vendégeket.
Tiszakécskérôl déli irányba indulva
a városhoz tartozó Kerekdombot érjük
el elsônek, ahol a Kerekdombi
Termálfürdô-Kempingben érde-
mes megpihenni. A fürdôben négy
medence van, 63 Celsius-fokos, alká-
lihidrogén-karbonátos hévízzel, ami
gyulladáscsökkentô hatású, kisme-
dencei gyulladások, nôgyógyászati,
urológiai betegségek gyógyítására
ajánlatos.
Nyitva: május 1. és szeptember 30. kö-
zött naponta 8–19 óráig.
Tel./fax: 76/441-568, 440-995
A Szolnok–Kiskunfélegyháza vasút-
vonalon is megközelíthetô Kerek-
domb, mert van vasútállomása.
A Tisza gátján egészen Tiszaugig el
lehet kerékpározni. Az országos köz-
utak mellett Tiszabög és Kerekdomb kö-
zött 15 km hosszan vezet kerékpárút.
A TISZA VÖLGYE
LAKITELEK
Irányítószám: 6065
A lakosság száma: 4570 fô
Közúton Kiskunfélegyháza, Kecs-
kemét és Szentkirály irányából köze-
líthetô meg Lakitelek. Vasúton Kecs-
kemétrôl, Kiskunfélegyházáról, Kun-
szentmártonról és Szolnokról érhetô
el, négy vasúti megállója van: Lakite-
lek, Árpádszállás, Szikra, valamint
Tôserdô.
A valamikor itt létezett középkori
falvak, például az 1075-ben már emle-
getett Felsôalpár, a török idôkben el-
pusztultak. A XVIII–XIX. században
Kecskemét határához tartozott,
amelyet Felsôalpár és Szikra pusztájá-
ból szerveztek önálló községgé 1950-
ben.
A Béke út és az Iskola utca sarkán
áll az 1926-ban felszentelt Jézus Szí-
ve-templom, amelynek nagyméretû
faliképét 1983-ban festette Takács
István. Az Ifjúság utcára néz az 1929-
ben épített református templom.
A település, illetve az 1987 és 1988
szeptemberében a Lezsák Sándor por-
tája melletti telken felállított „lakitele-
ki sátor” a rendszerváltás szimbóluma
lett, hiszen itt találkoztak a változáso-
kat sürgetô közéleti személyiségek,
politikusok, értelmiségiek.
A Kiskufélegyházára vezetô úton
érkezünk a Tôsfürdô bejáratához. Az
üdülôövezet érdekessége, hogy itt vá-
lasztott magának szállást 7–10 napos
kecskeméti tartózkodása idején Fülöp
királyi herceg és Richard Burton.
A 24 holdas fürdô úgy jött létre,
hogy 1970-ben ivóvizet kerestek és
helyette 1050 méter mélyen 42 Cel-
sius-fokos termálvizet találtak. Erre
épült a három meleg vizes gyógyme-
dence és a hideg vizes úszómedence.
A vegetatív idegrendszeri zavarokra,
mozgásszervi megbetegedésekre, bal-
eseti rehabilitációra javasolt termálvi- Tôsfürdô
zes fürdô május 1-jétôl szeptember
15-ig üzemel.
A fürdô mellett a Fenyô, majd a Szi-
várvány úton érjük el a Holt-Tisza ka-
nyarulatánál, a híd mellett kialakított
szabad strandot. Innen a Kiskunsági
Nemzeti Park által épített kilátóto-
ronyból jól belátható a vidék. A híd
túlsó oldalán csónakkölcsönzô üze-
mel, így a tavirózsákkal tarkított víz
hátán csendes, szép területekre jutha-
tunk el.
Kellemes kirándulás tehetô innen a
Kiskunsági Nemzeti Park erdeiben a
sárga jelzésû turistaúton. Ha a híd fe-
lôli bejáratnál indulunk, alig 100 mé-
terre innen, az út jobb oldalán forrás
vizével olthatjuk szomjunkat. Mintegy
20 perces séta az évszázados fák alatt,
és elérjük az 1924–26-ban épült két-
szintes, mûemlék jellegû kastélyt,
amely ma panzióként üzemel. Itt for-
gatta Jancsó Miklós a Sirokkó címû fil-
met. Ha továbbfolytatjuk utunkat az
erdôben, majd a gyalogakác által egy-
re jobban elhódított réten át, a Holt-
Tisza partjára érkezünk.
151

A Népfôiskola épülete
TISZAUG
Irányítószám: 6064
A lakosság száma: 970 fô
Lakitelekrôl a 44. sz. fôúton keleti
irányba haladva érjük el a közúti és
vasúti Tisza-hidat, amelyen átkelve,
a hídfônél jobbra fordulva érkezünk
meg Bács-Kiskun megye egyetlen ti-
szántúli településére.
„A lánchíd A falu nevét elôször 1075-ben I. Gé-
feldíszítésekor használt za a garamszentbenedeki alapító le-
lobogókkal együtt vélben említi. Tiszaug mindig fontos
215 magyar zászló, folyami átkelôhelynek számított,
154 címer díszítette Kecskemét városa 1752-ben lerakó-
a hidat és környezetét. helyet alakított itt ki, a rendszeres
Kecskemétrôl kompjáratot pedig 1865-ben indítot-
25 vagonos zsúfolt ták meg. Az elsô hidat 1927. október
szerelvény vitte 7-én kezdték építeni és 1929. október
az érdeklôdôket 17-én ünnepélyesen felavatták.
Tiszaugra. Az 1944 októberében felrobbantott
Az Acélharang Énekkar közúti és vasúti hidat 1947-ben állítot-
mûsora, rövid miniszteri, ták helyre. A vasúti forgalom 1952-
államtitkári, fôispáni ben indult meg rajta. Átépítésére
beszéd után 1991–92-ben került sor. Az új közúti
Horthy Miklós hidat – a meglévô alépítmények szé-
kormányzó vágta át lesítése után – 2001 nyarán adták át a
a nemzeti színû forgalomnak. A gyönyörû természeti
szalagot.” adottságokkal megáldott, az élô Ti-
152
A TISZA VÖLGYE
A Szentkirályra vezetô út mentén
találjuk a mintegy 4 hektáron kialakí-
tott Népfôiskolát. A Széchenyi-ház-
ban van az emigrációs múzeum és a
könyvtár. A Kölcsey-házban 220 fôs
konferenciaterem és kiállítóhelyek ta-
lálhatók. Nyitva áll a látogatók elôtt a
Kézmûvesek háza, a Bolyai-ház ven-
dégszobákkal, a Tisza vendéglô és
kollégium, valamint a fedett uszoda.
Különleges látnivaló az 1976-ban fel-
szentelt Árpád-kori falusi templomo-
kat idézô istenháza.
Bejelentkezés: 6065 Lakitelek,
Felsôalpár 3.
Tel.: 76/549-049. Fax: 76/549-048.
sza, és az 54 hektáros, patkó alakú
holtág háborítatlan szépségû partjai-
val büszkélkedô Tiszaug kedvelt ki-
rándulóhely.
A faluban a Rákóczi fejedelem ne-
vét viselô fôutcán helyezkednek el a
látnivalók. A két kis templom egymást
követi, elôbb a római katolikust pil-
lantjuk meg, majd a mûemlék jellegû
reformátust, amely a XVIII. század
végén, késô barokk stílusban épült. A
Tájházban borászati eszközöket, ha-
talmas hordót, szôlôprést is találunk,
hiszen itt egykor uradalmi pincészet
volt. Különlegesen szép az ágostai
evangélikusok faragott házi oltára.
A feltevések szerint a pincét alagutak
kötik össze a kastélyokkal, ezek feltá-
rása idegenforgalmi kuriózum lenne.
Bejelentkezés a Polgármesteri Hivatal-
ban. Rákóczi Ferenc u. 51.
Tel.: 56/328-129, Fax: 56/328-001
Uchtritz Amadé Emilné Dr. Bánhidi
Stefánia kastélya ma általános iskola.
Úgy tartják, ez II. Rákóczi Ferenc
egyik kedvenc vadászkastélya volt.
Több festmény is ábrázolja, amint
megköti lovát a gyönyörû barokk ka-
pu egyik oszlopához, vagy ahhoz a fá-
A TISZA VÖLGYE
hoz, amelyet nemrégiben ki kellett
vágni. A fejedelem emlékét ebbôl a fá-
ból készült szobrokkal örökítették
meg, az alkotások megtekinthetôk a
kultúrházban.
(Polgármesteri hivatal. Rákóczi u.
51. Tel.: 56/328-001)
Radványi Károly földbirtokos kas-
télya 1948-tól szociális otthon. Özvegy
Steer Ferencné kastélya elôbb építôtá-
bori központ volt, majd 1976-ban me-
zôgazdasági termelôszövetkezet köz-
pontja lett, jelenleg magánkézben van.
Kellemes felüdülést nyújthat a fô-
úton lévô artézi kút kitûnô vize. A kút
mögötti emlékparkban az alföldi
juhászt ábrázoló faragott szobor és
kopjafa látható.
TISZAALPÁR
Irányítószám: 6066
A lakosság száma: 5210 fô
Közúton Kiskunfélegyháza és
Csongrád felôl is megközelíthetô, vo-
nattal pedig a Szolnok–Kiskunfélegy-
háza szárnyvonalon érkezünk a nagy-
községbe, amely 1973-ban Alpár és
Tiszaújfalu egyesülésével jött létre.
Az Alpári-rétrôl, mint a Kiskunsági
Nemzeti Park részérôl már volt szó a
régióbevezetôben.
A Tiszaalpár területén létezett kö-
zépkori falvak a török uralom alatt el-
pusztultak. Késôbb Alsóalpár pusztát a
váci püspök birtokolta. Csak 1727-tôl
népesedett be újból az északi várme-
gyékbôl származó magyarokkal.
A látnivalók jelentôs része a Vár-
domb és az Árpád tér környékén van.
Sétánkat a téren kezdjük, annál az
emlékoszlopnál, amelyet a község
alapításának 900. évfordulójára 1975-
ben emeltettek a tiszaalpáriak. A
Patrona Hungaria-szobrot az elsô
világháborúban elesett hôsök emlé-
Évrôl évre megrendezik a Kézmû- A szájhagyomány
vesek Tanyáját, ehhez kapcsolódik az szerint Rákóczi kedvelt
utánozhatatlan hangulatú faragási ki- vadászkastélyából
állítás. alagút indult
Bejelentkezés: Tiszaugi Falusi Turizmus a Holt-Tisza alatt,
Egyesülete, Rákóczi u. 76. egészen a Steer
Tel.: 60/473-150 kastélyig, ahová
Tiszaug határában található Körtvé- a kurucok menekültek.
lyes, a vadkörtés-galagonyás liget, Egyes helyeken ma is
amely ebben a formájában ritkaság- ennek maradványait
nak számít, ezért ökológiai megfigye- vélik felfedezni.
lés alatt áll. Az ôshonos vadkörtefák
árnyéka menedéket nyújt olyan mada-
raknak, mint például: a nagy kócsag, a
hamvas rétihéja, a szürke gém.
Az élô Tiszán sétahajózási lehetô-
ség van, útvonal igény szerint rendel-
hetô (Tel.: 56/328-804).
kére 1926-ban Ditródi Siklódi Lôrinc
tervezte és készítette, az alapot Tur-
jánszki Mihály kômûves készítette,
felállíttatta Buchár Jakab kôfaragó-
mester. Az 1956-os emlékoszlopot
Munkácsy Károly készítette 1996-
ban, ugyancsak az ô mûve az 1848–
49-es forradalom és szabadságharc
150. évfordulójára 1998-ban felállított
Március 15. emlékfa.
A Bethlen Gábor utca 5. sz. házá-
ban van a Helytörténeti és Termé-
szetrajzi Kiállítás, valamint a Kádár
Lajos-emlékszoba.
A kiállításon a földváron történt ásatások
során feltárt bronzkori település emléktár-
gyai, valamint az Alpári-rét ritka és külön-
leges növény- és állatvilága látható. Kádár
Lajos író Alpáron született, Móricz Zsig-
mond felfedezettje volt. Tizenhárom
könyvet és kb. 100 novellát írt. A Kolomp
szó a ködbôl címû életrajzi regényében
szülôföldjét mutatta be.
A látogatás, bejelentkezés minden tisza-
alpári kiállításra: polgármesteri hivatal.
Árpád tér 1. Tel.: 76/424-133, fax:
76/424-012
153

Árpád fejedelem szobra, A Kosár- és Vesszôtermék Gyûj-
háttérben az Alpári-rét teményt a Honfoglalás u. 1. szám
részlete alatt tekinthetjük meg. Ezt a kiállítást
1996. augusztus 20-án nyitották meg.
Szemet gyönyörködtetô, ahogy a fûz-
favesszô szaporításától a vesszôbúto-
rok sokaságáig bemutatják a tisza-
alpári mesterek országos hírû tudását,
köztük a Kosárfonó Népi Iparmûvész
címet elnyert Horti József alkotásait.
Napjainkban mintegy 150 szakember
gyakorolja a vesszô- és kosárfonást a
nagyközségben.
Sétánk következô állomása a Hon-
foglalás u. 9. számú ház, amely egy-
Az Árpád-kori falu kor Kopjás Mihály fafaragó, népi ipar-
154
A TISZA VÖLGYE
mûvész lakóháza volt. Most emlékszo-
ba idézi Tiszaalpár híres szülöttének
munkásságát.
A Várdombhoz közeledve a lép-
csô melletti márványtáblán olvasha-
tó, hogy valamikor földvár magaso-
dott ezen a helyen. A középkorban,
1341-ben a garamszentbenedeki apát-
ság segítségével templomot építettek
itt, így vallási központ is lett a helység.
Jelenleg az eredeti dombnak mintegy
fele, 0,22 hektár látható.
Az ide felvezetô lépcsôsor tetején áll
Árpád fejedelem szobra, amelyet
1996-ban, a millennium alkalmából ál-
lítottak. A szobor Janzer Frigyes Mun-
kácsy-díjas képzômûvész alkotása.
A domb északi felén áll a közel 250
éves, 1755-ben, Althann Mihály
Károly váci püspök támogatásával,
barokk stílusban épült római katoli-
kus templom, melyet Szûz Máriának,
a Jótanács Anyjának tiszteletére
szenteltek fel.
A templom egyik nevezetessége a
XVIII. század végérôl származó, fából
készült rokokó stílusú Mária-szobor.
A két középsô szobor Zakariást és Er-
zsébetet, a két szélsô pedig Mária
szüleit: Joachimot és Annát jeleníti
meg. A mellékoltár Szent András tisz-
teletét jelzi, ugyanis Alpáron az erede-
ti kis templom a XIII. században az ô
nevét viselte.
A templom mellett látható Nepo-
muki Szent János-szobrot Verebé-
lyi János fogadalmi ajándékként állít-
tatta 1780-ban.
A Várdombról festôi szépségében,
teljes pompájában tárul elénk a Holt-
Tisza, az Alpári-rét. Az év minden sza-
kában más-más arcát villantja fel,
hosszan lehet a látványban gyönyör-
ködni. A Várdomb és a paplak közötti
völgyben 2001. ôszén adták át a
Kiskunsági Nemzeti Park segítségével
létrehozott Árpád kori falut.
A TISZA VÖLGYE

Magányos horgász
Tiszaalpárnál
a Holt-Tiszán

A további látnivaló a Hunyadi úton
a mindössze 54 négyzetméteres refor-
mátus templom, amely 1937-ben az
özv. Sipos Károlyné és Korcz József ál-
tal a református egyháznak ajándéko-
zott 100 négyszögöles telken épült fel.
A József Attila úton találjuk az 1939-
ben felszentelt Szent István római
katolikus templomot. Kertjében ál-
lították fel 1992-ben a második világ-
háború áldozatainak emlékmûvét.
A falu további nevezetessége a Zár-
datemplom, vagy ahogy errefelé ne-
vezik, a „tanyai bazilika”. A Jézus
Szíve tiszteletére felszentelt templo-
mot 1937 és 1943 között dr. Kühár
Flóris bencés paptanár szervezésé-
ben, Körmendy Nándor építészmér-
nök tervei alapján, modern stílusban
építették. A szentélyben monumentá-
lis freskó jeleníti meg a tanító Krisztust
és az egyháztörténelem nagy magyar
és bencés szentjeit. A freskó készítôi
Aba Novák Vilmos tanítványai: Hajnal
János, Kovács Zoltán, Azbey Imre vol-
tak. A színes üvegablakokat Berki Ir-
ma tervezte. A templom jobb oldalán
Anonymus
a népi emlékekre
és a képzeletre
támaszkodva itt vívatja
meg Árpád és Zalán
között a honfoglalás
döntô csatáját, imigyen:
helyezkedik el a Szent Benedek Le- Árpád követeket
ányai Társaság nôvéreinek kolos- küldött a dölyfös Salan
tora, mely 1994–95-ben épült dr. vezérhez, azzal, hogy
Várszegi Asztrik pannonhalmi fôapát „küldjön egy nyalábot
támogatásával. A régi kolostor délke- Olpar homokjának
leti oldalán egy 80 személyes szeretet- füvébôl, hogy
otthon mûködik nyugdíjasok számá- megtapasztalhassam,
ra. A zárdatemplommal szemben ki- vajon édesebb-e
alakított téren a millennium tiszteleté- a szkítai tájak füvénél”.
re Szent István-szobrot állítottak. A követek Ond
Évente több jeles eseményt is tarta- és Ketel, majd ezt
nak Tiszaalpáron. Május elsô vasár- követôen Ete és Vajta
napján van a katolikusok nagybúcsú- kérését a kor
ja, augusztus 20-án Tiszaújfaluban szokásának megfelelôen
van a búcsú, és ekkor tartják a Tisza- nem teljesítették.
alpári Napokat is. Október elsô hét- A csata
végéjén rendezik a szüreti felvonulást elkerülhetetlenné vált,
és bált. A Tiszaalpári Képzômûvészeti amelynek végén
Alkotótábort június utolsó és július el- Salan vezér, hogy
sô hetében tartják. életét mentse
Jelzett turistaútvonal kettô is van a Bolgárfejérvárba sietett,
környéken, mégpedig sárga alapon a görög és bolgár
piros „S-” és piros „P+” jellel Árpád- harcosok pedig eszüket
szállás vasúti megállótól a Holt-Tiszát, vesztve a Tiszát akarták
Tôserdôt, Szikrát, Árpádtelepet, az Al- átúszni, de majdnem
pári-rétet, Tiszaalpárt, Tiszaújfalut mindahányan
érintô útvonalakon. odavesztek.

155

A Bácskai löszös hátság
Arany Bácska, tartja róla a nép-
nyelv. Magyarország kincset érô tája,
szubmediterrán éghajlatával, kiváló
természeti és termôtáji adottságokkal,
a soknemzetiségû nép igényességé-
vel, szorgalmával, kultúrájával ötvöz-
ve tette Bácskát híresen „gazdaggá”.
A Bácskai lösztábla alapja a Duna
hordalékkúpja, Érsekcsanád, Nemes-
nádudvar, Érsekhalma, Hajós, Csá-
szártöltés vonalától délre helyezkedik
el, a Sükösd Kecskemét közötti úttól
8–10 kilométerre délre, délkeletre a
homoktengerben fut, az alig átjárt,
1950-ig Pest megye és Bács-Bodrog
megye egykori határvonalánál. A
pleisztocén kori löszt a szél formálta és
156
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG
TOMPA
részben eolikus (a szél által szállított)
homokkal tagolta. A tábla a Duna árte-
rére meredek, eróziós peremmel sza-
kad le, jellegzetes tájai Nemesnádud-
var, Érsekcsanád, Baja magaspartja. A
dunai síkság legdélibb részén ártéri te-
raszszigetek alakultak ki, ilyenek van-
nak Gemencen és a Mohácsi-szigeten.
A Duna-völgy jó természeti állapotú
területeit napjainkban a Duna–Dráva
Nemzeti Park gondozza. Baja környé-
kén a napsütéses órák száma megha-
ladja az évi 2050 órát. A Bács-Kiskun
megye déli területén elterülô Bácska
lösztakarója jellegzetes hullóporos
jégkorszaki képzôdmény. Rajta kitûnô
mezôségi talajok fejlôdtek ki.
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG
A terület vízrajzát a Duna folyó és a
csatornák helyzete határozza meg, a
terület viszonylag csapadékszegény.
A Duna 1870 tájára befejezett szabá-
lyozása során a gemenci térségben is
sor került kanyarulatok átvágására. A
grébeci, veránkai, rezéti, csertai,
szeremlei Holt-Duna-ágak mára kü-
lönbözô mértékben feliszaposodtak,
vízpótlásuk nehézkes. A részben
Bács-Kiskun megyéhez tartozó ge-
menci térség a hullámtér része ma-
radt, megôrizve a folyó mente termé-
szeti értékeinek és szépségeinek je-
lentôs részét. A Ferenc-csatorna mel-
lett Bácskában fontos szerepe van
még az Igali-fôcsatornának, a Boko-
di–Kígyós-csatornának, a Mátételkei-
Kígyós-csatornának, a Kígyós-fôcsa-
tornának, a Kôrös-éri-fôcsatornának,
a Kelebiai és más halastavaknak, vala-
mint a hévizeknek Nagybaracskán és
Dávodon.
Az 1996 tavaszán létrejött Du-
na–Dráva Nemzeti Park két területe is
érinti Bács-Kiskun megyét.
A Duna-menti síkságon, a Sárköz-
ben található Gemenc, morfológiáját
és genetikáját tekintve az Alföld szer-
ves része. Az 1977-ben már Tájvédel-
mi Körzetté nyilvánított, erdô borítot-
ta területet át- meg átszövik a „fokok”,
melyek részben természetes, részben
mesterséges keskeny csatornák. Eze-
ken keresztül biztosították hajdan,
szükség estén a belsô területek csen-
des elárasztását. A folyó ártéri szuk-
cessziójának (egymásra következô)
fôbb stádiumait a bokorfüzek, fûz-
nyárligetek, tölgy-kôris-szil ligeterdôk
jelzik. Különlegességük a Csepel-szi-
gettôl az Al-Dunáig élô, endemikus
(csak itt elôforduló) fekete galagonya.
Megtalálható itt a nyári tôzike, a ligeti
szôlô, a dunai csillagvirág és a zömé-
ben a Dél-Dunántúlon elôforduló bo-
rostás sás. A Gemenc hazánk
Állatvilágának kiemelkedô értékei a mindmáig egyik
védett jégmadár, a fokozottan védett legjelentôsebb
réti sas, fekete gólya és kerecsensó- vadászterülete.
lyom. Gyakoriak a nagyvadak (gím- Szarvascsorda
szarvas, dámvad, vaddisznó), ezért a gemenci erdôben
157

A vasút megjelenése Gemenc hazánk mindmáig egyik leg-
elôtt a Duna volt jelentôsebb vadászterülete.
a kereskedelem A festôi szépségû, háborítatlan táj
fô útvonala az idegenforgalom számára is nyitott.
ebben a békés, Béda–Karapancsa, a Duna alsó
virágzó városban. szakaszának értékes élôhelyeit magá-
Áruval megrakott bôgôs ba foglaló terület a nemzeti park meg-
uszályok, dereglyék alakulása elôtt már ugyancsak Tájvé-
százával érkeztek delmi Körzet volt. Ligeterdeiben koc-
a messze földön híres kásliliom, jerikói lonc és a fürtös gyû-
bajai vásárokra. rûvirág is elôfordul. Az ártéri erdôk ir-
Akkortájt hozzátartoztak tása nyomán keletkezett mocsárrétek,
a tájhoz a vízimalmok, legelôk védett növénye a réti iszalag
a hajók, a kikötô. és a mocsári aggófû.
A halászatnak, A Duna alsó szakasza a rétisasok és
a halkereskedésnek, fekete gólyák által „legsûrûbben la-
a hálókötésnek, kott” területe az országnak. A Du-
a bográcskészítésnek na–Dráva Nemzeti Park gemenci,
évszázados béda–karapancsai Duna-szakaszán él
hagyománya van Magyarország legerôsebb, létszámát
Baján. tekintve legnagyobb rétisasállomá-
nya. A háborítatlan ártéri erdôk mé-
lyén zavartalanul pihennek meg a
gémfélék. Ôsszel a Duna árterein,
hullámterein több százas csapatai tar-
tózkodnak a fokozottan védett nagy
kócsagoknak, kis kócsagoknak, kana-
lasgémeknek, fekete gólyáknak. Az ál-
lóvizek befagyása után a folyón meg-
jelennek az itt telelô récék ezrei is. A
szinte egész télen át jégmentes Duna
védett öbleiben nagy létszámú vad-
lúdcsapatok tartózkodnak.
Az emlôsök közül kiemelkedô je-
lentôségû a fokozottan védett vidra
állománya. Az áthatolhatatlan sûrûsé-
gû ártéri erdôk kitûnô élôhelyei a
Duna–Dráva Nemzeti vadmacskának is. Kiváló genetikai
Park Igazgatósága értéket képvisel az európai hírû Du-
7625 Pécs, Tettye tér 9. na-ártéri gímszarvasállomány.
Tel.: 72/326-148. Aki nyugodt, békés környezetben
Tel./fax: 72/324-249. szeretné eltölteni az idejét, annak
Gemenc Rt. Bácska különleges vidékét, Illancsot
6500 Baja, ajánlhatjuk. Ha az utazó megáll János-
Szent Imre tér 2. Pf. 81. halma, Kunfehértó, Halas, Imrehegy,
Tel.: 79/324-144, Kecel, Császártöltés, Hajós, Borota,
Fax: 79/324-181 Rém bármelyik utcájában és megkér-
158
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG
dezi a legelsô arra jövô parasztem-
bert: Hol van Illancs? Azt tapasztalja,
hogy beszélgetô partnere Kéleshal-
mot, régebbi nevén Felsôterézhalmot
említi és a történelmi Kéles puszta a
halasi Debcák puszta közti terület, Já-
noshalma hajdani északi határrésze
felé mutat. Az egykor jellemzô össze-
függô buckavidék ma már csak a
Kéleshalmi homokbuckák vidékén, a
168 hektáros természetvédelmi terüle-
ten figyelhetô meg. A szélhordta buc-
kák napsütötte, forró déli oldala csu-
pasz, csenkeszes, a buckák között,
ahol összegyûlik a víz, égerlápok is ki-
alakultak. A tetôkön és az árnyéko-
sabb oldalakon szép gyepek, tölgye-
sek, fehér nyárasok élnek, galagonyá-
val, borókával, akáccal vegyesen.
A tájegység idegenforgalmi vonz-
erejéhez számtalan tényezô járul hoz-
zá. Ízelítônek villantunk fel ebbôl né-
hányat. Baja hazánkban az Al-Duna
legjelentôsebb idegenforgalmi köz-
pontja, emellett az egyik legnapfénye-
sebb város. A múlt századokban Ma-
gyarország „kis Pestjének” is nevezték
a századok szellemiségét ôrzô várost.
Bácsalmást, régen a Kis-Bácska fôvá-
rosaként tartották számon. Ez a telepü-
lés a fák városa. Tompa az ország egyik
déli kapuja. Még a határállomás elôtt, a
Csikériára vezetô út elején gyönyörû
kis gótikus stílusú templom áll, ame-
lyet a mellette lévô kastéllyal együtt a
Redl család építtetett 1905-ben. Nagy-
baracskán és Dávodon – a geotermi-
kus energiára építve – a nyáron termál-
fürdôk üzemelnek. Bátmonostor, Vas-
kút a Hajós–Vaskúti Borvidék megha-
tározó települései. Jánoshalmán a Fel-
sô-Bácskai Mûmalom építészetileg im-
pozáns látvány. Katymár három nem-
zetiségû település: német, bunyevác,
magyar. Latinovits József és János 1800-
ban vették meg a kincstártól, és Bácska
gyöngyszemévé tették.
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG

A vizek és az ízek városa. Nagyszerû természeti és épített értékei te- A mezôvárosi rang
szik egyedivé és varázslatossá. Régi utcái mediterrán hangulatot megadásának
árasztanak. A vizek homokos és zátonyos partjain élvezni lehet a nap- dátumával,
fényt, hódolhatunk a vízi sportoknak, kirándulhatunk, hajózhatunk, Ádám–Éva napjával
megcsodálhatjuk a Duna, a Sugovica és a Gemenci erdô páratlanul magyarázható Baja
szép és buja vízparti tájait. Ezen a környéken a családi komfort kellé- címere, amely az elsô
ke a vízi jármû. A legegyszerûbb, legelterjedtebb ladikféle a délszláv emberpárt ábrázolja
eredetû névvel illetett csikli. Ebbôl a városból a híres-nevezetes bajai a paradicsomban
halászlé megízlelése nélkül nem szabad elmenni. Ez része a város va- az almafa alatt.
rázsának, hiszen ma is a hajdani halászlegények receptje szerint ké-
szül, tésztával. A Guiness-rekordként is jegyzett halászléfôzô-népünne-
pély évek óta a világ minden részérôl sok embert csalogat a városba. A Dunai-híd bajai
hídfôjénél található
BAJA Budapestrôl az 51-es fôúton érke- a közelmúltban
Irányítószám: 6500 zünk a városba. De mint az Alföld és felújított IV. Károly-
A lakosság száma: 38 500 fô a Dunántúl fordítókorongján, több út emlékmû és -lépcsô.
találkozik Baján. Délrôl, a szomszé- Az Osztrák–Magyar
Bács-Kiskun megye déli részén, a dos Jugoszláviából Hercegszántó Monarchia utolsó
Duna bal partján fekszik a megye má- nemzetközi határállomáson át közelít- uralkodóját,
sodik legnagyobb városa. Határa át- hetô meg. Kelet–nyugati irányba az a trónfosztott
nyúlik a Dunántúlra, magába foglalja 55-ös fôútvonalon Szegedtôl Báta- IV. Károlyt és feleségét,
a gemenci tájvédelmi körzet egy ré- székig lehet eljutni. A nemrég korsze- Zita királynét
szét. A bácskai löszhátság nyugati pe- rûsített közúti és vasúti hídon át vo- 1921. november l-jén
remének és a Duna széles ártéri síksá- nattal is elérhetô. A vízi közlekedés különvonattal hozták
gának találkozásánál lévô magas part- szempontjából kulcsfontosságú szere- Bajára, itt szálltak át
ra települt. A város északi részétôl a pe van a városnak, Baja a Duna–Maj- egy brit monitorra
Dunavölgyi-fôcsatorna nagy ívben, na–Rajna vízi út kikötôje. és hagyták el
nyugati irányba kanyarodva torkollik A gépkocsival érkezôknek a város Magyarországot.
a Dunába. A Duna egy mellékága, a központi terét, a Szentháromság teret A felújított emlékhelyet
Sugovica nagy kanyarulata a város alá ajánljuk a parkolásra, de jó ha tudják, fiuk, Habsburg Ottó
hajlik. A kanyarulat átvágásával a XIX. hogy a belvárosban mindenhol avatta fel.
század végén összekapcsolódott a
Baja–Bezdáni Tápcsatornával, vagyis
a Ferenc-csatornával. A vízállást a
Deák Ferenc-zsilippel szabályozzák.
A város neve török eredetû, jelenté-
se bika. Valószínûleg elsô birtokosá-
ról, Bajáról nevezték el. Elsô hiteles
említése 1323-ból maradt fenn. Mezô-
városként 1472-ben említik elôször. A
török hódoltság alatt járásnak megfe-
lelô közigazgatási székhely (náhije)
volt. A török uralom után a várost és
határait – mint földesura – a kincstár
foglalta le, majd I. Lipót 1696. decem-
ber 24-én szabadalmas kamarai me-
zôvárossá nyilvánította.

159
 A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG

ára néz. A tér uralkodó épülete a Sug-

ovicával szemben álló városháza, a
hajdani barokk Grassalkovich-
palota, amelyet nem a gróf, hanem a
kalocsai érsek építtetett, és 1862-ben
lett a városé.
A tér városképi jelentôségû, jelleg-
zetesen klasszicista mûemlék épüle-
teiben több üzlet, pénzintézet és a tu-
risták információs irodája is mûködik.
Külön említést érdemel a teret délrôl
lezáró, közvetlenül a Sugovica partján
álló Duna Hotel, amelyet Deutsch
Ignácz épített 1860–70 között részben
szecessziós stílusban és sokáig Nem-
A városháza, a volt parkolóórák vannak elhelyezve, a zeti Szálloda néven üzemelt. A nagy
Grassalkovich-kastély parkolásért fizetni kell. A teret ma- tûzvész elkerülte, az 1956-os nagy ár-
mögötte a barátok gyarországi Szent Márk térként emle- víz sem érintette. Déli szárnyában egy
templomának tornya getik, értékét nemcsak épületei, ha- 300 fôs színházterem volt. Az 1928.
látható nem a kövezete is adja. Állítólag nagy április 9-én, húsvéthétfôn Bartók Béla
érdemei vannak a megmaradásában által adott koncerten több mint 400
A Grassalkovich-palotát Major Máténak, a bajai születésû épí- ember zsúfolódott be ide. A követke-
a millennium évében, tésznek, aki a szocializmus „hôskorá- zô tizenkét esztendôben a zenei és
1896-ban historizáló, ban” megvédte az eredeti burkolatot. színházi élet nagyságai léptek fel ezen
neoreneszánsz stílusban A teret lóhere formában keresztezik a színpadon. Napjainkban a volt szín-
építették át. az utak, három oldalról beépített, nyi- házterem helyén különterem és kony-
Ennek az emlékét ôrzi tott oldala a Sugovicára, a Duna ha van. A hotel homlokzata már méltó
az aulában elhelyezett egyik, város alá kanyarodó mellékág- a tér hangulatához, belsô és külsô fel-
tábla. újítása, átépítése évek óta folyamatos.
A gyönyörû, vörös A tér Sugovicára nézô részében, a
márványból faragott, középponthoz viszonylag közel áll a
a család címerével szépen felújított Szentháromság-
díszített kandalló oszlop. Ez a város egyik legrégebbi,
a múzeumban látható. XVIII. századi, késô barokk stílusú
mûemléke. A négy evangélista szobra
felett Mária áll, az oszloppillér tetején
pedig a Szentháromságot megjelenítô
alkotás látható.
A tér délkeleti oldalán, a városháza
mellett, a Bajai Takarékpénztár
egykori épületében van 1937-tôl a
Türr István Múzeum.
A névadó Türr István a város egyik jeles
szülötte, az olaszországi egység megte-
remtéséért Garibaldi oldalán harcolt. A
A városháza magyar szabadságharcban nem vett részt,
kapubejárója de a kiegyezés után jelentôs szerepet ját-

160
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG

szott Bácska mezôgazdasági életének fel-

lendítésében. Nevéhez fûzôdik a Sugovi-
cát a Ferenc-csatornával összekötô átvá-
gás elkészítése. Türr István kezdte meg a
Panama-csatorna és a Korinthoszi-csator-
na építését. A róla elnevezett múzeum-
ban, a Roosevelt téri kiállítóteremben ál-
landó kiállítás látható Baja 300 éve város
címmel. A Néprajzi csoportok Baja kör-
nyékén címû állandó kiállításon magyar,
német, bunyevác népviseleteket, haszná-
lati tárgyakat, bútorokat és fotográfiákat
mutatnak be. Ebben a múzeumban van
dr. Solymos Ede néprajzkutató több évti-
zedes gyûjtômunkájának eredményeként
a világ egyik legnagyobb halászati gyûjte-
ménye, amelybôl új állandó kiállítást nyi-
tottak 2001 augusztusában.
Deák Ferenc u. 1.
Nyitva: márc. 15–nov. 30-ig, Sze.–Szo.
10–16 óráig. Ettôl eltérô idôpontról a
csoportok a következô telefonszámon
kérhetnek információt: 79/324-173.
A múzeum Roosevelt téri bejárata
elôtt áll a tengerek, vizek istenének,
Neptunnak a szobra. Pár lépésre in-
nen, a Batthyány Lajos utcában van a amelyet Bezerédy Gyula készített A Türr István Múzeum.
Gyümölcsoltó Boldogasszony gö- 1894-ben. A népszerû költô több ver- A jobb oldali
rögkeleti plébániatemploma, a he- sébôl lett népdal, szerkesztette a Déri Miksa köz elején
lyi szóhasználatban kis szerb temp- Hölgyfutárt, írt színdarabokat és a vá- bromnz emléktábla
lom, amely 1972-tôl a város tulajdona, ros országgyûlési képviselôje volt. A hirdeti az elektronika
felújítva kamarateremként komoly- és tér is az ô nevét viseli. Szép látvány a magyar úttörôjének
könnyûzenei hangversenyeknek ad park északi oldalán lévô virágóra. nagyságát
otthont. A Tóth Kálmán térrel határos Szent
Ami Budapestnek a Váci utca, az Imre téren áll a Szent Péter és Szent
Bajának a Szentháromság térrôl nyíló Pál római katolikus plébánia-
Eötvös utca, a sétálóutca. A macska- templom, amelyet Grassalkovich
köves korzót egykori polgárházak, Antal építtetett 1765-ben, barokk stí-
bérházak határolják, napjainkban üzle- lusban. A mennyezeti freskókat a ba-
tek, irodák, kávéházak, fagylaltozók és jai mûvésztanár, id. Éber Sándor ké-
kerthelyiségek várják az arra járókat. A szítette az 1930-as években.
bajai belváros képéhez tartozó galam- A templom szentélye mögötti térre
bokat általában a déli órákban szertar- néz a ciszterciták által épített III. Béla
tásszerûen etetik az állatbarátok. Gimnázium, elôtte 1986 óta III. Béla
A sétáló utca végén lévô téren áll a király bronzszobra áll, amely Kô
bajai születésû költô és író, Tóth Kál- Pál alkotása. A gimnázium dísztermé-
mán egész alakos bronzszobra, ben id. Éber Sándor faliképe látható.

161
 A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG

A plébániatemplom Az eredeti berendezésbôl fennmaradt

melletti szoborfülkében az ikonosztáz, a püspöki trón, és a
1827 óta Domenico Berti belgrádi ikonfestô, A. Teodorovity
kôfaragó Szent Flóriánt 1793-ban készült festményei. Minden
ábrázoló szobra áll. hónap utolsó vasárnapján délelôtt 10
Az 1841-ben szintén órakor kezdôdik a liturgia, a búcsút
klasszicista stílusban minden év májusában a templom vé-
újjáépített plébániaház dôszentje, Szent Miklós tiszteletére
oromzatán olvasható tartják. (A templom szerdán 9–12
kronosztikonon óráig tekinthetô meg, más napokon
örökítették meg bejelentkezés a 79/423-199-es tele-
a várost porig égetô fonszámon).
1840. május 1-jei A templomtól a kanyargós Telcs
tûzvész napját. Ede utcán sétálhatunk el a város
Akkor elpusztult egyik legszebb mûemlék épülete, a
1282 lakóház, zsinagóga felé. Az utca névadója a
812 melléképület, város szülötte, szobrászmûvész. A zsi-
5 templom, a Zsinagóga A szobortól a Martinovics Ignác nagóga 1845-ben épült, késô klasszi-
és a kórház, úton északi irányba haladva érkezünk cista stílusban. Ma ebben az épület-
46 ember halt meg a Miklós utcai Szent Miklós görög- ben és a mellette lévô egykori zsidó
a tûzben. keleti plébániatemplomhoz, amely szeretetotthonban mûködik az Ady
mai, késô barokk stílusát az 1779-ben Endre Városi Könyvtár. A zsinagó-
történt átalakítás során nyerte el. A ga belsô terét a kétoldalt húzódó egy-
bajai szerb lakosság három templo- kori nôi karzat három hajóra osztja. A
mából kettô maradt fenn, ez a legré- középsô nagy belmagasságú tér fölött
gebbi. Homlokzati tornyán copf fü- festett, boltozatos mennyezet van. A
zérdísz, díszes jón pillérek láthatók. bejárattal szembeni fal középpontjá-
ban áll a frigyszekrény, amely felett a
füstfelhôbôl elôtörô mózesi könyvtáb-
A könyvtártól lák láthatók. A 180 ezer kötetes
a Munkácsy úton keleti könyvtár Magyarország legnagyobb,
irányba haladva mintegy 4350 kötetes régi anyaggal
érkezünk rendelkezô városi bibliotékája. Ôs-
a Jelky András térre, nyomtatványai, a Magyarországon
ahol a város nagy egyetlen példányban létezô kiad-
szülöttének, a bajai ványok, Ady Endre Bibliája, a Dide-
szabólegénybôl lett rot és D’Alembert által szerkesztett
híres világjárónak, Nagy Francia Enciklopédia hiányta-
a tér névadójának lan, elsô kiadása és más irodalomtör-
a földgömbre állított téneti mûvek ennek a gyûjteménynek
bronzszobra áll. a büszkeségei.
A vasbeton földgömböt Munkácsy Mihály u. 9. Tel.: 79/322-741.
Miskolczy Ferenc Nyitva: H–Cs 13–18 óráig, P: 10–18
készítette, óráig, Szo: 8–12 óráig.
a szobor A könyvtár utcájában, a lakótelep
Medgyessy Ferenc mellett áll a mesékbôl ismert Hü-
alkotása velyk Matyi szobra. Készítôje Telcs

162
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG

Ede, a budapesti millenniumi emlék-

mû két királyszobrának alkotója.
Jelky András szobrától indulva a
Szegedi úton hosszabb sétával érhet-
jük el a Vonatkertet, amely a vonat-
tal Bajára érkezôket köszönti. A régi,
gyönyörû, óriási platánfák alatt van-
nak a városházát díszítô Atlasz-szob-
rok elôdei, és a gyerekek kedvence,
egy régi gôzmozdony.
A Szegedi úton visszaindulva, a
Csernák Mihály téren át jutunk a tér
déli oldalából nyíló, keskeny, kanyar-
gós Jókai utcába, ezen végighaladva
megpillantjuk a repkénnyel borított
Éber-emlékházat, ahol három festô-
mûvész, id. Éber Sándor és két gyer-
meke ifj. Éber Sándor és Éber Anna
féltô gonddal ôrzött hagyatéka várja a
látogatót.
A festményeken, rajzokon, szobrokon kí-
vül ez a ház ôrzi az Éber család több évti-
zeden keresztül gyûjtött értékes helytörté-
neti, irodalomtörténeti dokumentumait, a
bácskai, a sárközi vidékrôl származó nép-
rajzi, népmûvészeti tárgyakat is. E régi ház
falai között megtaláljuk egy XX. század
eleji kisváros polgári értékrendjének, ízlé-
sének, mûvészeti életének tárgyi emléke-
it, a polgári életforma szellemiségének le- 1830 körül épült klasszicista stílusú A Tóth Kálmán tér.
nyomatait. mûemlék épületben kaptak méltó he- A szemben lévô ház
Jókai u. 19. Tel.: 79/324-216. Nyitva: lyet az 1937-ben létrehozott Bajai falán emléktábla
márc. 15.–nov. 30., K, Cs, V: 10–16 óráig. Képtár legszebb darabjai. hirdeti,
Folytatva sétánkat a Tóth Kálmán A XX. századi modern magyar képzômû- hogy itt egykor
utcán, a névadó szülôházának hom- vészet reprezentánsait felvonultató gyûjte- Türr István
lokzatán emléktáblát láthatunk. A 19. ményben külön egységet alkotnak az er- szülôháza állt
számú házban megnézhetjük a Bajai délyi születésû, Baján élt festômûvész,
Bemutató Csillagvizsgálót, amely Nagy István alkotásai, akirôl a képtár a ne-
1955-tôl mûködik itt. Egyébként a vá- vét kapta. A kiállítás másik nagy egysége
ros szülötte Schulhoff Lipót csillagász. Rudnay Gyula festômûvész munkásságát,
Állandó nyitva tartás: pénteken 17–23 bajai iskolateremtô tevékenységét mutatja
óráig. Elôre egyeztetett idôpontban nap- be. A képtár épületét az egykori tulajdo-
pali és éjszakai programok más napokon nos címere, az elôtte lévô teret Nagy Ist-
is. Tel.: 79/424-027, tel./fax: 79/322-571 ván bronz mellszobra, Varga Imre alkotá-
A Tóth Kálmán, majd a Hattyú ut- sa díszíti.
cán át érkezünk a Vörösmarty térre, Arany u. 1. Tel.: 79/325-649 Nyitva:
ahol a hajdani Vojnich-kúriában, az márc. 15.–nov. 30. K, Cs, V: 10–16- órág.

163

Az aradi vértanúk A képtárral szemben, a Vörösmarty
emlékmûve utca és a Déri Frigyes sétány sarkán az
aprócska parkban az Aradi vértanúk
emlékmûve látható. Mögötte a mo-
dern lakóház falán, ahol egykor Mé-
száros Lázár, az elsô magyar hadügy-
miniszter szülôháza állt, 1989-ben
márvány emléktáblát helyeztek el.
Déli irányba folytatva sétánkat a
Déri Frigyes sétányon eljutunk a Déri-
kertig. A kerttel szemben, a városháza
mögött találjuk a Páduai Szent Antal
tiszteletére felszentelt ferences kolos-
tortemplomot, vagy más néven a ba-
rátok templomát, amely 1728–1756
között barokk stílusban épült, majd
1780-ban átalakították és a mai arcula-
tát 1928–29-ben kapta meg. Baján a
legrégebbi ismert barokk alkotás a
templom külsô, déli falfülkéjében a
Mater Dolorosa 1740-ben készült
szoboralakja.
A templom jobb oldali magas tor-
nyát tûztoronyként, majd kilátóként
használták.
A belsô berendezés számos értékes
alkotása közül kiemelkedô jelentôsé-
gû a barokk szószék és a sekrestye, va-
lamint az 1761-bôl származó, kemény
fából faragott, körbejárható rokokó
öltözôszekrény.
164
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG
A templom déli oldalán lévô park-
ban áll három híres bajai, Türr Ist-
ván, Kliegl József feltaláló és Gajdó-
csi István egykori megyei tanácsel-
nök és országgyûlési képviselô mell-
szobra.
A Déri-kert, a belváros romantikus
parkja a bajai származású, szülôváro-
sába dúsgazdagon hazatérô selyem-
gyáros, mûgyûjtô nevét viseli. A Déri
Frigyes által megálmodott és adakozá-
sából 1914-ben létrehozott kertben áll
az elsô világháború hôseinek 23
méter magas emlékmûve.
Ugyancsak itt állították fel az 1956-
os forradalom elsô magyarországi
emlékmûvét 1956 októberében –
tervezôje ifj. Éber Sándor volt –, majd
a ma is látható emlékkövet.
A kert délkeleti szögletével szem-
ben, a Deák Ferenc és a Petôfi Sándor
út sarkán áll a református temp-
lom, amelynek a falán emléktábla
ôrzi a lánglelkû költô, Petôfi Sándor
emlékét, valamint Fülep Lajos mûvé-
szettörténész, mûvészetfilozófus ér-
demeit.
A Deák Ferenc úton kelet felé ha-
ladva pillantjuk meg a rókusvárosi te-
metôt és a Rókus-kápolnát. A barokk
kápolnánál van Mészáros Lázár sírja.
A kápolna mögött áll az 1840-es tûz-
vész áldozatainak emlékmûve.
Visszatérve a Szentháromság térre,
azt keresztezve érjük el az Árpád teret
és a Petôfi hídon átkelünk a Sugovi-
cán, majd a Március 15. sétányra ér-
ve lépünk a Petôfi-szigetre. A Május
1. sétány sarkán áll a szigetnek is ne-
vet adó költô szobra, mellette ifjú-
sági ház és fedett uszoda van. A szi-
get szállodáival, panzióival, kemping-
jével, pályáival, éttermeivel a pihenést
szolgálja.
A szigeti sétáról visszatérve a hídfô-
nél kiépített Halászpart vendéglôi-
nek, kávéházainak teraszán pihenhet-
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG

jük ki magunkat. Nyári estéken az it- Déli irányba

teni séta a tengerpartok pezsgô, medi- továbbsétálva
terrán hangulatát idézi. a Rókus utca hatalmas
A Sugovica partján folytatva sétán- gesztenyefái alatt,
kat a Halászpart parkolójának lejárata a városi kórház
mellett találjuk az 1956-os pusztító épületei mellett
árvízre emlékeztetô monumentu- haladunk el, majd
mot. Kicsit távolabb új keletû jacht- az utca végén
kikötô van. Hosszan nyúlik el a sza- a csillagszerû
bad strand területe a majdnem partig útelágazásnál,
futó házak alatt. A stranddal szemben a dombocska tetején
indul a Sugovicát a Ferenc-csatorná- megpillantjuk
val összekötô átvágás. a Kálvária-kápolnát
A Duna parton, a Sugovica torkola- és temetôt.
tánál évszázados, dús lombú fák al- A kápolnát Hild József
kotta ligetben áll a Türr István-em- tervezte. A temetôben
lékmû, amelynek tetejérôl pompás nyugszik Nagy István
kilátás nyílik a déli összekötô hídra, a festômûvész, szülôháza
hajóútra, valamint a Duna–Dráva jeles festômûvésze, B. Mikli Ferenc a sírkerttel szemben áll.
Nemzeti Park gemenci részére. készítette.
A Sugovica partján visszasétálva a Nyitva: K–P: 9–11, 16–18, Sz: 10–12,
Szent János városrészbe, a Duna ut- 15–17 óráig. Ettôl eltérô idôpontban a
cában hatalmas épületegyüttest lá- csoportok bejelentkezése a 79/325-092
tunk. Ez a Magyarországi Németek telefonszámon
Általános Mûvelôdési Központja, Gépkocsival ajánlatos ellátogatni a
amelyet a magyar és a német kor- Józsefvárosba a Gárdonyi utcában
mány közös elhatározással létesített.
Hazánkban egyedülállóan komplex
intézmény, ahol az óvodai neveléstôl,
az általános iskolán, a középiskolán
keresztül, a felnôttképzésig minden
megtalálható. Az intézmény ad ott-
hont a Német Nemzetiségi Szobá-
nak, amely múlt század eleji népvise-
leti és tárgyi emlékeket ôriz. A Halászpart felett,
Bejelentkezés: Duna u. 33. a piac
Tel./fax: 79/424-767 szomszédságában,
A távolabbi látnivalókat gépkocsi- a magyar honfoglalás
val ajánljuk megközelíteni. Ilyen a ezerszázadik,
hajdani sírkertben, a Katonavárosban egyben Baja várossá
a Világosi u. 4. szám alatt lévô Szent nyilvánításának
György szerb temetôkápolna, háromszázadik
amelyet a Megbékélés kápolnájá- évfordulóján emelték
nak is neveznek. Ezt egy szerb szár- a díszes Árpád-kutat,
mazású, bajai özvegy építette férje ha- amelynek kis csapjait
lála után, 1903-ban. A kápolna gyö- a honfoglaló
nyörû, egyedülálló faliképeit a város vezérekrôl nevezték el

165
 A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG

Az egyik helyi dôdött és 1950 decemberében má-

monda szerint sodszor is átadták a forgalomnak a
egy szegény közös üzemû hidat. Azóta többször
vándorlegény átépítették. A legutóbbi 1998-tól 1999-
bánkódott ig tartott és különválasztotta a vasúti
az itt kifüggesztett és a közúti forgalmat, sôt önálló sávon
Mária-kép alatt haladhatnak a kerékpárosok is.
és a forrás Baja hagyományos programjai
a legényt sirató közül elsô helyre kívánkozik a „Já-
Szûzanya könnyeibôl noska-eresztés”. A Duna közvetlen
eredt meg. közelében felépült városrészt, amely
A másik monda egykor a vízimolnárok és halászok
egy szerb önálló faluja volt, a vízen járók védô-
és egy magyar diák szentjérôl, Nepomuki Szent Jánosról
történetét ôrzi, nevezték el. Az ô emlékét ünneplik
akiket a Szûzanya minden év májusában a „Jánoska-
mentett meg a rájuk eresztés” elnevezésû rendezvénnyel.
támadó farkastól. A program részeként a Baja Halászlé-
A megeredt két forrást található római katolikus templom- fôzô Bajnoka versenyt és a Hajós–Ba-
a diákok a maguk hoz, amelyben id. Éber Sándor ja Borvidék borkóstoló ünnepét is
vallásának szentelték. freskója látható. Innen az 51-es fô- megrendezik.
úton északi irányba indulva a Temp- A Nemzetközi Duna menti Folklór
lom utca sarkáig, a fôútvonal mellett Fesztivált minden harmadik esztendô-
látható az 1883-ban épült bajaszent- ben, július elején Baja, Kalocsa és
istváni római katolikus templom. Szekszárd városában rendezik meg. A
A Templom utcán haladva érjük el a programban népzene, néptánc, kéz-
Pandúr utcát, és az itt található bu- mûvesbemutató is szerepel. (Infor-
nyevác tájházat, ahol a török hódolt- máció a 79/326-242-es telefonon. E-
ság után Észak-Bácskába vándorolt mail: ifjusagihazbaja@emitel.hu)
katolikus horvát népességnek, a bu- Rendkívül népszerû a Bajai Népün-
nyevácoknak a század eleji lakáskul- nepély, a halászlé ünnepe a halászlé
túráját, tárgyi emlékeit mutatják be. fôvárosában. A Guiness-rekordként is
Pandúr utca 51. Tel.: 79/324-173. jegyzett rendezvényen minden év júli-
Nyitva: K–V: 10–16 óráig. usának második szombatján több,
Érdemes ellátogatni a folyón átívelô mint kétezer bográcsban, szabadtû-
hídhoz is, amely 1906–1908 között zön fô a világhírû bajai halászlé. Évrôl
A szentjánosi kápolnában épült. Ez volt a hajdani Bács-Bodrog évre mintegy ötvenezer ember vacso-
tartott litániát követôen megye elsô Duna-hídja, valamint rázik és mulat együtt a Szentháromság
a szentet ábrázoló Budapesttôl délre az elsô vasúti híd. A téren és a környezô utcákban. A szín-
szobrot a Duna hétnyílású, keszon alapozású híd me- vonalas népzenei és néptáncelôadá-
és a Sugovica vizén dernyílásai 100 méteresek voltak és sok után a programot tûzijáték zárja.
viszik a belvárosig. alakjuk megegyezett a Feketeházy Já- (Információ: 79/326-633. E-mail:
Az ünneplôk zenés, nos eszméje szerint épített más hidak- munkozpontbaja@emitel.hu)
csónakos, lampionos kal (Szolnok, Komárom, Esztergom). A B’ôszülés, vásári vigasságok Baja
felvonulással kísérik A második világháború alatt, 1944 fôterén minden év szeptemberében,
a szobrot a mulatság ôszén elpusztították, de mivel újjáépí- az ôsz köszöntése jegyében, zenés,
belvárosi helyszínére. tése sürgôs volt, már 1945-ben elkez- táncos, vásári forgataggal ötvözve kí-

166
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG

nálja az utazónak is három napon át a A bevezetôben azt állítottuk, hogy A bajai halászléfôzô
programjait. (Tel.: 79/321-036) Baja a vizek városa. Ennek bizonyítá- ünnep madártávlatból
Baján a hagyományôrzésnek jeles sára most rendhagyó módon vízi túrá-
képviselôi vannak: a Gemenc Tánc- ra invitáljuk az utazót.
együttes a magyar táncokkal, a Bácska A bajai vízi világot felfedezô utunk- Magyarországon
Banda a magyar népzenével, a Csi- ra a város szívébôl, az üdülôparadi- kétféle halászlé
tanyica tánccsoport a délszláv táncok- csommá vált Petôfi-szigetrôl indulunk. vetélkedik megízlelôi
kal, a Cabar zenekar tamburásaival Itt található sok száz bajai család csó- kegyeiért:
vált közismertté. Folytatja a hagyomá- nakgarázsa, a vállalati üdülôk sora, a a szegedin kívül a bajai.
nyokat a XIX. században alakult Dalos sporthorgász egyesület, az evezôsklub A halkultusz ünnepén
Kör, amely napjainkban Liszt Ferenc és a cserkészek vízitelepe is. A sziget több, mint kétezer
Kórus néven mûködik. Igen szép ha- több pontján lehet kajakot, kenut bé- bográcsban fô
zai és nemzetközi sikereket mondhat relni, fürdôzni, a nyugalmasabb a finom hallé
magáénak az Ad Libitum Kórus is.
Bajától néhány kilométerre délre,
az 51-es fôút mellett található az is-
mert búcsújáró hely, Máriakönnye,
szerb eredetû népi nevén Vodica. Év-
rôl évre sok ezren zarándokolnak ide
Kisboldogasszony ünnepén, de utazá-
suk közben is sokan megállnak a
szent kutak mellett. A XIX. század-
ban kápolnát és kálváriát építettek,
Mária-szobrot állítottak ide. A kutak
vize a magas nitráttartalom miatt nem
iható, de mégis kannaszámra viszik
haza, hogy arcukat, kezüket, beteg
testrészüket mossák vele.

167

A Gemenci erdô területeken pedig horgászni. Kezdô
a Duna–Dráva vízi túrázók elsô, kalandosabb élmé-
Nemzeti Park része nye a sziget körbehajózása, a száraz-
földön gépkocsival Bajára érkezôk pe-
dig itt teszik vízre jármûveiket. A gyö-
nyörû bajai belváros képének megha-
tározója a Sugovica, a kis mellékág, a
Duna holtága. Egy gazdag molnár leá-
nyának és a szegény molnárlegény re-
ménytelen szerelmének történetét ôrzi
a Sugovica név és a hozzá kapcsolódó
A magányos vadkan
veszélyt szimatol
168
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG
fájdalmasan szép monda. A csónakga-
rázsok stégjétôl dél felé, a Ferenc-csa-
tornát lezáró zsiliphez vezet a víz.
Kedvelt úti cél a csatornán a zsiliptôl
indulva a termálfürdôjérôl is ismert
Nagybaracska.
A Nagy-Duna felé a téli kikötô, a
felkapott sátorozó hely, a Pandúr-szi-
get mellett hajózunk tovább. A Duna
felé közeledve a „csiklis”, csónakos
horgászok egyik kedvenc szakaszá-
hoz érkezünk. Ha itt hátrapillantunk,
elénk tárul a hangulatos, jellegzetes
bajai tájkép, pecásokkal, napfürdô-
zôkkel, fûzfákkal, a háttérben a belvá-
rosi templom tornyával. A két folyó
találkozásánál, a Dunába olvadó Su-
govica szép kanyarulatánál áll a már
bemutatott Türr István-kilátó.
A Nagy-Duna vizére érve, az 1479-
es folyamkilométernél észak felé, a
város büszkeségei felé közeledünk.
Baját jelentôs közlekedési csomó-
pontként tartják számon, a már elôbb
bemutatott hídja, másrészt kikötôje
miatt. A közeljövôben Baja az EU déli
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG

határának legjelentôsebb folyami ki- lékág járható, ilyenkor a legszebb a A gemenci erdôben
kötôje és a nemzetközi vízi forgalom táj, melynek varázsát az erdôk és a vi- kisvasúttal is
szolgáltató bázisa lehet. Átsiklunk a zek találkozásának harmóniája adja. A szép látványban
híd alatt és a túlparton a Dunafürdô nemzeti park mellékágai a Sió kivéte- gyönyörködhetünk
néven ismert üdülôterület nyaralóhá- lével robbanómotoros vízi jármûvel
zait láthatjuk. Az ártéri erdôknek ez a nem járhatók. Különleges élmény a
része a pihenni vágyóké, itt kezdôdik mintegy 40 kilométernyi mellékág és
az igazi csend. A kitûnô horgászhe- morotva vizein evezôs túrázóként Széki lile
lyeken a ponty, a csuka, a kárász, a
balin a leggyakoribb fogás. Legyen
ünnep, vagy hétköznap, ezen a kör-
nyéken bármikor szívesen esznek ha-
lat, a bajaiak Európa halevô rekorde-
rei az évi 66 kg-os, egy fôre jutó
mennyiséggel. Különleges élmény a
romantikus dunai halásztanyákon a
halászeszközök, az óriási halászhálók
látványa.
A páratlan szépségû Gemenc Ma-
gyarország legnagyobb erdôvel, víz-
zel, rétekkel borított ártere, hossza 30,
szélessége 7 km. Vízi túrázók állítják,
hogy ez a terület – Bátától a Sió-tor-
kolatig – hazánk legszebb vízi útvo-
nala. Ha a bajai vízállás eléri a 350
centimétert, akkor valamennyi mel-

169

Baja vízi turizmusának
központja a Sugovica
által körülölelt
sziget környékén
alakult ki
Vízisízési lehetôség
és vízi oktatás
a Sugovica partján
a Jacht kikötôjénél
Tel.: 30/938-21-49,
30/938-21-76.
Nomád túrák
a Gemencben
Tel.: 79/520-450,
30/226-66-33.
Vízi túravezetés, oktatás:
79/322-045.
Horgászat:
Bajai Sporthorgász
Egyesület. Petôfi sziget 1.
Tel.: 79/321-343.
Vízi jármûvünket
kerékpárra válthatjuk és
Ósükösdtôl Dunafalváig
végigkerekezhetünk
a 30 kilométeres
kerékpárúton.
170
kenuval, kajakkal barangolni. Feled-
hetetlen emlék lehet a fürdôzô vad-
disznó, a tollászkodó vízimadár,
vagy építkezô hód látványa. Gyakor-
lott túrázók kedvenc folyamszakasza
a Rezéti-Holt-Duna, amely a kedvelt
pihenô helyet, a Veránka-szigetet öle-
li körül.
Szárazföldi túrát a Duna-hídtól déli
irányba a Cserta-parti kiránduló erdô-
ig tehetünk, ahol csónakkikötôt,
tûzrakóhelyet is találunk egy kis sza-
lonnasütéshez, halászléfôzéshez. Kö-
zel esik ehhez a Vén-Dunai partsza-
kasz, ahonnan egy jó távcsôvel bepil-
lanthatunk a szemközti Koppány-szi-
get madárvilágának életébe. Az élô
Duna zátonyain – a Kádár-sziget ki-
vételével – engedély nélkül sátrat ver-
hetünk, gondosan ügyelve a gyönyö-
rû természeti környezet megóvására.
Engedélyhez kötött a kikötés a Grébe-
ci-, a Rezéti-Duna és a Koppányi-
Vén-Duna bal partján. Túránk során
jól tájékozódhatunk a táblák segítsé-
gével. Egyedi engedélyhez kötött te-
vékenységet a Duna–Dráva Nemzeti
Park Pécsi Igazgatósága szabályozza.
(Tel.: 72/517-200)
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG
A világ leghosszabb távú evezôs ver-
senyét, a Budapest–Baja Nemzetközi
Evezôversenyt, minden év augusztusá-
nak második hétvégéjén rendezik
meg. Pénteken hajnalban, öt órakor
Budapesten, a Mûszaki Egyetem elôtti
rakpartnál startolnak a csapatok. A cél
az, hogy a 174 km-es távot 14 órán be-
lül megtegyék. Szombaton a Sugovi-
cán a hagyományos Sprint versenyen
küzdenek az evezôsök. (Információ:
Spartacus Vízügy Sportklub. Bartók u.
4. Tel.: 79/323-438).
A nagy múltú Nemzetközi Duna-
túra (TID) össztávja 2687 folyamkilo-
méter az Ingolstadt–Szilistra közötti
Duna-szakaszon. A táv alatt hat or-
szág 46 táborhelyet kínál a túrázók-
nak, hogy saját tervüknek megfelelô-
en csatlakozzanak a csapathoz. A túra
hagyományosan június végén indul,
82 napig tart, ebbôl 12 nap a pihené-
sé. Amikor a túrázók a kedvelt bajai
táborhelyre, a Nagy-Pandúr-szigetre
érnek, körülbelül a táv felénél tarta-
nak. Azok, akik itt csatlakoznak a tú-
rához, még további két ország 26 állo-
másán keresztül juthatnak el a bulgá-
riai célig. A Nemzetközi Duna-túrát
kenusok, kajakosok, evezôsök és ke-
rékpárosok részére rendezik meg.
Információ és jelentkezés: Magyar Ter-
mészetbarát Szövetség 1065 Budapest
Bajcsy-Zs. u. 31. Tel.: 1/311-2467.
E-mail: tidinfo@freemail.hu
Kedves, játékos nevû szigetek vár-
ják a kirándulókat a Nagy-Dunán lefe-
lé hajózva. A Szúnyog-, a Gyuri- és a
Liba-sziget mentén zátonyos a meder,
így alacsonyabb vízálláskor sokan
strandolnak itt. E kis szigetek legszeb-
bike a Móricz, melynek holtágát ösz-
szehajló fáival a természet temploma-
ként emlegetik. A bajai családok nap-
ernyôvel, élelemmel, labdával, társas-
játékokkal rakják tele a csónakokat és
reggeltôl napestig maradnak.
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG
KÉLESHALOM
Irányítószám: 6444
A lakosság száma: 640 fô
Az 54-es fôútról a Hajósi pincefalu-
nál jobbra fordulva, a Jánoshalmi útról
nyílik a településre vezetô bekötôút.
A Kiskunsági Nemzeti Park 168
hektáros természetvédelmi területe,
az Illancs egykor jellemzô buckavidé-
ke, már csak a Kéleshalmi homokbuc-
kákon figyelhetô meg. A szélhordta
buckák napsütötte, forró déli oldala
csupasz, csenkeszes, a buckák között,
ahol összegyûlik a víz, égerlápok is
kialakultak. A tetôkön és az árnyéko-
sabb oldalakon szép gyepek, tölgye-
sek, fehér nyárasok élnek, galagonyá-
val, borókával, akáccal vegyesen. A
táj a XIX. század óta alaposan megvál-
tozott. Az elegyengetett buckákra szô-
lôt, gyümölcsöst telepítettek. Ôsi buc-
JÁNOSHALMA
Irányítószám: 6440
A lakosság száma: 10 450 fô
Kéleshalomtól déli irányba indulva
érkezünk a városba. Közúton Bajáról,
Kiskunhalasról és Mélykútról is meg-
közelíthetô Jánoshalma. Vasúton
Bácsalmás és Kiskunhalas irányából is
elérhetô. A település régi nevei: Csôsz-
apa, Jankó, Jankószállás, Jakofdsa pa-
lánk, Jankovác voltak, 1904-tôl hívják
Jánoshalmának.
A város központja a Béke tér, innen
könnyen megtekinthetô minden látni-
való. A római katolikus templomot
Szent Anna tiszteletére emelték
1788-ban késô barokk stílusban, majd
Foerk Ernô tervei szerint 1880-ban ek-
lektikus stílusban átalakították. Figye-
lemre méltó a templom barokk stílusú
gyóntatószéke, késô barokk szószéke
és fôoltárképe. A mennyezetfreskókat
kás arculatát egyedül az egykori kéles- Felsôterézhalma sivár,
halmi legelô ôrizte meg, itt maradt futóhomokos területét
meg az Illancs különleges növényzete 1906-ban parcellázták
is. Északi részén a buckákat boróka, fel. A telepesek
fehér nyár növi be. A déli részeken a jobb megélhetés
nyár és galagonya érzi otthon magát. reményében
A kéleshalmi területen ezzel szemben vándoroltak erre
a kettô közötti átmenetet találjuk. a vidékre,
Megközelítésük lovas kocsival vagy de hamarosan rá kellett
gyalogosan ajánlott. döbbenniük, hogy
A község elôször 1952-ben János- ezen a sivár
halma község területébôl önállósult, futóhomokon nagyon
majd 1990-ben újból. A védett termé- nehezen lehet megélni.
szeti értéken kívül a Fô út mentén a Sokan visszaszöktek
település központjában lévô, 1938- származási helyükre,
ban épített római katolikus templo- az éj leple alatt,
mot és az 1991-ben, a második vi- észrevétlenül elillantak.
lágháborús emlékmûvet érdemes A helyi szómagyarázat
megtekinteni. A templom fölszentelé- szerint ezért hívják
sét a Szent István-naphoz kapcsolták, ezt a tájat Illancsnak.
csonka tornya a trianoni ország-
csonkítást idézi.
Jánoshalmán
a rendezvények sorát
Kuczka Mihály készítette. Itt látható februárban
még a Szent Orbán-szobor és a hí- borversennyel kezdik.
res Gatyás Krisztus. A Kisgazdaságok,
A Béke térbôl nyíló Petôfi Sándor út Farmergazdaságok
elején van a zsinagóga. A térrôl észak- Gépei Kiállítást
keleti irányba indulva, a Kálvária úton és Vásárt áprilisban
érjük el a temetôt, ahol az 1922-ben tartják.
épült Isteni Gondviselés-kápolná- A Jánoshalmai
ban érdemes megnézni a csodálatos, Napokon június végén,
fából faragott relikviákat: az oltárt, a július elején
tabernákulumot és a corpust. Mézfesztivált is
A kápolnától az Eötvös utca és a rendeznek.
Hunyadi utca érintésével érkezünk a A Szüreti Napokon
volt Orczy-kastélyhoz, amely klasz- lovas bemutató –
szicista stílusban épült, 1820 körül. lovasiskola mûködik
(Bíró u. 7–9.) Jánoshalmán – ,
A Bajai úton délnyugat felé halad- felvonulás
va érkezünk a Városi Könyvtárhoz. és bál is van.
ahol az alagsorban a helytörténeti A veterán autók
gyûjteményt, valamint Bányai Tas- és motorok évenkénti
kovics Mihály paleontológus és ter- találkozója szintén
mészetbúvár ajándékát, a brazil nagyon népszerû
gyûjteményt tekinthetjük meg. rendezvény.
171

A Felsô-Bácskai
Mûmalom BOROTA
Jánoshalmán Irányítószám: 6445
A lakosság száma: 1770 fô
Jánoshalmáról a Bajára vezetô úton
és egy ezzel párhuzamos mellékúton
is el lehet jutni Borotára.
Ha a mellékúton érkezünk a köz-
ségbe, akkor a Felszabadulás úton
északi irányba fordulva 4 km megtéte-
le után érhetjük el a Csókás erdôt,
amely védett természeti érték. A zöm-
mel több mint 80 éves szürke nyárból
álló erdô elegyfái a fehér és a fekete
nyár. A homokpuszta-gyepekre jel-
lemzô galagonya, sóskaborbolya al-
kotja a cserjeszintet. A kialakult öreg,
odvas fák zavartalan fészkelôhelyül
szolgálnak az odúlakó madárfajok-
nak: a zöld küllônek, a nagy tarka-
172
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG
A 120 millió éves halkövületek, a növény-
maradványok és a ritka kôzetfélék, vala-
mint az 5–6 ezer éves indián szerszámok,
európai látványritkaságnak számítanak.
Bajai u. 1. Tel.: 77/401-220.
Nyitva: K–P. 8–18, Szo: 8–12.
A könyvtártól a Dózsa György úton
déli irányba haladva a vasúti kereszte-
zôdés elôtt pillantjuk meg a Felsô-
Bácskai Mûmalom 1907-ben emelt
épületét, amely középkori várkastélyra
emlékeztetô formájával és stílusával
hívja fel magára a figyelmet. A henger-
malom ma is üzemel – az 1920-ban
gyártott gépekkel. (Dózsa u. 141.)
A településen átvezetô út mentén
kerékpárút is van.
A népi hagyományokat citerazene-
kar, a bácskai dalokat is gyûjtô páva-
kör, és a népi tánccsoport ápolja.
Több énekkar mûködik a városban: a
Városi Vegyeskar, a Kapisztrán Ka-
marakórus, a Mithras Énekegyüttes,
Kamarakórus és Jazz Vokál, az Egye-
sített Pedagógus Kórus.
harkálynak, a kék- és széncinegének.
Az odvas fák a denevérek számára is
kedvezô életfeltételeket jelentenek.
Ez a terület a XX. század elejéig
Rém község pusztája volt, 1911-ben
lett önálló község Borota. A település
központjában, a Felszabadulás út és a
Dózsa György út sarkán áll az 1900-
ban épült római katolikus temp-
lom, amelyet Szent Lukács tiszteleté-
re szenteltek fel. Említést érdemel az
orgonája, amelyet 1892-ben az Ang-
ster pécsi orgonagyár épített be a ka-
locsai kisszemináriumba, majd 1934-
ben felújították és 1952-ben telepítet-
ték Borotára. Itt 1979-ben Váradi Ot-
tó és fia átépítette.
A templommal szemben található a
második világháború áldozatai-
nak emlékmûve.
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG

RÉM A falu központjában a Május 1. és a Rém szomszédságában

Irányítószám: 6446
A lakosság száma: 1500 fô
Borotától a bajai úton nyugati
irányba indulva, majd egy bekötôúton
északi irányba fordulva érkezünk a te-
lepülésre.
A községet elôször 1401-ben említik
a híres Zrínyi-okmányban Rim, illetve
Rym néven. A középkori Rém azon-
ban a török idôkben elpusztult. Terü-
lete az újkorban Baja város pusztája
volt, 1883-ban vált önálló községgé.
Petôfi Sándor út sarkán áll az 1900- van a 172 méter magas
ban épült római katolikus temp- Ólom-hegy, amely
lom, amelynek az új tornyát 1992-ben Bácska és Bács-Kiskun
emelték. Mellette látható a Szenthá- megye legmagasabb
romság-szobor. A Petôfi S. és a Dó- pontja. A tetején lévô
zsa György út sarkán kôkereszt áll. A kilátóról szép kilátás
Petôfi S. és a Szabadság út találkozá- nyílik a környezô
sánál Szent János szobra látható. A vidékre, ahol még
Kossuth Lajos és a Szabadság út talál- nyomokban
kozásánál pedig egy fakereszt áll. megtalálhatók
Minden év augusztus 20-a körül a rómaiak híres
rendezik meg a Kakasfesztivált Ré- védvonalának
men. maradványai, ezt a nép
Ördögároknak nevezi.

FELSÔSZENTIVÁN A Szabadság úton,

Irányítószám: 6447 amely egyben
A lakosság száma: 2100 fô az 55-ös fôút,
ha Csávoly felé
Rémrôl déli irányba haladva érjük indulunk, megtaláljuk
el Felsôszentivánt, a rózsák faluját. Át- a mûemlékké
halad a településen az 55-ös fôútvo- nyilvánított
nal, így Bajáról és Szegedrôl is elérhe- mûködôképes,
tô közúton. Nagy Torma Vince-féle
A falu nevezetessége a Keresztelô szélmalmot, amely
Szent János-templom. Mellette egy magántulajdonban van.
kôkereszt áll, de nem ez az egyetlen: A képen
talán hazánk egyetlen hasonló lélek- a malomkövek láthatók
számú településén sincs annyi kôke-
reszt az utcákon, mint Felsôszent-
ivánon, ahol összesen hét található. 79/352-716) kitûnô ifjúsági zenekar-
Az utazók és a vízen járók védôszent- nak és Hagyományôrzô Együttesnek is Felsôszentiván
jének, Nepomuki Szent Jánosnak a az otthona. Felsôszentiván rendezi település népszerû
szobra a Szabadság út és a Fekete- meg kétévente azt az országos találko- horgászparadicsom,
csatorna találkozásánál áll. A Mûve- zót, melyen a kistelepülések lapjainak a halastavakat
lôdési Ház (Szent István u. 24. Tel.: munkatársai vesznek részt. a Bokod–Kígyós-
csatorna táplálja.

CSÁVOLY Csávoly egyik nevezetessége az A mai Csávoly

Irányítószám: 6448
A lakosság száma: 2160 fô
Felsôszentivánról az 55-ös fôúton
nyugati irányba haladva érkezünk a
településre, amely a Kígyós-ér Csávo-
lyi-ága mentén terül el.
Arany János és a Temetô utca találko-
zásánál látható – 1783-ban, barokk
stílusban épült – római katolikus
templom, amelyet 1883-ban bôvítet-
tek. Itt van az elsô és a második vi-
lágháború emlékmûve is. A Temetô
utcán rövid sétával jutunk a Petôfi
területén, az egykori
pusztán 1730 táján
bunyevácok telepedtek
meg. Melléjük
a földesúr az 1780-as
évek elején Soroksárról
németeket telepített.

173

Dunafalvát kompjárat utcán található Falumúzeumba,
köti össze a túlparti ahol országosan elismert néprajzi, va-
Dunaszekcsôvel. lamint mezôgazdasági eszközkiállítást
Szívesen jönnek ide láthatunk. Magas színvonalon mutat-
a horgászok, vadászok. ják itt be a német és a bunyevác ha-
Itt található az ország gyományokat is.
egyik legjobb, Bejelentkezés: Petôfi u. 7.
fôként nagyvadas Tel.: 79/352-136
vadászterülete.
Contra Florentina romjai DUNAFALVA
a Duna parton Irányítószám: 6513
A lakosság száma: 1240 fô
Bajáról Szeremlén keresztül a véd-
gáton nemrég elkészült úton érke-
zünk Dunafalvára. Útközben csoda-
szép ártéri erdôkben gyönyörködhe-
tünk. A védett terület növényzete fi-
gyelemre méltó, hiszen a Mohácsi-
Mivel mély fekvésû sziget gazdag öntéstalaj. Mielôtt a
terület volt, a 200–300 községbe érkezünk a védgát mellett
négyzetméteren pompás strandot és kempingezôhe-
elhelyezkedô rom- lyet találunk. Közúton Nagybaracska
maradványokat a Duna felôl lehet megközelíteni a települést.
szabályozásakor, A községet északról a Kutasi-víz,
a XIX. században keletrôl a Nagybaracskai-Duna öve-
elöntötte a víz, zi. Jelentôs része – a teljes Duna-part
de alacsony vízállásnál és a községet övezô másik két vízfo-
kiemelkedik a mederbôl lyás – az 1996-ban alakult Duna–Drá-
a hajdani építmény. va Nemzeti Parkhoz tartozik. Ezen
174
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG
A község északi felén, a Jánoshal-
mára vezetô út mellett van a Bara-tó,
amely kitûnô horgászvíz és fürödni is
lehet benne.
Csávoly híres szülötte Milassin
(Bertalan) Miklós, II. József tábori
gyóntatója, Székesfehérvár egykori
püspöke.
belül a Béda–Karapancsai Tájvédel-
mi Körzet része 200 hektár erdô. Az
ártéri erdôk jellemzô fafajtái, a nyár
és a fûz mellé a nemzeti park vissza
akarja honosítani a tölgyet és a geszte-
nyét is.
Dunafalva alatt, közel egy kilométe-
res mélységben jelentôs melegvízkész-
letek találhatók, amelyeknek a hômér-
séklete 96–98 Celsius-fok. A Dél-
Alföld egyetlen kôlelôhelye is itt van:
dolomit és mészkô található jelentôs
mennyiségben, a becslések szerint
200 000 tonna lenne kitermelhetô, alat-
ta karsztvíz van. A bánya jelenleg nem
mûködik, ugyanis 1941-ben egy halá-
los baleset miatt bezárták.
A településen fellelhetôk a római
idôkben itt húzódott határ nyomai.
Pannónia tartomány a folyó jobb ol-
dalán helyezkedett el, míg a község
felôli részen voltak az ellenerôdök,
azaz a római hídfôk. Dunafalván is
megtalálható egy ilyen torony, a Con-
tra Florentina maradványa.
A község korábban a Baranya me-
gyei Dunaszekcsô része volt, csak
1954-ben lett önálló. A közlekedési
nehézségek miatt 1996. január 1-jétôl
Bács-Kiskun megyéhez tartozik.
A falu római katolikus templo-
ma a Park és a Teleki út keresztezô-
désénél áll. Kertjébe temették el, vég-
akaratának megfelelôen, a Rolling
Stones egykori hangmérnökét, Nick
Walsch egyetemi tanárt, aki ornitoló-
gusként került a környékre.
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG

NAGYBARACSKA
Irányítószám: 6527
A lakosság száma: 2700 fô

Dunafalváról a Mohácsi-szigeten
délkeleti irányba érjük el a mohácsi
utat, és ezen jutunk el Nagybaracs-
kára. Alighogy keresztezzük a Fe-
renc-csatornát, az út jobb oldalán,
közvetlenül a csatorna partján talál-
juk a termálfürdôt. A községen
észak–déli irányban átmegy az 51-es
fôút, és Csátalja felôl is megközelíthe-
tô közúton.
A Szabadság téren álló római ka-
tolikus templomnak és elôdjeinek
rendkívül hányatott sorsa volt. Vesz-
szôbôl építettek egy kicsiny templo-
mot ezen a helyen 1747-ben, amely
két év múlva leégett. Még abban az
évben felépítették az újat, majd 1789-
ben már maradandó anyagból a mos-
tanit. Azonban ez sem az eredeti, hi-
szen a második világháborúban,
1943-ban egy katonai jelzôrakétától
leégett, ezért újjá kellett építeni. A
templom elôtt millenniumi emlékmû
áll. Nem messze innen van az 1888-
ban felállított Szent Rókus-szobor. Hagyományosan június–júliusban Ünnepség a katolikus
A Szabadság térrôl a Toldi Miklós szociofotós tábort rendeznek. templom elôtt
úton lehet elérni a Köztársasági em- Kitûnô horgászvizei: a Ferenc-csa-
lékparkot. A második világháború torna, a Duna holtágai, a Füzes –
hôsi halottainak a tiszteletére 1990- ahol üdülôfalu is van – és a Fiser, va-
ben emlékmûvet állítottak. lamint a Horgásztó. Augusztusban
A községnek kiváló hagyományôr- tartják az országhatáron innen és túl is
zô népi táncegyüttese van. Minden év híressé vált Sobri Kupa Halfôzô Ver-
júliusában Folklór Fesztivált tartanak. senyt.

DÁVOD
Irányítószám: 6524
A lakosság száma: 2600 fô
Nagybaracskáról az 51-es fôúton dél
felé haladva érkezünk Dávodra. Jugo-
szláviából – Hercegszántón át – szin-
tén az 51-es fôúton közelíthetô meg.
Kedves, de nem
A korabeli feljegyzések szerint a te- tekinthetô helyes
lepülésnek már 1391-ben volt templo- néveredeztetésnek,
ma. A Dózsa György úton található miszerint a Dávod neve
római katolikus templomot 1779- egy 1793-as térképen
ben építették, késô barokk stílusban. szereplô „Dejeto” nevû
Ennek az elsô harangját egy év múlva, halasvízrôl, vagy a nép
a következô kettôt pedig 1801-ben ajkán élô Daud nevû
húzták fel a toronyba. A Dózsa hôs vitéztôl származna.

175

György és a Tolbuchin út sarkán áll a
Szent János-szobor. A Dózsa
György úton érkezünk el a Ferenc-
csatorna hídján áthaladva Püspök-
pusztára, ahol a pécsi püspökség ál-
tal épített római katolikus temp-
lom látható. Mellette sorakoznak az
egykori, 1945-ig a püspöki birtokhoz
tartozott épületek, amelyek már csak
nyomokban ôrzik az építés korát,
eléggé elhanyagoltak, részben ma-
gánkézben vannak.
Továbbhaladva az úton, elérkezünk
a kén- és fluortartalmú hévízre épült
fürdôhöz, amelynek vize a radioaktív
gyógyvizek csoportjába tartozik.
HERCEGSZÁNTÓ
Irányítószám: 6525
A lakosság száma: 2550 fô
Karapancsát erdészek Dávodról az 51-es fôúton 5 kilomé-
és vadászok lakják. ter megtétele után érkezünk a nem-
Vadászkastélya zetközi határátkelô helyként is ismert
egyedülállóan szép, településre.
az 1910-es években, Arról is nevezetes ez a falu, hogy
neobarokk stílusban horvát tannyelvû iskolájában tanul-
épült, hatnak a XVIII. század végén idetele-
jelenleg vendégház pült sokácok leszármazottai.
176
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG
A Ferenc-csatorna romantikus kör-
nyezetében lehetôség van a pihenés-
re, a horgászatra. Maga a csatorna a
trianoni országhatár kialakításakor el-
vesztette jelentôségét, hiszen a határ
kettévágta a Baja és Bezdán közötti
csatornaszakaszt, addig élénk hajó-
forgalom is volt rajta. Mára a meder
feltöltôdött, egy részét mocsári nö-
vényzet borítja. A mellette lévô tele-
pülések összefogtak, hogy újra életre
keltsék (revitalizálják).
Dávodon augusztus 20-án amatô-
rök részére úszóversenyt rendeznek.
A búcsút október második vasárnap-
ján tartják.
A Kossuth u. 18. szám alatt áll az
1752-ben, barokk stílusban épült ró-
mai katolikus templom, amely vil-
lámcsapás következtében 1812-ben
megrongálódott, öt év múlva állítot-
ták helyre.
A közelben van a második világ-
háborús emlékmû. Nem messze in-
nen az Alkotmány tér 9. szám alatt ta-
láljuk az 1900-ban, eklektikus stílus-
ban épült görögkeleti, pravoszláv
templomot.
A sokác néptáncot messze földön
híres hagyományôrzô táncegyüttese a
Veszeli Szantovcsani (Vidám Szán-
tóiak) ôrzi évtizedek óta.
A Nagyboldogasszony-napi búcsút
augusztus 15-e körül tartják meg.
A horgászatra a Klágya, a Budzsáki
víz és a Ferenc-csatorna kitûnô lehe-
tôségeket kínál.
Hóduna (Debrina) a falutól nyugat-
ra, 12 km-re van, hajdan Habsburg
Albrecht uradalma volt. Budzsák szét-
szórt tanyavilágát az 1956-os nagy ár-
víz romba döntötte, az út mentén
épült fel az új település. A Duna ma-
gyarországi alsó szakaszának kiemel-
kedô értéket képviselô, a Duna–Drá-
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG
va Nemzeti Park Béda–Karapan-
csa élôhelyeit magába foglaló terület
karapancsai része itt van. A gemenci-
vel együtt itt él Magyarország legna-
gyobb rétisasállománya. Ôsszel a
Duna árterein, hullámterein tartóz-
VASKÚT
Irányítószám: 6521
A lakosság száma: 3900 fô
Bajáról a délkeleti irányba induló
bekötôúton érjük el a Hajós–Vaskúti
Borvidék egyik névadó települését.
De megközelíthetô Vaskút az 51-es
fôútról Bátmonostoron át is.
Az elmúlt évszázadokban Vaskúton
– és a borvidékhez tartozó további 11
településen – termelték az ország leg-
fûszeresebb kadarkáit, de emellett az
olasz rizling, a kövidinka, a sárfehér
szôlô is jelentôs területen van jelen. A
borvidék településein élô németa jkú
lakosság, így a vaskútiak is, magukkal
hozták a szôlômûvelés és borkészítés
határtalan szeretetén túl az ôshazában
termelt fajtákat is, például a rajnai
rizlinget és a kékfrankost. Az itt ter-
A Holt-Duna télen
kodnak a fokozottan védett nagy és
kis kócsagok több százas csapatai, a
háborítatlan ártéri erdôk mélyén za-
vartalanul pihennek meg a gémfélék.
Az emlôsök közül kiemelkedô jelen-
tôségû a fokozottan védett vidra.
melt borok általában teltek, illatban, Vaskút nemzetiségi
zamatban gazdagok, tüzesek. A vö- hagyományait ôrzi
rösborok lágyak, mély színûek. Az és ápolja
egyik legismertebb borfajta a vaskúti az Anton Kraul
kékfrankos. Fúvósegyüttes
Amikor a Bajai úton megérkezünk és a Vaskúti Német
a községbe, és elérjük a Jókai utcát, Hagyományôrzô
elénk tárul teljes szépségében az Táncegyesület.
1824-ben, klasszicista stílusban épült A hagyományôrzést
kálvária a kápolnával. A kálvária szolgálja a július végén,
stációjának képeit Udvardi Erzsébet augusztus elején
készítette. megrendezett
Továbbhaladva a Bajai úton, majd nemzetközi fúvószenei
az Aradi úton jobbra fordulva megpil- tábor is.
lantjuk a falu úgynevezett piros isko- A községben a búcsút
láját, amelynek az ornamentikája régi a pünkösd utáni elsô
korokat idéz. Visszatérve a fôutcára, vasárnapon tartják.
láthatjuk a községet érintô nagy újko- Augusztus 20-án
ri népvándorlás 50. évfordulójára, utcabál, tûzijáték
1995-ben állított a megbékélést szerepel az ünnepi
szimbolizáló emlékmûvet. programban.
177

A régi okmányokban BÁTMONOSTOR
számtalan említés Irányítószám: 6528
történik Bátmonostorról. A lakosság száma: 1800 fô
Károly Róbert király
hûséges híve, Vaskútról nyugati irányba autózva
Becsei Imre az 1994-ben átadott úton érhetjük el a
szerezte meg 1320-ban, települést. Áthalad a falun az 51-es fô-
amelyrôl a királytól út, ezért közúton északról és délrôl is
adománylevelet is jól megközelíthetô.
kapott. Az 1191-es évben kezdte építeni a
Két fia, falu mellett Óbátmonostoron Bot biha-
Töttös és Vesszôs ri ispán a román stílusú monostort.
nagy odaadással Ennek lerombolt alapjaira késôbb gót
szolgálta stílusú templomot építettek. A Kossuth
Nagy Lajos királyt. utcán lévô, 1762-ben emelt római
A Becsei nemzetség katolikus, Szent József tiszteletére
azonban fiú utód nélkül felszentelt templom falaiba benne
maradt, ezért vannak azok a kövek, amelyeket az
Töttös László 1466-ban 1724-ben felrobbantott monostor
örökösödési szerzôdést templomából mentettek meg.
kötött a leányágon rokon A Széchenyi úti temetôben a köz-
Váradi családdal. ség fennállásának 800. évfordulóján
avatták fel a két világháború áldozata-
Bátmonostor inak hôsi emlékmûvét, amelyet
a Hajós–Vaskúti Sárossy László tervezett.
Borvidékhez tartozik, Az Ófaluban emlékmû hirdeti a
az itteni borturizmus romok között, az úgynevezett puszta-
fejlôdésében jelentôs faluban, hogy itt állt valamikor a mo-
szerepet játszik nostor.
a Gilián Kastély
és Borház.
CSÁTALJA
Irányítószám: 6520
A lakosság száma: 1850 fô
Bátmonostorról az 51-es fôúton
délnek indulva, majd Nagybaracs-
kától keleti irányba folytatva utunkat
érkezünk a településre, amelyet ma-
gyarok, németek és 1945-tôl bukovi-
nai székelyek laknak.
A borra, az eredeti szépségüket ôr-
zô parasztházakra, a környéken ta-
lálható vadászterületekre, a kellemes
környezetre, és a településtôl keletre
lévô halastavakra épülhet Csátalja fa-
lusi turizmusa.
178
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG
A Petôfi Sándor úton van a telepü-
lés büszkesége, a kálvária, amelyet
szintén a község fennállásának 800.
évfordulójára készítettek, és ezt is
Sárossy László tervezte. A stációkat
Pápayné Máté Erzsébet tûzzománcai
díszítik, az építô – illetve a lakatos-
munka Morvai István és Papp Antal
helyi mesterek munkája.
A község népviselete rendkívül
szép, amelybôl több is látható egy lo-
kálpatrióta polgár, Papp István szabó-
mester 300 darabos gyûjteményében.
A kis múzeumban a ruhák mellett a
régi paraszti élet tárgyait, használati
eszközeit is kiállították.
Bejelentkezés: Árpád u. 6.
Tel.: 79/374-023
Gyönyörû népviseletérôl is ismert a
község messze földön híres népzenei
és hagyományôrzô néptánc együttese.
A templom búcsúját május elsô vasár-
napján tartják. Május végén kitáncol-
ják a májusfát.
A település déli határánál lévô
motocross pályán minden év szeptem-
berében az országos versenynaptár
szerint tartanak versenyt. A szüreti mu-
latságot szeptember végén rendezik.
A látnivalók a falu központjában
vannak. A Kossuth és az Erzsébet út
sarkán áll az 1745-ben, barokk stílus-
ban épült római katolikus temp-
lom, amelyet 1911–14 között megna-
gyobbítottak és erôsen átalakítottak.
Mellette van a falu egyik nevezetessé-
ge, az 1930-as években épült emeletes
iskola, az utcai homlokzatát díszítô
freskó a bajai ifj. Éber Sándor alko-
tása. A kép Szent Lászlót ábrázolja
egy hatalmas fa alatt. A fa lombkoro-
nája a történelmi Magyarország tér-
képét formázza. A falu közepén lévô
épület átvészelte a történelem vihara-
it, és freskója épségben maradt! A
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG

templommal szemben a parkban szé- Nagyszerû vonzerô, hogy az ide te- Garáról déli irányba
kely kopjafa emlékeztet arra, hogy lepült népcsoportok ápolják hagyo- haladva érjük el
Andrásfalva, Fogadjisten, Hadikfal- mányaikat. A Székely Kórus országos a jugoszláv határ
va, Istensegíts, Józseffalva is a gyöke- versenyeken is kiváló eredményeket mentén fekvô
reket jelentik az itt élôk egy részének, ért el. 1991-ben alakult meg a Német Bácsszentgyörgyöt.
hiszen onnan érkeztek annak idején. Tánccsoport. A falut
A borturizmus éledezésével egyre Minden év júliusában Folklór Gálát, az Igali-fôcsatorna
többen ismerik fel a Hajós–Vaskúti négyévente székely, szintén négy- és a bácsszentgyörgyi
Borvidékhez tartozó település kiváló évente német találkozót tartanak a te- Kígyós-fôgyûjtô-
vörösborát, a csátaljai kadarkát. lepülésen. csatorna öleli körül.
A faluba érkezvén
a Petôfi Sándor,
GARA kapu és egy kôkereszt, a településen majd a Rákóczi úton
Irányítószám: 6522 lévô háromból. Nem messze a temp- jutunk el a község
A lakosság száma: 2900 fô lomkerttôl, a Kossuth Lajos utca bal római katolikus
oldalán látható az itt élô magyar, né- templomához,
Csátaljáról keleti irányba autózva met, bunyevác és székely lakosság amelynek érdekes
érkezünk Garára. összefogását szimbolizáló Nemzetisé- története van.
Amikor beérkezünk a faluba, és rá- gek együtt címû szoborkompozíció. II. József idején
fordulunk a Kossuth Lajos útra, a bal Vele szemben a község mûvelôdési az érsekség is
oldalon megpillantjuk a Kálvária- háza és könyvtára szép építészeti al- úgy vélekedett:
dombot a stációkkal. kotás. ha az alig másfél órányi
A falu központjában áll az 1780-ban A falu nemzetiségi hagyományait járásra lévô
épített, késô barokk stílusú római ka- ápolják a Székely Kör hímzôi, fonói és Baracskának sincsen
tolikus templom, amelyet 1909-ben az asszonykórus tagjai. A hagyo- temploma,
bôvítettek. mányôrzô együttes pedig a délszláv, a akkor itt se legyen.
A templomkertben van az elsô és magyar és a német táncokban jeleske- De a lakosság
második világháború emlékmûve, dik. Minden év augusztusában egyhe- összefogásának
a Szentháromság-szobor, a székely- tes tánctábort tartanak. köszönhetôen –
az akkor még
Gyurity pusztaként
BÁCSBOKOD temetôben érdemes megtekinteni az ismert helyen –
Irányítószám: 6453 1895-ben készült Anna-kápolnát, a 1911-ben felszentelték
A lakosság száma: 3400 fô hajdan nagy tömegeket vonzó Anna- a templomot,
napi búcsúk helyszínét. Az önkor- amelynek nagy értéke
Bajáról keleti irányba indulva érke- mányzat felújíttatta és itt helyezte el az Prokop Péter
zünk az egykor Bikitynek nevezett értékes, régi gyászhintót is. nagy méretû,
Bácsbokodra, amelyet közúton észak- A falu központjába érve, a Hôsök te- Sárkányölô
ról Csávoly, délrôl Bácsborsód, kelet- rén pillantjuk meg az 1771-ben emelt, Szent Györgyöt
rôl pedig Bácsalmás és Mátételke felôl majd 1911-ben kereszthajóval bôvített ábrázoló festménye.
is el lehet érni. A Baját Mélykúttal ösz- római katolikus templomot, mely
szekötô közútnak a falut átszelô része egy korábban, 1731-ben épített kis
mellett kiépített kerékpárút van. templom helyén áll.
Vonattal a Baja–Bácsalmás szárnyvo- A parkban állították fel az elsô és a
nalról érhetô el. második világháborúban elesettek
Mielôtt beérkeznénk a településre, emlékmûveit. A Holocaust-emlék-
a Hunyadi János út jobb oldalán lévô mûvet a község északi részében, a

179

A Nádány,
vagy a Kis-Kígyós
a bácsalmási fôággal
együtt a Kígyós vízgyûjtô
területéhez tartozik.
A bokodi mellékág
12,1 km hosszú,
a község dél felé lejt,
ezért a Kis-Kígyós
szétterült,
és kisebb-nagyobb
tavakat alkot.
Az elsô nagyobb tó,
a mostani halastó,
a Nagy-Bara.
A halban gazdag tavak
területe összesen
35 hektár.
Itt már jó néhány
50 kg feletti harcsa
került horogra.
Mélykúton
a templomépítés
költségeit a község
egykori földesura,
Grassalkovich Antal
fedezte, akit Hász János
ferences rendi szerzetes
gyôzött meg arról,
hogy a templomot
Szent Anna férje,
Mária édesapja,
Szent Joachim
tiszteletére szenteljék fel.
180
Jókai utcai aprócska, régi temetôben
találjuk. Az Anna-napi búcsút min-
den évben a július 26-a utáni vasárna-
pon, az Erzsébet-napi búcsút pedig a
TATAHÁZA
Irányítószám: 6451
A lakosság száma: 1580 fô
Bácsbokodról északkeleti irányba
haladva érkezünk Tataházára. A köz-
séget átszeli az 55-ös fôútvonal. Dél-
rôl Bácsalmásról érhetô el közúton.
A falu központjában, a Szabadság
téren áll az 1783-ban, Grassalkovich
herceg által építtetett római katoli-
kus templom, amelynek a zsinde-
lyes tetôfedését az 1900-as évek ele-
jén cserélték le. A téren látható Szent
Márton szobra és a Szenthárom-
ság-szobor. Kegyeleti emlékhely az
MÉLYKÚT
Irányítószám: 6440
A lakosság száma: 6200 fô
Tataházáról északkeleti irányba ha-
ladva az 55-ös fôúton érjük el a nagy-
községet. Közúton északról Jánoshal-
máról, délrôl Bácsalmásról, délkelet-
rôl Csikéria, Tompa, északkeletrôl pe-
dig Kisszállás felôl közelíthetô meg.
Vasúton a Baja–Kiskunhalas szárny-
vonalon érhetô el. Nevét valószínûleg
egy mély fúrású kútjáról kapta.
A legfontosabb látnivalók a telepü-
lés központjában, a szépen parkosí-
tott, fásított Petôfi téren vannak. A ró-
mai katolikus templomot 1768–78
között, barokk stílusban építették.
A templom fôoltára, szószéke ba-
rokk, két mellékoltára klasszicista stí-
lusú alkotás. A templom elôtt 1873-
ból származó Szentháromság-osz-
lop áll. Külön emlékmûve van az el-
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG
november 19-e utáni vasárnapon tart-
ják. Igazi népünnepélynek számíta-
nak a páratlan években megrendezett
Pünkösdi Napok.
elsô világháború hôsi halottainak
emlékére 1938-ban állított emlékmû,
és mellette a második világháború
áldozatainak emlékére elhelyezett
márványtábla.
A térrôl északi irányba indulva, a
Dózsa úton haladva keresztezzük a
Mátételkei–Kígyós-csatornát, amely
mellett ezen a helyen egy nádas tó
van. A tó partján áll a Lajkó Márton ál-
tal épített, jó állapotban lévô, jelenleg
lapát nélküli szélmalom. (Dózsa
György u. 9.)
A falu népmûvészeti értékeit, ha-
gyományait a citerazenekar és az
asszonykórus ôrzi.
sô és a második világháború áldo-
zatainak, és szobrot emeltek Szent
Orbánnak is. A közeli fiúiskola kül-
sô falán id. Éber Sándor freskója lát-
ható.
Felbecsülhetetlen értéket képvisel
Szvetnik Joachim Kossuth-díjas ötvös-
mûvész és restaurátor gyûjteménye.
Szvetnik volt az Esterházy-kincsek
restaurátora, a magyar Szentkorona
azonosítója.
Megtekinthetô és bejelentkezés:
Petôfi tér 1. Tel.: 77/460-001
Érdeklôdésre tarthat számot Kiss
Csepregi Ákos polgármester 80 dara-
bos háziállatszarv-gyûjteménye is.
Érdeklôdni: polgármesteri hivatal.
Petôfi tér 1. Tel.: 77/460-001
A Széchenyi úton déli irányba in-
dulva érjük el a tópartot, ahol 1953-tól
a nyári hónapokban fürdô is üzemel,
napjainkban már vízforgató rendszer
is mûködik a fürdôben.
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG

A Széchenyi úton dél felé haladva tók is bemutatkoznak. Lovasnap van

érjük el az Alsótemetôt, amelynek fi-
gyelemre méltó a bejárata és kápol-
nája is, majd a 115. szám alatt találjuk
az 1958-ban, Körmöczi János építô-
mester irányításával épült Szent Er-
zsébet római katolikus templomot.
Freskóit Prokop Péter készítette.
A településen több hagyományôrzô
csoport is mûködik. A Tücsök zene-
kar citerás gyermekekbôl áll, a Sze-
derinda zenekar a felnôtt citerásokat
tömöríti, a kézmûves szakkör a bôrki-
készítés, a szövés, a gyertyaöntés rej-
telmeibe avatja be az érdeklôdôket.
A Mélykúti Napokat minden év jú-
niusában tartják, ilyenkor a fogathaj-
augusztus 20-án, este pedig medence-
bálon mulatnak a résztvevôk
Mélykúton jelentôs múltra tekint
vissza a lovassport, nemzetközi hírû fo-
gathajtóik rendszeresen részt vesznek
a hazai és a külföldi versenyeken. A
lovaspálya a nagyközség északi ré-
szén, a Jánoshalmi út mellett található.
A lovaglás, a lósport iránt érdeklô-
dôk a Mélykúti Lovasegyesületet, a va-
dászok pedig az Alkotmány Szövetke-
zetet keressék. A falutól 6 km-re, az
55-ös út mentén lévô Öregmajorban
kellemes pihenôhelyet találnak.
A nagyközség híres szülötte Fenyô
Miksa irodalmár. A római katolikus
templom Tompán

TOMPA
Irányítószám: 6422
A lakosság száma: 4990 fô

Bácsalmásról a Csikéria felé vezetô

úton kell indulni, majd keletre fordul-
va érjük el Tompát, a szerb határ má-
sodik legnagyobb nemzetközi határ-
átkelôhelyével büszkélkedô nagyköz-
séget. Megközelíthetô közúton az
észak–déli irányú 53-as fôútról, Kis-
kunhalasról és Szabadkáról is. A tele-
püléstôl pár kilométerre lévô közúti
határátkelôhely éjjel-nappal nyitva
van a személy- és áruforgalom elôtt.
Tompa nevezetessége a Szabadság
téren látható díszes, bizonyos elemei-
ben eklektikusnak tûnô községháza.
Tereire jellemzô a szép parkosítás, fá-
sítás. Rövid séta a Széchenyi, vagy a
Bem úton és máris a Szentháromság
téren álló, 1909–1910 között eklekti-
kus stílusban épült, Kapisztrán Szent
János tiszteletére felszentelt római
katolikus templomnál vagyunk,
amelynek a felújítás óta csak az egyik
tornya van meg, de így is pompás lát-
vány.

181
 A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG

A Redl-kastély.
Az ötven hektáros
arborétumban
még látható a báró
kedvenc kutyájának
márvány síremléke is

A nagyközségtôl délre, az 53-as fô- A kastély mellett áll a római kato-

útról már jól látszik a Bárómajorban
lévô két mûemlék épület. Az egyik
Redl Béla báró kastélya, amely a XIX.
század hatvanas éveiben épült. Az öt-
venhektáros park ma arborétum. Az
épületben jelenleg pszichiátriai bete-
gek otthona mûködik.
A Szent Anna-kápolna
likus Szent Anna-templom. A neo-
gót stílusú templomot az egykori házi
kápolna alapzatára Wágner Károly
építette 1893-tól 1905-ig. Az épület te-
tejét fedô színes majolikát a pécsi Zsol-
nai-gyár készítette.
A fôoltáron lévô Szent Anna- és
Szûz Mária-faszobor Francz Tarella
tiroli szobrász alkotása. A szószéket
tartó csavart oszlop igen értékes por-
fírból készült. A templom legértéke-
sebb tárgyai: a Szent Anna-ereklyetar-
tó, az 1653-ban Antwerpenben ké-
szült, vörös bársony kötésû mise-
könyv, valamint az ébenfa feszület ele-
fántcsont Krisztus-testtel.
A templom homlokzatán Luca Della
Robbiának, a majolika feltalálójának
Madonnát ábrázoló dombormû-kópi-
ája látható.
Hagyományosan minden év júliusá-
ban tartják az Anna-napi búcsút. Au-
gusztus 20. környékén háromnapos
ünneppé vált a falunap, amelyet ha-
gyományôrzô együttesek, csoportok
vajdasági, erdélyi és a helyi énekkar
fellépése színesít.

182
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG
KELEBIA
Irányítószám: 6423
A lakosság száma: 3200 fô
A Tompához tartozó Bárómajorból
keleti irányba indulva keresztezzük az
53-as fôutat, és a hangulatos erdôn
keresztülhaladva érkezünk a telepü-
lésre. Közúton északi irányból az 55-
ös fôúton jutunk ide. Vasúton a
Budapest–Szabadka nemzetközi fô-
vonalról érhetô el. Éjjel-nappal nyitva
tartó vasúti határátkelôhely a nemzet-
közi áru- és személyforgalom részére.
A község központjában, a Bajcsy-
Zsilinszky Endre és az Ady Endre út
sarkán áll az erdélyi építészet jegyeit
magán viselô római katolikus
templom, mellette kôkereszt látha-
tó. Az Ady úton, a vasútállomás köze-
lében Vasutas Emlékházat alakítot-
tak ki 2001-ben a régi vasúti ôrházból,
amelyben az eredeti berendezési tár-
gyak láthatók.
Bejelentkezés: polgármesteri hivatal
Ady Endre u. 114. Tel.: 77/454-201
Az Ady úton északi irányba indulva,
majd az Árpád úton továbbhaladva ér-
kezünk meg az Ôskeresztény Apos-
toli Egyház imaházához.
CSIKÉRIA
Irányítószám: 6424
A lakosság száma: 1010 fô
Kelebiáról nyugati irányba indulva
keresztezzük az 53-as fôutat, és a ha-
tártól nem messze kanyargó úton ér-
kezünk a tipikusan egyutcás telepü-
lésre. Nyugat felôl Bácsalmásról vezet
közút a faluba. A község 1922-ben
alakult. Területén áthaladt a Baja–
Szabadka vasútvonal, amely 1922 és
1960 között már csak Csikériáig köz-
lekedett, azóta megszûnt. A falu köz-
pontjában áll a hatalmas méretû,
A községben a falunapokat június Kosárfonó
elsô napjaiban tartják. A Szent István-
napi rendezvények – augusztus 20- Kelebia nevének
ához kapcsolódva – alkalmat adnak a eredetérôl
megemlékezésre, a kulturális együtte- két magyarázat ismert.
sek bemutatkozására. Az elsô szerint
A horgászat és a vadászat szerelme- az itt tanyázó
sei egyaránt nagyszerû lehetôségeket pásztornépek adták
találnak Kelebián. a sok kelepelô
A falu határa ritka védett növények gólya láttán.
élôhelye: az egyhajúvirág és a tarka A másik a török idôkre
sáfrány található meg errefelé. Ez a utal, mely szerint
terület a Kôröséri-fôcsatorna tájvédel- egy Keleb nevû aga
mi körzetéhez tartozik. birtoka lett volna.
Szent István tiszteletére 1929-ben
felszentelt római katolikus temp-
lom. Nem messze tôle a világhábo-
rús emlékmû látható. A település
déli részén, a Petôfi út végén Emlék-
parkot alakítottak ki.
Helyismereti és néprajzi gyûjte-
ményüket a faluházban ôrzik.
Kossuth út 32. Tel.: 79/343-026
A csikériai ünnepek közül kiemelke-
dik a farsangi préló, és a Szent István-
napi búcsú. A nemzetiségi napokat a
szüreti bállal együtt tartják. Ilyenkor a
bunyevác hagyományokat ôrzô Roko-
kó Népi Táncegyüttes is fellép.
183

KUNBAJA
Irányítószám: 6435
A lakosság száma: 2000 fô
Közúton Bácsalmás felôl a bajmoki
útról keleti irányba haladva, vagy pe-
dig Bácsszôlôs felôl délre érhetô el
Kunbaja.
A Szabadság téren áll a hívek ado-
mányából és Freidinger Antal plébá-
nos anyagi hozzájárulásával 1873 és
1877 között épült román stílusú Szent
Máté római katolikus templom,
amelynek belsô díszítésérôl báró
Rudics József gondoskodott. A temp-
lomtorony a háború idején, 1944-ben
lövést kapott, a csonka torony emlé-
BÁCSALMÁS
Irányítószám: 6430
A lakosság száma: 8200 fô
Kunbajáról nyugati irányba indulva,
majd északi irányba folytatva utunkat
érkezünk a városba. Közúton megkö-
zelíthetô még északról Mélykútról,
Tataházáról, nyugatról Bácsbokodról,
délrôl pedig Madarasról. Vasúton a
Baja–Kiskunhalas szárnyvonalon ér-
hetô el.
Mielôtt a jelzett útvonalon a város-
ba érkeznénk, érdemes megállni a
Sóstónál, amely a Duna-közi szikes
tavak láncolatának legdélibb darabja.
Gyógyhatása miatt lakossági kezde-
ményezésre a kiszáradt mederben
Almás népe 1848-ban 1990-ben mesterséges tavat létesítet-
Kossuth Lajost tek, majd 1995-ben további kotrások-
választotta képviselôjévé, kal bôvült a vízfelület. A partot övezô
de ô maga helyett löszös dombokon közel 4 hektár ki-
Vörösmarty Mihályt terjedésû a fiatal kocsányos tölgyes er-
ajánlotta, dôterület. Az erdô tisztásain található
akit az almásiak Európa egyik legnagyobb gyapjas
nagy többséggel gyûszûvirág populációja, amely 1992-
népképviselônek tôl védett természeti érték. Júniusban,
választottak. a virágzás idején egyedülálló látvány!
184
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG
keztetett a környéken dúló ütköze-
tekre, amíg 2000-ben – közadakozás-
ból – helyre nem állították. Négy fres-
kóját Lohr Ferenc készítette 1913-ban.
A falu központjában van a máso-
dik világháború hôsi emlékmûve,
valamint a szlovák emlékmû.
Az Arany János és a Hunyadi János
út között találjuk az 1838-as kolerajár-
vány emlékére, klasszicista stílusban
épített, egyszerûségében is rendkívül
szép Szent Rókus-kápolnát, ame-
lyet 1925-ben restauráltak.
A Német Hagyományôrzô Egyesület
a Kunbajáról kitelepített németek se-
gítségével híven ôrzi, ápolja ôseik
szokásait.
Nem messze innen, a mátételkei Kí-
gyós-érbôl kialakított 12 hektár terüle-
tû horgásztó nemcsak a horgászok,
hanem a védett vízimadarak paradi-
csoma is.
A török hódoltság után ezen a vidé-
ken katolikus vallású bunyevácok tele-
pedtek le spontán módon. A lakosság
gyarapodott a Felvidékrôl érkezett ma-
gyar és szlovák családokkal is. A tele-
pülés Almasko Selo (Almásfalu) néven
1772-ben kapott urbáriumot. 1786-ban
II. József rendelkezésére 195 német
család költözött ide, majd a környezô
falvakból is jöttek németek. Almás
1808-ban mezôvárosi címet kapott,
amelyet 1871-ben elveszített, de rá két
évre járási székhely lett. A vasútvona-
lak 1885-ös és 1903-as kiépítésével a
település bekerült az ország gazdasági
vérkeringésébe. Elnevezése 1895-tôl
Bácsalmás. Az elsô világháború után
Bácsalmás, a csonka Bács-Bodrog vár-
megye egyik járási székhelye maradt. A
német lakosság kitelepítése három lép-
csôben történt: elôször 1944 október
elején 1200 németet küldtek Németor-
szágba, de közülük 1945 nyarán töb-
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG

ben visszajöttek. Másodszor 1946 má-

jusában 4120, 1947. augusztusában 90
németet telepítettek ki Németországba.
Csehszlovákiából pedig 32 magyar csa-
ládot telepítettek Bácsalmásra. Miután
1962. április 1-jén megszüntették a
Bácsalmási járást a település a Bajai já-
ráshoz tartozott, majd 1986. január 1-
jén lett újból város Bácsalmás.
A Mártírok útján érkezünk be a vá-
rosba, amelynek a végén van a város
másik védett természeti értéke, a 4
hektár területû, bekerített Kossuth-
park, a mintegy 300 éves kocsányos
tölgy faóriásaival. Nyugati felén folyik
a Kígyós-ér-fôcsatorna, amelynek part- A Gyûjtemények Háza a Hôsök te- Az 1923–24-ben
ját kôris- és fûzfák szegélyezik. A park- re 7. szám alatt Siskovics Tamás ne- neobarokk
ban emellett mezei, kora- és hegyi ju- mesi kúriája volt, homlokzatán a csa- stílusban épült,
har, keleti platán, vadgesztenye, tisza- lád címere látható, eklektikus stílus- a Hôsök tere 3. szám
fa található. Gazdag a park rovarvilá- ban épült. Ebben 1989-ben állandó alatt áll a nagypolgári
ga: nagy- és kis hôscincér, ormányos helytörténeti kiállítás rendeztek be. jellegû Csauscher-,
virágbogár, golyógubacs darázs, kar- Bejelentkezés: Vörösmarty Mihály és mellette
doslepke él itt. A madárfajok közül Városi Könyvtár. az Ulrich-palota
megtalálható a jégmadár, a kuvik, a Hôsök tere 7. Tel.: 79/341-350 (a képen).
zöld küllô, a nagy fakopács, a szénci- A templomparkban állították fel az Mindkettô
nege. A terület szabadon látogatható. elsô és a második világháború Kóbor Ferenc
A parkból a Szent János úton meg- áldozatainak emlékmûveit. Itt van építômester munkáját
tett rövid sétával érkezünk a Hôsök te- Evetovity Antal Miroljub költô, író dicséri
rére, ahol számtalan látnivaló fogad. mellszobra, Iván Mezstrovics alkotása.
Bácsalmás legrégebbi épülete, a
klasszicista római katolikus temp-
lom 1821-ben épült, 1905-ben oldal-
hajókkal bôvítették, magasították, az
orgonáját 1996-ban újították fel, 1955-
tôl mûemlék.
Több városképet alakító mûemlék
jellegû épület is van a fôtéren. Az
Antunovics család nemesi kúriája ki-
sebb átalakítással 1853-tól plébánia
(Hôsök tere 13.). A mellette lévô
Kovachich-féle ház hajdan a járásbíró-
ság épülete volt, most gyermekotthon.
A Hôsök tere 10. szám alatti emele-
tes ház 1896-ban épült szálloda céljá-
ra. Az 1940-es évektôl bank, 1963-tól A római katolikus
a földszintjén könyvtár, az emeletén templom ólomüveg
lakások vannak. berakásos ablaka

185

Az iskolától A szülôföldjükrôl elûzött népek
pár perces sétával emlékmûvét 1997-ben avatták fel.
érkezünk el A Hôsök terétôl pár lépésre a Szent
a Kossuth Lajos út 49-be, János úton van az 1930-ban épült pol-
ahol a Skorutyák család gári, ma Vörösmarty Mihály Általá-
által 1879-ben alapított nos Iskola. Elôtte, a bejárat egyik ol-
és jelenleg is mûködô dalán látható Kossuth Lajos mell-
kékfestômûhely kínál szobra, Pálfy Gusztáv alkotása; a má-
feledhetetlen sik oldalon áll Vörösmarty Mihály
látnivalókat. mellszobra, Kalmár József alkotása.
Skorutyák János Majdnem átellenben ezzel, a Mûvelô-
kékfestô, dési Központ elôtt kapott helyet a
népi iparmûvész
szívesen fogadja
a látogatókat. MADARAS
Irányítószám: 6456
A lakosság száma: 3310 fô
Bácsalmásról délnyugati irányba au-
tózva érkezünk Madarasra. A község-
tôl délre, a Kígyós-patak és az ország-
határ között, a Telecskai-dombok mé-
lyedésében az 1970-es években duz-
zasztással horgásztavat létesítettek. A
vízfelületen és a környékén olyan nö-
vény- és állatfajok is meghonosodtak,
amelyek védettségük miatt megkülön-
böztetett figyelmet érdemelnek.
A Nagyboldogasszony út elején áll
az 1799-ben épült római katolikus
186
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG
Lantos lány, Humenyánszky Jolán
szobra.
A Rákóczi út 23. szám alatt áll a
Kalocsai Iskolanôvérek egykori zár-
dája. Az 1886-ban épült zárdát két al-
kalommal is bôvítették, ma általános
iskola mûködik benne.
A Dózsa György úton találjuk az
1939-ben épült református templo-
mot, amely elôtt faragott székely ka-
pu látható, az udvarában pedig a gyü-
lekezet egykori kiemelkedô tagjai em-
lékére állítottak kopjafát.
Bácsalmáson Német Tánccsoport
mûködik, gyûjti a német táncokat,
ápolja a hagyományokat.
Az évet a hagyományôrzô nemzeti-
ségi bálokkal nyitják, farsang idején
van a bunyevác préló, valamint a sváb
bál. Áprilisban nemzetiségi fesztivált
rendeznek. Júniusban tartják az Eve-
tovity Antal Miroljub emlékünnepsé-
get. Augusztusban kézmûves alkotó-
tábor, valamint nemzetiségi zenei és
tánctábor van Bácsalmáson. A bácsal-
mási születésû püspök, író és gondol-
kodó Evetovics János tiszteletére em-
lékünnepséget tartanak minden év no-
vemberében.
templom, amelyet 1903-ban és 1937-
ben bôvítettek oratóriumokkal. A bal
oldali mellékoltárt Than Mór Szent
Ilona-oltárképe díszíti. Itt található a
kegyurak, Latinovits Ödön és Lajos
sírlapja, valamint Latinovits József sír-
ja, amelyet Jakob Schroth szobrász
készített.
A Községi Tájház a Bajcsy-
Zsilinszky u. 41. sz. alatt található.
(Bejelentkezés a Polgármesteri hivatal-
ban. Báthory u. 1. Tel.: 79/358-144.)
A helyi néphagyományokat ôrzi az
1975-ben alakult citerazenekar és az
asszonykórus. A madarasi ifjúsági fú-
vószenekar 1965-tôl mûködik.
A BÁCSKAI LÖSZÖS HÁTSÁG
KATYMÁR
Irányítószám: 6455
A lakosság száma: 2520 fô
Madarasról délnyugati irányba au-
tózva érkezünk a déli határ menti te-
lepülésre.
A községet egykor érintette a Kis-
kunhalas–Bácsalmás–Regôce szárny-
vasút, amely a trianoni szerzôdés után
már csak az országhatáron belül köz-
lekedett, és az 1960-as években meg
is szûnt.
A Május 1. téren áll a falu kegyurai,
a Latinovits család által 1807-ben
építtetett, majd 1902-ben kibôvített,
Nepomuki Szent János tiszteletére fel-
szentelt római katolikus templom.
Elôtte kôkereszt, az 1993-ban felava-
tott elsô és második világháborús
emlékmû, valamint a millenniumi
emlékmû áll.
BÁCSBORSÓD
Irányítószám: 6454
A lakosság száma: 1370 fô
Katymárról északi irányba haladva
jutunk a településre, amely közúton
elérhetô még délnyugat felôl Garáról,
észak felôl pedig Bácsbokodról is.
Katymár felôl érkezve a falu szélén,
a bal oldali dombról néz le ránk a
Latinovits család egyik meglévô,
Latinovits Frigyes 1767-ben, barokk
stílusban épített kastélya, amely je-
lenleg egy külföldi tulajdonban lévô
cégé. Egyszerû, fehér festéssel is im-
ponáló. (Bajcsy-Zsilinszky u. 9.)
A Szabadság téren, a domb tetején
áll az 1781-ben, késô barokk stílusban
épült római katolikus templom. A
tér középpontjában helyezték el a
millenniumi emlékmûvet. A tér
nyugati oldalát a Moholy-Nagy László
Általános Iskola épülete zárja le,
Katymáron volt a Latinovits család Katymár
legszebb birtoka, nevezetesen szép délnyugati szélén
kastéllyal, gazdag könyvtárral, ame- a Kígyós-fôgyûjtô-
lyet a második világháború alatt el- csatorna mellett
pusztítottak. létesítettek
A Szent István király nevét viselô egy 6 hektáros
fôutcán érdemes megnézni a helyi ha- mesterséges tavat,
gyományokat ôrzô, szépen helyreállí- amelyet 1988-ban
tott házak homlokzatait, a közülük is árasztottak el vízzel,
kiemelkedô Közösségi Házat. majd halat
A helyi hagyományok ápolásában és vízi növényeket
tevékenyen részt vesz a Neven Bu- telepítettek bele.
nyevác Kulturális Egyesület és a A Telecskai-domboknál
Katymári Németek Egyesülete. A mû- látható egy természeti
vészeti csoportok számára számtalan képzôdmény,
bemutatkozási lehetôség kínálkozik: a löszfal, amelynek
farsang idején a sváb bál és a préló, igen ritka a növény-,
pünkösdkor a sváb utcabál és a pün- rovar- és madárvilága.
kösdölô (kraljica), augusztusban az Ôskori leleteket is
aratóünnep (tuionce) mozgósítja a találtak itt,
helybélieket és vonzza ide a családta- de ezek Budapestre,
gokat, ismerôsöket, érdeklôdôket. a Nemzeti Múzeumba
kerültek.
amely elôtt a névadó születésének
100. évfordulóján térplasztikát állí-
tottak fel. A neves festô, fotográfus és
mûvészeti szakíró innen indult a vi-
lághír felé.
A Dózsa György úton északi irány-
ba indulva egy másik Latinovits-
kastélyt pillantunk meg, amelyben
jelenleg az ôszi Napfény Szociális Ott-
hon mûködik. Sétánkat északi irány-
ba folytatva a fôúton, egy dombocs-
kán, a fák között találjuk a Latinovits
család még romos állapotában is im-
pozáns sírkápolnáját.
A falu északi szélén, a Dózsa
György úton, az egykor három (egy
közben kiszáradt) védett, 350 éves
Rákóczi-fa szomszédságában – ame-
lyek alatt a néphagyomány szerint a
fejedelem is megpihent – a török
emlékmû a pogányok kiûzésére utal.
Bácsborsódon május elsô vasárnap-
ján tartják a templom búcsúját.
187
 KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI Budapest V., Zoltán u. 16., telefon: 1/331-1500) központi
költségvetési szerv a MEH felügyelete alatt. Nevét és jelenlegi feladatait az államháztartásról
szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht.) 1996. január 1-jén hatályba lépett módosításával kapta,
jogelôdjeivel együtt 10 éves múltra visszatekintô szervezet. E törvény elsô ízben deklarálta
a kincstári vagyon fogalomkörét és a kincstári vagyonnal kapcsolatos feladatokat.
A KVI a Magyar Államot, mint tulajdonost képviselve foglalkozik a közvagyon (kincstári vagyon)
közvetlen vagyonkezelésével, vagyonkezelésbe adásával, tulajdonosi ellenôrzési feladataival,
a közvagyon nyilvántartásával és az errôl szóló információszolgáltatással.
Így a KVI központja és 19 megyei kirendeltsége kötelezettsége az állami vagyon hasznosítása,
állagmegôrzése és a rábízott, de a közfeladat ellátásához nem szükséges vagyon (ingó, ingatlan,
portfolió) értékesítése.
A KVI által közvetlenül kezelt vagyon értéke bruttó 400 milliárd forint.
A jelenlegi vagyonkataszter a több mint 800 megbízott vagyonkezelô által kezelt mintegy 6 mil -
lió 900 ezer kincstári vagyonelemrôl tartalmaz adatokat. A kincstári vagyon teljes összértéke
mintegy bruttó 3000 milliárd forint.
A KVI kiemelt tevékenysége a közcélokat szolgáló vagyontárgyak hatékony kezelése, ezen be-
lül pedig a nemzeti kincsünk fontos részét alkotó mintegy 300 mûemlékegyüttes állagromlásá-
nak megakadályozása, a helyreállítás, vagyonkezelésbe adás.
A mûemlékvédelemrôl szóló törvény megteremti hazánk gazdag és pótolhatatlan történelmi,
kulturális, mûvészeti, építészeti öröksége megmentésének garanciáit.
A törvény nevesíti, hogy a mûemlék fenntartásáról és karbantartásáról a mûemlék tulajdonosa,
vagyonkezelôje, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója köteles gondoskodni. A KVI esetében kü -
lönösen igaz ez a törvény mellékletét képezô jegyzékben felsorolt 263 kizárólag állami tulajdon -
ban tartandó mûemlékegyüttesre, melyek fokozott védelmét biztosítani kell.
A KVI Bács-Kiskun Megyei Kirendeltsége (6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky krt. 2., telefon:
76/480-450) sokat tett eddig is e célok elérése érdekében saját költségvetési forrásait felhasználva,
más vagyonkezelôk segítségét is igénybe véve, valamint a pályázati lehetôségeket kihasználva.

Bács-Kiskun megye – más megyék adottságaihoz viszonyítva – mûemlékekben (és fôképp a ki-
emelt mûemlékek tekintetében) nem különös mértékben gazdag.
A 263 fokozott védelmet élvezô mûemlékegyüttesbôl megyénk területére csupán kettô esik,
Kecskeméten a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, Lajosmizsén pedig a Magyar
Mezôgazdasági Múzeum Tanyamúzeuma.
Az 1998 elôtti kiemelt mûemléki lista szélesebb körû volt, így a közvetlen KVI vagyonkezelésû
ingatlanjaink közé tartoztak:

KISKÔRÖS: PETÔFI SÁNDOR SZÜLÔHÁZA

Önkormányzati tulajdonba került, állandó kiállításként és emlékhelyként mûködik. A tulajdonos
az erkölcsi megbecsülés mellett a szükséges anyagi ráfordításokat is biztosítja. Megjegyezzük,
hogy megyénkben Katona József és Kodály Zoltán mellett a jó értelemben vett Petôfi-kultusz a
legnagyobb. Így Dunavecse, Szabadszállás és Kiskunfélegyháza is magáénak vall egy-egy Petôfi
„szülôházat”, ahol szintén emlékhelyek, gyûjteményes kiállítások mûködnek.

KISKUNHALAS: SÁRIK-FÉLE SZÉLMALOM

A város egyik kiemelkedô ipartörténeti emléke a XIX. század közepén épült. Gondos iparosok be-
rendezéseit, felszereléseit restaurálták, szakértô szélmolnár kezei között ma is mûködôképes len-
ne. A régi szakmák kihalása miatt ma már a zsindelyfedés szakszerû pótlása is nehézségekkel jár.

188
KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

TOMPA: RÉDL-KASTÉLY
(Mellette gót stílusú mûemlék templom, 17 hektáros természetvédelmi ôsparkkal övezve.)
A települést már az 1572-es összeírás régi kunszállásként említi. A román–gót kastély 1702-ben
épült 1860-ban két oldalszárnnyal bôvítették. Az építtetô Rédl bárót követôen az utolsó földes-
úr báró Podmaniczky Endre volt.
A gót stílusú mûemlék templommal 1905–12 között egészült ki. Ma a Fôvárosi Önkormányzat
szociális otthonaként mûködik.

HAJÓS: ÉRSEKI KASTÉLY

Egy régi, szegényes érseki ház helyére 1739-ben Patachich Gábor érsek építtette nagyobbra.
1766–67-ben gróf Batthyány József érsek tovább nagyobbította és tornyokkal látta el.
1907-ben Haynald Lajos érsek Kalocsáról árvaházat helyezett át az épületbe.
1954–1999 között is nevelôotthonként mûködött, ma a megyei önkormányzat tulajdona.

Ideiglenesen KVI vagyonkezelésben álló fontosabb mûemlékeink:

KECSKEMÉT: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA HÁZA

A város fôterének keleti térfalából
kiemelkedô épületet a kecskemétiek
103 éven keresztül zsinagógának ismer-
ték. A helyén álló imaházat a városban
letelepedett zsidók már 1810-ben meg-
vásárolták. A mai zsinagóga 1864 és
1871 között épült moreszk–romantikus
stílusban, ifjabb Zitterbarth János tervei
alapján.
Eredetileg hagymakupola díszítette a
templomot, de 1911-ben a nagy kecske-
méti földrengés megrongálta és le kellett
bontani. Ekkor került helyére a lótusz
formájú mai kupola.
A második világháború alatt megszent-
ségtelenített, utóbb gazdátlanná vált, le-
romlott épületet a hetvenes években át-
alakították konferenciaközponttá.
A romantikus mór stílusú épületbôl
Kerényi József – a város egykori fô-
építésze – tervezett impozáns kulturális
központot, 1974 óta Tudomány és Tech-
nika Házaként funkcionál. Itt ôrzik Mi-
chelangelo 15 szobrának hiteles gipszmá-
solatát is, Tolnay Károly mûvészet-
történész hagyatékát.
A még állami tulajdonban, KVI vagyonke-
zelésben lévô ingatlanrészek várhatóan a
MTESZ és a TIT tulajdonába kerülnek.

189
 KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

BAJA: FERENCES ZÁRDA

Baja központjában a Deák Ferenc téren áll a belvá-
rosi templommal egybeépült, korabeli zárdaként
mûködött mûemlék épületegyüttes, aminek egy ré-
sze ma még bérlakásokként szolgál.
Egyháztörténeti emlékek kutatása során váltak is-
mertté létrehozásának körülményei.
A ferencesek az 1686–1690-es években kerültek hí-
veikkel együtt Bajára, ahol már korábban is meg-
fordulhattak.
A középkori jelenlétüket igazoló hiteles forrás
nincs, de 1693-ban már bizonyosan letelepedtek.
Ebben az esztendôben Marinis Károly római kultu-
rális bíró elrendeli, hogy a bosnyák ferencesek to-
vábbra is megmaradhatnak és békésen mû-
ködhetnek a páduai Szent Antalról elnevezett bajai,
a Szent Ferencrôl nevezett zombori, a Szûz Mária
mennybemenetelérôl elnevezett bácsi, az Úr Szent
Testérôl nevezett kalocsai és a Gyümölcsoltó Bol-
dogasszonyról nevezett szabadkai zárdáikban.
1694-tôl kezdôdôen a bajai Historia Domus-ból le-
het a rendház és zárda életét, mûködését nyomon
követni.
Az egyházi kártalanítási törvény szerint folyamatosan, természetben kerül vissza az egyház
tulajdonába. Állagmegóvása és felújítása a mûemlékvédelem elôírásai szerint folyik.

A megye két kiemelt védettségû mûemléke:

KECSKEMÉT: KODÁLY ZOLTÁN ZENEPEDAGÓGIAI INTÉZET
(Kéttemplom köz 1.)
A Kodály Zoltán Zenepedagó-
giai Intézet céljaira a Bács-Kis-
kun Megyei Tanács a város
központjában egy régi kolos-
torépületet újíttatott fel 1973–
75-ben. A terveket Kerényi Jó-
zsef építész készítette a mai
feladatok és a mûemlék-
védelem szempontjainak fi-
gyelembevételével.
A ferences rendi kolostor
Historia Domusa szerint az
építkezést több szakaszban
végezték a XVIII. század elsô
évtizedeiben, középkori épü-
letmaradványok felhasználá-

190
KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

sával. Az emeletre vezetô lépcsô pihenôjénél elhelyezett korabeli kôtábla kevert nyelvû felirata
így ad hírt a befejezés dátumáról: „ezt a rendházat a Kecskeméten lakó barát atyáknak építették
fel 1736 májusában”. A késôbbiek során még kisebb módosításokat végeztek az épületen. A kol-
dus rendi szerzetesek szigorú szegénységi fogadalma miatt az épületen sem kívül, sem belül nem
találni a barokk korra jellemzô zsúfolt díszítôelemeket. A terek emberi léptéke, a falak hófehér-
sége, a boltozatok lágyan hajló íve így is ünnepi hangulattal fogadja a belépôket. A régi
berendezésekbôl csak néhány ajtó és a nagyterem faborítása maradt fenn.
A Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben öt földrész zenetanárai sajátítják el a város nagy
szülöttjének zenetanítási módszerét.

LAJOSMIZSE: A MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI MÚZEUM TANYAMÚZEUMA

A két tanyából álló lajosmizsei Tanyamúzeum elsô, a tanyai élet tárgyaival hagyományos módon
berendezett tanyája 1972. június 30-án nyílt meg a nagyközönség elôtt. Ez volt Magyarország
elsô tanyamúzeuma.
Lakóépülete valószínûleg az 1870-es években épült. A jászberényi eredetû Németh család több
nemzedéke birtokolta. Legrégibb gazdája Németh András volt, aki a századforduló tájékán 64
hold földön gazdálkodott. Ekkor, itt, ez a földnagyság és a hozzá tartozó állatállomány közép-
paraszti állapotot jelentett. A tanya képe sokat változott az elmúlt száz év alatt. Történetének ér-
dekessége, hogy egyik szobáját századunk elején átmenetileg pusztai iskolaként is használták.
A helyreállított és berendezett múzeumtanya a következô építményekbôl áll: lakóépület kamrá-
val, istálló, nyári konyha, pince, kukoricagóré kocsiszínnel, szerszámos kamra, tyúkól és disznó-
ólak egy fedél alatt. Kisebb építmény a kutyaól, az udvari katlan, és a galambház. Emberi kéz
alkotása még a nyári jászol, a gémeskút, és az egész tanyai telephelyet közrefogó karókerítés.
Az épületek szabályosan körülveszik a négyszögletes udvart. A melléképületek során kívül te-
rült el valamikor a „szérûskert”. Itt emelkedtek a különbözô takarmányrakások: szénaboglya,
szalmakazal, szárkúpok, valamint a trágyadomb és a farakások. A kútnál kezdôdô, bekerített
nagy gyöpös terület, az egykori „telek”, fontos színtere volt a tanya körüli kezes állattartásnak.
A táj régi homoki földmûvelésére igen jellemzô tárgy a kocsiszínben felfüggesztett „hegyhúzó”.
A homokot meghódító parasztok ezzel az ötletes, lóval vontatott szerszámmal egyengették el a
szélfútta homokbuckákat.
A múzeumot a mellette
mûködô hangulatos csár-
da – fôleg külföldi – átuta-
zó vendégei szinte kivétel
nélkül megcsodálják, mint
a kincstári vagyon egyik
értékes elemét.

A KVI-rôl szóló részle-

tesebb tájékoztató és a
meghirdetett aktuális
befektetési lehetôségek
a www.kvi.hu inter-
netes honlapon érhe-
tôk el.

191

TURISZTIKAI SZERVEZETEK
A megye utazási irodáinak többsége
a kiutaztatással foglalkozik, azonban
vannak olyan jelentôs szervezetek,
amelyek egész évben, de különösen
a nyári fôszezonban komplex prog-
ramokat ajánlanak a megyébe érkezô
vendégeknek. Az ország más megyéi-
hez képest kevés a Tourinform-iroda
Bács-Kiskunban, csupán Kecskemé-
ten és Baján mûködik egy-egy, ahol
informálják a vendégeket a látniva-
lókról, és ellátják ôket prospektusok-
kal, tájékoztatókkal, úti és képes-
könyvekkel, térképekkel, szállás- és
programajánlatokkal.
Garantált programokat talál a turista
Kecskeméten, Felsôlajoson (Új Ta-
nyacsárda), Lajosmizsén (Régi Tanya-
csárda), Bugacon, Solt-Révbér-pusz-
tán, Kalocsán (Bakodpuszta), Baján,
Hajóson.
192
TOURINFORM-IRODÁK
BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN
TOURINFORM-IRODÁK:
Jászszentlászló 6133
Rákóczi u. 2.
Tel.: 77/492-135 Fax: 77/492-135
jaszszentlaszlo@tourinform.hu
Kecskemét 6000
Kossuth tér 1. (városi)
Tel.: 76/481-065 Fax. 76/481-065
kecskemet@tourinform.hu
Deák Ferenc tér 3. (megyei)
Tel./fax: 76/412-750
bacs-m@tourinform.hu
Kalocsa-Korona Tours Kft.
Programajánlataink:
népi kismesterek bemutatója
és folklórprogram a Juca néni
Csárdában; lovasbemutató
Bakodpusztán; városnézés
Kalocsán;
pincelátogatás,
borkóstoló Hajóson
a pincefaluban; rendezvény
és konferenciaszervezés.
Az iroda mûködteti a
kalocsa–meszesi Duna-parton a
nemzetközi hajókikötôt is, mely
lehetôvé teszi, hogy vendégeink
úszó szállodákon érkezzenek
az ezerszínû Kalocsára.
6300 Kalocsa, Szent István út 6.
Tel./fax: 78/461-819, 78/462-186
e-mail: beta@mail.externet.hu
www.koronatours.hu
TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
KÖZLEKEDÉS
Bács-Kiskun megye közlekedési
kapcsolatai a fôváros irányába a leg-
jobbak. Budapesttôl Kiskunfélegyhá-
záig igénybe lehet venni az M5-ös
fizetôs autópályát, melynek építése
folytatódik tovább a déli országhatár
felé, ahol új határátkelôhely is ké-
szül. Ez lesz az ország második EU-
kapuja a Dél-Alföldön – Nagylak az
elsô, igaz, hogy a szomszédos
Csongrád megyében.
A Kunság Volán autóbuszai a megye
valamennyi települését összekötik
egymással, és a megye több városá-
ból távolsági járatok indulnak Ma-
gyarország jelentôsebb városaiba, va-
lamint néhány szomszédos országba.
InterCity vonattal Kecskemét és Kis-
kunfélegyháza érhetô el a fôvárosból.
Baja vonatközlekedése a 2001-ben
történt javítás ellenére sem felel meg
a kor követelményeinek. Két nemzet-
közi vasútvonal szeli át a megyét, az
egyik a budapest–szabadkai, amely
Szabadszállást, Kiskôröst, Soltvad-
kertet, Kiskunhalast és környékét
kapcsolja be az országos vasúti közle-
kedésbe. A másik a Budapest–Szeged
fôvonal, ahol az InterCity is jár.
A szárnyvonalakról sok település
elérhetô, azonban Dunapatajtól délre
az országhatárig csak Kalocsa érhetô
el vasúton. Bácskában viszont a tele-
pülések nagy részére nem lehet vas-
úton utazni. Kerékpárt a gyorsvonat-
okon vihet magával a turista. Indulás
elôtt érdemes tájékozódnia a lehetsé-
KÖZLEKEDÉS
ges vasúti kedvezményekrôl, hiszen
a MÁV egyes célállomások és ren-
dezvények felkeresôinek jelentôs en-
gedményt is ad.
Magán- és sportrepülôgépeket bel- és
külföldrôl elôzetes bejelentkezés
alapján Kecskemét-Matkópuszta, Ja-
kabszállás (szilárd le- és felszállópá-
lyája van!), Kalocsa, Kiskunfélegyhá-
za fogad nappal. Sportrepülésre is
van lehetôség Kiskôrösön, Érsek-
csanádon, Baján, Kiskunmajsán füves
repülôtéren. A repülôterekrôl lehet
vitorlázni, gyalog- és motoros sár-
kánnyal, forgó- és merev szárnyú gé-
pekkel repülni, valamint ejtôernyôzni
és hôlégballonozni is.
Sétahajózásra a Dunán – elsôsorban
Baján, illetve Kalocsán, esetenként
Dunavecsén, Érsekcsanádon – van
lehetôség. A Tiszán Tiszakécskérôl
és Tiszaugról lehet sétahajózásra in-
dulni.
A megye városaiban a tömegközleke-
dést autóbuszok szolgálják. A menet-
jegyeket elôre érdemes megvásárolni
a hírlapárusoknál, és más a jegyel-
Kunság Tours
a Kunság Volán Rt. utazási irodája
Kecskemét, Kéttemplom köz 5.
Tel.: 76/508-734 Tel./fax: 76/320-794
Nyitva tartás:
hétfô–péntek 9–11.30, 12–17 óra
Különjárati autóbuszok bérbeadása.
Társasutak, üdülések közvetítése.
Szállásfoglalás külföldön
és Magyarországon.
Nemzetközi autóbuszjegyek,
repülôjegyek, kompjegyek.
Nemzetközi igazolványok
(ISIC, Teacher’s, GO, Youth Hostal)
Koncertjegyek, Szegedi Szabadtéri
Játékok jegyeinek értékesítése
adásra kijelölt helyen, mert a gépjár-
mûvezetônél drágább. A személygép-
kocsival közlekedôknek érdemes fi-
gyelembe venni a fizetô parkolókat
jelzô táblákat azokon a helyeken, ahol
van, mert parkolójegy nélkül, illetve a
tilosban várakozókat tetemes büntetés
sújtja, illetve, ha elszállítják a jármûvet,
akkor még nagyobb a költsége.
VÍZI KÖZLEKEDÉS
Dunavecse 6087
Információ:
Polgármesteri Hivatal, Fô u. 43.
Tel.: 78/437-116, 78/437-117.
Tiszakécske 6060
Felvilágosítás a kishajó-közlekedés-
rôl a Polgármesteri Hivatalban.
Kôrösi u. 2. Tel.: 76/441-355.
REPÜLÔTEREK
Jakabszállás 6078
Tel.: 76/382-177, 76/382-770.
Kiskunfélegyháza 6100
Bács-Kiskun Megyei Repülô
és Ejtôernyôs Klub
Repülôtér
Tel./fax: 76/466-601,
Tel.: 20/9804-023, 20/9897-196,
e-mail: bmrk@freemail.hu,
cidri@pannongsm.hu
193
 ÖRÖKSÉG

A múzeumok, képtárak, tájházak, helytörténeti gyûjtemények, emlék-

szobák mellett írói életmûvek, versek, regények, képzômûvészeti alkotá-
sok, szobrok, festmények ôrzik az alföldi megye gazdag örökségét.
Petôfi Sándor verseinek többsége az Alföld szeretetérôl, csodálatáról
szól, emlékét mindenütt tisztelik, saját településük szülöttének tekintik
a kiskôrösiek és a kiskunfélegyháziak is. Az ehhez a tájhoz kötôdô Mó-
ra Ferenc és Erdei Ferenc egyaránt megörökítették írásaikban a rónák
végtelenségét, az itteni életmódot. A Kecskeméten született Kodály Zol-
tán zeneszerzô élete, munkássága szintén ezer szállal kötôdik ehhez a
vidékhez. Festôk tucatjai lettek naggyá, alkottak maradandót szûkebb
pátriájukban, Kecskeméten és a Tisza mentén sok helyen bemutatták
már Bozsó János alkotásait. Kiskunfélegyháza a „magyar Rembrandt-
tal”, Holló Lászlóval, Baja egy egész festôcsaláddal, idôs Éber Sándor-
ral, fiával és lányával büszkélkedhet, Schöffer Miklós pedig a kiberneti-
kus szobrászatnak is, Kalocsának is nemzetközi hírnevet szerzett.

MÚZEUMOK, GYÛJTEMÉNYEK, Dunapataj 6328 Jánoshalma 6440

GALÉRIÁK Pataji Múzeum Városi Könyvtár
Ordasi u. 7. Tel.: 78/425-972. és Helytörténeti Gyûjtemény
Baja 6500 Nyitva: K–P 9–12 óra, 14–16 óra. Szo Bajai u. 1. Tel/fax: 77/401-220,
Türr István Múzeum 10–14 óra V 11–13 óra. e-mail: vkjh@emitel.hu
Deák F. u. 1. Tel.: 79/324-173. Nyitva: K–P 8–18 óra, Szo 8–12 óra.
Nyitva: Sze–Szo 10–16 óra. Dunavecse 6087
Éber Emlékház Petôfi Emlékmúzeum Katona József Könyvtár
Jókai M. u. 19. Tel.: 79/324-216. Petôfi tér 1.
Nyitva:K–P 10–16 óra. Nyitva: márc. 15.–okt. 31. K: 14–16, 6000 Kecskemét, Piaristák tere 8.
Nagy István Képtár Szo: 9–12 óráig. Elôzetes bejelentés Tel.: 76/500-550, fax: 76/500-570
E-mail: kjmk@kjmk.hu
Arany J. u. 2. alapján a hét többi napján is. www.kjmk.hu
Tel.: 79/325-649. Helytörténeti Gyûjtemény
Nyitva: Sze–Szo 10–16 óra. Petôfi tér 1.
Tel.: 78/437-116.
Bácsalmás 6430 Nyitva: Szo 9–12 óra,
Vörösmarty Mihály K: 14–16 óra, elôzetes bejelentéssel
Városi Könyvtár más napokon is.
és Gyûjtemények Háza
Hôsök tere 10. Harta 6326
Tel./fax: 79/341-350, Helytörténeti Gyûjtemény Ismerje meg európai színvonalú
e-mail: bacsvk@elender.hu Érdeklôdni Gocsál Péternél lehet a könyvtárunkat és
06-20/965-77-00 telefonon. szolgáltatásainkat!
Nyitva: keddtôl szombatig,
Csávoly 6448 naponta 10–19 óráig.
Községi Önkormányzat Izsák 6070
Falumúzeuma Pálinka- és Helytörténeti Konferenciák, tanfolyamok,
Petôfi u. 7. Múzeum elôadások, kiállítások, fórumok,
továbbképzések vendéglátással
Érd.: Arany János u. 25. Zlinszky u. 1. egybekötött rendezésére 180
Tel.: 79/352-166, Tel.: 76/374-340. férôhelyes, légkondicionált,
fax: 79/352-122, Nyitva: ápr. 1.–okt. 31-ig korszerû technikai eszközökkel
e-mail: ph@emitel.hu naponta 10–18 óra. felszerelt nagytermünk

196
ÖRÖKSÉG
Kalocsa 6300
Fôszékesegyházi Könyvtár
Szentháromság tér 1.
Tel/fax: 78/465-280,
e-mail: kalbib@asztrik.hu
Vezetéssel látogatható. Nyitva: ápr.
1.–okt. 31. K–V 9-12 óra, 14–17 óra.
Egyéni látogatók: 10, 12, 14, 16 órai
indítással.
Paprika Múzeum
Szent István király u. 6.
Tel.: 78/461-819.
Nyitva: ápr. 1.–okt. 1-ig 10–18 óra.
Viski Károly Múzeum
Szent István király u. 25.
Tel.: 78/462-351,
e-mail: viski.karoly@freemail.hu
Nyitva: K–V 9–17 óra.
Kecel 6237
Pintér Mûvek Haditechnikai
Múzeum és Park
II. Rákóczi Ferenc u. 154.
Tel.: 78/321-444, 78/321-199.
Nyitva: minden nap 8–18 óra.
Kecskemét 6000
Bács-Kiskun Megyei
Önkormányzat Nemzetközi
Zománcmûvészeti
Alkotómûhelye – Nemzetközi
Zománcmûvészeti Gyûjtemény
Bethlen krt. 16. Tel/fax: 76/482-123.
Nyitva: H–P 8-16 óra, elôzetes beje-
lentés alapján hétvégén is.
Kecskeméti Képtár
Rákóczi u. 1. Tel.: 76/480-776.
Nyitva: K–Szo 10–17 óra, V 13.30–17
óra.
Dunamelléki Református
Egyházkerület Ráday Múzeuma
(állandó egyházmûvészeti
kiállítás, idôszaki kiállítás,
ásványgyûjtemény)
Kálvin tér 1. Ókollégium
Tel./fax: 76/486-226,
e-mail: radaym@microsystem.hu
Az ásványgyûjtemény kivételével
a Múzeum egyéb kiállításai költözés,
átépítés miatt csak 2002 novem-
berétôl lesznek látogathatók.
Bozsó Gyûjtemény
Klapka u. 34.
Tel/fax: 76/324-625,
Tel.: 76/417-130,
e-mail: bozsoal@mail.datanet.hu
Nyitva: P–V 10–18 óra.
Más idôpontban elôzetes
bejelentkezéssel.
Kodály Zoltán
Zenepedagógiai Intézet
Kéttemplom köz 1–3.
Tel.: 76/481-518,
fax:76/320-160, A Kodály Zoltán
e-mail: office@kodaly-inst.hu Zenepedagógiai Intézet kiállítása
Nyitva: H–V 10–18 óra.
Katona József Zwack Gyümölcspálinka-fôzde
Emlékház és Kiállítás
Katona József u. 5. Matkói u. 2. Tel.: 76/481-005,
Tel.: 76/328-420. 20/352-3311, fax:76/481-303,
Nyitva: K–Szo 10–17 óra. e-mail: balazs@zwackunicum.hu
Szórakaténusz Játékmúzeum Nyitva 7–15 óra. Csoportlátogatás min.
és Mûhely 20 fô esetén szombat-vasárnap is.
Gáspár A. u. 11. Iskolatörténeti Múzeum
Tel.: 76/481-469. Nyomási Iskola, Úrrét 242.
Nyitva: K–V 10–12.30 óra, Nyitva: csak elôre bejelentett csopor-
13–17 óra. toknak.
Orvos és Gyógyszerészettörténeti
Múzeum Kiskôrös 6200
Kölcsey u. 3. Petôfi Szülôház
Tel.: 76/329-964. és Emlékmúzeum
Nyitva: K–V 10–14 óra. Petôfi tér 5. Tel/fax: 78/312-566.
Magyar Népi Iparmûvészeti Nyitva: K–V 9–17 óra.
Múzeum Petôfi Képtár
Serfôzô u. 19/a. Luther tér
Tel/fax: 76/327-203, Érdeklôdni telefonon,
e-mail: nimo1@axelero.hu a 78/311-988-as számon lehet.
Nyitva: K–Szo 10–17 óra. Közúti szakgyûjtemény
Nemzetközi Kerámia Kísérleti Dózsa György u. 38.
Stúdió Tel/fax: 78/311-935,
Kápolna u. 11–13. e-mail: kozutigy@mail.externet.hu
Tel.: 76/486-867, Nyitva: márc. 1.–nov. 30-ig naponta
Tel/fax:76/482-223, 9–16 óra. Elôre bejelentett csoporto-
e-mail: icshu@axelero.hu kat egész évben fogadnak.
197

Népi Iparmûvészeti Múzeum,
Kecskemét
Kiskunfélegyháza 6100
Petôfi Sándor Városi Könyvtár,
Állandó Petôfi-kiállítás –
Hattyúház mûemléképület
Szent János tér 9.
Tel/fax: 76/461-429, 76/430-441,
e-mail: psvk@psvk.hu
Nyitva: H–K–P 8–17.30 óra,
Sze–Cs 12–17.30 óra, Szo 8–12 óra.
Petôfi Sándor Emlékszoba
Petôfi u. 7. Tel.: 76/461-468.
Nyitva: márc. 16.–okt. 31-ig Sze–Cs–P
9–12 óra.
Kiskun Múzeum
Dr. Holló L. u. 9. Tel.: 76/461-468,
fax: 76/462-542.
Nyitva: márc. 16.–okt. 31-ig Sze–V
9–17 óra. Más idôpontban elôzetes
bejelentkezés alapján látogatható.
Móra Ferenc Emlékház
Móra Ferenc u. 19. Tel.: 76/461-468.
Nyitva: márc. 16.–okt. 31-ig Sze–Cs–P
9–12 óra. Más idôpontban elôzetes
bejelentkezés alapján látogatható.
Kiskunhalas 6400
Thorma János Múzeum
Köztársaság u. 2. Tel./fax: 77/422-864
Nyitva: márc. 1.–nov. 30. K–Szo 9–17
óra. V 9–13 óra, 14–17 óra.
Gyûjtemények háza, Közösségek háza
Bokányi D. u. 4. Tel./fax: 77/422-864
198
Leskowsky Hangszergyûjtemény,
Kecskemét
Csipkeház és Csipkemúzeum
Kossuth u. 37/a. Tel.: 77/421-797,
77/421-982,
e-mail: halasicsipke@emitel.hu
Nyitva naponta 9–12 óra, 13–16 óra.
Csipkekészítés csak munkanapokon.
Kiskunmajsa 6120
Konecsni György Helytörténeti
Múzeum
Félegyházi u. 5–7. Tel.: 77/381-409.
Nyitva: K–Szo 10–12 óra, 13–17 óra.
’56-os Múzeum
Maris puszta 224.
Bejelentkezés telefonon:
77/481-765.
Mélykút 6200
Szvetnyik Joachim gyûjteménye
Megtekinthetô és bejelentkezés
Petôfi tér 1.
Tel.: 77/460-001.
Háziállatszarv-gyûjtemény
Érdeklôdni a Polgármesteri Hivatal-
ban lehet a Petôfi tér 1-ben.
Tel.: 77/560-001, fax: 77/560-030
Miske 6343
Tóth Menyhért Emlékház
Tóth Menyhért sor. Bejelentkezni a
Polgármesteri Hivatalban lehet.
Tel/fax: 78/367-004
ÖRÖKSÉG
Solt 6320
Helytörténeti Gyûjtemény
Érdeklôdni a Polgármesteri Hivatal-
ban lehet.
Tel.: 78/486-014.
Pince Múzeum
Érdeklôdni szintén a Polgármesteri
Hivatalban lehet.
Tel.: 78/486-014.
Soltszentimre 6223
Csonka-Torony Alapítvány
Szent Imre út 69.
Helytörténeti kiállítás
Hunyadi út 17.
Látogatható egész évben,
kulcs és vezetés:
Tel.: 78/445-030, fax: 78/445-344,
vagy az általános iskolában:
Szent Imre út 18.
Tel.:78/445-253.
Szalkszentmárton 6086
Petôfi Sándor Emlékmúzeum
Petôfi tér 14. Tel.: 76/351-268.
Nyitva: K–V 9–16 óra.
Szank 6131
Általános Mûvelôdési Központ,
Gy. Szabó Béla Képtár
Béke u. 40/a. Tel.: 77/495-162,
fax: 77/495-702 Nyitva: K–P 10–12
óra, 13–18 óra, Szo 10–13 óra. Ettôl
eltérô idôpontban történô látogatás
és tárlatvezetés a 77/495-702-es tele-
fonon hétfôtôl péntekig igényelhetô
8–15 óra között.
Tiszakécske 6060
Református Kollégium
Iskola Galériája
Kossuth u. 107.
Tel./fax: 76/441-052
Mûterem Galéria –
Gyalai Béla festômûvész
Kossuth u. 82. Tel.: 76-441-386,
20/353-4225
FOLKLÓR

Bács-Kiskun megye népmûvészete igen gazdag. A betelepülôk a magyar

mellé más vidékek kultúráját hozták magukkal. A német területekrôl
érkezôk a sváb hagyományokat ôrizték meg, a szlovákok az akkori
Észak-Magyarország szokásait, a sokácok, bunyevácok, rácok a déli
népek élénk, mozgalmas szín- és formakincsét, mozgáskultúráját, éne-
két, zenéjét ápolják. Az etnikai sokszínûségben az egyik legszebb az,
hogy az egymás mellett élôk kultúrája beépült a másikéba, a megkülön-
böztethetôség és az összeolvadás egyszerre van jelen.
A hagyomány megôrzésének ezernyi jelével találkozhat az utazó Bács-
Kiskun megyében. A falumúzeumok, tájházak, emlékházak, szülô-
házak, emlékszobák, présházak, borospincék elválaszthatatlanul hoz-
zátartoznak a falu- és városképhez.

A hagyományok továbbélésének Halason a csipkekészítôk, Almáson a Bátya 6351

sok-sok szép jelével találkozhatunk a
Duna–Tisza közén. A népi együtte-
sek mûsoraikban a lakodalmi szertar-
tásokat is bemutatják. Az egyházi ün-
nepekhez kapcsolódó népi hagyo-
mányok továbbélésének szép példáit
láthatjuk itt farsangkor, húsvétkor,
pünkösdkor, aratáskor és a búcsúk
idején. Az évszázados hagyományok
mellett újak is születtek, a Bács-Kis-
kun megyei táj egy-egy termékéhez,
a szôlôhöz, a barackhoz, a búzához,
a virágokhoz kapcsolódva.
A népmûvészet mesterei közül egyre
többen lehetôvé teszik, hogy munká-
ik megtekintése mellett bepillanthas-
sunk az alkotás folyamatába is. Kalo-
csán a pingáló, hímzô asszonyok,
kékfestô, Alpáron a vesszôfonók vár- Vodenica (Vízimalom)
ják az érdeklôdôket. Hagyományôrzô Néptáncegyüttes
Bács-Kiskun megye talán két leglát- Polgármesteri Hivatal
ványosabb öröksége az évszázado- Kossuth Lajos u. 20. Tel.: 78/468-026.
kat átívelô pásztorkultúra és a
szôlômûvelés. Ehhez kapcsolódnak Császártöltés 6239
a látványos lovas napok, szüreti mu- Sváb tájház
latságok. Kossuth L. u. 167. Tel.: 78/343-926.
Nyitva: H–Cs 7.30–12 óra, 12.30–16
óra, P 7.30–13 óra.
Tájházak,
népmûvészeti egyesületek
és együttesek,
énekkarok
Ágasegyháza 6076
Boróka Népdalkör
és Citerazenekar
Polgármesteri Hivatal
Szent István tér 1.
Tel.: 76/388-211. Kalocsai Porcelánfestô Kft.

Baja 6500 6300 Kalocsa, Malatin tér 5.

Tel./fax: 78/462-017
Bunyevác tájház
Pandúr utca 51. Tipikus kalocsai motívumokkal
Tel.: 79/324-173. több mint harminc éve ôrzi
Nyitva: K–V 10–16 óra. a híres kalocsai motívumvilágot.
Termékeik a korszerû
konyhatechnika
Bácsalmás 6430 követelményeinek is megfelelnek.
Bácsalmási Németek Egyesülete, Manufaktúrájukban mintegy
Német Almasch Tánccsoport 150 féle kézzel festett,
gazdagon díszített készletet,
Mártírok u. 6. díszmûárút készítenek,
Tel/fax: 79/341-597. akár egyedi feliratozással is

199
 FOLKLÓR

Kiskunmajsa 6120
Tájház
Ady Endre utca
Tel: 77-381409.
Nyitva: V 10–12 óra. Más idôpontban
telefonegyeztetés után.
Mayossa Hagyományôrzô
Egyesület
Kálvária út 12.
Tel.: 20/433-0893.

Kunszentmiklós 6090
Szappanos Lukács
Népzenei Együttes
Általános Mûvelôdési Központ
Damjanich u. 7.
Citerások Révbér-pusztán Tel.: 76/351-344.

Dunaegyháza 6323 Hajós 6344 Miske 6343

Szlovák Tájház, Edelweis Gyermektánc Csoport Miskei Rozmaring
Dunapart – Evangélikus templom Általános Iskola Hagyományôrzô Egyesület
Polgármesteri Hivatal Jókai út 4. Polgármesteri Hivatal,
Mikszáth Kálmán u. 25. Tel./fax: 78-404-594 Fô u. 18.
Tel.: 78/473-116, fax: 78/473-199, Tel.: 78/367-004.
e-mail: emitel@dunaegyhaza.hu Katymár 6455
Neven Bunyevác Kulturális Szabadszállás 6080
Dunapataj 6328 Egyesület, Egres Kiss Lajos Táncegyüttes,
Citerazenekar, táncegyüttes, énekkar Katymári Németek Egyesülete Kiskun Népdalkör,
Polgármesteri Hivatalon keresztül Polgármesteri Hivatal Vadrózsák Citerazenekar
érhetô el. Petôfi Sándor u. 20. Szent István király u. 27. Mindhárom a József Attila Közösségi
Tel.: 78/425-057, fax: 78/425-072. Tel.: 79/468-077, Házon belül mûködik.
fax: 79/468-116. Kossuth Lajos u. 4.
Érsekcsanád 6347 Tel.: 76/353-552.
Érsekcsanádi Aranyalmás Kerekegyháza 6041
Néptáncegyüttes Tavaszi Szél Népdalkör, Uszód 6332
(Gyöngyös-Bokréta Mozgalom Fúvószenekar, Hagyományôrzô
alapítója) Énekkar Néptánc Együttes
Polgármesteri Hivatal Érd.: Kerekegyháza Város Polgármesteri Hivatal
Dózsa György u. 77. Polgármesteri Hivatala Árpád u. 9.
Tel./fax: 79/466-122. Fô u. 47/a. Tel./fax: 78/418-126.
Tel.: 76/371-011,
Gara 6522 fax: 76/371-215 Vaskút 6521
Mûvelôdési Ház és Könyvtár, Vaskúti Német Hagyományôrzô
Székely Kör, Kiskôrös 6200 Táncegyesület
Hagyományôrzô Együttes Szlovák tájház Kossuth u. 111.
Kossuth Lajos u. 81–83. Szent István u. 23. Tel.: 79/473-001,
Tel.: 79/456-066, fax: 79/456-322. Tel.: 78/312-315. fax: 79/472-151.

200
KULTÚRA

Kulturális értékekben és rendezvényekben gazdag ez a megye. Egy-egy

színházi elôadás kedvéért is érdemes elzarándokolni Kecskemétre, a
nemzeti drámánk, a Bánk bán szerzôjérôl elnevezett Katona József
Színházba. A zenei élet sokszínûségét mutatják a hagyományos kon-
certek, komolyzenei rendezvények. Minden település törekszik arra,
hogy igényes kulturális programokat kínáljanak az év minden szaká-
ban az itt élôknek és az ide érkezô turistáknak. Nagyon sok látogatót
vonzanak a különbözô közönségigényt kielégítô falunapok, fesztivá-
lok. Ezek közül is érdemes kiemelni például az 1934 óta rendszeresen
megtartott – augusztus végi, szeptember eleji – Hírös Hét Fesztivált.
Egyházi zarándokhelyekben is bôvelkedik Bács-Kiskun megye, hívôk
sokasága érkezik a petôfiszállási Szentkútra. De minden római kato-
likus templom búcsúja nagy ünnep, amelyhez kapcsolódva népmûvé-
szeti bemutatókat, kirakodóvásárokat is rendeznek.

SZÍNHÁZ, MÛVELÔDÉSI HÁZ, Fülöpszállás 6085 Városi Közmûvelôdési

MÛVELÔDÉSI KÖZPONT, Mûvelôdési Ház Intézmények Mûvelôdési
KÖNYVTÁR, FALUHÁZ Kossuth Lajos u. 11. Központ
Tel.: 78/345-045. Szent István király u 2–4.
Akasztó 6221 Tel.: 78/462-200,
Faluház Gara 6522 e-mail: muhaz@freemail.hu
Fô. u. 75. Mûvelôdési Ház és Könyvtár
Tel.: 78/451-022, fax: 78/452-198. Kossuth Lajos u. 81–83. Kecskemét 6000
Tel.: 79/456-066. Katona József Könyvtár
Bácsalmás 6430 Piaristák tere 8.
Vörösmarty Mihály Városi Izsák 6070 Tel./fax: 76/500-550.
Könyvtár és Gyûjtemények Háza Szily Kálmán Könyvtár Fiókkönyvtár
Hôsök tere 10. Kossuth u. 54. Tel.: 76/374-764. Széchenyi István sétány 6.
Tel./fax: 79/341-350, Mûvelôdési Ház Tel.: 76/478-290.
e-mail: bacsvk@elender.hu Kossuth tér 3. Tel.: 76/374-230. Liga Könyvtár
Kisfaludy u. 6–8.
Baja 6500 Jakabszállás 6078 Tel/fax: 76/505-490,
József Attila Mûvelôdési Központ Mûvelôdési Otthon Tel.: 76/505-491,
és Ifjúsági Ház IV. ker. 96. Tel.: 76/382-966. e-mail: kdrean@externet.hu
Árpád tér 1. Kun u. 2. Tel.: 76/382-020. Az olvasás, kölcsönzés mellett lehet
Tel./fax: 79/326-633. fénymásolni, faxot küldeni-fogadni,
Jánoshalma 6440 internetezni, számítógépes adatbá-
Dunavecse 6087 Városi Könyvtár zist használni.
Vikár Béla Mûvelôdési Ház és Helytörténeti Gyûjtemény Kecskeméti Planetárium
és Könyvtár Bajai u. 1. Tel./fax: 77/401-220, Lánchíd út 18/a.
Fô u. 35. Tel./fax: 78/437-095, e-mail: vkjh@emitel.hu Tel.: 76/50-50-75,
Tel.: 78/438-034. fax: 76/50-50-76,
Kalocsa 6300 e-mail: kecsplan@matavnet.hu
Dusnok 6353 Fôszékesegyházi Könyvtár Arányos Naprendszer-modell a Vá-
József Attila Mûvelôdési Ház Szabadság tér 1. rosban, bronzszobrokkal.
Köztársaság u. 2. Tel./fax: 78/465-280, Csillagászati mûsorok óvodásoktól
Tel.: 78/401-017. e-mail: kalbib@asztrik.hu fôiskolásokig, felnôtteknek is.

201
 RENDEZVÉNYEK

Kiskunmajsa 6120 RENDEZVÉNYNAPTÁR

Városi Könyvtár
Fô u. 62. Tel.: 77/481-630. Február
Mûvelôdési Központ Borverseny
Hôsök tere 6. Jánoshalma, Gazdakör székház
Tel.: 77/481-150. Érd.: 77/401-442.
Jelmezes karnevál
Kunfehértó 6413 Tiszakécske, Mûvelôdési Központ.
Mûvelôdési Ház és Könyvtár Érd.: 76/441-250.
Béke tér 3. Tel.: 77/407-065, Rác préló, Farsangi vigalom
fax: 77/407-133. Bátya. Érd.: 78/468-026.
Népdalkörök Találkozója,
Kunszentmiklós 6090 Nóta Délután
Általános Mûvelôdési Központ Zsana, Mûv. Ház Tel.: 77/490-135.
József Attila Mûvelôdési Ház
Damjanich J. u. 7. Március
Tel.: 76/351-344, Bajai Halászléfôzô Népünnepély Kossuth Emlékkiállítás
fax: 76/351-040, Jánoshalma, Bajai u. 1.
e-mail: kulturmiklos@freemail.hu Városi Könyvtár
Tass 6098 és Helytörténeti Gyûjtemény
Lajosmizse 6050 Könyvtár Internet Fiesta – Könyvtárak
Mûvelôdési Ház és Könyvtár. Széchenyi u. 56. a digitális kultúráért
Szabadság tér 12. Tel.: 76/357-775. Kecskemét, Katona József Könyvtár.
Tel.: 76/356-042. Érd.: 76/500-550.
Tiszakécske 6060 Tavaszi Fesztivál
Nyárlôrinc 6032 Városi Könyvtár Lajosmizse. Érd.: 76/555-054.
Mûvelôdési Ház Kossuth Lajos u. 40. Tel.: 76/441-107. Március idusa
Dózsa György u. 9. Dunavecse, Mûvelôdési Ház,
Tel.: 76/343-076. Tompa 6422 Fô út 35. Érd.: Tel./fax: 78/437-095.
Mûvelôdési Ház és Könyvtár Solti Tavaszi Napok
Solt 6320 Szabadság tér 5. Solt, Vécsey Károly Mûvelôdési Ház
Vécsey Károly Könyvtár Tel.: 77/451-442, fax: 77/551-510. és Könyvtár. Érd.: 78/486-123, 486-092.
Posta u. 20. Tompai Kék Szivárvány Egyesület, Kecskeméti Tavaszi Fesztivál
Tel.: 78/486-123. Nagycsaládosok Egyesülete, Gyer- Rendezvényei
Vécsey Károly mekeinkért Alapítvány székhelye. Kecskeméti Ifjúsági Otthon,
Mûvelôdési Otthon Kossuth tér 4.
Aranykulcs tér 7. Vaskút 6521 Tel./fax: 76/481-686, 481-523,
Tel.: 78/486-045. József Attila Mûvelôdési Ház e-mail: kifo@matavnet.hu .
Kossuth Lajos u. 111.
Szabadszállás 6080 Tel.: 79/472-795, fax: 79/472-151, Április
Petôfi Sándor Könyvtár e-mail: muvhaz@ngo.hu Radnóti Vers- és Prózamondó
Kossuth Lajos u. 2. Verseny
Tel.: 76/354-961. Zsana 6411 Jánoshalma, Honvéd Kaszinó
József Attila Mûvelôdési Ház Ady Endre Mûvelôdési Ház Tel.: 77/401-169.
Kossuth Lajos u. 4. Ady Endre u. 2. Tiszaalpári Árpád-kori
Tel.: 76/353-540, 76/353-552, Tel.: 77/490-135, falurekonstrukció
76/558-003. fax: 77/590-055. Várkert u. Tel.: 76/434-012.

202
RENDEZVÉNYEK
Komondor Tours Fogathajtó Verseny
Kerekegyháza. Érd.: 76/371-011.
Húsvéti Camping Találkozó
Kiskunmajsa, Jonathermál Rt.
Gyógyfürdô.
Érd.: 77/481-344.
Nemzetközi Sárkányeresztô
Fesztivál
Kecskemét, Szórakaténusz
Játékmúzeum. Érd.: 76/481-469.
Kisgazdaságok, Farmergazdaságok
Gépei Kiállítás és Vásár
Jánoshalma, Mezôgazdasági Közép-
fokú Szakoktatási Továbbképzô és
Szaktanácsadó Intézet.
Érd.: Tel.: 77/401-028,
fax: 77/401-746, e-mail:
suli@mg-szakkepzo-janoshalma.hu .
Regionális és Bácska Kupa
Kettes Fogathajtó Bajnokság
Kecel, Polgármesteri Hivatal
Fô tér 1. Tel.: 78/321-200,
fax: 78/321-760,
e-mail: varoshaza@kecel.hu .
Május
Pünkösdi Király Választás
Kecskeméti Ifjúsági Otthon
Tel./fax: 76/481-686.
Vecsei Majális
Dunavecse, Mûvelôdési Ház
Tel./fax: 78/437-095
Civil Szervezetek Napja
Harta, Duna-part.
Érd.: 78/507-076.
Roncsderbi Bajnokság
Kecel, Motocrosspálya.
Érd.: 78/321-296.
Országos Harcsafogó Verseny
a Szelidi-tónál
Dunapataj. Érd.: 78/425-072.
Tavaszköszöntô Virágfesztivál
Kecel, TG Virágdekor Szakképzô
Intézetben.
Érd.: 78/321-796.
Lovasnap
Zsana, Tel.: 77/490-135.
„Rác Pünkösd”
Dusnok, Szabadidôpark.
Dusnok Község Önkormányzata és
Horvát Kisebbségi Önkormányzat
rendezvénye. Érd.: 78/401-705.
„Pünkösdi Kupa”
Kalocsa, Polgármesteri Hivatal
Sportfelügyelôsége
Szent István király út 35.
Tel.: 78/4761-027, fax: 78/462-375
Pünkösdi Koncert
Kalocsa, Mûvelôdési Központ
Tel/fax: 78/462-200.
Tavaszi Fesztivál
Foktô, Magyar László Általános Isko-
la. Tel.: 78/460-016.
Falunap
Foktô, Polgármesteri Hivatal
Kossuth u. 2. Tel./fax: 78/460-025.
Falunap
Kunfehértó, Mûv. Ház
Tel.: 77/407-065.
Június
Animációs Filmfesztivál
Kecskemét. Tel/fax: 76/481-686.
Kunadacsi Falunapok
Kunadacs, IV. Béla Általános Iskola
Sportcsarnok és pihenô park.
Érd.: 76/353-411.
Nemzetközi Képzômûvészeti
Alkotótábor
Lajosmizse, Kollégium
Érd.: 76/457-575.
Kécske Fesztivál
Tiszakécske, Tiszapart.
Érd.: 76/441-250.
Pünkösdi Napok
Solt, Felsôrévbér, Teleki-kastély terü-
letén. Érd.: 78/486-123, 486-092.
Falunap
Nyárlôrinc, Sportpálya.
Érd.: Polgármesteri Hivatal
Dózsa Gy. út 34. Tel.: 76/343-013,
e-mail: nyarlpmh@matavnet.hu .
Hartai Napok
Harta, Duna-part. Érd.: 78/507-073.
Kék Madár Fesztivál
Kalocsa, Mûvelôdési Központ.
Érd.: 78/462-200.
Szentivánéji Mulatság
Kalocsa, Érsekkerti Szabadtéri Szín-
pad. Érd.: 78/462-200.
Szelidi Nyár Rendezvénysorozat
Dunapataj. Érd.: 78/425-052.
Jánoshalmi Napok
Bográcsünnep, Mézfesztivál.
Jánoshalma Város Önkormányzata
Béke tér 1. Tel.: 77/501-001,
fax: 77/401-788,
e-mail: polghiv@janoshalma.hu
Érd.: Tel.: 77/501-001.
Nemzetközi Veterán Autós
Találkozó
Szabadszállás, Városközpont.
Érd.: 76/558-005.
Országos Arató Fesztivál,
Harmonikaverseny
és Folklórtalálkozó
Kecel, Városi Sportcsarnok
és szabadtéri színpad.
Érd.: 78/321-211.
Falunap
Bátya. Tel.: 78/468-026
Kunfehértói Nyár
rendezvénysorozata
Kunfehértó Mûv. Ház és Könyvtár
Tel.: 77/407-065.
Július
Egyetemisták és Fôiskolások Országos
Találkozója (EFOT) a Szelidi-tónál
Dunapataj. Tel.: 78/425-052.
Falunapok
Vaskút, Polgármesteri Hivatal
Kossuth u. 90. Tel./fax: 79/472-795
e-mail: muvhaz@ngo.hu
Jakab Nap
Fajsz, Polgármesteri Hivatal
Szent István út 20. Tel.: 78/368-014,
fax: 78/368-090.
Veterán Búvár Világtalálkozó
Kecskemét, Fedett uszoda
Izsáki út 1. Érd.: 76/482-152.
203
 RENDEZVÉNYEK

Töröksíp Nemzetközi Népmûvészeti Augusztus Mélykúti Napok, templombúcsú

Tábor Bajai Halászléfôzô Népünnepély Érd.: Polgármesteri Hivatal,
Kunszentmiklós, Mûv. Ház a halászlé fôvárosában Petôfi tér 1.
Tel.: 76/351-344. Nemzetközi Dunamenti Tel.: 77/560-001, Fax: 77/560-030
Tiszaalpári Alkotótábor Folklórfesztivál Községi Falunapok,
Tiszaalpár. Érd.: 76/424-133. Érd.: József Attila Mûv. Központ Felsô-Bácskai Nyugdíjas Klubok
Falunap és Ifjúsági Ház Találkozója
Ladánybene, futballpálya. Baja, Árpád tér 1. Tompa, Mûvelôdési Ház és Könyvtár.
Érd.: 76/457-600. Tel./fax: 79/326-633 Érd.: 77/451-442.
Községi búcsú Szent István Napja Keceli „Szüreti Nap”
Dunaszentbenedek. Dunavecse, Mûv. Ház Kecel, Városi Sportcsarnok
Érd.: 78/416-120. Tel.: 78/437-095. és szabadtéri színpad.
Tiszakécskei Vendégváró Strandfesztivál a Szelidi-tónál Érd.: 78/321-211.
Tiszakécske. Érd.: 76/441-250. Dunapataj. Uszonyos Úszók
Kodály Szeminárium Érd.: 78/343-414, 343-926. Hosszútávú Európa Bajnokság
Kodály Intézet, Kecskemét. 2002-ben Búcsú Kecskemét, Szabadidô Központ
szünetel, 2003-ban már meg lesz tart- Nyárlôrinc, Dózsa Gy. u. 34. Csabay Géza krt. 7.
va. Érd.: 76/481-518. Érd.: 76/343-013, Tel.: 76/329-098.
Mûvésztábor e-mail: nyarlpmh@matavnet.hu Kécskei Napok
Tiszakécske, Önkormányzati üdülô. Tiszaalpári Napok, Tiszakécske, Mûvelôdési központ.
Érd.: 76/441-250. Kosárfonó Verseny, Érd.: 76/441-250.
Sörfürdô Fesztivál Nemzetközi Veterán Autós- Hartai Napok
Kiskunmajsa, Jonathermál Rt. és Motoros találkozó, Harta, Duna-part.
Gyógyfürdô. Traktoros Szántó- és Rodeóverseny, Érd.: 78/507-073.
Érd.: 77/481-344. Szent István-napi emlékünnepség Búcsú
Dunamenti Folklór Fesztivál Tiszaalpár. Kerekegyháza. Érd.: 76/371-011.
Kalocsa, érsekkerti Szabadtéri Érd.: Nagyközségi Önkormányzat Szent István-nap
Színpad Árpád tér 1. Vaskút. Érd.: 79/372-088.
Tel.: 78/462-200. Tel./fax: 76/424-133. Falunap
Miske, Sportpálya.
Molière: Don Juan címû elôadás a Katona József Színházban
Érd.: 78/367-004.
Szent István-napi búcsú
Fajsz, Polgármesteri Hivatal
Szent István út 20.
Érd.: 78/368-014, fax: 78/368-090.
Lajosmizsei Napok
Lajosmizse, a város különbözô
pontjain.
Érd.: 76/555-053, 457-575.
Falunap
Zsana, Mûvelôdési Ház
Tel.: 77/490-135.

Szeptember
Nóta Délután,
Népdalkörök Találkozója
Zsana. Tel.: 77/490-135

204
RENDEZVÉNYEK

Kalocsai Paprika Napok

Kalocsa.
Érd.: Mûv. Központ Tel.: 78/462-200.
Paprika Futás – utcai futóverseny
Kalocsa, Sportfelügyelôség
Tel.: 78/461-027.
Majsai Napok – Fôtéri sokadalom
Kiskunmajsa, a város fôtere,
Mûvelôdési Központ.
Érd.: 77/481-150.
Nemzetközi Szent Miklós-napok
Kunszentmiklós.
Érd.: 76/351-155, 351-014.
Szüreti Községi Falunapok
Dunaszentbenedek.
Érd.: 76/372-524, 78/416-129.
Pataji Ôsz – Gasztronómiai
és Kulturális Rendezvények, Táncosok a Hírös Hét Fesztivál rendezvényén
Országos Pacalfôzô Verseny
Dunapataj, Polgármesteri Hivatal Október „Vízmû Kupa”
Petôfi Sándor u. 20. Szüreti Nap Nemzetközi Búvárúszó Verseny
Érd.: 78/425-052. Dunavecse. Kecskemét, Fedett uszoda.
Magyarországi csipkék kiállítása, Tel./fax: 78/437-095. Érd.: 76/416-644.
(Keszkenôk, jegykendôk, Országos Könyvtári Napok Szüreti felvonulás
zsebkendôk) Kecskemét, Katona József Könyvtár. Nyárlôrinc Érd.: 76/343-013.
Kiskunhalas, Csipkeház Érd.: 76/500-550.
Érd.: 77/523-155. Szüreti Napok November–december
Sárfehér Napok Helvécia, Polgármesteri Hivatal Európai Filmhét
Izsák, Városközpont, Sport út 42. Kecskemét. Tel./fax: 76/481-686.
fogathajtópálya. Érd.: 20/3676-038. Tel.: 76/428-587, Hírös Kupa Országos Asztali
Falunap fax: 76/579-050. Labdarúgó Bajnokság
Ágasegyháza, Faluház. Szüreti Mulatság Kecskemét, Ifjúsági Otthon
Érd.: 76/388-185, 388-211. Szlovák Magyar Kulturális Nap Tel./fax: 76/481-686
Kécskei szüret Kerekegyháza. Katona József Napok
(Szüreti felvonulás és bál) Érd.: 77/492-010. Kecskemét, Katona József emlékhe-
Tiszakécske. Érd.: 76/411-250. Szüreti Fesztivál lyek, intézmények. Érd.: 76/483-683.
Kunadacsi szüreti bál és felvonulás Tompa, Mûvelôdési Ház és Könyvtár Szilveszteri Futás – utcai futóverseny
Kunadacs, több helyszínen. Érd.: 77/451-442. Kalocsa, a város területe
Polgármesteri Hivatal Szüreti Felvonulás és Bál Érd.: 78/461-027.
Rákóczi út 42. Érd.: 76/353-411. Bátya. Érd.: 78/468-026. Petôfi Szilveszter Kiskôrösön
Szüreti mulatság Szüreti Bál Petôfi Szülôház és Emlékmúzeum,
Solt. Érd.: 78/486-014. Fülöpszállás. Petôfi Sándor Mûvelôdési Központ.
Szüreti Napok Érd.: 76/345-322. Érd.: 78/311-122.
Jánoshalma, Gazdakör Székház B’ôszülés Szilveszteri bál
Tel.: 77/401-442. Baja, fôtéri vásári vigasságok Zsana, Mûv. Ház Tel.: 77/490-135.
Szüreti Nap Szentháromság tér Karácsonyi Futás
Kecel. Tel.: 78/321-200. Érd.: 79/321-195, 420-793. Foktô Tel.: 78/460-025.

205
 GYÓGYTURIZMUS

Bács-Kiskun megyében a föld mélye Magyarország egyik legjelentôsebb

termálvízkincsét és szénhidrogénkészletét rejti. Már a második világhá-
ború idején kutatásokat végeztek egyes területein, olajat kerestek. Az
1950-es években felújított kutatások során a fúrt kutakból több helyen
igen jó minôségû termálvíz tört a felszínre. Ez az országnak az a terü-
lete, ahol egymást érik a termál- és gyógyvizes fürdôk, ahol szinte min-
den betegségre gyógyírt találunk. Itt, a Duna–Tisza közén speciális,
nagy sótartalmú, illetôleg kálium-magnézium-hidrogén-karbonátos és
nátrium-hidrogén-karbonátos gyógyvizek vannak.

A hévízforrásoknak köszönhetôen A termálfürdôk színvonalasan kiépített

eddig 12 helyen alakult ki gyógy-
turizmusra is alkalmas üdülôhely a
megyében. Ezek közül kilencnek a
gyógyhatását az orvostudomány elis-
meri és az összetételétôl függôen
részben megelôzésre, kondicionálás-
ra, részben pedig gyógyításra, rehabi-
litációra javasolja. Ezekben a gyógy-
centrumokban a gyógyszolgáltatások
köre évrôl évre bôvül, ugyanakkor a
turizmus egyéb szektorainak kínálata
is rendelkezésre áll, az ideérkezô tu-
rista hobbijának, például a lovaglás-
nak, a horgászatnak, kerékpározás-
nak is hódolhat.
A kiskunmajsai termálstrand
strandfürdôkkel, parkokkal, gyógy- és
egyéb, kiegészítô szolgáltatásokkal
várják az idelátogatókat. A fürdôk kö-
zelében szállodák, motelek, panziók,
kempingek, fizetôvendég-szobák,
apartmanok, éttermek, lovas udvarok,
lovas tanyák, cukrászdák, néhol sport-
centrumok biztosítják a kor követel-
ményeinek megfelelô ellátást, a ven-
dégek kényelmét.
A megye két nemzetközi hírû termál-
fürdôje, a kiskunmajsai és a tisza-
kécskei – 2001-tôl mindkettôben él-
ményfürdô is mûködik – télen-nyáron
látogatható. Az izsáki strand
GYÓGYFÜRDÔK

Izsák 6070
Strandfürdô
Mezô I. u. 7. Tel.: 76/374-940.
Nyitva: máj. 1–aug. 31-ig, 8–19 óra.

Kecskemét 6000
Fedett uszoda
Izsáki u. 1. Tel.: 76/482-152.
Nyitva: H–V 6–20 óra.

Kiskunmajsa 6120
Jonathermál gyógyfürdô –
Strand-Motel
Kôkút 26. Tel.: 77/481-855.
Nyitva: máj. 1.–szept. 30-ig. H–V
9–19, esti fürdôzés. P–Szo 20–24 óra,
okt. 1.– ápr. 30-ig: H–V 9–18 óra, esti
fürdôzés P–Szo 19–23 óra.

206
GYÓGYTURIZMUS
Kunszentmiklós 6090
Miklóssy János Sportközpont
Marx tér 1/e.
Tel.: 76/351-255,
fax: 76/350-223,
mjsportk@externet.hu
Tanuszoda
Marx tér 1/e.
2001-ben nyilvánították termálvízzé.
Nyitva: máj. 1.–szept. 31-ig,
H–P 6–19 óra, Szo–V, 10–19 óra.
Fitness terem
Nyitva: H–V 8–20 óra
Tiszakécske 6062
Tisza-parti Termálfürdô,
Camping
Tel.: 76/441-363.
Nyitva: egész évben, minden nap.
Strand és Termálfürdô
Camping Kiskunhalas
6400 Kiskunhalas,
Nagy Szeder István u. 1.
Tel.: 77/422-590,
fax: 77/421-030
Uszodacsarnokunkban egész
évben
3 medencével várjuk
jódos gyógyvizünkkel, szaunával,
masszázzsal, manikûrrel,
pedikûrrel, fodrászattal.
Nyári strandfürdônkben
szintén három medence van,
közöttük 50 méteres is.
A kemping 100 férôhelyes.
A kétszemélyes faházak
konyhával, fürdôszobával
felszereltek
FÜRDÔK ÉS STRANDOK
Dunapataj 6328
Szelidi-tó, strand
Tel.: 78/425-042.
Kecskemét 6000
Széktói Strandfürdô
Csabay G. krt 2.
Tel.: 76/417-407.
Kunfehértó 6413
Tófürdô és kemping
Üdülôterület.
Tel.: 77/407-300.
Mélykút 6449
Strandfürdô
Tópart 58. Tel.: 77/460-006.
Tisza-parti Termálfürdô
Camping, Tiszakécske
A 2001-ben teljesen felújított
gyógyfürdôben nátrium-
hidrogén-karbonátos lágy
gyógyvízes medencék,
élményfürdô, fedett uszoda,
óriáscsúszdás strandmedence,
bébimedence található,
amelyek különbözô hôfokúak.
A gyógyvíz javallott: ízületi
reumás mozgásszervi betegségek
esetében. Gyógyszolgáltatások:
masszázs, pedikûr-manikûr,
gyógyúszás, szauna.
Kemping közvetlen átjárással a
fürdôbe, igazi természetes
környezetben.
A fürdô nyitva tartása:
egész évben, ünnepnapokon is.
Tel./fax: 76/441-363
KISKUNMAJSA
Kiskunmajsa Budapesttôl 140 km-
re,
Szegedtôl 35 km-re található.
A Kiskunfélegyháza felôl érkezôket
a város határában fogadják
a JONATHERMÁL RT.
létesítményei:
a motel, az összkomfortos faházak,
a kemping, a termálfürdô,
a horgásztó.
ÉLMÉNYFÜRDÔ
több mint egy tucat
élményelemmel.
Fedett csarnokunkban
gyógymedencékkel, uszodával,
szaunával, gyógyászattal,
reumatológiai szakrendeléssel,
szoláriummal, masszázzsal
pompás nyitott medencékkel
és gyönyörû pihenôparkkal várjuk.
A gyógyvíz reumatikus
ízületi és nôgyógyászati
betegségek gyógyítására,
mûtétek utáni rehabilitációra is
alkalmas.
JONATHERMÁL RT.
6120 Kiskunmajsa, Kôkút 26.
Tel.: 77/481-855,
481-245, 481-376 Fax: 77/481-013
E-mail:
jonathermal@mail.datanet.hu
www.jonathermal.hu
207
 AKITÍV TURIZMUS

Bács-Kiskun megyében minden lehetôség adott az aktív turizmushoz.

A pusztában, a homokbuckák között, a nyíres-nyáras, borókás, akácos
erdôkben hosszú lovas túrákat tehetünk. A Duna, a Tisza, a csatornák,
a tavak, a mesterséges horgásztavak gazdag halállománya szinte csá-
bítja ide a horgászat iránt érdeklôdôket. A folyókon nagyszerû
lehetôség adódik a vízi túrákra. A megyében egyre több a kerékpárút,
így az utazó közeli kapcsolatba kerülhet a természettel. hogy túra köz-
ben megcsodálhatja a táj szépségét, a Kiskunsági Nemzeti Park és
egyes települések védett természeti értékeit.

A lovas életnek óriási hagyományai
vannak Bács-Kiskun megyében. A
turisták részére egész évben gazdag
lovasprogramokat ajánlanak: Solt-
Révbér-pusztán, Bakod-pusztán, Bu-
gac-pusztán, Köcsög-pusztán, az Új-
Tanyacsárdánál, a Pongrácz-major-
ban. Mintegy hatvan bázisa van Bács-
Kiskun megyében a lovasturizmus
különbözô ágainak. Kecskeméten,
Lajosmizsén, Tiszakécskén, Kerek-
egyházán, Hetényegyházán, Izsákon,
Mélykúton, Akasztón, Jánoshalmán
országos és nemzetközi hírû fogat-
hajtó és díjugrató lovasversenyeket
rendeznek.
Bács-Kiskun megye változatos és va-
rázslatos szépségû vadászterülete
mintegy 750 ezer hektáron terül el. A
Magyarországon található vadak kö-
zül a muflon kivételével mindegyik
faj megtalálható a megyében.
A repülés szerelmeseinek számta-
lan lehetôségük van sport- és hobbi-
repülésre, vitorlázógéppel, motoros
merev és forgószárnyú repülôgépek-
kel, gyalog- és motoros sárkánnyal,
hôlégballonnal egyaránt. A megyében
közel tíz helyen találnak – egész év-
ben, vagy idény jelleggel üzemelô –
sport- és hobbirepülôteret. A városok
és falvak sportcsarnokait is nagyon
sok helyen igénybe vehetik a turisták.

Pintér Mûvek Hadtörténeti Múzeum, Haditechnikai Park

Szeretettel várjuk az ország minden tájáról a különféle harcászati
eszközök iránt érdeklôdô látogatókat. A több ezer katonai, harcászati
eszközt
2000. május 18-tól nézhetik meg az érdeklôdôk.
A Pintér Mûvek Hadtörténeti Múzeum Haditechnikai Park négy, egy-
mástól független kiállításból áll.
1. A fegyvermúzeumban kiállított különféle pisztolyok, puskák, gép-
puskák között megtalálható a Magyar Honvédségben rendszeresített
kézifegyverek nagy része, sportpisztolyok, valamint Kádár János va-
dászfegyverei.
2. A Tüzérmúzeumban a magyar tüzérség eszközeit, öltözékeit bemu-
tató kiállítás.
3. A makettházban sok száz különféle harci eszköz miniatûr másolata
nézhetô meg.
4. A múzeum leglátványosabb része, a több mint 3 hektáron
elhelyezkedô szabadtéri kiállítás, és a kiállítást körülölelô szoborpark.
Itt tekinthetôk meg a Magyar Honvédségben használt különbözô har-
ci eszközök helyreállított darabjai. Az eszközök között találunk T–34-
es tankot, páncélozott harci jármûveket, rakétakilövô állomásokat, lo-
kátorokat, szállító jármûveket (KRAZ, ZIL, URAL, GAZ),
repülôgépeket (MIG–15, MIG–17, MIG–19, MIG–21,
MIG–23, SZU–22, L–39), helikoptereket.
A múzeum minden nap 8–18 óráig látogatható
Cím: 6237 Kecel, II. Rákóczi Ferenc út, ipartelep
Érdeklôdni lehet: tel.: 78/321-444, 78/321-199
e-mail:
pinterm@elender.hu

208
AKITÍV TURIZMUS
SPORT ÉS HOBBI
Kecskemét 6000
Kecskeméti Sport Kht.
Olimpia út 1/a. tel.: 76/481-724,
fax: 76/418-910,
e-mail:
kecskemetisportkht@axelero.hu
Kecskeméti Sportlétesítményeket
Mûködtetô Kht. létesítményei:
Fedett uszoda
Izsáki út 1. Tel.: 76/482-152
Széktói Stadion
Csabay G. krt.1. Tel.: 76/415-812
Szabadidô Központ
Csabay G. krt. 7. Tel.:76/329-098
Széktói strand
Csabay G. krt. 2. Tel.: 76/417-407.
HORGÁSZAT
A legfontosabb horgászati lehe-
tôségek: Duna, Tisza, Kunság-csator-
na, Fûzvölgyi-csatorna, Lakitelek
Szikra-holtág, Szelidi-tó, Sugovica,
Vadkerti-tó (Büdös-tó), Záportározó
Kecskemét.
Információ: MOHOSZ Bács-Kiskun
Megyei Szervezete
6000 Kecskemét,
Batthyány u. 19. Tel.: 76/481-893.
A Holt-Tisza Alpárnál
VADÁSZAT
A kiváló minôségû, „Gemenci” típu-
sú gímszarvasállomány elsôsorban a
Kiskunhalas–Soltvadkert vonalától
délnyugatra, az országhatárig terjedô
területeken található. A Gemenc Rt.
területén a legnagyobb agancsú bi-
kák Karapancsán és Hajóson kerül-
nek terítékre. Karapancsán ejtették el
a legutóbbi világrekord-agancsú gím-
szarvasbikát 1986-ban.
Vadászati idények
Golyóérett bika:
szeptember 1.–október 31.
Hibás agancsú bika:
szeptember 1.–január 31.
Tehén, ünô:
szeptember 1.–január 31.
Borjú: szeptember 1.–február 28.
A dámvad három jó populációban ta-
lálható a megyében, Kecskemét-
Hetényegyházán (Nyíri erdô), Buga-
con és Kelebia-Balotaszálláson. Ez
utóbbi területen él – a KEFAG Rt.
gondozásában – az ország egyik leg-
jobb minôségû dámállománya.
Golyóérett bika: október 1.–dec. 31.
Hibás agancsú bika:
október 1.–január 31.
Tehén, ünô: október 1.–január 31.
Borjú: október 1.–február 28.
Az ôz Bács-Kiskun megye legfonto-
sabb nagyvadja, mennyiségét tekint-
ve az országban itt él a legtöbb ôz.
Minôsége: jó, közepes. A legjobb
agancsú ôzbakok a Duna és a Tisza
mentén, délen Bácskában és a Ho-
mokhátság északi területein kerül-
nek terítékre.
Ôzbak: április 15.–szeptember 30.
Suta, gida: október 1.–január 31.
A rendkívül jó alkalmazkodó képes-
ségû vaddisznó szinte mindenhol je-
len van. A legkiválóbb agyarú kanok
Észak Bács-Kiskunban és Gemenc
környékén kerülnek terítékre.
Kan, süldô, malac: egész évben
Koca: július 1.–január 31.
Apróvadak tekintetében Bács-Kiskun
megye közepes minôségû területnek
számít. Mezei nyúlra, fácánra keresô
vadászatokon lehet találni, vízi vad-
ra, vadrécére, vadlúdra elsôsorban a
folyók mellett és a Kiskunsági Szikes
Tavak környezetében van jó esély a
sikeres vadászatra.
Mezei nyúl: október 1.–december 31.
Fácánkakas: október 1.–január 31.
Vadréce: augusztus 15.–január 31.
Vadlúd: október 1.–január 31.
A 95 vadászterület 91 vadászatra jo-
gosult társaság kezelésében van.
Bács-Kiskun megye vadászterületein
25 vadászház várja a vadászni, pihen-
ni, kikapcsolódni vágyó vendégeket.
Információ: Bács-Kiskun Megyei
Vadászszövetség
6000 Kecskemét, Árpád krt. 2.
Tel./fax: 76/418-800.
209
 AKITÍV TURIZMUS

LOVAS TURIZMUS
Úgy tartják, hogy a honfoglaló ma-
gyarok elsô „országgyûlésüket” –
amikor felosztották az új hazát a tör-
zsek között – lóháton tartották. Nem
egy helyen találták meg a régészek a
honfoglalás kori sírokban a harcos
maradványai mellett, vele együtt elte-
metett ló csontvázát.
Bács-Kiskun megyének akár önálló
jelképe is lehetne a pusztai lovas.
Nemcsak Petôfi Sándor korában –
ahogy versében is megírta –, hanem
napjainkban is messzire hallatszik a
csikósok kurjantása és az ostorok
pattogása. Ahogyan egykor, ma is
rangot jelent, elismerést érdemel, ha
valaki képes lóhátról ôrizni, terelni a
ménest. A csikósok a legjobb, a leg-
ügyesebb lovasok, az ostorpattogta-
táshoz is ôk értenek a legjobban. A
karikás ostor fonását pedig a legkivá-
lóbb csikósok tudományának tartják.
Ahol lovas programot ajánlanak, ott
szinte biztos, hogy a puszta-Koch-
ötös szerepel. A lótenyésztôk jelen-
tôs része a turistákra gondol, amikor
hagyományos csikós bemutatóhoz,
túra- vagy sétalovagláshoz, lovaglóis-
kolákhoz, huszárbandériumhoz, ko-
csikáztatáshoz, szánkóztatáshoz iga-
zítja a lovak nevelését, betanítását.
A megyének vannak hagyományos
lovas központjai. A Duna mentén
kiemelkedik Solt–Révbér-puszta és
Bakod-puszta, mindkettô komplett
lovas bemutatót, kocsikázást, folklór-
programot és tájjelegû ételeket kínál
az odalátogatóknak. A Kiskunságban
a Pongrácz-major szálláslehetôséget
is biztosít a vendégeknek. Felsôlajos
határában az Új Tanyacsárda hagyo-
mányos lovas programot kínál, és itt
megkóstolhatják a speciális kiskun-
sági ételeket, italokat is. A Gerébi-kú-
ria a megye legészakibb részén pati-
nás, romantikus környezetben lipicai
méneket fogott be a puszta-Koch-
ötösébe. Izsákon, Hetényegyházán,
Kecelen, Mélykúton, Kerekegyházán
fogat- és díjhajtó versenyek vannak,
évente visszatérô, népszerû, jól szer-
vezett programokkal. Bugac-pusztán
– évtizedek tapasztalatára építve –
szervezik télen-nyáron a lovas prog-
ramokat.
Lovas bandériumok, a 48-as huszá-
rok mai utódai rendszeresen felvo-
nulnak Kiskunhalas, Kiskôrös, Ke-
rekegyháza jól szervezett csapatai-
ban.
Óriási tehát a lovasprogram-kínálat
Bács-Kiskun megyében. Már az elne-
vezések is csábítóak, lássunk közü-
lük néhányat: Szabadság-romantika

Pongrácz Major – Kerekegyháza

A Pongrácz Major Kerekegyházától 6 km-re található a Szabadszállási út men-
tén. Helyszíne és kiindulópontja programjainknak: lovasbemutató, kocsikázás,
lovaglás, élôtanya-látogatás, borkóstoló, hangulatos ebédek, vacsorák
és folklórmûsor.
A kunpusztai ôsgyep szélén fekvô major szálláslehetôsége:
16 db 2 ágyas, 10 db 3 ágyas, 4 db 4 ágyas apartman fürdôszobával,
1 db 4 ágyas, 4 db 2 ágyas közös fürdôvel, összesen 97 ágy.
A természetes növény- és állatvilág felfedezését kínáló gyalogos és lovas túrák
mellett a sportolási lehetôséget a 25 méteres feszített víztükrû, hideg vizû
uszoda, a 2 pályás automata tekepálya, 2 salakos teniszpálya, 2 fallabdapálya,
biliárdterem és pingpong biztosítja. Pihenésképpen 2 finn szauna várja
vendégeinket.

A 160 személyes zárt és a 240 fôs nyitott étteremben cigányzene mel-

lett fogyaszthatják el vendégeink a bográcsban, nyílt tûzön fôtt gulyást
és a kemencében sült húsokat, süteményeket. Borozgatáshoz 80 fôt
befogadó borospince van a majorban. A Pongrácz Major az egyetlen
hely az országban, ahol a csikósbemutató történelmi (1848-as) huszár-
és lovastüzér-bemutatóval párosul. A csikósok mûsora után következik
a verbunk, ahol a tánc közben csikósokból huszárrá sorozódik a fiatal
legény. Ezután huszárjátékok, valamint karusszellovaglás szórakoztatja
a közönséget (zenére). A bemutató csúcspontja a csatajelenet,
amelyben 6 ágyú, a tüzérek és a huszárok vesznek részt.
Az eseményekrôl a mûsor alatt folyamatos tájékoztatást ad a helyi
idegenvezetô.

Kerekegyháza, Kunpuszta 76. • Telefon: 76/545-025, 06-30/968-1811, fax: 76/371-240

210
KONFERENCIATURIZMUS
egy lóerôvel, cigánykocsis program,
csillagtúra a Kiskunságon, military
oktatókurzus, gasztronómiai lovas
túra a legendás betyárok földjén, ver-
senyzési engedély (licenc) megszer-
zése, lovas túra a Dél-Alföld homok-
buckái és ôsborókásai között.
Kerekegyháza 6041
Varga Tanya Lovasfogadó
Kunpuszta 150.
Tel.: 76/371-030,
76/371-163, fax: 76/371-330
e-mail: gyurgyik@axelero.hu
honlap: www.vargatanya.hu
Nyitva: márc. 31–dec. 31.
Pongrácz Major
Kunpuszta 76.
Tel.: 76/371-240,
e-mail: pongractanya@matavnet.hu
Nyitva: márc. 31.– dec. 31.
Solt–Révbér Puszta
A Solti-lapályon, Révbéren
az egykori Teleki-uradalom
helyén található a régió legtöbb és leg-
gazdagabb látványosságát nyújtó
Solt–Révbéri Lovascentrum és Törté-
neti emlékpark.
Az ôshonos állatok – a rackajuh,
a szürkemarha, a mangalica,
valamint a magyar félvér ménes az
évszázadokra visszanyúló
lovasbemutató és a lovas
kocsikázás
feledhetetlen élményt ígérnek
az odalátogatóknak.
6320 Solt–Révbér Puszta
Tel./fax: 78/488-123, 78/353-792
Mobil: 30/9453-445 e-mail:
revber@matavnet.hu
Lópofa Kft. KONFERENCIATURIZMUS
Van-e fenségesebb érzés mint
„kissé magasabbról”, Bács-Kiskun megyében a kongresz-
egy nemes paripa hátáról élvezni szusi turizmus is kezd teret nyerni. A
az érintetlen természet szakmai kiállításokhoz kapcsolódva
utánozhatalan szépségét, gyakran rendeznek itt különbözô ta-
s szinte összenôve a lóval,
önfeledten belevágtatni nácskozásokat.
a végtelen pusztába?!
Egyelôre a miénk ez az érzés,
amivel Önt is megajándékozzuk,
ha velünk együtt száll
nyeregbe itt a pusztában!
Nosza, hát akkor lóra?!
CÍm: Kiss Károly,
6120 Kiskunmajsa, Petôfi tér 5.
Tel.: 20/4349-740
Vásár a Hírös Hét Fesztivál keretében
A megyeszékhely mellett egy-egy na-
gyobb város szintén jó konferencia-
helyszín. De mindezeknél már sok-
kal nagyobb arányban van jelen a
Bakodpuszta megyében az úgynevezett incentive
Idegenforgalmi turizmus, a vállalatok szívesen men-
Centrum nek két-három, vagy többnapos ren-
A Kalocsához közeli, egy
dezvényekre, tanácskozásokra a ró-
középkori magyar falu helyén
na jól felszerelt szállodáiba, lovas-
kiépült Bakodpuszta új név
tanyáira, kastélyaiba.
az ország idegenforgalmi
térképén. A népi építészet
legszebb hagyományait híven
ôrzô keretben érthetôvé válnak
ember és ló több ezeréves kap-
csolatának rejtélyei,
a ménes robajló vágtája,
a csikósok lélegzetelállító tehetsé-
ge bûvöli el a látogatót.
Szolgáltatások:
lovasbemutató, tereplovaglás, fo-
gathajtás, lovas iskola és fogathaj-
tás oktatása.
6328 Dunapataj, Külterület 061.
Tel./fax: 78/461-819, 78/461-676
e-mail: beta@mail.externet.hu
www.koronatours.hu Csipkekiállítás, Kiskunhalas
Május
Csipkekiállítás, Kiskunhalas
Információ: Csipkeház
Tel.: 77/421-797.
211

SZÁLLÁSHELYEK
Bács-Kiskun megyében a szálláshe-
lyek széles kínálatát találja a turista. A
kempingektôl, a faházakon, panzió-
kon át, a több csillagos szállodákig
minden lehetôség adott az átutazók-
nak és a pihenni, kikapcsolódni
érkezôknek egyaránt. Sajátos kínála-
tot jelentenek a lovas tanyák, ame-
lyek szintén széles skálán helyezked-
nek el a komfortfokozat és az árak
szerint. Elôfordulnak különleges he-
lyek, mint például Jakabszálláson az
Aero Hotel, amely a szilárd burkolatú
fel- és leszállópályával rendelkezô
repülôtér szerves része, és van benne
egyszerû, valamint luxus kategóriát
képviselô szálláshely is. Egy másik
különlegesség Kiskôrösön a Hotel
Imperial, amely a város termálforrá-
KNÁB-N Panzió
Panziónk az ország egyik
legszebb borvidékén,
a Duna–Tisza köze déli részén,
Nemesnádudvaron található.
A 17 db 2–4 ágyas zuhanyzóval,
WC-vel felszerelt szobákban
50 személynek tudunk egyszerre
szállást nyújtani.
Igény szerint programot
és ellátást biztosítunk!
6345 Nemesnádudvar,
Széchenyi u. 25.
Tel.: 79/378-060
Tel./fax: 79/378-466
www.hotels.hu/knab_panzio
E-mail: knab_panzio@freemail.hu
212
sára alapozva épült, és gyógyászati
kezelésekkel is várja a vendégeket. A
gazdag termálkincsnek köszönhe-
tôen több helyen üzemelnek kem-
pingek, panziók, motelek, szállodák.
FALUSI TURIZMUS
Bács-Kiskun megye jellegébôl adó-
dóan itt inkább a tanyákon, majorok-
ban, fogadókban várják azokat, akik
a természetközelben, családi gazda-
ságokban szeretnék tölteni a szabad-
idejüket.
A falusi turizmus ezen a vidéken nem
igazán elterjedt, de a tanyákon is
ugyanúgy bekapcsolódhat a vendég
a házigazdák mindennapi életébe, a
gazdaság munkájába, mint a falusi
portákon. A megyének az országos
átlagot meghaladó napfényes idô-
Bazsarózsa Fogadó
6120 Kiskunmajsa – Üdülôfalu
Csillag utca 39.
Tel./fax: 77/481-357
www.hotels.hu/bazsarozsa
Az Alföld régi tanyáira
emlékeztetô fogadóban a nádtetô
alatt kellemes klímájú,
barátságos vendégszobákkal
várják a pihenni vágyókat.
A szobákban és az
apartmanokban egyidôben 14
vendéget tudnak fogadni.
Az apartmanok 2-3 hálószobásak
komplett konyhával,
fürdôszobával.
500 méterre gyógyfürdô,
illetve 200 méterre
lovarda található
SZÁLLÁSHELYEK, FALUSI TURIZMUS
járása biztosítja, hogy a tanyák ven-
dégei ízelítôt kapjanak az ország
„éléskamrájának” szôlô-, gyümölcs-
és zöldségtermesztésébôl, közismert
borászatából.
Kerekegyháza 6041
Csorba Tanya
Kunpuszta 68.
Tel.: 76/371-062, 371-243
Nyitva: egész évben.
Újvári Tanya
Kunpuszta 79. Tel./fax: 76/381-940.
Nyitva: a vendég igénye szerint.
Kiskunfélegyháza 6100
Bács-Kiskun Megye
Falusi Turizmusáért és Kultúrájáért
Móra Ferenc Mûvelôdési Ház
Petôfi tér 1. Tel.: 76/466-843,
Tel./fax: 76/486-230, 76/466-499.
Falusi vendégház
Dunapatajon
6328 Dunapataj,
Hartai u. 25.
Tel.: 30/229-1878, fax: 78/425-156
Szeretné Ön visszaidézni
nagyszülei korát?
Szereti a parasztházak ódon han-
gulatát?
Töltse itt szabad hétvégéjét
családjával, barátaival!
Kétszer három személyes szoba
fürdôszobával, közös konyhával.
Nagy kert, parkolási
lehetôséggel,
a gyerekek által kedvelt
háziállatokkal.
Várja önt
a dunapataji Vendégház!
GASZTRONÓMIA

A magyar tájjellegû konyhák közül az alföldi, ezen belül is a Bács-Kiskun megyei, sok esetben egyszerû
összetevôkbôl hozza ki az ízletes összhatást, a szemnek, a szájnak, a gyomornak egyaránt örömet adó ét-
keket. Speciális alföldi ételnek tartják a gulyást, a birkapörköltet, a szürkemarhából készült ételeket, a ba-
jai halászlét gyufatésztával, a kecskepörköltet, a pataji pacalpörköltet. Valamennyire az a jellemzô, hogy
az egyik fontos alapanyaga a „piros arany”, a híres kalocsai és környékbeli fûszerpaprika. Magyaror-
szágnak ez a vidéke egykoron éléskamra volt, Európa-szerte szívesen látták az innen érkezô árut. Az itt
közölt ételeket bajai halászok, kiskunsági pásztorok, bácskai háziasszonyok, esetenként lajosmizsei mes-
terszakácsok készítették. Ezek az étkek nemzeti örökségünk részei, amelyeket tovább kell adni a jövônek.

Alföldi gulyásleves
Hozzávalók 5 fôre: 30 dkg szürke-
marha-lábszár, 15 dkg vöröshagyma,
5 dkg mangalicazsír, 1 evôkanál édes-
nemes pirospaprika, 1 kiskanál só, 1
kiskanál ôrölt kömény, 1-1 nagyobb
sárgarépa és petrezselyemgyökér, kis
darabka zeller, 30 dkg burgonya, 2 ge-
rezd fokhagyma, 1-1 friss zöldpaprika
és paradicsom, 1 csokor petrezse-
lyem, 5 adag kézi csipetke.
A megmosott szürkemarha-lábszárt
1,5×1,5 cm-es kockákra daraboljuk, és
az apróra vágott vöröshagymával és a
mangalicazsírral egy fazékba tesszük.
Fedô alatt kevergetve félpuhára párol-
juk, míg saját levét el nem fövi. Bele-
tesszük a pirospaprikát, majd felen-
gedjük annyi vízzel, hogy személyen-
ként fél liter legyen. Sózzuk, fûsze-
rezzük, és felforraljuk. Mielôtt teljesen
megpuhulna a hús, beletesszük a koc-
kákra vágott zöldségeket. Amint újra
forr, a nagyobb kockákra vágott bur-
gonyát és zöldpaprikát is hozzáadjuk.
Készre fôzzük, végül beleszórjuk a
kockákra vágott paradicsomot, és a
külön kifôzött házi csipetkét. Tálalás-
kor felaprított petrezselyemmel meg-
hintjük.
(A receptet a Magyar Szürkemarhát
Tenyésztôk Egyesületétôl kaptuk.)
Bajai halászlé
Hozzávalók: Személyenként 50 dkg
hal, kilónként egy fej vöröshagyma és
1,2 liter víz, ízlés szerint törött piros
paprika, só, cseresznyepaprika.
A megtisztított, besózott, feldarabolt
és irdalt véres halat az aprított hagy-
mával, cseresznyepaprikával körte
alakú rézbográcsba tesszük, hideg
vízzel felöntjük, tûz fölé akasztjuk. Ha
forr, ízlés szerint törött piros paprikát
szórunk bele. Amikor a paprika szét-
fô, kb. 25 perces forralás után tálalhat-
juk. Fôtt gyufatésztával fogyasztva
fenséges halászétel.
(A bajai Türr István Múzeum halászati
kiállításának receptje.)
Pataji pacal
Hozzávalók: Személyenként 50 dkg
marhapacal, kilónként egy fej vörös-
hagyma, egy zöldpaprika, cseresznye-
paprika, ízlés szerint zúzott fokhagy-
ma, só, szemes fekete bors, babérle-
vél, szemes köménymag, ôrölt piros
paprika, ôrölt fekete bors.
A pacalt az ízlés szerinti babérlevéllel,
szemes köménymaggal, szemes feke-
te borssal feltesszük abálni. Amikor
félig puhára fôtt, leöntjük róla a vizet,
csíkokra vágjuk. A megtisztított vörös-
hagymához hozzáadjuk a megabált,
csíkokra vágott pacalt és kevés vízzel
felöntve fûszerezzük: a zúzott fok-
hagymával, babérlevéllel, ôrölt kö-
ménnyel, ôrölt borssal. Közepes lán-
gon fôzzük. Ha megpuhult, hozzáad-
juk az ôrölt piros paprikát és az egész
cseresznyepaprikát, majd készre
fôzzük. A jó pacalpörkölt sûrû, kissé
csípôs, jó fûszeres, ragadós. Puha ke-
nyérrel, esetleg sós burgonyával, sa-
vanyúsággal tálaljuk.
(A bajai Hidas Csaba, Wilhelm Péter
receptje az egykori dunapataji Gyi-
mesi József, volt vendéglôs ország-
hódító ételspecialitására épül.)
„Gyuri kedvence” birkapörkölt
Hozzávalók 50 fôre: 20 kg birkahús,
2 kg vöröshagyma, 2 fej fokhagyma,
20–25 dkg kalocsai ôrölt pirospaprika,
só ízlés szerint, és kalocsai cseresz-
nyepaprika egészben.
A csíkokra vágott vöröshagymát üve-
gesre pároljuk a bográcsban, majd a
tûzrôl levéve hidegen összekeverjük a
hússal és az összes hozzávalóval.
Visszatéve a tûz fölé, saját levében pu-
hára fôzzük. Tálaláskor sós burgo-
nyát, vagy alföldi fehér kenyeret és sa-
vanyúságot adunk hozzá. Kitûnô hoz-
zá a homoki kadarka.
(A receptet a Kaskantyún élô Sinko-
vicz Györgytôl kaptuk.)
Alföldi bárányleves
Hozzávalók 4 fôre: 50 dkg bárányhús,
10 dkg sárgarépa, 10 dkg gyökér, 5
dkg zeller, 10 dkg karfiol, 10 dkg
gomba, 3 dkg vöröshagyma, 8 dkg

213

liszt, 2 dkg só, 3 dkg zsír, 1 dl tejföl,
4-5 babérlevél, 1 csomag petrezse-
lyem, adag aprógaluska.
A kockára vágott bárányhúst zsíron
kevés hagymával kissé lepirítjuk,
majd hozzáadjuk a karikára vágott
gyökeret, sárgarépát, gombát, zellert
Pataji Csárda
6328 Dunapataj,
Kalocsai u. 37.
Az 51-es fôút mellett
Dunapatajon
Ajánlatunk:
levesek, készételek,
frissensültek, desszertek.
Csak nálunk:
hagyományos pataji
pacalpörkölt!
Rendezvényeket is vállalunk.
Asztalfoglalás:
78/426-124
214
és tovább pirítjuk. Pirítás után meg-
szórjuk liszttel, petrezselyemmel és
felengedjük másodlével vagy vízzel.
Babérlevelet, borsot és sót teszünk
bele. Lassú tûzön fôzzük, majd
félfövés után még hozzáadjuk a rózsá-
ira szétszedett karfiolt. Apró galuskát
szaggatunk bele, végül tejföllel felja-
vítjuk és forrón tálaljuk.
Tálalásnál hámozott citromkarikával
és tejföllel díszítjük.
(A receptet Garaczi Jánostól, a Tanya-
csárda mesterszakácsától kaptuk.)
Tökös-mákos rétes
Hozzávalók 4 fôre: 2 db réteslap, 20
dkg mák, 10 dkg cukor, 1 db citrom
héja, 50 dkg tök, 1,5 dl tej, 1 csomag
vaníliás cukor, 0,5 dl étolaj.
A sütôtököt meghámozzuk, félbevág-
juk, magját kiszedjük, majd lereszel-
jük, kevés cukorral megszórjuk és áll-
Kisbojtár Vendéglô
6090 Kunszentmiklós,
Kossuth Lajos u. 28.
Tel.: 76/351-491
Csoportok étkeztetését,
rendezvények lebonyolítását
vállaljuk. Házias ételekkel,
különleges italokkal várjuk
kedves vendégeinket.
A panzió négy szobájában
szálláslehetôség is van
GASZTRONÓMIA
ni hagyjuk. Közben a ledarált mákot
cukorral, reszelt citromhéjjal, vaníliás
cukorral és tejjel felfôzzük, ezután a
kinyomkodott tököt hozzáadjuk. A ré-
teslapok rétegeit megolajozzuk, a töl-
teléket ráhalmozzuk, konyharuha se-
gítségével felcsavarjuk, tetejét étolajjal
megkenjük, közepes sütôben pirosra
sütjük.
(A receptet Garaczi Jánostól, a Tanya-
csárda mesterszakácsától kaptuk.)
RENDEZVÉNYNAPTÁR
Június
Vadászételek fôzôversenye
Dunapataj, Szelidi-tó.
Tel.: 78/425-034.
Bográcsünnep
Jánoshalma. Tel.: 77/401-001.
Július
Bajai Halászléfôzô Népünnepély
Baja.
Tel.: 79/326-633, 79/420-793.
Szeptember
Pataji ôsz, Gasztronómiai
és Kulturális Rendezvények,
Országos Pacalfôzô Verseny
Dunapataj.
Tel.: 78/425-034.
BORTURIZMUS

Bács-Kiskun megyében két jelentôs borvidéket találunk. A Kiskunsági

Borvidék nemcsak az Alföld, hanem Magyarország legnagyobb területû
borvidéke. A megye déli részén a Hajós–Vaskúti Borvidék tizenegy tele-
pülése évszázadok óta szôlôtermelésérôl, borászatáról is híres. A me-
gyében több rendezvény épül a szôlô- és borkultúrára. Kisebb települé-
sek is megrendezik a szüreti napokat, borfesztiválokat. Rendszeresek a
helyi jellegû borversenyek, sokszor országos érdeklôdéssel. A borha-
gyományokat a hegyközségek és a borlovagrendek ôrzik, ápolják a me-
gyében több településen: Kiskôrösön, Kiskunhalason, Kecelen, Hajóson.

A Kiskunsági Borvidék nemcsak az
Alföld, hanem Magyarország legna-
gyobb területû borvidéke. Jelentôs
bortermelô települései közé tartozik
Izsák, Nyárlôrinc, Lakitelek, Kecske-
méten Miklóstelep és Katonatelep,
Helvécia, Kiskôrös, Soltvadkert, Ke-
cel, Csengôd, Solt, Kiskunhalas,
Bácsalmás, Kunbaja, Bócsa. Ezekhez
legalább hét település csatlakozik
még, amelyek nem történelmiek ab-
ban az értelemben, hogy bár régeb-
ben is termeltek szôlôt, de a nagysza-
bású szôlôtelepítés csak a XIX. szá-
zad végén, az országos filoxéravész
után kezdôdött meg itt, amikor a
hegyvidéki szôlôk nagy része elpusz-
tult. Az itteni homokos talajt ugyanis
nem kedveli a filoxéra. A vidék klí-
mája szélsôséges, forró, napsütéses
nyár és hideg, száraz tél jellemzi a
csapadékszegény területet. A homo-
ki borokat különbözô szôlôfajták
igen gazdag kínálatából állítják elô. A
fehérborszôlôk közül a legelterjed-
tebbek az olaszrizling, az ezerjó, az
izsáki sárfehér, a kövidinka, a
zöldveltelini, az ottonel muskotály. A
vidék fehérborai olyanok, mint az
aranyhomok, csillámlóak, tiszták,
könnyedek, sikamlósak, gyakori a
magas cukor- és alkoholtartalom. A
vörösbor-szôlôfajták közül a kadarka,

István Borház Silberhorn Weinhaus

„Kecel-Borker” Kft.
6237 Kecel, I. körzet 59.
Tel./fax: 78/321-023, 78/321-596
E-mail: borker@borker.hu
www.borker.hu
Látványpincénkben a környékbeli
Tevékenységünk szôlô-
és borfelvásárlás,
-feldolgozás, értékesítés.
Palackos, kannás, lédig borok
belföldi és export forgalmazása.
A termékek nagy választékban,
jó minôségben,
esztétikus megjelenésben
és kedvezô áron szolgálják
kereskedelmi partnereink
és fogyasztóink igényeinek
kielégítését.
A jó bornak is kell a cégér,
vallják a kft. tulajdonosai.
Tisztelettel várjuk leendô
partnereink érdeklôdését!
Alapelvünk a „Nyitott pince”,
melyben
a borkezelés minden fázisát
megtekinthetik az érdeklôdôk.
Rendelkezésünkre áll egy 50 fô
fogadására alkalmas, nosztalgi-
kus
hangulatú helyiség, ahol
megkóstolhatók a helyi jellegû
borok
és hagyományos hideg ételek.
borkultúra tradicionális eszközei
tekinthetôk meg. Mi bemutatjuk
Önöknek a mindennapok borát!
Csoportok jelentkezését várjuk
a következô telefonszámon:
78/511-070
6200 Kiskôrös, Izsáki út 10.
Borászati Kft.
6236 Tázlár, I. ker. 2.
Tel.: 78/455-283
Családi gazdaságon alapul
a vállalkozásunk.
A napos homokhátság
hagyományos szôlôfajtáiból: a
kadarkából
és az ezerjóból, valmint az új
fajtákból:
a cserszegi fûszeresbôl
és a kékfrankosból készítjük
borainkat, amelyekkel több
országos versenyen is ezüst és
bronz minôsítést értünk el.
A gazdaság- és a pincelátogatást
kérjük, hogy elôzetesen
egyeztessék velünk

215

a kékoportó, a kékfrankos, a
zweigelt, a cabernet sauvignon és a
cabernet franc a legjelentôsebbek. A
vörösborok savai egyértelmûek, hi-
ányzik belôlük a komplexitás. A Kis-
kunsági Borvidék a tömegborterme-
lés mellett egyre több kiemelkedô
borral is büszkélkedhet. A borvidék
szôlôtermelésének jelentôs terméke
a pezsgô, amelyet elsôsorban Izsá-
kon és Nyárlôrincen gyártanak –
nagy választékban és széles minôségi
skálán.
Bács-Kiskun megye déli részén talál-
juk a Hajós-Vaskúti Borvidéket,
amelynek tizenegy települése évszá-
zadok óta szôlôtermelésérôl, borá-
szatáról is híres. Ez a tipikusan alföl-
di borvidék jellegében mégis eltér az
Alföld többi bortermô területétôl.
Amíg azoknál a homokos talaj domi-
216
BORTURIZMUS
nál, addig itt, az egészen enyhe központja a mûemléki értékû hajósi
lejtésû dombokat lösz, löszös vályog- pincefalu, a nemesnádudvari és a
talaj építi fel. Ez Magyarország egyik császártöltési pincesor.
legmelegebb területe, amely egyben
országosan az egyik legnagyobb óra- RENDEZVÉNYNAPTÁR
számú napbesugárzást is kapja. Vi-
szonylagosan száraz klímáját a szôlô Borverseny
jól viseli. A borvidék fôbb fehér- Jánoshalma, Gazdakör székház
borszôlô-fajtái a rizling, a char- Tel.: 77/401-442.
donnay, a cserszegi fûszeres, a leány-
ka. A talajviszonyok következtében a Augusztus
fehérborok viszonylag lágyak, sav- Alföldi Szüreti Fesztivál
szegények. Ezt a lágyságot sikeresen Kecel, Városi Sportcsarnok
kompenzálják a vörösborszôlô-félék és szabadtéri színpad.
fajtaadottságai. Kadarkából, cabernet Tel.: 78/321-211.
sauvignonból, zweigeltbôl, kékfran-
kosból készülnek a környék vezetô Szeptember
vörösborai, amelyek közül néhány a Sárfehér Napok
hegyvidéki borokkal is összevethetô Izsák,
minôséget képvisel. A bortermelés, a Városközpont és fogathajtó pálya.
borkereskedelem és a borturizmus Tel.: 20/367-038.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

Bács-Kiskun megye természeti értékeinek védelmét döntôen három

nemzeti park vigyázza. A legnagyobb a Duna–Tisza közén a növény-, a
vízi, az állat- és madárvilág kincseit óvó Kiskunsági Nemzeti Park.
Változatosságát mozaikos felépítésének köszönheti, mivel területei
különbözô táj- és élôhelytípusokat jelenítenek meg. A Duna–Dráva
Nemzeti Park látja el a dunai hullámterek hatalmas holtágainak, nagy
kiterjedésû erdôségeinek a védelmét. A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz
tartozik a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet. A nemzeti parkok tevékeny-
ségében a bemutatás és megôrzés kettôssége érvényesül.

A Kiskunsági Nemzeti Park terü-
letei három földrajzi tájhoz tartoznak,
ezek: a Duna menti síkság, a Duna–
Tisza közi hátság és a Tisza-völgy. A
nemzeti park területének nagy része
nemzetközi jelentôségû vizes élô-
helynek számít. A Duna menti síkság
a folyószabályozásokat megelôzôen
rendszeresen vízjárta terület volt. A
síkság keleti sávjában voltak a Duna–
Tisza közének legkiterjedtebb vize-
nyôs területei, a Turjánvidék és az
Ôrjeg. Az ár-, és a késôbbi belvízren-
dezések nyomán a nedves területek
összezsugorodtak, és megnôtt a
szélsôséges vízjárású szikes területek
kiterjedése.
A Duna völgy középsô harmadában
szélsôséges természeti adottságú szi-
kesek találhatók. A nemzeti park
ilyen jellegû részterületei a Felsô-
kiskunsági puszta, a Felsô-kiskunsági
tavak és Mikla-puszta. A szoloncsák,
valamint szolonyec talajok nagy só-
tartalmát csak sótûrô gyeptársulások
képesek elviselni. Az ôsgyep jelenle-
gi állapotának kialakulásában és
fenntartásában a külterjes állattartás
is szerepet játszott, és játszik ma is. A
puszta állatvilágának kiemelkedô ér-
téke a szürkemarha és a túzok,
amelynek legnagyobb állománya itt
él. A kiskunsági szikes tavak valamit
még ma is felmutatnak a Duna-völgy
hajdani vízgazdagságából. A sekély,
idônként kiszáradó tavak vize erôsen
lúgos. Az ehhez alkalmazkodott
mikroszkópikus növények és állatok
táplálékul szolgálnak a rendkívül
gazdag madárvilágnak.
A Duna–Tisza közi hátság nyugati
elôterében húzódik a Turjánvidék.
Ennek része a Kiskunsági Nemzeti
Park két területe, a Peszéradacsi ré-
tek és a Kolon-tó, végül a Kiskôrösi
Turjános Természetvédelmi Területe.
Kôrises, égeres láperdôk, tölgy-kôris-
szil ligeterdôk, fûzlápok, láp és mo-
csárrétek, nagy kiterjedésû nádas
mocsarak, zsombékosok, fás legelôk
együttesei idézik a hajdan vízgazdag
Alföld képét. A Turjánvidék déli fo-
lytatása a tôzeges mocsár, az Ôrjeg,
melynek egyik része a császártöltési
Vörös-mocsár.
A Duna–Tisza közi hátság felszínét
döntô hányadban szélfújta üledékek:
futóhomok, lösz és ezek átmenetei
borítják. A hátság gerince a Duna és
a Tisza vízválasztója. A hátságon
nagy kiterjedésû buckavidékek és
nem tökéletesen sík területek helyez-
kednek el egymás mellett. Az észak-
kelet, délnyugat irányú buckavonula-
tok szélvájta mélyedéseit idôszakos
szikes tavak töltik ki. A hátsággerinc
értékôrzô maradványterületei zöm-
mel a nemzeti park részei. Ezek a
Fülöpházi buckavidék, az Orgoványi
rétek és Bócsa–Bugac buckavilága és
pusztái. Az európai kontinensbel-
sôben egyedülálló, mozgó homok-
felszínek, homokpusztagyepek, bo-
rókás- és borókás-nyárasok jellemzik
a változatos domborzatú tájat.
A hátság keleti pereme jórészt lanká-
san simul a hajdani Tisza-ártérbe.
Lakitelek és Tiszaalpár között mere-
dek a hátságperem. Tôserdô, Szikra
és az Alpári-rét a nemzeti park része.
A terület festôi szépségét a szikrai
Holt-Tisza-ág, az azt kísérô liget- és
láperdôk, ártéri mocsarak és mocsár-
rétek adják. E változatos táj sokszínû
madárvilágnak biztosít táplálkozó- és
fészkelôhelyet.
A Duna–Dráva Nemzeti Park Bács-
Kiskun megyei részéhez tartozik a
pompázatos szépségû Gemenci-erdô
Baja térségében és a Béda–Karapan-
csa Tájvédelmi Körzet.
A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz
tartozik a Közép-Tiszai Tájvédelmi
Körzet, amely Tiszakécskénél mint-
egy 22,5 kilométer hosszan pompás
galériaerdôkkel szegélyezi a Tisza fo-
lyó kanyarulatainál a partot. Itt lehet
látni minden év júniusában–júliusá-
ban a kérészek „tiszavirágzásnak” ne-
vezett nászát.
A természetvédelmi területek közül
említésre méltó még a Hajósi Kaszáló
és Löszpart, a Kiskunhalas–Fejetéki
Mocsár, a Péteri-tó, a Kéleshalmi Ho-
mokbuckák, a Csólyospálosi Földta-
ni Feltárás, a Kunfehértói Holdrutás
Erdô és a Bácsalmási Gyapjas Gyû-
szûvirág termôterülete.

217

Fekete galagonya – Crataegus nigra
Ártereink ritkább cserjéje. Ezt a fajt is a rokon
fajokkal való hibridizáció veszélyezteti. A galago-
nyákhoz képest nagyobb, 10 cm-t elérô levelei
szimmetrikusan karéjosan hasadtak, szabálytala-
nul fogazottak. Fiatal hajtásai erôsen molyhosak,
virága öt bibét hordoz, termése fényesen fekete.
Bárányparéj – Camphorosma annua
Az aljzaton szerteágazó egyéves növény. Eleinte
szürkészöld színû és felszínét finom szôrzet bo-
rítja, ez késôbb lekopik a növényrôl. Csupán a
virágja marad pillás szôrû. Sótûrô. Elsôsorban a
„vaksziken” fordul elô.
Magyar kôris – Fraxinus angustifolia
Folyóink mellett a kocsányos tölggyel közösen
alkotják keményfa ligeteinket. Nagy, sötétbarna
rügye és fürtszerû virágzata van. A nálunk elter-
jedt pontus-pannon alfaj magassága elérheti a
35 métert. Kiváló minôségû faanyagot ad.
218
Békaliliom – Hottonia palustris
Liget- és láperdôk vizeiben találjuk. Sallangos le-
veleit a vízen sugarasan szétteríti. Középrôl akár
90 cm magas virágszárat is növeszt, melynek
csúcsán gyûrûsen két sorban 4-4 halvány rózsa-
szín négyszirmú virág pompázik. Tömeges vi-
rágzásukban április végétôl gyönyörködhetünk.
Borostás sás – Carex strigosa
Fôleg nyirkos erdôkben, szil-, kôris- és égerlige-
tekben, patakok mentén fordul elô. Szára 60–
100 cm magas, sima, leveles. Virágzata keskeny,
mintegy 7 cm hosszú, porzós, és kissé bókoló
termôs füzérekbôl áll. Májustól júniusig virágzik.
Homoki vértô – Onosma arenaria
Elágazó szárú 25–50 cm magas növény. Szára,
valamint lándzsás levelei egyaránt szôrösek. Hal-
ványsárga virágai lefelé csüngnek. Homokpusz-
tákon, homoki réteken, pusztafüves, és szikla-
gyepes lejtôkön találjuk. Júniustól augusztusig
virágzik.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Nyári tôzike – Leucojum aestivum
Élénkzöld, húsos levelû hagymás növény. Mint-
egy 30–60 cm magas szárán többnyire 3–5
gyöngyvirágra emlékeztetô, alján zöldes sárga
szegélyû, fehér harangvirág bókol. Nedves tala-
jokon, folyó menti ligetekben, láperdôkben cso-
portosan találhatók. Áprilistól júliusig virágzik.
Kocsányos tölgy – Quercus robur
Monumentális megjelenésû, legtovább élô fánk.
Kora akár az ezer évet is meghaladhatja. Nagy
folyóink árterein a keményfás ligeterdôk meg-
határozó képviselôje. Fáin a kutatók több mint
2000 különbözô élôlényt találtak!
Homoki varjúháj –
Sedum sartorianum ssp. hillebrandtii
Homoki réteken, homoki tölgyesek tisztásain ta-
láljuk ezt a földön kúszó pozsgás növényt. Évelô.
Kúszó szára jóval vastagabb a felemelkedô leve-
leket hordozó ágnál. Nyáron, júniustól júliusig
virágzik. Ötszirmú virágai élénksárgák.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Réti iszalag – Clematis integrifolia
Megszoktuk, hogy az iszalag esetén kúszó nö-
vényre gondoljunk. A réti iszalag azonban erdei
rokonától eltérôen pompás mélylila virágú, lán-
dzsás levelû 40–70 cm magas növény. Virágait
május végétôl üde réteken találjuk. Sehol sem tö-
meges.
Orvosi székfû – Matricaria chamomilla
Összetett csöves virága öt cimpájú. Mésztelen ta-
lajú szántókon, taposott gyomtársulásokban, le-
gelôkön gyakori növényünk. A szikes pusztákon
elôforduló törpe változatú egyedeit gazdag illó-
olaj-tartalmuk miatt gyógynövényként gyûjtik.
Sziki ôszirózsa –
Aster tripolium ssp. pannonicus
Lilás virágú, vadon élô ôszirózsáink elkülönítése
még a szakember számára is komoly feladat, amit
e fajok könnyed keresztezôdése okoz. A sziki
ôszirózsa tôbôl elágazó, elfekvô szára, egyszínû,
keskeny, húsos levele alapján ismerhetô fel.
Naprózsa – Fumana procumbens
Heverô szárú, kis termetû, fás szárú törpecserje.
Levelei porcos-szálkás hegyûek. Feltûnô sárga
virágainak szirma közel 1 cm nagyságú. Medi-
terrán eredetû, melegkedvelô reliktum növé-
nyünk. Nyílt sziklagyepek, kopárok és homok-
pusztai gyepek faja.
Ligeti szôlô – Vitis sylvestris
A borszôlô ôsi alfaja. A folyók menti árterekben
találjuk. 20 m magasra is felkapaszkodik a fákra.
A filoxérával szemben ellenálló, az Észak-Ameri-
kából behozott parti szôlôvel való keresztezôdé-
se miatt fennmaradása veszélyeztetett.
Szibériai nôszirom – Iris sibirica
Egyik legkecsesebb nôszirmunk. Mocsárréte-
ken, nedves kaszálókon, láperdôkben, homoki
tölgyesekben találjuk. Virágzáskor az 1 métert
is elérô kecses szárával, mély ibolyáskék virág-
színével környezetének valódi ékszere. Május-
tól júniusig bontogatja pompás virágait.
Mocsári kardvirág – Gladiolus palustris
Változó magasságú (30–50, 90 cm), kecses szá-
rú, világos lilás rózsaszínû virágú igen keskeny
levelû évelô növényünk. A folyószabályozások
miatt élôhelyei beszûkültek, ma már orszá-
gunknak csupán 3 táján találhatók. Virágait jú-
nius–július elején bontja.
Vitéz kosbor – Orchis militaris
Egyik legnagyobb kosborunk, magassága 70 cm
is lehet. Robusztus megjelenése, piramis alakzatú
virágzata jellemzô. Színe a fehértôl a sötét bíbor-
liláig terjed. Nevét a felsô három lepellevelének
összenövésébôl kialakult sisakformáról kapta.
Fátyolos nôszirom – Iris spuria
Korcs nôsziromnak is nevezik – méltatlanul. Ma-
gassága és kecsessége ugyan nem éri el a szibé-
riai nôsziromét, de ibolyáskék fátyolszerû virá-
gai elegánsabbak. Nedves szikeseken, mocsár-
réteken találjuk. Virágainak színe a kékeslilától a
fehérig terjed. Májustól augusztusig virágzik.
219

Fürge gyík – Lacerta agilis
Természetközeli gyepterületeken, erdôszéleken,
töltések oldalában találkozhatunk vele. Mint
minden hüllôfaj, a fürge gyík is kedveli a napos
helyeket. Fôleg rovarokkal táplálkozik. Ez jelen-
ti számára a legnagyobb veszélyt, hiszen a mér-
gezett rovarok fogyasztásával maga is elpusztul.
Barna ásóbéka – Pelobates fuscus
Természetes vizes élôhelyeken gyakori, éjszakai
életmódja miatt ritkán kerül szem elé. Testhossza
5–7 cm. A varangyra emlékeztet, nagy sötét sze-
mei, sima, barnán foltozott bôre különbözteti
meg tôle. Hátsó lábán „ásósarkantyút” találunk.
Piroslábú cankó – Tringa totanus
Fôleg az Alföldön és a Kisalföldön, a sekélyebb,
nyílt vizes területeken, nagyobb kiterjedésû szi-
kesek mentén találjuk. Csökkenô számú faj. A
hazai állományt mintegy 600 párra becsülik. Sa-
játos hangjáról, hosszú piros lábáról közepesen
hosszú egyenes csôrérôl ismerhetô meg.
220
Vízisikló – Natrix natrix
Alapszíne szürkés, fejvégén kétoldalt lévô fehé-
res foltról könnyû megismerni. Ha megfogjuk,
bûzös váladékkal védekezik. Kizárólag vizes élô-
helyek közelében találjuk. A part közelében fô-
leg békákra vadászik, de olykor az egeret is el-
kapja, vízben kisebb halakat is zsákmányol.
Tarajos gôte – Triturus cristatus
A gôték közül az egyetlen, amelynek a hímek
hátán jellegzetes, nagy, csipkézett taréj nô. Csak
a párzás és a kifejlôdési idôszak alatt tartózkodik
vízben. Napközben rejtôzködve él. Éjjel portyá-
zik, gilisztákra, meztelen csigákra vadászik.
Fekete harkály – Dryocopus martius
Legnagyobb harkályfajunk. Igazi életterét a nagy
kiterjedésû idôs lombhullató és vegyes állomá-
nyú erdôk képezik. Télen is hû marad területé-
hez. Röptében kibocsátott ölyvszerû hangja,
majd a leszállást követô jellegzetes nyávogása el-
árulja jelenlétét. Fészkét fába vájt odúba rakja.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Mocsári teknôs – Emys orbicularis
Egyetlen vadon élô ôshonos teknôsfajunk. Las-
sú folyású, növényekben gazdag iszapos vizek-
ben, ártereken él. Valamikor nagy uradalmi la-
komák kedvenc csemegéje volt. Mára számuk
megcsappant. Fôleg a vízben táplálkozik, zsák-
mányát kisebb halak, békák, tetemek képezik.
Küszvágó csér – Sterna hirundo
Szinte súlytalannak tûnik a levegôben. Keskeny
szürke szárnyairól, fekete sapkájáról könnyû fel-
ismerni. Szinte kizárólag halakkal táplálkozik,
melyeket hosszabb-rövidebb szitálást követôen
félig csukott szárnnyal alázuhanva kap el.
Székicsér – Glareola pratincola
Sajátos parkedlije, és a többi vízparti madártól
eltérô jellegzetes krémszíne alapján könnyû fel-
ismerni. Elsôsorban szikesek mellett, de ugaro-
kon, vetések nagyobb vakfoltjain is fészkel. A
1980-as években számuk 20 párra csökkent, de
ismét gyarapodásnak indult. Veszélyeztetett faj.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Bölömbika – Botaurus stellaris
A nagyobb testû gémfélék családjába tartozó ví-
zi madarunk. Nagyobb tavak, mocsarak kiter-
jedt nádasaiban él. Csendes tavaszi és nyári
naplementekor hallani mély, trombitaszerû, ki-
tartó, sejtelmesen fátyolos hangját. Óvatos,
egész életét a nádasban rejtôzködve éli le.
Kerecsensólyom – Falco cherrug
Turulmadarunk, mely az erdôs-sztyep zóna jel-
legzetes ragadozómadara. Egyik fô táplálékát a
szintén a sztyepeken élô ürge szolgáltatja. Sok-
szor elôfordul, hogy a nálánál tízszer nagyobb
rétisast elûzi fészkébôl és ott költ.
Vidra – Lutra lutra
Táplálékszerzése a vízhez kötötte. Alkata is a ví-
zi élethez való alkalmazkodásról tanúskodik.
Hátsó lábujjai között úszóhártyák vannak, teste
megnyúlt orsó alakú, elérheti az 1 m-t és 15 kg-t.
Halfogása miatt Európaszerte üldözték. Ennek
következtében állománya nagyon lecsökkent.
Kékvércse – Falco vespertinus
Elsôsorban sztyeplakó, galamb méretû, a só-
lyomfélék családjába tartozó ragadozó mada-
runk. A hímeket palakék színükrôl ismerhetjük
fel. Kerüli a zárt erdôket. Fészket nem épít, ha-
nem varjak elhagyott fészkeit foglalja el. Ezért
fennmaradásuk a varjúfészkek jelenlététôl függ.
Menyét – Mustela nivalis
Vadászás közben sokszor megfeledkezik az óva-
tosságról, így ha mozdulatlanok maradunk, közel
jöhet hozzánk. Vékony, 18–25 cm hosszú testé-
rôl, barna hát és fehér has színérôl, gyors mozgá-
sáról idônkénti hátsó lábra állásáról felismerhetô.
Vadmacska – Felis silvestris
Szürkés csíkozottsága, megjelenése a házi macs-
kára emlékeztet, amelytôl erôteljesebb feje és
mindenekelôtt rövidebb bozontos farka külön-
bözteti meg. A nagyobb kiterjedésû erdôket és
ártereket kedveli. Napközben az öreg fák odvá-
ban tanyázik. Innen indul éjszakai vadászatra.
Rétisas – Haliaëtus albicilla
Nagy kiterjedésû, háborítatlan ártéri erdeink le-
nyûgözô méretû madara. Ültében nagy sárga
csôrérôl, röptében ék alakú fehér farkáról is-
merhetô fel. Testhossza megközelíti az 1 métert.
Szárnyának fesztávolsága 2,5 méter is lehet. Táp-
lálékát nagyobbrészt a víz felszínérôl ragadja el.
Erdei cickány – Sorex araneus
A cickányok az emlôsök törpéi. Az erdei cickány
hossza 4–8 cm, súlya 4–16 gramm. Hogy fenntart-
sa 39 °C feletti testhômérsékletét, szíve percen-
kénti 1300-szor ver. Örökmozgó, testtömegének
a másfélszeresét is képes elfogyasztani naponta.
Vaddisznó – Sus scrofa
Szinte mindenütt megjelenhet, ahol nem hábor-
gatják. Így a városokhoz közeli parkerdôkben is
egyre nagyobb számban fordulnak elô (Pilisi
erdô). Ha vaddisznóval találkozunk, ne mozdul-
junk, majd lassú mozgással térjünk ki útjából. Az
anyakocák idônként agresszívakká válhatnak.
221
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

IRODALOMJEGYZÉK Paprikás ételek receptjei. Kiadta: Bács-Kiskun Megyei Ke-

reskedelmi és Iparkamara 1999
Paprikás ételek bográcsban. Kiadta: Bács-Kiskun Megyei
Tiszakécske. Szerkesztô: Bagota József 2001
Kereskedelmi és Iparkamara 2000
Kecskeméti meghívó. Írta: Szabó Tamás 2001
Hidak Bács-Kiskun megyében. Kiadta: Bács-Kiskun Me-
Termálélmény a Dél-Alföldön.
gyei Állami Közútkezelô Közhasznú Társaság 2000
Kiadta: Szimultán Kft. Siófok 2001
Utak mentén, útközben Bács-Kiskun megyében.
Dél-Alföld. Kiadta: Magyar Turizmus Rt. 2001
Kiadta: Bács-Kiskun Megyei Állami Közútkezelô Köz-
Kiskunhalas és térsége.
hasznú Társaság 1996.
Kiadta: Kiskunhalas Város Önkormányzata 2001
Bács-Kiskun megye településeinek atlasza.
Bajai séta. Felelôs kiadó: Katymári Vanda 2001
Kiadta: HISZI-MAP Kft. 1996
Bácska gyöngye: Jánoshalma. Grafikai-nyomdai elô-
Bács-Kiskun megye kézikönyve.
készítés: Freibert Tibor Kiskunhalas 2000
Kiadta: CEBA Kiadó 1997
Hírös Hét Fesztivál 2001. Kiadta: Kecskemét Megyei Jogú
Bács-Kiskun megye településeinek önkormányzatai.
Város Önkormányzata 2001
Kiadta: CEBA Kiadó 1997
Kulturális értékeink, Bács-Kiskun megye.
Heltai Nándor: Kecskemét útikönyv.
Kiadta: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2000
Kiadta: Kecskeméti Lapok Kft. 1998
Baja 300 éves város.
Kiskunfélegyháza képeskönyv.
A bajai Türr István Múzeum kiadványai 27. 1999
Kiadta: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata 2000
Kecskemét és térsége. Kiadta: Kecskemét és Térsége Terü-
Székelyné Kôrösi Ilona: Kecskeméti évszázadok.
letfejlesztési Önkormányzati Társulás 2000
Kiadta: Kecskeméti Lapok Kft. 1995
Hívogató a Duna–Kékhegy Kistérség Önkormányzati
Arany Bácska. Kiadta: Felsô-Bácskai Önkormányzatok
Szövetség településeire. Felelôs kiadó: Hidasi Antal 1995
Szövetsége 1996
A találkozások városa, Kecskemét. Kiadta: Kecskemét
Kiskôrös. Kiadta: Alföldi Lapok Kft. 2000
Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000
dr. Bárth János: Évszázadok üzenete. Kecel.
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága.
Kiadta: Bács-Kiskun Megye Múzeumi Szervezete 1986
Sorozatszerkesztô: Takácsné Bolner Katalin
dr. Bárth János: A kalocsai szállások településrajza.
A kalocsai ásványgyûjtemény: Grabarits István 1986
Kalocsa 1975
Baja és környéke. Kiadta: Info-tourist utazási iroda 2001
Kuczy Károly: Adatok Foktô történetéhez. 1963–64.
Kiskunmajsa. Felelôs kiadó: Kiss Károly polgármester
Evria Cselebi magyarországi utazásai 1664–66-ig.
2000
Budapest 1908
VendégVáró Bács-Kiskun megyei programajánló.
Galgóczy Károly: Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye monogra-
Kiadta: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2001
phiája. Budapest 1877
Kiskunfélegyháza. Kiadta: PubliCITY „1492” Kiadó és
Gyôrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti
Reklámügynökség 2000 1. kiadás
földrajza. Budapest 1963
Irány Magyarország! CompAlmanach 10. évfolyam 2000
Csánky Dénes: Magyarország történeti földrajza
Gemenc. Kiadta: P. Athéné 1999
a Hunyadiak korában. Budapest 1897
Természetes hévizek és gyógyfürdôk hazája Bács-Kiskun.
Winkler Pál: A kalocsai és bácsi érsekség. 1926
Kiadta: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 1999
Magyarország vármegyéi és városai
A Felsô-Kiskunság és Dunamellék. Kiadta: Felsô-
Magyarország városai
Kiskunsági és Dunamelléki Kistérségi Társulás 1996
Bács-Kiskun megye mûemlékjegyzéke. Az Országos
Szakmár 1299–1999. Kiadta: Szakmár Község Önkor-
Mûemléki Hivatal Tudományos Fôosztályának nyilván-
mányzata
tartása
Kecskemét. Kiadta: PubliCITY „1492” Kiadó és Reklám-
ügynökség 2001 3. kiadás

222
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

KÉPJEGYZÉK

Barabás Tibor: 168/a, 169/a 161, 162/a, b, 163, 164, 165/a, b, 166, 172, 173, 174, 176, 181,
Baráti György: 202, 208 182/a, b, 183, 185/a, b, 192, 193/a, c, 196, 197, 200, 206/a, b,
Bús Csaba: 37/a, 204 209, 213, 217, 223
Csipkeház archívuma: 137 Vajda Zoltán: 7, 46/a, b, 77/b, 101, 102, 103/a, b, 104, 105,
Csizmazia György: 145 106/a, b, 114, 115/b, 132/b, 142, 169/b
Erdei Ferenc Mûvelôdési Központ: 39 Veréb Simon: 42, 48, 63, 68, 121/a, 123/a, b, 127/b, 128/a,
Futó Tamás: 49/b (akvarell) 147/a, 150, 152, 167/b, 170, 186, 211/b
Gemenc Rt.: 62, 157, 168/b Well-PRess archív: 118/a
Katona József Múzeum archívuma: 17 Yama (Farkas Antal): 11, 13/b, 15, 26/b, 27, 28, 29, 34, 38/a,
Korona Tours: 8, 61, 79, 80/a, b, 83, 85/b, 86, 107, 124, 199/a, 198/a, b, 201, 205, 211/a
b, 215 Önkormányzatok:
Körmendi László: 167/a Ágasegyháza: 56; Ballószög: 57; Dunapataj: 74; Foktô: 78/a, b
MÁV-archívum: 193/b Izsák 206/c, 108, 115/a; Kecel: 88, 94; Kerekegyháza 13/a,
Szarvas Pongrác: 177 54/a, b, 55; Kunszentmiklós: 109/a, b, 110; Ladánybene: 53;
Tanyacsárda: 50 Lajosmizse: 52/a; Nagybaracska: 175; Szabadszállás: 111/a, b;
Timár Mátyás: 20, 21, 22, 23, 25, 26/a, 30, 31, 33, 35/a, b, Szalkszentmárton: 66
37/b, 38/b, 43, 45, 49/a, 51, 52/b, 59, 64, 65, 70/a, b, 71, 72/a, Köszönjük a települések önkormányzatainak, az intézmé-
b, 73, 75, 77/a, 81, 82/a, b, 85/a, 89, 90, 91, 93, 96, 98, 99, nyeknek, és szervezeteknek, hogy archív képanyagukkal
113/a, b, 116, 117, 118/b, 119, 120/a, b, 121, 127/a, 128/b, támogatták kötetünk megjelenését.
129, 131, 132/a, 133, 134/a, b, 135/a, b, 136, 139/a, b, 141, A hirdetések fotóanyagát a megrendelôk bocsátották a kiadó
143, 147/b, 148, 149/a, b, 151, 154/a, b, 155, 159, 160/a, b, rendelkezésére.

223
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

NÉVMUTATÓ

Akasztó 116 Foktô 78 Lakitelek 151

Apostag 67 Fülöpháza 55 Madaras 186
Baja 159 Fülöpszállás 112 Mélykút 180
Ballószög 57 Gara 179 Miske 88
Balotaszállás 143 Géderlak 76 Nagybaracska 175
Bácsalmás 184 Hajós 89 Nemesnádudvar 95
Bácsbokod 179 Harta 73 Ordas 76
Bácsborsód 187 Helvécia 57 Orgovány 59
Bátmonostor 178 Hercegszántó 176 Pálmonostora 130
Bátya 96 Homokmégy 88 Petôfiszállás 130
Borota 172 Imrehegy 142 Rém 173
Bócsa 122 Izsák 113 Solt 69
Bugac 123 Jakabszállás 58 Soltszentimre 113
Császártöltés 91 Jánoshalma 171 Soltvadkert 122
Csátalja 178 Jászszentlászló 131 Sükösd 98
Csávoly 173 Kalocsa 79 Szabadszállás 111
Csengôd 116 Katymár 187 Szakmár 87
Csikéria 183 Kecel 92 Szalkszentmárton 65
Csólyospálos 136 Kecskemét 15 Szank 132
Dávod 175 Kelebia 183 Szentkirály 50
Dunaegyháza 69 Kerekegyháza 53 Szeremle 99
Dunafalva 174 Kéleshalom 171 Tabdi 115
Dunaszentbenedek 76 Kiskôrös 117 Tass 64
Dunapataj 74 Kiskunfélegyháza 125 Tázlár 141
Dunavecse 66 Kiskunhalas 137 Tiszaalpár 153
Dusnok 97 Kiskunmajsa 132 Tiszakécske 148
Érsekcsanád 98 Kunbaja 184 Tiszaug 152
Érsekhalma 95 Kunfehértó 143 Tataháza 180
Fajsz 96 Kunszentmiklós 109 Tompa 181
Felsôlajos 50 Ladánybene 52 Uszód 77
Felsôszentiván 173 Lajosmizse 50 Vaskút 177

224